// Sapp //
*Miközben felfelé baktatnak elég sok kérdés lepereg, melyeket sorban meg is válaszol.*
-Csak parancsra mar.*Adja meg a tömör választ a feltett kérdésre, ezt követően pedig hátrafordul s végig tekint a lentebbi téren.*
-Tízen, mindösszesen, ennyien maradtunk volna? Vagy nem is mind mélységi?*Megcsóválja a fejét. Egyrészt örül ha csak egy is akad a véréből, másrészt elszomorítja a tény hogy a nemesi család, melyet nagynak és virágzónak hitt, ilyen kis létszámú, és ha igaz amit a nőstény állít, nem is mind Dwirinthalen.*
-Hogy őszinte legyek, én semmilyen külön válásról nem tudok.*Vakarja meg a fejét.* Bizonyára azután történt hogy már nem vettem részt a belső politikai csatározásokban.*Mikor elérik a zongorát, alaposan figyel, főleg mikor összeillesztésre kerülnek a lapok.*
-Ez nem stimmel.*Morog, s egyet értően biccent mikor a másik felajánlja a plusz fény lehetőségét. Fáradtan rogy le a közeli székre, s kezdi ujját magasabbra tolni a pergamenen.*
-Nagyanyám neve Izbeth volt, az övé Jrahanev, az övé pedig... *Úja fut a pergamen lapokon, s legfelül megállapodik egy néven.* Vriines, a gyilkos. Az ük anyám.*Elmosolyodik, s megcsóválja a fejét.*
~ Micsoda meglepetés, a vén elítélt lenne a közös pont? ~
-S egyben a te ük nagynénikéd, akit azért állítottak bíróság elé, közel 300 esztendeje, mert végzett a nővérével.*Pillant a nőre, s mutatja is a leszármazási ágban a kapcsot.* Igazolást nyert hát. Egy vérből valók vagyunk, ha távoliak is.*Néz mélyen a nőstény szemébe.* Tudod úgy mesélik Vriines gyönyörű volt, de az eszét elvette a hatalom utáni vágy, ezért tette, amit tett. Méghozzá késsel, álmában ölte meg a nővérét... ronda dolog*Ujját végig húzza sokat mondóan saját nyakán.* Pont ezért nem értek én itt valamit. Soha, se fent, se lent, nem láttam még mélységit aki megvált volna a hatalmától, önként.*Elmélázik kissé, majd belekortyol a borba.*
-Hogy lehet, hogy bár te vagy a nőstények közt a legidősebb, s tiéd a jog, mégis hagyod ha egy ifjabb vezessen?*Kérdi, s furcsán villan a szeme. Nem csak a bor, ebben más is van. Ez egy nagyon ősi szokás, s még sosem látott nőstényt aki önként átadta volna hatalmát, amíg csak dobogott a szíve.*