//Tilli Yari//
*A szoba vékony faajtaját bezárja a gnóm, mikor Tilli is belép. Jobbnak látja az óvatosságot, hiszen tolvajok, besurranók itt is próbálkozhatnak. A lány egyből ablakot nyit, mert zavarja az állott levegő. Egy kis szenvedés után sikerül neki.
Megnézi a szobát, de nem sokáig gyönyörködik benne. Igazából nincs is miben, hiszen nem a díszítés a szállás erőssége. Megvan minden, ami kell, de nincs túlságosan felékesítve. A gnómot eddig ez nem is zavarta, de a hölgyeknél nyilván fontos szempont az is, hogy jól nézzen ki a szoba.
Tilli már meg is kéri Henua Tikront, hogy kezdjenek neki a ruhának. A gnóm sem szándékozik tétlenül állni, hiszen megvannak az anyagok, tű és cérna pedig még maradt neki az útról.*
- Persze, azonnal hozzákezdek, Leányom! Láttam, amit Ön is látott, de garantálom, hogy utoljára kellett ilyen férfiszemeket csábító öltözetben megjelennie nyilvános helyen.
*A gnóm odamegy a szekrényhez, ahol a váltásruhája és a kalapjai vannak. Kinyitja az ajtaját és megmutatja Tillinek a kalapokat.*
- Ezek közül magának adok egyet. Látja, itt van az a kék, amit mondtam. Színben teljesen passzol az anyaghoz.
*Van tükör is, úgyhogy majd a végén, amikor elkészült a ruha, a lány fel tudja próbálni a kalapot és meg is tudja majd nézni.*
- Most viszont meg kell kérnem, hogy vegye le a ruháját! Összedolgozom a textilekkel, amiket vettünk és így meglesz az a szép színes ruha, amit annyira szeretett volna.
*Ha a lány egy kissé kellemetlenül érezné magát, ahogy a csöppnyi ruhaanyag is lekerül a testéről, a gnóm hajlandó elfordulni. De megnyugtatja, hogy nem kell félnie.*
- Leányom, előttem nem kell szégyenkeznie. Én sosem fogok Önre úgy nézni, ahogy lent a fogadó vendégei tették. Ha mégis zavarja a ruhátlansága, persze megértem és nyugodtan bebújhat az ágyba, amíg varrok.
*Ha Tillitől megkapja a ruhát, ami eddig rajta volt, akkor a gnóm hozzá is lát az új ruhácska elkészítéséhez. Nem csak Tillinek, hanem neki is újdonság lesz ez, hiszen nem varrt még teljes ruhát. Női ruhához pedig még egyáltalán nem kellett így nyúlnia. Otthon a szülei, majd később Themisia minden ilyesmit megcsináltak. Amikor vándorolt, akkor pedig csak a saját ruhája szakadásait kellett néha befoltoznia.
Előveszi az összefűzött lapokból álló füzetet a méretekkel és elkezd tervezni. Rajzol, méreget, közben néha ránéz Tillire is, hogy hogy fog mutatni rajta a ruha. A szemmérték is fontos, hogy jó legyen a végeredmény. Persze amikor a tekintetük találkozik, mindig rá is mosolyog.*