Nincs játékban - Radkraal
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Radkraal | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 5 (81. - 100. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
//Habrertus és Leira//
* A sötételf hölgy barátnője már talán említette tegnap este a fogadóban, hogy azért szeretne az ő szobájában aludni, mert idegen pasiktól a világért sem fogadna el egy kis kedvességet. Vagy ha nem is mondta ki, de gondolta.*
~ Így tanítgassam ezt az ártatlan virágszálat? Egy marék fűszál hasznosabb.~
* A kérdésre még rá is áll a kancellár, ám ez a leányzó túl félénknek bizonyul. Pedig igazán nem lepődik meg a Hifeti leány azon sem, ha a saját szobáját ajánlja fel az igazgató úr.*
~ Praktikus. Ha ő rendezi a számlát, akkor a tulajdonos egészen biztosan nem gördít akadályokat az elé, hogy éjszaka beszélgetés céljával besurranjon a védence ajtaján.
És így még sincs annyira szem előtt, mintha egész nap a közelében lenne.~
* Lassan már azt sem tudja, hogy lesz-e valami az ötletéből. De az isteneknél egészen biztosan jó fényt vetne rá, ha templomuk építettjeként alkotna maradandót. És nem elhanyagolható hírnévre tenne szert a halandó lények körében is nagylelkű adományaival. Nem beszélve néhány egyéb lehetőségről.*
-Nagyon hálás lennék érte, ha tudna a szentély érdekében beszélni a nagyúrral. Hamarosan akkor visszatérek és az itt hagyott aranyak sorsa addigra minden bizonnyal véglegessé fog válni.
És külön köszönöm a lovagiasságát, egészen biztos vagyok benne, hogy Amon Ruadh méltán híres tavernájánál jobb helyet Leria sem találna magának.
* Ráteszi a tenyerét a félénk leány kezére, jelezve ezzel, hogy ha eddig nem dolgozott az ő malmára, akkor most már tényleg ne szólaljon meg! Még mindig jobban jár egy saját szobával, mintha idecsalja és eladja rabszolganőnek egy zsák aranyért.
Feláll és búcsúzik Habrertus kancellártól. Rábízza immáron, hogy a vagyonát Kagan döntéséig vissza szeretné-e adni vagy inkább a Vas Bank megőrzi addig, míg kiderül, van-e igény ebben a szépen prosperáló városban kulturális központtá válni.*
~ Ha maguk mögött akarják tudni a lassan leáldozóban lévő Artheniort, akkor erőt kell felmutatniuk. És erre tökéletesen alkalmas lenne az, ha a vallások központjává válnak.
De elhamarkodottan ne fogadjunk semmire!~
//Habrertus és Leira//
* Hamar megoldódni látszik az elveszett társnője ügye. És kedvesen, megértően mosolyog Leirára, ahogy zavarát enyhíteni próbálja a magyarázattal.*
~ Milyen átlátszó hazugság? Ha a széf helyét és a kinyitását akarnám kikémlelni, én is ezzel a történettel érnék vissza.~
* Nem hagyja nyugodni, hogy esetleg a druida mégsem az, akinek mondja magát. És ezt azonnal szóvá is teszi.*
-Ne aggódj, kedvesem! *mondja a karját megsimítva* Itt barátok között vagy. Legközelebb szólj csak bárkinek és majd mondani fogja, hogyan találsz vissza.
Nem kell szégyenlősködni.
* Miután a helyzetet tisztázták, épp kijön a bank vezetője a másik férfival és megkönnyebbülhet a mélységi főhősünk, hogy nem egy elhúzódó tárgyalásról van szó, mint az ő esetében.*
~ Még jó, hogy a kancellár nem vette észre, hogy egyedül bóklászott egy idegen a Vas Bank folyosóin és szobáiban!~
* Kicsit kellemetlenül érzi magát, ez kivételesen ki is ül az arcára. Ám szerencsére már tudja, hogy mit szeretne mondani, ezért gyorsan válaszolni is tud.*
-Az ajánlata az előnyeivel és hátrányaival együtt végül úgy érzem, hogy teljes mértékben elfogadható. Csak pár apróságot kell átbeszélnünk. Csak részletek.
Próbáltam utána gondolni, hogy mik voltak a környék sikeres templom építéseiben a közösek, de nem jutott eszembe egy sem, amelyik időben elkészült volna a terveknek megfelelően Lanawinen.
Ha lenne szíves prezentálni néhányat, ami megnyugtatna engem, hogy ezúttal nem egy évekkel a határidő után elkészülő szent helyről beszélünk, akkor én nyugodt lélekkel hagynám itt a támogatás visszatérítendő részét.
* Egyre inkább szélesebben mosolyog és bizakodóan néz Habrertus szemeibe. Teljesen őszintén mondta, hogy egyetlen szentély felépítését nem látta, de még csak nem is hallott a környéken. Arthenioré már jóval az előtt állt, mint hogy megismerte volna a várost. De legjobb tudása szerint ez nem a pár éve odaköltözése miatt van, hanem mert senki sincs már, aki életében látta volna elkészültét.
Egyedül a Tündérkert átalakulása van, amit ismer, ha azt szakrális jellege miatt besoroljuk a kőépítmények közé. De tekintve honnan jött, elég rossz híre van a sötétben tevékenykedő papoknak és az emberáldozatoknak, hogy elképzelhetetlennek tartsa, hogy egy egész város rajongana, ha Sa'Tereth számára itt központot csinálnának.*
~ Igaz én magam kötöttem ki, hogy minden vallási irány kapjon helyet és valami kis hely őket is megilletne.
De remélhetőleg nem azzal akar megnyugtatni Amon Ruadh pénzügyi vezetője, hogy rutinból fel tudnak állítani egy imádkozóhelyet a Vér és Halál hírnökei.~
* Figyelmesen hallgatja a választ eközben és ha mégsem volna megnyugtató példa, akkor kénytelen a kérdéses részt visszakérni és csupán az 1000 aranyas önzetlen felajánlását itt hagyni a célra.
Dühíti még mindig társnője szótlansága, viszont az ő ügyét is úgy érzi, hogy alkalmas a pillanat tovább gördíteni.*
-És lenne még egy fontos teendőnk. Leria nem rendelkezik estére szállással. Talán valakinél elaludhatna...
Igen kedves, ártatlan leány, nem lesz vele baj. *simítja meg ismét az érintett vállát* És amennyire Önt lovagiasnak megismertem...
//Az előtérben//
* A Hifeti leánynak igazán nem okoz nehézséget megérteni és követni a kancellár gondolatmenetét és végső ajánlatát. Nem is erőlködik túl sok időhúzással, hiszen egy pillanat alatt válaszolni tud, addig rezdületlen a mosoly arcán.
Roppant kellemetlenül érzi magát, mikor megunja a vele szemben ülő ezt a hosszúra nyúlt másodpercet. És újabb neheztelő tekintettel jutalmazza a druidát, kit eleddig teljesen hiábavalóan hozott magával.*
~ Legalább valamit mondhatott volna, amíg én átgondolom az anyagiakat.~
* Még szélesebbre húzódik a szája, ahogy visszafordul a férfihoz.*
-Hát természetesen! Már kérni is akartam, hogy tartsunk egy kis pihenőt. Ez a sok munka úgy kifárasztott, hogy kicsit fel kell üdítenem magam.
* A két hölgy kilép a szoba ajtaján és a mélységi érdeklődve méri végig az ott várakozó alakot. Olyannak tűnik, akivel érdemes megismerkedni. De kellemetlenül hosszúnak is ígérkezhet az ő ügye rendezése, ezért most már bánja, hogy nem adott hamar választ. Amikor bemennek az erősebb nem tagjai és magukra maradnak a szebbik, barátnőjéhez fordul.*
-Nem erőltetem, hogy társalogj a jó kancellárral. Sokan mások is idegesek lennének. Csak maradj csöndben, amíg meg nem nyugszol és én addig...
* Különös érzés keríti a hatalmába és úgy hagyja félbe a mondatot, mintha pengével vágták volna ketté.
Meg van győződve róla, hogy már másfél fordulatot tett maga körül, de szeme még nem látta meg Leirát. Amikor kifelé jöttek, egészen biztos, hogy mellette volt.*
~ Ó, az istenekre! Ügye nem egy tolvajt hoztam mégis csak magammal, aki most rabolja ki a Vas Bankot a pénzemmel?
Azonnal ki kell vennem mindent!~
* Mivel épp senki sem látja, elkezd az ujjain számolni. Bár lassan dolgozik, kevésbé éles elmém nem jön rá, hogy milyen műveleteket végezhet.
De egészen biztosan a templommal vagy az ide elhelyezett pénzével kapcsolatos.
Szemét közben mindvégig forgatja és éberen sasolja a legapróbb részletekre is figyelve. Sosem tudni, mikor vesz észre valamit, ami a Jövő előszele. Mondjuk egy tolvaj surranását vagy egy fontos beszélgetés töredékét.*
-Egyszer ne bánnám meg a jó szívemet!
* Dohog magában tehetetlenül és folytatja a számolást.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 462-481
100. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2018-10-29 20:38:12
Üzenet elküldve: 2018-10-29 20:38:12
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Arnulf//
*A kint várakozó társaságból a legkevésbé rokonszenves illető jelentkezik, és minden averziója ellenére a kancellár barátságos mosollyal tessékeli beljebb a kissé groteszk külsejű figurát. Nemcsak Artheniorban, éjszaka, sötét sikátorban nem futna vele össze szívesen, de még most is van egy kis aggodalma. Annak ellenére, hogy pontosan tudja, ez felesleges. Helyet foglalnak, és mielőtt Arnulf előadhatná jövetele célját, Hubi kis csodálkozással fordítja félre a fejét. Mintha fülelne. Valaki rikoltozik odakint, és lehet, hogy a derék kancellárnak már nem olyan éles a hallása, mint ifjabb korában.
~”Kast ejts már” Van méhészünk?~
Egyelőre nem törődik többet a méhesgazda problémájával, egyre növekvő érdeklődéssel hallgatja a magát atyának nevező atyafit. Időként bólint is egyet, aztán az elébe tett aranyakra mered, melyek a Vaskorsó bevételéből származnak.*
- Ez bizony ezer arany. *néz fel miután megszámolta őket* Elismerésem, Arnulf atya.
*Kényelmesen elhelyezkedik a székében.*
- A Vaskorsó mindig is jól prosperáló intézmény volt a Vashegy lábánál, ezért szomorúan hallanám, ha csak pár napra is értő személyzet nélkül maradna. Örömmel hallom, hogy erről szó sincs. Mindazonáltal talán magad is értesültél róla, hogy a Tavernát időközben átvették a Szilánkok, így felelőtlenség lenne részemről bármiféle ígéretet tennem, míg ki nem kértem a véleményük.
*Maga elé húzza azt a papírt, amire egy korábbi látogatója hozta hírek hatására vetett pár sort, ezt kiegészíti még néhány mondattal.*
- De abban is biztos vagyok, hogy amíg a minden bizonnyal kedvező válasz meg nem érkezik, mindenkinek az az érdeke, hogy a Vaskorsó zavartalanul üzemelhessen. Ezért arra kérlek, hogy addig is folytasd a kiváló munkát! A kosztot és kvártélyt akár én is megígérhetem neked, ami pedig a javadalmazást illeti: mekkora összegre gondolnál?
*Pattint egyet az ujjaival, mintha valamiről megfeledkezett volna.*
- Ez az ezer arany természetesen biztonságban lesz a Vasbankban.
*Mint ahogy eddig mindenki aki szépen csengő érméket bízott a tharg pénzintézetre, Arnulf is kap egy szépen lepecsételt elismervényt befizetéséről.*
*A kint várakozó társaságból a legkevésbé rokonszenves illető jelentkezik, és minden averziója ellenére a kancellár barátságos mosollyal tessékeli beljebb a kissé groteszk külsejű figurát. Nemcsak Artheniorban, éjszaka, sötét sikátorban nem futna vele össze szívesen, de még most is van egy kis aggodalma. Annak ellenére, hogy pontosan tudja, ez felesleges. Helyet foglalnak, és mielőtt Arnulf előadhatná jövetele célját, Hubi kis csodálkozással fordítja félre a fejét. Mintha fülelne. Valaki rikoltozik odakint, és lehet, hogy a derék kancellárnak már nem olyan éles a hallása, mint ifjabb korában.
~”Kast ejts már” Van méhészünk?~
Egyelőre nem törődik többet a méhesgazda problémájával, egyre növekvő érdeklődéssel hallgatja a magát atyának nevező atyafit. Időként bólint is egyet, aztán az elébe tett aranyakra mered, melyek a Vaskorsó bevételéből származnak.*
- Ez bizony ezer arany. *néz fel miután megszámolta őket* Elismerésem, Arnulf atya.
*Kényelmesen elhelyezkedik a székében.*
- A Vaskorsó mindig is jól prosperáló intézmény volt a Vashegy lábánál, ezért szomorúan hallanám, ha csak pár napra is értő személyzet nélkül maradna. Örömmel hallom, hogy erről szó sincs. Mindazonáltal talán magad is értesültél róla, hogy a Tavernát időközben átvették a Szilánkok, így felelőtlenség lenne részemről bármiféle ígéretet tennem, míg ki nem kértem a véleményük.
*Maga elé húzza azt a papírt, amire egy korábbi látogatója hozta hírek hatására vetett pár sort, ezt kiegészíti még néhány mondattal.*
- De abban is biztos vagyok, hogy amíg a minden bizonnyal kedvező válasz meg nem érkezik, mindenkinek az az érdeke, hogy a Vaskorsó zavartalanul üzemelhessen. Ezért arra kérlek, hogy addig is folytasd a kiváló munkát! A kosztot és kvártélyt akár én is megígérhetem neked, ami pedig a javadalmazást illeti: mekkora összegre gondolnál?
*Pattint egyet az ujjaival, mintha valamiről megfeledkezett volna.*
- Ez az ezer arany természetesen biztonságban lesz a Vasbankban.
*Mint ahogy eddig mindenki aki szépen csengő érméket bízott a tharg pénzintézetre, Arnulf is kap egy szépen lepecsételt elismervényt befizetéséről.*
99. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2018-10-29 14:30:14
Üzenet elküldve: 2018-10-29 14:30:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Lanzri, Sizpak, Arnulf, Habretus//
*Mivel úgy látja, a sorrend ellen nincs problémázás, ezért mosolyogni kezd. Nem túl biztató a mosoly, de most ez a legtöbb, mi teli pofával megy neki. Kidüllesztett mellkassal vonul be a kancellár hívására, és odabent mást is talál, nem csak az öreg tintanyalót.*
- Kancellár uraság! Arnulf vagyok, Arnulf Molina atya, Kalácsfalváról... vagyis hát jobbára onnan. *még a süvegét is lekapná, ha lenne neki olyan, de hát a kalapok terén rosszabbul áll, mint Svir Gia uraság. Közben hallja, hogy valaki odakintről üvöltözve keresi a Kancellárt, és valamiért úgy gondolja, hogy nem kegyet kérni akar tőle.*
- Hogy ne szaporítsam a szót, azért érkeztem, hogy a Taverna bevételét átadjam a Kancellár uraságnak. *nem is baj, hogy ezt tanúk előtt teszi, így senki sem vádolhatja meg síbolással.*
- Mert hogy kényes kénytelen voltam magam beállni ama pult mögé, mert a gnóm csapos durcásan távozott, az öreg törpenéne meg nem bírta egyedül. Utólagos engedelmével, kancellár uraság... ha meg nem sértem, akár fel is vehetne állandóra. A háború igencsak rosszul bánt a magamfajtával, így egy fedél és egy jó munka igencsak nagy segítség lenne, ha meg nem sértem! *indul be a lepénylesője.*
- Tudék számolni, sütni és főzni, amellett le tudok ütni egy orkot is, ha nagyon nem bír magával. *ezek fontos képességek a Vaskorsóban.*
- Van ott lent egy szegény lányka, akit szintén a szárnyaim alá vettem, otromba fráterek rabszolgája... volt, de most éppen szabad és nekem segít odalent. Ha a Vashegy lenne oly kegyes, igen szívesen ellátnánk a teendőket, kosztért, kvártélyért meg némi szerény jövedelemért... *hogy megtámogassa igényét és bizonyítsa jelenlegi becsületességét, átad Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr részére 1000 aranyat, jobbára kisebb értékű érmékben, három zacskóban.
Szép summa.*
*Mivel úgy látja, a sorrend ellen nincs problémázás, ezért mosolyogni kezd. Nem túl biztató a mosoly, de most ez a legtöbb, mi teli pofával megy neki. Kidüllesztett mellkassal vonul be a kancellár hívására, és odabent mást is talál, nem csak az öreg tintanyalót.*
- Kancellár uraság! Arnulf vagyok, Arnulf Molina atya, Kalácsfalváról... vagyis hát jobbára onnan. *még a süvegét is lekapná, ha lenne neki olyan, de hát a kalapok terén rosszabbul áll, mint Svir Gia uraság. Közben hallja, hogy valaki odakintről üvöltözve keresi a Kancellárt, és valamiért úgy gondolja, hogy nem kegyet kérni akar tőle.*
- Hogy ne szaporítsam a szót, azért érkeztem, hogy a Taverna bevételét átadjam a Kancellár uraságnak. *nem is baj, hogy ezt tanúk előtt teszi, így senki sem vádolhatja meg síbolással.*
- Mert hogy kényes kénytelen voltam magam beállni ama pult mögé, mert a gnóm csapos durcásan távozott, az öreg törpenéne meg nem bírta egyedül. Utólagos engedelmével, kancellár uraság... ha meg nem sértem, akár fel is vehetne állandóra. A háború igencsak rosszul bánt a magamfajtával, így egy fedél és egy jó munka igencsak nagy segítség lenne, ha meg nem sértem! *indul be a lepénylesője.*
- Tudék számolni, sütni és főzni, amellett le tudok ütni egy orkot is, ha nagyon nem bír magával. *ezek fontos képességek a Vaskorsóban.*
- Van ott lent egy szegény lányka, akit szintén a szárnyaim alá vettem, otromba fráterek rabszolgája... volt, de most éppen szabad és nekem segít odalent. Ha a Vashegy lenne oly kegyes, igen szívesen ellátnánk a teendőket, kosztért, kvártélyért meg némi szerény jövedelemért... *hogy megtámogassa igényét és bizonyítsa jelenlegi becsületességét, átad Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr részére 1000 aranyat, jobbára kisebb értékű érmékben, három zacskóban.
Szép summa.*
98. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2018-10-29 14:15:39
Üzenet elküldve: 2018-10-29 14:15:39
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Habrertus//
*A vállas emberünk kukul mint a néma csirke, a kopasszal szót lehet érteni.*
- Nekem jó az érkezési sorrend. Nem sietek.
*Az Arnulf atyaként bemutatkozónak válaszolja mindezt.*
- Sizpak, kereskedő.
*Biccent az embernek. Addig meddig várakoznak míg egyszer kinyílik az a bizonyos ajtó, nem, nem a mennyak kapuja, ami a boldog tündér túlvilágot jelenti. A kancellár ajtaja vágódik és megkapják az invitációt.*
- Hadd menjen az atya. Ő volt az első én meg az utolsó, alf...
- Addig elmegyek a slózira.
*Gőze sincs, hogy a két tagnak milyen hosszú ügye lehet a kancellárral, addig ő elmegy könnyíteni magán.*
*A vállas emberünk kukul mint a néma csirke, a kopasszal szót lehet érteni.*
- Nekem jó az érkezési sorrend. Nem sietek.
*Az Arnulf atyaként bemutatkozónak válaszolja mindezt.*
- Sizpak, kereskedő.
*Biccent az embernek. Addig meddig várakoznak míg egyszer kinyílik az a bizonyos ajtó, nem, nem a mennyak kapuja, ami a boldog tündér túlvilágot jelenti. A kancellár ajtaja vágódik és megkapják az invitációt.*
- Hadd menjen az atya. Ő volt az első én meg az utolsó, alf...
- Addig elmegyek a slózira.
*Gőze sincs, hogy a két tagnak milyen hosszú ügye lehet a kancellárral, addig ő elmegy könnyíteni magán.*
97. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2018-10-28 10:53:03
Üzenet elküldve: 2018-10-28 10:53:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Kámorf, Leira//
//Lanzri, Sizpak, Arnulf//
*Egyszer akar valóban lovagias lenni, természetes, hogy azonnal félreértik. Mint most a félelf, aki arra a felvetésre, hogy a kancellár vendége lesz a Vaskorsóban, látványosan zavarba jön. Úgy, mintha Hubi saját ágyában ajánlott volna társbérletet, pedig ettől eddig igyekezett tartózkodni. A jó kancellár ugyanis változatlanul izgalmas gondolatnak tartja, hogy Estanellaria ma éjszaka is megtiszteli azzal, hogy vendégül láthatja. Arról ugyan mit sem sejt, hogy a hálátlan mélységi már másik szállás felől érdeklődik, mégis a régi közhely jut eszébe, miszerint az a tied, amit megeszel. És ha már Leirával nagylelkű akar lenni, miért ne lehetne Kámorffal is az?*
- Ám legyen. *bólint egy nagyvonalú gesztussal* Amíg a Hadúrral szót nem tudok váltani az ügyedről, megőrzöm számodra az aranyakat.
*Szándékosan nem említi a Vasbankot. Úgy helyes, ha a sötételf tisztában van vele, hogy a kancellár különleges kegyben részesíti, amiért is illő háláját alkalomadták kifejezni bizonyára el nem mulasztja.*
- Nem állhatnám, ha a Vashegy kancellárját bárki is kisstílűséggel vádolhatná.
*Amikor Kámorf távozni készül, megírja az elismervényt az aranyakról, majd miután a sötételf megkapta az őt illető példányt, felkel az íróasztal mögül, hogy elbúcsúzhasson. Kámorf távozása után – ha Leira még megtiszteli társaságával – visszaül a székébe, és széles mosollyal néz a félelfre.*
- Tökéletesen megértelek, gyermekem. *kezd el kialudt pipájának meggyújtásával bíbelődni* Nem helyes és nem is illendő, ha egy leány egy gyakorlatilag ismeretlen férfiembertől anyagi szívességet fogad el.
*Az újra felparázsló dohány füstje mögül kedvtelve nézi a félvért. Mindig is az ilyen szerény, elfogódott leányok voltak a gyengéi. Igaz, mintha ez a közelmúltban változott volna valamelyest, éppen egy másik félelfnek, bizonyos Alyonak köszönhetően.*
- Ugyanakkor ha számomra nem jelent kiadást éjszakai pihenésed biztosítása, úgy annak sem lehet akadálya, hogy megtisztelj vele, és élj vendégszeretetemmel. A Kancellária *int körbe egy széles gesztussal, melynek végén lakosztálya ajtajára mutat egy rövid ideig* tágas, kényelmes, és az illendőség határain belül is tud helyet biztosítani akár két fő számára is. Amennyiben pedig szeretnéd az út porát lemosni magadról, fürdőről is gondoskodhatok.
*Ez már előző este is bevált a Dwirinthalennél, akkor pedig miért változtatna a recepten? Persze ha Leira végül elfogadja az ajánlatát, akkor gyakorlatilag biztosra vehető, hogy Estanellaria is be fog toppanni, de akár abban is lehetnek még lehetőségek. Egyelőre azonban nincs több idő a vendéglátás részleteit boncolgatni, mert a folyosóról hangokat hall. Sóhajt egy nagyot, hiszen ez csak azt jelentheti, hogy még várnak rá. Ilyenkor! Hallatlan! Muszáj lesz kifüggesztenie a Radkraal ajtajára a hivatali órák rendjét.*
- Bocsáss meg, kedvesem, sajnos még nem ért véget a nap számomra. *mosolyog szabadkozva, miközben megkerüli az asztalt, és az ajtó felé indul* Igyekszem hamar végezni.
*Kinyitja a folyosóra nyíló ajtót és majdnem gutaütést kap. Hárman is ücsörögnek odakint. Egy piperkőcnek látszó tündér, és két ember: az egyik férfi valami harcos lehet, a másik... Hubinak úgy rémlik, hogy látta már, de rémálmaiban nem jöjjön elő ez a figura. Bosszúságát jól palástolva int befelé egy mosoly mellett.*
-Uraim!... Parancsoljatok!
*Ha a hármas egyszerre vonul be az csak előny, hamarabb végezhet. De ha egyesével adnák elő jövetelük célját, arra is van lehetőségük. Legfeljebb majd megverekszenek az elsőségért. A kancellár híve a varietéműsoroknak. Ugyanígy Leirát is csak akkor kéri meg, hogy várjon rá egy kicsit odakint, ha új látogató ehhez ragaszkodnak. Egyébként Hubit nem zavarja, ha egy félreeső széken várja ki míg a sokadalom távozik.*
//Lanzri, Sizpak, Arnulf//
*Egyszer akar valóban lovagias lenni, természetes, hogy azonnal félreértik. Mint most a félelf, aki arra a felvetésre, hogy a kancellár vendége lesz a Vaskorsóban, látványosan zavarba jön. Úgy, mintha Hubi saját ágyában ajánlott volna társbérletet, pedig ettől eddig igyekezett tartózkodni. A jó kancellár ugyanis változatlanul izgalmas gondolatnak tartja, hogy Estanellaria ma éjszaka is megtiszteli azzal, hogy vendégül láthatja. Arról ugyan mit sem sejt, hogy a hálátlan mélységi már másik szállás felől érdeklődik, mégis a régi közhely jut eszébe, miszerint az a tied, amit megeszel. És ha már Leirával nagylelkű akar lenni, miért ne lehetne Kámorffal is az?*
- Ám legyen. *bólint egy nagyvonalú gesztussal* Amíg a Hadúrral szót nem tudok váltani az ügyedről, megőrzöm számodra az aranyakat.
*Szándékosan nem említi a Vasbankot. Úgy helyes, ha a sötételf tisztában van vele, hogy a kancellár különleges kegyben részesíti, amiért is illő háláját alkalomadták kifejezni bizonyára el nem mulasztja.*
- Nem állhatnám, ha a Vashegy kancellárját bárki is kisstílűséggel vádolhatná.
*Amikor Kámorf távozni készül, megírja az elismervényt az aranyakról, majd miután a sötételf megkapta az őt illető példányt, felkel az íróasztal mögül, hogy elbúcsúzhasson. Kámorf távozása után – ha Leira még megtiszteli társaságával – visszaül a székébe, és széles mosollyal néz a félelfre.*
- Tökéletesen megértelek, gyermekem. *kezd el kialudt pipájának meggyújtásával bíbelődni* Nem helyes és nem is illendő, ha egy leány egy gyakorlatilag ismeretlen férfiembertől anyagi szívességet fogad el.
*Az újra felparázsló dohány füstje mögül kedvtelve nézi a félvért. Mindig is az ilyen szerény, elfogódott leányok voltak a gyengéi. Igaz, mintha ez a közelmúltban változott volna valamelyest, éppen egy másik félelfnek, bizonyos Alyonak köszönhetően.*
- Ugyanakkor ha számomra nem jelent kiadást éjszakai pihenésed biztosítása, úgy annak sem lehet akadálya, hogy megtisztelj vele, és élj vendégszeretetemmel. A Kancellária *int körbe egy széles gesztussal, melynek végén lakosztálya ajtajára mutat egy rövid ideig* tágas, kényelmes, és az illendőség határain belül is tud helyet biztosítani akár két fő számára is. Amennyiben pedig szeretnéd az út porát lemosni magadról, fürdőről is gondoskodhatok.
*Ez már előző este is bevált a Dwirinthalennél, akkor pedig miért változtatna a recepten? Persze ha Leira végül elfogadja az ajánlatát, akkor gyakorlatilag biztosra vehető, hogy Estanellaria is be fog toppanni, de akár abban is lehetnek még lehetőségek. Egyelőre azonban nincs több idő a vendéglátás részleteit boncolgatni, mert a folyosóról hangokat hall. Sóhajt egy nagyot, hiszen ez csak azt jelentheti, hogy még várnak rá. Ilyenkor! Hallatlan! Muszáj lesz kifüggesztenie a Radkraal ajtajára a hivatali órák rendjét.*
- Bocsáss meg, kedvesem, sajnos még nem ért véget a nap számomra. *mosolyog szabadkozva, miközben megkerüli az asztalt, és az ajtó felé indul* Igyekszem hamar végezni.
*Kinyitja a folyosóra nyíló ajtót és majdnem gutaütést kap. Hárman is ücsörögnek odakint. Egy piperkőcnek látszó tündér, és két ember: az egyik férfi valami harcos lehet, a másik... Hubinak úgy rémlik, hogy látta már, de rémálmaiban nem jöjjön elő ez a figura. Bosszúságát jól palástolva int befelé egy mosoly mellett.*
-Uraim!... Parancsoljatok!
*Ha a hármas egyszerre vonul be az csak előny, hamarabb végezhet. De ha egyesével adnák elő jövetelük célját, arra is van lehetőségük. Legfeljebb majd megverekszenek az elsőségért. A kancellár híve a varietéműsoroknak. Ugyanígy Leirát is csak akkor kéri meg, hogy várjon rá egy kicsit odakint, ha új látogató ehhez ragaszkodnak. Egyébként Hubit nem zavarja, ha egy félreeső széken várja ki míg a sokadalom távozik.*
96. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2018-10-27 19:08:19
Üzenet elküldve: 2018-10-27 19:08:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Habrertus és Leira//
* A sötételf hölgy barátnője már talán említette tegnap este a fogadóban, hogy azért szeretne az ő szobájában aludni, mert idegen pasiktól a világért sem fogadna el egy kis kedvességet. Vagy ha nem is mondta ki, de gondolta.*
~ Így tanítgassam ezt az ártatlan virágszálat? Egy marék fűszál hasznosabb.~
* A kérdésre még rá is áll a kancellár, ám ez a leányzó túl félénknek bizonyul. Pedig igazán nem lepődik meg a Hifeti leány azon sem, ha a saját szobáját ajánlja fel az igazgató úr.*
~ Praktikus. Ha ő rendezi a számlát, akkor a tulajdonos egészen biztosan nem gördít akadályokat az elé, hogy éjszaka beszélgetés céljával besurranjon a védence ajtaján.
És így még sincs annyira szem előtt, mintha egész nap a közelében lenne.~
* Lassan már azt sem tudja, hogy lesz-e valami az ötletéből. De az isteneknél egészen biztosan jó fényt vetne rá, ha templomuk építettjeként alkotna maradandót. És nem elhanyagolható hírnévre tenne szert a halandó lények körében is nagylelkű adományaival. Nem beszélve néhány egyéb lehetőségről.*
-Nagyon hálás lennék érte, ha tudna a szentély érdekében beszélni a nagyúrral. Hamarosan akkor visszatérek és az itt hagyott aranyak sorsa addigra minden bizonnyal véglegessé fog válni.
És külön köszönöm a lovagiasságát, egészen biztos vagyok benne, hogy Amon Ruadh méltán híres tavernájánál jobb helyet Leria sem találna magának.
* Ráteszi a tenyerét a félénk leány kezére, jelezve ezzel, hogy ha eddig nem dolgozott az ő malmára, akkor most már tényleg ne szólaljon meg! Még mindig jobban jár egy saját szobával, mintha idecsalja és eladja rabszolganőnek egy zsák aranyért.
Feláll és búcsúzik Habrertus kancellártól. Rábízza immáron, hogy a vagyonát Kagan döntéséig vissza szeretné-e adni vagy inkább a Vas Bank megőrzi addig, míg kiderül, van-e igény ebben a szépen prosperáló városban kulturális központtá válni.*
~ Ha maguk mögött akarják tudni a lassan leáldozóban lévő Artheniort, akkor erőt kell felmutatniuk. És erre tökéletesen alkalmas lenne az, ha a vallások központjává válnak.
De elhamarkodottan ne fogadjunk semmire!~
95. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2018-10-27 16:57:02
Üzenet elküldve: 2018-10-27 16:57:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Habrertus és Kámorf//
*Mikor a kancellát ismét fogadja őket igyekszik újra a háttérbe húzódni, egészen addig, míg társa elő nem áll a tervével, mely szemmel láthatóan nem csak az ifjú druidát, de a kancellárt is meglepi... mondjuk utóbbit alig egy pillanatra, készségesen bele is megy, hogy vendégül lásson egy számára idegen személyt*
-Köszönöm szépen a nagylelkűségét*hebegi zavartan*de nem akarok a terhére lenni. Egész biztosan találok valami megoldást erre az éjszakára is...* emlékszik vissza. Nem is volt olyan rossz az istállóban aludni, na nem mintha a nagylelkűség hozná zavarba, egyszerűen csak utál szívességet kérni és elfogadni. Utál tartozni másnak, gyengének látszani, hisz büszkébb ő annál, ám ebben a percben talán jobb lenne mindezt félre tenni, ki tudja, mennyire lenne bölcs dolog megsérteni egy ilyen magas rangú személyt...*
A hozzászólás írója (Leria Eloen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.10.27 16:57:50
*Mikor a kancellát ismét fogadja őket igyekszik újra a háttérbe húzódni, egészen addig, míg társa elő nem áll a tervével, mely szemmel láthatóan nem csak az ifjú druidát, de a kancellárt is meglepi... mondjuk utóbbit alig egy pillanatra, készségesen bele is megy, hogy vendégül lásson egy számára idegen személyt*
-Köszönöm szépen a nagylelkűségét*hebegi zavartan*de nem akarok a terhére lenni. Egész biztosan találok valami megoldást erre az éjszakára is...* emlékszik vissza. Nem is volt olyan rossz az istállóban aludni, na nem mintha a nagylelkűség hozná zavarba, egyszerűen csak utál szívességet kérni és elfogadni. Utál tartozni másnak, gyengének látszani, hisz büszkébb ő annál, ám ebben a percben talán jobb lenne mindezt félre tenni, ki tudja, mennyire lenne bölcs dolog megsérteni egy ilyen magas rangú személyt...*
A hozzászólás írója (Leria Eloen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.10.27 16:57:50
94. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2018-10-26 20:05:02
Üzenet elküldve: 2018-10-26 20:05:02
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Habrertus//
*Miközben ott dúdolgat és eszeget magában, eldübörög mellette egy harcosféle. Az is kopogtat, majd várakozni kezd, így Arnulf se szól semmit. A kaszabolót követi egy tündérúrfi, akinek hangja is van.*
- Biza. Érkezési sorrendben. *teszi hozzá, mert ilyen tömeget már ügyesen kell kezelni, például úgy, hogy ő megy elől.*
- Arnulf atya vagyok. *biccent a tündérnek, aztán némi tanácstalanság után a harcosnak is. Ezek után tovább eszeget és dúdolgat, ugyanis egyébként teljesen ráér, semmi különösebb dolga nincs, főleg mert nem hiszi igazán, hogy Latlienek annyira apakomplexusa lenne, hogy meg tudná fektetni.*
~ No persze, ezt sosem lehet tudni, kéremszépen! ~ *mert hát sosem lehet tudni.*
*Miközben ott dúdolgat és eszeget magában, eldübörög mellette egy harcosféle. Az is kopogtat, majd várakozni kezd, így Arnulf se szól semmit. A kaszabolót követi egy tündérúrfi, akinek hangja is van.*
- Biza. Érkezési sorrendben. *teszi hozzá, mert ilyen tömeget már ügyesen kell kezelni, például úgy, hogy ő megy elől.*
- Arnulf atya vagyok. *biccent a tündérnek, aztán némi tanácstalanság után a harcosnak is. Ezek után tovább eszeget és dúdolgat, ugyanis egyébként teljesen ráér, semmi különösebb dolga nincs, főleg mert nem hiszi igazán, hogy Latlienek annyira apakomplexusa lenne, hogy meg tudná fektetni.*
~ No persze, ezt sosem lehet tudni, kéremszépen! ~ *mert hát sosem lehet tudni.*
93. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2018-10-25 20:30:53
Üzenet elküldve: 2018-10-25 20:30:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Kámorf, Leira//
*A jó kancellár már nem fiatal ember, és eseményekben gazdag élete során volt szerencséje megtapasztalni egyet, s mást. Ennek megfelelően elég nagy biztonsággal gondolhatja azt, hogy nem igazán tudják meglepni. A kancellár nem szereti a meglepetéseket. Ennél jobban csak tévedni utál. Most pedig mindkettőben része van. Más kérdés, hogy a képmutatásban évtizedek rutinjával rendelkezik, így a nyájas mosoly akkor sem változik, amikor Kámorf részletezni kezdi a részletezni való részleteket.
~Mit képzel ez rólam? Én garantáljam a biztos üzletet?~
Mikor Kámorf befejezi, Hubi egyetértően bólint egyet, aztán az asztal széléről maga elé húzza a sötételf pénzét rejtő szütyőt, és a nőstény felé tolja. Kezét egyelőre rajta hagyja, de ha Kámorf a válasz után vinné az egészet, természetesen megkapja.*
- Egy dolog van az életben, amit könnyedén kiszámíthatunk, kedvesem. Ez pedig a kiszámíthatatlanság. Nagyon kevés dologra van garancia, s ezek egyike a Vasbank. De sajnos a Vasbank sem rendelkezik az istenek mindenhatóságával, és csupán egy dolgot tud garantálni. Mégpedig azt, hogy a nálunk hagyott pénzed sehol nem lehetne nagyobb biztonságban egész Lanawinen, és bármikor hozzáférhetsz. Ennyit, és nem többet. Noha ez sem kevés.
*Tulajdonképpen az zavarja igazán, hogy a Radkraalban, mely épületet mostanra már igazán magáénak érez, saját hivatalában beszél úgy vele ez a mélységi, mintha valami kis írnokocska lenne, akinek az a dolga, hogy tudásvágyát kielégítse. Mintha Kámorf tenne szívességet, mintha az a szentély a Vashegy érdeke lenne.*
- Arra viszont nem tudunk, és nem is akarunk garanciát vállalni, hogy valamely befektetésed jövedelmező legyen. Ebben neked kell döntened.
*Kis mosoly.*
- Magas pártfogásom révén a Hadúr elé tudom terjeszteni ötleted, és ha ő is pártolóan fordul a felépítendő templom ügyéhez, akkor a szükséges házhelyet kedvezményesen kaphatod meg – ki tudja, esetleg ingyen – én pedig, *ültében egy kis meghajlás* mivel építész volnék, a tervezést vállalhatom, amennyiben ezzel megtisztelsz. Mint a Vasbank nagyra becsült ügyfelének, jutányos árat számolnék munkámért. És igen, ha minden rendben megy, a szentély jó eséllyel megépül, akár határidőre. De mint az elején mondtam, annyi mindennel nem lehet számolni... így garantálni sem lehet a biztos sikert.
*Legszívesebben páros lábbal rúgná ki a magáról megfeledkezett sötételfet és kis barátnőjét, de újabb meglepetés következik. Ez már lényegesen kellemesebbnek látszik, hiszen ha Hubi nem téved nagyot, Kámorf tulajdonképpen felajánlotta neki a félvért. Ez okból kis ideig rajta felejti pillantását Leirán, mintha a legjobb megoldást fontolgatná a problémára. Vagy mérlegelné az ajánlat értékét. Végül elmosolyodva teszi le pipáját az asztalra.*
- Nagy örömömre szolgál, ha lovagiasnak ismernek, semmi sem szomorítana jobban, mint ha ez a kép töredezetté válna. Ezért e bájos leány *kis kézmozdulat és mosoly Leira felé* ma estére személyes vendégem. Úgy a szállását, mint a vacsorát az én számlámra fogják írni a Vaskorsó Tavernában.
*Hubi sejti, hogy nem pontosan ilyen vendéglátásra számítottak, de egyrészt bízik benne, hogy a matróna sem talált rangjához méltó szállást, és ismét a kancellár vendégszeretetét fogja élvezni, másrészt pedig a jóllakott ember könnyebb szívvel utasít vissza akár egy ínyencfalatot is. Márpedig Hubit szinte elkapatták ezekben a napokban. A kérdés persze marad: Kámorf mit szól mindehhez? Hubi mindenesetre akkor is kegyes, ha éppen felbosszantják. Most is. Így kivár egy kicsit, hogy a mélységi elnézését kérhesse orcátlanságáért.*
*A jó kancellár már nem fiatal ember, és eseményekben gazdag élete során volt szerencséje megtapasztalni egyet, s mást. Ennek megfelelően elég nagy biztonsággal gondolhatja azt, hogy nem igazán tudják meglepni. A kancellár nem szereti a meglepetéseket. Ennél jobban csak tévedni utál. Most pedig mindkettőben része van. Más kérdés, hogy a képmutatásban évtizedek rutinjával rendelkezik, így a nyájas mosoly akkor sem változik, amikor Kámorf részletezni kezdi a részletezni való részleteket.
~Mit képzel ez rólam? Én garantáljam a biztos üzletet?~
Mikor Kámorf befejezi, Hubi egyetértően bólint egyet, aztán az asztal széléről maga elé húzza a sötételf pénzét rejtő szütyőt, és a nőstény felé tolja. Kezét egyelőre rajta hagyja, de ha Kámorf a válasz után vinné az egészet, természetesen megkapja.*
- Egy dolog van az életben, amit könnyedén kiszámíthatunk, kedvesem. Ez pedig a kiszámíthatatlanság. Nagyon kevés dologra van garancia, s ezek egyike a Vasbank. De sajnos a Vasbank sem rendelkezik az istenek mindenhatóságával, és csupán egy dolgot tud garantálni. Mégpedig azt, hogy a nálunk hagyott pénzed sehol nem lehetne nagyobb biztonságban egész Lanawinen, és bármikor hozzáférhetsz. Ennyit, és nem többet. Noha ez sem kevés.
*Tulajdonképpen az zavarja igazán, hogy a Radkraalban, mely épületet mostanra már igazán magáénak érez, saját hivatalában beszél úgy vele ez a mélységi, mintha valami kis írnokocska lenne, akinek az a dolga, hogy tudásvágyát kielégítse. Mintha Kámorf tenne szívességet, mintha az a szentély a Vashegy érdeke lenne.*
- Arra viszont nem tudunk, és nem is akarunk garanciát vállalni, hogy valamely befektetésed jövedelmező legyen. Ebben neked kell döntened.
*Kis mosoly.*
- Magas pártfogásom révén a Hadúr elé tudom terjeszteni ötleted, és ha ő is pártolóan fordul a felépítendő templom ügyéhez, akkor a szükséges házhelyet kedvezményesen kaphatod meg – ki tudja, esetleg ingyen – én pedig, *ültében egy kis meghajlás* mivel építész volnék, a tervezést vállalhatom, amennyiben ezzel megtisztelsz. Mint a Vasbank nagyra becsült ügyfelének, jutányos árat számolnék munkámért. És igen, ha minden rendben megy, a szentély jó eséllyel megépül, akár határidőre. De mint az elején mondtam, annyi mindennel nem lehet számolni... így garantálni sem lehet a biztos sikert.
*Legszívesebben páros lábbal rúgná ki a magáról megfeledkezett sötételfet és kis barátnőjét, de újabb meglepetés következik. Ez már lényegesen kellemesebbnek látszik, hiszen ha Hubi nem téved nagyot, Kámorf tulajdonképpen felajánlotta neki a félvért. Ez okból kis ideig rajta felejti pillantását Leirán, mintha a legjobb megoldást fontolgatná a problémára. Vagy mérlegelné az ajánlat értékét. Végül elmosolyodva teszi le pipáját az asztalra.*
- Nagy örömömre szolgál, ha lovagiasnak ismernek, semmi sem szomorítana jobban, mint ha ez a kép töredezetté válna. Ezért e bájos leány *kis kézmozdulat és mosoly Leira felé* ma estére személyes vendégem. Úgy a szállását, mint a vacsorát az én számlámra fogják írni a Vaskorsó Tavernában.
*Hubi sejti, hogy nem pontosan ilyen vendéglátásra számítottak, de egyrészt bízik benne, hogy a matróna sem talált rangjához méltó szállást, és ismét a kancellár vendégszeretetét fogja élvezni, másrészt pedig a jóllakott ember könnyebb szívvel utasít vissza akár egy ínyencfalatot is. Márpedig Hubit szinte elkapatták ezekben a napokban. A kérdés persze marad: Kámorf mit szól mindehhez? Hubi mindenesetre akkor is kegyes, ha éppen felbosszantják. Most is. Így kivár egy kicsit, hogy a mélységi elnézését kérhesse orcátlanságáért.*
92. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2018-10-25 11:12:44
Üzenet elküldve: 2018-10-25 11:12:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Habrertus és Leira//
* Hamar megoldódni látszik az elveszett társnője ügye. És kedvesen, megértően mosolyog Leirára, ahogy zavarát enyhíteni próbálja a magyarázattal.*
~ Milyen átlátszó hazugság? Ha a széf helyét és a kinyitását akarnám kikémlelni, én is ezzel a történettel érnék vissza.~
* Nem hagyja nyugodni, hogy esetleg a druida mégsem az, akinek mondja magát. És ezt azonnal szóvá is teszi.*
-Ne aggódj, kedvesem! *mondja a karját megsimítva* Itt barátok között vagy. Legközelebb szólj csak bárkinek és majd mondani fogja, hogyan találsz vissza.
Nem kell szégyenlősködni.
* Miután a helyzetet tisztázták, épp kijön a bank vezetője a másik férfival és megkönnyebbülhet a mélységi főhősünk, hogy nem egy elhúzódó tárgyalásról van szó, mint az ő esetében.*
~ Még jó, hogy a kancellár nem vette észre, hogy egyedül bóklászott egy idegen a Vas Bank folyosóin és szobáiban!~
* Kicsit kellemetlenül érzi magát, ez kivételesen ki is ül az arcára. Ám szerencsére már tudja, hogy mit szeretne mondani, ezért gyorsan válaszolni is tud.*
-Az ajánlata az előnyeivel és hátrányaival együtt végül úgy érzem, hogy teljes mértékben elfogadható. Csak pár apróságot kell átbeszélnünk. Csak részletek.
Próbáltam utána gondolni, hogy mik voltak a környék sikeres templom építéseiben a közösek, de nem jutott eszembe egy sem, amelyik időben elkészült volna a terveknek megfelelően Lanawinen.
Ha lenne szíves prezentálni néhányat, ami megnyugtatna engem, hogy ezúttal nem egy évekkel a határidő után elkészülő szent helyről beszélünk, akkor én nyugodt lélekkel hagynám itt a támogatás visszatérítendő részét.
* Egyre inkább szélesebben mosolyog és bizakodóan néz Habrertus szemeibe. Teljesen őszintén mondta, hogy egyetlen szentély felépítését nem látta, de még csak nem is hallott a környéken. Arthenioré már jóval az előtt állt, mint hogy megismerte volna a várost. De legjobb tudása szerint ez nem a pár éve odaköltözése miatt van, hanem mert senki sincs már, aki életében látta volna elkészültét.
Egyedül a Tündérkert átalakulása van, amit ismer, ha azt szakrális jellege miatt besoroljuk a kőépítmények közé. De tekintve honnan jött, elég rossz híre van a sötétben tevékenykedő papoknak és az emberáldozatoknak, hogy elképzelhetetlennek tartsa, hogy egy egész város rajongana, ha Sa'Tereth számára itt központot csinálnának.*
~ Igaz én magam kötöttem ki, hogy minden vallási irány kapjon helyet és valami kis hely őket is megilletne.
De remélhetőleg nem azzal akar megnyugtatni Amon Ruadh pénzügyi vezetője, hogy rutinból fel tudnak állítani egy imádkozóhelyet a Vér és Halál hírnökei.~
* Figyelmesen hallgatja a választ eközben és ha mégsem volna megnyugtató példa, akkor kénytelen a kérdéses részt visszakérni és csupán az 1000 aranyas önzetlen felajánlását itt hagyni a célra.
Dühíti még mindig társnője szótlansága, viszont az ő ügyét is úgy érzi, hogy alkalmas a pillanat tovább gördíteni.*
-És lenne még egy fontos teendőnk. Leria nem rendelkezik estére szállással. Talán valakinél elaludhatna...
Igen kedves, ártatlan leány, nem lesz vele baj. *simítja meg ismét az érintett vállát* És amennyire Önt lovagiasnak megismertem...
91. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2018-10-25 11:05:59
Üzenet elküldve: 2018-10-25 11:05:59
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 173
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Habrertus//
*A tündérúr jobb híján a felé hajlong, hogy felkeresi a nevezett kancellárt. Az őr tegnap este a nevet nem említette így csak annyit tud róla, hogy kancellár. Egy nagyobb melákféle embert pillant meg, aki hozzá hasonlóan úgy nézelődik, mint aki először jár itt. Hősünk a nyomába szegődik mert így nem neki kell előkutatni a kancellárt, hanem megteszi más helyette. A markáns fickót hamar beéri és pont elkapja a kopogása pillanatát, így odasettenkedik az ajtóhoz. Az ajtó előtt már hárman várakoznak, mert érkezésükkor egy kopasz ember szintúgy várakozik.*
- Üdv! Kancellárhoz mindenki?
*Nem árt rákérdezni ha már ilyen szép csokorba fonódtak az ajtó előtt. A másik két fickó szándéka ismeretlen, a sajátja ismert, papírért jött de nem a latrinához valóért.*
*A tündérúr jobb híján a felé hajlong, hogy felkeresi a nevezett kancellárt. Az őr tegnap este a nevet nem említette így csak annyit tud róla, hogy kancellár. Egy nagyobb melákféle embert pillant meg, aki hozzá hasonlóan úgy nézelődik, mint aki először jár itt. Hősünk a nyomába szegődik mert így nem neki kell előkutatni a kancellárt, hanem megteszi más helyette. A markáns fickót hamar beéri és pont elkapja a kopogása pillanatát, így odasettenkedik az ajtóhoz. Az ajtó előtt már hárman várakoznak, mert érkezésükkor egy kopasz ember szintúgy várakozik.*
- Üdv! Kancellárhoz mindenki?
*Nem árt rákérdezni ha már ilyen szép csokorba fonódtak az ajtó előtt. A másik két fickó szándéka ismeretlen, a sajátja ismert, papírért jött de nem a latrinához valóért.*
90. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2018-10-25 10:16:18
Üzenet elküldve: 2018-10-25 10:16:18
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Habrertus//
*Mivel a kapuőrrel mindent megbeszéltek, így Lanzri nyomban a Radkraal felé veszi az irányt.*
~Kancellár.~
*Muszáj ízlelgetnie kicsit ezt a megnevezést, hiszen idegenként csendül fülében. Feléjük tisztviselő, vagy főtisztviselő úr volt a megszólítás, nem pedig az, hogy kancellár.*
~Kíváncsi leszek, hogy milyen ember.~
*A tisztviselőkben munkálkodik egyfajta felsőbbrendű érzet, amit igen gyakran és kíméletlenül használnak ki. Hiába, a hatalom ezt teszi, a fejedelmi rendeletek és kiváltságlevelek teljes felügyelete pedig nem kis hatalom.*
~Láttam már olyan tisztviselőt is, aki egyházi személy létére mocskosabb volt, mint az iszap.~
*Menet közben körbenéz, hiszen ez az első alkalom, hogy itt jár. Egyébként sem sok hasonló helyhez volt még szerencséje, szóval van mit nézni.*
~Igazán takaros.~
*Némi időt vesz igénybe, míg megleli a Kancellárhoz vezető ajtót. A Radkraal nem egy labirintus, de egy idegen számára bizony nyújthat némi útvesztőt. Sebaj, legfeljebb megkérdez valakit, hogy hová kell mennie pontosan. Nem szégyen az.
Így vagy úgy, de Lanzri célba ér.
Kopogtat az ajtón, hogy jelezze belépési szándékát. Amíg nem kap erre jelzést, vagy bármit, addig türelmesen várakozik.*
*Mivel a kapuőrrel mindent megbeszéltek, így Lanzri nyomban a Radkraal felé veszi az irányt.*
~Kancellár.~
*Muszáj ízlelgetnie kicsit ezt a megnevezést, hiszen idegenként csendül fülében. Feléjük tisztviselő, vagy főtisztviselő úr volt a megszólítás, nem pedig az, hogy kancellár.*
~Kíváncsi leszek, hogy milyen ember.~
*A tisztviselőkben munkálkodik egyfajta felsőbbrendű érzet, amit igen gyakran és kíméletlenül használnak ki. Hiába, a hatalom ezt teszi, a fejedelmi rendeletek és kiváltságlevelek teljes felügyelete pedig nem kis hatalom.*
~Láttam már olyan tisztviselőt is, aki egyházi személy létére mocskosabb volt, mint az iszap.~
*Menet közben körbenéz, hiszen ez az első alkalom, hogy itt jár. Egyébként sem sok hasonló helyhez volt még szerencséje, szóval van mit nézni.*
~Igazán takaros.~
*Némi időt vesz igénybe, míg megleli a Kancellárhoz vezető ajtót. A Radkraal nem egy labirintus, de egy idegen számára bizony nyújthat némi útvesztőt. Sebaj, legfeljebb megkérdez valakit, hogy hová kell mennie pontosan. Nem szégyen az.
Így vagy úgy, de Lanzri célba ér.
Kopogtat az ajtón, hogy jelezze belépési szándékát. Amíg nem kap erre jelzést, vagy bármit, addig türelmesen várakozik.*
89. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2018-10-24 15:54:49
Üzenet elküldve: 2018-10-24 15:54:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 182
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//NAPVÁLTÁS//
*Miután az őrség beengedte, felbaktat a Radkraalnak nevezett épületig. A Kancellárt sehol nem látja, az láthatóan alszik. A maga részéről ez így is jó, mert nem siet, ezért miután alaposan bezörgetett, letelepszik az ajtó mellé és reggelijét kezdi majszolgatni. Amúgy is kimaradt neki a reggeli, mert nem akarta a kis Latliet felzavarni ezzel.*
- Jössz-hát, jössz hát
Eljössze-e a fához?
Hol lógattak egy fickót
Ki hármat is levágott
Furcsa dolgok történnek itt
Furcsább a furcsábbnál
Ha találkoznánk éjfélkor
Az akasztófánál...*dúdolgatja maga elé nyammogás közben.*
*Miután az őrség beengedte, felbaktat a Radkraalnak nevezett épületig. A Kancellárt sehol nem látja, az láthatóan alszik. A maga részéről ez így is jó, mert nem siet, ezért miután alaposan bezörgetett, letelepszik az ajtó mellé és reggelijét kezdi majszolgatni. Amúgy is kimaradt neki a reggeli, mert nem akarta a kis Latliet felzavarni ezzel.*
- Jössz-hát, jössz hát
Eljössze-e a fához?
Hol lógattak egy fickót
Ki hármat is levágott
Furcsa dolgok történnek itt
Furcsább a furcsábbnál
Ha találkoznánk éjfélkor
Az akasztófánál...*dúdolgatja maga elé nyammogás közben.*
88. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2018-10-23 20:20:13
Üzenet elküldve: 2018-10-23 20:20:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Kilvard//
*Vendége könnyen elfogadja Hubi kissé homályos válaszát, és a kancellár pontosan tudja, hogy ennek oka nem ott keresendő, hogy Kilvard elfogadta volna azt. Épp ellenkezőleg lehet. Csak kellő intelligenciával és diplomáciai érzékkel megáldott férfiúként megérezhette, hogy erről a kérdésről még hosszasan eldiskurálhatnak, de akkor sem fog bővebb felvilágosítást kapni. Hubi pedig kedveli az okos és megfontolt embereket.*
- Ó, hogyne. *mosolyog nyájasan, és egy jókedvű sárkanyhoz hasonlatosan eregeti a füstöt az orrából* Ha avatott kéz indítja útnak, a nyíl rendszerint célba talál. No de bárkiről hihetjük azt, hogy mesteri céllövő, míg íjat nem adunk a kezébe, és ennek ellenkezője be nem bizonyosodik.
*De most már ő is érzi, hogy elég lesz a hasonlatokból, nemcsak Kilvard, aki leszámolja elé a részletet. A kancellár, pipáját letéve, maga is átszámolja az aranyakat, helyeslően bólint, majd miután végzett a papírmunkával, Kilvard nyugtáját a férfinek nyújtja.*
- Teljesen megértelek, barátom. *bólogat, amikor a mágus zűrzavaros időkről, és ezek árnyoldalairól beszél* Természetesen semmi akadálya annak, hogy megbízottad hozza el a következő részleteket, s mivel késedelembe sohasem esvén, megbízhatóan törlesztettél, némi késének sem lehet rád nézve hátrányos következménye.
*Mikor Kilvard távozik, Hubi is felemelkedik asztala mögül, és miután biztosította vendégét, hogy a Mágustorony mesterének üzenetét átadja, búcsút is vehetnek egymástól. Miután becsukódott az ajtó Kilvard mögött, a joviális mosoly is lehervad a kancellár képéről. Sokért nem adná, ha megtudhatná, hogy ki fecsegett Abogrnak. Erre egyelőre sok esély nincs. Visszaül, egy lapot húz maga elé, és pár sort ír rá. Adandó alkalommal el fogja küldeni Synmirába.*
//Kámorf, Leria//
- Parancsoljatok befáradni!
*A derék kancellár ismét nyájasan mosolyog, ahogy kinyitja az ajtót, és odakint várakozó leányokra pillant.*
- Remélem megbocsátjátok nekem e kis várakozást, de fontos volt szót váltanom ezzel az urasággal.
*Visszaül a székébe, miután mindkét vendégét hellyel kínálta.*
- És talán nektek is alkalmatok nyílt rá, hogy ajánlatom átgondoljátok.
*Kis mosollyal dől hátra, és persze nem ő lenne Habrertus, ha nem az jutna eszébe, hogy egy más természetű ajánlat elfogadása esetén, mellyel még nem rukkolt elő, Kámorfék mégis részesülhetnének további kedvezményekben a Vasbank szolgáltatásait illetően.*
*Vendége könnyen elfogadja Hubi kissé homályos válaszát, és a kancellár pontosan tudja, hogy ennek oka nem ott keresendő, hogy Kilvard elfogadta volna azt. Épp ellenkezőleg lehet. Csak kellő intelligenciával és diplomáciai érzékkel megáldott férfiúként megérezhette, hogy erről a kérdésről még hosszasan eldiskurálhatnak, de akkor sem fog bővebb felvilágosítást kapni. Hubi pedig kedveli az okos és megfontolt embereket.*
- Ó, hogyne. *mosolyog nyájasan, és egy jókedvű sárkanyhoz hasonlatosan eregeti a füstöt az orrából* Ha avatott kéz indítja útnak, a nyíl rendszerint célba talál. No de bárkiről hihetjük azt, hogy mesteri céllövő, míg íjat nem adunk a kezébe, és ennek ellenkezője be nem bizonyosodik.
*De most már ő is érzi, hogy elég lesz a hasonlatokból, nemcsak Kilvard, aki leszámolja elé a részletet. A kancellár, pipáját letéve, maga is átszámolja az aranyakat, helyeslően bólint, majd miután végzett a papírmunkával, Kilvard nyugtáját a férfinek nyújtja.*
- Teljesen megértelek, barátom. *bólogat, amikor a mágus zűrzavaros időkről, és ezek árnyoldalairól beszél* Természetesen semmi akadálya annak, hogy megbízottad hozza el a következő részleteket, s mivel késedelembe sohasem esvén, megbízhatóan törlesztettél, némi késének sem lehet rád nézve hátrányos következménye.
*Mikor Kilvard távozik, Hubi is felemelkedik asztala mögül, és miután biztosította vendégét, hogy a Mágustorony mesterének üzenetét átadja, búcsút is vehetnek egymástól. Miután becsukódott az ajtó Kilvard mögött, a joviális mosoly is lehervad a kancellár képéről. Sokért nem adná, ha megtudhatná, hogy ki fecsegett Abogrnak. Erre egyelőre sok esély nincs. Visszaül, egy lapot húz maga elé, és pár sort ír rá. Adandó alkalommal el fogja küldeni Synmirába.*
//Kámorf, Leria//
- Parancsoljatok befáradni!
*A derék kancellár ismét nyájasan mosolyog, ahogy kinyitja az ajtót, és odakint várakozó leányokra pillant.*
- Remélem megbocsátjátok nekem e kis várakozást, de fontos volt szót váltanom ezzel az urasággal.
*Visszaül a székébe, miután mindkét vendégét hellyel kínálta.*
- És talán nektek is alkalmatok nyílt rá, hogy ajánlatom átgondoljátok.
*Kis mosollyal dől hátra, és persze nem ő lenne Habrertus, ha nem az jutna eszébe, hogy egy más természetű ajánlat elfogadása esetén, mellyel még nem rukkolt elő, Kámorfék mégis részesülhetnének további kedvezményekben a Vasbank szolgáltatásait illetően.*
87. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2018-10-22 21:04:35
Üzenet elküldve: 2018-10-22 21:04:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 305
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 305
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Habrertus//
~Synmira. Bizonyára az úgynevezett Szilánkokról van szó.~
-Értem.
*Arca kifejezéstelen marad, de határozottan bólint, jelezvén, hogy tudomásul vette az elhangzottakat. Az, hogy a kancellár nem cáfolja a híresztelést, elég indok rá, hogy higgye a tündér szavait.*
-Számít az is, ki használja a nyilat.
*Fűzi hozzá az impozáns hasonlatoshoz, majd előredőlve előveszi az erszényt.*
-egy havi járandóság.
*Dörmögi inkább magának, miközben kiszámolja a kétszer száztizenhét aranyat.*
-Íme.
*Tolja szépen feltornyozva a 234 aranyat Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr elé. .*
-Legközelebb egy hónap múlva jövök, ha minden jól megy.
*Teríti magára a talárt felállva székéből, de megvárja, hátha a kancellár óhajt még valamit.*
-Az esetleges késésem ugyanakkor nem jelenti a tartozásom elmaradását. Gondterhelt idők ezek, sosem látjuk a holnapot. Könnyen meglehet az is, hogy megbízok valakit e feladattal.
*Biccent joviális mosoly kíséretében a kancellár felé, majd megfordul és a kilincsért nyúl.*
-Ó, ha látná Taitos mestert, kérem adja át neki, hogy Abogr mester látni kívánja.
*Nem hiszi, hogy bármely mágus, ki e nap alatt mozog, ellenállna a Nagymester invitációjának.*
-Minden jót kancellár uram.
~Synmira. Bizonyára az úgynevezett Szilánkokról van szó.~
-Értem.
*Arca kifejezéstelen marad, de határozottan bólint, jelezvén, hogy tudomásul vette az elhangzottakat. Az, hogy a kancellár nem cáfolja a híresztelést, elég indok rá, hogy higgye a tündér szavait.*
-Számít az is, ki használja a nyilat.
*Fűzi hozzá az impozáns hasonlatoshoz, majd előredőlve előveszi az erszényt.*
-egy havi járandóság.
*Dörmögi inkább magának, miközben kiszámolja a kétszer száztizenhét aranyat.*
-Íme.
*Tolja szépen feltornyozva a 234 aranyat Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr elé.
.*-Legközelebb egy hónap múlva jövök, ha minden jól megy.
*Teríti magára a talárt felállva székéből, de megvárja, hátha a kancellár óhajt még valamit.*
-Az esetleges késésem ugyanakkor nem jelenti a tartozásom elmaradását. Gondterhelt idők ezek, sosem látjuk a holnapot. Könnyen meglehet az is, hogy megbízok valakit e feladattal.
*Biccent joviális mosoly kíséretében a kancellár felé, majd megfordul és a kilincsért nyúl.*
-Ó, ha látná Taitos mestert, kérem adja át neki, hogy Abogr mester látni kívánja.
*Nem hiszi, hogy bármely mágus, ki e nap alatt mozog, ellenállna a Nagymester invitációjának.*
-Minden jót kancellár uram.
86. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2018-10-22 15:21:00
Üzenet elküldve: 2018-10-22 15:21:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Kámorf mögött toporogva//
*Új hely, új arcok, új szokások, a feje pedig már zsong a sok gondolattól. Nem csoda, hogy az egész beszélgetés alatt egy szót sem szólt, inkább csak figyelt és igyekezett kiismerni a helyzetet… inkább kevesebb mint több sikerrel. Hatalmas, ismeretlen hely ez, elég egy percre elmélázni, vagy elgondolkodni, hogy eltévedjen, és tessék. Az egyetlen személy, akit némiképp ismerősének, sőt, már- már barátjának merne nevezni most sehol sincs, hiába keresi vagy szólongatja, helyette idegen arcok veszik körül minden oldalról… nem egy félős típus, ám most először esetlennek és sebezhetőnek érzi magát, főleg a fegyverei nélkül. Végül aztán, mielőtt még igazán pánikolni kezdene szerencsére újra rátalál úti társára*
- Hála az isteneknek!*sóhajt fel megkönnyebbülten, mikor meglátja a buzgón számolgató nőt* Azt hiszem sikerült eltévednem…*vakargatja szégyenlősen a tarkóját, mikor a társa végre felé fordul…*
*Új hely, új arcok, új szokások, a feje pedig már zsong a sok gondolattól. Nem csoda, hogy az egész beszélgetés alatt egy szót sem szólt, inkább csak figyelt és igyekezett kiismerni a helyzetet… inkább kevesebb mint több sikerrel. Hatalmas, ismeretlen hely ez, elég egy percre elmélázni, vagy elgondolkodni, hogy eltévedjen, és tessék. Az egyetlen személy, akit némiképp ismerősének, sőt, már- már barátjának merne nevezni most sehol sincs, hiába keresi vagy szólongatja, helyette idegen arcok veszik körül minden oldalról… nem egy félős típus, ám most először esetlennek és sebezhetőnek érzi magát, főleg a fegyverei nélkül. Végül aztán, mielőtt még igazán pánikolni kezdene szerencsére újra rátalál úti társára*
- Hála az isteneknek!*sóhajt fel megkönnyebbülten, mikor meglátja a buzgón számolgató nőt* Azt hiszem sikerült eltévednem…*vakargatja szégyenlősen a tarkóját, mikor a társa végre felé fordul…*
85. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2018-10-18 20:19:13
Üzenet elküldve: 2018-10-18 20:19:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Kilvard//
*Picit eltöpreng rajta, hogy – bár talán kézenfekvően hangzik, hiszen a Vashegy kancellárja – csak Kilvard ragaszkodik hozzá, hogy vaskancellárnak szólítsa. Ha jobban belegondol, nem is hangzik olyan rosszul. Egyáltalán nem. A gondolaton mosolyogva ül le az asztala mögé, és fogalma sincs, hogy miért érzi szükséget egy hegyes dísszel ellátott sisak beszerzésének?*
- Tehát a világ halad a maga útján, és nagy megrázkódtatás szükségeltetne hozzá, hogy kizökkenjen az eonok vágta keréknyomból. *bólogat helyeslően, majd kicsit aggodalmasabb arccal folytatja* Mindazonáltal a Vashegyre is eljutott híre az artheniori... hm... nyugtalanságnak. Forrón remélem, hogy a zűrzavar nem ért el a toronyig.
*Erre tulajdonképpen választ is kap vendégétől, hiszen ha a torony mestere Taitos után érdeklődik, nagy baj nem lehet arrafelé.*
- Taitos mester a Vashegyen vendégeskedett, és hacsak nem távozott azóta, még mindig itt kell lennie.
*Tesz egy diplomatikus kézmozdulatot.*
- Taitos mester a Vashegy leghívebb szövetségesének, Synmirának az elöljárója. Nem tartozik beszámolóval még nekem sem, hogy mikor érkezik, vagy mikor távozik.
*Mostanra végzett a pipa megtömésével és amikor a dohány felparázslik, és előbukkannak az első füstpamacsok, kis mosollyal dől hátra.*
- Ó, a hírek. *mosolyog bólogatva* Gyorsabban terjednek, mint a kilőtt nyílvessző, s mint annak röpte, olyan bizonytalanok is lehetnek.
*Egy pillanatig sem boldog, hogy már a torony nagy hatalmú mágusa is értesült a GSE-ről (gödörbéli sajnálatos események), de a maga részéről egyelőre sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánja az értesülést. Inkább egy lapot húz maga elé, és ahogy írni kezdi az elismervényt, tesz egy kézmozdulatot, jelezvén, hogy Kilvard leszámolhatja elé a részletet.*
- Ahogy mondod, Kilvard uram.
A hozzászólás írója (Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.10.18 20:20:46
*Picit eltöpreng rajta, hogy – bár talán kézenfekvően hangzik, hiszen a Vashegy kancellárja – csak Kilvard ragaszkodik hozzá, hogy vaskancellárnak szólítsa. Ha jobban belegondol, nem is hangzik olyan rosszul. Egyáltalán nem. A gondolaton mosolyogva ül le az asztala mögé, és fogalma sincs, hogy miért érzi szükséget egy hegyes dísszel ellátott sisak beszerzésének?*
- Tehát a világ halad a maga útján, és nagy megrázkódtatás szükségeltetne hozzá, hogy kizökkenjen az eonok vágta keréknyomból. *bólogat helyeslően, majd kicsit aggodalmasabb arccal folytatja* Mindazonáltal a Vashegyre is eljutott híre az artheniori... hm... nyugtalanságnak. Forrón remélem, hogy a zűrzavar nem ért el a toronyig.
*Erre tulajdonképpen választ is kap vendégétől, hiszen ha a torony mestere Taitos után érdeklődik, nagy baj nem lehet arrafelé.*
- Taitos mester a Vashegyen vendégeskedett, és hacsak nem távozott azóta, még mindig itt kell lennie.
*Tesz egy diplomatikus kézmozdulatot.*
- Taitos mester a Vashegy leghívebb szövetségesének, Synmirának az elöljárója. Nem tartozik beszámolóval még nekem sem, hogy mikor érkezik, vagy mikor távozik.
*Mostanra végzett a pipa megtömésével és amikor a dohány felparázslik, és előbukkannak az első füstpamacsok, kis mosollyal dől hátra.*
- Ó, a hírek. *mosolyog bólogatva* Gyorsabban terjednek, mint a kilőtt nyílvessző, s mint annak röpte, olyan bizonytalanok is lehetnek.
*Egy pillanatig sem boldog, hogy már a torony nagy hatalmú mágusa is értesült a GSE-ről (gödörbéli sajnálatos események), de a maga részéről egyelőre sem cáfolni, sem megerősíteni nem kívánja az értesülést. Inkább egy lapot húz maga elé, és ahogy írni kezdi az elismervényt, tesz egy kézmozdulatot, jelezvén, hogy Kilvard leszámolhatja elé a részletet.*
- Ahogy mondod, Kilvard uram.
A hozzászólás írója (Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.10.18 20:20:46
84. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2018-10-18 14:59:22
Üzenet elküldve: 2018-10-18 14:59:22
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 273
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Megfontolt
//Az előtérben//
* A Hifeti leánynak igazán nem okoz nehézséget megérteni és követni a kancellár gondolatmenetét és végső ajánlatát. Nem is erőlködik túl sok időhúzással, hiszen egy pillanat alatt válaszolni tud, addig rezdületlen a mosoly arcán.
Roppant kellemetlenül érzi magát, mikor megunja a vele szemben ülő ezt a hosszúra nyúlt másodpercet. És újabb neheztelő tekintettel jutalmazza a druidát, kit eleddig teljesen hiábavalóan hozott magával.*
~ Legalább valamit mondhatott volna, amíg én átgondolom az anyagiakat.~
* Még szélesebbre húzódik a szája, ahogy visszafordul a férfihoz.*
-Hát természetesen! Már kérni is akartam, hogy tartsunk egy kis pihenőt. Ez a sok munka úgy kifárasztott, hogy kicsit fel kell üdítenem magam.
* A két hölgy kilép a szoba ajtaján és a mélységi érdeklődve méri végig az ott várakozó alakot. Olyannak tűnik, akivel érdemes megismerkedni. De kellemetlenül hosszúnak is ígérkezhet az ő ügye rendezése, ezért most már bánja, hogy nem adott hamar választ. Amikor bemennek az erősebb nem tagjai és magukra maradnak a szebbik, barátnőjéhez fordul.*
-Nem erőltetem, hogy társalogj a jó kancellárral. Sokan mások is idegesek lennének. Csak maradj csöndben, amíg meg nem nyugszol és én addig...
* Különös érzés keríti a hatalmába és úgy hagyja félbe a mondatot, mintha pengével vágták volna ketté.
Meg van győződve róla, hogy már másfél fordulatot tett maga körül, de szeme még nem látta meg Leirát. Amikor kifelé jöttek, egészen biztos, hogy mellette volt.*
~ Ó, az istenekre! Ügye nem egy tolvajt hoztam mégis csak magammal, aki most rabolja ki a Vas Bankot a pénzemmel?
Azonnal ki kell vennem mindent!~
* Mivel épp senki sem látja, elkezd az ujjain számolni. Bár lassan dolgozik, kevésbé éles elmém nem jön rá, hogy milyen műveleteket végezhet.
De egészen biztosan a templommal vagy az ide elhelyezett pénzével kapcsolatos.
Szemét közben mindvégig forgatja és éberen sasolja a legapróbb részletekre is figyelve. Sosem tudni, mikor vesz észre valamit, ami a Jövő előszele. Mondjuk egy tolvaj surranását vagy egy fontos beszélgetés töredékét.*
-Egyszer ne bánnám meg a jó szívemet!
* Dohog magában tehetetlenül és folytatja a számolást.*
83. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2018-10-18 00:27:48
Üzenet elküldve: 2018-10-18 00:27:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 305
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 305
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Habrertus//
-A Vaskancellár, ahogy nevezik.
*Biccent mélyet és hagyja magát betessékelni az irodahelyiségbe.
Talárját igazítva helyet foglal a felkínált széken, kezeit egymásba fonja és a kancellárra függeszti tekintetét.*
-Néhány apróságot intézek a Nagymesternek, no meg a Vasbankkal kötött szerződés is megkívánja a jelenlétem.
*Maga is nagy híve az udvarias csevejnek és a felesleges köröknek, ezek adják a párbeszédek pikantériáját.*
-A végtelenség vénséges malomkereke szüntelen forgatja az idő ősvizét és nincs ember e ég alatt, ki meg tudná ezt állítani. De a Torony áll, egyéb jóhírrel nem szolgálhatok.
*Teszi keresztbe jobblábát térdén.*
-Hanem Taitost mestert nem lelem. Abogr mester látni kívánja.
*Futnak a ráncok homlokára, bozontos szemöldökeinek táncának hála.*
-Életét oltotta Mazoral tanácsosnak. Legalábbis így hírlik. De magának bizonyára nem mondok újat ezzel.
*Pödri meg szakállát, majd kissé melegebb hangvételre vált.*
-A járandóságom jöttem leróni. Ha jól emlékszem, ezúttal egy haviban egyeztünk meg.
-A Vaskancellár, ahogy nevezik.
*Biccent mélyet és hagyja magát betessékelni az irodahelyiségbe.
Talárját igazítva helyet foglal a felkínált széken, kezeit egymásba fonja és a kancellárra függeszti tekintetét.*
-Néhány apróságot intézek a Nagymesternek, no meg a Vasbankkal kötött szerződés is megkívánja a jelenlétem.
*Maga is nagy híve az udvarias csevejnek és a felesleges köröknek, ezek adják a párbeszédek pikantériáját.*
-A végtelenség vénséges malomkereke szüntelen forgatja az idő ősvizét és nincs ember e ég alatt, ki meg tudná ezt állítani. De a Torony áll, egyéb jóhírrel nem szolgálhatok.
*Teszi keresztbe jobblábát térdén.*
-Hanem Taitost mestert nem lelem. Abogr mester látni kívánja.
*Futnak a ráncok homlokára, bozontos szemöldökeinek táncának hála.*
-Életét oltotta Mazoral tanácsosnak. Legalábbis így hírlik. De magának bizonyára nem mondok újat ezzel.
*Pödri meg szakállát, majd kissé melegebb hangvételre vált.*
-A járandóságom jöttem leróni. Ha jól emlékszem, ezúttal egy haviban egyeztünk meg.
82. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2018-10-16 20:08:28
Üzenet elküldve: 2018-10-16 20:08:28
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Kilvard//
*A kancellár tökéletesen megérti, hogy mélységinek és kis barátnőjének alaposan át kell gondolnia az előállt helyzetet. Nem is kívánja őket sürgetni, épp ellenkezőleg. Előzékenyen kitessékeli őket a Radkraal folyosójára egyéb, fontos elfoglaltságaira hivatkozva. Ezek között szerepel a pipára gyújtás is, bár aggódva veszi észre, hogy dohánya alig maradt. Az a gnóm atyafi leleményes módon szabadította meg tartalékai jelentős részétől. Odakint azonban újabb meglepetés várja, Kilvard személyében. Ismét elnézést kér a hölgyektől, és reményét fejezi ki, hogy a Radkraal kissé komor ünnepélyességét nem érzik méltatlannak, majd Kilvard felé int, mint fontos teendőinek megtestesítője felé.*
- Á, barátom! *mosolyodik el nyájasan, és egy kézmozdulattal invitálja beljebb hivatalába a vendéget* Örülök, hogy ismét jó egészségben láthatlak. Fáradj beljebb!
*Odabent aztán hellyel kínálja, majd íróasztala mögé kerülve haladéktalanul nekilát maradék dohányával megtömni a pipáját.*
- Mi járatban? *pillant fel közben nyájasan. Persze jól tudja, hogy Kilvard nem azért tesz meg időről időre nagyobb utat, mert a kancellár társaságát annyira kellemesnek találná. Csak hát Hubi imádja a felesleges köröket.*
- Mi újság a nagyvilágban? Már az idejét sem tudom, mikor tettem ki a lábam a Vashegyről. Szomjazom a hírekre.
*A kancellár tökéletesen megérti, hogy mélységinek és kis barátnőjének alaposan át kell gondolnia az előállt helyzetet. Nem is kívánja őket sürgetni, épp ellenkezőleg. Előzékenyen kitessékeli őket a Radkraal folyosójára egyéb, fontos elfoglaltságaira hivatkozva. Ezek között szerepel a pipára gyújtás is, bár aggódva veszi észre, hogy dohánya alig maradt. Az a gnóm atyafi leleményes módon szabadította meg tartalékai jelentős részétől. Odakint azonban újabb meglepetés várja, Kilvard személyében. Ismét elnézést kér a hölgyektől, és reményét fejezi ki, hogy a Radkraal kissé komor ünnepélyességét nem érzik méltatlannak, majd Kilvard felé int, mint fontos teendőinek megtestesítője felé.*
- Á, barátom! *mosolyodik el nyájasan, és egy kézmozdulattal invitálja beljebb hivatalába a vendéget* Örülök, hogy ismét jó egészségben láthatlak. Fáradj beljebb!
*Odabent aztán hellyel kínálja, majd íróasztala mögé kerülve haladéktalanul nekilát maradék dohányával megtömni a pipáját.*
- Mi járatban? *pillant fel közben nyájasan. Persze jól tudja, hogy Kilvard nem azért tesz meg időről időre nagyobb utat, mert a kancellár társaságát annyira kellemesnek találná. Csak hát Hubi imádja a felesleges köröket.*
- Mi újság a nagyvilágban? Már az idejét sem tudom, mikor tettem ki a lábam a Vashegyről. Szomjazom a hírekre.
81. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2018-10-11 21:18:43
Üzenet elküldve: 2018-10-11 21:18:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 305
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 305
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Habrertus//
*A lakomáról kifelé érte az üzenet és nem mondhatná, hogy nem könnyebbült meg. Egyrészt nem találta meg Taitos mestert, másrészt Abogr is megkerül végül. Minden jó, ha jó a vége. De ne szaladjunk ennyire előre.
Sietve masírozik be a Radkraal épületébe, de Habrertus irodájából bizony hangok szűrődnek, alighanem dolgozik a ravasz kecske.
Leül hát a helyiséggel szemben, tekintetét a csukott ajtóra függeszti és vár. Vár. Percek telnek el, ujjaival combján kezd dobolni. Meglepődve bámul le önkéntelen mozgó ujjaira, mik a tompán kiszűrődő hangok mellett az egyetlen zajforrást képezik épp a hatalmas épületben. Mi ez, türelmetlen lenne?
Bal kezével elkapja a jobbját és kezeit összefonja talárja rejtekében. Várakozik, ez egy ilyen munka.*
*A lakomáról kifelé érte az üzenet és nem mondhatná, hogy nem könnyebbült meg. Egyrészt nem találta meg Taitos mestert, másrészt Abogr is megkerül végül. Minden jó, ha jó a vége. De ne szaladjunk ennyire előre.
Sietve masírozik be a Radkraal épületébe, de Habrertus irodájából bizony hangok szűrődnek, alighanem dolgozik a ravasz kecske.
Leül hát a helyiséggel szemben, tekintetét a csukott ajtóra függeszti és vár. Vár. Percek telnek el, ujjaival combján kezd dobolni. Meglepődve bámul le önkéntelen mozgó ujjaira, mik a tompán kiszűrődő hangok mellett az egyetlen zajforrást képezik épp a hatalmas épületben. Mi ez, türelmetlen lenne?
Bal kezével elkapja a jobbját és kezeit összefonja talárja rejtekében. Várakozik, ez egy ilyen munka.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 462-481