Külső területek - Mil'Ochass
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Arthenior közelében (új)
Mil'OchassTaverna a Három Baráthoz (új)
Ezen a helyszínen lehetőséged van edzeni! Kattints ide, hogy edzhess!


Ezen a helyszínen lehetőséged van meditálni! Kattints ide, hogy meditálhass!


<< Előző oldal - Mostani oldal: 22 (421. - 440. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

440. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2020-01-23 13:39:14
 ÚJ
>Ganer Worcryn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 316
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

//MilOchass-hoz érve//
//Mindenki//

*Az alvó tündért figyelve elmosolyodik rajt, mert úgy alszik, mint egy kisbaba, jóízűen. Elég álmosan, ásítva ébred fel Arrapus.*
- Jó reggelt Arrapus! *Az idős tündér talán bal lábbal kelt fel, mert hidegre panaszkodik és elég zsörtölődő hangulatban van.*
- Sajnálom. Gondoltam mindent elrendezek addig, amíg felkelsz, hogy mihamarabb indulhassunk. *A tüzet már eloltotta alaposan így a pokróc melegére szorul majd Arra papa. A reggeli hiányát is megemlítve elvigyorodik.*
- A tegnapi vacsorádból csak morzsák maradtak. Gombát vagy gyökeret pedig nem szívesen reggeliznél. *Csak ezeket a felsorolt ételeket tudta volna tálalni, aminek nem biztos, hogy Arrapus örült volna.*
- Abban bíztam, hogy MilOchass-ban megreggelizhetünk. *Reménykedő tekintettel nép apusra, hogy egy apró igent mondjon rá. Széles mosolyra húznak ajkai, amikor a tündér megígéri, hogy jóllakatja finom elf eledellel. Most igazán nem válogatós, bármi megteszi, ami ehető.*
- Az remek! Alig várom, hogy megérkezzünk! *Nem csak az étel miatt, hanem a hely és közösség miatt is ilyen nagy a lelkesedése. Arrapust nem kell nagyon kérlelni az indulásra. Segít az idős tündérnek felszállni a nyeregbe, majd Ganer is felpattan elé.*
- Kapaszkodj Arrapus! *Akár a kabátjába, vagy a nyeregbe is kapaszkodhat Arra papa, mindkettő biztonságos utazást nyújt majd neki. Éjtépő ügető tempóban indul meg. Kissé szokatlan, mert erdőben nem szokott így rakoncátlankodni. Egy kevés ideig nem is lehet Éjtépőt megfékezni. Egyszer csak megáll. A távolban egy embermagas fakerítés, őrtornyok látványa tárul eléjük. Ilyen távolságból nem látja, de biztosan éber őrök figyelik őket a toronyban.*
- Arrapus nem szeretnél előre ülni? Téged ismernek. Talán jobb lenne, ha nem mögöttem ülnél. *Amennyiben Arra papa beleegyezik, úgy segít neki a lovon előre ülni. Így a kapuhoz közeledve az őrök már messziről láthatják a lovon közeledő idős tündért és a mögötte ülő Ganert. Akárhogy is érkeznek a kapuhoz azt lassan és körültekintően teszi. Nem szeretne egy elf szilvesszőt a hátába. Lassan leszáll a lováról és Arra papának is segít, ha le szeretne szállni a kapu előtt. A beszédet most Arrapus-ra hagyja, elvégre Ő van itthon.*


439. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2020-01-23 10:24:40
 ÚJ
>Arraele Lytarane avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//MilOchassba tartva//
// Arreale, Ganer//

*Az éjszakát úgy végig alussza mint a medve akit két tucat mana lövedékkel megkínáltak. Fel se ébred a fia pakolására. Azt hiszi, hogy a reggelijén szorgoskodik.*
~Hú de jó vóna egy kis rántotta!~
*Beindul a nyáltermelés és még a szája szélét is megnyalja az öreg pedig nincs is ébren teljesen csak úgy félig valahogy. Csámcsogva és nagyokat ásítozva tér magához.*
- De hideg van! Elótottad a tüzet fijjam? Oszt így fagyoskodjak a reggeli előtt.
*A takarót azért magán tartja és nem adja vissza. Még megfázna a végén ami hiányzik a döglött varjúnak. Csipás szemeit megdörgöli és jól körbe bambul.*
- Úgy látom nem csinátá reggelit.
*Morcosan ásít egyet az öreg majd feltápászkodik már végre.*
- Szípen elpakótá. Ez is valami. Nem baj. Majd megetetlek ín MilOchassba. Olyan finom elf ítkek vannak, hogy az íhező szám mindig belecsöppen. Megtömetem a bendődet mint a kacsát. Szeggyíl fel egy kis fölösleget. Köll az tílire, hogy ná fázzá annyira mint a bundátlan hód.
- Na, toszítsá fel a lúra oszt indúlás. Mán van fíny. Tudom merre kíne menni.
*Ha Ganer feltaszítja a lóra, akkor az öreg ott is marad. Kapaszkodik mindenbe amibe csak bele tud kapni. Ha elindulnak, akkor már a jó utat mutatja. Reméljük legalább.*


438. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2020-01-21 11:37:00
 ÚJ
>Ganer Worcryn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 316
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

//MilOchass-ba tartva//
//Arreale, Ganer//

*Amit Arrapus mond az valóban igaz. Az átélt traumák, emlékek, nehéz helyzetek megedzenek bennünket. Általuk formálódik a személyiségünk és a hozzáállásunk az élet ilyen-olyan dolgaihoz. Az egy kicsit furcsa számára, hogy Mogrim fiánál többre értékeli őt. Ez nagyon megtisztelő feltételezés, de Ganer ezt még igazán semmivel sem tudja bizonyítani. Egyrészt nem ismerte a másik gnómot és saját képességeit illetően is vannak még kérdései. A megnevezést illetően örül, hogy az idős tündér nem haragudott meg az Arrapán vagy Arrapus-on. Érdekes az is, hogy kinek, hogy engedi szólítani magát Arrapus. Bár ez már igazán nem Ganer dolga, hanem a papusé. Az éjjelt nyugodtan, elköszönve töltik el. Ganer szinte végig éber marad és gondoskodik a tűzről, hogy folyamatosan melegen tartsa őket. Hajnaltájban alszik el pár rövid órára. Amikor felébred, akkor a tűz még parázslik. Pár darab kisebb fát tesz rá, amitől szép lassan újra begyullad a tábortűz lobogó lángja. Felkelve a pokrócát visszateszi Éjtépő hátára. Már most közel sem olyan hideg az idő, mint éjjel volt. A meleg, téli öltözete most pont jó szolgálatot tesz. Mivel nem maradt több étele ezért nem is tud reggelit készíteni egyiküknek sem. Amíg még Arrapus alszik, addig igyekszik mindent összeszedni és felpakolni Éjtépő hátára, hogy mielőbb indulhassanak MilOchass-ba. Reménykedik benne, hogy egy tál ételt kaphat ő is, és reméli, hogy gyógyítót is tud keresni Cilanney számára. Amikor mindennel elkészül, a tüzet kezdi lassan és halkan eloltani. Hideg földdel kezdi betakarni a parazsat, amely kisebb füstjelenséggel, lassan el is alszik teljesen. Alaposan meggyőződik róla, hogy a tűz kialudt és nem fog felébredni miután elmentek. Halkan leül papus mellé és türelmesen várja, hogy felkeljen és indulhassanak.*


437. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2020-01-20 14:35:21
 ÚJ
>Arraele Lytarane avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//MilOchass-ba tartva//
// Arreale, Ganer//

- Ne sajnád fijjam. Azí vagyunk azok kik vagyunk mer átestünk azon amin át köllött.
*Történt ez meg az az öreggel életes során meg biztos mással is előfordult ilyesmi. Lassanként újdonsült fia egy liturgiába kezd, hogy nem léphet Mogrim nyomdokaiba.*
- Te míg jobb leszel fijjam!
*Mogrim se volt piskóta de most Ganerből még többet ki fog sajtolni az öreg.*
- Na jó van akkor, nem rontottam el.
*A csodabogár tudja, hogy melyik kézen működik. A fiú szerint mindkettőn, vagy ki tudja. Az tuti, hogy az öregé felizzik és belevésődik aminek kell. Még egy pillányira oda is kap nehogy megpörzsölje a kezét az írás. De ez nem történik meg így megnyugszik.*
- Arrapus? Arrapa? Hmmm he.
*Köszörülgeti a torkát mintha rozsdás bökőt élezgetne rajta.*
- Na jó. Csak níked lehetek Arrapus vagy Arrapa. A többinek Arra papa. A barátimnak meg Arra papus.
*Sikerül leszögezni a kerítést mármint a szólítás kérdésében.*
~Arrapus? Nem is hangzik olyan orkosan. Még jó, hogy anyámík találíkonyan adtak nevet níkem.~
- Jó ít fijjam.
*Jó régen hívta már valaki csak papusnak. Tán még Mogrimmal se voltak ilyen viszonyban. Mondhatjuk úgy is, hogy ez egy igazi apa fia kapcsolat. Ganer szakasztott Arra papa. Leszámítva, hogy gnóm, meg hogy magasabb egy pettyet és nem olyan pocakos mint arra papa. Na meg vagy nyolcvan évvel fiatalabb. Ezt a pár aprólékot leszámítva nagy a hasonlóság. Ezen elmélázva alszik el a tűz mellett. Azért ránéz a kölyökre, hogy rendesen fűti e tüzet, de jó gyerek ez, szorgosan pakolgatja a fát rája. Megnyugvást lelve elalszik az öreg de csak reggelig! Nem örökre.*


436. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2020-01-20 08:09:55
 ÚJ
>Ganer Worcryn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 316
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

//MilOchass-ba tartva//
//Arreale, Ganer//

*Az tény, hogy Ganer-nek közel sincs akkora élettapasztalata, mint Arra papának. A maga negyven évével mégsem nevezhető serdülő ifjúnak. Felnőtt férfi a gnómok életszakaszában, így a jelleme és gondolkodása már kiforrott, nem csapódik össze vissza. Ettől persze még közel sem tud mindent. Jócskán van még tanulnia az életről, elementális erőkről és még sok más dologról. Igyekszik az idős tündér szavaiban és tetteben megfigyelni az életbölcsességet és a hasznos dolgokat elsajátítani. Arra papa a váratlan rituálé gondolatát azzal indokolja, hogy fél, nem érik meg a reggelt. Már épp mondaná az idős tündérnek, hogy nem a mai este lesz az, amikor megfagynak, mert gondoskodik erről, amikor a tündér elérzékenyül. Meghatja az a gondolat, hogy Arra papának mennyire fontos egy „fiú”. Belegondolva egy örökös, egy olyan fiú, aki gondoskodik rólunk, és akiről mi is gondoskodunk egy igen szép kötelék, amely az élet körforgásának különleges és szép jellemvonása. Bátorítóan fogja meg az idős tündér vállát, amikor látja, hogy annak könnyek áztatják az arcát.*
- Őszintén sajnálom, hogy korábban ilyen sok nehézségen és veszteségen kellett átesnie. De igyekszem majd pótolni azt az űrt, amit Mogrim fia hiánya okozott. *Itt egy pillanatra megáll és saját testvérei és édesapja jut eszébe.*
- Bár tudom, hogy senki sem pótolható teljes mértékben. Talán több dologban más leszek, mint Mogrim fia, de tőlem telhetően igyekszek olyan fia lenni, akire büszke lehet. *Ezt a legőszintébben tudja az idős tündér szemébe nézve elmondani. Remélhetőleg ez a gondolat megvigasztalja valamennyire. A Fogadalom Karperecénél némi félreértést vél felfedezni az idős tündér részéről, de ezeket a kételyeket hamar szerte oszlatja. Ha szükséges segít a tündérnek felhelyezni a csuklójára a karperecet. Mosolyogva reagál rá, amikor Arra papa a másik kezére teteti a karperecet.*
- Úgy gondolom mindkét csuklón működni fog. *Nem kapott hozzá más instrukciót, mint feltenni és elmondani a rövid fogadalmat, ami aztán beleég a karperecbe és a következő évben nem engedi eltérni a viselőjét a fogadalmától, hacsak az nem az életét veszélyeztetné. Mindketten megfelelően használják a saját karperecüket, aminek eredményeként a karperecekbe beleizzik az a mondat, amit fogadalommal kezdtek. Különös érzés keríti hatalmába Ganer-t. Amint az idős tündérre tekint olyan érzése támad mintha édes apjára tekinteten rá. Tisztelet, megbecsülés és engedelmesség az, amik először elárasztják a szívét. Mintha az édes apja iránti szeretete és tiszteletének szelleme megnyugodna Arra papán, s ezentúl már nem is tud másként tekinteni rá. Még az új érzés hatása alatt van, amikor a papus kijelenti, hogy fáradt és felszólítja, hogy ne magázza tovább.*
- Redben Arrapus. Ez így megfelel neked? Vagy csak egyszerűen papus szeretnél lenni? *Nem is tudja, hogy jutott ez eszébe fogadott apja nevéből kreálva, de ezt hamarosan úgy is véleményezi a tündér. Mielőtt elaludna a papus még egy kis ajándékod ad Ganer-nek, amit köszönve eltesz a kabátjába.*
- Jó éjt papus! *Valahogy mosolyt csak az arcára, hogy a valódi családja messze van, itt mégis egy igazi apára talált. Ezzel a kellemes érzéssel tesz pár vaskosabb fát a tűzre és jól betakarja a papust, hogy meg ne fázzon. El-elbóbiskol a tűz mellett, de fél szeme ében marad és őrzi a tüzet és az esetleges veszélyeket, amikből lehetőleg most egy csendes éjszaka lesz.*


435. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2020-01-19 13:53:22
 ÚJ
>Dronrin Vertthe avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 59
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//Fagyöngyök//
//Gwaandril//
//Kapun kívül//

*Gwaandrilal együtt lép ki a kapun és szótlanul halad az elf mögött, akinek nem kell semmit sem mondania ahhoz, hogy a lány tudja a fájdalma nem egyik percről a másikra fog elmúlni. Amikor a hosszú életű sorolni kezdi, hogy mit kell Dronrinnak keresnie, végig bólogat, majd az epés megjegyzést elengedve a füle mellett és Eiához fordulva, elengedi a madarat a válláról, hogy szabadon repülhessen, átmozgatva tagjait. Bánatosan az elfhez fordul, és látva annak szemében a fájdalmat, beszélni kezd.*
-Sajnálom ami történt. Tudom nem mentség, de nem tudom, hogy hogyan kell jónak lenni ezekben a dolgokban. Csupán próbálkozni tudok.
*Óvatosan, vállalva azt, hogy az elf elutasítja őt, megfogja annak egyik kezét és finoman megszorítja.*
-Szeretném hogyha elmondanád mire van szükséged. Ha beszélni szeretnél, akkor beszélj, mesélj nekem, ha viszont csöndet és nyugalmat szeretnél, akkor békén hagylak.
*Amennyiben Gwaandril méltatja őt válaszra és nem húzza el a kezét, marad ebben a pozícióban, azonban hogyha nem érnek el semmit szavai, szomorúan elindul, hogy keressen egy magyal fát.*

A hozzászólás írója (Dronrin Vertthe) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.01.19 13:54:46


434. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2020-01-19 12:54:06
 ÚJ
>Gwaandril Viltheriel avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 134
OOC üzenetek: 7

Játékstílus: Vakmerő

//Fagyöngyök//
//Dronrin//
//Kapun kívül//

*Gwaandril bólint egyet Monsotor felé, s szótlanul indul el a kapuba. Nagy levegőt vesz, szomorú nao ez most számára, mely szépen indult, de rossz lett a végkifejlete. Dronrin követni látszik őt, a Viltheriel pedig kilép a kapun. Amennyiben a fél-elf még így is a nyomában van, ez nem igazán fogja érdekelni az ifjút, nem látszik rajta meghatottság, arca ugyanaz a hideg, gőgös, északi vonást hordozza magán, mint érkezésekor. Nagy levegőt vesz, azzal sajnos muszáj lesz szóra nyitnia a száját.*
-A feladatod az lesz, hogy gyűjts velem olyan növényeket, amiket majd mondok. Elsősorban három hibátlan magyalágra lesz szükségünk, valamint fagyalbogyókra, öt maroknyira. Én fagyöngyöt fogok keresni, remélem találok is, ez nagyon fontos lesz. Amennyiben ismered a lombvári temetkezési szokásokat, persze felesleges magyarázkodnom, hiszen úgyis tudod, miféle halotti ágyat igyekszek készíteni. *Szemei kissé összeszűkülnek itt, hangja tocsog az iróniában. A legkevésbé sem fedi most el mérhetetlen arroganciáját, most, hogy gyászol, hangulatingadozása láthatóan eluralkodott rajta. Hiányzik neki Juhar és mérhetetlen bánattal tölti el, hogy az egyetlen lény, aki itt feltétel nélkül szerette, aki végig tudta kísérni az útján, elhagyta, plusz Lyzendrát is eléggé közönyösnek látta ezzel kapcsolatban. ~ Hátha megtudom, miben vagyok jó. Nevetséges! Igen, elmegyek majd, de még kérdéses, hogy vissza is jövök. ~ Mosoly kúszik az arcára, keserű, vágyakozó, reménykedő érzelemelegy egyszerre, ez minden, amit Dronrin láthat.*


433. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2020-01-18 17:33:46
 ÚJ
>Monsotor Sonnalis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 92
OOC üzenetek: 76

Játékstílus: Vakmerő

//Gwaandril sátra//
//Gwaandril, Dronrin//

*Az elffel együtt sikeresen kicipelik, majd mikor az elf azt mondja, hogy ideáig elég lesz, óvatosan leteszi a halott kutya testét. Majd mikor ez megtörtént, bemutatkozik Dronrinnak.*
-Monsotor Sonnalis vagyok.
*Majd ezek után az elf megköszöni segítségét, valamint megmondja neki, hogyha Lyzendrával találkozik, akkor közölje vele, hogy elmegy a megfelelő levelekért, bogyókért és egyéb kellékekért a halottas ágyhoz. Monsotor bólint egyet feléje. A fél-elf közli, hogy neki is sietnie kell, és bocsánatot is kér tőle, hogy ott hagyja.*
-Semmi baj. Természetesen nincs ellenemre az ismerkedés.
*Ahogy a többiek is, úgy ő is megy az ő irányába. Lyzendrához indul, hogy tájékoztassa őt a dolgokról.*


432. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2020-01-17 15:13:42
 ÚJ
>Pycta del Ventus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1183
OOC üzenetek: 23

Játékstílus: Vakmerő

//Ezer őszi levél alatt//
//N'othrym//

*Ha sikerül letörölnie Nievesha kezeit, akkor Lyz kevésbé lesz maszatos, ami nem jelenti azt is, hogy nem lesz maszatos. Ha pedig a kicsi megoldja, mármint akkurátusan lenyalogatja az ujjait, azután ugyanúgy szükség lehet egy törlésre. Mert akkor nem mézes-ragacsos, hanem nyálas lenne Lyz füle és arca.*
- Rendben. *Válaszol kurtán a szőke elf lány szavaira az ékszert illetően. Ha nem szeretne venni Lyznek fülbevalót, akkor nem venne.
Hátradőlve, békés arccal nézi a két lányt, ahogy a fülbevalóról csevegnek. Neki nincs ellenérzése aziránt, hogy Nieveshának fülbevaló legyenek, egyáltalán nem szokatlan dolog ez. Másba egyelőre bele sem gondol, csak szótlan ül, halovány mosollyal az arcán.
Amikor Lyz aztán arról beszél a kislánynak, hogy a fülbevalóért lyukat kell fúrni a fülébe, ami aztán napokig éghet, érdeklődőn felszalad a szemöldöke, hogy mit felel a kicsi.*
- Ha szeretnél. *Válaszol apaian.*
- De majd az első után eldöntöd, megéri-e az a sok lyukasztás. *Veti fel a lehetőséget. Mert el tudja képzelni, hogy olyan kellemetlen élmény lesz, ami után Nievesha egyáltalán nem szeretne majd több lyukat a fülébe, így fülbevalót sem.*
- Csináljátok meg, én szeretnék bemenni majd a városba, a templomba. Beszélni szeretnék Arenih atyával. *Mondja még Lyzre nézve.*
- Ha pedig visszaértem, megbeszéljük, hogy szeretnél-e még több fülbevalót. Rendben? *A kérdés már Nievesha felé száll, mosolyogva megsimítja a kicsi arcát közben.*


431. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2020-01-16 16:53:59
 ÚJ
>Arraele Lytarane avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//MilOchass-ba tartva//
// Arreale, Ganer//

*Utólag már persze a gnómember is okos. Persze, hogy eszébe juthatott volna, hogy a víz hideg lesz ilyen valagfagyasztó hidegben.*
- Na látod. Maj legközelebb jusson eszedbe!
*Nevelni kell még a gnómját, mert ahogy a jelen eset is mutogatja bizony az öregnek van még mit formálni a hórihorgas gnómon. Nem tudhat annyit alig negyedannyi év alatt mint a tapasztalt papus. Ezzel az élettapasztalattal elf legyen a talpán aki lepipálja.*
- Kicsit hamarjába buzgókodtam a ricuálíval, de ha nem írjük meg a reggelt mer megfagyunk akkor azzal a tudálékossággal akarok az őseim mellí feküdni, hogy vót egy fijjam. *Az öreg meg is könnyezi a történéseket. Ráadásul igazi nagy krokodil könnyekkel amik rá is fagynak a képére, jó csípősen. A gnóm végül is beleadja a derekát. Kötélnek áll és a rituáléhoz való eskü szöveget mormol el. Ahogy a Ganer elmondja a saját mondatait az öreg nagyon megörül.*
- El se hiszem, hogy az ősz fejem nem egyedül fog a sírba szállni. Mán mint, hogy a fijjam fogja majd le a szemem mikor megtérek gyarló íletembűl.
*Ezt csak tetézve koronázza meg a gnóm valami fogadalmas karpereccel.*
- Aszittem, hogy e házasságra való karperec.
*Még itten kérem félreértik a szituációt. Az öreg megvakarja a fejét és a zsebében kurkászva elővesz egy ugyanolyan karperecet mint Ganernek van.*
- No hát akkor nízzük csak, hogy köll ezt használni?
*Fölcsatolja a bal karjára mert hát ugye az van szív felől. Tán számít ez is valamit.*
- Íjha, ugyi nem baj, hogy ín a másik karomra rajtam?
*Reméljük nem ez a mondat ég bele a karperecbe, mert akkor reszeltek az egésznek.*
- Na he. Akkor azt mondja, fogadom, hogy ezentúl fijjamkínt nízek rád, apád helyet apádkínt gyámolítom útjaid míg ílek e fődeken.
*Nagyjából ennek kéne beleégni a karperecbe, ami remélhetőleg így is történik. Ezzel a mozdulattal az öreg összecsapja a kezét mint aki jól végezte dolgát, majd magára húzza a takaróját.*
- A ríszleteket megbeszíljük hónap. Mán most elfáradtam. Osztán még annyi, hogy mosmán tegezzíl! Hogy níz ki hogy a fijjam magáz?!
*Ha a gnóm nem locsogfecseg tovább, akkor a tűz mellett eldől arra papus és álomba csicsikálja magát. Mielőtt elalszik azért összeszámolja, hogy igen jó évet zárhatott. Bár egy fiút elvesztett de lett helyette másik. Ettől még Mogrimról nem mond le ilyen könnyen. De két fiú mégis több mint egy nem? Ösztönző díjként fogadott fiának a mancsába tesz egy kis kezdőtőkét. *

A hozzászólás írója (Arraele Lytarane) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2020.01.16 16:56:32


430. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2020-01-16 15:09:27
 ÚJ
>Ganer Worcryn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 316
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

//MilOchass-ba tartva//
//Arreale, Ganer//

*Beszélgetés közben a tündér elfogadja a kulacs vizet és iszik is belőle. Egy pillanatra megijed, hogy a víz valóban hideg lehetett, pedig a nyeregtáska belsejében volt, hogy ne érje a külső hideg hatás.*
- Elnézését kérem Arra papa. Nem állt szándékomban a vízzel lebetegíteni. A nyeregtáska belsejében tartottam, direkt azért, hogy ne fagyjon meg.
*Ganer is iszik pár kortyot a kulacsból, leellenőrizve a hőmérsékletet. Meg kell állapítsa, hogy tényleg elég hideg. Bölcsebb lett volna a tűz körül melegíteni egy kicsit.*
- Látszik, hogy nem mindent sajátítottam el a kinti életről. A kulacsot a tűzhöz közel lerakhattam volna melegedni. *Sajnálkozva vesz egy mély levegőt és bízik benne, hogy az idős tündér nem betegszik le a hideg víztől. Ennél fogósabb kérdés, hogy az idős tündér élet idejét meghosszabbítsa. Nem tudja, hogy ezt Arra papa komolyan gondolja, vagy csak viccelődik, ezért csak bólogat rá. Mogrim esetére térve továbbra is tanácstalan. Túl kevés a tudása, ahhoz, hogy nagy kijelentéseket tehessen az elementális erőről. Olyan sokféle felhasználási fajtája van a mindent átható erő sűrítésének, hogy abba akár egészen rendkívüli megnyilvánulások is beletartozhatnak. Idővel talán Ganer szert tesz erre a tudásra, vagy legalább is jóval többet fog tudni hozzászólni ehhez a témához. A tanulás részén úgy látszik teljesen egyetértenek. Arra papának konkrét elképzelései lehetnek, hogy a kapcsolatain keresztül, mester által kitanítsa Ganer-t. Ami ezután következik, arra nem nagyon van felkészülve. Talán egy ilyen élethelyzetre nem is nagyon lehet. Látja az idős tündér elérzékenyülését és ez szívből meghatja Ganer-t. A felkérés különös, váratlan, mégis megtisztelő. Arra papa tiszteletbeli fiává fogadná, ami még nem nagyon tudja elképzelni, hogy mit is jelenthet pontosan.*
- Ez egy nagyon, megtisztelő ajánlat. *Kissé jobban szótagol a kelleténél a meglepettség miatt. A rituális esküre kitágulnak a pupillái. ~Remélem nem valami véres rituáléra gondolt Arra papa?~ Egy kicsit aggódik, mert a szónak nem túl sok pozitív tartalmat tulajdonít. Amikor végül hallja a tündér fogadalmát, akkor nagyjából megérti, hogy mit szeretne tőle a másik. Arra papától egy szépen megfogalmazott fogadalmat hall, amire választ is vár a másik. Ganer nagyot nyel, mielőtt bármit válaszolhatna. Sok minden jár a fejében és egy kis időre most elidőzik a céljain, jövőjén és úgy mindenen, ami még előtte állhat. Ennek fényében pár perc csendes hallgatás után megszólal.*
- Én Ganer, a Wegtoreni Worcryn család nemese fogadom, hogy ezentúl mindig nagy tisztelettel tekintek majd Önre. Apámként tisztelem majd, véleményét mindig meghallgatom. A támogatását elfogadom, s az ezzel szerzett tudást Önnel megosztom és támogatom. Idős korára támasza, és ha úgy kívánja ügyeinek intézője leszek. Ha kell kardommal, elementális erőmmel védelmezni fogom, bármi történjen is ezután. *Lehet, hogy nem a legmegfelelőbb szavakat használta, és az is lehet, hogy elhamarkodottnak tűnik a lépése. Mégis úgy érzi, hogy ezzel talán tesz valami jót egy idős személlyel, akinek láthatóan szüksége van valakire, akire támaszkodhat, aki felett apáskodhat. Hazudna, ha azt mondaná, hogy neki nem jön jól a támogatás. Mégis a Mindenek felett álló látja a gnóm szívét, hogy nem önös érdekből cselekedett. Az oldaláról egy vas karperecet vesz elő, amit nem régen szerzett.*
- A Fogadalom Karperecével talán biztosabbá tehetem a most megkötött eskünket. *Felteszi jobb csuklójára a vas karperecet, majd a hozzá tartozó ígérethez a következőket mondja.*
- Fogadom, hogy ezentúl apámként tisztelem, becsülöm, támogatom és védelmezem. *Miután ez a rövid mondat elhagyja ajkait, a fogadalom szövege apró betűkkel beleég a karperecbe.*


429. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2020-01-16 10:21:53
 ÚJ
>Arraele Lytarane avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//MilOchass-ba tartva//
// Arreale, Ganer//

*Az itókáról meg is feledkezett. Szerencsére a gnóm még képben van és odanyújtja a kulacsát. Patakvíz helyett jobban örült volna egy kis sernek vagy bornak, de hát ez van. Jobban is melegítene a mundér alatt. Meghúzza a vizet mer muszáj inni ugyebár, főleg ha idősek vagyunk és hamar kiszáradunk.*
- Jó hideg víz vót e he. Még, jó, hogy a ló zsírja melengtette az oldalán. Ha megfájdú a torkom oszt beteg leszek a víztül, akkor az a te vítked lesz fijjam.
*Az már teljesen mellékes, hogy az öreg hibájából tévedtek a sötétben és ezért kénytelenek kivert kutya módjára egy odvas fába meghúzni magukat, mint valami fanyűvő szú.*
- Okos gnóm vagy te fijjam. Maj kitanálod, hogy Arra nagyapádba hosszú és erűteljes ílet buzogjon bele.
*Szerecsenségre ez már a gnómember feladata lesz. Mármint, hogy kitolja az öreg életét még vagy százzal.*
- Ha Mogrim fijjam kípes vót egyí váni az erűvel, akkor bármi lehetsíges.
*Ezen oktondiságon elindulva a lehetetlen sem legyűrhető akadály. Arra papus megtalálja a megfelelő gnómot a megfelelő képességgel és pikk pakk nyújtogathatja az életét, mint a rétestésztát.*
- Nofene! Látom azé kípbe vagy a kalkuklációkkal. Az Aborgot hagyjad. Kapzsi pénzharácsoló. Itten a kapcsolatok számítanak ídes fijjam. Ez meg szerencsíre nagyapádnak megvannak. Ha meg nincs, akkor kiépítjük szípen.
*Na akkor ez letisztázták. Most egy lényeges rész következik dobpergéssel a képzeéetben.*
- Ganer fijjam. Nem gondoltam vóna, hogy valaha míg ílek lesz másik fijjam. Mogrim fijjam elvesztíse nagyon elvágta az írt bennem. Szeretnílek a fiammá fogadni úgy mint Mogrimot. Nem köll itten nívváltozás meg papírok. Elíg nekem a rituális eskütítel.
*Az öreg nyájas képe elérzékenyült és komolyságosra vált.*
- Na szóval. Ín, Arraele Lytarane, az utolsó a fajtámbúl, mármint családumból fogadom, hogy fijjamként foglak szeretni. Támogatlak és gyámolítlak minden eszközzel amim van, legyen az anyagi vagy szellemi. Tanúlásod ís előmeneteled az íletben elsűdleges feladatom lesz. Kitaníttatlak a máglyázás minden bínnyára meg a csínyára is na meg az elemantrális dógokra mind.
*Jelentőségteljes pillanatban a gnómra néz.*
- Vállalod é, hogy a fogadott fijjam leszel?
*Kinyújtja az öreg a kezét a gnóm felé és odasúgja neki.*
- Mostan kíne valami szíp esküt mondani, hogy lepöcsételjük a rituálít.
*Visszahúzódik, hogy hallja Ganertől a szöveget, már ha az belemegy a rituáléba.*


428. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2020-01-15 20:40:42
 ÚJ
>Ganer Worcryn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 316
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

//MilOchass-ba tartva//
//Arreale, Ganer//

*Teljes mértékben megérti, hogy a szépen befejezett élet egy csodás ajándék lehet. Sajnos a legtöbben nem dönthetnek róla, mert egyszerűen az élet úgy hozza, hogy teljesen más helyen és módon halnak meg, mint ahogy azt korábban elképzelték. Komoly tekintettel bólint az idős tündér aggodalmas tekintetére, ezzel szeretné kifejezni, hogy megértette az ügy fontosságát, és ami rajta múlik azt meg fogja tenni az idős tündérért. Az idős tündér el is engedi a karját, így tovább tud foglalatoskodni a tűzzel. Inni viszont nem ivott Arra papa ezért a kulacsot is oda nyújtja a tündérnek.*
- Tiszta patakvíz, ha esetleg szomjas lenne. *Amennyiben elveszi tőle a másik úgy szívesen kínálja fel a vizet. Ha nem kér a papus, úgy Ganer pár kortyot iszik a kulacsból. Bár szerette volna viccesen lezárni a hosszú élet gondolatát, de ahogy arra rávilágít a tündér ez igenis komoly dolog. Azon viszont felhúzza szemöldökét a meglepettségtől, hogy valami praktikával meghosszabbítsa Arra papa életét. Az élet meghosszabbításán a mindent átható erőt használva egészen új perspektíva. Nem hallott még olyat, hogy valaki ezzel az erővel meg tudta volna hosszabbítani akár egy nappal is az életét. Egy pár pillanatig gondolkodóba esik, majd az idős úrhoz fordul.*
- Egyelőre nem tudom, hogy a mindent átható erővel lehetséges-e életet hosszabbítani. De megígérem Önnek, hogy utána fogok járni ennek. *Sajnos csak az utánajárásra tud ígéretet tenni, a véghezvitelre már nem. Az élet meghosszabbítása még a három hatalmas entitásnak is feladhatja a leckét. Persze attól, hogy még nem hallott ilyenről közel sem biztos, hogy nem is lehetséges. Az étel dolgában sem szeretné megbántani az idős tündért, így hallgat róla, hogy egy kicsit azért ő is éhes. Ha holnap elérik a közösséget, reménykedik benne, hogy egy tál ételre meghívják. Már ennek is nagyon örülne. Arra papa az evéstől nemhogy álmos, inkább éberebb lett. Nem tudta, hogy az időseknél ez így működik, vagy csak Arra papa szervezete reagál így a lefekvés előtti evésre. Egy magvas kérdést Ganer-nek is szegez a másik, amire nem olyan egyszerű válaszolnia. Nem akar butaságot mondani ezért összegezi a gondolatait mielőtt válaszolna.*
- Az tudom, hogy nem is olyan messze, a Toronyban is lehet elementális tudományokat elsajátítani. A megfelelő előképzettséggel igen könnyű a tanulás, csak éppen nagyon drága a hírhedt Abogr mester árazása. *Arra papának teljesen igazat ad az árakat illetően. Ez a tudományág rendkívül költséges, de azért akad még ötlete.*
- Egyelőre igyekszem fejleszteni az előképzettségem. Úgy tudom, hogy vannak a tornyon kívül kiváló mesterek is Arthenior és környékén. Úgy hiszem a tudást ők valamivel kedvezőbb áron biztosítanák, főként egy arra fogékony személynek. *Ez lenne a leg költséghatékonyabb megoldás. Nem kételkedik benne, hogy Arra papa tudja mit beszél, főleg ha már több személynek is segített ezen a téren. Mivel Ő az egyik finanszírozója így mindenképp kíváncsi a véleményére, meglátására.*


427. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2020-01-15 15:05:10
 ÚJ
>Arraele Lytarane avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//MilOchass-ba tartva//
// Arreale, Ganer//

*A gnómember szabadkozik meg esküdözik, hogy az öreg papus nem ma dobja fel a bocskort. Na meg jó volna beteljesíteni a naplementés megpukkanást is. Ha minden igaz, akkor tán még erre is megesküdik a Ganer.*
- Így mán elengedlek. E fontos nekem fijjam! Ne felejccsedd el sose!
*Elengedi hát a karját a gnómnak hadd pakolgassa csak a fát a tűzre mert annál melegebb lesz.*
- Annyit azé nem ílek fijjam. Hacsak meg nem máglyázol valami igésséggel, hogy túlnyúljon a korom az abnormálisnál is. Csak ne trotty rotty legyek hanem erűs mint a szilaj szarvasbika.
*Jó volna bizony még vagy százharminc, száznegyven évet lehúzni de csak úgy, hogy nem rottyan le az öreg egészsége mert akkor hiába az egész nyavalya.*
- Megnyugodtam. Mán azt hittem felzabáltam mindent egymagamba he.
*A gnóm szerencsire nem éhes. Ez így pont jól jött ki. Arra papus megsimogatja a pocakját, majd a derekát megveti egy gyökérben.*
- Eddig ámos vótam de most, hogy jóllakta meg nem tudník elaludni tele hassal.
*Nagy baj ha megöregszik a tündér. Ennél már csak az agybaj a nagyobb baj. Ez szerencsére elkerülte az öreget.*
- Osztán mondjad csak, hogy kípzeled itt az elemantrális tanúlást?
*Már azért megkérdezi a gnómembert, hogy mégis merre menjenek az útjuk. Főleg úgy, hogy a papus lett a gnóm pártfogója vagy éppen gyámja, kinek hogy tetszik.*
- Mer hát ugye ez nem ocsó mulaccság. Nem holmi bolhacíkusz, meg nem is církuszi bűvísztrükkök ezek. Drága tanúság mint a nyavalya. Higgyjed el nekem mer mán nem az első tanítványom vagy akit felserdítek a máglyázás reges útján.


426. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2020-01-15 10:46:23
 ÚJ
>Ganer Worcryn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 316
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

//MilOchass-ba tartva//
//Arreale, Ganer//

*A helyzet nem annyira rossz, mint ahogy Arra papa lefesti. Bár belegondolva idős személyként Ganer sem így szeretne búcsúzni az élők sorából. Elképzelve a tündér által megálmodott halálalvást egészen békés végnek mondható, már ha a vége egy életnek nevezhető békésnek. A tündér úr még ígéretet is kér a férfitól, hogy garantálja neki, hogy így lesz. Nem is engedi el a karját addig, amíg erre valamit nem reagál. Ahogy a tündér szemébe néz, látja, hogy ez igen komoly dolog nála, ezért megpróbálja így kezelni a helyzetet.*
- Mindent megteszek, hogy így legyen, ezt megígérem Arra bácsi. A házépítésében való segítségemet is megígértem, de nagyon remélem, hogy legalább annyit él még, mint amennyi Ön mögött van. *Sajnos semmi befolyása sincs arra, hogy ki, mikor és milyen körülmények között hagyja el az életet. Bár nagyon reméli, hogy Arra papa még sokáig fog élni, mert ha még nem is mondja ki, valahogy nagyon megkedvelte az idős tündért. Sajátságos jelleme van, de ennek ellenére mégis nagyon megkedvelhető. Remélhetőleg ez a válasz elegendő lesz a másiknak és felszabadul a karja, hogy rakjon még a tűzre egy újabb vaskos darab fát. Az elfek témára térve egyetértően bólint a tündér szavaira. Mindig is hitte, hogy az elfek különleges nép. A harmóniájuk a természettel egészen egyedi, és megkülönbözteti őket a többi fajtól. Apró mosollyal az arcán konstatálja, hogy Arra papa tapssal köszönti az egyre áthatóbb meleget adó tábortüzet. A másikat még az sem zavarja, hogy az étel nem a legfrissebb. A cipó is már kicsit száraz, de még ehető. A minőségbéli hiányosságok ellenére a papus jóízűen falatozik. Ránézésre úgy eszik, mintha az élete múlna rajta, vagy mint aki nem evett egy hete. Ez biztosan nem így van, de az nyilvánvaló, hogy szeret enni. A kérdésre, vagy inkább kijelentésre barátságosan legyint.*
- Nem, én nem voltam éhes, nyugodt lehet e felől. *Valami apróság jól jött volna, de annyira nem éhes, hogy ezt bármi áron pótolni kelljen neki. Legalább az idős urat sikerült jóllakatni valamelyest, és azért ez is egy jó eredmény.*
- Ha gondolja Arra bácsi nyugodtan feküdjön le. Én őrzöm a tüzet, így biztosan nem fog megfagyni az éjszaka. *Nem tudja, hogy a koros földműves mennyire fáradt. Éhesnek talán már nem éhes, de lehet még elalvás előtt szeretne beszélgetni.*


425. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2020-01-15 09:22:56
 ÚJ
>Arraele Lytarane avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//MilOchass-ba tartva//
// Arreale, Ganer//

*A gnómja még nevetgélni is kezd a házasodás folyományán. Na majd nem nevet így, amikor az asszony hordja a nadrágot. De az már egy másik történet lesz, amit az öreg nemigen él meg kivéve ha villámgyorsan összeboronálja valakivel a gnómot.*
- Nagyon remílem fiam. Nem így kípzelním el a távozásomat. Mint valami rossz menyít aki belefagy a hóba. Legalább a fatetejín a házam tornácán egy hintaszíkbe szenderedjek el, betakarva jó melegen oszt közbe a naplementít bámulom. Ígérd meg, hogy így lesz fijjam!
*Megragadja a gnómember karját és addig nem ereszti, amíg ezt meg nem ígéri neki. Nehezére esik várakozni a tűzre, mert a fagyasztó cúg befúj oda is ahova nem kéne. Nagy nyűglődések árán Ganer végre begyújt. Nem olyan hangulatos mintha kandalló előtt melegednének, de azért elmegy egynek.*
- Na jó van hát nem a te írdemed. Mígse az elf gyútotta meg itten a tűzet nekem. El köllött tanúni fijjam. Na meg hát az elfek furmányosak az ilyen kípessígekben.
*Szerénykedik a gnómja, de nagy keservesen csak egyedül bepukkantja a tüzet. Tapssal üdvözli a fát marcangoló lángokat.*
- Na vígre. Ez mán döfi he!
*Kibúvik a plédpáncélból és a mancsait a tűznél melengeti. Úgy alakul, hogy megmarad a fagyhaláltól. Talán majd máskor. Sikerül még vigyort is fakasztani ráncos pofájára, amikor a gnóm kaját hoz neki.*
- Derík gyermekem, hát enníl több se köll nekem. Eír ádjon meg írte!
*Elveszi a keszkenőbe tekerintett három ételt és kezdi a sajttal majd cipó és hús. Ebben a sorrendben gyűri be a képébe, mint valami pocok. Mire az utolsó húst is betuszkolta a szájába megszólal.*
- Ugye te nem vótál íhes fijjam.
*Biztán lett volna ideje kérni ha éhes. Késő bánat mert öreg igen éhes és ilyenkor farkasmohó is. Tán még meg is harapná, aki ilyenkor a falatot megpróbálná kienni a szájából.*


424. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2020-01-14 15:06:28
 ÚJ
>Ganer Worcryn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 316
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

//MilOchass-ba tartva//
//Arreale, Ganer//

*Önkéntelenül is nevetni kezd, ahogy elképzeli magát, hogy szerelemtől vezérelve, szinte parancsszerű módon oltárhoz viszi a menyasszonyát.*
- Majd meglátjuk. *Ez amolyan kitérő válasz a részéről. Nem tagadja, hogy egy igen ritka és csekély eséllyel megvalósulhatna, de racionálisan nézve a dolgokat nem lát benne relációt. Tiltakozását nem osztja meg a tündér úrral, mert, ahogy észreveszi, Arra papának vannak ilyen mélyen gyökerező meggyőződései, amikről eltéríteni nem lehet, legalább is az eddigiek alapján. A takaró úgy látszik jó ötlet volt, mert az idős tündér nyomban magára is teríti, sőt alaposan bele is csavarja magát. A túlzó fagyos megjegyzéseket felhőtlen mosollyal konstatálja.*
- Ne aggódjon Arra papa, itt biztosan nem fog megfagyni, vigyázok önre. *Nem csak mondja, hogy megnyugtassa. Bárkin segítene egy ilyen időben, egy idős személyen, akivel valamelyest össze is barátkozott meg pláne segítene. A hűvös szél süvítésén segít valamelyest a takaró. Ezt erősíti meg a tündér úr is. Egyedül már csak a tűz gyújtására biztatja Ganert.*
- Dolgozok rajta. Már csak egy kicsit tartson ki. *Az a kicsi azért nem néhány perc sajnos. Ilyen időben és ilyen lehetőségekkel feladja a leckét a biztos tűz kialakítása. Örül az elismerésnek, hogy Arra papa megdicséri a hozzáértését. Valóban tanulta méghozzá a család egy elf barátjától, aki maga is a természetben, a vadonban éli mindennapjait. Egy ilyen rutinos és tapasztalt személytől tanulta a tűzgyújtást is többek között.*
- Nem az én érdemem. A családunk egy elf barátja tanította meg. Ő nagyon ügyes. A vadonban él, így a kisujjában van minden, ami a természetben való élethez kell. *Nem szeretné a dicsőséget learatni egy olyan dologért, aminek ő csak gyakorlója és nem tanítója, se nem mestere. Lelkes tanuló volt az biztos, mert nagyon érdekelte és érdekli a mai napig is a természet csodálatos világa. Tűzgyújtás közben a tekintete újra és újra visszatér az idős tündérre. Látja rajta a fáradtság jeleit, de szerencsére még olyan hideg nincs, hogy ennyi idő alatt megfagyjanak, ha elalszanak. Ha ez a veszély fenyegetné őket, akkor mindent megtenne, hogy Arra papa nehogy elaludjon. Így csak a biztonság kedvéért les rá néha a másikra. A tűz szép lassan már nem is csak pislákol, hanem maradandóan elkezd égni. Most már nagyobb darab fákkal is lehet terhelni, mert a forró lángok már ezekkel a darabokkal is megbirkóznak. Így már komoly meleget áraszt a tábortűz, ami az odvas fában részben bent is marad javarészt. Mire sikerül a tűzhelyzetet megoldani egy újabb gond adódik. Arra papa megéhezett. Szerencsére akad valami az úti holmi között.*
- Egy kevés szárított hús, nem túl frissen sült cipó és sajt az van a táskámban. Máris előkerítem. *Feláll a tűztől és egyenesen Éjtépő nyeregtáskájához meg. Előveszi az előbb említett ételeket, amik egy kendőbe vannak belekötve. Egy kulacs vizet is kivesz a táskából, majd visszasétál a tűzhöz és elhelyezkedik Arra papa mellett, bent a fa üregében. Odaadja a kulacsot és a kendőbe tekert száraz ételt az idős tündérnek.*
- Sajnos csak ezzel tudok szolgálni. *Reméli azért, hogy elég lesz Arra papának reggelig. Holnap a világosban már biztosan hazatalál a másik és ott kaphatnak majd ételt, legalább is remélhetőleg. Alaposan magára húzza a takarót és pár vaskos fát dob a tűzre. Nem alszik el, inkább csak elbóbiskolhat. A tüzet folyamatosan táplálja.*


423. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2020-01-14 13:00:56
 ÚJ
>Nievesha del Ventus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 157
OOC üzenetek: 3

Játékstílus: Vakmerő

//Ezer őszi levél alatt//
//N'othrym//

- Majd lenyalóóóóm!
*Kínál egy -szerint- teljesen jó alternatívát a kézmosásra, ráadásul mindezt olyan arccal, mint aki nem érti, hogy a nagy és okos felnőtteknek hogy nem jutott eszébe ez a világmegváltó okosság?! Mert vétek lenne letörölni vagy lemosni azt, ami ilyen finom és édes. Neki is kezd ennek rendkívül precíz kivitelezést igénylő feladatsornak. Hangosan cuppog és nyammog hozzá, tíz ujját széttárja, hogy mindhez jól hozzáférjen. A felnőttek beszélgetésére nem figyel, elfoglalja, hogy minden mézatomot eltüntessen az ujjairól. Annyit azért elraktároz magában, hogy nem kell attól féljen, hogy Lyz fülbevaló nélkül marad, mert Pycta vesz neki újat, ez egészen megnyugtatja a kis lelkét, legközelebb már arra fintorodik el az arcocskája, mikor Lyz elmeséli, hogy hogyan kerülhet a fülébe ékszer. Elhúzza a száját.*
- És az nagyon fáj? Neked nagyon fájt? De hát kibírtad, nem? Én is ki fogom bírni? Csinos lesz? Lehet több fülbevalóm is? Annyi mint neked? Apaaaa, lehet?


422. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2020-01-14 12:29:42
 ÚJ
>Arraele Lytarane avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 310
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Megfontolt

//MilOchass-ba tartva//
// Arreale, Ganer//

*A gnómember határozottan tagadja, hogy asszony után nyúlna. Mindenféle tudálékosságra meg tanulmányra kenegeti az egészet. Elég gyenge kifogás.*
- Ha maj meglátod az igazit fijjam eldobod te míg az összes könyvedet is oszt lóhalába szaladsz vele az oltárhoz hehe.
*Derűset nevet az egészen. Ganer nem olyan tapasztalt még ezen a női területen. Majd meglátja, hogy az öreg papusnak bizony igaza van. Most hagyja a gnómot abban az álomba ringani, hogy nem kell azzal még foglalkozni.*
- Na ideje vót mán fijjam mert kíhül a kezem is meg a lábam. Elüszkösödik itt a vígín.
*A takaróba jól belebújik mintha a második bőre lenne. Tán csak az orra hegye van kint, amit gyorsan be is takar és csak a szemei kandikálnak ki a pléd alól.*
- E mán jobb egy pettyet. Mán csak a tűzön dógozzá.
*Elnézi, ahogy a gnómja tüzeskedni próbál. Látszik, hogy valami cserkerész iskolát végezhetett kölyök korába, mert elég tudálékos módon pipiskedik a tűznél.*
- Látszik, hogy tanútad ezt fijjam. Helyes, ennek látod van írtelme.
*Nem volt ostobaság ezt kitanulnia a gnómjának. Arra papa nagy lelkesedésében elpőcsikél amíg Ganer a fákkal babrál. Álmában kékre fagyott testét látja meg a hóba.*
~Jaj anyám ha elalszok Eír keblín kelek föl! Jó vóna no de nem most még azé.~
*Felzizzen a pőcsikélésből és megrázza a fejét, hogy észhez térjen. Egy kis hóval be is keni az arcát, hogy felfrissüljön. Valahogy ki kéne húzni addig, amíg végre meleget csinálna a gnómja. Nem annyira jó ötlet a hidegbe alukálni, mert megesik, hogy nem ébred fel a hétalvó. Nagy kínszenvedések árán ébren marad, amíg a fiú becsihálja rendesen a tüzfészket.*
- Mingyán jobb he.
*Meleg is jön már a tűzből nem csak füst, amit eddig kénytelen volt letüdőzni.*
- Hú, mán meg íhes lettem. Így nem tudok aludni. Nincs valami harapnivalód fijjam?
*Pocakja korogni kezd és ez elveszi minden álmosságát. Nincs is rosszabb, mint egy éhes Arra papa, ezt sokan tanúsíthatják bizony.*


421. hozzászólás ezen a helyszínen: Mil'Ochass
Üzenet elküldve: 2020-01-14 10:56:57
 ÚJ
>Ganer Worcryn avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 316
OOC üzenetek: 4

Játékstílus: Megfontolt

//MilOchass-ba tartva//
//Arreale, Ganer//

*Annyira nem vált zaklatottá, mint ahogyan talán Arra papa gondolja, de szerette volna tisztázni a céljaikat és jelenlegi feladataikat, és ezeknek prioritását. Az idős tündér nagyapjának nevezi, ami igazán kedves gesztus egy megélt korú személytől. Egyáltalán nem veszi rossz néven. Azon, hogy túl sok felesége volt a tündérnek és e miatt kevesebb ideig él az nagyon szórakoztatja Ganer-t. Még nevet is a másik ezen mondatán, remélhetőleg sértődés nélkül.*
- Én egyelőre nem tervezek nősülni. Igaz még jelöltem sincsen. Szeretnék a tanulmányaimra koncentrálni legelőször. Amikor már a feltételek adottak, akkor foglalkozhatok a családalapítással. *Nem az a fajta, aki fejest ugrik az életbe. Szereti előre eltervezni a dolgokat. Bár néha a spontanitás is csábítja, de az élete nagy döntéseit semmiképpen nem egy elhamarkodott, pillanatnyi érzelemtől vezérelve fogja eldönteni. Az útjuk tényleg megrekedni látszik. Az újabb kérdésére is bizonytalan, de inkább nemleges választ kap a tündértől, így kénytelenek lesznek kint tölteni az éjszakát. Annak azért örül, hogy Arra papa meglátja a pozitívot még ebben a helyzetben is. Mire Ganer észreveszi az idős úr már be is telepedett a fa üregébe, sőt már annyira el is helyezkedett, hogy takaróért kiált. Ez a jelenet mosolyt csak a gnóm arcára. Nem haragszik a tündérre, amiért az kiszolgáltatja magát, úgy van vele, hogy egy idős személyért igazán megtehet ennyit. Nem is engedné neki, hogy a hidegben egyedül botorkáljon fát keresgélni. Ennyi előnye igazán lehet a kornak. Éjtépő oldalán lévő táskából két pokrócot vesz ki, amit elsőként odavisz Arra papának.*
- Tessék. Jó meleg. Csavarja be magát alaposan! *Ezzel még nem vészelnék át a fagyos éjszakát, de tűzzel együtt, már egészen viselhető lesz. Megkapja az ösztökélést a fagyűjtésre is, amit magában mosollyal, zokszó nélkül tesz meg. Igazából szórakoztatja az idős tündér jelleme. Talpraesett személyisége van és szereti irányítani a dolgokat. ~Biztosan több embert vezethetett életében, ha ilyen jól megy neki a feladatok kiosztása.~ Nem tudja biztosan, hogy így volt e, de elképzelhetőnek tartja. Arra papus egy kidőlt fát jelez Ganer-nek, amit a férfi egy hálás biccentéssel jelez vissza. Szerencsére a talaj inkább fagyos, mint nedves. Ez jó, mert gyújtósnak való, száraz leveleket, gallyakat találhat a hó alatt. El is kezd keresgélni száraz gyújtós után. Nem egyszerű feladat és a sötétben időigényes is. Nagy nehezen talál elég gyújtóst, ami talán elég száraz, ahhoz, hogy begyújthassa. Az odvas fa előtt kialakít egy tűzteret, amit pár közeli kőből rak ki. A száraz gyújtóst a közepére teszi. Két fadarabot vesz a kezébe. Az egyiket vízszintesen a földre teszi, és egyik lábával rálép. A tőrét elővéve egy kerek bemélyedést farigcsál ezen a fadarabon. A másik fadarabot függőlegesen beleilleszti a kivájt mélyedésbe és szorgosan csiholni kezdi. Jelenleg ezt a tűzgyújtást tartja a legjobban működőképesnek. Ez sem akar elsőre sikerülni. Jó ideig csiholja a két fát, hogy kellően felforrósodjanak és meg tudják gyújtani a gyújtósnak odakészített kis fészket. Csiholva és fújva végül sikerül apró lángokat előcsalni, amik belekapnak a gyújtósba. Ezt szorgosan fújni kezdi, és úgy tűnik a gyújtós tüze megmarad. Amikor a tűz stabilnak látszik, akkor gyorsan nagyobb gallyakat kezd keresni, lehetőleg szárazakat. Gyorsan összegyűjt és odahord annyi fát, amit elégségesnek ítél meg az éjszakára. A biztos gyújtósra, szépen lassan, aprólékosan elkezdi a nagyobb darab gallyakat, fákat tenni. A tűz ennek köszönhetően megerősödik és egyre inkább meleget szolgáltat az odvas fában Arra papának.*
- Azt hiszem most már jó lesz. Még kell egy kis idő, mire elég nagy lesz, ahhoz, hogy jól átmelegedjünk, de utána már csak rakosgatni kell rá az utánpótlást. Nyugodtan tessék aludni, én majd figyelek a tűzre. *Felvállalja a tűzőrző szerepét és így Arra papa betekerve a pokrócba, a tűz melegében akár el is alhat. A másik pokrócot Ganer felveszi a hátára és ebben tüzeskedik tovább, mert a hideg már őt is kezdi átjárni.*


1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 908-927