//Teljes káosz//
*Érkezésekor mindenkit üdvözölt, hogy külön nem parolázik ismeretleneknek, azt felróható a nemesi önérzet számlájára, vagy épp arra, hogy majd egy éve nem látta húgát, ezért elsősorban, és leginkább neki örül.
Valami furcsamód azoknak a domborulatoknak viszont nem képes most örülni, melyek mellkasához nyomódnak, úgy sejti lesz még gondja emiatt. Illetve a merészebb legényeknek lesz gondja miattuk Ryzzel.
Simít végig lágyan a leány hátán, mielőtt eresztené az ölelésből, és halkan súgja válaszát, hogy kettejük titka maradjon.*
-Szörnyen hiányoztatok.
*A következő szavakra röviden nevet fel.*
-Érzékelem a vádat kisasszony, és megértem.
*Valami apró bűntudat mardossa, hogy magára hagyta a leányokat, így mentegetőzik maga is, de végül is nem volt útja hiábavaló.
Hogy eme családias, szeretett teljes, privát kis idillbe zárkóznak húgával, mindenki mást elhanyagolhatónak, feleslegesnek titulálva cseppet sem bánja, régóta várt arra, hogy Malriont újra láthassa.
Közben az ivarérettnek titulálható nő közelebb merészkedik, és hangoztatja úgy családnevét, mintha az különlegesnek számítana ezen épület falai között. Egy megnyerő mosoly kíséretében hajt fejet előtte Ryz, túl sok tiszteletet ez sem közvetít, inkább csak biccentés, mint formális gesztus.*
-Örülök, hogy végre személyesen is találkozunk.
*Ennél több figyelmet nem szentel a nőnek, mint viszonylag átlagos sötételf jelenségnek. Ideje sincs rá, Malrion jelét adja annak, hogy mégis tanult valamicskét illemből, és mutatja be a bakfist.
Lassan tényleg leányneveldét nyithatnak. Kap azért ő is egy kedves mosolyt, biccentést, komolyabban csak a legénnyel törődik. Méri végig szúrós szemmel, tetőtől-talpig. Majd vissza.
Hihetetlen, de ennyi idő, és méricskélés alatt sem lett szimpatikusabb. Kérdését Malrionnak szúrja be.*
-Veled?
*Támad fel benne fél perc alatt a féltékeny fivér, s miközben Marlion érdemeit sorolja ő már azt latolgatja megközelítőleg mennyi bájitalos üvegcsét kell eltulajdonítson Nestartól, hogy maradék nélkül beletöltse a ficsúr testnedveit, zsigereit.*
-Hogy érted azt, hogy veled?
*Ismétli meg kérdését nyájas hangon, majd kap fel egy újabbat.*
-És hol van Nestar? A szobájában duzzog?
*Sora felől inkább nem is érdeklődik, tartalmas pár nap volt ez, mit legújabban, adott haton a kúriától távol töltött, előbb pihenne, aztán nézne szembe a kis viperával.*