//Új családtag, meg egy olyasmi//
*Kevés dolgon lepődik meg már a vénasszony. Azon például nem, hogy elveszett Dwirithalen bukkan fel a kapunál, nem ez az első eset. És ismerve a családot, és annak számos tragédiáját, feltehetően nem is az utolsó. Szíve szakad máris az ifjú hölgyért.*
-No, ne aggódj cseppet sem, Kincsem. Immár hazaértél. Vagy legalábbis reméljük.
*Mosolyog rá biztatóan Malrionra, de hallva a másik leányzó szavát, csapja máris össze kezeit ijedten, és sikít fel.*
-A sötét anyácskára! Iluse kisasszonyka! Hát ezt meg hogy gondoltad.
*Siet oda hozzá máris, hangosan perelve.*
-A te állapotodban!
*És már tépi is ki a csomagokat a nő kezéből. Ryz úrfi igazán nem pletykás, épp csak annyit mondott, amit szükségesnek vélt, hogy családtagként fogadják vendégét.*
-Ne menjél, menjél, még megárt ez a tűző fény, meg a por. Igazán jobban is vigyázhatnál Kedveském, elküldettünk volna a holmidért.
*Tereli be maga előtt mindkét jövevényt az előszobába, majd posztol le odabent rögvest.*
-A fegyvereket itt tegyétek le, bent nem tűrünk ilyesmit vendégektől. Aztán megpihenhettek a szalonban, vagy ha nem sértő a konyhámban.
*Pakolja le maga is Iluse csomagjait, és fordul kérdőn Malrionhoz.*
-A te poggyászod Lelkecském?
*Válaszra sem hagy időt, sürög-forog tovább.*
-Mindegy, ráér. Lina!
*Sikít most egy női nevet, melynek hatására egy ifjú, sötételf leányzó jelenik meg cseléd öltözékben.*
-Mutasd meg Iluse kisasszonynak a szobáját. Még nincs egészen kész drágám. *Fordul máris szabadkozva a nő felé.* -Nem vártuk ilyen hamar az érkezésed, de szólj, csak, mire van szükséged, és beszerezzük. Pihenj meg, frissítsd fel magad, aztán csatlakozz hozzánk. Te kövess Lelkecském.
*Fordul most Malrionhoz, elindulva saját szobája felé, egyszerű berendezésű kis hajlék ez, épp olyan, mint ami egy szakácsnőt megillet, tárja ki ajtaját a vendége előtt, és lép be maga is utána, egyetlen kérése van pusztán.*
-Mutasd a hasad Drágám.
*Konkrétan a fehér hálón ücsörgő pók tetoválást kívánja látni, mely minden Dwirithalenre rákerül, még gyermekkorában.*
//Lina - Iluse//
*Mindeközben a kis cselédlány, egy apró pukedlit bemutatva mutatkozik be.*
-Üdvözlöm kisasszony. Lina vagyok. A szobája odafenn lesz. Ryz úrfiéhoz közel.
*Ejti ki olyan áhítatosan a nevet, mintha egy istenségről beszélne.*
-A fürdőt a folyosó végén találja.
*Kapja fel a nő csomagjait, és indul meg előtte a lépcsőn.*
-Mordi mamával meg ne törődjön, ártalmatlan. A szíve épp olyan nagy, mint a hangja.
*Dob még be egy cinkos mosolyt megbizonyosodva arról, hogy a vénség már hallótávolságon kívül van.*