Nincs játékban - Szálláshely
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Szálláshely | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 40 (781. - 800. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3351-3370
800. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-01-26 10:46:06
Üzenet elküldve: 2013-01-26 10:46:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Trex//
*Némán hallgatja a férfi szavait, szemei továbbra is csukva maradnak. Arcán semmilyen reakció nem tükröződik. Mintha csak aludna. De nem alszik. Mindent pontosan hall, de esze ágában nincs válaszolni. Most ő adja elő a sértett szerepét. Valójában, tényleg rosszul érintette az, amit nem is olyan rég kapott Trextől, de az imént hallottak megenyhítették a szívét. Makacssága viszont nem engedi hogy ilyen könnyen megbocsájtson. Mikor észleli, hogy a férfi is berendezkedett az alvásra, még vet rá egy pillantást, gondosan ügyelve arra, hogy ezt a másik ne vegye észre, majd ténylegesen aludni tér. Vagyis csak szeretne, de gondolatai nem hagyják nyugodni. Most, hogy már megnyugodott, és kicsit többet hallott a másik múltjáról, már sokkal jobban meg tudja érteni. Kicsit homályos neki az egész, de annyit azért leszűrt belőle, hogy nem lehetett egyszerű élete a másiknak. Valójában, már nem is akar elmenni, de nem tudja, mit is kéne tennie. Hiába töri ezen elméjét, nem jut többre, és végül az álom is elnyomja.
Reggel arra ébred, hogy a felkelő nap sugarai pontosan arcára esnek, ezzel felzavarva az alvó nőt. Amint felébred, első dolga a másik keresése. Még őt is meglepi, hogy mennyire megnyugszik, mikor megpillantja a még mélyen szunyókáló embert a sarokban. Halkan felkel és megágyaz maga után. Felöltözne, de ruháit még nem hozták vissza a mosásból. Így nem marad más választása, leül az ágyra és a másikat kezdi figyelni. Egy ideig elnézegeti onnan, ahogy a másik álmait szövögeti, miközben az éjszaka összekócolódott hófehér tincseivel játszik. Így, hogy alszik egész elviselhetőnek tűnik. Ahogy ez megfogalmazódik benne, egy lágy mosolyra húzza ajkait. És szinte ezzel egy időben, eszébe jut valami egészen más is. Óvatosan lelép az ágyról, majd macskáéhoz hasonló puha léptekkel közelíti meg Trexet. Mikor már csak egy pár méterre van tőle, leül vele szemben a földre. Talán ilyen közel még sosem voltak úgy egymáshoz, hogy ne lett volna baj belőle. Ezért nem is akarja felébreszteni a másikat, még csak féletlenül sem akarja, hogy az már ébredésekor szívrohamot kapjon. Viszont maga sem tudja miért, de még közelebb csúszik hozzá egy pár centivel. Tudja, hogy lassan távoznia kellene, ahogy ígérte, de még ha ruhái meg is érkeztek volna, még akkor is visszatartaná valami.*
*Némán hallgatja a férfi szavait, szemei továbbra is csukva maradnak. Arcán semmilyen reakció nem tükröződik. Mintha csak aludna. De nem alszik. Mindent pontosan hall, de esze ágában nincs válaszolni. Most ő adja elő a sértett szerepét. Valójában, tényleg rosszul érintette az, amit nem is olyan rég kapott Trextől, de az imént hallottak megenyhítették a szívét. Makacssága viszont nem engedi hogy ilyen könnyen megbocsájtson. Mikor észleli, hogy a férfi is berendezkedett az alvásra, még vet rá egy pillantást, gondosan ügyelve arra, hogy ezt a másik ne vegye észre, majd ténylegesen aludni tér. Vagyis csak szeretne, de gondolatai nem hagyják nyugodni. Most, hogy már megnyugodott, és kicsit többet hallott a másik múltjáról, már sokkal jobban meg tudja érteni. Kicsit homályos neki az egész, de annyit azért leszűrt belőle, hogy nem lehetett egyszerű élete a másiknak. Valójában, már nem is akar elmenni, de nem tudja, mit is kéne tennie. Hiába töri ezen elméjét, nem jut többre, és végül az álom is elnyomja.
Reggel arra ébred, hogy a felkelő nap sugarai pontosan arcára esnek, ezzel felzavarva az alvó nőt. Amint felébred, első dolga a másik keresése. Még őt is meglepi, hogy mennyire megnyugszik, mikor megpillantja a még mélyen szunyókáló embert a sarokban. Halkan felkel és megágyaz maga után. Felöltözne, de ruháit még nem hozták vissza a mosásból. Így nem marad más választása, leül az ágyra és a másikat kezdi figyelni. Egy ideig elnézegeti onnan, ahogy a másik álmait szövögeti, miközben az éjszaka összekócolódott hófehér tincseivel játszik. Így, hogy alszik egész elviselhetőnek tűnik. Ahogy ez megfogalmazódik benne, egy lágy mosolyra húzza ajkait. És szinte ezzel egy időben, eszébe jut valami egészen más is. Óvatosan lelép az ágyról, majd macskáéhoz hasonló puha léptekkel közelíti meg Trexet. Mikor már csak egy pár méterre van tőle, leül vele szemben a földre. Talán ilyen közel még sosem voltak úgy egymáshoz, hogy ne lett volna baj belőle. Ezért nem is akarja felébreszteni a másikat, még csak féletlenül sem akarja, hogy az már ébredésekor szívrohamot kapjon. Viszont maga sem tudja miért, de még közelebb csúszik hozzá egy pár centivel. Tudja, hogy lassan távoznia kellene, ahogy ígérte, de még ha ruhái meg is érkeztek volna, még akkor is visszatartaná valami.*
799. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-01-26 10:03:54
Üzenet elküldve: 2013-01-26 10:03:54
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Hayra//
*A férfi továbbra is a fal felé figyel. A másik kitörése viszont igencsak rosszul érintette. Erre nem számított. Nem akarta megsérteni, vagy ilyesmi, csak gondolt magára is egy kicsit. Vagy nem? Tényleg olyan lett volna, mint egy gyerek? Sokszor képtelen rájönni arra, miként is viselkedik. Végig hallgatja a lányt, nem szakítja félbe. Néha felé sandít válla felett.*
- Igazán nincs mit, Kisasszony!
*morogja, jól megnyomva az utolsó szót. Amint vége a szidásnak, felkel, s elslattyog az ajtóig. Ott kulcsra zárja azt, az aprócska fémdarabot pedig kiveszi a zárból és az asztalra teszi, mi a szobában van. Az ágyon fekvőre néz. Hatalmasat sóhajt, majd enyhén fejbe vágja saját magát.*
- Barom...
*sziszegi, magát jellemezve ezzel. Ezek után visszamegy a számára kijelölt sarokba és leül, hátát pedig a falnak veti. Nem vár sokat, csak néhány pillanatot. Igyekszik megnyugodni, melyet a jól hallható, mély levegővételek is bizonyítanak.*
- Ne haragudj... Én... Nemigazán tudom, hogy hogy kell viselkedni. De gondolom erre már rájöttél
*kacag fel ironikusan.*
- Tudod... A nevelésemmel vannak... gondok. Tekintve, hogy néhány éve újra kellett kezdeni. Még a nevemre sem emlékeztem, én hülye...
*meséli, de ezzel be is fejezi. Nem akarja kiönteni a lelkét az elfnek. Azzal csak még nagyobb terheket pakolna rá. Így is elég nyűg ő maga a másik hátán.*
- Ne haragudj! Ígérem, nem zavarlak sokáig...
*sóhajtja végül. Igencsak hálás azért, mert Hayra vele maradt. De tisztában van azzal, hogy örökké nem járkálhat vele, hiszen azzal csak hatalmas terheket akasztana a lányka vállára. Jobbnak látja hát, ha mihamarabb elválnak útjaik. De még nem most... Hátát a saroknak támasztja, kényelmesen elhelyezkedik, majd becsukja szemeit.*
- Jó éjt!
*A férfi továbbra is a fal felé figyel. A másik kitörése viszont igencsak rosszul érintette. Erre nem számított. Nem akarta megsérteni, vagy ilyesmi, csak gondolt magára is egy kicsit. Vagy nem? Tényleg olyan lett volna, mint egy gyerek? Sokszor képtelen rájönni arra, miként is viselkedik. Végig hallgatja a lányt, nem szakítja félbe. Néha felé sandít válla felett.*
- Igazán nincs mit, Kisasszony!
*morogja, jól megnyomva az utolsó szót. Amint vége a szidásnak, felkel, s elslattyog az ajtóig. Ott kulcsra zárja azt, az aprócska fémdarabot pedig kiveszi a zárból és az asztalra teszi, mi a szobában van. Az ágyon fekvőre néz. Hatalmasat sóhajt, majd enyhén fejbe vágja saját magát.*
- Barom...
*sziszegi, magát jellemezve ezzel. Ezek után visszamegy a számára kijelölt sarokba és leül, hátát pedig a falnak veti. Nem vár sokat, csak néhány pillanatot. Igyekszik megnyugodni, melyet a jól hallható, mély levegővételek is bizonyítanak.*
- Ne haragudj... Én... Nemigazán tudom, hogy hogy kell viselkedni. De gondolom erre már rájöttél
*kacag fel ironikusan.*
- Tudod... A nevelésemmel vannak... gondok. Tekintve, hogy néhány éve újra kellett kezdeni. Még a nevemre sem emlékeztem, én hülye...
*meséli, de ezzel be is fejezi. Nem akarja kiönteni a lelkét az elfnek. Azzal csak még nagyobb terheket pakolna rá. Így is elég nyűg ő maga a másik hátán.*
- Ne haragudj! Ígérem, nem zavarlak sokáig...
*sóhajtja végül. Igencsak hálás azért, mert Hayra vele maradt. De tisztában van azzal, hogy örökké nem járkálhat vele, hiszen azzal csak hatalmas terheket akasztana a lányka vállára. Jobbnak látja hát, ha mihamarabb elválnak útjaik. De még nem most... Hátát a saroknak támasztja, kényelmesen elhelyezkedik, majd becsukja szemeit.*
- Jó éjt!
798. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-01-25 08:57:28
Üzenet elküldve: 2013-01-25 08:57:28
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 4
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
// Christellayne - Nuur - Sequator.//
- Sejtettem, hogy nem ilyen egyszerű.
*Sóhajt színpadiasan. Valahogy semmi sem az családjukban... Seqnél pedig különösen nem. Az öregnél minden apró elismerésért meg kellett küzdenie, még figyelmét is ki kellett érdemelnie, miért is lenne másként ez a tűzbor receptével. Vagy egy kedves pillantással, mely helyett ezúttal vesét kivágó pengeszerű tekintetet kap 'kedvenc bácsikájától'.
Már épp szólna, mikor végre megenyhül. Hogy magától vagy a másik nősténytől azt nem tudhatja, nem is mélázik hát sokat rajta. A lényeg, hogy felfogta nem muszáj folyamatosan szurkálódnia.
Nuur közbevetése viszont nagyon is találó.*
- Erre én is kíváncsi lennék.
*Ívelnek csalárd mosolyra ajkai ahogy a pohár fölül vérére pillant, s mielőtt válaszolhatna kortyol egyet. Kell az íz, hogy elvegye majd válasza élét. Majd tűzopáljai tovább siklanak a nőstényre. Kissé eltöpreng. Efféle nyíltságot csak az engedhet meg Seqkel szemben aki nem fél tőle.*
~Tényleg közel állnak egymáshoz.~
*Mélázik el néhány szívdobbanásra, miközben a baba folytatja. Szavai egyszerre meglepőek, s jó érzést keltőek. Hálásan pillant rá.*
- Köszönöm.
*Biccent feléje tiszteletadásként. A dolgot hasonlóan látják. Az Argach Dyrrek matrónája Ő, s nem más. Bosszantó, hogy az öregben egyáltalán felmerült a váltás. Finoman szólva rosszul érinti már maga a feltételezés is, de úgy dönt nem szít feleslegesen viszályt. Lehet, csak párjának akart ezzel imponálni, vagy újabb próbatételnek szánta, melyekből kezd elege lenni.
Elmosolyodik.*
- Már az vagyok.
*Búgja bársonyos hangján minden élt, vagy felhangot nélkülözve. Csupán az ifjonti hév és magabiztosság árad szavaiból. A nőstény már elismerte. Most Seqen a sor, s a módját is tudja hogyan fejezze ki, különben nem forgatná ujjai közt a gyűrűt.*
- Szerintem előbb nézzünk szét a városban. Puhatolózzunk egy kicsit a helyi viszonyokról, mielőtt eldöntenénk azt a holt. Bár én hajlanék egy félreeső, ránézésre puritánnak tűnő lakra, amilyen a Sétány is volt. Kívülről zord, belül mégis otthonos, helyenként fényűző, s ami a legfontosabb oltalmat ad. Túl kevesen maradtunk ahhoz, hogy felelőtlenül döntsünk, vagy ha utódokat szülök ahogy tanácsoltad meg is kell őket óvnunk.
*Igen, többes számban beszél. Miközben ott lebeg fejük felett a szétválás gondolata, hiszen ha Nuur saját nevét adja tovább az előbb utóbb ehhez vezet, Chrystell mégis egy családnak látja őket. Őket és az Archeleket, de ebbe egyelőre nem megy bele. Túl korai lenne. Csupán kósza hírek, melyek arról keringenek néhányan túlélték közülük is a bukást.*
- Gondolom a vagyonunk előbb utóbb elapad.
*Ráncolja össze szemöldökét egy pillanatra. Fogalma sincs hogyan tarthatnák fenn magukat. Ilyesmire még sosem kellett gondolnia.*
- Sejtettem, hogy nem ilyen egyszerű.
*Sóhajt színpadiasan. Valahogy semmi sem az családjukban... Seqnél pedig különösen nem. Az öregnél minden apró elismerésért meg kellett küzdenie, még figyelmét is ki kellett érdemelnie, miért is lenne másként ez a tűzbor receptével. Vagy egy kedves pillantással, mely helyett ezúttal vesét kivágó pengeszerű tekintetet kap 'kedvenc bácsikájától'.
Már épp szólna, mikor végre megenyhül. Hogy magától vagy a másik nősténytől azt nem tudhatja, nem is mélázik hát sokat rajta. A lényeg, hogy felfogta nem muszáj folyamatosan szurkálódnia.
Nuur közbevetése viszont nagyon is találó.*
- Erre én is kíváncsi lennék.
*Ívelnek csalárd mosolyra ajkai ahogy a pohár fölül vérére pillant, s mielőtt válaszolhatna kortyol egyet. Kell az íz, hogy elvegye majd válasza élét. Majd tűzopáljai tovább siklanak a nőstényre. Kissé eltöpreng. Efféle nyíltságot csak az engedhet meg Seqkel szemben aki nem fél tőle.*
~Tényleg közel állnak egymáshoz.~
*Mélázik el néhány szívdobbanásra, miközben a baba folytatja. Szavai egyszerre meglepőek, s jó érzést keltőek. Hálásan pillant rá.*
- Köszönöm.
*Biccent feléje tiszteletadásként. A dolgot hasonlóan látják. Az Argach Dyrrek matrónája Ő, s nem más. Bosszantó, hogy az öregben egyáltalán felmerült a váltás. Finoman szólva rosszul érinti már maga a feltételezés is, de úgy dönt nem szít feleslegesen viszályt. Lehet, csak párjának akart ezzel imponálni, vagy újabb próbatételnek szánta, melyekből kezd elege lenni.
Elmosolyodik.*
- Már az vagyok.
*Búgja bársonyos hangján minden élt, vagy felhangot nélkülözve. Csupán az ifjonti hév és magabiztosság árad szavaiból. A nőstény már elismerte. Most Seqen a sor, s a módját is tudja hogyan fejezze ki, különben nem forgatná ujjai közt a gyűrűt.*
- Szerintem előbb nézzünk szét a városban. Puhatolózzunk egy kicsit a helyi viszonyokról, mielőtt eldöntenénk azt a holt. Bár én hajlanék egy félreeső, ránézésre puritánnak tűnő lakra, amilyen a Sétány is volt. Kívülről zord, belül mégis otthonos, helyenként fényűző, s ami a legfontosabb oltalmat ad. Túl kevesen maradtunk ahhoz, hogy felelőtlenül döntsünk, vagy ha utódokat szülök ahogy tanácsoltad meg is kell őket óvnunk.
*Igen, többes számban beszél. Miközben ott lebeg fejük felett a szétválás gondolata, hiszen ha Nuur saját nevét adja tovább az előbb utóbb ehhez vezet, Chrystell mégis egy családnak látja őket. Őket és az Archeleket, de ebbe egyelőre nem megy bele. Túl korai lenne. Csupán kósza hírek, melyek arról keringenek néhányan túlélték közülük is a bukást.*
- Gondolom a vagyonunk előbb utóbb elapad.
*Ráncolja össze szemöldökét egy pillanatra. Fogalma sincs hogyan tarthatnák fenn magukat. Ilyesmire még sosem kellett gondolnia.*
797. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-01-21 15:36:24
Üzenet elküldve: 2013-01-21 15:36:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 94
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 94
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
//Kean és a 3as szoba//
*Falatozgat a kehelyből, mikor Kedvese is hozzálát a levesének. Egy halk szisszenést hall, majd látja is az elégetett nyelvet. Szomorkásan pillant a fekete szemekbe, majd elmosolyogja magát s áthajolva az asztalon ad egy gyógy csókot nyelvére.*
- Igen, megkóstolnám.
*Párja gondosan ügyel arra, hogy hús ne kerüljön a kanálra, csak zöldség s némi leve. Óvatosan szürcsöli ki a levest. Egyetértően bólogat, tényleg finom a leves.*
- Legközelebb én is ezt rendelem, persze husi nélkül. Vagy maximum odaadom neked a húst, mert te szereted.
*Aztán ő is megkínálja az utolsó szem savanykás meggyel, s mikor elveszi ujjai közül a falatot, egy puha puszit kap jutalmul.*
~Milyen édes gesztus. Ujj puszi.~
*Hamar végeznek a vacsorával így mindketten befekszenek a puha ágyikóba. Elnézi Kedvesét, hogy csak a bakancsát vette le s nem bújik be mellé a melegbe.*
~Mondjuk a múltkor is így aludt, lehet, hogy ez a szokása. Hmm, mindegy, nem teszem szóvá.~
*Oldalára fekszik, s egyik kezével feltámassza a fejét, hogy jobban lássa Kedvesét. Közelebb bújik hozzá, hogy adhasson ajkára egy édes csókot, mi kifejezi szerelme teljességét, majd mellékucorodik teljesen s fejét Kean mellkasára teszi.*
- Jó éjszakát Kedvesem! Reggel találkozunk!
*Azzal behunyja szemét s lassan az Álmok mezejére lép.*
*Kakaskukorékolásra ébred, háttal Kedvesének. Úgy aludt, mint akit fejbe vertek volna. Lassan mozdul, nehogy felébressze a másikat. Kicsúszik az ágyból majd a fürdő felé veszi az irányt, hogy lemosakodjon, még mielőtt elindulna munkát keresni. Megmossa hosszú ezüstszőke hajkoronáját is, hogy friss és üde legyen a napra. Megszárítkozik, haját apró kékes színű gyöngyökkel díszíti s felveszi hosszú halovány sárga szoknyáját, mit Kedvesétől kapott valamint egy fehér, bő ujjú felsőt. Lábára felhúzza a csizmát s leül az asztalhoz. Ha Kean még alszik hagy neki egy üzenetet amiben a következőt írja:
„Jó reggelt Szerelmem!
Remélem jól aludtál. Körüljárok a városba munkát keresni, ígérem, most nem megyek hosszi útra. Megkérdezem a fogadókat, esetleg a Piactéren a kereskedőket.
Igyekszem haza Hozzád!
Csók
Lilianah”
*Óvatosan leteszi az asztalra, majd elindul kifelé a szobából. Az ajtó előtt még visszanéz alvó Szerelmére, elmosolyodik s kilép az ajtón. Halkan kattan a zár, ügyel rá, hogy ne csapjon nagy zajt. *
~S most belevetem magam a munkakeresésbe. Újabb nap mászkálással tele. Hurrá!~
*Elindul a folyosón, lépteit komótosan szedi, majd a lépcsőn le. Egy-egy fok megnyikkan alatta, de tudja, hogy ezt már nem hallhatja Kedvese, így határozott léptekkel suhan lefelé.*
*Falatozgat a kehelyből, mikor Kedvese is hozzálát a levesének. Egy halk szisszenést hall, majd látja is az elégetett nyelvet. Szomorkásan pillant a fekete szemekbe, majd elmosolyogja magát s áthajolva az asztalon ad egy gyógy csókot nyelvére.*
- Igen, megkóstolnám.
*Párja gondosan ügyel arra, hogy hús ne kerüljön a kanálra, csak zöldség s némi leve. Óvatosan szürcsöli ki a levest. Egyetértően bólogat, tényleg finom a leves.*
- Legközelebb én is ezt rendelem, persze husi nélkül. Vagy maximum odaadom neked a húst, mert te szereted.
*Aztán ő is megkínálja az utolsó szem savanykás meggyel, s mikor elveszi ujjai közül a falatot, egy puha puszit kap jutalmul.*
~Milyen édes gesztus. Ujj puszi.~
*Hamar végeznek a vacsorával így mindketten befekszenek a puha ágyikóba. Elnézi Kedvesét, hogy csak a bakancsát vette le s nem bújik be mellé a melegbe.*
~Mondjuk a múltkor is így aludt, lehet, hogy ez a szokása. Hmm, mindegy, nem teszem szóvá.~
*Oldalára fekszik, s egyik kezével feltámassza a fejét, hogy jobban lássa Kedvesét. Közelebb bújik hozzá, hogy adhasson ajkára egy édes csókot, mi kifejezi szerelme teljességét, majd mellékucorodik teljesen s fejét Kean mellkasára teszi.*
- Jó éjszakát Kedvesem! Reggel találkozunk!
*Azzal behunyja szemét s lassan az Álmok mezejére lép.*
*Kakaskukorékolásra ébred, háttal Kedvesének. Úgy aludt, mint akit fejbe vertek volna. Lassan mozdul, nehogy felébressze a másikat. Kicsúszik az ágyból majd a fürdő felé veszi az irányt, hogy lemosakodjon, még mielőtt elindulna munkát keresni. Megmossa hosszú ezüstszőke hajkoronáját is, hogy friss és üde legyen a napra. Megszárítkozik, haját apró kékes színű gyöngyökkel díszíti s felveszi hosszú halovány sárga szoknyáját, mit Kedvesétől kapott valamint egy fehér, bő ujjú felsőt. Lábára felhúzza a csizmát s leül az asztalhoz. Ha Kean még alszik hagy neki egy üzenetet amiben a következőt írja:
„Jó reggelt Szerelmem!
Remélem jól aludtál. Körüljárok a városba munkát keresni, ígérem, most nem megyek hosszi útra. Megkérdezem a fogadókat, esetleg a Piactéren a kereskedőket.
Igyekszem haza Hozzád!
Csók
Lilianah”
*Óvatosan leteszi az asztalra, majd elindul kifelé a szobából. Az ajtó előtt még visszanéz alvó Szerelmére, elmosolyodik s kilép az ajtón. Halkan kattan a zár, ügyel rá, hogy ne csapjon nagy zajt. *
~S most belevetem magam a munkakeresésbe. Újabb nap mászkálással tele. Hurrá!~
*Elindul a folyosón, lépteit komótosan szedi, majd a lépcsőn le. Egy-egy fok megnyikkan alatta, de tudja, hogy ezt már nem hallhatja Kedvese, így határozott léptekkel suhan lefelé.*
796. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-01-21 13:20:51
Üzenet elküldve: 2013-01-21 13:20:51
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Lili és a 3-as szoba//
*Leül kedvesével szemben és beleszagol a levesből áradó illatfelhőbe. Még a nyál is összefut a szájában, olyan ínycsiklandozónak tűnik...*
-Kettőnkre! Jó étvágyat.
*Koccint ő is széles mosollyal, mielőtt a sörbe kortyolna. Utána pedig jöhet a várva várt vacsora! Az első falattal kicsit meg is égeti a száját, túl mohó akart lenni. Nyelvét kidugja és bánatosan néz Lilire, bizony neki ott most bibis lett és fáj. Vajon kap bibipuszit? Na jó, nem akar ennyire komolytalankodni, de egyszerűen ez a nő kihozza belőle a vidámabbik énjét, azt, amelyik őszintén tud játszani és nevetni.*
-Örülök, hogy ízlik. A leves is finom, szeretnéd megkóstolni?
*Emeli a kanalat, direkt olyan falatot tart kedvese elé, amelyikbe még véletlenül sem került hús, csak egy kis zöldség és maga a lé. Laktató vacsora, ami mégsem terheli meg a gyomrot így alvás előtt.
A gesztus kölcsönös, hamarosan az ő szája elé is különleges falat kerül, egy szem meggy, amit nem rest azonnal be is kapni, csókot hintve el Lili ujjbegyére köszönetképpen.
Már csak az utolsó falatok vannak hátra, amikor a puszit kapja, majd az első sorból nézheti végig, ahogy a Virágszál alváshoz készülődve levetkőzik. Egy pillanatra meg rágni is elfelejt, olyan érdeklődve figyeli a feltáruló idomokat. És ezek után tényleg alvásnak kell következnie? Pedig szívesen benyújtaná igényét egy kis desszertre...
Megrázza a fejét, eltünteti a maradék levest, majd a sört is. Az edényeket majd reggel leviszi, rá is rátört az álmosság így tele hassal, így nem rest máris követni szerelmét. Csak a bakancsát dobja le, az ingétől nem szándékozik megválni, mert bár a csuklója helyre jött, a testén még ott vannak a kötések, hogy hátát védjék.
Ő nem bújik a takaró, azon felül maradva öleli magához Lilit és elégedetten könyveli el, hogy igen, így már tökéletesen helyén van a világ rendje. Illetve egy módon lehetne még jobb, de megfogadta, hogy úriember lesz, tartja magát ehhez. Még...*
*Leül kedvesével szemben és beleszagol a levesből áradó illatfelhőbe. Még a nyál is összefut a szájában, olyan ínycsiklandozónak tűnik...*
-Kettőnkre! Jó étvágyat.
*Koccint ő is széles mosollyal, mielőtt a sörbe kortyolna. Utána pedig jöhet a várva várt vacsora! Az első falattal kicsit meg is égeti a száját, túl mohó akart lenni. Nyelvét kidugja és bánatosan néz Lilire, bizony neki ott most bibis lett és fáj. Vajon kap bibipuszit? Na jó, nem akar ennyire komolytalankodni, de egyszerűen ez a nő kihozza belőle a vidámabbik énjét, azt, amelyik őszintén tud játszani és nevetni.*
-Örülök, hogy ízlik. A leves is finom, szeretnéd megkóstolni?
*Emeli a kanalat, direkt olyan falatot tart kedvese elé, amelyikbe még véletlenül sem került hús, csak egy kis zöldség és maga a lé. Laktató vacsora, ami mégsem terheli meg a gyomrot így alvás előtt.
A gesztus kölcsönös, hamarosan az ő szája elé is különleges falat kerül, egy szem meggy, amit nem rest azonnal be is kapni, csókot hintve el Lili ujjbegyére köszönetképpen.
Már csak az utolsó falatok vannak hátra, amikor a puszit kapja, majd az első sorból nézheti végig, ahogy a Virágszál alváshoz készülődve levetkőzik. Egy pillanatra meg rágni is elfelejt, olyan érdeklődve figyeli a feltáruló idomokat. És ezek után tényleg alvásnak kell következnie? Pedig szívesen benyújtaná igényét egy kis desszertre...
Megrázza a fejét, eltünteti a maradék levest, majd a sört is. Az edényeket majd reggel leviszi, rá is rátört az álmosság így tele hassal, így nem rest máris követni szerelmét. Csak a bakancsát dobja le, az ingétől nem szándékozik megválni, mert bár a csuklója helyre jött, a testén még ott vannak a kötések, hogy hátát védjék.
Ő nem bújik a takaró, azon felül maradva öleli magához Lilit és elégedetten könyveli el, hogy igen, így már tökéletesen helyén van a világ rendje. Illetve egy módon lehetne még jobb, de megfogadta, hogy úriember lesz, tartja magát ehhez. Még...*
795. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-01-20 22:51:49
Üzenet elküldve: 2013-01-20 22:51:49
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// Christellayne - Nuur - Sequator.//
*Csendesen hallgatja. Finoman csipkelődnek… Az ölelés... A bor... Már már családias... Hiába. Nincs itt Lieth. Vele... egészen más volt. Minden más volt. Nuurnak hiányzik. Elvégre... mégiscsak az első volt. Az első „barátja”. Nem véletlen.
Kicsit elmélázott. Ismét. Pohár kerül kezébe.
A levegő a bor illatától... édes. Narancsos pára... Édes narancsos íz. Csalóka, hívogató illat... leplezi igaz valóját. Igaz erejét. Belé kortyol... Számít erejére. Az végig égeti torkát, gyomrát... átmelengeti. Akár egy forró tüzes csók. Apróság. De kellemes. De az este... nem csak kellemes. Sok az utalás. Az elmék. Felkavaró érzések. Gondolatok.
Ismét Lieth... Sok mindenre volt képes... Sok mindent meg is tett. Minden céljai érdekében... Sejti. Bizony jól sejti. Christellaynenak nem lehetett könnyű... De anyjának sem volt az… Ahogy Nuurank sem. Egy hím... egyetlen aberrált hím. A közös motívum múltjukban anyjával... Sok rosszat lehet Liethre mondani... Lehet szidni... Gyűlölni tetteiért... Megvetni... Ő mégsem képes.
Christellayne ügyes. Okosan felel. Mégis… Ez így túl egyszerű... Talán éppen ezért. ~ Tudom, hogy neked is vannak, nagyszabású terveid, mint anyádnak... Épp csak, más jellegűek... ~ Idővel ez is... kiviláglik majd. Előbb másra lenne kíváncsi. Hogyan fognak kijönni... ők ketten. Egy más közt... Eljutnak-e egymás... „bizalmáig”. Seqhez jó úton halad. Család. Együttműködés... Szív. Elmosolyodik. Kissé ironikusan. Hihetetlen de még... Sequatotnak is van szíve. Érző szíve.
- Kérdés már csak az neked, vagy neki megfelelő hímet...* Szúrja közbe. Talán nem kellett volna... de egy kis szurkálódás belefér. Minden idilli családba. De viccet félretéve... Elvégre... komoly kérdés következik.*
- Jogos felvetés... Én eddig is megvoltam a „rangom” nélkül. Ellenben a nevem szándékomban áll tovább vinni... * Itt elhallgat. Vannak dolgok. Miket még tisztázniuk kell a hímmel. Dolgok, melyeket eleddig csak... kerülgettek. Figyelmen kívül hagytak. Pedig fontosak. *
- Tudom, Kedvesem, nem ismernél el „úrnődnek” ahogy én sem téged „uramnak” * Talán nem véletlen... hogy még nem... léptek frigyre. Érzések ide vagy oda.*
- Ellenben kettőnk viszonyával talán nem kellene traktáljuk Christellaynet. Elvégre az Argach Dyrrek matrónája Ő és nem más, ettől függetlenül is. Támogatásom pedig ugyan úgy élvezi, már ha ez számít bármit is.* S nem ez az egyetlen. Van itt más is.*
- Mindemellett az is el kellene döntsük, hol rendezzük be új otthonunk, vagy hogy mennyire akarunk belefolyni a helyi dolgokba... * Hiányolja a sétányt. A vadászatokat... de van itt igény ilyesmire?*
- Valamiből pedig fent kell tartanunk magunk, már ha éritek mire célzok...
*Csendesen hallgatja. Finoman csipkelődnek… Az ölelés... A bor... Már már családias... Hiába. Nincs itt Lieth. Vele... egészen más volt. Minden más volt. Nuurnak hiányzik. Elvégre... mégiscsak az első volt. Az első „barátja”. Nem véletlen.
Kicsit elmélázott. Ismét. Pohár kerül kezébe.
A levegő a bor illatától... édes. Narancsos pára... Édes narancsos íz. Csalóka, hívogató illat... leplezi igaz valóját. Igaz erejét. Belé kortyol... Számít erejére. Az végig égeti torkát, gyomrát... átmelengeti. Akár egy forró tüzes csók. Apróság. De kellemes. De az este... nem csak kellemes. Sok az utalás. Az elmék. Felkavaró érzések. Gondolatok.
Ismét Lieth... Sok mindenre volt képes... Sok mindent meg is tett. Minden céljai érdekében... Sejti. Bizony jól sejti. Christellaynenak nem lehetett könnyű... De anyjának sem volt az… Ahogy Nuurank sem. Egy hím... egyetlen aberrált hím. A közös motívum múltjukban anyjával... Sok rosszat lehet Liethre mondani... Lehet szidni... Gyűlölni tetteiért... Megvetni... Ő mégsem képes.
Christellayne ügyes. Okosan felel. Mégis… Ez így túl egyszerű... Talán éppen ezért. ~ Tudom, hogy neked is vannak, nagyszabású terveid, mint anyádnak... Épp csak, más jellegűek... ~ Idővel ez is... kiviláglik majd. Előbb másra lenne kíváncsi. Hogyan fognak kijönni... ők ketten. Egy más közt... Eljutnak-e egymás... „bizalmáig”. Seqhez jó úton halad. Család. Együttműködés... Szív. Elmosolyodik. Kissé ironikusan. Hihetetlen de még... Sequatotnak is van szíve. Érző szíve.
- Kérdés már csak az neked, vagy neki megfelelő hímet...* Szúrja közbe. Talán nem kellett volna... de egy kis szurkálódás belefér. Minden idilli családba. De viccet félretéve... Elvégre... komoly kérdés következik.*
- Jogos felvetés... Én eddig is megvoltam a „rangom” nélkül. Ellenben a nevem szándékomban áll tovább vinni... * Itt elhallgat. Vannak dolgok. Miket még tisztázniuk kell a hímmel. Dolgok, melyeket eleddig csak... kerülgettek. Figyelmen kívül hagytak. Pedig fontosak. *
- Tudom, Kedvesem, nem ismernél el „úrnődnek” ahogy én sem téged „uramnak” * Talán nem véletlen... hogy még nem... léptek frigyre. Érzések ide vagy oda.*
- Ellenben kettőnk viszonyával talán nem kellene traktáljuk Christellaynet. Elvégre az Argach Dyrrek matrónája Ő és nem más, ettől függetlenül is. Támogatásom pedig ugyan úgy élvezi, már ha ez számít bármit is.* S nem ez az egyetlen. Van itt más is.*
- Mindemellett az is el kellene döntsük, hol rendezzük be új otthonunk, vagy hogy mennyire akarunk belefolyni a helyi dolgokba... * Hiányolja a sétányt. A vadászatokat... de van itt igény ilyesmire?*
- Valamiből pedig fent kell tartanunk magunk, már ha éritek mire célzok...
794. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-01-20 20:53:14
Üzenet elküldve: 2013-01-20 20:53:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 94
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 94
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
//Kean és a 3-as szoba//
*Látja Kedvesén a hezitálást, de végül felülkerekedik önmagán s az ágy szélére ül. Legszívesebben magára húzná, de valahogy még nem érzi érettnek azt a bizonyos dolgot. Pedig ha tudná Kean, hogy még nem érintette egy férfi sem. Egyenlőre nem is szándékozik elmondani. Halványan mosolyog s tekintetét egy percre sem veszi le Róla. Majd kopogtatnak s még mielőtt mozdult volna egy szempillantás alatt az ajtó előtt terem Kean.*
~Ejha! S a vacsora tálalva! Miért ennyire izgató ez a látvány? Biztos az előbbiek hatása teszi. Ejnye Lili!~
*Felpattan a puha ágyról, hogy segítsen Kedvesének megteríteni, így elveszi az ő adagját s leül az asztalhoz. Megvárja, míg ő is leül, majd mikor kényelembe helyezte magát felemeli a boros poharat koccintásra.*
- Kettőnkre és a jövőnkre!
*Ha megtörtént a koccintás kortyol egy keveset az italból s óvatosan leteszi az aszalra.*
- Jó étvágyat Kedvesem!
*S ránéz a gyümölcskehelyre. Összefut a nyál a szájában, olyan ínycsiklandó a tálalás. Apróra vágott, friss gyümölcsök sokasága. Lát almát, körtét, szőlőt, szamócát, elvétve félbe vágott meggyet is. Azonnal bekap egy szamóca darabot. Hangosan hümmög, mikor az édes érzet a nyelvéhez ér.*
- Ez valami isteni! Köszönöm Édesem!
*S nekilát a csipegetésnek. Egyik falat a másik után. Mire kettőt pislant már a felénél túljár. Kicsit visszavesz a tempón s felnéz Kedvesére.*
- Neked hogy ízlik a vacsora?
*Érdeklődve tekint a fekete szempárba, közbe-közbe csippent egy-egy szőlőszemet, mit játékosan be is kap. Majd egy gondolattól vezérelve az utolsó meggyet Kedvese ajka elé helyezi, várva, hogy megízlelje a finom gyümölcsöt. Másik kezével pedig tömi magába a csemegéket, hiszen éhes s hiányzott már a csemegézés. Végezetül egy almagerezdet hagy utoljára, mit lassan fogyaszt el, hiszen ha hiszi ha nem jól lakott. Mindezt leöblíti a borral s hátradől. Simogatja jól lakottan a hasát.*
- Mmm én degeszre ettem magam. Isteni volt a vacsora! Szeretlek Kedvesem!
*Azzal odasétál hozzá, arcon puszilja s elindul az ágy felé, hogy kipihenhesse magát. Természetesen megvárja Kean-t is az alvással, így csak leveti ruháit, gondosan összehajtja, leteszi a mellette levő éjjeliszekrényre s bebújik a takaró alá. Onnan figyeli Kedvesét.*
*Látja Kedvesén a hezitálást, de végül felülkerekedik önmagán s az ágy szélére ül. Legszívesebben magára húzná, de valahogy még nem érzi érettnek azt a bizonyos dolgot. Pedig ha tudná Kean, hogy még nem érintette egy férfi sem. Egyenlőre nem is szándékozik elmondani. Halványan mosolyog s tekintetét egy percre sem veszi le Róla. Majd kopogtatnak s még mielőtt mozdult volna egy szempillantás alatt az ajtó előtt terem Kean.*
~Ejha! S a vacsora tálalva! Miért ennyire izgató ez a látvány? Biztos az előbbiek hatása teszi. Ejnye Lili!~
*Felpattan a puha ágyról, hogy segítsen Kedvesének megteríteni, így elveszi az ő adagját s leül az asztalhoz. Megvárja, míg ő is leül, majd mikor kényelembe helyezte magát felemeli a boros poharat koccintásra.*
- Kettőnkre és a jövőnkre!
*Ha megtörtént a koccintás kortyol egy keveset az italból s óvatosan leteszi az aszalra.*
- Jó étvágyat Kedvesem!
*S ránéz a gyümölcskehelyre. Összefut a nyál a szájában, olyan ínycsiklandó a tálalás. Apróra vágott, friss gyümölcsök sokasága. Lát almát, körtét, szőlőt, szamócát, elvétve félbe vágott meggyet is. Azonnal bekap egy szamóca darabot. Hangosan hümmög, mikor az édes érzet a nyelvéhez ér.*
- Ez valami isteni! Köszönöm Édesem!
*S nekilát a csipegetésnek. Egyik falat a másik után. Mire kettőt pislant már a felénél túljár. Kicsit visszavesz a tempón s felnéz Kedvesére.*
- Neked hogy ízlik a vacsora?
*Érdeklődve tekint a fekete szempárba, közbe-közbe csippent egy-egy szőlőszemet, mit játékosan be is kap. Majd egy gondolattól vezérelve az utolsó meggyet Kedvese ajka elé helyezi, várva, hogy megízlelje a finom gyümölcsöt. Másik kezével pedig tömi magába a csemegéket, hiszen éhes s hiányzott már a csemegézés. Végezetül egy almagerezdet hagy utoljára, mit lassan fogyaszt el, hiszen ha hiszi ha nem jól lakott. Mindezt leöblíti a borral s hátradől. Simogatja jól lakottan a hasát.*
- Mmm én degeszre ettem magam. Isteni volt a vacsora! Szeretlek Kedvesem!
*Azzal odasétál hozzá, arcon puszilja s elindul az ágy felé, hogy kipihenhesse magát. Természetesen megvárja Kean-t is az alvással, így csak leveti ruháit, gondosan összehajtja, leteszi a mellette levő éjjeliszekrényre s bebújik a takaró alá. Onnan figyeli Kedvesét.*
793. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-01-20 18:45:30
Üzenet elküldve: 2013-01-20 18:45:30
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Lili és a 3-as szoba//
*Majdnem felnyög, amikor Lili a csípőjénél kezd tapogatózni, majd egyre lejjebb, lejjebb... Nem tudja, hogy azért fohászkodjon, hogy tévedjenek el azok a fürge ujjak vagy pedig ne. Tudná élvezni, ha véletlenül rossz helyen kutakodnának, de talán most mégsem kellene, mindketten fáradtak és ki tudja, talán még a nő sem készült fel egészen az együttlétre.
Szerencsére valóban a kulcs kerül elő, aminek hála ki is tárul az ajtó, ők pedig beléphetnek, így kedvese az ágyra kerül, ő pedig fölé. Fel tudná falni, annyira vágyik a közelségére, az érintésére, bármire, ami vele kapcsolatos... Halkan belemorran a csókba, amikor a nő a hajába túr, ez mindig a gyengéje volt, egészen addig a pontig, amikor nem akarják tövestül kitépni. Keze már át is siklana a csípőre, onnan pedig a combra de Lili finom keze megálljt parancsol neki.*
-Rendben, igazad van.
*Ilyen nehezére sem esett még soha abbahagyni valamit, de erőt vesz magán és legurul kedveséről, és hogy mindenféle kísértésnek elejét vegye, az ágy szélére ül. Gondolatban megveregeti a saját vállát, most is ügyes volt és vissza tudta fogni magát, hogy ne rontson el mindent teljesen.
Nem telik el sok idő, talán csak percek, mikor kopogtatnak és a felszolgáló hangosan be is szól, hogy meghozta a rendelt dolgokat. Kean pattan is fel, ez tökéletes lesz, hogy enyhítsen a hangulat forróságán. Megköszön mindent, majd kéz kezén egyensúlyozva mindent, újra csak lábával rúgja be az ajtót.*
-A vacsora tálalva.
*Majdnem felnyög, amikor Lili a csípőjénél kezd tapogatózni, majd egyre lejjebb, lejjebb... Nem tudja, hogy azért fohászkodjon, hogy tévedjenek el azok a fürge ujjak vagy pedig ne. Tudná élvezni, ha véletlenül rossz helyen kutakodnának, de talán most mégsem kellene, mindketten fáradtak és ki tudja, talán még a nő sem készült fel egészen az együttlétre.
Szerencsére valóban a kulcs kerül elő, aminek hála ki is tárul az ajtó, ők pedig beléphetnek, így kedvese az ágyra kerül, ő pedig fölé. Fel tudná falni, annyira vágyik a közelségére, az érintésére, bármire, ami vele kapcsolatos... Halkan belemorran a csókba, amikor a nő a hajába túr, ez mindig a gyengéje volt, egészen addig a pontig, amikor nem akarják tövestül kitépni. Keze már át is siklana a csípőre, onnan pedig a combra de Lili finom keze megálljt parancsol neki.*
-Rendben, igazad van.
*Ilyen nehezére sem esett még soha abbahagyni valamit, de erőt vesz magán és legurul kedveséről, és hogy mindenféle kísértésnek elejét vegye, az ágy szélére ül. Gondolatban megveregeti a saját vállát, most is ügyes volt és vissza tudta fogni magát, hogy ne rontson el mindent teljesen.
Nem telik el sok idő, talán csak percek, mikor kopogtatnak és a felszolgáló hangosan be is szól, hogy meghozta a rendelt dolgokat. Kean pattan is fel, ez tökéletes lesz, hogy enyhítsen a hangulat forróságán. Megköszön mindent, majd kéz kezén egyensúlyozva mindent, újra csak lábával rúgja be az ajtót.*
-A vacsora tálalva.
792. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-01-20 17:51:21
Üzenet elküldve: 2013-01-20 17:51:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 94
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 94
OOC üzenetek: 30
Játékstílus: Szelíd
//Kean és a 3-as szoba//
-És nem is mozdultam el arról a székről. A fenekelésre meg majd visszatérünk.
*Mosolyog, majd nyugton marad, hogy ne vonja el a figyelmét Kedvesének, hiszen abból nagy borulás lenne és nem szeretné ha megütnék magukat. Azért egyszer orrával megböki Kean arcát, közben sunyin mosolyog. Már csak azért is, mert nagy feladat elé néz. Ki kell venni a kulcsot a nadrágzsebből.*
~Huha!~
*Elengedi egyik kezével a nyakát, majd óvatosan lenyúl a csípője felé. Onnan lassan fedezi fel keze a zseb felé vezető utat. Igyekszik nem rossz helyen érinteni Kedvesét, hiszen feleslegesen nem szeretné kedélyes állapotok közé kergetni. A zseb megvan, már csak a kulcsot kell kivenni. Becsúsztatja vékony mutatóujját s kiemeli a rézkulcsot.*
-Tádááá! Meg is van!
*Az ajtó nyílik és csukódik. mikor leteszi Kedvese az ágyra jólesően hümmög egyet.*
~Óóóó puha ágy!~
*Viszonozza a szenvedélytől izzó csókot. Egyik kezével Kean haját fésüli hátra, másikkal megfogja a derekán pihenő férfikezet. Kellemes bizsergés járja át testét, ahogy az érdes kéz gyengéden simítja derekát. Elhúzza fejét s bájos mosolyra húzza ajkát.*
- Nem kellene előbb enni? Mindjárt kopogtatnak a rendelt étkekkel s ha benyitnak mit fognak látni? Hogy nagyon is jól érezzük egymást.
*Kacéran beleharap ajkába s nyom egy gyors puszit Kean ajkára.*
-És nem is mozdultam el arról a székről. A fenekelésre meg majd visszatérünk.
*Mosolyog, majd nyugton marad, hogy ne vonja el a figyelmét Kedvesének, hiszen abból nagy borulás lenne és nem szeretné ha megütnék magukat. Azért egyszer orrával megböki Kean arcát, közben sunyin mosolyog. Már csak azért is, mert nagy feladat elé néz. Ki kell venni a kulcsot a nadrágzsebből.*
~Huha!~
*Elengedi egyik kezével a nyakát, majd óvatosan lenyúl a csípője felé. Onnan lassan fedezi fel keze a zseb felé vezető utat. Igyekszik nem rossz helyen érinteni Kedvesét, hiszen feleslegesen nem szeretné kedélyes állapotok közé kergetni. A zseb megvan, már csak a kulcsot kell kivenni. Becsúsztatja vékony mutatóujját s kiemeli a rézkulcsot.*
-Tádááá! Meg is van!
*Az ajtó nyílik és csukódik. mikor leteszi Kedvese az ágyra jólesően hümmög egyet.*
~Óóóó puha ágy!~
*Viszonozza a szenvedélytől izzó csókot. Egyik kezével Kean haját fésüli hátra, másikkal megfogja a derekán pihenő férfikezet. Kellemes bizsergés járja át testét, ahogy az érdes kéz gyengéden simítja derekát. Elhúzza fejét s bájos mosolyra húzza ajkát.*
- Nem kellene előbb enni? Mindjárt kopogtatnak a rendelt étkekkel s ha benyitnak mit fognak látni? Hogy nagyon is jól érezzük egymást.
*Kacéran beleharap ajkába s nyom egy gyors puszit Kean ajkára.*
791. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-01-20 16:59:45
Üzenet elküldve: 2013-01-20 16:59:45
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
-Köszönöm.
*Mosolyog meghatottan, hogy van, aki képes a múltját ismerve is szeretni őt. Bár ott a szemernyi gyötrelem is, hogy vannak még sötét foltok, amiket egyszer sem mert elmondani, de úgy véli, jobb is, ha ezek rejtve maradnak, felesleges dúlnák csak fel a békét, hiszen többé már nincs jelentőségük.*
-Hidd el, garantáltan élveznéd.
*Ha valamiben, akkor szexualitás terén elég tapasztalattal rendelkezik, sok évnyi "karrierje" során tökélyre fejlesztette a képességeit.
A pultnál gyorsan leadja a rendelést, nem is történik fennakadás, még abba is beleegyeznek, hogy a szobába vigyék nekik a megrendelt ételeket és italokat, így Kean nyugodtan ölbe kaphatja kedvesét és úgy viheti fel.*
-Nem mondtam, hogy szoborként kell viselkedned, csak hogy ne mozdulj a székről.
*Mosolyog elnézően, a csókot viszonozza, de a lépcsőnél azért figyelme nagy részét a fokok megmászására fordítja, nem szeretné, ha visszagurulnának.*
-Kiveszed a kulcsot, itt van a zsebemben.
*nem akaródzik most letenni a lányt, inkább kivárja, amíg amaz megkeresi nadrágjának zsebében a szobakulcsot és kinyitja az ajtót. Ha sikerült, akkor lép be, lábával löki be a nyílászárót maguk mögött és a következő pillanatban Lili már az ágyon is találhatja magát, fölé mászó kedvesével egyetemben, aki nem bír magával, szenvedélyes csókot kezdeményez, miközben egyik kezével támaszkodik, a másikkal pedig a Virágszál derekát simítja lassan.*
*Mosolyog meghatottan, hogy van, aki képes a múltját ismerve is szeretni őt. Bár ott a szemernyi gyötrelem is, hogy vannak még sötét foltok, amiket egyszer sem mert elmondani, de úgy véli, jobb is, ha ezek rejtve maradnak, felesleges dúlnák csak fel a békét, hiszen többé már nincs jelentőségük.*
-Hidd el, garantáltan élveznéd.
*Ha valamiben, akkor szexualitás terén elég tapasztalattal rendelkezik, sok évnyi "karrierje" során tökélyre fejlesztette a képességeit.
A pultnál gyorsan leadja a rendelést, nem is történik fennakadás, még abba is beleegyeznek, hogy a szobába vigyék nekik a megrendelt ételeket és italokat, így Kean nyugodtan ölbe kaphatja kedvesét és úgy viheti fel.*
-Nem mondtam, hogy szoborként kell viselkedned, csak hogy ne mozdulj a székről.
*Mosolyog elnézően, a csókot viszonozza, de a lépcsőnél azért figyelme nagy részét a fokok megmászására fordítja, nem szeretné, ha visszagurulnának.*
-Kiveszed a kulcsot, itt van a zsebemben.
*nem akaródzik most letenni a lányt, inkább kivárja, amíg amaz megkeresi nadrágjának zsebében a szobakulcsot és kinyitja az ajtót. Ha sikerült, akkor lép be, lábával löki be a nyílászárót maguk mögött és a következő pillanatban Lili már az ágyon is találhatja magát, fölé mászó kedvesével egyetemben, aki nem bír magával, szenvedélyes csókot kezdeményez, miközben egyik kezével támaszkodik, a másikkal pedig a Virágszál derekát simítja lassan.*
790. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-01-20 14:42:02
Üzenet elküldve: 2013-01-20 14:42:02
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 119
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
*A szobájába betérve egyből körbe pillant. Nincsen túl nagy pompa. Ez egészen jó, nem szereti a túl hivalkodó szobákat. Minél egyszerűbb és praktikusabb annál jobb. Az ajtót kulcsra zárja, nem kér a váratlan látogatókból. Egyből leveszi a zöld kis ruháját, és a mosdótálhoz lép. Megmosakszik benne, majd beleáztatja a ruháját. Gyorsan kimossa, és kiteszi száradni, aztán mire felébred, már indulhat is majd az új város felfedezésére. A ruhája nagyjából megtisztult, jól kicsavarja. Az ablakhoz lépve pedig kinéz, hogy oda teríti, levegő mozgástól hamarabb megszárad majd. Az udvart, megnézve igazán elnyeri tetszését. Akár kezdhetné holnap itt a felfedező körútját. Miután meggyőződött, hogy a ruhácskája nem fog kirepülni egy nagyobb széllel. Az ágyhoz lép, lefekszik, és egyből el is nyomja az álom.*
789. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-01-20 10:31:18
Üzenet elküldve: 2013-01-20 10:31:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Trex//
*Egy ideig még hallgatja a másik hisztijét, ám közben ő is egyre inkább kezdi megunni sőt, fel is bosszantja rajta magát. Mikor már nem bírja tovább türtőztetni gondolatait, ő maga is hozzákezd a mondandójához, ám nem olyan durcásan mint a másik, hanem sokkal ridegebben.*
- Férfi létedre úgy duzzogsz mint egy öt éves kisfiú. Ha nem vennéd észre, én próbálok tekintettel lenni a te már nem is tudom micsodádra. Más már rég körberöhögött volna, vagy vissza élt volna a helyzettel. *vágja a másik arcába. Minden egyes szavát komolyan gondolja és az sem érdekli, hogy ha ezzel megsérti vagy megbántja a másikat, mivel az már így is képes volt megsértődni, szinte a semmin.*
- És nem, talán nem vagyok olyan, mint az összes többi ni, aki az utcán szaladgál, de te invitáltál ide, hát most viselj el! Vagy tudod mit?! Hát legyen, akkor most olyan leszek, mint a többi nő! *feláll, az ágyhoz sétál, de mielőtt bele feküdne, Trex felé fordul.*
- Köszönöm, nagyon jólelkű vagy hozzám. Holnap amint felébredtem, elhagyom a szobád és nem zavarlak többé, hisz már így is olyan sok mindenben megsegítettél, amiért nagyon hálás vagyok. *mondja valami egészen más hangnemben, ami egy kicsit sem illik hozzá.* A párnát majd kimosatom a cselédekkel, biztos bekoszolódott ott a földön. *teszi hozzá ráadásként, kissé talán már túlozva is. Ezek után befekszik az ágyba és betakarja magát.*
- Jó éjt! *zárja végül a mondandóját, és le is csukja pilláit. Magában mérgelődik még tovább, de ez arcán egy cseppet sem jelenik meg. Kívülről egy nyugodtan pihenő nőnek tűnik, akinek az álmát a világon senki nem akarná megzavarni.*
*Egy ideig még hallgatja a másik hisztijét, ám közben ő is egyre inkább kezdi megunni sőt, fel is bosszantja rajta magát. Mikor már nem bírja tovább türtőztetni gondolatait, ő maga is hozzákezd a mondandójához, ám nem olyan durcásan mint a másik, hanem sokkal ridegebben.*
- Férfi létedre úgy duzzogsz mint egy öt éves kisfiú. Ha nem vennéd észre, én próbálok tekintettel lenni a te már nem is tudom micsodádra. Más már rég körberöhögött volna, vagy vissza élt volna a helyzettel. *vágja a másik arcába. Minden egyes szavát komolyan gondolja és az sem érdekli, hogy ha ezzel megsérti vagy megbántja a másikat, mivel az már így is képes volt megsértődni, szinte a semmin.*
- És nem, talán nem vagyok olyan, mint az összes többi ni, aki az utcán szaladgál, de te invitáltál ide, hát most viselj el! Vagy tudod mit?! Hát legyen, akkor most olyan leszek, mint a többi nő! *feláll, az ágyhoz sétál, de mielőtt bele feküdne, Trex felé fordul.*
- Köszönöm, nagyon jólelkű vagy hozzám. Holnap amint felébredtem, elhagyom a szobád és nem zavarlak többé, hisz már így is olyan sok mindenben megsegítettél, amiért nagyon hálás vagyok. *mondja valami egészen más hangnemben, ami egy kicsit sem illik hozzá.* A párnát majd kimosatom a cselédekkel, biztos bekoszolódott ott a földön. *teszi hozzá ráadásként, kissé talán már túlozva is. Ezek után befekszik az ágyba és betakarja magát.*
- Jó éjt! *zárja végül a mondandóját, és le is csukja pilláit. Magában mérgelődik még tovább, de ez arcán egy cseppet sem jelenik meg. Kívülről egy nyugodtan pihenő nőnek tűnik, akinek az álmát a világon senki nem akarná megzavarni.*
788. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-01-19 22:50:02
Üzenet elküldve: 2013-01-19 22:50:02
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Hayra//
- Heh? Mit játszok? Nem tehetek róla, hogy mindenen felkapod a vizet... Pedig én semmi rosszat nem mondok.
*feleli egyszerűen. Félelme kezd átcsapni némi idegességbe. A földre vágja magát, ülő helyzetbe, lábait keresztbe veti maga előtt, kezeivel megragadja bokáit és úgy dől előre. Száját elhúzza. Most egészen úgy fest, mint egy sértődött kisgyerek.*
- Még hogy én hívom elő... Chö! Ostobaság...
*mormog maga elé. Meglepődve figyeli társnője cselekedeteit. Még jobban ledöbben szavait hallgatva.*
- Egek... A legtöbb nőszemély inkább csak megköszöni ezt a lehetőséget és csendben kihasználja... Miért vagy te ennyire más? Menj vissza az ágyra!
*morogja. Ezek után eldől. Lefekszik a földre, a fal felé fordul, kezét pedig feje alá teszi, párnaként.*
- És nem félek tőled. Egyáltalán nem vagy ijesztő... A fenyegetésed meg nem hat meg... Mit mondhatnék... Nem valami egyedi a párna általi halál... Kitalálhattál volna valami ötletesebbet is.
*folytatja. Háta mögé sandít, ahol látja, hogy a lány már berendezkedett a földön. Trex hátára fordul és a plafont kezdi figyelni.*
- Mondtam már, hogy menj vissza az ágyra! Este forgolódok... Még az hiányzik, hogy melléd guruljak. Azonnal felébrednék és ki is ugornék az ablakon a kis... Khm... Tudod, mi miatt. Úgyhogy menj vissza az ágyra!
*mondja, kissé nyersen. Hangján hallani, hogy még mindig duzzog. Fejét el is fordítja, hogy a másik ne nézhessen szemeibe.*
- Heh? Mit játszok? Nem tehetek róla, hogy mindenen felkapod a vizet... Pedig én semmi rosszat nem mondok.
*feleli egyszerűen. Félelme kezd átcsapni némi idegességbe. A földre vágja magát, ülő helyzetbe, lábait keresztbe veti maga előtt, kezeivel megragadja bokáit és úgy dől előre. Száját elhúzza. Most egészen úgy fest, mint egy sértődött kisgyerek.*
- Még hogy én hívom elő... Chö! Ostobaság...
*mormog maga elé. Meglepődve figyeli társnője cselekedeteit. Még jobban ledöbben szavait hallgatva.*
- Egek... A legtöbb nőszemély inkább csak megköszöni ezt a lehetőséget és csendben kihasználja... Miért vagy te ennyire más? Menj vissza az ágyra!
*morogja. Ezek után eldől. Lefekszik a földre, a fal felé fordul, kezét pedig feje alá teszi, párnaként.*
- És nem félek tőled. Egyáltalán nem vagy ijesztő... A fenyegetésed meg nem hat meg... Mit mondhatnék... Nem valami egyedi a párna általi halál... Kitalálhattál volna valami ötletesebbet is.
*folytatja. Háta mögé sandít, ahol látja, hogy a lány már berendezkedett a földön. Trex hátára fordul és a plafont kezdi figyelni.*
- Mondtam már, hogy menj vissza az ágyra! Este forgolódok... Még az hiányzik, hogy melléd guruljak. Azonnal felébrednék és ki is ugornék az ablakon a kis... Khm... Tudod, mi miatt. Úgyhogy menj vissza az ágyra!
*mondja, kissé nyersen. Hangján hallani, hogy még mindig duzzog. Fejét el is fordítja, hogy a másik ne nézhessen szemeibe.*
787. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-01-19 21:57:11
Üzenet elküldve: 2013-01-19 21:57:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Trex//
*Soha sem gondolta volna, hogy az imént kiejtett szavai így megtudják döbbenteni a férfit. Persze, az elhangzottakat egy percre sem gondolta komolyan, legalább is nem teljesen. A megdöbbent arc újra mosolyt csal arcára, ám ami utána következik, már őt is legalább annyira meglepi. Mégis mit jelentsen az, hogy ő gonosz és erőszakos?! Hogy ő?! Jó, lehet néha kicsit morcossá válik, de azért ez túlzás! Szemeire gyilkos pillantás telepedik, szinte látni lehet, amint felcsapnak bennük a mindent felégető lángok, s érezni azok forró perzselését. Ajkai már szóra nyílnak, hogy jól lehordja Trexet, ám ez még sem történik meg. Amint észreveszi a másikban felébredő félelmet, tekintetében kialszik a tomboló harag és valami egészen más költözik a helyére. Hirtelen egész lénye olyan nyugodttá és egyszerre megnyugtatóvá is válik. Arcára szelíd mosoly ül ki.*
- Ha tényleg ennyire szörnyűséges volnék, miért játszol folyton azzal, hogy elő hívd belőlem a 'gonosz és erőszakos' lényemet? *kérdezi a másik szavait idézve. Gyakorlatilag érthetetlen számára hogy mi az, amivel ilyen érzéseket vált ki a férfiból.* Tudod mit, ha te a földön alszol, hát én is. Persze csak tisztes távolságra! Ez így fair! *miután meghozza döntését, magához ragad egy párnát és letelepedik a szőkétől pár méterre, vele szemben a földre.*
- Na, ne legyél ilyen! Egy darabig vicces az, ha megijedsz tőlem, de az már nem, ha egyenesen rettegsz! Vagy, ha továbbra is ezt csinálod, megdobállak a párnámmal! *fenyegetőzik, de mégsem olyan durvaságot árasztva magából, mint szokott, hanem jóval nyugodtabban. Reméli, hogy a férfi hangulatát is oldani tudja legalább egy picit, bár ez saját fejében még nem tudatosult pontosan. Miközben a másik reakcióját várja, ismét ásít egyet, mivel álmossága továbbra is ragaszkodik hozzá, így az elmúlt pillanatokban sem hagyta el. Végül egyszerűen le is fekszik a földre, a párnát a feje alá gyömöszölve, úgy figyelve társát. Útja során sokkal rosszabb helyeken is szállt már meg, így a padlón való alvás egyáltalán nem jelent gondot számára, és így jobban is érzi magát, mintha ő az ágyon aludna, ellentétben a férfival.*
*Soha sem gondolta volna, hogy az imént kiejtett szavai így megtudják döbbenteni a férfit. Persze, az elhangzottakat egy percre sem gondolta komolyan, legalább is nem teljesen. A megdöbbent arc újra mosolyt csal arcára, ám ami utána következik, már őt is legalább annyira meglepi. Mégis mit jelentsen az, hogy ő gonosz és erőszakos?! Hogy ő?! Jó, lehet néha kicsit morcossá válik, de azért ez túlzás! Szemeire gyilkos pillantás telepedik, szinte látni lehet, amint felcsapnak bennük a mindent felégető lángok, s érezni azok forró perzselését. Ajkai már szóra nyílnak, hogy jól lehordja Trexet, ám ez még sem történik meg. Amint észreveszi a másikban felébredő félelmet, tekintetében kialszik a tomboló harag és valami egészen más költözik a helyére. Hirtelen egész lénye olyan nyugodttá és egyszerre megnyugtatóvá is válik. Arcára szelíd mosoly ül ki.*
- Ha tényleg ennyire szörnyűséges volnék, miért játszol folyton azzal, hogy elő hívd belőlem a 'gonosz és erőszakos' lényemet? *kérdezi a másik szavait idézve. Gyakorlatilag érthetetlen számára hogy mi az, amivel ilyen érzéseket vált ki a férfiból.* Tudod mit, ha te a földön alszol, hát én is. Persze csak tisztes távolságra! Ez így fair! *miután meghozza döntését, magához ragad egy párnát és letelepedik a szőkétől pár méterre, vele szemben a földre.*
- Na, ne legyél ilyen! Egy darabig vicces az, ha megijedsz tőlem, de az már nem, ha egyenesen rettegsz! Vagy, ha továbbra is ezt csinálod, megdobállak a párnámmal! *fenyegetőzik, de mégsem olyan durvaságot árasztva magából, mint szokott, hanem jóval nyugodtabban. Reméli, hogy a férfi hangulatát is oldani tudja legalább egy picit, bár ez saját fejében még nem tudatosult pontosan. Miközben a másik reakcióját várja, ismét ásít egyet, mivel álmossága továbbra is ragaszkodik hozzá, így az elmúlt pillanatokban sem hagyta el. Végül egyszerűen le is fekszik a földre, a párnát a feje alá gyömöszölve, úgy figyelve társát. Útja során sokkal rosszabb helyeken is szállt már meg, így a padlón való alvás egyáltalán nem jelent gondot számára, és így jobban is érzi magát, mintha ő az ágyon aludna, ellentétben a férfival.*
786. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-01-19 20:30:48
Üzenet elküldve: 2013-01-19 20:30:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 44
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Hayra//
*Hayra szavait hallva meglepődik. Nem is kicsit. Azonnal ugrik egyet döbbenetében és tátott szájjal mered a másikra, miközben kezeit maga elé emeli védekezően.*
- Hogy mi? Azt tudtam, hogy gonosz vagy és erőszakos, de azt nem hittem volna, hogy ennyire...
*hüledezik. Hirtelen eszmél fel, hogy mit is mondott. Azonnal megdermed, szava eláll, s még egy izzadságcsepp is megjelenik homlokán. Teste remegni kezd, majd lassan, óvatosan hátrálni kezd. Úgy, mint egy rettegő préda, ki attól tart, hogy a hirtelen mozdulatra a vad ráveti magát és szétmarcangolja.*
- Ő... izé... Nem... Nem úgy gondoltam... Ugye... Ugye tudod?! Szóval... Izé... Hayra... Ő... Nyugodtan legyen a tiéd az ágy... Én majd.
*Nagyot nyel.*
- Én majd elalszok ebben a kis sarokban. Nem lesz gond, tényleg... Helyezd magad kényelembe és élvezd a pihentető alvást. Nem... Nem foglak megzavarni, becsszó!
*mondja, még mindig tartva attól, hogy a hegy felrobban, a ház összedől, a tűzlabda elszabadul, vagy még sok más efféle dolgot elképzelve arra, hogyan is nézhet ki az elf dühkitörése.*
- Azt hiszem... Most... Meg fogok halni...
*sóhajtja maga elé, kezeit azonban nem engedi le. Hátát a falnak támasztja, sőt, neki is préseli magát. Szavait komolyan gondolta. Tényleg vígan elalszik a sarokban, elvégre nem hagyhatja, hogy a hölgy a földön aludjon, mikor van rá más mód. Ha mégis úgy döntene a másik, hogy a földön alszik, akkor sem tágítana a sarokból. Elvégre egy férfi nem aludhat az ágyon, mikor női társa a padlón próbál pihenni.*
- És... Félre érted, én nem irtózom tőletek, nőktől, csak... Valójában fogalmam sincs. Elvégre... Némelyikőtök igencsak tetszetős látványt nyújt. Többek közt te is, de akkor nem értem, hogy miért van ez...
*Szemei elkerekednek. Ismételten csak járt a szája, mielőtt gondolkozott volna. Ennyit a szókimondásról. Az neki igencsak megy. Most viszont már tényleg... Száz százalékig biztos benne, hogy nem éli meg a következő reggelt. Ha nem most hal meg, hát majd az éj leple alatt, mikor alvása közben nem tör rá fóbiája és nem ugrik odébb, amint kelleténél közelebb kerül hozzá a lány. "Igen... Biztos, hogy akkor fog lecsapni... Azt hiszem, ma jobb, ha nem alszok... Bár... Ha meg akar ölni, csak tessék. Mielőtt végezne felébrednék. Lényegében... Az életem biztosítva van. Valamilyen szinten..."*
*Hayra szavait hallva meglepődik. Nem is kicsit. Azonnal ugrik egyet döbbenetében és tátott szájjal mered a másikra, miközben kezeit maga elé emeli védekezően.*
- Hogy mi? Azt tudtam, hogy gonosz vagy és erőszakos, de azt nem hittem volna, hogy ennyire...
*hüledezik. Hirtelen eszmél fel, hogy mit is mondott. Azonnal megdermed, szava eláll, s még egy izzadságcsepp is megjelenik homlokán. Teste remegni kezd, majd lassan, óvatosan hátrálni kezd. Úgy, mint egy rettegő préda, ki attól tart, hogy a hirtelen mozdulatra a vad ráveti magát és szétmarcangolja.*
- Ő... izé... Nem... Nem úgy gondoltam... Ugye... Ugye tudod?! Szóval... Izé... Hayra... Ő... Nyugodtan legyen a tiéd az ágy... Én majd.
*Nagyot nyel.*
- Én majd elalszok ebben a kis sarokban. Nem lesz gond, tényleg... Helyezd magad kényelembe és élvezd a pihentető alvást. Nem... Nem foglak megzavarni, becsszó!
*mondja, még mindig tartva attól, hogy a hegy felrobban, a ház összedől, a tűzlabda elszabadul, vagy még sok más efféle dolgot elképzelve arra, hogyan is nézhet ki az elf dühkitörése.*
- Azt hiszem... Most... Meg fogok halni...
*sóhajtja maga elé, kezeit azonban nem engedi le. Hátát a falnak támasztja, sőt, neki is préseli magát. Szavait komolyan gondolta. Tényleg vígan elalszik a sarokban, elvégre nem hagyhatja, hogy a hölgy a földön aludjon, mikor van rá más mód. Ha mégis úgy döntene a másik, hogy a földön alszik, akkor sem tágítana a sarokból. Elvégre egy férfi nem aludhat az ágyon, mikor női társa a padlón próbál pihenni.*
- És... Félre érted, én nem irtózom tőletek, nőktől, csak... Valójában fogalmam sincs. Elvégre... Némelyikőtök igencsak tetszetős látványt nyújt. Többek közt te is, de akkor nem értem, hogy miért van ez...
*Szemei elkerekednek. Ismételten csak járt a szája, mielőtt gondolkozott volna. Ennyit a szókimondásról. Az neki igencsak megy. Most viszont már tényleg... Száz százalékig biztos benne, hogy nem éli meg a következő reggelt. Ha nem most hal meg, hát majd az éj leple alatt, mikor alvása közben nem tör rá fóbiája és nem ugrik odébb, amint kelleténél közelebb kerül hozzá a lány. "Igen... Biztos, hogy akkor fog lecsapni... Azt hiszem, ma jobb, ha nem alszok... Bár... Ha meg akar ölni, csak tessék. Mielőtt végezne felébrednék. Lényegében... Az életem biztosítva van. Valamilyen szinten..."*
785. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-01-18 20:51:05
Üzenet elküldve: 2013-01-18 20:51:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
// Christellayne - Nuur - Sequator.//
* Tűzbor. Az egyik legértékesebb dolog a családban akárhogyan is nézzük. A másik pedig talán Sumoth szeretete. De a nagymacska egyenlőre nem lehet velük.*
- Öröklődni? A receptet ki kell érdemelni.* Dohog maga elé miközben belenyal az italba. Élvezi az ízét. Majd azzal a vesét kivágó pengeszerű tekintetével végigmér a kedves rokonon. Magában forgatja mit is mondott a másik. Van benne nem is kevés igazság. De még sem ért vele egyet.*
- A család itt van.* Kocogtatja meg a szívét.*
- Ha nem a szíved irányít ebben a kérdésben akkor nincs értelme erről beszélni. Bár ahogy titeket ismerlek ezzel nem lesz probléma.* Enyhül kicsit meg. Sok rosszat mondhatott. Távoli nőrokonáról és családjáról de azt nem, hogy nem viselték volna szívükön családjuk „életét”.*
- Ehhez kapcsolva pedig cselekedj. Találj egy olyan hímet ami megfelelő és szaporodj. Ennél okosabbat nem tudok ajánlani.* A vérmágiás részt direktbe nem emlegeti. Egyrészt mert tény, hogy van. Akkor meg minek felhánytorgatni? A másik meg, hogy olyan választ kapott amit szeretett volna. Ezzel elérték nála, hogy partnerként tekintsen a távoli rokonra.*
- Akkor felteszem máshogy a kérdést és nem csak neked.* Pillant Nuur-ra.*
- Te akarsz hivatalosan a matriacha lenni vagy legyen Nuur? Hiszen ő az én párom. És ha lemondasz ő elfogadja-e? Hiszen akárhogyan is nézem ő egy másik család lánya ki az önön nevét akarná tovább vinni. Ezeket a kérdéseket komolyan meg kell beszélnünk és csapás irány adni az Argach Dyrr valamint a Qualat családnak.* Újabb korty az italból és komolyan kérdő nézés mind a két nőstényre maga körül. Komolyan kíváncsi mit is mondanak a felhozott dolgokra a leányzók.*
* Tűzbor. Az egyik legértékesebb dolog a családban akárhogyan is nézzük. A másik pedig talán Sumoth szeretete. De a nagymacska egyenlőre nem lehet velük.*
- Öröklődni? A receptet ki kell érdemelni.* Dohog maga elé miközben belenyal az italba. Élvezi az ízét. Majd azzal a vesét kivágó pengeszerű tekintetével végigmér a kedves rokonon. Magában forgatja mit is mondott a másik. Van benne nem is kevés igazság. De még sem ért vele egyet.*
- A család itt van.* Kocogtatja meg a szívét.*
- Ha nem a szíved irányít ebben a kérdésben akkor nincs értelme erről beszélni. Bár ahogy titeket ismerlek ezzel nem lesz probléma.* Enyhül kicsit meg. Sok rosszat mondhatott. Távoli nőrokonáról és családjáról de azt nem, hogy nem viselték volna szívükön családjuk „életét”.*
- Ehhez kapcsolva pedig cselekedj. Találj egy olyan hímet ami megfelelő és szaporodj. Ennél okosabbat nem tudok ajánlani.* A vérmágiás részt direktbe nem emlegeti. Egyrészt mert tény, hogy van. Akkor meg minek felhánytorgatni? A másik meg, hogy olyan választ kapott amit szeretett volna. Ezzel elérték nála, hogy partnerként tekintsen a távoli rokonra.*
- Akkor felteszem máshogy a kérdést és nem csak neked.* Pillant Nuur-ra.*
- Te akarsz hivatalosan a matriacha lenni vagy legyen Nuur? Hiszen ő az én párom. És ha lemondasz ő elfogadja-e? Hiszen akárhogyan is nézem ő egy másik család lánya ki az önön nevét akarná tovább vinni. Ezeket a kérdéseket komolyan meg kell beszélnünk és csapás irány adni az Argach Dyrr valamint a Qualat családnak.* Újabb korty az italból és komolyan kérdő nézés mind a két nőstényre maga körül. Komolyan kíváncsi mit is mondanak a felhozott dolgokra a leányzók.*
784. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-01-16 18:37:39
Üzenet elküldve: 2013-01-16 18:37:39
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Szelíd
//Rayana Rilo//
*Kettő, mely egybe olvad, majd újra ketté válik. Eképpen látja Saira, segítőjét. Mint egy szűnni nem akaró illúzió. A körvonalak elmosódnak, s a máskor oly rendben talált testrészek, most mások számára talán rémisztő torzóvá vált. Mi eredetileg mozdulatlan, most mozog. Ide-oda, megjósolhatatlan módon. A színes foltok egymással keverednek, mintha egy alkoholmámoros festő nem tudná, hogy milyen színt is akar ecsete hegyén, majd a vásznon látni. A nő először nem is hiszi, hogy életben van. Úgy véli, minden, mi körülötte van, csak a halál utáni táj, hiszen ilyenben még soha nem volt része. Ennyire közel még sosem állt a halálhoz.
Akkor jön rá, hogy mindez valóság, mikor megmozdítják. A fájdalom hihetetlen sebességgel áramlik szét testében. Ő felszisszen, teste pedig megremeg. Elgyengült kezeivel a pohárért nyúl. Erősen koncentrál, hogy az oly sokból egyet mutasson csak elméje. Idővel sikerül is elérnie ezt a szintet. A vizet lassú kortyokban kezdi nyelni. Minél többet juttat le torkán, úgy érzi, annál többre lenne még szüksége.*
- Azt hittem, jobb állapotban vagyok... *suttogja, amint úgy érzi, hogy hangszálai működőképesek. Hallja a lány szavait. Egészen tisztán, bár időbe telik, mire fel is fogja azokat.*
- Sajnálom, hogy rád ijesztettem és hogy gondot okozok... Az orvos... Ha szólsz a fogadósnak, ő majd elküldet érte. *felel a kis tolvajnak. Bizony esze ágában sincs most meghalni. Főleg nem Rayana előtt, ki láthatóan elég sokat megtesz azért, hogy életben tartsa.*
*Kettő, mely egybe olvad, majd újra ketté válik. Eképpen látja Saira, segítőjét. Mint egy szűnni nem akaró illúzió. A körvonalak elmosódnak, s a máskor oly rendben talált testrészek, most mások számára talán rémisztő torzóvá vált. Mi eredetileg mozdulatlan, most mozog. Ide-oda, megjósolhatatlan módon. A színes foltok egymással keverednek, mintha egy alkoholmámoros festő nem tudná, hogy milyen színt is akar ecsete hegyén, majd a vásznon látni. A nő először nem is hiszi, hogy életben van. Úgy véli, minden, mi körülötte van, csak a halál utáni táj, hiszen ilyenben még soha nem volt része. Ennyire közel még sosem állt a halálhoz.
Akkor jön rá, hogy mindez valóság, mikor megmozdítják. A fájdalom hihetetlen sebességgel áramlik szét testében. Ő felszisszen, teste pedig megremeg. Elgyengült kezeivel a pohárért nyúl. Erősen koncentrál, hogy az oly sokból egyet mutasson csak elméje. Idővel sikerül is elérnie ezt a szintet. A vizet lassú kortyokban kezdi nyelni. Minél többet juttat le torkán, úgy érzi, annál többre lenne még szüksége.*
- Azt hittem, jobb állapotban vagyok... *suttogja, amint úgy érzi, hogy hangszálai működőképesek. Hallja a lány szavait. Egészen tisztán, bár időbe telik, mire fel is fogja azokat.*
- Sajnálom, hogy rád ijesztettem és hogy gondot okozok... Az orvos... Ha szólsz a fogadósnak, ő majd elküldet érte. *felel a kis tolvajnak. Bizony esze ágában sincs most meghalni. Főleg nem Rayana előtt, ki láthatóan elég sokat megtesz azért, hogy életben tartsa.*
783. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-01-16 12:40:49
Üzenet elküldve: 2013-01-16 12:40:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Szelíd
//Trex//
*Miközben hajával babrál, érdeklődve hallgatja a férfi szavait. Minden egyes tincset módszeresen átfésül, hogy a dús hajkorona minél puhább, selymesebb és fényesebb legyen. Meglepődve tapasztalja, hogy a szőke minden egyes szavával azon van, hogy mosolyt csaljon a nő arcára. Jól esik neki ez a fajta furcsa törődés, és tényleg el is mosolyodik, de a csipkelődést persze ő sem tudja szó nélkül hagyni.*
- Ha így haladsz, nem foglak rákényszeríteni, hanem egyszerűen csak kilöklek az ablakon! *fenyegetőzik vigyorogva, majd halkan fel is kacag. Egyébként eltátott szájjal kifejezetten nevetséges ábrázatod van, mondták már? *gúnyolódik, miközben jobban szembe fordul társával, a fésűt pedig leteszi maga mellé az ágyra. A hófehér zuhatagot egy mozdulattal vállairól hátára csapja, majd vissza pillant a férfire ugyan azzal a gonoszkodó arckifejezéssel mint az imént, és persze az ehhez megfelelő mosolyt ültetve arcára. Kíváncsian várja, hogy a másik mit reagál a fenyegetőzésre. A rövid várakozás közben azonban arra is rá kell döbbennie, hogy kezd elálmosodni. Úgy tűnik, kimerítette a nap, méghozzá nem is kicsit. Egyik kezét szája elé emeli, hogy ásítson, majd kissé elálmosodva pislog Trexre. Ettől a cselekedettől gyorsan megfogalmazódik benne az alvás gondolata, azonban ráébred arra, hogy mi is ezzel a bökkenő.*
- Lassan talán nyugovóra kellene térni. Én elég kimerültnek érzem magam, nem tudom, hogy te hogy vagy vele, minden esetre, akad egy aprócska gond. Mi ketten vagyunk, viszont ágy csak egy van. Nem szokások megosztani rövid ismeretség után az ágyamat senkivel, bár ebben az esetben eltekintenék ettől, mivel így is a te meghívásodat élvezem. De ez jelen esetbe nem is olyan fontos, mivel a te irtózásod az én nememmel kapcsolatban azt hiszem, meggátolja azt, hogy ketten aludjunk az ágyban. *vázolja a tényeket. Megoldást még ő sem talált, mert ha lenne, akkor ezt nem lett volna szükséges elmondania, hanem rögtön a végeredményre tért volna. Ám ebben az esetben az embertől vár ötleteket, miközben ő maga is próbál számításba venni minden lehetséges verziót.*
A hozzászólás írója (Hayra Rosefferius) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.01.16 12:41:25
*Miközben hajával babrál, érdeklődve hallgatja a férfi szavait. Minden egyes tincset módszeresen átfésül, hogy a dús hajkorona minél puhább, selymesebb és fényesebb legyen. Meglepődve tapasztalja, hogy a szőke minden egyes szavával azon van, hogy mosolyt csaljon a nő arcára. Jól esik neki ez a fajta furcsa törődés, és tényleg el is mosolyodik, de a csipkelődést persze ő sem tudja szó nélkül hagyni.*
- Ha így haladsz, nem foglak rákényszeríteni, hanem egyszerűen csak kilöklek az ablakon! *fenyegetőzik vigyorogva, majd halkan fel is kacag. Egyébként eltátott szájjal kifejezetten nevetséges ábrázatod van, mondták már? *gúnyolódik, miközben jobban szembe fordul társával, a fésűt pedig leteszi maga mellé az ágyra. A hófehér zuhatagot egy mozdulattal vállairól hátára csapja, majd vissza pillant a férfire ugyan azzal a gonoszkodó arckifejezéssel mint az imént, és persze az ehhez megfelelő mosolyt ültetve arcára. Kíváncsian várja, hogy a másik mit reagál a fenyegetőzésre. A rövid várakozás közben azonban arra is rá kell döbbennie, hogy kezd elálmosodni. Úgy tűnik, kimerítette a nap, méghozzá nem is kicsit. Egyik kezét szája elé emeli, hogy ásítson, majd kissé elálmosodva pislog Trexre. Ettől a cselekedettől gyorsan megfogalmazódik benne az alvás gondolata, azonban ráébred arra, hogy mi is ezzel a bökkenő.*
- Lassan talán nyugovóra kellene térni. Én elég kimerültnek érzem magam, nem tudom, hogy te hogy vagy vele, minden esetre, akad egy aprócska gond. Mi ketten vagyunk, viszont ágy csak egy van. Nem szokások megosztani rövid ismeretség után az ágyamat senkivel, bár ebben az esetben eltekintenék ettől, mivel így is a te meghívásodat élvezem. De ez jelen esetbe nem is olyan fontos, mivel a te irtózásod az én nememmel kapcsolatban azt hiszem, meggátolja azt, hogy ketten aludjunk az ágyban. *vázolja a tényeket. Megoldást még ő sem talált, mert ha lenne, akkor ezt nem lett volna szükséges elmondania, hanem rögtön a végeredményre tért volna. Ám ebben az esetben az embertől vár ötleteket, miközben ő maga is próbál számításba venni minden lehetséges verziót.*
A hozzászólás írója (Hayra Rosefferius) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.01.16 12:41:25
782. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-01-14 12:09:11
Üzenet elküldve: 2013-01-14 12:09:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 22
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
//Saira Norolinde//
*Amint észreveszi, hogy a fehér blúz csupa vér, ráadásul Saira elájul, görcsbe rándul a gyomra. Óvatos, de határozott mozdulattal lehámozta a nőről a blúzt, és az átvérzett kötést megpillantva most már teljesen biztos, hogy félelme helyén való. Fenyegető, de remegő hangon szól a fekvőhöz.*
- Ne merj itt meghalni nekem!
*Közben batyujához lép, és annak tartalmát kiönti az ágyra. A sok holmi közül most csak két fáslira lesz szüksége, és amint kikotorja ezeket a többi kacat közül, máris Saira mellett ül.*
~Nyugalom, csak gondold végig...~
*egy mély levegővétel után aztán nekilát az ellátásnak. Nem veszi le a korábbi kötést, hátha még jobban felszakítaná a sebet, hanem annak tetejére teszi fel a következőt. Az egyik pólyát a seb fölé helyezi, a másikkal pedig szorosan rákötözi. Nem egyszerű körbetekerni a fekvő testet, de valahogy csak sikerül. Amint ezzel elkészül, a szobában lévő mosdólavórba vizet tölt, és az ágyhoz viszi. Egy megnedvesített ronggyal óvatosan megtörölgeti a nő arcát, ami már szinte falfehér. Körülnéz a szobában. Mivel nincs különösképp berendezve kénytelen kreativitására támaszkodni. Odalép az egyik kis szekrényhez, és kirántja annak felső fiókját. Ezt a nő lábai alá helyezi, kipárnázva a takaróval, hogy kényelmesebb legyen. Reméli ezzel visszafolyathatja a vért Saira fejébe. Újra megmossa a nő arcát, remélve, hogy mihamarabb magához tér. Közben görcsösen gondolkodik azon, hogy mit is kéne tennie... Aztán Saira mégha csak résnyire is, de kinyitja a szemeit. Száraz ajkaival szavakat formál, ám a tolvajlány nem érti mit akarhat.*
-Mit szeretnél? Mit csináljak? Nem értem mit akarsz!
*felel kissé remegő hangon. Végül csak rájön, hogy szomjas, a szerencsétlen, így Rayana már ugrik is egy pohárért, és a kancsóból vizet tölt a betegnek. Saira mellé ül, és egyik karjával kissé megemeli a nő felsőtestét, hogy a másik párnát alá tehesse. Így már nem fullad meg ha iszik.*
-Igyál, de csak lassan!
*adja ki az ukázt, majd a poharat a másik szájához tartja. Hagyja egy kis vízhez jutni, majd elemeli a poharat, hogy a másik le tudja nyelni a folyadékot, majd ismét megdönti az ivóalkalmatosságot.*
- Figyelj! Ha nem akarsz elpatkolni, áruld el hol találok a városban egy rohadt orvost!
*hangja remeg, bár igyekszik úrrá lenni rajta. Eddig tartott a tudománya, innentől fogva fogalma sincs mit tehetne még. És ez kissé megrémíti.*
A hozzászólás írója (Rayana Rilo) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.01.14 12:10:08
*Amint észreveszi, hogy a fehér blúz csupa vér, ráadásul Saira elájul, görcsbe rándul a gyomra. Óvatos, de határozott mozdulattal lehámozta a nőről a blúzt, és az átvérzett kötést megpillantva most már teljesen biztos, hogy félelme helyén való. Fenyegető, de remegő hangon szól a fekvőhöz.*
- Ne merj itt meghalni nekem!
*Közben batyujához lép, és annak tartalmát kiönti az ágyra. A sok holmi közül most csak két fáslira lesz szüksége, és amint kikotorja ezeket a többi kacat közül, máris Saira mellett ül.*
~Nyugalom, csak gondold végig...~
*egy mély levegővétel után aztán nekilát az ellátásnak. Nem veszi le a korábbi kötést, hátha még jobban felszakítaná a sebet, hanem annak tetejére teszi fel a következőt. Az egyik pólyát a seb fölé helyezi, a másikkal pedig szorosan rákötözi. Nem egyszerű körbetekerni a fekvő testet, de valahogy csak sikerül. Amint ezzel elkészül, a szobában lévő mosdólavórba vizet tölt, és az ágyhoz viszi. Egy megnedvesített ronggyal óvatosan megtörölgeti a nő arcát, ami már szinte falfehér. Körülnéz a szobában. Mivel nincs különösképp berendezve kénytelen kreativitására támaszkodni. Odalép az egyik kis szekrényhez, és kirántja annak felső fiókját. Ezt a nő lábai alá helyezi, kipárnázva a takaróval, hogy kényelmesebb legyen. Reméli ezzel visszafolyathatja a vért Saira fejébe. Újra megmossa a nő arcát, remélve, hogy mihamarabb magához tér. Közben görcsösen gondolkodik azon, hogy mit is kéne tennie... Aztán Saira mégha csak résnyire is, de kinyitja a szemeit. Száraz ajkaival szavakat formál, ám a tolvajlány nem érti mit akarhat.*
-Mit szeretnél? Mit csináljak? Nem értem mit akarsz!
*felel kissé remegő hangon. Végül csak rájön, hogy szomjas, a szerencsétlen, így Rayana már ugrik is egy pohárért, és a kancsóból vizet tölt a betegnek. Saira mellé ül, és egyik karjával kissé megemeli a nő felsőtestét, hogy a másik párnát alá tehesse. Így már nem fullad meg ha iszik.*
-Igyál, de csak lassan!
*adja ki az ukázt, majd a poharat a másik szájához tartja. Hagyja egy kis vízhez jutni, majd elemeli a poharat, hogy a másik le tudja nyelni a folyadékot, majd ismét megdönti az ivóalkalmatosságot.*
- Figyelj! Ha nem akarsz elpatkolni, áruld el hol találok a városban egy rohadt orvost!
*hangja remeg, bár igyekszik úrrá lenni rajta. Eddig tartott a tudománya, innentől fogva fogalma sincs mit tehetne még. És ez kissé megrémíti.*
A hozzászólás írója (Rayana Rilo) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.01.14 12:10:08
781. hozzászólás ezen a helyszínen: Szálláshely
Üzenet elküldve: 2013-01-13 17:01:09
Üzenet elküldve: 2013-01-13 17:01:09
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Szelíd
//Rayana Rilo//
*A nő bizony nem volt túl jó állapotban. Most sincs. Mikor Rayana visszamegy, hogy besegítse az ajtón, még magánál van. Vagy legalábbis nem teljesen eszméletlen. Lábait igyekszik egymás után pakolni, hogy így segítsen a lánynak, de egy idő után már képtelen rá. Szemei lecsukódnak, ő pedig csendes szuszogásba kezd, egész súlyával segítője terhéül szolgálva.
Az ágyra fekve sem képes semmiféle reakcióra. A felsőrész lekerül róla. de már azon látni, hogy véres. A fehér blúz, mi a vékony bőrréteg alatt húzódik vörös foltokkal tarkított oldalán. Ez azonban lehet a korábbi vérzés miatt is, ki tudja. A kis tolvaj hamar rájön, hogy aggályai helyén valóak. A seb vérzik, bár nem annyira erősen. Szélein már kezd megalvadni kissé a folyékony élet. Elég csúnya vágás. Mély és határozott metszés. Akárki okozta, tudta, hogy mit csinál. Jó hosszú szenvedést okoz ezzel áldozatának.
Saira néhány perc múlva azonban kinyitja szemeit. Ajkai kiszáradtak, ő pedig csak gyenge tátogásra képes, mellyel vizet akar kérni. Mintha valamit még mondani akarna. Hang azonban nem hagyja el torkát. Szemei élettelenül merednek a plafonra, mi most oly távolinak tűnik számára és kicsit mozog is.*
*A nő bizony nem volt túl jó állapotban. Most sincs. Mikor Rayana visszamegy, hogy besegítse az ajtón, még magánál van. Vagy legalábbis nem teljesen eszméletlen. Lábait igyekszik egymás után pakolni, hogy így segítsen a lánynak, de egy idő után már képtelen rá. Szemei lecsukódnak, ő pedig csendes szuszogásba kezd, egész súlyával segítője terhéül szolgálva.
Az ágyra fekve sem képes semmiféle reakcióra. A felsőrész lekerül róla. de már azon látni, hogy véres. A fehér blúz, mi a vékony bőrréteg alatt húzódik vörös foltokkal tarkított oldalán. Ez azonban lehet a korábbi vérzés miatt is, ki tudja. A kis tolvaj hamar rájön, hogy aggályai helyén valóak. A seb vérzik, bár nem annyira erősen. Szélein már kezd megalvadni kissé a folyékony élet. Elég csúnya vágás. Mély és határozott metszés. Akárki okozta, tudta, hogy mit csinál. Jó hosszú szenvedést okoz ezzel áldozatának.
Saira néhány perc múlva azonban kinyitja szemeit. Ajkai kiszáradtak, ő pedig csak gyenge tátogásra képes, mellyel vizet akar kérni. Mintha valamit még mondani akarna. Hang azonban nem hagyja el torkát. Szemei élettelenül merednek a plafonra, mi most oly távolinak tűnik számára és kicsit mozog is.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2921-2940 , 2941-2960 , 2961-2980 , 2981-3000 , 3001-3020 , 3021-3040 , 3041-3060 , 3061-3080 , 3081-3100 , 3101-3120 , 3121-3140 , 3141-3160 , 3161-3180 , 3181-3200 , 3201-3220 , 3221-3240 , 3241-3260 , 3261-3280 , 3281-3300 , 3301-3320 , 3321-3340 , 3341-3360 , 3351-3370