Nincs játékban - Szálláshely
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Szálláshely | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 47 (921. - 940. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3351-3370
940. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-03-02 11:28:19
Üzenet elküldve: 2013-03-02 11:28:19
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Ayna-nak//
*Tudta, hogy ez lesz. Mármint Ayna vörös arccal lesz előtte, mert le merte rajzolni a nemrég tapasztalt érintést. Hallja amint mély levegőt vesz a párja, hogy aztán lassan kifújja. Szerencsére halkan reggeliznek, így hálát adhat valaminek, hogy legalább ezek a percek nyugodtak. Nagyot nyel mikor belekezd Párja a beszédébe, ám a kérdésére csak helyeslően bólint. A kérésre meg egyszerűen kikerekednek a szemei, mert úgy érzi, hogy ebben a helyzetben teljességgel helytelen. Végül próbálkozik eleget tenni Szerelmének, és egy szerény, halvány mosoly jelenik meg az arcán.*
-Rendben, csak nehéz mosolyognom, amikor úgy érzem bűnös vagy nem helyén valót csinálok. Rajzolás közben mindig azt rajzolom, ami újdonság. Amit nem olyan régen tapasztaltam meg.* A szíve hevesen ver, miközben lassan feláll a helyéről. Odasétál a formás tündérlányhoz, majd másik mellé szorosan odahúzza a székét. Leül gyorsan, aztán bátrabban somolyog felé. Látszik rajta, hogy valami nagyon ütős mondanivalóra készül, azonban most rendezi a gondolatait.*
-Édesem! * Zöld íriszei nézi Ayna szemét, miközben finoman megérinti a kézfejét.*
-Mikor veled vagyok, akkor ez gyorsabb ütemet ver. Minden egyes pillanatban, amikor olyat teszünk, ami azelőtt még álmodni sem mertem.* Rámutat beszélés közben a szívére.*
-De elragadnak engem azok a szépséges képek, mint mikor álltál és vártál rám, hogy felöltözzek. A ruhád kiemeli tested vonalait. A tekintet amivel kifelé néztél.*Lehunyja szemét, és simogatni kezdi idegességében a puha kacsót.*
-Szóval így vagy tökéletes, ahogy vagy. Rossz felem így kíván téged, hogy minél többet láthassak belőled. A jó felem csak megzavarja minden lépésemet.* Zöldjei elmerülnek a másikéban, mikor kinyitja, aztán finom feláll és a lenyúl Kedveséért. Karjaiba veszi, azonban nem indulnak el az ágy felé. Leül ügyesen, hogy a lányt ölébe ültesse. Megtartja bal kezével, miközben a jobb simogatni kezdi Ayna arcát és haját.*
-Szeretlek, s most is pirulni fogsz de én is. Csak hunyd le a szemeid, kérlek. * Ezzel ha a lány megteszi, amire kérte, akkor odahajol az ajkaihoz és forrón megcsókolja. Mikor végez ezen mozdulattal, a cirógató keze önerőből lekúszik a telt idomhoz, ahol a másik szíve dobog. Odahajol ajkaival a védtelen kecses női nyakhoz és megpuszilja. Ekkor szánkázik végig a keze a kerekded kebleitől egészen a csípőéig.*
-Veled akarok maradni örökké.
*Tudta, hogy ez lesz. Mármint Ayna vörös arccal lesz előtte, mert le merte rajzolni a nemrég tapasztalt érintést. Hallja amint mély levegőt vesz a párja, hogy aztán lassan kifújja. Szerencsére halkan reggeliznek, így hálát adhat valaminek, hogy legalább ezek a percek nyugodtak. Nagyot nyel mikor belekezd Párja a beszédébe, ám a kérdésére csak helyeslően bólint. A kérésre meg egyszerűen kikerekednek a szemei, mert úgy érzi, hogy ebben a helyzetben teljességgel helytelen. Végül próbálkozik eleget tenni Szerelmének, és egy szerény, halvány mosoly jelenik meg az arcán.*
-Rendben, csak nehéz mosolyognom, amikor úgy érzem bűnös vagy nem helyén valót csinálok. Rajzolás közben mindig azt rajzolom, ami újdonság. Amit nem olyan régen tapasztaltam meg.* A szíve hevesen ver, miközben lassan feláll a helyéről. Odasétál a formás tündérlányhoz, majd másik mellé szorosan odahúzza a székét. Leül gyorsan, aztán bátrabban somolyog felé. Látszik rajta, hogy valami nagyon ütős mondanivalóra készül, azonban most rendezi a gondolatait.*
-Édesem! * Zöld íriszei nézi Ayna szemét, miközben finoman megérinti a kézfejét.*
-Mikor veled vagyok, akkor ez gyorsabb ütemet ver. Minden egyes pillanatban, amikor olyat teszünk, ami azelőtt még álmodni sem mertem.* Rámutat beszélés közben a szívére.*
-De elragadnak engem azok a szépséges képek, mint mikor álltál és vártál rám, hogy felöltözzek. A ruhád kiemeli tested vonalait. A tekintet amivel kifelé néztél.*Lehunyja szemét, és simogatni kezdi idegességében a puha kacsót.*
-Szóval így vagy tökéletes, ahogy vagy. Rossz felem így kíván téged, hogy minél többet láthassak belőled. A jó felem csak megzavarja minden lépésemet.* Zöldjei elmerülnek a másikéban, mikor kinyitja, aztán finom feláll és a lenyúl Kedveséért. Karjaiba veszi, azonban nem indulnak el az ágy felé. Leül ügyesen, hogy a lányt ölébe ültesse. Megtartja bal kezével, miközben a jobb simogatni kezdi Ayna arcát és haját.*
-Szeretlek, s most is pirulni fogsz de én is. Csak hunyd le a szemeid, kérlek. * Ezzel ha a lány megteszi, amire kérte, akkor odahajol az ajkaihoz és forrón megcsókolja. Mikor végez ezen mozdulattal, a cirógató keze önerőből lekúszik a telt idomhoz, ahol a másik szíve dobog. Odahajol ajkaival a védtelen kecses női nyakhoz és megpuszilja. Ekkor szánkázik végig a keze a kerekded kebleitől egészen a csípőéig.*
-Veled akarok maradni örökké.
939. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-02-28 22:31:18
Üzenet elküldve: 2013-02-28 22:31:18
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Nagyon picit lazít csak a szorításán, nehogy Lili tényleg megfulladjon, de el nem engedi, öleli magához és közben fejét dörgöli az őt simogató kézhez. Olyan jó ez most így, de a férfitermészet már csak olyan, hogy még többet akar.*
-Bolond voltam, hogy ebben egy pillanatig is kételkedtem. De nem hittem, hogy ilyen titok után még rám tudnál nézni.
*Ismeri be újra bűnét. Nem kellett volna csak úgy elrohannia, de az idegesség túltengett benne, nem bírt uralkodni magán és rohanni akart, menekülni a kiejtett szavak súlyától, mintha így megúszhatná azt, hogy valóban vállalnia kelljen a múltat. Tévedett, de annyira kívánta, hogy bár meg sem történtté tehetné a szavait, egész múltját, hogy ne kelljen szégyenkeznie emiatt.*
-Teljesen hagyományosat?
*Egy pillanatra megáll kedvese "felfalásában", hogy a szemébe nézzen. Hagyományos esküvő? Mit érthet ez alatt? Sok vendég, díszes ceremónia, utána hatalmas lakoma és végül hajnalig tartó mulatság? Ad egy csókot Lili szájára.*
-Ezt eddig még nem mondtam, de a szüleim már nem élnek, így őket nem fogod tudni megismerni. Ellenben a tieiddel szívesen találkoznék. Feltéve persze, ha fel mersz engem vállalni előttük.
*Mosolyodik el szomorkásan. El tudja képzelni, hogy nem minden szülő ilyen férjet képzel a lánya mellé, de ha arra van szükség, bármilyen szerepet el tud játszani. Az évek alatt tökéletesre fejlesztette a színészi képességeit, hiszen mindig másnak kellett tűnnie.*
-Azt hiszem, van ötletem, hogy ki adhatna össze bennünket, emiatt ne aggódj.
*Arcát a nőéhez simítja, nagyon izgatott. Vajon mennyi időbe telik mindent megszervezni?*
-Sajnos nem tudom garantálni, hogy sokan lesznek, hiszen itt idegenek vagyunk. De ha van bárki, aki kedves neked, azt örömmel látjuk. Én csak egy levelet küldök, hogy Janice tudja, hogy nem öltek meg és feleségül veszlek.
*És ki tudja, talán kedvenc riválisának is küldet pár szót, csak hogy el ne bízza magát az a tökfilkó, bár a nőcsábász címet innentől nyugodtan megtarthatja magának, Kean örömmel adja fel a szabadságát.*
-Bárhol, ahol csak szeretnéd. Elmehetünk messzire, a tengeren túlra, akárhova.
*Ajkai már újra a nyak felé kalandozni, mintha semmi nem tudná visszatartani. Megkérte a kezét és várni is fog a valódi megrontással, ám most...*
-Engedd, hogy megmutassam, mennyit jelentesz nekem.
*Suttogja lágyan, egyik keze szerelme hasára csusszan, ott simogat gyengéd, körkörös mozdulatokkal.*
-Bolond voltam, hogy ebben egy pillanatig is kételkedtem. De nem hittem, hogy ilyen titok után még rám tudnál nézni.
*Ismeri be újra bűnét. Nem kellett volna csak úgy elrohannia, de az idegesség túltengett benne, nem bírt uralkodni magán és rohanni akart, menekülni a kiejtett szavak súlyától, mintha így megúszhatná azt, hogy valóban vállalnia kelljen a múltat. Tévedett, de annyira kívánta, hogy bár meg sem történtté tehetné a szavait, egész múltját, hogy ne kelljen szégyenkeznie emiatt.*
-Teljesen hagyományosat?
*Egy pillanatra megáll kedvese "felfalásában", hogy a szemébe nézzen. Hagyományos esküvő? Mit érthet ez alatt? Sok vendég, díszes ceremónia, utána hatalmas lakoma és végül hajnalig tartó mulatság? Ad egy csókot Lili szájára.*
-Ezt eddig még nem mondtam, de a szüleim már nem élnek, így őket nem fogod tudni megismerni. Ellenben a tieiddel szívesen találkoznék. Feltéve persze, ha fel mersz engem vállalni előttük.
*Mosolyodik el szomorkásan. El tudja képzelni, hogy nem minden szülő ilyen férjet képzel a lánya mellé, de ha arra van szükség, bármilyen szerepet el tud játszani. Az évek alatt tökéletesre fejlesztette a színészi képességeit, hiszen mindig másnak kellett tűnnie.*
-Azt hiszem, van ötletem, hogy ki adhatna össze bennünket, emiatt ne aggódj.
*Arcát a nőéhez simítja, nagyon izgatott. Vajon mennyi időbe telik mindent megszervezni?*
-Sajnos nem tudom garantálni, hogy sokan lesznek, hiszen itt idegenek vagyunk. De ha van bárki, aki kedves neked, azt örömmel látjuk. Én csak egy levelet küldök, hogy Janice tudja, hogy nem öltek meg és feleségül veszlek.
*És ki tudja, talán kedvenc riválisának is küldet pár szót, csak hogy el ne bízza magát az a tökfilkó, bár a nőcsábász címet innentől nyugodtan megtarthatja magának, Kean örömmel adja fel a szabadságát.*
-Bárhol, ahol csak szeretnéd. Elmehetünk messzire, a tengeren túlra, akárhova.
*Ajkai már újra a nyak felé kalandozni, mintha semmi nem tudná visszatartani. Megkérte a kezét és várni is fog a valódi megrontással, ám most...*
-Engedd, hogy megmutassam, mennyit jelentesz nekem.
*Suttogja lágyan, egyik keze szerelme hasára csusszan, ott simogat gyengéd, körkörös mozdulatokkal.*
938. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-02-25 19:14:20
Üzenet elküldve: 2013-02-25 19:14:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 94
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 94
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
*Nagy az öröm, hiszen mindig erre a pillanatra várt egészen kicsi elf kora óta. Szép fehér, hosszú ruha, fátyol, virágba borult templom, madarak csipogása mi csak azt jelzi, hogy esküvő készülődik. Eszébe jutnak szülei, hogy illendő lenne meghívni őket, ám az a tény, hogy elszökött otthonról a házasság alól, s most meghívná őket egy menyegzőre, szinte biztos, hogy nagyon mérgesek lesznek s meg akarják majd akadályozni eme célt. Így, úgy dönt nem hív meg senkit, hiszen csak egy férjjelölt kell és egy pap ki összeadja. A férj már megvan, már csak minden mást kell beszerezni, illetve felkérni. Az esküvőre való készületet csak az zavarja meg, hogy lassan elfogy a levegője, hiszen Kedvese úgy öleli, mintha az élete múlna rajta. Igyekszik a csókáradatból kibújni annyira, hogy meg tudjon szólalni.*
- Kedvesem! Ne szoríts ennyire, mert megfulladok és nem lesz, kit elvegyél. Amúgy én is nagyon imádlak! Remélem, most már elhiszed.
*Ha enyhül az ölelés, homlokára ad egy finom puszit, majd végig simít barna haján. Ám nem tudja elengedni füle mögött, hogy már holnap, már ma akarja ezt a házasságot. Ismét felemeli Kedvese s az ágyon landolnak, mint legutóbb. Bár kissé belepirult, hogy a fenekénél fogva emelte meg, de hát egy férjjelöltnek szabad. Ahogy az is, hogy végig csókolja tüzesen fülét s nyakát, ám megálljt parancsolva két kezébe temeti arcát.*
- Hidd el, én is ugyan ennyire örülök, mint te, ám azért ne ilyen sietősen. Tudod, szeretnék hagyományos esküvőt, szép fehér ruhát, amit nem láthatsz a Nagy Napig, hiszen az balszerencsét hoz a fejünkre. Egy pappal is beszélnünk kell, hogy a kitűzött napon adjon minket össze, no és e legfontosabbat nem is mondtam, kellenek gyűrűk.
*Egy pillanatig kivár, csak hogy belevesszen fekete íriszébe.*
- Hidd el, én leszek a legboldogabb, ha egyszer sikerül összehoznunk a… családhoz szükséges babatervet. Ám türelem, türelem, hiszen te mondtad az előbb, hogy csak esküvő után szeretnél… nászutazni. S ha már itt tartunk, hol fogjuk tölteni a mézesheteket?
*Pajkosan beleharap ajkába s türelmetlenül várja Kedvese válaszát.*
- Kedvesem! Ne szoríts ennyire, mert megfulladok és nem lesz, kit elvegyél. Amúgy én is nagyon imádlak! Remélem, most már elhiszed.
*Ha enyhül az ölelés, homlokára ad egy finom puszit, majd végig simít barna haján. Ám nem tudja elengedni füle mögött, hogy már holnap, már ma akarja ezt a házasságot. Ismét felemeli Kedvese s az ágyon landolnak, mint legutóbb. Bár kissé belepirult, hogy a fenekénél fogva emelte meg, de hát egy férjjelöltnek szabad. Ahogy az is, hogy végig csókolja tüzesen fülét s nyakát, ám megálljt parancsolva két kezébe temeti arcát.*
- Hidd el, én is ugyan ennyire örülök, mint te, ám azért ne ilyen sietősen. Tudod, szeretnék hagyományos esküvőt, szép fehér ruhát, amit nem láthatsz a Nagy Napig, hiszen az balszerencsét hoz a fejünkre. Egy pappal is beszélnünk kell, hogy a kitűzött napon adjon minket össze, no és e legfontosabbat nem is mondtam, kellenek gyűrűk.
*Egy pillanatig kivár, csak hogy belevesszen fekete íriszébe.*
- Hidd el, én leszek a legboldogabb, ha egyszer sikerül összehoznunk a… családhoz szükséges babatervet. Ám türelem, türelem, hiszen te mondtad az előbb, hogy csak esküvő után szeretnél… nászutazni. S ha már itt tartunk, hol fogjuk tölteni a mézesheteket?
*Pajkosan beleharap ajkába s türelmetlenül várja Kedvese válaszát.*
937. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-02-25 15:34:37
Üzenet elküldve: 2013-02-25 15:34:37
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
* Talán ő sem érti, miért tölti el ekkora elégedettséggel és örömmel a tény, hogy más még nem ért úgy az ő szerelméhez. Igaz, a kis bűntudatot nem tudja még leküzdeni, hogy pont ő fogja elvenni az ártatlanságát, de a leánykérés valamilyen szinte önmaga előtt is egy gesztus, hogy komolyak a szándékai és nem fogja elhagyni egyetlen éjszaka után. Egy egész élet is kevés lesz mellette.
Felteszi a nagy kérdést, amit nem pont így szeretett volna, inkább romantikus vacsorával, gyertyafénnyel, liliomokkal és természetesen a gyűrűvel, de ha már így alakult, kicsit esetlenül ugyan, de megkéri a kezét. Szerencsére a válasz kedvező, még a szituáció esetlensége ellenére. Pedig hogy összeszorult belül mindene... Egyszer már volt így, féltérden, rajongó tekintettel kérve, hogy legyen valaki a felesége, de akkor csak az arcába nevettek, hogy mégis miket gondol, csak a teste kellett. Hiába a kellemetlen emlék, még ez sem teheti tönkre a pillanat tökéletes, mámoros boldogságát, ami átjárja a válaszra. Hozzá jön. Lili lesz a felesége. Ragaszkodva öleli magához a lányt, forrón csókolja az ajkait, talán még hevesebben, mint korábban tette. *
- Imádlak.
*Suttogja vissza rekedt hangon, egy picit sem lazítva ölelésén. Nem érdekelné most már az sem, ha az ég leszakadna és a föld megnyílna, semmi nem számítana, hiszen kedvese most bólintott rá, hogy a menyasszonya legyen.*
- Esküdjünk meg már holnap. Vagy még ma. Most azonnal. Egy percig sem bírom nélküled.
*Hangja szenvedéllyel teli, ajkai újra Lili fülére találnak, óvatosan csókolva végig a hegyes cimpát, majd visszatérve a nyakra. Ha lehet, most még kevésbé tudja magát türtőztetni, de talán nem is kell... Szeretni akarja, és hála a múltjának, vannak ötletei, mi mindenhez tudnának még így is kezdeni.
Egyik keze lecsusszan, hogy a lány feneke alá nyúlva, másik kezével a hátát támasztva kicsit megemelje, épp csak annyira, hogy ismét az ágyra tehesse és ott finoman elfektethesse.*
- Ez életem legcsodálatosabb pillanata, köszönöm neked. Talán nehéz pont rólam elképzelni, de mindig arra vágytam, hogy valódi családom legyen.
*Fejét menyasszonya nyakába fúrja, mélyen szívva magába az illatát. Olyan bódító, csak még jobban feltüzeli a vágyát. *
Felteszi a nagy kérdést, amit nem pont így szeretett volna, inkább romantikus vacsorával, gyertyafénnyel, liliomokkal és természetesen a gyűrűvel, de ha már így alakult, kicsit esetlenül ugyan, de megkéri a kezét. Szerencsére a válasz kedvező, még a szituáció esetlensége ellenére. Pedig hogy összeszorult belül mindene... Egyszer már volt így, féltérden, rajongó tekintettel kérve, hogy legyen valaki a felesége, de akkor csak az arcába nevettek, hogy mégis miket gondol, csak a teste kellett. Hiába a kellemetlen emlék, még ez sem teheti tönkre a pillanat tökéletes, mámoros boldogságát, ami átjárja a válaszra. Hozzá jön. Lili lesz a felesége. Ragaszkodva öleli magához a lányt, forrón csókolja az ajkait, talán még hevesebben, mint korábban tette. *
- Imádlak.
*Suttogja vissza rekedt hangon, egy picit sem lazítva ölelésén. Nem érdekelné most már az sem, ha az ég leszakadna és a föld megnyílna, semmi nem számítana, hiszen kedvese most bólintott rá, hogy a menyasszonya legyen.*
- Esküdjünk meg már holnap. Vagy még ma. Most azonnal. Egy percig sem bírom nélküled.
*Hangja szenvedéllyel teli, ajkai újra Lili fülére találnak, óvatosan csókolva végig a hegyes cimpát, majd visszatérve a nyakra. Ha lehet, most még kevésbé tudja magát türtőztetni, de talán nem is kell... Szeretni akarja, és hála a múltjának, vannak ötletei, mi mindenhez tudnának még így is kezdeni.
Egyik keze lecsusszan, hogy a lány feneke alá nyúlva, másik kezével a hátát támasztva kicsit megemelje, épp csak annyira, hogy ismét az ágyra tehesse és ott finoman elfektethesse.*
- Ez életem legcsodálatosabb pillanata, köszönöm neked. Talán nehéz pont rólam elképzelni, de mindig arra vágytam, hogy valódi családom legyen.
*Fejét menyasszonya nyakába fúrja, mélyen szívva magába az illatát. Olyan bódító, csak még jobban feltüzeli a vágyát. *
936. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-02-24 19:37:14
Üzenet elküldve: 2013-02-24 19:37:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Trex//
*Ahogy a másik abbahagyja a furcsa, talán kissé szokatlan kínzási módot, nagyot sóhajt. Szinte teljesen a másikhoz simul, és neki dőlve próbálja kipihenni a kimerítő nevetést. mellkasa folyamatosan fel-le jár. Érzi, hogy tüdeje telhetetlenül kapkod levegő után, a hosszas léghiány után, mivel a hangos kacagás közben már oxigénhez is csak ritkán jutott. Fejét a másik vállán pihenteti meg, lélegzetét újra és újra a férfi nyakhajlatára fújva.*
- Nah jó, talán a csatát megnyerted, de a háborúnak még nincs vége! *pihegi még mindig a másikat használva fáradalmai kipihenésére. Szemeit egy rövid időre lecsukja. Légzése lassan csillapodik, és rövidesen a szíve is visszaáll a megszokott ütemre. A szőke mély, fülébe mormoló mély hangja egészen ellazítja, bensőjében pedig jóleső érzéseket formál.*
- Későbbre? Én a helyedben nem halasztgatnám túl sokáig, a végén még elévül. A mesékben sem szokta megvárni az aranyhal, míg elálmodozol róla.. *közli vigyorogva. Egyik kezét a férfi mellkasára helyezi, míg másikat oldalán pihenteti meg. Szemei továbbra is csukva maradnak. Egészen kimerült az őt ért támadásba, sokkal jobban mint abban, melyet ő vetett be az ember ellen.*
- De végül is, a te dolgod, de ha véletlenül már nem tudnám teljesíteni.. *teszi hozzá, ajkain egy fáradt félmosollyal.* Csak várd meg, amíg újra erőre kapok, és hidd el, megkapod még a magadét! *fenyegeti tovább Trexet. Igaz, jelenlegi állapotában gyakorlatilag bármit megtehetnének vele, túl nagy ellenkezést nem váltana ki belőle a dolog. Régen nevetett ilyen sokat, és rájött, hogy a nevetés jóval kimerítőbb, mint ahogy ezt ő gondolta.*
*Ahogy a másik abbahagyja a furcsa, talán kissé szokatlan kínzási módot, nagyot sóhajt. Szinte teljesen a másikhoz simul, és neki dőlve próbálja kipihenni a kimerítő nevetést. mellkasa folyamatosan fel-le jár. Érzi, hogy tüdeje telhetetlenül kapkod levegő után, a hosszas léghiány után, mivel a hangos kacagás közben már oxigénhez is csak ritkán jutott. Fejét a másik vállán pihenteti meg, lélegzetét újra és újra a férfi nyakhajlatára fújva.*
- Nah jó, talán a csatát megnyerted, de a háborúnak még nincs vége! *pihegi még mindig a másikat használva fáradalmai kipihenésére. Szemeit egy rövid időre lecsukja. Légzése lassan csillapodik, és rövidesen a szíve is visszaáll a megszokott ütemre. A szőke mély, fülébe mormoló mély hangja egészen ellazítja, bensőjében pedig jóleső érzéseket formál.*
- Későbbre? Én a helyedben nem halasztgatnám túl sokáig, a végén még elévül. A mesékben sem szokta megvárni az aranyhal, míg elálmodozol róla.. *közli vigyorogva. Egyik kezét a férfi mellkasára helyezi, míg másikat oldalán pihenteti meg. Szemei továbbra is csukva maradnak. Egészen kimerült az őt ért támadásba, sokkal jobban mint abban, melyet ő vetett be az ember ellen.*
- De végül is, a te dolgod, de ha véletlenül már nem tudnám teljesíteni.. *teszi hozzá, ajkain egy fáradt félmosollyal.* Csak várd meg, amíg újra erőre kapok, és hidd el, megkapod még a magadét! *fenyegeti tovább Trexet. Igaz, jelenlegi állapotában gyakorlatilag bármit megtehetnének vele, túl nagy ellenkezést nem váltana ki belőle a dolog. Régen nevetett ilyen sokat, és rájött, hogy a nevetés jóval kimerítőbb, mint ahogy ezt ő gondolta.*
935. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-02-24 19:14:10
Üzenet elküldve: 2013-02-24 19:14:10
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Hayra//
*A csiklandozás beválik. A bosszú édes, legalábbis ezt szokás mondani. Az ember pedig most rájön, hogy ez mennyire így van. Legalábbis ez a fajta. Arról a bosszúról, melyhez vér tapad, nem valószínű, hogy így gondolkozna. Soha nem is akarja, hogy olyasmi bosszúra szomjazzon lelke, hiszen az többnyire csak szomorúsággal járna.
Meglepi a lány, mikor fordul egyet és hátát neki préseli. Trex a hallottak tudatában még szélesebben vigyorog. Akkor hagyja abba kínzását, mikor másodszor is elhangzik a kívánság teljesítésének ígérete. A nőszemély karját viszont nem ereszti. Ha már így mellkasának préselte magát a másik, kihasználja az alkalmat. Szabad kezével átkarolja az elfet és magához vonja.*
- Ez akkor... Azt jelenti, hogy mégiscsak én nyertem? Rajta, nyugodtan kitalálhatsz még néhány bosszút, majd viszonozom.
*kacagja, egészen halkan. Igyekszik ügyelni arra, hogy társa hallása jobb, mint övé. A füle pedig egészen közel jár most ajkaihoz, melyek a szavakat formálják. Ezek után hosszan csendben marad. Úgy tűnik, gondolkozik valamin, mert néha megenged magának egy-egy rövid hümmögést.*
- Mit szólnál ahhoz, ha... A kívánságomat későbbre halasztanám? Vagy a kívánság csak mára érvényes, mert akkor gyorsan kitalálok valamit.
*elmélkedik, ezúttal hangot is adva gondolatainak. Annak ellenére, hogy gondolatban most teljesen máshol jár, még mindig magánál tartja a hölgyeményt. Egészen jól elvan így, semmi ellenvetése a helyzet ellen. De hogy is lehetne pont neki, mikor ha rajta múlik... Ezen inkább nem is gondolkozik. A lehetséges kívánságok közt azzal kapcsolatos dolgok is felmerültek, de elhatározta, hogy semmi olyat nem kér, amit egyébként nem kaphatna meg. Tehát, nem fogja kényszeríteni a másikat semmire. Semmi olyanra, ami ronthatna kapcsolatukon. Például egy csók, vagy annál... esetleg komolyabb. Az már jócskán kimerítené a kívánság fogalmát, nézetei szerint.*
*A csiklandozás beválik. A bosszú édes, legalábbis ezt szokás mondani. Az ember pedig most rájön, hogy ez mennyire így van. Legalábbis ez a fajta. Arról a bosszúról, melyhez vér tapad, nem valószínű, hogy így gondolkozna. Soha nem is akarja, hogy olyasmi bosszúra szomjazzon lelke, hiszen az többnyire csak szomorúsággal járna.
Meglepi a lány, mikor fordul egyet és hátát neki préseli. Trex a hallottak tudatában még szélesebben vigyorog. Akkor hagyja abba kínzását, mikor másodszor is elhangzik a kívánság teljesítésének ígérete. A nőszemély karját viszont nem ereszti. Ha már így mellkasának préselte magát a másik, kihasználja az alkalmat. Szabad kezével átkarolja az elfet és magához vonja.*
- Ez akkor... Azt jelenti, hogy mégiscsak én nyertem? Rajta, nyugodtan kitalálhatsz még néhány bosszút, majd viszonozom.
*kacagja, egészen halkan. Igyekszik ügyelni arra, hogy társa hallása jobb, mint övé. A füle pedig egészen közel jár most ajkaihoz, melyek a szavakat formálják. Ezek után hosszan csendben marad. Úgy tűnik, gondolkozik valamin, mert néha megenged magának egy-egy rövid hümmögést.*
- Mit szólnál ahhoz, ha... A kívánságomat későbbre halasztanám? Vagy a kívánság csak mára érvényes, mert akkor gyorsan kitalálok valamit.
*elmélkedik, ezúttal hangot is adva gondolatainak. Annak ellenére, hogy gondolatban most teljesen máshol jár, még mindig magánál tartja a hölgyeményt. Egészen jól elvan így, semmi ellenvetése a helyzet ellen. De hogy is lehetne pont neki, mikor ha rajta múlik... Ezen inkább nem is gondolkozik. A lehetséges kívánságok közt azzal kapcsolatos dolgok is felmerültek, de elhatározta, hogy semmi olyat nem kér, amit egyébként nem kaphatna meg. Tehát, nem fogja kényszeríteni a másikat semmire. Semmi olyanra, ami ronthatna kapcsolatukon. Például egy csók, vagy annál... esetleg komolyabb. Az már jócskán kimerítené a kívánság fogalmát, nézetei szerint.*
934. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-02-24 16:27:38
Üzenet elküldve: 2013-02-24 16:27:38
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Saira Norolinde//
*Saira elejti a poharat, ami millió szilánkra törve teríti be a padlót. Rayana fejét csóválva nagyot sóhajt.*
- Ehh de ügyetlen vagy! Hagyd, majd én.
*és feltornázza magát a székről, majd megindul, hogy a szoba végében lévő söprűt és lapátot idehozza. Közben a nő mégiscsak úgy gondolja, hogy eltakarít maga után, és megpróbálkozik összeszedni az éles szilánkokat. A lány térül fordul a seprűvel, és mikor meglátja, hogy a nő min ügyködik rákiált.*
- Nem fekszel vissza de rögtön!
*most jogos a kérdés, hogy ki kinek az anyja, hisz jelen esetben épp a lány viselkedik úgy. Szerencsére Saira hamar belátja, hogy ezt most jobb ha nem ő rámolja el, így legalább nem kell vitatkozni. Amint kész a romeltakarítás, Rayana észreveszi, hogy betege időközben elaludt. A térképre pillant, majd magához is veszi. Áttanulmányozza, majd összetekeri és elteszi. A pohárba vizet tölt, és leteszi a kancsóval együtt az éjjeliszekrényre, hogy a nő elérje, ha esetleg felébred. Ő maga pedig elindul, hogy a papír alapján tegyed egy felfedező körutat a városban. Halkan csukja be az ajtót, nehogy felébressze a másikat.*
*Saira elejti a poharat, ami millió szilánkra törve teríti be a padlót. Rayana fejét csóválva nagyot sóhajt.*
- Ehh de ügyetlen vagy! Hagyd, majd én.
*és feltornázza magát a székről, majd megindul, hogy a szoba végében lévő söprűt és lapátot idehozza. Közben a nő mégiscsak úgy gondolja, hogy eltakarít maga után, és megpróbálkozik összeszedni az éles szilánkokat. A lány térül fordul a seprűvel, és mikor meglátja, hogy a nő min ügyködik rákiált.*
- Nem fekszel vissza de rögtön!
*most jogos a kérdés, hogy ki kinek az anyja, hisz jelen esetben épp a lány viselkedik úgy. Szerencsére Saira hamar belátja, hogy ezt most jobb ha nem ő rámolja el, így legalább nem kell vitatkozni. Amint kész a romeltakarítás, Rayana észreveszi, hogy betege időközben elaludt. A térképre pillant, majd magához is veszi. Áttanulmányozza, majd összetekeri és elteszi. A pohárba vizet tölt, és leteszi a kancsóval együtt az éjjeliszekrényre, hogy a nő elérje, ha esetleg felébred. Ő maga pedig elindul, hogy a papír alapján tegyed egy felfedező körutat a városban. Halkan csukja be az ajtót, nehogy felébressze a másikat.*
933. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-02-24 16:24:05
Üzenet elküldve: 2013-02-24 16:24:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Trex//
*Örömmel tölti el, mikor bosszúja sikeresnek bizonyul, és a másik nevetésben tör ki. Ekkor csak fokozza a játékot, és akkor sem áll szándékában abbahagyni, mikor a másik megadja magát. Nagyon jól tudja, hogy ostroma azonban nem tarthat örökké, és hogy kegyetlen megtorlásban fog részesülni, amint a másiknak alkalma nyílik rá. és ez így is történik. Bűnös kezeit megragadják az erős karok, meggátolva őket a további kínzásban. Már lelkiekben készül felkészül arra, ami most rá vár, azonban elsőként ennél sokkal meglepőbb dolog éri. A lecsukott szemek, és a magukhoz ölelő karok valami melegséget csempésznek a pillanatba. Kedve lenne szemből is átölelni a férfit, hozzábújni erős testéhez. Egy röpke pillanatra ő is hozzábújik a másikhoz, ám ez se tart tovább néhány másodpercnél. A férfi hangja üti meg hegyes füleit. Mondani valóját nem teljesen érti, de nincs is ideje megérteni mert ekkor következik be az, amitől idáig tartott. Amint szembesül a démonian vigyorgó szőkével, már inalna is el, amilyen messzire csak lehet, azonban tervét meghiúsítják, így most ő az, aki áldozattá válik. Hatalmas nevetésben tör ki, és mivel a férfi szüntelenül folytatja a furcsa kínzást, hamarosan apró, sós könnyek potyognak összeszorított szemeiből, a véget nem érő nevetés hatására.*
- Hagyd abba, Trex, kérlek! Elég! *nevet tovább hangosan.* Bármit kérhetsz tőlem, csak hagyd abba! *folytatja. Hangja újra és újra megremeg, olykor megtöri egy-egy nevetőroham. Szabadulni hiába is akar, úgy sem tud, hisz a felszakadó kacaj annyira elhatalmasodott rajta. Védekezésképp hátat fordít a másiknak, ám mivel így sem tud menekülni az őt megragadó kéz miatt, ezért egyszerűen nekihátrál a másiknak. Hozzá nyomódva folytatja a nevetést. Szíve hevesen ver, tüdeje pedig egyre gyorsabban kapkod levegő után, amit fel-le emelkedő mellkasa is jelez.*
- Kérlek! Teljesítem egy kívánságod, komolyan! *alkudozik zihálva, szinte már elfáradva a folytonos nevetéstől, ami továbbra is kínozza.*
*Örömmel tölti el, mikor bosszúja sikeresnek bizonyul, és a másik nevetésben tör ki. Ekkor csak fokozza a játékot, és akkor sem áll szándékában abbahagyni, mikor a másik megadja magát. Nagyon jól tudja, hogy ostroma azonban nem tarthat örökké, és hogy kegyetlen megtorlásban fog részesülni, amint a másiknak alkalma nyílik rá. és ez így is történik. Bűnös kezeit megragadják az erős karok, meggátolva őket a további kínzásban. Már lelkiekben készül felkészül arra, ami most rá vár, azonban elsőként ennél sokkal meglepőbb dolog éri. A lecsukott szemek, és a magukhoz ölelő karok valami melegséget csempésznek a pillanatba. Kedve lenne szemből is átölelni a férfit, hozzábújni erős testéhez. Egy röpke pillanatra ő is hozzábújik a másikhoz, ám ez se tart tovább néhány másodpercnél. A férfi hangja üti meg hegyes füleit. Mondani valóját nem teljesen érti, de nincs is ideje megérteni mert ekkor következik be az, amitől idáig tartott. Amint szembesül a démonian vigyorgó szőkével, már inalna is el, amilyen messzire csak lehet, azonban tervét meghiúsítják, így most ő az, aki áldozattá válik. Hatalmas nevetésben tör ki, és mivel a férfi szüntelenül folytatja a furcsa kínzást, hamarosan apró, sós könnyek potyognak összeszorított szemeiből, a véget nem érő nevetés hatására.*
- Hagyd abba, Trex, kérlek! Elég! *nevet tovább hangosan.* Bármit kérhetsz tőlem, csak hagyd abba! *folytatja. Hangja újra és újra megremeg, olykor megtöri egy-egy nevetőroham. Szabadulni hiába is akar, úgy sem tud, hisz a felszakadó kacaj annyira elhatalmasodott rajta. Védekezésképp hátat fordít a másiknak, ám mivel így sem tud menekülni az őt megragadó kéz miatt, ezért egyszerűen nekihátrál a másiknak. Hozzá nyomódva folytatja a nevetést. Szíve hevesen ver, tüdeje pedig egyre gyorsabban kapkod levegő után, amit fel-le emelkedő mellkasa is jelez.*
- Kérlek! Teljesítem egy kívánságod, komolyan! *alkudozik zihálva, szinte már elfáradva a folytonos nevetéstől, ami továbbra is kínozza.*
932. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-02-24 15:50:33
Üzenet elküldve: 2013-02-24 15:50:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
*Kíváncsian várja míg Kedvese felfedi neki munkáját. Kissé meglepődik, mikor meglátja, mit ábrázol a kép. Arca enyhén vörösbe borul, aprócska szíve pedig hevesen dobogni verdesni kezd, mint egy kismadár aprócska szárnyai. Ekkor azonban vesz egy mély levegőt, és azt lassan kifújja, majd újra végignéz a képen. Nagyon szép mű lett, még akkor is, ha először zavarba hozta a lányt. Sajnos nincs ideje megosztania véleményét a munkáról. Szerelme csalódottan sétál oda az asztalhoz, majd őt is oda invitálja. Hallva a másik kijelentését, némán bólint, egy megnyugtató mosollyal arcocskáján, majd ő is leül enni. Némán falatozgat az ízletes reggeliből, majd mikor végzett, leöblíti a hozzá rendelt teával. Megvárja, míg a másik végez. Ezek után nincs más hátra, mint a kérés. Már alig várja, hogy elmondhassa az étkezés alatt kigondoltakat.*
- Akkor, most kérhetek valamit, igaz? *kezd bele bátortalanul. Amint helyeslő választ kap, tekintetét a zöld szempárba emeli.*
- Akkor én azt szeretném, ha ezentúl mindig mosolyognál. *jelenti ki, majd egy kedves mosolyra húzza száját.*
- Soha se bánd, amit teszel, amit alkotsz. Hiszen én, én szeretlek! *mondja ki hevesen, mindvégig a legmegfelelőbb szavakat kutatva. Miután befejezte mondandóját elhallgat, a másik válaszára várva. Égszínkék szemei is szinte mosolyognak, ahogy Párja pillantását figyelik.*
- Akkor, most kérhetek valamit, igaz? *kezd bele bátortalanul. Amint helyeslő választ kap, tekintetét a zöld szempárba emeli.*
- Akkor én azt szeretném, ha ezentúl mindig mosolyognál. *jelenti ki, majd egy kedves mosolyra húzza száját.*
- Soha se bánd, amit teszel, amit alkotsz. Hiszen én, én szeretlek! *mondja ki hevesen, mindvégig a legmegfelelőbb szavakat kutatva. Miután befejezte mondandóját elhallgat, a másik válaszára várva. Égszínkék szemei is szinte mosolyognak, ahogy Párja pillantását figyelik.*
931. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-02-24 15:43:53
Üzenet elküldve: 2013-02-24 15:43:53
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Hayra//
- Hm? Neked nincs miért bocsánatot kérni... Soha nem is volt...
*von vállat. Arcát megtörli egy száraz törölközővel, majd két kezével megtámaszkodik a mosdókagylón. Néhány pillanatig még nézi saját tükörképét, mely a víz tetején éktelenkedik. A nedvesség el is akarja azt tüntetni magáról, szüntelen fodrozódásával. Tökéletesen jellemzi Trex lelki állapotát. Zavart és egyszerűen magára sem ismer. Nem szokott így viselkedni, mindig, mindennek a jó oldalát nézi. De most nem képes rá. Egyszerűen, nem. "Lehet, hogy ez is a fóbia eltűnésének következménye?" elmélkedik, de választ nem talál.
Az ölelő karok váratlanul érik, ahogyan a lágyan elsuttogott szavak is. Hirtelen megdermed, arcán vörös pír lesz úrrá zavarában és képtelen tenni bármit is. Nem tudja, hogy mit kellene tennie, de gondja hamar megoldódik. A csiklandozás megteszi hatását. Lassan izegni-mozogni kezd és nevetni.*
- Ne csináld! H-Hayra, hagyd abba, megadom magam!
*neveti. Közben azért igyekszik ügyelni mozdulataira, mi nehezen megy. Mivel attól tart, hogy véletlen megüti a mögötte lévőt kapálódzás közben, kezével megragadja az öt csiklandozni vágyó tagot és nem ereszti. Másik kezével a lány másik kezét ragadja meg. Így saját karjait keresztezi teste előtt. Nem ereszti. Sőt, elintézi, hogy a karok szorosabban öleljék, majd összefűzi ujjaikat. Ezek után csak áll. Szemeit lecsukja néhány másodperc erejéig.*
- Inkább miattad van...
*suttogja maga elé, alig hallhatóan. Mély sóhaj hagyja el tüdejét. Felszökik nyelőcsövén, ajkai közt pedig a világba szabadul, egy jó adag levegővel együtt. Elereszti Hayra kezeit, majd megfordul. Az elffel szemben helyezkedik most el. Képére sikerült ördögi vigyort juttatnia, s mielőtt a másik megszökne, megragadja egyik karját.*
- Remélem tudod, hogy most mi jön.
*vigyorogja és már hozzá is kezd az ígért bosszúhoz. Szabad kezét megindítja a hölgyemény oldala felé és azonnal csikizni kezdi, ezzel megbosszulva húzását. Nem áll szándékában abbahagyni, csak mikor úgy látja, hogy tényleg kellene. Az pedig akkor esedékes, mikor az általa kínzott nőszemély vidám könnyekkel küszködve könyörög szabadulásáért. Az előtt nem áll szándékában elereszteni, így hát kénytelen lesz szökési tervet kiötölni társa.*
- Hm? Neked nincs miért bocsánatot kérni... Soha nem is volt...
*von vállat. Arcát megtörli egy száraz törölközővel, majd két kezével megtámaszkodik a mosdókagylón. Néhány pillanatig még nézi saját tükörképét, mely a víz tetején éktelenkedik. A nedvesség el is akarja azt tüntetni magáról, szüntelen fodrozódásával. Tökéletesen jellemzi Trex lelki állapotát. Zavart és egyszerűen magára sem ismer. Nem szokott így viselkedni, mindig, mindennek a jó oldalát nézi. De most nem képes rá. Egyszerűen, nem. "Lehet, hogy ez is a fóbia eltűnésének következménye?" elmélkedik, de választ nem talál.
Az ölelő karok váratlanul érik, ahogyan a lágyan elsuttogott szavak is. Hirtelen megdermed, arcán vörös pír lesz úrrá zavarában és képtelen tenni bármit is. Nem tudja, hogy mit kellene tennie, de gondja hamar megoldódik. A csiklandozás megteszi hatását. Lassan izegni-mozogni kezd és nevetni.*
- Ne csináld! H-Hayra, hagyd abba, megadom magam!
*neveti. Közben azért igyekszik ügyelni mozdulataira, mi nehezen megy. Mivel attól tart, hogy véletlen megüti a mögötte lévőt kapálódzás közben, kezével megragadja az öt csiklandozni vágyó tagot és nem ereszti. Másik kezével a lány másik kezét ragadja meg. Így saját karjait keresztezi teste előtt. Nem ereszti. Sőt, elintézi, hogy a karok szorosabban öleljék, majd összefűzi ujjaikat. Ezek után csak áll. Szemeit lecsukja néhány másodperc erejéig.*
- Inkább miattad van...
*suttogja maga elé, alig hallhatóan. Mély sóhaj hagyja el tüdejét. Felszökik nyelőcsövén, ajkai közt pedig a világba szabadul, egy jó adag levegővel együtt. Elereszti Hayra kezeit, majd megfordul. Az elffel szemben helyezkedik most el. Képére sikerült ördögi vigyort juttatnia, s mielőtt a másik megszökne, megragadja egyik karját.*
- Remélem tudod, hogy most mi jön.
*vigyorogja és már hozzá is kezd az ígért bosszúhoz. Szabad kezét megindítja a hölgyemény oldala felé és azonnal csikizni kezdi, ezzel megbosszulva húzását. Nem áll szándékában abbahagyni, csak mikor úgy látja, hogy tényleg kellene. Az pedig akkor esedékes, mikor az általa kínzott nőszemély vidám könnyekkel küszködve könyörög szabadulásáért. Az előtt nem áll szándékában elereszteni, így hát kénytelen lesz szökési tervet kiötölni társa.*
930. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-02-24 15:21:23
Üzenet elküldve: 2013-02-24 15:21:23
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Trex//
*A másik szaggatott, kinyögdécselt válasza igen csak megmosolyogtatja. És valahol mélyen tetszik is neki, hogy ő az, akinek látványa ilyen ábrázatot ültet a másik arcára. Szemei továbbra is nyomon követik a férfi mozdulatait. A közeledő lépéseket, és az erős kezet, mi megtámaszkodik feje mellett. Ahogy a szőke felé magasodik, tekintetét í tengerszín lélektükrökre emeli. A másik mosolya az ő arcán arcára is szélesebb mosolyt csal.*
- Hmm, ezzel most nagyon megrémítettel.. *vigyorodik el a választ hallva. A kék szemek magukkal ragadják, nem engedve édes fogságukból. A gyengéd érintés elsőre meglepi, de mégis jól eső melegséggel tölti el. Szemeit továbbra is a másik tekintetén tartja, majd amikor észleli közeledtét, ajkai résnyire szétnyílnak, pilláit pedig lecsukja. Csak akkor nyitja ki, mikor érzi a másik lehulló kezét arcáról, és ahogy a szőke ellöki magát az ablaktól. Mire teljesen feleszmél, addigra Trex már a szoba túloldalán van, és arcát mossa a hideg vízben. A férfi szavaira csak késve válaszol, jobban mondva talán nem is válaszol. A hangok, melyek elhagyják ajkait, talán nem is a férfinek szólnak, talán senkinek. Pusztán egy hangos gondolat, ami kiszökik résnyire nyitott ajkai közül.*
- Én is sajnálom.. *mondja ki egészen halkan, miközben a padlót bámulja. Persze ő jelen esetben egész másra gondol mint a szőke. Ő nem bocsánatkérően sajnálkozik, ő a pillanat félbeszakadását sajnálja. Persze ezért nem veti meg a másikat, hisz az elf az, ki mindkettejüket megzavarja. Egy bús sóhaj hagyja el száját, majd tekintetét újra a mosdó férfira emeli. Tudja, hogy most biztos kellemetlenül érezheti magát, és hogy az ilyen pillanatok mindaddig jelen lesznek, míg a nő ki nem nyilvánítja azt, amit valójában érez. Ezt persze nem túl könnyű, mivel valódi érzéseiről neki is csak sejtelmei vannak.
Gondolatmenetét egy hirtelen jött ötlet szakítja meg. Hangtalanul ellöki magát eddigi támaszától, majd néma léptekkel a neki háttal állóhoz kezd közeledni. Mikor már közvetlenül mögötte van, karjaival körbefonja a másik testét, és lábujjhegyre állva a fülébe suttog.*
- Most meg vagy.. *alig hogy ezt kimondja, egyik kezével magához öleli a férfit, másikkal pedig csikizni kezdi oldalát.*
*A másik szaggatott, kinyögdécselt válasza igen csak megmosolyogtatja. És valahol mélyen tetszik is neki, hogy ő az, akinek látványa ilyen ábrázatot ültet a másik arcára. Szemei továbbra is nyomon követik a férfi mozdulatait. A közeledő lépéseket, és az erős kezet, mi megtámaszkodik feje mellett. Ahogy a szőke felé magasodik, tekintetét í tengerszín lélektükrökre emeli. A másik mosolya az ő arcán arcára is szélesebb mosolyt csal.*
- Hmm, ezzel most nagyon megrémítettel.. *vigyorodik el a választ hallva. A kék szemek magukkal ragadják, nem engedve édes fogságukból. A gyengéd érintés elsőre meglepi, de mégis jól eső melegséggel tölti el. Szemeit továbbra is a másik tekintetén tartja, majd amikor észleli közeledtét, ajkai résnyire szétnyílnak, pilláit pedig lecsukja. Csak akkor nyitja ki, mikor érzi a másik lehulló kezét arcáról, és ahogy a szőke ellöki magát az ablaktól. Mire teljesen feleszmél, addigra Trex már a szoba túloldalán van, és arcát mossa a hideg vízben. A férfi szavaira csak késve válaszol, jobban mondva talán nem is válaszol. A hangok, melyek elhagyják ajkait, talán nem is a férfinek szólnak, talán senkinek. Pusztán egy hangos gondolat, ami kiszökik résnyire nyitott ajkai közül.*
- Én is sajnálom.. *mondja ki egészen halkan, miközben a padlót bámulja. Persze ő jelen esetben egész másra gondol mint a szőke. Ő nem bocsánatkérően sajnálkozik, ő a pillanat félbeszakadását sajnálja. Persze ezért nem veti meg a másikat, hisz az elf az, ki mindkettejüket megzavarja. Egy bús sóhaj hagyja el száját, majd tekintetét újra a mosdó férfira emeli. Tudja, hogy most biztos kellemetlenül érezheti magát, és hogy az ilyen pillanatok mindaddig jelen lesznek, míg a nő ki nem nyilvánítja azt, amit valójában érez. Ezt persze nem túl könnyű, mivel valódi érzéseiről neki is csak sejtelmei vannak.
Gondolatmenetét egy hirtelen jött ötlet szakítja meg. Hangtalanul ellöki magát eddigi támaszától, majd néma léptekkel a neki háttal állóhoz kezd közeledni. Mikor már közvetlenül mögötte van, karjaival körbefonja a másik testét, és lábujjhegyre állva a fülébe suttog.*
- Most meg vagy.. *alig hogy ezt kimondja, egyik kezével magához öleli a férfit, másikkal pedig csikizni kezdi oldalát.*
929. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-02-24 11:55:15
Üzenet elküldve: 2013-02-24 11:55:15
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 189
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 97
OOC üzenetek: 189
Játékstílus: Szelíd
//Axor Maday Dabish//
* Lilanna is már húsz éve vár arra, hogy azt érezze vágyik rá valaki, akit ő is szeret. Azt hallotta megéri várni az ilyesmre, mivel ez az egyik legszebb dolog, amit csak át lehet élni, neki ezt mesélték a régebbi ismerősei. Most rájött mennyire is igazuk van, hogy tényleg olyan jó érzés, mint amilyennek aízt neki elmondták. Régebben csak elképzelni tudta milyen is lehet a szerelem és ha úgy érezzük viszonozzák, ma azonban meg is tapasztalja és jelenleg ezt érzi élete legszebb napjának. Az újabb csók valamivel hevesebb az előzőknél, egyre inkább kezd bennük feléledni a vágy tüze, amely eddig a lánynál csak csendben szunnyadt. Enged a férfinak, amikor az az ölébe húzza és ezzel megszűnik köztük a távolság, mely eddig az asztal miatt volt. Axor-hoz hasonlóan míg az egyik keze a szerelme nyakán pihen addig a másikkal a testet próbálja felfedezni. Ujjai a háton, a mellkason, kicsit még a lábon is járnak máshova viszont nem merészkedik el velük. Néha-néha a csók megszakad hogy levegőhöz juthassanak, ám tovább nem szakadnak el egymástól az ajkak. Az enyhén mohó csókokat mind a ketten igazán élvezik, kiélik a pillanatokat. Lassan az őket körülvevő világ is kezd megszűnni körülöttük és olyan érzést élhetnek át, a félhomályba burkolódzó szobában a levegő egyre inkább kezd szikrázni körülöttük. Lil jóleső sűhajokat hallatt magából, amikor a nyakára kap csókokat, ezekkel is növelve benne a szenvedélyt. Amikor Axor leáll a nyakcsókokkal ő hálásan viszonozza azokat kimutatva a benne dúló minden apró csókkal mámorosabbá váló érzelmeket, amiket a vele szemben ülő iránt intenzíven táplál szüntelenül. Ha a férfi úgy dönt, hogy rá kívánja dönteni Lilanna-t, akkor egészen biztosan nem fog ellenkezni hanem enged neki, hisz maga percről percre jobban kívánja már a partnerét.*
* Lilanna is már húsz éve vár arra, hogy azt érezze vágyik rá valaki, akit ő is szeret. Azt hallotta megéri várni az ilyesmre, mivel ez az egyik legszebb dolog, amit csak át lehet élni, neki ezt mesélték a régebbi ismerősei. Most rájött mennyire is igazuk van, hogy tényleg olyan jó érzés, mint amilyennek aízt neki elmondták. Régebben csak elképzelni tudta milyen is lehet a szerelem és ha úgy érezzük viszonozzák, ma azonban meg is tapasztalja és jelenleg ezt érzi élete legszebb napjának. Az újabb csók valamivel hevesebb az előzőknél, egyre inkább kezd bennük feléledni a vágy tüze, amely eddig a lánynál csak csendben szunnyadt. Enged a férfinak, amikor az az ölébe húzza és ezzel megszűnik köztük a távolság, mely eddig az asztal miatt volt. Axor-hoz hasonlóan míg az egyik keze a szerelme nyakán pihen addig a másikkal a testet próbálja felfedezni. Ujjai a háton, a mellkason, kicsit még a lábon is járnak máshova viszont nem merészkedik el velük. Néha-néha a csók megszakad hogy levegőhöz juthassanak, ám tovább nem szakadnak el egymástól az ajkak. Az enyhén mohó csókokat mind a ketten igazán élvezik, kiélik a pillanatokat. Lassan az őket körülvevő világ is kezd megszűnni körülöttük és olyan érzést élhetnek át, a félhomályba burkolódzó szobában a levegő egyre inkább kezd szikrázni körülöttük. Lil jóleső sűhajokat hallatt magából, amikor a nyakára kap csókokat, ezekkel is növelve benne a szenvedélyt. Amikor Axor leáll a nyakcsókokkal ő hálásan viszonozza azokat kimutatva a benne dúló minden apró csókkal mámorosabbá váló érzelmeket, amiket a vele szemben ülő iránt intenzíven táplál szüntelenül. Ha a férfi úgy dönt, hogy rá kívánja dönteni Lilanna-t, akkor egészen biztosan nem fog ellenkezni hanem enged neki, hisz maga percről percre jobban kívánja már a partnerét.*
928. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-02-24 11:36:28
Üzenet elküldve: 2013-02-24 11:36:28
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Mikor Ayra távozik, akkor nyugodtabban tud haladni a rajzolással, közben gondolatai a nemrég megtörtént érintéseken agyal. Párja újabb testrészét fedezte fel, ami semmivel sem rosszabb mint a többi.*
~ Formás kerek hátsói voltak.~*Fel sem tűnik neki ,hogy amit rajzol nem csak a nő, hanem odarajzolja magát is. Átkarolja Szerelmét, azonban még nem simul hozzá, de viszont a két keze ott van a popsin. Hallja, hogy megérkezik kedvese, így zavartan rakja le az alkotást.*
~Nem ezt akartam lerajzolni. Vajon mit fog szólni?~*Szól magában, aztán odalép a másikhoz.*
-Készen vagyok a rajzzal.* Nyel egyet nehezen, majd bevállalja a következményeket és megmutatja neki.*
-Ez sikerült.* Fordul el végül szomorúan, mert tudja mennyire zavarba lesz Ayna a kép láttán. Leteszi a bűnös alkotást, majd a reggelijüket veszi célba. Teljesen letört arcot mutat, aztán helyet foglal az asztalnál.*
-Együnk, utána kérhetsz tőlem valamit. Bármi legyen az, én teljesíteni fogom.* Ejti ki a szavakat kedvesen, miközben hozzálát a saját adagjának fogyasztásába. Nem mer közben megszólalni, mert nem jut eszébe semmi érdekes, amit a bájos szépségnek elmesélhetne. Étkezés után hátradűl a székében és hangosan felsóhajt.*
~Kíváncsi vagyok, hogy meddig marad mellettem. Ráadásul mit fog kérni tőlem?~*Zakatol az agya a sok kavargó gondolattól, és elég fejfájást okoz neki.*
~A csókolás után hogyan tovább? Kell egy munka.Igen, dolgozni kell.Talán a fáradtság segít, hogy ne tegyek rosszat.~
~ Formás kerek hátsói voltak.~*Fel sem tűnik neki ,hogy amit rajzol nem csak a nő, hanem odarajzolja magát is. Átkarolja Szerelmét, azonban még nem simul hozzá, de viszont a két keze ott van a popsin. Hallja, hogy megérkezik kedvese, így zavartan rakja le az alkotást.*
~Nem ezt akartam lerajzolni. Vajon mit fog szólni?~*Szól magában, aztán odalép a másikhoz.*
-Készen vagyok a rajzzal.* Nyel egyet nehezen, majd bevállalja a következményeket és megmutatja neki.*
-Ez sikerült.* Fordul el végül szomorúan, mert tudja mennyire zavarba lesz Ayna a kép láttán. Leteszi a bűnös alkotást, majd a reggelijüket veszi célba. Teljesen letört arcot mutat, aztán helyet foglal az asztalnál.*
-Együnk, utána kérhetsz tőlem valamit. Bármi legyen az, én teljesíteni fogom.* Ejti ki a szavakat kedvesen, miközben hozzálát a saját adagjának fogyasztásába. Nem mer közben megszólalni, mert nem jut eszébe semmi érdekes, amit a bájos szépségnek elmesélhetne. Étkezés után hátradűl a székében és hangosan felsóhajt.*
~Kíváncsi vagyok, hogy meddig marad mellettem. Ráadásul mit fog kérni tőlem?~*Zakatol az agya a sok kavargó gondolattól, és elég fejfájást okoz neki.*
~A csókolás után hogyan tovább? Kell egy munka.Igen, dolgozni kell.Talán a fáradtság segít, hogy ne tegyek rosszat.~
927. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-02-24 11:21:38
Üzenet elküldve: 2013-02-24 11:21:38
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Hayra//
*Úgy tűnik, kivívta magának a bajt. Ez viszont cseppet sem aggasztja. Már nagyon várja, hogy miként fog neki visszavágni a lány. Képéről nem kerül le a vigyor, csak ámulatának idejére, mely zavart ábrázattal ér véget. Arcára vörös pír telepszik halványan, de ez szerencsére nem látszik túlzottan, a szobát narancsosan megvilágító fény miatt.*
- Én... Izé... Semmit. Csak... téged néztelek és... az eget.
*magyaráz szaggatottan. Amint visszarázódott, ismét elvörösödik a választ hallva. Pontosabban az elejét. Ajkai ismét résnyire nyílnak, majd mikor vége a mondatnak, összezáródnak és egy félmosolyt képeznek. Trex összeszorítja szemeit egy pillanatra, majd tekintetét a méregzöld szempárra függeszti.*
- Csikizés, heh?
*kérdi vigyorogva. Lépteit még közelebb irányítja az elfhez. Megtámaszkodik feje mellett az üvegen és vigyorát mosollyá redukálja.*
- Csak hogy tudd, ha olyasmihez folyamodsz, kamatostól visszakapod.
*jelenti ki elégedetten. Szabad keze akaratlanul is megindul a lány arca felé, miközben szemét figyeli és elmerül a méregzöld íriszekben. Egy pillanat alatt megbabonázza a nőszemély. Egyszer csak arra lesz figyelmes, hogy tenyere lágyan végigsimít Hayra arcán, ajkaik pedig közeledni kezdenek, de észbe kap. Keze lehull teste mellé, fogait összeszorítja, tekintetét pedig elkapja és oldalra fordítja fejét, miközben ellöki magát az ablaktól.*
- Én... Elnézést! Nem akartam semmi rosszat... Vagyis... Mindegy.
*zárja végül rövidre. Ismételten távolabb sétál. Egyenest a tiszta vízzel megtöltött mosdókagylóhoz. Kezeit bele meríti a hideg vízbe, majd azzal a lendülettel arcára fröcsköli a markába gyűjtött nedvességet.*
*Úgy tűnik, kivívta magának a bajt. Ez viszont cseppet sem aggasztja. Már nagyon várja, hogy miként fog neki visszavágni a lány. Képéről nem kerül le a vigyor, csak ámulatának idejére, mely zavart ábrázattal ér véget. Arcára vörös pír telepszik halványan, de ez szerencsére nem látszik túlzottan, a szobát narancsosan megvilágító fény miatt.*
- Én... Izé... Semmit. Csak... téged néztelek és... az eget.
*magyaráz szaggatottan. Amint visszarázódott, ismét elvörösödik a választ hallva. Pontosabban az elejét. Ajkai ismét résnyire nyílnak, majd mikor vége a mondatnak, összezáródnak és egy félmosolyt képeznek. Trex összeszorítja szemeit egy pillanatra, majd tekintetét a méregzöld szempárra függeszti.*
- Csikizés, heh?
*kérdi vigyorogva. Lépteit még közelebb irányítja az elfhez. Megtámaszkodik feje mellett az üvegen és vigyorát mosollyá redukálja.*
- Csak hogy tudd, ha olyasmihez folyamodsz, kamatostól visszakapod.
*jelenti ki elégedetten. Szabad keze akaratlanul is megindul a lány arca felé, miközben szemét figyeli és elmerül a méregzöld íriszekben. Egy pillanat alatt megbabonázza a nőszemély. Egyszer csak arra lesz figyelmes, hogy tenyere lágyan végigsimít Hayra arcán, ajkaik pedig közeledni kezdenek, de észbe kap. Keze lehull teste mellé, fogait összeszorítja, tekintetét pedig elkapja és oldalra fordítja fejét, miközben ellöki magát az ablaktól.*
- Én... Elnézést! Nem akartam semmi rosszat... Vagyis... Mindegy.
*zárja végül rövidre. Ismételten távolabb sétál. Egyenest a tiszta vízzel megtöltött mosdókagylóhoz. Kezeit bele meríti a hideg vízbe, majd azzal a lendülettel arcára fröcsköli a markába gyűjtött nedvességet.*
926. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-02-24 10:52:10
Üzenet elküldve: 2013-02-24 10:52:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Trex//
- Nyerni? Esetleg egy döntetlen! *javítja ki az elf játszott felháborodással. Zöld íriszeivel nyomon követi a férfi minden lépését, egészen az asztalig, majd szavaira újra felcsattan.*
- Még hogy nem tudnék? Nah várd csak ki a végét! *fenyegetőzik egy sejtelmes félvigyorral ajkain. Pillantása továbbra is a másikat figyeli. Követi a tengerszín szempár útját, mi hol rá vándorol, hol pedig közvetlen környezetére. Egyik szemöldökét felvonva méregeti a közeledőt. Képére egyre értetlenebb ábrázat költözik, ahogy a másik arckifejezését figyeli. A résnyire szétnyíló ajkak igen csak vonzó képet mutatnak, ám miértjét nem érti.*
- Most meg mit nézel így rajtam? *kérdezi meglepődötten. Noha szavai kicsit talán nyersnek tűnnek, hangját oly lágyan sikerült megformálnia, hogy azok egyáltalán nem hangzanak sértően. Pusztán az enyhe meglepettség hangzik ki belőlük. A férfi szavaira vékony szemöldökei enyhe ráncba szaladnak, de ez sem tart túl sokáig. Vonásai hamar kisimulnak, majd lágyan elmosolyodik. Mikor épp elgondolkozna, a szőke hangja kizökkenti ebből az állapotából. Kérdésére a telt női ajkak rögvest gonosz félvigyorba szaladnak. Szemeivel sejtelmesen pillant fel a másikra. A bosszú gondolatától édes csillogás költözik zöld színű íriszeibe.*
- Hmm... Mondjuk a nyakadba ugrok, leteperlek éés.. halálra csiklandozlak. Talán.. *veti fel az elsőként megforduló gondolatot fejében, miközben éhes tigris módjára kezdi mustrálni áldozatát. Szándékosan adja ki ötletét, kíváncsian várva a férfi reakcióját tervére. Közben továbbra sem mozdul az ablakból. Szemei a másik pillantását fürkészik, mintha onnan próbálnák kiolvasni minden egyes gondolatát. Hátával még mindig az ablaknak dől, miközben egyik karját mellei alá emeli, hogy ezzel támassza meg másik kezét, mely épp egy hófehér tinccsel játszadozik. A nap utolsó sugarai még bíbor színűre festik a tájat, mielőtt végleg elhalnának a horizont alatt, egy rövid időre átadva trónjukat a hold sápadt fényének.*
- Nyerni? Esetleg egy döntetlen! *javítja ki az elf játszott felháborodással. Zöld íriszeivel nyomon követi a férfi minden lépését, egészen az asztalig, majd szavaira újra felcsattan.*
- Még hogy nem tudnék? Nah várd csak ki a végét! *fenyegetőzik egy sejtelmes félvigyorral ajkain. Pillantása továbbra is a másikat figyeli. Követi a tengerszín szempár útját, mi hol rá vándorol, hol pedig közvetlen környezetére. Egyik szemöldökét felvonva méregeti a közeledőt. Képére egyre értetlenebb ábrázat költözik, ahogy a másik arckifejezését figyeli. A résnyire szétnyíló ajkak igen csak vonzó képet mutatnak, ám miértjét nem érti.*
- Most meg mit nézel így rajtam? *kérdezi meglepődötten. Noha szavai kicsit talán nyersnek tűnnek, hangját oly lágyan sikerült megformálnia, hogy azok egyáltalán nem hangzanak sértően. Pusztán az enyhe meglepettség hangzik ki belőlük. A férfi szavaira vékony szemöldökei enyhe ráncba szaladnak, de ez sem tart túl sokáig. Vonásai hamar kisimulnak, majd lágyan elmosolyodik. Mikor épp elgondolkozna, a szőke hangja kizökkenti ebből az állapotából. Kérdésére a telt női ajkak rögvest gonosz félvigyorba szaladnak. Szemeivel sejtelmesen pillant fel a másikra. A bosszú gondolatától édes csillogás költözik zöld színű íriszeibe.*
- Hmm... Mondjuk a nyakadba ugrok, leteperlek éés.. halálra csiklandozlak. Talán.. *veti fel az elsőként megforduló gondolatot fejében, miközben éhes tigris módjára kezdi mustrálni áldozatát. Szándékosan adja ki ötletét, kíváncsian várva a férfi reakcióját tervére. Közben továbbra sem mozdul az ablakból. Szemei a másik pillantását fürkészik, mintha onnan próbálnák kiolvasni minden egyes gondolatát. Hátával még mindig az ablaknak dől, miközben egyik karját mellei alá emeli, hogy ezzel támassza meg másik kezét, mely épp egy hófehér tinccsel játszadozik. A nap utolsó sugarai még bíbor színűre festik a tájat, mielőtt végleg elhalnának a horizont alatt, egy rövid időre átadva trónjukat a hold sápadt fényének.*
925. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-02-24 09:31:53
Üzenet elküldve: 2013-02-24 09:31:53
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Hayra//
*Mikor az elf kijelenti, hogy nem kér, Trex vállat von, majd saját szája felé indítja az adott falatot. Az étel már szájánál jár, mikor kap egy újabb morcos kijelentést. Nem dobja szájába a gyümölcsöt, hanem vigyorogva visszakalauzolja azt a lány kívánatos ajkaihoz.*
- Jó étvágyat!
*mosolyogja gyermetegen. Az etetési mizériának hamarosan vége. Trex örömmel látja, hogy a hölgyemény beletörődött sorsába, sőt, mi több, mintha egész kényelmesen elhelyezkedett volna. A férfinak nincs ellenére. Több szempont miatt sem.*
- Azt hiszem... Mondhatjuk, hogy én nyertem.
*suttogja Hayra fülébe. Amint elfogy minden gyümölcs, az ember elengedi társát. Hagyja, hagy csinálja azt, amit akar. Ő megindul az asztal felé, hogy letegye a tálat, melynek tartalmát gyorsan elpusztították. A háta mögül hallott szavakon pedig hangosan felnevet.*
- Visszakapom? Ugyan... Nem tudnál nekem ilyen jól visszavágni
*ölti ki nyelvét. Lépteit ismét megindítja és közelebb sétál az elfhez. Tekintete hol rá, hol pedig a mögötte látszó égre emeli. Száját egy pillanatra résnyire tátja ámulatában. A látvány, mely a lassan narancsba burkolódzó ég, s az általa körülölelt női alak, elkápráztatja. Néhány másodperc múlva enyhén megrázza fejét, ezzel észhez térítve magát.*
- Ki sem mozdultál még ma, leszámítva azt a kis jelenetet a folyosón. Ne haragudj, hogy itt marasztaltalak! Vagyis... Mindegy. Ennek a napnak is hamarosan vége. Pedig azt hittem, nem töltöttem sok időt a városban...
*mondja zavartan. Egyik kezének ujjai ismét hajába vándorolnak és fejét kezdi vakarni. Másik kezét maga mellé ejtette.*
- Tehát, hogyan is akarsz nekem visszavágni?
*kérdi elvigyorodva, más irányba terelve a témát. Túl sok dolog történt velük egy nap, amire inkább nem emlékszik vissza. Nem is töri a miérteken fejét, hiszen az feleslegesen erősítené fejfájását. Helyette, véleménye szerint, jobb ötlete támadt. Inkább tovább próbálja növelni a kellemes pillanatok számár, ahelyett, hogy a múlton rágódna. Remélhetőleg ezzel megakadályozza azt, hogy a lány akképpen cselekedjen. Nem akarja szomorúnak látni. Még akkor sem, ha lényegében... Fájó elutasításban volt része, aminek okát igazából egyikőjük sem tudja. "Ne gondolkozz ezen, az csak árt... Most már túl vagy rajta!"*
*Mikor az elf kijelenti, hogy nem kér, Trex vállat von, majd saját szája felé indítja az adott falatot. Az étel már szájánál jár, mikor kap egy újabb morcos kijelentést. Nem dobja szájába a gyümölcsöt, hanem vigyorogva visszakalauzolja azt a lány kívánatos ajkaihoz.*
- Jó étvágyat!
*mosolyogja gyermetegen. Az etetési mizériának hamarosan vége. Trex örömmel látja, hogy a hölgyemény beletörődött sorsába, sőt, mi több, mintha egész kényelmesen elhelyezkedett volna. A férfinak nincs ellenére. Több szempont miatt sem.*
- Azt hiszem... Mondhatjuk, hogy én nyertem.
*suttogja Hayra fülébe. Amint elfogy minden gyümölcs, az ember elengedi társát. Hagyja, hagy csinálja azt, amit akar. Ő megindul az asztal felé, hogy letegye a tálat, melynek tartalmát gyorsan elpusztították. A háta mögül hallott szavakon pedig hangosan felnevet.*
- Visszakapom? Ugyan... Nem tudnál nekem ilyen jól visszavágni
*ölti ki nyelvét. Lépteit ismét megindítja és közelebb sétál az elfhez. Tekintete hol rá, hol pedig a mögötte látszó égre emeli. Száját egy pillanatra résnyire tátja ámulatában. A látvány, mely a lassan narancsba burkolódzó ég, s az általa körülölelt női alak, elkápráztatja. Néhány másodperc múlva enyhén megrázza fejét, ezzel észhez térítve magát.*
- Ki sem mozdultál még ma, leszámítva azt a kis jelenetet a folyosón. Ne haragudj, hogy itt marasztaltalak! Vagyis... Mindegy. Ennek a napnak is hamarosan vége. Pedig azt hittem, nem töltöttem sok időt a városban...
*mondja zavartan. Egyik kezének ujjai ismét hajába vándorolnak és fejét kezdi vakarni. Másik kezét maga mellé ejtette.*
- Tehát, hogyan is akarsz nekem visszavágni?
*kérdi elvigyorodva, más irányba terelve a témát. Túl sok dolog történt velük egy nap, amire inkább nem emlékszik vissza. Nem is töri a miérteken fejét, hiszen az feleslegesen erősítené fejfájását. Helyette, véleménye szerint, jobb ötlete támadt. Inkább tovább próbálja növelni a kellemes pillanatok számár, ahelyett, hogy a múlton rágódna. Remélhetőleg ezzel megakadályozza azt, hogy a lány akképpen cselekedjen. Nem akarja szomorúnak látni. Még akkor sem, ha lényegében... Fájó elutasításban volt része, aminek okát igazából egyikőjük sem tudja. "Ne gondolkozz ezen, az csak árt... Most már túl vagy rajta!"*
924. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-02-23 18:14:02
Üzenet elküldve: 2013-02-23 18:14:02
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Lilanna Sophia Lowner//
*Engedélyt kap, mondhatni. Legalábbis ezt szűri le a hölgyemény szavaiból. Ábrázatán széles mosoly terül szét, megmutatva ezzel fehér fogait. Nincs ideje reagálni. Szavakkal nincs. Ajkaik ismét táncra perdülnek. A férfi pedig nem fogja vissza magát. Átadja magát a mámorító érzésnek. Elvégre erre várt. Ezért fáradozott mindeddig. Ezért tűrte azt, hogy csupán képzeletére támaszkodhatott, miközben a lány a szobában áztatta selymes bőrét, egy dézsa forró vízben. Sok dolgot tűrt a mai nap folyamán. A nem túlságosan kedvelt teát is leöntötte torkán. Most viszont eljött a pillanat, amikor kárpótolhatja magát.
Amint ismét heves csókba kezdenek, magához vonja a lányt. Székéről saját ölébe húzza és szorosan tartja. Egyik kezével tartja hátát, másikkal viszont elindul, hogy feltérképezze a tündér minden egyes porcikáját. Szíve egyre hevesebben ver. Tudja, hogy mi vár rájuk. Legalábbis sejti. Annál jobb dologgal viszont ritkán találkozik az ember, vagy más lény ezen a világon. Legalábbis Axor értékrendje szerint. Ezért még a pénzről és drágakövekről is hajlandó lemondani. Ujjai finoman táncolnak végig a hamvas bőr felületén, főként a lábakon. A csókok közt csupán levegővételnyi szüneteket hajlandó hagyni.
Felmerül benne az ötlet, hogy meginduljon a lánnyal az ágy felé, de még vár. Várja, hogy miként cselekszik a másik. Addig nem tesz különösebb dolgot. Eddigi cselekedeteitől idővel csak annyi az eltérés, hogy a légvételnyi szünetek alatt, Lilanna nyakát ostromolja. Annak finom íve mentén halad apró, de annál forróbb, vágyakozóbb csókjaival. A másikat tartó kezével kicsit közelebb húzza magához a könnyű testet, ezáltal némiképp mellkasához préselve a lányt, de ügyel arra, hogy ne legyen túl kényelmetlen. Olykor társaságára emeli tekintetét. Meg akarja figyelni mozdulatait és az arcára kitelepedő érzelmeket, már ha megfigyelhető ilyesmi.*
*Engedélyt kap, mondhatni. Legalábbis ezt szűri le a hölgyemény szavaiból. Ábrázatán széles mosoly terül szét, megmutatva ezzel fehér fogait. Nincs ideje reagálni. Szavakkal nincs. Ajkaik ismét táncra perdülnek. A férfi pedig nem fogja vissza magát. Átadja magát a mámorító érzésnek. Elvégre erre várt. Ezért fáradozott mindeddig. Ezért tűrte azt, hogy csupán képzeletére támaszkodhatott, miközben a lány a szobában áztatta selymes bőrét, egy dézsa forró vízben. Sok dolgot tűrt a mai nap folyamán. A nem túlságosan kedvelt teát is leöntötte torkán. Most viszont eljött a pillanat, amikor kárpótolhatja magát.
Amint ismét heves csókba kezdenek, magához vonja a lányt. Székéről saját ölébe húzza és szorosan tartja. Egyik kezével tartja hátát, másikkal viszont elindul, hogy feltérképezze a tündér minden egyes porcikáját. Szíve egyre hevesebben ver. Tudja, hogy mi vár rájuk. Legalábbis sejti. Annál jobb dologgal viszont ritkán találkozik az ember, vagy más lény ezen a világon. Legalábbis Axor értékrendje szerint. Ezért még a pénzről és drágakövekről is hajlandó lemondani. Ujjai finoman táncolnak végig a hamvas bőr felületén, főként a lábakon. A csókok közt csupán levegővételnyi szüneteket hajlandó hagyni.
Felmerül benne az ötlet, hogy meginduljon a lánnyal az ágy felé, de még vár. Várja, hogy miként cselekszik a másik. Addig nem tesz különösebb dolgot. Eddigi cselekedeteitől idővel csak annyi az eltérés, hogy a légvételnyi szünetek alatt, Lilanna nyakát ostromolja. Annak finom íve mentén halad apró, de annál forróbb, vágyakozóbb csókjaival. A másikat tartó kezével kicsit közelebb húzza magához a könnyű testet, ezáltal némiképp mellkasához préselve a lányt, de ügyel arra, hogy ne legyen túl kényelmetlen. Olykor társaságára emeli tekintetét. Meg akarja figyelni mozdulatait és az arcára kitelepedő érzelmeket, már ha megfigyelhető ilyesmi.*
923. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-02-23 17:17:42
Üzenet elküldve: 2013-02-23 17:17:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
*A titkolózás csak még inkább felébreszti kíváncsiságát. Nem tudja, mire gondolhat a férfi, ezért már nagyon várja, hogy elkészüljön a műalkotás. Az előre sajnálkozó szavak már elegek ahhoz, hogy némi pír kiüljön arcára, és ezt csak fokozza az ezt követő érintések. A fenekére tévedő kezek hatására arcát elönti a forróság, és ezt csak tovább növeli azok felfelé haladó vándorútja. Mindennek ellenére békésen tekint fel a másikra, bár tekintetéből teljesen jól kiolvasható zavara. Nagyon szokatlan neki ez az érzés, és ha tovább folytatódna, az talán már sok is lenne, de szerencsére nem így lesz. A férfi elveszi róla kezeit, ennek köszönhetően a lány testének forrósága is rögvest csökkenni kezd. Amint eszébe juttatja Szerelme az ételt, rá kell ébrednie, hogy ő is kezd éhessé válni. Ezért aztán igen jó ötletnek tartja. Persze tudja, hogy a lényeg most nem csak az étkezésen van, hanem azon is, hogy ő legalább egy rövid ideig ne tartózkodjon a szobában. Így a férfi kedvére tud majd rajzolni, és Ayna számára meglepetés lesz a végeredmény. Nem tesz mást, csak mosolyogva bólint, majd egy csókot nyom Kedvese ajkaira, és elhagyja a helyiséget. Lassú léptekkel indul meg a folyosón, hogy Párjának legyen elég ideje a rajzoláshoz. Leérve türelmesen kivárja sorát. Így dél tájékán egészen nagy a nyüzsgés a fogadóban. Sokan tévednek be ilyenkor fogyasztani valami finomat, és persze mindig akadnak mások is, akik csak egy kupa italra térnek be. Mikor sorra kerül, rendel valami meleget. Kis várakozás után meg is kapja a kért ételt. Azokkal szépen felsétál, és miután belép a szobába, leteszi a két adagot az asztalra.*
- Meghoztam a reggelit! *mosolyogja Elor felé fordulva.*
- Meghoztam a reggelit! *mosolyogja Elor felé fordulva.*
922. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-02-23 16:46:43
Üzenet elküldve: 2013-02-23 16:46:43
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 31
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Jólesik neki Ayna csókja, ám érződik még, hogy ezen a téren fejlődniük kell. Ha belejönnek a nyelves pusziba, akkor természetesen utána nem kell szégyenkezniük senki előtt, hogy mennyire bénán fejezik ki érzelmeiket egymást előtt.*
~Hmm mennyire szeretem, mikor bújik hozzám és bársony puhaságú ajkai, az enyémhez érnek.~*Átkarolja szintén a nőt, hogy simogatással adja tudtára, hogy jól érzi magát a bőrében.*
-Mit fogok rajzolni? Ezt sajnos nem árulhatom el, mert szeretnélek kiengesztelni a tegnapi merészségért. Annyi segítséget tudok adni, hogy olyat fogok rajzolni amit nem olyan régen láttam.* Mindentudóan mosolyog, miközben hagyja kedvese érintéseit egy darabig. Zöld íriszeivel nézi Párja szemét, hogy merészségét megmutassa. Odahajol a lány füléhez, majd előre belesuttogja.*
-Bocsánatot szeretnék kérni előre, mindazokért a tetteimért, amik kíváncsiságomból fakadnak. Páratlan vonalaid feltérképezése.*Ezzel egyetemben a két tenyere megállapodik a hátsójánál, miközben ég az arca.*
-A szavaimért amivel megbántalak, vagy csupán a figyelmetlenségemért.* Kezei felfelé indulnak meg, hogy Párja oldalán haladjon. Mikor a telt idomok aljához ér, akkor elkapja a kezét.*
-Jó lenne enni valamit. Rendelnél nekünk ennivalót?Kérlek. Addig hozzálátok a rajznak.* Elengedi Szerelmét, majd nekilát a munkának. Gyorsan kezd el dolgozni, hogy fejében megjegyzett képet papírra vesse. Természetesen egy virág csokorral feldobja a képet.*
~Hmm mennyire szeretem, mikor bújik hozzám és bársony puhaságú ajkai, az enyémhez érnek.~*Átkarolja szintén a nőt, hogy simogatással adja tudtára, hogy jól érzi magát a bőrében.*
-Mit fogok rajzolni? Ezt sajnos nem árulhatom el, mert szeretnélek kiengesztelni a tegnapi merészségért. Annyi segítséget tudok adni, hogy olyat fogok rajzolni amit nem olyan régen láttam.* Mindentudóan mosolyog, miközben hagyja kedvese érintéseit egy darabig. Zöld íriszeivel nézi Párja szemét, hogy merészségét megmutassa. Odahajol a lány füléhez, majd előre belesuttogja.*
-Bocsánatot szeretnék kérni előre, mindazokért a tetteimért, amik kíváncsiságomból fakadnak. Páratlan vonalaid feltérképezése.*Ezzel egyetemben a két tenyere megállapodik a hátsójánál, miközben ég az arca.*
-A szavaimért amivel megbántalak, vagy csupán a figyelmetlenségemért.* Kezei felfelé indulnak meg, hogy Párja oldalán haladjon. Mikor a telt idomok aljához ér, akkor elkapja a kezét.*
-Jó lenne enni valamit. Rendelnél nekünk ennivalót?Kérlek. Addig hozzálátok a rajznak.* Elengedi Szerelmét, majd nekilát a munkának. Gyorsan kezd el dolgozni, hogy fejében megjegyzett képet papírra vesse. Természetesen egy virág csokorral feldobja a képet.*
921. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-02-23 16:27:59
Üzenet elküldve: 2013-02-23 16:27:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Trex//
*Való igaz, szabályokat tényleg nem mondott, de számára szabálytalannak minősül az, ahogy a szőke vissza él testi erejével. Nah meg persze minden más is, amivel próbálkozik. Diadalittasan falatozgat a tálból, miközben széles vigyorral arcán figyeli a másikat. A komoly kijelentésre ő is felkacag. Élvezi a helyzetet, nagyon is. Főleg azt, ahogy a másik portyázó ragadozóként közeledik hozzá, újabb és újabb próbát téve arra, hogy megszerezze a nőtől az ételt. Ő pedig tálcán kínálja fel magát sőt, szinte édesgeti magához a szőke oroszlánt, mintha csak arra várna, mikor veti rá magát. És ez tényleg így is van. Minden rezdülését figyeli, felkészülve a támadásra. Azonban olyan támadás, amire ő számít, nem következik. Az erős kéz nemes egyszerűséggel nyúl a tál felé. Azt elf gyanakvó pillantással méregeti a másikat, miközben még jobban magához húzza a gyümölcsöket védelmezően. Ekkor aztán bekövetkezik az, amire valójában várt. Ideje sincs védekezni a mozdulatok ellen, így hát a másik karjában esik csapdába. arcára újra kiül a morcosság, ahogy azt figyeli, amint a másik megeszi a kezeiben lévő tál tartalmát. Megpróbál mocorogni, lazítani a szorításon, hátát a férfi mellkasának dörzsölve. Próbálkozása azonban hamar kudarcba fullad. Szúrós szemekkel nézi a másikat, aki láthatólag nagyon is élvezi a dolgot. Kicsit meg is lepi, mikor egy falatot ajkai elé tolnak. Kérdés nélkül ragadná el, ha a másik nem tette volna fel kérdését.*
- Nem! Nem kérek! *veti oda duzzogva, majd el is fordítja fejét. Ez azonban nem marad így sokáig. Még mielőtt az ember saját szájába illeszthetné a falatot, tekintetét újra az tengerszín szemekre emeli.*
- Na jó, kérek.. *mondja még mindig kissé játszott duzzogással. Néhány falat után azonban egészen megszokja a helyzetet. A másik testének dől, és így kényelembe helyezve magát hagyja, hogy etessék. Mikor az étel elfogy, halkan felsóhajt. Elégedetten nyugtázza, hogy hadjárata félig-meddig sikeresnek bizonyult. Amint a férfi elereszti, szembefordul vele és ismét az ablakhoz dől.*
- Azért ugye tudod, hogy ezt még visszakapod? Ilyen súlyos tettet nem úszhatsz meg ennyire könnyedén! *jelenti ki játékosan, tekintetében valamiféle kis kötözködő csillogással.*
*Való igaz, szabályokat tényleg nem mondott, de számára szabálytalannak minősül az, ahogy a szőke vissza él testi erejével. Nah meg persze minden más is, amivel próbálkozik. Diadalittasan falatozgat a tálból, miközben széles vigyorral arcán figyeli a másikat. A komoly kijelentésre ő is felkacag. Élvezi a helyzetet, nagyon is. Főleg azt, ahogy a másik portyázó ragadozóként közeledik hozzá, újabb és újabb próbát téve arra, hogy megszerezze a nőtől az ételt. Ő pedig tálcán kínálja fel magát sőt, szinte édesgeti magához a szőke oroszlánt, mintha csak arra várna, mikor veti rá magát. És ez tényleg így is van. Minden rezdülését figyeli, felkészülve a támadásra. Azonban olyan támadás, amire ő számít, nem következik. Az erős kéz nemes egyszerűséggel nyúl a tál felé. Azt elf gyanakvó pillantással méregeti a másikat, miközben még jobban magához húzza a gyümölcsöket védelmezően. Ekkor aztán bekövetkezik az, amire valójában várt. Ideje sincs védekezni a mozdulatok ellen, így hát a másik karjában esik csapdába. arcára újra kiül a morcosság, ahogy azt figyeli, amint a másik megeszi a kezeiben lévő tál tartalmát. Megpróbál mocorogni, lazítani a szorításon, hátát a férfi mellkasának dörzsölve. Próbálkozása azonban hamar kudarcba fullad. Szúrós szemekkel nézi a másikat, aki láthatólag nagyon is élvezi a dolgot. Kicsit meg is lepi, mikor egy falatot ajkai elé tolnak. Kérdés nélkül ragadná el, ha a másik nem tette volna fel kérdését.*
- Nem! Nem kérek! *veti oda duzzogva, majd el is fordítja fejét. Ez azonban nem marad így sokáig. Még mielőtt az ember saját szájába illeszthetné a falatot, tekintetét újra az tengerszín szemekre emeli.*
- Na jó, kérek.. *mondja még mindig kissé játszott duzzogással. Néhány falat után azonban egészen megszokja a helyzetet. A másik testének dől, és így kényelembe helyezve magát hagyja, hogy etessék. Mikor az étel elfogy, halkan felsóhajt. Elégedetten nyugtázza, hogy hadjárata félig-meddig sikeresnek bizonyult. Amint a férfi elereszti, szembefordul vele és ismét az ablakhoz dől.*
- Azért ugye tudod, hogy ezt még visszakapod? Ilyen súlyos tettet nem úszhatsz meg ennyire könnyedén! *jelenti ki játékosan, tekintetében valamiféle kis kötözködő csillogással.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3351-3370