Nincs játékban - Grombar kastély
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Grombar kastély | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 27 (521. - 540. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/562_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1239-1258
540. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2015-11-17 15:47:17
Üzenet elküldve: 2015-11-17 15:47:17
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*A kis szurkálódás célt ért, a kivillanó fogakra ő is megvillantjai sajátjait, egy korábbinál is elégedettebb mosoly keretében. Azonban sajnos a hímnek igaza van, hiszen a nadrág még mindig rajta van. El is tűnik, a mosoly arcáról, miközben a tőr megáll a kezében, biztosan tartva a pengét, tűnődő pillantásokkal méregeti a hímet. Eddig tartott hát megtörni a győzelmi mámorát.
Vagy mégsem? Az alattomos mosoly lassan kúszik vissza ajkára. Combjai eddig is a hím oldalához simultak, most még szorosabban ölelik, jobbjában a tőr pihen fenyegetőn, a tűz narancssárga nyalábokat festve rá, miközben bal karján támaszkodva hajol közelebb. Mindeközben fészkelődni sem feledkezik meg, épp csak egy kicsit, hogy egy kis incselkedő replikának beilljen.*
- Nocsak, mégis ennyire szeretnéd, hogy lekapjam rólad? Semmi akadálya. *Hangja most szinte mézédesen búg, amitől talán még veszedelmesebbnek tűnik, mint a korábbi, a zsoldos múltra utaló hangnem.
Hacsak nem próbálkozik közben valamivel Kharasshi, ismét felegyenesedik eleven trónusán, balja azonban, amin korábban támaszkodott, már a hím testén vándorol gátlástalanul afelé az öv felé. A tőrt nem ereszti, de az alattomos mosolyban ott az egyértelmű kérdés, na most mi lesz, hogyan tovább?*
*A kis szurkálódás célt ért, a kivillanó fogakra ő is megvillantjai sajátjait, egy korábbinál is elégedettebb mosoly keretében. Azonban sajnos a hímnek igaza van, hiszen a nadrág még mindig rajta van. El is tűnik, a mosoly arcáról, miközben a tőr megáll a kezében, biztosan tartva a pengét, tűnődő pillantásokkal méregeti a hímet. Eddig tartott hát megtörni a győzelmi mámorát.
Vagy mégsem? Az alattomos mosoly lassan kúszik vissza ajkára. Combjai eddig is a hím oldalához simultak, most még szorosabban ölelik, jobbjában a tőr pihen fenyegetőn, a tűz narancssárga nyalábokat festve rá, miközben bal karján támaszkodva hajol közelebb. Mindeközben fészkelődni sem feledkezik meg, épp csak egy kicsit, hogy egy kis incselkedő replikának beilljen.*
- Nocsak, mégis ennyire szeretnéd, hogy lekapjam rólad? Semmi akadálya. *Hangja most szinte mézédesen búg, amitől talán még veszedelmesebbnek tűnik, mint a korábbi, a zsoldos múltra utaló hangnem.
Hacsak nem próbálkozik közben valamivel Kharasshi, ismét felegyenesedik eleven trónusán, balja azonban, amin korábban támaszkodott, már a hím testén vándorol gátlástalanul afelé az öv felé. A tőrt nem ereszti, de az alattomos mosolyban ott az egyértelmű kérdés, na most mi lesz, hogyan tovább?*
539. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2015-11-17 15:22:53
Üzenet elküldve: 2015-11-17 15:22:53
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*A megjegyzésre megrándul az ajka, s kivillan fogai fehérje. Ha nem bűvölné olyan démoni ügyességgel azt a tőrt a kis szuka, Kharasshi biztos nem tűrné békén, hogy így kikezdjék. Sok mindent lehet rá mondani, de hogy szégyellős lenne? Mindazonáltal gatya nélkül egy idegen nősténnyel szemben akkor is érezne némi hátrányt. Kivéve persze, ha a másik is osztozna helyzetében. De az már egy egészen más történet volna. Habár ez a fészkelődés és a feszes kis combok szorítása néminemű önkéntelen választ piszkál fel a hímben. Érinthetné a dolog kellemetlenül, de őszintén szólva nem igazán veszi észre, hiszen ez az egyedi vita épp eléggé magával ragadja a vérét. Megemeli a fejét, hogy kivegye a részét az egyezkedésből.*
- Kettő a neved alá a jó válaszért, a másik kettőt meg felejtsd el, tündérem *sziszegi gúnyosan, s tekintete egy pillanat törtrészéig csípője felé rebben* -, hiszen hazudtál.
*A képén ismét teret hódít a felsőbbséges vigyor. Tudja jól, ha a nőstény az öve alá akasztaná a pengéjét, máris védtelenné válna. Az a derékszíj pedig amúgy se adná meg könnyen magát a metélésnek. Patt helyzet áll fenn, mert egyértelmű, hogy Kharasshi azonnal kihasználná, ha a nőstény meggondolatlanul cselekedne azzal a tőrrel.*
*A megjegyzésre megrándul az ajka, s kivillan fogai fehérje. Ha nem bűvölné olyan démoni ügyességgel azt a tőrt a kis szuka, Kharasshi biztos nem tűrné békén, hogy így kikezdjék. Sok mindent lehet rá mondani, de hogy szégyellős lenne? Mindazonáltal gatya nélkül egy idegen nősténnyel szemben akkor is érezne némi hátrányt. Kivéve persze, ha a másik is osztozna helyzetében. De az már egy egészen más történet volna. Habár ez a fészkelődés és a feszes kis combok szorítása néminemű önkéntelen választ piszkál fel a hímben. Érinthetné a dolog kellemetlenül, de őszintén szólva nem igazán veszi észre, hiszen ez az egyedi vita épp eléggé magával ragadja a vérét. Megemeli a fejét, hogy kivegye a részét az egyezkedésből.*
- Kettő a neved alá a jó válaszért, a másik kettőt meg felejtsd el, tündérem *sziszegi gúnyosan, s tekintete egy pillanat törtrészéig csípője felé rebben* -, hiszen hazudtál.
*A képén ismét teret hódít a felsőbbséges vigyor. Tudja jól, ha a nőstény az öve alá akasztaná a pengéjét, máris védtelenné válna. Az a derékszíj pedig amúgy se adná meg könnyen magát a metélésnek. Patt helyzet áll fenn, mert egyértelmű, hogy Kharasshi azonnal kihasználná, ha a nőstény meggondolatlanul cselekedne azzal a tőrrel.*
538. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2015-11-17 14:22:11
Üzenet elküldve: 2015-11-17 14:22:11
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*A gyorsaság, és nem mellesleg a szerencse ezúttal neki kedvez. A hím inkább hagyja a kardját, csak elkerülhesse a vágást, ami az öv végét jelenthetné. A manővert sikerül is kiviteleznie, ám az a fránya köpeny tesz neki keresztbe, és viszi a földre.
Ám ha abban reménykedik, ez megállítja a nőstényt, csalatkoznia kell. Ugyan már nem az övre pályázik de kihasználja, és kiélvezi előnyét, amennyire csak lehet. Ugyanis nem rest a földre került hímre telepednie, miközben ajkán ott a nagyon elégedett, diadalmas mosoly. Az övhöz persze így már elég nehezen férne hozzá, úgy, hogy Kharasshi ölébe telepedett, de ezzel is kiegyezik magával.*
- Tréfa, mi? Egyem a kis szégyenlős szíved. *vigyorog fentről a hímre. A tőrt nem szegezi neki, sőt, még játékosan is forgatja azt kezében, ujjai közt. Jobban megnézve azonban a mozdulatok olyanok, amikből könnyen tud biztos fogásra váltani, ha a hím mégis a kard után akarna nyúlni, vagy valami mással próbálkozna. Mert hiába került felülre, résen van, hiszen nem egy harcképtelenné tett ellenfélen helyezkedett kényelmesen.*
- Két vonal a nevem alá. És még kettő, mert meggondolatlanul azt feltételezted, hazudok a vetkőztetésedről. *Cicceg helytelenítően, miközben még mindig szélesen mosolyogva csóválja a fejét.*
*A gyorsaság, és nem mellesleg a szerencse ezúttal neki kedvez. A hím inkább hagyja a kardját, csak elkerülhesse a vágást, ami az öv végét jelenthetné. A manővert sikerül is kiviteleznie, ám az a fránya köpeny tesz neki keresztbe, és viszi a földre.
Ám ha abban reménykedik, ez megállítja a nőstényt, csalatkoznia kell. Ugyan már nem az övre pályázik de kihasználja, és kiélvezi előnyét, amennyire csak lehet. Ugyanis nem rest a földre került hímre telepednie, miközben ajkán ott a nagyon elégedett, diadalmas mosoly. Az övhöz persze így már elég nehezen férne hozzá, úgy, hogy Kharasshi ölébe telepedett, de ezzel is kiegyezik magával.*
- Tréfa, mi? Egyem a kis szégyenlős szíved. *vigyorog fentről a hímre. A tőrt nem szegezi neki, sőt, még játékosan is forgatja azt kezében, ujjai közt. Jobban megnézve azonban a mozdulatok olyanok, amikből könnyen tud biztos fogásra váltani, ha a hím mégis a kard után akarna nyúlni, vagy valami mással próbálkozna. Mert hiába került felülre, résen van, hiszen nem egy harcképtelenné tett ellenfélen helyezkedett kényelmesen.*
- Két vonal a nevem alá. És még kettő, mert meggondolatlanul azt feltételezted, hazudok a vetkőztetésedről. *Cicceg helytelenítően, miközben még mindig szélesen mosolyogva csóválja a fejét.*
537. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2015-11-17 13:23:58
Üzenet elküldve: 2015-11-17 13:23:58
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Ennek a fele se tréfa! Vagy legfeljebb a fele. A nőstény tudja, mit akar, míg Kharasshi némileg tétovázik a meglepetéstől összeszedetlenül. A kardját épp, hogy eléri, de ki is fordul az ujjai közül a markolat, mert vagy az, vagy egy vágás. Fegyverét feláldozza hát, s még kár se esik se benne se a holmijában. Innen már kis szerencsével akár össze is szedhetné magát, hogy bár fegyvertelenül, de védekező állásba helyezkedjen az ellenféllel szemben. Akár. Csakhogy a köpenye olyan szerencsétlenül keveredik a lába alá, hogy a kapkodás csak ügyetlenkedéssel egészül ki. Kharasshi padlót fog. Innen már elég menthetetlen a helyzet, így inkább a megadás mellett dönt, mielőtt az öve bánja.*
- Jólvan, jól! *kiáltja, s védekezőleg maga elé tartja balját.* - Bevallom, nincs semmilyen harapás. Nem happoltam volna el a jutalmat előled, csak *megvonja a vállát* - tréfáltam.
*Látszik rajta, hogy morgolódik magában az ügyetlensége felett, de egy-egy, a kardja felé vetett sunyi pillantásból azért látszik, hogy még kacérkodik a gondolattal, hogy talán fordíthat a helyzeten. Valahogy. Bár ha a kicsike ennyire határozottan tartja a kezében a gyeplőt, erre nem sok esélye van.*
- Nagyon nem örülnék, ha elmetszenéd az övemet, hallod? *mordul a vesztett helyzetben lévők kelletlen tárgyalóstílusában.*
*Ennek a fele se tréfa! Vagy legfeljebb a fele. A nőstény tudja, mit akar, míg Kharasshi némileg tétovázik a meglepetéstől összeszedetlenül. A kardját épp, hogy eléri, de ki is fordul az ujjai közül a markolat, mert vagy az, vagy egy vágás. Fegyverét feláldozza hát, s még kár se esik se benne se a holmijában. Innen már kis szerencsével akár össze is szedhetné magát, hogy bár fegyvertelenül, de védekező állásba helyezkedjen az ellenféllel szemben. Akár. Csakhogy a köpenye olyan szerencsétlenül keveredik a lába alá, hogy a kapkodás csak ügyetlenkedéssel egészül ki. Kharasshi padlót fog. Innen már elég menthetetlen a helyzet, így inkább a megadás mellett dönt, mielőtt az öve bánja.*
- Jólvan, jól! *kiáltja, s védekezőleg maga elé tartja balját.* - Bevallom, nincs semmilyen harapás. Nem happoltam volna el a jutalmat előled, csak *megvonja a vállát* - tréfáltam.
*Látszik rajta, hogy morgolódik magában az ügyetlensége felett, de egy-egy, a kardja felé vetett sunyi pillantásból azért látszik, hogy még kacérkodik a gondolattal, hogy talán fordíthat a helyzeten. Valahogy. Bár ha a kicsike ennyire határozottan tartja a kezében a gyeplőt, erre nem sok esélye van.*
- Nagyon nem örülnék, ha elmetszenéd az övemet, hallod? *mordul a vesztett helyzetben lévők kelletlen tárgyalóstílusában.*
536. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2015-11-17 12:46:42
Üzenet elküldve: 2015-11-17 12:46:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60
Játékstílus: Vakmerő
//Asmino'thar//
*Nem szól egy ideig semmit, csupán a földet bámulva gondolkodik, agyal. Az ami történt nem véletlen, viszont nem is lankadhat a lelkesedés mert a kastély nem vállt be. Továbbra is folytatnia kell, az orkok felkutatását, és nem temetkezhet az italba.*
-Gonosz szellem volt az. Akik az életet adják azok az igazi szellemek! Nem ez a hullafátyol.
-Nem, nem iszok. Az csak eltompítja az agyam, és nem menekülök az italba testvér.
*Quaro'thra pillantva csak még lelkesebb lesz, mert úgy néz Hagrarra mint ha mi sem történt volna. Nem pártolt el tőle, és nem is morog rá. Ez azt jelenti hogy még mindig gazdájának tekinti az orkot, még akkor is ha úgymond kudarcot vallott. Gravak se förmedt rá, inkább meginvitálta. Szóval igyekszik megerőltetni magát, és nem a bukásra gondol, hanem a lehetőségre hogy tovább mehetnek, és nem itt haltak meg.*
-Testvér! Ismersz olyan fegyvert ami az efféle szellemet megsebzi?
* Felkeltette a kíváncsiságát de nagyon, és hátha tud valami ősi fegyvert ami jó lehetne ezekkel a szellemekkel szemben.*
*Nem szól egy ideig semmit, csupán a földet bámulva gondolkodik, agyal. Az ami történt nem véletlen, viszont nem is lankadhat a lelkesedés mert a kastély nem vállt be. Továbbra is folytatnia kell, az orkok felkutatását, és nem temetkezhet az italba.*
-Gonosz szellem volt az. Akik az életet adják azok az igazi szellemek! Nem ez a hullafátyol.
-Nem, nem iszok. Az csak eltompítja az agyam, és nem menekülök az italba testvér.
*Quaro'thra pillantva csak még lelkesebb lesz, mert úgy néz Hagrarra mint ha mi sem történt volna. Nem pártolt el tőle, és nem is morog rá. Ez azt jelenti hogy még mindig gazdájának tekinti az orkot, még akkor is ha úgymond kudarcot vallott. Gravak se förmedt rá, inkább meginvitálta. Szóval igyekszik megerőltetni magát, és nem a bukásra gondol, hanem a lehetőségre hogy tovább mehetnek, és nem itt haltak meg.*
-Testvér! Ismersz olyan fegyvert ami az efféle szellemet megsebzi?
* Felkeltette a kíváncsiságát de nagyon, és hátha tud valami ősi fegyvert ami jó lehetne ezekkel a szellemekkel szemben.*
535. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2015-11-17 12:16:31
Üzenet elküldve: 2015-11-17 12:16:31
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*A hím úgy reagál, ahogy azt egy harcostól elvárható. Rögvest ő is a fegyvere után vetődik, még ha kis lemaradásban is van. Még az ösztönök vezetik, az ösztönös reakciót látja a veszélyre, így egyelőre jobb, ha ő is óvatosabb marad. Ám az, hogy a kard helyett csupán hosszú tőrt ragadta magához a kard helyett, és a komisz mosoly a hozzá illő tekintettel talán elég lesz, hogy nem kell véresen komolyan venni a készülő merényletet. Na jó, talán egy kicsit, hiszen ha a pengék előkerülnek, még a bolondos játékok közben is hajlamosak vért fakasztani. Amit persze a nőstény cseppet sem bán, akár az övé fog folyni, akár a hímé.
Sok időt azonban nem hagy a másiknak, hogy felkészüljön. Bolond lenne, az a pallos jóval nagyobb, mint a penge, amit ő ragadott magához, így a kezdeti előnye gyorsan hátránnyá válhat.
Ujjai amint biztosan fonódnak a fegyver markolatára, már iramodik is a hím felé lehajolva. Azt az oldalát célozza meg, amelyik távolabb esik a pallostól, egy gyors vágást igyekszik bevinni afelé a korában makacsul markolászott öv felé, mielőtt még komoly retorzióra kellene számítania a kézbe vett kardtól.
A komisz, pimasz mosoly persze végig ott marad vonásain, hiába a célra fókuszált tekintet.*
*A hím úgy reagál, ahogy azt egy harcostól elvárható. Rögvest ő is a fegyvere után vetődik, még ha kis lemaradásban is van. Még az ösztönök vezetik, az ösztönös reakciót látja a veszélyre, így egyelőre jobb, ha ő is óvatosabb marad. Ám az, hogy a kard helyett csupán hosszú tőrt ragadta magához a kard helyett, és a komisz mosoly a hozzá illő tekintettel talán elég lesz, hogy nem kell véresen komolyan venni a készülő merényletet. Na jó, talán egy kicsit, hiszen ha a pengék előkerülnek, még a bolondos játékok közben is hajlamosak vért fakasztani. Amit persze a nőstény cseppet sem bán, akár az övé fog folyni, akár a hímé.
Sok időt azonban nem hagy a másiknak, hogy felkészüljön. Bolond lenne, az a pallos jóval nagyobb, mint a penge, amit ő ragadott magához, így a kezdeti előnye gyorsan hátránnyá válhat.
Ujjai amint biztosan fonódnak a fegyver markolatára, már iramodik is a hím felé lehajolva. Azt az oldalát célozza meg, amelyik távolabb esik a pallostól, egy gyors vágást igyekszik bevinni afelé a korában makacsul markolászott öv felé, mielőtt még komoly retorzióra kellene számítania a kézbe vett kardtól.
A komisz, pimasz mosoly persze végig ott marad vonásain, hiába a célra fókuszált tekintet.*
534. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2015-11-17 12:06:10
Üzenet elküldve: 2015-11-17 12:06:10
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 77
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Kara sajnos se nem bölcs, se nem művelt, de kár volna tagadni, hogy a vastag iszapréteg alatt nem lapul meg a gyöngyszem. A magához való esze megvan, még akkor is, ha ezt nehéz meglátni, mert mindent a maga teátrális, hadováló és rendkívül sokszor totális értelmetlenségekkel tűzdelt módján ad elő. De valljuk be, a nyiszlett, igazán semmihez sem értő méregkeverő számára aligha termett volna babér ezen a vidéken, ha semennyi sütnivalójsa sem lett volna. Azt meg, hogy hetedik- és nyolcadik érzékkel is rendelkezik, sőt, folyékonyan kommunikál a Lanawin világában létező és nem létező összes istenséggel, szellemmel, földöntúli entitással, magától értetődőnek veszi, és persze azt is, hogy mások ezt elfogadják, és tosztában vannak tudása jelentőségével. Aki meg mindezek ellenére bogaras, koszos banyának nevezi őt, az meg nyilvánvalóan mit sem ért a világ ezen magasabb rendű dolgaiból.*
- Még mit nem! - *Csapja a hóna alá a spenótot sértődötten.* - Szedj magadnak! Nem azért jöttem, hogy jótékony tündérlányként vezetgessem az eltévedt eszelősöket a Hegyen át!
*Lorew után a romkastélyba hatol. Hagy egy pár másodpercet magának, hogy szeme hozzászokjon a benti félhomályhoz. Utóbb a hórihorgas manus nyomába ered ismét.*
- Na, érzel valamit? Baljós rezgéseket? Néhai holt lelkeket? - *Ugyan jelenleg minde valószínűség szerint nulla darab földöntúli jelenség időzik közvetlen közelükben, Kara bármikor, helyre-tétre-befutóra le tudja tenni a nagyesküt, hogy pontosan miféle lényeket érzékel, hol, és miért. Tovább duruzsol.*
- Ez a hely szörnyen gonosz, szörnyen! Hallottál már az éjszakai lidércfényekről? - *Minden bizonnyal nem hallott, mégpedig azért nem, mert nem is igazán biztos, hogy léteznek, de ha kell, ha nem, Kara el fogja mondani. Csak a hatás kedvéért fordultában megmerül a vállára akasztott iszákban, hogy előássa a benne hordozott tűzszerszámot, és fáklyát gyújtson.*
*Kara sajnos se nem bölcs, se nem művelt, de kár volna tagadni, hogy a vastag iszapréteg alatt nem lapul meg a gyöngyszem. A magához való esze megvan, még akkor is, ha ezt nehéz meglátni, mert mindent a maga teátrális, hadováló és rendkívül sokszor totális értelmetlenségekkel tűzdelt módján ad elő. De valljuk be, a nyiszlett, igazán semmihez sem értő méregkeverő számára aligha termett volna babér ezen a vidéken, ha semennyi sütnivalójsa sem lett volna. Azt meg, hogy hetedik- és nyolcadik érzékkel is rendelkezik, sőt, folyékonyan kommunikál a Lanawin világában létező és nem létező összes istenséggel, szellemmel, földöntúli entitással, magától értetődőnek veszi, és persze azt is, hogy mások ezt elfogadják, és tosztában vannak tudása jelentőségével. Aki meg mindezek ellenére bogaras, koszos banyának nevezi őt, az meg nyilvánvalóan mit sem ért a világ ezen magasabb rendű dolgaiból.*
- Még mit nem! - *Csapja a hóna alá a spenótot sértődötten.* - Szedj magadnak! Nem azért jöttem, hogy jótékony tündérlányként vezetgessem az eltévedt eszelősöket a Hegyen át!
*Lorew után a romkastélyba hatol. Hagy egy pár másodpercet magának, hogy szeme hozzászokjon a benti félhomályhoz. Utóbb a hórihorgas manus nyomába ered ismét.*
- Na, érzel valamit? Baljós rezgéseket? Néhai holt lelkeket? - *Ugyan jelenleg minde valószínűség szerint nulla darab földöntúli jelenség időzik közvetlen közelükben, Kara bármikor, helyre-tétre-befutóra le tudja tenni a nagyesküt, hogy pontosan miféle lényeket érzékel, hol, és miért. Tovább duruzsol.*
- Ez a hely szörnyen gonosz, szörnyen! Hallottál már az éjszakai lidércfényekről? - *Minden bizonnyal nem hallott, mégpedig azért nem, mert nem is igazán biztos, hogy léteznek, de ha kell, ha nem, Kara el fogja mondani. Csak a hatás kedvéért fordultában megmerül a vállára akasztott iszákban, hogy előássa a benne hordozott tűzszerszámot, és fáklyát gyújtson.*
533. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2015-11-17 10:07:39
Üzenet elküldve: 2015-11-17 10:07:39
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*A véreskezű ítészeket megszégyenítő "Mutasd!" felszólításra Kharasshi csak konokul rámarkol az övére és kissé el is fordul, mint az irigy kölykök az édességgel.
Persze jól mulat magában, mert afelől azért nincs kétsége, hogy magán tudja tartani a nadrágját, bármilyen furcsa kihívás is ez egy ilyen akaratos nősténykével szemben. A felsőbbséges mosolygás csak akkor hervad le a képéről, amikor Iluse mozdul. Szavai sem árulják el, hiszen mikorra kimondja, már nyúl is a fegyverért. Ha a hímnek lenne érkezése töprengeni, azért nem gondolná, hogy a másik az életére tör, de így vagy úgy, az ösztön mégis erősebb. Azonnal hátraveti a köpenyt a vállairól és már löki is távolabb magát. Kardforgató lévén neki elsődleges, hogy legyen elég mozgástere a fegyverhez. Na meg az se lényegtelen, hogy a másik pengéjétől is messzebb kerüljön. A sajátjához viszont közelebb kéne. Felkelni már nincs ideje, így amit tehet, az annyi, hogy nemes egyszerűséggel vetődik a pallos felé, amit volt olyan bolond és jóval messzebb tett le magától, mint vendége a saját fegyvereit. A nőstény viszont nagyon is fürge, ráadásul előnnyel mozdult. Ha Kharasshi el is éri a fegyverét, kész csoda lenne, ha lenne ideje még védekezésre is emelni. De nem veszi félvállról a dolgot. Ez az arcára van írva. Addig biztosan, amíg le nem hűti kicsit a veszélyérzékét a játék visszakéretőző hangulata.*
*A véreskezű ítészeket megszégyenítő "Mutasd!" felszólításra Kharasshi csak konokul rámarkol az övére és kissé el is fordul, mint az irigy kölykök az édességgel.
Persze jól mulat magában, mert afelől azért nincs kétsége, hogy magán tudja tartani a nadrágját, bármilyen furcsa kihívás is ez egy ilyen akaratos nősténykével szemben. A felsőbbséges mosolygás csak akkor hervad le a képéről, amikor Iluse mozdul. Szavai sem árulják el, hiszen mikorra kimondja, már nyúl is a fegyverért. Ha a hímnek lenne érkezése töprengeni, azért nem gondolná, hogy a másik az életére tör, de így vagy úgy, az ösztön mégis erősebb. Azonnal hátraveti a köpenyt a vállairól és már löki is távolabb magát. Kardforgató lévén neki elsődleges, hogy legyen elég mozgástere a fegyverhez. Na meg az se lényegtelen, hogy a másik pengéjétől is messzebb kerüljön. A sajátjához viszont közelebb kéne. Felkelni már nincs ideje, így amit tehet, az annyi, hogy nemes egyszerűséggel vetődik a pallos felé, amit volt olyan bolond és jóval messzebb tett le magától, mint vendége a saját fegyvereit. A nőstény viszont nagyon is fürge, ráadásul előnnyel mozdult. Ha Kharasshi el is éri a fegyverét, kész csoda lenne, ha lenne ideje még védekezésre is emelni. De nem veszi félvállról a dolgot. Ez az arcára van írva. Addig biztosan, amíg le nem hűti kicsit a veszélyérzékét a játék visszakéretőző hangulata.*
532. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2015-11-16 21:21:15
Üzenet elküldve: 2015-11-16 21:21:15
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Az effajta hangulatot már határozottan jobban szereti. Még ha megint erősen él is benne a gyanú, hogy az orránál fogva próbálják megvezetni megint.*
- Hahh, csak szeretnéd! Az előbb megúsztad a vétó jogát, hogy ne kelljen egész éjjel a bordély kutyagolni, de most már élek vele. Mutasd!
*Kész drámai hangnemet üt meg, mely illene bármely bűnös vádlójához, hogy szavai hallatán a tetten ért gazember könyörületes ítéletért reszkessen. Tekintetében azonban a sunyi, mégis könnyed csintalan fény játszik.*
- Ahha, tehát ő a hoppon maradt ara. Ezek után még inkább megnézném azt a jelet, mit rajtad hagyott. Állítólag. *Teszi még hozzá hangsúlyosan az utolsó szót, miközben már nagyban vigyorog. Ilyen kifejezéssel az arcán nem olyannak tűnik, mint aki blöffölne.*
- Nem az a kérdés, hogy hazudok-e, hanem hogy ki a gyorsabb. *Nyilvánvaló, hogy erőt tekintve a hím van erőfölényben, s ha puszta keze munkájával kívánná megtekinteni az állítás igazának jelét (már csak csak azért is), nem sok babér teremne neki. De ami elmaradása van e téren, azt talán kárpótolni tudja fürgesége. Alig hagyja el az utolsó szó is az ajkát, már mozdul is. A hím és a köpeny adta kellemes meleg után éles, kellemetlen váltás az este hidege, amit a tábortűz ímmel-ámmal tud visszatartani, de a játékba ültetett játék kedvéért ennyit bevállal. Hosszútőrét próbálja elérni, hacsak a hím el nem kapja idejében. Nem a másik mélységi életére akar törni, de ideje megtanulnia, hogy magára vessen, ha felpiszkálja az alvó oroszlánt.*
*Az effajta hangulatot már határozottan jobban szereti. Még ha megint erősen él is benne a gyanú, hogy az orránál fogva próbálják megvezetni megint.*
- Hahh, csak szeretnéd! Az előbb megúsztad a vétó jogát, hogy ne kelljen egész éjjel a bordély kutyagolni, de most már élek vele. Mutasd!
*Kész drámai hangnemet üt meg, mely illene bármely bűnös vádlójához, hogy szavai hallatán a tetten ért gazember könyörületes ítéletért reszkessen. Tekintetében azonban a sunyi, mégis könnyed csintalan fény játszik.*
- Ahha, tehát ő a hoppon maradt ara. Ezek után még inkább megnézném azt a jelet, mit rajtad hagyott. Állítólag. *Teszi még hozzá hangsúlyosan az utolsó szót, miközben már nagyban vigyorog. Ilyen kifejezéssel az arcán nem olyannak tűnik, mint aki blöffölne.*
- Nem az a kérdés, hogy hazudok-e, hanem hogy ki a gyorsabb. *Nyilvánvaló, hogy erőt tekintve a hím van erőfölényben, s ha puszta keze munkájával kívánná megtekinteni az állítás igazának jelét (már csak csak azért is), nem sok babér teremne neki. De ami elmaradása van e téren, azt talán kárpótolni tudja fürgesége. Alig hagyja el az utolsó szó is az ajkát, már mozdul is. A hím és a köpeny adta kellemes meleg után éles, kellemetlen váltás az este hidege, amit a tábortűz ímmel-ámmal tud visszatartani, de a játékba ültetett játék kedvéért ennyit bevállal. Hosszútőrét próbálja elérni, hacsak a hím el nem kapja idejében. Nem a másik mélységi életére akar törni, de ideje megtanulnia, hogy magára vessen, ha felpiszkálja az alvó oroszlánt.*
531. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2015-11-16 21:03:48
Üzenet elküldve: 2015-11-16 21:03:48
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Épp a pálinkába kortyol, amikor érkezik Iluse kijelentése, aki ezek szerint egyre gyanakvóbb Kharasshi szavahihetőségével kapcsolatban. Miután felköhögte a félreszaladt kortyot, nem bírja megállni nevetés nélkül.*
- Hát pedig ezt kénytelen leszel elhinni anélkül is *mondja, de gazemberség parázslik a szemében. Eszébe sem jutott volna elcsalni a játékot, de a kijelentés most mégis füllentésre hajtja.*
- Az a mélységi fúria megegyezett atyámmal *mondja.* - Második fivér vagyok. De egy belterjessé torzult famíliába azért pont elég jó vérfrissítésnek *vonja meg a vállát.
Kíváncsi, vajon ezzel meggyőzte-e a nőstényt. Visszateszi a pálinkás flaska tetejét és lerakja a maradék hús meg gesztenye mellé. Elcsettinti a nyelvén a szesz utóízét és Iluse felé fordul.*
- Mellesleg szerintem hazudsz *mondja rátarti szurkálódással, de láthatóan semmi jelét nem mutatja, hogy zavarná, hogy némileg felborította a játék menetét.*
*Épp a pálinkába kortyol, amikor érkezik Iluse kijelentése, aki ezek szerint egyre gyanakvóbb Kharasshi szavahihetőségével kapcsolatban. Miután felköhögte a félreszaladt kortyot, nem bírja megállni nevetés nélkül.*
- Hát pedig ezt kénytelen leszel elhinni anélkül is *mondja, de gazemberség parázslik a szemében. Eszébe sem jutott volna elcsalni a játékot, de a kijelentés most mégis füllentésre hajtja.*
- Az a mélységi fúria megegyezett atyámmal *mondja.* - Második fivér vagyok. De egy belterjessé torzult famíliába azért pont elég jó vérfrissítésnek *vonja meg a vállát.
Kíváncsi, vajon ezzel meggyőzte-e a nőstényt. Visszateszi a pálinkás flaska tetejét és lerakja a maradék hús meg gesztenye mellé. Elcsettinti a nyelvén a szesz utóízét és Iluse felé fordul.*
- Mellesleg szerintem hazudsz *mondja rátarti szurkálódással, de láthatóan semmi jelét nem mutatja, hogy zavarná, hogy némileg felborította a játék menetét.*
530. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2015-11-16 17:03:05
Üzenet elküldve: 2015-11-16 17:03:05
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Ashmino'thar//
*A francnak sincs kedve itt szórakoznia mindenféle csecsebecsékkel, mikor az egyszeri ork előtt egy kísértet veri össze a vezért, mögötte meg egy karddal hadonászó elfecske ugrál. Nyugodtabb helyzetben a két Ublat annak is örülhetne ha a fejükből nem csinál magának kabalát ám a kísértet feltűnése, és ez a zűrzavar, ha úgy tetszik ismét átírta a szabályokat. Ebei nincsenek jól. Nemcsak hogy nem hajlandóak megkeresni neki a lovakat, de még az idejét is húzzák, azzal, hogy keresgélnie kell őket. A patanyomokat meg egy darabig ugyan tudja követni, de ott ahol a hím pár órája megállította az állatot már nem képes rá. Odáig rohant, keményen csapkodta a patáit a talajhoz, ám innentől nyugodtabban mentek, ráadásként több nyom is keresztezi az útjukat, ebben a nyomorult sötétben pedig nem fogja kitapogatni melyik is a jó irány.*
-Umug, Lash. *Kiabál ebei után ám azok nagy nehezen hajlandóak csak megnyugodni és akkor se tágítanak sokat gazdájuk biztonságot adó lába mellől.* ~Gyáva dögök.~ *Nyugtázza gondolatban azok reakcióját. Majd a két gyáva után lassan befut az ostoba is. Ő hiába mondta, hogy egy szellemmel nem lehet hadakozni, az nem hitt neki. Megint úgy történt minden mint legutóbb. A világ ismét elmosódott, eltolódott, a sors szálait átszőtték, és társa örülhet, ha saját útját nem vette máris el tőle az ismeretlen entitás. Nem fogja felemlegetni a dolgot. Legalább már a másik is értheti mi a baja Gravaknak a szellemekkel és a világ erőivel, illetve, hogy miképp utáltatta meg magát velük.*
-Na gyere. *Morran végül oda fajtársának.*
-Meghívlak egy sörre. A nőstény fizeti. *Azzal kezében feldobja az elorozott erszényt, hogy az csörrenve visszaeshessen az ork kemény tenyerébe. Nem olyan súlyos mint várta, de egy jó ebéd ára így is benne van. És aki a kicsit nem tudja értékelni az elmehet a francba, legalábbis ő így látja.
Elrakja az erszényt, zsákja többi tartalma mellé, majd döngő léptekkel elindul vissza északra a puszta felé. A másik meg, ha jön jön, ha nem jön nem jön. Ha felveti, hogy esetleg Artheniorba kéne menni akkor rááll, bár őt elvileg kizárták onnan, ám úgy néz ki ez az őrséget pont nem érdekli.*
*A francnak sincs kedve itt szórakoznia mindenféle csecsebecsékkel, mikor az egyszeri ork előtt egy kísértet veri össze a vezért, mögötte meg egy karddal hadonászó elfecske ugrál. Nyugodtabb helyzetben a két Ublat annak is örülhetne ha a fejükből nem csinál magának kabalát ám a kísértet feltűnése, és ez a zűrzavar, ha úgy tetszik ismét átírta a szabályokat. Ebei nincsenek jól. Nemcsak hogy nem hajlandóak megkeresni neki a lovakat, de még az idejét is húzzák, azzal, hogy keresgélnie kell őket. A patanyomokat meg egy darabig ugyan tudja követni, de ott ahol a hím pár órája megállította az állatot már nem képes rá. Odáig rohant, keményen csapkodta a patáit a talajhoz, ám innentől nyugodtabban mentek, ráadásként több nyom is keresztezi az útjukat, ebben a nyomorult sötétben pedig nem fogja kitapogatni melyik is a jó irány.*
-Umug, Lash. *Kiabál ebei után ám azok nagy nehezen hajlandóak csak megnyugodni és akkor se tágítanak sokat gazdájuk biztonságot adó lába mellől.* ~Gyáva dögök.~ *Nyugtázza gondolatban azok reakcióját. Majd a két gyáva után lassan befut az ostoba is. Ő hiába mondta, hogy egy szellemmel nem lehet hadakozni, az nem hitt neki. Megint úgy történt minden mint legutóbb. A világ ismét elmosódott, eltolódott, a sors szálait átszőtték, és társa örülhet, ha saját útját nem vette máris el tőle az ismeretlen entitás. Nem fogja felemlegetni a dolgot. Legalább már a másik is értheti mi a baja Gravaknak a szellemekkel és a világ erőivel, illetve, hogy miképp utáltatta meg magát velük.*
-Na gyere. *Morran végül oda fajtársának.*
-Meghívlak egy sörre. A nőstény fizeti. *Azzal kezében feldobja az elorozott erszényt, hogy az csörrenve visszaeshessen az ork kemény tenyerébe. Nem olyan súlyos mint várta, de egy jó ebéd ára így is benne van. És aki a kicsit nem tudja értékelni az elmehet a francba, legalábbis ő így látja.
Elrakja az erszényt, zsákja többi tartalma mellé, majd döngő léptekkel elindul vissza északra a puszta felé. A másik meg, ha jön jön, ha nem jön nem jön. Ha felveti, hogy esetleg Artheniorba kéne menni akkor rááll, bár őt elvileg kizárták onnan, ám úgy néz ki ez az őrséget pont nem érdekli.*
529. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2015-11-16 13:27:16
Üzenet elküldve: 2015-11-16 13:27:16
ÚJ
![>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/562_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 131
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 131
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Hmm, lehetséges, hogy a nő valamivel okosabb lenne nála? Illetve nem, ez így pontatlan, mivel hát mi az, hogy okos? Művelt? Értelmes? Bölcs? Az okos ilyen, és ehhez hasonló szavak valamilyen arányú adagolása attól függően, hogy ki használja. Lorew inkább kicsit szűk látókörűnek érzi magát mellette, meg hiányolja a hatodik, hetedik, és egyéb sokadik érzékét, amivel Kara láthatóan rendelkezik. Kicsit igazságtalannak is érzi, hogy ő nem született elég különcnek ahhoz, hogy ilyeneket kapjon, pedig mindent megtett... Mindegy, jobb lesz, ha hallgat rá. Láthatóan jó előre megérezte azt is, hogy a szerzetes nem fog mellélépni, vagy ilyenek, aminek talán köze van a hely mágikus kisugárzásához (amit Lorew természetesen érez, nem csak azt hazudja, hogy érzi). Láthatóan még a kertészt hiányoló morgások is eljutottak a füléig, amit a férfi annyira nem is bán, hiszen a növény, amit hirtelen előhúz, roppant érdekesen hangzik.*
- Úúú *fejezi ki érdeklődését a lehető legjobb, és legkulturáltabb módon* Kaphatok én is?
*Persze ha kap, akkor nem árt mellé egy kis felvilágosítás is, hogy mit szabad, és mit nem szabad csinálni a növénnyel (akár a "ne edd meg" szintig lealacsonyodva), viszont ezt külön nem fogja kérni. Ő egy tanult és művelt szerzetes, jó hogy nem segítségre van szüksége a gyógynövények, meg... egyéb növények helyes kezeléséhez. Meg ha más nem, legfeljebb tapasztalatból, és legfeljebb későn rájön, hogy nem kéne csócsálni. Kezének egyetlen legyintésével jelzi a mellbe bökődés hatására, hogy azért az érintkezés még mindig nem a szíve csücske.*
- Nem igazán ismerek isteneket, vagy istennőket... de türelmesen várom, hogy megmutatkozzanak *rövid hümmögés után hozzáteszi* De igen, remélem, hogy véresek és kegyetlenek.
*Minden isten kegyetlen, már ha léteznek egyáltalán, hiszen ha nem is ők szítják a háborút, legalábbis tétlenül nézik. Legalábbis a közvélemény ilyesmiket mond, Lorew szerint meg a háborúk nem jelentenek semmit, pláne nem az istenek kegyetlenségét illetően. Az istenek simán csak nagy ívben tesznek a halandókra, ahogy az rendjén van. A háborúkat nem nekik köszönhetik az emberek, hanem kizárólag maguknak. Ők szítják, és ők nézik tétlenül, az istenek simán csak nem avatkoznak bele, mert minek is tennék? Néhány ezerrel több vagy kevesebb halandó porszem, mit számít az?*
- Az jó, akkor nem érzem elveszettebbnek magam, mint bárki más *ingat egyet-kettőt a fején, majd pedig nagy lendülettel besétál, az első lehetőségnél elfordul, hogy kapun beszűrődő fény minél kevésbé érje el, legfeljebb csak szórt változatában. Eztán megáll, megfordul, felméri, hogy hányan is maradtak a túracsapatból, majd rátér a kövek tanulmányozására. Hát semmi nem látszik rajtuk, ez mondjuk lehet a hiányos megvilágítás hibája is. Szépen lassan végigsimít egyiken másikon, egészen közel hajol, talán még meg is nyalná, ha nem árasztana is minden olyan bizalmatlan szagot. Lorew még nem érzett hasonlót, így akár azt is elhinné, hogy szellemürülék, de arról legalább meggyőzi, hogy ne nyalogasson idebent semmit.*
*Hmm, lehetséges, hogy a nő valamivel okosabb lenne nála? Illetve nem, ez így pontatlan, mivel hát mi az, hogy okos? Művelt? Értelmes? Bölcs? Az okos ilyen, és ehhez hasonló szavak valamilyen arányú adagolása attól függően, hogy ki használja. Lorew inkább kicsit szűk látókörűnek érzi magát mellette, meg hiányolja a hatodik, hetedik, és egyéb sokadik érzékét, amivel Kara láthatóan rendelkezik. Kicsit igazságtalannak is érzi, hogy ő nem született elég különcnek ahhoz, hogy ilyeneket kapjon, pedig mindent megtett... Mindegy, jobb lesz, ha hallgat rá. Láthatóan jó előre megérezte azt is, hogy a szerzetes nem fog mellélépni, vagy ilyenek, aminek talán köze van a hely mágikus kisugárzásához (amit Lorew természetesen érez, nem csak azt hazudja, hogy érzi). Láthatóan még a kertészt hiányoló morgások is eljutottak a füléig, amit a férfi annyira nem is bán, hiszen a növény, amit hirtelen előhúz, roppant érdekesen hangzik.*
- Úúú *fejezi ki érdeklődését a lehető legjobb, és legkulturáltabb módon* Kaphatok én is?
*Persze ha kap, akkor nem árt mellé egy kis felvilágosítás is, hogy mit szabad, és mit nem szabad csinálni a növénnyel (akár a "ne edd meg" szintig lealacsonyodva), viszont ezt külön nem fogja kérni. Ő egy tanult és művelt szerzetes, jó hogy nem segítségre van szüksége a gyógynövények, meg... egyéb növények helyes kezeléséhez. Meg ha más nem, legfeljebb tapasztalatból, és legfeljebb későn rájön, hogy nem kéne csócsálni. Kezének egyetlen legyintésével jelzi a mellbe bökődés hatására, hogy azért az érintkezés még mindig nem a szíve csücske.*
- Nem igazán ismerek isteneket, vagy istennőket... de türelmesen várom, hogy megmutatkozzanak *rövid hümmögés után hozzáteszi* De igen, remélem, hogy véresek és kegyetlenek.
*Minden isten kegyetlen, már ha léteznek egyáltalán, hiszen ha nem is ők szítják a háborút, legalábbis tétlenül nézik. Legalábbis a közvélemény ilyesmiket mond, Lorew szerint meg a háborúk nem jelentenek semmit, pláne nem az istenek kegyetlenségét illetően. Az istenek simán csak nagy ívben tesznek a halandókra, ahogy az rendjén van. A háborúkat nem nekik köszönhetik az emberek, hanem kizárólag maguknak. Ők szítják, és ők nézik tétlenül, az istenek simán csak nem avatkoznak bele, mert minek is tennék? Néhány ezerrel több vagy kevesebb halandó porszem, mit számít az?*
- Az jó, akkor nem érzem elveszettebbnek magam, mint bárki más *ingat egyet-kettőt a fején, majd pedig nagy lendülettel besétál, az első lehetőségnél elfordul, hogy kapun beszűrődő fény minél kevésbé érje el, legfeljebb csak szórt változatában. Eztán megáll, megfordul, felméri, hogy hányan is maradtak a túracsapatból, majd rátér a kövek tanulmányozására. Hát semmi nem látszik rajtuk, ez mondjuk lehet a hiányos megvilágítás hibája is. Szépen lassan végigsimít egyiken másikon, egészen közel hajol, talán még meg is nyalná, ha nem árasztana is minden olyan bizalmatlan szagot. Lorew még nem érzett hasonlót, így akár azt is elhinné, hogy szellemürülék, de arról legalább meggyőzi, hogy ne nyalogasson idebent semmit.*
528. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2015-11-16 12:45:23
Üzenet elküldve: 2015-11-16 12:45:23
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*A már-már gyermeki öröm az igaz válasz hallatán meglepi, felvont szemöldökkel mered a hímre néhány pillanatig.*
- Nagyon ugráltatni akarsz egy nőstényt. Csak meg ne bánd a végén. *Mosolyog hamiskásan, amivel könnyedén kétségeket ébreszthet afelől, hogy az esetleges győzelem vajon tényleg győzelemnek minősül-e majd. Mint aki biztosra ment, hogy ha a másik is nyeri a megmérettetést, a maga veresége mégse legyen vereség, sőt talán magát a diadalt is elcsalja.
Azonban a jelenben egy újabb fogós kérdés várja. Egy matróna fogainak nyoma, méghozzá a combon.*
- Remélem, tisztában vagy vele, hogy minden lelkiismeret furdalás nélkül rángatom le rólad a nadrágot a bizonyítékért? *Milyen mulatságos látvány lenne, amint a két mélységi azért küzd egy kísértet kastély repedezett padlóján hemperegve, hogy a nőstény lerángassa a ruhát a hímről. Szinte kibukik belőle a nevetés az elképzelt jelenet láttán, főleg egy külső szemlélő szemszögéből. Most először kevésbé érdekli, eltalálja-e a választ, vagy sem. Talán még a lidércek ura is derülne egy jót, az elmúlt évszázadok alatt talán először.
Mégis kis komolyságot erőltet magáról, és vonásain uralkodva eltünteti a széles ragadozó mosolyt arcáról. Mélységi nemesi származása révén tisztában van vele, mennyire szeretik megjelölni a matrónák azt, és azokat, akiket a saját tulajdonuknak nyilvánítanak. A kérdés az, hogy vajon a mélységire igényt tart, tartott-e egy ilyen matróna. No meg, ha van is rajta harapás nyom, az vajon tényleg ott van-e. Apró, bosszantó, de elnyomhatatlan hangként azonban motoszkál benne még valami. A hím, és a családja is már a felszínhez tartoznak. Vajon ők miképp viszonyulnak a megmételyezett múlton nevelkedett matrónákhoz? Vagy az is egy felszíni matróna lenne? Önkéntelenül is eszébe jut Moon. Nem ismeri a fiatal nőstényt, Ryz azonban többször is mesélt már róla. Mennyire igyekszik beilleszkedni a felszínen, mennyire más, mint saját unokahúgai. róla például nem feltételezne efféle hóbortot, habár erről csak az a testőr tudna nyilatkozni.*
- Hazudsz. *Érkezik a válasza, ha nem is határozott hangon, de a tűnődő hangnem ellenére szilárd lábakon álló kijelentésnek hallatszik.*
*A már-már gyermeki öröm az igaz válasz hallatán meglepi, felvont szemöldökkel mered a hímre néhány pillanatig.*
- Nagyon ugráltatni akarsz egy nőstényt. Csak meg ne bánd a végén. *Mosolyog hamiskásan, amivel könnyedén kétségeket ébreszthet afelől, hogy az esetleges győzelem vajon tényleg győzelemnek minősül-e majd. Mint aki biztosra ment, hogy ha a másik is nyeri a megmérettetést, a maga veresége mégse legyen vereség, sőt talán magát a diadalt is elcsalja.
Azonban a jelenben egy újabb fogós kérdés várja. Egy matróna fogainak nyoma, méghozzá a combon.*
- Remélem, tisztában vagy vele, hogy minden lelkiismeret furdalás nélkül rángatom le rólad a nadrágot a bizonyítékért? *Milyen mulatságos látvány lenne, amint a két mélységi azért küzd egy kísértet kastély repedezett padlóján hemperegve, hogy a nőstény lerángassa a ruhát a hímről. Szinte kibukik belőle a nevetés az elképzelt jelenet láttán, főleg egy külső szemlélő szemszögéből. Most először kevésbé érdekli, eltalálja-e a választ, vagy sem. Talán még a lidércek ura is derülne egy jót, az elmúlt évszázadok alatt talán először.
Mégis kis komolyságot erőltet magáról, és vonásain uralkodva eltünteti a széles ragadozó mosolyt arcáról. Mélységi nemesi származása révén tisztában van vele, mennyire szeretik megjelölni a matrónák azt, és azokat, akiket a saját tulajdonuknak nyilvánítanak. A kérdés az, hogy vajon a mélységire igényt tart, tartott-e egy ilyen matróna. No meg, ha van is rajta harapás nyom, az vajon tényleg ott van-e. Apró, bosszantó, de elnyomhatatlan hangként azonban motoszkál benne még valami. A hím, és a családja is már a felszínhez tartoznak. Vajon ők miképp viszonyulnak a megmételyezett múlton nevelkedett matrónákhoz? Vagy az is egy felszíni matróna lenne? Önkéntelenül is eszébe jut Moon. Nem ismeri a fiatal nőstényt, Ryz azonban többször is mesélt már róla. Mennyire igyekszik beilleszkedni a felszínen, mennyire más, mint saját unokahúgai. róla például nem feltételezne efféle hóbortot, habár erről csak az a testőr tudna nyilatkozni.*
- Hazudsz. *Érkezik a válasza, ha nem is határozott hangon, de a tűnődő hangnem ellenére szilárd lábakon álló kijelentésnek hallatszik.*
527. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2015-11-16 12:37:54
Üzenet elküldve: 2015-11-16 12:37:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 16
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Ashmino'thar//
- Az én életem nem itt ér véget, a tiédnek sem kell szükségszerűen. *Barátokat, a szívhez közel álló szeretetteket szólítanak ilyen hangnemben, ahogy az elf teszi most a hiénával. Nem akarja bántani az állatot, de megteszi, ha nem tágít az útjából.
Mintha csak erre szólalna fel válaszul, a Grombarban valami felébred álmából. A sikoltás elűzi előle a lábhoz szoktatott vadat és megnyitja Kalanon előtt a szabad járást az állat gazdájához, azon keresztül pedig Aereynához.
Zsigeri kivétel nélkül tiltakoznak az ellen, hogy még mélyebben bevegye magát a kastélyba, de a nőstény iránt felelőséggel tartozik.
A folyosók egyikén találkozik össze azzal a kettővel, akik elragadhatták a lányt. A két ork kifelé iramodik, amikor szembetalálkozik velük, de egyéb nem esik köztük. A fajaik közt feszülő számtalan valós vagy vélt sérelem ezúttal nem kér elégtételt magának fegyvereik által.
Élete eseményeiből nem sok olyan pillanatot tudna idézni, amikor véleménye megegyezett volna egy orkéval, de a mostaniban nem emel szót ellene. Ahogy a zöldbőrű elengedi maga mellett, úgy ő sem tesz semmit a kifelé haladókkal szemben.
Az orkoktól és hiénáiktól megszabadult romkastélyban talál rá a nőstényre.*
- Mennünk kell, most. *Neki sem fűlik jobban a foga a további maradáshoz mint a két orknak, ezért ha Aereyna nem jön önszántából, törvényt szeg és csuklón ragadva vezeti ki a nőstényt Grombarból. Az erdőben sem állnak meg soká, csak amíg hátasaikat felkészítik a továbblovaglásra. A szabad levegőn hamar visszatalálhat Aereynához a lélekjelenlét is, de amíg ez megtörténik az elf mutatja az irányt, ezúttal már valóban észak felé, Artheniornak orientálva magukat.*
- Az én életem nem itt ér véget, a tiédnek sem kell szükségszerűen. *Barátokat, a szívhez közel álló szeretetteket szólítanak ilyen hangnemben, ahogy az elf teszi most a hiénával. Nem akarja bántani az állatot, de megteszi, ha nem tágít az útjából.
Mintha csak erre szólalna fel válaszul, a Grombarban valami felébred álmából. A sikoltás elűzi előle a lábhoz szoktatott vadat és megnyitja Kalanon előtt a szabad járást az állat gazdájához, azon keresztül pedig Aereynához.
Zsigeri kivétel nélkül tiltakoznak az ellen, hogy még mélyebben bevegye magát a kastélyba, de a nőstény iránt felelőséggel tartozik.
A folyosók egyikén találkozik össze azzal a kettővel, akik elragadhatták a lányt. A két ork kifelé iramodik, amikor szembetalálkozik velük, de egyéb nem esik köztük. A fajaik közt feszülő számtalan valós vagy vélt sérelem ezúttal nem kér elégtételt magának fegyvereik által.
Élete eseményeiből nem sok olyan pillanatot tudna idézni, amikor véleménye megegyezett volna egy orkéval, de a mostaniban nem emel szót ellene. Ahogy a zöldbőrű elengedi maga mellett, úgy ő sem tesz semmit a kifelé haladókkal szemben.
Az orkoktól és hiénáiktól megszabadult romkastélyban talál rá a nőstényre.*
- Mennünk kell, most. *Neki sem fűlik jobban a foga a további maradáshoz mint a két orknak, ezért ha Aereyna nem jön önszántából, törvényt szeg és csuklón ragadva vezeti ki a nőstényt Grombarból. Az erdőben sem állnak meg soká, csak amíg hátasaikat felkészítik a továbblovaglásra. A szabad levegőn hamar visszatalálhat Aereynához a lélekjelenlét is, de amíg ez megtörténik az elf mutatja az irányt, ezúttal már valóban észak felé, Artheniornak orientálva magukat.*
526. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2015-11-16 12:19:56
Üzenet elküldve: 2015-11-16 12:19:56
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Csak megrázza a fejét, hiszen eszében sincs elismerni semmit, de végül egy sóhajjal beletörődik, hogy az igazáról se tudja meggyőzni a nőstényt, hiába kötné az ebet a karóhoz. A galád bosszú ígéretét még csak nem is rejtegeti a kis szuka, ami viszont halvány mosolyt csal Kharasshi képére is.
Az állításra tett bizonytalan válasz még azután is inog, hogy pálcát tört mellette. Gondolatban már egy kicsit el is engedte ezt a győzelmet, mert ez az a tipikus eset, amikor tudod, hogy a másik a helyes válasz, csak valami mégis erre húz. Ezért aztán a meglepetés is leforrázza.*
- Há! *bukik ki belőle, mint aki az elejétől sejtette a turpisságot. Egy pillanatig úgy örül magának, mint egy kölyök, aztán miután behúzta a következő két jelet is magához, egy kicsit elgondolkodik. Töprengve nézi a repedezett márvány mintáit, míg egyszer csak ismét felpillant a nőstényre. A képe ezúttal már komoly. Az állításába ezúttal biztosan nem lehet majd belekötni.*
- A combomon viselem egy matróna harapásának nyomát.
*Csak megrázza a fejét, hiszen eszében sincs elismerni semmit, de végül egy sóhajjal beletörődik, hogy az igazáról se tudja meggyőzni a nőstényt, hiába kötné az ebet a karóhoz. A galád bosszú ígéretét még csak nem is rejtegeti a kis szuka, ami viszont halvány mosolyt csal Kharasshi képére is.
Az állításra tett bizonytalan válasz még azután is inog, hogy pálcát tört mellette. Gondolatban már egy kicsit el is engedte ezt a győzelmet, mert ez az a tipikus eset, amikor tudod, hogy a másik a helyes válasz, csak valami mégis erre húz. Ezért aztán a meglepetés is leforrázza.*
- Há! *bukik ki belőle, mint aki az elejétől sejtette a turpisságot. Egy pillanatig úgy örül magának, mint egy kölyök, aztán miután behúzta a következő két jelet is magához, egy kicsit elgondolkodik. Töprengve nézi a repedezett márvány mintáit, míg egyszer csak ismét felpillant a nőstényre. A képe ezúttal már komoly. Az állításába ezúttal biztosan nem lehet majd belekötni.*
- A combomon viselem egy matróna harapásának nyomát.
525. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2015-11-16 11:46:24
Üzenet elküldve: 2015-11-16 11:46:24
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
-Nocsak, elismered hát, hogy féligazság, amit mondtál? *Sandít sunyin mosolyogva a hímre. El is raktározza magának gondolatban, hogy a kétes válasz miatt, ha tényleg elkönyveli magának azt a két napot, azt a szolgálattal töltött időt bizony keservesen meg kell majd keserítenie a hímnek, ha már ilyen húzással akarja kicsikarni magának a jutalmat. Eme gondolat halvány visszhangját hagyja megjelenni abban a sunyi mosolyban, és az éber, skarlát pillantásban.
Elégtételt nem igazán jelent, hogy nyilvánvalóan fájó pontra lépett, noha kivételesen nem egy újabb fricskának szánta a dolgot. Részvét? Együttérzés? Ó ne, annál sokkal rosszabb, lassan már az ő csőrét kezdi piszkálni a dolog.
Majdnem. A bizonytalan nemeleges válasz jelzi, hogy sikerült elég fejtörést okoznia ezzel a hímnek. Ám a válasza, ha nem is itatja át a határozottság, helyes.*
- A válaszod helyes.
*Egyre csak gyűlnek a rovátkák a hím neve alatt, ám ha ez bosszantja is a nőstényt, nyomát sem látni. Csupán pár tűnődő pillantást vet az állásra, miután az újabb két nap jelzés Kharasshi neve alá kerül, majd figyelme ismét a hímé, várva a következő állítást, amire neki kel választ adnia.
A korábbi bizonytalan válasz azonban annyi segítséget adott a nősténynek, hogy már tudja, mivel kapcsolatban tegye majd a következő kijelentését. Csak azt nem döntötte még el, az igazat mondja, vagy újabb hazugsággal próbálkozzon. Hiába áll vesztésre, jól szórakozik, no persze ezt sem áll szándékában nyíltan kimutatni.*
-Nocsak, elismered hát, hogy féligazság, amit mondtál? *Sandít sunyin mosolyogva a hímre. El is raktározza magának gondolatban, hogy a kétes válasz miatt, ha tényleg elkönyveli magának azt a két napot, azt a szolgálattal töltött időt bizony keservesen meg kell majd keserítenie a hímnek, ha már ilyen húzással akarja kicsikarni magának a jutalmat. Eme gondolat halvány visszhangját hagyja megjelenni abban a sunyi mosolyban, és az éber, skarlát pillantásban.
Elégtételt nem igazán jelent, hogy nyilvánvalóan fájó pontra lépett, noha kivételesen nem egy újabb fricskának szánta a dolgot. Részvét? Együttérzés? Ó ne, annál sokkal rosszabb, lassan már az ő csőrét kezdi piszkálni a dolog.
Majdnem. A bizonytalan nemeleges válasz jelzi, hogy sikerült elég fejtörést okoznia ezzel a hímnek. Ám a válasza, ha nem is itatja át a határozottság, helyes.*
- A válaszod helyes.
*Egyre csak gyűlnek a rovátkák a hím neve alatt, ám ha ez bosszantja is a nőstényt, nyomát sem látni. Csupán pár tűnődő pillantást vet az állásra, miután az újabb két nap jelzés Kharasshi neve alá kerül, majd figyelme ismét a hímé, várva a következő állítást, amire neki kel választ adnia.
A korábbi bizonytalan válasz azonban annyi segítséget adott a nősténynek, hogy már tudja, mivel kapcsolatban tegye majd a következő kijelentését. Csak azt nem döntötte még el, az igazat mondja, vagy újabb hazugsággal próbálkozzon. Hiába áll vesztésre, jól szórakozik, no persze ezt sem áll szándékában nyíltan kimutatni.*
524. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2015-11-16 09:45:32
Üzenet elküldve: 2015-11-16 09:45:32
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
- Az attól függ, kit kérdezel *mondja egy vigyort villantva. Persze, ha valamelyik félkegyelmű poharasgazdához talál be az érdeklődés, a válasz is olyan lesz. De ha mondjuk a kurtizánhoz, aki velük ellentétben tisztában is volt a vendég értékével, nem hinné, hogy neheztelőn szólna róla.
A tények aljas közlése nincs igazán az ínyére. Nem elég, hogy az elmúlt néhány hónap olyan volt, amilyen, még az orra alá is dörgölik. Mintha az ő hibája volna, hogy a szerencse kifejezetten elkerüli az ő csapásirányát. Nem tenné le a nagyesküt, hogy a lelke mélyén nem hibáztatja magát ezért is. Ez a nyomorultság az egyetlen társasága egy ideje. Csoda, ha elkezd hozzá kötődni?
A vétó végül elmarad ama kérdéses rossz hírűség tekintetében, bár nem biztos benne, hogy a későbbiekben esetleg ne kerülne elő az állítás, ha alkalom adódik rá.
Érkezik az újabb állítás. Ezúttal bő lére eresztve. Emiatt elsőre arra hajlana, hogy igaznak ítélje. De az óvilági rend hímjei leginkább harcosok, akiket ilyen képességeik fényében választanak ki maguknak a nőstények, hogy erős utódokat nemzzenek velük. A fondorlatosság az ő asztaluk.
Kharasshi kissé belemélyed a morfondírozásba, míg végül egy nem túl határozott nemet int a fejével válaszképp.*
- Az attól függ, kit kérdezel *mondja egy vigyort villantva. Persze, ha valamelyik félkegyelmű poharasgazdához talál be az érdeklődés, a válasz is olyan lesz. De ha mondjuk a kurtizánhoz, aki velük ellentétben tisztában is volt a vendég értékével, nem hinné, hogy neheztelőn szólna róla.
A tények aljas közlése nincs igazán az ínyére. Nem elég, hogy az elmúlt néhány hónap olyan volt, amilyen, még az orra alá is dörgölik. Mintha az ő hibája volna, hogy a szerencse kifejezetten elkerüli az ő csapásirányát. Nem tenné le a nagyesküt, hogy a lelke mélyén nem hibáztatja magát ezért is. Ez a nyomorultság az egyetlen társasága egy ideje. Csoda, ha elkezd hozzá kötődni?
A vétó végül elmarad ama kérdéses rossz hírűség tekintetében, bár nem biztos benne, hogy a későbbiekben esetleg ne kerülne elő az állítás, ha alkalom adódik rá.
Érkezik az újabb állítás. Ezúttal bő lére eresztve. Emiatt elsőre arra hajlana, hogy igaznak ítélje. De az óvilági rend hímjei leginkább harcosok, akiket ilyen képességeik fényében választanak ki maguknak a nőstények, hogy erős utódokat nemzzenek velük. A fondorlatosság az ő asztaluk.
Kharasshi kissé belemélyed a morfondírozásba, míg végül egy nem túl határozott nemet int a fejével válaszképp.*
523. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2015-11-16 07:55:39
Üzenet elküldve: 2015-11-16 07:55:39
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60
Játékstílus: Vakmerő
//Ashmino'thar//
*Mikor ketté szelné a fejsze a szellemet, már-már megörül Hagrar hogy az ellenfelének semmi esélye. De nem csak hogy hasztalan fegyvere, még meg is támadja a szellem. Mintha csatabárdot csaptak volna a mellkasába, a fájdalom belehasít. Térdre rogy, de szinte nem csak a fájdalomtól, hanem a kétségbeeséstől. Most mit tegyen? Fusson? Egy ork sosem fut. De igazából a szellemnek ártani nem tud. Ez egy jel! Jel hogy ő nekik nem ez a kastély lesz az otthonuk. Még mielőtt újra támadna ellenfele, feltápászkodik és nekiáll futni. Szégyen ül az arcára. Csatából még sosem menekült. Voltak mindig nehéz pillanatok, de ez az első hogy visszavonulásra kényszerül. De most nincs idő a megsértett becsületet ápolgatni. Mielőbb egy rendes, biztonságos helyet kell keresniük. Az elfek a kastélynál már nem is foglalkoztatják. Más ült a fejébe. Hogy egy ilyen lényt hogy sebezhetne, vagy akár ölhetne meg. Hisz ez az új kihívás. Viszont ehhez új fegyver, úgy felszerelés kell. Ha sikerül Beéri Quaro'thot, és Gravakékat. Viszont nem szól egy szót sem. Sajog mellkasa, és nehezen veszi a levegőt. Egyelőre próbál észhez térni.*
*Mikor ketté szelné a fejsze a szellemet, már-már megörül Hagrar hogy az ellenfelének semmi esélye. De nem csak hogy hasztalan fegyvere, még meg is támadja a szellem. Mintha csatabárdot csaptak volna a mellkasába, a fájdalom belehasít. Térdre rogy, de szinte nem csak a fájdalomtól, hanem a kétségbeeséstől. Most mit tegyen? Fusson? Egy ork sosem fut. De igazából a szellemnek ártani nem tud. Ez egy jel! Jel hogy ő nekik nem ez a kastély lesz az otthonuk. Még mielőtt újra támadna ellenfele, feltápászkodik és nekiáll futni. Szégyen ül az arcára. Csatából még sosem menekült. Voltak mindig nehéz pillanatok, de ez az első hogy visszavonulásra kényszerül. De most nincs idő a megsértett becsületet ápolgatni. Mielőbb egy rendes, biztonságos helyet kell keresniük. Az elfek a kastélynál már nem is foglalkoztatják. Más ült a fejébe. Hogy egy ilyen lényt hogy sebezhetne, vagy akár ölhetne meg. Hisz ez az új kihívás. Viszont ehhez új fegyver, úgy felszerelés kell. Ha sikerül Beéri Quaro'thot, és Gravakékat. Viszont nem szól egy szót sem. Sajog mellkasa, és nehezen veszi a levegőt. Egyelőre próbál észhez térni.*
522. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2015-11-15 22:48:31
Üzenet elküldve: 2015-11-15 22:48:31
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Húzná azt a vonalat, de még mennyire, ám a hím megállítja. Nincs rossz híre, csak tartozása. Azt is a fivérre fogja. És ezek után tévesnek ítéli a választ? Némi gyanakvással néz vissza a mélységire.*
- Vajon a személyzet is ezt mondaná, ha valaki felőled kérdezné őket? *Teszi fel tűnődő hangnemben a kérdést. A Kósza Pinty azonban messze van, s ha élne is a hazugság vádjával, bizonyítani nem tudja, így hát odaadja a szenes végű ágat a hímnek, hogy újabb két vonalat húzhasson a maga neve alá. A folytatásra azonban még ő is felhorkan.*
- Hát azok is inkább a vendég űzéshez értenek, mint a marasztaláshoz. Felszíniek, mintha majdnem mindet a fejükre ejtenék. *Csóválja a fejét rosszallóan. Ez persze azt is jelenti, hogy akad elég áldozatnak való, amiért hálát kellene adnia, viszont ha értelmes társalgásra vágyik, vagy egyáltalán értelmes tettekre, nagyon nagy szerencse kell hozzá.*
- Úgy látom, még a búfelejtő esték sem akarnak összejönni neked. *Céloz az újfent borongóssá váló hangulatra.* - Kezdem azt hinni, direkt csinálod ezt magaddal.
*Tekintete a kissé flegma hang ellenére komoly pillantással méregeti a hím. Ám ez csupán néhány szívdobbanásnyi idő, hiszen egy újabb állítással kell előállnia. És olyannal, amivel megfoghatja a hímet, mielőtt túl nagy előnyre tenne szert.*
- Az apám mindig is ügyesen tudott lavírozni a mieink között. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a régi elvek fényében nagyon is rangon felül sikerült házasodnia. És szintén annak a fondorlatos fajtájának köszönhető, hogy a házunk pusztulásától tartó anyám végül a felszínre küldjön.
*Húzná azt a vonalat, de még mennyire, ám a hím megállítja. Nincs rossz híre, csak tartozása. Azt is a fivérre fogja. És ezek után tévesnek ítéli a választ? Némi gyanakvással néz vissza a mélységire.*
- Vajon a személyzet is ezt mondaná, ha valaki felőled kérdezné őket? *Teszi fel tűnődő hangnemben a kérdést. A Kósza Pinty azonban messze van, s ha élne is a hazugság vádjával, bizonyítani nem tudja, így hát odaadja a szenes végű ágat a hímnek, hogy újabb két vonalat húzhasson a maga neve alá. A folytatásra azonban még ő is felhorkan.*
- Hát azok is inkább a vendég űzéshez értenek, mint a marasztaláshoz. Felszíniek, mintha majdnem mindet a fejükre ejtenék. *Csóválja a fejét rosszallóan. Ez persze azt is jelenti, hogy akad elég áldozatnak való, amiért hálát kellene adnia, viszont ha értelmes társalgásra vágyik, vagy egyáltalán értelmes tettekre, nagyon nagy szerencse kell hozzá.*
- Úgy látom, még a búfelejtő esték sem akarnak összejönni neked. *Céloz az újfent borongóssá váló hangulatra.* - Kezdem azt hinni, direkt csinálod ezt magaddal.
*Tekintete a kissé flegma hang ellenére komoly pillantással méregeti a hím. Ám ez csupán néhány szívdobbanásnyi idő, hiszen egy újabb állítással kell előállnia. És olyannal, amivel megfoghatja a hímet, mielőtt túl nagy előnyre tenne szert.*
- Az apám mindig is ügyesen tudott lavírozni a mieink között. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a régi elvek fényében nagyon is rangon felül sikerült házasodnia. És szintén annak a fondorlatos fajtájának köszönhető, hogy a házunk pusztulásától tartó anyám végül a felszínre küldjön.
521. hozzászólás ezen a helyszínen: Grombar kastély
Üzenet elküldve: 2015-11-15 22:23:18
Üzenet elküldve: 2015-11-15 22:23:18
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Elhúzza a száját a válaszra. Ezek szerint... Hát persze. A nőstény azt látja, amit tapasztalt is. Kharasshi is csak olyan, mint vérei. A Barakkban is alig néhány perc alatt sikerült magának egy párbajt felhajtani. Igen. Viszont ő az a fajta, aki szereti olyan körben intézni a dolgait, ami nem több a szükségesnél. Ha úgy vesszük, a Barakkban is, a Pintyben is olyan hűvös fejjel kezelte a konfliktust, ahogy kevés fajtájabéli. Legalábbis nem azok, akikkel eddig volt szerencséje találkozni. Hangos, hepciás, rátarti népség. Mintha elfeledték volna, milyen ajándékot adott nekik a mélység. Ezek csak vicsorognak a túlerőre, pedig egy igazi alkalomhoz előbb ki kell hátrálni az előnytelen helyzetből.
Megvárja, míg a nőstény ismét az üszkös végű ágért nyúl, de mielőtt újabb rovás kerülne a neve alá, Kharasshi a keze után nyúl.*
- Nincs rossz hírem. Legfeljebb tartozásom *veszi át a rögtönzött íróeszközt.* - De ha a tényeknél maradunk, az is a bátyámé, nem az enyém. *Most, hogy az eset emléke felhánytorgatódik, azért prüszköl rá egy megrökönyödöttet.* - Kilencvenkilenc arany néhány asztalról leszédült kupicáért *csóválja a fejét.* - Nincsenek eszüknél! Én mondom, lelombozóbb kuplerájban még nem jártam.
*Nem is tudja, mi bántja a legjobban a történetben. Az, hogy az estéje akár jól is alakulhatott volna, az, hogy fivére szokás szerint belegyalogolt mindennek a közepébe vagy az, ahogy a személyzet kezelte. Újabb tüske, amin persze Chaszmyr neve szerepel. Ismét.
Kharasshi felrója magának az újabb két nap bezsebelt jutalmat és kíváncsian várja, Iluse mivel áll elő.*
*Elhúzza a száját a válaszra. Ezek szerint... Hát persze. A nőstény azt látja, amit tapasztalt is. Kharasshi is csak olyan, mint vérei. A Barakkban is alig néhány perc alatt sikerült magának egy párbajt felhajtani. Igen. Viszont ő az a fajta, aki szereti olyan körben intézni a dolgait, ami nem több a szükségesnél. Ha úgy vesszük, a Barakkban is, a Pintyben is olyan hűvös fejjel kezelte a konfliktust, ahogy kevés fajtájabéli. Legalábbis nem azok, akikkel eddig volt szerencséje találkozni. Hangos, hepciás, rátarti népség. Mintha elfeledték volna, milyen ajándékot adott nekik a mélység. Ezek csak vicsorognak a túlerőre, pedig egy igazi alkalomhoz előbb ki kell hátrálni az előnytelen helyzetből.
Megvárja, míg a nőstény ismét az üszkös végű ágért nyúl, de mielőtt újabb rovás kerülne a neve alá, Kharasshi a keze után nyúl.*
- Nincs rossz hírem. Legfeljebb tartozásom *veszi át a rögtönzött íróeszközt.* - De ha a tényeknél maradunk, az is a bátyámé, nem az enyém. *Most, hogy az eset emléke felhánytorgatódik, azért prüszköl rá egy megrökönyödöttet.* - Kilencvenkilenc arany néhány asztalról leszédült kupicáért *csóválja a fejét.* - Nincsenek eszüknél! Én mondom, lelombozóbb kuplerájban még nem jártam.
*Nem is tudja, mi bántja a legjobban a történetben. Az, hogy az estéje akár jól is alakulhatott volna, az, hogy fivére szokás szerint belegyalogolt mindennek a közepébe vagy az, ahogy a személyzet kezelte. Újabb tüske, amin persze Chaszmyr neve szerepel. Ismét.
Kharasshi felrója magának az újabb két nap bezsebelt jutalmat és kíváncsian várja, Iluse mivel áll elő.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1239-1258