Nincs játékban - Szálláshely
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Szálláshely | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 82 (1621. - 1640. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3351-3370
1640. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-05-01 12:17:25
Üzenet elküldve: 2014-05-01 12:17:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
// Eyca //
* Valóban az ál Grawanth egy rafinált fickó és élelmes is, ám az ilyen játékok eddig távol álltak tőle, ezúttal viszont jócskán a közepébe csöppent. Visszakozni jószerével már lehetetlen volna lebukás nélkül, ezért próbálja lebeszélni később Eycát, arról hogy vele tartson.
Az ajtó előtt megtorpan, a lány pedig nekiütközik a férfi széles hátának és éppen hogy csak nem botlik meg.*
- Elnézést asszonyom a figyelmetlenségemért. * Mondja, miközben kattan a zárban a kulcs, s előre engedi Eycát, ki egyből analizálni kezdi a szobát. Aweron csak észrevétlenül szem forgat. Valami nemesasszonnyal sodorta össze a véletlen, akinek a szobalányai tarthatják tisztán a házát. Alig hallhatóan felsóhajt, s az ablakhoz sétál. Ha Eyca tudná, hogy a férfi szinte minden éjjel ilyen kaliberű fogadókban tölti az estéket... sőt ez még a kényelmesebb kategória az istállók után. Ott aztán lehetett vakarózni a szúrós szalmától, mely még a páncél kis résein keresztül is befurakszik. Csak azért nem rántja le a leplet magáról, mert most jól jönne egy kis pénz, ráadásul amúgy is az északi vár felé tartott, szóval még útba is esne neki a virág beszerzése. Az meg, hogy egy útitárssal gazdagodik az lényegtelen.*
- Nem olyan sokat. És amit itt lát még a város egyik legkényelmesebb fogadója. * Jegyzi meg, majd megemlít pár információt a főzetekről. Eyca azonban jól felkészült, így nem is lesz könnyű átejteni, bár saját gőgössége talán fátylat von arca elé.*
- Értem, akkor hát hagyjuk is a mellébeszélést. Térjünk rögtön a lényegre. Másfél napnyi út lóháton, viszonylag veszélyesebb úton, hiszen keresztül haladnánk az erdőn. Ha nem tartunk pihenőt, akkor kijutunk az erdőből még az éj leszállta előtt. * És ez még csak az út első fele lenne, bár talán már ez is elég elrettentő Eycának.
Rosszul hitte, mégis vele akar tartani, ami kissé bonyolítja a dolgokat.*
- Valóban meglep a válasza, de örülök, hogy egy útitárssal gazdagodhatok. Azonban kötelességem megemlíteni, hogy ez nem egy kényelmes út lesz. Volt már része hasonlóban? * Kérdi, miközben az asztalhoz sétál és rátámaszkodva kiteríti a térképet, majd elkezdi áttervezni rajta az útvonalat, melyet már nem is egyedül kell megtennie.*
- Ha még mindig úgy gondolja, hogy belevág, akkor készülődjön. Holnap hajnalban indulunk. Aludja ki magát. Itt szállt meg ön is a fogadóban, asszonyom? * Pillant fel a szőkére kérdőn, de aztán folytatja a munkát, melyért kecsegtető összeget remél.*
A hozzászólás írója (Aweron Garodin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.05.01 12:18:44
* Valóban az ál Grawanth egy rafinált fickó és élelmes is, ám az ilyen játékok eddig távol álltak tőle, ezúttal viszont jócskán a közepébe csöppent. Visszakozni jószerével már lehetetlen volna lebukás nélkül, ezért próbálja lebeszélni később Eycát, arról hogy vele tartson.
Az ajtó előtt megtorpan, a lány pedig nekiütközik a férfi széles hátának és éppen hogy csak nem botlik meg.*
- Elnézést asszonyom a figyelmetlenségemért. * Mondja, miközben kattan a zárban a kulcs, s előre engedi Eycát, ki egyből analizálni kezdi a szobát. Aweron csak észrevétlenül szem forgat. Valami nemesasszonnyal sodorta össze a véletlen, akinek a szobalányai tarthatják tisztán a házát. Alig hallhatóan felsóhajt, s az ablakhoz sétál. Ha Eyca tudná, hogy a férfi szinte minden éjjel ilyen kaliberű fogadókban tölti az estéket... sőt ez még a kényelmesebb kategória az istállók után. Ott aztán lehetett vakarózni a szúrós szalmától, mely még a páncél kis résein keresztül is befurakszik. Csak azért nem rántja le a leplet magáról, mert most jól jönne egy kis pénz, ráadásul amúgy is az északi vár felé tartott, szóval még útba is esne neki a virág beszerzése. Az meg, hogy egy útitárssal gazdagodik az lényegtelen.*
- Nem olyan sokat. És amit itt lát még a város egyik legkényelmesebb fogadója. * Jegyzi meg, majd megemlít pár információt a főzetekről. Eyca azonban jól felkészült, így nem is lesz könnyű átejteni, bár saját gőgössége talán fátylat von arca elé.*
- Értem, akkor hát hagyjuk is a mellébeszélést. Térjünk rögtön a lényegre. Másfél napnyi út lóháton, viszonylag veszélyesebb úton, hiszen keresztül haladnánk az erdőn. Ha nem tartunk pihenőt, akkor kijutunk az erdőből még az éj leszállta előtt. * És ez még csak az út első fele lenne, bár talán már ez is elég elrettentő Eycának.
Rosszul hitte, mégis vele akar tartani, ami kissé bonyolítja a dolgokat.*
- Valóban meglep a válasza, de örülök, hogy egy útitárssal gazdagodhatok. Azonban kötelességem megemlíteni, hogy ez nem egy kényelmes út lesz. Volt már része hasonlóban? * Kérdi, miközben az asztalhoz sétál és rátámaszkodva kiteríti a térképet, majd elkezdi áttervezni rajta az útvonalat, melyet már nem is egyedül kell megtennie.*
- Ha még mindig úgy gondolja, hogy belevág, akkor készülődjön. Holnap hajnalban indulunk. Aludja ki magát. Itt szállt meg ön is a fogadóban, asszonyom? * Pillant fel a szőkére kérdőn, de aztán folytatja a munkát, melyért kecsegtető összeget remél.*
A hozzászólás írója (Aweron Garodin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.05.01 12:18:44
1639. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-05-01 00:23:41
Üzenet elküldve: 2014-05-01 00:23:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Aweron//
*Miközben felfelé mennek a lépcsőn Grawanth olyan mélyen belemélyed a könyvbe, hogy Eyca már várja, mikor esik hasra, ám sajnos, ez nem történik meg. Egy megszégyenült férfi sokkal kezelhetőbb, mint egy büszke, és az asszonyt zavarja, hogy partnere ennyire talpraesett. Jobban örült volna egy öreg, rövidlátó fickónak, aki amint elmegy, el is felejti őt, bár meg kell hagyni, a valódi Grawanth sokkal kellemesebb társaság, mint az elképzelt.
A férfi oly hirtelen torpan meg, hogy Eyca nekiütközik a hátának. Szerencsére sikerül megőriznie az egyensúlyát, de egy lépést hátratántorodik.*
- Lehetne egy kicsit óvatosabb *jegyzi meg csípősen.* El is eshettem volna.
*Szinte kikapja a könyvet a férfi kezéből, és a mellkasához szorítja. Mikor kinyílik az ajtó, magabiztosan besétál, majd megáll a szoba közepén és látványosan körülnéz. Bár egész életét ebben a városban élte le, most jár először a fogadó fölötti szobákban. Már az ivóhelység se tartozik a kedvencei közé, de most szembesülnie kell a szobák sivárságával.*
- Mennyit kértek el ezért a lyukért? *kérdi szörnyülködve. És emberek ezért pénzt adnak ki!
Tekintetével követi Grawanth-ot, ahogy az ajtótól az ablakig sétál. Mikor az iptunról kezd magyarázni Eyca hangosan felsóhajt.*
- Természetesen tisztában vagyok a növény tulajdonságaival *szakítja félbe a férfit.* Magának csak az a dolga, hogy leszállítsa a kért terméket, a tanácsaira köszönöm, de nem tartok igényt. *Tudja, hogy meglehetősen goromba volt, így hangjának élét egy udvarias mosollyal próbálja tompítani. ~Nagyon elegem van már a férfiakból, akik irányítani akarnak.~
Három nap... többre számított. Ez meglehetősen felgyorsítja az események folyását. Mikor a férfi megemlíti, hogy vele tarthat, Eyca komolyan elgondolkozik a lehetőségen. Tulajdonképpen nem lenne ellenére egy utazás, pláne, ha ezzel, ha csak kis időre is, de maga mögött hagyhatja a pletykákat és hazugságokat. És még kellemes társasága is lenne!*
- Bár bizonyára meglepi válaszom, de nagyon szeretek lovagolni, és mint már észrevehette, az én modorom se a szívélyességről árulkodik. Szívesen magával tartanék, ha nem zavarok.
*Miközben felfelé mennek a lépcsőn Grawanth olyan mélyen belemélyed a könyvbe, hogy Eyca már várja, mikor esik hasra, ám sajnos, ez nem történik meg. Egy megszégyenült férfi sokkal kezelhetőbb, mint egy büszke, és az asszonyt zavarja, hogy partnere ennyire talpraesett. Jobban örült volna egy öreg, rövidlátó fickónak, aki amint elmegy, el is felejti őt, bár meg kell hagyni, a valódi Grawanth sokkal kellemesebb társaság, mint az elképzelt.
A férfi oly hirtelen torpan meg, hogy Eyca nekiütközik a hátának. Szerencsére sikerül megőriznie az egyensúlyát, de egy lépést hátratántorodik.*
- Lehetne egy kicsit óvatosabb *jegyzi meg csípősen.* El is eshettem volna.
*Szinte kikapja a könyvet a férfi kezéből, és a mellkasához szorítja. Mikor kinyílik az ajtó, magabiztosan besétál, majd megáll a szoba közepén és látványosan körülnéz. Bár egész életét ebben a városban élte le, most jár először a fogadó fölötti szobákban. Már az ivóhelység se tartozik a kedvencei közé, de most szembesülnie kell a szobák sivárságával.*
- Mennyit kértek el ezért a lyukért? *kérdi szörnyülködve. És emberek ezért pénzt adnak ki!
Tekintetével követi Grawanth-ot, ahogy az ajtótól az ablakig sétál. Mikor az iptunról kezd magyarázni Eyca hangosan felsóhajt.*
- Természetesen tisztában vagyok a növény tulajdonságaival *szakítja félbe a férfit.* Magának csak az a dolga, hogy leszállítsa a kért terméket, a tanácsaira köszönöm, de nem tartok igényt. *Tudja, hogy meglehetősen goromba volt, így hangjának élét egy udvarias mosollyal próbálja tompítani. ~Nagyon elegem van már a férfiakból, akik irányítani akarnak.~
Három nap... többre számított. Ez meglehetősen felgyorsítja az események folyását. Mikor a férfi megemlíti, hogy vele tarthat, Eyca komolyan elgondolkozik a lehetőségen. Tulajdonképpen nem lenne ellenére egy utazás, pláne, ha ezzel, ha csak kis időre is, de maga mögött hagyhatja a pletykákat és hazugságokat. És még kellemes társasága is lenne!*
- Bár bizonyára meglepi válaszom, de nagyon szeretek lovagolni, és mint már észrevehette, az én modorom se a szívélyességről árulkodik. Szívesen magával tartanék, ha nem zavarok.
1638. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-04-30 19:08:42
Üzenet elküldve: 2014-04-30 19:08:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
//Erfalody//
* Assa néha későbbre való terveit is kimondja hangosan. Hisz, csak akkor ment volna le rögvest a könyvtárba, ha Erfalodynak is kedve lett volna hozzá. És hogy ő vezető akarna lenni? Ugyan! Úgy gondolja, hogy nem kell neki senkit irányítania, mindenki a maga dolgával törődjön.*
* Útközben látja a sötételf lányon, hogy nincs valami jó kedve. Inkább nem szól hozzá, hisz akkor ezek szerint nincs beszédes kedvében. Assa látja, hogy már siet is a szobába. A kulcsot átadja neki, s ő be is zárja az ajtót. A mélységi már lép is az ablakhoz, de aztán valami ott van a kezében. Assa kíváncsian lép oda a lányhoz. A tenyerében egy fekete madárpók van. A legtöbb felszíni most rémült kiálltással rohanna a szoba legtávolabbi sarkába, de Assa minden állatot szeret, így ő szemügyre veszi az állatot.*
- Látom, te sem félsz a pókoktól.
* Assa néha későbbre való terveit is kimondja hangosan. Hisz, csak akkor ment volna le rögvest a könyvtárba, ha Erfalodynak is kedve lett volna hozzá. És hogy ő vezető akarna lenni? Ugyan! Úgy gondolja, hogy nem kell neki senkit irányítania, mindenki a maga dolgával törődjön.*
* Útközben látja a sötételf lányon, hogy nincs valami jó kedve. Inkább nem szól hozzá, hisz akkor ezek szerint nincs beszédes kedvében. Assa látja, hogy már siet is a szobába. A kulcsot átadja neki, s ő be is zárja az ajtót. A mélységi már lép is az ablakhoz, de aztán valami ott van a kezében. Assa kíváncsian lép oda a lányhoz. A tenyerében egy fekete madárpók van. A legtöbb felszíni most rémült kiálltással rohanna a szoba legtávolabbi sarkába, de Assa minden állatot szeret, így ő szemügyre veszi az állatot.*
- Látom, te sem félsz a pókoktól.
1637. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-04-30 18:40:42
Üzenet elküldve: 2014-04-30 18:40:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Assa Nides//
*Mintha elgondolkozna valamin, de végül inkább az indulást sürgeti, és a könyveket is inkább hanyagolja. Minek ajánlgat fel neki egyáltalán ilyen felesleges dolgokat, mikor ő maga sem akar élni a lehetőséggel? Már ha egyáltalán van ilyen lehetőség, hogy csak úgy elvigyenek 1-2 könyvet. Az viszont biztos, hogy jobban teszi, ha nem akarja ő játszani kettejük közül a dominánsabbat, mert akkor a mélységi nőstény úgy seggbe fogja rúgni, hogy egy hétig nem fog tudni majd leülni, aztán majd elmélkedhet, hogy miért ők az uralkodóak.
Végül csak ő is a vállát vonja meg. Nem igazán érdekli mit csinál a tündérke, úgyhogy ő már indul is a kijárat felé.
A visszaúton kissé bosszús. Nem is érti, hogy hogy építhették úgy a várost, hogy ha az ember a főtértől vagy a fogadótól menne bárhová, mindenképp át kell mennie a szegénynegyeden. Kivéve ha egy nagy kerülőt tesz az erdőben, erre viszont gyalog nagyon nincs kedve. Inkább csak halad előre, és figyel, hogy semmi se érintse a ruháját. Sajnos az utat elengedhetetlen, hogy érintse a csizmája talpával, de ezt még elviseli.
Ahogy meglátja a szökőkutat végre fellélegez, majd egy gyors fordulattal a fogadó felé veszi az irányt ahol meg sem állva, körbe se nézve felsiet a szobába. Magában eldönti, hogyha holnap úgyis a fürdő lesz a program, semmi akadálya nincs annak, hogy egy kicsit pihenni hagyja ezt az öltözékét.
Ahogy belép átadja Assának a kulcsot, hogy zárjon be, már ha tartotta vele felfele a lépcsőn a tempót és most mögötte van, ha nem akkor csak a zárban hagyja. A táskáját leteszi a kis asztalra, aztán odamegy az ablakhoz, hogy azt bezárja, majd ismét elsötétítsen. Érdekes látvány tárul elé, majdnem sikerül egy tenyérnyi nagyságú fekete madárpókra rácsuknia az ablakot, de szerencsére időben észreveszi. Jégkristály szemei kíváncsian csillannak, aztán már nyújtja is felé a tenyerét kellő lassúsággal. Az állat kitapogatja mellső lábaival, és már mászik is bele a nőstény kezébe, amit behoz magával a szobába. Kíváncsi mosollyal az asztal melletti egyik széken helyet foglal elegánsan keresztbe font lábakkal, a kezében lévő pók mintázatát pedig közelebbről is megszemléli. Egy teljesen hétköznapi madárpók, csak a lábain vannak barnás színek, meg enyhén a fejtorán.*
*Mintha elgondolkozna valamin, de végül inkább az indulást sürgeti, és a könyveket is inkább hanyagolja. Minek ajánlgat fel neki egyáltalán ilyen felesleges dolgokat, mikor ő maga sem akar élni a lehetőséggel? Már ha egyáltalán van ilyen lehetőség, hogy csak úgy elvigyenek 1-2 könyvet. Az viszont biztos, hogy jobban teszi, ha nem akarja ő játszani kettejük közül a dominánsabbat, mert akkor a mélységi nőstény úgy seggbe fogja rúgni, hogy egy hétig nem fog tudni majd leülni, aztán majd elmélkedhet, hogy miért ők az uralkodóak.
Végül csak ő is a vállát vonja meg. Nem igazán érdekli mit csinál a tündérke, úgyhogy ő már indul is a kijárat felé.
A visszaúton kissé bosszús. Nem is érti, hogy hogy építhették úgy a várost, hogy ha az ember a főtértől vagy a fogadótól menne bárhová, mindenképp át kell mennie a szegénynegyeden. Kivéve ha egy nagy kerülőt tesz az erdőben, erre viszont gyalog nagyon nincs kedve. Inkább csak halad előre, és figyel, hogy semmi se érintse a ruháját. Sajnos az utat elengedhetetlen, hogy érintse a csizmája talpával, de ezt még elviseli.
Ahogy meglátja a szökőkutat végre fellélegez, majd egy gyors fordulattal a fogadó felé veszi az irányt ahol meg sem állva, körbe se nézve felsiet a szobába. Magában eldönti, hogyha holnap úgyis a fürdő lesz a program, semmi akadálya nincs annak, hogy egy kicsit pihenni hagyja ezt az öltözékét.
Ahogy belép átadja Assának a kulcsot, hogy zárjon be, már ha tartotta vele felfele a lépcsőn a tempót és most mögötte van, ha nem akkor csak a zárban hagyja. A táskáját leteszi a kis asztalra, aztán odamegy az ablakhoz, hogy azt bezárja, majd ismét elsötétítsen. Érdekes látvány tárul elé, majdnem sikerül egy tenyérnyi nagyságú fekete madárpókra rácsuknia az ablakot, de szerencsére időben észreveszi. Jégkristály szemei kíváncsian csillannak, aztán már nyújtja is felé a tenyerét kellő lassúsággal. Az állat kitapogatja mellső lábaival, és már mászik is bele a nőstény kezébe, amit behoz magával a szobába. Kíváncsi mosollyal az asztal melletti egyik széken helyet foglal elegánsan keresztbe font lábakkal, a kezében lévő pók mintázatát pedig közelebbről is megszemléli. Egy teljesen hétköznapi madárpók, csak a lábain vannak barnás színek, meg enyhén a fejtorán.*
1636. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-04-28 20:58:53
Üzenet elküldve: 2014-04-28 20:58:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
// Nippa Garath //
*Fogaival nem is ereszti az ujjat, míg a fiú vére nem serken, hogy azzal édesítse a már megivott bort. Még ha a fájdalom és a félelem egyvelege a legédesebb is ebben a szobában, nem szívesen vérezné össze az ágyat. Csak ha nagyon muszáj.
Furcsa viszont, hogy az alant szenvedő nem csak fél, nem csak küzd a fájdalommal, de valami élvezet is bújik benne. Elsősorban meglepő, másodsorban világossá tesz pár dolgot, harmadsorban pedig egy új féle játékot indít útjára. Ahogy a nyálától és Nippa vérétől nedves ujjat szabadjára engedi fogainak és ajkainak börtönéből, az ágyra szorítja a másikkal együtt, majd nyakához hajol, nyelve lassan siklik a bőrön, egészen a füléig, hol halkan suttog, édes szerető hangján.*
- Most akár el is haraphatnám a torkod és a saját véredbe fulladnál. De talán ki is tudnám törni, nem tűnik túl erősnek...
*Egy kezével szorítja a fiú csuklóit az ágyhoz, a másikkal az arcán simít végig, borzongatón, ahogy sötét szempárjával mélyen Nippa tekintetébe vájja sajátját.*
- Félj! Féj jobban! Rettegj!
*Szinte már kéjes, perverz élvezet csillognak szemei, ahogy egyre csak élvezi, mennyire sikerül hatnia a másikra. Éppen csak az változtathat meg sok mindent, ha túlzottan is élvezni kezdené a másik. Hiszen a boldogság taszító, undorító érzés ezektől a férgektől.
Keze a másik torkán állapodik meg, álla alá csúszik mutató- és hüvelykujja, hogy ott szorítson rá, enyhén fullasztó érzetet keltve, de főleg fájdalmat gerjesztve. Szándékosan nem csinálja elég erősen, hogy megfulladhasson a másik, viszont elég kínt tud ez is okozni. A légcső képes elég levegőt juttatni mindkét irányba, és a pulzus is egész jól érezhető. De még enélkül is ki tudná venni az érzéseiből, hogy mennyire laktató kis szenvedést okoz neki.*
*Fogaival nem is ereszti az ujjat, míg a fiú vére nem serken, hogy azzal édesítse a már megivott bort. Még ha a fájdalom és a félelem egyvelege a legédesebb is ebben a szobában, nem szívesen vérezné össze az ágyat. Csak ha nagyon muszáj.
Furcsa viszont, hogy az alant szenvedő nem csak fél, nem csak küzd a fájdalommal, de valami élvezet is bújik benne. Elsősorban meglepő, másodsorban világossá tesz pár dolgot, harmadsorban pedig egy új féle játékot indít útjára. Ahogy a nyálától és Nippa vérétől nedves ujjat szabadjára engedi fogainak és ajkainak börtönéből, az ágyra szorítja a másikkal együtt, majd nyakához hajol, nyelve lassan siklik a bőrön, egészen a füléig, hol halkan suttog, édes szerető hangján.*
- Most akár el is haraphatnám a torkod és a saját véredbe fulladnál. De talán ki is tudnám törni, nem tűnik túl erősnek...
*Egy kezével szorítja a fiú csuklóit az ágyhoz, a másikkal az arcán simít végig, borzongatón, ahogy sötét szempárjával mélyen Nippa tekintetébe vájja sajátját.*
- Félj! Féj jobban! Rettegj!
*Szinte már kéjes, perverz élvezet csillognak szemei, ahogy egyre csak élvezi, mennyire sikerül hatnia a másikra. Éppen csak az változtathat meg sok mindent, ha túlzottan is élvezni kezdené a másik. Hiszen a boldogság taszító, undorító érzés ezektől a férgektől.
Keze a másik torkán állapodik meg, álla alá csúszik mutató- és hüvelykujja, hogy ott szorítson rá, enyhén fullasztó érzetet keltve, de főleg fájdalmat gerjesztve. Szándékosan nem csinálja elég erősen, hogy megfulladhasson a másik, viszont elég kínt tud ez is okozni. A légcső képes elég levegőt juttatni mindkét irányba, és a pulzus is egész jól érezhető. De még enélkül is ki tudná venni az érzéseiből, hogy mennyire laktató kis szenvedést okoz neki.*
1635. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-04-26 21:12:57
Üzenet elküldve: 2014-04-26 21:12:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 142
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 142
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Saurii//
*Egészen takaros kis szobában találja magát, ezért elmosolyodik. Kissé megmossa az arcát a vízben, majd mégegyszer kinéz az ablakon, melyről a Holdudvarra látni. Egy darabig gyönyörködik a kilátásban, végül azonban elheveredik az ágyon és gondolataiba merül. Ismét maga előtt látja a fogadós társaságot, és persze Belthart, aki éles emléket hagyott a fiúban. Szeretne újra találkozni vele, és persze minél hosszabb ideig Sauriival maradni, a nő valahogy megnyugtatja őt. Sosem voltak szülei, ezért nemigen tudja ahhoz az érzéshez hasonlítani, Saurii inkább olyan neki, mint egy hozzá közelálló barát. Végül ehhez hasonló gondolatokkal merül álomba, és remekül alszik. A napsugarak kegyetlen módon ébresztik, szinte megvakul a látványuktól. Pislog néhányat, és kitörli a szeméből a csipákat, a tükör elé lép és borzos haját kissé máshogy borzolja össze, mintha ettől jobban állna, de egy külső szemlélő számára valószínűleg épp olyan, mint eddig, legfeljebb méginkább szétáll. Zef azonban elégedetten elmosolyodik, és elindul a fogadó felé egy kiadós reggeli és Saurii társasága reményében.*
*Egészen takaros kis szobában találja magát, ezért elmosolyodik. Kissé megmossa az arcát a vízben, majd mégegyszer kinéz az ablakon, melyről a Holdudvarra látni. Egy darabig gyönyörködik a kilátásban, végül azonban elheveredik az ágyon és gondolataiba merül. Ismét maga előtt látja a fogadós társaságot, és persze Belthart, aki éles emléket hagyott a fiúban. Szeretne újra találkozni vele, és persze minél hosszabb ideig Sauriival maradni, a nő valahogy megnyugtatja őt. Sosem voltak szülei, ezért nemigen tudja ahhoz az érzéshez hasonlítani, Saurii inkább olyan neki, mint egy hozzá közelálló barát. Végül ehhez hasonló gondolatokkal merül álomba, és remekül alszik. A napsugarak kegyetlen módon ébresztik, szinte megvakul a látványuktól. Pislog néhányat, és kitörli a szeméből a csipákat, a tükör elé lép és borzos haját kissé máshogy borzolja össze, mintha ettől jobban állna, de egy külső szemlélő számára valószínűleg épp olyan, mint eddig, legfeljebb méginkább szétáll. Zef azonban elégedetten elmosolyodik, és elindul a fogadó felé egy kiadós reggeli és Saurii társasága reményében.*
1634. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-04-26 20:13:40
Üzenet elküldve: 2014-04-26 20:13:40
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
// Zef //
*Széles mosollyal az arcán lép be a szobájába, ami kulturáltabb, mint elsőnek remélte. Sőt, voltaképpen nem számított ekkora luxusra, mint a friss mosdóvíz, az asztalkák, a komód és az igen csak puhának tetsző ágy. Az erdei kemény földhöz képest bizonyosan kényelmesebb, így teljesen meg van elégedve.
Hamarost le is pakolja a holmijait, nehezen, de megszabadul ékszereitől, s loboncos haját is kiengedi a hajtűk fogságából. Nem igazán húzza sokáig az alvásidőt, előtte csupán megmosd, és már az ágyba is penderül. Igen csak hosszú volt a mai napja, az éjjeli ivászat is bőségesen kivett belőle, éppúgy, mint a hatalmas társaság, ami összegyűlt.
Végtére is tetszett neki, hogy a középpontban lehetett, ahogyan a sok új arc sem zavarta kiváltképpen. Már rég volt szerencséje olyan ismerősökhöz, akik nem az ő meggazdagodását szolgálták, talán ez volt az oka annak is, hogy végül senkitől nem fogadott el pénzt. Persze Fhalynn aranykáit nem puszta jóindulatból szórta a földre, s ahogy erre gondol, össze is vonja a szemöldökét. Nem szereti a felsőbbrendűsködő személyeket, leginkább az olyanokat, akiknek látszólag nincs is mire fennhordaniuk az orrukat. A Vadász épp ezért volt lehengerlő, mert bár kellően magasról szemlélt mindenkire, mégsem érződött benne az erőlködés, a megjátszás szele. Egyszerűen ilyennek rendeltetett, ez a tény pedig sokat nyom a latba.
S miközben a díszes társaságon elmélkedik, élén Szőkeherceggel, aki önmagában is megér egy misét, lassacskán álomba szenderül.
Másnap reggel korán ébred, pedig ha valamit szeret, az a lustálkodás. Egy ilyen ágyban aztán végkép el tudna fetrengeni órákig, azonban aggódik, hogy még a végén megváratja a kis elfet.
Ő is inkább az a fajta, aki magában rója az utakat, egy-egy estére talál magának partnert az iváshoz vagy evéshez, azonban mind a Vadász, mind Zef olyan személyeknek tűnnek, akikkel szívesebben töltene több időt is. Az ifjonc olyan, akár az ő fiatal, fiú kiadása, mert ő sem volt ám különb, ha csínyekről volt szó, vagy épp a hangos véleménynyilvánításról.
Ezért sem fukarkodott a pénzével, pedig ha az anyagiasság megtestesítőjét kellene megneveznie, szemrebbenés nélkül vállalná magára ezt a dicső jelzőt.
Szóval kikecmereg a fekvő alkalmatosságból, és újból felfrissíti magát, majd előkotor a holmijai közül egy csontból készült fésűt, hogy valamennyire rendbe szedje megszelídíthetetlen tincseit. Utána ismét feltűzi egy részüket, hogy ne legyenek olyan zavaróak, végül pedig az ékszereit pakolja vissza magára.
Miután mindennel elkészült, elhagyja a szobát, s elindul a fogadó evésre s ivásra alkalmatos részébe.*
*Széles mosollyal az arcán lép be a szobájába, ami kulturáltabb, mint elsőnek remélte. Sőt, voltaképpen nem számított ekkora luxusra, mint a friss mosdóvíz, az asztalkák, a komód és az igen csak puhának tetsző ágy. Az erdei kemény földhöz képest bizonyosan kényelmesebb, így teljesen meg van elégedve.
Hamarost le is pakolja a holmijait, nehezen, de megszabadul ékszereitől, s loboncos haját is kiengedi a hajtűk fogságából. Nem igazán húzza sokáig az alvásidőt, előtte csupán megmosd, és már az ágyba is penderül. Igen csak hosszú volt a mai napja, az éjjeli ivászat is bőségesen kivett belőle, éppúgy, mint a hatalmas társaság, ami összegyűlt.
Végtére is tetszett neki, hogy a középpontban lehetett, ahogyan a sok új arc sem zavarta kiváltképpen. Már rég volt szerencséje olyan ismerősökhöz, akik nem az ő meggazdagodását szolgálták, talán ez volt az oka annak is, hogy végül senkitől nem fogadott el pénzt. Persze Fhalynn aranykáit nem puszta jóindulatból szórta a földre, s ahogy erre gondol, össze is vonja a szemöldökét. Nem szereti a felsőbbrendűsködő személyeket, leginkább az olyanokat, akiknek látszólag nincs is mire fennhordaniuk az orrukat. A Vadász épp ezért volt lehengerlő, mert bár kellően magasról szemlélt mindenkire, mégsem érződött benne az erőlködés, a megjátszás szele. Egyszerűen ilyennek rendeltetett, ez a tény pedig sokat nyom a latba.
S miközben a díszes társaságon elmélkedik, élén Szőkeherceggel, aki önmagában is megér egy misét, lassacskán álomba szenderül.
Másnap reggel korán ébred, pedig ha valamit szeret, az a lustálkodás. Egy ilyen ágyban aztán végkép el tudna fetrengeni órákig, azonban aggódik, hogy még a végén megváratja a kis elfet.
Ő is inkább az a fajta, aki magában rója az utakat, egy-egy estére talál magának partnert az iváshoz vagy evéshez, azonban mind a Vadász, mind Zef olyan személyeknek tűnnek, akikkel szívesebben töltene több időt is. Az ifjonc olyan, akár az ő fiatal, fiú kiadása, mert ő sem volt ám különb, ha csínyekről volt szó, vagy épp a hangos véleménynyilvánításról.
Ezért sem fukarkodott a pénzével, pedig ha az anyagiasság megtestesítőjét kellene megneveznie, szemrebbenés nélkül vállalná magára ezt a dicső jelzőt.
Szóval kikecmereg a fekvő alkalmatosságból, és újból felfrissíti magát, majd előkotor a holmijai közül egy csontból készült fésűt, hogy valamennyire rendbe szedje megszelídíthetetlen tincseit. Utána ismét feltűzi egy részüket, hogy ne legyenek olyan zavaróak, végül pedig az ékszereit pakolja vissza magára.
Miután mindennel elkészült, elhagyja a szobát, s elindul a fogadó evésre s ivásra alkalmatos részébe.*
1633. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-04-26 18:57:48
Üzenet elküldve: 2014-04-26 18:57:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 35
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Phormia Phyaltet//
*Átnyújtja a kulcsot Phormiának, és miután visszavitte a kupáikat, követi a lányt a szobába. Kisebb adrenalinlökettel tölti el a zár kattanása, amely biztosítja, hogy kettesben maradnak. Egy szempillantás se kell, és már az ágyon is találja magát, a lány derekára ül, elkapja csuklóját, és szájába teszi egyik ujját. A fiú szíve hevesebben ver, gyorsul a légzése, és egyre izgatottabbá válik, ahogy Phormia közeledik felé. Mikor a fájdalom eléri érzékszerveit, visszafogja kiáltását, másik kezét görcsös ökölbe szorítja, de ugyanakkor élvezi a kínt, amit Phormia okoz. Elvigyorodik, a tekintete mintha azt mondaná a lánynak: "még", miközben a teste veszettül tiltakozik, alig bírja visszafogni magát.*
*Átnyújtja a kulcsot Phormiának, és miután visszavitte a kupáikat, követi a lányt a szobába. Kisebb adrenalinlökettel tölti el a zár kattanása, amely biztosítja, hogy kettesben maradnak. Egy szempillantás se kell, és már az ágyon is találja magát, a lány derekára ül, elkapja csuklóját, és szájába teszi egyik ujját. A fiú szíve hevesebben ver, gyorsul a légzése, és egyre izgatottabbá válik, ahogy Phormia közeledik felé. Mikor a fájdalom eléri érzékszerveit, visszafogja kiáltását, másik kezét görcsös ökölbe szorítja, de ugyanakkor élvezi a kínt, amit Phormia okoz. Elvigyorodik, a tekintete mintha azt mondaná a lánynak: "még", miközben a teste veszettül tiltakozik, alig bírja visszafogni magát.*
1632. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-04-26 18:11:35
Üzenet elküldve: 2014-04-26 18:11:35
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 142
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 142
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Megfontolt
//Saurii//
*Visszamosolyog Sauriira, elvégre eszében sincs lelépni, élvezi a nő társaságát, és örül, hogy ez viszonzott. Követi a lányt a lépcsőn felfele, és elvigyorodik, mikor az összeborzolja a haját.*
- Aludj jól!
*Kiált még a lány után, mert nemigen tudja, mit mondjon. Még sosem próbálkozott azzal, hogy igazán kedvesen viselkedjen, mert a kötődés veszélyes dolog. Leszámítva talán a Vadászt, aki ugyanolyan kivétel volt, amilyen Saurii is. Zef utoljára még visszanéz, majd bemegy a szobájába. Eszébe jut, hogy Saurii fizette ki neki, és elhatározza, hogy reggel visszaadja tartozását, vagy legalább meghívja valamire, elvégre hiába gyerek még, már megtanult gondoskodi magáról - legalábbis ő így hiszi.*
A hozzászólás írója (Zef Kunigonde) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.04.26 18:16:15
*Visszamosolyog Sauriira, elvégre eszében sincs lelépni, élvezi a nő társaságát, és örül, hogy ez viszonzott. Követi a lányt a lépcsőn felfele, és elvigyorodik, mikor az összeborzolja a haját.*
- Aludj jól!
*Kiált még a lány után, mert nemigen tudja, mit mondjon. Még sosem próbálkozott azzal, hogy igazán kedvesen viselkedjen, mert a kötődés veszélyes dolog. Leszámítva talán a Vadászt, aki ugyanolyan kivétel volt, amilyen Saurii is. Zef utoljára még visszanéz, majd bemegy a szobájába. Eszébe jut, hogy Saurii fizette ki neki, és elhatározza, hogy reggel visszaadja tartozását, vagy legalább meghívja valamire, elvégre hiába gyerek még, már megtanult gondoskodi magáról - legalábbis ő így hiszi.*
A hozzászólás írója (Zef Kunigonde) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.04.26 18:16:15
1631. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-04-22 19:31:32
Üzenet elküldve: 2014-04-22 19:31:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
// Nippa Garath //
*Most, hogy mind a ketten kényelmesen el tudják fogyasztani az italukat, sokkal kellemesebb. Idebent amúgy is jobb a légkör, mint a folyóparton. Sokkal több a keserűség, a bánat a levegőben, annyi finom érzelem kering itt, nagyon meghozza az étvágyát. Hiszen testvérével ellentétben neki a nyílt érzelmek az igazán finomak, mint a harag vagy a szomorúság. Itt mindkettőből van, de nem eléggé a felszínen. Sehol egy kis kín, sehol szenvedés. Mindenhol csak alkoholba fojtott érzések. Na majd Nippa szenved a kezei alatt.
Érzi, hogy a fiú nem annyira biztos már a dolgaiban, mégis valami furcsa vegyül a félelem mellé. Talán... Várakozás? Mondjuk, ki ne akarná, hogy egy felsőbbrendű létforma maga mellé fogadja? Főleg, ha hím és egy ilyen vonzó női testben mutatkozik. Persze, Phormia szerint valódi alakja sokkal szebb, de abban nem mutatkozhat mások előtt. Így is figyelnie kell, hogy ne láthassanak a dologban többet, mint ahogy egy furcsa párocska iszogat, majd elmennek szobára. A többiről majd gondoskodik, hogy el legyen intézve. Nyoma nem marad a dolognak, legalábbis a fogadóban. Nippán viszont biztosan.
Miután a kupa kiürül, feláll az asztaltól és kezét nyújtja a fiú felé. A kulcsot szeretné, hogy előre menjen, amíg a fiú vagy visszaviszi a kupát és a csészét, vagy netalán nem és nyomába szegődik. Ám ő lesz az első, aki belép a szobába. S amint a másik is, csukja az ajtót, kattan a zár és csak ketten maradnak.
Kioldja fegyverövét, és a székre akasztja drágaságát. Majd az ágy felé fordul és megragadva Nippát, rálöki. Nem tűr ellenkezést, és alig érkezik a puha, megvetett ágyra, máris rajta ül Phormia, mi elsőre tűnhet egyszerű férfiúi vágyálomnak, csak a legtöbb hím álmával ellentétben itt nem sok testi öröm lesz. Bár, a mostani helyzet nagyon úgy tűnhet, mulandó a perc varázsa, ahogy Phormia Nippa kezéért nyúl és kézfejét veszi saját markai közé. Egy ujját ajkai közé ereszt, mintha felcsigázni szeretné, de éppen csak pár szívdobbanásig, mi jelen helyzetben a fiú számára talán kevesebb idő, ha valóban hevesebb iramba kezdett szíve, s már nem édes ajkak és nedves nyelv éri, hanem fogak szorítják, nem pajkos, játékos módon harapva, hanem mintha legalábbis le akarná szakítani mutatóujjának utolsó két ujjpercét.*
*Most, hogy mind a ketten kényelmesen el tudják fogyasztani az italukat, sokkal kellemesebb. Idebent amúgy is jobb a légkör, mint a folyóparton. Sokkal több a keserűség, a bánat a levegőben, annyi finom érzelem kering itt, nagyon meghozza az étvágyát. Hiszen testvérével ellentétben neki a nyílt érzelmek az igazán finomak, mint a harag vagy a szomorúság. Itt mindkettőből van, de nem eléggé a felszínen. Sehol egy kis kín, sehol szenvedés. Mindenhol csak alkoholba fojtott érzések. Na majd Nippa szenved a kezei alatt.
Érzi, hogy a fiú nem annyira biztos már a dolgaiban, mégis valami furcsa vegyül a félelem mellé. Talán... Várakozás? Mondjuk, ki ne akarná, hogy egy felsőbbrendű létforma maga mellé fogadja? Főleg, ha hím és egy ilyen vonzó női testben mutatkozik. Persze, Phormia szerint valódi alakja sokkal szebb, de abban nem mutatkozhat mások előtt. Így is figyelnie kell, hogy ne láthassanak a dologban többet, mint ahogy egy furcsa párocska iszogat, majd elmennek szobára. A többiről majd gondoskodik, hogy el legyen intézve. Nyoma nem marad a dolognak, legalábbis a fogadóban. Nippán viszont biztosan.
Miután a kupa kiürül, feláll az asztaltól és kezét nyújtja a fiú felé. A kulcsot szeretné, hogy előre menjen, amíg a fiú vagy visszaviszi a kupát és a csészét, vagy netalán nem és nyomába szegődik. Ám ő lesz az első, aki belép a szobába. S amint a másik is, csukja az ajtót, kattan a zár és csak ketten maradnak.
Kioldja fegyverövét, és a székre akasztja drágaságát. Majd az ágy felé fordul és megragadva Nippát, rálöki. Nem tűr ellenkezést, és alig érkezik a puha, megvetett ágyra, máris rajta ül Phormia, mi elsőre tűnhet egyszerű férfiúi vágyálomnak, csak a legtöbb hím álmával ellentétben itt nem sok testi öröm lesz. Bár, a mostani helyzet nagyon úgy tűnhet, mulandó a perc varázsa, ahogy Phormia Nippa kezéért nyúl és kézfejét veszi saját markai közé. Egy ujját ajkai közé ereszt, mintha felcsigázni szeretné, de éppen csak pár szívdobbanásig, mi jelen helyzetben a fiú számára talán kevesebb idő, ha valóban hevesebb iramba kezdett szíve, s már nem édes ajkak és nedves nyelv éri, hanem fogak szorítják, nem pajkos, játékos módon harapva, hanem mintha legalábbis le akarná szakítani mutatóujjának utolsó két ujjpercét.*
1630. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-04-22 12:05:18
Üzenet elküldve: 2014-04-22 12:05:18
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Assa Nides//
*Ismét csak egy grimasszal felel a megszólalásra. Még hogy nem tud semmit! De a legyintést azonnal követő kérdés még akkor is megakadályozná az előző megjegyzés kommentálását, ha akarná. Megint úgy érzi, hogy Assa ismételten csak nem gondolta végig a kérdését. Vagy még mindig ennyire nem bír belelátni a fejébe.*
- Oh, én eddig kimondottan remekül szórakoztam! *Mosolyog rá jókedvű, édes mosollyal.* Én imádok harcolni. Ahogy a penge végigszánt a másik mellkasán, és az a gyönyörű bíborvörös vér... *Elkuncogja magát a gondolattól. Rég volt már, hogy munkába állt, és elfogadott volna valamilyen fejpénzes munkát. Talán lassan itt lenne az ideje ismét munkába állnia.* Aranyos vagy, de nálunk Nagyon kevesen érik meg az öregkort. A hímek vagy csatában, vagy az egyik nőstény kezei által halnak meg, a matrónákat pedig a saját lányuk ölik meg, amint úgy látják anyjuk gyengébb náluk, és ők már készek az uralkodásra. De most minden elfogultság nélkül...mi sokkal eredményesebb életet élünk, mint itt fent a népek többsége. *Néz rá komoly arccal. Ebbe most semmi beképzeltség nem szólt bele, egyszerűen csak azt mondja amit lát. Ha Assa is elvonatkoztat kicsit attól, hogy ő felszíni, és belegondol abba, hogy például az emberek többsége milyen életet él, és összehasonlítja azzal amit hallásból tud, hogy ők lent mit csinálnak, azért ezzel már egyet kell értenie.
Szerencsére a lány nem akadékoskodik, kíváncsian foglal helyet, hogy a nőstényke vajon mit szeretne csinálni. Mivel nem magára csinálja, így sokkal gyorsabban, és könnyebben fel tudja vinni az arcára a két mintát. Elmosolyodik ahogy Assa a tükör előtt meglepődik. Mondta ő, hogy jól ért a szépséghez, és ez a sminkre is kiterjed.*
- És látod, ezek meg rajtam nem mutatnának jól. *Mosolyog rá kedvesen. Elképzeli hogy nézne ki vadászat közben két fehér virággal az arcán. A tündérlánynak az ő ruhái, neki pedig a túl világos színek, és a virágok nem az ő világa. De tudta, hogy a lány ezeket nagyon szereti, és tündér lévén így pofonegyszerű volt kitalálni, hogy mi is mutatna rajta a legjobban.*
- Köszönöm! Évek rutinja. *Vonja meg szelíd, barátságos mosollyal a vállát, és már követi is ki a folyosóra. Gyorsan bezárja az ajtót, a kulcsot pedig egyszerűen csak beledobja a tarisznyájába. Esze ágában sincs még leadni azokat, vagy újra fizetni.
Most már gyalog indulnak el a barakk felé, de hát ha már a városban maradnak tényleg nem szükségesek a hátasok. Még a végén túlságosan is elkényelmesednének.*
*Ismét csak egy grimasszal felel a megszólalásra. Még hogy nem tud semmit! De a legyintést azonnal követő kérdés még akkor is megakadályozná az előző megjegyzés kommentálását, ha akarná. Megint úgy érzi, hogy Assa ismételten csak nem gondolta végig a kérdését. Vagy még mindig ennyire nem bír belelátni a fejébe.*
- Oh, én eddig kimondottan remekül szórakoztam! *Mosolyog rá jókedvű, édes mosollyal.* Én imádok harcolni. Ahogy a penge végigszánt a másik mellkasán, és az a gyönyörű bíborvörös vér... *Elkuncogja magát a gondolattól. Rég volt már, hogy munkába állt, és elfogadott volna valamilyen fejpénzes munkát. Talán lassan itt lenne az ideje ismét munkába állnia.* Aranyos vagy, de nálunk Nagyon kevesen érik meg az öregkort. A hímek vagy csatában, vagy az egyik nőstény kezei által halnak meg, a matrónákat pedig a saját lányuk ölik meg, amint úgy látják anyjuk gyengébb náluk, és ők már készek az uralkodásra. De most minden elfogultság nélkül...mi sokkal eredményesebb életet élünk, mint itt fent a népek többsége. *Néz rá komoly arccal. Ebbe most semmi beképzeltség nem szólt bele, egyszerűen csak azt mondja amit lát. Ha Assa is elvonatkoztat kicsit attól, hogy ő felszíni, és belegondol abba, hogy például az emberek többsége milyen életet él, és összehasonlítja azzal amit hallásból tud, hogy ők lent mit csinálnak, azért ezzel már egyet kell értenie.
Szerencsére a lány nem akadékoskodik, kíváncsian foglal helyet, hogy a nőstényke vajon mit szeretne csinálni. Mivel nem magára csinálja, így sokkal gyorsabban, és könnyebben fel tudja vinni az arcára a két mintát. Elmosolyodik ahogy Assa a tükör előtt meglepődik. Mondta ő, hogy jól ért a szépséghez, és ez a sminkre is kiterjed.*
- És látod, ezek meg rajtam nem mutatnának jól. *Mosolyog rá kedvesen. Elképzeli hogy nézne ki vadászat közben két fehér virággal az arcán. A tündérlánynak az ő ruhái, neki pedig a túl világos színek, és a virágok nem az ő világa. De tudta, hogy a lány ezeket nagyon szereti, és tündér lévén így pofonegyszerű volt kitalálni, hogy mi is mutatna rajta a legjobban.*
- Köszönöm! Évek rutinja. *Vonja meg szelíd, barátságos mosollyal a vállát, és már követi is ki a folyosóra. Gyorsan bezárja az ajtót, a kulcsot pedig egyszerűen csak beledobja a tarisznyájába. Esze ágában sincs még leadni azokat, vagy újra fizetni.
Most már gyalog indulnak el a barakk felé, de hát ha már a városban maradnak tényleg nem szükségesek a hátasok. Még a végén túlságosan is elkényelmesednének.*
1629. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-04-22 11:24:34
Üzenet elküldve: 2014-04-22 11:24:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
//Erfalody//
- Áh, nem értesz te semmit. * Legyint Assa.*
- A szigorú edzések és szabályok keretei között éltitek az életeteket. De, mondd, mi haszna? Ha majd öregkorodban visszatekintesz az életedre, akkor biztosan elégedett leszel -e, hogy nem tettél mást, csak kegyetlenkedtél, s nem szórakoztál vagy érezted jól magad szinte soha?
* Erfalody nagyon lenézi a felszínen élőket. Erre viszont nem szól semmit. Ami pedig a származást illeti, ő úgy hondolja, hogy lehet valaki gazdag, s ki tudja, milyen nemesi vérvonalú, ha nem tisztaszívű, s becsületes. Elismeri, a lánynak biztos nehéz volt a sok edzés, de mindent megkapott. Ő ugyan nem tanult efféléket, de sokszor éhezett, s valamikor nem evett, hogy a kisebbeknek több jusson. Erfalodynak erre biztos az lenne a válasza, hogy nem kéne önzetlennek lenni, a legfontosabb a saját jóléte az embernek.* ~ Talán van benne egy kis igazság, de ez olyan kegyetlen...~
* A mélységi lány matatni kezdd a táskájában, s elővesz valami festéket, meg ecseteket. Biztatja, hogy üljön le. Vegül le ül, s hagyja hadd csináljon a lány valamit az arcára. Mikor kész van a smink, akkor Erfalody odavezeti a tükörhöz, hogy ő is lássa az alkotását.*
- Jé, ezek lilomok. Milyen szépek!
* Néz Erfalodyra mosolyogva. Már el is felejtette a felszíniek és mélységiek ellentétét. Pár pillanatig még nézegeti az arcát, majd elindul az ajtóhoz.*
- Nagyon ügyes vagy.
* Jegyzi még meg.
Már kint van a folyosón, s várja, hogy társa is jöjjön. Ha a sötételf lány bezárta az ajtót, akkor végigmegy a folyosón, le a lélcsőn, ki az utcára, s a barakk felé veszi az irányt. A lovakért most nem megy, hisz úgy beszélték meg, hogy hagyják őket kicsit pihenni. Assa még ma le akarja csutakolni a hátasát, hisz ráfér a tejfölszín szőrere. ~A lószerszámokat is érdemes lenne megtisztítani.~ Ahogy ezen gondolkodik, eszébe jut, hogy befonhatná a lova sörényét és farkát is.*
- Áh, nem értesz te semmit. * Legyint Assa.*
- A szigorú edzések és szabályok keretei között éltitek az életeteket. De, mondd, mi haszna? Ha majd öregkorodban visszatekintesz az életedre, akkor biztosan elégedett leszel -e, hogy nem tettél mást, csak kegyetlenkedtél, s nem szórakoztál vagy érezted jól magad szinte soha?
* Erfalody nagyon lenézi a felszínen élőket. Erre viszont nem szól semmit. Ami pedig a származást illeti, ő úgy hondolja, hogy lehet valaki gazdag, s ki tudja, milyen nemesi vérvonalú, ha nem tisztaszívű, s becsületes. Elismeri, a lánynak biztos nehéz volt a sok edzés, de mindent megkapott. Ő ugyan nem tanult efféléket, de sokszor éhezett, s valamikor nem evett, hogy a kisebbeknek több jusson. Erfalodynak erre biztos az lenne a válasza, hogy nem kéne önzetlennek lenni, a legfontosabb a saját jóléte az embernek.* ~ Talán van benne egy kis igazság, de ez olyan kegyetlen...~
* A mélységi lány matatni kezdd a táskájában, s elővesz valami festéket, meg ecseteket. Biztatja, hogy üljön le. Vegül le ül, s hagyja hadd csináljon a lány valamit az arcára. Mikor kész van a smink, akkor Erfalody odavezeti a tükörhöz, hogy ő is lássa az alkotását.*
- Jé, ezek lilomok. Milyen szépek!
* Néz Erfalodyra mosolyogva. Már el is felejtette a felszíniek és mélységiek ellentétét. Pár pillanatig még nézegeti az arcát, majd elindul az ajtóhoz.*
- Nagyon ügyes vagy.
* Jegyzi még meg.
Már kint van a folyosón, s várja, hogy társa is jöjjön. Ha a sötételf lány bezárta az ajtót, akkor végigmegy a folyosón, le a lélcsőn, ki az utcára, s a barakk felé veszi az irányt. A lovakért most nem megy, hisz úgy beszélték meg, hogy hagyják őket kicsit pihenni. Assa még ma le akarja csutakolni a hátasát, hisz ráfér a tejfölszín szőrere. ~A lószerszámokat is érdemes lenne megtisztítani.~ Ahogy ezen gondolkodik, eszébe jut, hogy befonhatná a lova sörényét és farkát is.*
1628. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-04-22 00:40:58
Üzenet elküldve: 2014-04-22 00:40:58
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Assa Nides//
- Nem értem... *Néz rá komoly arccal. Tényleg fogalma sem volt, hogy mitől ennyire vidám, de hogy semmitől?! Ezt már egyáltalán nem érti. Valamitől biztosan feldobódott. Ő is kipihente magát, friss és végül is most jól érzi magát, de ennyire ritkán van emiatt feldobva. Abba a részbe meg, hogy elégedettek az élettel inkább bele se gondol. Neki folyamatosan teljesíteni kell, elvárásoknak megfelelni és előrébb küzdenie magát, ahogy mindenki másnak is a környezetében. Ezzel szemben a felszíni népek ritkán tudnak bármit is felmutatni. Persze valószínűleg jönnének erre a heves tiltakozások, mégis valószínűleg amivel példálózni lehetne, hogy de mégis... azok a dolgok messze eltörpülnek azoktól amiket ők nap mint nap művelnek. Náluk a nyugodt élet ritka fogalom, csak néhányan élvezhetik, de általában az is illúzió.
Ahogy a tündérlányka felhúzza magát az ártatlan megjegyzésre elkuncogja magát. Kifejezetten mulattatja a felszíni lány dühkitörései. Még csak bele sem gondol a lány, hogy mivel dobálózik, hagyja, hogy az indulatai vezéreljék az ajkait a buksija helyett és gondolkodás nélkül hagyja elhangozni azokat a szavakat, amiket eddig még valószínűleg egyszer se gondolt még így utólag sem végig.*
- És pontosan Ezért állnak mi rajtunk jobban! *Nem fogja most érdekelni a sértett hangnem, játékosan mosolyogva maga mögött összekulcsolt ujjakkal dől előbbre, ahogy a szavakat kimondja.* Akárhogy is nézed, a mi sötét, díszes, finom és kihívó öltözékeink egy világos bőrű, eszét játszó, erényesen élő felszínin sosem fog olyan jól mutatni mint a mi ében bőrünkön. *A legyintésre, csak nagyképű féloldalas mosollyal tekint le a lányra. Ő nem annak képzeli magát, ő tisztában van vele, hogy felsőbbrendűbb. Már csak ha a származást is nézzük a felszíni lányka nem sorolhatná magát egy kalap alá egy uralkodó ház leánygyermekével, de Erfalody természetéből adódóan ilyen, és nem csak ő. Minden valamirevaló magát mélységinek nevező sötételfben megvan a lenézés más fajok iránt. Ezt tanítják nekik egészen kicsi koruktól kezdve, ahogy a mélységi nőstény is mindig ezt hallotta, hogy ők mennyivel különbek, mennyivel jobbak mint a felszíniek, és ahogy eddig elnézte a felhozatalt igazak voltak a taníttatások. Rengeteg felszíni még csak az életre sem alkalmas. Nem csinálnak semmit, csak tengetik az életüket, sokuknak a legnagyobb problémája az, hogy mikor mit egyenek vagy igyanak. Számára ez haszontalan élet, és a felszínieket is annak tartja. De minek dobálózzon ezzel? Éppen elég, hogy ő tisztában van vele, a többi már igazán mellékes. Meg ahogy látja a vele szemben állóba is nem kevés büszkeség szorult, a "mérhetetlen nagy ostobaság" mellé. Hiszen egy ilyen aprócska kis megszólalás miatt képes volt úgy felhúzni magát, mintha név szerint róla beszélne.*
- Sajnálom, de egyetlen felszíni fajt sem fogok Soha egyenrangúnak tekinteni velünk! *Von végül vállat. Lehet, hogy szó szerint fennhordja az orrát, de akár tetszik a tündérlánynak akár nem, nem fog olyan mélységivel találkozni, aki ne ugyanazon a véleményen lenne mint Erfalody. Talán csak azok a sötételfek, akiket a felszín hosszú évek alatt megfertőzött, vagy már eleve fent születtek, de azokkal sosem sorolják magukat egy kalap alá.
Assa azonnal tiltakozik, hogy nem szokta festeni magát, ami gondolkozóra bírja a nősténykét, hogy akkor vajon miért kérdezhetett rá. Ismét eszébe jutnak a pókháló, pók, denevér, és egyéb minták amiket néha a szeméhez csináltatott. Úgy emlékszik mintha egyszer egy gyík is lett volna, ami majdnem végigfutott az arccsontján majdnem egészen le az álláig. Elgondolkozva kezd el kutatni a táskájában, és talál is egy fehér festéket, amit szinte sosem használ, maximum szegélynek, és mellé kiemeli az arany csillámosat, amit kimondottan szeret, de szintén csak szegélynek. A világos színekkel ritkán foglalkozik, így nem kár értük.*
- Van egy ötletem! Ülj csak le, mutatok valamit! *Mosolyog Assára biztatóan, két vékony erre való ecsetet kivéve. Ha szükséges még megpróbálja győzködni, de reméli erre nem lesz szükség. Ha egyáltalán nem sikerül meggyőznie, egykedvűen megrántva a vállát visszacsúsztatja a tarisznyába a festékeket, de ha a lány leül elkezdi emlékezetből felfesteni a mintát, ami a szemhéja szélétől indulva kifut majdnem a füléig, majd az alá már az arcára kerül egy ugyanolyan, csak már valamivel kisebbe. Az arany színűvel húzza ki a széleket, és a kontúrvonalakat. Ahogy elkészül az állát fogva kicsit megdönti a fejét, gyorsan ellenőrizve az összképet, majd széles elégedett mosollyal az arcán odavezeti a tükörhöz, ahol Assa arcán két aranyszegélyes fehér liliomokra hasonlító virág köszön vissza. Reméli tetszik a lánynak a munkája. Ebben mindig is jó volt, a fehér színt meg úgysem tudta eddig sokra használni.*
- Na, most már mehetünk! *Bólint elégedett mosollyal, így jó pár perccel megkésve, viszont sokkal nagyobb kedvvel.*
- Nem értem... *Néz rá komoly arccal. Tényleg fogalma sem volt, hogy mitől ennyire vidám, de hogy semmitől?! Ezt már egyáltalán nem érti. Valamitől biztosan feldobódott. Ő is kipihente magát, friss és végül is most jól érzi magát, de ennyire ritkán van emiatt feldobva. Abba a részbe meg, hogy elégedettek az élettel inkább bele se gondol. Neki folyamatosan teljesíteni kell, elvárásoknak megfelelni és előrébb küzdenie magát, ahogy mindenki másnak is a környezetében. Ezzel szemben a felszíni népek ritkán tudnak bármit is felmutatni. Persze valószínűleg jönnének erre a heves tiltakozások, mégis valószínűleg amivel példálózni lehetne, hogy de mégis... azok a dolgok messze eltörpülnek azoktól amiket ők nap mint nap művelnek. Náluk a nyugodt élet ritka fogalom, csak néhányan élvezhetik, de általában az is illúzió.
Ahogy a tündérlányka felhúzza magát az ártatlan megjegyzésre elkuncogja magát. Kifejezetten mulattatja a felszíni lány dühkitörései. Még csak bele sem gondol a lány, hogy mivel dobálózik, hagyja, hogy az indulatai vezéreljék az ajkait a buksija helyett és gondolkodás nélkül hagyja elhangozni azokat a szavakat, amiket eddig még valószínűleg egyszer se gondolt még így utólag sem végig.*
- És pontosan Ezért állnak mi rajtunk jobban! *Nem fogja most érdekelni a sértett hangnem, játékosan mosolyogva maga mögött összekulcsolt ujjakkal dől előbbre, ahogy a szavakat kimondja.* Akárhogy is nézed, a mi sötét, díszes, finom és kihívó öltözékeink egy világos bőrű, eszét játszó, erényesen élő felszínin sosem fog olyan jól mutatni mint a mi ében bőrünkön. *A legyintésre, csak nagyképű féloldalas mosollyal tekint le a lányra. Ő nem annak képzeli magát, ő tisztában van vele, hogy felsőbbrendűbb. Már csak ha a származást is nézzük a felszíni lányka nem sorolhatná magát egy kalap alá egy uralkodó ház leánygyermekével, de Erfalody természetéből adódóan ilyen, és nem csak ő. Minden valamirevaló magát mélységinek nevező sötételfben megvan a lenézés más fajok iránt. Ezt tanítják nekik egészen kicsi koruktól kezdve, ahogy a mélységi nőstény is mindig ezt hallotta, hogy ők mennyivel különbek, mennyivel jobbak mint a felszíniek, és ahogy eddig elnézte a felhozatalt igazak voltak a taníttatások. Rengeteg felszíni még csak az életre sem alkalmas. Nem csinálnak semmit, csak tengetik az életüket, sokuknak a legnagyobb problémája az, hogy mikor mit egyenek vagy igyanak. Számára ez haszontalan élet, és a felszínieket is annak tartja. De minek dobálózzon ezzel? Éppen elég, hogy ő tisztában van vele, a többi már igazán mellékes. Meg ahogy látja a vele szemben állóba is nem kevés büszkeség szorult, a "mérhetetlen nagy ostobaság" mellé. Hiszen egy ilyen aprócska kis megszólalás miatt képes volt úgy felhúzni magát, mintha név szerint róla beszélne.*
- Sajnálom, de egyetlen felszíni fajt sem fogok Soha egyenrangúnak tekinteni velünk! *Von végül vállat. Lehet, hogy szó szerint fennhordja az orrát, de akár tetszik a tündérlánynak akár nem, nem fog olyan mélységivel találkozni, aki ne ugyanazon a véleményen lenne mint Erfalody. Talán csak azok a sötételfek, akiket a felszín hosszú évek alatt megfertőzött, vagy már eleve fent születtek, de azokkal sosem sorolják magukat egy kalap alá.
Assa azonnal tiltakozik, hogy nem szokta festeni magát, ami gondolkozóra bírja a nősténykét, hogy akkor vajon miért kérdezhetett rá. Ismét eszébe jutnak a pókháló, pók, denevér, és egyéb minták amiket néha a szeméhez csináltatott. Úgy emlékszik mintha egyszer egy gyík is lett volna, ami majdnem végigfutott az arccsontján majdnem egészen le az álláig. Elgondolkozva kezd el kutatni a táskájában, és talál is egy fehér festéket, amit szinte sosem használ, maximum szegélynek, és mellé kiemeli az arany csillámosat, amit kimondottan szeret, de szintén csak szegélynek. A világos színekkel ritkán foglalkozik, így nem kár értük.*
- Van egy ötletem! Ülj csak le, mutatok valamit! *Mosolyog Assára biztatóan, két vékony erre való ecsetet kivéve. Ha szükséges még megpróbálja győzködni, de reméli erre nem lesz szükség. Ha egyáltalán nem sikerül meggyőznie, egykedvűen megrántva a vállát visszacsúsztatja a tarisznyába a festékeket, de ha a lány leül elkezdi emlékezetből felfesteni a mintát, ami a szemhéja szélétől indulva kifut majdnem a füléig, majd az alá már az arcára kerül egy ugyanolyan, csak már valamivel kisebbe. Az arany színűvel húzza ki a széleket, és a kontúrvonalakat. Ahogy elkészül az állát fogva kicsit megdönti a fejét, gyorsan ellenőrizve az összképet, majd széles elégedett mosollyal az arcán odavezeti a tükörhöz, ahol Assa arcán két aranyszegélyes fehér liliomokra hasonlító virág köszön vissza. Reméli tetszik a lánynak a munkája. Ebben mindig is jó volt, a fehér színt meg úgysem tudta eddig sokra használni.*
- Na, most már mehetünk! *Bólint elégedett mosollyal, így jó pár perccel megkésve, viszont sokkal nagyobb kedvvel.*
1627. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-04-21 21:30:56
Üzenet elküldve: 2014-04-21 21:30:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
//Erfalody//
- Tudod, a tündérek általában vidámak, s elégedettek az élettel. Főleg, ha kipihentek.
* Mondja mosolyogva. Bár már nem lenne annyira jókedvű, ha látná Erfalody sötét gondolatait. A nagyképű válaszra egy kissé megsértődik.*
- Már nem azért! De azon kívül, hogy sötétebb a bőrötök és elborultabb elmétek van, mint a felszínieknek, már mért állna jobban egy ruha?
* Mondja mérgelődve. Bár meg kell hagyni, hogy a lányka nagyon örülne egy olyasmi csizmának...*
- Mindegy, inkább hagyjuk...
* Legyint egyet, hisz megszokta már, hogy Erfalody felsőbbrendűnek képzeli magát. Majd a mélységi kérdésre is válaszol.*
- Áh, én nem. Csak vannak kencéim, amikkel ápolom az arcbőröm. Na, de mostmár induljunk!
- Tudod, a tündérek általában vidámak, s elégedettek az élettel. Főleg, ha kipihentek.
* Mondja mosolyogva. Bár már nem lenne annyira jókedvű, ha látná Erfalody sötét gondolatait. A nagyképű válaszra egy kissé megsértődik.*
- Már nem azért! De azon kívül, hogy sötétebb a bőrötök és elborultabb elmétek van, mint a felszínieknek, már mért állna jobban egy ruha?
* Mondja mérgelődve. Bár meg kell hagyni, hogy a lányka nagyon örülne egy olyasmi csizmának...*
- Mindegy, inkább hagyjuk...
* Legyint egyet, hisz megszokta már, hogy Erfalody felsőbbrendűnek képzeli magát. Majd a mélységi kérdésre is válaszol.*
- Áh, én nem. Csak vannak kencéim, amikkel ápolom az arcbőröm. Na, de mostmár induljunk!
1626. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-04-21 20:02:03
Üzenet elküldve: 2014-04-21 20:02:03
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Assa Nides//
*Meglepetten figyeli, ahogy a tündérlány tele energiával, és indokolatlan vidámsággal kezd neki újra sürögni-forogni, hogy minél előbb átöltözzön.*
- Ezt eddig is tudtam, de mire fel ez a nagy vidámság? *Néz utána kissé értetlenül, teljes mozdulatlansággal. Semmi újat nem mond azzal a lány, hogy fontos megtanulni bánni a fegyverekkel, de hogy ebben a kijelentésben mit talál szórakoztatónak, azt ő fel nem tudja most fogni. Jelenleg a fogadó szobájában vannak, és nem pedig a csatatéren, úgyhogy ő még nem érzi át ezt a jókedvet.* ~Tudtommal utálja az erőszakot.~ *Tűnődik ami végképp összezavarja. Lehet tényleg tetszett neki a múltkori edzés. Ő ennek végső soron végül is örül, hisz mélységi lévén senki sem szeret úgy harcolni mint ő.
Nem válaszol neki, hagyja hadd öltözzön nyugodtan. Ő addig is felerősíti magára a köpenyét. A gyilkolás mámorító érzéssel tölti el. Ahogy a penge végigsiklik az ellenfele bőrén, vöröslő folyadékot serkentve a nyoma után, majd ahogy az a penge belemélyed az áldozat húsába és az a látvány ahogy kardjai érintésétől kiszáll belőle az élet... egy felszíni lányka ezt nem értheti meg. Megunhatatlan az a rengeteg macska-egér harc, és az is mikor nagyobb sereg ellen kell taktikázniuk, és több irányba szétszéledniük a csapatoknak. Ezek után nem ő akar olyan dolgokról hallani mint az egyenjogúság és a béke. Bele is őrülne az unalomba.*
- Nekünk mindig is jó szemünk volt a szépséghez. *Mosolyodik el mikor Assa a csizmáját dicséri, majd egyik lábát felemeli, hogy közelebbről is jól háthatóak legyenek azok a pókhálóminták.* A mi öltözékeink egyik felszínin sem mutat olyan jól mint rajtunk. *Teszi még hozzá nagyképű mosollyal. Ő is felkapja a táskáját, de alig egyenesedik ki, újabb kérdést kap a tündérlánytól.*
- Természetesen, a számat meg a szemeimet szoktam, de csakis otthon. Munka közben sosem pazarlom ilyesmikkel az időm. Azt akire fejpénzt tűztek ki smink nélkül is meg tudom ölni. *Vonja meg végül a vállát. Sokszor volt már, hogy külön csillámos anyaggal díszítette pókhálómintákkal a szeménél, vagy más különböző ötletekkel rukkolt elő, hogy mit szeretne, és ha bonyolultak voltak hívattak valakit aki megcsinálja neki, de ha edzések, gyakorlatok, vagy hasonlók voltak sosem fáradt hasonlókkal. Ilyenkor ő harcos, vagy tanonc szerepet tölt be, és nem hercegnőit.* És te szoktad festeni magad? *Kérdez ő is rá, de csak amolyan rutinszerűen.*
*Meglepetten figyeli, ahogy a tündérlány tele energiával, és indokolatlan vidámsággal kezd neki újra sürögni-forogni, hogy minél előbb átöltözzön.*
- Ezt eddig is tudtam, de mire fel ez a nagy vidámság? *Néz utána kissé értetlenül, teljes mozdulatlansággal. Semmi újat nem mond azzal a lány, hogy fontos megtanulni bánni a fegyverekkel, de hogy ebben a kijelentésben mit talál szórakoztatónak, azt ő fel nem tudja most fogni. Jelenleg a fogadó szobájában vannak, és nem pedig a csatatéren, úgyhogy ő még nem érzi át ezt a jókedvet.* ~Tudtommal utálja az erőszakot.~ *Tűnődik ami végképp összezavarja. Lehet tényleg tetszett neki a múltkori edzés. Ő ennek végső soron végül is örül, hisz mélységi lévén senki sem szeret úgy harcolni mint ő.
Nem válaszol neki, hagyja hadd öltözzön nyugodtan. Ő addig is felerősíti magára a köpenyét. A gyilkolás mámorító érzéssel tölti el. Ahogy a penge végigsiklik az ellenfele bőrén, vöröslő folyadékot serkentve a nyoma után, majd ahogy az a penge belemélyed az áldozat húsába és az a látvány ahogy kardjai érintésétől kiszáll belőle az élet... egy felszíni lányka ezt nem értheti meg. Megunhatatlan az a rengeteg macska-egér harc, és az is mikor nagyobb sereg ellen kell taktikázniuk, és több irányba szétszéledniük a csapatoknak. Ezek után nem ő akar olyan dolgokról hallani mint az egyenjogúság és a béke. Bele is őrülne az unalomba.*
- Nekünk mindig is jó szemünk volt a szépséghez. *Mosolyodik el mikor Assa a csizmáját dicséri, majd egyik lábát felemeli, hogy közelebbről is jól háthatóak legyenek azok a pókhálóminták.* A mi öltözékeink egyik felszínin sem mutat olyan jól mint rajtunk. *Teszi még hozzá nagyképű mosollyal. Ő is felkapja a táskáját, de alig egyenesedik ki, újabb kérdést kap a tündérlánytól.*
- Természetesen, a számat meg a szemeimet szoktam, de csakis otthon. Munka közben sosem pazarlom ilyesmikkel az időm. Azt akire fejpénzt tűztek ki smink nélkül is meg tudom ölni. *Vonja meg végül a vállát. Sokszor volt már, hogy külön csillámos anyaggal díszítette pókhálómintákkal a szeménél, vagy más különböző ötletekkel rukkolt elő, hogy mit szeretne, és ha bonyolultak voltak hívattak valakit aki megcsinálja neki, de ha edzések, gyakorlatok, vagy hasonlók voltak sosem fáradt hasonlókkal. Ilyenkor ő harcos, vagy tanonc szerepet tölt be, és nem hercegnőit.* És te szoktad festeni magad? *Kérdez ő is rá, de csak amolyan rutinszerűen.*
1625. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-04-21 17:01:10
Üzenet elküldve: 2014-04-21 17:01:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
//Erfalody//
* A mélységi lány ékszereit nézi. Neki sosem volt ennyi, de ezt nem teszi szóvá. Szerencsére egy pár öltözete neki is van, de biztos benne, hogy nem annyi mint a sötételf lányé.*
- Hát, akkor nekem is felesleges volt ezt fölvennem. Érdekelne a barakk. Tényleg fontos, hogy az ember tudjon azért bánni a fegyverekkel.
* Közli vidáman. Neki nem az öldöklés jelent örömöt, csak szeretne elég jól harcolni, hogy meg tudja védeni magát.*
- Akkor átöltözöm, egy pillanat.
* Táskájából előkap egy buggyos nadrágot, mely kék színű, ehhez egy egyszerű, szintén kék pólót választ, melyen fehér virágminták vannak. Erre csak felveszi a köpenyét. Göndör fürtjeit kontyba köti. A topánka marad, mert azon kívül csak egy vastag csizmája van. Erfalody öltözéke nagyon más. A ruhája elég kihívó, de a csizma még Assának is tetszik.*
- A csizmád az tetszik. A többi nem az én stílusom, de hozzád illik.
* Mondja kedvesen. Táskáját az oldalára csapja, s ő is viszi a fegyvereit. Assa elgondolkodik, hogy Erralody szereti -e festeni magát. Ő például nem, de a másik lányról el tudja képzelni. Így meg is kérdezi.*
- Te szoktál valamilyen festéket használni az arcodra?
* Közben kilép az ajtón, s várja, hogy társa is kövesse, hisz a kulcsok a másiknál vannak.*
* A mélységi lány ékszereit nézi. Neki sosem volt ennyi, de ezt nem teszi szóvá. Szerencsére egy pár öltözete neki is van, de biztos benne, hogy nem annyi mint a sötételf lányé.*
- Hát, akkor nekem is felesleges volt ezt fölvennem. Érdekelne a barakk. Tényleg fontos, hogy az ember tudjon azért bánni a fegyverekkel.
* Közli vidáman. Neki nem az öldöklés jelent örömöt, csak szeretne elég jól harcolni, hogy meg tudja védeni magát.*
- Akkor átöltözöm, egy pillanat.
* Táskájából előkap egy buggyos nadrágot, mely kék színű, ehhez egy egyszerű, szintén kék pólót választ, melyen fehér virágminták vannak. Erre csak felveszi a köpenyét. Göndör fürtjeit kontyba köti. A topánka marad, mert azon kívül csak egy vastag csizmája van. Erfalody öltözéke nagyon más. A ruhája elég kihívó, de a csizma még Assának is tetszik.*
- A csizmád az tetszik. A többi nem az én stílusom, de hozzád illik.
* Mondja kedvesen. Táskáját az oldalára csapja, s ő is viszi a fegyvereit. Assa elgondolkodik, hogy Erralody szereti -e festeni magát. Ő például nem, de a másik lányról el tudja képzelni. Így meg is kérdezi.*
- Te szoktál valamilyen festéket használni az arcodra?
* Közben kilép az ajtón, s várja, hogy társa is kövesse, hisz a kulcsok a másiknál vannak.*
1624. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-04-21 14:56:16
Üzenet elküldve: 2014-04-21 14:56:16
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Assa Nides//
*Hacsak egy városi sétáról lesz szó, tényleg nem jelenthet akadályt ha úgy van öltözve ahogy szeret, de még nem kezdi kikeresni a táskájából azt a viseletet amihez ma épp kedve van, előtte még odalép ő is a mosdótálhoz és megmossa az arcát, a nyakát és a karjait. Nem csodálja, hogy az ő ruhái a felszíni visszafogott kis tündérlánynak kihívóak, hisz pont ez a szép bennük. Ő már látott ezeknél vagy tízszer durvábbat is, és általában amire már egy mélységi nőstény azt mondja, hogy túl kihívó, azon a felszíni nőcskék már inkább megbotránkoznának.
Még szerencse, hogy nem kezdett el vetkőzni, így még időben hallja Assa javaslatát.*
- Akkor amíg a barakk, meg az ahhoz hasonló helyek is esélyesek a mai napra, addig inkább nem veszek fel finomabb viseletet. *Ül vissza ismét az ágy szélére, közben a tarisznyájában kezd el keresgélni. Meg is találja amit keresett, mégpedig néhány szebb kiegészítőt. Először a díszes, aranyszegélyekkel díszített kék karperecet húzza föl a bal felkarjára, majd az acél alkarvédők helyett most egy pár, a karpereccel megegyező színekkel és mintákkal ellátott kiegészítőt húz fel a kezeire, mik a kézfejétől egészen a könyökéig futnak. Bizonyos szempontból egyetlen támadás erejéig ezek is némi védelmet adnak, mivel masszív anyagból készültek, de esze ágában se lenne elszakítania ezeket. Most sincs túl visszafogott öltözékben, a felsője csak egy rövid, kék selyemszalagos ujjatlan fekete fűző, mely alig ér a bordái végéig, hozzá pedig most kap ki a tarisznyából egy fekete hosszú ujjú bőr felsőt, ami szintúgy nem valami hosszú, csupán csak a derekáig ér. Nem gombolja be, így tökéletes összképet ad a fűzővel együtt. A nadrág szintén fekete színű, bőrből készült és teljesen rásimul. Erre van felhúzva a térdig érő, már több színnel díszített lapos sarkú csizmája, amit nagyon erős sötétszürke alapon csillogó királykék, arany és ezüst pókhálóminták díszítenek.
Majd legközelebb, ha nem lesz tervbe véve egyáltalán semmilyen edzés, akkor majd ismét felveszi valamelyik ruháját, de addig is be kell érnie a kiegészítőkkel, mik a karjain és a hajában vannak. Amúgy is csak edzések alkalmával viselt nadrágot az otthonában.
Gyorsan kifésüli a haját, visszahelyezi a fejdíszét, majd a fegyvereket tartó övéért nyúl, amit szintén visszaerősít magára, és már készen is van az indulásra. Már pont be is sötétedett, bár még egy kicsit világos van, de ez a félhomály már lassan egyáltalán nem zavarja jégkristályszín szemeit.*
- Na akkor mi legyen az első hely amit megnézzünk? *Néz végül Assára. Ha ő is át akar öltözni valami olyasmibe ami inkább való az edzésekre, akkor még megvárja, de ha inkább indulna, akkor nem fog rákérdezni. Úgyis csak felvetette a tündérlány a barakk ötletét, nem biztos, hogy még el is mennek odáig, de látszólag amióta megtámadták őket elég nagy érdeklődést mutat a fegyveres harc irányába. Vagy lehet, hogy csak az a fél óra edzés tetszett neki, amit múltkor a nőstényke tartott neki.*
*Hacsak egy városi sétáról lesz szó, tényleg nem jelenthet akadályt ha úgy van öltözve ahogy szeret, de még nem kezdi kikeresni a táskájából azt a viseletet amihez ma épp kedve van, előtte még odalép ő is a mosdótálhoz és megmossa az arcát, a nyakát és a karjait. Nem csodálja, hogy az ő ruhái a felszíni visszafogott kis tündérlánynak kihívóak, hisz pont ez a szép bennük. Ő már látott ezeknél vagy tízszer durvábbat is, és általában amire már egy mélységi nőstény azt mondja, hogy túl kihívó, azon a felszíni nőcskék már inkább megbotránkoznának.
Még szerencse, hogy nem kezdett el vetkőzni, így még időben hallja Assa javaslatát.*
- Akkor amíg a barakk, meg az ahhoz hasonló helyek is esélyesek a mai napra, addig inkább nem veszek fel finomabb viseletet. *Ül vissza ismét az ágy szélére, közben a tarisznyájában kezd el keresgélni. Meg is találja amit keresett, mégpedig néhány szebb kiegészítőt. Először a díszes, aranyszegélyekkel díszített kék karperecet húzza föl a bal felkarjára, majd az acél alkarvédők helyett most egy pár, a karpereccel megegyező színekkel és mintákkal ellátott kiegészítőt húz fel a kezeire, mik a kézfejétől egészen a könyökéig futnak. Bizonyos szempontból egyetlen támadás erejéig ezek is némi védelmet adnak, mivel masszív anyagból készültek, de esze ágában se lenne elszakítania ezeket. Most sincs túl visszafogott öltözékben, a felsője csak egy rövid, kék selyemszalagos ujjatlan fekete fűző, mely alig ér a bordái végéig, hozzá pedig most kap ki a tarisznyából egy fekete hosszú ujjú bőr felsőt, ami szintúgy nem valami hosszú, csupán csak a derekáig ér. Nem gombolja be, így tökéletes összképet ad a fűzővel együtt. A nadrág szintén fekete színű, bőrből készült és teljesen rásimul. Erre van felhúzva a térdig érő, már több színnel díszített lapos sarkú csizmája, amit nagyon erős sötétszürke alapon csillogó királykék, arany és ezüst pókhálóminták díszítenek.
Majd legközelebb, ha nem lesz tervbe véve egyáltalán semmilyen edzés, akkor majd ismét felveszi valamelyik ruháját, de addig is be kell érnie a kiegészítőkkel, mik a karjain és a hajában vannak. Amúgy is csak edzések alkalmával viselt nadrágot az otthonában.
Gyorsan kifésüli a haját, visszahelyezi a fejdíszét, majd a fegyvereket tartó övéért nyúl, amit szintén visszaerősít magára, és már készen is van az indulásra. Már pont be is sötétedett, bár még egy kicsit világos van, de ez a félhomály már lassan egyáltalán nem zavarja jégkristályszín szemeit.*
- Na akkor mi legyen az első hely amit megnézzünk? *Néz végül Assára. Ha ő is át akar öltözni valami olyasmibe ami inkább való az edzésekre, akkor még megvárja, de ha inkább indulna, akkor nem fog rákérdezni. Úgyis csak felvetette a tündérlány a barakk ötletét, nem biztos, hogy még el is mennek odáig, de látszólag amióta megtámadták őket elég nagy érdeklődést mutat a fegyveres harc irányába. Vagy lehet, hogy csak az a fél óra edzés tetszett neki, amit múltkor a nőstényke tartott neki.*
1623. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-04-21 11:23:51
Üzenet elküldve: 2014-04-21 11:23:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
//Erfalody//
* Talán Assa azért nem tart már Erfalodytól, mert megölte a két mélységi hímet, így végül is őt is megmentette.*
* Erfalody még pihen egy kicsit. Aztán megkérdezi Assától, hogy szerinte átöltözzön -e abba a ruhába, amit a Merinában viselt.*
- Vedd föl, persze. Csak egy kis városi séta lenne, a lovak sem kellenének. Hadd pihenjenek azok is egy kicsit hosszabb ideig!
* Azt a ruhát Assa egy kissé kihívónak gondolja, de Erfalody biztosan szereti, így viselje. Szerinte illett is a mélységi lányhoz. A tűsarkakat ő sosem szerette, de a két lány nagyban különbözik egymástól.*
- A Piactér innen nincs olyan messze, benézhetünk oda. Vagy mehetünk a barakkba is, csak akkor más ruhát kéne vennünk...
* Talán Assa azért nem tart már Erfalodytól, mert megölte a két mélységi hímet, így végül is őt is megmentette.*
* Erfalody még pihen egy kicsit. Aztán megkérdezi Assától, hogy szerinte átöltözzön -e abba a ruhába, amit a Merinában viselt.*
- Vedd föl, persze. Csak egy kis városi séta lenne, a lovak sem kellenének. Hadd pihenjenek azok is egy kicsit hosszabb ideig!
* Azt a ruhát Assa egy kissé kihívónak gondolja, de Erfalody biztosan szereti, így viselje. Szerinte illett is a mélységi lányhoz. A tűsarkakat ő sosem szerette, de a két lány nagyban különbözik egymástól.*
- A Piactér innen nincs olyan messze, benézhetünk oda. Vagy mehetünk a barakkba is, csak akkor más ruhát kéne vennünk...
1622. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-04-20 21:57:49
Üzenet elküldve: 2014-04-20 21:57:49
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 216
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
//Assa Nides//
*Alig ellenőrzi csak a matrac puhaságát, és veszi le hosszú szárú csizmáját, a tündérlány már be is bugyolálja magát a meleg takaróval. A mélységi nőstény rosszallóan csóválja a fejét a látványra. Igaz, hogy már néhány napja együtt utaznak, és még jó pár indok közrejátszhat a tündérke nyugalmában, de akkor is felelőtlennek tartja, hogy ilyen nyugodtan képes elaludni a közelében.* ~Leheletvékony vonal választja el a bátorságot az ostobaságtól.~ *Jegyzi meg magában, de az is igaz, hogy már ő is elégé elfáradt. Lehámozza magáról a fegyvertartó övét, ám azt be is viszi magával az ágyba, hogy kéznél legyenek. Nem számít semmiféle váratlanra a nap folyamán amíg alszanak, de megszokta már az óvatosságot. Mindig jobb biztosra menni. Mielőtt ágyba bújna előtte odalép a mosdótálhoz, és megmossa gyorsan az arcát, aztán már ő is fekszik le, jól magára húzva a paplant.
A nap közepén a kinti zajokra (állathangokra, és felszíniekre egyaránt) egyszer-kétszer felébredt, de aztán gyorsan visszaaludt szerencsére. Ahhoz már túlontúl fáradt volt, hogy teljesen felkeltsék a zavaró neszek.
Assa előbb ébred mint ő, de a neszezésére nem kell sok, hogy ő is kezdjen már magához térni, ám kinyitni a szemét még eszében sincs. Mély álmatlan nappal volt, vagy legalábbis ő nem emlékszik, hogy álmodott volna valamit. Az ugyanúgy lett semmivé mint a kábultság, ahogy lassan kitisztul az elméje, és fogékony lesz a felszíni tündérlány minden kis neszére, minden mozdulatára. Csakis a mélységiek között vannak olyanok akik képesek hangtalanul, minden kisebb zaj nélkül ügyködni, így az ő fülei ezekre az apró, felszíni fülnek elhanyagolható kis neszekre teljesen ki vannak élezve. A mosakodás már nagyobb hanggal jár, így akkor már odapillant, hogy mit művel, bár már hallásból meg tudta azt állapítani. Nem érti miért kell Assának mindig mindennel sietnie. Látszólag nem tudja értékelni az olyan kellemes időtöltéseket mint például a puha ágyban való fekvést, és pihenést. Amíg elkészül ő kikapja a kulacsát, és iszik pár kortyot.*
- Gondolkozom azon, hogy lehet én is átöltözöm, de nem tudom most mennyire lenne jó ötlet a hosszú ruha. Tudod, amiben a Merinában láttál. *Magyarázza mikor már Assa is leül a szomszédos ágyra. Kíváncsi a felszíni lányka véleményére, hisz mégiscsak ő mozog errefelé otthonosabban, és a mélységi nőstényke hiába szeret ezekben az előkelő, kihívó göncökben járni, nem biztos benne, hogy most jó ötlet lenne ismét átöltözni. Hiába képes tőrként alkalmazni még a tűsarkait is, futásra alkalmatlanok, ahogy a ruha is a harcra.*
*Alig ellenőrzi csak a matrac puhaságát, és veszi le hosszú szárú csizmáját, a tündérlány már be is bugyolálja magát a meleg takaróval. A mélységi nőstény rosszallóan csóválja a fejét a látványra. Igaz, hogy már néhány napja együtt utaznak, és még jó pár indok közrejátszhat a tündérke nyugalmában, de akkor is felelőtlennek tartja, hogy ilyen nyugodtan képes elaludni a közelében.* ~Leheletvékony vonal választja el a bátorságot az ostobaságtól.~ *Jegyzi meg magában, de az is igaz, hogy már ő is elégé elfáradt. Lehámozza magáról a fegyvertartó övét, ám azt be is viszi magával az ágyba, hogy kéznél legyenek. Nem számít semmiféle váratlanra a nap folyamán amíg alszanak, de megszokta már az óvatosságot. Mindig jobb biztosra menni. Mielőtt ágyba bújna előtte odalép a mosdótálhoz, és megmossa gyorsan az arcát, aztán már ő is fekszik le, jól magára húzva a paplant.
A nap közepén a kinti zajokra (állathangokra, és felszíniekre egyaránt) egyszer-kétszer felébredt, de aztán gyorsan visszaaludt szerencsére. Ahhoz már túlontúl fáradt volt, hogy teljesen felkeltsék a zavaró neszek.
Assa előbb ébred mint ő, de a neszezésére nem kell sok, hogy ő is kezdjen már magához térni, ám kinyitni a szemét még eszében sincs. Mély álmatlan nappal volt, vagy legalábbis ő nem emlékszik, hogy álmodott volna valamit. Az ugyanúgy lett semmivé mint a kábultság, ahogy lassan kitisztul az elméje, és fogékony lesz a felszíni tündérlány minden kis neszére, minden mozdulatára. Csakis a mélységiek között vannak olyanok akik képesek hangtalanul, minden kisebb zaj nélkül ügyködni, így az ő fülei ezekre az apró, felszíni fülnek elhanyagolható kis neszekre teljesen ki vannak élezve. A mosakodás már nagyobb hanggal jár, így akkor már odapillant, hogy mit művel, bár már hallásból meg tudta azt állapítani. Nem érti miért kell Assának mindig mindennel sietnie. Látszólag nem tudja értékelni az olyan kellemes időtöltéseket mint például a puha ágyban való fekvést, és pihenést. Amíg elkészül ő kikapja a kulacsát, és iszik pár kortyot.*
- Gondolkozom azon, hogy lehet én is átöltözöm, de nem tudom most mennyire lenne jó ötlet a hosszú ruha. Tudod, amiben a Merinában láttál. *Magyarázza mikor már Assa is leül a szomszédos ágyra. Kíváncsi a felszíni lányka véleményére, hisz mégiscsak ő mozog errefelé otthonosabban, és a mélységi nőstényke hiába szeret ezekben az előkelő, kihívó göncökben járni, nem biztos benne, hogy most jó ötlet lenne ismét átöltözni. Hiába képes tőrként alkalmazni még a tűsarkait is, futásra alkalmatlanok, ahogy a ruha is a harcra.*
1621. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2014-04-20 20:41:23
Üzenet elküldve: 2014-04-20 20:41:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 294
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Szelíd
//Erfalody//
* Felmennek a lépcsőn. A folyosó nem túl díszes, a fényt az olajlámpák adják. Egy kis keresgélés után Erfalody megtalálja a szobájukat. Mikor bemennek, akkor már a mélységi lány be is zárja az ajtót, a függönyöket is behúzza, de így sincs koromsötét. Végignéz a szobán. Elég egyszerű berendezés van, lát egy tükröt és egy mosdótálat, melyben tiszta víz van. Majd szeretne megmosakodni, de most elég álmos, így ezt majd alvás utánra hagyja. Ledől a másik ágyra. Egy egyszerű takarót talál, meg egy párnát. Köpenyét az ágy végébe teszi, cipellőit leveszi, s betakarózik. Nem tudja, hogy Ergalody mit csinál, de gondolja, hogy ő is pihenni fog. Mielőtt még elaludna, eszébe jut, hogy régen eszébe sem jutott volna egy olyan szobában aludni, ahol egy sötételf is van. ~ Változott a szemléletem. A mélységiek között is vannak rendesek és megbízhatóak. Csak meg kell találni a közös hangot velük.~ Aztán mély álomba merül.*
* Mikor fölébred, akkor iszik egy kicsit, s megeszik egy gyümölcsöt. Ha Erfalody még alszik, akkor csendesen jár, nehogy fölkeljen a lány. Két törülközőt vesz elő. Egy sarokban van az egyik és a másik falon egy- egy szög. Odafüggeszti az egyik törülközőt, így egy kis "helyiséget" tud csinálni, ahol lemosdik és átöltözik. Egy púderszín ruhát vesz föl, mely majdnem bokáig ér, de egyik oldalán föl van vágva térdig. Egy kefével lesúrolja poros topánkáját is. Most, hogy elkészült, csak leül az ágyára. Ha Erfalody már ébren van, akkor várja, hogy mit szeretne csinálni, de ha még nem, akkor megvárja, hogy felébredjen.*
~ Valamit jó lenne csinálni. Most olyan friss vagyok, jó volt ez a nyugalmas és mély alvás. Már rég volt benne részünk. Valamerre szétnéznék... Lehet, hogy a lovakat se kéne magunkkal vinni, hisz csak egy városi séta lenne. De ha Erfalodynak lesz jobb ötlete...~
* Felmennek a lépcsőn. A folyosó nem túl díszes, a fényt az olajlámpák adják. Egy kis keresgélés után Erfalody megtalálja a szobájukat. Mikor bemennek, akkor már a mélységi lány be is zárja az ajtót, a függönyöket is behúzza, de így sincs koromsötét. Végignéz a szobán. Elég egyszerű berendezés van, lát egy tükröt és egy mosdótálat, melyben tiszta víz van. Majd szeretne megmosakodni, de most elég álmos, így ezt majd alvás utánra hagyja. Ledől a másik ágyra. Egy egyszerű takarót talál, meg egy párnát. Köpenyét az ágy végébe teszi, cipellőit leveszi, s betakarózik. Nem tudja, hogy Ergalody mit csinál, de gondolja, hogy ő is pihenni fog. Mielőtt még elaludna, eszébe jut, hogy régen eszébe sem jutott volna egy olyan szobában aludni, ahol egy sötételf is van. ~ Változott a szemléletem. A mélységiek között is vannak rendesek és megbízhatóak. Csak meg kell találni a közös hangot velük.~ Aztán mély álomba merül.*
* Mikor fölébred, akkor iszik egy kicsit, s megeszik egy gyümölcsöt. Ha Erfalody még alszik, akkor csendesen jár, nehogy fölkeljen a lány. Két törülközőt vesz elő. Egy sarokban van az egyik és a másik falon egy- egy szög. Odafüggeszti az egyik törülközőt, így egy kis "helyiséget" tud csinálni, ahol lemosdik és átöltözik. Egy púderszín ruhát vesz föl, mely majdnem bokáig ér, de egyik oldalán föl van vágva térdig. Egy kefével lesúrolja poros topánkáját is. Most, hogy elkészült, csak leül az ágyára. Ha Erfalody már ébren van, akkor várja, hogy mit szeretne csinálni, de ha még nem, akkor megvárja, hogy felébredjen.*
~ Valamit jó lenne csinálni. Most olyan friss vagyok, jó volt ez a nyugalmas és mély alvás. Már rég volt benne részünk. Valamerre szétnéznék... Lehet, hogy a lovakat se kéne magunkkal vinni, hisz csak egy városi séta lenne. De ha Erfalodynak lesz jobb ötlete...~
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3351-3370