Külső területek - Füves puszta
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 48 (941. - 960. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2917-2936
960. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-02-20 22:20:30
Üzenet elküldve: 2016-02-20 22:20:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 148
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 148
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Egy rakás ork//
*Az asztal túlvégén kialakult jelenetnek hála az egész vacsora amolyan ivós este jelleget vett fel - mint általában a közös ork étkezések. Mondaná Assag, hogy hiányzott neki ez a fajta program, de nem lenne igaz. Viszont sikeresen eltereli a figyelmét, és a hangzavarban kissé talán lazábbnak, néhány pohárka után pedig végképp nyugodtnak tűnhet az amúgy mindig feszült képű felcser. Ezen a ponton viszont a klánja gyakorlatolag több időt töltött az ittas Assaggal, mint a józannal. Csapatépítésnek kiváló. Zirrah megjegyzésére egy első hallásra oda nem illő kijelentéssel válaszol.*
-Szerintem Gravak jobban élvezi ezt mint -
*Upsz, hogy is hívták?*
-A nő.
*Fejezi be végül frappánsan, hiányos tudását már-már hibátlanül leplezve. A két pohár tartalmán keresztül érzékelve persze; valójában akár másodpercek is eltelhettek, amíg sikerült a helyettesítést kinyögnie.*
-Szeretem, hogy hangosak. A büdöset már kevésbé.
*Egy fintor kíséretében jegyzi meg ezt a vezér húgának, csak hogy ne teljesen kanyarodjon el a témától. Bár jelen pillanatban ő sem lehet rózsa illatú, ha már ennél a gondolatmenetnél tart, eltervezi, hogy megnézi magának azt a tavat alvás előtt, amiről szó volt korábban. Vagy elhaladtak mellette? Fene sem tudja. Valahonnan tudja, hogy van; az utóbbi óra emlékei kissé homályosak ebből a távlatból.*
-Igen békésnek tűnik ez a klán.
*Kissé szomorkodva bukik ki a száján, amit így a rövid tagsága alatt a legnagyobb hátrányának érzékel. Jobb szerette, mikor amott minden este röpködtek a fogak és a szitok szavak. Jó eséllyel sikeresebb is lesz. De hát ha ez van, ezzel kell együtt élni. Legalább egy darabig, aztán majd elválik, hogy mennyire lesz jó sora itt egy eredarnak. Remélhetőleg sok falu fattya fog beleszaladni az orkok lándzsáiba.*
-Vagy rabszolgák.
*Motyogja halkan az orra alatt a hiányos mondatot. Csak gondolni akart rá, de kislisszant az ajkai közt.*
//Egy rakás ork//
*Az asztal túlvégén kialakult jelenetnek hála az egész vacsora amolyan ivós este jelleget vett fel - mint általában a közös ork étkezések. Mondaná Assag, hogy hiányzott neki ez a fajta program, de nem lenne igaz. Viszont sikeresen eltereli a figyelmét, és a hangzavarban kissé talán lazábbnak, néhány pohárka után pedig végképp nyugodtnak tűnhet az amúgy mindig feszült képű felcser. Ezen a ponton viszont a klánja gyakorlatolag több időt töltött az ittas Assaggal, mint a józannal. Csapatépítésnek kiváló. Zirrah megjegyzésére egy első hallásra oda nem illő kijelentéssel válaszol.*
-Szerintem Gravak jobban élvezi ezt mint -
*Upsz, hogy is hívták?*
-A nő.
*Fejezi be végül frappánsan, hiányos tudását már-már hibátlanül leplezve. A két pohár tartalmán keresztül érzékelve persze; valójában akár másodpercek is eltelhettek, amíg sikerült a helyettesítést kinyögnie.*
-Szeretem, hogy hangosak. A büdöset már kevésbé.
*Egy fintor kíséretében jegyzi meg ezt a vezér húgának, csak hogy ne teljesen kanyarodjon el a témától. Bár jelen pillanatban ő sem lehet rózsa illatú, ha már ennél a gondolatmenetnél tart, eltervezi, hogy megnézi magának azt a tavat alvás előtt, amiről szó volt korábban. Vagy elhaladtak mellette? Fene sem tudja. Valahonnan tudja, hogy van; az utóbbi óra emlékei kissé homályosak ebből a távlatból.*
-Igen békésnek tűnik ez a klán.
*Kissé szomorkodva bukik ki a száján, amit így a rövid tagsága alatt a legnagyobb hátrányának érzékel. Jobb szerette, mikor amott minden este röpködtek a fogak és a szitok szavak. Jó eséllyel sikeresebb is lesz. De hát ha ez van, ezzel kell együtt élni. Legalább egy darabig, aztán majd elválik, hogy mennyire lesz jó sora itt egy eredarnak. Remélhetőleg sok falu fattya fog beleszaladni az orkok lándzsáiba.*
-Vagy rabszolgák.
*Motyogja halkan az orra alatt a hiányos mondatot. Csak gondolni akart rá, de kislisszant az ajkai közt.*
959. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-02-20 15:31:31
Üzenet elküldve: 2016-02-20 15:31:31
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Egy rakás ork//
*Worgh és Zirrah megjegyzéseire inkább csak mosolyog mintsem, hogy agyaraival fenyegetőzzön. Van étel a hasában, alkohol a vérében, és egy nőstény a kezei között.*
-Savanyúak vagytok. *Mondja a párnak, és közben észre sem veszi Gworash távozását. Jelen állapotában ennél nem akar többet mondani, az esemény ork léptékben mérve nem volt valami nagy szám, ami valahol érthető is. Legtöbbjük még új itt, nem ismerik egymást, nincsenek belső feszültségek amiket fel kellene bontani. A következő alkalomea viszont jobb lesz józanul érkeznie mert akkorra már törvényszerűen tömegverekedésbe torkollik a dolog és ő nem kíván kimaradni belőle, sem alulmaradni a veremharcossal, Gworashal vagy épp a vezér húgával szemben. Erős és becsületre méltó harcosok vannak a csapatban, nem puhulhat el mellettük.*
-Kilbra erős, hát szabaduljon ki. *Mondja nevetve. Arcán látszik, hogy nem agresszióból teszi amit tesz csupán játszik a lánnyal. A dolog még véletlenül sem komoly és nem akar ártani neki. Amikor ő és Hagrar összeverték egymás fejét végül semmi bajuk se lett, leültek a tűz mellé majd mentek tovább, pedig azokba a pofonokba amiket kiosztottak egymásnak egy gyenge ember akár bele is halhatott volna.
A taposást gond nélkül tűri, amióta összeforrt az a heg a mellkasán keményebb lett mint valaha, és ekkor még nem is lép többet. Viszont mikor már amaz megpróbálja kiszabadítani a lábát, Gravak gondol egyet és megpróbálja lerántani a nőstényt maga mellé a földre, vagy pontosabban saját magára, mert az mégiscsak puhább mint a sziklapadlóra esni, de jelen állapotában ezen kettő között nehezen tud különbséget tenni, így az eredmény nagyban a nőstényen és a véletlenen is múlik.*
-Nah, Gravak is erős? *Kérdezi a nőtől ha sikeres volt a művelet, és megpróbálja a fehér köd mögött annak karját is megragadni.*
//Egy rakás ork//
*Worgh és Zirrah megjegyzéseire inkább csak mosolyog mintsem, hogy agyaraival fenyegetőzzön. Van étel a hasában, alkohol a vérében, és egy nőstény a kezei között.*
-Savanyúak vagytok. *Mondja a párnak, és közben észre sem veszi Gworash távozását. Jelen állapotában ennél nem akar többet mondani, az esemény ork léptékben mérve nem volt valami nagy szám, ami valahol érthető is. Legtöbbjük még új itt, nem ismerik egymást, nincsenek belső feszültségek amiket fel kellene bontani. A következő alkalomea viszont jobb lesz józanul érkeznie mert akkorra már törvényszerűen tömegverekedésbe torkollik a dolog és ő nem kíván kimaradni belőle, sem alulmaradni a veremharcossal, Gworashal vagy épp a vezér húgával szemben. Erős és becsületre méltó harcosok vannak a csapatban, nem puhulhat el mellettük.*
-Kilbra erős, hát szabaduljon ki. *Mondja nevetve. Arcán látszik, hogy nem agresszióból teszi amit tesz csupán játszik a lánnyal. A dolog még véletlenül sem komoly és nem akar ártani neki. Amikor ő és Hagrar összeverték egymás fejét végül semmi bajuk se lett, leültek a tűz mellé majd mentek tovább, pedig azokba a pofonokba amiket kiosztottak egymásnak egy gyenge ember akár bele is halhatott volna.
A taposást gond nélkül tűri, amióta összeforrt az a heg a mellkasán keményebb lett mint valaha, és ekkor még nem is lép többet. Viszont mikor már amaz megpróbálja kiszabadítani a lábát, Gravak gondol egyet és megpróbálja lerántani a nőstényt maga mellé a földre, vagy pontosabban saját magára, mert az mégiscsak puhább mint a sziklapadlóra esni, de jelen állapotában ezen kettő között nehezen tud különbséget tenni, így az eredmény nagyban a nőstényen és a véletlenen is múlik.*
-Nah, Gravak is erős? *Kérdezi a nőtől ha sikeres volt a művelet, és megpróbálja a fehér köd mögött annak karját is megragadni.*
958. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-02-20 14:25:30
Üzenet elküldve: 2016-02-20 14:25:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Váratlan idegen//
*Szándékait nem titkolta eddig sem, most sem teszi, s úgy fest így célt is ér: észreveszi őt egy azok közül, aki az előtte haladó csoporthoz tartozik. Korábbi sejtései beigazolódnak és immár teljesen egyértelmű, hogy orkokat követett. Bár szőke, de annyira nem ostoba, hogy ilyesmit ily módon tegyen abban az esetben ha nem kíván velük kapcsolatba lépni, vagy esetleg aljas hátsó szándékok vezérelnék.
Nem mondhatná, hogy jól ismeri a fajtát, de volt már szerencséje hozzá. Megkockáztatná, hogy jobban kedveli őket, mint az embereket, de ahogy minden, úgy ez is könnyen változhat. Nem voltak illúziói a fogadtatást illetőleg, a ténymegállapításra bólint. Nincs mit tagadni a nyilvánvalón, eddig sem állt szándékában. Követte őket a pihenőből idáig. A folytatásra azonban csak félrebiccenti fejét csuklyája alatt. Pontosan nem tudja ki ez a hím, meg annyira nem is érdekli, így halálában sem érdekelt.*
-Ha ilyesmit terveztem volna, aligha ácsorognánk még itt. Nem ez az oka annak, hogy idáig caplattam a nyomotokban.
*Nem kap fegyvereiért, már csak azért sem mert íját a hosszú út előtt gondosan viaszos vászonba bugyolálta, hogy óvja az időjárás viszontagságaitól. Combjához szíjazott rövidkardjával pedig egyelőre nem menne messzire.*
-Engedd meg, hogy megmelegedjek a tüzed mellett mielőtt tovább indulok.
*Szándékait nem titkolta eddig sem, most sem teszi, s úgy fest így célt is ér: észreveszi őt egy azok közül, aki az előtte haladó csoporthoz tartozik. Korábbi sejtései beigazolódnak és immár teljesen egyértelmű, hogy orkokat követett. Bár szőke, de annyira nem ostoba, hogy ilyesmit ily módon tegyen abban az esetben ha nem kíván velük kapcsolatba lépni, vagy esetleg aljas hátsó szándékok vezérelnék.
Nem mondhatná, hogy jól ismeri a fajtát, de volt már szerencséje hozzá. Megkockáztatná, hogy jobban kedveli őket, mint az embereket, de ahogy minden, úgy ez is könnyen változhat. Nem voltak illúziói a fogadtatást illetőleg, a ténymegállapításra bólint. Nincs mit tagadni a nyilvánvalón, eddig sem állt szándékában. Követte őket a pihenőből idáig. A folytatásra azonban csak félrebiccenti fejét csuklyája alatt. Pontosan nem tudja ki ez a hím, meg annyira nem is érdekli, így halálában sem érdekelt.*
-Ha ilyesmit terveztem volna, aligha ácsorognánk még itt. Nem ez az oka annak, hogy idáig caplattam a nyomotokban.
*Nem kap fegyvereiért, már csak azért sem mert íját a hosszú út előtt gondosan viaszos vászonba bugyolálta, hogy óvja az időjárás viszontagságaitól. Combjához szíjazott rövidkardjával pedig egyelőre nem menne messzire.*
-Engedd meg, hogy megmelegedjek a tüzed mellett mielőtt tovább indulok.
957. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-02-20 13:39:00
Üzenet elküldve: 2016-02-20 13:39:00
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Egy rakás ork//
*Sikerül az akciója. Valószínűleg nem csak a meglepetés ereje, de a hím részegsége is hozzájárul, hiszen elképzelhetetlennek tartja, hogy ha amaz józan, ilyen könnyedén lökje hanyatt. Kivéve, ha előre jelzi abbéli szándékát, hogy nem verekedni akar vele, hanem valami egészen másfajta birkózást.
De erről most szó nincs. Még.
Kilbra leginkább néhány hím figyelmét akarná felkelteni akciójával. Talán először Worghét, ám hamar rájön annak pillogásaiból, kifelé is kacsingat. Lapozik hát egyet a hímeket tartalmazó képzeletbeli könyvben.
Míg elmélázik ezen egy röpke pillanatra, orvul csapdába esik a lába. Felhörren, elég hangosan, s dühében teljes súlyát ráengedi a lefogott lábára. Na nem olyan nehéz, hogy Gravak ne bírná el könnyedén, főleg, hogy valamennyivel véznább még, mint fajtára nőstényei átlagban.*
-Gvarak túl ívós. Nem ellenfél.
*Jegyzi meg, aztán megpróbálja lerázni a lábát fogó satukat. Vissza engedi másik lábára a súlyát, s a fogságban lévőt megemelve rázogatni kezdi. Már ha ezt Gravak nem akadályozza meg.*
-Gravak engedi. Engedi!
//Egy rakás ork//
*Sikerül az akciója. Valószínűleg nem csak a meglepetés ereje, de a hím részegsége is hozzájárul, hiszen elképzelhetetlennek tartja, hogy ha amaz józan, ilyen könnyedén lökje hanyatt. Kivéve, ha előre jelzi abbéli szándékát, hogy nem verekedni akar vele, hanem valami egészen másfajta birkózást.
De erről most szó nincs. Még.
Kilbra leginkább néhány hím figyelmét akarná felkelteni akciójával. Talán először Worghét, ám hamar rájön annak pillogásaiból, kifelé is kacsingat. Lapozik hát egyet a hímeket tartalmazó képzeletbeli könyvben.
Míg elmélázik ezen egy röpke pillanatra, orvul csapdába esik a lába. Felhörren, elég hangosan, s dühében teljes súlyát ráengedi a lefogott lábára. Na nem olyan nehéz, hogy Gravak ne bírná el könnyedén, főleg, hogy valamennyivel véznább még, mint fajtára nőstényei átlagban.*
-Gvarak túl ívós. Nem ellenfél.
*Jegyzi meg, aztán megpróbálja lerázni a lábát fogó satukat. Vissza engedi másik lábára a súlyát, s a fogságban lévőt megemelve rázogatni kezdi. Már ha ezt Gravak nem akadályozza meg.*
-Gravak engedi. Engedi!
956. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-02-20 10:38:11
Üzenet elküldve: 2016-02-20 10:38:11
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Odalent//
*Nem sok időt tölt el a földalatti tóban, és teljesen bele sem akar merülni. Nem akarja kötéseit is beáztatni, viszont másik kezével gyorsan újabb és újabb adag vizet locsol arcára nyakára, kitörölve onnan a koszt és tovább terjesztve maga körül a nagy fekete foltot. Mire végez egészen másképp fest a külseje. Bőrszíne sokkal világosabbá válik, és csillogó por is eltűnik róla. Ugyanakkor a hideg miatt is sápad némileg, nincs hozzászokva az effajta élményekhez. Prüszkölve, agyarait vacogtatva jön ki a fürdőből és legszívesebben megrázná magát mint a kutyák, hogy megszabaduljon a hideg anyagtól, ám sérülése nem olyan fajta amit csak úgy rázogatni lehetne, így jobb híján tenyerével törli le magáról a cseppek nagy részét és amint lehet visszarántja magára nadrágot és a két csizmát.*
~Az emberek elmebetegek.~ *Nyugtázza magában, és úgy dönt erre az évre már éppen eleget fürdött talán jövőre megpróbálkozik ismét a dologgal. Sajnálja az elhasznált vizet. Itt a puszta közepén ez hatalmas érték, és bár ők dúskálnak benne ezt akkor sem szabad lebecsülniük. Az öltözködés nem megy valami simán. Egy kézzel kell felküzdenie a nadrágot, a bakancsokat, az alkarvédőt már meg se próbálja feltenni. Pontosan tudja, hogy nem sikerülne.
Elindul hát kifelé, hogy valami harapnivaló után nézzen. Persze nem várhatja el ork társaitól, hogy rögtön tele tállal várják az érkezőket, elsősorban mert nem tudhatták mikor érkeznek, másodszor meg nem mindig jut zsákmány az ittenieknek sem. A pusztán a vadászat nehézkesebb mint az erdőben. Kevésbé lehet elbújni, azt ejtheted el amit látsz és ha az gyorsabb nálad hoppon maradsz. Állataik meg ugye nincsenek, egy darab se. Attól tart magának kell vacsorát fognia még a csapdák lerakása előtt elvégre üres gyomorral nem lehet olyan jól dolgozni.*
-Na mi az üres a kamra? *Teszi fel a kérdést, az orkoknak. Kissé idegesítő ez a válltörés, főleg az, hogy egyszerűen nem hajlandó elmúlni, a fő probléma viszont, az erő ami most megcsappant benne, a harci potenciál ami kevesebb mint felére esett vissza és ez nagyban megkérdőjelezi hadvezéri szerepét. Ez idáig nem sokat törődött a titulussal. Csak zabált, ivott és kihasználta a pozícióját a törzshöz tartozókkal szemben. Először érzi azt, hogy ideje lenne tennie is valamit azért amit megkapott, ha már ennyire érdemtelenül kapta meg. Nem csak erőt kell birtokolnia, de vezetnie és tanítania is kéne a csapatot amire egyértelműen nincs felkészülve. Mi több tíz évnyi állattartás, és két év agyrohasztás után az is csoda, hogy elboldogul a valódi harcosok között. Páncélt kell szereznie, fegyverforgatást tanulnia, és némi észt magába vennie, és ami a legfontosabb segíteni a vezért céljai elérésében és nem gátolni benne.*
-Hagrar meg hova a fenébe lett? *Kérdezi, hisz éppenséggel nincs sehol. Nem mintha féltené az erős férfit, de ez mégiscsak az ő napja. Az törzs ő hazaérkezését ünnepli és még inkább fogja ha majd meghallják milyen tetteket hajtott végre kinn a hold karavánpihenő közelében.*
-Na, süssetek meg egy bivalyt mer már két napja nem ettünk. *Igazából nem tudja mikor ettek utoljára, de a pihenőben nem kínálták őket étellel az egyszer biztos.*
-Addig meg amíg elkészül, gyertek elmondom, hogy aprította a ti vezéretek az ellent kint a karavánpihenőnél. *Kezd bele a maga kis történetébe, piás üvegét az asztalra helyezve és maga mellé intve a társaságot, sérülését pedig igyekszik harci trófeaként mutogatni, mintsem, hogy szégyenkezzen miatta. A történet persze csak mérsékelten fogja tartalmazni az igazságot. Az ellenfelek kissé nagyobbak, erősebbek és veszélyesebbek lesznek, meg többen azok akiket ők vágtak le és az egész eset megkapja a maga értelmezését, tanúságait és kifordítását az ork filozófia által. Úgy mint harcolj keményen, szerezz dicsőséget, és persze soha ne bízd magad az elfekre.*
*Nem sok időt tölt el a földalatti tóban, és teljesen bele sem akar merülni. Nem akarja kötéseit is beáztatni, viszont másik kezével gyorsan újabb és újabb adag vizet locsol arcára nyakára, kitörölve onnan a koszt és tovább terjesztve maga körül a nagy fekete foltot. Mire végez egészen másképp fest a külseje. Bőrszíne sokkal világosabbá válik, és csillogó por is eltűnik róla. Ugyanakkor a hideg miatt is sápad némileg, nincs hozzászokva az effajta élményekhez. Prüszkölve, agyarait vacogtatva jön ki a fürdőből és legszívesebben megrázná magát mint a kutyák, hogy megszabaduljon a hideg anyagtól, ám sérülése nem olyan fajta amit csak úgy rázogatni lehetne, így jobb híján tenyerével törli le magáról a cseppek nagy részét és amint lehet visszarántja magára nadrágot és a két csizmát.*
~Az emberek elmebetegek.~ *Nyugtázza magában, és úgy dönt erre az évre már éppen eleget fürdött talán jövőre megpróbálkozik ismét a dologgal. Sajnálja az elhasznált vizet. Itt a puszta közepén ez hatalmas érték, és bár ők dúskálnak benne ezt akkor sem szabad lebecsülniük. Az öltözködés nem megy valami simán. Egy kézzel kell felküzdenie a nadrágot, a bakancsokat, az alkarvédőt már meg se próbálja feltenni. Pontosan tudja, hogy nem sikerülne.
Elindul hát kifelé, hogy valami harapnivaló után nézzen. Persze nem várhatja el ork társaitól, hogy rögtön tele tállal várják az érkezőket, elsősorban mert nem tudhatták mikor érkeznek, másodszor meg nem mindig jut zsákmány az ittenieknek sem. A pusztán a vadászat nehézkesebb mint az erdőben. Kevésbé lehet elbújni, azt ejtheted el amit látsz és ha az gyorsabb nálad hoppon maradsz. Állataik meg ugye nincsenek, egy darab se. Attól tart magának kell vacsorát fognia még a csapdák lerakása előtt elvégre üres gyomorral nem lehet olyan jól dolgozni.*
-Na mi az üres a kamra? *Teszi fel a kérdést, az orkoknak. Kissé idegesítő ez a válltörés, főleg az, hogy egyszerűen nem hajlandó elmúlni, a fő probléma viszont, az erő ami most megcsappant benne, a harci potenciál ami kevesebb mint felére esett vissza és ez nagyban megkérdőjelezi hadvezéri szerepét. Ez idáig nem sokat törődött a titulussal. Csak zabált, ivott és kihasználta a pozícióját a törzshöz tartozókkal szemben. Először érzi azt, hogy ideje lenne tennie is valamit azért amit megkapott, ha már ennyire érdemtelenül kapta meg. Nem csak erőt kell birtokolnia, de vezetnie és tanítania is kéne a csapatot amire egyértelműen nincs felkészülve. Mi több tíz évnyi állattartás, és két év agyrohasztás után az is csoda, hogy elboldogul a valódi harcosok között. Páncélt kell szereznie, fegyverforgatást tanulnia, és némi észt magába vennie, és ami a legfontosabb segíteni a vezért céljai elérésében és nem gátolni benne.*
-Hagrar meg hova a fenébe lett? *Kérdezi, hisz éppenséggel nincs sehol. Nem mintha féltené az erős férfit, de ez mégiscsak az ő napja. Az törzs ő hazaérkezését ünnepli és még inkább fogja ha majd meghallják milyen tetteket hajtott végre kinn a hold karavánpihenő közelében.*
-Na, süssetek meg egy bivalyt mer már két napja nem ettünk. *Igazából nem tudja mikor ettek utoljára, de a pihenőben nem kínálták őket étellel az egyszer biztos.*
-Addig meg amíg elkészül, gyertek elmondom, hogy aprította a ti vezéretek az ellent kint a karavánpihenőnél. *Kezd bele a maga kis történetébe, piás üvegét az asztalra helyezve és maga mellé intve a társaságot, sérülését pedig igyekszik harci trófeaként mutogatni, mintsem, hogy szégyenkezzen miatta. A történet persze csak mérsékelten fogja tartalmazni az igazságot. Az ellenfelek kissé nagyobbak, erősebbek és veszélyesebbek lesznek, meg többen azok akiket ők vágtak le és az egész eset megkapja a maga értelmezését, tanúságait és kifordítását az ork filozófia által. Úgy mint harcolj keményen, szerezz dicsőséget, és persze soha ne bízd magad az elfekre.*
955. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-02-20 06:53:52
Üzenet elküldve: 2016-02-20 06:53:52
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60
Játékstílus: Vakmerő
//Váratlan idegen//
//Rana//
*Mikor Gravak eltűnik a barlang mélyén, a vezér segít lepakolni a szekeret. Értékes trófeák vannak rajta, így külön pakolják egymástól őket. Öregek, és fiatalok vigyorogva bámulják a tetemeket. Az öregek azért, mert már rég láttak ilyen bestiát, a fiatalok pedig tanulnak. Megnézik mire kell odafigyelni, ha egy ilyen szörnyeteggel harcolnának majd. A vezér most csak pakol, és nem figyel a hárpiák, és zombikról szóló történetekre amiket az egyik öreg mesél. Túl sok a gond, és nem tudja mit tegyen. Aggódik Gworash, és Zirrah irhájáért, mert őket nem akarja ily könnyen elveszíteni. A legértékesebb orkok Gravak mellett. És legalább rájuk a vezér merne bízni valamit. Hagrar a felszerelést amit hoztak, magára ölti. Így még termetesebbnek tűnik Hagrar, elvégre méretesebb vért ez mint az utóbbi. Aztán idegen szagot hoz a szél. De nem csak ő érzi meg, hanem már az őrök is nézelődnek. Egy alakot vélnek felfedezni a ködös homályban. Szag alapján ember, én nincs messze innen.*
~Talán követtek volna minket? Gravaknak igaza volt, csapdák kellenek.~
* A vezér maga néz utána a dolognak, és elintézi hogy vigyék be a szekeret, így a barlang megléte az idegen számára ismeretlen marad. Lassan kibontakozik a két alak egymással szemben. Az ork már veszi is elő fegyverét, és hátáról a méretes vaspajzsot, ami egész bizarrul néz ki mivel hogy a tetemek sötét vérmaradékai a pajzson lógnak. Mikor kellő távolságba ér az ork, először még megszólal. Ha kell utána már rohan és üt.*
-Követtél ember! Tán a halálom kívánod? Mert akkor készülj fel, nem leszek egy könnyű falat!
*Lengeti meg a csatabárdot. Látja hogy a nőnél íj is van. Ilyenkor áldja az ork isteneket, hogy van nála pajzs.*
//Rana//
*Mikor Gravak eltűnik a barlang mélyén, a vezér segít lepakolni a szekeret. Értékes trófeák vannak rajta, így külön pakolják egymástól őket. Öregek, és fiatalok vigyorogva bámulják a tetemeket. Az öregek azért, mert már rég láttak ilyen bestiát, a fiatalok pedig tanulnak. Megnézik mire kell odafigyelni, ha egy ilyen szörnyeteggel harcolnának majd. A vezér most csak pakol, és nem figyel a hárpiák, és zombikról szóló történetekre amiket az egyik öreg mesél. Túl sok a gond, és nem tudja mit tegyen. Aggódik Gworash, és Zirrah irhájáért, mert őket nem akarja ily könnyen elveszíteni. A legértékesebb orkok Gravak mellett. És legalább rájuk a vezér merne bízni valamit. Hagrar a felszerelést amit hoztak, magára ölti. Így még termetesebbnek tűnik Hagrar, elvégre méretesebb vért ez mint az utóbbi. Aztán idegen szagot hoz a szél. De nem csak ő érzi meg, hanem már az őrök is nézelődnek. Egy alakot vélnek felfedezni a ködös homályban. Szag alapján ember, én nincs messze innen.*
~Talán követtek volna minket? Gravaknak igaza volt, csapdák kellenek.~
* A vezér maga néz utána a dolognak, és elintézi hogy vigyék be a szekeret, így a barlang megléte az idegen számára ismeretlen marad. Lassan kibontakozik a két alak egymással szemben. Az ork már veszi is elő fegyverét, és hátáról a méretes vaspajzsot, ami egész bizarrul néz ki mivel hogy a tetemek sötét vérmaradékai a pajzson lógnak. Mikor kellő távolságba ér az ork, először még megszólal. Ha kell utána már rohan és üt.*
-Követtél ember! Tán a halálom kívánod? Mert akkor készülj fel, nem leszek egy könnyű falat!
*Lengeti meg a csatabárdot. Látja hogy a nőnél íj is van. Ilyenkor áldja az ork isteneket, hogy van nála pajzs.*
954. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-02-19 22:31:26
Üzenet elküldve: 2016-02-19 22:31:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Sa’argathot ébredése//
*Aligha van hová bújni a pusztában, de Rana nem is nagyon törekszik rá. Tapasztalt világjáró, de ezúttal alig állt meg pihenni, menet közben evett-ivott, alig aludt, s a készletek feltöltésével sem igazán tudott foglalkozni sajnos épp ebből kifolyólag. Kezdi a végét járni több értelemben is. Alig maradt egy fél kulacs vize és ma még nem igazán evett, csak pár gyökeret rágcsált el. Nagyon reméli, hogy megleli végre amit keres, hogy nem hiába jött idáig/errefelé.
Fakó szürke pillantása a horizontot pásztázza, hogy választ kaphasson fel nem tett kérdéseire.*
*Aligha van hová bújni a pusztában, de Rana nem is nagyon törekszik rá. Tapasztalt világjáró, de ezúttal alig állt meg pihenni, menet közben evett-ivott, alig aludt, s a készletek feltöltésével sem igazán tudott foglalkozni sajnos épp ebből kifolyólag. Kezdi a végét járni több értelemben is. Alig maradt egy fél kulacs vize és ma még nem igazán evett, csak pár gyökeret rágcsált el. Nagyon reméli, hogy megleli végre amit keres, hogy nem hiába jött idáig/errefelé.
Fakó szürke pillantása a horizontot pásztázza, hogy választ kaphasson fel nem tett kérdéseire.*
953. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-02-19 17:03:36
Üzenet elküldve: 2016-02-19 17:03:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Egy rakás ork//
*Worgh minden bizonnyal elég magasra vetette a szemét, ha a vezér húgát szemelte ki nőstényének, több okból is: egyrészt, mert több, mint valószínű, hogy Zirrah szerető bátyuskája a földdel fog egyenlővé tenni kábé bárkit, aki csak szót is emel ezügyben nála, másrészt, mert Zirrah agya relatíve ritkán szánt ilyeneken, s ha mégis, inkább aféle szórakozásként, társas időtöltésként gondol a hímekkel történő entyempentyemre, minthogy a nyakas ifjú nőstény szentül meg van győződve róla, hogy faja átlagánál messze eszesebb, ezért szíves-örömest járatja bolondját a részeg, lomha észjárású, és általában lelkesen nyálfolyató orkokkal, akik a nyomában koslatnak. Persze a böhöm harcos jó fogás, és ork mértékkel mérve jócskán szemrevaló, többek között ezért is növekedett általános népszerűsége, mikor érkezésekor látványos vetkőzésbe kezdett.
A minden bizonnyal igen-igen részeg Gravakra pillant, miután letörölte a sörhabót ajkáról, és látványosan meglengette előtte a hímtől orzott korsót.*
- Sok az neked! - *Csóválja a fejt lekicsinylően, aztán vigyorogva sarkon fordul, a lopott cseberrel együtt. Kilbra mellett elhaladván csípőjével vállon löki a nősténykét.* - Adjál neki!
*A tűzhöz lép, és mivel az evés helyett a többiek inkább az ivásnak szentelték figyelmüket, ő majd tömi tovább a fejét: Feslő húsú, fehér nyúlcombot ragad és nekiáll letolni a sör mellé. Szemével követi a távozó Hagrart. Sejdíti: nem nagyon tetszik neki az idebenn uralkodó fejetlenség és általános ramazuri. Zirrah viszon télvezi, hogy végre a sajátjai közt lehet. Visszazuttyanva ülepére félhangosan meg is jegyzi Worghnak meg Assagnak, miközben kedvtelve nézi a birkózókat:*
- Rég voltam a magaméi közt. Már el is felejtettem milyen hangosak, büdösek és zavaróak vagytok. - *Somolyogja bele a csontba, amin rágódik.*
//Egy rakás ork//
*Worgh minden bizonnyal elég magasra vetette a szemét, ha a vezér húgát szemelte ki nőstényének, több okból is: egyrészt, mert több, mint valószínű, hogy Zirrah szerető bátyuskája a földdel fog egyenlővé tenni kábé bárkit, aki csak szót is emel ezügyben nála, másrészt, mert Zirrah agya relatíve ritkán szánt ilyeneken, s ha mégis, inkább aféle szórakozásként, társas időtöltésként gondol a hímekkel történő entyempentyemre, minthogy a nyakas ifjú nőstény szentül meg van győződve róla, hogy faja átlagánál messze eszesebb, ezért szíves-örömest járatja bolondját a részeg, lomha észjárású, és általában lelkesen nyálfolyató orkokkal, akik a nyomában koslatnak. Persze a böhöm harcos jó fogás, és ork mértékkel mérve jócskán szemrevaló, többek között ezért is növekedett általános népszerűsége, mikor érkezésekor látványos vetkőzésbe kezdett.
A minden bizonnyal igen-igen részeg Gravakra pillant, miután letörölte a sörhabót ajkáról, és látványosan meglengette előtte a hímtől orzott korsót.*
- Sok az neked! - *Csóválja a fejt lekicsinylően, aztán vigyorogva sarkon fordul, a lopott cseberrel együtt. Kilbra mellett elhaladván csípőjével vállon löki a nősténykét.* - Adjál neki!
*A tűzhöz lép, és mivel az evés helyett a többiek inkább az ivásnak szentelték figyelmüket, ő majd tömi tovább a fejét: Feslő húsú, fehér nyúlcombot ragad és nekiáll letolni a sör mellé. Szemével követi a távozó Hagrart. Sejdíti: nem nagyon tetszik neki az idebenn uralkodó fejetlenség és általános ramazuri. Zirrah viszon télvezi, hogy végre a sajátjai közt lehet. Visszazuttyanva ülepére félhangosan meg is jegyzi Worghnak meg Assagnak, miközben kedvtelve nézi a birkózókat:*
- Rég voltam a magaméi közt. Már el is felejtettem milyen hangosak, büdösek és zavaróak vagytok. - *Somolyogja bele a csontba, amin rágódik.*
952. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-02-19 15:16:32
Üzenet elküldve: 2016-02-19 15:16:32
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Egy rakás ork//
*A kedélyek egyre jobbak, már megy a birkózás, lassan az asztalon táncol mindenki bormámorban. Gworashnak viszont más tűnik fel, Hagrar kiindul a barlangból, miután kiadta a parancsokat az őröknek. Gondterheltnek tűnik, és ha azok a gondok felgyülemlenek csak rossz lesz belőle. Úgy dönt követi a vezért, egy kis párbeszéd sosem árt, főleg ilyenkor. Kalapácsát itt hagyja remélve, hogy nincs olyan fattyú itt aki elvinné, kése meg van ha odakint valami történne. Ezzel a lendülettel Hagrar után indul. Ha már kint vannak be is éri őt.*
-Szép esténk van.
*Pillant a tiszta csillagos égre, kezdeményezve a párbeszédet.*
-Úgy érzem mar téged valami belülről...
//Egy rakás ork//
*A kedélyek egyre jobbak, már megy a birkózás, lassan az asztalon táncol mindenki bormámorban. Gworashnak viszont más tűnik fel, Hagrar kiindul a barlangból, miután kiadta a parancsokat az őröknek. Gondterheltnek tűnik, és ha azok a gondok felgyülemlenek csak rossz lesz belőle. Úgy dönt követi a vezért, egy kis párbeszéd sosem árt, főleg ilyenkor. Kalapácsát itt hagyja remélve, hogy nincs olyan fattyú itt aki elvinné, kése meg van ha odakint valami történne. Ezzel a lendülettel Hagrar után indul. Ha már kint vannak be is éri őt.*
-Szép esténk van.
*Pillant a tiszta csillagos égre, kezdeményezve a párbeszédet.*
-Úgy érzem mar téged valami belülről...
951. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-02-19 14:35:23
Üzenet elküldve: 2016-02-19 14:35:23
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Egy rakás ork//
*Worgh hahotázva nevet azon, ahogy Gravak pórul jár, majd' belezeng az egész barlang.*
-Látod testvér, így dőlnek el a dolgok... *még mindig nevetve emeli fel a korsóját, s lehúzza a maradék italát. Nem érzi úgy, hogy szégyenkeznie kéne az iménti vereség miatt, már az elején tudta, látszott, hogy így, vagy ehhez hasonlóan fog végződni a dolog, bár tény, a büszkeségén azért esett némi csorba, de azt majd idővel kikalapálja. Jobban mondva kikalapálja Gravakból, egy arra alkalmasabb helyen és időben. Ő aztán tud várni.
A másik kérdés, amely a többi hím fejében motoszkál, s alkalmasint a nőstényeket érinti, alapvetően meg sem fordul Worgh fejében. Hogy miért? Mert számára egyértelmű a dolog. Vagy Zirrah, vagy senki, középút nem nagyon létezik, s még véletlenül sem hajlandó megalkudni. Worgh mindent akar, nem valaminek a felét, pusztán csak azért, mert az több, mint a semmiből az egész. Ilyen szempontból Hagrarnak hatalmas mázlija van, hogy a vezérkedés sosem motiválta Worghot, mert amennyiben úgy volna, akkor igen kellemetlen és kínos percek születhetnének ebből.
Szerencsére azonban, a hatalmas ork egész más téren akarja kivívni magának a saját dicsőségét, az unalmas vezéri teendőket rábízza arra, aki ingerenciát érez magában az ilyesmihez.
Addig is ültében marad, s a neki most éppen háttal álló Zirrah hátsó felét kezdi stírölni, cseppet sem feltűnésmentesen, csupán csak azért, mert az említett testrész agresszívan Worgh látómezejébe méltóztatott tolakodni. Nem másért. Nem bizony. *
//Egy rakás ork//
*Worgh hahotázva nevet azon, ahogy Gravak pórul jár, majd' belezeng az egész barlang.*
-Látod testvér, így dőlnek el a dolgok... *még mindig nevetve emeli fel a korsóját, s lehúzza a maradék italát. Nem érzi úgy, hogy szégyenkeznie kéne az iménti vereség miatt, már az elején tudta, látszott, hogy így, vagy ehhez hasonlóan fog végződni a dolog, bár tény, a büszkeségén azért esett némi csorba, de azt majd idővel kikalapálja. Jobban mondva kikalapálja Gravakból, egy arra alkalmasabb helyen és időben. Ő aztán tud várni.
A másik kérdés, amely a többi hím fejében motoszkál, s alkalmasint a nőstényeket érinti, alapvetően meg sem fordul Worgh fejében. Hogy miért? Mert számára egyértelmű a dolog. Vagy Zirrah, vagy senki, középút nem nagyon létezik, s még véletlenül sem hajlandó megalkudni. Worgh mindent akar, nem valaminek a felét, pusztán csak azért, mert az több, mint a semmiből az egész. Ilyen szempontból Hagrarnak hatalmas mázlija van, hogy a vezérkedés sosem motiválta Worghot, mert amennyiben úgy volna, akkor igen kellemetlen és kínos percek születhetnének ebből.
Szerencsére azonban, a hatalmas ork egész más téren akarja kivívni magának a saját dicsőségét, az unalmas vezéri teendőket rábízza arra, aki ingerenciát érez magában az ilyesmihez.
Addig is ültében marad, s a neki most éppen háttal álló Zirrah hátsó felét kezdi stírölni, cseppet sem feltűnésmentesen, csupán csak azért, mert az említett testrész agresszívan Worgh látómezejébe méltóztatott tolakodni. Nem másért. Nem bizony. *
950. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-02-19 14:06:29
Üzenet elküldve: 2016-02-19 14:06:29
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Sa’argathot ébredése//
//Hóhércsomó//
//Otthon édes otthon?//
*Mérget talán a csapdák karóira lehetne tenni, viszont azt sem kell feltétlenül kell mindenféle növényekből és gyíkok nyálából előkeríteni. Bőven elég ha kennek rá valami mocskot aztán szépen elfertőzheti a sebet bárki legyen is az a szerencsétlen aki belelép. Bár akkor meg nem lehet vele vadat fogni hiszen rögtön ehetetlenné tenné a húst.
A kereskedőkkel kapcsolatban csak bólint, ha nem jön össze a dolog legalább lesz akit meglophatnak. Talán van pár állatuk. Marhák, lovak Gwuffok, és amúgy is jól jöhet nekik ha a szállítmányaikra egy törzsnyi ork vállal garanciát.*
-Ami jó a vadak ellen az jó a támadók ellen is. Senki nem köszöni meg ha felnyársalja egy karó. *Ha jobban belegondol, nem ártana minél nagyobb gödröket ásni. Nem egy olyan állat járkál a pusztán ami nagyobb mint egy ház, és ha olyan kedve van akkor könnyedén le is bonthat egyet.*
~Talán élve is elfoghatnánk a betolakodókat.~ *Veti fel az ötletet egyelőre magának. Sok macera lenne vele. Mélyebbre kellene ásni a gödröt, de nem kéne hozzá karókat keríteni. Vagy foghatnának párat hálókkal. Az ötlet már nem jut el odáig, hogy a vezérnek is említést tegyen róla. A legfontosabb dolguk megvédeni a barlangot egy esetleges támadás ellen és ha azt nem egy, vagy két magányos felderítő, tolvaj, hanem tíz, vagy még több fegyveres teszi akkor bizony nincs helye az effajta szórakozásoknak, mint a fogolyszedés.*
-Akkor ott kezdünk. *Mondja és bárdjával két íves vonalat rajzol a tábor mellé, egyet a karavánpihenő, másikat a szántók irányából. Vezére következő szavai azonban meglepik és a hozzájuk társuló vicsor még inkább. Szükség is van rá, mert különben rögtön akadékoskodni kezdene a dolog ellen, így viszont amint belenéz a feléje csillogó agyarakra már nem mer ellenkezni, és jelen állapotában az újabb ökölpróbának sem lenne túlzottan sok értelme. Bólint a parancsra majd elindul a barlang bejárata felé a forrás irányába.*
~Belefeküdni a saját ivóvizünkbe.~ *Gondolkozik a dolgon. Korai éveiben nem bírta a vizet, és a pusztán kevés helyen található olyan barlangi forrás mint ami ennek az odúnak a mélyén felbugyogott. Leérve áthalad az étkezőn, hangosan üdvözli a tábor zöldbőrű lakóit, elvesz a raktárból egy pálinkás üveget, majd tovább megy a víz irányába.*
~Tönkre fogom tenni az egészet.~ *Gondolja magában, majd megszaglálja a vállát. Tényleg van egy kis bukéja. Nem a szokásos, hanem az ami a csatában és idefele ragadt rá amikor a halott hárpiákkal utazott egy szekéren. Borzalmas illat, és érti már miért kéne leszednie magáról, ám a módszerrel sehogy se akar megbarátkozni.*
-Na lássunk neki. *Mondja halkan és agyaraival kirántja a pálinkásüveg dugóját, majd nagyot kortyol belőle. Ez segít. Valahogy, nagy nehezen lerúgja lábáról bakancsait, lecsatolja alkarvédőit aztán régi koszlott nadrágját is ledobja magáról övével együtt. Tudja jól mennyire káros lehet a víz, testre öltözékre egyaránt, és ha már magát kiteszi ennek a megpróbáltatásnak, nem akarja régóta leváltatlan, és sosem mosott öltözékét is kitenni a kis tavacska veszélyeinek. Még egy kortyot tol le a torkán a tüzes nedűből, aztán beleengedi lábát a vízbe. A tó hideg, ám az eddigi két korty kellemesen átmelegítette. Azt már jobban furcsállja, hogy minél jobban belemerül a tóba az annál inkább elfeketedik körülötte, ő pedig a zöld egyre világosabb árnyalatában tetszeleg.*
//Hóhércsomó//
//Otthon édes otthon?//
*Mérget talán a csapdák karóira lehetne tenni, viszont azt sem kell feltétlenül kell mindenféle növényekből és gyíkok nyálából előkeríteni. Bőven elég ha kennek rá valami mocskot aztán szépen elfertőzheti a sebet bárki legyen is az a szerencsétlen aki belelép. Bár akkor meg nem lehet vele vadat fogni hiszen rögtön ehetetlenné tenné a húst.
A kereskedőkkel kapcsolatban csak bólint, ha nem jön össze a dolog legalább lesz akit meglophatnak. Talán van pár állatuk. Marhák, lovak Gwuffok, és amúgy is jól jöhet nekik ha a szállítmányaikra egy törzsnyi ork vállal garanciát.*
-Ami jó a vadak ellen az jó a támadók ellen is. Senki nem köszöni meg ha felnyársalja egy karó. *Ha jobban belegondol, nem ártana minél nagyobb gödröket ásni. Nem egy olyan állat járkál a pusztán ami nagyobb mint egy ház, és ha olyan kedve van akkor könnyedén le is bonthat egyet.*
~Talán élve is elfoghatnánk a betolakodókat.~ *Veti fel az ötletet egyelőre magának. Sok macera lenne vele. Mélyebbre kellene ásni a gödröt, de nem kéne hozzá karókat keríteni. Vagy foghatnának párat hálókkal. Az ötlet már nem jut el odáig, hogy a vezérnek is említést tegyen róla. A legfontosabb dolguk megvédeni a barlangot egy esetleges támadás ellen és ha azt nem egy, vagy két magányos felderítő, tolvaj, hanem tíz, vagy még több fegyveres teszi akkor bizony nincs helye az effajta szórakozásoknak, mint a fogolyszedés.*
-Akkor ott kezdünk. *Mondja és bárdjával két íves vonalat rajzol a tábor mellé, egyet a karavánpihenő, másikat a szántók irányából. Vezére következő szavai azonban meglepik és a hozzájuk társuló vicsor még inkább. Szükség is van rá, mert különben rögtön akadékoskodni kezdene a dolog ellen, így viszont amint belenéz a feléje csillogó agyarakra már nem mer ellenkezni, és jelen állapotában az újabb ökölpróbának sem lenne túlzottan sok értelme. Bólint a parancsra majd elindul a barlang bejárata felé a forrás irányába.*
~Belefeküdni a saját ivóvizünkbe.~ *Gondolkozik a dolgon. Korai éveiben nem bírta a vizet, és a pusztán kevés helyen található olyan barlangi forrás mint ami ennek az odúnak a mélyén felbugyogott. Leérve áthalad az étkezőn, hangosan üdvözli a tábor zöldbőrű lakóit, elvesz a raktárból egy pálinkás üveget, majd tovább megy a víz irányába.*
~Tönkre fogom tenni az egészet.~ *Gondolja magában, majd megszaglálja a vállát. Tényleg van egy kis bukéja. Nem a szokásos, hanem az ami a csatában és idefele ragadt rá amikor a halott hárpiákkal utazott egy szekéren. Borzalmas illat, és érti már miért kéne leszednie magáról, ám a módszerrel sehogy se akar megbarátkozni.*
-Na lássunk neki. *Mondja halkan és agyaraival kirántja a pálinkásüveg dugóját, majd nagyot kortyol belőle. Ez segít. Valahogy, nagy nehezen lerúgja lábáról bakancsait, lecsatolja alkarvédőit aztán régi koszlott nadrágját is ledobja magáról övével együtt. Tudja jól mennyire káros lehet a víz, testre öltözékre egyaránt, és ha már magát kiteszi ennek a megpróbáltatásnak, nem akarja régóta leváltatlan, és sosem mosott öltözékét is kitenni a kis tavacska veszélyeinek. Még egy kortyot tol le a torkán a tüzes nedűből, aztán beleengedi lábát a vízbe. A tó hideg, ám az eddigi két korty kellemesen átmelegítette. Azt már jobban furcsállja, hogy minél jobban belemerül a tóba az annál inkább elfeketedik körülötte, ő pedig a zöld egyre világosabb árnyalatában tetszeleg.*
949. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-02-19 11:18:19
Üzenet elküldve: 2016-02-19 11:18:19
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60
Játékstílus: Vakmerő
//Sa’argathot ébredése//
//Hóhércsomó//
//Otthon édes otthon?//
-Nőstényt? Én? Akadna olyan közülük, aki elvállalná? Eléggé kétlem. Nagy felelősség zúdulna annak a nősténynek a nyakába! Sőt még engem is el kéne viseljen! *Nevet, majd az erős nyugtatóra biccent.*
-Rendben mindenképp beszélek vele erről, és majd kivitelezzük. Elvégre ez nem méreg. Csata előtt adhatnánk Worghnak is, és nyugodtan kaszabolná az ellent. *Továbbra is nevet, mert tudja hogy a másik hevessége miatt olyan hatékony.*
-Igen, jobb a szelídített, de annak meg is van az ára. És hacsak nem találunk valami tejelő melót, akkor nem igazán tudnánk annyi állatot megvenni. De igyekszem elmenni az Owairatokhoz is, ők pedig igen jó kereskedők. Talán együtt kitalálhatunk valami jövedelmezőt. * Csatával kapcsolatos megjegyzésére hamar visszapillant a vezér Gravakra.*
-Zirrahékat már vagy egy hete küldtem el, még mire odaérnék Grombarba az legalább jó pár nap. Gworashék pedig nem fognak harcba bocsátkozni, ha nincs segítségük. Legalább is remélem. Harc pedig mindig van, és lesz is. Attól nem kell félni.* Aztán nézi ahogy Gravak felvázolja a helyzetet, és azon tanakodik hova tegyenek csapdát.*
-Én biztosan a karavánpihenő felé, és a szántók irányába tennék vermeket. Viszont nem ártana néhány olyan csapdát is letenni, amivel vadakat is fogunk. Jó lenne némi állandó húsforrás is. Mellesleg nem árt néhány vadász a szélekre, akik néhányszor átjárják a környéket. *Próbál ésszerűen gondolkodni, és úgy nézni a térképet mintha ő támadna a barlangra.*
-Most pihenj le! Eleget harcoltál már! Tölts egy pálinkát, és végy egy fürdőt! Ugyanis bűzlesz mint a rothadó tetem! *Vicsorog, és ő pedig segít lepakolni a szekeret.*
//Hóhércsomó//
//Otthon édes otthon?//
-Nőstényt? Én? Akadna olyan közülük, aki elvállalná? Eléggé kétlem. Nagy felelősség zúdulna annak a nősténynek a nyakába! Sőt még engem is el kéne viseljen! *Nevet, majd az erős nyugtatóra biccent.*
-Rendben mindenképp beszélek vele erről, és majd kivitelezzük. Elvégre ez nem méreg. Csata előtt adhatnánk Worghnak is, és nyugodtan kaszabolná az ellent. *Továbbra is nevet, mert tudja hogy a másik hevessége miatt olyan hatékony.*
-Igen, jobb a szelídített, de annak meg is van az ára. És hacsak nem találunk valami tejelő melót, akkor nem igazán tudnánk annyi állatot megvenni. De igyekszem elmenni az Owairatokhoz is, ők pedig igen jó kereskedők. Talán együtt kitalálhatunk valami jövedelmezőt. * Csatával kapcsolatos megjegyzésére hamar visszapillant a vezér Gravakra.*
-Zirrahékat már vagy egy hete küldtem el, még mire odaérnék Grombarba az legalább jó pár nap. Gworashék pedig nem fognak harcba bocsátkozni, ha nincs segítségük. Legalább is remélem. Harc pedig mindig van, és lesz is. Attól nem kell félni.* Aztán nézi ahogy Gravak felvázolja a helyzetet, és azon tanakodik hova tegyenek csapdát.*
-Én biztosan a karavánpihenő felé, és a szántók irányába tennék vermeket. Viszont nem ártana néhány olyan csapdát is letenni, amivel vadakat is fogunk. Jó lenne némi állandó húsforrás is. Mellesleg nem árt néhány vadász a szélekre, akik néhányszor átjárják a környéket. *Próbál ésszerűen gondolkodni, és úgy nézni a térképet mintha ő támadna a barlangra.*
-Most pihenj le! Eleget harcoltál már! Tölts egy pálinkát, és végy egy fürdőt! Ugyanis bűzlesz mint a rothadó tetem! *Vicsorog, és ő pedig segít lepakolni a szekeret.*
948. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-02-19 10:01:19
Üzenet elküldve: 2016-02-19 10:01:19
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Egy rakás ork//
-Látom már valaki le is csapott rá! *Nevet Kilbra akciózásán, és mivel Assag sok mindent nem szólt hozzá a vezér mondókájához így Hagrar felkel az asztaltól. Jókora kezét ráteszi Assag vállára, majd még intéz hozzá pár szót.*
-Nem baj! Majd tutul érted, hidd el amikor tátongó seb lesz az oldalán! *Nevet, majd szó nélkül elindul kifelé. Szokott ilyet csinálni, elég gyakran a vezér. Talán ilyenkor mérlegeli át a dolgokat, és rágja meg az aggodalmakat. Tény, hogy kéne neki valaki akivel megoszthatja aggodalmát. De leginkább megtartja magának a gondolatait. Ha állandóan aggódna a többiek előtt, bizonytalanná válna a vezetés.*
-Őröket a bejárathoz! Két őrszemet pedig ki a pusztára! *Mondja komoly hangsúllyal az egyik orknak aki a bejárat közelében van.*
~ Talán itt az ideje asszonyt választani! Áh.. Ki merné azt bevállalni? ~
*Fegyver nélkül, távozik a barlangból. Talán hajnalban visszatér, talán később. Mire kijózanodnak a többiek addigra biztos!*
//Egy rakás ork//
-Látom már valaki le is csapott rá! *Nevet Kilbra akciózásán, és mivel Assag sok mindent nem szólt hozzá a vezér mondókájához így Hagrar felkel az asztaltól. Jókora kezét ráteszi Assag vállára, majd még intéz hozzá pár szót.*
-Nem baj! Majd tutul érted, hidd el amikor tátongó seb lesz az oldalán! *Nevet, majd szó nélkül elindul kifelé. Szokott ilyet csinálni, elég gyakran a vezér. Talán ilyenkor mérlegeli át a dolgokat, és rágja meg az aggodalmakat. Tény, hogy kéne neki valaki akivel megoszthatja aggodalmát. De leginkább megtartja magának a gondolatait. Ha állandóan aggódna a többiek előtt, bizonytalanná válna a vezetés.*
-Őröket a bejárathoz! Két őrszemet pedig ki a pusztára! *Mondja komoly hangsúllyal az egyik orknak aki a bejárat közelében van.*
~ Talán itt az ideje asszonyt választani! Áh.. Ki merné azt bevállalni? ~
*Fegyver nélkül, távozik a barlangból. Talán hajnalban visszatér, talán később. Mire kijózanodnak a többiek addigra biztos!*
947. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-02-19 09:27:07
Üzenet elküldve: 2016-02-19 09:27:07
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Sa’argathot ébredése//
//Hóhércsomó//
//Otthon édes otthon?//
*Ő sem állhatja meg nevetés nélkül, bár reggelre egy kicsit szégyenli magát amiért elaludt az út során. Neki kellett volna őrködnie az éjszaka, és akkor legalább egy pihent harcos lett volna a szekéren, de egyszerűen nem bírta ki. Mintha ez az átkozott sérülés, nem csak vállát, hanem egész szervezetét meggyengítette volna, így ez a feladat is Hagrarra hárult.*
-Na és te? Kinéztél már magadnak egy erős lábú nőstényt? *Kérdez vissza, bár ez a kérdés azért több annál, és ezt a vezér is tudhatja. Egy királynő, vagy főnökasszony fontos pozíciót jelent egy ork klánon belül, és sokkal súlyosabb választás mint egy egyszerű harcosé. Gravak jókedve még akkor sem hagy alább mikor a Drahunra terelődik a szó, bár a vállalkozás, minél többet gondolkozik rajta annál nehezebbnek tűnik.*
-A legegyszerűbb az lenne, ha Assag kikeverne valami erős nyugtatót. Egy felnőtt állatot, persze azzal se teríthetnénk le, de egy kölyökkel már menne a dolog. Ez inkább a kormosok módszereire hasonlít, de kétségkívül hatékony. *Már csak azt kéne kiválasztani aki a közelükbe lopódzik. Ez veszélyes feladat, hiszen ha a Drahun megvadul akkor mindent letapos ami az útjába kerül, aztán jól megnézhetik magukat mindannyian. Szerinte megéri a kockázatot, más kérdés lesz e rá vállalkozó.*
-Gwuffból is jobb a szelídített állat. Nem kell annyit szöszölni vele, nyugodtabb, és könnyebb megülni. Én jól értek az állatokhoz, de csak ha rájuk koncentrálhatok. Ha egyetlen csettintéssel a szolgálatomba kényszeríthetném őket, akkor nem lopott volna meg az a zsivány városőr. *Aki most valószínűleg a halottak listáját gyarapítja mert sehol nem látta a karavánpihenőben. Ez csak most jutott el az agyáig, ám igazán kellemes gondolat, és ha nem is kapta vissza a régi életét, legalább elmondható, tovább élt mint az a nyomorult fehér tollas.*
-Majd szétnézek a városban. Úgyis szeretnék egy jó vértet kovácsoltatni magamnak. Akkor már megnézem miféle bestiáktól rettegnek az Arthenioriak. Ha van köztük olyan amit használhatunk akkor pár emberrel elhozzuk eléd.
*Közben a szekér lassan beér pusztai otthonuk közelébe és hamar szembe találják magukat a szokásos üdvözlésekkel. Nem csoda, elvégre maga a vezér érkezett meg hozzájuk, méghozzá nem kis zsákmány kíséretében. Az erős hárpiakarmok, a rengeteg csont és a páncél a törzs első valódi szerzeménye tehát bőven van mit áldani a nevén. A hírek viszont nem a legjobbak. Az orkok akik pihenőbe indulásuk előtt elhagyták az odút most messze járnak és újabb különös jelenségek történnek, ezúttal a Grombar kastély közelében. Nyilván ugyanaz lehet az oka mint a pihenő környéki eseményeknek. Az a nagy gonosz felleg ami elhaladt déli irányba. Északról a csonttemetőből indult és délre a szántók felé haladt. Ha a Grombar ahol nem is olyan rég, még a kísértettel meg a "két színű" elf párossal küzdöttek, most támadás alatt áll akkor reméli jobb katonák vannak ott mint akik a pihenő falain ültek valami rossz ízlésű kőműves díszítőelemeiként. Figyelmesen hallgatja végig mind az őr mind vezére szavait miközben lekászálódik a szekérről, a kérdésre pedig nagyot nevet és épp karjával vállon veregeti a vezért.*
-A helyedben nem hagynék ki egy ilyen nagyszerű csatalehetőséget. A hullák most orkokkal találták szembe magukat. Nem az emberek és elfek nyílvesszőivel, hanem Gworash kalapácsával. Különben is, ki tudja mikor nyílik megint alkalmunk harcolni. *Ez tényleg jó kérdés, és már a szilánkokkal való találkozó óta töpreng ezen a dolgon. Nehéz belőni a jó ellenfelet. Ha túl gyenge nincs a dologban semmi izgalom, ha meg túl erős úgy járnak mint a pihenő mellett, és bízhatnak az égi csodában.
Megvakarja ebei füle tövét, aztán bezavarja őket a barlangba mielőtt elkezdenék kibővíteni a bejáratot. Az mondjuk érdekli mekkora bejárat kell majd ha a drahunt hozzák haza, bár először az is gyermek lesz, és csak később érik felnőtté. Addig meg ellehet a barlang mélyén, szokva az orkok szagát, érintését. Az állandó harcot ami a törzs belső egységét és az orkokk erejét adja. Így végül magát is a törzs egy tagjának tekintheti.*
-Na de előbb. *Szól ismét a vezérhez, és leemeli a szekérről egyik csatabárdját, és egyik hegyével rajzolgatni kezd a porba.*
-Beszéljük meg merre álljanak azok a csapdák, nem lenne jó ha társaink esnének bele mikor visszaérnek a küldetésükről. *Idefel jövet már megfogalmazódott pár ötlet a fejében, amik közül sokat elvethet a sík terep miatt. Nem lehet lengőtuskó, se hurok ami a földről a levegőbe rántja az ellenfelet. Pedig ez utóbbira kíváncsi lett volna, mert elképzelni nem tudja mégis, hogyan működik. Ellenben áshatnak gödröket, kiverhetik az alját hegyes karókkal, állíthatnak medvecsapda szerű lábfogókat, még ha kénytelenek is lesznek hanyagolni a vas alkatrészeket. Kirakhatnak dárdavető gépeket, vagy óriási egérfogókra hasonlító monstrumokat.*
-Itt a tábor bejárata. Itt vannak a közeli fák. Ez meg itt. *A bejáratot egy nagy iksszel a fákat kis egyenes vonalakkal jelöli be, majd pár lépést arrább lép és egy hosszú egyenes nyilat rajzol a földre.*
-Ez meg a karavánút ami észak felé vezet. A kérdés, ha egy hívatlan vendég megpróbálna a közelünkbe férkőzni. Vajon melyik irányból közelítene?
//Hóhércsomó//
//Otthon édes otthon?//
*Ő sem állhatja meg nevetés nélkül, bár reggelre egy kicsit szégyenli magát amiért elaludt az út során. Neki kellett volna őrködnie az éjszaka, és akkor legalább egy pihent harcos lett volna a szekéren, de egyszerűen nem bírta ki. Mintha ez az átkozott sérülés, nem csak vállát, hanem egész szervezetét meggyengítette volna, így ez a feladat is Hagrarra hárult.*
-Na és te? Kinéztél már magadnak egy erős lábú nőstényt? *Kérdez vissza, bár ez a kérdés azért több annál, és ezt a vezér is tudhatja. Egy királynő, vagy főnökasszony fontos pozíciót jelent egy ork klánon belül, és sokkal súlyosabb választás mint egy egyszerű harcosé. Gravak jókedve még akkor sem hagy alább mikor a Drahunra terelődik a szó, bár a vállalkozás, minél többet gondolkozik rajta annál nehezebbnek tűnik.*
-A legegyszerűbb az lenne, ha Assag kikeverne valami erős nyugtatót. Egy felnőtt állatot, persze azzal se teríthetnénk le, de egy kölyökkel már menne a dolog. Ez inkább a kormosok módszereire hasonlít, de kétségkívül hatékony. *Már csak azt kéne kiválasztani aki a közelükbe lopódzik. Ez veszélyes feladat, hiszen ha a Drahun megvadul akkor mindent letapos ami az útjába kerül, aztán jól megnézhetik magukat mindannyian. Szerinte megéri a kockázatot, más kérdés lesz e rá vállalkozó.*
-Gwuffból is jobb a szelídített állat. Nem kell annyit szöszölni vele, nyugodtabb, és könnyebb megülni. Én jól értek az állatokhoz, de csak ha rájuk koncentrálhatok. Ha egyetlen csettintéssel a szolgálatomba kényszeríthetném őket, akkor nem lopott volna meg az a zsivány városőr. *Aki most valószínűleg a halottak listáját gyarapítja mert sehol nem látta a karavánpihenőben. Ez csak most jutott el az agyáig, ám igazán kellemes gondolat, és ha nem is kapta vissza a régi életét, legalább elmondható, tovább élt mint az a nyomorult fehér tollas.*
-Majd szétnézek a városban. Úgyis szeretnék egy jó vértet kovácsoltatni magamnak. Akkor már megnézem miféle bestiáktól rettegnek az Arthenioriak. Ha van köztük olyan amit használhatunk akkor pár emberrel elhozzuk eléd.
*Közben a szekér lassan beér pusztai otthonuk közelébe és hamar szembe találják magukat a szokásos üdvözlésekkel. Nem csoda, elvégre maga a vezér érkezett meg hozzájuk, méghozzá nem kis zsákmány kíséretében. Az erős hárpiakarmok, a rengeteg csont és a páncél a törzs első valódi szerzeménye tehát bőven van mit áldani a nevén. A hírek viszont nem a legjobbak. Az orkok akik pihenőbe indulásuk előtt elhagyták az odút most messze járnak és újabb különös jelenségek történnek, ezúttal a Grombar kastély közelében. Nyilván ugyanaz lehet az oka mint a pihenő környéki eseményeknek. Az a nagy gonosz felleg ami elhaladt déli irányba. Északról a csonttemetőből indult és délre a szántók felé haladt. Ha a Grombar ahol nem is olyan rég, még a kísértettel meg a "két színű" elf párossal küzdöttek, most támadás alatt áll akkor reméli jobb katonák vannak ott mint akik a pihenő falain ültek valami rossz ízlésű kőműves díszítőelemeiként. Figyelmesen hallgatja végig mind az őr mind vezére szavait miközben lekászálódik a szekérről, a kérdésre pedig nagyot nevet és épp karjával vállon veregeti a vezért.*
-A helyedben nem hagynék ki egy ilyen nagyszerű csatalehetőséget. A hullák most orkokkal találták szembe magukat. Nem az emberek és elfek nyílvesszőivel, hanem Gworash kalapácsával. Különben is, ki tudja mikor nyílik megint alkalmunk harcolni. *Ez tényleg jó kérdés, és már a szilánkokkal való találkozó óta töpreng ezen a dolgon. Nehéz belőni a jó ellenfelet. Ha túl gyenge nincs a dologban semmi izgalom, ha meg túl erős úgy járnak mint a pihenő mellett, és bízhatnak az égi csodában.
Megvakarja ebei füle tövét, aztán bezavarja őket a barlangba mielőtt elkezdenék kibővíteni a bejáratot. Az mondjuk érdekli mekkora bejárat kell majd ha a drahunt hozzák haza, bár először az is gyermek lesz, és csak később érik felnőtté. Addig meg ellehet a barlang mélyén, szokva az orkok szagát, érintését. Az állandó harcot ami a törzs belső egységét és az orkokk erejét adja. Így végül magát is a törzs egy tagjának tekintheti.*
-Na de előbb. *Szól ismét a vezérhez, és leemeli a szekérről egyik csatabárdját, és egyik hegyével rajzolgatni kezd a porba.*
-Beszéljük meg merre álljanak azok a csapdák, nem lenne jó ha társaink esnének bele mikor visszaérnek a küldetésükről. *Idefel jövet már megfogalmazódott pár ötlet a fejében, amik közül sokat elvethet a sík terep miatt. Nem lehet lengőtuskó, se hurok ami a földről a levegőbe rántja az ellenfelet. Pedig ez utóbbira kíváncsi lett volna, mert elképzelni nem tudja mégis, hogyan működik. Ellenben áshatnak gödröket, kiverhetik az alját hegyes karókkal, állíthatnak medvecsapda szerű lábfogókat, még ha kénytelenek is lesznek hanyagolni a vas alkatrészeket. Kirakhatnak dárdavető gépeket, vagy óriási egérfogókra hasonlító monstrumokat.*
-Itt a tábor bejárata. Itt vannak a közeli fák. Ez meg itt. *A bejáratot egy nagy iksszel a fákat kis egyenes vonalakkal jelöli be, majd pár lépést arrább lép és egy hosszú egyenes nyilat rajzol a földre.*
-Ez meg a karavánút ami észak felé vezet. A kérdés, ha egy hívatlan vendég megpróbálna a közelünkbe férkőzni. Vajon melyik irányból közelítene?
946. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-02-19 08:23:43
Üzenet elküldve: 2016-02-19 08:23:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 148
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 148
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Egy rakás ork//
~Hát úgy tűnik itt is alábecslik a mérgek szépségét.~
*A legkevésbé sem akad fenn a témán, viszont elkönyveli magában, hogy az ötlet még mindig nem elvetendő.*
~Játszani lehet itt a csapattal, aztán meg úgyis imádják majd, azt, aki kigyógyítja őket a nyavalyából.~
*Apró vigyorra húzódik a szája ahogy ezt tervezgeti, bár tudja, igazán nem lenne érdemes ezt meglépni. Több oknál fogva sem. Ettől függetlenül azért jól esik az eredar lelkének a fröcsögő gyűlöletben megmártózni. Na meg a lelkesítő néphez- és szívhez szóló beszéd sem hátrány, ha egyik fülén be, másikon ki. Hogy a szerepe megvan-e, azt nem tudja, és őszintén, amíg megkapja amit akar, nem is számít. A klán úgy játszatja a háborúsdit meg a fajmegváltást, ahogy jól esik nekik. Assag feladata csak annyi, hogy ezt minél tartósabbnak megőrizze. Ilyen módon még hasznára is lehet a kompániának, de ez nem prioritás. Gravak válaszol a nő helyett, aki erre csak egy a vigyorgás és vicsorgás furcsa keverékével fűszerezve emeli meg a poharát a harcos felé.*
-Úgy fest nem vagyok elég harcias neki.
*A vezér válasza nem olyan ígéretes, mint remélte.*
~Ha választani lehet, én a tűzre s vasra voksolok.~
//Egy rakás ork//
~Hát úgy tűnik itt is alábecslik a mérgek szépségét.~
*A legkevésbé sem akad fenn a témán, viszont elkönyveli magában, hogy az ötlet még mindig nem elvetendő.*
~Játszani lehet itt a csapattal, aztán meg úgyis imádják majd, azt, aki kigyógyítja őket a nyavalyából.~
*Apró vigyorra húzódik a szája ahogy ezt tervezgeti, bár tudja, igazán nem lenne érdemes ezt meglépni. Több oknál fogva sem. Ettől függetlenül azért jól esik az eredar lelkének a fröcsögő gyűlöletben megmártózni. Na meg a lelkesítő néphez- és szívhez szóló beszéd sem hátrány, ha egyik fülén be, másikon ki. Hogy a szerepe megvan-e, azt nem tudja, és őszintén, amíg megkapja amit akar, nem is számít. A klán úgy játszatja a háborúsdit meg a fajmegváltást, ahogy jól esik nekik. Assag feladata csak annyi, hogy ezt minél tartósabbnak megőrizze. Ilyen módon még hasznára is lehet a kompániának, de ez nem prioritás. Gravak válaszol a nő helyett, aki erre csak egy a vigyorgás és vicsorgás furcsa keverékével fűszerezve emeli meg a poharát a harcos felé.*
-Úgy fest nem vagyok elég harcias neki.
*A vezér válasza nem olyan ígéretes, mint remélte.*
~Ha választani lehet, én a tűzre s vasra voksolok.~
945. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-02-19 07:07:37
Üzenet elküldve: 2016-02-19 07:07:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60
Játékstílus: Vakmerő
//Sa’argathot ébredése//
//Hóhércsomó//
//Otthon édes otthon?//
*Mikor hajnalodik, a két ork már a füves pusztán jár, egy csinos kis szekérrel. Végre hazaértek. Gravak szavai mosolyt húznak a vezér szájára. Sárgás agyarai kivillannak.*
-Megkapod ne aggódj! Csak nekem ne siránkozz, hogy az asszony ver! Haha!
*Nevetgél rekedtes hangon, s annak ellenére hogy átvirrasztotta az éjszakát nem fáradt. Vagy csupán hajtja a honvágy. Megszerette ezt a helyet, és az itt lakókat. A füves puszta termőföldnek igen gazdag. Elvégre a csordák amik itt legelnek szerte a pusztán, mind táplálják a földet. Újítják a zöldet, és trágyázzák a földet. Egy tökéletes otthont találtak maguknak.*
-Jó akkor kérek tőled egy Drahunt! Te úgyis értesz az állatokhoz. A szellemek adtak hozzá tehetséget! Gworash is bír az állatokkal, és vadászaink is vannak. Kötelek kellenek, és vagy 9 ork. Annyi talán elég. Egy lábra jut két ork, plusz aki fárasztja! Semmi sem lehetetlen. De én viccnek szántam. Viszont ha kivitelezhető, annak én örülnék a legjobban. *S közben már meg is látja a barlang bejáratát. Két őr igyekszik pont a szekér irányába. Hagrar közben visszatér a beszélgetéshez, amíg oda nem érnek az őrök.*
-Guffot fogni is lehet, nem kell lopni. Csordában élnek azok is. És elég pár darab, s lehet őket tenyészteni. Van hely bőven itt. Csak meg kell védenünk amink van!
Trollok? Régen hatalmas ellenfelek voltak mifelénk. De mostanra őket is visszaszorították. Ezért is fel fogjuk őket keresni. Viszünk ajándékot. És ha a szellemek is úgy akarják, megvédjük őket is. És remélem testvér, hogy elég ha csak a Tharg csont remeg. Nem akarok összecsapni velük. Még nem. És ha nem adnak okot rá, a közeljövőben sem! * A harci szekér gondolatán is jót nevet. Majd azért hozzá is szól.* -Jól van testvér, de Worghot tedd a tetejére. Mert akkor először őt lövik nem a szekeret! *Ő a pénz miatt nem aggódik. Ha minden jól megy és kitavaszodik, itt virágozni fog minden. A két ork őr lihegve aggodalmas tekintettel rohannak a szekérhez. Gworash két közeli jó barátja állítja meg a lovat, és jelentést tesznek.*
-Üdv vezérem! Gravak! *Biccent mindkettőnek, és az egyik nekiáll mesélni a híreket.*
-Hagrar! A sziklaszirteknél voltunk Gworashékkal mikor fura fényeket látott a Grombar kastély felől. Daetthel elindultak arra felé. Azt mondta valami gonosz szállta meg a vidéket. Minket visszaküldtek ide hogy átadjuk neked a hírt. Vezérem mi a parancsod? Mit tegyünk? Harcolunk? *Tárja szét kezét az ork. S úgy tűnik igen felpezsdült, hogy végre talán harcolhat. Hagrar eddigi jókedve hamar a sírba száll. Aggodalmasan bámul körbe, majd vissza kérdez az őrtől.*
-Zirrah, és a többiek visszaértek már?
-Nem vezérem! Róluk sincs semmi hír! *Válaszol az ork, s hevesen rázza a fejét.*
~ Pont ilyenkor nincs senki itt? ~
-Jó vissza a helyedre! Nem harcolunk! Különben is asszonyaidat meg az öregeket meg itt hagynád védtelenül? *Mordul rá az őrre, aki biccentve elfogadja a vezér döntését, és visszaindulnak a barlang bejáratához. Közben biztos káromkodik valamit, mert messziről hallani hogy motyog. Hagrar pedig Gravakra pillant*
-Na most te mit tennél a helyemben? Gworash bölcs! Ok nélkül nem ugrik bele semmibe. Csak tudnak magukra vigyázni. Zirrah meg...Ah! Mondtam neki hogy igyekezzen!
*Csapnak a vezér feje fölött össze az óriások, és nem elég hogy a karavánpihenőnél balhé volt, most Grombarnál is.*
-Csakis a hullák lehetnek Grombarnál. Viszont egész közel van a Thargokhoz. Biztos nem ülnek a seggükön. *Agyal hangosan gondolkodva, és megindítja a lovat, egész a barlangig. Még a vezér azért odaszól az őröknek.*
-Álljatok neki kicsit kibővíteni a bejáratot, hogy a szekér beférjen! És pakoljátok be ami rajta van! *Kissé dühös, mert sose úgy vannak a dolgok ahogy ő szeretné. De hát mindig így van ez.*
//Hóhércsomó//
//Otthon édes otthon?//
*Mikor hajnalodik, a két ork már a füves pusztán jár, egy csinos kis szekérrel. Végre hazaértek. Gravak szavai mosolyt húznak a vezér szájára. Sárgás agyarai kivillannak.*
-Megkapod ne aggódj! Csak nekem ne siránkozz, hogy az asszony ver! Haha!
*Nevetgél rekedtes hangon, s annak ellenére hogy átvirrasztotta az éjszakát nem fáradt. Vagy csupán hajtja a honvágy. Megszerette ezt a helyet, és az itt lakókat. A füves puszta termőföldnek igen gazdag. Elvégre a csordák amik itt legelnek szerte a pusztán, mind táplálják a földet. Újítják a zöldet, és trágyázzák a földet. Egy tökéletes otthont találtak maguknak.*
-Jó akkor kérek tőled egy Drahunt! Te úgyis értesz az állatokhoz. A szellemek adtak hozzá tehetséget! Gworash is bír az állatokkal, és vadászaink is vannak. Kötelek kellenek, és vagy 9 ork. Annyi talán elég. Egy lábra jut két ork, plusz aki fárasztja! Semmi sem lehetetlen. De én viccnek szántam. Viszont ha kivitelezhető, annak én örülnék a legjobban. *S közben már meg is látja a barlang bejáratát. Két őr igyekszik pont a szekér irányába. Hagrar közben visszatér a beszélgetéshez, amíg oda nem érnek az őrök.*
-Guffot fogni is lehet, nem kell lopni. Csordában élnek azok is. És elég pár darab, s lehet őket tenyészteni. Van hely bőven itt. Csak meg kell védenünk amink van!
Trollok? Régen hatalmas ellenfelek voltak mifelénk. De mostanra őket is visszaszorították. Ezért is fel fogjuk őket keresni. Viszünk ajándékot. És ha a szellemek is úgy akarják, megvédjük őket is. És remélem testvér, hogy elég ha csak a Tharg csont remeg. Nem akarok összecsapni velük. Még nem. És ha nem adnak okot rá, a közeljövőben sem! * A harci szekér gondolatán is jót nevet. Majd azért hozzá is szól.* -Jól van testvér, de Worghot tedd a tetejére. Mert akkor először őt lövik nem a szekeret! *Ő a pénz miatt nem aggódik. Ha minden jól megy és kitavaszodik, itt virágozni fog minden. A két ork őr lihegve aggodalmas tekintettel rohannak a szekérhez. Gworash két közeli jó barátja állítja meg a lovat, és jelentést tesznek.*
-Üdv vezérem! Gravak! *Biccent mindkettőnek, és az egyik nekiáll mesélni a híreket.*
-Hagrar! A sziklaszirteknél voltunk Gworashékkal mikor fura fényeket látott a Grombar kastély felől. Daetthel elindultak arra felé. Azt mondta valami gonosz szállta meg a vidéket. Minket visszaküldtek ide hogy átadjuk neked a hírt. Vezérem mi a parancsod? Mit tegyünk? Harcolunk? *Tárja szét kezét az ork. S úgy tűnik igen felpezsdült, hogy végre talán harcolhat. Hagrar eddigi jókedve hamar a sírba száll. Aggodalmasan bámul körbe, majd vissza kérdez az őrtől.*
-Zirrah, és a többiek visszaértek már?
-Nem vezérem! Róluk sincs semmi hír! *Válaszol az ork, s hevesen rázza a fejét.*
~ Pont ilyenkor nincs senki itt? ~
-Jó vissza a helyedre! Nem harcolunk! Különben is asszonyaidat meg az öregeket meg itt hagynád védtelenül? *Mordul rá az őrre, aki biccentve elfogadja a vezér döntését, és visszaindulnak a barlang bejáratához. Közben biztos káromkodik valamit, mert messziről hallani hogy motyog. Hagrar pedig Gravakra pillant*
-Na most te mit tennél a helyemben? Gworash bölcs! Ok nélkül nem ugrik bele semmibe. Csak tudnak magukra vigyázni. Zirrah meg...Ah! Mondtam neki hogy igyekezzen!
*Csapnak a vezér feje fölött össze az óriások, és nem elég hogy a karavánpihenőnél balhé volt, most Grombarnál is.*
-Csakis a hullák lehetnek Grombarnál. Viszont egész közel van a Thargokhoz. Biztos nem ülnek a seggükön. *Agyal hangosan gondolkodva, és megindítja a lovat, egész a barlangig. Még a vezér azért odaszól az őröknek.*
-Álljatok neki kicsit kibővíteni a bejáratot, hogy a szekér beférjen! És pakoljátok be ami rajta van! *Kissé dühös, mert sose úgy vannak a dolgok ahogy ő szeretné. De hát mindig így van ez.*
944. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-02-18 23:44:34
Üzenet elküldve: 2016-02-18 23:44:34
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Egy rakás ork//
*Örül, hogy kapnak az ajánlatára, és az elé toppanó nőstény hevességének is. Nem sokra vinné a fajuk ha nem keresnék folyton az akadályokat, a kihívásokat és ha nem tennének meg mindent azok leküzdéséért, bár jelenlegi elmeállapotában Gravak feje egészen más gondolatok körül forognak, melyek messze nélkülözik ezt a filozófiai magasságot. Elsősorban az elé táruló két agyarra pillant, és kihívóan ő is elővillantja sajátjait, bár ekkor már alig ül a fenekén a sok alkoholtól. Ork mértékkel mérve azok sem a legnagyobbak. Egyes fajtársainak akár egyhüvelykesre, vagy nagyobbra is megnő, bár azt se lehetne mondani, hogy Gravak harapása kellemesebb lenne egy farkasénál.*
-Lássuk. *Vigyorog elhamarkodottan, majd megpróbál valahogy feltápászkodni székéből, ám egy láb hamar útját állja a törekvéseinek, és az igazi meglepetés csak ez után következik mikor érezni véli hátán a padló csattanását, egyébként fel sem tűnt volna neki az esés. Egyensúlyérzéke már annyira cserbenhagyta, hogy úgy érzi mintha az egész barlang ugrott volna ki a széke alól és csapódott volna a hátának nagy erővel. Ám őt sem kell félteni, és bizony neki is vannak még ő is okozhat meglepetéseket. Új helyzetét felfogva hamar ráterelődik figyelme a mellkasán taposó vékony lábra és az ahhoz tartozó elégedett képű nőstényre. Arca felderül, kezei pedig gyorsan, mint valami medvecsapda oldalai megindulnak Kilbra lábfeje felé, hogy szoros fogságba zárják azt. Minél inkább támaszkodik rajta a nőstény annál könnyebb lesz számára ez a művelet, és ha a két kéz összezárul már szinte lehetetlen lesz megszabadulni tőlük.*
-Megvagy. *Vakkantja elégedetten, siker esetén, miközben hamar elérnek hozzá Zirrah szavai is, mire szintén csak kellő pofátlansággal válaszol.*
-Gyertek csak ketten egyszerre, ha mertek. Meglátjuk lent tudtok e tartani. *Felállni már csak nehezen tudna, leginkább akkor ha fölsegítik, ám szavainak jelentése még kétséges. Valószínűleg csak a pia mondatja vele.*
//Egy rakás ork//
*Örül, hogy kapnak az ajánlatára, és az elé toppanó nőstény hevességének is. Nem sokra vinné a fajuk ha nem keresnék folyton az akadályokat, a kihívásokat és ha nem tennének meg mindent azok leküzdéséért, bár jelenlegi elmeállapotában Gravak feje egészen más gondolatok körül forognak, melyek messze nélkülözik ezt a filozófiai magasságot. Elsősorban az elé táruló két agyarra pillant, és kihívóan ő is elővillantja sajátjait, bár ekkor már alig ül a fenekén a sok alkoholtól. Ork mértékkel mérve azok sem a legnagyobbak. Egyes fajtársainak akár egyhüvelykesre, vagy nagyobbra is megnő, bár azt se lehetne mondani, hogy Gravak harapása kellemesebb lenne egy farkasénál.*
-Lássuk. *Vigyorog elhamarkodottan, majd megpróbál valahogy feltápászkodni székéből, ám egy láb hamar útját állja a törekvéseinek, és az igazi meglepetés csak ez után következik mikor érezni véli hátán a padló csattanását, egyébként fel sem tűnt volna neki az esés. Egyensúlyérzéke már annyira cserbenhagyta, hogy úgy érzi mintha az egész barlang ugrott volna ki a széke alól és csapódott volna a hátának nagy erővel. Ám őt sem kell félteni, és bizony neki is vannak még ő is okozhat meglepetéseket. Új helyzetét felfogva hamar ráterelődik figyelme a mellkasán taposó vékony lábra és az ahhoz tartozó elégedett képű nőstényre. Arca felderül, kezei pedig gyorsan, mint valami medvecsapda oldalai megindulnak Kilbra lábfeje felé, hogy szoros fogságba zárják azt. Minél inkább támaszkodik rajta a nőstény annál könnyebb lesz számára ez a művelet, és ha a két kéz összezárul már szinte lehetetlen lesz megszabadulni tőlük.*
-Megvagy. *Vakkantja elégedetten, siker esetén, miközben hamar elérnek hozzá Zirrah szavai is, mire szintén csak kellő pofátlansággal válaszol.*
-Gyertek csak ketten egyszerre, ha mertek. Meglátjuk lent tudtok e tartani. *Felállni már csak nehezen tudna, leginkább akkor ha fölsegítik, ám szavainak jelentése még kétséges. Valószínűleg csak a pia mondatja vele.*
943. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-02-18 18:37:32
Üzenet elküldve: 2016-02-18 18:37:32
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Egy rakás ork//
*Valóban nem így emlékezhettek rá, mármint a tulajdonságokban nem sokat változott: Önző, szófukar, öntelt és kivagyi, miként eddig, azonban az idő múlásával hozzáügyesedett a nagy szájához - miként a verseny is mutatja, most már néha van mire felvágni. Ezért is örül annyira a holnapi erőpróbának, ugyanis olyképpen ismerheti meg a csinos kis trupp egy részét, hogy közben nem érzi magán bátyja óvó-féltő tekintetét. Merthogy az viszont meglehetősen frusztrálja, hogy úgy érzi, soha nem tudja majd kiverni a fejéből, hogy ő már Zirrah, a vadász, Zirrah, a kíméletlen, esetleg Zirrah, a vérszomjas, Hagrar szemében, attól tart, sosem lesz más, mint az aprólék, a hátán függeszkedő ifjonc, akit az út minden kanyarulatánál karon kell ragadni, hogy el ne taknyoljon a saját lábában a fene nagy öntudatától.
Grawak kérdésére előbb végigmustrálja a másik két nőstényt: Assagot meg Kilbrát. Nem különösebben érti egyébként, milyen szempontok alapján rangsorolnak a hímek, de úgy gondolja, nem sokban különbözhet attól, amiben ő méri a hímeket: elég erős-e, elég fifikás-e, van-e vállban akkora, hogy egy kétszárnyas ajtót eltorlaszoljon? Ha a fenti kérdések közül bármelyik kettőre igen a válasz, Zirrahnál már okés a dolog. Ezen logikát követve velük, orkleányokkal sem lehet akkora a probléma.
Horkandtva felnevet Kilbra magánakcióján, és ha a lebirkózás sikeres, feláll, macskamód nyújtózik egyet, a hím által árván hagyott söröskrigliért nyúl. Álló pozíciójából megszemléli a minden valószínűség szerint épp Kilbra alatt hentergő Gravakra. Fitymálón lebiggyeszti ajkait, alsó, hegyeskés, apró szemfogai kivillannak gúnyos mosolyával.*
- Úgy nézem, mindünk elég erős ahhoz, hogy alul maradj.
//Egy rakás ork//
*Valóban nem így emlékezhettek rá, mármint a tulajdonságokban nem sokat változott: Önző, szófukar, öntelt és kivagyi, miként eddig, azonban az idő múlásával hozzáügyesedett a nagy szájához - miként a verseny is mutatja, most már néha van mire felvágni. Ezért is örül annyira a holnapi erőpróbának, ugyanis olyképpen ismerheti meg a csinos kis trupp egy részét, hogy közben nem érzi magán bátyja óvó-féltő tekintetét. Merthogy az viszont meglehetősen frusztrálja, hogy úgy érzi, soha nem tudja majd kiverni a fejéből, hogy ő már Zirrah, a vadász, Zirrah, a kíméletlen, esetleg Zirrah, a vérszomjas, Hagrar szemében, attól tart, sosem lesz más, mint az aprólék, a hátán függeszkedő ifjonc, akit az út minden kanyarulatánál karon kell ragadni, hogy el ne taknyoljon a saját lábában a fene nagy öntudatától.
Grawak kérdésére előbb végigmustrálja a másik két nőstényt: Assagot meg Kilbrát. Nem különösebben érti egyébként, milyen szempontok alapján rangsorolnak a hímek, de úgy gondolja, nem sokban különbözhet attól, amiben ő méri a hímeket: elég erős-e, elég fifikás-e, van-e vállban akkora, hogy egy kétszárnyas ajtót eltorlaszoljon? Ha a fenti kérdések közül bármelyik kettőre igen a válasz, Zirrahnál már okés a dolog. Ezen logikát követve velük, orkleányokkal sem lehet akkora a probléma.
Horkandtva felnevet Kilbra magánakcióján, és ha a lebirkózás sikeres, feláll, macskamód nyújtózik egyet, a hím által árván hagyott söröskrigliért nyúl. Álló pozíciójából megszemléli a minden valószínűség szerint épp Kilbra alatt hentergő Gravakra. Fitymálón lebiggyeszti ajkait, alsó, hegyeskés, apró szemfogai kivillannak gúnyos mosolyával.*
- Úgy nézem, mindünk elég erős ahhoz, hogy alul maradj.
942. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-02-18 10:57:30
Üzenet elküldve: 2016-02-18 10:57:30
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Egy rakás ork//
*Worgh nem látszik észrevenni Kilbrát, ám ettől a nőstény még nem keseredik el. Mivel ott áll mellettük, hát közelről nézheti végig az izmok csatáját, melyben Gravak nyer. Elégedetten vigyorodik el, nem mintha Gravaknak drukkolt volna külön, egyszerűen csak a játékért.
Hogy Hagrar miről beszél a félszárnyúval, meg Assaggal, azt nem érti. Vannak fogalmak melyek nem jutnak el a tudatáig. Nem így persze Gravak kérdése, melynek hatására Kilbra végig méri Zirraht. Aztán tekintete visszatér a hímre és elvicsorodik, kihívóan.
Lehet, hogy nyiszlett ork szemmel nézve, de senki ne becsülje alá. Amit nem tud erővel megnyerni magának, azt megnyeri némi rafinériával.*
-Hááhhh!
*Mozdul. Lép egyet Gravak felé, és kissé közelebb is hajol. Nem túlságosan, hogy a hím esetlegesen ne tudja elkapni, de egyértelműsítse, hogy a szavak neki szólnak.*
-Kilbra erős. Téged is lebirkóz. Még őt is lebirkóz.
*Jobbjával Worghra mutat, s közben elővillantja aprócska agyarait, melyek fel nem érhetnek egy hím agyaraival, de a nőstények között talán kicsit hosszabbak. S csattint egyet a fogaival.
S innentől kezdve, lesz igazán gyors. Míg jobb karjával elterelte vélhetően Gravak figyelmét, addig lábbal előre lép még egyet, s bal mancsa csattan a hím mellkasán, taszítva egyet rajta. Akár széken ül Gravak, akár padon, a taszítás elég nagy ahhoz, hogy az ittas hímet kibillentse egyensúlyából, s ha amaz elterül a hátára, Kilbra már is ott terem, s jobb talpa a hím mellkasára támaszkodik. Derékból hajol előre.*
-Kilbra erős.
*Persze, ha Gravak ezt valahogy megakadályozza, akkor másként történik a dolog.*
//Egy rakás ork//
*Worgh nem látszik észrevenni Kilbrát, ám ettől a nőstény még nem keseredik el. Mivel ott áll mellettük, hát közelről nézheti végig az izmok csatáját, melyben Gravak nyer. Elégedetten vigyorodik el, nem mintha Gravaknak drukkolt volna külön, egyszerűen csak a játékért.
Hogy Hagrar miről beszél a félszárnyúval, meg Assaggal, azt nem érti. Vannak fogalmak melyek nem jutnak el a tudatáig. Nem így persze Gravak kérdése, melynek hatására Kilbra végig méri Zirraht. Aztán tekintete visszatér a hímre és elvicsorodik, kihívóan.
Lehet, hogy nyiszlett ork szemmel nézve, de senki ne becsülje alá. Amit nem tud erővel megnyerni magának, azt megnyeri némi rafinériával.*
-Hááhhh!
*Mozdul. Lép egyet Gravak felé, és kissé közelebb is hajol. Nem túlságosan, hogy a hím esetlegesen ne tudja elkapni, de egyértelműsítse, hogy a szavak neki szólnak.*
-Kilbra erős. Téged is lebirkóz. Még őt is lebirkóz.
*Jobbjával Worghra mutat, s közben elővillantja aprócska agyarait, melyek fel nem érhetnek egy hím agyaraival, de a nőstények között talán kicsit hosszabbak. S csattint egyet a fogaival.
S innentől kezdve, lesz igazán gyors. Míg jobb karjával elterelte vélhetően Gravak figyelmét, addig lábbal előre lép még egyet, s bal mancsa csattan a hím mellkasán, taszítva egyet rajta. Akár széken ül Gravak, akár padon, a taszítás elég nagy ahhoz, hogy az ittas hímet kibillentse egyensúlyából, s ha amaz elterül a hátára, Kilbra már is ott terem, s jobb talpa a hím mellkasára támaszkodik. Derékból hajol előre.*
-Kilbra erős.
*Persze, ha Gravak ezt valahogy megakadályozza, akkor másként történik a dolog.*
941. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-02-17 15:33:48
Üzenet elküldve: 2016-02-17 15:33:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Egy rakás ork//
*Csöndben szemléli tovább a fejleményeket, Gravak és Worgh tusáját igazán szórakoztatónak véli. Gravak bűn részeg, viszont hatalmas, ellenfele bölcsen ki akarja fárasztani tintás ellenfelét. Bár így is úgy gondolja Gworash, hogy a hadvezér nyer, hiszen az alkohol nem csak elbutít, de növelheti a hirtelen erőkifejtést, és manapság már az a divat, hogy a nyers erőt mindenki lebecsüli. Mostanra, hogy megismerte, becsüli és tiszteli Gravakot, mivelhogy céltudatos, és nem csak dobálózik a szavakkal. Szükség is lesz erre, hiszen a klánt tűzben kell tartani, és ha a vezetők jó példát mutatnak nem is lesz nehéz. Worghot ellenben nem nagyon ismeri, azt tudja, hogy arénában küzdött, mellyel alapvetően nem is lenne baja, de az hogy a saját büszkeségét akár ork vérrel itassa, az már kevésbé. Persze nem arról van szó, hogy aki orkot öl az közellenség, erről szó sincs, Gworash sem habozna fejét venni bárkinek aki áruló, de fölöslegesen senkinek sem venné az életét, legyen az gnóm, elf, vagy ember. Megvannak a véleményei, de hisz abban, hogy ahogyan ők orkok sem mind egyformák, úgy az összes többi szerzet sem. Éppen ezért nem is nagyon előítéletes, csupán gyanakvó, ami sosem árt. Helyeslően bólint, mikor Hagrar véleményét hallja a méreggel kapcsolatban, mondani sem kell miért. Ez az Assag viszont kissé furcsa neki, nem ellenséget lát benne, csupán furcsának találja. Erre megrázza fejét, biztosan csak az alkoholtól lett ennyire paranoiás, nevet magán, majd folytatja néma szeánszát.*
//Egy rakás ork//
*Csöndben szemléli tovább a fejleményeket, Gravak és Worgh tusáját igazán szórakoztatónak véli. Gravak bűn részeg, viszont hatalmas, ellenfele bölcsen ki akarja fárasztani tintás ellenfelét. Bár így is úgy gondolja Gworash, hogy a hadvezér nyer, hiszen az alkohol nem csak elbutít, de növelheti a hirtelen erőkifejtést, és manapság már az a divat, hogy a nyers erőt mindenki lebecsüli. Mostanra, hogy megismerte, becsüli és tiszteli Gravakot, mivelhogy céltudatos, és nem csak dobálózik a szavakkal. Szükség is lesz erre, hiszen a klánt tűzben kell tartani, és ha a vezetők jó példát mutatnak nem is lesz nehéz. Worghot ellenben nem nagyon ismeri, azt tudja, hogy arénában küzdött, mellyel alapvetően nem is lenne baja, de az hogy a saját büszkeségét akár ork vérrel itassa, az már kevésbé. Persze nem arról van szó, hogy aki orkot öl az közellenség, erről szó sincs, Gworash sem habozna fejét venni bárkinek aki áruló, de fölöslegesen senkinek sem venné az életét, legyen az gnóm, elf, vagy ember. Megvannak a véleményei, de hisz abban, hogy ahogyan ők orkok sem mind egyformák, úgy az összes többi szerzet sem. Éppen ezért nem is nagyon előítéletes, csupán gyanakvó, ami sosem árt. Helyeslően bólint, mikor Hagrar véleményét hallja a méreggel kapcsolatban, mondani sem kell miért. Ez az Assag viszont kissé furcsa neki, nem ellenséget lát benne, csupán furcsának találja. Erre megrázza fejét, biztosan csak az alkoholtól lett ennyire paranoiás, nevet magán, majd folytatja néma szeánszát.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2917-2936