Külső területek - Füves puszta
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 59 (1161. - 1180. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2917-2936
1180. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-04-26 20:13:25
Üzenet elküldve: 2016-04-26 20:13:25
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Napváltás//
//Hagrar, Assag, Narhgub és Gworash//
*Úgy tűnik odakint van szinte mindenki pár új arccal bővülve, mégsem ő volt a koránkelő és így érthető, miért volt csend a barlangban. Hagrar egyből megszólítja Gworasht, aki egyből nyugtázza, hogy jól tette, hogy összepakolt. A vezér szavára csak bólint egyet. Egyeseknek új dolog lehet, hogy egyáltalán Gworash itt van, a harc nyomait viselve, bár ő ezt nem veri nagy dobra. Minden orknak legalább egy biccentést szán, jelezve, hogy nem antiszociális tuskó. Gravakot hamar kiszúrja a többi közül, új páncélban feszít a benga hadvezér.*
- Gravak! Üdv testvérem! *Üdvözli őt mosollyal agyarai közt. Megveregeti rajta a robusztus páncélt, elismerően bólint, majd továbbáll elvégre neki is dolga van. Ha valaki esetleg még üdvözli őt, ő azt szívesen viszonozza. Egyesek kérdezhetnék, mi érte Gworasht, hát egy batár ork hullát ölt és felvette a harcot a pirtianesi zsarnok, Argath egyik fantomjával, tőle szerezte a szép kis sérülést csípőjén. De ez aztán ma nem rontja el a kedvét, egészen jó bőrben van és újra együtt vannak. Úgy tervezi, hogy Hagrar kérésére út közben beszámol az egész grombari csatáról és amit hallott még...
Úgy tűnik nem kettesben mennek a városba. Említett Assag és Narhgub, utóbbival még nem találkozott, most nem szentel időt a formalitásoknak, majd út közben megismerik egymást. Gworashnak nem kerüli el a figyelmét, hogy Hagrar bosszús. Mikor az erőltetett menettel hozakodik elő, Gworash elgondolkodik, hogy ez megvalósul-e, elvégre neki a csípője le van sérülve, persze nem áll szándékában visszakozni, kibírja ő.
Nem bánja, hogy a mai útvonal Artheniorba vezet, bár le van sérülve, jó lenne kicsit gyakorolni és főleg: kikapcsolódni. Persze jó kedéllyel bír ma, hála a meditációnak, viszont ráférne már egy kis szórakozás a háború árnyéka után. Rá várni sem kell, ha mindenki kész útnak indul a többiekkel, felzárkózva Hagrar mellett. Ha esetleg a vezér nem kezd bele mondandójába, úgy idővel Gworash megteszi ezt helyette és felhozza a közelmúltban történteket míg útjukat Arthenior felé veszik...*
//Hagrar, Assag, Narhgub és Gworash//
*Úgy tűnik odakint van szinte mindenki pár új arccal bővülve, mégsem ő volt a koránkelő és így érthető, miért volt csend a barlangban. Hagrar egyből megszólítja Gworasht, aki egyből nyugtázza, hogy jól tette, hogy összepakolt. A vezér szavára csak bólint egyet. Egyeseknek új dolog lehet, hogy egyáltalán Gworash itt van, a harc nyomait viselve, bár ő ezt nem veri nagy dobra. Minden orknak legalább egy biccentést szán, jelezve, hogy nem antiszociális tuskó. Gravakot hamar kiszúrja a többi közül, új páncélban feszít a benga hadvezér.*
- Gravak! Üdv testvérem! *Üdvözli őt mosollyal agyarai közt. Megveregeti rajta a robusztus páncélt, elismerően bólint, majd továbbáll elvégre neki is dolga van. Ha valaki esetleg még üdvözli őt, ő azt szívesen viszonozza. Egyesek kérdezhetnék, mi érte Gworasht, hát egy batár ork hullát ölt és felvette a harcot a pirtianesi zsarnok, Argath egyik fantomjával, tőle szerezte a szép kis sérülést csípőjén. De ez aztán ma nem rontja el a kedvét, egészen jó bőrben van és újra együtt vannak. Úgy tervezi, hogy Hagrar kérésére út közben beszámol az egész grombari csatáról és amit hallott még...
Úgy tűnik nem kettesben mennek a városba. Említett Assag és Narhgub, utóbbival még nem találkozott, most nem szentel időt a formalitásoknak, majd út közben megismerik egymást. Gworashnak nem kerüli el a figyelmét, hogy Hagrar bosszús. Mikor az erőltetett menettel hozakodik elő, Gworash elgondolkodik, hogy ez megvalósul-e, elvégre neki a csípője le van sérülve, persze nem áll szándékában visszakozni, kibírja ő.
Nem bánja, hogy a mai útvonal Artheniorba vezet, bár le van sérülve, jó lenne kicsit gyakorolni és főleg: kikapcsolódni. Persze jó kedéllyel bír ma, hála a meditációnak, viszont ráférne már egy kis szórakozás a háború árnyéka után. Rá várni sem kell, ha mindenki kész útnak indul a többiekkel, felzárkózva Hagrar mellett. Ha esetleg a vezér nem kezd bele mondandójába, úgy idővel Gworash megteszi ezt helyette és felhozza a közelmúltban történteket míg útjukat Arthenior felé veszik...*
1179. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-04-26 20:03:32
Üzenet elküldve: 2016-04-26 20:03:32
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Kintiek//
-Igenis értettem. *Bólint, de hozzátesz némi magyarázatot a mehetnékére.* -Azért tényleg visszamennék Artheniorban egyszer csak, mielőtt a kovács el találja adni az íjamat. Elvégre, nincs sok íjászotok, időről-időre jól jönne egy, ha nem tévedek.
*Ezzel elindul vissza a barlangba. Útközben biccent az orknak, aki az elhangzottak alapján a hadvezér. Áll arrafelé egy másik is, aki talán az ordítást kiváltó csapattal érkezett, meg egy kölyök totyog ugyanarra, akivel nem sokat törődnek. Pár pillanatba telik, hogy leszűrje, milyen érzés egyetemes jelzése a táncikálása.*
-Szerintem a kölyöknek dolga van, csak nem tudja, hogy ne kapjon érte két pofont. *Mondja a két orknak, elsősorban feltételezve a büntetés mibenlétét.*
//Narhgub//
*Belefut abba az orkba is, akiből először szedett ki nyilat a támadás után.*
-Hogy van a lábad? *Tárgyilagos kérdés, és legalább ugyanilyen választ is vár. Legfőképp arra kíváncsi kell-e további kezelés, vagy szükséges-e körbenéznie valamilyen gyógynövényért.
Ha Narhgub nemmel válaszol, vagy arra se veszi a fáradságot, hogy válaszoljon, megy tovább, leellenőrizni a súlyosabb sérülteket.
Feltéve, hogy senki nem állítja meg a tevékenységében.*
-Igenis értettem. *Bólint, de hozzátesz némi magyarázatot a mehetnékére.* -Azért tényleg visszamennék Artheniorban egyszer csak, mielőtt a kovács el találja adni az íjamat. Elvégre, nincs sok íjászotok, időről-időre jól jönne egy, ha nem tévedek.
*Ezzel elindul vissza a barlangba. Útközben biccent az orknak, aki az elhangzottak alapján a hadvezér. Áll arrafelé egy másik is, aki talán az ordítást kiváltó csapattal érkezett, meg egy kölyök totyog ugyanarra, akivel nem sokat törődnek. Pár pillanatba telik, hogy leszűrje, milyen érzés egyetemes jelzése a táncikálása.*
-Szerintem a kölyöknek dolga van, csak nem tudja, hogy ne kapjon érte két pofont. *Mondja a két orknak, elsősorban feltételezve a büntetés mibenlétét.*
//Narhgub//
*Belefut abba az orkba is, akiből először szedett ki nyilat a támadás után.*
-Hogy van a lábad? *Tárgyilagos kérdés, és legalább ugyanilyen választ is vár. Legfőképp arra kíváncsi kell-e további kezelés, vagy szükséges-e körbenéznie valamilyen gyógynövényért.
Ha Narhgub nemmel válaszol, vagy arra se veszi a fáradságot, hogy válaszoljon, megy tovább, leellenőrizni a súlyosabb sérülteket.
Feltéve, hogy senki nem állítja meg a tevékenységében.*
1178. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-04-26 18:29:37
Üzenet elküldve: 2016-04-26 18:29:37
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Reggel. Kraghagar//
*A pálinka és a lapát között, valaki közbeszól. Gravak amilyen súlyos és fémes volt tegnap most pont olyan csupasz. Fizikai munkára készül kint a napon, épp ezért nincs az az isten amelyiknek a kedvéért tovább hordaná azt a méretre szabott acélvedret. Furcsamód az ork elég készségesnek tűnik, bár tény neki csak egy keze van. Nemrég még Gravak is így mászkált, tehát abszolút meg tudja érteni a férfi helyzetét. Amikor az az ostoba élőhalott eltörte a vállát ő is fölöslegesnek érezte magát és nagyon vágyott rá, hogy valami hasznosat tehessen.*
-Odakint van egy csomó üres gödör. A hulláknak és a kellemetlenkedőknek ástuk ~ástam~ őket. *Mondja majd leküldi a reggeli pálinkáját. Örül, a segítségnek. Az orkokról sok minden elmondható, de nem egy dolgos nép és van idelent még két sérült is akiket nem lehet dolgoztatni.*
-Odabent találsz némi faanyagot. A kisebbekből kellene karót faragni, és akkor már kész is volna a csapdagyűrű. *Ez kezdőfeladatnak szerinte megteszi. Az ásás negyedét ő már elvégezte, ha minden jól megy a nap végére akár be is fejezheti a munkálatokat.*
-Aztán ha mindenki felkelt tartunk egy kis hadgyakorlatot. Amíg tudsz mozogni te sem maradhatsz le róla. *Küld valami mosolyfélét a kék bőrűnek aztán tovább terelgetve a lábánál totyogó Rak-ot és üdvözlést intve az újonnan megjelenő Worghnak kisétál a felszínre.*
//Reggel, Hagrar, Worgh//
*Úgy látszik a vezért nem tudta megelőzni. Sőt a mélységi nőstény sem alszik, úgy látszik szereti a vezér árnyékát.*
-Rendben főnök. Megdolgoztatjuk a bandát ahogy mondtad. *Ezt ugyebár még tegnap Worgh feladatául is kiosztotta aminek a hadvezér kifejezetten örült, elvégre ő eddig csak egyetlen csatában vett részt. A veremharcos ugyan nem a szíve csücske, és ahogy észrevette Hagrarnak se az épp ezért érzi szükségét a benga ork csapatba szervezésének. Akár még saját kis kompániát is adna neki akikkel jobban elszórakozhat, és akiket kellő mennyiségű ütleggel neki tetsző harcosokká formálhat. A mélységi védelmére is bólint, nem fogja hagyni, hogy a csapat felzabálja a fekete húst. Csak a lapátot dobja a földre kellemetlenül a barlang szájánál. Úgy látszik ma mégsem tudja a dolgait befejezni.*
*A pálinka és a lapát között, valaki közbeszól. Gravak amilyen súlyos és fémes volt tegnap most pont olyan csupasz. Fizikai munkára készül kint a napon, épp ezért nincs az az isten amelyiknek a kedvéért tovább hordaná azt a méretre szabott acélvedret. Furcsamód az ork elég készségesnek tűnik, bár tény neki csak egy keze van. Nemrég még Gravak is így mászkált, tehát abszolút meg tudja érteni a férfi helyzetét. Amikor az az ostoba élőhalott eltörte a vállát ő is fölöslegesnek érezte magát és nagyon vágyott rá, hogy valami hasznosat tehessen.*
-Odakint van egy csomó üres gödör. A hulláknak és a kellemetlenkedőknek ástuk ~ástam~ őket. *Mondja majd leküldi a reggeli pálinkáját. Örül, a segítségnek. Az orkokról sok minden elmondható, de nem egy dolgos nép és van idelent még két sérült is akiket nem lehet dolgoztatni.*
-Odabent találsz némi faanyagot. A kisebbekből kellene karót faragni, és akkor már kész is volna a csapdagyűrű. *Ez kezdőfeladatnak szerinte megteszi. Az ásás negyedét ő már elvégezte, ha minden jól megy a nap végére akár be is fejezheti a munkálatokat.*
-Aztán ha mindenki felkelt tartunk egy kis hadgyakorlatot. Amíg tudsz mozogni te sem maradhatsz le róla. *Küld valami mosolyfélét a kék bőrűnek aztán tovább terelgetve a lábánál totyogó Rak-ot és üdvözlést intve az újonnan megjelenő Worghnak kisétál a felszínre.*
//Reggel, Hagrar, Worgh//
*Úgy látszik a vezért nem tudta megelőzni. Sőt a mélységi nőstény sem alszik, úgy látszik szereti a vezér árnyékát.*
-Rendben főnök. Megdolgoztatjuk a bandát ahogy mondtad. *Ezt ugyebár még tegnap Worgh feladatául is kiosztotta aminek a hadvezér kifejezetten örült, elvégre ő eddig csak egyetlen csatában vett részt. A veremharcos ugyan nem a szíve csücske, és ahogy észrevette Hagrarnak se az épp ezért érzi szükségét a benga ork csapatba szervezésének. Akár még saját kis kompániát is adna neki akikkel jobban elszórakozhat, és akiket kellő mennyiségű ütleggel neki tetsző harcosokká formálhat. A mélységi védelmére is bólint, nem fogja hagyni, hogy a csapat felzabálja a fekete húst. Csak a lapátot dobja a földre kellemetlenül a barlang szájánál. Úgy látszik ma mégsem tudja a dolgait befejezni.*
1177. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-04-26 18:29:25
Üzenet elküldve: 2016-04-26 18:29:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Ork barlang - Füves puszta//
//Gravak, Worgh, Krag, Rak//
*Totyog, és húzza maga után Bumot is, nem mintha az szerves része lenne a vizelés megbecsült műveletének, de nélküle sehova sem megy.
Valami félreértés lehet azonban Gravak, és Rak között. Ő nem menni akart, hanem:*
-Pisilni!
*És nem bele a rongyba, mert azért pofon jár. De apja már nem igen figyel rá, játszik a földdel, és egyéb hatalmasnak ható férfiak környékezik meg.
Rak meg csak áll, térde mellett, egyre egyértelműbben toporogva, helyben táncolva, miközben egyrészt nagyon kell, másrészt méregeti a jelenlévőket úgy lágyék tájékon. Mindegyiken van rongy. És egyik se törődik ővele. Célszerű lenne Gravakot megzavarni, de őt épp megzavarta már egy nagy a provokatív "Hé, te!" kezdéssel. Marad hát Worgh, kinek megrángathatja öltözékét.*
-Tied pisilő?
*Tér a lényegre egyből, egyre vadabb koreográfiát bemutatva álló helyből, térdeit mozgatva.*
//Gravak, Worgh, Krag, Rak//
*Totyog, és húzza maga után Bumot is, nem mintha az szerves része lenne a vizelés megbecsült műveletének, de nélküle sehova sem megy.
Valami félreértés lehet azonban Gravak, és Rak között. Ő nem menni akart, hanem:*
-Pisilni!
*És nem bele a rongyba, mert azért pofon jár. De apja már nem igen figyel rá, játszik a földdel, és egyéb hatalmasnak ható férfiak környékezik meg.
Rak meg csak áll, térde mellett, egyre egyértelműbben toporogva, helyben táncolva, miközben egyrészt nagyon kell, másrészt méregeti a jelenlévőket úgy lágyék tájékon. Mindegyiken van rongy. És egyik se törődik ővele. Célszerű lenne Gravakot megzavarni, de őt épp megzavarta már egy nagy a provokatív "Hé, te!" kezdéssel. Marad hát Worgh, kinek megrángathatja öltözékét.*
-Tied pisilő?
*Tér a lényegre egyből, egyre vadabb koreográfiát bemutatva álló helyből, térdeit mozgatva.*
1176. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-04-26 18:12:46
Üzenet elküldve: 2016-04-26 18:12:46
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Vakmerő
//Még este//
*Ha Worgh érdemi reakcióra számított a vezértől, akkor csalódnia kellett, mert szemmel láthatóan amaz tökéletesen félreértelmezte a helyzetet.*
-Tartsam magam távol tőle... *morogja a tűznek, majd nagyot szusszant. Még ha figyelembe is vesszük azt, hogy Zirrah alkalmasint tényleg tetszik Worgnak, mint az egyetlen számára szóba jöhető nőstény, addig nem menne el, legalábbis egyelőre, hogy ezügyben komolyabb lépéseket tegyen, annak pedig, hogy kiállt érte, mint a csapat vezetőjéért, a világon semmi köze sem volt mindehhez. Egyszerűen csak Hagrar nem volt ott, nem látta, mi történt Worgh pedig igen, ráadásul az egész rohadt csapat kizárólag azért élte túl, mert ő megjelent, jókor volt jó helyen. Látta, hogy áll a helyzet, mikor megérkezett, nyilvánvaló volt, hogy az orkoknak esélyük sem lett volna. A veremharcos egyedül végzett nyolc ellenséggel, amíg a többiek három-néggyel bíbelődtek, s mit kap mindezért? Elismerést, vagy hálát? Lószart, egy foghegyről odavetett mondatot, hogy tartsa magát távol a vezér húgától, akit egyébként épp előtte ordítottak le a sárga földig, azért, mert a csapatot hazahozta, nagyrészt épségben.
Ez az első pillanat, amikor Worgh elkezd kételkedni Hagrar vezetői képességeiben, ez pedig nem jó, nagyon nem jó, mert ez azt jelenti, hogy nem ő lesz az egyetlen, akiben felmerülnek ilyen gondolatok, ráadásul veszélyesen hamar.*
//Reggel//
*Nyilvánvalóan egyedül töltötte az éjszakát, a medvebőrén, majd a reggel első sugaraival ő maga is ébredt. Hagrar hangját hallotta a barlangon kívülről, de a vezér jelen pillanatban a legutolsók között van, akiket a veremharcos látni akar. Elgondolkozik azon, hogy a bőrvértjét felvegye-e, de aztán úgy dönt, hogy egyelőre nem indokolt. Nem megy sehová, legalábbis neki nem szóltak erről, ezért aztán úgy, ahogy van, félmeztelenül lép ki a barlangból. Gravakot keresi tekintetével, s kisvártatva meg is találja, ahogy egy purdéval a lábai körül ügyködik valamin, ám mielőtt Worgh betalálhatná őt bármivel, Krag megelőzi és a dolga felől érdeklődik. Ettől függetlenül Worgh is feléjük indul, egyéb dolga nem lévén. Hiszen egészen egyértelművé tették számára előző éjjel, hogy mi is az, amivel határozottan _nem_ kéne foglalkoznia.*
*Ha Worgh érdemi reakcióra számított a vezértől, akkor csalódnia kellett, mert szemmel láthatóan amaz tökéletesen félreértelmezte a helyzetet.*
-Tartsam magam távol tőle... *morogja a tűznek, majd nagyot szusszant. Még ha figyelembe is vesszük azt, hogy Zirrah alkalmasint tényleg tetszik Worgnak, mint az egyetlen számára szóba jöhető nőstény, addig nem menne el, legalábbis egyelőre, hogy ezügyben komolyabb lépéseket tegyen, annak pedig, hogy kiállt érte, mint a csapat vezetőjéért, a világon semmi köze sem volt mindehhez. Egyszerűen csak Hagrar nem volt ott, nem látta, mi történt Worgh pedig igen, ráadásul az egész rohadt csapat kizárólag azért élte túl, mert ő megjelent, jókor volt jó helyen. Látta, hogy áll a helyzet, mikor megérkezett, nyilvánvaló volt, hogy az orkoknak esélyük sem lett volna. A veremharcos egyedül végzett nyolc ellenséggel, amíg a többiek három-néggyel bíbelődtek, s mit kap mindezért? Elismerést, vagy hálát? Lószart, egy foghegyről odavetett mondatot, hogy tartsa magát távol a vezér húgától, akit egyébként épp előtte ordítottak le a sárga földig, azért, mert a csapatot hazahozta, nagyrészt épségben.
Ez az első pillanat, amikor Worgh elkezd kételkedni Hagrar vezetői képességeiben, ez pedig nem jó, nagyon nem jó, mert ez azt jelenti, hogy nem ő lesz az egyetlen, akiben felmerülnek ilyen gondolatok, ráadásul veszélyesen hamar.*
//Reggel//
*Nyilvánvalóan egyedül töltötte az éjszakát, a medvebőrén, majd a reggel első sugaraival ő maga is ébredt. Hagrar hangját hallotta a barlangon kívülről, de a vezér jelen pillanatban a legutolsók között van, akiket a veremharcos látni akar. Elgondolkozik azon, hogy a bőrvértjét felvegye-e, de aztán úgy dönt, hogy egyelőre nem indokolt. Nem megy sehová, legalábbis neki nem szóltak erről, ezért aztán úgy, ahogy van, félmeztelenül lép ki a barlangból. Gravakot keresi tekintetével, s kisvártatva meg is találja, ahogy egy purdéval a lábai körül ügyködik valamin, ám mielőtt Worgh betalálhatná őt bármivel, Krag megelőzi és a dolga felől érdeklődik. Ettől függetlenül Worgh is feléjük indul, egyéb dolga nem lévén. Hiszen egészen egyértelművé tették számára előző éjjel, hogy mi is az, amivel határozottan _nem_ kéne foglalkoznia.*
1175. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-04-26 17:58:23
Üzenet elküldve: 2016-04-26 17:58:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Ork barlang - visszatérés//
*Mikor megérkeznek a barlanghoz, furcsa érzése lesz a monstrum orknak. Érezhető a feszültség a barlangban. És meg is jön a forrása. A vezér az. Aki Zirrah-t leordítja, majd a veremharcos menteni próbálja a menthetőt. Ő maga mikor evésre, ivásra, és pihenésre ítélik nem akadékoskodik. Bizonyára feltűnő a kék árnyalatú ork. De csak akkor lenne az ha nyugodt lenne a helyzet. De ez most koránt sem nyugodtnak mondható. Ő maga meghúzza magát, minden ételt, italt elfogad. Majd talál magának egy zugot, és lepihen.*
//Reggel//
*Egyelőre csak azt nézi, ahogyan kiszállingóznak az orkok a barlangból. Ő maga sérült ugyan, de képes dolgozni, vagy épp harcolni is ha kell. Igaz csak egy kézzel, de az már mellékes. Talán mikor Gravak nevezetű páncélos ork indul kifelé akkor állítaná meg.*
-Hé, te amolyan harcos vagy! Mit lehet itt csinálni? Nem akarok felesleges lenni, ha már eljöttem idáig!
*Mikor megérkeznek a barlanghoz, furcsa érzése lesz a monstrum orknak. Érezhető a feszültség a barlangban. És meg is jön a forrása. A vezér az. Aki Zirrah-t leordítja, majd a veremharcos menteni próbálja a menthetőt. Ő maga mikor evésre, ivásra, és pihenésre ítélik nem akadékoskodik. Bizonyára feltűnő a kék árnyalatú ork. De csak akkor lenne az ha nyugodt lenne a helyzet. De ez most koránt sem nyugodtnak mondható. Ő maga meghúzza magát, minden ételt, italt elfogad. Majd talál magának egy zugot, és lepihen.*
//Reggel//
*Egyelőre csak azt nézi, ahogyan kiszállingóznak az orkok a barlangból. Ő maga sérült ugyan, de képes dolgozni, vagy épp harcolni is ha kell. Igaz csak egy kézzel, de az már mellékes. Talán mikor Gravak nevezetű páncélos ork indul kifelé akkor állítaná meg.*
-Hé, te amolyan harcos vagy! Mit lehet itt csinálni? Nem akarok felesleges lenni, ha már eljöttem idáig!
1174. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-04-26 17:48:22
Üzenet elküldve: 2016-04-26 17:48:22
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60
Játékstílus: Vakmerő
//Még este//
*Zirrah további válaszokat nem kap a vezértől. Ennek egyetlen egy oka van, hogy Hagrart nem érdekli. Ahogy senki mást a magyarázat. Ő elmondta amit el kellett mondania! Az utasítást megkapta mindenki. Viszont mikor Worgh védeni próbálja Zirraht, a vezérnek felcsúszik a szemöldöke. Ekkor esik le, miért van ez a nagy védelmezés, és pártolás. Nem igazán ilyen sógort képzelt el magának a vezér, és ideje lesz Zirrah-t is észhez téríteni.* -Tartsd magad távol tőle! *Mordul a vezér a mentegető szavakra. Ekkor már ő maga is visszahúzódik a zugába. Ha esetleg bármi máshogy történne, persze akkor nem megy aludni. De most ez a cél.*
//Napváltás//
*Mikor megjelenik elsőként a mélységi, Hagrar majdhogynem megugrik. Nem a félelemtől, leginkább a nő jelenlétéhez nincs még hozzászokva. A kérésre csak rázza a fejét.* -Azt szeretnéd, hogy úgy nézzenek rád mint a főnök kis kegyence? Aki lohol az után aki épp védelmezi? Nem! Itt kell maradnod! Gravak! Aki szekérrel jött! Vértes ork. Ő fog útmutatást adni neked. Tedd amit mond, és nem esik bajod. Kerüld a konfliktust! *Mondja Krisagának, majd megjelenik Assag is.*
-Valóban! Útra kelek, méghozzá veled! Készülj, hamarosan indulunk Artheniorba! *Mondja a felcsernek, és közben Gravak is megindul kifelé.*
-Hadvezér! Legyen gondod a mélységire, míg vissza nem jövök! Ügyeljen a sérültekre, és segítsen neked! Mellesleg, te vagy a főnök amíg én nem vagyok! *Zárja rövidre, s közben Gworash, és Narhgub is megjelenik.* -Gworash! Te is jössz velem! Készülődj! Indulunk a városba! Ha igyekszünk, napnyugtára odaérünk! Narhgub! Látom jobban vagy! Szedd össze magad, hamarosan edzésben lesz részed! *Aztán azokhoz szól, akiket kiválasztott az útra.*
-Pakoljatok össze, és indulás! Erőltetett menetben megyünk, nem szándékozom megállni! *Mondja reggeli morcossággal mondandóját. Zirrah-t meg se várja. Amint elkészült mindenki, megindulnak.*
*Zirrah további válaszokat nem kap a vezértől. Ennek egyetlen egy oka van, hogy Hagrart nem érdekli. Ahogy senki mást a magyarázat. Ő elmondta amit el kellett mondania! Az utasítást megkapta mindenki. Viszont mikor Worgh védeni próbálja Zirraht, a vezérnek felcsúszik a szemöldöke. Ekkor esik le, miért van ez a nagy védelmezés, és pártolás. Nem igazán ilyen sógort képzelt el magának a vezér, és ideje lesz Zirrah-t is észhez téríteni.* -Tartsd magad távol tőle! *Mordul a vezér a mentegető szavakra. Ekkor már ő maga is visszahúzódik a zugába. Ha esetleg bármi máshogy történne, persze akkor nem megy aludni. De most ez a cél.*
//Napváltás//
*Mikor megjelenik elsőként a mélységi, Hagrar majdhogynem megugrik. Nem a félelemtől, leginkább a nő jelenlétéhez nincs még hozzászokva. A kérésre csak rázza a fejét.* -Azt szeretnéd, hogy úgy nézzenek rád mint a főnök kis kegyence? Aki lohol az után aki épp védelmezi? Nem! Itt kell maradnod! Gravak! Aki szekérrel jött! Vértes ork. Ő fog útmutatást adni neked. Tedd amit mond, és nem esik bajod. Kerüld a konfliktust! *Mondja Krisagának, majd megjelenik Assag is.*
-Valóban! Útra kelek, méghozzá veled! Készülj, hamarosan indulunk Artheniorba! *Mondja a felcsernek, és közben Gravak is megindul kifelé.*
-Hadvezér! Legyen gondod a mélységire, míg vissza nem jövök! Ügyeljen a sérültekre, és segítsen neked! Mellesleg, te vagy a főnök amíg én nem vagyok! *Zárja rövidre, s közben Gworash, és Narhgub is megjelenik.* -Gworash! Te is jössz velem! Készülődj! Indulunk a városba! Ha igyekszünk, napnyugtára odaérünk! Narhgub! Látom jobban vagy! Szedd össze magad, hamarosan edzésben lesz részed! *Aztán azokhoz szól, akiket kiválasztott az útra.*
-Pakoljatok össze, és indulás! Erőltetett menetben megyünk, nem szándékozom megállni! *Mondja reggeli morcossággal mondandóját. Zirrah-t meg se várja. Amint elkészült mindenki, megindulnak.*
1173. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-04-26 16:59:47
Üzenet elküldve: 2016-04-26 16:59:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Ork barlang//
*Kap egy kis gyorstalpalót az itteni ork csapat társadalmi felépítéséből. Nem mintha a többi törzs változatosabb, vagy másabb lenne. Csendben emésztve figyeli a történteket. Ő az újonc, marad hát kussban a fal mellett. Egyébként sem folyik bele nagyobb volumenű dolgokba. Kissé érdektelen az ilyesmi számára, bár ha az ő fejét ordítanák így le valakinek ápolásra szorulna a pofázmánya attól függően ki az erősebb.
Elég masszív tömeg összefut egyébként nap végére. Esetenként akár egy személyben is megvalósulva, mint például az Ante nevű. Hogy igazán jól legyen zárva a nap, még történik egy különös robajlás is, amire ő is kikászálódik a barlangból. Egyébként sincs elragadtatva tőlük, ha még meg is mozdul a kőtömeg pláne idegesíti a helyszín agytekervényeit. Ha már meg kell pusztulni legyen az egy balta a bordák közé, vagy egy átszúrt torok, de semmiképpen sem egy ráomlott hegy. Páran mindenesetre tájékozottabbak a dologban mikéntjében és jelenleg nem jelent problémát, nyugodtan hajtja hát álomra a fejét a kijárat közelében.
A másnap reggel korán eljön. Ezzel lábra állásának ideje is elérkezik. Nem fogja földhöz kötni egy kis tűszúrás. Fáj minden lépésnél, ez a sérülések bosszantó sajátossága, de felszakadni már nem fog a mozgástól. Holmijai közül előkotor egy adag dohányt és szokásos reggelijeként jóízűen rágni kezdi, miközben kiballag a barlangból. Annyira ő sem igénytelen, hogy odapökjön, ahol alszik.*
*Kap egy kis gyorstalpalót az itteni ork csapat társadalmi felépítéséből. Nem mintha a többi törzs változatosabb, vagy másabb lenne. Csendben emésztve figyeli a történteket. Ő az újonc, marad hát kussban a fal mellett. Egyébként sem folyik bele nagyobb volumenű dolgokba. Kissé érdektelen az ilyesmi számára, bár ha az ő fejét ordítanák így le valakinek ápolásra szorulna a pofázmánya attól függően ki az erősebb.
Elég masszív tömeg összefut egyébként nap végére. Esetenként akár egy személyben is megvalósulva, mint például az Ante nevű. Hogy igazán jól legyen zárva a nap, még történik egy különös robajlás is, amire ő is kikászálódik a barlangból. Egyébként sincs elragadtatva tőlük, ha még meg is mozdul a kőtömeg pláne idegesíti a helyszín agytekervényeit. Ha már meg kell pusztulni legyen az egy balta a bordák közé, vagy egy átszúrt torok, de semmiképpen sem egy ráomlott hegy. Páran mindenesetre tájékozottabbak a dologban mikéntjében és jelenleg nem jelent problémát, nyugodtan hajtja hát álomra a fejét a kijárat közelében.
A másnap reggel korán eljön. Ezzel lábra állásának ideje is elérkezik. Nem fogja földhöz kötni egy kis tűszúrás. Fáj minden lépésnél, ez a sérülések bosszantó sajátossága, de felszakadni már nem fog a mozgástól. Holmijai közül előkotor egy adag dohányt és szokásos reggelijeként jóízűen rágni kezdi, miközben kiballag a barlangból. Annyira ő sem igénytelen, hogy odapökjön, ahol alszik.*
1172. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-04-26 16:11:16
Üzenet elküldve: 2016-04-26 16:11:16
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Ork barlang//
*Eközben Gworash takaros lakrészében...
Sok minden történik, míg az ork alszik. Hagrar üvöltözik, meg valami hatalmas robbanás. Viharpöröly viszont egyikre sem ébred fel, fizikai képtelenség, a fáradtság és a sérülései együttvéve ledöntötték lábáról. Másnap reggel felpattannak szemei és felkel a fekhelyéről. Korán feküdt le és teljesen kialudta magát mostanra. Vállán a seb nem lett szebb, de a csípője úgy tűnik jobb állapotban van, mint tegnap... Kimegy a barlang fő részébe és enni, innivalót kerít magának. Azt hamar elfogyasztja, majd visszamegy a helyére amíg még a többiek alszanak. Gworash sokkal kevésbé tűnik nyúzottnak mint tegnap sebeit leszámítva teljesen jól van. Még kihasználva a csendet egy reggeli meditációba fog. Egy csokor illatos füvet gyújt meg nem messze magától, így megteremtve a törzsi atmoszférát. A lógó tollas kabalák totemek között telepszik le, mélyen beszívja a füstöt és megkezdi fél órás szeánszát...
Igazán hiányzott már ez neki, megkönnyebbülten végez meditációjával. Feltápászkodik és összekapja magát. Felölti a farkasbundát és kalapácsát is kézbe veszi. Feltölti készleteit, hátha menni fog valamerre, szokásához híven. Mikor kimegy a barlangból Hagrart látja meg, amaz láthatja rajta, hogy Gworash hamar összekapta magát. Sokkal kevésbé sántít, mint tegnap és tekintete sem olyan füstös. Úgy tűnik Hagrar szervezkedik, üdvözli a vezért...*
*Eközben Gworash takaros lakrészében...
Sok minden történik, míg az ork alszik. Hagrar üvöltözik, meg valami hatalmas robbanás. Viharpöröly viszont egyikre sem ébred fel, fizikai képtelenség, a fáradtság és a sérülései együttvéve ledöntötték lábáról. Másnap reggel felpattannak szemei és felkel a fekhelyéről. Korán feküdt le és teljesen kialudta magát mostanra. Vállán a seb nem lett szebb, de a csípője úgy tűnik jobb állapotban van, mint tegnap... Kimegy a barlang fő részébe és enni, innivalót kerít magának. Azt hamar elfogyasztja, majd visszamegy a helyére amíg még a többiek alszanak. Gworash sokkal kevésbé tűnik nyúzottnak mint tegnap sebeit leszámítva teljesen jól van. Még kihasználva a csendet egy reggeli meditációba fog. Egy csokor illatos füvet gyújt meg nem messze magától, így megteremtve a törzsi atmoszférát. A lógó tollas kabalák totemek között telepszik le, mélyen beszívja a füstöt és megkezdi fél órás szeánszát...
Igazán hiányzott már ez neki, megkönnyebbülten végez meditációjával. Feltápászkodik és összekapja magát. Felölti a farkasbundát és kalapácsát is kézbe veszi. Feltölti készleteit, hátha menni fog valamerre, szokásához híven. Mikor kimegy a barlangból Hagrart látja meg, amaz láthatja rajta, hogy Gworash hamar összekapta magát. Sokkal kevésbé sántít, mint tegnap és tekintete sem olyan füstös. Úgy tűnik Hagrar szervezkedik, üdvözli a vezért...*
1171. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-04-26 13:45:23
Üzenet elküldve: 2016-04-26 13:45:23
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Vakmerő
//Ork barlang - visszatérés//
*Mintha nem is hallaná Zirrah visongását, sőt rá sem néz, egészen addig nem ereszti a nőstényt, amíg Hagrar valóban oda nem ér hozzájuk. Utána, a tőle már megszokott, sztoikus nyugalommal nézi végig, ahogy a vezér kiosztja a húgát, karba tett kézzel magasodik Zirrah fölé a háta mögött, bár ez inkább Hagrar számára lehet igen világos jelzés, még ha ezt a helyzetből fakadóan Zirrah most nem is okvetlenül érti. Igazság szerint Worgh csak a pillanatra vár, hogy mikor kell közbeavatkozzon, ha ne adják az istenek, Hagrar annyira elragadtatná magát, hogy nyilvánosan, tettleg is megfenyítse húgát. Annak meglehetősen csúnya vége volna, ami amúgy jobb lenne elkerülni.
Mintha csak a szellemek meghallották volna Worgh gondolatait, odakintről hatalmas robbanás zaja rázza meg a barlangot. Mindenki kirohan, aki képes rá, köztük Worgh is, jobbja már a fejsze nyelén van, készen arra, hogy szembeszálljon bárkivel vagy bármivel, aki az övéi életére törne, de szerencsére nincs szó ilyesmiről, legalábbis egyelőre. Mikor elül a zaj, s Hagrar mindenkinek feladatot ad, rá is jut egy, méghozzá az újoncok trenírozása. Megrántja a vállát, részéről ennyivel le is van tudva az ezt érintő kommunikáció. Ha Hagrar így látja jónak, akkor ezt fogják tenni, ez legalább hasznos lesz.
Csak azután lép oda a vezérhez, ha amaz egy kissé már lenyugodott, hogy hozzátegye a magáét Zirrah történetéhez. *
-Hagrar! Egy szóra! *lép felé, majd halkabbra veszi a hangját, ha a vezér hajlandó rá odafigyelni.*
-Nem az ő hibája volt. *pillant Zirrahra, aki most éppen nyilván csapkod, dúl-fúl haragjában és csalódottságában, amit amúgy a hím meg is tud érteni.*
-Ő megtett mindent, amit tudott, hogy hazahozza a csapatot. Szerencsétlen véletlen volt. Ami a Félszárnyút illeti... Túl súlyosak voltak a sebei ahhoz, hogy túlélje, csak lelassította volna a csapatot. Meghoztam a döntést, vállalom érte a felelősséget. *teszi egyértelművé, hogy a létszámhiány tekintetében ő az, akit adott esetben le kell teremteni, nem pedig Zirrah.
Ha megkapja a magáét, vagy bármiféle érdemi reakciót, akkor maga is a tűz felé indul, bár jóval nyugodtabb lelkiállapotban, mint a nőstény tette az imént. Egyszerűen csak lehuppan a tűz mellé, hátát a falnak dönti, majd bámul bele a lángokba, mintha ugyan onnan ki tudná olvasni a jövőt.*
*Mintha nem is hallaná Zirrah visongását, sőt rá sem néz, egészen addig nem ereszti a nőstényt, amíg Hagrar valóban oda nem ér hozzájuk. Utána, a tőle már megszokott, sztoikus nyugalommal nézi végig, ahogy a vezér kiosztja a húgát, karba tett kézzel magasodik Zirrah fölé a háta mögött, bár ez inkább Hagrar számára lehet igen világos jelzés, még ha ezt a helyzetből fakadóan Zirrah most nem is okvetlenül érti. Igazság szerint Worgh csak a pillanatra vár, hogy mikor kell közbeavatkozzon, ha ne adják az istenek, Hagrar annyira elragadtatná magát, hogy nyilvánosan, tettleg is megfenyítse húgát. Annak meglehetősen csúnya vége volna, ami amúgy jobb lenne elkerülni.
Mintha csak a szellemek meghallották volna Worgh gondolatait, odakintről hatalmas robbanás zaja rázza meg a barlangot. Mindenki kirohan, aki képes rá, köztük Worgh is, jobbja már a fejsze nyelén van, készen arra, hogy szembeszálljon bárkivel vagy bármivel, aki az övéi életére törne, de szerencsére nincs szó ilyesmiről, legalábbis egyelőre. Mikor elül a zaj, s Hagrar mindenkinek feladatot ad, rá is jut egy, méghozzá az újoncok trenírozása. Megrántja a vállát, részéről ennyivel le is van tudva az ezt érintő kommunikáció. Ha Hagrar így látja jónak, akkor ezt fogják tenni, ez legalább hasznos lesz.
Csak azután lép oda a vezérhez, ha amaz egy kissé már lenyugodott, hogy hozzátegye a magáét Zirrah történetéhez. *
-Hagrar! Egy szóra! *lép felé, majd halkabbra veszi a hangját, ha a vezér hajlandó rá odafigyelni.*
-Nem az ő hibája volt. *pillant Zirrahra, aki most éppen nyilván csapkod, dúl-fúl haragjában és csalódottságában, amit amúgy a hím meg is tud érteni.*
-Ő megtett mindent, amit tudott, hogy hazahozza a csapatot. Szerencsétlen véletlen volt. Ami a Félszárnyút illeti... Túl súlyosak voltak a sebei ahhoz, hogy túlélje, csak lelassította volna a csapatot. Meghoztam a döntést, vállalom érte a felelősséget. *teszi egyértelművé, hogy a létszámhiány tekintetében ő az, akit adott esetben le kell teremteni, nem pedig Zirrah.
Ha megkapja a magáét, vagy bármiféle érdemi reakciót, akkor maga is a tűz felé indul, bár jóval nyugodtabb lelkiállapotban, mint a nőstény tette az imént. Egyszerűen csak lehuppan a tűz mellé, hátát a falnak dönti, majd bámul bele a lángokba, mintha ugyan onnan ki tudná olvasni a jövőt.*
1170. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-04-26 13:23:56
Üzenet elküldve: 2016-04-26 13:23:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Ork barlang - visszatérés//
- Nem fogok elszökni a saját vérem elől! Eressz! - *Dörren rá Worghra a kelleténél kissé élesebben, miközben nagy erőkkel ráncigálja kifele a karját a hím vaskezének szorításából. Pedig dehogyisnem szaladna, gyorsabban a szélnél, el a felelősség elől. A valószínűleg őt érő méltánytalan leordítást megelőzendő, olyan iramban húzná a csíkot, hogy végül csak egy porfelhő, meg egy levegőben egy helyben pörgő farkasbunda maradna belőle. Beljebb lépnek a barlangba.
És ahogy meglátja közeledni testvérbátyját, ezt a hegyomlásnyi, színizom hímet a villámló szemével meg a szinte érezhető, fémesen örvénylő dühével, legszívesebben a vállai közép kapná a fejét és gombóccá kuporodna, miként kiskorukban, ha rossz fát tett a tűzre, vagy elcsent ezt-azt a nagyobbak holmijából. De ezek az idők már elmúltak, és valószínűleg az üvöltözés végén Hagrar sem fogja felkapva megcsiklandozni, miként régen, úgyhogy itt az ideje, hogy a lehetőségekhez képest méltósággal viselje a lebarmolást. Valóban nem teljesítettek valami fényesen, de a nőstény ezt nem tartja feltétlenül a saját hibájának.*
- Az erdőben oldalba kapott egy felderítő zombicsorda. - *Közli szenvtelen hangon, szemlesütve. Igyekszik nem összerezzenni, mikor a drága lélek a barlang berendezésének módszeres aprításába fog. Arcára lassan felkúszik a görénymaszk, ami általában a fiatal és dacos egyedek sajátja, és sikerül kissé bicskanyitogató stílusban válaszolgatnia.* - Tizenketten voltak négy ellenében. Worgh ott talált ránk, és a kékbőrű, Kraghagar is ott csatlakozott. Kilbra megsérült, Braghwur meg... Ő nem fog hazatérni. A járkáló hullák között akadt varázshasználó is, és egyikük igen erősnek bizonyult. Jobbnak láttam, ha hazatérünk, mielőtt belebotlunk a főcsapatba is.
*Valószínűleg inkább nem hallgatják végig, mint igen, de leszegett fejjel mondja tovább a magáét. Ő nem ordítozik, valószínűleg nem sokat érne vele, de kitartóan köti az ebet a karóhoz.*
- Ott voltunk, ahova küldtél, és magad is tudhattad, hogy a sziklák sok napnyi járóföldre vannak. Acsaroghatunk, ha úgy akarod, de itt vagyok, a csapat is itt van, és ez a fentiek figyelembe vételével méltányolandó. - *Igaz, hogy ki vannak purcanva egytől egyig, de hazahozta a bagázst, olyan tempóban, amit amúgy egy ereje teljében lévő osztag is megirigyelne, mindenki a tőle telhető legjobb formájában van (ami ez esetben a félig-meddig járóképtelen Kilbrát és Assagot is magába foglalja, úgy, ahogyan vannak), és nem fogja hagyni, hogy még azt is a nyakába varrják, ha valami esztelen haramiahorda megrohanta a táboruk mindeközben. Ha nem akadtak volna össze a járkálókkal, akkor még napok múltán sem érkeztek volna meg, de ezt valószínűleg Hagrar és épp olyan jól tudja, ahogyan ő.
Tovább nem folytathatják a kedélyes acsarkodást, mert a robbanás úgy rázza meg a vén barlang falait, akár ha maga az anyaföld fordulna ezeréves álmában a másik oldalára, Zirrah pedig fürgén üget testvére nyomában, bár igyekszik megtartani kettejük közt az egészséges távolságot, a saját szemével akarja látni a narancsos fényeket az éjszakai horizonton.*
- Puff neki. - *Szól rekedten, aztán visszabattyog a többiekhez. Azon megint jócskán felhúzza magát, hogy bátyja egyszerű felcserré fokozza, majd fog is ő mindenféle bűzös sebeket kötözni, meg gyúgyfüveket morzsolgatni! Ő vadász, és a harc útját járja, úgy, ahogyan bármelyik hím a törzsükből, de most az egyszer jobbnak látja kitérni a Vezér útjából, ezért csak dühödten fújtat, levágja cókmókját, aztán otthagyja az egész társaságot, és a tűz fele tart, hogy valami ennivaló után nézzen.*
- Nem fogok elszökni a saját vérem elől! Eressz! - *Dörren rá Worghra a kelleténél kissé élesebben, miközben nagy erőkkel ráncigálja kifele a karját a hím vaskezének szorításából. Pedig dehogyisnem szaladna, gyorsabban a szélnél, el a felelősség elől. A valószínűleg őt érő méltánytalan leordítást megelőzendő, olyan iramban húzná a csíkot, hogy végül csak egy porfelhő, meg egy levegőben egy helyben pörgő farkasbunda maradna belőle. Beljebb lépnek a barlangba.
És ahogy meglátja közeledni testvérbátyját, ezt a hegyomlásnyi, színizom hímet a villámló szemével meg a szinte érezhető, fémesen örvénylő dühével, legszívesebben a vállai közép kapná a fejét és gombóccá kuporodna, miként kiskorukban, ha rossz fát tett a tűzre, vagy elcsent ezt-azt a nagyobbak holmijából. De ezek az idők már elmúltak, és valószínűleg az üvöltözés végén Hagrar sem fogja felkapva megcsiklandozni, miként régen, úgyhogy itt az ideje, hogy a lehetőségekhez képest méltósággal viselje a lebarmolást. Valóban nem teljesítettek valami fényesen, de a nőstény ezt nem tartja feltétlenül a saját hibájának.*
- Az erdőben oldalba kapott egy felderítő zombicsorda. - *Közli szenvtelen hangon, szemlesütve. Igyekszik nem összerezzenni, mikor a drága lélek a barlang berendezésének módszeres aprításába fog. Arcára lassan felkúszik a görénymaszk, ami általában a fiatal és dacos egyedek sajátja, és sikerül kissé bicskanyitogató stílusban válaszolgatnia.* - Tizenketten voltak négy ellenében. Worgh ott talált ránk, és a kékbőrű, Kraghagar is ott csatlakozott. Kilbra megsérült, Braghwur meg... Ő nem fog hazatérni. A járkáló hullák között akadt varázshasználó is, és egyikük igen erősnek bizonyult. Jobbnak láttam, ha hazatérünk, mielőtt belebotlunk a főcsapatba is.
*Valószínűleg inkább nem hallgatják végig, mint igen, de leszegett fejjel mondja tovább a magáét. Ő nem ordítozik, valószínűleg nem sokat érne vele, de kitartóan köti az ebet a karóhoz.*
- Ott voltunk, ahova küldtél, és magad is tudhattad, hogy a sziklák sok napnyi járóföldre vannak. Acsaroghatunk, ha úgy akarod, de itt vagyok, a csapat is itt van, és ez a fentiek figyelembe vételével méltányolandó. - *Igaz, hogy ki vannak purcanva egytől egyig, de hazahozta a bagázst, olyan tempóban, amit amúgy egy ereje teljében lévő osztag is megirigyelne, mindenki a tőle telhető legjobb formájában van (ami ez esetben a félig-meddig járóképtelen Kilbrát és Assagot is magába foglalja, úgy, ahogyan vannak), és nem fogja hagyni, hogy még azt is a nyakába varrják, ha valami esztelen haramiahorda megrohanta a táboruk mindeközben. Ha nem akadtak volna össze a járkálókkal, akkor még napok múltán sem érkeztek volna meg, de ezt valószínűleg Hagrar és épp olyan jól tudja, ahogyan ő.
Tovább nem folytathatják a kedélyes acsarkodást, mert a robbanás úgy rázza meg a vén barlang falait, akár ha maga az anyaföld fordulna ezeréves álmában a másik oldalára, Zirrah pedig fürgén üget testvére nyomában, bár igyekszik megtartani kettejük közt az egészséges távolságot, a saját szemével akarja látni a narancsos fényeket az éjszakai horizonton.*
- Puff neki. - *Szól rekedten, aztán visszabattyog a többiekhez. Azon megint jócskán felhúzza magát, hogy bátyja egyszerű felcserré fokozza, majd fog is ő mindenféle bűzös sebeket kötözni, meg gyúgyfüveket morzsolgatni! Ő vadász, és a harc útját járja, úgy, ahogyan bármelyik hím a törzsükből, de most az egyszer jobbnak látja kitérni a Vezér útjából, ezért csak dühödten fújtat, levágja cókmókját, aztán otthagyja az egész társaságot, és a tűz fele tart, hogy valami ennivaló után nézzen.*
1169. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-04-26 12:14:47
Üzenet elküldve: 2016-04-26 12:14:47
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
// Ork barlang - Füves puszta//
*A kölyök valóban erősnek tűnik. Ahogy ráveti magát a húsra, ahogy a bunkóval hadonászik a nálánál sokkalta erősebb Gravak felé, már fel is villanyozza. Energikus, életerős vakarcs, és ah apján nem is lát akkora lelkesedést, Gravaknak akkor is megtetszik a kis mihaszna. És ha az orkok közt még gyengének számít egy embert már akkor is le tudna verni, ha valami normális fegyvert adnának a kezébe, és nem csak azt a bunkót rázogatná. Na mindegy erről még vele is beszélnie kell.
Apja kijelentését nem egészen érti. Mégis ki ordibálna vele? És miért? Csinált valami rosszat? Nem emlékszik ilyenekre pedig végig vele volt.*
//Napváltás//
*Sosem szeretett fáradtan beesni sehová. Mindig próbált kipihenten és erősen érkezni, mert ha egyszer megérkezik valahova ott nyilván munkája is lesz. Ennek köszönhető, hogy Gravakkal pár óra szunyókálás után már wargot lehetne öletni, és már inkább csak lustálkodik a fekhelyén hasát vakargatva, legalábbis amíg azt a bizonyos szót két apró szempár felé nem suttogja a sötétből. Talán ezzel sem foglalkozna annyit ha Rak pömpölője a rongyok alatt nem állna aggasztó módon a nyughelye felé. Így összességében nincs más választása mint kedvesen kitessékelni kölkét a mezőre.*
-Na gyere te kis szaros. *Tápászkodik fel, aztán indul meg kifelé. Reméli Rak majd utána totyog. Ha nem akkor ugye kénytelen lesz maga után húzni, mert az ork barlangon belülre senki sem üríthet a teheneken kívül. Azokat meg úgyse fogja soha szobatisztaságra szoktatni. Odakint gyorsan bedob egy kupica pálinkát napindítónak, felkapja a sarokból a lapátot és kivezeti, illetve megpróbálja kivezetni fiát a barlang ajtaján. Egy ork gyerek ugye nem olyan nyugodt mint a pálinka vagy a lapát, Gravak meg alkatából adódóan nehezen fogócskázhatna vele. Szóval ha vele jön akkor kimennek a szabadba, ha meg nem akkor csak az üregéből tessékeli ki a kölköt és reméli a kis gombóc nem az ő fekhelyénél fog üríteni.*
-Na mehetsz. *Mutat a széles pusztára ami fölött még ekkor fel se kelt a nap, ő meg úgy dönt a lapátjával megpróbál még néhány gödröt kanyarítani a földbe mielőtt meg kéne kezdenie az újoncok kiképzését.*
~Felszerelni a baltákat a szekérre, befejezni a csapdákat, ránézni a tehenekre, orkot faragni az újoncokból, orkot faragni Rak-ból...~ *Sorolja a napi feladatainak listáját. Mikor Hadvezér lett azt hitte ezt a sok bosszúságot majd valaki más fogja véghezvinni ő meg henyélhet nyugodtan egy sarokban. Úgy látszik a szellemek máshogy akarták.*
*A kölyök valóban erősnek tűnik. Ahogy ráveti magát a húsra, ahogy a bunkóval hadonászik a nálánál sokkalta erősebb Gravak felé, már fel is villanyozza. Energikus, életerős vakarcs, és ah apján nem is lát akkora lelkesedést, Gravaknak akkor is megtetszik a kis mihaszna. És ha az orkok közt még gyengének számít egy embert már akkor is le tudna verni, ha valami normális fegyvert adnának a kezébe, és nem csak azt a bunkót rázogatná. Na mindegy erről még vele is beszélnie kell.
Apja kijelentését nem egészen érti. Mégis ki ordibálna vele? És miért? Csinált valami rosszat? Nem emlékszik ilyenekre pedig végig vele volt.*
//Napváltás//
*Sosem szeretett fáradtan beesni sehová. Mindig próbált kipihenten és erősen érkezni, mert ha egyszer megérkezik valahova ott nyilván munkája is lesz. Ennek köszönhető, hogy Gravakkal pár óra szunyókálás után már wargot lehetne öletni, és már inkább csak lustálkodik a fekhelyén hasát vakargatva, legalábbis amíg azt a bizonyos szót két apró szempár felé nem suttogja a sötétből. Talán ezzel sem foglalkozna annyit ha Rak pömpölője a rongyok alatt nem állna aggasztó módon a nyughelye felé. Így összességében nincs más választása mint kedvesen kitessékelni kölkét a mezőre.*
-Na gyere te kis szaros. *Tápászkodik fel, aztán indul meg kifelé. Reméli Rak majd utána totyog. Ha nem akkor ugye kénytelen lesz maga után húzni, mert az ork barlangon belülre senki sem üríthet a teheneken kívül. Azokat meg úgyse fogja soha szobatisztaságra szoktatni. Odakint gyorsan bedob egy kupica pálinkát napindítónak, felkapja a sarokból a lapátot és kivezeti, illetve megpróbálja kivezetni fiát a barlang ajtaján. Egy ork gyerek ugye nem olyan nyugodt mint a pálinka vagy a lapát, Gravak meg alkatából adódóan nehezen fogócskázhatna vele. Szóval ha vele jön akkor kimennek a szabadba, ha meg nem akkor csak az üregéből tessékeli ki a kölköt és reméli a kis gombóc nem az ő fekhelyénél fog üríteni.*
-Na mehetsz. *Mutat a széles pusztára ami fölött még ekkor fel se kelt a nap, ő meg úgy dönt a lapátjával megpróbál még néhány gödröt kanyarítani a földbe mielőtt meg kéne kezdenie az újoncok kiképzését.*
~Felszerelni a baltákat a szekérre, befejezni a csapdákat, ránézni a tehenekre, orkot faragni az újoncokból, orkot faragni Rak-ból...~ *Sorolja a napi feladatainak listáját. Mikor Hadvezér lett azt hitte ezt a sok bosszúságot majd valaki más fogja véghezvinni ő meg henyélhet nyugodtan egy sarokban. Úgy látszik a szellemek máshogy akarták.*
1168. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-04-26 10:39:17
Üzenet elküldve: 2016-04-26 10:39:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Ork barlang - Füves puszta//
*Jönnek még többen, nagyok. Rak ezért még gyorsabban, még több ételt próbál magába gyömöszölni. Egész jól halad, de ekkora az, aki átadta Akának megint felé fordul. Gyorsan lenyeli a szájában lévő falatot, tudja, hogy csak azt nem vehetik el tőle, ami már a pocijában van. Morog egy rövidet, jelezve nem díjazza, ha az étkezésben zavarják.
Egy másik nagy lép hozzá, immár üres szájjal morogva fújtat rá, kihulló félben leledző fogacskája ide-oda lifeg a légáramlattól.
Felkapják, lábánál fogva, ami azt eredményezi, hogy eddig szokatlan pózban, fejjel lefelé lóg, és visít kicsit, malac módra, de ezt hamar abba hagyja.*
-Rak! Ö-öl!
*Fenyegeti meg a behemótot, ez általában beszokott válni a barna pettyes szárnyú pillangóknál. Mondjuk Gravak nem épp pillangó méretű. És még csak nem is barna pettyes, bár ez utóbbi változhat, figyelembe véve az olyan egyszerű dolgok rendjét, mint például hogy ami bemegy Rakba, az távozik is Rakból. Előbb-utóbb. Ilyen-olyan formában, állagban, színben, és úton. Legyezget kicsit husángjával is, semmit sem eltalálva. Még. De ha harc, hát legyen harc.*
-Le!
*Pontosít kicsit követelései listáján, de hiába. Újabb nagy lép hozzá, aki fejen áll, most igen vicces módon mindenki fejen áll. Így Rak és Bum is abbahagyja a támadást, belátva ennél nagyobb felfordulást már nem okozhatnak.*
-Tante!
*Vigyorog rá nagyapjára, majd ennyivel vissza is kerül az asztalra, megdicsérték, ebben biztos, majd üvöltöznek, gyorsan a szájába gyömöszöl még egy adagot a húsból, és ekkor megremeg minden, és a fönti lefele jön kicsi darabokban. Őt meg otthagyják! A kínpadon. De megoldja. Egy laza pofára eséssel érkezik a földre, pislog előbb nagyokat, latolgatva most kell-e bömbölni, majd úgy dönt, hogy nem. És indul inkább felfedező körútra. Messzire nem jut, a lábfogdosós felnőtt újra elkapja, és olyat mond, mit jóérzésű, tájékozott felnőtt sosem egy ötévesnek: Lefekvés.*
-Ne!
*Kezdené a tiltakozást, de valami azt súgja nincsenek ők egy súlycsoportban apjával, úgy hogy gyorsan befogja, pláne, mert megint kap enni. Többet is! Nyersen! Szőröstül! Még egy fertály óra, és belátja, most fogak tekintetében maradt alul. A békekötés hamar lezajlik, legalább Gravak kutyái jó nevelést kaptak, és végül a legjobb helyen alszik el: meleg kutyabundában, védett közegben, jó szagban, ami nem a tisztaságé. Hogy másnap reggel elsőként ébredjen, és tapicskáljon máris közelebb Gravakhoz, ágyára mászva, két centiről bámulva annak pofájába.*
-Pisilni.
*Suttogja bele, egyelőre csak a vezényszót.*
*Jönnek még többen, nagyok. Rak ezért még gyorsabban, még több ételt próbál magába gyömöszölni. Egész jól halad, de ekkora az, aki átadta Akának megint felé fordul. Gyorsan lenyeli a szájában lévő falatot, tudja, hogy csak azt nem vehetik el tőle, ami már a pocijában van. Morog egy rövidet, jelezve nem díjazza, ha az étkezésben zavarják.
Egy másik nagy lép hozzá, immár üres szájjal morogva fújtat rá, kihulló félben leledző fogacskája ide-oda lifeg a légáramlattól.
Felkapják, lábánál fogva, ami azt eredményezi, hogy eddig szokatlan pózban, fejjel lefelé lóg, és visít kicsit, malac módra, de ezt hamar abba hagyja.*
-Rak! Ö-öl!
*Fenyegeti meg a behemótot, ez általában beszokott válni a barna pettyes szárnyú pillangóknál. Mondjuk Gravak nem épp pillangó méretű. És még csak nem is barna pettyes, bár ez utóbbi változhat, figyelembe véve az olyan egyszerű dolgok rendjét, mint például hogy ami bemegy Rakba, az távozik is Rakból. Előbb-utóbb. Ilyen-olyan formában, állagban, színben, és úton. Legyezget kicsit husángjával is, semmit sem eltalálva. Még. De ha harc, hát legyen harc.*
-Le!
*Pontosít kicsit követelései listáján, de hiába. Újabb nagy lép hozzá, aki fejen áll, most igen vicces módon mindenki fejen áll. Így Rak és Bum is abbahagyja a támadást, belátva ennél nagyobb felfordulást már nem okozhatnak.*
-Tante!
*Vigyorog rá nagyapjára, majd ennyivel vissza is kerül az asztalra, megdicsérték, ebben biztos, majd üvöltöznek, gyorsan a szájába gyömöszöl még egy adagot a húsból, és ekkor megremeg minden, és a fönti lefele jön kicsi darabokban. Őt meg otthagyják! A kínpadon. De megoldja. Egy laza pofára eséssel érkezik a földre, pislog előbb nagyokat, latolgatva most kell-e bömbölni, majd úgy dönt, hogy nem. És indul inkább felfedező körútra. Messzire nem jut, a lábfogdosós felnőtt újra elkapja, és olyat mond, mit jóérzésű, tájékozott felnőtt sosem egy ötévesnek: Lefekvés.*
-Ne!
*Kezdené a tiltakozást, de valami azt súgja nincsenek ők egy súlycsoportban apjával, úgy hogy gyorsan befogja, pláne, mert megint kap enni. Többet is! Nyersen! Szőröstül! Még egy fertály óra, és belátja, most fogak tekintetében maradt alul. A békekötés hamar lezajlik, legalább Gravak kutyái jó nevelést kaptak, és végül a legjobb helyen alszik el: meleg kutyabundában, védett közegben, jó szagban, ami nem a tisztaságé. Hogy másnap reggel elsőként ébredjen, és tapicskáljon máris közelebb Gravakhoz, ágyára mászva, két centiről bámulva annak pofájába.*
-Pisilni.
*Suttogja bele, egyelőre csak a vezényszót.*
1167. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-04-25 21:43:11
Üzenet elküldve: 2016-04-25 21:43:11
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
// Ork barlang - Füves puszta//
* Bezötyögnek hát a barlangba, ahol igencsak összejönnek a dolgok. Vagy mindig ilyen itt? Mindenesetre Anténak kifejezetten tetszik a helyzet, ugyanis senki nem ugráltatja őt, nincs semmi dolga. Kezet fog az állítólagos Hagrarral, kiről - mivel nem mond mást a Hagrar helyett - most már biztosan megállapítja, hogy a csapat vezérszerűsége. Gravak mesélt róla a városban, meg idefelé jövet, szóval azt már tudja, hogy barát, és erős harcos (mert, aki "megöl két hárpiát, és elzavar egy tetrilt", az bizonyosan erős harcos). Most már azt is tudja, hogy néz ki. Nem, mintha túlzottan érdekelné - de legalább már felismeri, ha arra van szükség.
Ekkor pedig kiderül a földön császkáló kölökről, hogy Lewonor vér folyik az ereiben. Elvileg. A fene se tudja megmondani... Gravakról és róla se hinnék talán a legtöbben, hogy rokonok, de mégis. *
- Eh? Unoka? * Vonja fel szemöldökét, és érdeklődve veszi szemügyre a porontyot. Nem sokkal több törődést fog kapni Antétól, mint a saját fiai, hacsak nem hozza úgy a véletlen, hogy tartósabb ideig együtt maradnak. Azért mégiscsak megvizsgálja, ha már rokon. *
- Ja-ja, nagy harcos válik még belőle egyszer. * Ezzel le is tudta a kölyök dolgát. Korához képest fejlettnek tűnik, szóval a betegségekkel már nem lesz sok gondja. Sokáig élhet még, ha nem talál rá a balszerencse, és nem eszi meg egy vadállat, vagy tűzik karóra a levágott fejét a vad, barbár emberek... Esetleg válik zombivá... Az lenne aztán igazán idegesítő!
Ekkor újabb csoport érkezik a barlangba. Végignézi a jelenetet, közben a falnak dől és szemügyre veszi a népes társaságot, hogy nagyjából megjegyezze: kiket nem kéne leütni egy későbbi csata során, valamint ki milyen erővel bír, és a többi. *
- Ehe, milyen jó érzés, mikor nem velem ordibálnak... * Súgja oda Gravaknak, mikor úgy néz ki, hogy Hagrar mondandója vége felé tart már. Hangosan nem akarna közbeszólni; jó neki a mostani helyzet. Nem kell semmit sem tennie, csak kussban maradni és várni, hogy legyen valami. Aztán lesz is valami. Valami olyan, ami igazán megremegteti a barlangot. Először a barlangomlás, aztán Gravak kiáltása. Mikor a mennyezet omladozni kezd, egyből kiszalad a barlangból, nehogy reá omoljék a sok szikla, aztán pedig természetesen a hang forrását kezdi keresni. Nagyon reméli, hogy nem egy olyan ocsmányság lakozik a helyen, mint ami végzett Ragurkkal (még, ha fia haláláról nem is tud), így először az eget kezdi pásztázni sárkányokat kutatva. Ám nem talál semmit, ráadásul időközben érkezik a magyarázat a vezér részéről.
~ Szóval a karavánpihenőnek annyi. Még midig jobb, mintha a halottak foglalták volna el, és akkor északra szinte lehetetlen lenne menni az utakon. ~ Állapítja meg, miközben a füstfelhőt figyeli. Végül, mikor már úgy tűnik, az apró omladozás abbamarad, akkor visszaindul a menedékbe. Hangjában némi hévvel szólal meg. *
- Ennyit az emberekről. Ha csak pár percre egyedül hagyjuk őket, kinyírják magukat. * Persze ő valójában nem tett semmit a karavánpihenő védelméért, se most, se korábban, de a lényeg ugyanaz marad: az emberek képtelenek önállóan túlélni. *
- Nyeh. * Köszön el kis idő múlva a társaságtól. Bólint Gravaknak, majd maga is elindul a barlag egyik csöndesebb környéke felé. A lényeg csak annyi, hogy... ne egy óriásvakond odújában kössön ki, se húsevő denevérek között, a nap sugarai ne süssenek a hasára reggel, és ne ő legyen az első, akit egy tébolyodott íjász meglát, mikor belép a barlangba. Csupán ennyi volna.
~ Jó ez a hely... Egyelőre semmi nehézség nem volt. ~ Összegzi a mai nap eseményeit, jó röviden. Szomjúságáról, éhségéről egészen meg is feledkezett azóta. Na, nem baj. Majd holnap eszik-iszik. Pár perc múlva pedig már mélyen alszik és nem is kel fel magától jó darabig. *
* Bezötyögnek hát a barlangba, ahol igencsak összejönnek a dolgok. Vagy mindig ilyen itt? Mindenesetre Anténak kifejezetten tetszik a helyzet, ugyanis senki nem ugráltatja őt, nincs semmi dolga. Kezet fog az állítólagos Hagrarral, kiről - mivel nem mond mást a Hagrar helyett - most már biztosan megállapítja, hogy a csapat vezérszerűsége. Gravak mesélt róla a városban, meg idefelé jövet, szóval azt már tudja, hogy barát, és erős harcos (mert, aki "megöl két hárpiát, és elzavar egy tetrilt", az bizonyosan erős harcos). Most már azt is tudja, hogy néz ki. Nem, mintha túlzottan érdekelné - de legalább már felismeri, ha arra van szükség.
Ekkor pedig kiderül a földön császkáló kölökről, hogy Lewonor vér folyik az ereiben. Elvileg. A fene se tudja megmondani... Gravakról és róla se hinnék talán a legtöbben, hogy rokonok, de mégis. *
- Eh? Unoka? * Vonja fel szemöldökét, és érdeklődve veszi szemügyre a porontyot. Nem sokkal több törődést fog kapni Antétól, mint a saját fiai, hacsak nem hozza úgy a véletlen, hogy tartósabb ideig együtt maradnak. Azért mégiscsak megvizsgálja, ha már rokon. *
- Ja-ja, nagy harcos válik még belőle egyszer. * Ezzel le is tudta a kölyök dolgát. Korához képest fejlettnek tűnik, szóval a betegségekkel már nem lesz sok gondja. Sokáig élhet még, ha nem talál rá a balszerencse, és nem eszi meg egy vadállat, vagy tűzik karóra a levágott fejét a vad, barbár emberek... Esetleg válik zombivá... Az lenne aztán igazán idegesítő!
Ekkor újabb csoport érkezik a barlangba. Végignézi a jelenetet, közben a falnak dől és szemügyre veszi a népes társaságot, hogy nagyjából megjegyezze: kiket nem kéne leütni egy későbbi csata során, valamint ki milyen erővel bír, és a többi. *
- Ehe, milyen jó érzés, mikor nem velem ordibálnak... * Súgja oda Gravaknak, mikor úgy néz ki, hogy Hagrar mondandója vége felé tart már. Hangosan nem akarna közbeszólni; jó neki a mostani helyzet. Nem kell semmit sem tennie, csak kussban maradni és várni, hogy legyen valami. Aztán lesz is valami. Valami olyan, ami igazán megremegteti a barlangot. Először a barlangomlás, aztán Gravak kiáltása. Mikor a mennyezet omladozni kezd, egyből kiszalad a barlangból, nehogy reá omoljék a sok szikla, aztán pedig természetesen a hang forrását kezdi keresni. Nagyon reméli, hogy nem egy olyan ocsmányság lakozik a helyen, mint ami végzett Ragurkkal (még, ha fia haláláról nem is tud), így először az eget kezdi pásztázni sárkányokat kutatva. Ám nem talál semmit, ráadásul időközben érkezik a magyarázat a vezér részéről.
~ Szóval a karavánpihenőnek annyi. Még midig jobb, mintha a halottak foglalták volna el, és akkor északra szinte lehetetlen lenne menni az utakon. ~ Állapítja meg, miközben a füstfelhőt figyeli. Végül, mikor már úgy tűnik, az apró omladozás abbamarad, akkor visszaindul a menedékbe. Hangjában némi hévvel szólal meg. *
- Ennyit az emberekről. Ha csak pár percre egyedül hagyjuk őket, kinyírják magukat. * Persze ő valójában nem tett semmit a karavánpihenő védelméért, se most, se korábban, de a lényeg ugyanaz marad: az emberek képtelenek önállóan túlélni. *
- Nyeh. * Köszön el kis idő múlva a társaságtól. Bólint Gravaknak, majd maga is elindul a barlag egyik csöndesebb környéke felé. A lényeg csak annyi, hogy... ne egy óriásvakond odújában kössön ki, se húsevő denevérek között, a nap sugarai ne süssenek a hasára reggel, és ne ő legyen az első, akit egy tébolyodott íjász meglát, mikor belép a barlangba. Csupán ennyi volna.
~ Jó ez a hely... Egyelőre semmi nehézség nem volt. ~ Összegzi a mai nap eseményeit, jó röviden. Szomjúságáról, éhségéről egészen meg is feledkezett azóta. Na, nem baj. Majd holnap eszik-iszik. Pár perc múlva pedig már mélyen alszik és nem is kel fel magától jó darabig. *
1166. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-04-25 20:41:27
Üzenet elküldve: 2016-04-25 20:41:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 148
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 148
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Ork barlang - Füves puszta//
*A parancs az parancs. Assagnak pedig más se esne jobban mint enni, inni és pihenni. Egy részén már túl van, s most, hogy talpra tud állni, odaténfereg a legközelebbi publikus étellelőhelyhez és kiszolgálja magát. Néhány gyors falat csúszik csak le mielőtt visszaiszkol, de félúton egy hatalmas robbanás hangjára lesz figyelmes. Egy darabig tanácstalanul áll, de mikor a hadvezér nevetve tér be a barlangba, úgy dönt, hogy nincs semmi baj, így lefekszik a helyére, nem messze a nyöszörgő sérültektől és a vizslató tekintető sötételftől. Egy darabig figyel rájuk, de sokmindent nem tehet értük, és különösebben nem is kapadozik a lehetőségért. Lassan álom jön a szemére, s ha különösebb zavar nem veri fel, reggelig húzza a lóbőrt.
Reggel meglepően korán kel, s különösebb feladat híján néhány falat után úgy dönt, hogy ki megy a barlang környékére gyógynövényt gyűjteni. Meglepő vagy nem meglepő, Hagrar és a sötételf már kint állnak, s úgy fest indulni terveznek valahova. A nő pedig csatlakozni kíván, Artheniorba?*
~Heh, hülye. Majd megbánod.~
*Jegyzi meg magában az egész napos talpalás tekintetében. Feléjük morran egy intés kíséretében.*
-Máris útra keltek?
*Néz először a vezetőre, kissé kétségbeesve, majd gyanakvóan a mélységi felé fordul. Ki tudja miért van itt, de úgy fest Hagrar bizalmát élvezi - erről a tegnap esti ordibálás alatt bizonyosodhatott meg róla kétszáz méteren belül bárki.*
*A parancs az parancs. Assagnak pedig más se esne jobban mint enni, inni és pihenni. Egy részén már túl van, s most, hogy talpra tud állni, odaténfereg a legközelebbi publikus étellelőhelyhez és kiszolgálja magát. Néhány gyors falat csúszik csak le mielőtt visszaiszkol, de félúton egy hatalmas robbanás hangjára lesz figyelmes. Egy darabig tanácstalanul áll, de mikor a hadvezér nevetve tér be a barlangba, úgy dönt, hogy nincs semmi baj, így lefekszik a helyére, nem messze a nyöszörgő sérültektől és a vizslató tekintető sötételftől. Egy darabig figyel rájuk, de sokmindent nem tehet értük, és különösebben nem is kapadozik a lehetőségért. Lassan álom jön a szemére, s ha különösebb zavar nem veri fel, reggelig húzza a lóbőrt.
Reggel meglepően korán kel, s különösebb feladat híján néhány falat után úgy dönt, hogy ki megy a barlang környékére gyógynövényt gyűjteni. Meglepő vagy nem meglepő, Hagrar és a sötételf már kint állnak, s úgy fest indulni terveznek valahova. A nő pedig csatlakozni kíván, Artheniorba?*
~Heh, hülye. Majd megbánod.~
*Jegyzi meg magában az egész napos talpalás tekintetében. Feléjük morran egy intés kíséretében.*
-Máris útra keltek?
*Néz először a vezetőre, kissé kétségbeesve, majd gyanakvóan a mélységi felé fordul. Ki tudja miért van itt, de úgy fest Hagrar bizalmát élvezi - erről a tegnap esti ordibálás alatt bizonyosodhatott meg róla kétszáz méteren belül bárki.*
1165. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-04-25 19:11:21
Üzenet elküldve: 2016-04-25 19:11:21
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Ork barlang - Füves puszta//
*Bólogat arra, amit Hagrar mond, de hiába kerülte el az ork figyelmét, ő azért tisztában van vele, hogy nem valami képzett gyógyító, éppen csak önjelölt. Reméli is, hogy van valaki, aki ehhez jobban ért, mint ő, és az illető hamarosan érkezik.
Gworash köpésére felvonja az egyik szemöldökét, de inkább azért, mert nem tudja, hogy ez most beleegyezést és nem tetszést fejez ki, vagy csak azt, hogy későbbre halasztja a feje eltávolítását, konkrétan addig, amíg hibázik.
Ekkor érkezik a szekér, rajta az újabb két orkkal.*
-Ha egyszer meglesz az íjam, akkor akár az is lehetek. Feltéve, hogy sikerül kiérdemelnem némi általános bizalmat. *Feleli a megjegyzésre. A legnagyobb őszinteséggel beszél, a hangjában nyoma sincsen élnek.
Az egyik sérült vergődésére közelebb lép, nem telik bele sok idő, hogy rájöjjön, ez volt az, amelyik vért hányt.*
-Szerzek még Vérfüvet. *Jelenti be, elsősorban a vezérnek, meg bárkinek, akit érdekel és távozni is készülne, de újabb orkok érkeznek, Hagrar ordítani kezd, ami sikeresen megállítja. Az Assag nevűt meg is jegyzi magának, mint vélhető hozzáértőt, legalábbis az elhangzó parancsok alapján.
Valami robbanás rázza meg a környéket és hamarosan a Hold karavánpihenő kerül szóba, mármint, az eleste. Újabb parancsok, de egyik sem vonatkozik kifejezetten rá, így keres egy árnyékosabb sarkot, ahol azért megtalálni, ha igény van a segítségére, de útban sincs. Az Assag nevű orkon tartja a szemeit, ha kell, akkor azonnal ugrik, hogy a sebesültekkel foglalkozzon ő is vagy segítse a felcsert.
Ha vagy amint nincs rá segítség, elalszik ő az említett helyen, hogy másnap még beszéljen a vezérrel.
Megszokta, hogy felébred a napkeltére, sőt időnként valamivel korábban is, ha valami aggasztja. Amikor kisétál a barlangból a vezér már útra készül. Megáll, tisztes távolságot tartva, csendben hallgatja végig a hímet, aztán még úgy marad egy kicsit. Neki nem otthona a puszta, de el tudja képzelni, hogy érezheti magát a vezér.*
-Ha harcoltok, akkor megpróbálok segíteni. Ha távoztok, akkor abban is. *Tart egy pár pillanatnyi szünetet, elgondolkozik, hova indulhat Hagrar.* -Ha Artheniorba mész, elkísérnélek.
*Bólogat arra, amit Hagrar mond, de hiába kerülte el az ork figyelmét, ő azért tisztában van vele, hogy nem valami képzett gyógyító, éppen csak önjelölt. Reméli is, hogy van valaki, aki ehhez jobban ért, mint ő, és az illető hamarosan érkezik.
Gworash köpésére felvonja az egyik szemöldökét, de inkább azért, mert nem tudja, hogy ez most beleegyezést és nem tetszést fejez ki, vagy csak azt, hogy későbbre halasztja a feje eltávolítását, konkrétan addig, amíg hibázik.
Ekkor érkezik a szekér, rajta az újabb két orkkal.*
-Ha egyszer meglesz az íjam, akkor akár az is lehetek. Feltéve, hogy sikerül kiérdemelnem némi általános bizalmat. *Feleli a megjegyzésre. A legnagyobb őszinteséggel beszél, a hangjában nyoma sincsen élnek.
Az egyik sérült vergődésére közelebb lép, nem telik bele sok idő, hogy rájöjjön, ez volt az, amelyik vért hányt.*
-Szerzek még Vérfüvet. *Jelenti be, elsősorban a vezérnek, meg bárkinek, akit érdekel és távozni is készülne, de újabb orkok érkeznek, Hagrar ordítani kezd, ami sikeresen megállítja. Az Assag nevűt meg is jegyzi magának, mint vélhető hozzáértőt, legalábbis az elhangzó parancsok alapján.
Valami robbanás rázza meg a környéket és hamarosan a Hold karavánpihenő kerül szóba, mármint, az eleste. Újabb parancsok, de egyik sem vonatkozik kifejezetten rá, így keres egy árnyékosabb sarkot, ahol azért megtalálni, ha igény van a segítségére, de útban sincs. Az Assag nevű orkon tartja a szemeit, ha kell, akkor azonnal ugrik, hogy a sebesültekkel foglalkozzon ő is vagy segítse a felcsert.
Ha vagy amint nincs rá segítség, elalszik ő az említett helyen, hogy másnap még beszéljen a vezérrel.
Megszokta, hogy felébred a napkeltére, sőt időnként valamivel korábban is, ha valami aggasztja. Amikor kisétál a barlangból a vezér már útra készül. Megáll, tisztes távolságot tartva, csendben hallgatja végig a hímet, aztán még úgy marad egy kicsit. Neki nem otthona a puszta, de el tudja képzelni, hogy érezheti magát a vezér.*
-Ha harcoltok, akkor megpróbálok segíteni. Ha távoztok, akkor abban is. *Tart egy pár pillanatnyi szünetet, elgondolkozik, hova indulhat Hagrar.* -Ha Artheniorba mész, elkísérnélek.
1164. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-04-25 18:52:43
Üzenet elküldve: 2016-04-25 18:52:43
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
// Ork barlang - Füves puszta//
*A szekeret és az ökröket gyorsan beviszi a barlangba és leköti őket mielőtt az orkok közül is "felszarvaznának" valakit. Úgy látja a teheneit jól tartották amíg nem volt itt, lassan meg kéne kezdeni a pároztatást is, ami ilyen vad dögökkel nem lesz egy egyszerű művelet.*
-Vagyis, nem a te apád, hanem az én apám. *Javítja ki magát az ork. Egy zöldbőrűtől amúgy se várható el, hogy minden morgást a megfelelő hangnemben ejtsen ügyeljen az ütemre és a dallamosságra, de sötétedés után már csak az egyszerűbb szavakra futja és szellemi szintje lassan közeleg az asztalon fetrengő maszatos kölyökéhez.*
-Ahamm. *Bólint Krisaga jelenlétére, majd ezt megismétli amikor meghallja a haldokló ork morgását. Mondjuk jó kérdés, hogy ha Assag megjön akkor Hagrar felkoncolja e a dolga vesztett felcsert. A maga részéről ebben kételkedik.*
-Mehe? *Pillant a zöld kölyökre mikor a vezér azt az ő kölkeként jelöli meg. Érdekes az ork nyelv, az a szó ami megértést jelent visszafelé mondva pont kérdést fejez ki.*
-És az anyja hol kódorog? *Kérdezi hamarosan. Nem nagyon csodálkozik a gyereken, lehet az övé, és olyan forma is, de annak a hálátlan szajhának szerinte már kijárna egy alapos "házastársi problémamegoldás" amolyan ork módra. És persze ott a gyanú, hogy valaki más akarta a kellemetlenné vált gyerekét eldobni és ezért adta azonnal egy újdonsült ork klán jelen sem lévő hadvezérének a felügyelete alá.
Azért megnézi azt a kis pulyát, ha már neki lett kiosztva. Odabattyog a vértjében, sisakját az asztalra csapja, majd egyik kezében egy darab húst tör ki a sülből, másikkal meg Rak után nyúl. Siker esetén esetleges utódját a lábánál fogva ragadja meg és óvatosan, nehogy amaz lehányja, lehugyozza, vagy leköpje a kezében lévő ételt, avagy az újonnan szerzett méregdrága páncélruhát, méregetni kezdi a pár éves kis jövevényt, mint valami szelet húst amit most metszett ki egy állatból és nem lenne elégedett a saját vágásaival.*
-Hát erősnek erős. *Mondja így ránézésre. Három év múlva már a többi orkkal együtt rohangálhat a csatában, sőt akár embereket is ölhet egymaga. Nem árt ha addig képzi egy kicsit, nem akarja, hogy a kölyök is húsz évet várjon egy komolyabb csatára mint ahogy azt ő tette. Közben nagyokat harap a húsból, majd apjának is felmutatja a kicsit.*
-Nesze Ante unoka, mit gondolsz róla? *Kérdezi, miközben hallja az érkező orkok zaját. Ezek szerint a másik csapat is befutott. Végre ismét együtt van a banda és még nagyobb is mint annak előtte. Most már támadhatnának is, ha lenne mit, sőt akár több falut is megcélozhatnának, ha az az átokverte északi lidérc nem gyártaná nekik a járkáló holtakat.*
//Erőpróbások//
*A csapat elég lerongyolódott, de Gravakot az első pillanatokban lefoglalja az étel és a saját vére, a másodikban viszont Hagrar már úgy ordít, hogy ahhoz már semmit sem volna érdemes hozzátenni. Egyedül akkor döbben meg amikor a barlang elleni támadásról hall és erre el is szégyenli magát. Neki itt volt a szekere, itt volt a vértje ami megóvhatja minden sérüléstől. Elképesztően felcicomázta magát, de a rajta lévő mithrillemezeken egy árva vércsepp nem sok annyi sincs. Nem ölt meg senkit, nem pusztított el semmit, és nem is védett meg senkit miközben mindenki más az életéért, a törzsért küzdött. Fejét lehajtja, Rak-ot visszateszi a köretes tál mellé és már kezdene is szabadkozni, de úgy látszik azt sem lehet.*
-Az szellemek hágnák meg az összes embert mi van odakint? *Bődül el aztán úgy ahogy van, kitrappol a barlang szájába, és még épp időben van, hogy lássa amint a lángok és a fények kialszanak a horizonton.*
-Báh. *Legyint egy hatalmasat. Amit látott az egyszerre szánalmas, röhejes és aggasztó. Az embereknek volt egy erődjük közvetlenül a kórság kitörése mellett, és annyi robbanóanyaguk amennyivel elpusztíthatták volna a fél élőholt sereget. Erre az emberek fogták a durrport és elpusztították vele a saját erődjüket. Még az asztalon fetrengő ötéves pulya is meg tudná mondani mekkora hülyeség ez az egész, de úgy látszik az emberek se eddig se ez után nem lesznek hajlandóak hasznos tagokként viselkedni a háborúban. Könnyesre röhögött szemekkel tér vissza a barlangba és ha a robbanás nem is az ő hahotája biztos megrezegteti a földfalakat.*
-Gyáva, értéktelen barmok. *Böki ki végül mikor levegőhöz jut.*
-Meglesz főnök. Orkot faragunk belőlük, meglásd. *Vicsorog egyet Worghra. Hajlandó vele együtt dolgozni, a veremharcosnak nagy neve van az orkok között és már kíváncsi mit tud amikor élesben kell verni a hullákat.*
-Akkor holnap találkozunk. Gyere kölyök lefekvés. *Mondja Rak-nak és ha ismét el tudja kapni a kölköt akkor természetesen ismét elkapja és ezúttal már magával is viszi az ürege felé.*
-Ante te is keress magadnak valami helyet. Nagy ez a barlang még sok üres járat van. *Azzal eltűnik a saját fekvőhelye felé vezető úton, Rakot lerakja a két kutya mellé, mert az ő ágyában mégse aludhat, akik kapnak is tőle pár üdvözlő simogatást. Rég nem látta már őket, talán velük is ideje lenne foglalkoznia. Végül pedig nekilát a páncél levetésének. Hosszú lesz a holnapja.*
*A szekeret és az ökröket gyorsan beviszi a barlangba és leköti őket mielőtt az orkok közül is "felszarvaznának" valakit. Úgy látja a teheneit jól tartották amíg nem volt itt, lassan meg kéne kezdeni a pároztatást is, ami ilyen vad dögökkel nem lesz egy egyszerű művelet.*
-Vagyis, nem a te apád, hanem az én apám. *Javítja ki magát az ork. Egy zöldbőrűtől amúgy se várható el, hogy minden morgást a megfelelő hangnemben ejtsen ügyeljen az ütemre és a dallamosságra, de sötétedés után már csak az egyszerűbb szavakra futja és szellemi szintje lassan közeleg az asztalon fetrengő maszatos kölyökéhez.*
-Ahamm. *Bólint Krisaga jelenlétére, majd ezt megismétli amikor meghallja a haldokló ork morgását. Mondjuk jó kérdés, hogy ha Assag megjön akkor Hagrar felkoncolja e a dolga vesztett felcsert. A maga részéről ebben kételkedik.*
-Mehe? *Pillant a zöld kölyökre mikor a vezér azt az ő kölkeként jelöli meg. Érdekes az ork nyelv, az a szó ami megértést jelent visszafelé mondva pont kérdést fejez ki.*
-És az anyja hol kódorog? *Kérdezi hamarosan. Nem nagyon csodálkozik a gyereken, lehet az övé, és olyan forma is, de annak a hálátlan szajhának szerinte már kijárna egy alapos "házastársi problémamegoldás" amolyan ork módra. És persze ott a gyanú, hogy valaki más akarta a kellemetlenné vált gyerekét eldobni és ezért adta azonnal egy újdonsült ork klán jelen sem lévő hadvezérének a felügyelete alá.
Azért megnézi azt a kis pulyát, ha már neki lett kiosztva. Odabattyog a vértjében, sisakját az asztalra csapja, majd egyik kezében egy darab húst tör ki a sülből, másikkal meg Rak után nyúl. Siker esetén esetleges utódját a lábánál fogva ragadja meg és óvatosan, nehogy amaz lehányja, lehugyozza, vagy leköpje a kezében lévő ételt, avagy az újonnan szerzett méregdrága páncélruhát, méregetni kezdi a pár éves kis jövevényt, mint valami szelet húst amit most metszett ki egy állatból és nem lenne elégedett a saját vágásaival.*
-Hát erősnek erős. *Mondja így ránézésre. Három év múlva már a többi orkkal együtt rohangálhat a csatában, sőt akár embereket is ölhet egymaga. Nem árt ha addig képzi egy kicsit, nem akarja, hogy a kölyök is húsz évet várjon egy komolyabb csatára mint ahogy azt ő tette. Közben nagyokat harap a húsból, majd apjának is felmutatja a kicsit.*
-Nesze Ante unoka, mit gondolsz róla? *Kérdezi, miközben hallja az érkező orkok zaját. Ezek szerint a másik csapat is befutott. Végre ismét együtt van a banda és még nagyobb is mint annak előtte. Most már támadhatnának is, ha lenne mit, sőt akár több falut is megcélozhatnának, ha az az átokverte északi lidérc nem gyártaná nekik a járkáló holtakat.*
//Erőpróbások//
*A csapat elég lerongyolódott, de Gravakot az első pillanatokban lefoglalja az étel és a saját vére, a másodikban viszont Hagrar már úgy ordít, hogy ahhoz már semmit sem volna érdemes hozzátenni. Egyedül akkor döbben meg amikor a barlang elleni támadásról hall és erre el is szégyenli magát. Neki itt volt a szekere, itt volt a vértje ami megóvhatja minden sérüléstől. Elképesztően felcicomázta magát, de a rajta lévő mithrillemezeken egy árva vércsepp nem sok annyi sincs. Nem ölt meg senkit, nem pusztított el semmit, és nem is védett meg senkit miközben mindenki más az életéért, a törzsért küzdött. Fejét lehajtja, Rak-ot visszateszi a köretes tál mellé és már kezdene is szabadkozni, de úgy látszik azt sem lehet.*
-Az szellemek hágnák meg az összes embert mi van odakint? *Bődül el aztán úgy ahogy van, kitrappol a barlang szájába, és még épp időben van, hogy lássa amint a lángok és a fények kialszanak a horizonton.*
-Báh. *Legyint egy hatalmasat. Amit látott az egyszerre szánalmas, röhejes és aggasztó. Az embereknek volt egy erődjük közvetlenül a kórság kitörése mellett, és annyi robbanóanyaguk amennyivel elpusztíthatták volna a fél élőholt sereget. Erre az emberek fogták a durrport és elpusztították vele a saját erődjüket. Még az asztalon fetrengő ötéves pulya is meg tudná mondani mekkora hülyeség ez az egész, de úgy látszik az emberek se eddig se ez után nem lesznek hajlandóak hasznos tagokként viselkedni a háborúban. Könnyesre röhögött szemekkel tér vissza a barlangba és ha a robbanás nem is az ő hahotája biztos megrezegteti a földfalakat.*
-Gyáva, értéktelen barmok. *Böki ki végül mikor levegőhöz jut.*
-Meglesz főnök. Orkot faragunk belőlük, meglásd. *Vicsorog egyet Worghra. Hajlandó vele együtt dolgozni, a veremharcosnak nagy neve van az orkok között és már kíváncsi mit tud amikor élesben kell verni a hullákat.*
-Akkor holnap találkozunk. Gyere kölyök lefekvés. *Mondja Rak-nak és ha ismét el tudja kapni a kölköt akkor természetesen ismét elkapja és ezúttal már magával is viszi az ürege felé.*
-Ante te is keress magadnak valami helyet. Nagy ez a barlang még sok üres járat van. *Azzal eltűnik a saját fekvőhelye felé vezető úton, Rakot lerakja a két kutya mellé, mert az ő ágyában mégse aludhat, akik kapnak is tőle pár üdvözlő simogatást. Rég nem látta már őket, talán velük is ideje lenne foglalkoznia. Végül pedig nekilát a páncél levetésének. Hosszú lesz a holnapja.*
1163. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-04-25 17:58:57
Üzenet elküldve: 2016-04-25 17:58:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60
Játékstílus: Vakmerő
// Ork barlang - Füves puszta//
*Mikor megjelenik Krisaga is egy kicsit megfeszülnek a vezér izmai. Nincsen még hozzászokva az éj elfhez. Biccent neki, és igyekszik Gworash tekintetét elkapni.*
-Jó, majd mesélsz! De mit ér a jó pont, az emberektől, ha oda egy harcosunk! Jó hogy itt vagy, van mit megbeszélnünk! *Morog, de nem Gworashra. Inkább csak a helyzetre.* -Ő itt Krisaga! Veszélynek kitéve magát, érkezett. Ellátta az újoncokat, akik több mint valószínű hogy megélik a reggelt. Hála neki! Pihenj barátom, megérdemled! * Hagyja békén Gworasht, és Krisaga felé fordul.* -Kissé mocorognak, de úgy tűnik stabil az állapotuk. Át lett mosva a seb ahogy tanácsoltad! Meglátjuk, hogy túlélik-e az éjjelt. *Ekkor robog be a hadvezér Gravak, egy másik ork társaságában.* -Hmmm látom sokáig hajtott a véred Gravak! Új vért, és fegyverzet! Nem beszélve a szekérről, és az ökrökről. *Csapnak össze a vaskos kezek, és Anténak is nyújtja kezét.* -Az én otthonom, a tiéd is! *Biccent az idősebb orknak tiszteletet megadva neki. A sötételfet ismét bemutatja az érkezőknek.* -Ő itt Krisaga! Jelenleg a védelmem alatt áll, mert próbálja megmenteni a harcosainkat! *Ezzel persze kifejezve, hogy ha bármi rosszat csinál a nő akkor leveszi a kezét a dologról. Urbug vergődésére csak közelebb megy a sérülthöz, és csendesebben szól.*
-Nem szablya kell most neked, hanem erő, és kitartás! Küzdj, hogy élhess. Küzdj hogy majd bosszút állhass! A népedért! Saját magadért! * A kicsi ork pedig csak tömi magát, közben Gravakra pillant. Aztán az ork pulyára mutat.* -Ő itt a a pulyád! Rak! Az anyja hozta ide! Hogy gondját viseld! *S ekkor történik valami.*
//Erőpróbások érkeznek//
//A hozzászólás +16-os jelenetet tartalmaz//
*Az őrszem hangosan ordít a sötétben, mikor kiszúrja leginkább Worgh termetes hím alakját. Elvégre minden ork ismeri a veremharcost. S a tisztelet, és némi félelem is övezi a termetes orkot.*
-Worgh! A veremharcos! És orkok! Zirrah! *Ordít ismét az őr. Ekkor Hagrarban dúlnak az érzések. Egyrészt örül, mert megkerültek. Másrészt dühöng, mert ennyi idő alatt körbe lehetett volna járni Artheniort. Mikor megszólítják, történetesen Worgh utat tör a sok érdeklődő ork között a vezér. Tekintete haragos, és pofája eltorzult. Bozontos szemöldökével, leginkább húgát szúrja. Sőt dühét még jobban szítja, hogy hiányos a csapat. Egyre közelebb megy a csapathoz, és húga előtt áll meg fölé tornyosulva. Jelenleg őt nevezte ki a csapat irányítójának, és nem Worghot. Így minden felelősség! Minden, Zirrahra nehezedik. *
-Egyszerű kérésem volt. Menjetek a Sziklákhoz, és ott találkozzatok a veremharcossal. Egyetlen kérdésem van. *Fejszével épp egy távolban lévő széket dob le ami ripityára törik.* MIÉRT? HOL A BÜDÖS FRANCBA VOLTATOK? A BARLANGOT, MEGTÁMADTÁK! Rabszolga kereskedők, egy szarásig teli lövésszel! Zirrah! Hol jártatok? Én azt mondtam, hogy menjetek a szilkákhoz! Nem máshova! A SZIKLÁKHOZ! Hol van Braghwur? És mi van veletek? Mik ezek a kötések? Kikkel harcoltatok? Ki ez az ork? *Mutat épp az újdonsült Kragra.* Assag! Pihenj, igyál, egyél! Szükségem van rád! A sérülteket el kell látni! Ismered a környéket! Szerezz növényeket! Találsz zsírt! Készíts kenőcsöket! *Most van az a pillanat a vezérnél, hogy ha bárki rákérdez a sötételfre, akkor üt. Mert most nem ő itt a fontos, hanem az hogy beszámoljanak arról hogy mégis hol a francba jártak. A Vezér válaszokat akar és méghozzá most!
Ekkor viszont olyan történik, ami megváltoztatja a dolgokat. Egy hatalmas robbanás. Megreng az egész barlang, és néhol törmelék potyog a mennyezetről. Mindenki rémülten néz, hogy mi történik. A Vezér is ráncolt szemöldökkel kap a fegyveréért, és indul kifelé. Ekkor már csak annyit lát, hogy a Karavánpihenő felől hatalmas lángok, és füst száll fölébe. Tüstént küld egy felderítőt, hogy megtudja mi is történt.*
-A karavánpihenő elveszett! *Mondja hangosan, és visszamegy a barlangba. Ott vég néz a társaságon, és belekezd.*
-A közeli karavánpihenőt felrobbantották! Biztos azzal a fekete porral, amit Gravak látott! Hmmm. Ideje összeszedni magunkat! Worgh! Gravak! Ti fogtok kezeskedni a harcosokról! Holnap! Megmutatjátok nekik hogy kell rendesen harcolni! Nem bolond módjára ugrálni! Zirrah! Te és Assag, figyelitek a sérülteket! Átkötözitek a sebeket, és gyógynövényt szereztek! Krisaga, a védelmem alatt áll! Ő tud segíteni, a sérülteken. Eddig is ő intézte őket! Az hogy ki van itt, és ki nincs. Afelől én döntök. Nem nyitok vitát. Ha a sötételf próbálkozna valamivel amit én nem akarok látni, magam vágom el a nyakát!!! Felderítőt küldtem a karavánpihenőhöz! Hamarosan visszatér, és akkor arról is többet tudunk majd. Most pihenjetek! Holnap korán kelünk, és mindent rendbe akarok találni. *Ha valakinek persze nem tetszik a dolog, akkor lehet nyugodtan nyálat fröcskölni, morogni, de akár kihívhatja is a vezért az elégedetlen. Eléggé összedördültek a villámok a vezér felett, mert hirtelen mindenki megérkezett.*
//Napváltás- Éjjel//
*A felderítő visszaérkezik még az éjjel, és arról számol be hogy az élőholtak elfoglalták a felrobbantott várost. Valószínű hogy nem magától robbant fel, hisz látott a felderítő katonákat is, akik menekültek Arthenior felé. Hagrar tüstént küld egy futárt mind az Ezüstszilánk klánhoz, és az Ametiszt Majorsághoz. Reggel Hagrar már kint van, indulásra készen. Úgy tűnik hamarost a vezér elhagyja a barlangot. Persze még tart majd egy eligazítást, de a lényeget elmondta már este. Gyógyitalokat kell szereznie a városban. S talán több hírt kap a karavánpihenőről, Artheniorban. Egyelőre csak nézi a füstölgő távoli romokat.*
-Ha ezek elindulnak, mi útban leszünk az biztos. És akkor két választásunk lesz. Vagy elhagyjuk a pusztát, vagy harcolunk..*Mondja csak úgy a semmibe, bár egy korán kelő már meghallhatja azt.*
*Mikor megjelenik Krisaga is egy kicsit megfeszülnek a vezér izmai. Nincsen még hozzászokva az éj elfhez. Biccent neki, és igyekszik Gworash tekintetét elkapni.*
-Jó, majd mesélsz! De mit ér a jó pont, az emberektől, ha oda egy harcosunk! Jó hogy itt vagy, van mit megbeszélnünk! *Morog, de nem Gworashra. Inkább csak a helyzetre.* -Ő itt Krisaga! Veszélynek kitéve magát, érkezett. Ellátta az újoncokat, akik több mint valószínű hogy megélik a reggelt. Hála neki! Pihenj barátom, megérdemled! * Hagyja békén Gworasht, és Krisaga felé fordul.* -Kissé mocorognak, de úgy tűnik stabil az állapotuk. Át lett mosva a seb ahogy tanácsoltad! Meglátjuk, hogy túlélik-e az éjjelt. *Ekkor robog be a hadvezér Gravak, egy másik ork társaságában.* -Hmmm látom sokáig hajtott a véred Gravak! Új vért, és fegyverzet! Nem beszélve a szekérről, és az ökrökről. *Csapnak össze a vaskos kezek, és Anténak is nyújtja kezét.* -Az én otthonom, a tiéd is! *Biccent az idősebb orknak tiszteletet megadva neki. A sötételfet ismét bemutatja az érkezőknek.* -Ő itt Krisaga! Jelenleg a védelmem alatt áll, mert próbálja megmenteni a harcosainkat! *Ezzel persze kifejezve, hogy ha bármi rosszat csinál a nő akkor leveszi a kezét a dologról. Urbug vergődésére csak közelebb megy a sérülthöz, és csendesebben szól.*
-Nem szablya kell most neked, hanem erő, és kitartás! Küzdj, hogy élhess. Küzdj hogy majd bosszút állhass! A népedért! Saját magadért! * A kicsi ork pedig csak tömi magát, közben Gravakra pillant. Aztán az ork pulyára mutat.* -Ő itt a a pulyád! Rak! Az anyja hozta ide! Hogy gondját viseld! *S ekkor történik valami.*
//Erőpróbások érkeznek//
//A hozzászólás +16-os jelenetet tartalmaz//
*Az őrszem hangosan ordít a sötétben, mikor kiszúrja leginkább Worgh termetes hím alakját. Elvégre minden ork ismeri a veremharcost. S a tisztelet, és némi félelem is övezi a termetes orkot.*
-Worgh! A veremharcos! És orkok! Zirrah! *Ordít ismét az őr. Ekkor Hagrarban dúlnak az érzések. Egyrészt örül, mert megkerültek. Másrészt dühöng, mert ennyi idő alatt körbe lehetett volna járni Artheniort. Mikor megszólítják, történetesen Worgh utat tör a sok érdeklődő ork között a vezér. Tekintete haragos, és pofája eltorzult. Bozontos szemöldökével, leginkább húgát szúrja. Sőt dühét még jobban szítja, hogy hiányos a csapat. Egyre közelebb megy a csapathoz, és húga előtt áll meg fölé tornyosulva. Jelenleg őt nevezte ki a csapat irányítójának, és nem Worghot. Így minden felelősség! Minden, Zirrahra nehezedik. *
-Egyszerű kérésem volt. Menjetek a Sziklákhoz, és ott találkozzatok a veremharcossal. Egyetlen kérdésem van. *Fejszével épp egy távolban lévő széket dob le ami ripityára törik.* MIÉRT? HOL A BÜDÖS FRANCBA VOLTATOK? A BARLANGOT, MEGTÁMADTÁK! Rabszolga kereskedők, egy szarásig teli lövésszel! Zirrah! Hol jártatok? Én azt mondtam, hogy menjetek a szilkákhoz! Nem máshova! A SZIKLÁKHOZ! Hol van Braghwur? És mi van veletek? Mik ezek a kötések? Kikkel harcoltatok? Ki ez az ork? *Mutat épp az újdonsült Kragra.* Assag! Pihenj, igyál, egyél! Szükségem van rád! A sérülteket el kell látni! Ismered a környéket! Szerezz növényeket! Találsz zsírt! Készíts kenőcsöket! *Most van az a pillanat a vezérnél, hogy ha bárki rákérdez a sötételfre, akkor üt. Mert most nem ő itt a fontos, hanem az hogy beszámoljanak arról hogy mégis hol a francba jártak. A Vezér válaszokat akar és méghozzá most!
Ekkor viszont olyan történik, ami megváltoztatja a dolgokat. Egy hatalmas robbanás. Megreng az egész barlang, és néhol törmelék potyog a mennyezetről. Mindenki rémülten néz, hogy mi történik. A Vezér is ráncolt szemöldökkel kap a fegyveréért, és indul kifelé. Ekkor már csak annyit lát, hogy a Karavánpihenő felől hatalmas lángok, és füst száll fölébe. Tüstént küld egy felderítőt, hogy megtudja mi is történt.*
-A karavánpihenő elveszett! *Mondja hangosan, és visszamegy a barlangba. Ott vég néz a társaságon, és belekezd.*
-A közeli karavánpihenőt felrobbantották! Biztos azzal a fekete porral, amit Gravak látott! Hmmm. Ideje összeszedni magunkat! Worgh! Gravak! Ti fogtok kezeskedni a harcosokról! Holnap! Megmutatjátok nekik hogy kell rendesen harcolni! Nem bolond módjára ugrálni! Zirrah! Te és Assag, figyelitek a sérülteket! Átkötözitek a sebeket, és gyógynövényt szereztek! Krisaga, a védelmem alatt áll! Ő tud segíteni, a sérülteken. Eddig is ő intézte őket! Az hogy ki van itt, és ki nincs. Afelől én döntök. Nem nyitok vitát. Ha a sötételf próbálkozna valamivel amit én nem akarok látni, magam vágom el a nyakát!!! Felderítőt küldtem a karavánpihenőhöz! Hamarosan visszatér, és akkor arról is többet tudunk majd. Most pihenjetek! Holnap korán kelünk, és mindent rendbe akarok találni. *Ha valakinek persze nem tetszik a dolog, akkor lehet nyugodtan nyálat fröcskölni, morogni, de akár kihívhatja is a vezért az elégedetlen. Eléggé összedördültek a villámok a vezér felett, mert hirtelen mindenki megérkezett.*
//Napváltás- Éjjel//
*A felderítő visszaérkezik még az éjjel, és arról számol be hogy az élőholtak elfoglalták a felrobbantott várost. Valószínű hogy nem magától robbant fel, hisz látott a felderítő katonákat is, akik menekültek Arthenior felé. Hagrar tüstént küld egy futárt mind az Ezüstszilánk klánhoz, és az Ametiszt Majorsághoz. Reggel Hagrar már kint van, indulásra készen. Úgy tűnik hamarost a vezér elhagyja a barlangot. Persze még tart majd egy eligazítást, de a lényeget elmondta már este. Gyógyitalokat kell szereznie a városban. S talán több hírt kap a karavánpihenőről, Artheniorban. Egyelőre csak nézi a füstölgő távoli romokat.*
-Ha ezek elindulnak, mi útban leszünk az biztos. És akkor két választásunk lesz. Vagy elhagyjuk a pusztát, vagy harcolunk..*Mondja csak úgy a semmibe, bár egy korán kelő már meghallhatja azt.*
1162. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-04-25 17:19:10
Üzenet elküldve: 2016-04-25 17:19:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 148
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 148
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Ork barlang - visszatérés//
*Már-már a végét járná a felcser tűrőképessége, csak az tartja benne a lelket, hogy már órák óta ezt érzi, és még mindig bírja. Beszűkült látótere akkor kezd újra egy pontra fókuszálni, mikor Zirrah felhívja a figyelmet a közeledő otthon látványára. Válasszal nem méltatja, mert még annyit sem tud kipréselni magából, hogy "hurrá". Az ismeretlen hím, Worgh nyomában, őrszemekkel nem foglalkozva ő is a barlang belsőbb részeit célozza meg, viszont a bejáratnál nem áll meg szobrozni, egyenest a kis tó irányába baktat. Út közben ha egy-egy ismerős arcot meglát biccent vagy int neki, Hagrarnak, ha esetleg összefut vele, kiprésel egy verbális üdvözlést is. Elég viharvert csapat fogadja odabent, néhány harcos forma néhány felesleges lyukkal próbálja tengetni óráit, s egyiknek még óbégatni is van ereje. Egy megvető pillantással halad el a ritka ronda darab mellett. Ha csak nem kéretik valahova, megbeszélni vagy tanúskodni, egyenest a víz felszíne fölé hajol és mohón lapátolja magába, míg agya nem jelez, hogy elég és ne többet. Ekkor csak kevéssé elegánsan átfordul a nemesebbik felére és a barlangfalnak támaszkodva szuszog néhány percig.*
*Már-már a végét járná a felcser tűrőképessége, csak az tartja benne a lelket, hogy már órák óta ezt érzi, és még mindig bírja. Beszűkült látótere akkor kezd újra egy pontra fókuszálni, mikor Zirrah felhívja a figyelmet a közeledő otthon látványára. Válasszal nem méltatja, mert még annyit sem tud kipréselni magából, hogy "hurrá". Az ismeretlen hím, Worgh nyomában, őrszemekkel nem foglalkozva ő is a barlang belsőbb részeit célozza meg, viszont a bejáratnál nem áll meg szobrozni, egyenest a kis tó irányába baktat. Út közben ha egy-egy ismerős arcot meglát biccent vagy int neki, Hagrarnak, ha esetleg összefut vele, kiprésel egy verbális üdvözlést is. Elég viharvert csapat fogadja odabent, néhány harcos forma néhány felesleges lyukkal próbálja tengetni óráit, s egyiknek még óbégatni is van ereje. Egy megvető pillantással halad el a ritka ronda darab mellett. Ha csak nem kéretik valahova, megbeszélni vagy tanúskodni, egyenest a víz felszíne fölé hajol és mohón lapátolja magába, míg agya nem jelez, hogy elég és ne többet. Ekkor csak kevéssé elegánsan átfordul a nemesebbik felére és a barlangfalnak támaszkodva szuszog néhány percig.*
1161. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-04-25 16:38:27
Üzenet elküldve: 2016-04-25 16:38:27
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 215
OOC üzenetek: 34
Játékstílus: Vakmerő
//Ork barlang - szekér//
* Néha kicsit gyorsabban, néha kicsit lassabban döcögnek a szántóföldeken, majd a füves pusztán, közben lírákat elemeznek, vagy mifene. *
- Aham... Gyengék. * Állapítja meg a törpékről. No, persze, ha valaki - akár egy ork is - kibír minden gond nélkül száznegyven korbácsot, akkor meglehet, hogy nem is ő az erős, hanem a korbácsot rontották el, vagy a használója puhány. De ez most nem érdekli különösebben Antét. Ami meg a törpe lányokat illeti... Ami őket illeti... *
- Ja, lehet. Azt hittem, csak a férfiak szőrösek, mint a medvék; a fehérnép meg folyton bujkál a felszíniek elől... * De most már azt is tudja legalább, hogy azok a törpék, amiket látni szokott néhanapján, nem is feltétlenül hímek. *
- Eh? * Néz a mutatott hely irányába, némi gyanakvással afelől, hogy talán nem is egy kulacsnyi vízre mutat fia. Hát azt aztán nem lát, de valami lyuk van arra. Így hát megvárja, míg elérnek oda, aztán csöndben üldögél tovább, miközben nézi a fajtársait. *
- Jéj, orkok! * Szól meg végül, mikor már a barlang szájánál van. Nem szól senki máshoz, mivel senkit nem ismer, a szokásokat sem tudja pontosan, úgyhogy egyelőre jobb lesz, ha nem csinál sok galibát... bár, amilyen ork ez az Ante... *
- Üdvöz'. * Szól végül a "Hagrar"-ként megemlített személynek. * ~ Na, és most... Megyünk vadászni? Zombikat, vaddisznót, falusiakat... vagy mi? ~
* Néha kicsit gyorsabban, néha kicsit lassabban döcögnek a szántóföldeken, majd a füves pusztán, közben lírákat elemeznek, vagy mifene. *
- Aham... Gyengék. * Állapítja meg a törpékről. No, persze, ha valaki - akár egy ork is - kibír minden gond nélkül száznegyven korbácsot, akkor meglehet, hogy nem is ő az erős, hanem a korbácsot rontották el, vagy a használója puhány. De ez most nem érdekli különösebben Antét. Ami meg a törpe lányokat illeti... Ami őket illeti... *
- Ja, lehet. Azt hittem, csak a férfiak szőrösek, mint a medvék; a fehérnép meg folyton bujkál a felszíniek elől... * De most már azt is tudja legalább, hogy azok a törpék, amiket látni szokott néhanapján, nem is feltétlenül hímek. *
- Eh? * Néz a mutatott hely irányába, némi gyanakvással afelől, hogy talán nem is egy kulacsnyi vízre mutat fia. Hát azt aztán nem lát, de valami lyuk van arra. Így hát megvárja, míg elérnek oda, aztán csöndben üldögél tovább, miközben nézi a fajtársait. *
- Jéj, orkok! * Szól meg végül, mikor már a barlang szájánál van. Nem szól senki máshoz, mivel senkit nem ismer, a szokásokat sem tudja pontosan, úgyhogy egyelőre jobb lesz, ha nem csinál sok galibát... bár, amilyen ork ez az Ante... *
- Üdvöz'. * Szól végül a "Hagrar"-ként megemlített személynek. * ~ Na, és most... Megyünk vadászni? Zombikat, vaddisznót, falusiakat... vagy mi? ~
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2917-2936