Nincs játékban - Mil'Ochass
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Mil'Ochass | Nincs "kisebb" helyszín |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 4 (61. - 80. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
80. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2020-02-19 08:12:21
Üzenet elküldve: 2020-02-19 08:12:21
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Arra papa palotája//
*Kötélfonászkodás az mi az? Semmi egy tapasztalt markos kezű tündérnek. A Ganer engedelmeskedik és már lohol is egy fatönkkel Arra papának.*
- No, ez a beszíd fijjam. Egykettűre összevissza fonom ín az inkákat.
*Ha már volt olyan szorgos a gnómja és idehordta a nyakára a munkát meg minden cuccot ami kell hozzá akkor ideje lenne rászánni magát a fonákoláshoz. A tönkre helyezi ezeket a nedves indákat és elkezdi szorosan fonogatni őket. Még jó, hogy van benne tapasztalata mert a végén ki tudja milyen kötél lenne belűle.*
- Ugye tudod ám, hogy ennek ki köll míg száradnia? Nedvesen szítszakad ha felaggatod.
*A vén papa nem most jött le Pirtianes faláról. Értelem sugárzik minden mondatából. Főleg amiket a kötélfonásról beszél.*
- Nagyanyám meg kosarakat kötött oszt kölyökkínt engemet is tanítgatott.
*Többszörösen biztosított a papus rájalátása a munkához.*
- Hidd el níkem én is kacagtam egy kit fonákon. Oszt utána szaladtam a törpík elűl ha nem úgy kunkorodott a szakáll hehe.
*Bezony előferdült, hogy nem úgy sikeredett a pajtáska szakálla amiből nem kis ribillió támadt. Ezen felkuncogtat Arra papa is. Dolgosan rááll a témára és az odahordott indákból meg miegymásból fonogatja a kis tönkjén a még nedves köteleket.*
*Kötélfonászkodás az mi az? Semmi egy tapasztalt markos kezű tündérnek. A Ganer engedelmeskedik és már lohol is egy fatönkkel Arra papának.*
- No, ez a beszíd fijjam. Egykettűre összevissza fonom ín az inkákat.
*Ha már volt olyan szorgos a gnómja és idehordta a nyakára a munkát meg minden cuccot ami kell hozzá akkor ideje lenne rászánni magát a fonákoláshoz. A tönkre helyezi ezeket a nedves indákat és elkezdi szorosan fonogatni őket. Még jó, hogy van benne tapasztalata mert a végén ki tudja milyen kötél lenne belűle.*
- Ugye tudod ám, hogy ennek ki köll míg száradnia? Nedvesen szítszakad ha felaggatod.
*A vén papa nem most jött le Pirtianes faláról. Értelem sugárzik minden mondatából. Főleg amiket a kötélfonásról beszél.*
- Nagyanyám meg kosarakat kötött oszt kölyökkínt engemet is tanítgatott.
*Többszörösen biztosított a papus rájalátása a munkához.*
- Hidd el níkem én is kacagtam egy kit fonákon. Oszt utána szaladtam a törpík elűl ha nem úgy kunkorodott a szakáll hehe.
*Bezony előferdült, hogy nem úgy sikeredett a pajtáska szakálla amiből nem kis ribillió támadt. Ezen felkuncogtat Arra papa is. Dolgosan rááll a témára és az odahordott indákból meg miegymásból fonogatja a kis tönkjén a még nedves köteleket.*
79. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2020-02-18 15:36:02
Üzenet elküldve: 2020-02-18 15:36:02
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 323
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 323
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Arra papa palotája//
*Először a segítség kérésre Arrapus kissé hárít, azzal az indokkal, hogy már idős. Valóban idős, de időnként olyan vehemens tud lenni, hogy korához képest nagyon jól tartja magát. Megörül a válasznak, amikor Arra papa bátran vállalja el a kötélfonást. Nem csalódott a tündérben, hiszen tudta, hogy korábban földműveléssel foglalkozott. Aki pedig ilyen fizikai munkát végzett azok általában a gyakorlati életben is megállják a helyüket. Amikor az idős tündér megkéri, akkor odavisz neki minden alapanyagot és a fellelhet szerszámokat is, amik kellhetnek hozzá. Arrapus még egy tönköt is kér, amin bizonyára könnyebben tudna haladni. Ezen könnyen tud segíteni. Az egyik kivágott fából akad is egy tönk, amit odacipel a tündérhez és leteszi a széke elé, hogy azon tudjon dolgozni.*
- Tessék Arrapus. Ezen már talán könnyebb lesz. *Válaszolja mosolyogva a tündérnek, miközben hallgatja a fiatalkori történetet. Elképzeli, hogy fiatalon a papus törpe szakállakat font játékból. Akaratlanul is felnevet, amikor elképzeli.*
- Így már nem kételkedem a tudásodban. Ha a szakállakat megfontad ez se lesz sokkal különb. *Sikerült jó kedvre derülnie a papus történetén és így folytatja tovább a favágást és gallyazást. Ha minden jól megy, akkor ezen a napon már meg is lesz a kellő alapanyag. Így nem is ácsorog tovább, hanem szorgalmasan fejszét fog és hasítja a fákat.*
*Először a segítség kérésre Arrapus kissé hárít, azzal az indokkal, hogy már idős. Valóban idős, de időnként olyan vehemens tud lenni, hogy korához képest nagyon jól tartja magát. Megörül a válasznak, amikor Arra papa bátran vállalja el a kötélfonást. Nem csalódott a tündérben, hiszen tudta, hogy korábban földműveléssel foglalkozott. Aki pedig ilyen fizikai munkát végzett azok általában a gyakorlati életben is megállják a helyüket. Amikor az idős tündér megkéri, akkor odavisz neki minden alapanyagot és a fellelhet szerszámokat is, amik kellhetnek hozzá. Arrapus még egy tönköt is kér, amin bizonyára könnyebben tudna haladni. Ezen könnyen tud segíteni. Az egyik kivágott fából akad is egy tönk, amit odacipel a tündérhez és leteszi a széke elé, hogy azon tudjon dolgozni.*
- Tessék Arrapus. Ezen már talán könnyebb lesz. *Válaszolja mosolyogva a tündérnek, miközben hallgatja a fiatalkori történetet. Elképzeli, hogy fiatalon a papus törpe szakállakat font játékból. Akaratlanul is felnevet, amikor elképzeli.*
- Így már nem kételkedem a tudásodban. Ha a szakállakat megfontad ez se lesz sokkal különb. *Sikerült jó kedvre derülnie a papus történetén és így folytatja tovább a favágást és gallyazást. Ha minden jól megy, akkor ezen a napon már meg is lesz a kellő alapanyag. Így nem is ácsorog tovább, hanem szorgalmasan fejszét fog és hasítja a fákat.*
78. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2020-02-18 14:43:46
Üzenet elküldve: 2020-02-18 14:43:46
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Arra papa palotája//
*És elérkezik a második nap. Ganer még mindig a fák irtásánál jár. Szorgalmasabb a legény mint egy egész hódfalka. A vén papus bazsalyogva nézi páholyából amint a gnómja, vagyis a fia éppen a házán kontárkodik. Egy pohárból nektárt szürcsöl a székén mikor a fia odabocsánkázik hozzá.*
- Mibe tudnék ín fijjam? Öreg vagyok má mint az erdű.
*Pont eleget dolgozott életében, hogy most az ifjakat terelgesse meg istápolja.*
- Kötéltet? Há hogyé ne tudnék! Paraszt vónék én fijjam. A kítkezi munkáho jól írtek.
*Nem is bízná a gnómra a kötélfonást. Még a végén ellazáskodná és szertefoszlana a házán a kötél.*
- Hozzad csak ide he. Majd ín megmutatom níked, hogy köll eztet csináni.
*Ha Ganer odahord neki mindent, akkor Arra papa a székében elkezd kötelet fonogatni. Érdes tenyerével nem probléma a nyers kötél megmarkolása és tekerése csavarása.*
- Hozzá mán fijjam valami tönket. Könnyebb vóna azon mazsolázgatni a szálakat.
*Így széken ülve se vészes de ha lenne egy tönk előtte azon könnyebben menne a fonákolás.*
- Mesíltem mán, hogy siheder koromba együtt pajtáskodtam törpíkkel? Ín fontam a szakállukat cifrábbnál cifrább fonatokba.
*Bizony ám. A papus nem most kezdte a szakmát.*
*És elérkezik a második nap. Ganer még mindig a fák irtásánál jár. Szorgalmasabb a legény mint egy egész hódfalka. A vén papus bazsalyogva nézi páholyából amint a gnómja, vagyis a fia éppen a házán kontárkodik. Egy pohárból nektárt szürcsöl a székén mikor a fia odabocsánkázik hozzá.*
- Mibe tudnék ín fijjam? Öreg vagyok má mint az erdű.
*Pont eleget dolgozott életében, hogy most az ifjakat terelgesse meg istápolja.*
- Kötéltet? Há hogyé ne tudnék! Paraszt vónék én fijjam. A kítkezi munkáho jól írtek.
*Nem is bízná a gnómra a kötélfonást. Még a végén ellazáskodná és szertefoszlana a házán a kötél.*
- Hozzad csak ide he. Majd ín megmutatom níked, hogy köll eztet csináni.
*Ha Ganer odahord neki mindent, akkor Arra papa a székében elkezd kötelet fonogatni. Érdes tenyerével nem probléma a nyers kötél megmarkolása és tekerése csavarása.*
- Hozzá mán fijjam valami tönket. Könnyebb vóna azon mazsolázgatni a szálakat.
*Így széken ülve se vészes de ha lenne egy tönk előtte azon könnyebben menne a fonákolás.*
- Mesíltem mán, hogy siheder koromba együtt pajtáskodtam törpíkkel? Ín fontam a szakállukat cifrábbnál cifrább fonatokba.
*Bizony ám. A papus nem most kezdte a szakmát.*
77. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2020-02-18 10:15:31
Üzenet elküldve: 2020-02-18 10:15:31
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 323
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 323
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Arra papa palotája//
*Első nap elég jól halad a munka. Most a második napon folytatja a faanyag előkészítését. Még mindig fejsze a szerszám, amivel dolgozik. Továbbra is vágja a megfelelő fákat, hogy gerendákul és padlóul, illetve falként szolgáljon majd az idős Arrapus-nak. E miatt különböző méretű és magasságú fákra van szüksége. Ez talán az egyik legkeményebb része az építkezésnek. A faanyag kivágása, legallyazása. Még ezután fog csak következni a vésés, amivel a kemény fakérget lekalapálja a fákról és szép henger alakúra formálja őket. De még kicsit odább van. Előbb ki kell vágni elég fát és legallyazni. A mai nap még biztosan ezzel fog eltelni. Időnként a papus biztatja, hogy jól halad, aminek igazán örül. Kemény és fárasztó munka ez, ami mellett jól esnek a dicsérő szavak. Egy ötlete támad, amit szeretne megosztani az idős tündérrel.*
- Arrapus! Tudnál segíteni nekem? Lenne egy pont ideális munka számodra. Fel sem kell állnod a székből. *A faanyagok közül a szálas, nedves, rostos részeket odaviszi a papus elé.*
- Tudsz kötelet fonni? *Kíváncsian kérdezi a papust.*
- Amíg én a nehéz fákkal dolgozok, addig te az összetartó köteleket össze tudnád fonni. Ide hozom neked mindent, ami kell hozzá. *Ha Arrapus belemegy és elvállalja ezt a feladatot, akkor idehozza neki a fák, szálas, nedves, inas részeit, amikből kitűnő kötelet lehet fonni. Ez nagy segítség lenne Ganer-nek.*
*Első nap elég jól halad a munka. Most a második napon folytatja a faanyag előkészítését. Még mindig fejsze a szerszám, amivel dolgozik. Továbbra is vágja a megfelelő fákat, hogy gerendákul és padlóul, illetve falként szolgáljon majd az idős Arrapus-nak. E miatt különböző méretű és magasságú fákra van szüksége. Ez talán az egyik legkeményebb része az építkezésnek. A faanyag kivágása, legallyazása. Még ezután fog csak következni a vésés, amivel a kemény fakérget lekalapálja a fákról és szép henger alakúra formálja őket. De még kicsit odább van. Előbb ki kell vágni elég fát és legallyazni. A mai nap még biztosan ezzel fog eltelni. Időnként a papus biztatja, hogy jól halad, aminek igazán örül. Kemény és fárasztó munka ez, ami mellett jól esnek a dicsérő szavak. Egy ötlete támad, amit szeretne megosztani az idős tündérrel.*
- Arrapus! Tudnál segíteni nekem? Lenne egy pont ideális munka számodra. Fel sem kell állnod a székből. *A faanyagok közül a szálas, nedves, rostos részeket odaviszi a papus elé.*
- Tudsz kötelet fonni? *Kíváncsian kérdezi a papust.*
- Amíg én a nehéz fákkal dolgozok, addig te az összetartó köteleket össze tudnád fonni. Ide hozom neked mindent, ami kell hozzá. *Ha Arrapus belemegy és elvállalja ezt a feladatot, akkor idehozza neki a fák, szálas, nedves, inas részeit, amikből kitűnő kötelet lehet fonni. Ez nagy segítség lenne Ganer-nek.*
76. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2020-02-15 20:47:58
Üzenet elküldve: 2020-02-15 20:47:58
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Arra papa palotája//
*Amúgy látni véli az öreg, hogy gnóm fiának nem kis hozzáértése van a famunkában. Látni a mozgásán, hogy nem most fog fejszét először a kezében. Ez azért megnyugtató az öregnek. Nem kívánna egy magas tákolmány tetejéről szörnyet halni. A székében pöffeszkedve lóbássza a lábát és figyeli a gnómja munkásságát. Szépen aprítja a fákat azt meg kell hagyni. Igazi kis erdőirtó lenne belőle már ha ebből élne ugyebár. Eddig nem rontott el semmit a fia. Egy fa kivágása nem egy túl bonyolult feladat. Csak a dőlését csinálja jól mer az öreg nem szívesen döngölődne a földbe egy kidőlt fa alatt.*
- Jó haladsz fijjam! Csak ígyen tovább!
*Kell egy kis ösztökélés már, nehogy itt elszontyolodjon a drága fia a kemény gürizésben. Vidám bazsalygással bámulja a szorgos gnóm munkásságát.*
*Amúgy látni véli az öreg, hogy gnóm fiának nem kis hozzáértése van a famunkában. Látni a mozgásán, hogy nem most fog fejszét először a kezében. Ez azért megnyugtató az öregnek. Nem kívánna egy magas tákolmány tetejéről szörnyet halni. A székében pöffeszkedve lóbássza a lábát és figyeli a gnómja munkásságát. Szépen aprítja a fákat azt meg kell hagyni. Igazi kis erdőirtó lenne belőle már ha ebből élne ugyebár. Eddig nem rontott el semmit a fia. Egy fa kivágása nem egy túl bonyolult feladat. Csak a dőlését csinálja jól mer az öreg nem szívesen döngölődne a földbe egy kidőlt fa alatt.*
- Jó haladsz fijjam! Csak ígyen tovább!
*Kell egy kis ösztökélés már, nehogy itt elszontyolodjon a drága fia a kemény gürizésben. Vidám bazsalygással bámulja a szorgos gnóm munkásságát.*
75. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2020-02-15 10:39:19
Üzenet elküldve: 2020-02-15 10:39:19
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 323
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 323
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Arra papa palotája//
*Arrapus megerősíti, hogy régen volt az az esemény amiről olyan szívesen megemlékezett az imént. Nem tud rá mit mondani így elfogadja, hogy biztos úgy volt, valahogy. Bár megállapítja, hogy a három fa alkalmas a ház építésére, azért még a papus megerősíti saját szemszögével. Ezt a megerősítést egyetértően elfogadja a papustól. Mosolyra húznak ajkai, amikor Arrapus megemlíti, hogy ha valamit nem jól csinál felkiabál hozzá. Ha ésszerű dologról lesz szó, akkor megfogadja majd, de most elsődlegesen egy gnóm szakértelemre lesz bízva az idős tündér háza. Közben apus úgy dönt mégis csak leszáll a magas lóról és hálásan elfogadja a széket. Alig foglal helyet papus máris kiadja a parancsot a munkára. Egy kicsit kikerekedik a szeme a napi tizenkét-tizennégy óra említésére. Bár igazából nagyon jó erőben van és az állóképessége is jó. Valószínű bírni fogja a munkát a napfelkeltétől napnyugtáig. Hozzá is lát a feladata elvégzéséhez. Elindul a favágó baltájával és alkalmas fákat keres, amik mind padlógerendának, mind tetőszerkezetnek jók lesznek. A tetőszerkezet persze nem nagy gerendákból fog állni, inkább az alap lesz a ház legerősebb pontja, és persze a csatlakozása a három fához, hogy biztosan és erős alapokon nyugodjon Arrapus lombháza. Rövid keresgélés után meg is találja a megfelelő gerendának és tetőszerkezetnek való fákat. A baltát használva elkezdi kivágni a szükséges fákat és gallyazni őket. ~Bocsásson meg a természet amiért elveszek tőle némi anyagot, de ígérem, hogy minden kivágott fa után kettőt fogok ültetni.~ A föld elemek kitanulásával ezt alighanem meg is fogja tudni valósítani. De most egyelőre a kivágásra és a fa alapanyag előkészítésére koncentrál.*
*Arrapus megerősíti, hogy régen volt az az esemény amiről olyan szívesen megemlékezett az imént. Nem tud rá mit mondani így elfogadja, hogy biztos úgy volt, valahogy. Bár megállapítja, hogy a három fa alkalmas a ház építésére, azért még a papus megerősíti saját szemszögével. Ezt a megerősítést egyetértően elfogadja a papustól. Mosolyra húznak ajkai, amikor Arrapus megemlíti, hogy ha valamit nem jól csinál felkiabál hozzá. Ha ésszerű dologról lesz szó, akkor megfogadja majd, de most elsődlegesen egy gnóm szakértelemre lesz bízva az idős tündér háza. Közben apus úgy dönt mégis csak leszáll a magas lóról és hálásan elfogadja a széket. Alig foglal helyet papus máris kiadja a parancsot a munkára. Egy kicsit kikerekedik a szeme a napi tizenkét-tizennégy óra említésére. Bár igazából nagyon jó erőben van és az állóképessége is jó. Valószínű bírni fogja a munkát a napfelkeltétől napnyugtáig. Hozzá is lát a feladata elvégzéséhez. Elindul a favágó baltájával és alkalmas fákat keres, amik mind padlógerendának, mind tetőszerkezetnek jók lesznek. A tetőszerkezet persze nem nagy gerendákból fog állni, inkább az alap lesz a ház legerősebb pontja, és persze a csatlakozása a három fához, hogy biztosan és erős alapokon nyugodjon Arrapus lombháza. Rövid keresgélés után meg is találja a megfelelő gerendának és tetőszerkezetnek való fákat. A baltát használva elkezdi kivágni a szükséges fákat és gallyazni őket. ~Bocsásson meg a természet amiért elveszek tőle némi anyagot, de ígérem, hogy minden kivágott fa után kettőt fogok ültetni.~ A föld elemek kitanulásával ezt alighanem meg is fogja tudni valósítani. De most egyelőre a kivágásra és a fa alapanyag előkészítésére koncentrál.*
74. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2020-02-15 08:39:40
Üzenet elküldve: 2020-02-15 08:39:40
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Arra papa palotája//
*Néha olyan bambán néz Ganer mintha nem értené mit beszél az öreg. Ezek a fiatalok keveset éltek még, hogy értsék az élet tekervényes menetét. Nem veszik föl a huzalt. Ezt Arra papa biztosra veszi.*
- Bezony rígen. Még gondolatba se vótál akkor hehe.
*Réges régen volt már ez. A gnóm nem emlékezhet a tündérek dicső időszakára. Nem tehet róla az oktalan, hogy keveset élt még. A nagy magyarázások közepette Ganer megérti végre, hogy öreg a fészkét hova suvasztaná be.*
- Persze, hogy alkalmas fijjam, hát ín níztem ki.
*Nem lehet kérdéses, hogy az öreg amit kinéz az mindig jó. Hiába, a korral tonnányi tapasztalat jár. Néha egész értelmes pofát is vág Ganer. Most a házát tervezi éppenséggel és úgy tűnteti fel magát mint aki ért az ilyesmihez. Eyr adja, hogy tényleg értsen. A papus nem szeretne ideje korán virágokat szagolni alulról. Még vagy húsz évet le kéne húzni ebből a rusnya életből. Mondhatjuk, hogy fel is találja magát a gnóm. Látszik, hogy az öreg már formáltkupált rajta.*
- Na ügyes vagy fijjam. Kezdjed szípen, akkor ahogy mondottad. Ha nem jó csinnálsz valamit majd felkiabálok.
*Van már itten szerszám meg minden kérem szépen. Ebből ház lesz úgy néz ki a szituációcska.*
- A szík tínyleg jó vóna. Jó ez az állat de mán tínyleg elültem a sejhajam.
*Ganer lehúzza a lóról és a szorgos fiú még egy széket is kerít neki. nagyon helyes!*
- Nosza akkor húzzál belí mer a tíl a nyakunkon! Napi tizenkít tizennígy óra munka nem fog megártani. Jó erőben vagy te fijjam hehe.
*Néha olyan bambán néz Ganer mintha nem értené mit beszél az öreg. Ezek a fiatalok keveset éltek még, hogy értsék az élet tekervényes menetét. Nem veszik föl a huzalt. Ezt Arra papa biztosra veszi.*
- Bezony rígen. Még gondolatba se vótál akkor hehe.
*Réges régen volt már ez. A gnóm nem emlékezhet a tündérek dicső időszakára. Nem tehet róla az oktalan, hogy keveset élt még. A nagy magyarázások közepette Ganer megérti végre, hogy öreg a fészkét hova suvasztaná be.*
- Persze, hogy alkalmas fijjam, hát ín níztem ki.
*Nem lehet kérdéses, hogy az öreg amit kinéz az mindig jó. Hiába, a korral tonnányi tapasztalat jár. Néha egész értelmes pofát is vág Ganer. Most a házát tervezi éppenséggel és úgy tűnteti fel magát mint aki ért az ilyesmihez. Eyr adja, hogy tényleg értsen. A papus nem szeretne ideje korán virágokat szagolni alulról. Még vagy húsz évet le kéne húzni ebből a rusnya életből. Mondhatjuk, hogy fel is találja magát a gnóm. Látszik, hogy az öreg már formáltkupált rajta.*
- Na ügyes vagy fijjam. Kezdjed szípen, akkor ahogy mondottad. Ha nem jó csinnálsz valamit majd felkiabálok.
*Van már itten szerszám meg minden kérem szépen. Ebből ház lesz úgy néz ki a szituációcska.*
- A szík tínyleg jó vóna. Jó ez az állat de mán tínyleg elültem a sejhajam.
*Ganer lehúzza a lóról és a szorgos fiú még egy széket is kerít neki. nagyon helyes!*
- Nosza akkor húzzál belí mer a tíl a nyakunkon! Napi tizenkít tizennígy óra munka nem fog megártani. Jó erőben vagy te fijjam hehe.
73. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2020-02-14 18:07:35
Üzenet elküldve: 2020-02-14 18:07:35
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 323
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 323
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Arra papa palotája//
*Mikor már elköszönnek az elf vezértől, akkor Arra papus egy régi emléket idéz fel. Egy pillanatra felkúsznak a szemöldökei a lovas tündérhad hallatán. Megpróbálja elképzelni a dolgot, de a tündérekről egyáltalán nem nézné ki, hogy lovon harcoljanak, vagy egyáltalán saját hadsereget tartsanak fenn. Egy kicsit kétkedve, de ráhagyja a papusra.*
- Ez biztos régen lehetett. *Még ha lett volna ilyen tündér hadsereg az csak talán a nagy háborúk korszakában lehetett. Esetleg ott tudna elképzelni egy ilyen látványt. A témát papus hamar visszatereli a házépítésre. Elnéz arra amerre a papus kiszemelt fái vannak. Meg is látja a három fát ami olyan közelségre lehet, hogy egy lombházat akár megtartanak, ha mind a három fához megtörténik a rögzítés.*
- Igen már látom. *Bólogat az idős tündérnek, hogy a helyet leegyeztették.*
- Azt hiszem alkalmas lehet egy lombháznak az a fahármas. *Gnómi agytekervényei némán, de kattognak a megoldáson, hogy miként és hogyan lehetne jól rögzíteni a papus házát a fák közé. A felvonó elhelyezésén elgondolkodik egy pillanatra, végül rábólint.*
- A felvonó középre tervezése megoldhatónak tűnik, ha úgy szeretnéd Arrapus. *Így mindent úgy tervez meg fejben, hogy a felvonó a lombház közepén helyezkedjen majd el. Amint kirajzolódik előtte a papus háza, azt úgy tudja elképzelni, hogy a lehető legkevesebb mesterséges anyagot használjon fel. Szegek helyett kötéllel rögzítené a gerendákat egymáshoz és a fákhoz. Ehhez több kötelet kellhet majd összefonnia, hogy tartós és masszív építmény legyen. A méreteket illetően bólint a papusnak.*
- Úgy lesz. Elég magasra fogom tervezni, hogy senkinek se okozzon kellemetlenséget, ha meglátogat. *Kellemesen rámosolyog az idős tündérre, majd annak tanácsára szerszámok után néz körül.*
- Egy közeli lombház pont ott van mellette. Onnan ki is indulhatok, hogy függőhíddal összekössem majd a házad a többiekével. *Nehezebb lett volna ha minden támpont nélkül kell hozzálátnia, de így a szomszédos lombházig fel tud jutni és onnan könnyebben el tudja kezdeni az építkezést.*
- Keresek fejszét és kalapácsot, meg vésőt. *A közösségben valakinek biztos van, így addig keresgél amíg egy fejszét és kalapácsot és vésőt nem talál. Amint ezek megvannak visszatér a papushoz.*
- Elkezdem beszerezni neked az alapanyagokat. Ha szeretnél nyugodtan leszállhatsz Éjtépőről és egy székből kényelmesebben nézheted az építkezést. *Éjtépő hátán ülve nem a legkényelmesebb lehet a munkafolyamatokat elnézni. Ha Arra papus nem ellenkezik, akkor segít neki leszállni a lóról és keres neki egy széket amin felügyelheti a munkát.*
*Mikor már elköszönnek az elf vezértől, akkor Arra papus egy régi emléket idéz fel. Egy pillanatra felkúsznak a szemöldökei a lovas tündérhad hallatán. Megpróbálja elképzelni a dolgot, de a tündérekről egyáltalán nem nézné ki, hogy lovon harcoljanak, vagy egyáltalán saját hadsereget tartsanak fenn. Egy kicsit kétkedve, de ráhagyja a papusra.*
- Ez biztos régen lehetett. *Még ha lett volna ilyen tündér hadsereg az csak talán a nagy háborúk korszakában lehetett. Esetleg ott tudna elképzelni egy ilyen látványt. A témát papus hamar visszatereli a házépítésre. Elnéz arra amerre a papus kiszemelt fái vannak. Meg is látja a három fát ami olyan közelségre lehet, hogy egy lombházat akár megtartanak, ha mind a három fához megtörténik a rögzítés.*
- Igen már látom. *Bólogat az idős tündérnek, hogy a helyet leegyeztették.*
- Azt hiszem alkalmas lehet egy lombháznak az a fahármas. *Gnómi agytekervényei némán, de kattognak a megoldáson, hogy miként és hogyan lehetne jól rögzíteni a papus házát a fák közé. A felvonó elhelyezésén elgondolkodik egy pillanatra, végül rábólint.*
- A felvonó középre tervezése megoldhatónak tűnik, ha úgy szeretnéd Arrapus. *Így mindent úgy tervez meg fejben, hogy a felvonó a lombház közepén helyezkedjen majd el. Amint kirajzolódik előtte a papus háza, azt úgy tudja elképzelni, hogy a lehető legkevesebb mesterséges anyagot használjon fel. Szegek helyett kötéllel rögzítené a gerendákat egymáshoz és a fákhoz. Ehhez több kötelet kellhet majd összefonnia, hogy tartós és masszív építmény legyen. A méreteket illetően bólint a papusnak.*
- Úgy lesz. Elég magasra fogom tervezni, hogy senkinek se okozzon kellemetlenséget, ha meglátogat. *Kellemesen rámosolyog az idős tündérre, majd annak tanácsára szerszámok után néz körül.*
- Egy közeli lombház pont ott van mellette. Onnan ki is indulhatok, hogy függőhíddal összekössem majd a házad a többiekével. *Nehezebb lett volna ha minden támpont nélkül kell hozzálátnia, de így a szomszédos lombházig fel tud jutni és onnan könnyebben el tudja kezdeni az építkezést.*
- Keresek fejszét és kalapácsot, meg vésőt. *A közösségben valakinek biztos van, így addig keresgél amíg egy fejszét és kalapácsot és vésőt nem talál. Amint ezek megvannak visszatér a papushoz.*
- Elkezdem beszerezni neked az alapanyagokat. Ha szeretnél nyugodtan leszállhatsz Éjtépőről és egy székből kényelmesebben nézheted az építkezést. *Éjtépő hátán ülve nem a legkényelmesebb lehet a munkafolyamatokat elnézni. Ha Arra papus nem ellenkezik, akkor segít neki leszállni a lóról és keres neki egy széket amin felügyelheti a munkát.*
72. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2020-02-13 20:09:09
Üzenet elküldve: 2020-02-13 20:09:09
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Arra papa palotája//
*Ganer még piszmog valamit Aranyhajjal. Hamariba benő a feje lágya és meglódul az öreg lovas tündér felé. A gnóm háláskodik meg hajlong Aranyhaj előtt. Bele se gondol, hogy az öreg papus tartja érte a hátát ha valami disznóságot művelne az ebadta. Na sebaj hátha nem csintalankodik a fiú.*
- Ejj fijjam emlíkszek rá mikor lovas tündíhad vágtázott errefelí. Az vót bezony a nípünk fínykora.
*Elmélázik egy pöszlöcsőnyi időre.*
- Ja egen. A fa. Nííd csak! Az ottan!
*Három fa nőtt elég közel egymáshoz, hogy közé lehessen rittyenteni egy tágas kis fészket a papusnak.*
- A három fa közí kíne betákolni. A felvonó meg mehet a közepíre.
*Az öreg már pontosan tudja mit akaródzik építteteni a gnómmal.*
- Legyen jó tágas meg elíg magas, hogy az elfek ne vágják kupán magukat ha beböffennek a bejárati ajtón.
*Igaz terebélyes a papa de az elfek egy pöttyet magasabbak nála. Langaléta egy népség az biztos. Ha már közöttük telepedett meg akkor nála is érezzék jó magukat és ne kelljen hajlongani mint valami patkány odújában.*
- Van elíg anyag itten. Nízzíl körbe, vegyil szerszámot magadho oszt indulás a fa tetejíre. Én innen majd instruállak a lúról. Vanakinek lentrűl nízni kell, hogy nem lesz csálé alakú a házam.
*Ganer még piszmog valamit Aranyhajjal. Hamariba benő a feje lágya és meglódul az öreg lovas tündér felé. A gnóm háláskodik meg hajlong Aranyhaj előtt. Bele se gondol, hogy az öreg papus tartja érte a hátát ha valami disznóságot művelne az ebadta. Na sebaj hátha nem csintalankodik a fiú.*
- Ejj fijjam emlíkszek rá mikor lovas tündíhad vágtázott errefelí. Az vót bezony a nípünk fínykora.
*Elmélázik egy pöszlöcsőnyi időre.*
- Ja egen. A fa. Nííd csak! Az ottan!
*Három fa nőtt elég közel egymáshoz, hogy közé lehessen rittyenteni egy tágas kis fészket a papusnak.*
- A három fa közí kíne betákolni. A felvonó meg mehet a közepíre.
*Az öreg már pontosan tudja mit akaródzik építteteni a gnómmal.*
- Legyen jó tágas meg elíg magas, hogy az elfek ne vágják kupán magukat ha beböffennek a bejárati ajtón.
*Igaz terebélyes a papa de az elfek egy pöttyet magasabbak nála. Langaléta egy népség az biztos. Ha már közöttük telepedett meg akkor nála is érezzék jó magukat és ne kelljen hajlongani mint valami patkány odújában.*
- Van elíg anyag itten. Nízzíl körbe, vegyil szerszámot magadho oszt indulás a fa tetejíre. Én innen majd instruállak a lúról. Vanakinek lentrűl nízni kell, hogy nem lesz csálé alakú a házam.
71. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2020-02-13 18:11:54
Üzenet elküldve: 2020-02-13 18:11:54
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 323
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 323
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Ezer őszi levél alatt//
//N'othrym//
//Lyz, Arra, Ganer, majd el…//
*Apa és lánya távozása után a közösség női vezetője feléjük fordul. Tekintete mintha valamivel már lágyabb lenne mint, amikor váratlanul megérkeztek. Örömmel hallgatja, hogy lenne munka bőven. Igazi tevékeny gnóm, aki ugyanúgy szereti a fizikai munkát, mint az elméletit. Tekintetét elfordítja odafelé ahová az elf nő a közösség épületeinek terjeszkedését mutatja. Látja a sok félkész és épülő házat. Így már érthető, hogy elkel két szorgos kéz az építkezéseknél. Örömmel fog belevágni ebbe. Arrapus felvonója is megemlítésre kerül, amin korábban már gondolkodott. Pár variáció a megoldásra már megszületett a fejében, de ezeket majd biztonságosan le kell tesztelnie. Szeretne válaszolni Lyzendra kijelentéseire, de a papus beavatkozik. Valamiért már nagyon szeretne belekezdeni a saját háza építésébe. Arra papus a közösség vezetőjének minden kijelentését lereagálja helyette. Az idős tündéren elnézve nem tud rá haragudni, betudja annak, hogy már idős. Arrapus el is indul Éjtépő hátán a tettek mezejére lépve. Ganer azért még egy tesz egy meghajlást Lyzendra felé, kezét a saját mellkasára téve közben.*
- Hálás vagyok a lehetőségért, és azért, hogy gondoskodtak a kisasszonyról a Három Barátban. *Tekintetével elbúcsúzik a nőtől, s biztos érzékeli belőle Lyzendra, hogy a papusra való tekintettel kell távoznia ilyen szűkszavúan és gyorsan.*
- Rendben, megyek már. *Utána kiált a gyorsan haladó tündérnek majd egy rövid futással beéri őket.*
- Egész pontosan melyik fára szeretnéd építeni a házad Arrapus? *Bár mutatott egy irányt az idős tündér, de a konkrét előkészületekhez ennél többre van szükség. Azon is elgondolkodik egy pillanatra, hogy neki lesz e valahol háza, vagy legalább is egy szoba amit a sajátjának nevezhet.*
//N'othrym//
//Lyz, Arra, Ganer, majd el…//
*Apa és lánya távozása után a közösség női vezetője feléjük fordul. Tekintete mintha valamivel már lágyabb lenne mint, amikor váratlanul megérkeztek. Örömmel hallgatja, hogy lenne munka bőven. Igazi tevékeny gnóm, aki ugyanúgy szereti a fizikai munkát, mint az elméletit. Tekintetét elfordítja odafelé ahová az elf nő a közösség épületeinek terjeszkedését mutatja. Látja a sok félkész és épülő házat. Így már érthető, hogy elkel két szorgos kéz az építkezéseknél. Örömmel fog belevágni ebbe. Arrapus felvonója is megemlítésre kerül, amin korábban már gondolkodott. Pár variáció a megoldásra már megszületett a fejében, de ezeket majd biztonságosan le kell tesztelnie. Szeretne válaszolni Lyzendra kijelentéseire, de a papus beavatkozik. Valamiért már nagyon szeretne belekezdeni a saját háza építésébe. Arra papus a közösség vezetőjének minden kijelentését lereagálja helyette. Az idős tündéren elnézve nem tud rá haragudni, betudja annak, hogy már idős. Arrapus el is indul Éjtépő hátán a tettek mezejére lépve. Ganer azért még egy tesz egy meghajlást Lyzendra felé, kezét a saját mellkasára téve közben.*
- Hálás vagyok a lehetőségért, és azért, hogy gondoskodtak a kisasszonyról a Három Barátban. *Tekintetével elbúcsúzik a nőtől, s biztos érzékeli belőle Lyzendra, hogy a papusra való tekintettel kell távoznia ilyen szűkszavúan és gyorsan.*
- Rendben, megyek már. *Utána kiált a gyorsan haladó tündérnek majd egy rövid futással beéri őket.*
- Egész pontosan melyik fára szeretnéd építeni a házad Arrapus? *Bár mutatott egy irányt az idős tündér, de a konkrét előkészületekhez ennél többre van szükség. Azon is elgondolkodik egy pillanatra, hogy neki lesz e valahol háza, vagy legalább is egy szoba amit a sajátjának nevezhet.*
70. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2020-02-12 22:42:13
Üzenet elküldve: 2020-02-12 22:42:13
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Ezer őszi levél alatt//
//N'othrym//
//Lyz, Arra, Ganer//
*A nagy bulcsúzkodás végeztével eltávozik Pycta a kis drága pömpölővel. Megmarad a szent hármas itten MilOchassba. Lyzendra már be is osztja a fiát favágónak vagy mifene. A felvonóra dölyfösen kihúzza magát.*
- Úgy igaz! Felvónót köll majd csinájjál fijjam.
*Megerősíti az aranyhajú elf utasításait a papus háza kapcsolatán. Ganertől át is veszi a szót, nehogy valami butaságot locsogjon oda Lyzendrának. Közvetlen a szőkeség után átragadja a szóvitelt.*
- A veress jány mán biztos jó van. Pycta megbazseváta mán ezalatt kítszer is. Úgy futhan mán vele mint a nyúl.
*Elég is lesz a veres témából. Kezdődjék az építkezés.*
- Hogyne drága jányom. Arrafelí kiníztem egy jó kis öblösterebélyes fácskát.
*Ráncos kezével mutat is arra ahol a fája van.*
- Gyere fijjam, ne teketórázzunk itten, ha mán vót olyan kedves Lyzendra megengedílyezni a házamat!
*Arra papus még mindig a lovon ül és ösztökéli a gnómot munkára, nehogy eltunyuljon még a végén.*
- Megyünk is jányom. Nem tartanánk fel tíged. Jön a tíl is oszt iparoskodni köll a házammal. A Fákba Lakó segíssen meg minket!
*Kezébe veszi a gyeplőt és a fekete táltost meglódítja a kiszemelt fa irányába. Ganernek meg int, hogy mehetnek már.*
//N'othrym//
//Lyz, Arra, Ganer//
*A nagy bulcsúzkodás végeztével eltávozik Pycta a kis drága pömpölővel. Megmarad a szent hármas itten MilOchassba. Lyzendra már be is osztja a fiát favágónak vagy mifene. A felvonóra dölyfösen kihúzza magát.*
- Úgy igaz! Felvónót köll majd csinájjál fijjam.
*Megerősíti az aranyhajú elf utasításait a papus háza kapcsolatán. Ganertől át is veszi a szót, nehogy valami butaságot locsogjon oda Lyzendrának. Közvetlen a szőkeség után átragadja a szóvitelt.*
- A veress jány mán biztos jó van. Pycta megbazseváta mán ezalatt kítszer is. Úgy futhan mán vele mint a nyúl.
*Elég is lesz a veres témából. Kezdődjék az építkezés.*
- Hogyne drága jányom. Arrafelí kiníztem egy jó kis öblösterebélyes fácskát.
*Ráncos kezével mutat is arra ahol a fája van.*
- Gyere fijjam, ne teketórázzunk itten, ha mán vót olyan kedves Lyzendra megengedílyezni a házamat!
*Arra papus még mindig a lovon ül és ösztökéli a gnómot munkára, nehogy eltunyuljon még a végén.*
- Megyünk is jányom. Nem tartanánk fel tíged. Jön a tíl is oszt iparoskodni köll a házammal. A Fákba Lakó segíssen meg minket!
*Kezébe veszi a gyeplőt és a fekete táltost meglódítja a kiszemelt fa irányába. Ganernek meg int, hogy mehetnek már.*
69. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2020-02-12 16:24:37
Üzenet elküldve: 2020-02-12 16:24:37
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
//Ezer őszi levél alatt//
//N'othrym//
//Lyz, Ganer, Arra//
*A rengeteg fülbevaló imitálására, Lyz megsimítja kislányának fürtös haját, de a tündér kaksi dolgot meghagyja Pyctának. Igyekszik teljesen komolyan odafigyelni a jövevényekre, még ha mosolytól kezd csillogni szeme Nievesha kérdése hallatán.
Repes a lelke, amikor Nievesha felajánlja, hogy választ neki fülbevalót. Ha ő választja ki kicsiny ujjaival, vagy Pycta neki ugyan olyan kedves és szívmelengető.*
- Vigyázok, Drágám. *Suttogja még a kicsinek búcsúzáskor, mielőtt azok útnak indulnának. A távolodó két alakot figyeli még egy pár pillanatig, pont ahogy az anyai s női szív távolodó gyermek és kedves után sajdul. Már hiányoznak, de feladat van bőven, amivel törődnie kell.
Utána viszont az aprónépek felé fordul figyelme, melyet nem kerül el, hogy két kezének segítségét ajánlja Ganeer, ami ez esetben jól is jöhet, hisz a gnómok jó munkabírású és eszes nép hírében állnak.*
- Azt hiszem Ganer, lenne feladat bőséggel a faluban. Arrafelé terjeszkedünk, és még nagyon sok félkész házunk van. Úgy hírlik, Arraele úr, felvonót szeretne a lombházához, ezért ha volnának ilyen irányú tapasztalatai, szintén szívesen vennénk.* Máris sorolja Lyz, hogy a házépítésen túl némi gnómikus szerkezet sem ártana a közösség egyik legidősebb tagjának.*
- A kisasszonyért ne aggódjon, Pycta egészen biztosan meggyógyítja *fűzi össze maga előtt ujjait.*
- Rendben Papus, kezdjenek csak neki. Kiválasztotta már a fát? Melyikre épül majd a háza? *billenti félre fejét, ahogyan érdeklődik az öreg tervei iránt.*
//N'othrym//
//Lyz, Ganer, Arra//
*A rengeteg fülbevaló imitálására, Lyz megsimítja kislányának fürtös haját, de a tündér kaksi dolgot meghagyja Pyctának. Igyekszik teljesen komolyan odafigyelni a jövevényekre, még ha mosolytól kezd csillogni szeme Nievesha kérdése hallatán.
Repes a lelke, amikor Nievesha felajánlja, hogy választ neki fülbevalót. Ha ő választja ki kicsiny ujjaival, vagy Pycta neki ugyan olyan kedves és szívmelengető.*
- Vigyázok, Drágám. *Suttogja még a kicsinek búcsúzáskor, mielőtt azok útnak indulnának. A távolodó két alakot figyeli még egy pár pillanatig, pont ahogy az anyai s női szív távolodó gyermek és kedves után sajdul. Már hiányoznak, de feladat van bőven, amivel törődnie kell.
Utána viszont az aprónépek felé fordul figyelme, melyet nem kerül el, hogy két kezének segítségét ajánlja Ganeer, ami ez esetben jól is jöhet, hisz a gnómok jó munkabírású és eszes nép hírében állnak.*
- Azt hiszem Ganer, lenne feladat bőséggel a faluban. Arrafelé terjeszkedünk, és még nagyon sok félkész házunk van. Úgy hírlik, Arraele úr, felvonót szeretne a lombházához, ezért ha volnának ilyen irányú tapasztalatai, szintén szívesen vennénk.* Máris sorolja Lyz, hogy a házépítésen túl némi gnómikus szerkezet sem ártana a közösség egyik legidősebb tagjának.*
- A kisasszonyért ne aggódjon, Pycta egészen biztosan meggyógyítja *fűzi össze maga előtt ujjait.*
- Rendben Papus, kezdjenek csak neki. Kiválasztotta már a fát? Melyikre épül majd a háza? *billenti félre fejét, ahogyan érdeklődik az öreg tervei iránt.*
68. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2020-02-09 13:35:06
Üzenet elküldve: 2020-02-09 13:35:06
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Ezer őszi levél alatt//
//N'othrym//
//Lyz, Ganer, Arra//
*Lyzenda a kedves Aranyhaj nyájasan fogadja Ganert. Ennek az öreg jócskán örül.*
- Még szíp, hogy figyelek rája. Úgy beillesztem ín a közössígbe mintha gyökerestűl itt élt vóna, bezony ám.
*Az öreg tántoríthatatlan Ganer csatalakozásában. Elvégre a fiáról van szó. Ki ne tenné meg a fiáért? Ugye.*
- Nosza akko kezdjünk bele a dógok megömerísíbe fijjam.
- Lyzendrám belekezdeník a lombházam ípítísébe Ganer fiammal. Ha ádásodad adod rá, akkor neki is kezdenínk a munkának mielűtt kifagyasztja a valagam a téli fagy.
*Nagyon érik már a fa teteji kunyhó felhúzása. Az öreg nyugodt éveinek bölcsője lenne tulajdonképp. A gnóm fia meg biztos elég erős meg okos, hogy megépítse. Tán még a közösség más tagjai is segítenek a monumentális kivételezésben. Az tuti, hogy a papus hozzálát amint Lyzendra rábólint. A gnómember kölyök közbe még nyájaskodik Lyzendrával. Legalább udvariasságot oktatott bele az öreg. a veres gnóm lány is megkapja a szanitécet. Pycta pikkpakk összefoltozza aztán mehet Eír hírével. Ki tudja miféle okból bocsánkázott errefelé valami megveszett ebbel.*
//N'othrym//
//Lyz, Ganer, Arra//
*Lyzenda a kedves Aranyhaj nyájasan fogadja Ganert. Ennek az öreg jócskán örül.*
- Még szíp, hogy figyelek rája. Úgy beillesztem ín a közössígbe mintha gyökerestűl itt élt vóna, bezony ám.
*Az öreg tántoríthatatlan Ganer csatalakozásában. Elvégre a fiáról van szó. Ki ne tenné meg a fiáért? Ugye.*
- Nosza akko kezdjünk bele a dógok megömerísíbe fijjam.
- Lyzendrám belekezdeník a lombházam ípítísébe Ganer fiammal. Ha ádásodad adod rá, akkor neki is kezdenínk a munkának mielűtt kifagyasztja a valagam a téli fagy.
*Nagyon érik már a fa teteji kunyhó felhúzása. Az öreg nyugodt éveinek bölcsője lenne tulajdonképp. A gnóm fia meg biztos elég erős meg okos, hogy megépítse. Tán még a közösség más tagjai is segítenek a monumentális kivételezésben. Az tuti, hogy a papus hozzálát amint Lyzendra rábólint. A gnómember kölyök közbe még nyájaskodik Lyzendrával. Legalább udvariasságot oktatott bele az öreg. a veres gnóm lány is megkapja a szanitécet. Pycta pikkpakk összefoltozza aztán mehet Eír hírével. Ki tudja miféle okból bocsánkázott errefelé valami megveszett ebbel.*
67. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2020-02-08 18:11:59
Üzenet elküldve: 2020-02-08 18:11:59
Rang: Játékos
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
//Ezer őszi levél alatt//
*Az óriás miután az elf és a fél-elf elhagyták a helyszínt, Monsotor Lyzendráék után, hogy közölje, hogy Gwaandril elment füvekért és bogyókért a temetéshez, de Lyz házánál már nem lelte őket, szóval máshol is kereste őt, de egy pár perc után az óriás megunta a keresést, és a saját épülőben lévő házához indul, ahol még korábban építőanyagot is készített elő egy itteni tanácsára, hogy ne kelljen futkosnia építőanyagok és más eszközök, dolgok után. A ház félig kész van, az oldalai is az alap megvannak, de még a háztető nincs felépítve. Az óriás felmászik a ház egyik oldalának a tetejére egy gerendának való fadarabbal, szájában kalapáccsal és egy marék szöggel a nadrágja jobb zsebében. Miután nagy nehezen felmászott, az első gerendát elhelyezi a főfalhoz és odaszögeli azt, majd lemászik és felmászik a falhoz, ahol a gerenda másik oldala van, majd ott is odaszögeli azt a főfalhoz. A gerendák felhelyezésével és rögzítésével egy egész napja megy el, és ebbe belemerülvén elfeledkezik Juhar temetéséről, ami e napon folyik.*
*Az óriás miután az elf és a fél-elf elhagyták a helyszínt, Monsotor Lyzendráék után, hogy közölje, hogy Gwaandril elment füvekért és bogyókért a temetéshez, de Lyz házánál már nem lelte őket, szóval máshol is kereste őt, de egy pár perc után az óriás megunta a keresést, és a saját épülőben lévő házához indul, ahol még korábban építőanyagot is készített elő egy itteni tanácsára, hogy ne kelljen futkosnia építőanyagok és más eszközök, dolgok után. A ház félig kész van, az oldalai is az alap megvannak, de még a háztető nincs felépítve. Az óriás felmászik a ház egyik oldalának a tetejére egy gerendának való fadarabbal, szájában kalapáccsal és egy marék szöggel a nadrágja jobb zsebében. Miután nagy nehezen felmászott, az első gerendát elhelyezi a főfalhoz és odaszögeli azt, majd lemászik és felmászik a falhoz, ahol a gerenda másik oldala van, majd ott is odaszögeli azt a főfalhoz. A gerendák felhelyezésével és rögzítésével egy egész napja megy el, és ebbe belemerülvén elfeledkezik Juhar temetéséről, ami e napon folyik.*
66. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2020-02-07 22:58:07
Üzenet elküldve: 2020-02-07 22:58:07
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 323
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 323
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Ezer őszi levél alatt//
//N'othrym//
//Arraele, Ganer és a többiek//
- Szervusz ifjú hölgy! *Köszönti lágyan és barátságosan a kis Niev-et. Akarva akaratlanul hallja kislány kérdését az apukája felé. Mosolyt csal arcára az ártatlan gyermeki kérdés, amit Arra papus kap a kislánytól. Arra papa erősködését Pycta egy kis kétellyel fogadja, ami teljesen érthető jelen helyzetben. Nem ismerik Ganer-t és nem tudnak róla mást csak, amit a papus elmondott. Megérti az erdőlakók kételyeit. Tiszteletteljesen várja, hogyan döntenek a sorsa felől. Pycta vendégként üdvözli és esélyt szavaz a megismerésére. Ganer ezt tisztelettel egy főhajtással kifejezve háláját, elfogadja.*
- Köszönöm, hogy lehetőséget adtok a megismerésemre. Ha bármiben állhatok rendelkezésetekre, ne habozzatok szólni. Nem félek bepiszkítani a kezem. *Bármilyen feladatot kész ellátni, amivel megbízzák. Legyen az favágás, építés vagy bármi más, amiben hasznát lelik.*
- Hálás vagyok, hogy segít Dharlarann kisasszonynak. *Ez a hála Pyctának szól, hiszen készségesen vállalta, hogy megnézi a gnóm lányt. Arra papus úgy látszik nem haragudott meg Niev kérdésén. A továbbiakban még próbál Ganer érdekében szót emelni, de már így is sokat tett érte az idős tündér. Lyzendra is köszönti őt a maguk köszöntésével, amit szintén főhajtással viszonoz.*
- Köszönöm! *Valóban nagyon kedves a két vezető részéről, hogy Ganer-nek adnak egy lehetőséget, amit a gnóm nagyra is értékel. Lyzendra Arra papára bízza Ganer-t, amit a gnóm természetesen elfogad, s reméli, hogy Arra papus elvállalja a felelősséget érte.*
//N'othrym//
//Arraele, Ganer és a többiek//
- Szervusz ifjú hölgy! *Köszönti lágyan és barátságosan a kis Niev-et. Akarva akaratlanul hallja kislány kérdését az apukája felé. Mosolyt csal arcára az ártatlan gyermeki kérdés, amit Arra papus kap a kislánytól. Arra papa erősködését Pycta egy kis kétellyel fogadja, ami teljesen érthető jelen helyzetben. Nem ismerik Ganer-t és nem tudnak róla mást csak, amit a papus elmondott. Megérti az erdőlakók kételyeit. Tiszteletteljesen várja, hogyan döntenek a sorsa felől. Pycta vendégként üdvözli és esélyt szavaz a megismerésére. Ganer ezt tisztelettel egy főhajtással kifejezve háláját, elfogadja.*
- Köszönöm, hogy lehetőséget adtok a megismerésemre. Ha bármiben állhatok rendelkezésetekre, ne habozzatok szólni. Nem félek bepiszkítani a kezem. *Bármilyen feladatot kész ellátni, amivel megbízzák. Legyen az favágás, építés vagy bármi más, amiben hasznát lelik.*
- Hálás vagyok, hogy segít Dharlarann kisasszonynak. *Ez a hála Pyctának szól, hiszen készségesen vállalta, hogy megnézi a gnóm lányt. Arra papus úgy látszik nem haragudott meg Niev kérdésén. A továbbiakban még próbál Ganer érdekében szót emelni, de már így is sokat tett érte az idős tündér. Lyzendra is köszönti őt a maguk köszöntésével, amit szintén főhajtással viszonoz.*
- Köszönöm! *Valóban nagyon kedves a két vezető részéről, hogy Ganer-nek adnak egy lehetőséget, amit a gnóm nagyra is értékel. Lyzendra Arra papára bízza Ganer-t, amit a gnóm természetesen elfogad, s reméli, hogy Arra papus elvállalja a felelősséget érte.*
65. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2020-02-05 19:45:02
Üzenet elküldve: 2020-02-05 19:45:02
Rang: Játékos
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Ezer őszi levél alatt//
//N'othrym//
//Arraele, Ganer és a többiek//
- Háááát ennyiííí!
*Két karját kitárva mutatja, hogy mennyi is a végtelen. Láthatóan nagyon sok az a végtelen. Hogy a fülében-fülén nincs is ennyi hely? Az igazán nem is számít. Amúgy is a fülbevalónál jobban izgatja az utazás gondolata, meg van egy csomó olyan kérdés, amit hitelenjében fel szeretne tenni, mert egyszer csak az eszébe ötlenek.*
- Apaaaaa! Igaz, hogy a tündérek nem kaksiznak? Meg az unikornisok sem? Ugye? Hallottam a többi gyerektől.
*A kérdésfeltevés teljesen komoly, arcán látszik is komolyan gondolja, az pedig meg sem fordul a fejében, hogy a többi gyerek esetleg viccelt vele, vagy szánt szándékkal átejtették.
Csalódottságának nem ad hangot, hogy az irbiszt nem viszik magukkal, csak az orrát ráncolja kicsit.
A felnőttek beszélgetésére amúgy nem figyel, vagy legalábbis látszólag nem. Viszont zsizseg, ebből Pycta tudhatja, hogy mindenáron bele akarna szólni, de hát a jó kislányok nem csacsognak bele a felnőttek beszélgetésébe. Nagyon szeretne, mégsem teszi, csak azt az ártatlan kis kérdést teszi fel a papszi kapcsán, mire Pycta rögtön el is rontja a jókedvét egy szidással.*
- Jóóóvaaan!
*Húzza el a szájacskáját, főleg arra, hogy a csúnya - mert igenis csúnya - bácsi kineveti. Nem szereti ha kinevetik, durcás arcocskával méregeti az öreget. Feltűnően sértődötten fordul Lyz felé.*
- Jóvan anyaaaa. Majd akkor. Választok neked fülbevalót, jóóóó? Aztán te is vigyázzál ám magadra! Jóóó?
*Pycta hamar végez a rámolással, úgyhogy nyálas-cuppanóssal búcsúzik Lyztől.*
//N'othrym//
//Arraele, Ganer és a többiek//
- Háááát ennyiííí!
*Két karját kitárva mutatja, hogy mennyi is a végtelen. Láthatóan nagyon sok az a végtelen. Hogy a fülében-fülén nincs is ennyi hely? Az igazán nem is számít. Amúgy is a fülbevalónál jobban izgatja az utazás gondolata, meg van egy csomó olyan kérdés, amit hitelenjében fel szeretne tenni, mert egyszer csak az eszébe ötlenek.*
- Apaaaaa! Igaz, hogy a tündérek nem kaksiznak? Meg az unikornisok sem? Ugye? Hallottam a többi gyerektől.
*A kérdésfeltevés teljesen komoly, arcán látszik is komolyan gondolja, az pedig meg sem fordul a fejében, hogy a többi gyerek esetleg viccelt vele, vagy szánt szándékkal átejtették.
Csalódottságának nem ad hangot, hogy az irbiszt nem viszik magukkal, csak az orrát ráncolja kicsit.
A felnőttek beszélgetésére amúgy nem figyel, vagy legalábbis látszólag nem. Viszont zsizseg, ebből Pycta tudhatja, hogy mindenáron bele akarna szólni, de hát a jó kislányok nem csacsognak bele a felnőttek beszélgetésébe. Nagyon szeretne, mégsem teszi, csak azt az ártatlan kis kérdést teszi fel a papszi kapcsán, mire Pycta rögtön el is rontja a jókedvét egy szidással.*
- Jóóóvaaan!
*Húzza el a szájacskáját, főleg arra, hogy a csúnya - mert igenis csúnya - bácsi kineveti. Nem szereti ha kinevetik, durcás arcocskával méregeti az öreget. Feltűnően sértődötten fordul Lyz felé.*
- Jóvan anyaaaa. Majd akkor. Választok neked fülbevalót, jóóóó? Aztán te is vigyázzál ám magadra! Jóóó?
*Pycta hamar végez a rámolással, úgyhogy nyálas-cuppanóssal búcsúzik Lyztől.*
64. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2020-02-05 15:32:34
Üzenet elküldve: 2020-02-05 15:32:34
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
//Ezer őszi levél alatt//
//N'othrym//
//Arraele, Ganer és a többiek//
*Érdeklődve hallgatja Ganer válaszait. Érdekes és egyben szívszorító is, hogy elementarista fogadott gyermek után szintén hasonló képességűvel fújta össze a szél a törpe uraságot.*
- A Fákban Lakó útjai kifürkészhetetlenek *mosolyodik papusra, és Ganerre. Pycta bizalmatlanabb, aminek egy részről örül. Érdekes fordulatnak tekinti, hogy régebben ez éppen fordítva volt.
A sérült megsegítésére úgy gondolja ő lesz a legalkalmasabb, hisz Umont is ő gyógyította meg.*
~Csak tudnám, merre tekereg, az az 'átkozott' szerzetes.~
*Jó ideje nem látta, pedig megbeszélték, hogy a tavernában leülnek majd beszélgetni.*
- Érem, sajnálom. Hiszem, hogy Pycta tud majd rajta segíteni *nyugtatja meg a gnóm urat, legjobb tudása szerint.
Úgy indultak a Nothrymból, hogy fülbevaló lyukasztás után indul a kis kompánia a városba, de a sebesült miatt nem várhatnak addig. Bár, talán ennyi még beleférhet az időbe, míg Pycta összekészül.
A beszélgetés folyamán, ugyan először Pycta bizalmatlannak tűnt végül mégis köszönti Mil'Ochassban a jövevényt, így Lyz megkönnyebbülhet, hogy a reggeli jó hangulatot nem árnyékolja be a tartósan bizalmatlanság.*
- Erdőszellem hozott köztünk *köszönti Lyz is a jövevényt, mint egyet közülük, ám úgy gondolja, Arraele lesz az alkalmas mentorának.*
- Egyelőre viszont Papus felelőssége lesz, hogy rendben átlásd a közösségünket *egy barátságosan is nyomatékos smaragd pillantás az idős tündér felé, mellyel az önként vállalt atyai szerepet egyúttal hivatalossá is teszi.*
- Jól gondolom, hogy nem lesz terhedre Arraele úr? *kérdezi még az idős tündértől, mielőtt búcsúzóra hajlana sajátjaitól.
Aztán az indulni készülő Pyctához és Nieveshához fordul.*
- Köszönöm, egy kincs vagy *rebegi alig hallhatóan, csak épp elf füleknek kedvezve, miután a sebesült segítségére indulna azonnal Pycta.*
- Vigyázzatok az úton * búcsúzóul homlokát érinti s apró szeretetteljes csókkal búcsúzik tőle.*
- Drágám, fogadj szót és érezd jól magad. *fordul a kislányhoz, majd homlokon csókolja, s ölelésébe vonja őt is.*
- A fülbevalót utána is meg tudjuk csinálni. És ha én is kapok *egy óvatos pillantás Pycta felé* akkor nekem is kell újat fúrni. *Már látja lelki szemei előtt az anya-lánya pillanatot, amikor mindketten új ékszerrel bővítik a skálát, és egyszerre nem tudják melyik oldalon feküdjenek éjszaka, mert úgy ég, bármerre is fordulnak.*
//N'othrym//
//Arraele, Ganer és a többiek//
*Érdeklődve hallgatja Ganer válaszait. Érdekes és egyben szívszorító is, hogy elementarista fogadott gyermek után szintén hasonló képességűvel fújta össze a szél a törpe uraságot.*
- A Fákban Lakó útjai kifürkészhetetlenek *mosolyodik papusra, és Ganerre. Pycta bizalmatlanabb, aminek egy részről örül. Érdekes fordulatnak tekinti, hogy régebben ez éppen fordítva volt.
A sérült megsegítésére úgy gondolja ő lesz a legalkalmasabb, hisz Umont is ő gyógyította meg.*
~Csak tudnám, merre tekereg, az az 'átkozott' szerzetes.~
*Jó ideje nem látta, pedig megbeszélték, hogy a tavernában leülnek majd beszélgetni.*
- Érem, sajnálom. Hiszem, hogy Pycta tud majd rajta segíteni *nyugtatja meg a gnóm urat, legjobb tudása szerint.
Úgy indultak a Nothrymból, hogy fülbevaló lyukasztás után indul a kis kompánia a városba, de a sebesült miatt nem várhatnak addig. Bár, talán ennyi még beleférhet az időbe, míg Pycta összekészül.
A beszélgetés folyamán, ugyan először Pycta bizalmatlannak tűnt végül mégis köszönti Mil'Ochassban a jövevényt, így Lyz megkönnyebbülhet, hogy a reggeli jó hangulatot nem árnyékolja be a tartósan bizalmatlanság.*
- Erdőszellem hozott köztünk *köszönti Lyz is a jövevényt, mint egyet közülük, ám úgy gondolja, Arraele lesz az alkalmas mentorának.*
- Egyelőre viszont Papus felelőssége lesz, hogy rendben átlásd a közösségünket *egy barátságosan is nyomatékos smaragd pillantás az idős tündér felé, mellyel az önként vállalt atyai szerepet egyúttal hivatalossá is teszi.*
- Jól gondolom, hogy nem lesz terhedre Arraele úr? *kérdezi még az idős tündértől, mielőtt búcsúzóra hajlana sajátjaitól.
Aztán az indulni készülő Pyctához és Nieveshához fordul.*
- Köszönöm, egy kincs vagy *rebegi alig hallhatóan, csak épp elf füleknek kedvezve, miután a sebesült segítségére indulna azonnal Pycta.*
- Vigyázzatok az úton * búcsúzóul homlokát érinti s apró szeretetteljes csókkal búcsúzik tőle.*
- Drágám, fogadj szót és érezd jól magad. *fordul a kislányhoz, majd homlokon csókolja, s ölelésébe vonja őt is.*
- A fülbevalót utána is meg tudjuk csinálni. És ha én is kapok *egy óvatos pillantás Pycta felé* akkor nekem is kell újat fúrni. *Már látja lelki szemei előtt az anya-lánya pillanatot, amikor mindketten új ékszerrel bővítik a skálát, és egyszerre nem tudják melyik oldalon feküdjenek éjszaka, mert úgy ég, bármerre is fordulnak.*
63. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2020-02-02 08:47:17
Üzenet elküldve: 2020-02-02 08:47:17
Rang: Játékos
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 62
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Őrség//
*Az őrködés sohasem egy felemelő dolog, legalábbis annak, aki nem szokta azt. Persze, a felépített tornyok hozzájárulnak a kényelemhez, de, aki nem bírja, nyilvánvalóan az egyik legunalmasabb és legfárasztóbb időtöltés. Folytonos koncentráció, a szem elfárad a figyelésben, s egy idő után a látott dolgok megszokottá válnak, mely a figyelem rovására megy. Szinte kívánja olykor a szerzet a meglepetést, a különleges látványt, mert elméje áhítozik a változás után... ez így van, legalábbis a hagyományos szerzeteknél, de nem Araivennél. Kedveli ezt a feladatot, azt is lehetne mondani, hogy erre termett, s, ahogy a torony csendes magányában üldögél, íját tisztogatja. Hamar megpirkadt, az éjjelt elfújta a hűs hajnali szél, s órákra órák telepedtek. A kis nullum, halk zörgéssel érkezik, s körötte repkedő apró rovarokat, bogarakat vadássza le. Az elf mosolyogva figyeli, s, hogy tagjait kissé megmozgassa, lassan mászik le a torony stabil létráján.
Néhány óra szórakoztatóbb és forgalmasabb, mint a többi, Ganner és Arrale apó érkezésekor a kaput kellett megnyitni, emellett időközben egy elf, Gwaandrill is távozik, elég rohamos tempóban. Van, annyira jó megfigyelő, hogy lássa a zaklatottságot, korábban látta a temetést is, Aravien igyekszik minden tevékenységet megfigyelni, mert függetlenül attól, hogy feladata a falhoz köti, a külső biztonság mellett, a belső biztosítása is feladata. Nem szól hozzá, csak kaput nyit, mindig amikor kell és csupán addig, amíg kell, aztán hangos dördüléssel zárja be. Körsétáján mást is ellenőriz, a megereszkedett pántokat zsírozza, s a felépített fal elemeit ellenőrzi, hol korhadtabb már, azt jelöli, hogy az építész csapat cserélni tudja. Nem történik semmi különleges, s nyugodtan mászhat fel ismét a toronyba, hogy immár faragó kését elővéve kezdjen, egy újabb íj készítésébe. Talán Nievesha, Pycta lánya örülne egy gyakorló íjnak, hisz, ha a vadonban szeretne megmaradni, talán kiképzését is elkezdik majd. Persze a döntés nem rajta áll. Ő csak mindenki és Mil'Ochass érdekeit tartja szem előtt.*
*Az őrködés sohasem egy felemelő dolog, legalábbis annak, aki nem szokta azt. Persze, a felépített tornyok hozzájárulnak a kényelemhez, de, aki nem bírja, nyilvánvalóan az egyik legunalmasabb és legfárasztóbb időtöltés. Folytonos koncentráció, a szem elfárad a figyelésben, s egy idő után a látott dolgok megszokottá válnak, mely a figyelem rovására megy. Szinte kívánja olykor a szerzet a meglepetést, a különleges látványt, mert elméje áhítozik a változás után... ez így van, legalábbis a hagyományos szerzeteknél, de nem Araivennél. Kedveli ezt a feladatot, azt is lehetne mondani, hogy erre termett, s, ahogy a torony csendes magányában üldögél, íját tisztogatja. Hamar megpirkadt, az éjjelt elfújta a hűs hajnali szél, s órákra órák telepedtek. A kis nullum, halk zörgéssel érkezik, s körötte repkedő apró rovarokat, bogarakat vadássza le. Az elf mosolyogva figyeli, s, hogy tagjait kissé megmozgassa, lassan mászik le a torony stabil létráján.
Néhány óra szórakoztatóbb és forgalmasabb, mint a többi, Ganner és Arrale apó érkezésekor a kaput kellett megnyitni, emellett időközben egy elf, Gwaandrill is távozik, elég rohamos tempóban. Van, annyira jó megfigyelő, hogy lássa a zaklatottságot, korábban látta a temetést is, Aravien igyekszik minden tevékenységet megfigyelni, mert függetlenül attól, hogy feladata a falhoz köti, a külső biztonság mellett, a belső biztosítása is feladata. Nem szól hozzá, csak kaput nyit, mindig amikor kell és csupán addig, amíg kell, aztán hangos dördüléssel zárja be. Körsétáján mást is ellenőriz, a megereszkedett pántokat zsírozza, s a felépített fal elemeit ellenőrzi, hol korhadtabb már, azt jelöli, hogy az építész csapat cserélni tudja. Nem történik semmi különleges, s nyugodtan mászhat fel ismét a toronyba, hogy immár faragó kését elővéve kezdjen, egy újabb íj készítésébe. Talán Nievesha, Pycta lánya örülne egy gyakorló íjnak, hisz, ha a vadonban szeretne megmaradni, talán kiképzését is elkezdik majd. Persze a döntés nem rajta áll. Ő csak mindenki és Mil'Ochass érdekeit tartja szem előtt.*
62. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2020-01-31 12:57:13
Üzenet elküldve: 2020-01-31 12:57:13
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Ezer őszi levél alatt//
//N'othrym//
//Arraele, Ganer és a többiek//
*Na, most jól összefecsegett mindent. Az a baj, hogy a szavak csak úgy tódultak az öreg szürkeállományából. Ilyenkor bő lére ereszti a mondandóját megtámogatva mindennel ami az eszébe jut. Annak azért a lovon ülve is örül, hogy legalább a két vezér előtt mutathatja be az új fiát. Lyzendra belecsap a lecsóba. Ganer hasznos lesz vagy nem? Biztos ez járhat a fejébe. Az öreg valahogy így képzeli el. Pycta barátja ért a sebkezeléshez, vajákossághoz mint kiderül. Aranyhaj meg is kéri a harcos elfet, hogy ruccanjon el a barátba megnézni a sebesült veres gnómlányt. Ganer utánozza apját és locsifecsibe megy át pedig ráparancsolt, hogy ne vigye túlzásba. Erre feszt önállósodik. Egy hangyányit szigorú szemöldökkel sasol le a fiúra. Csak, hogy érezze a szigor tekintetét. A kisded is beszédbe kezd a végire. Olyan sok idő telt el míg nem látta, hogy már beszél is. Tényleg öregszik a vén tündér.*
- Óhó a kis őszinte!
*Delejeset kacag azon amit Nievesha félhangosan pusmogott az apacukája ölébe. Nem haragszik egyáltalán. A gyerekek már csak ilyenek. Kíváncsiak és kimondják amit gondolnak. Ezen aztán derül az öreg. Az apája szépen elmagyarázza neki mi is a helyzet. Így kell nevelni kérem szépen. Az öreg elismerően bólogat Pycta tanítására.*
- Megírtem a kítkedísetek. Nekem is gyors vót a törtínés kereke. Legyen kírlek a vendígünk míg megösmeritek. S majdan ha látjátok benne a protencikált, akkor eldöntiktek, hogy alkalmas é a közössígbe.
*Megérti Pycta komolyságát. Ha ez a verzió jó a vezetőknek annak Arrapó csak örülni fog. A gnóm meg jó ha meghúzza magát és jól viselkedik, no nem mintha eddig rossz lett volna, na de hát akkor is.*
//N'othrym//
//Arraele, Ganer és a többiek//
*Na, most jól összefecsegett mindent. Az a baj, hogy a szavak csak úgy tódultak az öreg szürkeállományából. Ilyenkor bő lére ereszti a mondandóját megtámogatva mindennel ami az eszébe jut. Annak azért a lovon ülve is örül, hogy legalább a két vezér előtt mutathatja be az új fiát. Lyzendra belecsap a lecsóba. Ganer hasznos lesz vagy nem? Biztos ez járhat a fejébe. Az öreg valahogy így képzeli el. Pycta barátja ért a sebkezeléshez, vajákossághoz mint kiderül. Aranyhaj meg is kéri a harcos elfet, hogy ruccanjon el a barátba megnézni a sebesült veres gnómlányt. Ganer utánozza apját és locsifecsibe megy át pedig ráparancsolt, hogy ne vigye túlzásba. Erre feszt önállósodik. Egy hangyányit szigorú szemöldökkel sasol le a fiúra. Csak, hogy érezze a szigor tekintetét. A kisded is beszédbe kezd a végire. Olyan sok idő telt el míg nem látta, hogy már beszél is. Tényleg öregszik a vén tündér.*
- Óhó a kis őszinte!
*Delejeset kacag azon amit Nievesha félhangosan pusmogott az apacukája ölébe. Nem haragszik egyáltalán. A gyerekek már csak ilyenek. Kíváncsiak és kimondják amit gondolnak. Ezen aztán derül az öreg. Az apája szépen elmagyarázza neki mi is a helyzet. Így kell nevelni kérem szépen. Az öreg elismerően bólogat Pycta tanítására.*
- Megírtem a kítkedísetek. Nekem is gyors vót a törtínés kereke. Legyen kírlek a vendígünk míg megösmeritek. S majdan ha látjátok benne a protencikált, akkor eldöntiktek, hogy alkalmas é a közössígbe.
*Megérti Pycta komolyságát. Ha ez a verzió jó a vezetőknek annak Arrapó csak örülni fog. A gnóm meg jó ha meghúzza magát és jól viselkedik, no nem mintha eddig rossz lett volna, na de hát akkor is.*
61. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2020-01-30 16:43:40
Üzenet elküldve: 2020-01-30 16:43:40
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Ezer őszi levél alatt//
//N'othrym//
//Arraele, Ganer és a többiek//
*Magabiztos arccal nyugtatja meg Lyzt, hogy nem lesz baj. Kurta biccentéssel tudatja, hogy ha így akarja, elviszi magával a kicsit. Nagyobb biztonságban nem is lehetne, mint mellette.*
- Milyen az a végtelen fülbevaló? *Kérdi őszinte, tréfás érdeklődéssel miközben lefelé tartanak a N'othrymből, mert halvány fogalma sincs, milyen is lehet egy olyan ékszer.*
- Nem, nem gyalog megyünk, hanem Éjviharral. Xauzurt nem szabad bevinnünk a városba. Egy irbisz az erdőbe való. *Magyarázza utazásuk módját. Niev köszönését halovány mosollyal hallgatja. Imádja, hogy ilyen kis szégyenlős a kislánya.
A nyakában lógó Nieveshával az ölében köszönti Arraelét és az ismeretlen gnómot. Lombzöld tekintete végigfut az ifjú, magas termetű ifjún. Nem nyújt kezet. Egyelőre nem ismeri a gnómot és nem is nagyon szokott kezet fogni, másképp nevelték. Alig láthatóan biccent a bemutatkozásra.*
- Köszönjük. Igen, a kislányom, Nievesha. *Mutatja be. A kicsi hajától talán nem látszik, hogy koránt sem elf fülei vannak, de ha Ganer látná, az sem jelentene semmit.
Közben Lyz is megérkezik, megköszönve ő is a kislány szépségére tett megjegyzést. Arraele részéről még szoknia kell ezt a fiamozást, de nem látszik rajta semmi, csak kurtán meghajtja fejét a vén tündér előtt. Ganer érkezésének magyarázatát magára vállalja a tündér, az erdőmélyi elf pedig érdeklődő tekintettel hallgatja a beszámolót. A sebesült említésére összébb szalad ezüst szemöldöke, de nem szól közbe. A csuhátlan csuhás előtt nem ismeretlen Arraele elmélete az eltűnt Mogrimról. Amikor megemlíti, hogy meglátta az ifjú gnómban Mogrimot, a lombzöld tekintet újra Ganerre vándorol.*
- Értem. *Pár szívdobbanásnyi ideig fürkészi még a gnómot, majd hol rá, hogy Arraelére nézve fejti ki véleményét.*
- Bocsáss meg, Arraele, de gy karperec és egy eskü nekem nem elég, hogy azonnal megbízzak valakiben, akit most először látok. *Komoly, kifejezéstelennek ható tekintete onnan a gnómra siklik.*
- Téged sem szeretnélek megbántani és természetesen szívesen látunk, de, ahogy Arraele is mondta, előbb megismernénk, mielőtt bizalmat szavazunk neked. *Semmi bántó nincs a hangjában, tárgyilagos és határozott, de nem barátságtalan.
Lyzendra érdekes kérdést tesz fel az ifjú gnómnak, az erdőmélyi kíváncsian várja a választ. Arra pedig, hogy a városba menet, beugorjanak a Három Barátba, csak beleegyezően bólint. Mi sem természetesebb annál, hogy segítsen egy bajbajutotton.
Kiderül aztán, hogy Ganer elementarista varázsló, de még tanulmányai elején jár. A megemlített nevet az emlékezetébe vési, hogy ha odaérnek a tavernához, tudja, kit keressen.
Nievesha kérdése reméli, hogy nem zavar meg senkit a beszámolóban, lehajtva fejét, halk szavakkal válaszol a kicsinek.*
- Nem illik olyat mondani bárkire, hogy csúnya. Te sem örülnél neki, igaz? *Kérdi halkan.*
- Vannak olyan helyek, ahol másképpen beszélnek, másképp ejtik ki a szavakat, ott például a mi beszédünket neveznék furcsának. Érted? *Magyarázza visszafogott hangon.
Ha mindenki elmondta, amit szeretett volna, megszólal újra a többiek felé.*
- Bocsássatok meg, most, hogy tudom, sebesült van a tavernában, gyorsan indulnék is. Ganer, az Erdő Szíve hozott Mil'Ochassban, remélem, rászolgálsz Arraele bizalmára. Érezd jól magad közöttünk. *Fordul a gnóm, majd a vén tündér felé enyhe meghajlással. végül pedig közelebb lép Lyzhez.*
- Összepakolok gyorsan és indulunk. Vigyázok Nieveshára, ne aggódj és amit lehet, jövünk is vissza. *Elfmód összeérintett homlokkal elköszön, majd futó csókot lehel az ajkai szélére. Hagy időt, hogy Lyz elbúcsúzzon és viszont Nievtől, majd ha nem állítja meg még senki, akkor elindul, hogy összeszedje felszerelését, ruhát és még ami kellhet egy rövid utazáshoz, majd Éjvihart felnyergelve elindulhassanak a tavernába.*
- Gyere, kincsem, hamarosan indulunk és beugrunk a Három Barátba is. *Mosolyog a kislányra az ölében.*
//N'othrym//
//Arraele, Ganer és a többiek//
*Magabiztos arccal nyugtatja meg Lyzt, hogy nem lesz baj. Kurta biccentéssel tudatja, hogy ha így akarja, elviszi magával a kicsit. Nagyobb biztonságban nem is lehetne, mint mellette.*
- Milyen az a végtelen fülbevaló? *Kérdi őszinte, tréfás érdeklődéssel miközben lefelé tartanak a N'othrymből, mert halvány fogalma sincs, milyen is lehet egy olyan ékszer.*
- Nem, nem gyalog megyünk, hanem Éjviharral. Xauzurt nem szabad bevinnünk a városba. Egy irbisz az erdőbe való. *Magyarázza utazásuk módját. Niev köszönését halovány mosollyal hallgatja. Imádja, hogy ilyen kis szégyenlős a kislánya.
A nyakában lógó Nieveshával az ölében köszönti Arraelét és az ismeretlen gnómot. Lombzöld tekintete végigfut az ifjú, magas termetű ifjún. Nem nyújt kezet. Egyelőre nem ismeri a gnómot és nem is nagyon szokott kezet fogni, másképp nevelték. Alig láthatóan biccent a bemutatkozásra.*
- Köszönjük. Igen, a kislányom, Nievesha. *Mutatja be. A kicsi hajától talán nem látszik, hogy koránt sem elf fülei vannak, de ha Ganer látná, az sem jelentene semmit.
Közben Lyz is megérkezik, megköszönve ő is a kislány szépségére tett megjegyzést. Arraele részéről még szoknia kell ezt a fiamozást, de nem látszik rajta semmi, csak kurtán meghajtja fejét a vén tündér előtt. Ganer érkezésének magyarázatát magára vállalja a tündér, az erdőmélyi elf pedig érdeklődő tekintettel hallgatja a beszámolót. A sebesült említésére összébb szalad ezüst szemöldöke, de nem szól közbe. A csuhátlan csuhás előtt nem ismeretlen Arraele elmélete az eltűnt Mogrimról. Amikor megemlíti, hogy meglátta az ifjú gnómban Mogrimot, a lombzöld tekintet újra Ganerre vándorol.*
- Értem. *Pár szívdobbanásnyi ideig fürkészi még a gnómot, majd hol rá, hogy Arraelére nézve fejti ki véleményét.*
- Bocsáss meg, Arraele, de gy karperec és egy eskü nekem nem elég, hogy azonnal megbízzak valakiben, akit most először látok. *Komoly, kifejezéstelennek ható tekintete onnan a gnómra siklik.*
- Téged sem szeretnélek megbántani és természetesen szívesen látunk, de, ahogy Arraele is mondta, előbb megismernénk, mielőtt bizalmat szavazunk neked. *Semmi bántó nincs a hangjában, tárgyilagos és határozott, de nem barátságtalan.
Lyzendra érdekes kérdést tesz fel az ifjú gnómnak, az erdőmélyi kíváncsian várja a választ. Arra pedig, hogy a városba menet, beugorjanak a Három Barátba, csak beleegyezően bólint. Mi sem természetesebb annál, hogy segítsen egy bajbajutotton.
Kiderül aztán, hogy Ganer elementarista varázsló, de még tanulmányai elején jár. A megemlített nevet az emlékezetébe vési, hogy ha odaérnek a tavernához, tudja, kit keressen.
Nievesha kérdése reméli, hogy nem zavar meg senkit a beszámolóban, lehajtva fejét, halk szavakkal válaszol a kicsinek.*
- Nem illik olyat mondani bárkire, hogy csúnya. Te sem örülnél neki, igaz? *Kérdi halkan.*
- Vannak olyan helyek, ahol másképpen beszélnek, másképp ejtik ki a szavakat, ott például a mi beszédünket neveznék furcsának. Érted? *Magyarázza visszafogott hangon.
Ha mindenki elmondta, amit szeretett volna, megszólal újra a többiek felé.*
- Bocsássatok meg, most, hogy tudom, sebesült van a tavernában, gyorsan indulnék is. Ganer, az Erdő Szíve hozott Mil'Ochassban, remélem, rászolgálsz Arraele bizalmára. Érezd jól magad közöttünk. *Fordul a gnóm, majd a vén tündér felé enyhe meghajlással. végül pedig közelebb lép Lyzhez.*
- Összepakolok gyorsan és indulunk. Vigyázok Nieveshára, ne aggódj és amit lehet, jövünk is vissza. *Elfmód összeérintett homlokkal elköszön, majd futó csókot lehel az ajkai szélére. Hagy időt, hogy Lyz elbúcsúzzon és viszont Nievtől, majd ha nem állítja meg még senki, akkor elindul, hogy összeszedje felszerelését, ruhát és még ami kellhet egy rövid utazáshoz, majd Éjvihart felnyergelve elindulhassanak a tavernába.*
- Gyere, kincsem, hamarosan indulunk és beugrunk a Három Barátba is. *Mosolyog a kislányra az ölében.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 511-530