Külső területek - Mil'Ochass
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Arthenior közelében (új)
Mil'OchassTaverna a Három Baráthoz (új)
Ezen a helyszínen lehetőséged van edzeni! Kattints ide, hogy edzhess!


Ezen a helyszínen lehetőséged van meditálni! Kattints ide, hogy meditálhass!


<< Előző oldal - Mostani oldal: 9 (161. - 180. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

180. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2019-09-29 16:23:55
 ÚJ
>Ssyleana Lyzendra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75

Játékstílus: Vakmerő

//Egy régi barátság//
//Kapunál//

*Valóban iparkodik vissza a kapuhoz, végső soron Arraele úrral megbeszélték amit szeretett volna. A többi a tündéren múlik. Nem sokkal megérkezésük után Araiven is befut, ám az aléltan összecsukló lány látványára majdnem elé indul elsőként. Nem félti, ha Araiven kezeiben van, márpedig biztosítja Lyzt arról, hogy megoldja a helyzetet, akkor biztosan jó kezekben van. *
- Köszönöm *bólint, miközben köszönetet tátog az arany hajú elf felé.
Lyz bemutatása is megtörténik közben, mire a titulus Pycta szájából hallva egészen meghatja. Elméletben így volt ez már egy ideje, de még senki nem emelte ki. Az sem kerüli el figyelmét, hogy visszapillant az elf a tündér leányra, s a nagy fekete kutyájára, s már bocsátaná is el, hadd menjen ahova szeretne, amikor Nievesha megszólal. Először a "Piigda" miatt emeli fel rá tekintetét, ami egészen Pyctának hallható, s el is kerekedik az elf lány szeme.*
- Hallottad? *kérdezi halkan Pyctát, bár hogy ne hallotta volna. Egy pillanatra olyan, mintha nem is a kapuban volna, és nem is várná a kötelesség. Hogyan is várhatná, amikor a gyermek éppen most próbálgatja szárnyait. Ám mikor saját nevét véli hallani, könny szökik a szemébe.*
- Azt mondtad, Liszendla? Azt mondta... *suttogja sűrű pislogások közepette.* Édesem. Milyen ügyes vagy!
*Felnyúl hogy megsimítsa a gyermek arcát, kicsiny kezét. Nem érdekli, hogy mások is részesei lesznek különös családi életük egy apró szeretetteljes szeletének. Ezzel jár, és a pillanatot akkor kell megélni, amikor elkövetkezik. Visszacsinálni már nem lehet, hisz olyan gyorsan nő Nievesha is. Lyz pedig tudja, amit sokan itt közülük nem, hogy ember lévén neki sokkal kevesebb ideje van köztük. *
- Jaj ne! Kelj fel! *Lép gyorsan Gwaandril felé, mikor bemutatkozásuk után földig hajolna.*
- Az Erdő Szíve hozott * Szépségének méltatását szerény mosollyal fogadj.* Igazán megtisztelsz. *biccent, de sanda pillantást vet Viel kutyája és az új elfé közt. Reméli, nem keverednek vircsaftba.*
- Megbocsátasz Gwaandril Viltheriel? Át kell vennem egy üzenetet. *Kérése tiszteletteljes, ám határozott. A futárnak talán dolga van máris, ezért logikusabb vele kezdeni a sort.*
- Mennem kell *pillant szomorúan Pyctára is, pedig olyan szívesen tartana velük, hogy Nievesha legújabb felfedezéseinek tanúja lehessen.* De ti menjetek csak, beszélgessetek *engedi útnak Pyctát a gyermekkel, és Vielt is voltaképpen, hisz ki tudja honnan érkezett, hogy találkozzon az erdőmélyi elffel.*

//Graril//
*Ezután lép csak Grarilhoz, hogy félrehúzódva meghallgassa az üzenetet.*
~Wegtoren Aranya? Kicsi a világ.~
- Erdő Szíve hozott Graril Dhassorn. Halljam hát.* Az üzenetet rendben meghallgatja, szemei derűsen csillannak az ismerős női név hallatán. Ekkor kezd derengeni az s, hogy a Viel név honnan volt neki olyan ismerős.*
- Értem és köszönöm! Természetesen, kapsz kosztot és fedelet a fejed fölé a fáradozásodért. A fegyvereidet leadva beléphetsz a kapun. Holnap pedig indulás előtt visszakapod hiánytalanul. Ellenkező esetben csak koszttal tudok szolgálni, fedelet nem tudok biztosítani a fejed fölé. *Bármennyire is tiszteli a futár szakma képviselőit, akik az időjárás viszontagságainak is ki vannak téve, népét védi azzal, ha nem enged idegeneket fegyverrel kóricálni.*






179. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2019-09-29 14:49:36
 ÚJ
>Araiven Sias [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Egy régi barátság//
//Kapunál//

*Lyz kérésére felkapaszkodik a legközelebbi őrtoronyba, ahonnan a segélykérést hallotta.
~Hol van a madárka?~ Szemeivel szűkülve figyel végig a fal mentén, ahol az apró leányt meglátja. Még vissza is kérdez az ártatlan.*
- Te *morogja, meg aztán el is igazítja, merre kellene mennie.*
- Arra van a kapu. *Az ezt követő köszönetre csak biccent, s a mellette strázsáló őrt, aki eredetileg is a toronyban volt, vállon veregeti, mielőtt lefelé venné az irányt. A következő toronynál felpillant, s rákérdez, lát-e egy aprónépet, s az ottani őr int neki, miszerint a kóborló abba az irányba tart. Előresiet, és valószínűleg hamarabb odaér a kapuhoz, mint a jövevény. Ám láthatóan Lyz és Pycta is elfoglalt, így maga megy a leány elé.*
- Hogy hívnak tündér? *morogja, hangjában korántsem ütközik ki, hogy a fajából adódóan másképp tekintene az aprónépre. Ha már mélységiek is szabadon jöhetnek mehetnek a táborban, egy tündér már igazán meg sem kottyan Araivennek. A bemutatkozás után az eltévedés tényére csak bólint. Ránézésre pont úgy néz ki a gyámoltalan.
~Micsoda nincs?~
Ám mire végiggondolná, a csöppnyi test már dől is a porba. Alig marad ideje, hogy utána kapjon. *
- Hoppá. *dörmögi, ahogy az utolsó pillanatban még elcsípi. Hiába, mostanában reflexei nem olyanok mint korábban. Ereje sem úgy szuperál, de talán egy aprócska tündért elbír annyira, hogy egy közeli puha fűcsomóig elvigye karjaiban.*
- Megoldom *fordul Lyzék felé, hogy ne aggódjanak.
Araiven nem szeretné egyedül hagyni a tündért, nehogy elkolbászoljon itt egyedül úgy, hogy arra Lyz vagy Pycta engedélyt nem adott.
Féltérden támaszkodik mellette, miközben leellenőrzi vannak-e fegyverei. Azokat elveszi, a torony aljában jobb helyük lesz. Ha el akar menni, majd visszakapja őket.
Oldalán lévő tömlőből vizet löttyint tenyerére, majd megpróbálja életre paskolni a tündér leány arcát. Óvatosan teszi, amúgy sem érzi magát mostanában olyan jó erőben. Neki vissza kellene mennie a toronyba, de előtte még szeretné tudni, minden rendben van-e a bajba jutottal. *

A hozzászólás írója (Araiven Sias [KKK]) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.09.29 14:50:30


178. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2019-09-29 01:53:03
 ÚJ
>Holdezüst Vieljana avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 196
OOC üzenetek: 28

Játékstílus: Megfontolt


//Egy régi barátság//
//Gwaandril Viltheriel//

*A tündér mosolyogva hallgatja, ahogy az apuka a szavakra oktatja kislányát. Nievesha meg is érdemli a dicséretet, hiszen tényleg majdnem kimondta, hogy kutya, nagyon helyesen. Árnyéktól sem félti őt, a kedves eb igazán nem veszi magára azt sem, hogy húzzák a bundáját, csak egy kissé talán megdermed, feszültebbé válik a szokottnál, de agressziónak semmi jelét nem mutatja. A lány annyira elámul a látottakon, hogy még ha Pycta jelét is mutatná, hogy ismeri Selest, Viel akkor sem venné észre. Annál nehezebb nem észrevenni a vészesen orrához közeledő másfél fogacskát, ami elől éppen, hogy el tud hajolni, hogy aztán nagy méltatlankodást is kapjon cserébe.*
- Ajaj! *Mondja a tündér, de változatlanul megőrzi jókedvét, hátha átragad a csöppségre is. Reméli, hogy Pycta kimenti a helyzetből, és így is lesz, a baba a nyakában találja magát. Viel nevetve néz fel rá, és kicsit közbevág a kislány monoton mondandójába.*
- Látod? Mondtam én, hogy tündérhercegnő vagy! Már repülsz is!
*Azonban újabb társaságuk van, akit Árnyék egyáltalán nem kedvel. Viel kénytelen megállni mellette, és megfogni a bundáját egy kissé, hogy érezze, nem ronthat rá bárkire csak úgy, amikor nem is a saját otthonában van. Viel nem haragszik a váratlan fordulat miatt, de azért titkon eléggé aggódik érte, mi fogadja a kapun túl, ezért csak odébb várakozik, kordában tartva a hátas ebet, de minden mondatot hall. Közben Lyz is megérkezik ismét. Vieljana tesz egy kísérletet, hogy odébb lépve hívja Árnyékot is, húzza magával, de a hatalmas fekete eb kérlelhetetlen, amint meglátja a szintén óriási juhászkutyát, pattanásig figyel. Oda akar menni hozzá, és alaposabban szemügyre venni, ez egyértelmű. A tündér kicsit aggódik, ahogy a kutya enyhe poroszkálással elbaktat a másik eb felé, és megkísérli, amit minden kutya baráti céllal szokott: hogy megszagolja a rokon valagát. Hogy ebből pontosan mi sül ki, azt még Viel nem tudja, de ha bármi baj lenne esedékes, akkor azonnal visszahívja Árnyékot magához.*
- Szervusz, én Holdezüst Vieljana vagyok. *Lép közelebb az érkezőhöz, és pukedlizik. Szemét azonban egy pillanatra se venné le az állatokról, óvja és védi leghűségesebb társát.*


177. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2019-09-28 13:39:26
 ÚJ
>Gwaandril Viltheriel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 134
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Vakmerő

//Egy régi barátság//
//Részben Graril, Dhorryn//

*Gwaandril figyelmesen hallgatja a bemutatkozást és mosolyog a szívderítő babára. Próbálja megfigyelni a füleit, ha sikerül meglátnia, meglepődne azon, hogy nem nyújtottak, inkább emberiek. ~ Ki tudja? Lehet, hogy félvér. Ebben az esetben kedves a hosszúéletűtől, hogy felneveli. ~ Persze ezeket csak akkor állapíthatja meg, ha megpillanthatja az oly' fontos füleket. Közben valami futár és egy kis tündér is érkezik. Annyira nem figyel, hogy a szavaikat is értse, siet Pycta nyomában. Csupán egy rövid biccentéssel tud köszönni. Azonban egy szó hallatán Juhar égtelen morgásba kezd és lábai a földbe cövekelnek.*
-Nyugodj meg, nyugalom. *Nyugtatja az ebet, de az nem enged. Csak sokadjára hajlandó követni és talán a szellemek műve az, hogy szerencsésen nem hallotta az északi a Wegtoren szót. A vezérnek hitt, érdekes páncélzatban mozgó férfi bemutatja őt egy szépséges fajtárs nőnek, akit a vezetői titulussal illet meg. Erre az erdei ösztönösen újra a földre borul a fura pózban, szemét lesütve, csak utána jön rá megint Pycta szavaira, hogy itt valamilyen érthetetlen oknál fogva nem kell megalázkodnia, így felpattan pár pillanat elteltével.*
-Köszönöm a kedves fogadtatást, hölgyem, a Két Őrző hatalma és bősége ragyogja be szépségedet! Gwaandril Viltheriel vagyok, északról. *Fejét balra biccentve hajol meg, jó mélyen. Közben figyeli, hogy a hosszúéletű mekkora szeretettel ér a csacsogó babához. Ez önkéntelen mosolyt csal az arcára. A gyermekek számára apró fénypontok, akik beragyogják a közösségeket. Ékkövek a koronán, s erre az előtte lévő, szaggatott hurkás csecsemő tökéletes példa. Jobb híján követi tovább a zöldszemű férfit, hátha már azonnal kap valami feladatot. Nem tudja még mindig, mik itt a szokások, a szokatlan szabadságérzetet viszont nem tudja hova tenni.*


176. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2019-09-28 11:26:02
 ÚJ
>Graril Dhassorn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Kapunál//

*A férfinek nem is kell sokat várni, amikor az említett személy megjelenik. Illedelmesen meghajol előtte, és elkezdi a mondandóját.*
- A nevem Graril Dhassorn. Laurentitia Sminderhen kisasszony üzenetét hozom, aki meghívja Mil'Ochass lakóit mához két hétre a Szarvasligethez közel, ahol a szabad ég alatt kerül sor a házavató ünnepségre.*-fejezi be kurtán a mondandóját. Ha a nő szólni kíván Graril végighallgatja, majd újra megszólal.*
- Hölgyem, egy napja úton vagyok, hogy elhozzam ezt az üzenetet. Nem szeretnék szemtelen lenni, csak meg szeretnék pihenni, ha lehetséges, illetve egy ki ételt kérek, ugyanis holnap tervezek visszamenni a városba. A Wegtoren Aranya Kereskedőház alkalmazottja vagyok, és lehet szükség van otthon rám.*-mondja a férfi. Nem szívesen gyalogol még egy napot, főleg ha nem pihenhet.*


175. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2019-09-28 10:10:46
 ÚJ
>Nievesha del Ventus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Egy régi barátság//

*Úgy tűnik, hogy bármin képes kacagni, négy- és kétlábúakon is. Az újabb személytől érkező szavakon is nevet. Meg bazsalyog is. Mintha csak tisztában lenne vele, hogy tényleg milyen gyönyörű. Kacagás közben dől-borul, tiszta szerencse, hogy Pycta biztos kézzel tartja, így nem bucskázik le. De még ezen is nevet.*
- Pííígda!
*Ismétli a hallott nevet, bár nem tökéletes, van még mit csiszolni rajta, de azért felismerhető. Egy kevés jóindulattal. Viszont a derekán az érintéstől összerezzen, de hát amúgy sincs elffüle, hogy meghalljon mindent, másrészt pedig saját göcögésétől amúgy sem hallotta volna.*
- Líííszendla! Líííísz!


174. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2019-09-28 00:40:27
 ÚJ
>Dhorryn Ryenzyer avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Karámoknál reggel//

*Amikor éppenséggel abba hagyja az ordítozást egy férfi hangot hall. Kicsit megijed mikor fegyvereseket lát, de nincs mit tenni, vagy ez vagy az erdei vadak. Lányos zavarában a felszólításra vissza kérdez.*
-Én?
*Megrökönyödött hangját azonnal lereagálja arcával.*
~Ki más?! Olyan idióta tudok lenni.~
*Bólint, és hallgatja az instrukciót. Udvariasan még odakiabál.*
-Köszönöm.
*És nem túl hosszú lépéshosszával óriásinak számító trappolásokkal megindul a mutatott irányba.*

//Kapunál//

*Az említett kapu bejáratában emberek sokasága áll. Éppen azt az információ morzsát csípi el, amikor egy magas elf, egy aranyos gyermekkel valami mondatot intéz egy valakinek, akit nem ismer mint it senkit, és a mondatot se nagyon érti, de annyit szűrt le, hogy az egyébként igen irigylésre méltó kinézetű hölgy itt a vezető.*
~Aha! De katonai, szellemi, vallási, szekta vagy lovaskocsi vezető. Nem mindegy.~
*Gondolja magában, és köpenye alatt mely jól takarja mozdulatait, eldugja a tőrét. Leginkább a különlegesen barátságos kinézetű elf, és a gyermek hozta meg a bátorságát. Meg a tény, hogy fegyveresek vannak a közelben, és ha itt ál pengekészen, nem biztos hogy hamar megkedveltetné magát. Úgy a társaság sarkából figyeli a beszélgetést a kapu szájában, de nem olyan közel mint aki elvegyülni próbálkozik. Látszattni akarja, hogy nem a most érkezettekhez tartozik, külön elbírálást akar ittlétére. Fáradt és elgyötört arcát kibontja a csuklyából, és köpenyét is szétbontja. A vászontarisznya, és a tőr tokja egyoldalán, kicsit furcsa tartásra készteti a lányt mely így már teljes pompájában mutathatja magát, éppen csak olyan mint aki eltévedt az erdőben egy napja. Tehát mint a legszebb vár egy kiadós csata után. De még mosolyogni is próbál amíg sorára vár. Csak akkor szólal meg, ha úgy érzi eljött az ő ideje, vagy megszólítják.*
-Ryen vagyok.
*Mutatkozik be fáradt hangon, és meghajol kissé.*
-Eltévedtem.
*Arcán látszik, hogy elmesélné, de lassan nincs mit, mert olyan szinten fáradt, hogy lassan a csodás szempillái lehúzzák a függönyt. Még annyit sikerül kinyögnie amennyi egy fél mondatra elég.*
-Nekem nincs... Csak egy van...
*És ahogy egyre nagyobbakat lélegzik elalél ahogy illik. Arccal a porba, ha nincs addigra ott senki. Körülbelül négy-öt lépésnyire a kaputól.*



173. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2019-09-27 22:38:04
 ÚJ
>Pycta del Ventus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1198
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Egy régi barátság//

*A kacagás simogatja a lelkét, ahogy az is, hogy korábban Nieva mintha azt mondta volna neki, "apa". Ha nem a kapuban állna egy előtte térdelő elffel, akkor biztosan könnyekig hatódott volna, de most sajnos egyelőre le sem esik neki, hogy mit is hallott az előbb.
A választ nem egészen érti, számára elképzelhetetlenek olyan szokások, ahol az egyik elfnek térdelve, szemlesütve kell beszélnie egy másikkal.*
- Itt nincsenek ilyen szabályok. *Hátralép, hogy az ifjú felállhasson, ha nincs szüksége segítségre.*
- Pycta del Ventus vagyok, ő pedig a lányom, Nievesha. *Mutatkozik be és mutatja be egyúttal a nyakában ülő csöppséget.
A kutya kíváncsian szimatol feléjük, az erdőmélyi elf egyetlen mozdulattal állítja meg a felé közelítő jószágot. Nem ismeri, nem tudja, mire számítson tőle.
Indulnának befelé, amikor újabb jövevény érkezik, de szerencsére Lyzendra is jön, hogy fogadja az újabb vendégeket. Sűrű nap ez a mai.
Halovány mosollyal hajt fejet a szőke elf lány előtt, érzi a mozdulatot, amellyel Lyz megsimogatja Nievesha hátát, majd keze az ő hátán pihen meg. Jól eső érzéssel fogadja az érintést.*
- Ő Ssyleana Lyzendra, Mil'Ochass vezetője. *Mutatja be az érkezőt, hogy mindenki tisztában legyen azzal, milyen tisztelettel kell is fordulni felé, ha szót intéznek hozzá.
Visszafelé tekint, hogy Vieljana türelme kitart-e még, hisz már menniük kellene az oltárrá lett fa felé, ahogy korábban ígérte neki.*


172. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2019-09-27 21:52:32
 ÚJ
>Ssyleana Lyzendra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75

Játékstílus: Vakmerő

//Karámoknál reggel//

*Bólintva hagy teret az öregnek. Míg nem csinál bajt, addig nem szeretne farkast kiáltani, de érzi, hogy lesz még megbeszélnivalójuk. Egyben biztos, többször körmére néz majd az elkövetkezendő időszakban. Hiszi, hogy jót szeretne, de úgy tűnik Lyznek, hogy csak a számára fontos részeket hallhatta, s amit Lyz külön kért, arról nem ejt szót. Talán nem hallotta, hisz idős már, ám Lyz már a kezébe helyezte a kulcsot, Arraele úrnak kell döntenie, él-e vele. Szigorú pillantás követi a szavait, remélvén, hogy célba ért, de nincs idő ezt tisztázni. Araiven hírekkel érkezik, miszerint egy szakállas férfi üzenetet hozott, melyet csak neki, vagy Pyctának adhat át. Lyz pedig siet visszafelé, ahogyan Arraele úr lábai bírják. Illetve indulna, mert egy lányka hang üti meg érzékeny elf füleit. A fáktól nem látja honnan jön a hang, de kétségbeesett, annyi bizonyos.*
- Araiven, nézd meg kérlek, és irányítsd a kapuhoz.
*Araiven pedig bár Lyz szépen kérésbe burkolja, nem kérdőjelezi meg a parancsot, indul a legközelebbi torony felé, hogy megnézze a kiabáló leányt.*
- Hé, te ott! *kiabál le Dhorrynnak a legközelebbi toronyból. Íját nem feszíti, csak az az őr, aki egyébként is abban a toronyban posztolt. Ő mutatta meg Araivennek azt a pontot is, ahol a jövevény feltűnt. szóval a tündér két őrt láthat, ha kicsit arrébb oldalaz a hang irányába. Egyikük szőke, kissé mordnak tűnik, szűk szavai viszont lényegre törőek.*
- Arra van a kapu. Ott kérhetsz bebocsátást. *Lendül a keze abba az irányba, ahogy a fal vezet a kétszárnyas kapu felé.*

//Kapunál//
//Érintve Pycta, Nievesha, Gwaandril, főleg Grarilnak//

*Lyz a kapuhoz siet, de a falu központjából újra őt keresik, mégpedig a különös bebugyolált fiú üzenetével.*
- Van egy kis dolgom, mondd meg neki, hogy napközép után meglátogatom, bármit is szeretne.
*Addig bár felügyelet alatt van a fiú, hiányt nem szenved semmiben. Társaságban sem, míg Lyz oda nem ér hozzá. Amellett szabadon mozoghat, de a klán területén csak kísérettel.
Tovább is indul a kapuhoz, ahol kisebb tumultus fogadja.*
- Üdvözöllek benneteket, az Erdő Szíve hozott *áll meg a kapuban Pycta mellett. A férfi nyakában üldögélő Nievesha derekát megsimítja, s lefelé haladó keze az elf hátán pihen meg, mikor megszólal.*
- Ki a futár, akit Araiven említett? *néz körül a kapuban. A kérdése bárkihez szólhat, miközben Gwaandrilra mosolyog, majd a szakállas férfi felé pillant ugyan azzal a mosollyal ajkain. Ő a szakállas, így kizárásos alapon csak ő lehet a futár.*
- Lyzendra vagyok. Üzenetet hoztál? *lép közelebb, eltávolodva a többiektől.* Az egyik őr szerint Laurentita küldött. Halljam hát.
*Hozzá fordul elsőként, mert futárként talán dolga van máshol is, és nem szeretné feltartani.*


171. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2019-09-27 20:13:05
 ÚJ
>Gwaandril Viltheriel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 134
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Vakmerő

//Új kezdetek//
//Egy régi barátság//
//Pycta, Nievesha, Gwaandril//

*Az előtte megálló férfi érdekes szavakat intéz hozzá. Vagy talán nem is hozzá? Nem elég, hogy Gwaandril nem is húzza meg a haját, mégis fájlalja, de ráadásként az etikettnek teljesen ellentétesen felállásra készteti. Csak mikor a meglepődéstől mégiscsak felnéz, látja meg a hurkagombóc teremtést az egyik karjában. Ha az apja házában használt formalitásokat furcsálva bár, de el is hagyja valamennyire, azért az általános erkölcsöt és szokásokat nem hanyagolja. Magától áll fel, majd végre először megejt egy keserédes mosolyt.*
-Bocsáss meg, azt hittem, itt is ezek a szokások. Felállok egyedül is. *Majd kihúzza magát és a picúrra mosolyog, csillogó szemeivel. Az északi valósággal rajong a csecsemőkért.*
-Szervusz, te napszemű, harmatos-zamatos boglárka! Hát milyen csodaszép, gyönyörűséges ifjonc vagy te! *Mondja, kicsit vicceskedő hangon, hátha elnyeri a baba tetszését. Juhar közben gazdája közeledésének hála, óvatosan közelebb lép és szagmintát vesz mind a vezérelfnek tűnő alak hátulsó feléről, mind megpróbálja elérni az ifjabbikat. Ez nem tetszik Gwaandrilnak, szóval rászól az ebre.*
-Juhar, hozzám! *Mondja határozottan, de nem szidó hangnemben a kotnyeles kutyának.*
-Bocsássatok meg, nagyon kíváncsi jószág. *Esedezik. Még mindig van benne némi félelem, hogy ez a számára szokatlan kedvesség és normáktól való eltérés az ittenitől csupán álca és bármilyen rossz lépésénél, azonnal lenyilazzák.*
-Köszönöm, hogy beléphetek! *Hajol meg jó mélyen, majd a társállatnak pisszentve jelet ad, hogy elülső felét helyezze a földre. Amint ezzel meglennének, tényleg a kapu másik felére viszik útját lábai. Takaros, kellemes, szokatlanul jó helynek tűnő falut lát maga előtt, bár annyi lombházat, mint náluk volt, még szemei nem észleltek. Fél tőle, hogy nem feltétlenül tud egy lombházat készíteni majd magának, de ha ez történne sem bánná. Ha vannak még kétségei, valamennyire biztonságban érzi magát, ő sem tudván, miért. Pyctát figyeli, hogy merre mennek és csendben halad a nyomán. Közben egyszer-kétszer önkéntelen mosolyra fakad arca a folyamatosan gügyögő babán.*



170. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2019-09-27 19:24:37
 ÚJ
>Nievesha del Ventus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 171
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Egy régi barátság//
//Gwaandril Viltheriel//

- Ummmmá!
*Cuppan Pycta feje búbján egy újabb pusszantásokat helyez el a kislány, bőven nyállal borítva az ezüst tincseket. A férfi törlésére csak hangos kacagással meg göcögéssel reagál és törlés ide, vagy törlés oda, de folytatja a nyálazós puszilgatást.*
- Ummmmmá!
*Az elhangzó történetet természetesen hallja, viszont ennek jelét nem adja, olyannyira elmerül a nyálbubi fújásban. Ettől függetlenül mindent megjegyez, hogy majd a lehető legalkalmatlanabb és legkínosabb pillanatban visszamondja. A gyerekek agya úgy szív magába mindent, mint a szivacs, kacagás és nyáladzás közben is tanulnak, bár most látszólag a tökéletes puszit akarja csak elsajátítani.*
- Ummmmá!
*A puszi nem tökély, viszont továbbra is nyálas és a próbálkozás addig fog tartani, míg Pycta nyakában van. És igen, emellett két kézzel kapaszkodik is, jellemzően Pycta homlokát fogják az apró kezecskék, de azért megtalálják az ezüst tincseket, vagy az elfi füleket is. Vasmarka van.*


169. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2019-09-27 18:32:06
 ÚJ
>Monsotor Sonnalis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 76

Játékstílus: Vakmerő

//Dologban//

*Monsotor a kapuhoz érve az véli felfedezni, hogy Dat már nincs ott, ahol az elf lány mondta, hogy lesz. Nagy valószínűséggel már elhagyta Mil'Ochass-t, ráadásul a mélységit, aki őt és Lyzendrát kísérte sincs a kapunál. Így az óriás a főépülethez indul, hogy kiderítse, hogy mi is az oka annak, hogy az egyik lépcsőfok ott inog. A kis séta közben körbetekint, hátha megleli Denzackot, de sehol nem látja őt, így meg sem áll úti céljáig. A főépület lépcsőzete előtt áll. Lassacskán halad fokról fokra, egyik lábát mozgatva a következő lépcsőfokon, hogy megnézze inog-e a fok amelyen a lába van. Úgy középtávolságban az egyik lépcsőfok inog az óriás lába alatt, majd visszafordul, hogy segítséget kérjen valakitől. Egy a közelben lévő elfhez fordul segítségért.*
-Elnézését kérem, de a főépülethez vezető egyik lépcsőfok inog, és szükségem lenne valakire, aki segít a probléma megtalálásában és kijavításában.
*Az elf megfog pár szöget, valamint egy kalapácsot aztán ketten mennek felfele, amíg az ingó lécig nem érnek. Az elf közelebbről is megvizsgálja a lécet, aztán közli a megállapítását az óriás felé.*
-Ez a fa nincs rendesen odarögzítve a törzshöz, ezért mozog ez a fok. Tartsd a lécet, amíg jobban odaszögelem a törzshöz.
*A szerzetes bólint egyet, majd a fokot tartja az elfnek, ki odaszögeli a lécet, hogy az ne mozogjon.*


168. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2019-09-27 12:33:22
 ÚJ
>Dhorryn Ryenzyer avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 36
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//Napváltás//

*Az erdő nagyobb mint gondolta. Egész éjjel, félve az erdőben bolyongott, és reszketett. Reggelre fordul az idő mire valamit talál szerinte. Egy hatalmasan magas kerítésbe botlik. Neki az, ugyancsak olyan két méter körül lehet a magassága. Félszegen sétálgat a kerítés mellett.*
~Ahol van cölöp, ott van egyszer ajtó is.~
*És ezen megkérdőjelezhetetlen logikával indul meg a rossz irányba természetesen. Itt ütközik bele a patakba.*
~Ha nem halak laknak itt akkor, a másik irányba lesz az ajtó.~
*Mondja magában, és sarkon fordul, holott meg is halna egy kis fürdőért. Rég volt ilyen mocskos mint egy teljes nap után az erdőben. Kimerült fél, és fáradt. Jó darab időbe telik amíg hangokat hall a túloldalrol.*

//Karámoknál reggel//

*Amint hangokat hall, már az sem érdekli ha valami szekta, vagy gyilkos haramiák, csak valaki vessen ennek véget. Torka szakadtából üvölt, mint akit akarata ellenére ágyba akarnak vinni, eléggé ártó szándékkal.*
-Hahó! Itt a túloldalon! Én! Eltévedtem hahó! Valaki?! Hallom hogy ott vagytok valaki! Hahó! Bármit megteszek csak engedjetek be! Hahó!
*Annak ellenére milyen jó esze van a lánynak csak most jut eszébe, hogy nem fogja hallani a választ, ha úgy ordít mint a sakál. Ezen oknál fogva tart egy kis szünetet. Ha nem hall választ mint a rikkancs a téren ordítja tovább, ha pedig jön a megmentő hang, akkor azt figyelmesen, és izgatottan hallgatja, noha szemei mindjárt lecsukódnak a fáradtságtól*



167. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2019-09-27 09:24:15
 ÚJ
>Arraele Lytarane avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Karámoknál reggel//

- Máskor is csinát mán ilyet. Majd előkerül.
*Megtámogatja Aranyhaj szavát. Ráncolt szemöldökkel hallgatja az el lány mondókáját. Van abban igazság, amit mond csak nem úgy, ahogy érti.*
- Értem én jányom, e közösség gyámolatlan még és nem bíznak a pásztorban. Jó van, hát majd mögismernek, addig oktatom, akik hallgatnak atyai szavamra.
*Egy erőskezű vezér kéne amolyan paplovag a közösségnek, vagy inkvizítor féle, s az öreg inkább az utóbbi. A sötétség nagyon erős, ezért egy nagyon erős fényhordozó kell, Arra pap személyében. A hit megingathatatlan, feddhetetlen és makulátlan kősziklája. Erődje az elesetteknek, árváknak és özvegyeknek. E közösség megváltása már közel, csupán egy kis idő kell míg rájönnek szükségük van Arra barátra.*
- Egyeneslőre még nem válaszottam, meg kell azt fontóni. Olyan óldalára építem a tábornak ahun fennfogja majd a setítség első hullámát.
*Aztán már megint zargatják páran aranyhajat, úgyhogy menniük kell.*
- Megyek jányom persze, had lássanak csak az oldaladon.
*Meglódul az elf lánnyal akármerre mennek is.*


166. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2019-09-26 21:14:34
 ÚJ
>Pycta del Ventus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1198
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Egy régi barátság//
//Gwaandril Viltheriel//

*Bár a hajhúzás nem kellemes, de elviselhető és ez is csak egy kis harc az ujjacskák ellen.*
- Kincsem, ne húzd a hajam. *Mondja felfelé nézve a nyakában ülő Nieva, majd mosolyogva megtörli a feje búbját és ezzel egyszerre megpróbálkozik a nyálas száj megtörlésével is.*
- Nah, ez undi. *Morogja, majd kilép a kapun, amely előtt az elf térdel.
A másik hosszúéletű zavarnak és mintha ijedtnek tűnne és a felszólításra sem kel fel a földről.
Amikor közelebb lép hozzá, az elf elmondja, hogy milyen tragédia történt a falujával. A hallottakra összevonja a szemöldökét, felnéz a nyakában ülő kislányra, érti-e az elhangzottakat. Nem túl nagy az esélye annak, hogy értené, de mégsem szeretné, ha ilyen történeteket hallgatna.*
- Állj fel, kérlek. *Lép mellé és fél kézzel, hisz másikkal a kislányt tartja a nyakában, felsegítené az elfet. A nagytestű kutya felé pillant, mert láthatóan felkeltették az érdeklődését a kapu előtt történtek.*
- Gyere be, odabent megbeszéljük a történteket. *Mondja barátságos hangon.*


165. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2019-09-26 20:45:59
 ÚJ
>Ssyleana Lyzendra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75

Játékstílus: Vakmerő

//Karámoknál reggel//

-Semmi baj, majd előkerül.
*Nem aggódik Mogrim miatt, feltételezi, hogy hamarosan előkerül, ellenben jót mosolyog az öreg villámos megjegyzésén.*
- Köszönjük *bólint megköszönve az állatok méltatását. Sok munka, szeretet és odafigyelés árán lettek ilyen szépek.*
- Értem, hogy ezt szeretnéd *érzi Lyz, hogy ez nem lesz olyan egyszerű elmagyarázni, de valamennyire muszáj oldania az időskori makacsságot.*
- De egyelőre szeretném, ha befogadnának. Gondolj bele, ha jönne egy idegen, és azonnal feladatokat kezdene osztogatni. Körbenevetnék és faképnél hagynák.
*Igyekszik más oldalról közelíteni.*
- Értelek, hogy segíteni szeretnél, de talán túl korai, hogy megnyíljanak feléd a gondjaikkal, félelmeikkel, s hogy útmutatást kérjenek. Türelmet kérnék a nevükben. Maguktól mennek majd hozzád, ha úgy érzik megbízhatnak benned. Úgy hiszem. *A karámnak dőlve felpillant az öreg tündérre, hogy lássa, vajon célbaért-e amit szeretett volna. Érti, hogy miféle szerepet szeretne betölteni a közösségben de talán ez éppen olyan, amit csak elnyerve lehet megtartani.*
- És... *hirtelen nem tudja hogy hogyan kérje, de annyira bántja a fülét, vagy a lelkét, ezt hirtelen nem is tudja különválasztani.* ő nem Piszka. Pyctának hívják, kérlek...
*Szépen kéri, de mintha enyhe szigor hangja is vegyülne. Első ízben nem szerette volna mindenki előtt kijavítani, ezzel is tiszteletét fejezi ki nem csak kora okán, hanem pusztán a másik személye iránt is.*
- Az ima házát megfontolom, de egyelőre a fánál mindenki el tudja mondani az imát. És áldozni is tud az Erdő Szíve felé. Rákérdezek az Öregeknél, és ha mindenkinek van saját otthona, talán nem lesz akadálya egy ilyennek sem.
*Kicsit idegen érzés, mert a szabad ég alatti fa oltárt megszokta már, de a városokban is van fedele a templomnak. Kérdés, hogy a közösség nagyja szeretné-e?
Ebből következik, amire Lyz személy szerint kíváncsi.*
- Kiválasztottad már a helyet, ahova a házadat szeretnéd? *tápászkodik fel, amikor egy elf közeledik íját a vállára vetve, ám meglehetősen sietős léptekkel.*
- Szervusz Araiven *köszönti Lyz, amikor közelebb ér az egyébként toronyban őrködő férfi.*
- Minden rendben? *fordul felé kedvesen az elf lány, mert Araiven nem lohol, nem ijedt és nem is kiabált már idefelé jövet. Ebből Lyz úgy gondolja, hogy bármiért is jön, az se nem nagy veszély, se nem nagy örömhír. Elmondása szerint egy küldönc van a kapuban, és idő közben egy elf is érkezett, aki a fal előtt térdepel, bebocsátást kérve. Így bár szívesen beszélgetne még a tündér papával, kötelessége elszólítja.*
- Azt hiszem jobb, ha visszaindulok. Velem tartasz? *Kérdezi a papust.*


164. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2019-09-26 15:42:02
 ÚJ
>Graril Dhassorn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 243
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

/A futár/

*A nap vöröslő korongként kezd el eltűnni a nyugati horizonton. Bizony, a nagy fényes óriás aludni tér lassan, hogy szolgálatát átadja sápadt, sarlós testvérének. Graril egy kicsit bicegve érkezik meg Mil'Ochass kerítéséhez. Az út eléggé fárasztó volt, de ha a megbízója igazat mondott, akkor itt éjszakára szállás és élelmet is kap. Régebben halott történetet a faluról, hogy az elfek legszebb települése, de nem igazán szeretik itt a hozzá hasonlókat. Érthető, elvégre ki szeretne egy marcona harcost az otthonában látni. Sohasem a legjobb ómen, ha fegyverforgatóval van az ember egy fedél alatt. Mindenesetre a munkája ki lett fizetve, szóval el kell végezni. A falu kapuja zárva van, és a férfi látja, hogy az őrtornyokban íjászok leselkednek rá.*
~Csak semmi hirtelen mozdulat Graril, mert ezek a sasszeműek kicakozzák a bőrödet.~*-gondolja magában a férfi, ezért amikor még csak tisztes távolságban van az íjászoktól, illedelmesen meghajol, és odakiált.*
- Üdvözöllek titeket Mil'Ochass védői. Graril Dassorn vagyok, és egy üzenetet hoztam Laurentitia Sminderhen kisasszonytól, de csak Lyzendrának, vagy Pycának mondhatom el. Tisztelettel kérlek titeket, hogy jelentsétek ezt neki!*-kéri szépen a férfi. Egyelőre nem megy közelebb, megvárja a választ, ha az oldalán lévő kard zavarja a védőket, megőrzésre szívesen átadja.*


163. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2019-09-26 09:25:39
 ÚJ
>Rothawdar Arskeliss avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 93

Játékstílus: Vakmerő

//Lyzendra figyelmébe//
//Napváltás//

*A tegnapra mintha nem is emlékezne, agya már valahol, más tájakon kalandozik. Útra késznek érzi magát, legbelül fájlalja, hogy itt fogja hagyni ezt a kellemes tájat és társaságot, akiket nem ismert meg még félig sem.
Mélyet sóhajt, majd az őt körülvevő elf őrségre tekint röpkén és így szól.*
-Szeretnék beszélni klánvezéretekkel, Lyzendra-val.
*Reméli egyikük majd közbenjár a kérésében és elindul megkeresni Lyzendra-t, ő úgysem lesz terhére senkinek se, hanem nyugodtan fogja várni, hogy a klánvezérnek legyen egy csepp ideje, amit Rothawdarra szán majd.*
-Nem kell aggódni, nyugodtan megvárom, hacsak egyikőtök elmegy szólni neki. Kérlek.


162. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2019-09-26 08:09:51
 ÚJ
>Arraele Lytarane avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Karámoknál reggel//

*A karámoknál megszemléli a jószágokat, mert hát csak parasztember. Földműves lenne vagy mi a szesz, ami elég közeli kapcsolatban van az állatokkal.*
- Szíp állatok ezek jányom, jó tartottak! Majd tílire egy kis kukoricát is adjatok nekijek, nehogy lesoványodjanak a hideg vígíre.
*Ösztönös bölcsessége újfent megmutatkozik az állattartás terén is. Nem is figyel Mogrimra, csak amikor Aranyhaj kérdezgetni kezdi.*
- Hun vagy kölyök?
*Forgolódik össze vissza, de a gnóm fiú nincs se ott se amott.*
- Hogy a villám csergetne a valagába, hova sámborgott mán megin? Ilyen ez, kóborol mint a céltalan jószág, de időnként megkerül a gyámoltalan.
*Vállat ránt az öreg is majdan a beszéd folyományába visszakapaszkodik.*
- Még szép, hogy teszünk jányom. Lelki üdvötök immár az én felelősségem. Nem venném a szívemre, ha elmennék oszt a setítség elemísztene tikteket.
- Legigazából egy gyülekező terem, csarnok, imaház hely kellene, ahol összegyűlhetünk a prédikációra, bűnök megbánására, feloldozására. Megférünk mi Pikszával, no meg ha éppen dóga akad és vannak kiknek az Erdőszellemmel dolga van úgy gondolom el tudom intézni azt is ha a helyzet úgy adja ki. Vagyok én mán olyan kapcsolatban ezekkel az istensígekkel.
*Nem látja akadályát a soványképű elffel való megbékélésre. Furcsa egy jellem, de talán csak meg lehet békélni vele, már ha igaz hívő. *


161. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2019-09-25 14:21:00
 ÚJ
>Ssyleana Lyzendra avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75

Játékstílus: Vakmerő

//Karámoknál reggel//

*Lyz az este Hajnalt úgy felejtette, nyeregben, és úgy hiszi Pycta is így tett Éjviharral. Borzasztó lelkiismeret furdalása van miatta, így bár nem akarta nagy dobra verni szégyenét, feltétlen meg szeretné keresni az állatokat. A karámoknál járnak, mikor csaholásra lesz figyelmes. Válla felett visszapillant.
~Csak nem Árnyékkal történt valami?~ Lévén ismeretlen kutyahangról szó. Hiába, innen nem lát már semmit, de ha nem szűnik, vissza fog fordulni. Pedig el kell rendeznie az aprónép és a hátasok dolgát is.
~Pycta megbízott benne~ nyugtatja magát, hogy csak feleslegesen aggódik. Mivel más kiáltás nem hangzik fel, megnyugodva mosolyog az öreg tündérre, és Mogrimra. Illetve mosolyogna, mert a gnóm fiú bár velük együtt indult el, mégsem követi őket.*
- Őhm. Arraele úr? Mogrim nem melletted jött?
*Meggyőződése pedig, hogy együtt indultak el.*
- Majd csak beér minket... *gondolja, hogy csak elmaradt valahol.*
- Örülök, hogy tetszik nálunk. *Mosolyog az öregre, közben azért fel-felpilant, hátha csatlakozik hozzájuk a gnóm fiú.*
- Barát valóban nincs, Pyctánk van. Bár ő nem hiszem, hogy ugyan olyan szerepet tölt be, mint amire gondolsz.
*A karám mellett megállva csodálkozva látja, hogy Hajnalt valaki az éjjel leszerszámozta, mögötte Éjviharral szintén ez a helyzet. Kissé értetlen, de nagyon jól esik neki, hogy a közösség ilyen összetartó.
Arraele gondolatait igyekszik megérteni, de azt is tudja, hogy nem ilyen egszerű. Ő is csak megérkezett, és egyszerre azt vette észre, hogy mindenki hozzá megy kérdésekkel. Pedig csak egy fát hozott. Inkább próbálja más irányból megközelíteni a kérdést.*
- Tehetnénk egy próbát, hogy miként fogadnak el a közösségben. Mit szólsz? *teszi fel a kérdést derűs magabiztossággal.*
- Azt tudjuk, hogy szeretsz itt nálunk, és semmi akadálya, hogy megkezdd a házad építését.
*Miközben beszél, olykor lepillant Arraele úrra, de kezét a karám fölött Hajnal felé nyújtja, hogy megvakargassa a füle tövét.* Segítünk, Monsotor is biztosan, ő elég sok fát elbír... illetve nagyon segítőkész is. Amíg ezen dolgozol, szerintem megtalálod a helyed köztünk, és lesz egy saját zugod is, ahova visszavonulhatsz. *Rebben a pillája az öreg felé, talán kacsintott volna?*
- De úgy érzem, főleg Pyctával kell kiegyezned. Fontosnak érzem leszögezni, számomra ketten is megfértek itt, hisz az Erdőszellem és ezzel Eeyr igéje nincs kvótához kötve, de a béke volna az elsődleges, amit szeretnék megtartani.
*Elfordul a karámtól, hátát annak gerendájához veti, miközben a fűbe kuporodik.*
- Mit gondolsz? Jól kijönnétek?


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 908-927