//Az alkimista szobája//
*Érdeklődve tekint Manurira és mellé, mögé, megfürkészi a képet az ajtó túloldalán, amint a nyikordulás jelzi a beléptét. Egy kicsit ferde, ő általában szabályosan vízszintesen elrendezi, igazából elég sokat látja, a ház többi részéhez képest, ahova szinte nem jár ki. Ő maga jelenleg feltűrt ingujjal próbálkozik egy üvegcsével, melybe szenet égetett bele és még egyéb anyagokat. Ezt egyáltalán nem kellemes munka kiszedni belőle, elgondolkodik azon, hogy talán hagyja is az egészet, ezzel elbúcsúzva egy fiolától.
~Savval kimarathatnám, de abból szűkösen állok. Majd egyszer neki kell látni előállítani.~
Nézeget a fél liter űrtartalmú, barna üveg felé, amiben jelenleg egy kortynyi található csak a nedűből. Több, mint amennyi halálos lehet megivásra, de az ő munkálataihoz elég kevés. Visszatér Manurira a gyors kerülője után, kutakodása gyors és sajnos nem tud meg belőle semmit, így inkább szóvá is teszi.*
-Megtudhatnám, hogy mi volt az az apróbb jelenet az ajtóm előtt? Nem láttam, de ha jól érzékeltem, akkor elég hirtelen dolgok történtek.
*Vár egy válaszfélét, de igazából nem erőlteti, rábízza a másikra, hogy mit mond. A beszélgetés további részén nem lepődött meg, sejtett valami hátsó szándékot, mivel számára elég nyilvánvaló volt az előző beszélgetésükből, hogy a színes italokon túl nem igazán érdekli semmi sem a Syrinnet az alkímia területén belül. Ez persze nem probléma a számára, vagy ha mégis, egyáltalán nem olyan, amit meg is említ, csak lényegre törőbb lett volna, ha egyből a kérdéssel kezdi, nem zavarta volna el. Arra kérték fel, hogy segítsen ebben.*
-Kérdezzen nyugodalommal.
*A kérdés és a hozzá fűződő történet sem tisztázott a számára, a piacon elég szép számmal találhatóak erőt növeli vörös italok. Igazán nem gondolkodik rajta sokat, bár újra aggodalmas felhők ülnek ki az arcára.*
-Igen, vannak, ha emlékezetem nem csalatkozik, még a legutóbbi találkozásunkkor mutatott egy üvegcsével belőle, melynek el is árultam a mivoltát. Még akkor hozott melléje másik két üvegcsét is, talán emlékezhet rá. Árat sajnálatosan nem tudok rája mondani, én tudós vagyok, nem pedig kereskedő. Mordi mama elég sokat fordul meg a piacon, ő talán többet tudna segíteni ebben. Vagy talán a piactéren ezzel foglalkozó kereskedőházakba betérhet, ott széles polcokon tárolnak szebbnél szebb színes üvegcséket. De Mordi mamával érdemes menni, mert ha látják, hogy túlságosan elköteleződsz a megvásárlásukért, akkor felsrófolják az árat.