Nincs játékban - Radkraal
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Radkraal | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 14 (261. - 280. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 462-481
280. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2019-07-31 01:22:06
Üzenet elküldve: 2019-07-31 01:22:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
//A pömpölés//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Úgy tűnik, a kancellárnak nosztalgiázáshoz van kedve, ezért Dora is akart-akaratlan visszapillant a múltjára, egyben arra is, amikor Rodarióval naphosszat hemperegtek a fickó szegénynegyedi putrijában, miután benyaltak egy vödör italt, és elszívtak pár ördögvigyort. Sajnos nem lenne kérdés, hogy testi adottságokat nézve melyik a jobb parti, a szemében élemedett korú kancellár, vagy az izmos elf bárd. Ám a lány ennek ellenére is itt van, és talán csak a hatalom és a pénz gondolata miatt érez így, talán a kancellárnak van valami megfoghatatlan bája, de valamiért jobban érzi magát itt, most.*
- Amikor… *Kezd bele mondandójába, mintha csak egy álomból ébredne. Úgy kell keresnie a szavakat.* Amikor én Artheniorban éltem, akkor is mindenki hált mindenkivel, úton-útfélen. Csak jól titkolták, eltüntették az esetleges nyomokat. *Habrertus pedig a gyerekről kezd beszélni, méghozzá meglepően rokonszenvezve. Dora ebben semmi örömtelit nem talál, sokkal inkább tréfásnak tartja az elnagyolt szavakat egy – mondjuk ki, ha fáj is – nőtlen uraságtól. Elmosolyodik.*
- Itt leszünk? Még nem ittam meg a Rhéa félelmét, de ha tudom, hogy ennyire fontos ez neked, nem is veszek… *Persze nem komolyan mondja, a dolog élét az is elveszi, hogy némi helyezkedés után lába tovább vándorol, izgalmasabb terepre érve. Dora eközben úgy dönt, megszabadul új kabátjától és ingétől is.*
- Természetesen nem kulcsoltam be. *Jelenti ki vigyorogva. Eszében sincs innen távozni, sőt, terpeszben elfészkeli magát a kancellár ölében, és megcsókolja. Keze a férfi nadrágjához vándorol, hogy kioldja azt.* Kopogás nélkül bejönni már eleve illetlenség volna. *Jegyzi meg közben, s ahogy lepillant, átfut rajta valami kellemes borzongás, ami még az előző estéjüknél is izgalmasabb hangulatot kölcsönöz. Ennek oka pedig nem más, hogy ismét, még ha közvetve is, a kancellári széken foglalhat helyet.*
A hozzászólás írója (Dorawyna Olaphine) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.07.31 01:22:36
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Úgy tűnik, a kancellárnak nosztalgiázáshoz van kedve, ezért Dora is akart-akaratlan visszapillant a múltjára, egyben arra is, amikor Rodarióval naphosszat hemperegtek a fickó szegénynegyedi putrijában, miután benyaltak egy vödör italt, és elszívtak pár ördögvigyort. Sajnos nem lenne kérdés, hogy testi adottságokat nézve melyik a jobb parti, a szemében élemedett korú kancellár, vagy az izmos elf bárd. Ám a lány ennek ellenére is itt van, és talán csak a hatalom és a pénz gondolata miatt érez így, talán a kancellárnak van valami megfoghatatlan bája, de valamiért jobban érzi magát itt, most.*
- Amikor… *Kezd bele mondandójába, mintha csak egy álomból ébredne. Úgy kell keresnie a szavakat.* Amikor én Artheniorban éltem, akkor is mindenki hált mindenkivel, úton-útfélen. Csak jól titkolták, eltüntették az esetleges nyomokat. *Habrertus pedig a gyerekről kezd beszélni, méghozzá meglepően rokonszenvezve. Dora ebben semmi örömtelit nem talál, sokkal inkább tréfásnak tartja az elnagyolt szavakat egy – mondjuk ki, ha fáj is – nőtlen uraságtól. Elmosolyodik.*
- Itt leszünk? Még nem ittam meg a Rhéa félelmét, de ha tudom, hogy ennyire fontos ez neked, nem is veszek… *Persze nem komolyan mondja, a dolog élét az is elveszi, hogy némi helyezkedés után lába tovább vándorol, izgalmasabb terepre érve. Dora eközben úgy dönt, megszabadul új kabátjától és ingétől is.*
- Természetesen nem kulcsoltam be. *Jelenti ki vigyorogva. Eszében sincs innen távozni, sőt, terpeszben elfészkeli magát a kancellár ölében, és megcsókolja. Keze a férfi nadrágjához vándorol, hogy kioldja azt.* Kopogás nélkül bejönni már eleve illetlenség volna. *Jegyzi meg közben, s ahogy lepillant, átfut rajta valami kellemes borzongás, ami még az előző estéjüknél is izgalmasabb hangulatot kölcsönöz. Ennek oka pedig nem más, hogy ismét, még ha közvetve is, a kancellári széken foglalhat helyet.*
A hozzászólás írója (Dorawyna Olaphine) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.07.31 01:22:36
279. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2019-07-30 19:26:21
Üzenet elküldve: 2019-07-30 19:26:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Ketten párban//
//A pömpölés?//
*Mielőtt töprengeni kezdene még megállapítja, hogy Dora igen sok tekintetben és aranyat. Most például a távozó párocskát tessékeli ki igen finom és tapintatos módon. Azután csak elkezd elmélkedni ezen a sebtében összehozott és igencsak szokatlan esküvőn, ami közben természetesen nem veszi észre, hogy Dora emiatt neheztelne rá.*
- Valóban? *pillant fel némi csodálkozással* Bevallom, ifjúkorom óta nem éltem Artheniorban, de emlékeim szerint akkoriban ennél szabadosabb volt a város. Természetesen előkelőbb körökben már akkor sem nézték jó szemmel, ha a fiatalok más a menyegző előtt az utódlás biztosításával voltak elfoglalva, de a pórnép körében ez nem számított annyira szokatlannak.
*Egy kicsit eltöpreng rajta, hogy ez nagy általánosságban is így volt-e, vagy csak ő igyekezett olyan körökben forogni ahol ez nem számított skandalumnak. Valószínűleg ez utóbbiról lehet szó, úgyhogy elmosolyodik.*
- No persze szinte biztosak lehetünk benne, hogy társadalmi raglétrán elfoglalt pozíció ide vagy oda, a szülők sohasem nézték jó szemmel, ha gyermekük könnyedén értelmezte az erkölcs fogalmát.
*Hubi hajlamos bármi semmiség felett hosszan moralizálni, bár az is igaz, hogy Aenae viselőssége egyáltalán nem apróság. Hacsak Waldrannak nem születik gyermeke könnyen lehet, hogy ennek a csitrinek a magzata lesz egykor a Vashegy ura. Vagy úrnője.*
- A kisasszony esetében persze nem beszélhetünk neheztelő felmenőkről, és azt sem hiszem, hogy Waldran nagyúr olyan fertelmes dolognak tartaná, hogy a fiatalok egy kis előleget vettek ki a házaséletből.
*Kicsit hátradől, és kíváncsian figyeli ahogy Dora az asztalra telepszik.*
- Akárhogy is, a születendő gyermeknek jó nevelésre... *tekintetével követi a lerepülő csizmákat* lesz szüksége. Akkor pedig itt leszek.
*Egy finom mosoly, és egy főhajtás Dora felé.*
- Itt leszünk.
*Valahol sejtette, hogy mi fog történni. Már csak Dora mozdulatai, arckifejezése is sokat sejtető volt, amikor pedig a lány mezítelen talpával incselkedni kezd, Hubi kicsit előrehajol, két kézzel ráfog Dora derekára és az asztal lapján kicsit oldalt húzza, hogy szembe kerüljön vele.*
- Mondd csak, bekulcsoltad az ajtót? *vigyorog felfelé, és ahogy egyik keze kicsit lejjebb, épp csak a combig csúszik le, arra gondol, hogy Dora hordhatna inkább szoknyát. Alkalmasint ezt szóvá is fogja tenni.*
//A pömpölés?//
*Mielőtt töprengeni kezdene még megállapítja, hogy Dora igen sok tekintetben és aranyat. Most például a távozó párocskát tessékeli ki igen finom és tapintatos módon. Azután csak elkezd elmélkedni ezen a sebtében összehozott és igencsak szokatlan esküvőn, ami közben természetesen nem veszi észre, hogy Dora emiatt neheztelne rá.*
- Valóban? *pillant fel némi csodálkozással* Bevallom, ifjúkorom óta nem éltem Artheniorban, de emlékeim szerint akkoriban ennél szabadosabb volt a város. Természetesen előkelőbb körökben már akkor sem nézték jó szemmel, ha a fiatalok más a menyegző előtt az utódlás biztosításával voltak elfoglalva, de a pórnép körében ez nem számított annyira szokatlannak.
*Egy kicsit eltöpreng rajta, hogy ez nagy általánosságban is így volt-e, vagy csak ő igyekezett olyan körökben forogni ahol ez nem számított skandalumnak. Valószínűleg ez utóbbiról lehet szó, úgyhogy elmosolyodik.*
- No persze szinte biztosak lehetünk benne, hogy társadalmi raglétrán elfoglalt pozíció ide vagy oda, a szülők sohasem nézték jó szemmel, ha gyermekük könnyedén értelmezte az erkölcs fogalmát.
*Hubi hajlamos bármi semmiség felett hosszan moralizálni, bár az is igaz, hogy Aenae viselőssége egyáltalán nem apróság. Hacsak Waldrannak nem születik gyermeke könnyen lehet, hogy ennek a csitrinek a magzata lesz egykor a Vashegy ura. Vagy úrnője.*
- A kisasszony esetében persze nem beszélhetünk neheztelő felmenőkről, és azt sem hiszem, hogy Waldran nagyúr olyan fertelmes dolognak tartaná, hogy a fiatalok egy kis előleget vettek ki a házaséletből.
*Kicsit hátradől, és kíváncsian figyeli ahogy Dora az asztalra telepszik.*
- Akárhogy is, a születendő gyermeknek jó nevelésre... *tekintetével követi a lerepülő csizmákat* lesz szüksége. Akkor pedig itt leszek.
*Egy finom mosoly, és egy főhajtás Dora felé.*
- Itt leszünk.
*Valahol sejtette, hogy mi fog történni. Már csak Dora mozdulatai, arckifejezése is sokat sejtető volt, amikor pedig a lány mezítelen talpával incselkedni kezd, Hubi kicsit előrehajol, két kézzel ráfog Dora derekára és az asztal lapján kicsit oldalt húzza, hogy szembe kerüljön vele.*
- Mondd csak, bekulcsoltad az ajtót? *vigyorog felfelé, és ahogy egyik keze kicsit lejjebb, épp csak a combig csúszik le, arra gondol, hogy Dora hordhatna inkább szoknyát. Alkalmasint ezt szóvá is fogja tenni.*
278. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2019-07-23 11:04:17
Üzenet elküldve: 2019-07-23 11:04:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
//Hárman párban//
//A pömpölés megakadályozása//
*Dora visszatér Nirssel, és ő is az asztalhoz lép, bár ő a kancellár oldalát választja. Az elf nem éppen egy nagy hangulatember, nem fogja meg ez az egész házassági hercehurca, de szeret színészkedni, ezért (nem) úrihölgyhöz méltóan elragadtatja magát, amikor a házasság Nirs oldaláról is bejegyzésre kerül, és udvariasan megtapsolja a párt, na persze nem úgy, mint valami színdarabot, de azért nem kíméli őket.*
- Gratulálunk. *Mosolyog mézesmázosan. Valahol tetszene is neki ez a házasság-dolog, főleg így, hogy nincsenek nagy, habos-babos ruhák meg potyogó virágszirmok, de a lelke mélyén tudja, hogy ebben se lelné semmi örömét. A házasság egy olyan fokú kötöttség, ami nagyon furán venné ki magát Doránál. Nem az a típus, aki virágmintás köténykében sütögetné a pitét Habrertusnak, és nagyon reméli, hogy ez már a férfinak is feltűnt.*
- Menjetek, sok boldogságot a továbbiakra is!
*Dora tapintatos mosollyal várja, hogy az ajtó szépen becsukódjon, de ekkor már figyelmét a kancellárra fordítja. Tulajdonképpen valahol arra számít, hogy a férfi szintén vele törődik majd, de úgy tűnik, a furcsa páros rejtélye jobban foglalkoztatja. Ami felettébb bosszantó.*
- Nem tudom, hogy errefelé mi a szokás, de Artheniorban elég kellemetlen, ha a kedves ara már azelőtt hasas, hogy házasodna. Kagaenae-n pedig már igen látszott. *Dora megkerüli a kancellárt, kezét végighúzza a csodálatos szék háttámláján, majd egyszerűen, amolyan sarki lányosan helyet foglal az asztalon, sőt, még vadi új csizmáit is lerúgja.*
- Valamit elkezdtünk az előbb. *Mondja, és lábfeje végigsimít Habrertus lábszárán. Persze a Dora-féle kaján mosoly sem marad el.*
//A pömpölés megakadályozása//
*Dora visszatér Nirssel, és ő is az asztalhoz lép, bár ő a kancellár oldalát választja. Az elf nem éppen egy nagy hangulatember, nem fogja meg ez az egész házassági hercehurca, de szeret színészkedni, ezért (nem) úrihölgyhöz méltóan elragadtatja magát, amikor a házasság Nirs oldaláról is bejegyzésre kerül, és udvariasan megtapsolja a párt, na persze nem úgy, mint valami színdarabot, de azért nem kíméli őket.*
- Gratulálunk. *Mosolyog mézesmázosan. Valahol tetszene is neki ez a házasság-dolog, főleg így, hogy nincsenek nagy, habos-babos ruhák meg potyogó virágszirmok, de a lelke mélyén tudja, hogy ebben se lelné semmi örömét. A házasság egy olyan fokú kötöttség, ami nagyon furán venné ki magát Doránál. Nem az a típus, aki virágmintás köténykében sütögetné a pitét Habrertusnak, és nagyon reméli, hogy ez már a férfinak is feltűnt.*
- Menjetek, sok boldogságot a továbbiakra is!
*Dora tapintatos mosollyal várja, hogy az ajtó szépen becsukódjon, de ekkor már figyelmét a kancellárra fordítja. Tulajdonképpen valahol arra számít, hogy a férfi szintén vele törődik majd, de úgy tűnik, a furcsa páros rejtélye jobban foglalkoztatja. Ami felettébb bosszantó.*
- Nem tudom, hogy errefelé mi a szokás, de Artheniorban elég kellemetlen, ha a kedves ara már azelőtt hasas, hogy házasodna. Kagaenae-n pedig már igen látszott. *Dora megkerüli a kancellárt, kezét végighúzza a csodálatos szék háttámláján, majd egyszerűen, amolyan sarki lányosan helyet foglal az asztalon, sőt, még vadi új csizmáit is lerúgja.*
- Valamit elkezdtünk az előbb. *Mondja, és lábfeje végigsimít Habrertus lábszárán. Persze a Dora-féle kaján mosoly sem marad el.*
277. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2019-07-22 19:39:14
Üzenet elküldve: 2019-07-22 19:39:14
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Hárman párban//
//A pömpölés megakadályozása//
*Hubi érzékeny a nyelvi finomságokra, így nem kerül el figyelmét, hogy Aenae megingathatatlannak látszik a családnevet illető elhatározásában. Erre már nem szól egy mukkot sem. Ellenvetéssel nem él, mert azt pontosan tudja, hogy bizonyos mértéknél jobban nem érdemes feszíteni semmiféle húrt, helyeselni pedig azért nem kezd, mert a szabályokhoz és rendhez szokott hivatalnok lelke háborogna a szokásjog eme példátlan felrúgásán. Tehát egy főhajtással nyugtázza az elhangzottakat. Ez egyébként egy igen praktikus dolog, minden felkészült bürokrata ismeri. Ha bármi történik, ő védve van. Amennyiben úgy alakulna, hogy az amire rábólintott helyesnek bizonyul, úgy joggal mondhatja, hogy ő a kezdetektől pártolta az elképzelést. Ha pedig balul sülne el, úgy hivatkozhat arra, hogy csupán elöljárója döntését vette tudomásul, noha nem értett egyet vele. Más kérdés, hogy a thargok valószínűleg magasról tesznek az ilyen elegáns trükkökre.
Közben Dora elindul, hogy elzavarja az alkalmatlankodót, és Hubi kissé felháborodva fordul az ajtó felé, amikor a hívatlan vendég csak bejut. Egy szemvillanás alatt széles mosoly terül el a képén amikor felismeri a vőlegényt, aki a kivételes szerencse súlya alatt kissé zavarodottnak látszik. Ez érthető is. Hubinak is lettek volna tervei Aenae-vel, de a házasság pont nem szerepelt ezek között.
A továbbiakban gyorsan lezajlik a hivatalos rész, és Hubi felölti az évtizedek rutinjával elsajátított kedves, őszinte mosolyt. Sajnálatos, hogy ebben annyi a valódi érzés, mint Learon mester birkáiban az ész. Természetesen gratulál a friss házaspárnak, és némi itókával is megkínálná őket, ha szertelen boldogságukban nem akarnának máris aranyakat szórni a piacon. A jó kancellár pedig nem tartóztatja őket. Abban a pillanatban ahogy becsukódik mögöttük az ajtó, Hubi arcáról is lehull a mosoly. Nézi az asztalon heverő házasságlevelet, kicsit megcsóválja a fejét, és amíg felporozza az írást, hogy a tinta ne kenődjön el.*
- Hát, mit szólsz ehhez, kedvesem? *sandít fel Dorára, és miután elrendezte a papírokat, lezökken a székébe.* Furcsa, nem igaz? A tojáshéj még ott van a fenekükön, nem a család intézte a házasságot, ami arra utal, hogy tényleg szeretik egymást. És mégis, ilyen kutyafuttában? Semmi mulatság, semmi dínomdánom, semmi ami emlékezetessé tehetné. Valami nekem itt nem kerek.
*A végén már maga elé néz, miközben szakállát simogatja. Valóban nem érti ezt a sebtében lebonyolított esküvőt, és mint minden amit nem ért, erősen zavarja.*
//A pömpölés megakadályozása//
*Hubi érzékeny a nyelvi finomságokra, így nem kerül el figyelmét, hogy Aenae megingathatatlannak látszik a családnevet illető elhatározásában. Erre már nem szól egy mukkot sem. Ellenvetéssel nem él, mert azt pontosan tudja, hogy bizonyos mértéknél jobban nem érdemes feszíteni semmiféle húrt, helyeselni pedig azért nem kezd, mert a szabályokhoz és rendhez szokott hivatalnok lelke háborogna a szokásjog eme példátlan felrúgásán. Tehát egy főhajtással nyugtázza az elhangzottakat. Ez egyébként egy igen praktikus dolog, minden felkészült bürokrata ismeri. Ha bármi történik, ő védve van. Amennyiben úgy alakulna, hogy az amire rábólintott helyesnek bizonyul, úgy joggal mondhatja, hogy ő a kezdetektől pártolta az elképzelést. Ha pedig balul sülne el, úgy hivatkozhat arra, hogy csupán elöljárója döntését vette tudomásul, noha nem értett egyet vele. Más kérdés, hogy a thargok valószínűleg magasról tesznek az ilyen elegáns trükkökre.
Közben Dora elindul, hogy elzavarja az alkalmatlankodót, és Hubi kissé felháborodva fordul az ajtó felé, amikor a hívatlan vendég csak bejut. Egy szemvillanás alatt széles mosoly terül el a képén amikor felismeri a vőlegényt, aki a kivételes szerencse súlya alatt kissé zavarodottnak látszik. Ez érthető is. Hubinak is lettek volna tervei Aenae-vel, de a házasság pont nem szerepelt ezek között.
A továbbiakban gyorsan lezajlik a hivatalos rész, és Hubi felölti az évtizedek rutinjával elsajátított kedves, őszinte mosolyt. Sajnálatos, hogy ebben annyi a valódi érzés, mint Learon mester birkáiban az ész. Természetesen gratulál a friss házaspárnak, és némi itókával is megkínálná őket, ha szertelen boldogságukban nem akarnának máris aranyakat szórni a piacon. A jó kancellár pedig nem tartóztatja őket. Abban a pillanatban ahogy becsukódik mögöttük az ajtó, Hubi arcáról is lehull a mosoly. Nézi az asztalon heverő házasságlevelet, kicsit megcsóválja a fejét, és amíg felporozza az írást, hogy a tinta ne kenődjön el.*
- Hát, mit szólsz ehhez, kedvesem? *sandít fel Dorára, és miután elrendezte a papírokat, lezökken a székébe.* Furcsa, nem igaz? A tojáshéj még ott van a fenekükön, nem a család intézte a házasságot, ami arra utal, hogy tényleg szeretik egymást. És mégis, ilyen kutyafuttában? Semmi mulatság, semmi dínomdánom, semmi ami emlékezetessé tehetné. Valami nekem itt nem kerek.
*A végén már maga elé néz, miközben szakállát simogatja. Valóban nem érti ezt a sebtében lebonyolított esküvőt, és mint minden amit nem ért, erősen zavarja.*
276. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2019-07-21 21:19:59
Üzenet elküldve: 2019-07-21 21:19:59
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Hárman párban//
//A pömpölés megakadályozása//
- Köszönöm. *mosolyodik el egy kicsit nehézkesen, és miután Dora félreállt az útból, be is lép a kancellár hivatalába. A szakállas hivatalnokot épp csak üdvözli, mert tulajdonképpen most csak Aenae-t látja, és csak mosolyogni tud. Azt a mozdulatot ugyanis, ahogy a lány felkecmereg ültéből, annyira elragadónak találja, hogy legszívesebben a karjaiba kapná.*
- Semmit sem szeretnék jobban. *áll meg Aenae előtt, és a lány szemébe nézve nyújtja kezét a toll felé. Alighanem bármit elé tehetnének most, aláírná ha ezzel férj és feleség lehetnének. Amíg Aenae neve mellé biggyeszti a sajátját valamelyest csak beleolvas az írásba, és valóban: nem arról szól a papír, hogy önként vállal örökös szolgaságot a kancellár mellett. Utána egy kicsit zavartan körülnéz, mert azért csak nem így képzelte volna ezt a nagy pillanatot, és nem tudja, hogy mondania kéne-e valamit, vagy sem? Ifjú hitvese oldja meg a dilemmát, amikor megfogja a kezét. Nirs pedig üdvözült mosollyal bólint egyet. Ez az Aenae már hasonlít arra akit megismert, és efölötti öröme okán nem is ellenkezik.*
- Kancellár uram, Dora... *néz a jelenlévőkre* Köszönöm. Ha megbocsátják, mi most távoznánk. Nejem vásárolni óhajt.
*Ha nem tartóztatják őket, el is indulhatnak. Amikor pedig kiérnek, megáll egy pillanatra, szembe fordul Aenae-vel.*
- Mostantól a legfontosabb dolgom, hogy minden erőmmel azon legyek, hogy olyan boldoggá tegyelek, amilyenné te tettél engem. Ennél szebbet és jobbat el sem tudok képzelni.
*Elvigyorodik.*
- Úgy értem, hogy téged leszámítva.
//A pömpölés megakadályozása//
- Köszönöm. *mosolyodik el egy kicsit nehézkesen, és miután Dora félreállt az útból, be is lép a kancellár hivatalába. A szakállas hivatalnokot épp csak üdvözli, mert tulajdonképpen most csak Aenae-t látja, és csak mosolyogni tud. Azt a mozdulatot ugyanis, ahogy a lány felkecmereg ültéből, annyira elragadónak találja, hogy legszívesebben a karjaiba kapná.*
- Semmit sem szeretnék jobban. *áll meg Aenae előtt, és a lány szemébe nézve nyújtja kezét a toll felé. Alighanem bármit elé tehetnének most, aláírná ha ezzel férj és feleség lehetnének. Amíg Aenae neve mellé biggyeszti a sajátját valamelyest csak beleolvas az írásba, és valóban: nem arról szól a papír, hogy önként vállal örökös szolgaságot a kancellár mellett. Utána egy kicsit zavartan körülnéz, mert azért csak nem így képzelte volna ezt a nagy pillanatot, és nem tudja, hogy mondania kéne-e valamit, vagy sem? Ifjú hitvese oldja meg a dilemmát, amikor megfogja a kezét. Nirs pedig üdvözült mosollyal bólint egyet. Ez az Aenae már hasonlít arra akit megismert, és efölötti öröme okán nem is ellenkezik.*
- Kancellár uram, Dora... *néz a jelenlévőkre* Köszönöm. Ha megbocsátják, mi most távoznánk. Nejem vásárolni óhajt.
*Ha nem tartóztatják őket, el is indulhatnak. Amikor pedig kiérnek, megáll egy pillanatra, szembe fordul Aenae-vel.*
- Mostantól a legfontosabb dolgom, hogy minden erőmmel azon legyek, hogy olyan boldoggá tegyelek, amilyenné te tettél engem. Ennél szebbet és jobbat el sem tudok képzelni.
*Elvigyorodik.*
- Úgy értem, hogy téged leszámítva.
275. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2019-07-19 13:52:59
Üzenet elküldve: 2019-07-19 13:52:59
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Hárman párban//
//A pömpölés megakadályozása//
*Aenae igazán kiváló munkaadó, hiszen nem kívánja Habrertust felfüggeszteni a hivatalából amiatt, hogy ellentmond neki. Jobban mondva ezt még nem érzi akkora súlyú véteknek, mint mikor az artheniori követ társaságában mondott neki ellent. És ugye azt az esetet is megbocsátotta - el nyilván nem felejtette -, szóval a kancellárnak igazán semmi oka abban, hogy kételkedjen a jóságában, vagy a méltatlan eljárásban.*
- Sort kerítünk rá.
*A kancellár által használt feltételes módot azonban kijavítja. Ha Kagan Thargodar élne, akkor meglehet, hogy Aenae azt szorgalmazná, hogy a Nirstől született gyermekei a Thargodrym nevet viseljék. Csakhogy Kagan Thargodar megszobrult, ezért pedig a gyermekeinek a Thargodar nevet kell kapniuk, tisztelete látszólagos jeléül. Ebbe a döntésbe pedig Nirsnek is bele kell nyugodnia, mert ebben Aenae szava dönt, hiszen ő a Vashegy úrnője és Kagan Thargodar örököse is.
Az elf nő közbe elhagyja köreiket, de csak azért, hogy egy pár pillanattal később bejelentse az újabb érkezőt, aki nem más, mint Nirs. Rámosolyog a fiúra, aztán mosolyogva fordul a kancellár felé.*
- Meglátjuk, hogy nőül kíván-e venni.
*Egyik kezével a kancellár asztalának a szélén támaszkodva feltápászkodik, a másik kezével ezalatt a kerekedő hasa alá nyúl, azt az illúziót keltve - főleg saját magában -, hogy így könnyebben tud felállni ültő helyéből.*
- Ha aláírod az okiratot, akkor nyomban házasok is vagyunk. Aztán ha megszületett a baba, akkor megünnepeljük az esküvőnket és az ő születését is.
*Fordul a fiú felé, mosolya tökéletes, Nirs kezéért nyúl. Reméli, hogy a fiú nem fog akadékoskodni, hanem túlesnek ezen minél gyorsabban. Ha így van, akkor Aenae rögtön a távozás hímes mezejére is lépne.*
- Lemehetnénk a piacra.
*Javasolja, hogy ne is zavarják tovább a kancellár és az írnokát.*
//A pömpölés megakadályozása//
*Aenae igazán kiváló munkaadó, hiszen nem kívánja Habrertust felfüggeszteni a hivatalából amiatt, hogy ellentmond neki. Jobban mondva ezt még nem érzi akkora súlyú véteknek, mint mikor az artheniori követ társaságában mondott neki ellent. És ugye azt az esetet is megbocsátotta - el nyilván nem felejtette -, szóval a kancellárnak igazán semmi oka abban, hogy kételkedjen a jóságában, vagy a méltatlan eljárásban.*
- Sort kerítünk rá.
*A kancellár által használt feltételes módot azonban kijavítja. Ha Kagan Thargodar élne, akkor meglehet, hogy Aenae azt szorgalmazná, hogy a Nirstől született gyermekei a Thargodrym nevet viseljék. Csakhogy Kagan Thargodar megszobrult, ezért pedig a gyermekeinek a Thargodar nevet kell kapniuk, tisztelete látszólagos jeléül. Ebbe a döntésbe pedig Nirsnek is bele kell nyugodnia, mert ebben Aenae szava dönt, hiszen ő a Vashegy úrnője és Kagan Thargodar örököse is.
Az elf nő közbe elhagyja köreiket, de csak azért, hogy egy pár pillanattal később bejelentse az újabb érkezőt, aki nem más, mint Nirs. Rámosolyog a fiúra, aztán mosolyogva fordul a kancellár felé.*
- Meglátjuk, hogy nőül kíván-e venni.
*Egyik kezével a kancellár asztalának a szélén támaszkodva feltápászkodik, a másik kezével ezalatt a kerekedő hasa alá nyúl, azt az illúziót keltve - főleg saját magában -, hogy így könnyebben tud felállni ültő helyéből.*
- Ha aláírod az okiratot, akkor nyomban házasok is vagyunk. Aztán ha megszületett a baba, akkor megünnepeljük az esküvőnket és az ő születését is.
*Fordul a fiú felé, mosolya tökéletes, Nirs kezéért nyúl. Reméli, hogy a fiú nem fog akadékoskodni, hanem túlesnek ezen minél gyorsabban. Ha így van, akkor Aenae rögtön a távozás hímes mezejére is lépne.*
- Lemehetnénk a piacra.
*Javasolja, hogy ne is zavarják tovább a kancellár és az írnokát.*
274. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2019-07-18 22:26:04
Üzenet elküldve: 2019-07-18 22:26:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
//Hárman párban//
//A pömpölés megakadályozása//
*Dorának nehéz dolga van. A kancellárral kapcsolatos terveit először az a fránya Esti húzta keresztbe, most pedig betoppant Kagaenae a Kancelláriára. Igaz, hogy a munkájuk alapvetően az volna, hogy emberek okmányait állítsák ki, na de mégis, annyira jól alakult a közös ügyük. Most pedig itt van ez a fiú, akiről egyébként fogalma sincs, ki lehet, még az ajtót is becsukja, amikor belé villan a felismerés. Keze a kilincsen marad, csodálkozva néz Nirsre.*
- Ó! *Mondja a lány, és most az egyszer nem a teljes, már-már morcosba váltó közömbösség van arcára írva, hanem konkrét döbbenet. Nem gondolta volna, hogy belefut egy másik prominens személybe, és még a fenébe is elküldi.*
- Igen, tényleg azért jött. *Bólint.* Elnézést. Akkor… *Visszalépne éppen, tekintetével megkeresi a kancellárt, és szélesre tárja az ajtót, a kellő ünnepélyességgel.* Hölgyem, uram, itt a leendő férj.
*Pukedlizne is, de rájön, hogy a karfán hagyta kalapját. Szomorú pillanat ez. Inkább gondoskodik arról, hogy becsukja utánuk az ajtót, mielőtt más erre járó is el szeretné venni Kagaenae-t, persze csak ha Nirs befáradt. Közben alaposan megnézi magának, mivel sose látta még – nem ilyennek képzelte a fiút, igazából Kaganból indult ki, valamiért titkon azt hitte, Kagaenae az apjához hasonló termetű, lelkivilágú férfival házasodik majd össze.*
//A pömpölés megakadályozása//
*Dorának nehéz dolga van. A kancellárral kapcsolatos terveit először az a fránya Esti húzta keresztbe, most pedig betoppant Kagaenae a Kancelláriára. Igaz, hogy a munkájuk alapvetően az volna, hogy emberek okmányait állítsák ki, na de mégis, annyira jól alakult a közös ügyük. Most pedig itt van ez a fiú, akiről egyébként fogalma sincs, ki lehet, még az ajtót is becsukja, amikor belé villan a felismerés. Keze a kilincsen marad, csodálkozva néz Nirsre.*
- Ó! *Mondja a lány, és most az egyszer nem a teljes, már-már morcosba váltó közömbösség van arcára írva, hanem konkrét döbbenet. Nem gondolta volna, hogy belefut egy másik prominens személybe, és még a fenébe is elküldi.*
- Igen, tényleg azért jött. *Bólint.* Elnézést. Akkor… *Visszalépne éppen, tekintetével megkeresi a kancellárt, és szélesre tárja az ajtót, a kellő ünnepélyességgel.* Hölgyem, uram, itt a leendő férj.
*Pukedlizne is, de rájön, hogy a karfán hagyta kalapját. Szomorú pillanat ez. Inkább gondoskodik arról, hogy becsukja utánuk az ajtót, mielőtt más erre járó is el szeretné venni Kagaenae-t, persze csak ha Nirs befáradt. Közben alaposan megnézi magának, mivel sose látta még – nem ilyennek képzelte a fiút, igazából Kaganból indult ki, valamiért titkon azt hitte, Kagaenae az apjához hasonló termetű, lelkivilágú férfival házasodik majd össze.*
273. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2019-07-15 19:47:33
Üzenet elküldve: 2019-07-15 19:47:33
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Hárman párban//
//A pömpölés megakadályozása//
*Ha kívülről figyelhetné saját magát megmondaná, hogy nem telt el sok idő a kopogtatása óta. Mivel erre nincs lehetősége, és saját megítélése szerint óráknak tűnő percek óta várakozik, ismét emeli a kezét, hogy újfent zörgessen. A mozdulat félbeszakad, és most ott áll kopogásra emelt kézzel, mert feltárul az ajtó, és nyílásában nem az jelenik meg akire számított. A kancellár szakállas és öreg, ez az elf viszont fiatal és nincs szakálla. Ráadásul nőnemű is.*
- Igen? *kérdez vissza meglepetten és önkéntelenül, mert nem tudja elképzelni, hogy mivel kell elkészülniük ezeknek hármasban. Mert ha az esküvőről van szó, akkor abban neki is kéne szerepet osztani. Ha pedig nem arról van szó, akkor mi a fenéről?*
- Nirs Thargodrym. *mutatkozik be ő is az elfnek, akiről kiderül, hogy a kancellár írnoka, közben pedig átles Dora válla felett. Odabent valóban Aenae-t látja a kecskeszakállú asztala előtt, amint kezébe vesz egy tollat, hogy valószínűleg aláírhasson valamit.*
- Na de... *dadogja, és kicsit oldalt dőlve próbál még belesni. Hiszen ahelyett, hogy beinvitálnák, a Dora nevű szép lassan becsukja maga mögött az ajtót. Ezen Nirs egy kicsit fel is paprikázódik.*
- Bemennék. *jegyzi meg neheztelő hangsúllyal, ahogy az zár nyelve bekattan* Aenae azért jött a kancellárhoz, hogy megbeszélje vele az esküvőnket.
*Vet egy pillantást a becsukott ajtóra, aztán Dorára néz. Nem túl barátságtalanul, de azt sem lehet mondani, hogy szívélyesen.*
- Ehhez nekem is van egy kis közöm, nem?
//A pömpölés megakadályozása//
*Ha kívülről figyelhetné saját magát megmondaná, hogy nem telt el sok idő a kopogtatása óta. Mivel erre nincs lehetősége, és saját megítélése szerint óráknak tűnő percek óta várakozik, ismét emeli a kezét, hogy újfent zörgessen. A mozdulat félbeszakad, és most ott áll kopogásra emelt kézzel, mert feltárul az ajtó, és nyílásában nem az jelenik meg akire számított. A kancellár szakállas és öreg, ez az elf viszont fiatal és nincs szakálla. Ráadásul nőnemű is.*
- Igen? *kérdez vissza meglepetten és önkéntelenül, mert nem tudja elképzelni, hogy mivel kell elkészülniük ezeknek hármasban. Mert ha az esküvőről van szó, akkor abban neki is kéne szerepet osztani. Ha pedig nem arról van szó, akkor mi a fenéről?*
- Nirs Thargodrym. *mutatkozik be ő is az elfnek, akiről kiderül, hogy a kancellár írnoka, közben pedig átles Dora válla felett. Odabent valóban Aenae-t látja a kecskeszakállú asztala előtt, amint kezébe vesz egy tollat, hogy valószínűleg aláírhasson valamit.*
- Na de... *dadogja, és kicsit oldalt dőlve próbál még belesni. Hiszen ahelyett, hogy beinvitálnák, a Dora nevű szép lassan becsukja maga mögött az ajtót. Ezen Nirs egy kicsit fel is paprikázódik.*
- Bemennék. *jegyzi meg neheztelő hangsúllyal, ahogy az zár nyelve bekattan* Aenae azért jött a kancellárhoz, hogy megbeszélje vele az esküvőnket.
*Vet egy pillantást a becsukott ajtóra, aztán Dorára néz. Nem túl barátságtalanul, de azt sem lehet mondani, hogy szívélyesen.*
- Ehhez nekem is van egy kis közöm, nem?
272. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2019-07-15 19:33:04
Üzenet elküldve: 2019-07-15 19:33:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Hárman párban//
//A pömpölés megakadályozása//
*A jó kancellárt hazai pályán van, és így hajlamos lehet jobban elengedni magát. No nem arról van szó, hogy Aenae-t gatyában fogadná. Egyszerűen csak nem tulajdonít különösebb jelentőséget apróbb mozdulatoknak, érintéseknek. Ennek megfelelően nem figyel arra, hogy Dora vállán nyugvó kezét mindkét jelenlévő említésre méltónak találná. Folyamatosan diktál, elvégre egy ilyen szöveget akár álmából felrázva is tudna rögtönözni. Hamar le is zárhatnák ezt az egyébként igen jelentős ügyet, ha már Aenae-nek annyira sietős, de kopogtatással zavarják meg. Dorában pedig valóban kincsre lelhetett, mert a lányt nem kell noszogatni, már siet is az ajtóhoz, hogy az alkalmatlankodóval foglalkozzék. Ez az a pillanat, amikor Aenae egy újabb óhajjal lepi meg.*
- Minden tisztelettel, kisasszony... *szólal meg aránylag sűrűn pislogva* ilyesmit nem szokás házasságlevélbe foglalni. De amikor a gyermeked - adják az istenek - egészségesen világra jön, sort keríthetünk ró, hogy Thargodar néven vétessék fel a nagykönyvbe.
*Míg ezt elmondja, van ideje átgondolni bizonyos kérdéseket. Mert ellenvetéssel élne, mondván ilyesmibe az apának is van valamelyes beleszólása, de eszébe jut egy kollégája. Az illető egy főrend szolgálatában állt, és amikor haláleset történt a famíliában a családfő hangot adott azon óhajának, hogy a halotti toron asztalt céklát szeretne látni az asztalon, jóasszony módra. A lelkiismeretes, ám meggondolatlan kolléga pedig emlékeztette rá, hogy az udvari etikett szerint ilyen alkalomkor fekete retek levest illik fogyasztani. Ennek pedig az lett a következménye, hogy gyász súlya alatt megtört nemes az illető kollégát felfüggesztette hivatalából. Persze nem nagyon, épp csak annyira, hogy a lába nem érte el a földet. Tehát Hubinak ez a szomorú példa lebeg a szeme előtt, amikor kitérő választ ad. Ha Aenae-nek így is megfelel, és aláírja az irományt, bólint a kérdésre.*
- A hivatalos része ennyi lenne. Legjobb tudomásom szerint nincs törvényes akadálya, hogy egybekeljetek.
*Tart egy kis szünetet, ha Aenae esetleg másként gondolná, de ez inkább csak udvariasság. Meglepné, ha most hozakodna elő valami kifogással. Igaz, a thargok kiszámíthatatlanok, és állítólag ez a lány különösen az.*
- Amennyiben az ifjú Thargodrym nőül kíván venni, és ő is szignálja a házasságlevelet, úgy jog szerint már férj és feleség lesztek.
*Köhint egy aprót.*
- Ugyanakkor forrón bízom benne, hogy e örömteli aktust lesz alkalmunk megünnepelni.
A hozzászólás írója (Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.07.15 19:34:12
//A pömpölés megakadályozása//
*A jó kancellárt hazai pályán van, és így hajlamos lehet jobban elengedni magát. No nem arról van szó, hogy Aenae-t gatyában fogadná. Egyszerűen csak nem tulajdonít különösebb jelentőséget apróbb mozdulatoknak, érintéseknek. Ennek megfelelően nem figyel arra, hogy Dora vállán nyugvó kezét mindkét jelenlévő említésre méltónak találná. Folyamatosan diktál, elvégre egy ilyen szöveget akár álmából felrázva is tudna rögtönözni. Hamar le is zárhatnák ezt az egyébként igen jelentős ügyet, ha már Aenae-nek annyira sietős, de kopogtatással zavarják meg. Dorában pedig valóban kincsre lelhetett, mert a lányt nem kell noszogatni, már siet is az ajtóhoz, hogy az alkalmatlankodóval foglalkozzék. Ez az a pillanat, amikor Aenae egy újabb óhajjal lepi meg.*
- Minden tisztelettel, kisasszony... *szólal meg aránylag sűrűn pislogva* ilyesmit nem szokás házasságlevélbe foglalni. De amikor a gyermeked - adják az istenek - egészségesen világra jön, sort keríthetünk ró, hogy Thargodar néven vétessék fel a nagykönyvbe.
*Míg ezt elmondja, van ideje átgondolni bizonyos kérdéseket. Mert ellenvetéssel élne, mondván ilyesmibe az apának is van valamelyes beleszólása, de eszébe jut egy kollégája. Az illető egy főrend szolgálatában állt, és amikor haláleset történt a famíliában a családfő hangot adott azon óhajának, hogy a halotti toron asztalt céklát szeretne látni az asztalon, jóasszony módra. A lelkiismeretes, ám meggondolatlan kolléga pedig emlékeztette rá, hogy az udvari etikett szerint ilyen alkalomkor fekete retek levest illik fogyasztani. Ennek pedig az lett a következménye, hogy gyász súlya alatt megtört nemes az illető kollégát felfüggesztette hivatalából. Persze nem nagyon, épp csak annyira, hogy a lába nem érte el a földet. Tehát Hubinak ez a szomorú példa lebeg a szeme előtt, amikor kitérő választ ad. Ha Aenae-nek így is megfelel, és aláírja az irományt, bólint a kérdésre.*
- A hivatalos része ennyi lenne. Legjobb tudomásom szerint nincs törvényes akadálya, hogy egybekeljetek.
*Tart egy kis szünetet, ha Aenae esetleg másként gondolná, de ez inkább csak udvariasság. Meglepné, ha most hozakodna elő valami kifogással. Igaz, a thargok kiszámíthatatlanok, és állítólag ez a lány különösen az.*
- Amennyiben az ifjú Thargodrym nőül kíván venni, és ő is szignálja a házasságlevelet, úgy jog szerint már férj és feleség lesztek.
*Köhint egy aprót.*
- Ugyanakkor forrón bízom benne, hogy e örömteli aktust lesz alkalmunk megünnepelni.
A hozzászólás írója (Habrertus Vachaoz Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.07.15 19:34:12
271. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2019-07-14 22:25:01
Üzenet elküldve: 2019-07-14 22:25:01
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Hárman párban//
//A pömpölés megakadályozása//
*Habrertustól továbbra is a víz veri, de nem tudná megmagyarázni, hogy ennek mi is az oka, talán a kancellárról terjedő pletykák... Szavai nagy részét meg nemes egyszerűséggel elengedi a füle mellett. Valószínűleg sosem haragudna meg senkire, aki fattyúnak titulálná a fattyút a hasában, hiszen maga is így gondol rá. Jó, a kancellár szájából kissé bántón hangzik, de ezért sem reagál rá.*
- Azt vegyük bele, hogy valamennyi születendő gyermekünk a Thargodar családnevet viseli majd.
*Tesz egy apró közbevetést, ahogy Habrertus diktálni, a nő pedig írni kezd. Furcsán nyugtalanítónak találja a mozdulatot, ahogyan a kancellár a segédje vállára teszi a kezét. Észre sem veszi, hogy Habrertus kezére bámul és közben megfogalmazódik benne az a kérdés, hogy a kancellár mégis mi a fészkes fene miatt engedi meg magának azt, hogy a beosztottjait tapogassa ilyen bizalmasnak tűnő módon?! Egy fél perc döbbenet után úgy dönt, hogy ha Dorát nem zavarja a vállán Habrertus keze, akkor őt sem fogja. Inkább mozdul, hogy aláírja a mutatott helyen. Aláírása igazán szépre sikerül, bár kissé remeg a keze, de talán elnézik ezt neki jelen helyzetben és jelen állapotban. A kopogásra ugyan az ajtó felé fordítja a fejét, de nem nagyon mozdul.*
- Van még valami teendőnk ezután? Nem házasultam még soha, szóval nem tudom, hogy mi is a teendő. Mármint akkor ha nincsen világraszóló lakodalom... Aláírta ő is és annyi?
*Teszi fel a kérdéseit a kancellárnak.*
- Mi az itteni szokás?
//A pömpölés megakadályozása//
*Habrertustól továbbra is a víz veri, de nem tudná megmagyarázni, hogy ennek mi is az oka, talán a kancellárról terjedő pletykák... Szavai nagy részét meg nemes egyszerűséggel elengedi a füle mellett. Valószínűleg sosem haragudna meg senkire, aki fattyúnak titulálná a fattyút a hasában, hiszen maga is így gondol rá. Jó, a kancellár szájából kissé bántón hangzik, de ezért sem reagál rá.*
- Azt vegyük bele, hogy valamennyi születendő gyermekünk a Thargodar családnevet viseli majd.
*Tesz egy apró közbevetést, ahogy Habrertus diktálni, a nő pedig írni kezd. Furcsán nyugtalanítónak találja a mozdulatot, ahogyan a kancellár a segédje vállára teszi a kezét. Észre sem veszi, hogy Habrertus kezére bámul és közben megfogalmazódik benne az a kérdés, hogy a kancellár mégis mi a fészkes fene miatt engedi meg magának azt, hogy a beosztottjait tapogassa ilyen bizalmasnak tűnő módon?! Egy fél perc döbbenet után úgy dönt, hogy ha Dorát nem zavarja a vállán Habrertus keze, akkor őt sem fogja. Inkább mozdul, hogy aláírja a mutatott helyen. Aláírása igazán szépre sikerül, bár kissé remeg a keze, de talán elnézik ezt neki jelen helyzetben és jelen állapotban. A kopogásra ugyan az ajtó felé fordítja a fejét, de nem nagyon mozdul.*
- Van még valami teendőnk ezután? Nem házasultam még soha, szóval nem tudom, hogy mi is a teendő. Mármint akkor ha nincsen világraszóló lakodalom... Aláírta ő is és annyi?
*Teszi fel a kérdéseit a kancellárnak.*
- Mi az itteni szokás?
270. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2019-07-14 21:54:41
Üzenet elküldve: 2019-07-14 21:54:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
//Hárman párban//
//A pömpölés megakadályozása//
*Dora gondolkodása egyszerű logika mentén halad, ezért mikor tekintetét Kagaenae hasára függeszti, egy dolog motoszkál benne: hogy egyelőre még nem használta fel a vásárolt Rhéa félelmét, és hogy éppen ideje lenne, mert különben egy fél év múlva már ő sem fogja tudni befűzni a csizmáját. A lány nem igazán vonzódik az ilyesmi iránt, tudniillik igazából nem is érez semmit a babákra gondolva. Nagyon kevés személy kapcsán merült fel benne, hogy elköteleződjön, és esetleg egy gyerek is becsússzon, de a kancellárral való kapcsolata nem ilyen – az elf olvasatában ennél jobb. Persze mindezt nem mutatja Kagaenae-nek, hacsak a teljes közömbösségével nem bántja meg.*
- Már készítjük is a papírt. *Mondja, és magában örül, hogy Habrertus elismeréssel adózik a felirat iránt. Nem az ő kedvéért lett ilyen cirkalmas, tulajdonképpen csak unalmában kerekítette ilyenre, de a rang miatt nem is mutat majd rosszul. Leír mindent, amit Habrertus diktál, majd remélhetőleg az aláírás is megtörténik. A vállára helyezett kéz egy kissé bizalmasra sikeredik, és bár tény és való, hogy fordított helyzetben Dora ágymelegítőnek gondolná a kancellár csinos írnokait, nem tud elmenni mellette, hogy Kagaenae orra előtt tapogatják – még a kancellári székért is fáj a szíve, hogy nem lehet az övé. Legszívesebben elhúzódna, de lám, máris teendője akad: a kilincs megmozdul, majd kopogtatás hallatszik. Dora felpattan, és udvariasságba burkolva az ajtóhoz siet. A túloldalon egy fiatalon is őszes hajú, sárga szemű fiatalemberrel találkozik össze.*
- Hamarosan elkészülünk. *Mondja neki nem éppen mogorván, de nem is túl barátságosan, majd a folyosóra lép, és körülnéz. Más nem vár rájuk, milyen különös!* Dora vagyok, a kancellár úr írnoka. Tudok esetleg segíteni? *Kérdezi, miközben lassan behúzza maga után az ajtót, hogy Habrertus és Kagaenae megbeszéljék a többi dolgot. Úgy logikázik, hogy talán jó lenne, ha a fiú nem hallaná, ami bent zajlik, egy ilyen nemesi házasságféle elég nagy ügy, még a végén az egész város megtudná.*
//A pömpölés megakadályozása//
*Dora gondolkodása egyszerű logika mentén halad, ezért mikor tekintetét Kagaenae hasára függeszti, egy dolog motoszkál benne: hogy egyelőre még nem használta fel a vásárolt Rhéa félelmét, és hogy éppen ideje lenne, mert különben egy fél év múlva már ő sem fogja tudni befűzni a csizmáját. A lány nem igazán vonzódik az ilyesmi iránt, tudniillik igazából nem is érez semmit a babákra gondolva. Nagyon kevés személy kapcsán merült fel benne, hogy elköteleződjön, és esetleg egy gyerek is becsússzon, de a kancellárral való kapcsolata nem ilyen – az elf olvasatában ennél jobb. Persze mindezt nem mutatja Kagaenae-nek, hacsak a teljes közömbösségével nem bántja meg.*
- Már készítjük is a papírt. *Mondja, és magában örül, hogy Habrertus elismeréssel adózik a felirat iránt. Nem az ő kedvéért lett ilyen cirkalmas, tulajdonképpen csak unalmában kerekítette ilyenre, de a rang miatt nem is mutat majd rosszul. Leír mindent, amit Habrertus diktál, majd remélhetőleg az aláírás is megtörténik. A vállára helyezett kéz egy kissé bizalmasra sikeredik, és bár tény és való, hogy fordított helyzetben Dora ágymelegítőnek gondolná a kancellár csinos írnokait, nem tud elmenni mellette, hogy Kagaenae orra előtt tapogatják – még a kancellári székért is fáj a szíve, hogy nem lehet az övé. Legszívesebben elhúzódna, de lám, máris teendője akad: a kilincs megmozdul, majd kopogtatás hallatszik. Dora felpattan, és udvariasságba burkolva az ajtóhoz siet. A túloldalon egy fiatalon is őszes hajú, sárga szemű fiatalemberrel találkozik össze.*
- Hamarosan elkészülünk. *Mondja neki nem éppen mogorván, de nem is túl barátságosan, majd a folyosóra lép, és körülnéz. Más nem vár rájuk, milyen különös!* Dora vagyok, a kancellár úr írnoka. Tudok esetleg segíteni? *Kérdezi, miközben lassan behúzza maga után az ajtót, hogy Habrertus és Kagaenae megbeszéljék a többi dolgot. Úgy logikázik, hogy talán jó lenne, ha a fiú nem hallaná, ami bent zajlik, egy ilyen nemesi házasságféle elég nagy ügy, még a végén az egész város megtudná.*
269. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2019-07-09 20:33:50
Üzenet elküldve: 2019-07-09 20:33:50
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 377
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Hárman párban//
//A pömpölés megakadályozása//
*Mire leér a Radkraalhoz, lehiggad valamelyest. Arra gondol, hogy Waldrannak igaza lehet. Aenae az ő gyermekével várandós, és ez kötelezi. Még jó néhány hat és megszületik a fia (esetleg lánya), a tanulmányai utána is ráérnek. Most az a dolga, hogy leendő hitvesével legyen, és segítse amiben csak tudja. Mire a kancellár ajtaja előtt áll, ezt már magától értetődőnek érzi. Északon persze másként lenne, de most nem ott van. A Vashegyen él, a Vashegyen elfogadott szabályok szerint kell élnie. ÉS ezt már nem is érzi annyira szörnyűnek. Elmosolyodik, ahogy Aenae-re gondol. Óvni akarja, támogatni, hogy a lány érezze: számíthat rá. Ahogy egy jó férjhez illik.
Lenyomja a kilincset, aztán azzal a mozdulattal vissza is engedi. Nem ismeri a kancellárt, de valahogy úgy gondolja, hogy rossz néven venné, ha csak úgy berontana hozzá. Talán nem kéne összerúgni vele a port. Emeli a kezét, hogy kopogjon, aztán inkább lehajol és fülét óvatosan a kulcslyukhoz tapasztja. Odabentről egy férfi és egy női hangot hall, és persze a szerelméét. Úgy tűnik, hogy Aenae már intézi a menyegzőjüket. Itt az alkalom, hogy segítségére legyen. Akár ebben is. Kiegyenesedik, bezörget az ajtón, és vár amíg nem szólítják.*
//A pömpölés megakadályozása//
*Mire leér a Radkraalhoz, lehiggad valamelyest. Arra gondol, hogy Waldrannak igaza lehet. Aenae az ő gyermekével várandós, és ez kötelezi. Még jó néhány hat és megszületik a fia (esetleg lánya), a tanulmányai utána is ráérnek. Most az a dolga, hogy leendő hitvesével legyen, és segítse amiben csak tudja. Mire a kancellár ajtaja előtt áll, ezt már magától értetődőnek érzi. Északon persze másként lenne, de most nem ott van. A Vashegyen él, a Vashegyen elfogadott szabályok szerint kell élnie. ÉS ezt már nem is érzi annyira szörnyűnek. Elmosolyodik, ahogy Aenae-re gondol. Óvni akarja, támogatni, hogy a lány érezze: számíthat rá. Ahogy egy jó férjhez illik.
Lenyomja a kilincset, aztán azzal a mozdulattal vissza is engedi. Nem ismeri a kancellárt, de valahogy úgy gondolja, hogy rossz néven venné, ha csak úgy berontana hozzá. Talán nem kéne összerúgni vele a port. Emeli a kezét, hogy kopogjon, aztán inkább lehajol és fülét óvatosan a kulcslyukhoz tapasztja. Odabentről egy férfi és egy női hangot hall, és persze a szerelméét. Úgy tűnik, hogy Aenae már intézi a menyegzőjüket. Itt az alkalom, hogy segítségére legyen. Akár ebben is. Kiegyenesedik, bezörget az ajtón, és vár amíg nem szólítják.*
268. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2019-07-07 16:20:25
Üzenet elküldve: 2019-07-07 16:20:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Hárman párban//
//A pömpölés megakadályozása//
*Dora meglátása sajnos helyes, amennyiben a jelenlévők közül valóban Aenae jár rangban elől. Pedig ez nem mindig volt így. Amikor még a dicső Handúr uralta a Vashegyet (és Hubi egyre szebbnek látja a régi napokat), kétség nem férhetett hozzá, hogy a kancellár áll a ranglétra második fokán. Ha pedig így volt, akkor az lett volna természetes, hogy a Tűtorony-béli Sajnálatos Események (vö. Kagan megszobrulása) után Hubi lesz az első ember. Erremég egy fokkal lejjebb is csúszott Waldran után, mert felbukkant egy balkézről származó leány is. Ezt természetesen sértésként élte meg, de szintén természetesen óvakodott ennek hangot adni. Egy olyan kiváló munkatárs, mint ő tud várni. Ennek megfelelően mézesmázos Aenae-vel, és bár neki is eszébe jut a pestis megfékezésében tett elévülhetetlen érdemeik felháborító mellőzése, ezt most nem fogja szóvá tenni. Egyrészt nem illik az alkalomhoz, másrészt erről Waldrannal fog szót váltani, mert azért mégis.
Diszkrét torokköszörüléssel és kis mosollyal veszi Aenae megjegyzését a saját állapotára vonatkozóan. Ezek szerint nem tévedett, és a lány hasa nem habos sütemények mértéktelen fogyasztása miatt gömbölyödik. No persze, ha az a fiatalember az ő haladó módszereit követi a testi szerelem terén, akkor most ilyen problémájuk nem lenne.*
- Hogyne, hogyne. *bólogat* Ez tulajdonképpen érthető. Az ünnepélyes keretekre sort keríthetünk akkor is, amikor már nem nyomasztanak a gyermekvárás fáradalmai.
*Aztán dicsérően teszi hozzá.*
- Ugyanakkor bölcs gondolat, hogy a hivatalos részt nem halogatjátok, hiszen így a születendő gyermeket senki sem merészelheti fattyúnak nevezni.
*Közben Dora sem tétlenkedik, és ahogy Hubi mellé lép, nem tud elfojtani egy elismerő hümmögést a cirkalmas felírás láttán. Ezután diktálni kezd, a szövegben pedig rögzíti, hogy Nirs Thargodrym, a Thargodrym család sarja és Kagaenae Thargodar, a nemes Kagan Thargodar leánya frigyre lépnek. Részletezi még, hogy erre az elhatározásra saját akaratukból, minden presszió nélkül jutottak, továbbá a kézfogónak a Vashegy törvényei szerint akadálya nincs. Dora gyöngybetűitől eltekintve meglehetősen száraz szöveg, de ez ellen Aenae-nek biztosan nem lesz kifogása.*
- Itt kegyeskedj ellátni kézjegyeddel! *nyújt a lány felé egy tintában megmártott végű írótollat, és mutatja a helyet* Alkalmasint a vőlegényednek is fel kell keresnie, hogy ő is aláírja e okiratot és házasságotok törvényes legyen.
*Aztán megenged magának egy tenyérbemászó mosolyt, és észre sem veszi, hogy közben Dora vállára teszi egyik kezét.*
- Ha lehetek annyira szerénytelen, megtisztelnél vele, ha elfogadnál tanúdnak.
//A pömpölés megakadályozása//
*Dora meglátása sajnos helyes, amennyiben a jelenlévők közül valóban Aenae jár rangban elől. Pedig ez nem mindig volt így. Amikor még a dicső Handúr uralta a Vashegyet (és Hubi egyre szebbnek látja a régi napokat), kétség nem férhetett hozzá, hogy a kancellár áll a ranglétra második fokán. Ha pedig így volt, akkor az lett volna természetes, hogy a Tűtorony-béli Sajnálatos Események (vö. Kagan megszobrulása) után Hubi lesz az első ember. Erremég egy fokkal lejjebb is csúszott Waldran után, mert felbukkant egy balkézről származó leány is. Ezt természetesen sértésként élte meg, de szintén természetesen óvakodott ennek hangot adni. Egy olyan kiváló munkatárs, mint ő tud várni. Ennek megfelelően mézesmázos Aenae-vel, és bár neki is eszébe jut a pestis megfékezésében tett elévülhetetlen érdemeik felháborító mellőzése, ezt most nem fogja szóvá tenni. Egyrészt nem illik az alkalomhoz, másrészt erről Waldrannal fog szót váltani, mert azért mégis.
Diszkrét torokköszörüléssel és kis mosollyal veszi Aenae megjegyzését a saját állapotára vonatkozóan. Ezek szerint nem tévedett, és a lány hasa nem habos sütemények mértéktelen fogyasztása miatt gömbölyödik. No persze, ha az a fiatalember az ő haladó módszereit követi a testi szerelem terén, akkor most ilyen problémájuk nem lenne.*
- Hogyne, hogyne. *bólogat* Ez tulajdonképpen érthető. Az ünnepélyes keretekre sort keríthetünk akkor is, amikor már nem nyomasztanak a gyermekvárás fáradalmai.
*Aztán dicsérően teszi hozzá.*
- Ugyanakkor bölcs gondolat, hogy a hivatalos részt nem halogatjátok, hiszen így a születendő gyermeket senki sem merészelheti fattyúnak nevezni.
*Közben Dora sem tétlenkedik, és ahogy Hubi mellé lép, nem tud elfojtani egy elismerő hümmögést a cirkalmas felírás láttán. Ezután diktálni kezd, a szövegben pedig rögzíti, hogy Nirs Thargodrym, a Thargodrym család sarja és Kagaenae Thargodar, a nemes Kagan Thargodar leánya frigyre lépnek. Részletezi még, hogy erre az elhatározásra saját akaratukból, minden presszió nélkül jutottak, továbbá a kézfogónak a Vashegy törvényei szerint akadálya nincs. Dora gyöngybetűitől eltekintve meglehetősen száraz szöveg, de ez ellen Aenae-nek biztosan nem lesz kifogása.*
- Itt kegyeskedj ellátni kézjegyeddel! *nyújt a lány felé egy tintában megmártott végű írótollat, és mutatja a helyet* Alkalmasint a vőlegényednek is fel kell keresnie, hogy ő is aláírja e okiratot és házasságotok törvényes legyen.
*Aztán megenged magának egy tenyérbemászó mosolyt, és észre sem veszi, hogy közben Dora vállára teszi egyik kezét.*
- Ha lehetek annyira szerénytelen, megtisztelnél vele, ha elfogadnál tanúdnak.
267. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2019-07-06 20:43:05
Üzenet elküldve: 2019-07-06 20:43:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Hárman párban//
//A pömpölés megakadályozása//
*Aenae a városban nőtt fel, ráadásul a gazdagnegyedben, de ő mégsem annyira profi érzelmeinek palástolásában, mint például a d'Aquista fivérek. Azért persze próbálkozik, Habrertust nézve pedig könnyen tanul is, így a gratulációkra egy a kancelláréhoz hasonló bájmosoly kúszik az arcára. Van még mit gyakoroljon ezen, de azért nem csinálja annyira rosszul.*
- Köszönjük, igazán kedves tőletek.
*Az a mosoly kicsit rá is fagy az arcára, mikor a másik kettő itt holmi ünnepélyt kezd emlegetni. Megrázza a fejét. Kizárt, hogy bármi ilyesmi történjen, legalábbis addig biztosan nem, míg a fattyú a hasában van.*
- Igazán kedves, hogy ilyenre is gondoltok, de nem. Gondolom egyértelmű, hogy nem ártatlan állapotban megyek férjhez.
*Hanem egy igen áldatlan állapotban és csepp kedve sincsen ahhoz, hogy emiatt örömködjön és hetedhét országra szóló lagzit csapjon.*
- Talán majd azután, hogy... Tudjátok...
*Meglapogatja a tulajdon, kerekedő hasát, ezzel is arra célozva, hogy majd azután ünnepelne inkább, hogy már nem rúgja le valami a veséjét, vagy lép a hólyagjába, vagy hánytatja meg. Legjobban a folyamatos rókázás zavarja egyébként is.*
- Nem vagyok ugyanis túl jól, szóval gondolom, hogy megértitek, hogy ünnepelni van a legkevésbé kedvem. Folyton csak hányok, nem vagyok valami vidító látvány. Úgyhogy csak azt a dokumentumot akarom, semmi mást. És, hogy ne verjük nagy dobra.
//A pömpölés megakadályozása//
*Aenae a városban nőtt fel, ráadásul a gazdagnegyedben, de ő mégsem annyira profi érzelmeinek palástolásában, mint például a d'Aquista fivérek. Azért persze próbálkozik, Habrertust nézve pedig könnyen tanul is, így a gratulációkra egy a kancelláréhoz hasonló bájmosoly kúszik az arcára. Van még mit gyakoroljon ezen, de azért nem csinálja annyira rosszul.*
- Köszönjük, igazán kedves tőletek.
*Az a mosoly kicsit rá is fagy az arcára, mikor a másik kettő itt holmi ünnepélyt kezd emlegetni. Megrázza a fejét. Kizárt, hogy bármi ilyesmi történjen, legalábbis addig biztosan nem, míg a fattyú a hasában van.*
- Igazán kedves, hogy ilyenre is gondoltok, de nem. Gondolom egyértelmű, hogy nem ártatlan állapotban megyek férjhez.
*Hanem egy igen áldatlan állapotban és csepp kedve sincsen ahhoz, hogy emiatt örömködjön és hetedhét országra szóló lagzit csapjon.*
- Talán majd azután, hogy... Tudjátok...
*Meglapogatja a tulajdon, kerekedő hasát, ezzel is arra célozva, hogy majd azután ünnepelne inkább, hogy már nem rúgja le valami a veséjét, vagy lép a hólyagjába, vagy hánytatja meg. Legjobban a folyamatos rókázás zavarja egyébként is.*
- Nem vagyok ugyanis túl jól, szóval gondolom, hogy megértitek, hogy ünnepelni van a legkevésbé kedvem. Folyton csak hányok, nem vagyok valami vidító látvány. Úgyhogy csak azt a dokumentumot akarom, semmi mást. És, hogy ne verjük nagy dobra.
266. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2019-07-06 19:24:49
Üzenet elküldve: 2019-07-06 19:24:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
//Hárman párban//
//A pömpölés megakadályozása//
*Dora nem tudja, hogy találkozott-e már valaha bárkivel is Estin kívül, aki hasonlóan viszonyt folytatott a kancellárral, egyszerűen csak ismeri annyira, hogy feltételezi, az ilyesmi előfordulhat. Végtére is fűvel-fával kínálja őket, és még be is vásárolt a lányoknak a piacon. És akkor még a hintóról nem is ejtettünk egy szót sem. Nem – Dora nem tud Alyoról és Habrertus egyéb nőcskéiről és üzleteiről, de abban sem kételkedik, hogy voltak. A kancellár végkövetkeztetésére csak biccenteni van ideje nagy sietségében, mivel közben már beinvitálták Kagaenae-t, de a beleegyezés attól még beleegyezés. Ezzel a kis beavatkozással elég ideje marad, hogy gondolkodjon a hallottakon. Ahogy a lányra néz, nem tudja nem felidézni az első találkozásukat: Habrertus még mindig ugyanazzal a hízelgő stílussal adózik a lánynak. Az ő arcáról teljes közömbösséget lehet leolvasni, de azért látott – és boncolt – már annyi testet, hogy gyanakodjon Kagaenae állapotosságára. Ő se kínálja hellyel, úgy látszik, nem szükséges, de szintén megbocsátja neki. Kettejük, sőt hármójuk közül egyértelműen Kagaenae áll magasabban a ranglétrán, és annyira kiismerhetetlen az elf számára, hogy nem is akarja feszegetni a határokat, inkább helyet foglal, és magához húzza az íráshoz szükséges felszerelését, a tollal együtt, amelyet kedves kancellára majdnem olyan ügyesen megvágott, mint ő maga. Miután Habrertus gratulált, egy halvány mosollyal ő is így tesz.*
- Én is gratulálok, és nagyon sok boldogságot kívánok nektek! *A kancellárt hallva pedig bólogat.* Habrertusnak igaza van. Ez nem csak a ti örömötök, hanem mindenkié. Annyi nehézség és baj után mindenkinek kijárna egy kis móka és kacagás. Miért ne erre a szép alkalomra emlékezzenek? Úgyis történelmi jelentősége van.
*Persze Dora szavaiban csak nyitva hagyja annak a lehetőségét, hogy valaki végre kitüntesse azért, amiért megoldotta a pestis problémáját. Ha mást nem, a kancellárra bízza, hogy ezt kijárja az illetékeseknél. Szorgalmasan neki is lát az oklevél elkészítésének, látott már ehhez hasonlót az iratok között kutatásai során. Olyan szép fejlécet kanyarint neki, amilyen csak kitelik kézügyességéből, és elégedetten szemléli.*
//A pömpölés megakadályozása//
*Dora nem tudja, hogy találkozott-e már valaha bárkivel is Estin kívül, aki hasonlóan viszonyt folytatott a kancellárral, egyszerűen csak ismeri annyira, hogy feltételezi, az ilyesmi előfordulhat. Végtére is fűvel-fával kínálja őket, és még be is vásárolt a lányoknak a piacon. És akkor még a hintóról nem is ejtettünk egy szót sem. Nem – Dora nem tud Alyoról és Habrertus egyéb nőcskéiről és üzleteiről, de abban sem kételkedik, hogy voltak. A kancellár végkövetkeztetésére csak biccenteni van ideje nagy sietségében, mivel közben már beinvitálták Kagaenae-t, de a beleegyezés attól még beleegyezés. Ezzel a kis beavatkozással elég ideje marad, hogy gondolkodjon a hallottakon. Ahogy a lányra néz, nem tudja nem felidézni az első találkozásukat: Habrertus még mindig ugyanazzal a hízelgő stílussal adózik a lánynak. Az ő arcáról teljes közömbösséget lehet leolvasni, de azért látott – és boncolt – már annyi testet, hogy gyanakodjon Kagaenae állapotosságára. Ő se kínálja hellyel, úgy látszik, nem szükséges, de szintén megbocsátja neki. Kettejük, sőt hármójuk közül egyértelműen Kagaenae áll magasabban a ranglétrán, és annyira kiismerhetetlen az elf számára, hogy nem is akarja feszegetni a határokat, inkább helyet foglal, és magához húzza az íráshoz szükséges felszerelését, a tollal együtt, amelyet kedves kancellára majdnem olyan ügyesen megvágott, mint ő maga. Miután Habrertus gratulált, egy halvány mosollyal ő is így tesz.*
- Én is gratulálok, és nagyon sok boldogságot kívánok nektek! *A kancellárt hallva pedig bólogat.* Habrertusnak igaza van. Ez nem csak a ti örömötök, hanem mindenkié. Annyi nehézség és baj után mindenkinek kijárna egy kis móka és kacagás. Miért ne erre a szép alkalomra emlékezzenek? Úgyis történelmi jelentősége van.
*Persze Dora szavaiban csak nyitva hagyja annak a lehetőségét, hogy valaki végre kitüntesse azért, amiért megoldotta a pestis problémáját. Ha mást nem, a kancellárra bízza, hogy ezt kijárja az illetékeseknél. Szorgalmasan neki is lát az oklevél elkészítésének, látott már ehhez hasonlót az iratok között kutatásai során. Olyan szép fejlécet kanyarint neki, amilyen csak kitelik kézügyességéből, és elégedetten szemléli.*
265. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2019-07-05 21:08:37
Üzenet elküldve: 2019-07-05 21:08:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Hárman párban//
//A pömpölés megakadályozása//
*Hubi kénytelen megállapítani, hogy a thargok pont olyan pletykásak, mint bármely más népek. Legalábbis erre kell következtetnie Dora megjegyzéséből. Ebből arra kell gondolnia, hogy Dora tudja, hogy Alyo mi módon, milyen áron ismerkedett meg a pömpölőjével. Esti persze más tészta, ott ilyesmiről történetesen szó sem volt. Igaz, érzelmekről sem. Aztán eszébe jut Sora is, akivel ilyen messzire ugyan nem jutott el, de majdnem kiül egy kaján vigyor az arcára a gondolatra, hogy a Dwirinthalen család nőstényeinek színével már volt valami kis liezonja. Amikor pedig Dora arról beszél, hogy neki több kell, már a nyelvén van, hogy "És a hintó smafu?", de pontosan tudja, hogy a lány nem ilyesmire gondolt. És azt is pontosan tudja, hogy egy ilyen replika milyen reakciót szülne. Ehhez pedig most nincs kedve.*
- Tehát ha megkapod amit szeretnél, nem lenne ellenedre. *kerülgeti ő is messziről a forró kását* Én pedig azon leszek, hogy megkapd. És nem a viszonzás érdekében.
*Most egészen komolyan néz Dorára, és a szemében kivételesen nincs semmi hamis csillogás. Az van, hogy a jó kancellárra hatással van a lány személyisége, bár ezt még magának sem vallja be szívesen. Akárhogy is, ez a beszélgetés most megszakad, mert zörgetnek az ajtón. Dora azonnal odébb rebben, Hubi pedig megelégedéssel állapítja meg, hogy kedvenc írnoka figyel az apró részletekre. Az ajtón Aenae lép be, Hubi arcán pedig elterül az a bizonyos kincstári mosoly.*
- Kagaenae kisasszony! *mosolyog, mint említettük volt* Mily nagy öröm téged a Kancellárián látni. Miben lehetünk szolgálatodra?
*Miközben Aenae-t hallgatja, egyetértően bólogat, és lopva végig is méri az ifjú arát. Nagyon úgy fest, hogy a lány már némi előleget is kivett a házaséletből.
~A kis cemende...~
Hellyel is kínálná a lányt, de Aenae megelőzi, amit Hubi szemrebbenés nélkül vesz tudomásul. Modortalanság, igaz, de Kagan lánya megengedheti ezt magának. Sajnos.*
- Ez pompás hír, pompás! *húzódik még szélesebb mosolyra az ajka, ha ez egyáltalán lehetséges* Engedd meg, hogy én legyek az első aki gratulál, és kifejezi szívből jövő jókívánságait! Őszintén kívánom, hogy e frigyet kísérjék az istenek áldásai, legyen boldog és gyermekáldásban bővelkedő!
*Ez utóbbihoz aránylag kevés kétely fűződhet, figyelemmel Aenae domborodó pocakjára. Megkerüli az asztalát, és ő is leül. A saját hivatalában ezt ő is megengedheti magának.*
- Természetesen gondoskodunk a hivatalos részről. *int egy kis kézmozdulattal Dora felé, mintegy jelezve, hogy segítségére számot tart* Ugyanakkor bátorkodom megjegyezni, hogy egy ilyen jeles eseményt, a dicső Hadúr leányának menyegzőjét kár lenne száraz, hivatali üggyé redukálni. Nincs kétségem felőle, hogy a tharg nép örömmel venne részt egy lakodalmon és osztozna az ifjú pár boldogságában. Biztos vagyok benne, hogy közös életetekhez ez méltóbb kezdet lenne.
//A pömpölés megakadályozása//
*Hubi kénytelen megállapítani, hogy a thargok pont olyan pletykásak, mint bármely más népek. Legalábbis erre kell következtetnie Dora megjegyzéséből. Ebből arra kell gondolnia, hogy Dora tudja, hogy Alyo mi módon, milyen áron ismerkedett meg a pömpölőjével. Esti persze más tészta, ott ilyesmiről történetesen szó sem volt. Igaz, érzelmekről sem. Aztán eszébe jut Sora is, akivel ilyen messzire ugyan nem jutott el, de majdnem kiül egy kaján vigyor az arcára a gondolatra, hogy a Dwirinthalen család nőstényeinek színével már volt valami kis liezonja. Amikor pedig Dora arról beszél, hogy neki több kell, már a nyelvén van, hogy "És a hintó smafu?", de pontosan tudja, hogy a lány nem ilyesmire gondolt. És azt is pontosan tudja, hogy egy ilyen replika milyen reakciót szülne. Ehhez pedig most nincs kedve.*
- Tehát ha megkapod amit szeretnél, nem lenne ellenedre. *kerülgeti ő is messziről a forró kását* Én pedig azon leszek, hogy megkapd. És nem a viszonzás érdekében.
*Most egészen komolyan néz Dorára, és a szemében kivételesen nincs semmi hamis csillogás. Az van, hogy a jó kancellárra hatással van a lány személyisége, bár ezt még magának sem vallja be szívesen. Akárhogy is, ez a beszélgetés most megszakad, mert zörgetnek az ajtón. Dora azonnal odébb rebben, Hubi pedig megelégedéssel állapítja meg, hogy kedvenc írnoka figyel az apró részletekre. Az ajtón Aenae lép be, Hubi arcán pedig elterül az a bizonyos kincstári mosoly.*
- Kagaenae kisasszony! *mosolyog, mint említettük volt* Mily nagy öröm téged a Kancellárián látni. Miben lehetünk szolgálatodra?
*Miközben Aenae-t hallgatja, egyetértően bólogat, és lopva végig is méri az ifjú arát. Nagyon úgy fest, hogy a lány már némi előleget is kivett a házaséletből.
~A kis cemende...~
Hellyel is kínálná a lányt, de Aenae megelőzi, amit Hubi szemrebbenés nélkül vesz tudomásul. Modortalanság, igaz, de Kagan lánya megengedheti ezt magának. Sajnos.*
- Ez pompás hír, pompás! *húzódik még szélesebb mosolyra az ajka, ha ez egyáltalán lehetséges* Engedd meg, hogy én legyek az első aki gratulál, és kifejezi szívből jövő jókívánságait! Őszintén kívánom, hogy e frigyet kísérjék az istenek áldásai, legyen boldog és gyermekáldásban bővelkedő!
*Ez utóbbihoz aránylag kevés kétely fűződhet, figyelemmel Aenae domborodó pocakjára. Megkerüli az asztalát, és ő is leül. A saját hivatalában ezt ő is megengedheti magának.*
- Természetesen gondoskodunk a hivatalos részről. *int egy kis kézmozdulattal Dora felé, mintegy jelezve, hogy segítségére számot tart* Ugyanakkor bátorkodom megjegyezni, hogy egy ilyen jeles eseményt, a dicső Hadúr leányának menyegzőjét kár lenne száraz, hivatali üggyé redukálni. Nincs kétségem felőle, hogy a tharg nép örömmel venne részt egy lakodalmon és osztozna az ifjú pár boldogságában. Biztos vagyok benne, hogy közös életetekhez ez méltóbb kezdet lenne.
264. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2019-07-05 15:55:54
Üzenet elküldve: 2019-07-05 15:55:54
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//Hárman párban//
//A pömpölés megakadályozása//
*Tiszta szerencse, hogy Aenae csak azt hallja az ajtón át, hogy egy férfi meg egy nő beszélgetnek, de azt már nem, hogy miről is. Persze ha rájuk koncentrálna, akkor minden egyes szavukat hallaná, de egyrészt túlságosan el van foglalva a maga nyomorával, másrészt pedig hallgatózni igazán illetlenség lenne. Meg aztán hamar meghallja a kancellár hangját odabentről, aminek nyomán Aenae már nyitja is az ajtót, hogy belépjen.*
- Jó napot.
*Köszön elsősorban a kancellárnak, de aztán Dorára pillant, mert végül is a nő is a helyiségben van és tulajdonképpen az is lehet, hogy a maga dolgával nem is a kancellárt, hanem Dorát kell zaklassa. Kicsit tanácstalan is emiatt, bizonytalanul pillant előbb az egyikre, majd a másikra. Aztán úgy dönt, hogy inkább leül arra a székre, amin már ült azelőtt, hogy berobbant volna az elf és kicsapta volna ugyanerre az asztalra a feketéllő pömpölőjét. Kicsit ki is rázza a hideg erre a gondolatra, de rövid torokköszörülés után úgy dönt, hogy inkább belevág.*
- Nos arról lenne szó, hogy Nirs és én összeházasodunk. Úgyhogy nem tudom, hogy melyikőtök az illetékes ebben az ügyben, bármelyikőtök is legyen... Szóval kérném, hogy az illetékes állítsa ki a házasságot igazoló dokumentumot.
*Szívesebben harapna a saját nyelvébe, de azt akkor kellett volna megtennie, mikor egyáltalán igent mondott Nirsnek. Nem lett volna szabad. Főleg Nirs miatt nem, de most már nem szegheti meg az adott szavát.*
- Nem lesz ilyen nagy csinnadratta, csak aláírjuk.
*Szeretne nevetni önmagán, mert vannak elképzelései arról, hogy kívülről nézve minek is tűnhet ez: a megesett leány sietségének. Persze talán ez is benne van. Egy pillanatra pánikba is esik, hogy vajon meddig tudja még titkolni az állapotát? Nem mer a hasára pillantani, és két kézzel markolja székének karfáit.*
//A pömpölés megakadályozása//
*Tiszta szerencse, hogy Aenae csak azt hallja az ajtón át, hogy egy férfi meg egy nő beszélgetnek, de azt már nem, hogy miről is. Persze ha rájuk koncentrálna, akkor minden egyes szavukat hallaná, de egyrészt túlságosan el van foglalva a maga nyomorával, másrészt pedig hallgatózni igazán illetlenség lenne. Meg aztán hamar meghallja a kancellár hangját odabentről, aminek nyomán Aenae már nyitja is az ajtót, hogy belépjen.*
- Jó napot.
*Köszön elsősorban a kancellárnak, de aztán Dorára pillant, mert végül is a nő is a helyiségben van és tulajdonképpen az is lehet, hogy a maga dolgával nem is a kancellárt, hanem Dorát kell zaklassa. Kicsit tanácstalan is emiatt, bizonytalanul pillant előbb az egyikre, majd a másikra. Aztán úgy dönt, hogy inkább leül arra a székre, amin már ült azelőtt, hogy berobbant volna az elf és kicsapta volna ugyanerre az asztalra a feketéllő pömpölőjét. Kicsit ki is rázza a hideg erre a gondolatra, de rövid torokköszörülés után úgy dönt, hogy inkább belevág.*
- Nos arról lenne szó, hogy Nirs és én összeházasodunk. Úgyhogy nem tudom, hogy melyikőtök az illetékes ebben az ügyben, bármelyikőtök is legyen... Szóval kérném, hogy az illetékes állítsa ki a házasságot igazoló dokumentumot.
*Szívesebben harapna a saját nyelvébe, de azt akkor kellett volna megtennie, mikor egyáltalán igent mondott Nirsnek. Nem lett volna szabad. Főleg Nirs miatt nem, de most már nem szegheti meg az adott szavát.*
- Nem lesz ilyen nagy csinnadratta, csak aláírjuk.
*Szeretne nevetni önmagán, mert vannak elképzelései arról, hogy kívülről nézve minek is tűnhet ez: a megesett leány sietségének. Persze talán ez is benne van. Egy pillanatra pánikba is esik, hogy vajon meddig tudja még titkolni az állapotát? Nem mer a hasára pillantani, és két kézzel markolja székének karfáit.*
263. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2019-07-05 01:26:25
Üzenet elküldve: 2019-07-05 01:26:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 384
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Vakmerő
//Hárman párban//
//A pömpölés megakadályozása//
*A kancellár érvelése egyáltalán nem rossz, itt valóban testiségekről van szó, amelyek nem hosszútávra teszik az ember fiát–lányát boldoggá. Hogy Dora mégis ezekre kérdez rá, az csak arra a tényre vezethető vissza, hogy semmi másban nem látja a megoldást. Biztos benne, hogy szellemi szinten, még ha Esti nem is ostoba, az elf gondolatvilága illik jobban Habrertuséhoz, és abban is biztos, hogy ezt mindketten nagyon jól tudják. Mikor a férfi „megértő és kegyes” mivoltáról beszél ~ hogyisne! ~ és még meg is csókolja, akkor viszont Dora sem bír magával, és kibukik belőle az igazság.*
- Azt nem mondtam, hogy nem lennék rá hajlandó. Csak azt, hogy nem így, nem olyan áron, amit bárki más is megfizethet. Nekem több kell.
*Ettől függetlenül egyértelműen valami baja lehet, hiszen szeretne hinni a kancellárnak, és szeretné azt gondolni, hogy kedves gesztusai őszinték. Ha így van, ahogy mondja, Dora igazán különleges lehet a szemében. De biztos, hogy így van? Az elf szeretné megmondani neki, hogy csak az írnokság szintjén szeretné megtartani ezt a kérésre engedelmeskedés dolgot, de mire nyitná a száját, hogy esetleg vitába szálljon vele, ám ekkor valaki kopogtat. Visszavágásról szó sem lehet, és a köztük lévő térköz is túl szűk, hogy azt mások előtt mutogassa, ezért inkább könnyed léptekkel megkerüli az asztalt, és saját írnoki székére támaszkodik. Ha a lány belép, Dora kedvesen, de távolságtartóan üdvözli. Ez nem a lány ellen szól, egyszerűen szívesebben tárgyalna most Habrertussal, mint vele. De hát dolgoznak, legalább is azt kéne.*
- Kagaenae, nagyon örülök! *És mivel hallotta, hogy ő errefelé a vezér, de fogalma sincs, hogy mi az elegáns protokoll erre a helyzetre, csak örül magában, hogy nem ül éppen: így pont elég formális a megjelenése, hogy fogadja, mégsem esik fölösleges túlzásokba.*
A hozzászólás írója (Dorawyna Olaphine) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.07.05 01:26:46
//A pömpölés megakadályozása//
*A kancellár érvelése egyáltalán nem rossz, itt valóban testiségekről van szó, amelyek nem hosszútávra teszik az ember fiát–lányát boldoggá. Hogy Dora mégis ezekre kérdez rá, az csak arra a tényre vezethető vissza, hogy semmi másban nem látja a megoldást. Biztos benne, hogy szellemi szinten, még ha Esti nem is ostoba, az elf gondolatvilága illik jobban Habrertuséhoz, és abban is biztos, hogy ezt mindketten nagyon jól tudják. Mikor a férfi „megértő és kegyes” mivoltáról beszél ~ hogyisne! ~ és még meg is csókolja, akkor viszont Dora sem bír magával, és kibukik belőle az igazság.*
- Azt nem mondtam, hogy nem lennék rá hajlandó. Csak azt, hogy nem így, nem olyan áron, amit bárki más is megfizethet. Nekem több kell.
*Ettől függetlenül egyértelműen valami baja lehet, hiszen szeretne hinni a kancellárnak, és szeretné azt gondolni, hogy kedves gesztusai őszinték. Ha így van, ahogy mondja, Dora igazán különleges lehet a szemében. De biztos, hogy így van? Az elf szeretné megmondani neki, hogy csak az írnokság szintjén szeretné megtartani ezt a kérésre engedelmeskedés dolgot, de mire nyitná a száját, hogy esetleg vitába szálljon vele, ám ekkor valaki kopogtat. Visszavágásról szó sem lehet, és a köztük lévő térköz is túl szűk, hogy azt mások előtt mutogassa, ezért inkább könnyed léptekkel megkerüli az asztalt, és saját írnoki székére támaszkodik. Ha a lány belép, Dora kedvesen, de távolságtartóan üdvözli. Ez nem a lány ellen szól, egyszerűen szívesebben tárgyalna most Habrertussal, mint vele. De hát dolgoznak, legalább is azt kéne.*
- Kagaenae, nagyon örülök! *És mivel hallotta, hogy ő errefelé a vezér, de fogalma sincs, hogy mi az elegáns protokoll erre a helyzetre, csak örül magában, hogy nem ül éppen: így pont elég formális a megjelenése, hogy fogadja, mégsem esik fölösleges túlzásokba.*
A hozzászólás írója (Dorawyna Olaphine) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2019.07.05 01:26:46
262. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2019-07-04 19:48:10
Üzenet elküldve: 2019-07-04 19:48:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 863
OOC üzenetek: 37
Játékstílus: Vakmerő
//Hárman párban//
//A pömpölés megakadályozása//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nők! A kancellár legszívesebben teátrálisan forgatná a szemeit. Mert addig nincs is semmi probléma amíg Dora meg nem kérdezi, hogy mi az amire vágyik, mivel tehetné boldoggá? Gondok akkor adódnak, amikor belesétál ebbe a csapdába és őszintén válaszol. Az még rendben van, hogy Dora gunyoros arckifejezéssel reagál cirkalmasnak nevezhető mondataira. Persze ezekkel sem lenne semmi baj, hiszen miért is kéne mindent nyersen a nevén nevezni? Igazság szerint mindegy is. Ha úgy fogalmazott volna, hogy Dora akkor jár el helyesen ha bepucsít, mint a sárló kanca, hogy Hubi alaposan meghághassa hátulról, akkor most ezen lenne fennakadva a lány. De sebaj, talált magának mást amin felhúzhatta az orrát.*
- Kedvesem... *sóhajt egyet elnéző mosollyal* Azt kérdezted, hogy mi tenne boldoggá, és én elmondtam. Ez idáig egyszerű, mint az egyszer egy. Az már kevésbé, hogy mintha megbántottságot vélnék felfedezni a hangodban, a szavaidban.
*Pár pillanatig nézi a lehajított írótollat, aztán lassú mozdulattal érte nyúl és visszateszi a helyére.*
- Az én olvasatomban a fontosságnak vannak fokozatai. Van ami nélkül nem lehet élni, van aminek hiánya kínzóan kellemetlen, van amire vágyakozik az ember, és ha elérheti kap is utána, de nem ez köti le minden gondolatát.
*Felkel az asztalról, kezeit háta mögött összekulcsolva sétál pár lépést.*
- Amiről most beszélgetünk nem olyasmi, ami nélkül elképzelhetetlennek érezném a létezést. Mivel pedig megértő és kegyes vagyok, *egy rettenetes műmosoly* elfogadom az idegenkedésed. Ami pedig téged nem tesz boldoggá, az engem sem.
*Ez annyira nyálas volt, hogy legszívesebben felképelné magát. Még akkor is ha valóban úgy érzi, hogy el tudná viselni ha Dorával csak amúgy póriasan szerelmeskedhetne. A csók ellen természetesen nem berzenkedik, és utána két keze közé fogná Dora arcát.*
- Édesem, ne csinálj tragédiát a semmiből! Kérdeztél, én feleltem. Mivel pedig már tudom a véleményed, a kérdés teoretikussá vált, így felesleges olyasmin elmélkednünk, hogy mi történne ha...
*Az asztalra bök, ahol azért el tudja képzelni Dorát, magát pedig mögötte... de nem gondolja tovább, mert minek kínozza magát?*
- Messze nem _ez_ a boldogságom kulcsa.
*Azt már nem teszi hozzá, hogy a boldogság és a kéjvágy nem ugyanaz, és miért ne fordulhatna elő, hogy Alyo újabb kívánságokkal áll elébe, vagy éppen Estinek támad kedve valamire? Mielőtt gondolatmenetét folytathatná - mert ebben a hangulatban a pömpölés még erősen a jövő zenéje - kopogtatnak az ajtaján. Odapillant, és bár kedveli ha fontosnak érezheti magát azáltal, hogy a helyiek keresik fel problémás ügyeikkel, most valahova egészen máshová kívánja az érkezőt.*
- Soha nem voltak teljesíthetetlen vagy tisztességtelen kéréseim, nem igaz?
*Megcirógatja még a durcás Dora arcát, ha erre lehetőse van, aztán az ajtó felé fordul.*
- Tessék!
//A pömpölés megakadályozása//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Nők! A kancellár legszívesebben teátrálisan forgatná a szemeit. Mert addig nincs is semmi probléma amíg Dora meg nem kérdezi, hogy mi az amire vágyik, mivel tehetné boldoggá? Gondok akkor adódnak, amikor belesétál ebbe a csapdába és őszintén válaszol. Az még rendben van, hogy Dora gunyoros arckifejezéssel reagál cirkalmasnak nevezhető mondataira. Persze ezekkel sem lenne semmi baj, hiszen miért is kéne mindent nyersen a nevén nevezni? Igazság szerint mindegy is. Ha úgy fogalmazott volna, hogy Dora akkor jár el helyesen ha bepucsít, mint a sárló kanca, hogy Hubi alaposan meghághassa hátulról, akkor most ezen lenne fennakadva a lány. De sebaj, talált magának mást amin felhúzhatta az orrát.*
- Kedvesem... *sóhajt egyet elnéző mosollyal* Azt kérdezted, hogy mi tenne boldoggá, és én elmondtam. Ez idáig egyszerű, mint az egyszer egy. Az már kevésbé, hogy mintha megbántottságot vélnék felfedezni a hangodban, a szavaidban.
*Pár pillanatig nézi a lehajított írótollat, aztán lassú mozdulattal érte nyúl és visszateszi a helyére.*
- Az én olvasatomban a fontosságnak vannak fokozatai. Van ami nélkül nem lehet élni, van aminek hiánya kínzóan kellemetlen, van amire vágyakozik az ember, és ha elérheti kap is utána, de nem ez köti le minden gondolatát.
*Felkel az asztalról, kezeit háta mögött összekulcsolva sétál pár lépést.*
- Amiről most beszélgetünk nem olyasmi, ami nélkül elképzelhetetlennek érezném a létezést. Mivel pedig megértő és kegyes vagyok, *egy rettenetes műmosoly* elfogadom az idegenkedésed. Ami pedig téged nem tesz boldoggá, az engem sem.
*Ez annyira nyálas volt, hogy legszívesebben felképelné magát. Még akkor is ha valóban úgy érzi, hogy el tudná viselni ha Dorával csak amúgy póriasan szerelmeskedhetne. A csók ellen természetesen nem berzenkedik, és utána két keze közé fogná Dora arcát.*
- Édesem, ne csinálj tragédiát a semmiből! Kérdeztél, én feleltem. Mivel pedig már tudom a véleményed, a kérdés teoretikussá vált, így felesleges olyasmin elmélkednünk, hogy mi történne ha...
*Az asztalra bök, ahol azért el tudja képzelni Dorát, magát pedig mögötte... de nem gondolja tovább, mert minek kínozza magát?*
- Messze nem _ez_ a boldogságom kulcsa.
*Azt már nem teszi hozzá, hogy a boldogság és a kéjvágy nem ugyanaz, és miért ne fordulhatna elő, hogy Alyo újabb kívánságokkal áll elébe, vagy éppen Estinek támad kedve valamire? Mielőtt gondolatmenetét folytathatná - mert ebben a hangulatban a pömpölés még erősen a jövő zenéje - kopogtatnak az ajtaján. Odapillant, és bár kedveli ha fontosnak érezheti magát azáltal, hogy a helyiek keresik fel problémás ügyeikkel, most valahova egészen máshová kívánja az érkezőt.*
- Soha nem voltak teljesíthetetlen vagy tisztességtelen kéréseim, nem igaz?
*Megcirógatja még a durcás Dora arcát, ha erre lehetőse van, aztán az ajtó felé fordul.*
- Tessék!
261. hozzászólás ezen a helyszínen: Radkraal
Üzenet elküldve: 2019-07-04 10:02:19
Üzenet elküldve: 2019-07-04 10:02:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1793
OOC üzenetek: 64
Játékstílus: Vakmerő
//A pömpölés megakadályozása//
*Aenae valahogy elkerülte Effyt az erődben, meg hát nem is gondolja, hogy barátnője segítségre szorulna, biztosan csak sokat evett. Merthogy Effy rengeteget tud enni, Aenae meg már a gondolattól is émelyeg, hogy enni lássa.
A friss levegő viszont jó hatással van rá, sokkal jobban érzi magát, egyből nem émelyeg, nem kavarog a gyomra. Legalábbis a hasában lévő fattyú miatt nem, csupán a házasság gondolata miatt. De már igent mondott, úgyhogy véghez kell vinni és boldoggá kell tenni Nirst, mert a fiú igenis megérdemli, hogy boldog legyen és hogy ne bántsák meg.
Nirs és a maga boldogságán elmélkedve érkezik meg a kancelláriára. Nem fűlik a foga a dologhoz, mert mindig viszketést kap a kancellártól, de ha már itt van, akkor nem fordulhat vissza, bármekkora késztetést is érez arra, hogy felkapja a nyúlcipőt és elrohanjon. Végül azonban nem rohan el, hanem illedelmesen kopog, bár talán kicsit hisztérikus. Kopp-kopp Hubi, kopp-kopp Hubi, kopp-kopp Hubi. Nem szól ugyan semmit, csak az ajtó túloldalán várja, hogy bebocsátsák, amíg pedig ez nem történik meg, addig hallgatja a kiszűrődő hangfoszlányokat, amelyek szerint a kancellár éppen tárgyal valakivel.*
*Aenae valahogy elkerülte Effyt az erődben, meg hát nem is gondolja, hogy barátnője segítségre szorulna, biztosan csak sokat evett. Merthogy Effy rengeteget tud enni, Aenae meg már a gondolattól is émelyeg, hogy enni lássa.
A friss levegő viszont jó hatással van rá, sokkal jobban érzi magát, egyből nem émelyeg, nem kavarog a gyomra. Legalábbis a hasában lévő fattyú miatt nem, csupán a házasság gondolata miatt. De már igent mondott, úgyhogy véghez kell vinni és boldoggá kell tenni Nirst, mert a fiú igenis megérdemli, hogy boldog legyen és hogy ne bántsák meg.
Nirs és a maga boldogságán elmélkedve érkezik meg a kancelláriára. Nem fűlik a foga a dologhoz, mert mindig viszketést kap a kancellártól, de ha már itt van, akkor nem fordulhat vissza, bármekkora késztetést is érez arra, hogy felkapja a nyúlcipőt és elrohanjon. Végül azonban nem rohan el, hanem illedelmesen kopog, bár talán kicsit hisztérikus. Kopp-kopp Hubi, kopp-kopp Hubi, kopp-kopp Hubi. Nem szól ugyan semmit, csak az ajtó túloldalán várja, hogy bebocsátsák, amíg pedig ez nem történik meg, addig hallgatja a kiszűrődő hangfoszlányokat, amelyek szerint a kancellár éppen tárgyal valakivel.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 462-481