Nincs játékban - Mil'Ochass
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Mil'Ochass | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 20 (381. - 400. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
400. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2020-01-03 18:43:17
Üzenet elküldve: 2020-01-03 18:43:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
//Előkészületek//
//Gwaandril//
//Gwaandril sátra//
*Az északi jelére az óriás követi őt, egyenesen a sátra irányába. Úgy néz ki, hogy az elf szívesen fogadja az óriás segítségét. Bár az is igaz, hogy az elf nem tud arról, hogy Mons még csak azóta kezdett el építkezésekbe, amióta Mil'Ochassba lépett. Közben Gwaandril közli vele, hogy Juhar testét még ma elégetik és dalokkal kísérik a Túlra. Monsotornak mlg nem volt része ilyesmi fajta veszteségben, de valamilyen szintű sejtése van róla, mit is érezhet az elf. Monsotor vállára helyezi kezét, majd együttérzően a következőt közli vele:*
-Meg fogjuk adni a társadnak a tiszteletet.
*E mondat után elveszi kezét róla, Gwaandril pedig a tervekért megy, majd int az óriásnak. Monsotor kimegy a sátorból az északi elffel együtt, aztán Gwaandril a kezébe nyomja a tervrajzokat. Monsotor először a "Rendelő-Mancsok" feliratú épület tervrajzait nézi át, majd a "Lakás-Szárnyak" tervrajzaira kerül sor. Az óriás meglepetten figyeli, hogy milyen részletesen vázolta fel a terveket Gwaandril, bár kérdései is vannak az óriásnak. Egy kis időbe telik, míg tanulmányozza az elf elképzeléseit, miket már ábrázolt is. Bár a legtöbb dolog egyértelművé válik az óriás számára, attól még így is megfogalmazódik pár kérdés.*
-Lenne pár kérdésem a házzal kapcsolatban. A kuruzsló szoba mire lesz jó? A mohának milyen funkciója lesz a háztetőn? A lépcsőt nézve a lakóépületednél kisebb-nagyobb állatok képesek lesznek belépni, nem tartasz attól, hogy egy vadállat betéved hozzád?
//Gwaandril//
//Gwaandril sátra//
*Az északi jelére az óriás követi őt, egyenesen a sátra irányába. Úgy néz ki, hogy az elf szívesen fogadja az óriás segítségét. Bár az is igaz, hogy az elf nem tud arról, hogy Mons még csak azóta kezdett el építkezésekbe, amióta Mil'Ochassba lépett. Közben Gwaandril közli vele, hogy Juhar testét még ma elégetik és dalokkal kísérik a Túlra. Monsotornak mlg nem volt része ilyesmi fajta veszteségben, de valamilyen szintű sejtése van róla, mit is érezhet az elf. Monsotor vállára helyezi kezét, majd együttérzően a következőt közli vele:*
-Meg fogjuk adni a társadnak a tiszteletet.
*E mondat után elveszi kezét róla, Gwaandril pedig a tervekért megy, majd int az óriásnak. Monsotor kimegy a sátorból az északi elffel együtt, aztán Gwaandril a kezébe nyomja a tervrajzokat. Monsotor először a "Rendelő-Mancsok" feliratú épület tervrajzait nézi át, majd a "Lakás-Szárnyak" tervrajzaira kerül sor. Az óriás meglepetten figyeli, hogy milyen részletesen vázolta fel a terveket Gwaandril, bár kérdései is vannak az óriásnak. Egy kis időbe telik, míg tanulmányozza az elf elképzeléseit, miket már ábrázolt is. Bár a legtöbb dolog egyértelművé válik az óriás számára, attól még így is megfogalmazódik pár kérdés.*
-Lenne pár kérdésem a házzal kapcsolatban. A kuruzsló szoba mire lesz jó? A mohának milyen funkciója lesz a háztetőn? A lépcsőt nézve a lakóépületednél kisebb-nagyobb állatok képesek lesznek belépni, nem tartasz attól, hogy egy vadállat betéved hozzád?
399. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2020-01-03 10:35:35
Üzenet elküldve: 2020-01-03 10:35:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//MilOchass-ba tartva//
// Arreale, Ganer//
*A gnómeber bizakodó a készenlétet magyarázva.*
- Jó is vóna mihamarabb fijjam mer nyakunkon a tíl oszt kifagy a valagam.
*Ha már a fagynál tartunk akkor mivel fog fűteni a fa tetején? No meg mivel tartja bent a hőt?*
- Kéne valami kandalló is fijjam meg ablakok, hogy ne legyek kerti törpe a télvíz idejín. Benn kíne tartani meleget. Osztán olyan kályha kíne amivel ugye nem gyútom fel a támat mer az nem lenne szerencsís.
*Leszakadna itt egy kis hó meg bejönne mínusz húsz fog hát akkor bizony bajba lenne arra papa mer olyan vastag pufajkát nem tud felvenni, hogy megvédje még az átfagyasztó hidegtől is.*
- Majd gondókozzá rajta. Osztán ne valami gyenge megódást, valami tákolmányon okoskodjál! Öreg napjaimat kínyelembe gondótam eltőteni, nem vacogva egy fa teteji madárfíszekbe amibe még fűtís sincsen.
*Azé ezt jó tisztáztatni a gnómmal, hogy kösse fel a bugyogóját, mert ide minőség kell, nem összehajingált megoldások meg tákolások. Még a kölyök elérzelgősködik, hogy a papus ilyen gyámolító lélek. Együk meg a szívét milyen kis érzékeny a lelke.*
- Mogrim vót a neve. Siheder ifjú kora óta ösmerem, majnem mióta kibújt a tojásból. Tanút az minden tücsök bogár mágustól de a vígire az én szányaim alá kötött ki. Taníttattam a filút oszt igen hírneves is lett meg olyan okos mint egy bőcs tudós. Tán ez is lett a veszte. A sok tudás megtámadta aza agyát. Mán nagyon ücses vót ezekben az elemantrális dógokba. Fűt, fát, tücsktöt, bogart idézett mán. Jó kölyök vót, nem mondhatok mást. Szorgalmas meg hűsíges. Támaszkodhattam rá mindig, amíg az erű el nem nyelt magába.
*Egy törpe káromkodást is elkvartyog magába bosszankodva az elvesztés miatt.*
- Na és te fijjam, hogy keveredíl pon erre? Azon kívűl, hogy a kis veressel szűrögetted a levet.
// Arreale, Ganer//
*A gnómeber bizakodó a készenlétet magyarázva.*
- Jó is vóna mihamarabb fijjam mer nyakunkon a tíl oszt kifagy a valagam.
*Ha már a fagynál tartunk akkor mivel fog fűteni a fa tetején? No meg mivel tartja bent a hőt?*
- Kéne valami kandalló is fijjam meg ablakok, hogy ne legyek kerti törpe a télvíz idejín. Benn kíne tartani meleget. Osztán olyan kályha kíne amivel ugye nem gyútom fel a támat mer az nem lenne szerencsís.
*Leszakadna itt egy kis hó meg bejönne mínusz húsz fog hát akkor bizony bajba lenne arra papa mer olyan vastag pufajkát nem tud felvenni, hogy megvédje még az átfagyasztó hidegtől is.*
- Majd gondókozzá rajta. Osztán ne valami gyenge megódást, valami tákolmányon okoskodjál! Öreg napjaimat kínyelembe gondótam eltőteni, nem vacogva egy fa teteji madárfíszekbe amibe még fűtís sincsen.
*Azé ezt jó tisztáztatni a gnómmal, hogy kösse fel a bugyogóját, mert ide minőség kell, nem összehajingált megoldások meg tákolások. Még a kölyök elérzelgősködik, hogy a papus ilyen gyámolító lélek. Együk meg a szívét milyen kis érzékeny a lelke.*
- Mogrim vót a neve. Siheder ifjú kora óta ösmerem, majnem mióta kibújt a tojásból. Tanút az minden tücsök bogár mágustól de a vígire az én szányaim alá kötött ki. Taníttattam a filút oszt igen hírneves is lett meg olyan okos mint egy bőcs tudós. Tán ez is lett a veszte. A sok tudás megtámadta aza agyát. Mán nagyon ücses vót ezekben az elemantrális dógokba. Fűt, fát, tücsktöt, bogart idézett mán. Jó kölyök vót, nem mondhatok mást. Szorgalmas meg hűsíges. Támaszkodhattam rá mindig, amíg az erű el nem nyelt magába.
*Egy törpe káromkodást is elkvartyog magába bosszankodva az elvesztés miatt.*
- Na és te fijjam, hogy keveredíl pon erre? Azon kívűl, hogy a kis veressel szűrögetted a levet.
398. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2020-01-02 17:59:49
Üzenet elküldve: 2020-01-02 17:59:49
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 134
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 134
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Előkészületek//
//Monsotor//
//Gwaandril sátra//
*Monsotor kedves óriásnak látszik, s mivel Gwaandrilnak még nem igazán volt dolga a fajtájával, így jelenleg, szokásához híven, általánosítani fog. Ahogyan viselkedik vele az óriás, azt szépen megfelelteti a többi égimeszelőnél is. Mosolyog felé, majd bólint.*
-Részemről az öröm, erre gyere! *Int, majd elindul a sátra felé, nem kevés görccsel a hasában, s gombóccal a torkában. Még mindig a halott Juhar fekszik annak aljában, szépen elterülve. Amint odaérnek és az északi egy sóhaj után felhúzza az egyik bőrdarabot, hogy Monsotor bemehessen, ezt meg is láthatja a társa.*
-Még ma elégetjük. Felkeresem azt, akit Lyz megemlített és tisztesen, otthoni dalokkal lép át a Túlra. Örök társam volt. *Jelenleg nem köt többet a másik orrára, így is sajnálja, hogy ilyenekről kell beszélnie. Még mindig könnybe labadna a szeme, de nem engedi magának, hogy sírjon. Elég volt mára. Odamegy a tervekhez, amik az egyik sarokban, az írórönkjén pihennek egymáson, majd int az óriásnak, hogy menjenek ki velük. Talán az kényelmesebb a másiknak is. Ha ez így történik, a kezébe nyomja azokat. Monsotor kétszintes rajzot láthat, alul egy "Rendelő-Mancsok" feliratú épülettel, amit külön lapokon, helyiségenként mutat be az elf által készített, részletes vázlat. Másik a "Lakás-Szárnyak", az emelet, a lakrész, amit lépcső köt csupán a fakunyhóhoz, önálló lombházként is funkcionál, valamint kötélhágcsókkal Dronrin terveivel is kapcsolatban van. A lány rajzai is az övéi közt hevernek, pár talán még részletesebb is, mint a férfi alkotásai. Van miket áttekinteni, bőven.*
//Monsotor//
//Gwaandril sátra//
*Monsotor kedves óriásnak látszik, s mivel Gwaandrilnak még nem igazán volt dolga a fajtájával, így jelenleg, szokásához híven, általánosítani fog. Ahogyan viselkedik vele az óriás, azt szépen megfelelteti a többi égimeszelőnél is. Mosolyog felé, majd bólint.*
-Részemről az öröm, erre gyere! *Int, majd elindul a sátra felé, nem kevés görccsel a hasában, s gombóccal a torkában. Még mindig a halott Juhar fekszik annak aljában, szépen elterülve. Amint odaérnek és az északi egy sóhaj után felhúzza az egyik bőrdarabot, hogy Monsotor bemehessen, ezt meg is láthatja a társa.*
-Még ma elégetjük. Felkeresem azt, akit Lyz megemlített és tisztesen, otthoni dalokkal lép át a Túlra. Örök társam volt. *Jelenleg nem köt többet a másik orrára, így is sajnálja, hogy ilyenekről kell beszélnie. Még mindig könnybe labadna a szeme, de nem engedi magának, hogy sírjon. Elég volt mára. Odamegy a tervekhez, amik az egyik sarokban, az írórönkjén pihennek egymáson, majd int az óriásnak, hogy menjenek ki velük. Talán az kényelmesebb a másiknak is. Ha ez így történik, a kezébe nyomja azokat. Monsotor kétszintes rajzot láthat, alul egy "Rendelő-Mancsok" feliratú épülettel, amit külön lapokon, helyiségenként mutat be az elf által készített, részletes vázlat. Másik a "Lakás-Szárnyak", az emelet, a lakrész, amit lépcső köt csupán a fakunyhóhoz, önálló lombházként is funkcionál, valamint kötélhágcsókkal Dronrin terveivel is kapcsolatban van. A lány rajzai is az övéi közt hevernek, pár talán még részletesebb is, mint a férfi alkotásai. Van miket áttekinteni, bőven.*
397. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2019-12-31 09:45:35
Üzenet elküldve: 2019-12-31 09:45:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 317
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 317
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//MilOchass-ba tartva//
//Arreale, Ganer//
*Arra papa összességében véve nem tűnik rossz személynek. Kicsit furcsa bizonyos tekintetben. Az biztos, hogy a világot egy saját szemszögből látja és a véleménye elég konkrét és határozott. Mind ezek mellett jó szándékot vél felfedezni az idős tündér támogató tetteiben, terveiben. Lassan kezdi megérteni, vagy inkább hozzászokni a tündér úr stílusához, személyiségéhez. Szereti a különleges személyiségeket, mert a velük való bánásmód is különlegesnek kell, hogy legyen, másként előfordul, hogy kezelhetetlenek. Türelemmel és a saját nyelvük vagy gondolkodásuk felhasználásával szoros barátságot is lehet kötni az ilyen személyekkel. Gondolataiból visszahúzza a házépítés tervezete. Azért az megnyugtató Ganer számára, hogy az egész építkezés nem az ő terhére íródik.*
- Ez remek, akkor hamar felhúzzuk a házát Arra papa. *Mosolyogva mondja oldalra fordítva fejét a lovon a tündér felé. Kicsit már furcsállni kezdni, hogy úton vannak egy ideje, de a közeli települést még nem érték el. Ekkor Arra papa is jelzi, hogy a sötétben nem tud úgy tájékozódni és egy kicsit félrenavigálta Ganert. A gnóm ezen nem haragszik meg, bárkivel előfordul. A kapott módosító útvonalat követve vezet tovább a lovát. Az útirány korrigálása után szívesen hallgatja Arra papa történetét az életéről. ~Wegtorenben tényleg nehéz lehetett bármit is termeszteni.~ Néhol elgondolkodik rajta, hogy az idős tündér fiatalon is kereste a kihívásokat, annak ellenére, hogy földművesként azt hihetné az ember, hogy nem nagyon mozgolódik, vándorol. Azért jó hallani, hogy így élete alkonyán megpihent Arthenior környékén. A tanáccsal való kapcsolatáról is említést tesz Arra papa, de ezt nem érti még teljesen. Az már érdekesebb számára, hogy a kora előre haladtával a tündér úr felkarolja és támogatja az ifjú tehetségeket.*
- Ez igazán szép Öntől Arra papa. *Nemes cselekedet amit Ganer szívesen ismer el. Kíváncsisága sok kérdést szülne még, de egy van, ami kiemelkedik a többi közül.*
- Mesélne egy kicsit a fiáról, már ha nem bántó vagy fájó ez most? *Eddig csak szerte foszló információi vannak a tündér fiáról, akinek valami kötődése volt a mindent átható erőhöz, ez pedig roppantul érdekli Ganer-t.*
//Arreale, Ganer//
*Arra papa összességében véve nem tűnik rossz személynek. Kicsit furcsa bizonyos tekintetben. Az biztos, hogy a világot egy saját szemszögből látja és a véleménye elég konkrét és határozott. Mind ezek mellett jó szándékot vél felfedezni az idős tündér támogató tetteiben, terveiben. Lassan kezdi megérteni, vagy inkább hozzászokni a tündér úr stílusához, személyiségéhez. Szereti a különleges személyiségeket, mert a velük való bánásmód is különlegesnek kell, hogy legyen, másként előfordul, hogy kezelhetetlenek. Türelemmel és a saját nyelvük vagy gondolkodásuk felhasználásával szoros barátságot is lehet kötni az ilyen személyekkel. Gondolataiból visszahúzza a házépítés tervezete. Azért az megnyugtató Ganer számára, hogy az egész építkezés nem az ő terhére íródik.*
- Ez remek, akkor hamar felhúzzuk a házát Arra papa. *Mosolyogva mondja oldalra fordítva fejét a lovon a tündér felé. Kicsit már furcsállni kezdni, hogy úton vannak egy ideje, de a közeli települést még nem érték el. Ekkor Arra papa is jelzi, hogy a sötétben nem tud úgy tájékozódni és egy kicsit félrenavigálta Ganert. A gnóm ezen nem haragszik meg, bárkivel előfordul. A kapott módosító útvonalat követve vezet tovább a lovát. Az útirány korrigálása után szívesen hallgatja Arra papa történetét az életéről. ~Wegtorenben tényleg nehéz lehetett bármit is termeszteni.~ Néhol elgondolkodik rajta, hogy az idős tündér fiatalon is kereste a kihívásokat, annak ellenére, hogy földművesként azt hihetné az ember, hogy nem nagyon mozgolódik, vándorol. Azért jó hallani, hogy így élete alkonyán megpihent Arthenior környékén. A tanáccsal való kapcsolatáról is említést tesz Arra papa, de ezt nem érti még teljesen. Az már érdekesebb számára, hogy a kora előre haladtával a tündér úr felkarolja és támogatja az ifjú tehetségeket.*
- Ez igazán szép Öntől Arra papa. *Nemes cselekedet amit Ganer szívesen ismer el. Kíváncsisága sok kérdést szülne még, de egy van, ami kiemelkedik a többi közül.*
- Mesélne egy kicsit a fiáról, már ha nem bántó vagy fájó ez most? *Eddig csak szerte foszló információi vannak a tündér fiáról, akinek valami kötődése volt a mindent átható erőhöz, ez pedig roppantul érdekli Ganer-t.*
396. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2019-12-30 14:34:27
Üzenet elküldve: 2019-12-30 14:34:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//MilOchass-ba tartva//
// Arreale, Ganer//
*A gnómember a hátépítésre is szavát adja, ami derék dolog, igen derék. Még aztán a felvonógépről is sző valami tervet. Látszik, hogy jó befektetés volt ez a Ganer. Az öreg arra papa kiszagolja a lehetőségeket, úgy biza.*
- Segít majd a Pycta is meg tán mások is. Szóval nem egyedűl rád hárítódik az egísz munka terhe.
*Sok a dolgos kéz, ami elkel majd a házépítéskor. Fontos, hogy kényelmes is legyen tiszta is, meg jó legyen a kilátás, legyen friss a levegő meg pár ilyen apróság, amiket Arra papa fontosnak gondol, hogy meglegyenek a jövendőbeli házában. No hát ezek lennének a legszükségesebb kívánságok, ezeken kívül semmi extra igénye nincsen. Egyszerű tündér, egyszerű vágyakkal. Mennek és mennek mendegélnek de valahogy mintha az imént kettővel rosszul fordultak volna balra.*
- No fijjam asszem kettűvel ezelőtt rosszúl fordultunk balra annál a nagy buzogányfánál. Vissza kíne menni oszt ott jobbra fordúni. Setétben máskípp fekszik a helyzet.
*Bizony a sötétség nagy úr, mint az éhség. Most a tájékozódásban kavarja meg a papust, no de hát egyszer csak odaérnek.*
- Hogy én? Hát he. Nosza. Egyszerű fődműves családba nevelkedtem. Wegtoreni születésű vagyok egyíbkint csak nem sokat íltem ott mert egy pöttyet rossz a főd arrafelí a fődműveseknek. Sihederlegíny koromba tarizsnyát vettem oszt elindútam nyakamba a világgal. Dógoztam a nagy fővárosok területín, tán mindegyikníl. Nosza a víge az lett, hogy itt kötöttem ki Artheniorba mer itt vót a legjobb a főd a művelísre. Itt dógoztam le a munkát, oszt innen mentem nyugállományba. A tanácstúl meg kapom a nyugellátmány ellátást. Mióta öreg vagyok azóta keresem a tehetsíges ifjakat, hogy felkaroljam űket, hogy kitanícsam sok tudálíkosságra. Mire vagy míg kíváncsi?
// Arreale, Ganer//
*A gnómember a hátépítésre is szavát adja, ami derék dolog, igen derék. Még aztán a felvonógépről is sző valami tervet. Látszik, hogy jó befektetés volt ez a Ganer. Az öreg arra papa kiszagolja a lehetőségeket, úgy biza.*
- Segít majd a Pycta is meg tán mások is. Szóval nem egyedűl rád hárítódik az egísz munka terhe.
*Sok a dolgos kéz, ami elkel majd a házépítéskor. Fontos, hogy kényelmes is legyen tiszta is, meg jó legyen a kilátás, legyen friss a levegő meg pár ilyen apróság, amiket Arra papa fontosnak gondol, hogy meglegyenek a jövendőbeli házában. No hát ezek lennének a legszükségesebb kívánságok, ezeken kívül semmi extra igénye nincsen. Egyszerű tündér, egyszerű vágyakkal. Mennek és mennek mendegélnek de valahogy mintha az imént kettővel rosszul fordultak volna balra.*
- No fijjam asszem kettűvel ezelőtt rosszúl fordultunk balra annál a nagy buzogányfánál. Vissza kíne menni oszt ott jobbra fordúni. Setétben máskípp fekszik a helyzet.
*Bizony a sötétség nagy úr, mint az éhség. Most a tájékozódásban kavarja meg a papust, no de hát egyszer csak odaérnek.*
- Hogy én? Hát he. Nosza. Egyszerű fődműves családba nevelkedtem. Wegtoreni születésű vagyok egyíbkint csak nem sokat íltem ott mert egy pöttyet rossz a főd arrafelí a fődműveseknek. Sihederlegíny koromba tarizsnyát vettem oszt elindútam nyakamba a világgal. Dógoztam a nagy fővárosok területín, tán mindegyikníl. Nosza a víge az lett, hogy itt kötöttem ki Artheniorba mer itt vót a legjobb a főd a művelísre. Itt dógoztam le a munkát, oszt innen mentem nyugállományba. A tanácstúl meg kapom a nyugellátmány ellátást. Mióta öreg vagyok azóta keresem a tehetsíges ifjakat, hogy felkaroljam űket, hogy kitanícsam sok tudálíkosságra. Mire vagy míg kíváncsi?
395. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2019-12-30 12:15:06
Üzenet elküldve: 2019-12-30 12:15:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Ezer őszi levél alatt//
//N'othrym//
- Nincs kizárva. *Válaszol mosolyogva a kislánynak, miközben a kenyeret keni vajjal és mézzel.*
- De ahhoz sokat kell enni és edzeni, én sem csak úgy magamtól lettem ilyen nagy és gyors. *Teszi hozzá kedvesen, majd átadja a kenyeret a türelmetlen csöppségnek.*
- Ügyesen, kincsem. *Mondja még és lenyalja az ujján marad mézcseppet. Szeretetteljes mosollyal nézi a kicsit, ahogy majszolja a kenyeret, azt sem bánja, ha összekeni az arcát vele, majd lemossák később.
A kérdés, melyet Nievesha feltesz, meglepi, de nem hagyja, hogy meglepettsége kiüljön az arcára, így nyugodt kifejezéssel az arcán kezd neki megkenni egy másik kenyeret. Kell pár szívdobbanásnyi idő, míg összeszedi a gondolatait a válaszra. Számított már az ilyen és ehhez hasonló kérdésekre, de valahogy mégsem sikerült teljes mértékben felkészülnie.*
- Tudod, te nem vagy elf, mint én. *Kezd bele a válaszba. Azt már korábban elhatározta, hogy nem fog hazudni a kicsinek.*
- Az elfeknek van ilyen hegyes füle, mint nekem is. *Int a vajas késsel saját elf füle felé.*
- Te, kincsem, embernek születtél. Az anyukád ember volt. Ám ez semmin nem változtat, én ettől csak jobban szeretlek. *Folytatná még, de megérkezik Lyzendra. Lyzt Nievesha anyukájának tekinti, de tudhatja, hogy nem ő a vér szerinti anyja.*
- Kincsem... *Szól halkan a kislányra a pillantás és a lesújtó szavak után, de befejezi a második vajas-mézes kenyér kenését és átnyújtja Lyznek.*
- A lényeg az, hogy nem az számít, milyen a füled, hanem az, hogy mennyire szeretlek és te mennyire szeretsz engem. *Fordulnak vissza szavai az eredeti téma és Nievesha felé, majd nekikezd egy harmadik, immáron saját felhasználású szelet kenyér kenésébe.*
//N'othrym//
- Nincs kizárva. *Válaszol mosolyogva a kislánynak, miközben a kenyeret keni vajjal és mézzel.*
- De ahhoz sokat kell enni és edzeni, én sem csak úgy magamtól lettem ilyen nagy és gyors. *Teszi hozzá kedvesen, majd átadja a kenyeret a türelmetlen csöppségnek.*
- Ügyesen, kincsem. *Mondja még és lenyalja az ujján marad mézcseppet. Szeretetteljes mosollyal nézi a kicsit, ahogy majszolja a kenyeret, azt sem bánja, ha összekeni az arcát vele, majd lemossák később.
A kérdés, melyet Nievesha feltesz, meglepi, de nem hagyja, hogy meglepettsége kiüljön az arcára, így nyugodt kifejezéssel az arcán kezd neki megkenni egy másik kenyeret. Kell pár szívdobbanásnyi idő, míg összeszedi a gondolatait a válaszra. Számított már az ilyen és ehhez hasonló kérdésekre, de valahogy mégsem sikerült teljes mértékben felkészülnie.*
- Tudod, te nem vagy elf, mint én. *Kezd bele a válaszba. Azt már korábban elhatározta, hogy nem fog hazudni a kicsinek.*
- Az elfeknek van ilyen hegyes füle, mint nekem is. *Int a vajas késsel saját elf füle felé.*
- Te, kincsem, embernek születtél. Az anyukád ember volt. Ám ez semmin nem változtat, én ettől csak jobban szeretlek. *Folytatná még, de megérkezik Lyzendra. Lyzt Nievesha anyukájának tekinti, de tudhatja, hogy nem ő a vér szerinti anyja.*
- Kincsem... *Szól halkan a kislányra a pillantás és a lesújtó szavak után, de befejezi a második vajas-mézes kenyér kenését és átnyújtja Lyznek.*
- A lényeg az, hogy nem az számít, milyen a füled, hanem az, hogy mennyire szeretlek és te mennyire szeretsz engem. *Fordulnak vissza szavai az eredeti téma és Nievesha felé, majd nekikezd egy harmadik, immáron saját felhasználású szelet kenyér kenésébe.*
394. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2019-12-30 11:44:09
Üzenet elküldve: 2019-12-30 11:44:09
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 317
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 317
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//MilOchass-ba tartva//
//Arreale, Ganer//
*A tündértől hallott valamivel több, mint harminc év a stimmelhet, mivel Ganer a negyvenet tapossa idén. Ha azt nézzük, akkor a mostani találkozásukhoz, ennek már olyan sok köze nincs. Ganer még csupán gyermek volt akkor, nem emlékszik annyira, hogy apja kikkel üzletelt, hiszen neki ez akkoriban egyáltalán nem volt fontos. Azt jól eltalálta Arra papa, hogy az apja kereskedő, méghozzá nem is akármilyen. Családja jómódja, főként apjának köszönhető, és az ő kereskedői képességeinek. Most egy kicsit izgalmasabb témára térnek át. Megtudja, hogy a közösség életében két meghatározó személy van, akik feltehetően a vezetést és iránymutatást biztosítják a többi tagnak. Örömmel fogadja, hogy elfekkel lesz dolga. Mindig is szerette népüket, azért amiért olyan nagy tisztelettel vannak a természet és egyáltalán minden élet iránt. Persze vannak kivételek köztük is, de az elhangzottak alapján ez a közösség igazi barátságos elf közösség lehet. A neveket könnyen megjegyezi és a személyleírást is, bár azt kissé hiányosan adja meg az idős tündér. Komolyabb követelményt úgy látszik nem követelnek meg csak az általánosan elfogadott normális viselkedést, ami teljesen jogos és érthető. Talán lehetnek még apróságok, amikről ott szerez tudomást, de talán a lényeget meg is tudta a tündértől. Ekkor egy szokatlan felkérést kap Arra papától. Lombház építésben kéri a segítségét. Egy kis időre meglepetten pislog, majd segítőkészen bólogat.*
- Persze, segítek, miért is ne. *Fák között azért nem lehet olyan egyszerű egy strapabíró házat építeni, de valahogy majd csak megoldják. Gnómok és elfek sok csodát létre tudnak hozni együtt. A felvonó szerkezeten elmereng egy kicsit.*
- Talán a felvonószerkezet megoldható. Csiga és pontosan kiszámolt ellensúllyal. Bár ehhez kapaszkodnia kell, vagy legalább is valami biztonságos megoldást majd kitalálok. A lépcső mindenképpen kellene, mint feljutási alternatíva. Ha pedig a csigás megoldás mellett maradunk, akkor az alapvetően Arra papa súlyához lesz mérve, így aki soványabb vagy nehezebb annál nem fog működni, sőt még veszélyes is lenne használni. De ezt bizonyára megtudjuk beszélni a közösség vezetőivel is. *A megoldásokon máris elkezdenek kattogni a fejében lévő gnómi fogaskerekek. Ötletek, tervek és lehetséges megoldások tömkelegét vázolja fel magának fejben.*
- Ha már itt tartunk, mesélne valamit magáról Arra papa? *A terveket félreteszi egy picit, bár szívesen ötletelne most erről, de szeretné jobban megismerni a tündért és megérteni jobban a támogatásának a hátterét.*
//Arreale, Ganer//
*A tündértől hallott valamivel több, mint harminc év a stimmelhet, mivel Ganer a negyvenet tapossa idén. Ha azt nézzük, akkor a mostani találkozásukhoz, ennek már olyan sok köze nincs. Ganer még csupán gyermek volt akkor, nem emlékszik annyira, hogy apja kikkel üzletelt, hiszen neki ez akkoriban egyáltalán nem volt fontos. Azt jól eltalálta Arra papa, hogy az apja kereskedő, méghozzá nem is akármilyen. Családja jómódja, főként apjának köszönhető, és az ő kereskedői képességeinek. Most egy kicsit izgalmasabb témára térnek át. Megtudja, hogy a közösség életében két meghatározó személy van, akik feltehetően a vezetést és iránymutatást biztosítják a többi tagnak. Örömmel fogadja, hogy elfekkel lesz dolga. Mindig is szerette népüket, azért amiért olyan nagy tisztelettel vannak a természet és egyáltalán minden élet iránt. Persze vannak kivételek köztük is, de az elhangzottak alapján ez a közösség igazi barátságos elf közösség lehet. A neveket könnyen megjegyezi és a személyleírást is, bár azt kissé hiányosan adja meg az idős tündér. Komolyabb követelményt úgy látszik nem követelnek meg csak az általánosan elfogadott normális viselkedést, ami teljesen jogos és érthető. Talán lehetnek még apróságok, amikről ott szerez tudomást, de talán a lényeget meg is tudta a tündértől. Ekkor egy szokatlan felkérést kap Arra papától. Lombház építésben kéri a segítségét. Egy kis időre meglepetten pislog, majd segítőkészen bólogat.*
- Persze, segítek, miért is ne. *Fák között azért nem lehet olyan egyszerű egy strapabíró házat építeni, de valahogy majd csak megoldják. Gnómok és elfek sok csodát létre tudnak hozni együtt. A felvonó szerkezeten elmereng egy kicsit.*
- Talán a felvonószerkezet megoldható. Csiga és pontosan kiszámolt ellensúllyal. Bár ehhez kapaszkodnia kell, vagy legalább is valami biztonságos megoldást majd kitalálok. A lépcső mindenképpen kellene, mint feljutási alternatíva. Ha pedig a csigás megoldás mellett maradunk, akkor az alapvetően Arra papa súlyához lesz mérve, így aki soványabb vagy nehezebb annál nem fog működni, sőt még veszélyes is lenne használni. De ezt bizonyára megtudjuk beszélni a közösség vezetőivel is. *A megoldásokon máris elkezdenek kattogni a fejében lévő gnómi fogaskerekek. Ötletek, tervek és lehetséges megoldások tömkelegét vázolja fel magának fejben.*
- Ha már itt tartunk, mesélne valamit magáról Arra papa? *A terveket félreteszi egy picit, bár szívesen ötletelne most erről, de szeretné jobban megismerni a tündért és megérteni jobban a támogatásának a hátterét.*
393. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2019-12-30 10:40:16
Üzenet elküldve: 2019-12-30 10:40:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//MilOchass-ba tartva//
// Arreale, Ganer//
*Valamin nagyon agyal a gnómja, csak azt nem lehet tudni, hogy mi jár a kis fogaskerekecskéiben.*
- Régen vót fijjam, régen hát. Több mint harmincegynéhány esztendeje.
*Hú azok a régi szép idők Wegtorenben, hamar elszálltak Arra papa emlékei között, mint a tavaszi szél.*
- Apád igen jó nagy kufár fijjam. Büszke lehetsz rá he. Arra mán nem emlíkszem, hogy ott döngicsílté körülte de egy kis purgyíkot láttam ott a lábánál. Nem kírdeztem kije mije neje, csak megníztem oszt kísz. Nem egy nagy ösmeretsíg ezt be köll lássam de szegrűl vígrűl ösmerősök vagyunk.
*Ez az ismeretség pont elég alap egy jó tanítvány és pártfogó együttműködéshez.*
- Szavadon is foglak fijjam!
*Nehogy már eltűnjek a segédei! A gnómember elég komolyan mondja amit az öreg elhisz neki.*
- No hát a közössíg, egen. A vezírünk Lyzendra, egy aranyhajú elf lányka. Drága lélek egyem mög. No meg ott van a védelmező elf, Pycta. Elsűre mogorvának tűnik de csak szigorú. Jópofa fazonelf ha megösmered. Szabály lenne valami? Érezd jól magad oszt ne keverj kalamajkát mer azt nem szeretik túságosan.
*Útravaló kezdetnek pont elég, pontosan elég ennyi.*
- Osztán mondjad csak fijjam, segítené öregapádnak egy lombházat rittyenteni a fák tetejín? Jó vóna valami szerkezet, ami felvisz oda, meg lehoz ha íppen a dógomat kell vígezni, mer ugye senki se szeretní, hogy a fejére vígezzem a dógom odenftrűl.
// Arreale, Ganer//
*Valamin nagyon agyal a gnómja, csak azt nem lehet tudni, hogy mi jár a kis fogaskerekecskéiben.*
- Régen vót fijjam, régen hát. Több mint harmincegynéhány esztendeje.
*Hú azok a régi szép idők Wegtorenben, hamar elszálltak Arra papa emlékei között, mint a tavaszi szél.*
- Apád igen jó nagy kufár fijjam. Büszke lehetsz rá he. Arra mán nem emlíkszem, hogy ott döngicsílté körülte de egy kis purgyíkot láttam ott a lábánál. Nem kírdeztem kije mije neje, csak megníztem oszt kísz. Nem egy nagy ösmeretsíg ezt be köll lássam de szegrűl vígrűl ösmerősök vagyunk.
*Ez az ismeretség pont elég alap egy jó tanítvány és pártfogó együttműködéshez.*
- Szavadon is foglak fijjam!
*Nehogy már eltűnjek a segédei! A gnómember elég komolyan mondja amit az öreg elhisz neki.*
- No hát a közössíg, egen. A vezírünk Lyzendra, egy aranyhajú elf lányka. Drága lélek egyem mög. No meg ott van a védelmező elf, Pycta. Elsűre mogorvának tűnik de csak szigorú. Jópofa fazonelf ha megösmered. Szabály lenne valami? Érezd jól magad oszt ne keverj kalamajkát mer azt nem szeretik túságosan.
*Útravaló kezdetnek pont elég, pontosan elég ennyi.*
- Osztán mondjad csak fijjam, segítené öregapádnak egy lombházat rittyenteni a fák tetejín? Jó vóna valami szerkezet, ami felvisz oda, meg lehoz ha íppen a dógomat kell vígezni, mer ugye senki se szeretní, hogy a fejére vígezzem a dógom odenftrűl.
392. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2019-12-30 08:34:27
Üzenet elküldve: 2019-12-30 08:34:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 317
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 317
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//MilOchass-ba tartva//
//Arreale, Ganer//
*Elgondolkodik egy pillanatra azon, amit az idős tündér mond. Elképzelhető, hogy jó pár évvel ezelőtt volt valami kapcsolata a családjával. Mivel a beszélgetésüknek ez a része is érdekli, ezért tovább hallgatja Arra papa mondandóját. Az üzleti megbeszélést elképzelhetőnek tartja, hiszen az apja vezette a családi vállalkozást, így sok személlyel kerülhetett kapcsolatba. Azon nagyon meglepődik, hogy elméletileg találkoztak is az idős úrral, akkor amikor Ganer még kicsi volt. Egyelőre nem tartja lehetetlennek a történetet, s amíg az ellenkezője nem igazolódik be addig elhiheti a tündér történetét.*
- Ez tényleg régen lehetett Arra papa. A korát tekintve bizonyára már akkor sem volt fiatal. *Nem tudja mennyi idős ehet a tündér, de az elmondottak alapján száz vagy a felett is meglehet.*
- Apámnak sok üzleti kapcsolata volt, így nem tartom kizártnak, hogy akár láthatott is akkoriban. Mindig ott legyeskedtem apám körül, néha még zavarta is, hogy a megbeszélések közben is ott ólálkodtam a közelében. *Mosoly ül ki az arcára, amikor visszagondol a gyerekkorára. Nagyon szerette az apját és már gyermekként a nyomába szeretett volna járni. Inkább apás volt, mint talán anyás. Az emlékekből visszatérve Arra papa arról biztosítja, hogy kitaníttatja. Ezek után ezt nem nehéz elhinnie, hiszen nemrég kapott is tőle anyagi támogatást erre. Egy figyelmeztetés is tartozik az idős tündér részéről. Nem szabad egyesülnie az erővel, nem mintha tudná, hogy azt hogyan lehet.*
- Szavamat adom Arra papa, hogy nem egyesülök az erővel. *Ezt komolyan gondolja, bár őszintén szólva nem tudja, hogy egyáltalán lehetséges e, de ha az idős úrnak ez az óhaja, akkor ennyit igazán meg tud tenni neki. Azért az már mindjárt finomabb közeledés, hogy lehetősége lesz megismerni a közösséget és utána dönteni a sorsáról. A felkínált lehetőségek egyáltalán nem állnak távol a céljaitól, amik ide vezérelték.*
- Arra papa, mondana pár szót a közösségről, vezetőkről, esetleg szabályokról, hogy mire érdemes figyelni, betartani? *Mielőtt odaérnek nem árt ha tud pár dolgot az itteni szokásokról.*
//Arreale, Ganer//
*Elgondolkodik egy pillanatra azon, amit az idős tündér mond. Elképzelhető, hogy jó pár évvel ezelőtt volt valami kapcsolata a családjával. Mivel a beszélgetésüknek ez a része is érdekli, ezért tovább hallgatja Arra papa mondandóját. Az üzleti megbeszélést elképzelhetőnek tartja, hiszen az apja vezette a családi vállalkozást, így sok személlyel kerülhetett kapcsolatba. Azon nagyon meglepődik, hogy elméletileg találkoztak is az idős úrral, akkor amikor Ganer még kicsi volt. Egyelőre nem tartja lehetetlennek a történetet, s amíg az ellenkezője nem igazolódik be addig elhiheti a tündér történetét.*
- Ez tényleg régen lehetett Arra papa. A korát tekintve bizonyára már akkor sem volt fiatal. *Nem tudja mennyi idős ehet a tündér, de az elmondottak alapján száz vagy a felett is meglehet.*
- Apámnak sok üzleti kapcsolata volt, így nem tartom kizártnak, hogy akár láthatott is akkoriban. Mindig ott legyeskedtem apám körül, néha még zavarta is, hogy a megbeszélések közben is ott ólálkodtam a közelében. *Mosoly ül ki az arcára, amikor visszagondol a gyerekkorára. Nagyon szerette az apját és már gyermekként a nyomába szeretett volna járni. Inkább apás volt, mint talán anyás. Az emlékekből visszatérve Arra papa arról biztosítja, hogy kitaníttatja. Ezek után ezt nem nehéz elhinnie, hiszen nemrég kapott is tőle anyagi támogatást erre. Egy figyelmeztetés is tartozik az idős tündér részéről. Nem szabad egyesülnie az erővel, nem mintha tudná, hogy azt hogyan lehet.*
- Szavamat adom Arra papa, hogy nem egyesülök az erővel. *Ezt komolyan gondolja, bár őszintén szólva nem tudja, hogy egyáltalán lehetséges e, de ha az idős úrnak ez az óhaja, akkor ennyit igazán meg tud tenni neki. Azért az már mindjárt finomabb közeledés, hogy lehetősége lesz megismerni a közösséget és utána dönteni a sorsáról. A felkínált lehetőségek egyáltalán nem állnak távol a céljaitól, amik ide vezérelték.*
- Arra papa, mondana pár szót a közösségről, vezetőkről, esetleg szabályokról, hogy mire érdemes figyelni, betartani? *Mielőtt odaérnek nem árt ha tud pár dolgot az itteni szokásokról.*
391. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2019-12-28 10:04:48
Üzenet elküldve: 2019-12-28 10:04:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 258
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Ezer őszi levél alatt//
- Tényleg nagyobb és gyorsabb?
*Pislog a kislány nagyokat, csodálkozókat. Hiszen elképzelhetetlen, hogy az ő apukájánál bárki - a kislányt magát is beleszámítva - akár nagyobb, akár gyorsabb, akár erősebb lehessen. Hiszen az ő apukája mindenből a legek lege. Ez a gondolat meg olyan simogató, hogy hamar meg is nyugszik tőle. Amíg apa a közelben van addig minden rendben, lesz tej meg lesz méz, meg lesz minden, mert apa nyakában ülve ő is olyan gyors, mint apa. Rajongva nézi az elfet. Nagy, topázsárga szemeiben még ott csillognak a nagy krokodilkönnyek, de már nem sír.*
- Nyammnyammnyamm!
*Nyújtogatja a kezeit a kenyér felé, amit Pycta éppen neki ken, kissé nehezen várja ki, hogy megkapja, némi gondja akad ugyanis a türelemmel. Viszont az ő korában ez teljesen normális. Normális az is, hogy minden érdekli és, hogy gyakran elhagyja a száját az a kérdés, hogy "miért?".*
- Apaaaaa! Az én fülem miért nem olyan, mint a tiéd?
*Teszi fel hirtelen a kérdést, ami amúgy gyakran foglalkoztatja. A melléjük ereszkedő Lyzre rámosolyog, aztán olyan arccal néz Lyzre, hogy az elszégyellheti magát, hogy még azt sem tudja, hogy:*
- Dehát apa lett az első!
- Tényleg nagyobb és gyorsabb?
*Pislog a kislány nagyokat, csodálkozókat. Hiszen elképzelhetetlen, hogy az ő apukájánál bárki - a kislányt magát is beleszámítva - akár nagyobb, akár gyorsabb, akár erősebb lehessen. Hiszen az ő apukája mindenből a legek lege. Ez a gondolat meg olyan simogató, hogy hamar meg is nyugszik tőle. Amíg apa a közelben van addig minden rendben, lesz tej meg lesz méz, meg lesz minden, mert apa nyakában ülve ő is olyan gyors, mint apa. Rajongva nézi az elfet. Nagy, topázsárga szemeiben még ott csillognak a nagy krokodilkönnyek, de már nem sír.*
- Nyammnyammnyamm!
*Nyújtogatja a kezeit a kenyér felé, amit Pycta éppen neki ken, kissé nehezen várja ki, hogy megkapja, némi gondja akad ugyanis a türelemmel. Viszont az ő korában ez teljesen normális. Normális az is, hogy minden érdekli és, hogy gyakran elhagyja a száját az a kérdés, hogy "miért?".*
- Apaaaaa! Az én fülem miért nem olyan, mint a tiéd?
*Teszi fel hirtelen a kérdést, ami amúgy gyakran foglalkoztatja. A melléjük ereszkedő Lyzre rámosolyog, aztán olyan arccal néz Lyzre, hogy az elszégyellheti magát, hogy még azt sem tudja, hogy:*
- Dehát apa lett az első!
390. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2019-12-27 17:08:27
Üzenet elküldve: 2019-12-27 17:08:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
//Ezer öszi levél alatt//
//Lyz lombházának aljában//
*Lyz még néhány dologról tájékoztatja az északi elfet néhány dologról egy rövid időre, majd Lyz köszönetét nyilvánítja az óriás felé. Az óriás válaszol a feléje célzott köszönetre:*
-Örülök, hogy segíthetek!
*Ezek után még Lyzendra közli, hogy N'othrymban lesz, ha netán az égimeszelőnek, valamint az északinak szüksége lenne rá. Gwaandril ezek után közli az óriással, hogy már van ötlete a ház elhelyezkedését illetően, sőt még tervrajza is van, ami meg fogja könnyíteni a dolgokat. Most már csak annyi kell, hogy minél előbb elkezdhessék a munka folyamatát, még a tél eljötte előtt. Az óriás feléje fordul.*
-Örömmel segítek neked az építkezésekben. Vezess el a sátradhoz, kérlek!
//Lyz lombházának aljában//
*Lyz még néhány dologról tájékoztatja az északi elfet néhány dologról egy rövid időre, majd Lyz köszönetét nyilvánítja az óriás felé. Az óriás válaszol a feléje célzott köszönetre:*
-Örülök, hogy segíthetek!
*Ezek után még Lyzendra közli, hogy N'othrymban lesz, ha netán az égimeszelőnek, valamint az északinak szüksége lenne rá. Gwaandril ezek után közli az óriással, hogy már van ötlete a ház elhelyezkedését illetően, sőt még tervrajza is van, ami meg fogja könnyíteni a dolgokat. Most már csak annyi kell, hogy minél előbb elkezdhessék a munka folyamatát, még a tél eljötte előtt. Az óriás feléje fordul.*
-Örömmel segítek neked az építkezésekben. Vezess el a sátradhoz, kérlek!
389. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2019-12-25 23:05:13
Üzenet elküldve: 2019-12-25 23:05:13
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 134
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 134
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Ezer őszi levél alatt//
//Lyz lombházának aljában//
*Gwaandril ezt szívélyes gesztusnak szánta, Juhar máglyán égetésével kapcsolatban, nem nemtetszését szerette volna kihangsúlyozni, persze Lyzendra úgy értelmezi, ahogyan csak szeretné. Az érintés jól esik neki, tagadhatatlan, ha nem is mutatja ki. Gyengeségnek tartja, az efféle belső gátjai pedig feltehetően élete végéig kísérni fogják. Sosem kapott egy egyszerű, helyeslő vállra helyezett atyai kezet otthon. Az legfeljebb az arcán landolt, de úgy jó sokszor és tanító célzattal. Lombvárban sosem volt "nemeshez nem méltó érzelgés". Ott rend volt, a rend pedig megköveteli a lankadatlan fegyelmet és elffeletti, belső erőt. Az erősek élhetnek túl egyedül, a gyengéket pedig felfalják, mert nincs hasznuk. Ezek a gondolatok, amik Gwaandrilban felötlenek Juhar halála kapcsán, s amikről már azt gondolja, mennyire gyűlöli emiatt szülőhelyét és valóban helyesnek találja annak pusztulását. Inkább maradna földönfutó itt, mint hosszúéletű herceg abban a beszűkült, undorító farakásban. Talán sosem tudott volna akkor helyesen látni. A személyleírást megjegyzi és bólint a vezetőnek.*
-Köszönöm! Úgy lesz! *Bólint a távozására, miként tudomásul vette a szavait. Aztán az óriás felé fordul.*
-Igen, van, ahogyan tervrajz is. Ha elkísérsz a sátramba, megmutatom neked, szívesen. Köszönöm, hogy segítesz nekem! *Ha az újdönsült segítője nem ellenkezik, elindul a lakhelye irányába. Dronrin hisztijére pedig nem tud mit reeagálni. Ha akar, majd jön, ha meg nem, úgy tudja, hogyan álljon hozzá. Még ma este el fogja hamvasztani Juhart, aztán holnaptól nekikezd végre a házépítésnek. Csendben halad előre és csak akkor szólal meg, ha kérdezik.*
//Lyz lombházának aljában//
*Gwaandril ezt szívélyes gesztusnak szánta, Juhar máglyán égetésével kapcsolatban, nem nemtetszését szerette volna kihangsúlyozni, persze Lyzendra úgy értelmezi, ahogyan csak szeretné. Az érintés jól esik neki, tagadhatatlan, ha nem is mutatja ki. Gyengeségnek tartja, az efféle belső gátjai pedig feltehetően élete végéig kísérni fogják. Sosem kapott egy egyszerű, helyeslő vállra helyezett atyai kezet otthon. Az legfeljebb az arcán landolt, de úgy jó sokszor és tanító célzattal. Lombvárban sosem volt "nemeshez nem méltó érzelgés". Ott rend volt, a rend pedig megköveteli a lankadatlan fegyelmet és elffeletti, belső erőt. Az erősek élhetnek túl egyedül, a gyengéket pedig felfalják, mert nincs hasznuk. Ezek a gondolatok, amik Gwaandrilban felötlenek Juhar halála kapcsán, s amikről már azt gondolja, mennyire gyűlöli emiatt szülőhelyét és valóban helyesnek találja annak pusztulását. Inkább maradna földönfutó itt, mint hosszúéletű herceg abban a beszűkült, undorító farakásban. Talán sosem tudott volna akkor helyesen látni. A személyleírást megjegyzi és bólint a vezetőnek.*
-Köszönöm! Úgy lesz! *Bólint a távozására, miként tudomásul vette a szavait. Aztán az óriás felé fordul.*
-Igen, van, ahogyan tervrajz is. Ha elkísérsz a sátramba, megmutatom neked, szívesen. Köszönöm, hogy segítesz nekem! *Ha az újdönsült segítője nem ellenkezik, elindul a lakhelye irányába. Dronrin hisztijére pedig nem tud mit reeagálni. Ha akar, majd jön, ha meg nem, úgy tudja, hogyan álljon hozzá. Még ma este el fogja hamvasztani Juhart, aztán holnaptól nekikezd végre a házépítésnek. Csendben halad előre és csak akkor szólal meg, ha kérdezik.*
388. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2019-12-25 17:58:03
Üzenet elküldve: 2019-12-25 17:58:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 585
OOC üzenetek: 75
Játékstílus: Vakmerő
//Ezer őszi levél alatt//
//Lyz lombházának aljában//
*Úgy tűnik Gwaandrilnak nem esik jól, de elfogadja amit Lyz állít, és amire utal.*
- Köszönöm, Gwaandril *fogja az északi két vállát közre, s hajt fejet mikor az is.*
- Az íjadat magadnál tarthatod, nem kell letenned *adja meg az engedélyt ezúttal, hogy Gwaandril teljes értékű tagja lehet a közösségnek.*
- Jó munkát a házhoz Gwaandril, a máglyához keresd meg kérlek az egyik öreget. Ezüstősz hajú olyan világos kék szeme van, mintha hályogos volna a neve Ario Nerynach. Segít majd neked és ma este elbúcsúzhatunk Juhartól, hozzá méltón.
*A mágia tanulásra elgondolkodik egy kissé.*
- Rendben, menj csak. Ha tehetséges vagy, mindenképpen hasznára válik a közösségnek. Örülnék, ha felmérnék a tehetségedet, hogy mi az, amihez igazán értesz. *Ezen szavaival engedi útnak az elf fiút, s nézi, vajon a lány, akivel oly sok időt töltenek együtt, vele tart-e. Örömére van, hogy Monsotorra rá lehet bízni az ilyen nehezebb munkákat. Elfek lévén erejük véges, ám Monsotor sokszor kisegítette már őket.*
- Köszönöm Monsotor *biccent az óriás felé, amikor az Gwaandrilhoz fordul, s azonnal felvenné a munkát.
Úgy látja egyelőre más ügyben nem kell helyt állnia, így elköszön társaitól, hogy a reggelijét elfogyassza.*
- Ha kellenék, a N'othrymban megtaláltok *biccent társai felé elköszönve, majd a főépületbe távozik.*
- Jó reggelt, Me'Ochass! * köszönt halovány mosollyal mindenkit, aki odabent van. Valaki reggelizik, valaki már kifelé haladna, Lyz pedig családjához lépked, hogy csatlakozzon a mézes kenyeret majszolók kicsiny csapatához.*
- Én is kapok? *ereszkedik az asztaloz az éppen kenyeret kenő Pycta mellé.*
- Első lettél, Édesem. Látod? *simítja meg a kislánya arcát.*
//Lyz lombházának aljában//
*Úgy tűnik Gwaandrilnak nem esik jól, de elfogadja amit Lyz állít, és amire utal.*
- Köszönöm, Gwaandril *fogja az északi két vállát közre, s hajt fejet mikor az is.*
- Az íjadat magadnál tarthatod, nem kell letenned *adja meg az engedélyt ezúttal, hogy Gwaandril teljes értékű tagja lehet a közösségnek.*
- Jó munkát a házhoz Gwaandril, a máglyához keresd meg kérlek az egyik öreget. Ezüstősz hajú olyan világos kék szeme van, mintha hályogos volna a neve Ario Nerynach. Segít majd neked és ma este elbúcsúzhatunk Juhartól, hozzá méltón.
*A mágia tanulásra elgondolkodik egy kissé.*
- Rendben, menj csak. Ha tehetséges vagy, mindenképpen hasznára válik a közösségnek. Örülnék, ha felmérnék a tehetségedet, hogy mi az, amihez igazán értesz. *Ezen szavaival engedi útnak az elf fiút, s nézi, vajon a lány, akivel oly sok időt töltenek együtt, vele tart-e. Örömére van, hogy Monsotorra rá lehet bízni az ilyen nehezebb munkákat. Elfek lévén erejük véges, ám Monsotor sokszor kisegítette már őket.*
- Köszönöm Monsotor *biccent az óriás felé, amikor az Gwaandrilhoz fordul, s azonnal felvenné a munkát.
Úgy látja egyelőre más ügyben nem kell helyt állnia, így elköszön társaitól, hogy a reggelijét elfogyassza.*
- Ha kellenék, a N'othrymban megtaláltok *biccent társai felé elköszönve, majd a főépületbe távozik.*
- Jó reggelt, Me'Ochass! * köszönt halovány mosollyal mindenkit, aki odabent van. Valaki reggelizik, valaki már kifelé haladna, Lyz pedig családjához lépked, hogy csatlakozzon a mézes kenyeret majszolók kicsiny csapatához.*
- Én is kapok? *ereszkedik az asztaloz az éppen kenyeret kenő Pycta mellé.*
- Első lettél, Édesem. Látod? *simítja meg a kislánya arcát.*
387. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2019-12-24 11:36:38
Üzenet elküldve: 2019-12-24 11:36:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//MilOchass-ba tartva//
// Arreale, Ganer//
*A gnómember el akarja bagatellizálni régi ismeretségüket.*
- Akkortájt fijjam míg nem vótam papa, tán ezírt nem emlíkszel rám.
*A papa rangot vagy harminc negyven éve vette fel a koránál fogva.*
- Egyszer vót egy üzleti megbeszílísem apáddal. Míg totyogó poronty korodban láttalak. Nem gondótam vóna, hogy tanákozunk annyi év múva.
*Régen volt az hétszentség de olyan biztos mint, hogy Arra az papa. Mogrim egyesüléséről még nem hallott Ganer. Ez szomorú, igen szomorú.*
- Sebaj fijjam, mjad kitaníttatlak rá, hogy tudjak ezeket a dógokat. Osztán ne meríszelj te is egyesűni az erűvel mer utána kűdök egy eradart!
*A befektetés nehogy már pocsékba folyjék, hogy neveli itten az erőérzékeny ifjakat és szép libasorban eltűnnek a semmibe.*
- Jó van fijjam, hát jó van. Megnízed a közössíget, oszt meglátod, hogy jó lesz az níked.
*Óckodik egy pettyet a gnómember. Arra papát meg nem lehet eltántorítani. Kitanítja az erőérzékeny fiút, hogy megtalálja Mogrimot meg na, hogy védelmezze MilOchassot.*
// Arreale, Ganer//
*A gnómember el akarja bagatellizálni régi ismeretségüket.*
- Akkortájt fijjam míg nem vótam papa, tán ezírt nem emlíkszel rám.
*A papa rangot vagy harminc negyven éve vette fel a koránál fogva.*
- Egyszer vót egy üzleti megbeszílísem apáddal. Míg totyogó poronty korodban láttalak. Nem gondótam vóna, hogy tanákozunk annyi év múva.
*Régen volt az hétszentség de olyan biztos mint, hogy Arra az papa. Mogrim egyesüléséről még nem hallott Ganer. Ez szomorú, igen szomorú.*
- Sebaj fijjam, mjad kitaníttatlak rá, hogy tudjak ezeket a dógokat. Osztán ne meríszelj te is egyesűni az erűvel mer utána kűdök egy eradart!
*A befektetés nehogy már pocsékba folyjék, hogy neveli itten az erőérzékeny ifjakat és szép libasorban eltűnnek a semmibe.*
- Jó van fijjam, hát jó van. Megnízed a közössíget, oszt meglátod, hogy jó lesz az níked.
*Óckodik egy pettyet a gnómember. Arra papát meg nem lehet eltántorítani. Kitanítja az erőérzékeny fiút, hogy megtalálja Mogrimot meg na, hogy védelmezze MilOchassot.*
386. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2019-12-20 17:23:41
Üzenet elküldve: 2019-12-20 17:23:41
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
//Ezer őszi levél alatt//
//Lyz lombházának aljában//
*Az óriás pont jókor időzít, ugyanis Lyzendra a történetmesélés vége felé tart. Ahogy hallja, a korábban átélt közös küzdelmükről van szó, melyben megannyi állat hullott el, és épp hogy képesek voltak a fát megvédeni. Utána még az elf vezér közli vele, hogy épp ezek miatt, hogy a sötétség a halottakat ellenük fordíthaja, nincs temetés a falun belül. Kihallja, hogy Gwaandrill búcsút szeretne venni valakitől, méghozzá egy Juhar nevezetűtől. Egy pillanat elejéig elfogja a gondolatmenet, melybe beragad.*
~Ki pontosan az a Juhar, akitől búcsút akar venni? Lehet hogy az a kutya, aki ott volt mellette, amikor jött? Egy ideje már nem volt ott a kutya mellette. De miért kellene eltemetni? Tán meghalt? Biztos meghalt, mi másért temetnél el valakit? Maradok annál, hogy meghalt.~
*Mikor gondolatmenete véget ér, sóhajt egyet. Már csengenek hozzá a köszöntés szándékában intézett szavak társai ajkaiból, melyre illő módon, köszönéssel viszonozza a hozzá intézett szavakat. A komorabb, gondolkodó arca a röpke reagálási idő alatt egy óriáshoz képes a lehető legbarátibb mosolyra vált*
-Jó reggelt, barátaim!
*Ezek után a hosszúéletű lány azzal a feladattal látja el őt, hogy az északi elf házát fel kellene építeni a tél eljövetele előtt.*
-Rendben.
*Aztán Gwaandrilla tekint, és hozzá szól*
-Van valami elképzelésed, hogy hol szeretnéd a házad?
//Lyz lombházának aljában//
*Az óriás pont jókor időzít, ugyanis Lyzendra a történetmesélés vége felé tart. Ahogy hallja, a korábban átélt közös küzdelmükről van szó, melyben megannyi állat hullott el, és épp hogy képesek voltak a fát megvédeni. Utána még az elf vezér közli vele, hogy épp ezek miatt, hogy a sötétség a halottakat ellenük fordíthaja, nincs temetés a falun belül. Kihallja, hogy Gwaandrill búcsút szeretne venni valakitől, méghozzá egy Juhar nevezetűtől. Egy pillanat elejéig elfogja a gondolatmenet, melybe beragad.*
~Ki pontosan az a Juhar, akitől búcsút akar venni? Lehet hogy az a kutya, aki ott volt mellette, amikor jött? Egy ideje már nem volt ott a kutya mellette. De miért kellene eltemetni? Tán meghalt? Biztos meghalt, mi másért temetnél el valakit? Maradok annál, hogy meghalt.~
*Mikor gondolatmenete véget ér, sóhajt egyet. Már csengenek hozzá a köszöntés szándékában intézett szavak társai ajkaiból, melyre illő módon, köszönéssel viszonozza a hozzá intézett szavakat. A komorabb, gondolkodó arca a röpke reagálási idő alatt egy óriáshoz képes a lehető legbarátibb mosolyra vált*
-Jó reggelt, barátaim!
*Ezek után a hosszúéletű lány azzal a feladattal látja el őt, hogy az északi elf házát fel kellene építeni a tél eljövetele előtt.*
-Rendben.
*Aztán Gwaandrilla tekint, és hozzá szól*
-Van valami elképzelésed, hogy hol szeretnéd a házad?
385. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2019-12-20 14:49:43
Üzenet elküldve: 2019-12-20 14:49:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1277
OOC üzenetek: 24
Játékstílus: Vakmerő
//Ezer őszi levél alatt//
- Akkor sok mézet kell enni és akkor gyorsan megnősz. Ha nagy leszel, gyorsabb leszel, mint én. *Nem vigasztalja a kislányt. Inkább tényeket közöl kedves, szeretetteljes hangon, de nem gügyögve. Nincs késztetése arra, hogy úgy beszéljen, ha nem is felnőttként kezeli Nieveshát, de igyekszik éretten viselkedni és foglalkozni vele.
Az örökös nyeretlenségre már nem is felel, hagyja, hogy a kicsi kibömbölje magát, persze közben felveszi és magához öleli. Simogatja göndör fürtjeit és közben megtörli könnyes arcát vagy orrát egy kendővel.
Gwaandrilt és a többieket maga mögött hagyja, biztosan nem rá tartozik a dolog, amit az elf ifjú közölni szeretne Mil'Ochass vezetőjével és Lyz remek vezető, tudni fogja, mit kell tennie. Ha pedig később kikéri az erdőmélyi elf véleményét, majd meghallgatja.
A N'othrymhoz érve felsétál a lépcsőn és a bent lévőket kedves mosollyal köszönti. Pár szót vált a közösség életét érintő dolgokról, de amúgy egyenesen a konyhához megy, hogy a beígért mézet előkerítse a kicsi számára. Ha teheti, Nieveshát is leteszi már, elég nagy, hogy a lábán jöjjön, persze előfordulhat, hogy még mindig kapaszkodik belé a kis majom.
Pár kedves szóval mézet, kenyeret és vajat kerít maguknak, mellé teát magának és leülnek egy asztalhoz. Szépen megkeni a kenyeret a kislánynak vajjal és mézzel, teát tölt maguknak és csendben reggelizni kezdenek. Bár ez lehet, hogy nosztalgikus gondolat, mert ha Nievesha beszélni kezd, le se lehet lőni. De a csuhátlan csuhás ezt is szereti.*
- Akkor sok mézet kell enni és akkor gyorsan megnősz. Ha nagy leszel, gyorsabb leszel, mint én. *Nem vigasztalja a kislányt. Inkább tényeket közöl kedves, szeretetteljes hangon, de nem gügyögve. Nincs késztetése arra, hogy úgy beszéljen, ha nem is felnőttként kezeli Nieveshát, de igyekszik éretten viselkedni és foglalkozni vele.
Az örökös nyeretlenségre már nem is felel, hagyja, hogy a kicsi kibömbölje magát, persze közben felveszi és magához öleli. Simogatja göndör fürtjeit és közben megtörli könnyes arcát vagy orrát egy kendővel.
Gwaandrilt és a többieket maga mögött hagyja, biztosan nem rá tartozik a dolog, amit az elf ifjú közölni szeretne Mil'Ochass vezetőjével és Lyz remek vezető, tudni fogja, mit kell tennie. Ha pedig később kikéri az erdőmélyi elf véleményét, majd meghallgatja.
A N'othrymhoz érve felsétál a lépcsőn és a bent lévőket kedves mosollyal köszönti. Pár szót vált a közösség életét érintő dolgokról, de amúgy egyenesen a konyhához megy, hogy a beígért mézet előkerítse a kicsi számára. Ha teheti, Nieveshát is leteszi már, elég nagy, hogy a lábán jöjjön, persze előfordulhat, hogy még mindig kapaszkodik belé a kis majom.
Pár kedves szóval mézet, kenyeret és vajat kerít maguknak, mellé teát magának és leülnek egy asztalhoz. Szépen megkeni a kenyeret a kislánynak vajjal és mézzel, teát tölt maguknak és csendben reggelizni kezdenek. Bár ez lehet, hogy nosztalgikus gondolat, mert ha Nievesha beszélni kezd, le se lehet lőni. De a csuhátlan csuhás ezt is szereti.*
384. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2019-12-18 14:44:51
Üzenet elküldve: 2019-12-18 14:44:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 317
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 317
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//MilOchass-ba tartva//
//Ganer, Arreale//
*Elismerően bólint a tündér szavaira, miszerint egy hozzáértő földműves a hátrányos körülmények között is lehet sikeres. ~Ezek szerint kétkezi munkás a tündér úr. Talán ezért nem ő maga akarja elsajátítani az elementális tudományokat.~ Nem ismeri még annyira a tündért, hogy a szavai mögé lásson. Határozottan elszántnak tűnik ebben a dologban. Az okok, amiért fel lett kérve erre a hosszútávú feladatra először megdöbbentik. Ahogy telnek a percek lassanként tisztulni látszik a kép. Az, hogy gnóm önmagában még nem jelent sokat. Fajuk közismerten tehetséges az elementális tudományokban, de nem mindannyian. ~Lehet nem kellett volna megemlíteni, hogy miért jöttem erre a vidékre? Most már mindegy, tudja, hogy tanulni jöttem.~ A családja említésekor újra tágra nyílik a szeme. Nem emlékszik rá, hogy bármikor is találkozott volna a tündérrel szűk negyven esztendeje alatt.*
- Bocsásson meg Arraele úr, vagyis Arra papa, de nem emlékszem Önre. Wegtorenben biztosan nem találkoztunk, arra egészen biztosan emlékeznék. *Ki kell derítenie, hogy a tündér valóban ismeri a családját, vagy csak hírből vagy ténylegesen is. A téma hamar átcsap Arra papa nevelt fiára, akit Mogrimnak hívnak. Már kezdi azt hinni, hogy nem érheti több meglepetés a beszélgetésben, de téved. ~Egyé vált az Erővel? Lehetséges ez egyáltalán? Ilyet még sohasem hallottam?~ Nem tudja eldönteni, hogy a tündér ezt komolyan mondja vagy valami időskori szeszély mondatja vele. Mindenesetre érdekesnek találja, amit mond, így nem veti el ennek a tudományos eshetőségét annak amit Arraele mond a nevelt fiáról. Sajnálja, hogy múlt időben kell beszélnie a másik fiáról, mert ez biztosan megviselhette az idős tündért.*
- Igazán sajnálom a fiát. *Együtt érzően és szomorúan rázza meg a fejét a történet hallatán.*
- Nem tudom, hogy ez miként lehetséges, de elhiszem, ha Ön mondja. Őszintén szólva még nem hallottam ilyen esetről. *Tényleg tanácstalan a rejtélyes eltűnés hallatán. Sok minden van még amit nem tud a mindent átható erőről, ezért is kell még sokat tanulnia. A közösségben betöltött védelmező szerepről is említést tesz a másik. Való igaz, hogy szeretett volna egy városon kívüli csoportra találni, ahol nyugodtan elkezdheti a tanulmányait. ~Talán nem véletlen, hogy idekeveredtem, talán mégis az.~ Olyan sok kérdés kavarog benne, hogy fel sem tudná mindet sorolni.*
- Nagyon megtisztelő a felkérése és a belém vetett, megelőlegezett bizalma Arra papa, de nem szeretnék elhamarkodott választ adni Önnek. Elismerem, hogy az elementális tudományok a szívem csücske, és egy közösséget is kerestem, egy nyugodt helyen, a városon kívül. Nem tartom kizártnak megtenni, amit kér, de előbb szeretném a közösségüket megismerni. *Talán ez nem olyan nagy kérés, mielőtt egy nagy horderejű döntést hozna az életében. Ha egyszer igent mond, akkor a szava kötni fogja, de mielőtt ezt megtenné, szeretné körbejárni a dolgot, meggyőződni, megismerni mire is mondana igent. Talán ez nem okoz olyan nagy gondot az idős Arra papának.*
//Ganer, Arreale//
*Elismerően bólint a tündér szavaira, miszerint egy hozzáértő földműves a hátrányos körülmények között is lehet sikeres. ~Ezek szerint kétkezi munkás a tündér úr. Talán ezért nem ő maga akarja elsajátítani az elementális tudományokat.~ Nem ismeri még annyira a tündért, hogy a szavai mögé lásson. Határozottan elszántnak tűnik ebben a dologban. Az okok, amiért fel lett kérve erre a hosszútávú feladatra először megdöbbentik. Ahogy telnek a percek lassanként tisztulni látszik a kép. Az, hogy gnóm önmagában még nem jelent sokat. Fajuk közismerten tehetséges az elementális tudományokban, de nem mindannyian. ~Lehet nem kellett volna megemlíteni, hogy miért jöttem erre a vidékre? Most már mindegy, tudja, hogy tanulni jöttem.~ A családja említésekor újra tágra nyílik a szeme. Nem emlékszik rá, hogy bármikor is találkozott volna a tündérrel szűk negyven esztendeje alatt.*
- Bocsásson meg Arraele úr, vagyis Arra papa, de nem emlékszem Önre. Wegtorenben biztosan nem találkoztunk, arra egészen biztosan emlékeznék. *Ki kell derítenie, hogy a tündér valóban ismeri a családját, vagy csak hírből vagy ténylegesen is. A téma hamar átcsap Arra papa nevelt fiára, akit Mogrimnak hívnak. Már kezdi azt hinni, hogy nem érheti több meglepetés a beszélgetésben, de téved. ~Egyé vált az Erővel? Lehetséges ez egyáltalán? Ilyet még sohasem hallottam?~ Nem tudja eldönteni, hogy a tündér ezt komolyan mondja vagy valami időskori szeszély mondatja vele. Mindenesetre érdekesnek találja, amit mond, így nem veti el ennek a tudományos eshetőségét annak amit Arraele mond a nevelt fiáról. Sajnálja, hogy múlt időben kell beszélnie a másik fiáról, mert ez biztosan megviselhette az idős tündért.*
- Igazán sajnálom a fiát. *Együtt érzően és szomorúan rázza meg a fejét a történet hallatán.*
- Nem tudom, hogy ez miként lehetséges, de elhiszem, ha Ön mondja. Őszintén szólva még nem hallottam ilyen esetről. *Tényleg tanácstalan a rejtélyes eltűnés hallatán. Sok minden van még amit nem tud a mindent átható erőről, ezért is kell még sokat tanulnia. A közösségben betöltött védelmező szerepről is említést tesz a másik. Való igaz, hogy szeretett volna egy városon kívüli csoportra találni, ahol nyugodtan elkezdheti a tanulmányait. ~Talán nem véletlen, hogy idekeveredtem, talán mégis az.~ Olyan sok kérdés kavarog benne, hogy fel sem tudná mindet sorolni.*
- Nagyon megtisztelő a felkérése és a belém vetett, megelőlegezett bizalma Arra papa, de nem szeretnék elhamarkodott választ adni Önnek. Elismerem, hogy az elementális tudományok a szívem csücske, és egy közösséget is kerestem, egy nyugodt helyen, a városon kívül. Nem tartom kizártnak megtenni, amit kér, de előbb szeretném a közösségüket megismerni. *Talán ez nem olyan nagy kérés, mielőtt egy nagy horderejű döntést hozna az életében. Ha egyszer igent mond, akkor a szava kötni fogja, de mielőtt ezt megtenné, szeretné körbejárni a dolgot, meggyőződni, megismerni mire is mondana igent. Talán ez nem okoz olyan nagy gondot az idős Arra papának.*
383. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2019-12-18 11:20:36
Üzenet elküldve: 2019-12-18 11:20:36
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//MilOchass-ba tartva//
//Ganer, Arreale //
*A gnómember ismerkedni akar a közösséggel. Ez jó előjel nagyon is jó.*
- Meg fogod fijjam meg fogod.
- Egy igaz fődműves a sivatagban is termel paradicsomot, vagy mi a szesz.
*Régi mondás, talán még maga találta ki annak idejében. A gnóm kétségbeesett kérdésekkel tömi Arra papus agyát.*
~Tudnam ín, hogy nehéz fejű.~
*Megérzi az ilyesmit, elég jó előrelátással.*
- No fijjam. Az egyik ok, hogy gnóm vagy. Níktek van a legjobb írzíketek az erűhö.
*A napnál is világosabb a magyarázat.*
- Osztán itt van még egy dolog. Wegtorenben ösmertem a családod. Jó híretek vót odaát. Szóval van ními ösmeretségem is szegrűl vígrűl a családodrúl.
*A jó hírnév azért sokat dob a latba, nem mindegy ám bizony nem.*
- Aztán ott van a nevelt fijjam Mogrim. Gnóm vót az is a lelkem, oszt tán egyí vált az erűvel vagy mi a szesz. Ki akarom deríteni mi tőrtínt pontosan véle de ehhe kell valaki, aki írt is a dógokhoz. Ehhe adom a suskát, hogy írtsél ezekhez a dógokhoz.
*Tán elég indok lesz már ez de ha nem az öregnek van a tarsolyában még pár húzás.*
- A közössígnek akartam mán egy elemtrális vídelmezőt keríteni. Legendákba való harcosok azok, de az erűhö vajmi keveset konyítanak. Kellesz oda fijjam!
//Ganer, Arreale //
*A gnómember ismerkedni akar a közösséggel. Ez jó előjel nagyon is jó.*
- Meg fogod fijjam meg fogod.
- Egy igaz fődműves a sivatagban is termel paradicsomot, vagy mi a szesz.
*Régi mondás, talán még maga találta ki annak idejében. A gnóm kétségbeesett kérdésekkel tömi Arra papus agyát.*
~Tudnam ín, hogy nehéz fejű.~
*Megérzi az ilyesmit, elég jó előrelátással.*
- No fijjam. Az egyik ok, hogy gnóm vagy. Níktek van a legjobb írzíketek az erűhö.
*A napnál is világosabb a magyarázat.*
- Osztán itt van még egy dolog. Wegtorenben ösmertem a családod. Jó híretek vót odaát. Szóval van ními ösmeretségem is szegrűl vígrűl a családodrúl.
*A jó hírnév azért sokat dob a latba, nem mindegy ám bizony nem.*
- Aztán ott van a nevelt fijjam Mogrim. Gnóm vót az is a lelkem, oszt tán egyí vált az erűvel vagy mi a szesz. Ki akarom deríteni mi tőrtínt pontosan véle de ehhe kell valaki, aki írt is a dógokhoz. Ehhe adom a suskát, hogy írtsél ezekhez a dógokhoz.
*Tán elég indok lesz már ez de ha nem az öregnek van a tarsolyában még pár húzás.*
- A közössígnek akartam mán egy elemtrális vídelmezőt keríteni. Legendákba való harcosok azok, de az erűhö vajmi keveset konyítanak. Kellesz oda fijjam!
382. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2019-12-18 10:14:32
Üzenet elküldve: 2019-12-18 10:14:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 317
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 317
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//MilOchass-ba tartva//
//Ganer, Arreale //
*Beszélgetés közben sikerül megtudnia az idős tündértől, hogy nem olyan régen él errefelé. Az itt elé elfekről viszont jó véleménnyel van, ami nem lepi meg Ganer-t hiszen ismeri a népüket.*
- Szeretném megismerni őket, persze ha ez megoldható. *Az elsődleges céljuk most egy gyógyítót találni, de ha sikerül Cilanney lábát helyre tenni, akkor szívesen megismerkedne a közösséggel. Szemöldökei felkúsznak, amikor megtudja, hogy a másik Wegtoreni földtulajdonos volt egykoron.*
- Nem könnyű arrafelé a földművelés. Bátor, hogy ilyesmibe fogott arrafelé. *El kell ismernie, hogy igazi kitartás kell ahhoz, hogy ott bármit is termeszteni lehessen. A tündért is sikerül meglepnie azzal, hogy elementális tanulmányokat folytat és a mindent átható erőben hisz. Nem tudja, hogy ez miért okoz ilyen meglepettséget az idős úrban, de azt egyértelműen látja rajta, hogy izgatottá válik ennek hallatán. Ekkor egy egészen váratlan dolog történik vele, amire biztosan nem számított. Arra papa valami komoly dologról szeretne beszélni. Egy bőrzacskót nyújt előre, amit átvesz tőle megnézni, hogy mi van benne. Csak a száját bontja meg a zacskónak, de látszik és érzik is, hogy elég sok arany van benne. ~De ezt most miért? Mire fel?~ Nagyon sok kérdés, kérdőjel fogalmazódik meg benne. ~Valami oka biztos van rá?~ Szeretné megérteni a tündér cselekedetét ezért figyelmesen hallgatja annak mondandóját. Arra papa felajánlja, hogy segíti a tanulmányait, cserébe az elf közösséget kell védelmeznie ahová éppen tartanak. Másodsorban gondoskodnia kellene az alig megismert idős tündérről. Még a vagyonáról is említ valamit, de ez egy kicsit sok így neki egyszerre. Pár perc biztosan eltelik, mire megpróbálja összegezni a gondolatait.*
- Tudja, Arra papa, alig ismer engem. Miért éppen én? *Szeretné tudni és érteni a hátterét, már ha van a dolgoknak.*
- Ez egy nagyon komoly felkérés, egy életút. Ha valamire igent mondok, akkor ahhoz tartom is magam. Kérem, árulja el milyen indíttatásból kért meg engem! *A figyelmeztetést is megérti, bár ettől az idős úrnak nem kellene félnie, ha ismerne Ganer-t. Mindenesetre nem szeretné a fejét egy karón végezni, ezért megpróbálja jobban megérteni Arra papa indítékait.*
//Ganer, Arreale //
*Beszélgetés közben sikerül megtudnia az idős tündértől, hogy nem olyan régen él errefelé. Az itt elé elfekről viszont jó véleménnyel van, ami nem lepi meg Ganer-t hiszen ismeri a népüket.*
- Szeretném megismerni őket, persze ha ez megoldható. *Az elsődleges céljuk most egy gyógyítót találni, de ha sikerül Cilanney lábát helyre tenni, akkor szívesen megismerkedne a közösséggel. Szemöldökei felkúsznak, amikor megtudja, hogy a másik Wegtoreni földtulajdonos volt egykoron.*
- Nem könnyű arrafelé a földművelés. Bátor, hogy ilyesmibe fogott arrafelé. *El kell ismernie, hogy igazi kitartás kell ahhoz, hogy ott bármit is termeszteni lehessen. A tündért is sikerül meglepnie azzal, hogy elementális tanulmányokat folytat és a mindent átható erőben hisz. Nem tudja, hogy ez miért okoz ilyen meglepettséget az idős úrban, de azt egyértelműen látja rajta, hogy izgatottá válik ennek hallatán. Ekkor egy egészen váratlan dolog történik vele, amire biztosan nem számított. Arra papa valami komoly dologról szeretne beszélni. Egy bőrzacskót nyújt előre, amit átvesz tőle megnézni, hogy mi van benne. Csak a száját bontja meg a zacskónak, de látszik és érzik is, hogy elég sok arany van benne. ~De ezt most miért? Mire fel?~ Nagyon sok kérdés, kérdőjel fogalmazódik meg benne. ~Valami oka biztos van rá?~ Szeretné megérteni a tündér cselekedetét ezért figyelmesen hallgatja annak mondandóját. Arra papa felajánlja, hogy segíti a tanulmányait, cserébe az elf közösséget kell védelmeznie ahová éppen tartanak. Másodsorban gondoskodnia kellene az alig megismert idős tündérről. Még a vagyonáról is említ valamit, de ez egy kicsit sok így neki egyszerre. Pár perc biztosan eltelik, mire megpróbálja összegezni a gondolatait.*
- Tudja, Arra papa, alig ismer engem. Miért éppen én? *Szeretné tudni és érteni a hátterét, már ha van a dolgoknak.*
- Ez egy nagyon komoly felkérés, egy életút. Ha valamire igent mondok, akkor ahhoz tartom is magam. Kérem, árulja el milyen indíttatásból kért meg engem! *A figyelmeztetést is megérti, bár ettől az idős úrnak nem kellene félnie, ha ismerne Ganer-t. Mindenesetre nem szeretné a fejét egy karón végezni, ezért megpróbálja jobban megérteni Arra papa indítékait.*
381. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2019-12-17 13:25:52
Üzenet elküldve: 2019-12-17 13:25:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//MilOchass-ba tartva//
//Ganer, Arreale //
*A gnóm fiú feltessékeli a koromszínű lovára, aminek csak éppen a szeme ha világít. Rémísztő egy jószág így az est leszálltakor. Na mindegy, az öreg nem akadozik fenn ilyeneken. Ez is csak egy jószág, csak éppen fekete mint a szurok. Este jól lehet vele lopakodni az hódziher. A rendes gnómocska hallgat a vén Arra papusra és szépen baktatnak MilOchass felé, már ha minden igaz, mert ugye sötétben meg öregen nehezen tájékozódik a tündér fia.*
- No hát nem olyan nagyon rígen lakok ín itten. Míg nincsen viskóm se csak egy sátram. De kedves elf nípek ezek, jót érzek itten.
*A gnómember magáról kezd ömlengeni.*
- Szóval Wegtorenbűl. Hajdanán vót arra fődem nekem is. Száradt egy kóró vidík.
*Túl sok kellemes emlékecskével nem igen gazdagította hosszúra nyúlt életét. Elég nehéz ugyanis a sivatagban bármit is megtermelni a kaktuszon kívül. Bár a szomjas utazóknak pont megtette egy friss kaktuszlé, vagy alkoholos kaktuszpálesz amit vettek mint a cukrot. Onnan is csurrant cseppent az öregnek némi arany.*
- Mi?! Elementrális? Az Erő?
~Tyűhe! Mogrim megmondta, hogy visszatír. Tán ez a gnómember vóna? Ha nem is az, akkor is van egy tervem vele amivel a malmomba hajtja a vizet.~
- A tábor nem messzi fijjam. De mostan jó figyejí rám! Nem fog mostan mindent megírteni amit mondok. Elíg amit felfogsz pár morzsa is belűle. Nesze fogjad!
*Átad Ganer Worcryn mancsába egy 1490 arany értékű börzacskót.
*
- Tervem van veled fijjam. Ez az előleg. Kitaníttatlan az elemntrális erűkre. Vídelmezned kell cseríbe MilOchasst a gonosztúl meg a setítségtűl. No meg te lenníl a támaszom öreg napjaimra. Osztan rád is hagynám a vagyonom ha kipurcanok. No he mit mondasz?
*Egy kis arany mindjárt meghozza a kedvet, így szokott ez lenni. Arra papa nyájas beszéde után komoly pofát vág.*
- De ha becsapnál fijjam, akkor az egísz elf közössíg a nyakadban lihegne míg le nem vadásznak és egy karóra nem húzzák a fejed a tábor közepin.
*Nem átallik figyelmeztetni is a gnómembert mielőtt valami oktondiságot művelne.*
A hozzászólás írója (Arraele Lytarane) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.12.17 13:28:48
//Ganer, Arreale //
*A gnóm fiú feltessékeli a koromszínű lovára, aminek csak éppen a szeme ha világít. Rémísztő egy jószág így az est leszálltakor. Na mindegy, az öreg nem akadozik fenn ilyeneken. Ez is csak egy jószág, csak éppen fekete mint a szurok. Este jól lehet vele lopakodni az hódziher. A rendes gnómocska hallgat a vén Arra papusra és szépen baktatnak MilOchass felé, már ha minden igaz, mert ugye sötétben meg öregen nehezen tájékozódik a tündér fia.*
- No hát nem olyan nagyon rígen lakok ín itten. Míg nincsen viskóm se csak egy sátram. De kedves elf nípek ezek, jót érzek itten.
*A gnómember magáról kezd ömlengeni.*
- Szóval Wegtorenbűl. Hajdanán vót arra fődem nekem is. Száradt egy kóró vidík.
*Túl sok kellemes emlékecskével nem igen gazdagította hosszúra nyúlt életét. Elég nehéz ugyanis a sivatagban bármit is megtermelni a kaktuszon kívül. Bár a szomjas utazóknak pont megtette egy friss kaktuszlé, vagy alkoholos kaktuszpálesz amit vettek mint a cukrot. Onnan is csurrant cseppent az öregnek némi arany.*
- Mi?! Elementrális? Az Erő?
~Tyűhe! Mogrim megmondta, hogy visszatír. Tán ez a gnómember vóna? Ha nem is az, akkor is van egy tervem vele amivel a malmomba hajtja a vizet.~
- A tábor nem messzi fijjam. De mostan jó figyejí rám! Nem fog mostan mindent megírteni amit mondok. Elíg amit felfogsz pár morzsa is belűle. Nesze fogjad!
*Átad Ganer Worcryn mancsába egy 1490 arany értékű börzacskót.
*- Tervem van veled fijjam. Ez az előleg. Kitaníttatlan az elemntrális erűkre. Vídelmezned kell cseríbe MilOchasst a gonosztúl meg a setítségtűl. No meg te lenníl a támaszom öreg napjaimra. Osztan rád is hagynám a vagyonom ha kipurcanok. No he mit mondasz?
*Egy kis arany mindjárt meghozza a kedvet, így szokott ez lenni. Arra papa nyájas beszéde után komoly pofát vág.*
- De ha becsapnál fijjam, akkor az egísz elf közössíg a nyakadban lihegne míg le nem vadásznak és egy karóra nem húzzák a fejed a tábor közepin.
*Nem átallik figyelmeztetni is a gnómembert mielőtt valami oktondiságot művelne.*
A hozzászólás írója (Arraele Lytarane) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.12.17 13:28:48
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 908-927