// Freya //
* A fogadóst nem felejti el vállon veregetni, ha elhagyja majd a tavernát. Rég ivott ilyen tömény alkoholt. Persze a két nappal ezelőtti grog is a klasszis kategória, ám annak java része Freyának jutott. Talán meg is ártott neki egy cseppet, bár a másnaposságnak jelei nem mutatkoznak rajta. Akkor le se lehetne törölni az elf képéről a gonosz vigyort.
Megmozgatja vállait miközben megigazítja a kötéseket s bárgyún néz vissza Freyára, ki őt okolja saját házsártosságáért. Vállat von jelezvén, hogy nem tudja ámde nem is különösebben érdekli a válasz. Túl önző még ahhoz, hogy ilyesmivel foglalkozzon, legalább is nyíltan. Mélán ingatja csak a fejét miközben elmereng. Bordélyház. Tömjénfüst és parfüm illat.*
- Azt hiszem semmit... * Ujjaival elgondolkodva dobol ajkain.*
- Vagyis de... valamit azért mégis kedvelek. * Teszi még hozzá, csak úgy saját maga szórakoztatására. Hamar megkomolyodik azonban, hallva a lány szavait. Valóban nem mondta, hogy kedvelné, úgyhogy bizonyára túlkombinálta a dolgokat. Ellenben ő most elárulta magát. Emiatt azonban nem érzi egy cseppet sem feszélyezve magát.
Igazából búcsúzni jött fel pár órával ezelőtt. Kivételesen nem csak magára gondolt és nem akarja a lány fejére hozni a bajt. Mennie kellene, s ezt tudja jól ő is, mégsem mozdul, csupán ül egy helyben, ólom nehézségű végtagokkal. Tekintete egy pillanatra megakad Freyán de gyorsan tovább is úszik a szoba egy másik pontja felé.*
- Azért csak kedvelsz, ha még mindig itt vagyok és... maradok is. * Ha a kijelentés tartalmáért nem is, talán a hanglejtése miatt Freya szorosabbra húzza rajta a géztekercset, miközben játszik, vagy ad egy fricskát válaszul. Azon sem lepődne meg, ha a száját próbálná betapasztani vele, hogy a nemkívánatos megjegyzéseit ne tudja nyilvánosságra hozni. Ám azt úgy sem hagyná és azt sem hagyja, hogy Freya befejezze művét. Segít lefejteni a fehér anyagot magáról, de a lányról is, mert hogy közben rá is került belőle jócskán, amiért gúnyt akart űzni belőle.
A lovaglás edzette izmokra pillant és szigorúan kritikus szemmel analizálni kezdi. Végigsimít erősen sarjadzó borostáján. Ekkor támadt ama remek ötlete, hogy saját " játékainak" vesse alá Freyát és egyúttal tesztelje is fegyverforgató képességeit.
A felé repülő tőrt ügyesen el is kapja, s Drian arcán egy röpke másodpercig csupán, de az elismerés jele látszik. Saját fájdalmával nem törődik. Az alkohol jótékony hatása tán, hogy nem is gondol rá, miközben Freya felé indul öles lépteivel. Az első csapás a combját érte volna, ha nem hátrált volna el, ám ügyesen arrébb szökkent a támadás elől - egyúttal felborítva a széket is.- A rozoga kis ülőalkalmatosság, ugyan nem törik el, ám panaszosan felnyikorog, s felveri a padlóra ülepedett kevéske port. Már ekkor sejtette, hogy a kis játéka nem fog tetszeni a másiknak. Vissza is kapja a fegyvert, melyet könnyedén elkap.*
- Az erőszak néha a szükséges rossz. Mint a megfélemlítés. Kell az önvédelemhez, ráadásul pedig... * Elmélyülten hallgatja saját fejtegetését és folytatná is ám most őt éri offenzíva. Csizmatalpával megállítja a felé csúszó széket. Ez egy váratlan fordulat, melyre nem számított, de most már jobban figyel, érzékszervei amúgy is rá vannak már hangolva az ilyesmire. Vár még pár lépést, hogy közelebb érjen a lány, s nem nagyon, elég csak egy picit meglöknie az ülőalkalmatosságot, hogy kibillentse az egyensúlyából a másikat. Ez meg is történik, mire Drian oldalát fogva kéjesen kacarászni kezd. Nevetése azonban hamar félbeszakad,s tompa nyögésszerű hangot hallat, merthogy padlót fognak mindketten. Halk puffanás, ahogy az elf háta a fogadó fapadlójához csapódik. Freya esése talán szerencsésebb, mivel lehet, hogy puhára esik. Ha így volna akkor az igen csak zavarba ejtő pozitúra lenne ám Driant a legkevésbé sem zavarná, sőt lehet, hogy rátenne még egy lapáttal, hogy kiélvezze a helyzetet.
Ha nem így volna akkor két könyökére támaszkodik, majd lassan feltápászkodik, kezet nyújt a lánynak, hogy felsegítse és leporolja magát.
A beállt csendet félbeszakítja, miközben a mosdótál felé igyekszik.*
- Nos a.. a reflexek jók, a figyelemelterelés kitűnő, a mozgásod is könnyed, a többi viszont gyalázatos. * Arra egyelőre nem tér ki, hogy mi is volt oly rettenetes. Kicsavar egy rongyot, majd letörölgeti magáról a maradék vért és az út porát. Miután végzett a nedves rongyot átcsapja a vállán és elindul, hogy megágyazzon magának a földön. Neki az is tökéletes és így nem is él vissza Freya vendégszeretetével. Megpaskolja a szalmával tömött kemény párnát, mi alá elrejti tőrét és elégedetten felsóhajt.*
- Hosszú nap áll mögöttünk. Igazán megérdemeljük a pihenést. Holnap majd mutatok pár fogást, hogy ne legyen ilyen... * Hosszú ásítást.*
- Gyalázatos a dolog. Mit szólsz? * Kérdi, miközben kényelmesen elhelyezkedik. Két kezét a tarkója alá teszi, lábait keresztbe s így figyeli a szorgos pókfiakat, mint szövik hálójukat. Talán köré is láthatatlan hálót szőttek. csak még nem tud róla. Oldalra fordulván észre vesz valami textíliát az ágy alatt.*
- Ez a tiéd? * Kérdi, azt gondolván, hogy véletlenül esett oda, a leginkább alsószoknyához tendáló ruhadarab. Lehetséges, hogy az előző lakos tulajdona, mert jócskán túlméretezett, legalább is Drian férfi szemmel így látja, ezért hamar vissza is hajítja eredeti helyére, majd felülve oldalra pillant Freyára.*
- Jó éjt. * Mondja még, majd magára húzza a takarót. Agya egyelőre lázasan kattog még az elmúlt napok sűrű eseményein. Az erdőben történteken, Ryke-on, a holnapi napon és Freyán.*
A hozzászólás írója (Hadrian Declan) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.04.09 22:25:15