//Kalandra fel!//
//A hozzászólás 16+ elemeket tartalmaz//
*A kérdésre nem kap választ, sőt még eltelik pár hosszú perceknek tűnő pillanat is, mire bármire is jut ReiDith a folytatással kapcsolatban. Hát igen, Malrion nem fogalmazta meg mire is gondolt vagy mit is szeretne vagy nem szeretne. Nem tudja még ő maga sem, hogy mi van, na de a második próba azért jó, mert az első az új volt, azt élvezhette amiatt is, na de a második az már ismétlés, az csak akkor lesz jó, ha van valami közöttük, na meg akkor azt már nem is parancsra tenné a mélységi hím, szóval minden szempontból más. A hideg rázza ki a lányt, ahogy a tarkójára csúszik az egyik kéz, a másik meg a lapockáihoz, majd lehunyt szemekkel várja a folytatást, nem tudna még a másik szemébe nézni, a szeretet annyira messzire van tőle. Annyira kívül állt a szeretet köréből, hogy sosem kapott eddig meg persze nem is adott, szóval ez fura, de még sem szorong miatta úgy, mint régen a gondolattól, hogy szeretet.
Egyik keze felcsúszik Rei tarkójába, ahol alulról a másik hajába túr, míg a másik valahol alatta markol a ruhájába. Ez a kis újítás egész jó, főleg ha kis játékosság is belekeveredik. Sokáig elvan ezzel a kis táncocskával, na de néha nem árt levegő után is kapni, szóval minden véget ér egyszer, még ha nem is végleg. Elhúzódik és saját ajkába harapva néz fel Dithre, most először a próbálkozások óta. Kék szemeiben tisztán láthatóak az érzései. Ez kínos is neki, nem szokott ehhez hozzá, szóval hátrál is, ha tud a túlzott közelségből és elnéz oldalra, mint aki szégyenli magát. Persze csak ha nem tesz a távolodás ellen a fiú.*