// Második szál //
-Azt a matróna kreativitására bízom. De a legegyszerűbb, ha nem törsz el semmit és akkor nem lesz baj.
*Engedi el ezt a beszédszálat, mert lassan Botjot ez jobban érdekli, mint amiért jött. Ha még emlékszik egyáltalán arra, mi is vezette ide.*
-Az üvegcse ártalmatlan jószág, nem beszédes, de én értek hozzájuk. És nagyjából ezt csinálja az alkimista, minden anyaghoz ért.
*Az, hogy Rynizz mennyire fogja ezt megtanítani, talán elhiszi, de azt, hogy ezt komolyan is veteti Botjoval... ahhoz erős kétségeket fűz, viszont ez nem az ő dolga.*
-Akkor megtanítja.
*Rendezi el, fojtott hitetlenkedéssel. Úgy látszik, már elgondolkodtatta a témában Botjot, ami jó jel és lát is érdeklődést, így folytatja.*
-A dolog érdekessége, hogy nincs sehol. Eltűnik. De induljunk neki egy kicsit messzebbről, hisz nehéz megérteni, hogy miért lesz valami kevesebb vagy több, ha nem tudjuk, most mennyi.
*Egy kis szünet, majd folytatja.*
-Van egy általános elképzelésünk arról, hogy mi milyen nehéz, te is tudod, hogy mit tudsz és mit nem tudsz megemelni, mi mennyire nehéz. A tárgyak ezen tulajdonságát hívjuk tömegnek. Nos, először is, ismersz olyan tömegmérési módokat, mint egy zsák, egy mázsa, egy lat, font és hasonlók. Vannak kevésbé szemléletesek, melyekbe nem megyünk bele, de azt látni lehet, hogy 2 zsák összeöntve pont annyit nyom, mint ha vennéd az egyik zsák tömegét és a másikét. Tehát a tömegek összeadhatók és mivel egy zsákból ki tudsz mérni egy másik, nála kisebb zsák tartalmát, ezért vehető a különbségük is. És az is látszik, amire te gondoltál legutóbb, hogy egy zsákból csak annyit lehet kiönteni, amennyi benne van, többet nem, tehát vagy egy nulla, vagy üres, mint egység, aminél kevesebb nem lehet benne. Ezt csak képzeld el, később majd megtanítalak számolni is, ha Rynizz nem keres neked más oktatót. De akár kipróbálhatjuk itt üvegcsékkel, vízzel és öntögetéssel és akkor már hivatalosan is megvolt az első alkimista feladatod.
*Persze ezt nem gondolja komolyan, de nagyon komolyan tudja mondani. A szekrényről így elővesz formás üvegcséket, fiolákat és lombikokat. Aztán, ha majd arra kerül a sor, hogy tényleg öntögetnek, előtte gyorsan elpakol minden papírt az asztaláról. *
-A lényeg, hogy ez az általánosan elfogadott nézet a tömegről és az alkímia is csak annyit tett, hogy néhol pontosított rajta, mert az egy zsák attól függ, hogy mekkora vásznat használtak fel a zsákhoz, ahogy szinte az összes ilyet mérték sem volt kézzel fogható. És mivel nem lehet egy ilyen alap mértéket találni, ezért megegyeztünk benne. Az elfogadott alap mértékegység egyébként ezer arany tömege, szóval amilyen nehéz ezer arany. Ezért, mindig nagyon ügyelnek arra, hogy két aranypénz pont ugyanolyan nehéz legyen. Mellékesen, azért van a pénznek pereme, tehát ez a kiemelkedés a szélén teljesen körbe, hogy ne lehessen ebből a tömegből levagdosni, ezzel pénzt csalni.
*Itt észreveszi magát.*
-De eltértem, szóval így gondolkodunk mi arról, hogy mi milyen nehéz és felfedeztünk pár egyszerű, de fontos dolgot eközben a tömegről és részben arról, hogy kell számolni. Viszont a mágusok úgy gondolkodnak, hogy ez a tömeg csak azt jelenti, hogy a föld őselemből mennyit tartalmaz egy adott anyag, ez pedig a kedvük szerint, mágiával alakítható. Így lehet az, hogy egy mágiával áttörhetetlenné keményítenek egy egyébként papírvékonyságú faldarabot, attól függetlenül, hogy az a fal nem változott ezen túl semmit. Eddig érthető?
*Nem szeretne addig továbbmenni, amíg Botjonak nem sikerült ezt felfognia, leginkább azért, mert tényleg többször is eltért a témától, ami még nehezebbé teszi neki azt, hogy az egészet megértse.*