Külső területek - Füves puszta
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 57 (1121. - 1140. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2917-2936
1140. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-04-15 16:59:48
Üzenet elküldve: 2016-04-15 16:59:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60
Játékstílus: Vakmerő
//Hagrar, meg a többi//
*Hagrar mikor meghallja, hogy Krisa forró vizet kér, már int is az egyik orknak hogy intézkedjen. Nem kell sokat várni, és már forr is a víz a tűz felett. Közben a vezér azon gondolkodik, hogy mit csináljanak a rabszolgákkal. Lahutra pillant, és meg is szólítja.*
-Ha érzel magadban annyit hogy továbbra is velünk tartasz, tégy meg nekem valamit. Nézd meg a szekéren, kik azok az emberek! Értenek-e valamihez? Vigyél nekik friss vizet. Bizonyára napok óta nem ittak.
*Ekkor Shakulra néz, és látja a tüzet a tekintetében. Tudja jól, a harcos azért harcos mert nem adja fel. Élni fognak, és a halállal is küzdenek míg van erejük.*
-Te most maradj, és gyógyulj. Majd megkapod a kiképzést. Ha eljön az idő. *Urbugra, már kevésbé nyugodt és ha kell lefogja, hogy ne mocorogjon annyit. A vérveszteségtől, valószínűleg hallucinál vagy magától a fájdalomtól. Tudja jól, hogy ő a hibás mindenért. Ezért sem szól most semmit. Bokája lefixálva, ugyan kicsit biceg de egy hat alatt rendbe jön bőven. int két ork őrnek, hogy hozzák be a szekéren hagyott holmikat. Valóban jól jön majd nekik, de a szekér, és a ló még inkább. Mikor a sötételf odamegy a vezérhez, amaz feláll ültő helyéből. A kéznyújtás viszonzásra talál, mivel Hagrar hálás a nősténynek bármennyire is sötételf.*
-Köszönöm neked a segítséget! Tudd meg az adósod vagyok! Merre visz most az utad? Hagrar várni fog ha te visszatérsz! *Biccent, és nem tud tovább tétlenül semmit tenni. Ranára tekint.*
-Ahhoz hogy megismerj minket, és tudd mik a szándékaink köztünk kell élned. De aki köztünk él, az nem egyedül cselekszik. Nézz rájuk. Szembe köpték a sorsot, és egyedül nekivágtak a halálnak. S most hogy néznek ki? Egy Törzs olyan akár egy fa! Külön rétegek fedik egymást, és mindennek megvan a maga szerepe. A kéreg véd, a lágy rész pedig épít. Mindennek megvan a rendelt helye. De mindet egy cél vezérli. Ha a Harcban egyedül küzdesz, nincs ki megvédjen, és rád se fognak számítani a többiek. Széthúzás lesz köztünk, és nekem döntenem kell ki mellé állok majd. Vándor! Tudom én hogy nem kedveled a tömeget. De ha közénk akarsz tartozni, segítened kell minket és az oldalunkon harcolni. Ahogy mondtad az elv! Az egyenlőség! De ez nem egyszerű dolog! Olyan társak kellenek mellém, akik ezt erősítik. Így akik ezt elítélik is, idővel rádöbbennek arra, hogy az ügy amit magunk előtt tartunk igaz!
*Hagrar mikor meghallja, hogy Krisa forró vizet kér, már int is az egyik orknak hogy intézkedjen. Nem kell sokat várni, és már forr is a víz a tűz felett. Közben a vezér azon gondolkodik, hogy mit csináljanak a rabszolgákkal. Lahutra pillant, és meg is szólítja.*
-Ha érzel magadban annyit hogy továbbra is velünk tartasz, tégy meg nekem valamit. Nézd meg a szekéren, kik azok az emberek! Értenek-e valamihez? Vigyél nekik friss vizet. Bizonyára napok óta nem ittak.
*Ekkor Shakulra néz, és látja a tüzet a tekintetében. Tudja jól, a harcos azért harcos mert nem adja fel. Élni fognak, és a halállal is küzdenek míg van erejük.*
-Te most maradj, és gyógyulj. Majd megkapod a kiképzést. Ha eljön az idő. *Urbugra, már kevésbé nyugodt és ha kell lefogja, hogy ne mocorogjon annyit. A vérveszteségtől, valószínűleg hallucinál vagy magától a fájdalomtól. Tudja jól, hogy ő a hibás mindenért. Ezért sem szól most semmit. Bokája lefixálva, ugyan kicsit biceg de egy hat alatt rendbe jön bőven. int két ork őrnek, hogy hozzák be a szekéren hagyott holmikat. Valóban jól jön majd nekik, de a szekér, és a ló még inkább. Mikor a sötételf odamegy a vezérhez, amaz feláll ültő helyéből. A kéznyújtás viszonzásra talál, mivel Hagrar hálás a nősténynek bármennyire is sötételf.*
-Köszönöm neked a segítséget! Tudd meg az adósod vagyok! Merre visz most az utad? Hagrar várni fog ha te visszatérsz! *Biccent, és nem tud tovább tétlenül semmit tenni. Ranára tekint.*
-Ahhoz hogy megismerj minket, és tudd mik a szándékaink köztünk kell élned. De aki köztünk él, az nem egyedül cselekszik. Nézz rájuk. Szembe köpték a sorsot, és egyedül nekivágtak a halálnak. S most hogy néznek ki? Egy Törzs olyan akár egy fa! Külön rétegek fedik egymást, és mindennek megvan a maga szerepe. A kéreg véd, a lágy rész pedig épít. Mindennek megvan a rendelt helye. De mindet egy cél vezérli. Ha a Harcban egyedül küzdesz, nincs ki megvédjen, és rád se fognak számítani a többiek. Széthúzás lesz köztünk, és nekem döntenem kell ki mellé állok majd. Vándor! Tudom én hogy nem kedveled a tömeget. De ha közénk akarsz tartozni, segítened kell minket és az oldalunkon harcolni. Ahogy mondtad az elv! Az egyenlőség! De ez nem egyszerű dolog! Olyan társak kellenek mellém, akik ezt erősítik. Így akik ezt elítélik is, idővel rádöbbennek arra, hogy az ügy amit magunk előtt tartunk igaz!
1139. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-04-14 20:26:59
Üzenet elküldve: 2016-04-14 20:26:59
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Hagrar, meg a többi//
*A növénykeresés közben kitér az út felé, de neki sem sikerül megtalálnia a tőrjét. Jobban belegondolva, ebben Ranának igaza volt, ha a mélységi nem látja, akkor hogy kellene egy embernek észrevennie.
Viszonylag gyorsan sikerül visszaérnie, elég Vérfűvel ahhoz, hogy valamennyi főzetet készítsen, bár, ahogy elnézi Urbugot, azt inkább hanyagolja egy időre.
Először az emberhez megy oda, és a kezébe nyom néhány levelet, már ha elfogadja.*
-Van abban valami, amit mondtál. *Jegyzi meg bocsánatkérésképp. Tovább halad, meg sem várva a vándor válaszát.
Valami bűzlik a súlyosabban sérült ork közelében, ami leginkább vérhez hasonlít, lehet, hogy az is, de Krisa ezzel később foglalkozik, ha egyáltalán érdemes. Kiszedi a nyilakat, amik hasonlítanak annyira a másik orkot eltaláltakra, hogy viszonylag egyszerű legyen kiszedni őket. A levelek egy részét összetépi kisebb darabokra, és a sebekre nyomja. Ezektől a vérzés eláll, ha Urbug nem mocorog, akkor talán úgy is maradhat.
Amikor végez Shakulhoz lép, aki úgy tűnik, ébren van.*
-Tegyek egy kísérletet ellátni téged, vagy van valami fóbiád, ami ezt megakadályozza? *Kérdezi. Amennyiben az ork rábólint a kezelésre, a sötételf hozzáteszi:* -Mielőtt kiszedegetem a nyilakat keress valamit, amire ráharaphatsz. Azt ott *int Narhgub felé* kissé megviselte a dolog.
*Függően attól, hogy Shakul hogy reagált, előbb ellátja, hasonlóan a társához, és aztán megy oda Hagrarhoz, vagy egyenesen a vezérhez sétál.*
-Úgy néz ki, szükségetek van egy felcserre. Nem vagyok valami veszett ügyes, de ha igény van rá, akkor még visszajövök. *Mondja, majd kezet nyújt az orknak.* Egyébként, a nevem Krisaga Narrai, örülök, hogy legalább nagyjából megjegyezted. Ha visszatérek, akkor praktikus lenne nekem is tudnom a tiédet. *Bár nem a legkedvesebb fogalmaz, a hangjában nyoma sincs semmilyen élnek.*
*A növénykeresés közben kitér az út felé, de neki sem sikerül megtalálnia a tőrjét. Jobban belegondolva, ebben Ranának igaza volt, ha a mélységi nem látja, akkor hogy kellene egy embernek észrevennie.
Viszonylag gyorsan sikerül visszaérnie, elég Vérfűvel ahhoz, hogy valamennyi főzetet készítsen, bár, ahogy elnézi Urbugot, azt inkább hanyagolja egy időre.
Először az emberhez megy oda, és a kezébe nyom néhány levelet, már ha elfogadja.*
-Van abban valami, amit mondtál. *Jegyzi meg bocsánatkérésképp. Tovább halad, meg sem várva a vándor válaszát.
Valami bűzlik a súlyosabban sérült ork közelében, ami leginkább vérhez hasonlít, lehet, hogy az is, de Krisa ezzel később foglalkozik, ha egyáltalán érdemes. Kiszedi a nyilakat, amik hasonlítanak annyira a másik orkot eltaláltakra, hogy viszonylag egyszerű legyen kiszedni őket. A levelek egy részét összetépi kisebb darabokra, és a sebekre nyomja. Ezektől a vérzés eláll, ha Urbug nem mocorog, akkor talán úgy is maradhat.
Amikor végez Shakulhoz lép, aki úgy tűnik, ébren van.*
-Tegyek egy kísérletet ellátni téged, vagy van valami fóbiád, ami ezt megakadályozza? *Kérdezi. Amennyiben az ork rábólint a kezelésre, a sötételf hozzáteszi:* -Mielőtt kiszedegetem a nyilakat keress valamit, amire ráharaphatsz. Azt ott *int Narhgub felé* kissé megviselte a dolog.
*Függően attól, hogy Shakul hogy reagált, előbb ellátja, hasonlóan a társához, és aztán megy oda Hagrarhoz, vagy egyenesen a vezérhez sétál.*
-Úgy néz ki, szükségetek van egy felcserre. Nem vagyok valami veszett ügyes, de ha igény van rá, akkor még visszajövök. *Mondja, majd kezet nyújt az orknak.* Egyébként, a nevem Krisaga Narrai, örülök, hogy legalább nagyjából megjegyezted. Ha visszatérek, akkor praktikus lenne nekem is tudnom a tiédet. *Bár nem a legkedvesebb fogalmaz, a hangjában nyoma sincs semmilyen élnek.*
1138. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-04-14 18:46:44
Üzenet elküldve: 2016-04-14 18:46:44
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Hagrar, meg a többi//
*Shakulhoz hasonlóan Urbug is az eszméletlen lebegés meg a nem evilági fájdalommal telített ébrenlét között egyensúlyozik, habár ő nagyrészt kiharcolja magának a tiszta fej jogát, még ha ez azzal is jár, hogy egyre kiállhatatlanabb a szenvedés. Amikor meglátja a feléjük közeledő orkokat, megpróbálja feltornázni magát ülő helyzetbe, de ezzel csak azt éri el, hogy látására vérvörös függöny borul, feje pedig sziklasűrűségűvé válik. Visszazuhan a földre, elméjére pedig sötétség száll.
A barlangban tér magához, egy kényelmetlen faasztalon. A fájdalom kissé elveszi eszét: ahogy elér tudatába a sötét plafon, a környezetében nyüzsgő orkok meg egyéb szerzetek, valamint az, hogy a semmiből ébredt ebbe a helyzetbe, hirtelen arra gondol, hogy foglyul ejtették a karaván zsoldosai, és most vagy egy szekér tetejét figyeli, vagy valamilyen eldugott helyőrségen van, ahol ellenséges katonák állják körbe. Reflexszerűen felpattanna, testébe viszont ezen mozdulat hatására belenyilall a kín, mint egy tűzben felhevített acélpenge. Urbug ordítva visszakushad az asztalra.*
- Kutyák vagytok mind. Leváglak titeket!
*Szablyáját keresi, de az nincs a helyén, tőle pár méterre hever a földön, az egyik ork hozta vissza a pusztáról, akinek volt elég fegyvere, nem vágyott újabbra. Urbug csikorgó fogakkal próbál úrrá lenni testén, de a bizsergető fájdalom nem hagyja nyugodni, elkezd remegni az asztalon, mintha lázas lenne. Talán az is. Ekkor jutnak el agyáig Hagrar szavai, amik alaposan megzavarják, nem érti, miért mondana ilyesmiket az egyik zsoldos, de nem foglalkozik ezzel, fröcsögve kiált a vezérre:*
- Kiképezni?! Tán nyugdíjba vonulsz, és szeretnél egy háziállatot, ember? A zsoldosévek nőt faragtak belőled? Takarodj vissza a karavánodhoz!
*Urbug Utolsó szavai már fekete orkvérbe fulladnak, ahogy szája megtelik vele. Kiöklendezi a nagy részét a földre, aztán feje ismét visszazuhan az asztalra. Nem mellesleg ismét ájulás-közelbe kerül, mielőtt átadná magát a sötétségnek, megszólal erőtlenül.*
- Szakadjon rám az égbolt, ha szárazföldön halok meg.
*Ezzel újra eszméletét veszti.*
*Shakulhoz hasonlóan Urbug is az eszméletlen lebegés meg a nem evilági fájdalommal telített ébrenlét között egyensúlyozik, habár ő nagyrészt kiharcolja magának a tiszta fej jogát, még ha ez azzal is jár, hogy egyre kiállhatatlanabb a szenvedés. Amikor meglátja a feléjük közeledő orkokat, megpróbálja feltornázni magát ülő helyzetbe, de ezzel csak azt éri el, hogy látására vérvörös függöny borul, feje pedig sziklasűrűségűvé válik. Visszazuhan a földre, elméjére pedig sötétség száll.
A barlangban tér magához, egy kényelmetlen faasztalon. A fájdalom kissé elveszi eszét: ahogy elér tudatába a sötét plafon, a környezetében nyüzsgő orkok meg egyéb szerzetek, valamint az, hogy a semmiből ébredt ebbe a helyzetbe, hirtelen arra gondol, hogy foglyul ejtették a karaván zsoldosai, és most vagy egy szekér tetejét figyeli, vagy valamilyen eldugott helyőrségen van, ahol ellenséges katonák állják körbe. Reflexszerűen felpattanna, testébe viszont ezen mozdulat hatására belenyilall a kín, mint egy tűzben felhevített acélpenge. Urbug ordítva visszakushad az asztalra.*
- Kutyák vagytok mind. Leváglak titeket!
*Szablyáját keresi, de az nincs a helyén, tőle pár méterre hever a földön, az egyik ork hozta vissza a pusztáról, akinek volt elég fegyvere, nem vágyott újabbra. Urbug csikorgó fogakkal próbál úrrá lenni testén, de a bizsergető fájdalom nem hagyja nyugodni, elkezd remegni az asztalon, mintha lázas lenne. Talán az is. Ekkor jutnak el agyáig Hagrar szavai, amik alaposan megzavarják, nem érti, miért mondana ilyesmiket az egyik zsoldos, de nem foglalkozik ezzel, fröcsögve kiált a vezérre:*
- Kiképezni?! Tán nyugdíjba vonulsz, és szeretnél egy háziállatot, ember? A zsoldosévek nőt faragtak belőled? Takarodj vissza a karavánodhoz!
*Urbug Utolsó szavai már fekete orkvérbe fulladnak, ahogy szája megtelik vele. Kiöklendezi a nagy részét a földre, aztán feje ismét visszazuhan az asztalra. Nem mellesleg ismét ájulás-közelbe kerül, mielőtt átadná magát a sötétségnek, megszólal erőtlenül.*
- Szakadjon rám az égbolt, ha szárazföldön halok meg.
*Ezzel újra eszméletét veszti.*
1137. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-04-14 17:31:53
Üzenet elküldve: 2016-04-14 17:31:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Hagrar, meg a többi//
*Nem túl vészes a lábában álló vessző hegye szóval egy gyors rántással túlesik a dolgon. A dolog így sem kellemes, kése nyelén is ott marad pár fognyom, de a mélységi legalább hozzá láthat a bekötözéshez. Talál alkoholt is, ha már kenőcsét nem használja. Mondjuk nem is kell ennél több egy hozzá hasonlónak. Egy kötés, hogy ne folyjon a drága vér az idő megteszi a többit. Nem kell ide babusgatás, meg pihe-puha ágy. Miután végzett Krisaga az ellátásával nekiáll kivetkőzni harci vasaiból. Túl sokat volt már rajta, most elviselne valami könnyebbet. Kibújva a vértből odatámasztja a barlang falának fegyverei mellé. Nem fél tőle, hogy eltűnne, ha mégis akkor csak izgalmasabb lesz napja.
A két komolyabb sérüléssel bajlódó dolgába nem szól bele. Nem ért a felcserkedéshez. A kisebb sebeket be tudja kötni, aztán lesz ami lesz. Minden esetben működik, csak a végkimenetel nem mindegy. Inkább a talált piából kortyol még és elkezd körbenézni nincs e valami erősebb bot a közelben, amire támaszkodhat megkönnyítve a járást.*
*Nem túl vészes a lábában álló vessző hegye szóval egy gyors rántással túlesik a dolgon. A dolog így sem kellemes, kése nyelén is ott marad pár fognyom, de a mélységi legalább hozzá láthat a bekötözéshez. Talál alkoholt is, ha már kenőcsét nem használja. Mondjuk nem is kell ennél több egy hozzá hasonlónak. Egy kötés, hogy ne folyjon a drága vér az idő megteszi a többit. Nem kell ide babusgatás, meg pihe-puha ágy. Miután végzett Krisaga az ellátásával nekiáll kivetkőzni harci vasaiból. Túl sokat volt már rajta, most elviselne valami könnyebbet. Kibújva a vértből odatámasztja a barlang falának fegyverei mellé. Nem fél tőle, hogy eltűnne, ha mégis akkor csak izgalmasabb lesz napja.
A két komolyabb sérüléssel bajlódó dolgába nem szól bele. Nem ért a felcserkedéshez. A kisebb sebeket be tudja kötni, aztán lesz ami lesz. Minden esetben működik, csak a végkimenetel nem mindegy. Inkább a talált piából kortyol még és elkezd körbenézni nincs e valami erősebb bot a közelben, amire támaszkodhat megkönnyítve a járást.*
1136. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-04-14 15:18:59
Üzenet elküldve: 2016-04-14 15:18:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Krisaga, Hagrar és többiek//
*Nem szól közbe az orkok ügyébe, szerencsére el volt foglalva magával annyira, hogy ne lássa igazán a csapatos akció minden apró részletét.
Hagrar meglepett visszakérdezésére csak bólint. Rabszolgák. Három. Legjobb belátása szerint cselekedhet vele az erős ork többség, ő a maga részéről nem tudna velük mit kezdeni meg nem s akar. A bőrök és a felszerelés se nagyon izgatja, megszerezte magának amit meg akart.
Kissé értetlenül pislog vissza a mélységi nőre, legalábbis arra a pontra amerre fekete arcát látni véli az erősen sötétető félhomályban.*
-Kétlem, hogy hamarabb megtalálom mint te, főleg ha tudod merre keresd.
*Azt mondják a sötételfek sem túl eszes lények, de ha valamit vitathatatlanul előnyeik közé lehet sorolni az kiváló látásuk. A legkedvezőtlenebb fényviszonyok ellenére is kitűnően el tudnak igazodni. Állítólag, de ami azt illeti soha egy fajtabelit sem kérdezett meg róla ő maga, saját tapasztalatnak pedig híján van.
A vérzést azért igyekszik elállítani mindentől függetlenül. Ha kap segítséget, akkor megköszöni és nagyon örül neki, ha nem akkor egyedül ügyködik tovább.*
*Nem szól közbe az orkok ügyébe, szerencsére el volt foglalva magával annyira, hogy ne lássa igazán a csapatos akció minden apró részletét.
Hagrar meglepett visszakérdezésére csak bólint. Rabszolgák. Három. Legjobb belátása szerint cselekedhet vele az erős ork többség, ő a maga részéről nem tudna velük mit kezdeni meg nem s akar. A bőrök és a felszerelés se nagyon izgatja, megszerezte magának amit meg akart.
Kissé értetlenül pislog vissza a mélységi nőre, legalábbis arra a pontra amerre fekete arcát látni véli az erősen sötétető félhomályban.*
-Kétlem, hogy hamarabb megtalálom mint te, főleg ha tudod merre keresd.
*Azt mondják a sötételfek sem túl eszes lények, de ha valamit vitathatatlanul előnyeik közé lehet sorolni az kiváló látásuk. A legkedvezőtlenebb fényviszonyok ellenére is kitűnően el tudnak igazodni. Állítólag, de ami azt illeti soha egy fajtabelit sem kérdezett meg róla ő maga, saját tapasztalatnak pedig híján van.
A vérzést azért igyekszik elállítani mindentől függetlenül. Ha kap segítséget, akkor megköszöni és nagyon örül neki, ha nem akkor egyedül ügyködik tovább.*
1135. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-04-14 13:33:07
Üzenet elküldve: 2016-04-14 13:33:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Hagrar, meg a többi//
*Révedéseibe két kemény mancs vág közbe, melyek felemelik, s vonszolni kezdik a göröngyös, poros földön. Bár majdnem minden erejét felemészti, hogy eszméleténél maradjon, s mindeközben fájdalmait is megtartsa magának, próbál valamelyest könnyíteni segítőjén. Az egyre halványuló fény egyszer csak megszűnik, s hűs árnyék fogadja be őket. Átlépik a barlang bejáratát. A kezek, amik eddig húzták maguk után, most alányúlnak, felemelik, s egy fekvőhelynek használt asztalra teszik, nem túl gyengéd módon. Fogalma sincs mennyi idő telik el, szemeit lassan kinyitja, melyekkel a barlang mennyezetét véli látni. Orkok hangját hallja, társaiét felismervén feléjük fordítja fejét. Krisaga éppen Urbug körül serénykedik, Hagrar mellett Lahut üldögél egy széken, a többiek szintén a közelben ácsingóznak. Végighallgatja beszélgetésüket, majd mikor Hag hozzájuk szól, halk, komor hangon válaszol neki.*
- Túl fogom élni! Képezz hát olyan harcossá, amilyenre csak bírsz! Ostoba voltam. Többé nem leszek! Urbuggal foglalkozzatok inkább, az ő szerzeménye súlyosabb! *Bocsánatkérése ezzel elintézve, fejével az alacsony ork irányába bök. Ha Urbug felnéz, látni vélheti Shakul kemény tekintetét, mely sok mindenről árulkodhat. Fejét újfent egyenesen előre tartva fixírozza tovább a barlang falát.*
*Révedéseibe két kemény mancs vág közbe, melyek felemelik, s vonszolni kezdik a göröngyös, poros földön. Bár majdnem minden erejét felemészti, hogy eszméleténél maradjon, s mindeközben fájdalmait is megtartsa magának, próbál valamelyest könnyíteni segítőjén. Az egyre halványuló fény egyszer csak megszűnik, s hűs árnyék fogadja be őket. Átlépik a barlang bejáratát. A kezek, amik eddig húzták maguk után, most alányúlnak, felemelik, s egy fekvőhelynek használt asztalra teszik, nem túl gyengéd módon. Fogalma sincs mennyi idő telik el, szemeit lassan kinyitja, melyekkel a barlang mennyezetét véli látni. Orkok hangját hallja, társaiét felismervén feléjük fordítja fejét. Krisaga éppen Urbug körül serénykedik, Hagrar mellett Lahut üldögél egy széken, a többiek szintén a közelben ácsingóznak. Végighallgatja beszélgetésüket, majd mikor Hag hozzájuk szól, halk, komor hangon válaszol neki.*
- Túl fogom élni! Képezz hát olyan harcossá, amilyenre csak bírsz! Ostoba voltam. Többé nem leszek! Urbuggal foglalkozzatok inkább, az ő szerzeménye súlyosabb! *Bocsánatkérése ezzel elintézve, fejével az alacsony ork irányába bök. Ha Urbug felnéz, látni vélheti Shakul kemény tekintetét, mely sok mindenről árulkodhat. Fejét újfent egyenesen előre tartva fixírozza tovább a barlang falát.*
1134. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-04-14 11:04:55
Üzenet elküldve: 2016-04-14 11:04:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Hagrar, meg a többiek//
*Alig fejezi be az első ork ellátását, megérkezik Hagrar és Lahut a másik két félholttal, akik valamivel nehezebbnek tűnik ellátni.*
-De. *Feleli, miközben megnézi a sérüléseket. Amikor látja, hogy a vezér nem ad neki még több munkát, elindul a lovat vezetgető Rana felé.*
-Ránézek a dögre, ha addig körbenézel, hátha megtalálod a tőrömet. *Ha a vándor beleegyezik, akkor még hozzáteszi:* -Valahol az út környékén kell lennie, közel a kocsihoz, szerintem.
*A sötétedő félhomályban nekivág az ork barlang környékének, hogy Vérfüvet keressen, de a válla fölött még hátraszól a társaságban.* -Ha valaki tudna vizet forralni a frissen szerzett üstben, az megkönnyítené a dolgom!
*A rabszolga kérdésbe nem szól bele, az az orkok ügye, de ő szabadon engedné őket azzal, hogy ne felejtsék el, az orkok kiszabadították őket. Így lehet, hogy a támadásnak híre menne, de annak is, hogy ez a horda nem kegyetlenkedik indokolatlanul.
Nem megy messzire, mindig látótávon belül tartja a barlangot, még ha távolról is. Ha szerencséje van, sikerül annyi Vérfüvet találnia, amiből egy főzetre futja, de ha nem, megelégszik annyival, amennyit gyorsan össze tud szedni.*
*Alig fejezi be az első ork ellátását, megérkezik Hagrar és Lahut a másik két félholttal, akik valamivel nehezebbnek tűnik ellátni.*
-De. *Feleli, miközben megnézi a sérüléseket. Amikor látja, hogy a vezér nem ad neki még több munkát, elindul a lovat vezetgető Rana felé.*
-Ránézek a dögre, ha addig körbenézel, hátha megtalálod a tőrömet. *Ha a vándor beleegyezik, akkor még hozzáteszi:* -Valahol az út környékén kell lennie, közel a kocsihoz, szerintem.
*A sötétedő félhomályban nekivág az ork barlang környékének, hogy Vérfüvet keressen, de a válla fölött még hátraszól a társaságban.* -Ha valaki tudna vizet forralni a frissen szerzett üstben, az megkönnyítené a dolgom!
*A rabszolga kérdésbe nem szól bele, az az orkok ügye, de ő szabadon engedné őket azzal, hogy ne felejtsék el, az orkok kiszabadították őket. Így lehet, hogy a támadásnak híre menne, de annak is, hogy ez a horda nem kegyetlenkedik indokolatlanul.
Nem megy messzire, mindig látótávon belül tartja a barlangot, még ha távolról is. Ha szerencséje van, sikerül annyi Vérfüvet találnia, amiből egy főzetre futja, de ha nem, megelégszik annyival, amennyit gyorsan össze tud szedni.*
1133. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-04-14 07:55:06
Üzenet elküldve: 2016-04-14 07:55:06
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60
Játékstílus: Vakmerő
//Hagrar, meg a többi//
*A dolgok kezdenek lecsitulni, ahogy a karaván tovább robog. Ahogy Hagrar hallgatja Lahutot csak biccent. Nem szól semmit, nem is fog. Eldöntötte, kicsit szorosabbra húzza a szíjat a törzsön. Nem lehet csak úgy fejvesztve az ellenségre rohanni, egymás nyakában loholva.*
-Shakul! Urbug! Ha ezt túlélitek, én magam foglak kiképezni titeket. Az amit műveltetek, hasztalan volt. Én meg elhittem, hogy nagy harcosok vagytok. *Ekkor már Lahutra pillant.* -Ha együtt maradtunk volna, senki se sérül le ennyire. Ez az én hibám is. *Ekkor egy rongydarabbal összecsavarja vérző kezét, és bokáját is két fadarabbal, s összekötözve merevíti. Nem kéne most annyit mozgatni. Aztán Krisagára néz, és látja hogy a krémet nem használja.* -Kint számos növény akad! Vérfű, az jó nem? *Kérdezi a sötételftől, majd ekkor jelenik meg egy ork nőstény egy pulyát hurcolva. Egészen meglepődik, hogy épp most állít be valaki. Fejét rázva hitetlenkedik, amint kiderül hogy Gravak fattya.* -Hát apád jól elszórakozott! Ő nincs itt! Majd jön! Addig meg kotródj a Ferakha irányába! Kapsz ételt, és meg kell fürödnöd! *Mutat egy idősebb ork asszonyra.* -Ő majd gondodat viseli! *Egy ideig csendben van, majd mikor nekiállja csapkodni a földet, megemeli a kezét a vezér.* -Ne mondjam még egyszer!
*Rana említ számos holmit, szekeret, és egy lovat. Ez jó dolog, sok mindenre fel lehet majd használni. Viszont a Rabszolgákra kikerekedik a szeme.*
-Micsoda? Rabszolgák? Három? ~ Na azokkal most mi legyen?~ *Gondolkozik el a vezér de erősen.*
A hozzászólás írója (Hagrar Kwor'ash Woriak) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.04.14 07:59:05
*A dolgok kezdenek lecsitulni, ahogy a karaván tovább robog. Ahogy Hagrar hallgatja Lahutot csak biccent. Nem szól semmit, nem is fog. Eldöntötte, kicsit szorosabbra húzza a szíjat a törzsön. Nem lehet csak úgy fejvesztve az ellenségre rohanni, egymás nyakában loholva.*
-Shakul! Urbug! Ha ezt túlélitek, én magam foglak kiképezni titeket. Az amit műveltetek, hasztalan volt. Én meg elhittem, hogy nagy harcosok vagytok. *Ekkor már Lahutra pillant.* -Ha együtt maradtunk volna, senki se sérül le ennyire. Ez az én hibám is. *Ekkor egy rongydarabbal összecsavarja vérző kezét, és bokáját is két fadarabbal, s összekötözve merevíti. Nem kéne most annyit mozgatni. Aztán Krisagára néz, és látja hogy a krémet nem használja.* -Kint számos növény akad! Vérfű, az jó nem? *Kérdezi a sötételftől, majd ekkor jelenik meg egy ork nőstény egy pulyát hurcolva. Egészen meglepődik, hogy épp most állít be valaki. Fejét rázva hitetlenkedik, amint kiderül hogy Gravak fattya.* -Hát apád jól elszórakozott! Ő nincs itt! Majd jön! Addig meg kotródj a Ferakha irányába! Kapsz ételt, és meg kell fürödnöd! *Mutat egy idősebb ork asszonyra.* -Ő majd gondodat viseli! *Egy ideig csendben van, majd mikor nekiállja csapkodni a földet, megemeli a kezét a vezér.* -Ne mondjam még egyszer!
*Rana említ számos holmit, szekeret, és egy lovat. Ez jó dolog, sok mindenre fel lehet majd használni. Viszont a Rabszolgákra kikerekedik a szeme.*
-Micsoda? Rabszolgák? Három? ~ Na azokkal most mi legyen?~ *Gondolkozik el a vezér de erősen.*
A hozzászólás írója (Hagrar Kwor'ash Woriak) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.04.14 07:59:05
1132. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-04-12 14:07:19
Üzenet elküldve: 2016-04-12 14:07:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hagrar, meg a többi//
*Megtermett ork nőstény közeledik a távolból a csapat felé, elszánt léptekkel, jobbjában maga után húzva valamit. Nem túl csendes jelenség, ahogy alakja egyre kivehetőbb, úgy az őt kísérő zaj is egyre fülsértőbb. Monoton, éles vinnyákolás az.*
-Ne! Ne! Ne! Ne-e!
*Fáradhatatlan ugyan, de érződik benne, hogy inkább csak megszokás, mint valós tiltakozás bármi ellen is. Ők így szoktak sétálni. Ana húzza Rakot baljánál fogva, Rak pedig Bumot maga után jobb kezecskéjében tartva. Bum egyébként egy husáng, nem túl nagy, de Rak sem. Bum Rak legjobb barátja. Együtt is alszanak.
Érkeztükkor azért a pucér kis ork megszeppen kicsit. Sok itt a Valami, meg a Minden, és az Egyéb is. Ana megáll, és taszajt egyet az apróságon.*
-Gravak kölke.
*Hangzik fel jól ismert, szófukar hangja, mikor a csöppséget Hagrar lába elé löki. Rak meg ül a csurdé fenekén, és értetlenül pislog a már távolodó nőstény után. Nem szokatlan a kép, gyakran hagyta már magára. Fordul inkább a többi felé, nyalja le a taknyot ajkáról, majd be is mutatkozik.*
-Rak!
*Kaffantja oda, nem azért, mert tudja, hogy így illő ez új társaságban, pusztán csak ez a kifejezés következik gyér szókincsében. Üt még párat Bumal a földre, csak úgy, miheztartás végett, meg mert más játékot nem szeret.*
-Bum! Bum!
*Megtermett ork nőstény közeledik a távolból a csapat felé, elszánt léptekkel, jobbjában maga után húzva valamit. Nem túl csendes jelenség, ahogy alakja egyre kivehetőbb, úgy az őt kísérő zaj is egyre fülsértőbb. Monoton, éles vinnyákolás az.*
-Ne! Ne! Ne! Ne-e!
*Fáradhatatlan ugyan, de érződik benne, hogy inkább csak megszokás, mint valós tiltakozás bármi ellen is. Ők így szoktak sétálni. Ana húzza Rakot baljánál fogva, Rak pedig Bumot maga után jobb kezecskéjében tartva. Bum egyébként egy husáng, nem túl nagy, de Rak sem. Bum Rak legjobb barátja. Együtt is alszanak.
Érkeztükkor azért a pucér kis ork megszeppen kicsit. Sok itt a Valami, meg a Minden, és az Egyéb is. Ana megáll, és taszajt egyet az apróságon.*
-Gravak kölke.
*Hangzik fel jól ismert, szófukar hangja, mikor a csöppséget Hagrar lába elé löki. Rak meg ül a csurdé fenekén, és értetlenül pislog a már távolodó nőstény után. Nem szokatlan a kép, gyakran hagyta már magára. Fordul inkább a többi felé, nyalja le a taknyot ajkáról, majd be is mutatkozik.*
-Rak!
*Kaffantja oda, nem azért, mert tudja, hogy így illő ez új társaságban, pusztán csak ez a kifejezés következik gyér szókincsében. Üt még párat Bumal a földre, csak úgy, miheztartás végett, meg mert más játékot nem szeret.*
-Bum! Bum!
1131. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-04-12 13:54:41
Üzenet elküldve: 2016-04-12 13:54:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Az ork barlangtól nem messze - Karavánosdi//
*Nem szokta azzal hitegetni magát, hogy kizárólag rajta és csakis rajta áll sorsa, tőle jóval nagyobb és hatalmasabb entitások gonosz, vagy éppen kegyes játéknak vannak ők kitéve Lanawin szeszélyes világában. Ezúttal a szerencse mellé áll, hiszen a szekéren tartózkodó személyek közül egy sem túl harcias sőt még egy visszacsapó íjat is kiszúr. Lecsap rá, mint gyöngytyúk a takonyra. Nem is foglalkozik addig semmivel és senkivel amíg azt magához nem vette. A bőrökre nem tart nagy igényt, se a konyhai eszközökre. Vándorútjait komolyan megnehezíteni ha a hátára csapná valamelyik kondért.*
-Csönd legyen.
*Mondja morcosan az óbégató szolgáknak, majd előre megy megnézni a lovat. Mondhatni sajnos tapasztalatból tudja, hogy ezek az orokok nem azok a pocsíkolós fajták, s ha azok nem adnak hasonló ötleteket nekik, akkor talán eszükbe sem jut ilyesmi.
Ha a vessző még az állatban van, akkor kihúzza belőle. Számol némi harccal a szekér elé fogott igással szemben, de annyi baj legyen. Határozott kézzel ragadja meg a szerszámát a zabla közelében, hogy féken tartsa.
Egy ronggyal igyekszik elfojtani a vérzést és leoldani a sérült patásról a szekeret miközben fűcsomót tömköd az orra alá és szeretetteljesen simogatja.*
-Jól van, na! Hó-ha! Ha nem állsz kötélnek az orkok nyársra húznak. Te leszel a vacsora ha nem viseled magad szépen.
*Duruzsolja neki halkan.
Hogy közben ki mit csinál az nem érdekli túlzottan még mindig, bár már elpillant a barlang irányába. Nagyon úgy tűnik, hogy mindenki megmarad.
Int feléjük ha már akad olyan akinek az érdeklődését felkeltette a szekér, ha nem akkor az eloldozott lovat vezetve közelebb sétál hozzájuk hátrahagyva a kondéros kocsit és az óbégató szolgákat. Felőle azt csinálnak amit akarnak. Nem fogja eltántorítani őket semmitől, de bátorítani sem.*
-El tudod látni őt is?
*Kérdezi a sötételfet ha a fontosabb sebesültekkel már végzett.*
-A szekéren van pár edény, bőrök. Nem sok, de talán szükségetek lehet rá.
*Mondja Hagrarnak ha a hím a közelében van.*
-Ja, meg három rikácsoló szolga!
*Nem szokta azzal hitegetni magát, hogy kizárólag rajta és csakis rajta áll sorsa, tőle jóval nagyobb és hatalmasabb entitások gonosz, vagy éppen kegyes játéknak vannak ők kitéve Lanawin szeszélyes világában. Ezúttal a szerencse mellé áll, hiszen a szekéren tartózkodó személyek közül egy sem túl harcias sőt még egy visszacsapó íjat is kiszúr. Lecsap rá, mint gyöngytyúk a takonyra. Nem is foglalkozik addig semmivel és senkivel amíg azt magához nem vette. A bőrökre nem tart nagy igényt, se a konyhai eszközökre. Vándorútjait komolyan megnehezíteni ha a hátára csapná valamelyik kondért.*
-Csönd legyen.
*Mondja morcosan az óbégató szolgáknak, majd előre megy megnézni a lovat. Mondhatni sajnos tapasztalatból tudja, hogy ezek az orokok nem azok a pocsíkolós fajták, s ha azok nem adnak hasonló ötleteket nekik, akkor talán eszükbe sem jut ilyesmi.
Ha a vessző még az állatban van, akkor kihúzza belőle. Számol némi harccal a szekér elé fogott igással szemben, de annyi baj legyen. Határozott kézzel ragadja meg a szerszámát a zabla közelében, hogy féken tartsa.
Egy ronggyal igyekszik elfojtani a vérzést és leoldani a sérült patásról a szekeret miközben fűcsomót tömköd az orra alá és szeretetteljesen simogatja.*
-Jól van, na! Hó-ha! Ha nem állsz kötélnek az orkok nyársra húznak. Te leszel a vacsora ha nem viseled magad szépen.
*Duruzsolja neki halkan.
Hogy közben ki mit csinál az nem érdekli túlzottan még mindig, bár már elpillant a barlang irányába. Nagyon úgy tűnik, hogy mindenki megmarad.
Int feléjük ha már akad olyan akinek az érdeklődését felkeltette a szekér, ha nem akkor az eloldozott lovat vezetve közelebb sétál hozzájuk hátrahagyva a kondéros kocsit és az óbégató szolgákat. Felőle azt csinálnak amit akarnak. Nem fogja eltántorítani őket semmitől, de bátorítani sem.*
-El tudod látni őt is?
*Kérdezi a sötételfet ha a fontosabb sebesültekkel már végzett.*
-A szekéren van pár edény, bőrök. Nem sok, de talán szükségetek lehet rá.
*Mondja Hagrarnak ha a hím a közelében van.*
-Ja, meg három rikácsoló szolga!
1130. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-04-12 11:49:47
Üzenet elküldve: 2016-04-12 11:49:47
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Az ork barlangtól nem messze - Karavánosdi//
*A két sérültnél visszatekint jön-e még segéderő és mivel látja a vezért igyekezni, addig nem tesz semmit amíg ő meg nem érkezik. Ha nem ellenkezik akkor inkább Urbugot segíti fel rá, ő lényegesen könnyebb mint Shakul és Hagrar is sérült. Lahutnak marad hát a nagyobbik ork. Csak a barlang bejáratáig hurcolja el így vagy úgy, annál beljebb már nincs ereje, ott rábízza azokra akik itthon vannak, az idősekre, a nőkre, akárkire aki ért a gyógyításhoz. Lassan már úgy érzi magát mint otthon a kétnapos edzések után... Hagrartól nem messze ül le a földre és egy ideig csak szuszog, kifújja magát.*
- Csapatostul, fegyverestül, esélytelenül megindulni gonosztevők felé, milyen diplomáciát vártál?
*Legalább a szándéka szép volt, csak ostobán indult neki. Hát most mitévő legyen? Leveszi szemeit a vezérről és körbenéz. Egy kis csapatnyi ork. Többsége vérszomjas, gyűlölettel teli. Ebben a világban rájuk csak halál vár. Előbb vagy utóbb. Amennyi év még megadatott nekik azt azzal fogják tölteni hogy gyilkolnak és tovább rontják az egész faj hírét. Ez hát őseik hagyatéka. Gyűlöletből, bolondságból elkövetett öngyilkosság. Rövid pihenő után feltápászkodik és kikémlel. A karaván már igencsak messze jár, de hátrahagytak valamit. A törpét akivel jöttek nem látja sehol, ahogy az ember lányt se, valami viszont mintha mocorogna a szekérnél, vélhetőleg mindketten ott vannak. Hiába, a szaglása, az ösztönei, a reflexei, még az esze is egész jóra sikeredett, a szeménél már elfogyott a szerencséje.*
- A véretek nem volt hiábavaló.
*Emeltebb hangon szól be mindenkinek aki az öngyilkos akcióban részt vett.*
- Hátrahagytak egy szekeret.
*Ő most megint vissza nem megy érte. Eleget rohangált már ide-oda. Nem is az ő tulajdona. Keres inkább valami használható széket hogy leülhessen végre kényelmesen egy nagyobb kancsó víz társaságában. Ötlete sincsen mit kezdhetne ezzel a helyzettel, hogyan folytathatná tovább a küldetését, hát inkább pihen. Ha nem zargatják és nem hangoskodnak, talán még el is bóbiskol.*
*A két sérültnél visszatekint jön-e még segéderő és mivel látja a vezért igyekezni, addig nem tesz semmit amíg ő meg nem érkezik. Ha nem ellenkezik akkor inkább Urbugot segíti fel rá, ő lényegesen könnyebb mint Shakul és Hagrar is sérült. Lahutnak marad hát a nagyobbik ork. Csak a barlang bejáratáig hurcolja el így vagy úgy, annál beljebb már nincs ereje, ott rábízza azokra akik itthon vannak, az idősekre, a nőkre, akárkire aki ért a gyógyításhoz. Lassan már úgy érzi magát mint otthon a kétnapos edzések után... Hagrartól nem messze ül le a földre és egy ideig csak szuszog, kifújja magát.*
- Csapatostul, fegyverestül, esélytelenül megindulni gonosztevők felé, milyen diplomáciát vártál?
*Legalább a szándéka szép volt, csak ostobán indult neki. Hát most mitévő legyen? Leveszi szemeit a vezérről és körbenéz. Egy kis csapatnyi ork. Többsége vérszomjas, gyűlölettel teli. Ebben a világban rájuk csak halál vár. Előbb vagy utóbb. Amennyi év még megadatott nekik azt azzal fogják tölteni hogy gyilkolnak és tovább rontják az egész faj hírét. Ez hát őseik hagyatéka. Gyűlöletből, bolondságból elkövetett öngyilkosság. Rövid pihenő után feltápászkodik és kikémlel. A karaván már igencsak messze jár, de hátrahagytak valamit. A törpét akivel jöttek nem látja sehol, ahogy az ember lányt se, valami viszont mintha mocorogna a szekérnél, vélhetőleg mindketten ott vannak. Hiába, a szaglása, az ösztönei, a reflexei, még az esze is egész jóra sikeredett, a szeménél már elfogyott a szerencséje.*
- A véretek nem volt hiábavaló.
*Emeltebb hangon szól be mindenkinek aki az öngyilkos akcióban részt vett.*
- Hátrahagytak egy szekeret.
*Ő most megint vissza nem megy érte. Eleget rohangált már ide-oda. Nem is az ő tulajdona. Keres inkább valami használható széket hogy leülhessen végre kényelmesen egy nagyobb kancsó víz társaságában. Ötlete sincsen mit kezdhetne ezzel a helyzettel, hogyan folytathatná tovább a küldetését, hát inkább pihen. Ha nem zargatják és nem hangoskodnak, talán még el is bóbiskol.*
1129. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-04-12 09:08:30
Üzenet elküldve: 2016-04-12 09:08:30
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60
Játékstílus: Vakmerő
//Az ork barlangtól nem messze - Karavánosdi//
*Járása egyre lassabb, biceg ahogy a bokáját szúrja a lövedék. Ennek ellenére tovább halad, és igyekszik segíteni Lahutnak ott, ahol tud. Most nem a szekér, és a zsákmány a fontos. Azt bárhol lehet szerezni. De orkokat nem! Azok kiveszőben vannak, és több mint valószínű hogy egyre kevesebben. Ezért a vezér nem rest, segíteni a sérültek vonszolásában. Leginkább Shakult húzná és épp lábára támaszkodva halad vissza a barlangba. Az asztalt már ledobja mert a lovasok tovább mentek. Így szép lassan, de biztosan idővel beérnek a barlangba. Ekkor már más orkok is segítenek pakolni a sérülteket. Asztalokra kerülnek a sérültek, és Hagrar is inkább leül. Kezd kivételesen fájni a bokája. Nem elég hogy ellőtték azt, még meg is erőltette. Krisaga pedig úgy tűnik érti a dolgát. Viszont gyanakvó a sötételffel kapcsolatban. Egyelőre csak figyeli.* -Ennyit hát a diplomáciáról.
*Járása egyre lassabb, biceg ahogy a bokáját szúrja a lövedék. Ennek ellenére tovább halad, és igyekszik segíteni Lahutnak ott, ahol tud. Most nem a szekér, és a zsákmány a fontos. Azt bárhol lehet szerezni. De orkokat nem! Azok kiveszőben vannak, és több mint valószínű hogy egyre kevesebben. Ezért a vezér nem rest, segíteni a sérültek vonszolásában. Leginkább Shakult húzná és épp lábára támaszkodva halad vissza a barlangba. Az asztalt már ledobja mert a lovasok tovább mentek. Így szép lassan, de biztosan idővel beérnek a barlangba. Ekkor már más orkok is segítenek pakolni a sérülteket. Asztalokra kerülnek a sérültek, és Hagrar is inkább leül. Kezd kivételesen fájni a bokája. Nem elég hogy ellőtték azt, még meg is erőltette. Krisaga pedig úgy tűnik érti a dolgát. Viszont gyanakvó a sötételffel kapcsolatban. Egyelőre csak figyeli.* -Ennyit hát a diplomáciáról.
1128. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-04-12 06:26:50
Üzenet elküldve: 2016-04-12 06:26:50
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Az ork barlangtól nem messze - Karavánosdi//
*Megvárja, amíg az ork dönt, és vagy kiszedi magának, vagy hagyja, hogy a mélységi távolítsa el a nyílhegyet. Időközben, vagy, ha Nahrgub igényt tartott a segítségre, utána, kinyitja a tégelyt, aminek tartalma elsőre még normálisnak tűnik, de másodikra már nem. Némi gondolkozás után visszateszi a kenőcsöt a helyére, azzal a feltett szándékkal, hogy később feltölti a gyógynövénykészleteit.*
-Ez nem fog működni... *Tart egy lélegzetvételnyi szünetet, majd folytatja.* -Merrefelé is találtad azt a piát?
*Ha az ork méltóztat segíteni neki, egy biccentéssel megköszöni, de ettől függetlenül is megkeresi az alkoholt, imádkozva, hogy a sörnél valami erősebb legyen.*
-Emlékszel egyáltalán mi volt, amit lehajtottál? *Kérdezi, amikor visszatér valamivel, ami szaga alapján elég erős fertőtlenítőnek. Megrázza az üveget, azt hallja is, hogy valamennyi van benne, de a mennyiségben nem biztos. Mindenesetre, a kevés több a semminél.
Ha a sérült nem ellenkezik, akkor önt az alkoholból a sebre és bekötözi. Mivel az ork beleegyezett a segítségébe, ha ellenállást tapasztal, ugyanezt teszi, csak némi rosszalló tekintettel, szidva a hím felmenőit.*
*Megvárja, amíg az ork dönt, és vagy kiszedi magának, vagy hagyja, hogy a mélységi távolítsa el a nyílhegyet. Időközben, vagy, ha Nahrgub igényt tartott a segítségre, utána, kinyitja a tégelyt, aminek tartalma elsőre még normálisnak tűnik, de másodikra már nem. Némi gondolkozás után visszateszi a kenőcsöt a helyére, azzal a feltett szándékkal, hogy később feltölti a gyógynövénykészleteit.*
-Ez nem fog működni... *Tart egy lélegzetvételnyi szünetet, majd folytatja.* -Merrefelé is találtad azt a piát?
*Ha az ork méltóztat segíteni neki, egy biccentéssel megköszöni, de ettől függetlenül is megkeresi az alkoholt, imádkozva, hogy a sörnél valami erősebb legyen.*
-Emlékszel egyáltalán mi volt, amit lehajtottál? *Kérdezi, amikor visszatér valamivel, ami szaga alapján elég erős fertőtlenítőnek. Megrázza az üveget, azt hallja is, hogy valamennyi van benne, de a mennyiségben nem biztos. Mindenesetre, a kevés több a semminél.
Ha a sérült nem ellenkezik, akkor önt az alkoholból a sebre és bekötözi. Mivel az ork beleegyezett a segítségébe, ha ellenállást tapasztal, ugyanezt teszi, csak némi rosszalló tekintettel, szidva a hím felmenőit.*
1127. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-04-11 22:10:24
Üzenet elküldve: 2016-04-11 22:10:24
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 120
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 120
OOC üzenetek: 26
Játékstílus: Szelíd
//Az ork barlangtól nem messze - Karavánosdi//
//Lahut//
*A bő perc kemény belső harccal telik, de végül Lahut is megindul az élet útján - kifelé. A rabszolgatartók nem pazarolnak nyílvesszőt rá, mert később még jól jöhet, így épségben eljut a két sérültig. Bár Lahut ereje elég lenne, a szituáció nem alkalmas arra, hogy mind a kettőt megpróbálja visszacibálni - vagy annak komoly üvöltés lesz a vége. Dönteni kell, melyiket választja: húzza mindkettőt, vagy az egyiket viszi?
//Hagrar//
*A lövés nem halálos, nem is túl súlyos, de a boka finom műszer, még az orkoknál is. Nem igazán okos ötlet ezt így kezelni, de az orkok nem mindig - vagy inkább mindig nem? - az ésszerűt választják. Jóval lassabb, mint Lahut, és bár állóképessége és fájdalomtűrése is jónak mondható, egyre darabosabban mozog.
//Krisaga//
*A Krisagánál lévő kenőcs sajnos megromlott, és mivel az elmúlt időszakban, vagyis hát a mai naptól Krisaga Artheniorba érkezése között nem igazán gyűjtött újat, így nincs neki másik. Ezt a lány nem tudja, de a rongy, amit talál, így is hatásos lehet, ám a kenőcs hatása igencsak kétséges. Szakmájából adódóan azonban gyanakodhat, ha jó alaposan megnézi a trutyi állagát.*
//Urbu és Shakul//
*A két ork állapota stabilizálódni látszik, magukban legyűrik a fájdalom és a vérveszteség okozta szédülés hullámait. Minden bizonnyal kihúzzák addig, amíg a társaik kezdenek valamit megtört testükkel.*
//Rana//
*Rana képzett vándor, de most a szerencse és a vándorok istene áll mellé. A szekéren az alábbi dolgokat találja a szekér körül:
- visszacsapó íj (a szekér oldalához erősítve)
- három rabszolga, két öreg emberférfi és egy középkorból kifelé tartó fél-elf nő
- két kondér, számos kés, kanál, más konyhaeszköz
- marha és lóbőrök
A szekér elé fogott lő fájdalmasan nyerít, de már fel tudott állni. Sérülése inkább csúnya és fájdalmas, mint veszélyes, első pillantásra is látszik, hogy rendbe lehet hozni. A hátason semmi különleges nincs, szívós igavonónak tűnik.*
//Nahrgub//
*Orkunk hatalmas mázlista. A lövedék gyakorlatilag elkerülte a nagyobb ereket és a csontot is, a lehető legtisztább "hússebet" hagyva maga után, aminek hegét a nőstények biztosan értékelni fogják, már csak egy jó történetet kell köré kerítenie a harcosnak. Maga a lövedék rombuszfejű, páncéltörő, egészen pici szakállal rendelkező nyílvessző, így könnyen kihúzható.*
//Apróságok//
*A karaván tovább zötyög dél felé, igen erős hátvéddel és minél erősebben távozni akaró előőrssel.*
*A hátramaradt szekéren először Rana tud csemegézni, bár valószínűleg nem lesz túl elégedett attól, amit talál. A rabszolgák, amint meglátják az orkokat, égtelen óbégatásba törnek ki.*
- Meg fognak minket pocsíkúni! Megtoszerákolnak! *ajvékol a trió, de nem rohannak el. Úgysincs hova, ez itt a füves puszta.*
//Lahut//
*A bő perc kemény belső harccal telik, de végül Lahut is megindul az élet útján - kifelé. A rabszolgatartók nem pazarolnak nyílvesszőt rá, mert később még jól jöhet, így épségben eljut a két sérültig. Bár Lahut ereje elég lenne, a szituáció nem alkalmas arra, hogy mind a kettőt megpróbálja visszacibálni - vagy annak komoly üvöltés lesz a vége. Dönteni kell, melyiket választja: húzza mindkettőt, vagy az egyiket viszi?
//Hagrar//
*A lövés nem halálos, nem is túl súlyos, de a boka finom műszer, még az orkoknál is. Nem igazán okos ötlet ezt így kezelni, de az orkok nem mindig - vagy inkább mindig nem? - az ésszerűt választják. Jóval lassabb, mint Lahut, és bár állóképessége és fájdalomtűrése is jónak mondható, egyre darabosabban mozog.
//Krisaga//
*A Krisagánál lévő kenőcs sajnos megromlott, és mivel az elmúlt időszakban, vagyis hát a mai naptól Krisaga Artheniorba érkezése között nem igazán gyűjtött újat, így nincs neki másik. Ezt a lány nem tudja, de a rongy, amit talál, így is hatásos lehet, ám a kenőcs hatása igencsak kétséges. Szakmájából adódóan azonban gyanakodhat, ha jó alaposan megnézi a trutyi állagát.*
//Urbu és Shakul//
*A két ork állapota stabilizálódni látszik, magukban legyűrik a fájdalom és a vérveszteség okozta szédülés hullámait. Minden bizonnyal kihúzzák addig, amíg a társaik kezdenek valamit megtört testükkel.*
//Rana//
*Rana képzett vándor, de most a szerencse és a vándorok istene áll mellé. A szekéren az alábbi dolgokat találja a szekér körül:
- visszacsapó íj (a szekér oldalához erősítve)
- három rabszolga, két öreg emberférfi és egy középkorból kifelé tartó fél-elf nő
- két kondér, számos kés, kanál, más konyhaeszköz
- marha és lóbőrök
A szekér elé fogott lő fájdalmasan nyerít, de már fel tudott állni. Sérülése inkább csúnya és fájdalmas, mint veszélyes, első pillantásra is látszik, hogy rendbe lehet hozni. A hátason semmi különleges nincs, szívós igavonónak tűnik.*
//Nahrgub//
*Orkunk hatalmas mázlista. A lövedék gyakorlatilag elkerülte a nagyobb ereket és a csontot is, a lehető legtisztább "hússebet" hagyva maga után, aminek hegét a nőstények biztosan értékelni fogják, már csak egy jó történetet kell köré kerítenie a harcosnak. Maga a lövedék rombuszfejű, páncéltörő, egészen pici szakállal rendelkező nyílvessző, így könnyen kihúzható.*
//Apróságok//
*A karaván tovább zötyög dél felé, igen erős hátvéddel és minél erősebben távozni akaró előőrssel.*
*A hátramaradt szekéren először Rana tud csemegézni, bár valószínűleg nem lesz túl elégedett attól, amit talál. A rabszolgák, amint meglátják az orkokat, égtelen óbégatásba törnek ki.*
- Meg fognak minket pocsíkúni! Megtoszerákolnak! *ajvékol a trió, de nem rohannak el. Úgysincs hova, ez itt a füves puszta.*
1126. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-04-10 17:45:01
Üzenet elküldve: 2016-04-10 17:45:01
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Az ork barlangtól nem messze - Karavánosdi//
*Miwa konkrétan arról sem tud jelenlegi helyzetében, hogy az orkok közül valaki kilövi az utolsó szekér egyik igavonóját, és hogy a hajtók és az egész karaván, hátrahagyja azt. S ha tudna is róla, nem érdekelné.
Begubózik elméjének egy apró kis zugába, melyet maga teremtett a maga számára. Egy olyan békés helyre, ahová nem érnek el a kínok, ahol minden nyugodt és szép. Kívülről, ha valaki rápillant úgy vélheti eszméletét veszítette. Talán így is van. Ahogy korábban sírását sem lehetett látni, hát most ezt az újabb állapotot sem.
Tágas, virágos réten sétál, könnyű, hófehér selyemruhában. sötét tincsei szabadon engedve lebegnek a szélben, olykor egy kósza szökevény arcába csapódik. Ujjai érintik a hamvas bőrt, hogy félresimítsa. Mezítelen talpa alatt épp csak meghajlanak a fűszálak. Az ég kékje olyan ragyogó, mintha csak festő kente volna oda, ahogy a bárányfelhőket is. A nap sugarai aranyos ragyogással ölelik körbe az egész tájat, simogatják az alabástrom bőrt. Talán késő tavasz lehet, vagy kora nyár. Valahol a közelben, túl a kiserdőn patak csobog békésen, csacsogása ide hallik. Az ágak között vidám madárdal kél, dallamát felé sodorja a szél. Békesség és nyugalom telepszik vállaira. Egy helyütt ülésbe ereszkedik, karnyújtásnyi közelségben ezernyi lila és kék virág bólogatja fejét. Koszorú fonódik belőlük, hogy hamarosan homlokát ékítsék majd. Tarka szárnyú pillangó röppen kézfejére, barátságosan rezegteti meg szárnyait, majd mintha csak csókot lehelni érkezett volna, már megy is tovább, kört írva le a virágok felett.
Ez az a hely, mely a béke szigete elméje rejtett zugában. Ide húzódik vissza, ha el akar menekülni. Itt nincs fájdalom, nincs megaláztatás, nincs rabszolgasors. Mert mindenkinek túl kell élni valahogy, és Miwa ezt a helyet választotta erre. Hogy más rabszolgák miként oldják meg, nem tudja, ilyenről soha nem beszélt még senkivel. Igazából soha nem került még annyira közel senkihez lelkileg, hogy akár említés szintjén is szóba kerüljön az ő menedéke, vagy másé.
A szekér, a karaván pedig halad tovább délnek, az egyiknek ölében az ájultan fekvő rabszolgalánnyal, kinek testén már lilásodnak az ütlegek nyomai.*
*Miwa konkrétan arról sem tud jelenlegi helyzetében, hogy az orkok közül valaki kilövi az utolsó szekér egyik igavonóját, és hogy a hajtók és az egész karaván, hátrahagyja azt. S ha tudna is róla, nem érdekelné.
Begubózik elméjének egy apró kis zugába, melyet maga teremtett a maga számára. Egy olyan békés helyre, ahová nem érnek el a kínok, ahol minden nyugodt és szép. Kívülről, ha valaki rápillant úgy vélheti eszméletét veszítette. Talán így is van. Ahogy korábban sírását sem lehetett látni, hát most ezt az újabb állapotot sem.
Tágas, virágos réten sétál, könnyű, hófehér selyemruhában. sötét tincsei szabadon engedve lebegnek a szélben, olykor egy kósza szökevény arcába csapódik. Ujjai érintik a hamvas bőrt, hogy félresimítsa. Mezítelen talpa alatt épp csak meghajlanak a fűszálak. Az ég kékje olyan ragyogó, mintha csak festő kente volna oda, ahogy a bárányfelhőket is. A nap sugarai aranyos ragyogással ölelik körbe az egész tájat, simogatják az alabástrom bőrt. Talán késő tavasz lehet, vagy kora nyár. Valahol a közelben, túl a kiserdőn patak csobog békésen, csacsogása ide hallik. Az ágak között vidám madárdal kél, dallamát felé sodorja a szél. Békesség és nyugalom telepszik vállaira. Egy helyütt ülésbe ereszkedik, karnyújtásnyi közelségben ezernyi lila és kék virág bólogatja fejét. Koszorú fonódik belőlük, hogy hamarosan homlokát ékítsék majd. Tarka szárnyú pillangó röppen kézfejére, barátságosan rezegteti meg szárnyait, majd mintha csak csókot lehelni érkezett volna, már megy is tovább, kört írva le a virágok felett.
Ez az a hely, mely a béke szigete elméje rejtett zugában. Ide húzódik vissza, ha el akar menekülni. Itt nincs fájdalom, nincs megaláztatás, nincs rabszolgasors. Mert mindenkinek túl kell élni valahogy, és Miwa ezt a helyet választotta erre. Hogy más rabszolgák miként oldják meg, nem tudja, ilyenről soha nem beszélt még senkivel. Igazából soha nem került még annyira közel senkihez lelkileg, hogy akár említés szintjén is szóba kerüljön az ő menedéke, vagy másé.
A szekér, a karaván pedig halad tovább délnek, az egyiknek ölében az ájultan fekvő rabszolgalánnyal, kinek testén már lilásodnak az ütlegek nyomai.*
1125. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-04-09 12:52:38
Üzenet elküldve: 2016-04-09 12:52:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 32
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Az ork barlangtól nem messze - Karavánosdi//
*Eldöcögnek valahogy a barlangig. Bár közben Hagrar is kap egy újabb ajándékot. Kettőjük pajzsa sem elég, hogy kivédjék a feléjük repülő nyilakat. Visszavonulás közben van ideje megszemlélni a vezér pajzsába álló vesszőket. Erre a tudásra még szüksége van mikor saját lábában lévőt kell eltüntetni. Nem erőltetik túlzottan szerencsére a lövöldözést. Sérülésénél van még rosszabb dolog is, rábízni egy sötételfre, ezt nem tenné meg sosem. Nem is veszi először figyelembe a mélységi nőstényt. Letöri a vessző végét, lecsatolja a combvasat és óvatosan lehúzza. Nem tud azonban elég óvatos lenni és éles fájdalommal jár a lábába álló vessző minden apró mozdulata. Nem volt semmilyen érdembeli harc. Szervezete nem pumpálódott tele adrenalinnal, hogy az ilyen sebeket figyelembe se vegye. Muszáj igénybe vennie a másik segítségét.*
- Ha értesz hozzá csináld. *Attól nem fél, hogy megmérgezné a nő. Annyira még mélységi létére sem lehet bolond. Viszont, hogy el lehessen látni a sebet először el kell tüntetni ami benne van. Ha csak egyszerű nyílheggyel van dolga ráharap késének nyelére és egyszerűen kirántja. Ha valamilyen komolyabb kampós végű hegy odaadja kést a másiknak, hogy azzal szedje ki. Előtte viszont alkoholt szerez valamelyik otthoni fajtársától és nagyokat kortyol belőle, utána kezdődhet is a hentesmunka.*
*Eldöcögnek valahogy a barlangig. Bár közben Hagrar is kap egy újabb ajándékot. Kettőjük pajzsa sem elég, hogy kivédjék a feléjük repülő nyilakat. Visszavonulás közben van ideje megszemlélni a vezér pajzsába álló vesszőket. Erre a tudásra még szüksége van mikor saját lábában lévőt kell eltüntetni. Nem erőltetik túlzottan szerencsére a lövöldözést. Sérülésénél van még rosszabb dolog is, rábízni egy sötételfre, ezt nem tenné meg sosem. Nem is veszi először figyelembe a mélységi nőstényt. Letöri a vessző végét, lecsatolja a combvasat és óvatosan lehúzza. Nem tud azonban elég óvatos lenni és éles fájdalommal jár a lábába álló vessző minden apró mozdulata. Nem volt semmilyen érdembeli harc. Szervezete nem pumpálódott tele adrenalinnal, hogy az ilyen sebeket figyelembe se vegye. Muszáj igénybe vennie a másik segítségét.*
- Ha értesz hozzá csináld. *Attól nem fél, hogy megmérgezné a nő. Annyira még mélységi létére sem lehet bolond. Viszont, hogy el lehessen látni a sebet először el kell tüntetni ami benne van. Ha csak egyszerű nyílheggyel van dolga ráharap késének nyelére és egyszerűen kirántja. Ha valamilyen komolyabb kampós végű hegy odaadja kést a másiknak, hogy azzal szedje ki. Előtte viszont alkoholt szerez valamelyik otthoni fajtársától és nagyokat kortyol belőle, utána kezdődhet is a hentesmunka.*
1124. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-04-08 23:57:42
Üzenet elküldve: 2016-04-08 23:57:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 15
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Az ork barlangtól nem messze - Karavánosdi//
*Az elvesztett eszmélet újra utat talál elméjéhez, majd az alattomos megint magára hagyja őt. Így telnek lassan múló percei, fogcsikorgató fájdalmai közepette. Amíg eszméleténél leledzik, csendben próbál maradni, figyelni a hangokra. Azok úgy hallatszik, hogy távolodóban vannak, így nem is erőlködik, melyet ha meg is próbálna, csupán éles szúrást érezne a mellkasában.
Ostoba ötlet volt, erre már maga is rájött, melyet Urbug eszelt ki, de nem hibáztathatja alacsony fajtársát, hiszen a harc örömére maga is eszét vesztve bólintott a tervre. Az élet a legnagyobb tréfamester mind közül. Ha tehetné, legszívesebben az ég felé csapkodná ökleit és gyalázná azokat akik kitalálták ezt az átkozott világot. Üvöltené gondjait, de mivel ez jelen állapotában lehetetlennek tűnik, így beéri egy-két morranással is. A gondolat, mely első elájulásánál szöget ütött fejébe, s melyet mindig ott hordoz annak hátsó zugaiban, most előtérbe keveredett és nem hagyja nyugodni. ~ Ha ezt most túlélem, ígérem megerősödök, mint szellemileg, mint testileg, és betartom szavamat!~ Eme gondolat tölti ki elméjét, miközben várja tettei következményét.*
*Az elvesztett eszmélet újra utat talál elméjéhez, majd az alattomos megint magára hagyja őt. Így telnek lassan múló percei, fogcsikorgató fájdalmai közepette. Amíg eszméleténél leledzik, csendben próbál maradni, figyelni a hangokra. Azok úgy hallatszik, hogy távolodóban vannak, így nem is erőlködik, melyet ha meg is próbálna, csupán éles szúrást érezne a mellkasában.
Ostoba ötlet volt, erre már maga is rájött, melyet Urbug eszelt ki, de nem hibáztathatja alacsony fajtársát, hiszen a harc örömére maga is eszét vesztve bólintott a tervre. Az élet a legnagyobb tréfamester mind közül. Ha tehetné, legszívesebben az ég felé csapkodná ökleit és gyalázná azokat akik kitalálták ezt az átkozott világot. Üvöltené gondjait, de mivel ez jelen állapotában lehetetlennek tűnik, így beéri egy-két morranással is. A gondolat, mely első elájulásánál szöget ütött fejébe, s melyet mindig ott hordoz annak hátsó zugaiban, most előtérbe keveredett és nem hagyja nyugodni. ~ Ha ezt most túlélem, ígérem megerősödök, mint szellemileg, mint testileg, és betartom szavamat!~ Eme gondolat tölti ki elméjét, miközben várja tettei következményét.*
1123. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-04-08 21:55:47
Üzenet elküldve: 2016-04-08 21:55:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Az ork barlangtól nem messze - Karavánosdi//
//Aktív képesség: Felfedezés//
*A közvetlen közelében elülni látszik minden, s ha erről ő maga is meg tud győződni akkor a hátrahagyott szekérhez oson.
Lehetőség szerint mindenki előtt igyekszik átkutatni, megtudni mire lehet neki belőle szüksége. Ő van a legközelebb hozzá, ami jó is na meg rossz is lehet. Jó, mert tuti mindenki más előtt szét tud nézni. Rossz, mert ha ne adja az ég éppen hat harcos a szállítmány, akkor elég pórul fog járni. Igyekszik körültekintő, óvatos és gyors lenni, aztán vagy sikerül, vagy nem.
Ha a meglőtt ló még menthető állapotban van akkor próbál segíteni rajta képességeihez mérten. Nem venné jó néven ha az orkok vacsorájaként végezné.*
//Aktív képesség: Felfedezés//
*A közvetlen közelében elülni látszik minden, s ha erről ő maga is meg tud győződni akkor a hátrahagyott szekérhez oson.
Lehetőség szerint mindenki előtt igyekszik átkutatni, megtudni mire lehet neki belőle szüksége. Ő van a legközelebb hozzá, ami jó is na meg rossz is lehet. Jó, mert tuti mindenki más előtt szét tud nézni. Rossz, mert ha ne adja az ég éppen hat harcos a szállítmány, akkor elég pórul fog járni. Igyekszik körültekintő, óvatos és gyors lenni, aztán vagy sikerül, vagy nem.
Ha a meglőtt ló még menthető állapotban van akkor próbál segíteni rajta képességeihez mérten. Nem venné jó néven ha az orkok vacsorájaként végezné.*
1122. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-04-08 18:26:25
Üzenet elküldve: 2016-04-08 18:26:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//Az ork barlangtól nem messze - Karavánosdi//
*Már előzőleg lehunyta szemeit, így Urbug nem is nagyon zavartatja magát a körülötte történő dolgokkal; nem mintha olyan sok változás állna be környezetében. Helyette inkább elgondolkozik azon, hogy ha már idekerült, akár szunyókálhatna is egyet, mást amúgy se tud csinálni; hátára fordított teknősként várja, mit tervez vele az univerzum, így hát illedelmesen, a szabályoknak megfelelően, haldokol tovább szép csendben.*
*Már előzőleg lehunyta szemeit, így Urbug nem is nagyon zavartatja magát a körülötte történő dolgokkal; nem mintha olyan sok változás állna be környezetében. Helyette inkább elgondolkozik azon, hogy ha már idekerült, akár szunyókálhatna is egyet, mást amúgy se tud csinálni; hátára fordított teknősként várja, mit tervez vele az univerzum, így hát illedelmesen, a szabályoknak megfelelően, haldokol tovább szép csendben.*
1121. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-04-08 17:41:42
Üzenet elküldve: 2016-04-08 17:41:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 246
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Az ork barlangtól nem messze - Karavánosdi//
*Látja, ahogy Lahut elindul, abból, ahogy a Piactéren viselkedett, Krisa arra következtet, a két földön heverő orkért. Nincs fegyvere, a páncélja nem túl erős, így a fejében meg sem fordul, hogy segítsen, de magában sok sikert kíván a felszíninek.
Szerencsére ő előrébb jár, amikor az íjászok az orkokra lőnek, az azért nem kerüli el a figyelmét, amikor az egyik nyíl a vezér bokájába fúródik. Ennek ellenére meg sem fordul a fejében, hogy visszatartsa Hagrart, amikor elindul vissza a két elesett harcosért. A parancsra csak biccent és Narhgubra pillant.
Az övéről leakaszt egy erszényt, amiben néhány hétköznapi gyógyszer lapul, köztük vérfű-kenőcs is.*
-Nem tudom mennyit segít, de nem méreg. Ha nem bízol bennem, nem próbállak meg ellátni, de innen elég fájdalmasnak tűnik. *Int a fejével a sérülés irányába. Ez engedélykérés akar lenni, de addig ő nem fog alacsonyodni, hogy még ő kérje meg az orkot, hogy hadd lássa el.* -Elméletileg elállítja a vérzést és összehúzza a sebet, de ilyen mélyeknél még nem használtam.
*Közben körbenéz a barlangban, bár nem megy túl messze a bejárattól, egyrészt, mert nem tudja, hogy az esetleg itt-tartózkodó többiek hogy reagálnának, másrészt, mert fél szemét igyekszik a sérülten tartani. Hamarosan talál egy viszonylag tiszta rongyot, és ha az orknak nincs ellenvetése vagy kérdése nekilát az ellátásának.*
*Látja, ahogy Lahut elindul, abból, ahogy a Piactéren viselkedett, Krisa arra következtet, a két földön heverő orkért. Nincs fegyvere, a páncélja nem túl erős, így a fejében meg sem fordul, hogy segítsen, de magában sok sikert kíván a felszíninek.
Szerencsére ő előrébb jár, amikor az íjászok az orkokra lőnek, az azért nem kerüli el a figyelmét, amikor az egyik nyíl a vezér bokájába fúródik. Ennek ellenére meg sem fordul a fejében, hogy visszatartsa Hagrart, amikor elindul vissza a két elesett harcosért. A parancsra csak biccent és Narhgubra pillant.
Az övéről leakaszt egy erszényt, amiben néhány hétköznapi gyógyszer lapul, köztük vérfű-kenőcs is.*
-Nem tudom mennyit segít, de nem méreg. Ha nem bízol bennem, nem próbállak meg ellátni, de innen elég fájdalmasnak tűnik. *Int a fejével a sérülés irányába. Ez engedélykérés akar lenni, de addig ő nem fog alacsonyodni, hogy még ő kérje meg az orkot, hogy hadd lássa el.* -Elméletileg elállítja a vérzést és összehúzza a sebet, de ilyen mélyeknél még nem használtam.
*Közben körbenéz a barlangban, bár nem megy túl messze a bejárattól, egyrészt, mert nem tudja, hogy az esetleg itt-tartózkodó többiek hogy reagálnának, másrészt, mert fél szemét igyekszik a sérülten tartani. Hamarosan talál egy viszonylag tiszta rongyot, és ha az orknak nincs ellenvetése vagy kérdése nekilát az ellátásának.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2917-2936