Nincs játékban - Grombar kastély
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Grombar kastély | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 42 (821. - 840. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Tyran Razzury [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/310_ember-elf-felelf-sotetelf_ferfi.jpg)
![>Arctalan Ianmorn [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10338_1455268501_ember_ferfi.jpg)
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
![>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10718_1474303661_ember_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1239-1258
840. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-02-25 22:24:15
Üzenet elküldve: 2016-02-25 22:24:15
ÚJ
![>Tyran Razzury [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/310_ember-elf-felelf-sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//Hátsó megfigyelők//
//Ametiszt-különítmény//
*Kellemetlen, de előfordul, nem lehet ellene igazából mit tenni. A lényeg, hogy így is – ha időben annyira nem is, de végül – odaérnek. Öreg vezetőjüket követve Tyran is felér a dombtetőre, barnái elkerekedve mérik végig a kavalkádot. Eleinte nem is tudja, merre kéne figyelnie; a csatatér közepén a semmiből feltűnő, fekete gömbre, a lámpásként világító alakra, vagy koncentráljon inkább arra, hogy átlássa a helyzetet. Nos, úgy tűnik, hogy barbár társuk a feketére megy, szóval a legésszerűbb, ha ő egyelőre vár. Addig is Jelahan felé fordul. *
- Jobb lesz, ha leülsz a fenekedre, öreg, a végén még meghúzod a derekad.
* Vigyorog csapatuk legidősebb tagjára, aztán a többieket is szemügyre veszi. Ray-el nem tud mit kezdeni, ha egyszer elönti a vörös köd, akkor hagyni kell, hadd tomboljon, bár jobb lenne, ha az ő soraikat erősítené még. *
- Na, mi lesz, csak nézelődni jöttünk vagy mi?!
* A fiú is eléggé felbuzdult, hogy szép lassan elinduljon egyenesen a csatatér felé. Végül is hova máshova menne? A penge sikoltva csúszik ki a hüvelyből. A ló egyre nyugtalanabb alatta, ahogyan lépésről lépésre közeledik a frontvonal felé. Nem érdekli, hogy mi az a gömb, nem érdekli a mágia, nem érdekli a halál sötét ígérete sem, mely szívét öleli át, most csupán egy dologra kell koncentrálnia, pontosan arra, amire a nyilván halni kész csapatuk többi tagja is koncentrál, vagy fog, ha eljön az ideje, mert még mindig túl messze vannak az ellentől. *
- Gyerünk már, Owairatok!
//Hátsó megfigyelők//
//Ametiszt-különítmény//
*Kellemetlen, de előfordul, nem lehet ellene igazából mit tenni. A lényeg, hogy így is – ha időben annyira nem is, de végül – odaérnek. Öreg vezetőjüket követve Tyran is felér a dombtetőre, barnái elkerekedve mérik végig a kavalkádot. Eleinte nem is tudja, merre kéne figyelnie; a csatatér közepén a semmiből feltűnő, fekete gömbre, a lámpásként világító alakra, vagy koncentráljon inkább arra, hogy átlássa a helyzetet. Nos, úgy tűnik, hogy barbár társuk a feketére megy, szóval a legésszerűbb, ha ő egyelőre vár. Addig is Jelahan felé fordul. *
- Jobb lesz, ha leülsz a fenekedre, öreg, a végén még meghúzod a derekad.
* Vigyorog csapatuk legidősebb tagjára, aztán a többieket is szemügyre veszi. Ray-el nem tud mit kezdeni, ha egyszer elönti a vörös köd, akkor hagyni kell, hadd tomboljon, bár jobb lenne, ha az ő soraikat erősítené még. *
- Na, mi lesz, csak nézelődni jöttünk vagy mi?!
* A fiú is eléggé felbuzdult, hogy szép lassan elinduljon egyenesen a csatatér felé. Végül is hova máshova menne? A penge sikoltva csúszik ki a hüvelyből. A ló egyre nyugtalanabb alatta, ahogyan lépésről lépésre közeledik a frontvonal felé. Nem érdekli, hogy mi az a gömb, nem érdekli a mágia, nem érdekli a halál sötét ígérete sem, mely szívét öleli át, most csupán egy dologra kell koncentrálnia, pontosan arra, amire a nyilván halni kész csapatuk többi tagja is koncentrál, vagy fog, ha eljön az ideje, mert még mindig túl messze vannak az ellentől. *
- Gyerünk már, Owairatok!
839. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-02-25 21:40:48
Üzenet elküldve: 2016-02-25 21:40:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//Közép//
*A körülötte forgó eseményeket csak fél szemmel észleli, még akkor is, ha az újoncokra és vérvágyó, dühöngő őrültekre jellemző "csőlátás" már régóta elkerüli - egy hadvezérnek nem szabad teljesen elveszítenie a kontrolt. Érzékeli, hogy most nem sokan jöhetnek segítségére, mert mindenkinek megvan a maga dolga; de azt is tudja, hogy létszámilag majdnem egyenlően vannak, és erőben sem maradnak el a holtak elit csapatai mögül, így az fog nyerni, aki gyorsabban és pontosabban végez a másikkal, mielőtt egyik vagy másik fél bevethetné az erősítését.*
~ Ez leginkább a másik, mint az egyik. ~ *lévén az élők tartalékai meglehetősen elenyészőek a holtak seregeihez képest, de Kagan nem győzni jött, hanem pusztítani.*
~ Tehát nekünk kell végezni előbb. ~ *ha gyorsan sikerül felszámolniuk az ellenség összeomlóban lévő balszárnyát, együtt zúdulhatnak ár a sötétbe boruló centrumra, és megnyerhetik a csatát, mielőtt a főerők észbe kapnak.*
*A Szellem túléli a mágikus mesterkarddal való találkozást, de nem örül neki túlzottan - ahogy Kagan sem, mikor a visszavágás eléri. Dühödten és értetlenül rázkódik meg a hatásra, ez a pillanatnyi megtorpanás menti meg attól, hogy a lidérc feltépje a torkán a karmaival. Ennek ellenére sem nyúl a hátán fityegő pajzsához - tart tőle, hogy ez ellen a dög ellen a szimpla acél nem véd meg. A nem messze tőle összecsukló élőholttal most nem törődik, bár már látta, hogyan kelnek fel újra és újra a szörnyek, így elraktározza a lehetőségét az újabb ellenfélnek.*
- Pusztulj! *lendül előre, majd egy egykezes, felülről lefelé irányuló félköríves szélmalomvágással indít, szabad kezével pedig ismét megpróbálja meglassítani a Lidércet. Kagan legendásan jól bánik a karddal és a fejszével, de buzogánnyal sem mond csődöt - a mesterkard azonban olyan könnyű és jól kiegyensúlyozott, hogy egy kezdő is boldogulnak vele. Akár talál, akár nem, a lefelé villanó pengét lendületőrző íven vezetve fordítja át ellenirányú keresztvágásba, hogy a felülről lefelé irányuló csapást egy horizontális vágással toldja meg.*
- Gabrien! *bődül el, mert ha most sem sikerül felszámolnia a Szellem létezését, akkor felhagy a "lovagias" párbajozással, és a Tharg módszerhez folyamodik.*
A varázsló egy határozott karlendítéssel rámutat egy célszemélyre, melynek hatására kis energialövedék indul meg az általa kijelölt célpontra, találat esetén enyhe lassító, bénító hatása van.
//Közép//
*A körülötte forgó eseményeket csak fél szemmel észleli, még akkor is, ha az újoncokra és vérvágyó, dühöngő őrültekre jellemző "csőlátás" már régóta elkerüli - egy hadvezérnek nem szabad teljesen elveszítenie a kontrolt. Érzékeli, hogy most nem sokan jöhetnek segítségére, mert mindenkinek megvan a maga dolga; de azt is tudja, hogy létszámilag majdnem egyenlően vannak, és erőben sem maradnak el a holtak elit csapatai mögül, így az fog nyerni, aki gyorsabban és pontosabban végez a másikkal, mielőtt egyik vagy másik fél bevethetné az erősítését.*
~ Ez leginkább a másik, mint az egyik. ~ *lévén az élők tartalékai meglehetősen elenyészőek a holtak seregeihez képest, de Kagan nem győzni jött, hanem pusztítani.*
~ Tehát nekünk kell végezni előbb. ~ *ha gyorsan sikerül felszámolniuk az ellenség összeomlóban lévő balszárnyát, együtt zúdulhatnak ár a sötétbe boruló centrumra, és megnyerhetik a csatát, mielőtt a főerők észbe kapnak.*
*A Szellem túléli a mágikus mesterkarddal való találkozást, de nem örül neki túlzottan - ahogy Kagan sem, mikor a visszavágás eléri. Dühödten és értetlenül rázkódik meg a hatásra, ez a pillanatnyi megtorpanás menti meg attól, hogy a lidérc feltépje a torkán a karmaival. Ennek ellenére sem nyúl a hátán fityegő pajzsához - tart tőle, hogy ez ellen a dög ellen a szimpla acél nem véd meg. A nem messze tőle összecsukló élőholttal most nem törődik, bár már látta, hogyan kelnek fel újra és újra a szörnyek, így elraktározza a lehetőségét az újabb ellenfélnek.*
- Pusztulj! *lendül előre, majd egy egykezes, felülről lefelé irányuló félköríves szélmalomvágással indít, szabad kezével pedig ismét megpróbálja meglassítani a Lidércet. Kagan legendásan jól bánik a karddal és a fejszével, de buzogánnyal sem mond csődöt - a mesterkard azonban olyan könnyű és jól kiegyensúlyozott, hogy egy kezdő is boldogulnak vele. Akár talál, akár nem, a lefelé villanó pengét lendületőrző íven vezetve fordítja át ellenirányú keresztvágásba, hogy a felülről lefelé irányuló csapást egy horizontális vágással toldja meg.*
- Gabrien! *bődül el, mert ha most sem sikerül felszámolnia a Szellem létezését, akkor felhagy a "lovagias" párbajozással, és a Tharg módszerhez folyamodik.*
A varázsló egy határozott karlendítéssel rámutat egy célszemélyre, melynek hatására kis energialövedék indul meg az általa kijelölt célpontra, találat esetén enyhe lassító, bénító hatása van.
838. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-02-25 20:54:57
Üzenet elküldve: 2016-02-25 20:54:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 460
OOC üzenetek: 115
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//L 27, majd Megfigyelők, Jane//
*Túlzottan számára nem telt izgalmasan eddig az ütközet. Nézelődött, figyelte a harcoló egységből kiszakadó, vagy eltévelyedett ellenséget, hogy lecsaphasson rá. Hosszas mérlegelés után sikerült is egy szép, hosszú vonalban sorakozó, hátulról látszólag védtelen csapatot találni a csontíjászok személyében. A lovát elkészítette a rohamra, de a dinamikusan változó haderő ezúttal is hozta, amit hoznia kellett. Az alakzat kezdetben töredezni kezdett, majd az orgyilkos megfigyelte az oldalról becsapódó lovasrohamot, ami kellően nagy káoszt okozott ahhoz, hogy a szabályos forma végérvényesen felboruljon.*
~Így már elegen lesznek.~
*A soha vissza nem térő alkalom így csúszott ki a kezei közül, amit tetőzött a hirtelen beálló iszonytatos sötétség.*
~Basszus! Ezért utálom a hókuszpókuszokat!~
*Ráncolta össze a homlokát, majd elpillantott a fősereg irányába is. Ekkor, mintegy tetézvén a bajt, kivált belőle egy lovas, akinek lelke olyan mértékig sötét, hogy kisugárzik belőle. Messze sötétebb, mint az az átláthatatlanul kavargó felleg, amit a társai idéztek a szövetségi erőre. Végső soron az a dolguk, hogy a kiszakadó erőket ne engedjék a fősereghez jutni, de mivel beigazolódni látszik Aletai rossz előérzete, (amazok kollektív tudata, vagy elmei síkon zajló jelzései) ezért pozíciója lassan értelmét veszti. Nem is beszélve arról, hogy az az iszonyat a viszonylag védtelen megfigyelők felé vágtat.*
-Janemita! Lődd le! Amint lőtávon belülre ér, lődd le! Mindegy, hogy azt, vagy a lovát, de állítsd meg!
*Adja ki az egyértelmű parancsot, aminek végrehajtása nem tűr halasztást. Az orgyilkos a lovát az érkező iszonytat felé fordítja, majd hátraszól a nőnek.*
-Lőj rá annyit, amennyit csak tudsz! Egyébként tartsd a pozíciót! Ha szorulttá válik a helyzet, mentsd a bőröd! Ez parancs!
*Méghozzá igen szigorú. Könnyen lehet, hogy ezek az utolsó szavak, amit a félvér lány Aletaitól hall.*
~Időt kell nyernem Q-nak, hogy megvigye a hírt a frontra!~
*Legalábbis bízik benne, hogy a sötételf is hűségesen követi majd a parancsot, hogy a hírt mindenáron megvigye Kagannak. Most sötét van ott, ahol a vezér harcol, az pedig éppen az ő terepe.*
-Suhanj, Árnyék!
*Súgja lovának a fülébe, majd az állattal előbb ügetésbe, majd egyre gyorsabb vágtába kezd, míg végül teljes sebességgel nem száguld az iszonyat felé. Ha számításai nem csalnak, akkor a találkozási pont éppen egy karnyújtásnyira lesz a megfigyelők csapatától. Megtesz mindent, hogy megvédje a legfontosabb személyeket, a háttérben tüsténkedőket, akik gyógyító erejükkel támogatást nyújtanak a harcban sebesülteknek. Miközben megközelíti a túlvilági ellenfelét, remélhetőleg a háta mögül süvíteni fog néhány vessző is, hogy meggátolja azt, hogy a lény célba érjen.*
~Nyavalyás disznó!~
*Ha sikerül egyszemélyes fogadóbizottságként megközelítenie a pokoli lovast, akkor meglazít két dobótőrt és hajítótávon belül megpróbálja el is indítani az érkező felé. Ha esetleg marad még egy kevés ideje, akkor a maradék kettő dobótőrt is az érkező felé küldi.*
//L 27, majd Megfigyelők, Jane//
*Túlzottan számára nem telt izgalmasan eddig az ütközet. Nézelődött, figyelte a harcoló egységből kiszakadó, vagy eltévelyedett ellenséget, hogy lecsaphasson rá. Hosszas mérlegelés után sikerült is egy szép, hosszú vonalban sorakozó, hátulról látszólag védtelen csapatot találni a csontíjászok személyében. A lovát elkészítette a rohamra, de a dinamikusan változó haderő ezúttal is hozta, amit hoznia kellett. Az alakzat kezdetben töredezni kezdett, majd az orgyilkos megfigyelte az oldalról becsapódó lovasrohamot, ami kellően nagy káoszt okozott ahhoz, hogy a szabályos forma végérvényesen felboruljon.*
~Így már elegen lesznek.~
*A soha vissza nem térő alkalom így csúszott ki a kezei közül, amit tetőzött a hirtelen beálló iszonytatos sötétség.*
~Basszus! Ezért utálom a hókuszpókuszokat!~
*Ráncolta össze a homlokát, majd elpillantott a fősereg irányába is. Ekkor, mintegy tetézvén a bajt, kivált belőle egy lovas, akinek lelke olyan mértékig sötét, hogy kisugárzik belőle. Messze sötétebb, mint az az átláthatatlanul kavargó felleg, amit a társai idéztek a szövetségi erőre. Végső soron az a dolguk, hogy a kiszakadó erőket ne engedjék a fősereghez jutni, de mivel beigazolódni látszik Aletai rossz előérzete, (amazok kollektív tudata, vagy elmei síkon zajló jelzései) ezért pozíciója lassan értelmét veszti. Nem is beszélve arról, hogy az az iszonyat a viszonylag védtelen megfigyelők felé vágtat.*
-Janemita! Lődd le! Amint lőtávon belülre ér, lődd le! Mindegy, hogy azt, vagy a lovát, de állítsd meg!
*Adja ki az egyértelmű parancsot, aminek végrehajtása nem tűr halasztást. Az orgyilkos a lovát az érkező iszonytat felé fordítja, majd hátraszól a nőnek.*
-Lőj rá annyit, amennyit csak tudsz! Egyébként tartsd a pozíciót! Ha szorulttá válik a helyzet, mentsd a bőröd! Ez parancs!
*Méghozzá igen szigorú. Könnyen lehet, hogy ezek az utolsó szavak, amit a félvér lány Aletaitól hall.*
~Időt kell nyernem Q-nak, hogy megvigye a hírt a frontra!~
*Legalábbis bízik benne, hogy a sötételf is hűségesen követi majd a parancsot, hogy a hírt mindenáron megvigye Kagannak. Most sötét van ott, ahol a vezér harcol, az pedig éppen az ő terepe.*
-Suhanj, Árnyék!
*Súgja lovának a fülébe, majd az állattal előbb ügetésbe, majd egyre gyorsabb vágtába kezd, míg végül teljes sebességgel nem száguld az iszonyat felé. Ha számításai nem csalnak, akkor a találkozási pont éppen egy karnyújtásnyira lesz a megfigyelők csapatától. Megtesz mindent, hogy megvédje a legfontosabb személyeket, a háttérben tüsténkedőket, akik gyógyító erejükkel támogatást nyújtanak a harcban sebesülteknek. Miközben megközelíti a túlvilági ellenfelét, remélhetőleg a háta mögül süvíteni fog néhány vessző is, hogy meggátolja azt, hogy a lény célba érjen.*
~Nyavalyás disznó!~
*Ha sikerül egyszemélyes fogadóbizottságként megközelítenie a pokoli lovast, akkor meglazít két dobótőrt és hajítótávon belül megpróbálja el is indítani az érkező felé. Ha esetleg marad még egy kevés ideje, akkor a maradék kettő dobótőrt is az érkező felé küldi.*
837. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-02-25 20:27:43
Üzenet elküldve: 2016-02-25 20:27:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 357
OOC üzenetek: 103
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//Megfigyelők//
*A csata egyre csak hevesebbé válik, ezt még a vak is látná. Pontosabban hallaná. Azonban valami nem normális: egy fekete burok-szerű valami képződik a csatatér közepén, gátolva minden rálátást az ott lefolyó eseményekre. Eireni hunyorogva próbál tenni valamit ellene. Azonban primitív igyekezete az éleslátás megtartására meghiúsul. Összeszorítja fogait és kétségbeesetten elgondolkodik, vajon mi történhet ott? Nagyon rossz előérzete van, de rá kell jönnie hamarosan: nem tud ellene mit tenni.
A sikoly-féle hang eleinte fülszaggató, irritáló, már-már hasogat tőle a feje, de nem telik bele egy perc, habituálja a hangot. A fájdalmasan csengő hallójáratok miatt még hunyorog, de nem állhat le a megfigyeléssel. Ha a csatatér közepét nem is, de a széleket még támogathatja elf szempáraival.*
~Ez a nő igen fékezhetetlennek, energiával telinek tűnik. Nem csoda, harcos, a kinézete alapján kellene megítélnem. De úgy tűnik, őt is annyira felkavarta ez az esemény, mint engem.~
*Különbség csak az, hogy Eireni vagy nem is gondol trágár szavakra, vagyha esetleg igen, tudja tartóztatni magát, nehogy kimondja. Utálja az ilyen beszédet, nem méltó ahhoz a viselkedéshez és magatartáshoz, amit Eireni képvisel.
Azonban valami megszúrja a szemét. S ekkor majdnem megfogalmazódik benne egy élő szervezeti végtermék neve...*
~Az meg...~
-... micsoda?! *Lép előre hirtelen, majdnem kiáltásnak mondható kitörésben a távolba meredve. Szépen lassan elkerekedik a szeme és meglepődöttségét tátva maradt szája és elakad a lélegzete.*
~Azonnal szólni kell az elől harcolóknak.~
*Látván, hogy kompánia érkezik és Ethea felfigyel rájuk, inkább úgy dönt, magától cselekszik. Nem pazarolja az időt a szavakra: az a valami úgy száguld a csatatér felé, mint egy vihar. És nem tűnik barátságosnak. Gyorsan felpattan a lovára és közben odaszól Chiarinak - és ha figyel, akkor Etheának is:*
-Szólok a csatározóknak. Chiari, tegyen hasonlóan!
*Nincs ideje a formaságokon gondolkodni, a felszólító hangnemet jelenleg nem sajnálja. Egyet sajnál csak: az időt. Majd később lesz ideje, hogy bocsánatot kérjen a tapintatlanságért... Már ha túlélik ezt a rémálmot.*
//Közép//
*Lovával a csatatér közepére száguld, de nem megy testközelbe. Ha ilyen távolból már képes átlátni a fekete burkon, ha nem, elkiáltja magát teli torokból:*
-Harcosok! Valami közelít a Grombar kastély felől! Nem evilági a sebessége és valami lángoló bestián lovagol!
*Reméli, időben érkezik, na meg, hogy ezzel segít egyáltalán. Még az sem biztos viszont, hogy bárki is meghallja szavait. De nem tehet többet, lovával meg sem áll és megpróbálja elérni a jobb szárnyat. Hogy odaér-e, vagy egyáltalán elindulhat-e oda, az már más kérdés...*
//Megfigyelők//
*A csata egyre csak hevesebbé válik, ezt még a vak is látná. Pontosabban hallaná. Azonban valami nem normális: egy fekete burok-szerű valami képződik a csatatér közepén, gátolva minden rálátást az ott lefolyó eseményekre. Eireni hunyorogva próbál tenni valamit ellene. Azonban primitív igyekezete az éleslátás megtartására meghiúsul. Összeszorítja fogait és kétségbeesetten elgondolkodik, vajon mi történhet ott? Nagyon rossz előérzete van, de rá kell jönnie hamarosan: nem tud ellene mit tenni.
A sikoly-féle hang eleinte fülszaggató, irritáló, már-már hasogat tőle a feje, de nem telik bele egy perc, habituálja a hangot. A fájdalmasan csengő hallójáratok miatt még hunyorog, de nem állhat le a megfigyeléssel. Ha a csatatér közepét nem is, de a széleket még támogathatja elf szempáraival.*
~Ez a nő igen fékezhetetlennek, energiával telinek tűnik. Nem csoda, harcos, a kinézete alapján kellene megítélnem. De úgy tűnik, őt is annyira felkavarta ez az esemény, mint engem.~
*Különbség csak az, hogy Eireni vagy nem is gondol trágár szavakra, vagyha esetleg igen, tudja tartóztatni magát, nehogy kimondja. Utálja az ilyen beszédet, nem méltó ahhoz a viselkedéshez és magatartáshoz, amit Eireni képvisel.
Azonban valami megszúrja a szemét. S ekkor majdnem megfogalmazódik benne egy élő szervezeti végtermék neve...*
~Az meg...~
-... micsoda?! *Lép előre hirtelen, majdnem kiáltásnak mondható kitörésben a távolba meredve. Szépen lassan elkerekedik a szeme és meglepődöttségét tátva maradt szája és elakad a lélegzete.*
~Azonnal szólni kell az elől harcolóknak.~
*Látván, hogy kompánia érkezik és Ethea felfigyel rájuk, inkább úgy dönt, magától cselekszik. Nem pazarolja az időt a szavakra: az a valami úgy száguld a csatatér felé, mint egy vihar. És nem tűnik barátságosnak. Gyorsan felpattan a lovára és közben odaszól Chiarinak - és ha figyel, akkor Etheának is:*
-Szólok a csatározóknak. Chiari, tegyen hasonlóan!
*Nincs ideje a formaságokon gondolkodni, a felszólító hangnemet jelenleg nem sajnálja. Egyet sajnál csak: az időt. Majd később lesz ideje, hogy bocsánatot kérjen a tapintatlanságért... Már ha túlélik ezt a rémálmot.*
//Közép//
*Lovával a csatatér közepére száguld, de nem megy testközelbe. Ha ilyen távolból már képes átlátni a fekete burkon, ha nem, elkiáltja magát teli torokból:*
-Harcosok! Valami közelít a Grombar kastély felől! Nem evilági a sebessége és valami lángoló bestián lovagol!
*Reméli, időben érkezik, na meg, hogy ezzel segít egyáltalán. Még az sem biztos viszont, hogy bárki is meghallja szavait. De nem tehet többet, lovával meg sem áll és megpróbálja elérni a jobb szárnyat. Hogy odaér-e, vagy egyáltalán elindulhat-e oda, az már más kérdés...*
836. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-02-25 19:57:30
Üzenet elküldve: 2016-02-25 19:57:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 37
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Sa'argathot ébredése//
//Front//
*Látva a holtak egyre közeledő hordáját, elméje szép lassan elborul. Szemei tágra nyílnak, orrából vér szivárog elő. Daetth az eddigi csendes énjét szép lassan elraktározza és nagyokat fújtatva kaparja a földet. Valahol agya hátsó zúgába szinte hallani véli saját hangját.*
~ Hát itt a vége... holtak serege kéz a kézbe!~
*Kardját előrántja majd fújtatását átváltja morgásba majd szép lassan üvöltésbe. Még látja maga mellett Gworash alakját, de lassan sötétség ereszkedik az elméjére. Itt az idő, vért ontani!
Kardját előrántja és torkából rekedtes üvöltés tör fel, értelmetlen szavakat morogva majd ront elő, követve a hatalmas orkot.*
//Front//
*Látva a holtak egyre közeledő hordáját, elméje szép lassan elborul. Szemei tágra nyílnak, orrából vér szivárog elő. Daetth az eddigi csendes énjét szép lassan elraktározza és nagyokat fújtatva kaparja a földet. Valahol agya hátsó zúgába szinte hallani véli saját hangját.*
~ Hát itt a vége... holtak serege kéz a kézbe!~
*Kardját előrántja majd fújtatását átváltja morgásba majd szép lassan üvöltésbe. Még látja maga mellett Gworash alakját, de lassan sötétség ereszkedik az elméjére. Itt az idő, vért ontani!
Kardját előrántja és torkából rekedtes üvöltés tör fel, értelmetlen szavakat morogva majd ront elő, követve a hatalmas orkot.*
835. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-02-25 19:30:50
Üzenet elküldve: 2016-02-25 19:30:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//Hátsó megfigyelők//
*Ray nem szól egy szót sem, sőt sokkal inkább magasról letojja ki mit mond neki, ha hozzászólnak. Mikor meglátja a csatateret, és a harcolókat, nem kérdez. Erre várt már mióta. Sőt lovának pusztulása még inkább haragot gerjesztett benne. Elő a csatabárdot, s a pajzsot. Ekkor látja meg a kapuban villogó sötét szerzetet. Eltorzult tekintettel csapja össze fegyverét, a védelmül szolgáló pajzsával. S megindul a rettenet felé. Ő maga is elég sietős, akárcsak a szembe rohamozó rettenet.*
Íme ott látom atyám, látom anyám, nővéreim és fivéreim. Magam előtt látom minden ősöm az idők kezdetétől. Mind hívnak engem, hogy bátran kövessem én is őket. A nagy földön túli életbe, hol a hősök örökké élnek. A nagy földön túli életbe, hol a hősök örökké élnek. *Végül hangzatos csatakiáltásba torkollik a hősi ének, és az öreg barbár megindul.*
-Na gyere te mocsok!
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2016.03.04 18:29:12, a következő indokkal:
Világidegen kifejezés használata.
//Hátsó megfigyelők//
*Ray nem szól egy szót sem, sőt sokkal inkább magasról letojja ki mit mond neki, ha hozzászólnak. Mikor meglátja a csatateret, és a harcolókat, nem kérdez. Erre várt már mióta. Sőt lovának pusztulása még inkább haragot gerjesztett benne. Elő a csatabárdot, s a pajzsot. Ekkor látja meg a kapuban villogó sötét szerzetet. Eltorzult tekintettel csapja össze fegyverét, a védelmül szolgáló pajzsával. S megindul a rettenet felé. Ő maga is elég sietős, akárcsak a szembe rohamozó rettenet.*
Íme ott látom atyám, látom anyám, nővéreim és fivéreim. Magam előtt látom minden ősöm az idők kezdetétől. Mind hívnak engem, hogy bátran kövessem én is őket. A nagy földön túli életbe, hol a hősök örökké élnek. A nagy földön túli életbe, hol a hősök örökké élnek. *Végül hangzatos csatakiáltásba torkollik a hősi ének, és az öreg barbár megindul.*
-Na gyere te mocsok!
A hozzászólást Aravae (Moderátor) módosította, ekkor: 2016.03.04 18:29:12, a következő indokkal:
Világidegen kifejezés használata.
834. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-02-25 19:28:45
Üzenet elküldve: 2016-02-25 19:28:45
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 387
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//Megfigyelők//
*És elszabadul a pokol. Szó szerint. A túlvilág lényei kelnek életre, s támadnak élőkre, harcos társaira. Akaratlanul is kiemelkedik kicsit a nyeregből, hogy jobban lásson, sőt még lova is előre léptet párat, de ennél tovább nem engedi a jószágot. Tekintete tőle szokatlan módon most egy bizonyos alakot követ, annak mozgását a tömegben. Aztán elvész szeme elől a forgatagban.
Mikor meglátja az idegen Gabrient, bár onnan, ahol ők állnak, teljesen minden apró kis részletet nem lehet kivenni, de az alakot azért felismerni, hiszen a lovag összetéveszthetetlen, döbbenten hőköl hátra. Még lova is tolat egyet, ahogy ösztönből megrántja a kantárt.*
-Mi a rosseb? Eireni készülj, ez a te asztalod lesz.
*Szól oda a mágusfiókának. Az ilyesmikkel nem tud mit kezdeni.*
-Láttad? Elosztódott valahogy.
*Próbálja magyarázni, hogy mire is gondol.
A csata pedig előre halad. Valahol középen koromfekete gömb keletkezik, sikoly harsan, mely dobhártyát hasogató. Szerencsére nincsenek annyira közel, hogy a valós hatás elérje őket.*
-Egek! Hát mi folyik itt?
*Ha nem harcosnak nevelik, lehet már inába szállt volna a bátorsága, és csapot-papot, Eirenit-Chiarit hátrahagyva menekülne. Természetesen nem teszi, hiszen harcos. Megmarkolja a kantárt, megtámasztja a kengyelben a lábát, és kardját is elővonja. Ekkor tűnik fel a kastély irányából feléjük száguldó rémség. Fekete mint a pokol, és zöld fény öleli. Szemei lángszínben úsznak.*
-Hogy rohadj meg!
*Káromkodja el magát, s előre léptet párat. Ám ekkor a közelükben újabb csapat tűnik fel. Etheának semmit nem mond a címer, melyet viselnek, de azt érzékeli, hogy velük vannak, s nem ellenük. Remélhetően. Biccent a köszönésre, de nem kérdez semmit. Tekintete most már a feléjük száguldó rémséget veszi célba.*
~Ide fog érni. Ide fog. Pokolbéli fajzat.~
*Fél? Hát persze. Bolond az, aki nem fél. De tartja magát.*
//Megfigyelők//
*És elszabadul a pokol. Szó szerint. A túlvilág lényei kelnek életre, s támadnak élőkre, harcos társaira. Akaratlanul is kiemelkedik kicsit a nyeregből, hogy jobban lásson, sőt még lova is előre léptet párat, de ennél tovább nem engedi a jószágot. Tekintete tőle szokatlan módon most egy bizonyos alakot követ, annak mozgását a tömegben. Aztán elvész szeme elől a forgatagban.
Mikor meglátja az idegen Gabrient, bár onnan, ahol ők állnak, teljesen minden apró kis részletet nem lehet kivenni, de az alakot azért felismerni, hiszen a lovag összetéveszthetetlen, döbbenten hőköl hátra. Még lova is tolat egyet, ahogy ösztönből megrántja a kantárt.*
-Mi a rosseb? Eireni készülj, ez a te asztalod lesz.
*Szól oda a mágusfiókának. Az ilyesmikkel nem tud mit kezdeni.*
-Láttad? Elosztódott valahogy.
*Próbálja magyarázni, hogy mire is gondol.
A csata pedig előre halad. Valahol középen koromfekete gömb keletkezik, sikoly harsan, mely dobhártyát hasogató. Szerencsére nincsenek annyira közel, hogy a valós hatás elérje őket.*
-Egek! Hát mi folyik itt?
*Ha nem harcosnak nevelik, lehet már inába szállt volna a bátorsága, és csapot-papot, Eirenit-Chiarit hátrahagyva menekülne. Természetesen nem teszi, hiszen harcos. Megmarkolja a kantárt, megtámasztja a kengyelben a lábát, és kardját is elővonja. Ekkor tűnik fel a kastély irányából feléjük száguldó rémség. Fekete mint a pokol, és zöld fény öleli. Szemei lángszínben úsznak.*
-Hogy rohadj meg!
*Káromkodja el magát, s előre léptet párat. Ám ekkor a közelükben újabb csapat tűnik fel. Etheának semmit nem mond a címer, melyet viselnek, de azt érzékeli, hogy velük vannak, s nem ellenük. Remélhetően. Biccent a köszönésre, de nem kérdez semmit. Tekintete most már a feléjük száguldó rémséget veszi célba.*
~Ide fog érni. Ide fog. Pokolbéli fajzat.~
*Fél? Hát persze. Bolond az, aki nem fél. De tartja magát.*
833. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-02-25 18:19:03
Üzenet elküldve: 2016-02-25 18:19:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 763
OOC üzenetek: 678
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 763
OOC üzenetek: 678
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//Front//
*Turrog fusztráltan szisszen fel ahogy az ellenfél pengéje a húsába mar. Nagy szerencséje van, hiszen hogyha kicsit mélyebben szánt bele a hamis mesterkard, talán már kezét sem tudná mozgatni. Halkan morogva húzza el magát ellenfelétől, közben pedig felméri saját támadásának eredményét. Úgy látszik sikerült megsebeznie a szörnyet (még pedig nem is akárhol), a lángoló penge varázsa pedig csak rátesz az okozott fájdalomra. ~Jó... jó...~ Mereng gyorsan magában, ahogy felméri a helyzetét. Tekintetét aggodalmasan törpe társaira emeli, azonban hirtelen néhány távolban elmormolt szó után minden sötétbe borul. Turrog idegesen húzza maga elé a pajzsát, majd szemeit ide-oda kapkodva pislog a sötétségbe. Ellenfelének helyét még tudja, ahogyan Mirakh és Hrothgaar álláspontját is. A kardjának lángja még egy kis ideig ég, azonban furcsa módon az alig ad egy kis fényt. Mágikus sötétség ez, valószínűleg csak a használója lát természetesen ebben a furcsa környezetben. Lépéseket és felszerelésének csörgését hallja meg. Ellenfele támadni fog, hallja.*
- Felém, erre! *Kiáltja törpe nyelven barátjai felé, amikor egy éles sikoltást hall meg felőlük. Szinte biztos benne, hogy a hideg, földöntúli hangot a rájuk támadó szellemlény adhatta ki.* Felém! Ég a kardom, megismertek! *Folytatja ekképpen ugyanúgy öblös, mélységi nyelvükön. Nagy szerencséje volt, hogy Wylnurana meglobbantotta fegyverét, hiszen jelenleg ez az egyetlen pont amiben különbözik a másik Turrogtól. Nincs ideje cselekedni, szeme előtt egyetlen cél lebeg: párt kell cserélniük. Ketten képesek lesznek elbánni a másolatával, ő pedig képes megsebezni a szellemet. Reméli, hogy társai is ekképpen gondolkoznak, hiszen nincs idejük tárgyalni. Védekező állásba lép, azonban nem feszül meg teljesen. Nem állni akarja a ál-mesterkard suhintását, hanem kicselezni azt. Terve szerint amit megkezdi suhintását ellenfele, jobbra bukik pajzsát maga fölé emelve, majd pedig előre vetődik. A szörnyek már ígyis sérült a lába, az erős suhintáshoz pedig igen nagy egyensúly kell. Reményei szerint hogyha ellenfele kardja nem talál célt elugrása miatt, akkor az alakváltó kénytelen lesz pár lépést lendülete miatt is előrebukdácsolni. Neki nem is kell több, hiszen hogyha sikeresen képes jobbra vetődni ellenfele elől, akkor néhány gyors lépéssel Mirakhék mellett teremhet és kicserélhetik ellenfeleiket. Bárhogy is sikerül, hogyha akár egy másodpercnyi előnye is nyílik a szörny ellen, azt nem támadásra fogja használni hanem társai megsegítésére.*
//Front//
*Turrog fusztráltan szisszen fel ahogy az ellenfél pengéje a húsába mar. Nagy szerencséje van, hiszen hogyha kicsit mélyebben szánt bele a hamis mesterkard, talán már kezét sem tudná mozgatni. Halkan morogva húzza el magát ellenfelétől, közben pedig felméri saját támadásának eredményét. Úgy látszik sikerült megsebeznie a szörnyet (még pedig nem is akárhol), a lángoló penge varázsa pedig csak rátesz az okozott fájdalomra. ~Jó... jó...~ Mereng gyorsan magában, ahogy felméri a helyzetét. Tekintetét aggodalmasan törpe társaira emeli, azonban hirtelen néhány távolban elmormolt szó után minden sötétbe borul. Turrog idegesen húzza maga elé a pajzsát, majd szemeit ide-oda kapkodva pislog a sötétségbe. Ellenfelének helyét még tudja, ahogyan Mirakh és Hrothgaar álláspontját is. A kardjának lángja még egy kis ideig ég, azonban furcsa módon az alig ad egy kis fényt. Mágikus sötétség ez, valószínűleg csak a használója lát természetesen ebben a furcsa környezetben. Lépéseket és felszerelésének csörgését hallja meg. Ellenfele támadni fog, hallja.*
- Felém, erre! *Kiáltja törpe nyelven barátjai felé, amikor egy éles sikoltást hall meg felőlük. Szinte biztos benne, hogy a hideg, földöntúli hangot a rájuk támadó szellemlény adhatta ki.* Felém! Ég a kardom, megismertek! *Folytatja ekképpen ugyanúgy öblös, mélységi nyelvükön. Nagy szerencséje volt, hogy Wylnurana meglobbantotta fegyverét, hiszen jelenleg ez az egyetlen pont amiben különbözik a másik Turrogtól. Nincs ideje cselekedni, szeme előtt egyetlen cél lebeg: párt kell cserélniük. Ketten képesek lesznek elbánni a másolatával, ő pedig képes megsebezni a szellemet. Reméli, hogy társai is ekképpen gondolkoznak, hiszen nincs idejük tárgyalni. Védekező állásba lép, azonban nem feszül meg teljesen. Nem állni akarja a ál-mesterkard suhintását, hanem kicselezni azt. Terve szerint amit megkezdi suhintását ellenfele, jobbra bukik pajzsát maga fölé emelve, majd pedig előre vetődik. A szörnyek már ígyis sérült a lába, az erős suhintáshoz pedig igen nagy egyensúly kell. Reményei szerint hogyha ellenfele kardja nem talál célt elugrása miatt, akkor az alakváltó kénytelen lesz pár lépést lendülete miatt is előrebukdácsolni. Neki nem is kell több, hiszen hogyha sikeresen képes jobbra vetődni ellenfele elől, akkor néhány gyors lépéssel Mirakhék mellett teremhet és kicserélhetik ellenfeleiket. Bárhogy is sikerül, hogyha akár egy másodpercnyi előnye is nyílik a szörny ellen, azt nem támadásra fogja használni hanem társai megsegítésére.*
832. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-02-25 17:47:38
Üzenet elküldve: 2016-02-25 17:47:38
ÚJ
![>Arctalan Ianmorn [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10338_1455268501_ember_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//Jobbszárny//
*Hirtelen jött ötlet, elkapkodott cselekvés. Igaz ez a régi mondás, és most saját bőrén érzi. Amíg Gabrienék mentésére indult, jól leszakadt társai mellől. Pont azt csinálta, amit kerülni akart. Megbontotta az egységet, a hátsó trióban. Visszafordítja Suttogót, és Akheelék után vágtat. Torkában dobogó szívvel, beérve társait, még nagyobb harci kedvel, a csontos íjászokat veszi célba. Pallosa, és egyben hű társa, most irtózatos pusztításba kezdhet. Acélpajzsa fénye igaz megkopott kicsit az első rohamában, de feladatát (reményei szerint) éppen olyan jól végzi majd mind eddig.*
//Jobbszárny//
*Hirtelen jött ötlet, elkapkodott cselekvés. Igaz ez a régi mondás, és most saját bőrén érzi. Amíg Gabrienék mentésére indult, jól leszakadt társai mellől. Pont azt csinálta, amit kerülni akart. Megbontotta az egységet, a hátsó trióban. Visszafordítja Suttogót, és Akheelék után vágtat. Torkában dobogó szívvel, beérve társait, még nagyobb harci kedvel, a csontos íjászokat veszi célba. Pallosa, és egyben hű társa, most irtózatos pusztításba kezdhet. Acélpajzsa fénye igaz megkopott kicsit az első rohamában, de feladatát (reményei szerint) éppen olyan jól végzi majd mind eddig.*
831. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-02-25 14:13:57
Üzenet elküldve: 2016-02-25 14:13:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 113
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//Front//
*A varázsló pajzsa felettébb hatásosnak bizonyul, a hullák nyilai semmit sem érnek ellenük, nélküle nem biztos, hogy sokra jutottak volna. Talán ez az első alkalom, hogy gyakorlatban látja, milyen hatalommal bír egy emberi mágus. Turrogkénál áll a bál, ahogy elnézi, reméli még boldogulnak egy ideig, bár a hangok nem biztatóak, a Hírnökük még él. Ekkor idegen kántálást hall, melytől kirázza a hideg egy röpke pillanatra. Ezt követően az élőholt csapat teljes sötétségbe borul a Hírnök varázslatától. Két gyalogos viszont továbbra is feléjük halad. Örömmel nyugtázza, hogy Worenth és Qira gondoskodnak a két íjászról, ideje cselekedni. Amíg a többiek azokkal vannak elfoglalva Gworash a közelharcra fekteti a hangsúlyt. Elsőként a pajzsot viselő hullát szemeli ki. Kalapácsát két kézre markolva megindul, Remélve, hogy Daetth is csatlakozik hozzá. Egyre gyorsabban fut, egyenesen a kiszemelt célpontra. Szemében lángol a tűz, szíve hevesen kalapál.*
-Zagur'Raz! *Üvölti torka szakadtából. Ahogy elég közel ér, lendületét kihasználva teljes erejéből lesújt az élőholtra.*
//Front//
*A varázsló pajzsa felettébb hatásosnak bizonyul, a hullák nyilai semmit sem érnek ellenük, nélküle nem biztos, hogy sokra jutottak volna. Talán ez az első alkalom, hogy gyakorlatban látja, milyen hatalommal bír egy emberi mágus. Turrogkénál áll a bál, ahogy elnézi, reméli még boldogulnak egy ideig, bár a hangok nem biztatóak, a Hírnökük még él. Ekkor idegen kántálást hall, melytől kirázza a hideg egy röpke pillanatra. Ezt követően az élőholt csapat teljes sötétségbe borul a Hírnök varázslatától. Két gyalogos viszont továbbra is feléjük halad. Örömmel nyugtázza, hogy Worenth és Qira gondoskodnak a két íjászról, ideje cselekedni. Amíg a többiek azokkal vannak elfoglalva Gworash a közelharcra fekteti a hangsúlyt. Elsőként a pajzsot viselő hullát szemeli ki. Kalapácsát két kézre markolva megindul, Remélve, hogy Daetth is csatlakozik hozzá. Egyre gyorsabban fut, egyenesen a kiszemelt célpontra. Szemében lángol a tűz, szíve hevesen kalapál.*
-Zagur'Raz! *Üvölti torka szakadtából. Ahogy elég közel ér, lendületét kihasználva teljes erejéből lesújt az élőholtra.*
830. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-02-25 13:58:13
Üzenet elküldve: 2016-02-25 13:58:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 184
OOC üzenetek: 61
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//Jobbszárny//
* Más hangulat telepedik rá. Kikötőben bizony szembekerült járkáló csontvázakkal, dühöngő tűzköpő macska féleségek és egy horrorisztikus hús híd biztosított átjárást a túlpartra. Annak hangulata is másabb volt, s ennek is. Szürke nem előrébb szegett fejjel diktálja a tempót. Középen szó szerint berobban ellenfeleik java. Talán szellem, talán valami más. Nem látja, nem is figyeli, csupán az tűnik fel neki, hogy a közeledő ellenség páncélozott maguk ősi vagy kicsit frissebb módján. *
~ Fenébe. Fogadok, hogy Kikötői csata csupán felmérése volt a mi erőnknek. Fene vigye el!~ * Morgolódik magában, s a középen helyet kapó sereg nehézségeit kihagyva, vagyis figyelmen kívül hagyva a szárny lendületét tartva robog. Lándzsák sorjáznak egyes kezekben, s sajnos nem az Ő oldalukon. Lovasság egyik legnagyobb ellensége a hosszú szárú fegyver, amivel meg lehet törni a lendületét egy hátasnak. De itt nem ez a cél. Oldalra pillant, amennyire csak tud. Szeretné azért felmérni a vörös üstökű nő még meg van-e, vagy sem. Ha megbizonyosodik partnere honlétéről, déli irányba vonja lovát, igyekezvén elkerülni a gyalogszerrel közlekedő fegyverzetben leledző csontvázakat. A sereg akkor lehet biztonságban, ha a távolból célzó íjászokat kiiktatják. pajzsát maga elé vonva int a vadásznőnek, hogy kövesse. Minden erejükkel az íjászokra kell koncentrálni. Akheel beelőzi igaz, de nyomában marad s kardját készenlétben maradva készül fel az összecsapásra. *
//Jobbszárny//
* Más hangulat telepedik rá. Kikötőben bizony szembekerült járkáló csontvázakkal, dühöngő tűzköpő macska féleségek és egy horrorisztikus hús híd biztosított átjárást a túlpartra. Annak hangulata is másabb volt, s ennek is. Szürke nem előrébb szegett fejjel diktálja a tempót. Középen szó szerint berobban ellenfeleik java. Talán szellem, talán valami más. Nem látja, nem is figyeli, csupán az tűnik fel neki, hogy a közeledő ellenség páncélozott maguk ősi vagy kicsit frissebb módján. *
~ Fenébe. Fogadok, hogy Kikötői csata csupán felmérése volt a mi erőnknek. Fene vigye el!~ * Morgolódik magában, s a középen helyet kapó sereg nehézségeit kihagyva, vagyis figyelmen kívül hagyva a szárny lendületét tartva robog. Lándzsák sorjáznak egyes kezekben, s sajnos nem az Ő oldalukon. Lovasság egyik legnagyobb ellensége a hosszú szárú fegyver, amivel meg lehet törni a lendületét egy hátasnak. De itt nem ez a cél. Oldalra pillant, amennyire csak tud. Szeretné azért felmérni a vörös üstökű nő még meg van-e, vagy sem. Ha megbizonyosodik partnere honlétéről, déli irányba vonja lovát, igyekezvén elkerülni a gyalogszerrel közlekedő fegyverzetben leledző csontvázakat. A sereg akkor lehet biztonságban, ha a távolból célzó íjászokat kiiktatják. pajzsát maga elé vonva int a vadásznőnek, hogy kövesse. Minden erejükkel az íjászokra kell koncentrálni. Akheel beelőzi igaz, de nyomában marad s kardját készenlétben maradva készül fel az összecsapásra. *
829. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-02-25 13:54:20
Üzenet elküldve: 2016-02-25 13:54:20
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 547
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Sa'argathot ébredése//
//Jobb szárny//
*Mivel a vele lovagló két férfi látszólag elég tanácstalannak tűnik, hát Akheel tör az élre és dél felé tér ki a jobbszárnyon. Megkerülve a lándzsás-kardos gyalogos ellenséget a csontvázíjászoknak ront. Roham közben hátára veti íját és combjára szíjazott rövidkardját rántja elő. Masszív kislovával eltökélt szándéka letaposni a halhatatlan sereg tagjait. Lődözni őket nem sok értelme van, na meg előbb utóbb úgyis feltápászkodnak várhatóan, de ha kicsit megcsapkodja őket legalább időt nyernek szorultabb helyzetben lévő társai.
Reménykedik benne, hogy merész akciójával nem marad magára és az Arctalan, meg Gardur követik őt.*
A hozzászólás írója (Akheel Rhyanon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.02.25 13:55:31
//Jobb szárny//
*Mivel a vele lovagló két férfi látszólag elég tanácstalannak tűnik, hát Akheel tör az élre és dél felé tér ki a jobbszárnyon. Megkerülve a lándzsás-kardos gyalogos ellenséget a csontvázíjászoknak ront. Roham közben hátára veti íját és combjára szíjazott rövidkardját rántja elő. Masszív kislovával eltökélt szándéka letaposni a halhatatlan sereg tagjait. Lődözni őket nem sok értelme van, na meg előbb utóbb úgyis feltápászkodnak várhatóan, de ha kicsit megcsapkodja őket legalább időt nyernek szorultabb helyzetben lévő társai.
Reménykedik benne, hogy merész akciójával nem marad magára és az Arctalan, meg Gardur követik őt.*
A hozzászólás írója (Akheel Rhyanon) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.02.25 13:55:31
828. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-02-25 06:58:16
Üzenet elküldve: 2016-02-25 06:58:16
ÚJ
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Sa'argathot ébredése//
//Front//
*Az orkok együttműködése minden várakozást felülmúl, így bizony haladnak is előre. Amikor a nyílvesszők eltérítődnek a hóhajú varázslatának következtében, reflexszerűen egy-egy pillanatra lecsukódnak szemei. Bizony elég közel kerülnek ahhoz, hogy a közelharcos orkok támadásba lendüljenek. Worenth a maga részéről mindenképpen védett még egy ideig, ellenben azt a fránya két íjászt nem ártana végleg kivonni a forgalomból, hogy a közelharcosokat ne veszélyeztessék.
Látja a csuhás varázslatát, de most először fordul elő az, hogy nem ismeri fel, viszont látványnak tényleg nem utolsó, másrészről okos is.
Nem foglalkozik most vele, sokkal inkább leköti az orkokkal való együttműködés. A Viharpöröly akár máris léphet, és szétzúzhatja kalapácsával a koponyákat.*
-Rendben.
*A számszeríj nagyot üthet ha pontos a lövés, viszont mielőtt lőne Worenth hátraszól.*
-Célozd be és lődd le a bal oldalit... én a jobb oldalit megbénítom egy nagyon rövidke időre, aztán leszedheted azt is.
*Ez sem rossz ötlet, mert noha azok lőni készülnek, de nem lesz rá lehetőségük... sok minden fog múlni most Qira lövésén.*
-Kész vagy? *szól hátra, és amikor igen jelzést kap, hátrahúzza karját, majd jó erősen meglendíti karját, és egy mana lövedékkel készül megkínálni a célszemélyt ami nem más, mint a jobb oldali íjász.*
A varázsló egy határozott karlendítéssel rámutat egy célszemélyre, melynek hatására kis energialövedék indul meg az általa kijelölt célpontra, találat esetén enyhe lassító, bénító hatása van.
//Front//
*Az orkok együttműködése minden várakozást felülmúl, így bizony haladnak is előre. Amikor a nyílvesszők eltérítődnek a hóhajú varázslatának következtében, reflexszerűen egy-egy pillanatra lecsukódnak szemei. Bizony elég közel kerülnek ahhoz, hogy a közelharcos orkok támadásba lendüljenek. Worenth a maga részéről mindenképpen védett még egy ideig, ellenben azt a fránya két íjászt nem ártana végleg kivonni a forgalomból, hogy a közelharcosokat ne veszélyeztessék.
Látja a csuhás varázslatát, de most először fordul elő az, hogy nem ismeri fel, viszont látványnak tényleg nem utolsó, másrészről okos is.
Nem foglalkozik most vele, sokkal inkább leköti az orkokkal való együttműködés. A Viharpöröly akár máris léphet, és szétzúzhatja kalapácsával a koponyákat.*
-Rendben.
*A számszeríj nagyot üthet ha pontos a lövés, viszont mielőtt lőne Worenth hátraszól.*
-Célozd be és lődd le a bal oldalit... én a jobb oldalit megbénítom egy nagyon rövidke időre, aztán leszedheted azt is.
*Ez sem rossz ötlet, mert noha azok lőni készülnek, de nem lesz rá lehetőségük... sok minden fog múlni most Qira lövésén.*
-Kész vagy? *szól hátra, és amikor igen jelzést kap, hátrahúzza karját, majd jó erősen meglendíti karját, és egy mana lövedékkel készül megkínálni a célszemélyt ami nem más, mint a jobb oldali íjász.*
A varázsló egy határozott karlendítéssel rámutat egy célszemélyre, melynek hatására kis energialövedék indul meg az általa kijelölt célpontra, találat esetén enyhe lassító, bénító hatása van.
827. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-02-25 06:53:44
Üzenet elküldve: 2016-02-25 06:53:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 176
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//Front//
* Kemény volt a földetérés, de egy ilyen csekélység nem fogja megakadályozni a törpét. Harcra készen áll, tekintete találkozik Hrothgaaréval, aki úgy látszik, ugyanarra a következtetésre jutott. Igyekszik hát mellé, hogy kihúzzák a parancsnokukat a slamasztikából, ám ekkor mélységes sötétségbe kerül. Nem lát semmit, csak hallja, hogy körülöttük dúl a harc. *
- Hrothgaar! Te vagy?
* Kérdezi, amikor a háta egy eleven, élőnek túnő dologba ütközik. Pajzsát maga elé tartja, de a kardját nem forgatja, mert fél, hogy barátot talál el. Ekkor éri el a szellem. Mirakh hirtelen rázkódik meg, ahogy szemei előtt ismét látja önmagát, Brennust és a maroknyi utóvédet, ahogy a vad orkok gyűrűjében harcolnak. Újra fájni kezdenek a régi sebek, érzi minden csontjában az elmúlt éveket, az elképzelt, és a majdnem megtörtént halálokat, amik őt kísértették. Olyan hirtelen tör rá, hogy kezéből kihullik a kard, s tompán csendülve esik le a földre. *
-NEM!
* Üvölt fel, majd megrázza magát, s a pajzsát is eldobja. Kicsit eltávolodik a másiktól, hogy leemelhesse kétfejű csatabárdját a hátáról. *
- Legyen vége! Te látsz?
* Morogja Hrothi vélt iránya felé. *
//Front//
* Kemény volt a földetérés, de egy ilyen csekélység nem fogja megakadályozni a törpét. Harcra készen áll, tekintete találkozik Hrothgaaréval, aki úgy látszik, ugyanarra a következtetésre jutott. Igyekszik hát mellé, hogy kihúzzák a parancsnokukat a slamasztikából, ám ekkor mélységes sötétségbe kerül. Nem lát semmit, csak hallja, hogy körülöttük dúl a harc. *
- Hrothgaar! Te vagy?
* Kérdezi, amikor a háta egy eleven, élőnek túnő dologba ütközik. Pajzsát maga elé tartja, de a kardját nem forgatja, mert fél, hogy barátot talál el. Ekkor éri el a szellem. Mirakh hirtelen rázkódik meg, ahogy szemei előtt ismét látja önmagát, Brennust és a maroknyi utóvédet, ahogy a vad orkok gyűrűjében harcolnak. Újra fájni kezdenek a régi sebek, érzi minden csontjában az elmúlt éveket, az elképzelt, és a majdnem megtörtént halálokat, amik őt kísértették. Olyan hirtelen tör rá, hogy kezéből kihullik a kard, s tompán csendülve esik le a földre. *
-NEM!
* Üvölt fel, majd megrázza magát, s a pajzsát is eldobja. Kicsit eltávolodik a másiktól, hogy leemelhesse kétfejű csatabárdját a hátáról. *
- Legyen vége! Te látsz?
* Morogja Hrothi vélt iránya felé. *
826. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-02-24 23:42:56
Üzenet elküldve: 2016-02-24 23:42:56
ÚJ
![>Aoneer Hraefg Glimriorathan [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10718_1474303661_ember_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1087
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Bal szárny//
*A támadás sikerrel zárul. Ezután már nem mondhatja senki, hogy nem vették ki a részüket a csatából, bár tény messze nem küzdöttek akkora ellenféllel mint a mögöttük tomboló kísértet, és a fémóriás fekete képmása. Ezt azonban még pótolhatják, ha itt a csata középpontján helytállnak és segítenek levágni a sereg fejét. Ám az említett fej, valamiért nagyon ragaszkodik az életéhez, és a rohamozó csapatnak hamar teljes sötétség állja útját, olyasmi amiről a férfi ugyan hallott, de még sohasem láthatta és elsőre meg is lepi hisz nincs hozzászokva az effajta praktikákhoz. Persze tudja az árnyák nem tarthat örökké, ám a bent lévőknek lehet már nincs annyi ideje. A megállást csak karjával és lova hirtelen fékezésével jelzi, valahol elég közel a sötétséggömbhöz. Száját ugyanis a lefoglalja a "Rohadt anyádat" hangzatú taktikai helyzetjellemzés foglalja el.*
-Hárman bemegyünk. *Határozza el egy pillanattal később, ez nem az az időpont amikor tétovázni, vagy egyáltalán gondolkodni lehetne a dolgon. Leszáll a lováról, mert az állat valószínűleg nem bírná a dolgot, és a következő mozdulattal már át is dobja lovaglótáskáját Cotys kezébe. Ez az a táska amiven többek között Aoneer a térképet, az iránytűt, a távcsövet, a vonalzót, és az írószenet, a szalonnázó bicskát, és persze a város által finanszírozott öt üvegnyi lámpaolajat tartja. Melyeket még a kikötőben készíttetett a csapattal. Ebből a félvér már sejtheti, hogy a "három"-ba őt nem számította bele. Az oka, természetesen nem személyes, szimplán elemi rasszizmus, így pedig a szent meggyőződés, hogy két mélységi jobban fog tájékozódni a sötétségben, ő pedig nem zavarhat be valaki a nagybetűs halálba anélkül, hogy ő maga is vele tartana, egész egyszerűen nem bírná el a dolog súlyát.*
-Ha nem jönnénk vissza, füstöld ki a rohadékot. *A dolog logikusnak tűnik, a táska tartalma elég gyúlékony épp csak fáklya nincs sehol a kastély ötven kilométeres körzetében és ha ők hárman elmennek akkor az az egy páncélos rohadék is a félvérre marad, de senki nem mondta, hogy az őrmester mellett egyszerű az élet.*
-Ellenvetés? *Kérdezi mert ha valakinek büdös a dolog akkor azt most szeretné tudni, és nem akkor amikor már elvesztette a tájékozódó képességét, de ha senki nem akar brutális módon kínok között megdögleni holmi idegen, büdös, barbár tahókért akkor legfeljebb megölnek pár holtat idekint. Ellenkező esetben pedig elindul, bele a sötétség erőinek csapdájába.*
-Gyerünk. *Mondja magában, és átlép a sötétség határán igyekezve minél közelebb maradni a vele tartókhoz.*
*A támadás sikerrel zárul. Ezután már nem mondhatja senki, hogy nem vették ki a részüket a csatából, bár tény messze nem küzdöttek akkora ellenféllel mint a mögöttük tomboló kísértet, és a fémóriás fekete képmása. Ezt azonban még pótolhatják, ha itt a csata középpontján helytállnak és segítenek levágni a sereg fejét. Ám az említett fej, valamiért nagyon ragaszkodik az életéhez, és a rohamozó csapatnak hamar teljes sötétség állja útját, olyasmi amiről a férfi ugyan hallott, de még sohasem láthatta és elsőre meg is lepi hisz nincs hozzászokva az effajta praktikákhoz. Persze tudja az árnyák nem tarthat örökké, ám a bent lévőknek lehet már nincs annyi ideje. A megállást csak karjával és lova hirtelen fékezésével jelzi, valahol elég közel a sötétséggömbhöz. Száját ugyanis a lefoglalja a "Rohadt anyádat" hangzatú taktikai helyzetjellemzés foglalja el.*
-Hárman bemegyünk. *Határozza el egy pillanattal később, ez nem az az időpont amikor tétovázni, vagy egyáltalán gondolkodni lehetne a dolgon. Leszáll a lováról, mert az állat valószínűleg nem bírná a dolgot, és a következő mozdulattal már át is dobja lovaglótáskáját Cotys kezébe. Ez az a táska amiven többek között Aoneer a térképet, az iránytűt, a távcsövet, a vonalzót, és az írószenet, a szalonnázó bicskát, és persze a város által finanszírozott öt üvegnyi lámpaolajat tartja. Melyeket még a kikötőben készíttetett a csapattal. Ebből a félvér már sejtheti, hogy a "három"-ba őt nem számította bele. Az oka, természetesen nem személyes, szimplán elemi rasszizmus, így pedig a szent meggyőződés, hogy két mélységi jobban fog tájékozódni a sötétségben, ő pedig nem zavarhat be valaki a nagybetűs halálba anélkül, hogy ő maga is vele tartana, egész egyszerűen nem bírná el a dolog súlyát.*
-Ha nem jönnénk vissza, füstöld ki a rohadékot. *A dolog logikusnak tűnik, a táska tartalma elég gyúlékony épp csak fáklya nincs sehol a kastély ötven kilométeres körzetében és ha ők hárman elmennek akkor az az egy páncélos rohadék is a félvérre marad, de senki nem mondta, hogy az őrmester mellett egyszerű az élet.*
-Ellenvetés? *Kérdezi mert ha valakinek büdös a dolog akkor azt most szeretné tudni, és nem akkor amikor már elvesztette a tájékozódó képességét, de ha senki nem akar brutális módon kínok között megdögleni holmi idegen, büdös, barbár tahókért akkor legfeljebb megölnek pár holtat idekint. Ellenkező esetben pedig elindul, bele a sötétség erőinek csapdájába.*
-Gyerünk. *Mondja magában, és átlép a sötétség határán igyekezve minél közelebb maradni a vele tartókhoz.*
825. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-02-24 22:27:30
Üzenet elküldve: 2016-02-24 22:27:30
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 253
OOC üzenetek: 134
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 253
OOC üzenetek: 134
Játékstílus: Szelíd
//Sa'argathot ébredése//
//Front//
//Turrog//
* Míg az egyik Turrog épp elbájolja kardját, az alatt van ideje tápászkodni a másik Turrognak is. Így végül egymással szemben állva lódulhatnak meg.
A másik biztos lehet, láthatóan erős kezek tartják azt a pajzsot védelmi célzattal, tulajdon kezei fogják s tartják saját maga ellen, szürreális pillanat amint Önnön tükörképével néz szemet, de ez bizony nem tükörnek tűnik, hús vér valónak.
Az idegen Turrog bizony maga előtt tartja a pajzsot s úgy közelít zárt alakban, a kardot bíz taktikusan rejtve a szemben álló vizslató szemei elől. A fentről érkező csapásra reflexből emeli fel a pajzsot, hogy amaz majd teszi a dolgát, de nem csak a valódi Turrog trükközik. Hiszen amint a pajzs emelkedik azonnal robban is előre a penge, szinte egyszerre mozdul a két kar, a hárítás ugyan a semmibe megy, de a szúrás viszont egyenest előre a vállat célozza, ott a a páncél illesztése van. Úgy látszik a barátunk ismeri a gyenge pontokat. A trükkös kis lágyék támadás is sikert akart, becsapódik a penge, de ugyan akkor az idegen találata is sikeres a jobb vállvértezetre. Kölcsönös találat. A lángoló penge pedig még rátesz egy lapáttal. Hátra is lépdel párat s lábát némileg húzza. Rövid felszisszenés után, dühödten emeli a kardot, és erőből készül fentről lefelé lesújtani, a pajzs közben behúzódik bal oldalra, védve azt az oldalt a továbbiaktól. *
//Worenth, Gworash, Qira//
* A villámcsapás bizony jó húzás volt, kellő időre kivonta forgalomból a főkolompost. Okos húzás maga köré vonni a kis csapatot. A varázslat azonban a mágusra vonatkozik. Ellenben éppen jókor helyezi el azt, mert pár vessző éppen feléjük tart a következő pillanatban s a pajzs teszi is a dolgát, a száguldó lövedékek mintha csak orkánba keverednének pattannak meg és táncolnak félre így a két íjász sorozását megúszták. Amazok újra lőni készülnek.
A Csuhás pedig idő közben visszanyeri mozgását. Nem sokat elmélkedik, kántálni kezd. Hamar végez is (Mágiahasználók HA ismerik a mágiát akkor azonosíthatják: Holdfogyatkozás). A hatás kellőképp látványos: A csuhást hirtelen koromfekete sötétség veszi körül, eltüntetve őt s megannyi katonáját a teljes vak sötétségben.
A sötétség szélén pedig 2 csontharcos sorakozik fel. Az egyik alabárdot tart, míg a másik hosszú kardot s pajzsot. Így lódulnak meg lépésben előre maguk mögött hagyva a sötétséget mely bajtársaikat s a csuhást rejti. Nem sietnek sehova, ráérnek, amúgy sem egy túl rohanós fajták, végtére is már úgy is halottak... *
//FONTOS! Akiket érint a sötétség: Turrog, Mirakh, Hrothgaar//
* Hirtelen Vaksötétség borul a szemekre, végtelen koromfekete sötétség. A mozgást hallani, de látni semmit sem. Mirakh és Hrothgaar sikeresen nagyjából egy helyre keveredik, a sötétben még hátuk is egymásnak ütődik. Jó esetben nem csapják nyakon a másikat. Turrog még odébb van tőlük ugyan, de a szellem, nos az valahol a közelben volt... Hirtelen fülsüketítő sikoly rázza fel a dobhártyákat igencsak közelről és a következő pillanatban Mirakh maga érzi a csontig hatoló érintést melyről oly sokan beszéltek. Mintha több száz év szenvedést látna íriszeiben átél minden fájdalmat s pusztulást, látja elhullni bajtársait, szeretteit. Egy világnyi pusztulást //+5 év öregedés, jó néhány ősz hajszál//. Aztán hirtelen vége s csupán annyit tud a másik hogy bal oldalról jött a támadás. A két Turrog csatazaját hallják nem is messziről, lehet csupán néhány méterre lehetnek, enyhén jobbra. *
//Közép//
* A triónak sikerül időben feltápászkodnia, bár Gabrien kardját épp hogy sikerül visszamarkolni mielőtt egy buzogány becsapódna, s mire felegyenesedik már ott áll vele szemben a páncélos csont harcos, pajzsát tartja, s a buzogány ismét lendül. Nagy erővel száguld a tollasbuzogány mely hajdan sem lehetett túl szép darab de így több száz év távlatából végképp nem az. A felsőtestet célozza s ha kellően gyors a másik akkor kitérhet az ütés elől, a csont harcos pedig a fentről robogó pengét pajzsával készül hárítani, de a lovag ereje igen komoly zúzást hajt végre rajta, meg is horpad a régi fémpajzs kissé. A feladatát végül is ellátta, hárított, félig meddig... De cserébe a következő kezdeményezés Gabrien.
Csupán két csontharcos maradt talpon előttük, hiszen a jobb és balszárny végezte dolgát s elrobogva mellettük letarolta a többi felsorakozót. Így a hármasnak maradt 2 harcos, plusz a szellem.
Kagan éppen jó időben lövi ki a mana lövedéket, mely sikerrel célba is talál mielőtt a szellem karjával a másikba marhatna. Az energialövedék becsapódására felsikolt a rémség s meghátrál kissé, így van ideje a másiknak összeszedni magát. De nem sokáig lazsálhat mert a szellem kellően felbőszült a kis támadástól. Egyéb hatást nem fejt ki a lövedék de a sérülést érzékelhető volt. Ennek örömére dühödt sikollyal ront neki pont akkor mikor a harcos is meglódul, ez okoz némi meglepetést és a döfés át is száguld az éteri alakon újabb rikoltásra késztetve s ennek köszönhetően nem képes befejezni támadását a másik, a gyors mozdulatra csak amolyan reflexszerű kinyúlás érkezik válaszul a karmos karoktól mely csupán épphogy érinti meg a férfit, pillanatnyi szívig hatoló szenvedés, évek szállnak ki a harcos lelkéből //+1 év öregedés//.
A rémség fordul és kaszálva tépi a levegőt a harcos után, kevés az esély, hogy találjon miközben ráfordul, de így lehetőség nyílik egy újabb támadásra a harcostól.
Khan úgy dönt az idegen Gabrient veszi célba, amaz éppen feléjük rohan, lévén neki nincsen lova, mindent nem lophatott el a másiktól lássuk be. De amit lehetett azt tökéletesen. Ki is szúrja magának a felé mutogatót s ha már így alakult hát miért ne. Felé fordítja az oroszlánsisakot és és eszement tempóval lódítja meg a súlyos páncélzatot. Amaz pedig nem sokat teketóriázik, egyenest rohan a másik felé, hogy egy rövidet hajolva a lovat vágja ki a másik alól ha már annyira őt akarja. A pajzsot készenlétben tartja, hogy a fentről (ami mivel a kolosszus nem éppen kis darab ezért annyira nem is fentről) érkezne azt próbálja hárítani. Ha sikerült a lovat kivágni Khan alól, nos akkor egy dolog tudatosulhat a másikban: ez bizony nem papírnyúlból van, nagyon is valódi, hús és vér.
Persze ha ez még nem lenne elég a hármasnak, nos akkor még egy csontharcos akad, aki szintén közelben van. Ő középtájt halad, hogy a szellemet segítse Kagan csapásai ellen. De két lépés között egy irdatlan lövedék kólintja fejbe, átszaggatja a sisakot és a csontos fej félre is bicsaklik a gerincről, lefittyenve kókadozik. Kissé egyensúlyát is veszti a nagy erőtől de aztán összekapja magát és folytatja útját a harcos felé. Hogy honnan jött a lövedék? Jó kérdés, valahonnan délről. Bizonyára a felderítő csapatok előrenyomultak s segítséget nyújtanak. Vagy az orkok dolgoznak. Jó kérdés. *
//Jobb szárny - Bal szárny//
* A két oldalsó csapat gond nélkül száguld végig a középsők mellett és miután azokat felborította a szellem hirtelen támadása addig ők maguk tovább robognak letarolva a pajzsfalat és átszáguldva a csontharcosokon. A szellem sikoltása csupán kis körben volt nagy hatással, a két oldalsó szárny megússza a félelemkeltő támadást. Reccsennek a csontok s sikolt a fél amint a fegyverek a csontharcosokat támadják robogás közben. Eddig minden rendben is van, de ekkor hirtelen előttük felcsap a koromló sötétség eltakarva minden továbbit. Kérdéses vajon a két szárny száguld tovább a rohammal kockáztatva, hogy letarolják a valahol előttük lévő törpe harcosokat, vagy irányt váltanak.
Mögöttük viszont a letarolt jobb és bal oldalt is 1-1 csontharcos már tápászkodik is felfelé, ezek bizony nem a puha fából valóak. *
//Megfigyelők//
* Három érdekesség is szemet szúrhat a megfigyelőknek:
Az egyik, hogy a csatatér közepén hirtelen mintha egy koromfekete gömb jelenne meg. Óvón rejti el a kíváncsi szemek elől a középen harcolókat. Semmit sem látni belőlük.
A másik: Akik a maradék két, távoli kis osztagot figyelik azok láthatják, amazok haladnak egy ideig még tovább, tartva a körkörös mozgást, majd egy idő után visszafordulnak s meglódulnak ugyan olyan komótos tempóban vissza a fősereghez.
A harmadik, s tán a legfontosabb:
A Grombar kapuján felsejlik egy feketébe burkolódzó alak, éteri zöld fény úszik körötte. Irdatlan tempóval indul meg északi irányba, egyenest a csapat felé. Fél úton járhat hol a jobb látásúak kiszúrhatják: Koromfekete páncélzat, narancsszín izzó szempár, az alvilágból származó dühödt vadállat hátán mely zöld éteri lángokkal övezi magát száguld egyenesen erre. Eltelik még némi idő míg eléri a csapatot, de közeledik, rohamosan. *
//Front//
//Turrog//
* Míg az egyik Turrog épp elbájolja kardját, az alatt van ideje tápászkodni a másik Turrognak is. Így végül egymással szemben állva lódulhatnak meg.
A másik biztos lehet, láthatóan erős kezek tartják azt a pajzsot védelmi célzattal, tulajdon kezei fogják s tartják saját maga ellen, szürreális pillanat amint Önnön tükörképével néz szemet, de ez bizony nem tükörnek tűnik, hús vér valónak.
Az idegen Turrog bizony maga előtt tartja a pajzsot s úgy közelít zárt alakban, a kardot bíz taktikusan rejtve a szemben álló vizslató szemei elől. A fentről érkező csapásra reflexből emeli fel a pajzsot, hogy amaz majd teszi a dolgát, de nem csak a valódi Turrog trükközik. Hiszen amint a pajzs emelkedik azonnal robban is előre a penge, szinte egyszerre mozdul a két kar, a hárítás ugyan a semmibe megy, de a szúrás viszont egyenest előre a vállat célozza, ott a a páncél illesztése van. Úgy látszik a barátunk ismeri a gyenge pontokat. A trükkös kis lágyék támadás is sikert akart, becsapódik a penge, de ugyan akkor az idegen találata is sikeres a jobb vállvértezetre. Kölcsönös találat. A lángoló penge pedig még rátesz egy lapáttal. Hátra is lépdel párat s lábát némileg húzza. Rövid felszisszenés után, dühödten emeli a kardot, és erőből készül fentről lefelé lesújtani, a pajzs közben behúzódik bal oldalra, védve azt az oldalt a továbbiaktól. *
//Worenth, Gworash, Qira//
* A villámcsapás bizony jó húzás volt, kellő időre kivonta forgalomból a főkolompost. Okos húzás maga köré vonni a kis csapatot. A varázslat azonban a mágusra vonatkozik. Ellenben éppen jókor helyezi el azt, mert pár vessző éppen feléjük tart a következő pillanatban s a pajzs teszi is a dolgát, a száguldó lövedékek mintha csak orkánba keverednének pattannak meg és táncolnak félre így a két íjász sorozását megúszták. Amazok újra lőni készülnek.
A Csuhás pedig idő közben visszanyeri mozgását. Nem sokat elmélkedik, kántálni kezd. Hamar végez is (Mágiahasználók HA ismerik a mágiát akkor azonosíthatják: Holdfogyatkozás). A hatás kellőképp látványos: A csuhást hirtelen koromfekete sötétség veszi körül, eltüntetve őt s megannyi katonáját a teljes vak sötétségben.
A sötétség szélén pedig 2 csontharcos sorakozik fel. Az egyik alabárdot tart, míg a másik hosszú kardot s pajzsot. Így lódulnak meg lépésben előre maguk mögött hagyva a sötétséget mely bajtársaikat s a csuhást rejti. Nem sietnek sehova, ráérnek, amúgy sem egy túl rohanós fajták, végtére is már úgy is halottak... *
//FONTOS! Akiket érint a sötétség: Turrog, Mirakh, Hrothgaar//
* Hirtelen Vaksötétség borul a szemekre, végtelen koromfekete sötétség. A mozgást hallani, de látni semmit sem. Mirakh és Hrothgaar sikeresen nagyjából egy helyre keveredik, a sötétben még hátuk is egymásnak ütődik. Jó esetben nem csapják nyakon a másikat. Turrog még odébb van tőlük ugyan, de a szellem, nos az valahol a közelben volt... Hirtelen fülsüketítő sikoly rázza fel a dobhártyákat igencsak közelről és a következő pillanatban Mirakh maga érzi a csontig hatoló érintést melyről oly sokan beszéltek. Mintha több száz év szenvedést látna íriszeiben átél minden fájdalmat s pusztulást, látja elhullni bajtársait, szeretteit. Egy világnyi pusztulást //+5 év öregedés, jó néhány ősz hajszál//. Aztán hirtelen vége s csupán annyit tud a másik hogy bal oldalról jött a támadás. A két Turrog csatazaját hallják nem is messziről, lehet csupán néhány méterre lehetnek, enyhén jobbra. *
//Közép//
* A triónak sikerül időben feltápászkodnia, bár Gabrien kardját épp hogy sikerül visszamarkolni mielőtt egy buzogány becsapódna, s mire felegyenesedik már ott áll vele szemben a páncélos csont harcos, pajzsát tartja, s a buzogány ismét lendül. Nagy erővel száguld a tollasbuzogány mely hajdan sem lehetett túl szép darab de így több száz év távlatából végképp nem az. A felsőtestet célozza s ha kellően gyors a másik akkor kitérhet az ütés elől, a csont harcos pedig a fentről robogó pengét pajzsával készül hárítani, de a lovag ereje igen komoly zúzást hajt végre rajta, meg is horpad a régi fémpajzs kissé. A feladatát végül is ellátta, hárított, félig meddig... De cserébe a következő kezdeményezés Gabrien.
Csupán két csontharcos maradt talpon előttük, hiszen a jobb és balszárny végezte dolgát s elrobogva mellettük letarolta a többi felsorakozót. Így a hármasnak maradt 2 harcos, plusz a szellem.
Kagan éppen jó időben lövi ki a mana lövedéket, mely sikerrel célba is talál mielőtt a szellem karjával a másikba marhatna. Az energialövedék becsapódására felsikolt a rémség s meghátrál kissé, így van ideje a másiknak összeszedni magát. De nem sokáig lazsálhat mert a szellem kellően felbőszült a kis támadástól. Egyéb hatást nem fejt ki a lövedék de a sérülést érzékelhető volt. Ennek örömére dühödt sikollyal ront neki pont akkor mikor a harcos is meglódul, ez okoz némi meglepetést és a döfés át is száguld az éteri alakon újabb rikoltásra késztetve s ennek köszönhetően nem képes befejezni támadását a másik, a gyors mozdulatra csak amolyan reflexszerű kinyúlás érkezik válaszul a karmos karoktól mely csupán épphogy érinti meg a férfit, pillanatnyi szívig hatoló szenvedés, évek szállnak ki a harcos lelkéből //+1 év öregedés//.
A rémség fordul és kaszálva tépi a levegőt a harcos után, kevés az esély, hogy találjon miközben ráfordul, de így lehetőség nyílik egy újabb támadásra a harcostól.
Khan úgy dönt az idegen Gabrient veszi célba, amaz éppen feléjük rohan, lévén neki nincsen lova, mindent nem lophatott el a másiktól lássuk be. De amit lehetett azt tökéletesen. Ki is szúrja magának a felé mutogatót s ha már így alakult hát miért ne. Felé fordítja az oroszlánsisakot és és eszement tempóval lódítja meg a súlyos páncélzatot. Amaz pedig nem sokat teketóriázik, egyenest rohan a másik felé, hogy egy rövidet hajolva a lovat vágja ki a másik alól ha már annyira őt akarja. A pajzsot készenlétben tartja, hogy a fentről (ami mivel a kolosszus nem éppen kis darab ezért annyira nem is fentről) érkezne azt próbálja hárítani. Ha sikerült a lovat kivágni Khan alól, nos akkor egy dolog tudatosulhat a másikban: ez bizony nem papírnyúlból van, nagyon is valódi, hús és vér.
Persze ha ez még nem lenne elég a hármasnak, nos akkor még egy csontharcos akad, aki szintén közelben van. Ő középtájt halad, hogy a szellemet segítse Kagan csapásai ellen. De két lépés között egy irdatlan lövedék kólintja fejbe, átszaggatja a sisakot és a csontos fej félre is bicsaklik a gerincről, lefittyenve kókadozik. Kissé egyensúlyát is veszti a nagy erőtől de aztán összekapja magát és folytatja útját a harcos felé. Hogy honnan jött a lövedék? Jó kérdés, valahonnan délről. Bizonyára a felderítő csapatok előrenyomultak s segítséget nyújtanak. Vagy az orkok dolgoznak. Jó kérdés. *
//Jobb szárny - Bal szárny//
* A két oldalsó csapat gond nélkül száguld végig a középsők mellett és miután azokat felborította a szellem hirtelen támadása addig ők maguk tovább robognak letarolva a pajzsfalat és átszáguldva a csontharcosokon. A szellem sikoltása csupán kis körben volt nagy hatással, a két oldalsó szárny megússza a félelemkeltő támadást. Reccsennek a csontok s sikolt a fél amint a fegyverek a csontharcosokat támadják robogás közben. Eddig minden rendben is van, de ekkor hirtelen előttük felcsap a koromló sötétség eltakarva minden továbbit. Kérdéses vajon a két szárny száguld tovább a rohammal kockáztatva, hogy letarolják a valahol előttük lévő törpe harcosokat, vagy irányt váltanak.
Mögöttük viszont a letarolt jobb és bal oldalt is 1-1 csontharcos már tápászkodik is felfelé, ezek bizony nem a puha fából valóak. *
//Megfigyelők//
* Három érdekesség is szemet szúrhat a megfigyelőknek:
Az egyik, hogy a csatatér közepén hirtelen mintha egy koromfekete gömb jelenne meg. Óvón rejti el a kíváncsi szemek elől a középen harcolókat. Semmit sem látni belőlük.
A másik: Akik a maradék két, távoli kis osztagot figyelik azok láthatják, amazok haladnak egy ideig még tovább, tartva a körkörös mozgást, majd egy idő után visszafordulnak s meglódulnak ugyan olyan komótos tempóban vissza a fősereghez.
A harmadik, s tán a legfontosabb:
A Grombar kapuján felsejlik egy feketébe burkolódzó alak, éteri zöld fény úszik körötte. Irdatlan tempóval indul meg északi irányba, egyenest a csapat felé. Fél úton járhat hol a jobb látásúak kiszúrhatják: Koromfekete páncélzat, narancsszín izzó szempár, az alvilágból származó dühödt vadállat hátán mely zöld éteri lángokkal övezi magát száguld egyenesen erre. Eltelik még némi idő míg eléri a csapatot, de közeledik, rohamosan. *
824. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-02-24 20:54:59
Üzenet elküldve: 2016-02-24 20:54:59
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 856
OOC üzenetek: 175
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
//Front//
*Nem sokkal marad el Mirakh mögött, aki jól fejbe veri az egyik Turrog-ot. Ám egy szemvillanásnyi idő múlva Hrothgaar szívverése egyet kihagy: a semmiből ugyanis egy sikoltó szellem jelenik meg előtte. Nincs ideje reagálni, a másodperc tört részéig tart az egész, de ez épp elég ahhoz, hogy a világ a feje tetejére álljon. Pejkó is megrémül és eszét vesztve felágaskodik, Hrothgaar pedig egy panaszos nyögés kíséretében a földre kerül. Megrázza busa fejét, miközben feltápászkodik és igyekszik felvenni az események fonalát. Mirakh szól hozzá, Turrogokat lát a közelben, csontvázharcosok mocorognak körülöttük.*
~Körbezárnak minket.~
*Fogalmazódik meg benne a gondolat, de nem hagyja, hogy ez megrémítse. Fejét kapja Mirakh felé, és egy pillanatra nem tudja mit tegyen. Megmondták nekik, hogy kerüljék a szellemlényekkel való érintkezést, de mágikus fegyver híján nem küzdhetnek ellenük.*
~Turrognál ott a mesterkard.~
- Turrog!
*Formálja a szavakat és fejével az említett törpe felé biccent, jelezvén Mirakhnak, hogy vegyék az irányt a másik törpe felé. Ha hárman vállt vállnak vetve harcolnak, komoly veszteségeket okozhatnak az ellenségnek. Hrothgaar harci kalapácsát két kézre kapja, ha ráront valaki, azt megpróbálja első körben eltaszítani magától, de elsődleges célja, hogy a három törpe egy rakáson legyen.*
//Front//
*Nem sokkal marad el Mirakh mögött, aki jól fejbe veri az egyik Turrog-ot. Ám egy szemvillanásnyi idő múlva Hrothgaar szívverése egyet kihagy: a semmiből ugyanis egy sikoltó szellem jelenik meg előtte. Nincs ideje reagálni, a másodperc tört részéig tart az egész, de ez épp elég ahhoz, hogy a világ a feje tetejére álljon. Pejkó is megrémül és eszét vesztve felágaskodik, Hrothgaar pedig egy panaszos nyögés kíséretében a földre kerül. Megrázza busa fejét, miközben feltápászkodik és igyekszik felvenni az események fonalát. Mirakh szól hozzá, Turrogokat lát a közelben, csontvázharcosok mocorognak körülöttük.*
~Körbezárnak minket.~
*Fogalmazódik meg benne a gondolat, de nem hagyja, hogy ez megrémítse. Fejét kapja Mirakh felé, és egy pillanatra nem tudja mit tegyen. Megmondták nekik, hogy kerüljék a szellemlényekkel való érintkezést, de mágikus fegyver híján nem küzdhetnek ellenük.*
~Turrognál ott a mesterkard.~
- Turrog!
*Formálja a szavakat és fejével az említett törpe felé biccent, jelezvén Mirakhnak, hogy vegyék az irányt a másik törpe felé. Ha hárman vállt vállnak vetve harcolnak, komoly veszteségeket okozhatnak az ellenségnek. Hrothgaar harci kalapácsát két kézre kapja, ha ráront valaki, azt megpróbálja első körben eltaszítani magától, de elsődleges célja, hogy a három törpe egy rakáson legyen.*
823. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-02-24 20:54:06
Üzenet elküldve: 2016-02-24 20:54:06
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 409
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Vakmerő
//Sa’argathot Ébredése//
//Egyesített seregek - Aletai - front//
*Tekintete néha idegesen megvillan a hullaözön irányába, ám a városi csapaton belüli civakodás mosolyt csal arcára még ezekben a vészterhes percekben is. Nem is mer feléjük vagy a távozókra pillantani, nehogy elvigyorodjon. Van most fontosabb dolga is, mint a nevetgélés.
Kagan parancsa az ő fülébe is eljut, ám csak akkor biccent, hogy megértette a feladatot, amikor közvetlen parancsnoka is közli vele közeljövőre vonatkozó terveit.*
-Értettem!
*Ismétli meg fajtársa perccel ezelőtti kijelentését, majd ha itt az idő, megindul Aletai nyomában megkerülni az ellenséges csapatot. Ha elfoglalták helyüket és megkapja a másodlagos parancsot is, elrebeg még egy értettemet hallható hangerőn.
Míg a parancsnok felhívja figyelmét a fekete szerzetre, tekintete a lény felé rebben, onnan pedig tovasiklik a rohamozó Gabrienék irányába. Mikor visszanéz, ugyanolyan kérdő a tekintete, mint Aletainak, egészen addig, míg a félvér nem közli vele szándékát. A fekete bőrű lény fejének szétlövését nagyban támogatja.
Nincs ideje megkérdezni, hogy az a bizonyos erőtér mégis mekkora lehet, mert ezután a fekete bőrű lény felveszi Gabrien alakját, a három lovasból pedig kettő a földre kerül az előbukkanó szellem miatt.*
-Ne már...
*Nyögi kissé elgyötörten, miközben hátranyúl egy gömbfejű, koponyazúzó nyílvesszőért, szemét le sem véve Kagan csapatáról. Tudja, hogy a szellemet nem tudják megölni, az előrenyomuló ál-Gabrient pedig Khan szemeli ki magának. Ha hangja el sem jut a félvérekhez, hát mozdulatából igen könnyen lehet arra következtetni, hogy mik a szándékai.
Idegre illesztett nyílvesszővel figyeli Kagan és Gabrien felé tartó ellenséget, tiszta célpontot keresve, hogy megkönnyítse Vezére és lovagja dolgát. Ha talál ilyet, akkor a gnómtól kapott nyílvesszőt útjára engedi, hogy behorpassza a sisakot és összetörje a csontharcos üres kis koponyáját.*
//Egyesített seregek - Aletai - front//
*Tekintete néha idegesen megvillan a hullaözön irányába, ám a városi csapaton belüli civakodás mosolyt csal arcára még ezekben a vészterhes percekben is. Nem is mer feléjük vagy a távozókra pillantani, nehogy elvigyorodjon. Van most fontosabb dolga is, mint a nevetgélés.
Kagan parancsa az ő fülébe is eljut, ám csak akkor biccent, hogy megértette a feladatot, amikor közvetlen parancsnoka is közli vele közeljövőre vonatkozó terveit.*
-Értettem!
*Ismétli meg fajtársa perccel ezelőtti kijelentését, majd ha itt az idő, megindul Aletai nyomában megkerülni az ellenséges csapatot. Ha elfoglalták helyüket és megkapja a másodlagos parancsot is, elrebeg még egy értettemet hallható hangerőn.
Míg a parancsnok felhívja figyelmét a fekete szerzetre, tekintete a lény felé rebben, onnan pedig tovasiklik a rohamozó Gabrienék irányába. Mikor visszanéz, ugyanolyan kérdő a tekintete, mint Aletainak, egészen addig, míg a félvér nem közli vele szándékát. A fekete bőrű lény fejének szétlövését nagyban támogatja.
Nincs ideje megkérdezni, hogy az a bizonyos erőtér mégis mekkora lehet, mert ezután a fekete bőrű lény felveszi Gabrien alakját, a három lovasból pedig kettő a földre kerül az előbukkanó szellem miatt.*
-Ne már...
*Nyögi kissé elgyötörten, miközben hátranyúl egy gömbfejű, koponyazúzó nyílvesszőért, szemét le sem véve Kagan csapatáról. Tudja, hogy a szellemet nem tudják megölni, az előrenyomuló ál-Gabrient pedig Khan szemeli ki magának. Ha hangja el sem jut a félvérekhez, hát mozdulatából igen könnyen lehet arra következtetni, hogy mik a szándékai.
Idegre illesztett nyílvesszővel figyeli Kagan és Gabrien felé tartó ellenséget, tiszta célpontot keresve, hogy megkönnyítse Vezére és lovagja dolgát. Ha talál ilyet, akkor a gnómtól kapott nyílvesszőt útjára engedi, hogy behorpassza a sisakot és összetörje a csontharcos üres kis koponyáját.*
822. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-02-24 19:40:51
Üzenet elküldve: 2016-02-24 19:40:51
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Sa'argathot ébredése//
// Egyesített seregek//
//C25//
*Pillanatnyi állapotában, nem igen tudja mihez kezdjen. Kagan, a vezér, a földön, talpra ugorva veszi fel a harcot, Gabrien szintúgy. Khan aki még éjsötét lovon ül, célba veszi az ellent. Innen nézve eléggé kétségbeejtő a helyzetük. Tétován társaira vet egy röpke pillantást, majd mérlegelni kezd. Ha most a vezérek segítségére siet, megtöri az arcvonalukat. Amire vélhetőleg számítanak ezek a dögök. Viszont ha egy helyben marad, élőben látja a pusztulásukat. Illetőleg hősies helytállásukat. Végtelen ideig is gondolkodhatna ezen, de most cselekedni és nem gondolkodni kezd. Megsarkantyúzza a hátasát, és a vezérek sietségére indul. Reményei szerint, társai hasonlóan cselekszenek. Pallosának és karjára csatolt acélpajzsának végre hasznát veheti. Megpróbálja a hozzá legközelebb eső csonthalmaz fejét lesújtani, ha sikerül, tovább folytatja, addig amíg, kicsit enyhít parancsnokainak szorult helyzetén. Ha sikerül.*
// Egyesített seregek//
//C25//
*Pillanatnyi állapotában, nem igen tudja mihez kezdjen. Kagan, a vezér, a földön, talpra ugorva veszi fel a harcot, Gabrien szintúgy. Khan aki még éjsötét lovon ül, célba veszi az ellent. Innen nézve eléggé kétségbeejtő a helyzetük. Tétován társaira vet egy röpke pillantást, majd mérlegelni kezd. Ha most a vezérek segítségére siet, megtöri az arcvonalukat. Amire vélhetőleg számítanak ezek a dögök. Viszont ha egy helyben marad, élőben látja a pusztulásukat. Illetőleg hősies helytállásukat. Végtelen ideig is gondolkodhatna ezen, de most cselekedni és nem gondolkodni kezd. Megsarkantyúzza a hátasát, és a vezérek sietségére indul. Reményei szerint, társai hasonlóan cselekszenek. Pallosának és karjára csatolt acélpajzsának végre hasznát veheti. Megpróbálja a hozzá legközelebb eső csonthalmaz fejét lesújtani, ha sikerül, tovább folytatja, addig amíg, kicsit enyhít parancsnokainak szorult helyzetén. Ha sikerül.*
821. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2016-02-24 18:42:18
Üzenet elküldve: 2016-02-24 18:42:18
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Sa'argathot ébredése//
//Hátsó megfigyelők//
//Ametiszt-különítmény//
*Elég kellemetlen, ha egy gyors csapat amiatt lassul le, mert egyik társuk alól kidől a ló, de hát mit tehetnének? Jelahan bosszúsan szorítja keskenyre ajkait, és visszafogja a száguldást. Így bukkannak ki egy dombocska mögül, s a lankáról megpillanthatják az idilli tájat.
Illetve hát mit is beszélünk? Idillinek egyáltalán nem mondható az élőholtak serege. Eléggé belerondítanak az összképbe. Ami tény, hogy már innen messzebbről is látszik, amott lent, a kastély közelében harc dúl.
Jelahanék előtt, nagyon nem is messze, kisebb csoport álldogál. Hogy mi célból, azt persze innen eldönteni nem lehet. Oldalra pillant társaira, s gyorsan számolást végez. Kriag, Tyran, Alfonz, a ház harcosai, és Ray, aki alól kidőlt a ló. Még most is dúl-fúl, szinte füstöl a füle.*
-Na fiam, *Szólítja meg.* látod ott azokat a rohadékokat? Azon döglesztették ki alólad a lovadat. Haragszol? Hát verd őket szilánkokká. Mi meg segítünk. Hajrá!
*Aztán megindul lefelé a dombocska oldalán, egyenesen a hátsó megfigyelők irányába. Nem fog mindjárt a csatába rohanni fejetlenül, de sokáig nem fogja húzni az időt. Ruhájukon, kivéve Rayt, jól felismerhető az Owairat-hát szignuma, ovális pajzs közepén egy szekérkerék ábrája, melynek küllőit kardok alkotják. Jelezve ezzel a kereskedelmet és a harciasságot is egyben. Az ábra sötét zöld alapon ezüst pajzs, s benne a kocsikerék fekete színű.
A hátul várakozók közelében lassít le, hogy odaköszönhessen nekik, s ha megszólítják meg is áll, de tekintete a harcot figyeli. Szeretné minél rövidebb idő alatt átlátni a teret, ki, hol mit csinál.*
//Hátsó megfigyelők//
//Ametiszt-különítmény//
*Elég kellemetlen, ha egy gyors csapat amiatt lassul le, mert egyik társuk alól kidől a ló, de hát mit tehetnének? Jelahan bosszúsan szorítja keskenyre ajkait, és visszafogja a száguldást. Így bukkannak ki egy dombocska mögül, s a lankáról megpillanthatják az idilli tájat.
Illetve hát mit is beszélünk? Idillinek egyáltalán nem mondható az élőholtak serege. Eléggé belerondítanak az összképbe. Ami tény, hogy már innen messzebbről is látszik, amott lent, a kastély közelében harc dúl.
Jelahanék előtt, nagyon nem is messze, kisebb csoport álldogál. Hogy mi célból, azt persze innen eldönteni nem lehet. Oldalra pillant társaira, s gyorsan számolást végez. Kriag, Tyran, Alfonz, a ház harcosai, és Ray, aki alól kidőlt a ló. Még most is dúl-fúl, szinte füstöl a füle.*
-Na fiam, *Szólítja meg.* látod ott azokat a rohadékokat? Azon döglesztették ki alólad a lovadat. Haragszol? Hát verd őket szilánkokká. Mi meg segítünk. Hajrá!
*Aztán megindul lefelé a dombocska oldalán, egyenesen a hátsó megfigyelők irányába. Nem fog mindjárt a csatába rohanni fejetlenül, de sokáig nem fogja húzni az időt. Ruhájukon, kivéve Rayt, jól felismerhető az Owairat-hát szignuma, ovális pajzs közepén egy szekérkerék ábrája, melynek küllőit kardok alkotják. Jelezve ezzel a kereskedelmet és a harciasságot is egyben. Az ábra sötét zöld alapon ezüst pajzs, s benne a kocsikerék fekete színű.
A hátul várakozók közelében lassít le, hogy odaköszönhessen nekik, s ha megszólítják meg is áll, de tekintete a harcot figyeli. Szeretné minél rövidebb idő alatt átlátni a teret, ki, hol mit csinál.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1239-1258