Nincs játékban - Szálláshely
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Szálláshely | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 68 (1341. - 1360. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3351-3370
1360. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-12-25 10:47:14
Üzenet elküldve: 2013-12-25 10:47:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Raod//
*Nem kell sokáig várnia, Raod hamar mellette is terem, s az után, hogy végignéz rajta, neki is fog a vizsgálatnak, pontosan úgy, ahogy a pap tette a minap, bár annál talán valamivel óvatosabb mozdulatokkal nyomkodja végig a hasát.
Naowha mindeközben természetesen nyugodtan lélegzik -bár tart attól, hogy a félvér a vizsgálat közben megérez valamit, amit a másik gyógyító nem-, s a plafont figyeli. Felsóhajt, mikor az alkimista kijelenti, hogy mindent rendben talál. Persze, gondolhatta volna, hogy tapintással még most sem érezhető, hogy várandós, ahogy két nappal ezelőtt is csak a békákkal végzett kísérlet mutatta ennek ellenkezőjét.*
- Hogy... Hasra?
*Kérdez vissza, ezúttal a hangjában valóban némi érdeklődő éllel, de arcán továbbra sincs nyoma kétkedésnek vagy bizonytalanságnak, ugyanazokkal a hűvös vonásokkal és lélektükrökkel mered a fölé magasodóra.*
- Tegnap ülnöm kellett, hogy a gyógyító megkopogtassa a hátam. Gondolom, ennek jelentősége van...
*Elhallgat, s pillanatokig bámul még Raodlun-ra, majd végül úgy dönt, mégis hasra fordul. Elvégre a másik biztosan jobban tudja a dolgát, ő tanulta ezt, ki tudja, hány évig. Hasra fordul tehát, a két karját pedig teste mellett nyújtja ki kényelmesen, bár arról sincs halvány fogalma sem, hogy így kell-e ezt. Feje oldalra fordítva pihen az ágyon, hogy szemmel tarthassa a férfi ténykedését.*
*Nem kell sokáig várnia, Raod hamar mellette is terem, s az után, hogy végignéz rajta, neki is fog a vizsgálatnak, pontosan úgy, ahogy a pap tette a minap, bár annál talán valamivel óvatosabb mozdulatokkal nyomkodja végig a hasát.
Naowha mindeközben természetesen nyugodtan lélegzik -bár tart attól, hogy a félvér a vizsgálat közben megérez valamit, amit a másik gyógyító nem-, s a plafont figyeli. Felsóhajt, mikor az alkimista kijelenti, hogy mindent rendben talál. Persze, gondolhatta volna, hogy tapintással még most sem érezhető, hogy várandós, ahogy két nappal ezelőtt is csak a békákkal végzett kísérlet mutatta ennek ellenkezőjét.*
- Hogy... Hasra?
*Kérdez vissza, ezúttal a hangjában valóban némi érdeklődő éllel, de arcán továbbra sincs nyoma kétkedésnek vagy bizonytalanságnak, ugyanazokkal a hűvös vonásokkal és lélektükrökkel mered a fölé magasodóra.*
- Tegnap ülnöm kellett, hogy a gyógyító megkopogtassa a hátam. Gondolom, ennek jelentősége van...
*Elhallgat, s pillanatokig bámul még Raodlun-ra, majd végül úgy dönt, mégis hasra fordul. Elvégre a másik biztosan jobban tudja a dolgát, ő tanulta ezt, ki tudja, hány évig. Hasra fordul tehát, a két karját pedig teste mellett nyújtja ki kényelmesen, bár arról sincs halvány fogalma sem, hogy így kell-e ezt. Feje oldalra fordítva pihen az ágyon, hogy szemmel tarthassa a férfi ténykedését.*
1359. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-12-25 09:20:12
Üzenet elküldve: 2013-12-25 09:20:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 226
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 226
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Lousadel Rammesh//
//Egy nap a semmittevésnek, "a pihenés után"//
*Nem nagyon tud ellent modani a lovagnak, soha életében nem értett egyet ennyiszer senkivel. Most pedig nézzenek ide, itt ez az ember, akit alig néhány napja ismer és mégis, sokkal jobban érzi vele magát, mint bárkivel eddigi életében. Fire egy hosszas ötletelgető monológot mond el, persze egy kis kitérővel, amit gyorsan le is zár. Majd kicsit némán elgondolkodva születik meg a végleges ötlet. Miszerint járjanak egyet a természetben. Ezt meg is osztja Lou-val, amilyen gyorsan csak tudja, s mikor a férfi beleegyezik, szemében megcsillan a fény.*
~Ma sem fogok unatkozni! Levegőzöm egyet a lovagommal! Csodás egy napnak nézünk elébe! Majd még a holnap milyen lesz! Kész kaland lesz az élet ezzel a férfival!~
*Miután ezt végig gondolta, lágyan csókot hint a férfi ajkaira, majd felül az ágyon és válla felett visszapillantva a lovagra megszólal.*
- Akkor jobb lenne összeszedni a dolgaink és elindulni! Lesz még alkalmunk kettesben pihenni!
*Mondja egyet kacsintva a férfira azzal megborzolja haját, kicsit nyújtózkodik, s kiszállva az ágyból elkezd felöltözni.*
//Egy nap a semmittevésnek, "a pihenés után"//
*Nem nagyon tud ellent modani a lovagnak, soha életében nem értett egyet ennyiszer senkivel. Most pedig nézzenek ide, itt ez az ember, akit alig néhány napja ismer és mégis, sokkal jobban érzi vele magát, mint bárkivel eddigi életében. Fire egy hosszas ötletelgető monológot mond el, persze egy kis kitérővel, amit gyorsan le is zár. Majd kicsit némán elgondolkodva születik meg a végleges ötlet. Miszerint járjanak egyet a természetben. Ezt meg is osztja Lou-val, amilyen gyorsan csak tudja, s mikor a férfi beleegyezik, szemében megcsillan a fény.*
~Ma sem fogok unatkozni! Levegőzöm egyet a lovagommal! Csodás egy napnak nézünk elébe! Majd még a holnap milyen lesz! Kész kaland lesz az élet ezzel a férfival!~
*Miután ezt végig gondolta, lágyan csókot hint a férfi ajkaira, majd felül az ágyon és válla felett visszapillantva a lovagra megszólal.*
- Akkor jobb lenne összeszedni a dolgaink és elindulni! Lesz még alkalmunk kettesben pihenni!
*Mondja egyet kacsintva a férfira azzal megborzolja haját, kicsit nyújtózkodik, s kiszállva az ágyból elkezd felöltözni.*
1358. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-12-24 22:46:48
Üzenet elküldve: 2013-12-24 22:46:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
//Naowha//
*Hagyja a nőt maga előtt belépni a szobába, aztán hagyja nézelődni odabenn. Minden a szemnek, de semmit a kéznek. Később ez a tilalom feloldásra kerülhet, ha sikerül némi tudományt csöpögtetni okos társa fejébe. Meglepően veszi észre, hogy eleget tesz a kérésének, s az ágynál köt ki.*
-Igen, vedd csak le. Be ne melegedj. Itt nincs annyira hideg.* Természetesen nem meztelenre gondolja a levetkőzést, csak a felesleges ruhadarabokra gondol. Reméli Naowha szintén így vélekedik, s nem fog történni meglepő dolog. Mikor a saját feladatával van elfoglalva, így darabig nem látja a formás női testet, s annak merész ruháját. Mikor az előkészülettel megvan, akkor lép oda komoly arccal társához.*
~Nagyon merész, de most nem arról kellene szólnia a vizsgálatnak.~*Szól magában, aztán hozzálát a feladatának. Kéz keze lassan megindul a csinos has felé, hogy tapasztalt mozdulatokkal kezdje meg a vizsgálatot. Minden egyes részét megnyomogatja a másik kérésére. Mikor végez a feladatával, akkor csak bólint.*
-Így rendben vagy. Tényleg más készítményt nem ittál a felsoroltakon kívül? Tudod, egy-egy bájital után érdemes egy-két nap szünetet tartani. Akkor kiürülnek belőled a hatóanyagok, s biztosan nem mérgeződsz meg, mint például ha egymás után különbözőt iszol meg. Vannak olyan kétkomponensű mérgek amik két külön anyagból állnak. Külön-külön nem tesz semmit, de ha a gyomrodban keverednek egymással, akkor kifejti a hatását. Ezt a nagyon gonosz alakok szokták vinni, mint a mézet. Ott sem kell lennie színhelyen, csak arról kell gondoskodnia, hogy biztosan kapjon az egyik összetevőből és a másikból. Egy lakomára kiváló, hogy mindenkit megöljön.* Itt tart egy szünetet a mérgekről, aztán kis idő múltán folytatja.*
- De sok más alattomos gyilkoló szert lehet elkészíteni gyógynövényekből. Egy kis ideig én is tanulmányoztam őket, ám végül a gyógyítás mellett tettem le a szavazatom.* Aztán egy merészet gondol, hogyha már ennyire belefeledkeznek a beszélgetésbe, akkor társát részesíthetné egy baráti masszírozásban.*
-Naowha, hasadra feküdnél? Szeretnék némileg az első napon törleszteni, hogy neked dolgozhatok.* Remélhetőleg nem érti félre a szépség, s nem lesz ellene, hogy megcirógassa a testét.*
*Hagyja a nőt maga előtt belépni a szobába, aztán hagyja nézelődni odabenn. Minden a szemnek, de semmit a kéznek. Később ez a tilalom feloldásra kerülhet, ha sikerül némi tudományt csöpögtetni okos társa fejébe. Meglepően veszi észre, hogy eleget tesz a kérésének, s az ágynál köt ki.*
-Igen, vedd csak le. Be ne melegedj. Itt nincs annyira hideg.* Természetesen nem meztelenre gondolja a levetkőzést, csak a felesleges ruhadarabokra gondol. Reméli Naowha szintén így vélekedik, s nem fog történni meglepő dolog. Mikor a saját feladatával van elfoglalva, így darabig nem látja a formás női testet, s annak merész ruháját. Mikor az előkészülettel megvan, akkor lép oda komoly arccal társához.*
~Nagyon merész, de most nem arról kellene szólnia a vizsgálatnak.~*Szól magában, aztán hozzálát a feladatának. Kéz keze lassan megindul a csinos has felé, hogy tapasztalt mozdulatokkal kezdje meg a vizsgálatot. Minden egyes részét megnyomogatja a másik kérésére. Mikor végez a feladatával, akkor csak bólint.*
-Így rendben vagy. Tényleg más készítményt nem ittál a felsoroltakon kívül? Tudod, egy-egy bájital után érdemes egy-két nap szünetet tartani. Akkor kiürülnek belőled a hatóanyagok, s biztosan nem mérgeződsz meg, mint például ha egymás után különbözőt iszol meg. Vannak olyan kétkomponensű mérgek amik két külön anyagból állnak. Külön-külön nem tesz semmit, de ha a gyomrodban keverednek egymással, akkor kifejti a hatását. Ezt a nagyon gonosz alakok szokták vinni, mint a mézet. Ott sem kell lennie színhelyen, csak arról kell gondoskodnia, hogy biztosan kapjon az egyik összetevőből és a másikból. Egy lakomára kiváló, hogy mindenkit megöljön.* Itt tart egy szünetet a mérgekről, aztán kis idő múltán folytatja.*
- De sok más alattomos gyilkoló szert lehet elkészíteni gyógynövényekből. Egy kis ideig én is tanulmányoztam őket, ám végül a gyógyítás mellett tettem le a szavazatom.* Aztán egy merészet gondol, hogyha már ennyire belefeledkeznek a beszélgetésbe, akkor társát részesíthetné egy baráti masszírozásban.*
-Naowha, hasadra feküdnél? Szeretnék némileg az első napon törleszteni, hogy neked dolgozhatok.* Remélhetőleg nem érti félre a szépség, s nem lesz ellene, hogy megcirógassa a testét.*
1357. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-12-24 11:27:59
Üzenet elküldve: 2013-12-24 11:27:59
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Lousadel Rammesh//
//Egy nap a semmittevésnek, "a pihenés után"//
*A lány úgy látszik, hogy meg van elégedve Lou válaszával. A lovag sejtette, hogy így lesz. Hallgatja a lányt és élvezi a csilingelő hangját. Az ötletelést is érdemes hallgatni. A lovag hangosan el kezd nevetni mikor a lány megszakítja a gondolatok folyamát egy mellékággal. Aztán gyorsan visszatér, hogy kitaláljon valamit. Lehajtja a fejét és Lou megfigyeli a lány leomló tejfehér hajzuhatagát. Végül aztán megszületik az ötlet. Louak is tetszik az ötlet, hogy kimenjenek a természetbe.*
-Nekem megfelel királylány.
//Egy nap a semmittevésnek, "a pihenés után"//
*A lány úgy látszik, hogy meg van elégedve Lou válaszával. A lovag sejtette, hogy így lesz. Hallgatja a lányt és élvezi a csilingelő hangját. Az ötletelést is érdemes hallgatni. A lovag hangosan el kezd nevetni mikor a lány megszakítja a gondolatok folyamát egy mellékággal. Aztán gyorsan visszatér, hogy kitaláljon valamit. Lehajtja a fejét és Lou megfigyeli a lány leomló tejfehér hajzuhatagát. Végül aztán megszületik az ötlet. Louak is tetszik az ötlet, hogy kimenjenek a természetbe.*
-Nekem megfelel királylány.
1356. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-12-23 15:48:16
Üzenet elküldve: 2013-12-23 15:48:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Raod//
*Ahogy Raod maga elé engedi, be is lép az ajtón, megcsodálja az asztalon álló különleges üvegcséket, majd a félvér kérésének megfelelően az ágyhoz lépdel. Egyelőre nem telepszik rá, a férfi felé fordulva nézi, ahogy az bíbelődik az összeszedett holmikkal.*
- Levessem a ruhát?
*A választ igazán meg sem várja, máris szétválasztja a öv gyanánt a derekán feszülő láncot, majd a válláról is leakasztja a köpenyt, noha az túl sok mindent nem takar egyébként sem. A holmit szépen az ágy végébe téríti, továbbra sem szeretné, ha gyűrődne.
Ez után magas szárú csizmáját veti le, nehogy összekoszolja a férfi ágyneműjét, mikor végignyúlik rajta. A pár szürke, bőr lábbelit szép rendezetten szintén az ágy végéhez teszi, hogy ne legyen majd útban, majd végre leül az ágyra. Mindkét oldalánál megtámaszkodik az ágyon, s kicsit előre dőlve várja Raod érkezését és hogy megkezdjék a vizsgálatot. Időmúlatásként bámészkodik is kicsit és megpróbálja kitalálni, az asztalon lévő eszközök közül mi mire való.
Szép csendben kivárja a sorát, s ha a férfi felé is pillantana a főzet elkészítése közben, egyáltalán nem zavartatja magát. Ugyan a köpeny nem takart túl sokat formáiból, de azért most mégis leginkább úgy néz ki, mint valami feslett nőszemély: egy olyan rövid nadrágban, ami éppcsak egy fél ujjnyi széles területen takarja combját, egy felsőben, ami szintén látni engedi hasát és mellkasát, a vállai elé szabaduló sötét hajzuhataggal... Más talán szégyellné magát, amiért így mutatkozik egy idegen előtt, de Naowha nem az a fajta. A test látványát valahogy a legtermészetesebb dolgok egyikének tartja. Ha valaki ezért megorrolna rá, annak a neveltetését kellene szidnia.
Mikor megunja a nézekődést, hanyatt fekszik az ágyon, a lábait pedig kényelmesen felhúzza, pontosan úgy, ahogy a minap a pap kérte, mikor megtapogatta a hasát.*
*Ahogy Raod maga elé engedi, be is lép az ajtón, megcsodálja az asztalon álló különleges üvegcséket, majd a félvér kérésének megfelelően az ágyhoz lépdel. Egyelőre nem telepszik rá, a férfi felé fordulva nézi, ahogy az bíbelődik az összeszedett holmikkal.*
- Levessem a ruhát?
*A választ igazán meg sem várja, máris szétválasztja a öv gyanánt a derekán feszülő láncot, majd a válláról is leakasztja a köpenyt, noha az túl sok mindent nem takar egyébként sem. A holmit szépen az ágy végébe téríti, továbbra sem szeretné, ha gyűrődne.
Ez után magas szárú csizmáját veti le, nehogy összekoszolja a férfi ágyneműjét, mikor végignyúlik rajta. A pár szürke, bőr lábbelit szép rendezetten szintén az ágy végéhez teszi, hogy ne legyen majd útban, majd végre leül az ágyra. Mindkét oldalánál megtámaszkodik az ágyon, s kicsit előre dőlve várja Raod érkezését és hogy megkezdjék a vizsgálatot. Időmúlatásként bámészkodik is kicsit és megpróbálja kitalálni, az asztalon lévő eszközök közül mi mire való.
Szép csendben kivárja a sorát, s ha a férfi felé is pillantana a főzet elkészítése közben, egyáltalán nem zavartatja magát. Ugyan a köpeny nem takart túl sokat formáiból, de azért most mégis leginkább úgy néz ki, mint valami feslett nőszemély: egy olyan rövid nadrágban, ami éppcsak egy fél ujjnyi széles területen takarja combját, egy felsőben, ami szintén látni engedi hasát és mellkasát, a vállai elé szabaduló sötét hajzuhataggal... Más talán szégyellné magát, amiért így mutatkozik egy idegen előtt, de Naowha nem az a fajta. A test látványát valahogy a legtermészetesebb dolgok egyikének tartja. Ha valaki ezért megorrolna rá, annak a neveltetését kellene szidnia.
Mikor megunja a nézekődést, hanyatt fekszik az ágyon, a lábait pedig kényelmesen felhúzza, pontosan úgy, ahogy a minap a pap kérte, mikor megtapogatta a hasát.*
1355. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-12-22 21:37:06
Üzenet elküldve: 2013-12-22 21:37:06
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Szelíd
//Naowha//
*Berendezett szoba? Igen, csak jól kell tudni beszélni a fogadóssal. Mindenkinek a bizalmát el kell nyerni, aztán könnyebben folynak a beszélgetések. Persze azt tudja jól, hogy egy hiba esetén, ha Pegazusban robbanás történik, akkor mindenképpen ő viszi el a balhét. Arról nem beszélve, hogy búsás összeget kell fizetnie kártérítés gyanánt. Szóval lehet, hogy az ébenbőrű szépség csodálkozik Raodlunon, hogy saját berendezett szobája van, de elég kemény feltételekkel. Gazdagnegyedben a házak pedig a pénzéhez képest zsírosak, s ahhoz idő kell. Nem sietteti a dolgokat, ám megvan győződve róla, hogy egyszer alkímia fellegvára lehet. Telnek a percek, miközben észreveszi, hogy Naowha birizgál valamit, de különösebb jelentőséget nem társít hozzá. Megkapja az indulásra a parancsot, így feláll a székéből és gyorsan segít a másiknak.*
-Olyan főzet lesz, amibe nem kell szesz. Az ital meg bőven elég volt, s nem szeretek felfájással kelni. Akkor nem bírok gondolkozni és elnyomja az elmélkedést az alkohol. Akkor haszontalan vagyok és állítólag egyes ismerősök szerint aranyos. *Összeszedik a holmikat, amiket eddig cipeltek magukkal, aztán a sötételfet előre engedve távoznak. Jobb ha így történik, mert a benti zaj kezdte zavarni. A másik tempóját tartja, így a sok tekintet elől meglógnak. Mikor megérkeznek az emeletre, akkor átveszi a vezetést, majd a zsebéből előhúzott kulcs számát leolvassa. Az ajtójához sétálnak, ahol hamar bejutnak a kezében szorongatott tárgy segítségével. Int a csodálatos teremtésnek, hogy menjen csak előre. Maguk után bezárja, hogy senki se zavarja meg a munkában és vizsgálatban. Először a szerény ágyához tereli a gyengéd nem képviselőjét és aztán az asztalához lép, ahol mindenféle fura kémcső található és ki tudja még mik.*
-Engedd el magad. Elfeküdhetsz nyugodtan az ágyamon, ha jólesik. * Szól hozzá, miközben a szedett alapanyagokat kiszedi a batyujából és gondos figyelemmel szétválogatja őket. A keze gyorsan mozog, ami azt feltételezi, hogy nem kell a férfinek sokat gondolkoznia azon, hogy mi hova kerüljön. A válogatás után jön az elpakolás, ami különböző fiókokba kerül, míg végül marad a nő főzetéhez szükséges alapanyag. Ekkor feláll a helyéről, s leveszi a köpenyét és a felsőjét, mert melege van. Már csak a finom selyeming van rajta, ami kissé rátapad izmos felsőtestére.*
A hozzászólást Shiro (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.12.23 14:55:58, a következő indokkal:
Jelpótlás
*Berendezett szoba? Igen, csak jól kell tudni beszélni a fogadóssal. Mindenkinek a bizalmát el kell nyerni, aztán könnyebben folynak a beszélgetések. Persze azt tudja jól, hogy egy hiba esetén, ha Pegazusban robbanás történik, akkor mindenképpen ő viszi el a balhét. Arról nem beszélve, hogy búsás összeget kell fizetnie kártérítés gyanánt. Szóval lehet, hogy az ébenbőrű szépség csodálkozik Raodlunon, hogy saját berendezett szobája van, de elég kemény feltételekkel. Gazdagnegyedben a házak pedig a pénzéhez képest zsírosak, s ahhoz idő kell. Nem sietteti a dolgokat, ám megvan győződve róla, hogy egyszer alkímia fellegvára lehet. Telnek a percek, miközben észreveszi, hogy Naowha birizgál valamit, de különösebb jelentőséget nem társít hozzá. Megkapja az indulásra a parancsot, így feláll a székéből és gyorsan segít a másiknak.*
-Olyan főzet lesz, amibe nem kell szesz. Az ital meg bőven elég volt, s nem szeretek felfájással kelni. Akkor nem bírok gondolkozni és elnyomja az elmélkedést az alkohol. Akkor haszontalan vagyok és állítólag egyes ismerősök szerint aranyos. *Összeszedik a holmikat, amiket eddig cipeltek magukkal, aztán a sötételfet előre engedve távoznak. Jobb ha így történik, mert a benti zaj kezdte zavarni. A másik tempóját tartja, így a sok tekintet elől meglógnak. Mikor megérkeznek az emeletre, akkor átveszi a vezetést, majd a zsebéből előhúzott kulcs számát leolvassa. Az ajtójához sétálnak, ahol hamar bejutnak a kezében szorongatott tárgy segítségével. Int a csodálatos teremtésnek, hogy menjen csak előre. Maguk után bezárja, hogy senki se zavarja meg a munkában és vizsgálatban. Először a szerény ágyához tereli a gyengéd nem képviselőjét és aztán az asztalához lép, ahol mindenféle fura kémcső található és ki tudja még mik.*
-Engedd el magad. Elfeküdhetsz nyugodtan az ágyamon, ha jólesik. * Szól hozzá, miközben a szedett alapanyagokat kiszedi a batyujából és gondos figyelemmel szétválogatja őket. A keze gyorsan mozog, ami azt feltételezi, hogy nem kell a férfinek sokat gondolkoznia azon, hogy mi hova kerüljön. A válogatás után jön az elpakolás, ami különböző fiókokba kerül, míg végül marad a nő főzetéhez szükséges alapanyag. Ekkor feláll a helyéről, s leveszi a köpenyét és a felsőjét, mert melege van. Már csak a finom selyeming van rajta, ami kissé rátapad izmos felsőtestére.*
A hozzászólást Shiro (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.12.23 14:55:58, a következő indokkal:
Jelpótlás
1354. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-12-20 22:47:35
Üzenet elküldve: 2013-12-20 22:47:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Kataleia Parthenia//
*Moer már látta a gazdagnegyedet amikor a templomnál járt, és pontosan tudja, hogy nem olyan szépek azok az épületek, mint amilyennek híresztelik őket, de azért elég szépek. Bár jobban nem merült bele a város eme részébe, valószínűnek tartja, hogy a templom lenyűgöző épületénél nem sok szebb lehet. Emellett komoly előnye, hogy tudja miképp juthatnának oda.*
-Szívesen veled tartok, sőt akár megmutathatom azt is merre van a templom, ami nem viccből olyan híres, amilyen híres.*Az ölelés jót tesz neki, mert közvetlenebbül képes társalogni a hölggyel, de így is elég távolságtartó, és rendszeresen lesüti szemét. Próbál tisztelet tudóan viselkedni, de mintha egy kicsit elvesztené a fejét. Egy fél lépést tesz a gyönyörűség irányába miközben beszél. Először nem is fogja mit tesz, miközben lassan kinyújtja kezét, hogy megfogja a lányét. Mikor már egész közel ér, csak akkor fogja fel, hogy mit is tesz. Már késő bármit is tenni, hisz a keze hozzáér a lány csuklójához, majd gyengéden ráfonódnak az ujjai, és még közelebb lép. Szinte ott van teljesen közel, és nem tudja mit kéne csinálnia. Szabd kezével, megpróbálja megsimogatni a lány arcát, de ezen kívül teljesen tanácstalan, ezt se tudja honnan jött, de reméli, hogy a hölgyemény tehetségesebben fogja kezelni nála a helyzetet. Arca elvörösödik, de a szemében mintha a szomorúságot elkezdené láng emészteni, bár nem valami hatalmas fénylő tűz, de mintha kicsit felszabadítaná Moert.*
A hozzászólás írója (Ingrtan Moer) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.20 22:53:02
*Moer már látta a gazdagnegyedet amikor a templomnál járt, és pontosan tudja, hogy nem olyan szépek azok az épületek, mint amilyennek híresztelik őket, de azért elég szépek. Bár jobban nem merült bele a város eme részébe, valószínűnek tartja, hogy a templom lenyűgöző épületénél nem sok szebb lehet. Emellett komoly előnye, hogy tudja miképp juthatnának oda.*
-Szívesen veled tartok, sőt akár megmutathatom azt is merre van a templom, ami nem viccből olyan híres, amilyen híres.*Az ölelés jót tesz neki, mert közvetlenebbül képes társalogni a hölggyel, de így is elég távolságtartó, és rendszeresen lesüti szemét. Próbál tisztelet tudóan viselkedni, de mintha egy kicsit elvesztené a fejét. Egy fél lépést tesz a gyönyörűség irányába miközben beszél. Először nem is fogja mit tesz, miközben lassan kinyújtja kezét, hogy megfogja a lányét. Mikor már egész közel ér, csak akkor fogja fel, hogy mit is tesz. Már késő bármit is tenni, hisz a keze hozzáér a lány csuklójához, majd gyengéden ráfonódnak az ujjai, és még közelebb lép. Szinte ott van teljesen közel, és nem tudja mit kéne csinálnia. Szabd kezével, megpróbálja megsimogatni a lány arcát, de ezen kívül teljesen tanácstalan, ezt se tudja honnan jött, de reméli, hogy a hölgyemény tehetségesebben fogja kezelni nála a helyzetet. Arca elvörösödik, de a szemében mintha a szomorúságot elkezdené láng emészteni, bár nem valami hatalmas fénylő tűz, de mintha kicsit felszabadítaná Moert.*
A hozzászólás írója (Ingrtan Moer) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.20 22:53:02
1353. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-12-19 17:36:22
Üzenet elküldve: 2013-12-19 17:36:22
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Szelíd
// Ingrtan Moer //
*Hirtelen ötlettől vezérelve borult Moer vállára, talán ezzel kényelmetlen helyzetbe hozva a férfit, de ebbe csak a cselekvés után gondolt bele. Ám mikor visszakozna, s ismét pironkodva kérne bocsánatot, a két kar visszatartja még kissé. Ettől felbátorodik és szorosabbra fonja ölelését, boldogan simul új barátja karjaiba, kinek fülét most halk kuncogás csiklandozhatja. Ám mikor elválnak egymás öleléséből, őszinte örömétől izgatottan zakatoló szíve, mintha kihagyna egy ütemet. Érthetetlen mód szomorúságot lát Moer szemében, mely beárnyékolja ezidáig felhőtlen örömét, s valami belső késztetés miatt Moer keze után nyúl. Kézfejét két kis tenyere közé zárja, finoman megsimogatja, majd az arcán tündöklő két hatalmas szemét a férfiére függeszti. Bátorítóan mosolyog rá, ajka mögül gyöngysor módjára bújnak elő tökéletes fogai, s arca kissé pozsgássá válik. Szemében a világ minden szeretete és hálája csillog, magyarázat nélkül, őszintén. S ha ezidáig vonásai nem tükrözték volna eléggé vidámságát, a választ hallva mosolya még inkább kiszélesedik, s szinte ujjongva szólal fel.*
- Reméltem, hogy nem akarsz még magamra hagyni! Van kedved körülnézni a városban? Nagyon izgatott vagyok, még nem igazán voltam ilyen hatalmas közösségben. Azt mondják a Gazdagnegyedben égig érnek a házak, s akkorák, hogy legalább három család könnyedén elfér benne!
*Szerény, erdei lény létére nem nagyon ismeri a pompát, s fényűzést, így aligha okozhat meglepetést, hogy így fellelkesül. Bár talán kissé túlságosan is elragadja a hév, ezért mikor befejezi a lelkendezést kissé pironkodva süti le a szemét, de mosolya nem tűnik el ragyogó arcáról.*
- Persze csak ha van kedved elkísérni, ha nem akkor majd megnézem máskor! Ma pedig csinálhatjuk azt, amit szeretnél! Szeretnék végre mosolyt csalni az arcodra! Mindig olyan búskomornak tűnsz!
*Nem csak tettei, immáron megfékezhetetlen csacsogása is közvetlenségét hirdeti. Egészen felszabadult a hangulata, de még így sem saját érdekei lebegnek szeme előtt. Minden vágya, hogy a hozzá közel állók boldogok, s elégedettek legyenek, neki ennyi elég a jó közérzethez. Aprócska lángoló kacsói még mindig fogságban tartják Moer hűvös kezét, ujjai pedig ösztönszerűen cirógatják kézfejét. Nem csiklandós érzés, de nagyon kellemes lehet, ahogy a puha érintéstől átmelegednek ujjai. Mintha önkénytelen módon így áramoltatná át gondoskodó szeretetét a férfiba. Ugyan csak néhány órája ismerik egymást, mégis mintha már láthatatlan kötelék szövődött volna köztük, amely bizton olyan erős, hogy ha el is szakítják örök nyomot hagy maga után.*
A hozzászólást Themis (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.12.21 00:39:32, a következő indokkal:
Kérésre
*Hirtelen ötlettől vezérelve borult Moer vállára, talán ezzel kényelmetlen helyzetbe hozva a férfit, de ebbe csak a cselekvés után gondolt bele. Ám mikor visszakozna, s ismét pironkodva kérne bocsánatot, a két kar visszatartja még kissé. Ettől felbátorodik és szorosabbra fonja ölelését, boldogan simul új barátja karjaiba, kinek fülét most halk kuncogás csiklandozhatja. Ám mikor elválnak egymás öleléséből, őszinte örömétől izgatottan zakatoló szíve, mintha kihagyna egy ütemet. Érthetetlen mód szomorúságot lát Moer szemében, mely beárnyékolja ezidáig felhőtlen örömét, s valami belső késztetés miatt Moer keze után nyúl. Kézfejét két kis tenyere közé zárja, finoman megsimogatja, majd az arcán tündöklő két hatalmas szemét a férfiére függeszti. Bátorítóan mosolyog rá, ajka mögül gyöngysor módjára bújnak elő tökéletes fogai, s arca kissé pozsgássá válik. Szemében a világ minden szeretete és hálája csillog, magyarázat nélkül, őszintén. S ha ezidáig vonásai nem tükrözték volna eléggé vidámságát, a választ hallva mosolya még inkább kiszélesedik, s szinte ujjongva szólal fel.*
- Reméltem, hogy nem akarsz még magamra hagyni! Van kedved körülnézni a városban? Nagyon izgatott vagyok, még nem igazán voltam ilyen hatalmas közösségben. Azt mondják a Gazdagnegyedben égig érnek a házak, s akkorák, hogy legalább három család könnyedén elfér benne!
*Szerény, erdei lény létére nem nagyon ismeri a pompát, s fényűzést, így aligha okozhat meglepetést, hogy így fellelkesül. Bár talán kissé túlságosan is elragadja a hév, ezért mikor befejezi a lelkendezést kissé pironkodva süti le a szemét, de mosolya nem tűnik el ragyogó arcáról.*
- Persze csak ha van kedved elkísérni, ha nem akkor majd megnézem máskor! Ma pedig csinálhatjuk azt, amit szeretnél! Szeretnék végre mosolyt csalni az arcodra! Mindig olyan búskomornak tűnsz!
*Nem csak tettei, immáron megfékezhetetlen csacsogása is közvetlenségét hirdeti. Egészen felszabadult a hangulata, de még így sem saját érdekei lebegnek szeme előtt. Minden vágya, hogy a hozzá közel állók boldogok, s elégedettek legyenek, neki ennyi elég a jó közérzethez. Aprócska lángoló kacsói még mindig fogságban tartják Moer hűvös kezét, ujjai pedig ösztönszerűen cirógatják kézfejét. Nem csiklandós érzés, de nagyon kellemes lehet, ahogy a puha érintéstől átmelegednek ujjai. Mintha önkénytelen módon így áramoltatná át gondoskodó szeretetét a férfiba. Ugyan csak néhány órája ismerik egymást, mégis mintha már láthatatlan kötelék szövődött volna köztük, amely bizton olyan erős, hogy ha el is szakítják örök nyomot hagy maga után.*
A hozzászólást Themis (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.12.21 00:39:32, a következő indokkal:
Kérésre
1352. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-12-17 19:44:51
Üzenet elküldve: 2013-12-17 19:44:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Kataleia Parthenia//
*A leány nyílt tekintetéből ki lehetne olvasni a következő mozdulatot, de Moer gondolatai megbénulnak az átható tekintettől. Az érintéstől megmerevedik, majd gyengéden körbefonja a hölgyet a karjaival. Nem tudja mit kell ilyen helyzetben tenni, ezért csak élvezi a végtelennek tűnő pillanatot. Hallja amit a lány mond, de az érzelmek elnyomják a tudatot. Amikor a lány el akar hátrálni, akkor pár pillanatig ellenállást tapasztalhat. Moer nem engedi, de ez csak egy tizedmásodpercig tart, azután mint a kristálypohár, melyet leejtettek, darabokra zúzódik. A hideg magány, mint egy ékes tőr hatol belé a szívébe. Hiába a szépség aki ott áll vele szemben, oly távolinak tűnik. Távolinak és elérhetetlennek, mint a hegyek csúcsán a hó. Tisztasága megbabonázza az ifiút, aki mozdulatlanul, mint a sóbálvány nézi a hölgyet, aki csodálatos módon megbabonázta. A pillanat mint egy buborék pattan el a kisasszony kérdésétől. Moer azt hiszi valaki kupán vágta, vagy legalább is nagyon olyan érzése van. Fél perc is eltelik mire feldolgozza mit is kérdezett tőle a csodálatos hölgyemény, és még fél perc amíg megfogalmazza a választ.*
-Nincs olyan tervem, amit nem lehetne feláldozni akár csak egy pillanatért is amit kegyeddel tölthetek.*Tekintete a lány csodával határos módon szépen mívelt arcát pásztázza, nem bír betelni a gyönyörrel, amit a elbűvölő kék íriszek nyújtanak számára. A nyílt, ártatlanságot tükröző tekintettel összefűzi a saját, szerinte igencsak riasztó tekintetével. Szíve oly sebesen ver, hogy úgy érzi menten elpattan a mellkasa, és kirepül belőle belőle az életet adó rész. Gondolatai cikáznak, gyomrában olyan érzése van, mintha megannyi tündér lágy ujja csiklandozná. Nem tudja miképp kéne most tennie, az ölelés utóhatásai még mindig görcsösen szorítják, és kicsit olyan érzése van, hogy csak ezért az életét kéne áldoznia a, szerintem minden bizonnyal, minden isten által szépséggel megáldott hölgyeményért. Tekintetéből tisztelet és szeretet árad, ahogy kissé félénken csodálja partnerét, nem mer az arcán kívül máshova nézni, hátha szemérmetlennek minősíti, és faképnél hagyja, de a mély kékséget is nehezen bírja, ezért igencsak sűrűn lesüti a szemeit, miközben próbálja állni a émelyítően kifinomult tekintetet.*
*A leány nyílt tekintetéből ki lehetne olvasni a következő mozdulatot, de Moer gondolatai megbénulnak az átható tekintettől. Az érintéstől megmerevedik, majd gyengéden körbefonja a hölgyet a karjaival. Nem tudja mit kell ilyen helyzetben tenni, ezért csak élvezi a végtelennek tűnő pillanatot. Hallja amit a lány mond, de az érzelmek elnyomják a tudatot. Amikor a lány el akar hátrálni, akkor pár pillanatig ellenállást tapasztalhat. Moer nem engedi, de ez csak egy tizedmásodpercig tart, azután mint a kristálypohár, melyet leejtettek, darabokra zúzódik. A hideg magány, mint egy ékes tőr hatol belé a szívébe. Hiába a szépség aki ott áll vele szemben, oly távolinak tűnik. Távolinak és elérhetetlennek, mint a hegyek csúcsán a hó. Tisztasága megbabonázza az ifiút, aki mozdulatlanul, mint a sóbálvány nézi a hölgyet, aki csodálatos módon megbabonázta. A pillanat mint egy buborék pattan el a kisasszony kérdésétől. Moer azt hiszi valaki kupán vágta, vagy legalább is nagyon olyan érzése van. Fél perc is eltelik mire feldolgozza mit is kérdezett tőle a csodálatos hölgyemény, és még fél perc amíg megfogalmazza a választ.*
-Nincs olyan tervem, amit nem lehetne feláldozni akár csak egy pillanatért is amit kegyeddel tölthetek.*Tekintete a lány csodával határos módon szépen mívelt arcát pásztázza, nem bír betelni a gyönyörrel, amit a elbűvölő kék íriszek nyújtanak számára. A nyílt, ártatlanságot tükröző tekintettel összefűzi a saját, szerinte igencsak riasztó tekintetével. Szíve oly sebesen ver, hogy úgy érzi menten elpattan a mellkasa, és kirepül belőle belőle az életet adó rész. Gondolatai cikáznak, gyomrában olyan érzése van, mintha megannyi tündér lágy ujja csiklandozná. Nem tudja miképp kéne most tennie, az ölelés utóhatásai még mindig görcsösen szorítják, és kicsit olyan érzése van, hogy csak ezért az életét kéne áldoznia a, szerintem minden bizonnyal, minden isten által szépséggel megáldott hölgyeményért. Tekintetéből tisztelet és szeretet árad, ahogy kissé félénken csodálja partnerét, nem mer az arcán kívül máshova nézni, hátha szemérmetlennek minősíti, és faképnél hagyja, de a mély kékséget is nehezen bírja, ezért igencsak sűrűn lesüti a szemeit, miközben próbálja állni a émelyítően kifinomult tekintetet.*
1351. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-12-16 22:42:59
Üzenet elküldve: 2013-12-16 22:42:59
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Szelíd
// Ingrtan Moer //
*Megnyugvás tölti el, amint Moer tudomására juttatja, hogy nem neheztel rá, s ezidáig lesütött szemeit most ismét arcára emeli. Kedvesen mosolyog rá, de látja rajta, hogy valami aggasztja. Nem igazán érti mire ez a nagy aggodalmaskodás, s a maga közvetlen módján próbálja oldani a feszültséget. Előre dől, s két gyengéd karjával átöleli Moert, puhán magához szorítva, hogy érezhesse testének kellemes melegségét.*
- Ugyan kérlek, nem várok tőled semmit! Igazán örülök, hogy segíthettem, számomra ez nem teher. Viszonzásra semmi szükség!
*Csak pár pillanatig tart a kontaktus ugyan, de mikor végéhez ér tán átfuthat Moer testén a hidegrázás, ahogy hirtelen elszakad a forró ölelésből. Nem tomboló érzelmek hevítik, csupán egy különleges tulajdonság mit a lány birtokol. Sokan sokfelől eredeztetik, de mind bizonyos volt benne, hogy csak jóságos erők jele lehet ez, s nincs mi félelmet ébresszen.*
- Könnyen lehet, jobb óvatosnak lenni, ha még nem vagy gyakorlott benne. Remélem nem veszed tolakodásnak, de terveztél mára valami elfoglaltságot?
*Teszi fel kérdését bátortalanul, hisz bízik abban, hogy még élvezheti egy darabig az elf társaságát. Roppant mód egyedül érezte már magát, távol rokonaitól. Ám most, hogy Moer társaságát élvezheti honvágya már nem olyan kínzó. Gondolatai most az újonnan szerzett ismeretség körül forognak, s hogy vajon a Teremtő miként tervez velük. Mert abban bizonyos, hogy nem véletlen találkoztak.*
*Megnyugvás tölti el, amint Moer tudomására juttatja, hogy nem neheztel rá, s ezidáig lesütött szemeit most ismét arcára emeli. Kedvesen mosolyog rá, de látja rajta, hogy valami aggasztja. Nem igazán érti mire ez a nagy aggodalmaskodás, s a maga közvetlen módján próbálja oldani a feszültséget. Előre dől, s két gyengéd karjával átöleli Moert, puhán magához szorítva, hogy érezhesse testének kellemes melegségét.*
- Ugyan kérlek, nem várok tőled semmit! Igazán örülök, hogy segíthettem, számomra ez nem teher. Viszonzásra semmi szükség!
*Csak pár pillanatig tart a kontaktus ugyan, de mikor végéhez ér tán átfuthat Moer testén a hidegrázás, ahogy hirtelen elszakad a forró ölelésből. Nem tomboló érzelmek hevítik, csupán egy különleges tulajdonság mit a lány birtokol. Sokan sokfelől eredeztetik, de mind bizonyos volt benne, hogy csak jóságos erők jele lehet ez, s nincs mi félelmet ébresszen.*
- Könnyen lehet, jobb óvatosnak lenni, ha még nem vagy gyakorlott benne. Remélem nem veszed tolakodásnak, de terveztél mára valami elfoglaltságot?
*Teszi fel kérdését bátortalanul, hisz bízik abban, hogy még élvezheti egy darabig az elf társaságát. Roppant mód egyedül érezte már magát, távol rokonaitól. Ám most, hogy Moer társaságát élvezheti honvágya már nem olyan kínzó. Gondolatai most az újonnan szerzett ismeretség körül forognak, s hogy vajon a Teremtő miként tervez velük. Mert abban bizonyos, hogy nem véletlen találkoztak.*
1350. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-12-16 22:24:36
Üzenet elküldve: 2013-12-16 22:24:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
*A folyosón haladva néz csak meg a szoba számát, amit kapott.*
"23 szoba. Milyen furcsa,"
*Belép a szobába, s körbenéz, el kezd leltárt készíteni.*
"Egy ágy, helyes. Egy asztal, valamire jó lesz. Egy szekrény, a holmiknak. Egy ablak, teljesen mindegy."
*Belülről bezárja az ajtót, s elkezd levetkőzni. A ruháit összehajtja, s beteszi a szekrénybe, az alkarvédőit, s a botját az asztalra helyezi. Pár pillanat múlva az alkarra erősített tőrtokot leveszi az alkarvédőről, s beteszi a párnája alá.*
-Köszönöm. *suttogja magának. Elfújja a gyertyát, s belefekszik az ágyba. Jobb kezében benyúl a párnája alá, s rámarkol az ott tartott tőrére, majd elalszik*
"23 szoba. Milyen furcsa,"
*Belép a szobába, s körbenéz, el kezd leltárt készíteni.*
"Egy ágy, helyes. Egy asztal, valamire jó lesz. Egy szekrény, a holmiknak. Egy ablak, teljesen mindegy."
*Belülről bezárja az ajtót, s elkezd levetkőzni. A ruháit összehajtja, s beteszi a szekrénybe, az alkarvédőit, s a botját az asztalra helyezi. Pár pillanat múlva az alkarra erősített tőrtokot leveszi az alkarvédőről, s beteszi a párnája alá.*
-Köszönöm. *suttogja magának. Elfújja a gyertyát, s belefekszik az ágyba. Jobb kezében benyúl a párnája alá, s rámarkol az ott tartott tőrére, majd elalszik*
1349. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-12-15 10:10:34
Üzenet elküldve: 2013-12-15 10:10:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 226
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 226
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Lousadel Rammesh//
//Egy nap a semmittevésnek, "a pihenés után"//
*Fire képtelen megint egyetérteni Lou-val, de nincs is más választása, ha egyszer a lovagnak van igaza. Még életében nem értett ennyit egyet valakivel. Valahogy a többiek nézetei sosem egyeztek az övéivel. Ellenben, amióta megismerte a lovagot, azóta képtelen vele ellenkezni. Olyan érzése van, mintha egy rugóra járna az agyuk. Lehet, hogy ez így is van! Ki tudja? Minden esetre a sötételf élvezi, hogy végre ilyen helyzetbe keveredett. Sokkal szabadabban tud mosolyogni, nevetni és érezni, mint előtte, teljesen felszabadult. Amint azon gondolkodik, hogy milyen jó sora van és azon, hogy milyen gyönyörű is volt a puszta, s valószínűleg a férfi miatt még gyönyörűbb volt, Lou válaszol a kérdésére. Fire elneveti magát, majd csillogó tekintetét a lovag arcára emeli.*
- Mindig tudod, mit kell mondani! Találjak ki én valamit? Hmm... Rendben, de akkor kikelünk az ágyból. Bár ezt kicsit sajnálom, mert kellemes veled itt lenni és semmit sem csinálni. Huha ez furcsa, először élvezem, hogy nem csinálok semmit! Na, mindegy dologra. Akkor gondolkozzunk. *kicsit lehajtja a fejét, s gondolkodik, majd hirtelen felemeli és mosolyogva megszólal* Ha jól tudom ide nincs messze a folyópart! Egy kis túrát megejthetnénk! Persze csak, ha neked is megfelel.
//Egy nap a semmittevésnek, "a pihenés után"//
*Fire képtelen megint egyetérteni Lou-val, de nincs is más választása, ha egyszer a lovagnak van igaza. Még életében nem értett ennyit egyet valakivel. Valahogy a többiek nézetei sosem egyeztek az övéivel. Ellenben, amióta megismerte a lovagot, azóta képtelen vele ellenkezni. Olyan érzése van, mintha egy rugóra járna az agyuk. Lehet, hogy ez így is van! Ki tudja? Minden esetre a sötételf élvezi, hogy végre ilyen helyzetbe keveredett. Sokkal szabadabban tud mosolyogni, nevetni és érezni, mint előtte, teljesen felszabadult. Amint azon gondolkodik, hogy milyen jó sora van és azon, hogy milyen gyönyörű is volt a puszta, s valószínűleg a férfi miatt még gyönyörűbb volt, Lou válaszol a kérdésére. Fire elneveti magát, majd csillogó tekintetét a lovag arcára emeli.*
- Mindig tudod, mit kell mondani! Találjak ki én valamit? Hmm... Rendben, de akkor kikelünk az ágyból. Bár ezt kicsit sajnálom, mert kellemes veled itt lenni és semmit sem csinálni. Huha ez furcsa, először élvezem, hogy nem csinálok semmit! Na, mindegy dologra. Akkor gondolkozzunk. *kicsit lehajtja a fejét, s gondolkodik, majd hirtelen felemeli és mosolyogva megszólal* Ha jól tudom ide nincs messze a folyópart! Egy kis túrát megejthetnénk! Persze csak, ha neked is megfelel.
1348. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-12-14 22:38:06
Üzenet elküldve: 2013-12-14 22:38:06
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 345
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Vakmerő
//Fireinel Railly//
//Egy nap a semmittevésnek,"a pihenés után"//
*A lány igazat ad a lovagnak. De mi mást is tehetne ha Lou-nak van igaza. Mióta megismerték egymást azóta nem volt olyan, hogy Lou unatkozott volna. Pedig mikor találkoztak akkor unatkozott. Unalmasnak találta a fogadót de, a lánnyal együtt még az unalmas fogadó sem unalmas. Fire még a pusztát is felejthetetlenebbé volt képes tenni. Ezen el is gondolkozik Lou mikor a lány egy kérdést tesz fel. Ezen még nem is gondolkoztak el. Mivel a lovagnak semmi ötlete nincs ezért a lányra hagyja a választást.*
-Én voltam aki kitaláltam, hogy mit csináljunk tegnap és holnap, te leszel az aki kitalálja mit csináljunk ma királylány.
//Egy nap a semmittevésnek,"a pihenés után"//
*A lány igazat ad a lovagnak. De mi mást is tehetne ha Lou-nak van igaza. Mióta megismerték egymást azóta nem volt olyan, hogy Lou unatkozott volna. Pedig mikor találkoztak akkor unatkozott. Unalmasnak találta a fogadót de, a lánnyal együtt még az unalmas fogadó sem unalmas. Fire még a pusztát is felejthetetlenebbé volt képes tenni. Ezen el is gondolkozik Lou mikor a lány egy kérdést tesz fel. Ezen még nem is gondolkoztak el. Mivel a lovagnak semmi ötlete nincs ezért a lányra hagyja a választást.*
-Én voltam aki kitaláltam, hogy mit csináljunk tegnap és holnap, te leszel az aki kitalálja mit csináljunk ma királylány.
1347. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-12-14 12:43:23
Üzenet elküldve: 2013-12-14 12:43:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
// Váratlan vendég //
*Egyet értőn hallgatja a hadarást, és abszolút el is fogadja a magyarázatot apró bólintással megpecsételve, hogy megértette, hátha ettől végre megnyugszik a lány s kicsit halványodik orcájának pirulása. Habár kissé rosszmájúan de be kell lássa valóban aranyos látni ezt a fajta zavarodottságot. De felhagy a további pirítással. Még a végén vérszemet kap a lány és vissza kívánkozik adni… *
- Értem
*Teszi hozzá végül amint a lány a közeli otthonáról beszél, akkor hát szükségtelenné vált az ajánlata s ő aludhat az ágyon továbbra is. Szemeivel lassan követi a lépteket, s a mozdulatot ahogy a másik magához veszi holmiját s szeliden maga elé tartva azt tekint fel a fiúra.*
- Egyáltalán nem zavar, örülök a társaságnak, bár nem tagadom azért vannak kevésbé helyzetek is egy találkozásra…
* Viccelődik még kicsit, ha már így alakult nem látszik rajta, hogy zavarná az egész, inkább most már szimplán viccesnek tartja. Majd mikor a lány a távozásról beszél visszakérdez az apró szünet közben: *
- Csak hiszi?
* Húzódik szemtelen kis mosoly arcára, majd tova röppen s komolyra fordítja tekintetét*
- Én is örülök!
* Biccent egy aprót majd folytatja*
- Csupán nem rég érkeztem, de eddig kedvemre való a hely
*Futtatja körbe tekintetét a szobán majd végül a lányon állapodik meg*
- Bár akadt némi furcsaság is benne…
*Teszi hozzá parányi gonoszsággal utalva a szerencsétlen véletlenre, de azért egy kósza mosollyal megtoldja és folytatja is hogy a felkorbácsolt zavart rögvest lenyugtassa
- Persze az sosem baj!
*Hogy összefutnak e? nos ki tudja mit hoz a sors keze, reméli igen, egész megkedvelte az elf teremtést, meg aztán nem túl ismerőse van a városban… bár ennek száma inkább a 0 hoz közelít…*
- Mindenképpen!
*Mondja végül határozottan utalva, hogy bízik benne, összefutnak még. Nem állítja meg, miért is tenné. Hagyja menni, csendben figyeli a légies lépteket ahogy a rögtönzött éjszakai hálótársa iparkodva távozik, már ha nem történik valami egyéb közben…*
A hozzászólás írója (Darel Corthyr Worf) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.14 12:44:23
*Egyet értőn hallgatja a hadarást, és abszolút el is fogadja a magyarázatot apró bólintással megpecsételve, hogy megértette, hátha ettől végre megnyugszik a lány s kicsit halványodik orcájának pirulása. Habár kissé rosszmájúan de be kell lássa valóban aranyos látni ezt a fajta zavarodottságot. De felhagy a további pirítással. Még a végén vérszemet kap a lány és vissza kívánkozik adni… *
- Értem
*Teszi hozzá végül amint a lány a közeli otthonáról beszél, akkor hát szükségtelenné vált az ajánlata s ő aludhat az ágyon továbbra is. Szemeivel lassan követi a lépteket, s a mozdulatot ahogy a másik magához veszi holmiját s szeliden maga elé tartva azt tekint fel a fiúra.*
- Egyáltalán nem zavar, örülök a társaságnak, bár nem tagadom azért vannak kevésbé helyzetek is egy találkozásra…
* Viccelődik még kicsit, ha már így alakult nem látszik rajta, hogy zavarná az egész, inkább most már szimplán viccesnek tartja. Majd mikor a lány a távozásról beszél visszakérdez az apró szünet közben: *
- Csak hiszi?
* Húzódik szemtelen kis mosoly arcára, majd tova röppen s komolyra fordítja tekintetét*
- Én is örülök!
* Biccent egy aprót majd folytatja*
- Csupán nem rég érkeztem, de eddig kedvemre való a hely
*Futtatja körbe tekintetét a szobán majd végül a lányon állapodik meg*
- Bár akadt némi furcsaság is benne…
*Teszi hozzá parányi gonoszsággal utalva a szerencsétlen véletlenre, de azért egy kósza mosollyal megtoldja és folytatja is hogy a felkorbácsolt zavart rögvest lenyugtassa
- Persze az sosem baj!
*Hogy összefutnak e? nos ki tudja mit hoz a sors keze, reméli igen, egész megkedvelte az elf teremtést, meg aztán nem túl ismerőse van a városban… bár ennek száma inkább a 0 hoz közelít…*
- Mindenképpen!
*Mondja végül határozottan utalva, hogy bízik benne, összefutnak még. Nem állítja meg, miért is tenné. Hagyja menni, csendben figyeli a légies lépteket ahogy a rögtönzött éjszakai hálótársa iparkodva távozik, már ha nem történik valami egyéb közben…*
A hozzászólás írója (Darel Corthyr Worf) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.14 12:44:23
1346. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-12-14 12:04:38
Üzenet elküldve: 2013-12-14 12:04:38
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Szelíd
// Váratlan vendég //
*Általában saját magának sikerül bonyolítania az életet, mint most is. Nem tehet róla, túl fiatal még ahhoz, hogy képes legyen higgadtan kezelni a helyzetet, ez pedig magával vonja a zavartságot és a habogást. Nagyszerű.*
-Ne... Nem szoktam ilyet csinálni, én nem vagyok olyan nő, most is csak véletlenül, és különben sem olyan szándékkal, csak te értetted félre...
*Hadarja iszonyatosan gyorsan, egy levegővel a védekezést. Úgy tűnik, az arcpírtól egy darabig még nem szabadul meg, bár talán jól is áll neki ez a zavart rózsásság, feltéve, ha valaki szereti a zsenge hölgyeket.*
-Ó nem, én igazából itt lakom a közelben, csak leöntöttem magam és forró volt a tea, így elküldtem valakit, hogy hozzon nekem tiszta blúzt, addig meg feljöttem, hogy átöltözzek... A többit meg tudod, de szerintem lassan megyek is, már úgyis nagyjából megszáradt, és zavarni sem szeretnék.
*Magyarázza hevesen gesztikulálva, miközben inkább otthagyja az ablakot. Tényleg késő van, ő pedig egy idegen férfi szobájában tartózkodik... Ezt a helyzetet sokféleképpen lehetne jellemezni, csak épp helyesként nem, így tényleg jobb lesz, ha inkább távozik. A székhez lépve leemeli róla a köpenyét, azt szorítja maga elé, bizonytalan pillantása a férfira esik.*
-Akkor, én megyek... örülök a találkozásnak, azt hiszem. Sokáig maradsz a városban? Csak mert akkor ehet, hogy még találkozunk. Na nem mintha terveznék megint rád nyitni, de ki tudja, nem olyan nagy ez a város, szóval érted...
*Zavartan heherészve a hajába túr, majd ha Darel nem tesz semmit, hogy megállítsa, akkor fokozott tempóban hagyja el a szobát.*
*Általában saját magának sikerül bonyolítania az életet, mint most is. Nem tehet róla, túl fiatal még ahhoz, hogy képes legyen higgadtan kezelni a helyzetet, ez pedig magával vonja a zavartságot és a habogást. Nagyszerű.*
-Ne... Nem szoktam ilyet csinálni, én nem vagyok olyan nő, most is csak véletlenül, és különben sem olyan szándékkal, csak te értetted félre...
*Hadarja iszonyatosan gyorsan, egy levegővel a védekezést. Úgy tűnik, az arcpírtól egy darabig még nem szabadul meg, bár talán jól is áll neki ez a zavart rózsásság, feltéve, ha valaki szereti a zsenge hölgyeket.*
-Ó nem, én igazából itt lakom a közelben, csak leöntöttem magam és forró volt a tea, így elküldtem valakit, hogy hozzon nekem tiszta blúzt, addig meg feljöttem, hogy átöltözzek... A többit meg tudod, de szerintem lassan megyek is, már úgyis nagyjából megszáradt, és zavarni sem szeretnék.
*Magyarázza hevesen gesztikulálva, miközben inkább otthagyja az ablakot. Tényleg késő van, ő pedig egy idegen férfi szobájában tartózkodik... Ezt a helyzetet sokféleképpen lehetne jellemezni, csak épp helyesként nem, így tényleg jobb lesz, ha inkább távozik. A székhez lépve leemeli róla a köpenyét, azt szorítja maga elé, bizonytalan pillantása a férfira esik.*
-Akkor, én megyek... örülök a találkozásnak, azt hiszem. Sokáig maradsz a városban? Csak mert akkor ehet, hogy még találkozunk. Na nem mintha terveznék megint rád nyitni, de ki tudja, nem olyan nagy ez a város, szóval érted...
*Zavartan heherészve a hajába túr, majd ha Darel nem tesz semmit, hogy megállítsa, akkor fokozott tempóban hagyja el a szobát.*
1345. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-12-14 01:43:50
Üzenet elküldve: 2013-12-14 01:43:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
// Váratlan vendég //
*Szemeit kissé jobbra majd balra forgatja értetlenségében ahogy hallja a kavargó szavak sokaságát és a lányka egyértelmű zavarát. Nem túl sok lánnyal volt dolga de ilyeneket még való igaz nem hallott. Hát ezen is át kell esni egyszer… Átváltott tegezésre hát akkor Darel is követi a példáját mostantól inkább ezzel tereli el saját figyelmét, ő sem túl idős, próbálja hova tenni a dolgot, csupán ő klasszisokkal jobban leplezi mint a rögtönzött partnere. Vagy egyszerűbben csak igyekszik érettebben kezelni a helyzetet. Jó kérdés, de nem valószínű, hogy a lány ezen morfondírozna…
Kissé oldalra fordított fejjel figyeli ahogy a másik kicsiny orcáját a tenyereibe temeti, egyik szemöldöke lassan feljebb kúszik ahogy nézi a mozdulatot s így is ragad mindaddig míg a másik lassan ki nem kukucskál vékony ujjai közül. De csalódást kell okozzon ugyan ott áll ahol eddig, egy tapottat sem mozdult csak figyeli fura tekintettel keresve a másik bujkáló szemeit. Azért örömmel nyugtázza, hogy célt ért a viccelődése és kissé felengedett a lány. Újabb mondat csapja meg a fülét egy kusza mosoly kíséretében a lány felől. Újabb lehetőség az ércelődésre. *
-Pedig ha ilyen egyszerűen benyitsz idegen szobákba akkor nem is biztos, hogy olyan távoli az az álom…
*Ezt a labdát nem hagyhatta ki mindezt a kacsintás majd a perdülés után mondja, a mondat végére a lány az ablakhoz ér, haját megsimítja a hold egy szolid sugara. Valóban bájos teremtés. Bár valószínűleg mostanra újra vörölsik kedves kis arca. Darel ezen jót mosolyog gonoszan magában. Közben látva az ablakhoz távolodást és hagyva kicsit pirulni tovább a lányt, hátra fordul a kis székhez, előveszi kulacsát és kortyol egyett, kiszáradt kissé a torka. Mikor befejezi még hátratekint válla felett lassan, nem úgy látja , hogy távozni akarna, hát rajta ne múljon…*
-Későre jár, Ha gondolod maradj csak, az ágyat átadom, én elalszom a földön…
*Még ő sem tudja erre vajon mit reagál majd a lány, minden esetre inkább kortyol még egy hosszút a kulacsból…*
*Szemeit kissé jobbra majd balra forgatja értetlenségében ahogy hallja a kavargó szavak sokaságát és a lányka egyértelmű zavarát. Nem túl sok lánnyal volt dolga de ilyeneket még való igaz nem hallott. Hát ezen is át kell esni egyszer… Átváltott tegezésre hát akkor Darel is követi a példáját mostantól inkább ezzel tereli el saját figyelmét, ő sem túl idős, próbálja hova tenni a dolgot, csupán ő klasszisokkal jobban leplezi mint a rögtönzött partnere. Vagy egyszerűbben csak igyekszik érettebben kezelni a helyzetet. Jó kérdés, de nem valószínű, hogy a lány ezen morfondírozna…
Kissé oldalra fordított fejjel figyeli ahogy a másik kicsiny orcáját a tenyereibe temeti, egyik szemöldöke lassan feljebb kúszik ahogy nézi a mozdulatot s így is ragad mindaddig míg a másik lassan ki nem kukucskál vékony ujjai közül. De csalódást kell okozzon ugyan ott áll ahol eddig, egy tapottat sem mozdult csak figyeli fura tekintettel keresve a másik bujkáló szemeit. Azért örömmel nyugtázza, hogy célt ért a viccelődése és kissé felengedett a lány. Újabb mondat csapja meg a fülét egy kusza mosoly kíséretében a lány felől. Újabb lehetőség az ércelődésre. *
-Pedig ha ilyen egyszerűen benyitsz idegen szobákba akkor nem is biztos, hogy olyan távoli az az álom…
*Ezt a labdát nem hagyhatta ki mindezt a kacsintás majd a perdülés után mondja, a mondat végére a lány az ablakhoz ér, haját megsimítja a hold egy szolid sugara. Valóban bájos teremtés. Bár valószínűleg mostanra újra vörölsik kedves kis arca. Darel ezen jót mosolyog gonoszan magában. Közben látva az ablakhoz távolodást és hagyva kicsit pirulni tovább a lányt, hátra fordul a kis székhez, előveszi kulacsát és kortyol egyett, kiszáradt kissé a torka. Mikor befejezi még hátratekint válla felett lassan, nem úgy látja , hogy távozni akarna, hát rajta ne múljon…*
-Későre jár, Ha gondolod maradj csak, az ágyat átadom, én elalszom a földön…
*Még ő sem tudja erre vajon mit reagál majd a lány, minden esetre inkább kortyol még egy hosszút a kulacsból…*
1344. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-12-14 00:58:27
Üzenet elküldve: 2013-12-14 00:58:27
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Szelíd
// Váratlan Vendég //
*Csak a szemét forgatja a beismerő vallomásra, de mivel mosolya nem lankad, vélhető, hogy nem veszi sértésnek a dolgot, inkább már csak jót szórakozik rajta. Minek azon problémázni, amin nem tud változtatni? Semmi értelme.*
-Na, hé! Azt hittem, már kinézelődted magad.
*Kezeit szorosabbra fonja mellkasa előtt, ahogy a férfi tekintete eltéved, bár ez inkább csak arra jó, hogy önmagát nyugtassa, sajnos már így is többet engedett látni, mint szabad lett volna. ostoba véletlenek és balesetek.*
-Igen, igen, jobb lesz... Nem, mintha annyira ronda lenne, épp ellenkezőleg... Mi? Nem úgy értettem, hogy vonzó lenne vagy ilyesmi, csak hogy nem taszító, de azért jó lesz, ha felöltözöl.
*Arcát a tenyereibe temeti, már megint kezdi... Csak hebeg-habog, ostobaságokat beszél és tiszta bolondot csinál magából. Meg sem kellene lepődnie, mindig ez történik, ha férfiakkal van egy légtérben. Az ujjai közti résen, óvatosan kukucskál ki, hogy vajon Darel menekül-e már kifelé a szobából. Nem lenne meglepő látvány, ha nem akarna tovább egy helyen tartózkodni valakivel, aki még összefüggő beszédre is csak kivételes alkalmakon képes. Pedig valójában nem, csak ha zavarba jön, akkor elég feszült ahhoz, hogy nehezebben kommunikáljon az ellenkező nem tagjaival.
Törékeny alkata ellenére a kézfogása meglepően határozott, szinte már erős, ki se nézné belőle senki, hogy a karcsú testhez edzett izmok is társulnak, a ruha eléggé takar ahhoz, hogy mindez ne legyen feltűnő.*
-Én is. Mármint a tiedet, a sajátomat tudom. Bár ezt nem kell mondani, mert nyilván egyértelmű.
*Reményvesztetten felsóhajt, karja visszahullik a teste mellé. Reménytelen. Önostorozó melankóliájából a férfi viccelődő mondata zökkenti ki, amire azonnal felkapja a fejét.*
-Együtt töltött éjszaka?
*Szemöldöke a homlokára csúszik, még elképzelni is borzasztó lenne ezt a lehetőséget, de azért lassan elmosolyodik.*
-Álmaidban, talán, de sajnos ez a szomorú valóság. De persze reménykedni szabad.
*Még egy kacér kacsintásra is futja a mosoly mellé, ahogy megpördül, és az ablak elé lép. Miért nem távozik máris? Hiszen mi sem lenne természetesebb, de valamiért mégsem akar. Tekintete a holdat fürkészi, miközben önkéntelen mozdulattal hátrasimít egy tincset a füle mögé.*
*Csak a szemét forgatja a beismerő vallomásra, de mivel mosolya nem lankad, vélhető, hogy nem veszi sértésnek a dolgot, inkább már csak jót szórakozik rajta. Minek azon problémázni, amin nem tud változtatni? Semmi értelme.*
-Na, hé! Azt hittem, már kinézelődted magad.
*Kezeit szorosabbra fonja mellkasa előtt, ahogy a férfi tekintete eltéved, bár ez inkább csak arra jó, hogy önmagát nyugtassa, sajnos már így is többet engedett látni, mint szabad lett volna. ostoba véletlenek és balesetek.*
-Igen, igen, jobb lesz... Nem, mintha annyira ronda lenne, épp ellenkezőleg... Mi? Nem úgy értettem, hogy vonzó lenne vagy ilyesmi, csak hogy nem taszító, de azért jó lesz, ha felöltözöl.
*Arcát a tenyereibe temeti, már megint kezdi... Csak hebeg-habog, ostobaságokat beszél és tiszta bolondot csinál magából. Meg sem kellene lepődnie, mindig ez történik, ha férfiakkal van egy légtérben. Az ujjai közti résen, óvatosan kukucskál ki, hogy vajon Darel menekül-e már kifelé a szobából. Nem lenne meglepő látvány, ha nem akarna tovább egy helyen tartózkodni valakivel, aki még összefüggő beszédre is csak kivételes alkalmakon képes. Pedig valójában nem, csak ha zavarba jön, akkor elég feszült ahhoz, hogy nehezebben kommunikáljon az ellenkező nem tagjaival.
Törékeny alkata ellenére a kézfogása meglepően határozott, szinte már erős, ki se nézné belőle senki, hogy a karcsú testhez edzett izmok is társulnak, a ruha eléggé takar ahhoz, hogy mindez ne legyen feltűnő.*
-Én is. Mármint a tiedet, a sajátomat tudom. Bár ezt nem kell mondani, mert nyilván egyértelmű.
*Reményvesztetten felsóhajt, karja visszahullik a teste mellé. Reménytelen. Önostorozó melankóliájából a férfi viccelődő mondata zökkenti ki, amire azonnal felkapja a fejét.*
-Együtt töltött éjszaka?
*Szemöldöke a homlokára csúszik, még elképzelni is borzasztó lenne ezt a lehetőséget, de azért lassan elmosolyodik.*
-Álmaidban, talán, de sajnos ez a szomorú valóság. De persze reménykedni szabad.
*Még egy kacér kacsintásra is futja a mosoly mellé, ahogy megpördül, és az ablak elé lép. Miért nem távozik máris? Hiszen mi sem lenne természetesebb, de valamiért mégsem akar. Tekintete a holdat fürkészi, miközben önkéntelen mozdulattal hátrasimít egy tincset a füle mögé.*
1343. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-12-14 00:24:00
Üzenet elküldve: 2013-12-14 00:24:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
// Váratlan Vendég //
*Érdeklődve hallgatja az elf történetét a teáról, a ruházatáról és a férfiakról, ennél a pontnál tekintete elismerően lejjebb vonul egy kósza pillanatra s meg vonja vállát elismerve*
- Hát mi tagadás… azok volnánk…
*Jegyzi meg aztán hamar vissza is tér a kedves kis szemekbe, még egyet ércelődve a lánnyal, de jól látszik rajta tréfálkozása habár való igaz a lány mondata, nincs is mit tagadjon rajta… ezzel is próbálva oldani a még megmaradt kevéske feszültséget. A következő fontos pont a kulcs figyelmesen nézi ahogy az kecses tenyérben megpihen a kulcs az övéhez hasonlatos számmal ellátott kulcs. Most már világos az ő számára is, a történet kikerekedett. Képtelen nem észrevenni, ahogy fiatal elf nem győzi hova kapni tekintetét, kissé elszokott a női társaságtól, legalábbis az ilyentől… De ő is fiatal, és férfi is, kicsit élvezi a helyzetet, de valahol mélyen ő is zavarban van ha nem is látszik annyira rajta. Úgy dönt, hogy nem kínozza sem a lányt sem pedig magát tovább. *
- Talán jobb lesz ha…
*Kezd a mondatba de nem fejezi be mert a másik folytatja mondókáját ezért úgy dönt inkább csak cselekszik és alatta hallgatja tovább a csicsergő hangot. Miközben beszél hozzá egy könnyed lépéssel a székhez fordul és lenyúl a posztó ingéért. Egyszerű , durva sokat látott posztó ing, akár egy szimpla paraszt ruházata is lehetne, a nyak résznél kicsit kivágott , hogy könnyebb legyen belebújni, keresztbe pedig szimpla zsineg szalad oda vissza, hogy valamennyire össze fogja a szimpla ruha darabot. Pont a közel kerülésük része közben ölti magára így az ő arca ez alatt nem látható, és a lány pirulását sem látja de a szavakból s a folyamatos védekezésből nem kell sokáig találgatni a lány zavart állapotára. Végül egy név hangzik el s mire megfordul egy hamvas fehér törékeny kéz nyúl feléje. Lenéz a kecses kézre, először furcsálja, hogy egy nő kezet nyújt de hát miért ne. Apró mosoly kúszik arcára, leplezve az ő zavarát. S a harcos kéz elindul a lányé felé, szelíden megrázza. *
- Megjegyzem
*Utal a névre*
- Főleg egy ilyen együtt töltött éjszaka után …
* Mosolyodik el most már teljesen utalva az abszurd kis helyzetre, reméli ezzel végre feloldódik a lány feszengése, ez által a sajátja is *
*Érdeklődve hallgatja az elf történetét a teáról, a ruházatáról és a férfiakról, ennél a pontnál tekintete elismerően lejjebb vonul egy kósza pillanatra s meg vonja vállát elismerve*
- Hát mi tagadás… azok volnánk…
*Jegyzi meg aztán hamar vissza is tér a kedves kis szemekbe, még egyet ércelődve a lánnyal, de jól látszik rajta tréfálkozása habár való igaz a lány mondata, nincs is mit tagadjon rajta… ezzel is próbálva oldani a még megmaradt kevéske feszültséget. A következő fontos pont a kulcs figyelmesen nézi ahogy az kecses tenyérben megpihen a kulcs az övéhez hasonlatos számmal ellátott kulcs. Most már világos az ő számára is, a történet kikerekedett. Képtelen nem észrevenni, ahogy fiatal elf nem győzi hova kapni tekintetét, kissé elszokott a női társaságtól, legalábbis az ilyentől… De ő is fiatal, és férfi is, kicsit élvezi a helyzetet, de valahol mélyen ő is zavarban van ha nem is látszik annyira rajta. Úgy dönt, hogy nem kínozza sem a lányt sem pedig magát tovább. *
- Talán jobb lesz ha…
*Kezd a mondatba de nem fejezi be mert a másik folytatja mondókáját ezért úgy dönt inkább csak cselekszik és alatta hallgatja tovább a csicsergő hangot. Miközben beszél hozzá egy könnyed lépéssel a székhez fordul és lenyúl a posztó ingéért. Egyszerű , durva sokat látott posztó ing, akár egy szimpla paraszt ruházata is lehetne, a nyak résznél kicsit kivágott , hogy könnyebb legyen belebújni, keresztbe pedig szimpla zsineg szalad oda vissza, hogy valamennyire össze fogja a szimpla ruha darabot. Pont a közel kerülésük része közben ölti magára így az ő arca ez alatt nem látható, és a lány pirulását sem látja de a szavakból s a folyamatos védekezésből nem kell sokáig találgatni a lány zavart állapotára. Végül egy név hangzik el s mire megfordul egy hamvas fehér törékeny kéz nyúl feléje. Lenéz a kecses kézre, először furcsálja, hogy egy nő kezet nyújt de hát miért ne. Apró mosoly kúszik arcára, leplezve az ő zavarát. S a harcos kéz elindul a lányé felé, szelíden megrázza. *
- Megjegyzem
*Utal a névre*
- Főleg egy ilyen együtt töltött éjszaka után …
* Mosolyodik el most már teljesen utalva az abszurd kis helyzetre, reméli ezzel végre feloldódik a lány feszengése, ez által a sajátja is *
1342. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-12-13 23:49:03
Üzenet elküldve: 2013-12-13 23:49:03
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 143
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Szelíd
// Váratlan Vendég //
*Érezhetően valamilyen szinten önmagának is szól a magyarázkodás, mintha saját lelkét is meg kellene nyugtatnia, hogy tényleg nem tehet semmiről. Ő csak besétált és puff, már kész is volt a kínos szituáció.*
-Üres. A fogadós Adta ide a kulcsot, hogy át tudjak öltözni, ugyanis véletlenül magamra öntöttem egy csésze teát, és odalent azért mégsem törölgethetem magam, mert a férfiak... No hiszen, maga is tudja, hiszen majdnem kiesett a szeme.
*Azért a magyarázat végére csak belesző egy kis csipkelődést, aminek élét az ajkain kibontakozó mosoly veszi el. Egyáltalán nem haragtartó, főleg, hogy látja, hogy a férfinak nincs semmi gonosz hátsó szándéka, ami miatt neheztelnie kellene rá, így pedig inkább már csak a kíváncsiság furdalja, hogy miért vetette rá magát olyan vehemensen. Hogy a magyarázata teljesen érthető legyen, még a kulcsot is előhalássza a zsebéből, hogy felmutathassa, rajta a hatosnak nézett számtáblával.*
-Én nem szöktem, engedéllyel is kulccsal jöttem.
*Kezében látható a bizonyíték, amivel hiszi, hogy tisztázhatja magát.
Mivel fiatal még, nehéz lenne nem észrevenni a férfi ruhátlanságát, legalábbis félig, de igyekszik szemeit szigorúan csak az arcra irányítani, netán akárhová máshová a szobában. Az előbb még végtelenül mérges volt rá, nem kezdhet most itt pironkodni ilyen semmiségeken.
Nagyot sóhajt a közös fekvés felemlegetésére, megdörzsöli a homlokát, bármennyire kellemetlen is, már nem tud ezen változtatni, így jobb lesz, ha valamiképp megpróbálja elfogadni a helyzetet.*
-Ettől még nem kerültünk közel. Csak testileg, talán. Mármint nem úgy testileg, hanem fizikálisan.
*Érzi, hogy hegyes fülének a vége hogyan vörösödik a szavak kétértelműségére. Ejnye, még a végén zavarba hozza saját magát, aminek nem lesz jó vége.*
-Dawn.
*Inkább már nem is próbál egész mondatban bemutatkozni, amennyire ég a pofija, biztos, hogy csak habogna össze-vissza mindenféle ostobaságot, ahogy szokott. Tekintete zavartan ugrál a padló és Darel arca között, kezét szinte már túl határozott mozdulattal nyújtja előre, hogy emberi szokásokhoz mérten kézrázással pecsételjék meg az ismeretséget. Ezzel még nem ronthat el semmit, legalábbis ő így gondolja. Talán nem ártana mielőbb távozni?*
*Érezhetően valamilyen szinten önmagának is szól a magyarázkodás, mintha saját lelkét is meg kellene nyugtatnia, hogy tényleg nem tehet semmiről. Ő csak besétált és puff, már kész is volt a kínos szituáció.*
-Üres. A fogadós Adta ide a kulcsot, hogy át tudjak öltözni, ugyanis véletlenül magamra öntöttem egy csésze teát, és odalent azért mégsem törölgethetem magam, mert a férfiak... No hiszen, maga is tudja, hiszen majdnem kiesett a szeme.
*Azért a magyarázat végére csak belesző egy kis csipkelődést, aminek élét az ajkain kibontakozó mosoly veszi el. Egyáltalán nem haragtartó, főleg, hogy látja, hogy a férfinak nincs semmi gonosz hátsó szándéka, ami miatt neheztelnie kellene rá, így pedig inkább már csak a kíváncsiság furdalja, hogy miért vetette rá magát olyan vehemensen. Hogy a magyarázata teljesen érthető legyen, még a kulcsot is előhalássza a zsebéből, hogy felmutathassa, rajta a hatosnak nézett számtáblával.*
-Én nem szöktem, engedéllyel is kulccsal jöttem.
*Kezében látható a bizonyíték, amivel hiszi, hogy tisztázhatja magát.
Mivel fiatal még, nehéz lenne nem észrevenni a férfi ruhátlanságát, legalábbis félig, de igyekszik szemeit szigorúan csak az arcra irányítani, netán akárhová máshová a szobában. Az előbb még végtelenül mérges volt rá, nem kezdhet most itt pironkodni ilyen semmiségeken.
Nagyot sóhajt a közös fekvés felemlegetésére, megdörzsöli a homlokát, bármennyire kellemetlen is, már nem tud ezen változtatni, így jobb lesz, ha valamiképp megpróbálja elfogadni a helyzetet.*
-Ettől még nem kerültünk közel. Csak testileg, talán. Mármint nem úgy testileg, hanem fizikálisan.
*Érzi, hogy hegyes fülének a vége hogyan vörösödik a szavak kétértelműségére. Ejnye, még a végén zavarba hozza saját magát, aminek nem lesz jó vége.*
-Dawn.
*Inkább már nem is próbál egész mondatban bemutatkozni, amennyire ég a pofija, biztos, hogy csak habogna össze-vissza mindenféle ostobaságot, ahogy szokott. Tekintete zavartan ugrál a padló és Darel arca között, kezét szinte már túl határozott mozdulattal nyújtja előre, hogy emberi szokásokhoz mérten kézrázással pecsételjék meg az ismeretséget. Ezzel még nem ronthat el semmit, legalábbis ő így gondolja. Talán nem ártana mielőbb távozni?*
1341. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-12-13 23:13:29
Üzenet elküldve: 2013-12-13 23:13:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
// Váratlan Vendég //
* Még mindig mozdulatlanul áll a lány mellett s előre néz, nem tekint rá, teret hagyva a piruló aranyhajúnak. Hallgatja a szavakat, hallja a védekező hangsúlyt s azt is észleli ahogy hátralép egyet. Kezdi érteni, mindketten egy igen komoly félreértés áldozatai. Halvány mosoly ül arcára ahogy hallgatva a védekező hangnemet nem sértő inkább amolyan megkönnyebbült mosoly ez, s tekintetét is lejjebb szegezi, egyáltalán nem szobor már. De az utolsó mondat közben a lassan magasba emelkedik egyik szemöldöke. Arcárol lehagy a mosoly, semlegessé válik *
- Üres?
* Letekint a lányra szemei kérdőn néznek a másikéba, bájos ahogy a csapzott aranyszín haja körbeöleli durcás orcáját, de nem sokat időzik ott, tovább fordítja tekintetét, az ágy mellett lévő szék felé, teste is fordul így már alakja szembe áll a lányéval feje pedig jobba. Végig futnak szemei a szék támlájára pakolt posztó ingén, s neki támasztott kardján, mellette málhazsákján s a szék lábánál a sokat használt bőrcsizmáján. Mindezt ismét mint amolyan beigazlásként ismét megvilágít egy kósza holdsugár. Félrefordítja fejét nyomatékosítva a lány felé a látottakat. Majd lassan visszafordul és a két kék szempár újra találkozik. Vár egy kicsit , hogy hátha a lány is megérti a vicces helyzetet, nincs benne semmi fenyegető, teljesen nyugodt ahogy a lány zavart bájos arcát fürkészi. Ha gyilkos volna már végzett volna vele. Végül elmosolyodik. *
- Azt hiszem mindketten ebben a tudatban tértünk be ebbe a fogadóba …
* Utal a lány által mondott utolsó mondatra egy kósza mosollyal. Karjait maga előtt keresztbe fonja mivel a lány már felöltözött de momentán ő a pőre … csupán bőrnadrágja látható rajta … persze ez őt kevésbé zavarja, csupán a miheztartás végett … így közelebbről nézve néhány heget láthat a testén itt-ott, látszik rajta, hogy nem a nemesi házak négy fala közt szerezte … *
- De ha már ilyen közel kerültünk, hogy egy ágyban feküdtünk akkor illendő bemutatkoznom
* Ércelődik még a lánnyal egy kicsit de láthatóak arcán viccelődés apró jelei, kedves, tiszta tekintete van. Kicsiny fejhajtás a leány felé. *
- A nevem Darel, Darel Corthyr Worf.
* Fejezi be a mondatot, aztán várja a rögtönzött hálótársa reakcióját. Lassan a két alakra kúszik a holdvilág a sötét szobában felfedve mindkét alakot még jobban láthatóvá téve a lányt és a fiút*
* Még mindig mozdulatlanul áll a lány mellett s előre néz, nem tekint rá, teret hagyva a piruló aranyhajúnak. Hallgatja a szavakat, hallja a védekező hangsúlyt s azt is észleli ahogy hátralép egyet. Kezdi érteni, mindketten egy igen komoly félreértés áldozatai. Halvány mosoly ül arcára ahogy hallgatva a védekező hangnemet nem sértő inkább amolyan megkönnyebbült mosoly ez, s tekintetét is lejjebb szegezi, egyáltalán nem szobor már. De az utolsó mondat közben a lassan magasba emelkedik egyik szemöldöke. Arcárol lehagy a mosoly, semlegessé válik *
- Üres?
* Letekint a lányra szemei kérdőn néznek a másikéba, bájos ahogy a csapzott aranyszín haja körbeöleli durcás orcáját, de nem sokat időzik ott, tovább fordítja tekintetét, az ágy mellett lévő szék felé, teste is fordul így már alakja szembe áll a lányéval feje pedig jobba. Végig futnak szemei a szék támlájára pakolt posztó ingén, s neki támasztott kardján, mellette málhazsákján s a szék lábánál a sokat használt bőrcsizmáján. Mindezt ismét mint amolyan beigazlásként ismét megvilágít egy kósza holdsugár. Félrefordítja fejét nyomatékosítva a lány felé a látottakat. Majd lassan visszafordul és a két kék szempár újra találkozik. Vár egy kicsit , hogy hátha a lány is megérti a vicces helyzetet, nincs benne semmi fenyegető, teljesen nyugodt ahogy a lány zavart bájos arcát fürkészi. Ha gyilkos volna már végzett volna vele. Végül elmosolyodik. *
- Azt hiszem mindketten ebben a tudatban tértünk be ebbe a fogadóba …
* Utal a lány által mondott utolsó mondatra egy kósza mosollyal. Karjait maga előtt keresztbe fonja mivel a lány már felöltözött de momentán ő a pőre … csupán bőrnadrágja látható rajta … persze ez őt kevésbé zavarja, csupán a miheztartás végett … így közelebbről nézve néhány heget láthat a testén itt-ott, látszik rajta, hogy nem a nemesi házak négy fala közt szerezte … *
- De ha már ilyen közel kerültünk, hogy egy ágyban feküdtünk akkor illendő bemutatkoznom
* Ércelődik még a lánnyal egy kicsit de láthatóak arcán viccelődés apró jelei, kedves, tiszta tekintete van. Kicsiny fejhajtás a leány felé. *
- A nevem Darel, Darel Corthyr Worf.
* Fejezi be a mondatot, aztán várja a rögtönzött hálótársa reakcióját. Lassan a két alakra kúszik a holdvilág a sötét szobában felfedve mindkét alakot még jobban láthatóvá téve a lányt és a fiút*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3351-3370