Külső területek - Füves puszta
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 53 (1041. - 1060. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2917-2936
1060. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-03-09 20:11:15
Üzenet elküldve: 2016-03-09 20:11:15
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A csapda//
* A terv bevált, és igaz elég erős nyelvezete van a nősténynek, Hagrar azért megérti. És végre egymást is megértik. Egy valami változik. Az hogy Hagrar erre a válaszra nem várt semmilyen formában. Se mellébeszélve, se közvetlenül. A válasz viszont hamar jön, és a vezér kérdőn néz a nőstényre.*
-Kilbra Kwor'ash Woriak! Qelrador thar! Igath ar Un'irad! * Kérdezi tőle széttárt karokkal. Ami annyit tesz, Kilbra erős harcos! És vakmerő! De ez veszéllyel jár!*
-Kor Kor Gatobar! Inerudh kelsador elkrigar Hagraro!
*Folytatja, és lényegében annyit mond hogy sok ellenség lapul a fűben, és veszélyes Hagrar asszonyának lenni. Sok felelősség, és veszély. Maga se kertel, mert hát Kilbra is elmondta szándékait.*
-Kilbra Zerug! Kilbra Igakar! * Egyszóval Kilbra szemrevaló, és szép! Lényegében ennyiben ki is fullad Hagrar és a romantika. Nincs ehhez hozzászokva, és furcsa neki a helyzet. De végre valaki máshogy néz rá. Ami ilyen téren nem rossz. Viszont egy ilyen döntésre sokak felléphetnek! Kiderül mi sül ki belőle.*
//A csapda//
* A terv bevált, és igaz elég erős nyelvezete van a nősténynek, Hagrar azért megérti. És végre egymást is megértik. Egy valami változik. Az hogy Hagrar erre a válaszra nem várt semmilyen formában. Se mellébeszélve, se közvetlenül. A válasz viszont hamar jön, és a vezér kérdőn néz a nőstényre.*
-Kilbra Kwor'ash Woriak! Qelrador thar! Igath ar Un'irad! * Kérdezi tőle széttárt karokkal. Ami annyit tesz, Kilbra erős harcos! És vakmerő! De ez veszéllyel jár!*
-Kor Kor Gatobar! Inerudh kelsador elkrigar Hagraro!
*Folytatja, és lényegében annyit mond hogy sok ellenség lapul a fűben, és veszélyes Hagrar asszonyának lenni. Sok felelősség, és veszély. Maga se kertel, mert hát Kilbra is elmondta szándékait.*
-Kilbra Zerug! Kilbra Igakar! * Egyszóval Kilbra szemrevaló, és szép! Lényegében ennyiben ki is fullad Hagrar és a romantika. Nincs ehhez hozzászokva, és furcsa neki a helyzet. De végre valaki máshogy néz rá. Ami ilyen téren nem rossz. Viszont egy ilyen döntésre sokak felléphetnek! Kiderül mi sül ki belőle.*
1059. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-03-09 19:43:13
Üzenet elküldve: 2016-03-09 19:43:13
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A csapda//
*A nőstény kihúzza magát a dicséretre. Örül annak, hogy Hagrar büszke rá, és hogy erősnek látja, meg hasznosnak a törzs szempontjából. Ez azt jelenti tehát, hogy maradhat, és nem kell tovább vándorolni. Örül ennek, mert úgy érzi, jó itt neki. Nem verik ok nélkül, nem gyűrik maguk alá a hímek, és enni is van bőven.
Ám a kérdésre, kissé meglepődik. Úgy vélte, hogy ez most már Hagrarnak sem kétséges, mármint a célja. Vállat von végül, és elvigyorodik, majd ork nyelven szinte folyékonyan és hiba nélkül válaszol.*
-Hagrar kro'wroch merh. Kilbra aniorach loghnor. Hagrar'onc two ragnar'ogh Kilbra?
*Ami megközelítően annyit tesz, hogy Hagrar erős hím, és Kilbra szeretne hozzá tartozni. A kérdés pedig: Hagrarnak nem tetszik talán Kilbra?
Talán túl nyílt és őszinte, de nem látja értelmét mellébeszélni, vagy körülírni a dolgot. Valahogy sehol nem volt alkalma olyasmit tanulni, hogy alakoskodás, mellébeszélés, félrevezetés. Aki ilyesmit vár tőle, az nagyot fog csalódni.
Tekintete tehát várakozón függ a vezérhímen, hiszen úgy érzi tökéletesen bizonyított. Fiatal és erős nőstény, aki képes élelmet is szerezni. Mi más kellhet még?*
//A csapda//
*A nőstény kihúzza magát a dicséretre. Örül annak, hogy Hagrar büszke rá, és hogy erősnek látja, meg hasznosnak a törzs szempontjából. Ez azt jelenti tehát, hogy maradhat, és nem kell tovább vándorolni. Örül ennek, mert úgy érzi, jó itt neki. Nem verik ok nélkül, nem gyűrik maguk alá a hímek, és enni is van bőven.
Ám a kérdésre, kissé meglepődik. Úgy vélte, hogy ez most már Hagrarnak sem kétséges, mármint a célja. Vállat von végül, és elvigyorodik, majd ork nyelven szinte folyékonyan és hiba nélkül válaszol.*
-Hagrar kro'wroch merh. Kilbra aniorach loghnor. Hagrar'onc two ragnar'ogh Kilbra?
*Ami megközelítően annyit tesz, hogy Hagrar erős hím, és Kilbra szeretne hozzá tartozni. A kérdés pedig: Hagrarnak nem tetszik talán Kilbra?
Talán túl nyílt és őszinte, de nem látja értelmét mellébeszélni, vagy körülírni a dolgot. Valahogy sehol nem volt alkalma olyasmit tanulni, hogy alakoskodás, mellébeszélés, félrevezetés. Aki ilyesmit vár tőle, az nagyot fog csalódni.
Tekintete tehát várakozón függ a vezérhímen, hiszen úgy érzi tökéletesen bizonyított. Fiatal és erős nőstény, aki képes élelmet is szerezni. Mi más kellhet még?*
1058. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-03-09 19:16:57
Üzenet elküldve: 2016-03-09 19:16:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A csapda//
*Hagrar nem mosolyog egyáltalán azon, hogy nem érti Kilbra azt amit mond. Mert a lényeget megértette, és csak ez számít! Hagrar fiatal korában ugyan így törte a nyelvet. Idővel helyrejön majd. Tudja jól, hogy mindenki a vezért látja benne. Viszont ez őt már kicsit zavarja. Persze ő irányít, és ő a vezér, de mellette pedig harcos. Ugyanolyan ork mint a többi. Azt akarja végre, hogy ne csak a vezért lássák benne. Ne csak a válaszokat keressék, és a parancsokat hajtsák végre. Mert akkor gyenge lesz a törzs. Ha Hagrar valami oknál fogva meghal, a törzsnek erősnek kell maradnia. Nem válhatnak szét, hanem új vezetővel élni kell tovább. És ezt akarja Hagrar elérni, hogy ne legyen ő a fő fonál. Hanem mind azok legyenek. Viszont megpróbál mást. Igaz Északi akcentusa van, de egész értelmesen szólal meg ork nyelven.*
Kilbra kelga'dohr u agad'rag? *Egyszerű kérdést tesz fel, lényegében arra kérdez rá hogy miért akar díszt csinálni neki.*
-Kilbra! Te vagy jó! Erős harcos! Hagrar büszke! *Biccent neki, és mélyen a nőstény szemébe néz. A vezéren látszik, hogy mondani akar ezer meg ezer dolgot, de így nehéz beszélni. A nőstény a felét se érteni annak amit mondana. Így inkább az állatra pillant, és mosolyog.* -Kilbra jó vadász! Hasznos a törzsnek!
//A csapda//
*Hagrar nem mosolyog egyáltalán azon, hogy nem érti Kilbra azt amit mond. Mert a lényeget megértette, és csak ez számít! Hagrar fiatal korában ugyan így törte a nyelvet. Idővel helyrejön majd. Tudja jól, hogy mindenki a vezért látja benne. Viszont ez őt már kicsit zavarja. Persze ő irányít, és ő a vezér, de mellette pedig harcos. Ugyanolyan ork mint a többi. Azt akarja végre, hogy ne csak a vezért lássák benne. Ne csak a válaszokat keressék, és a parancsokat hajtsák végre. Mert akkor gyenge lesz a törzs. Ha Hagrar valami oknál fogva meghal, a törzsnek erősnek kell maradnia. Nem válhatnak szét, hanem új vezetővel élni kell tovább. És ezt akarja Hagrar elérni, hogy ne legyen ő a fő fonál. Hanem mind azok legyenek. Viszont megpróbál mást. Igaz Északi akcentusa van, de egész értelmesen szólal meg ork nyelven.*
Kilbra kelga'dohr u agad'rag? *Egyszerű kérdést tesz fel, lényegében arra kérdez rá hogy miért akar díszt csinálni neki.*
-Kilbra! Te vagy jó! Erős harcos! Hagrar büszke! *Biccent neki, és mélyen a nőstény szemébe néz. A vezéren látszik, hogy mondani akar ezer meg ezer dolgot, de így nehéz beszélni. A nőstény a felét se érteni annak amit mondana. Így inkább az állatra pillant, és mosolyog.* -Kilbra jó vadász! Hasznos a törzsnek!
1057. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-03-09 18:28:22
Üzenet elküldve: 2016-03-09 18:28:22
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A csapda//
*Persze, hogy van még mit tanulnia, hiszen fiatal még, és eddig leginkább csak az ösztönei vezették előre. Akár étel megszerzéséről van szó, akár bármi másról. Egyébként meg, ha minden tüskés ágnál megállna sipárogni, mint egy Arthenior-i nemes kisasszony, akkor soha nem jutna hozzá a zsákmányhoz. És igen, épp úgy fáj neki is, mint bárki másnak, csak ezen a téren igazi ork. Nem foglalkozik addig a fájdalommal, míg a vele társuló sebek a földre nem döntik. A bozót ágai amúgy hamarabb törnek el, mint ahogy túl mélyet sebezhetnének. Persze, a nagyobb, vastagabb ágakat ő is kikerüli, félrelöki, letöri. Az is igaz, hogy az olyan finomságokra még nincs esze, hogy anyaállatot a kölykével együtt nem öljük meg. Számára egyelőre csak az a cél, hogy újabb hús kerülhet az asztalra, s ezzel együtt a gyomrába, mely még mindig úgy tűnik, feneketlen. Alkalomadtán a vadászat kifinomultságára meg kell majd tanítani valakinek.
Aztán Hagrar megszólal, és a szavak nagy részét Kilbra nem is érti. Fogalma nincs mit jelent az, hogy kiruccanás, az meg végképp elképeszti, hogy miért húzná bárki is egy ló bőrét. Ha ezt meg többen teszik egyszerre, abból csak szakadás lesz, és a lóbőre már nem lesz jó másra, mint apró szíjakra. Na jó, néha arra is szükség van, de ehhez felesleges széthúzni egy lóbőrt, amikor abból jó kis ruha is készülhet. Az utolsó két rövid mondatot azonban ő is megérti, így jobbjával a Hagrar kezében lévő gidára bök.*
-Megoszt.
*Aztán a csapdából kiszedett nőstényre mutat.*
-Törzsé.
*Így egyértelművé válik, hogy nem annyira önző, hogy csak saját magának vadásszon. Főleg nem, hogy ennyire bőségessé vált a zsákmány. Aztán keze a gida fejére fog, és az apró fogakra, meg a parányi szarv kezdeményekre mutogat, no meg a patákra.*
-Kilbra csinál neked szép dísz. Füledbe, orrodba és nyakadba is.
//A csapda//
*Persze, hogy van még mit tanulnia, hiszen fiatal még, és eddig leginkább csak az ösztönei vezették előre. Akár étel megszerzéséről van szó, akár bármi másról. Egyébként meg, ha minden tüskés ágnál megállna sipárogni, mint egy Arthenior-i nemes kisasszony, akkor soha nem jutna hozzá a zsákmányhoz. És igen, épp úgy fáj neki is, mint bárki másnak, csak ezen a téren igazi ork. Nem foglalkozik addig a fájdalommal, míg a vele társuló sebek a földre nem döntik. A bozót ágai amúgy hamarabb törnek el, mint ahogy túl mélyet sebezhetnének. Persze, a nagyobb, vastagabb ágakat ő is kikerüli, félrelöki, letöri. Az is igaz, hogy az olyan finomságokra még nincs esze, hogy anyaállatot a kölykével együtt nem öljük meg. Számára egyelőre csak az a cél, hogy újabb hús kerülhet az asztalra, s ezzel együtt a gyomrába, mely még mindig úgy tűnik, feneketlen. Alkalomadtán a vadászat kifinomultságára meg kell majd tanítani valakinek.
Aztán Hagrar megszólal, és a szavak nagy részét Kilbra nem is érti. Fogalma nincs mit jelent az, hogy kiruccanás, az meg végképp elképeszti, hogy miért húzná bárki is egy ló bőrét. Ha ezt meg többen teszik egyszerre, abból csak szakadás lesz, és a lóbőre már nem lesz jó másra, mint apró szíjakra. Na jó, néha arra is szükség van, de ehhez felesleges széthúzni egy lóbőrt, amikor abból jó kis ruha is készülhet. Az utolsó két rövid mondatot azonban ő is megérti, így jobbjával a Hagrar kezében lévő gidára bök.*
-Megoszt.
*Aztán a csapdából kiszedett nőstényre mutat.*
-Törzsé.
*Így egyértelművé válik, hogy nem annyira önző, hogy csak saját magának vadásszon. Főleg nem, hogy ennyire bőségessé vált a zsákmány. Aztán keze a gida fejére fog, és az apró fogakra, meg a parányi szarv kezdeményekre mutogat, no meg a patákra.*
-Kilbra csinál neked szép dísz. Füledbe, orrodba és nyakadba is.
1056. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-03-08 19:56:42
Üzenet elküldve: 2016-03-08 19:56:42
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Favágás - Indulás Artheniorba//
*Az azonnali induláson kissé meglepődik. Azért volna pár ellenvetése a dologgal szemben. Egyrészt ugye rettentően fáradt a sok favágás után, másrészt nyilván a vezér is az, harmadszor tele van a mező félig kész csapdákkal, negyedszer be se fejezték a vacsorát, ám ha Hagrar ezt nem vallja be magáról akkor ő ugyan szóvá nem teszi. Amióta nincs meg a fél karja őrülten ragaszkodik saját erejéhez, és annak bizonygatásához, ha a vezér menni akar hát menjenek, majd meglátják melyikük esik össze hamarabb. Mindenesetre tanulva a reggeli hibából immár nem akarja a természet kincsestárára, rovarokra, csigákra és nyúlüregekre bízni önmagát, tehát tudja is mit csomagol magának elsőként.*
-A végén még az ottaniakat is nekünk kell megvédenünk. *Formázza arcára ismét a ragadozómimikát.* -Sok embert rángattunk vissza a saját valagából, meglátjuk délen mennyire értékelnek minket.
*Válaszolja miközben letörli magáról a vizet a pokróccal, majd a sarokba dobja a nagy szövetdarabot, és elindul, hogy holmijait kissé rendbe rakja. Elsőként persze egy rakás füstölt hús és pár ehető pusztai gumót pakol össze, amivel még a nagy étkű orkok is kihúzzák pár napig. És persze pofáját is tele veszi velük mert ki tudja mikor állhatnak meg az útjukon. A kincsekre most nincs szüksége. Az aranypohár marad, a kis gyíkfigura szintén, de a pénz az jön vele elvégre épp fegyvereket akarnak vásárolni. Ő meg egy jobb fajta vértet saját magának, hogy legközelebb már ne tudják csak úgy lelendíteni egy buzogánnyal. A válla, noha már gyógyulófélben van még nem szabad erőltetnie. A forradás gyenge és jó eséllyel ismét eltörik, jobb lesz ha a sínben marad.
Aztán hoz még magával kötelet, kiskést, tűzszerszámot, és taplót, meg mindkét fegyverét, hátha az út során begyógyul sérült jobb fele és akkor nyugodtan használhatja őket ismét. Több dolog pillanatnyilag nem jut eszébe. Így nemsokára egy jókora csomaggal ám kissé kótyagosan áll a bejárat közelében, várva a vezér indulást jelző lépteit, és szemével messze vizslatva a puszta határát. Éjszaka persze mindegy merre fordul amúgy sem lát semmit. Ha van is ott valami nem érzékelheti, és ha egy bestia villogó szempárja elő is tűnik a sötétből nem mehet utána. Inkább csak képzelődik, és a jövőjük határait fürkészi, mintsem a jelenjükét. Nem szeret munkát félbe hagyni, ám az Artheniori utazást is ő vetette fel, így aztán egy szava nem lehet a dolog ellen. Tudja, hogy az ittenieknek van éppen elég dolguk. Nem fogják befejezni a védelem kialakítását, sem a barlang és a szekér átalakításait. De majd ha hazajön. Nos, legalább lesz dolga dögivel, és ez valahol megnyugtató érzés.*
*Az azonnali induláson kissé meglepődik. Azért volna pár ellenvetése a dologgal szemben. Egyrészt ugye rettentően fáradt a sok favágás után, másrészt nyilván a vezér is az, harmadszor tele van a mező félig kész csapdákkal, negyedszer be se fejezték a vacsorát, ám ha Hagrar ezt nem vallja be magáról akkor ő ugyan szóvá nem teszi. Amióta nincs meg a fél karja őrülten ragaszkodik saját erejéhez, és annak bizonygatásához, ha a vezér menni akar hát menjenek, majd meglátják melyikük esik össze hamarabb. Mindenesetre tanulva a reggeli hibából immár nem akarja a természet kincsestárára, rovarokra, csigákra és nyúlüregekre bízni önmagát, tehát tudja is mit csomagol magának elsőként.*
-A végén még az ottaniakat is nekünk kell megvédenünk. *Formázza arcára ismét a ragadozómimikát.* -Sok embert rángattunk vissza a saját valagából, meglátjuk délen mennyire értékelnek minket.
*Válaszolja miközben letörli magáról a vizet a pokróccal, majd a sarokba dobja a nagy szövetdarabot, és elindul, hogy holmijait kissé rendbe rakja. Elsőként persze egy rakás füstölt hús és pár ehető pusztai gumót pakol össze, amivel még a nagy étkű orkok is kihúzzák pár napig. És persze pofáját is tele veszi velük mert ki tudja mikor állhatnak meg az útjukon. A kincsekre most nincs szüksége. Az aranypohár marad, a kis gyíkfigura szintén, de a pénz az jön vele elvégre épp fegyvereket akarnak vásárolni. Ő meg egy jobb fajta vértet saját magának, hogy legközelebb már ne tudják csak úgy lelendíteni egy buzogánnyal. A válla, noha már gyógyulófélben van még nem szabad erőltetnie. A forradás gyenge és jó eséllyel ismét eltörik, jobb lesz ha a sínben marad.
Aztán hoz még magával kötelet, kiskést, tűzszerszámot, és taplót, meg mindkét fegyverét, hátha az út során begyógyul sérült jobb fele és akkor nyugodtan használhatja őket ismét. Több dolog pillanatnyilag nem jut eszébe. Így nemsokára egy jókora csomaggal ám kissé kótyagosan áll a bejárat közelében, várva a vezér indulást jelző lépteit, és szemével messze vizslatva a puszta határát. Éjszaka persze mindegy merre fordul amúgy sem lát semmit. Ha van is ott valami nem érzékelheti, és ha egy bestia villogó szempárja elő is tűnik a sötétből nem mehet utána. Inkább csak képzelődik, és a jövőjük határait fürkészi, mintsem a jelenjükét. Nem szeret munkát félbe hagyni, ám az Artheniori utazást is ő vetette fel, így aztán egy szava nem lehet a dolog ellen. Tudja, hogy az ittenieknek van éppen elég dolguk. Nem fogják befejezni a védelem kialakítását, sem a barlang és a szekér átalakításait. De majd ha hazajön. Nos, legalább lesz dolga dögivel, és ez valahol megnyugtató érzés.*
1055. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-03-08 19:22:31
Üzenet elküldve: 2016-03-08 19:22:31
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60
Játékstílus: Vakmerő
//Favágás - Indulás Artheniorba//
*Önfeledten mosolyog, hogy kedvére tett a hadvezérnek. Ezek az apró dolgok, amik sokszor mosolyt csalnak az ork vezér arcára. Az amikor olyat tud tenni, ami a többieknek is jó. Nulghát segít levenni, és az idősebbek ellátják a sebét, nem is kérdezik mi történt. Az most nem lényeg, csak hogy ne halljon meg. Dörzsölgetik testrészeit, és közel a tűzhöz fektetik le. Hagrar maga is segít a súlyos fák pakolásában, elvégre nincs pihenő! Majd este lehet aludni, már aki nem az őrségben szolgál. A vezér bár fáradt, nem rest. Már ölti magára vértjét, és fegyvereit is magához veszi. Teljes menetfelszerelésben, étellel és vízzel ellátva készen áll az indulásra.*
-Jó! Szólj Kogarnak! Ő szokta kikészíteni a bőröket!
*Majd körbenéz és szól pár szót! Nem is válaszolva Gravak felvetésére.*
-Figyelem! Pár napra elmegyünk! Artheniorba, harcosokat toborozni, és fegyvereket szerezni. Zirrah, és a többiek hamarosan hazaérnek! Addig is védjétek a barlangot az életetek árán is. *Direkt nem mondja, hogy a hadvezért is meggyógyíttatni, elvégre még a végén gyengének titulálják. Mikor közelebb megy Gravakhoz, csak akkor válaszol.*
-Készülj! Pakolj össze magadnak pár holmit. Indulunk hamarost! Nekem is van elintézni valóm a fertő városában!
*Önfeledten mosolyog, hogy kedvére tett a hadvezérnek. Ezek az apró dolgok, amik sokszor mosolyt csalnak az ork vezér arcára. Az amikor olyat tud tenni, ami a többieknek is jó. Nulghát segít levenni, és az idősebbek ellátják a sebét, nem is kérdezik mi történt. Az most nem lényeg, csak hogy ne halljon meg. Dörzsölgetik testrészeit, és közel a tűzhöz fektetik le. Hagrar maga is segít a súlyos fák pakolásában, elvégre nincs pihenő! Majd este lehet aludni, már aki nem az őrségben szolgál. A vezér bár fáradt, nem rest. Már ölti magára vértjét, és fegyvereit is magához veszi. Teljes menetfelszerelésben, étellel és vízzel ellátva készen áll az indulásra.*
-Jó! Szólj Kogarnak! Ő szokta kikészíteni a bőröket!
*Majd körbenéz és szól pár szót! Nem is válaszolva Gravak felvetésére.*
-Figyelem! Pár napra elmegyünk! Artheniorba, harcosokat toborozni, és fegyvereket szerezni. Zirrah, és a többiek hamarosan hazaérnek! Addig is védjétek a barlangot az életetek árán is. *Direkt nem mondja, hogy a hadvezért is meggyógyíttatni, elvégre még a végén gyengének titulálják. Mikor közelebb megy Gravakhoz, csak akkor válaszol.*
-Készülj! Pakolj össze magadnak pár holmit. Indulunk hamarost! Nekem is van elintézni valóm a fertő városában!
1054. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-03-08 16:17:30
Üzenet elküldve: 2016-03-08 16:17:30
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Zirrah//
*Az, hogy Zirrah valójában mit is gondol az olyanokról, mint mondjuk, példának okáért Worgh, több szempontból is meglehetősen irreleváns. Először is, túlzó feltételezés volna a harcosról azt gondolni, hogy akár egy röpke pillanatig is foglalkoztatja őt bármi más is, önmagán kívül. Másodszor pedig, még ha valamilyen rejtélyes oknál fogva, mégis olyan kedvében volna, hogy egy hasonló társalgásba belefolyjon, ami az ő létjogosultságát megkérdőjelezné, lehet, hogy nem csak észérvekkel próbálná meggyőzni az ork lánykát, annak bizonyossága felől, hogy a világ nem egészen úgy működik, mint ahogy azt a kisasszony látja. Persze Worgh nem volna ennyire szofisztikált, sem a fogalmazás, sem a mondanivaló terén.
A karra, amibe Zirrah kedvesen belerúgott, jelenleg úgy másfél-két mázsa izom nehezedik, s fejt ki nyomást a föld irányába. Ezt kirúgni azért merész húzás, de tételezzük fel, hogy sikerült, s az ork harcos kénytelen a másik kezével ellökni magát a földtől, hogy ne menjen tele a szája homokkal, már kora reggel. Maga alá rántja a jobb lábát, s a karját, melyet a csaj inzultált, elindítja visszafelé, azzal a nemes célzattal, hogy az említett nőstény mindkét lábát egy határozott, kellően erős mozdulattal elkaszálja. Vagy ha azt valamiért nem is, legalább elérje, hogy valamije nagyon-nagyon fájjon. Akárhogy is, kellemetlen lehet Worgh könyökével találkozni, bármilyen szituációban is legyen valaki.*
//Zirrah//
*Az, hogy Zirrah valójában mit is gondol az olyanokról, mint mondjuk, példának okáért Worgh, több szempontból is meglehetősen irreleváns. Először is, túlzó feltételezés volna a harcosról azt gondolni, hogy akár egy röpke pillanatig is foglalkoztatja őt bármi más is, önmagán kívül. Másodszor pedig, még ha valamilyen rejtélyes oknál fogva, mégis olyan kedvében volna, hogy egy hasonló társalgásba belefolyjon, ami az ő létjogosultságát megkérdőjelezné, lehet, hogy nem csak észérvekkel próbálná meggyőzni az ork lánykát, annak bizonyossága felől, hogy a világ nem egészen úgy működik, mint ahogy azt a kisasszony látja. Persze Worgh nem volna ennyire szofisztikált, sem a fogalmazás, sem a mondanivaló terén.
A karra, amibe Zirrah kedvesen belerúgott, jelenleg úgy másfél-két mázsa izom nehezedik, s fejt ki nyomást a föld irányába. Ezt kirúgni azért merész húzás, de tételezzük fel, hogy sikerült, s az ork harcos kénytelen a másik kezével ellökni magát a földtől, hogy ne menjen tele a szája homokkal, már kora reggel. Maga alá rántja a jobb lábát, s a karját, melyet a csaj inzultált, elindítja visszafelé, azzal a nemes célzattal, hogy az említett nőstény mindkét lábát egy határozott, kellően erős mozdulattal elkaszálja. Vagy ha azt valamiért nem is, legalább elérje, hogy valamije nagyon-nagyon fájjon. Akárhogy is, kellemetlen lehet Worgh könyökével találkozni, bármilyen szituációban is legyen valaki.*
1053. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-03-08 09:40:35
Üzenet elküldve: 2016-03-08 09:40:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Worgh//
*A maga részéről nem is igazán érti, miféle díszharcos lehetett a megtermett hím, arról nem is beszélve, hogy mélységesen megvet minden olyan munkát, mellyel a zajos, büdös, ostoba embernépet szolgálják ki, pénzzé téve fajtájuk büszkeségét, harci hírnevét, és lealacsonyodni odáig, hogy az embernép füttyére táncoljon, amikor hódításra, harcha hívatott, nem pedig közdővermekben majomkodásra néhány aranytallérért vagy egy tál ételért. Ketrecbe lehet zárni a tigrist, és pórázra idomítani a puszták farkasát, de hogy az állat még jó pofát is vágjon hozzá, meg nyalogassa a kezet, mely szolgasorba taszította őt és övéit? Érthetetlen. Bátyja pontosan tudja, mit csinál, és Zirrah reméli, hogy közel van már a nap, amikor az összes Worghoz hasonlatos az ő oldaluk választja, követi testvérét egy méltóságteljesebb élet felé. Persze az ilyen magasztos gondolatokhoz meglehetősen korán van, így csak kifejezéstelenül bámul, elnézegeti egy daraboig a másik testén vibráló izmokat. Vajon a fickó így jött a világra, félcsupaszon, észveszejtőn kipattintva?*
- Nem vagyunk egy súlycsoportban... - *Ingatja a fejét pökhendi vigyorral, de végül beszáll a játékba. Nem nagyon hozott más fegyvert magábal az íján kívül, mivel eredetileg a reggelinek valót szándékozott leteríteni, de nem is baj, mert Worghra amúgy sem akar lövöldözni. Nagy a célpont, kicsi a kihívás, ugye. Nincs különösebb kétsége afelől, hogy ha most test test ellen birkózásba kezdenek, alaposan bele lesz döngölve a földbe, hacsak nem táncol el oly ügyesen a hím elől, ahogy a viadoroknak kell tenniük ezeken a furcsa veremharcokon, ahonnan elvileg a másik érkezett.*
- Egy kis testmozgás sose rossz! - *Jelenti ki, aztán ahelyett, hogy megvárná, hogy Worgh annak rendje és módja szerint kihajlongja magát, kihúzza izmait a fekvőtámaszok általi igénybevétel zsibbadásából, nemes egyszerűséggel megpróbálja kírúgni a hozzá közelebb eső karját, amikor amaz feltápászkodni készül.*
//Worgh//
*A maga részéről nem is igazán érti, miféle díszharcos lehetett a megtermett hím, arról nem is beszélve, hogy mélységesen megvet minden olyan munkát, mellyel a zajos, büdös, ostoba embernépet szolgálják ki, pénzzé téve fajtájuk büszkeségét, harci hírnevét, és lealacsonyodni odáig, hogy az embernép füttyére táncoljon, amikor hódításra, harcha hívatott, nem pedig közdővermekben majomkodásra néhány aranytallérért vagy egy tál ételért. Ketrecbe lehet zárni a tigrist, és pórázra idomítani a puszták farkasát, de hogy az állat még jó pofát is vágjon hozzá, meg nyalogassa a kezet, mely szolgasorba taszította őt és övéit? Érthetetlen. Bátyja pontosan tudja, mit csinál, és Zirrah reméli, hogy közel van már a nap, amikor az összes Worghoz hasonlatos az ő oldaluk választja, követi testvérét egy méltóságteljesebb élet felé. Persze az ilyen magasztos gondolatokhoz meglehetősen korán van, így csak kifejezéstelenül bámul, elnézegeti egy daraboig a másik testén vibráló izmokat. Vajon a fickó így jött a világra, félcsupaszon, észveszejtőn kipattintva?*
- Nem vagyunk egy súlycsoportban... - *Ingatja a fejét pökhendi vigyorral, de végül beszáll a játékba. Nem nagyon hozott más fegyvert magábal az íján kívül, mivel eredetileg a reggelinek valót szándékozott leteríteni, de nem is baj, mert Worghra amúgy sem akar lövöldözni. Nagy a célpont, kicsi a kihívás, ugye. Nincs különösebb kétsége afelől, hogy ha most test test ellen birkózásba kezdenek, alaposan bele lesz döngölve a földbe, hacsak nem táncol el oly ügyesen a hím elől, ahogy a viadoroknak kell tenniük ezeken a furcsa veremharcokon, ahonnan elvileg a másik érkezett.*
- Egy kis testmozgás sose rossz! - *Jelenti ki, aztán ahelyett, hogy megvárná, hogy Worgh annak rendje és módja szerint kihajlongja magát, kihúzza izmait a fekvőtámaszok általi igénybevétel zsibbadásából, nemes egyszerűséggel megpróbálja kírúgni a hozzá közelebb eső karját, amikor amaz feltápászkodni készül.*
1052. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-03-07 16:27:26
Üzenet elküldve: 2016-03-07 16:27:26
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Favágás//
*Az út hosszú. Hosszabb mint amilyen az ellenkező irányba volt, mert hát akkor még nem kellett egy rakománnyi fát is magukkal vonniuk. A ló, teljesen elfáradt és a két ork se bírná már sokáig. Gravak pedig áld mindenkit aki épp eszébe jut amiért a gödröket az északi oldalra ásta, így nem kell még azokat is kerülgetni a súlyos rakománnyal. Egybe ment volna bele a szekér, és többet az életben nem mozdítják meg. De végül sikeresen elérik céljukat, és még vigyorogni is van oka, hiszen a vezér neki adományozza a járművet. Ha nem így lenne talán nem tartott volna ki az ereje a barlangig. Ott azonban újabb akadály vár rájuk. Ugyanis ha már idáig elvitték a szekeret valahogy le is kéne engedni a barlangba méghozzá a nélkül, hogy amaz maga alá teperné és feltrancsírozná a lovat, összetörje a tengelyeit, szétborítsa a fát, összezúzza a rajta fekvő nőstény minden csontját, és slusszpoénként még a barlang tetejét is rájuk omlassza.*
-Szedjétek le a nőt, mielőtt leborulna. *Mondja miközben próbál ellentartani valamelyest a rettenetes súlynak, épp vállával támasztva a szekeret, ami aztán szépen lassan le is ereszkedik a barlangba. Végre kifújhatja magát, bár ez után az utolsó akció után már olyan csatakos mint egy három napja vágtató telivér, és a lovakéhoz hasonló izzadsághab kezd megjelenni a hátán is. Lihegve telepedik le az egyik székre, de agyarain továbbra is a farkasvigyor ül, hiszen el tudta kapni a szekeret, ki tudta vágni azokat a fákat, így aztán nem szégyenkezhet semmiért.*
-Tömjetek bele valami kaját aztán csináljatok vele amit akartok. *Int az őröknek a nővel kapcsolatban, aki még mindig nem szándékozott felébredni. Ő a maga részéről nem akar vele többet foglalkozni, ha az őrök életben tartják akkor megmarad, aztán cserébe majd elveszik tőle a jussukat.*
-A szekeret meg állítsátok a tó mellé mindjárt megyek és kiborítom. *Lihegi továbbra is majd gyorsan valami sörféle után néz. A tömény nem jó ilyenkor mert az nem csillapítja a szomjat.*
-Akkor némi bőr is kell a szekérre. *Válaszolja néhány nagyobb korty után, majd letörli szájáról a habot.*
-Elég állatot ölnek meg az itteniek. Lesz elég a jó védelemhez. *Persze ezt és az összes többit már neki kell kitalálnia, elvégre rá lett bízva a dolog, és ő szeretné a lehető legjobb munkát végezni. Egy effajta szerkezet szerinte sokat dobna a csatákon, sőt nagyban megnövelné a csapatuk haderejét. Ami hadvezérként neki legfőbb kötelessége.*
-Nah, megyek lepakolom a szekeret. *Mondja és fejszéjét megmarkolva ismét elindul a jármű irányába. Fejében már már egy ismételt fürdés gondolatai fogalmazódnak meg, mert az izzadságában megtapadt minden forgácsa amivel egész nap találkoznia kellett. Odaérve a szekérhez, még gyorsan segít lerángatni a faanyagot a székérről, a tó melletti nagyobb barlangrészbe. Külön a szálfákat és külön a kisebb darabokat, jó párat baltája fokával húzva le. Sokat segít, hogy időközben egyik másik tönk kiszáradt és ezzel sokat veszített súlyából is. Végül nem ugrik bele a vízbe csak a fejére önt néhány litert a forrás hozományából aztán beburkolódzik valami pokrócba mert idelent még minig hideg van.*
-Nah, mára én ennyit bírtam. *Mondja mikor visszaér az étkező helyiségbe. Nem is biztosan tudja minek nevezze ezt. Szobának? Teremnek? A lovat nem hozta el onnan ahol volt. Van vize az orkok adnak neki füvet, majd ellesz valahogy.*
-Talán ideje lassan meglátogatni a kegyetlen Artheniort. Talán a többiekkel is előbb találkoznánk ott. *Elvégre valahová délre küldte őket a vezér, talán a kikötő környékére. Jó lenne mihamarabb látni a törzs harcosait. Bár ha gyakorolni és egymással küzdeni mentek oda akkor nem biztos, hogy mind megmarad.*
*Az út hosszú. Hosszabb mint amilyen az ellenkező irányba volt, mert hát akkor még nem kellett egy rakománnyi fát is magukkal vonniuk. A ló, teljesen elfáradt és a két ork se bírná már sokáig. Gravak pedig áld mindenkit aki épp eszébe jut amiért a gödröket az északi oldalra ásta, így nem kell még azokat is kerülgetni a súlyos rakománnyal. Egybe ment volna bele a szekér, és többet az életben nem mozdítják meg. De végül sikeresen elérik céljukat, és még vigyorogni is van oka, hiszen a vezér neki adományozza a járművet. Ha nem így lenne talán nem tartott volna ki az ereje a barlangig. Ott azonban újabb akadály vár rájuk. Ugyanis ha már idáig elvitték a szekeret valahogy le is kéne engedni a barlangba méghozzá a nélkül, hogy amaz maga alá teperné és feltrancsírozná a lovat, összetörje a tengelyeit, szétborítsa a fát, összezúzza a rajta fekvő nőstény minden csontját, és slusszpoénként még a barlang tetejét is rájuk omlassza.*
-Szedjétek le a nőt, mielőtt leborulna. *Mondja miközben próbál ellentartani valamelyest a rettenetes súlynak, épp vállával támasztva a szekeret, ami aztán szépen lassan le is ereszkedik a barlangba. Végre kifújhatja magát, bár ez után az utolsó akció után már olyan csatakos mint egy három napja vágtató telivér, és a lovakéhoz hasonló izzadsághab kezd megjelenni a hátán is. Lihegve telepedik le az egyik székre, de agyarain továbbra is a farkasvigyor ül, hiszen el tudta kapni a szekeret, ki tudta vágni azokat a fákat, így aztán nem szégyenkezhet semmiért.*
-Tömjetek bele valami kaját aztán csináljatok vele amit akartok. *Int az őröknek a nővel kapcsolatban, aki még mindig nem szándékozott felébredni. Ő a maga részéről nem akar vele többet foglalkozni, ha az őrök életben tartják akkor megmarad, aztán cserébe majd elveszik tőle a jussukat.*
-A szekeret meg állítsátok a tó mellé mindjárt megyek és kiborítom. *Lihegi továbbra is majd gyorsan valami sörféle után néz. A tömény nem jó ilyenkor mert az nem csillapítja a szomjat.*
-Akkor némi bőr is kell a szekérre. *Válaszolja néhány nagyobb korty után, majd letörli szájáról a habot.*
-Elég állatot ölnek meg az itteniek. Lesz elég a jó védelemhez. *Persze ezt és az összes többit már neki kell kitalálnia, elvégre rá lett bízva a dolog, és ő szeretné a lehető legjobb munkát végezni. Egy effajta szerkezet szerinte sokat dobna a csatákon, sőt nagyban megnövelné a csapatuk haderejét. Ami hadvezérként neki legfőbb kötelessége.*
-Nah, megyek lepakolom a szekeret. *Mondja és fejszéjét megmarkolva ismét elindul a jármű irányába. Fejében már már egy ismételt fürdés gondolatai fogalmazódnak meg, mert az izzadságában megtapadt minden forgácsa amivel egész nap találkoznia kellett. Odaérve a szekérhez, még gyorsan segít lerángatni a faanyagot a székérről, a tó melletti nagyobb barlangrészbe. Külön a szálfákat és külön a kisebb darabokat, jó párat baltája fokával húzva le. Sokat segít, hogy időközben egyik másik tönk kiszáradt és ezzel sokat veszített súlyából is. Végül nem ugrik bele a vízbe csak a fejére önt néhány litert a forrás hozományából aztán beburkolódzik valami pokrócba mert idelent még minig hideg van.*
-Nah, mára én ennyit bírtam. *Mondja mikor visszaér az étkező helyiségbe. Nem is biztosan tudja minek nevezze ezt. Szobának? Teremnek? A lovat nem hozta el onnan ahol volt. Van vize az orkok adnak neki füvet, majd ellesz valahogy.*
-Talán ideje lassan meglátogatni a kegyetlen Artheniort. Talán a többiekkel is előbb találkoznánk ott. *Elvégre valahová délre küldte őket a vezér, talán a kikötő környékére. Jó lenne mihamarabb látni a törzs harcosait. Bár ha gyakorolni és egymással küzdeni mentek oda akkor nem biztos, hogy mind megmarad.*
1051. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-03-07 15:44:54
Üzenet elküldve: 2016-03-07 15:44:54
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60
Játékstílus: Vakmerő
//Favágás//
*Egy jó ideje haladnak már, mire lassan észreveszik a gödröket, és a barlangot is. Eléggé nehézkes a vizes rönköket húzni, s mellette tolni. Pláne hogy az ork nőstény is rajt van a szekéren. Egy ideig nem is szól, majd csak mikor már majdnem odaértek.*
-Tiéd lehet a szekér! Tégy vele ahogy jónak látod!
*Szép lassan odaérnek a barlang szájához, és be is hajtják a szekeret a barlangba. Ott majd méretre vágják a rönköket, megfaragják ott ahol kell. Egy biztos, szúrós tekintet az őrségre kúszik. De nem kell sokáig úgy néznie Hagrarnak. Hamar kapják magukat és ők is húzni kezdik a szekeret, és hátulról tólni ahogy csak bírják. Hirtelen meglendül a szekér, sőt a ló is meggyorsul az ork erőtől.* -Gyerünk fiúk itt az ideje dolgozni! Pakoljátok le úgy ahogy a Hadvezér mondja! *Ő maga pedig az egyik asztalról elvesz egy kancsó vizet, iszik majd a fejére borítja a maradékot.* Bemelegítésnek jó volt! *Neveti el magát, mert hát ez még viccnek is rossz. Elég sok fát kivágtak. És mi lett volna még, ha Gravak mindkét keze jó lett volna. Valószínűleg az elfek tiltakoztak volna, hogy kiírtjuk az erdőiket. De sebaj, ennyi is elég lesz egy időre.*
-Csak vigyázz azzal a szesszel! Majdnem leégettem a saját kezem! Ha a szekérre dobnak egy fáklyát, vagy tüzes nyíl eltalálja az üvegeket. Te leszel megsütve de elég gyorsan a szekérrel együtt!
*Egy jó ideje haladnak már, mire lassan észreveszik a gödröket, és a barlangot is. Eléggé nehézkes a vizes rönköket húzni, s mellette tolni. Pláne hogy az ork nőstény is rajt van a szekéren. Egy ideig nem is szól, majd csak mikor már majdnem odaértek.*
-Tiéd lehet a szekér! Tégy vele ahogy jónak látod!
*Szép lassan odaérnek a barlang szájához, és be is hajtják a szekeret a barlangba. Ott majd méretre vágják a rönköket, megfaragják ott ahol kell. Egy biztos, szúrós tekintet az őrségre kúszik. De nem kell sokáig úgy néznie Hagrarnak. Hamar kapják magukat és ők is húzni kezdik a szekeret, és hátulról tólni ahogy csak bírják. Hirtelen meglendül a szekér, sőt a ló is meggyorsul az ork erőtől.* -Gyerünk fiúk itt az ideje dolgozni! Pakoljátok le úgy ahogy a Hadvezér mondja! *Ő maga pedig az egyik asztalról elvesz egy kancsó vizet, iszik majd a fejére borítja a maradékot.* Bemelegítésnek jó volt! *Neveti el magát, mert hát ez még viccnek is rossz. Elég sok fát kivágtak. És mi lett volna még, ha Gravak mindkét keze jó lett volna. Valószínűleg az elfek tiltakoztak volna, hogy kiírtjuk az erdőiket. De sebaj, ennyi is elég lesz egy időre.*
-Csak vigyázz azzal a szesszel! Majdnem leégettem a saját kezem! Ha a szekérre dobnak egy fáklyát, vagy tüzes nyíl eltalálja az üvegeket. Te leszel megsütve de elég gyorsan a szekérrel együtt!
1050. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-03-07 06:32:28
Üzenet elküldve: 2016-03-07 06:32:28
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A csapda//
* Elképedve figyeli, ahogy a nőstény átcsörtet a cserjésen. Csupán azon csodálkozik, hogy nem akadt fent semmin, és csak a ruhája bánja a bokrokkal való találkozást. Persze a vad az első célpont. De van még mit tanulnia a nősténynek. Elsősorban, gidával járó sutákat nem ejtünk el. Elvégre abból a gidából a következő élelemforrás származna. De így hogy az anyja elpusztul, a kicsi is elpusztulna. Szegény gida persze az anyjánál marad, és nem menekül el. Mikor Hagrar odaér, nem szól semmit. A Nő döntése volt, hogy csapdába ejti az állatot. Ő pedig letett a vezetés terhéről most. Megfogja a kis állatot, és roppant egyet a nyakán. Úgysem élte volna túl a pusztát, így inkább Hagrar végzett vele. A suta körül minden tiszta vér, sőt Kilbra is kapott belőle rendesen. Hagrar mikor megszólal, teljesen más hangnemben teszi mint eddig megszokott volt tőle.*
-Egy kis kora reggeli kiruccanás hm? Azt hittem ilyenkor még mindenki húzza a lóbőrt! De látom te nem vagy rest. Kinek szánod az állatot? Megosztod velem? *Teljesen közvetlen, nem is számon kérő. Sokkal inkább viselkedik úgy mint régen fiatal korában. Nem érdekli semmi, csak ami a szeme előtt van. Ha és jelen esetben tényleg minden döntést a nőstény kezébe ad. Talán ez egy teszt lenne? Nem tudni, de egy bizonyos. Nem az a vezér áll Kilbra előtt mint akit eddig megismert.*
//A csapda//
* Elképedve figyeli, ahogy a nőstény átcsörtet a cserjésen. Csupán azon csodálkozik, hogy nem akadt fent semmin, és csak a ruhája bánja a bokrokkal való találkozást. Persze a vad az első célpont. De van még mit tanulnia a nősténynek. Elsősorban, gidával járó sutákat nem ejtünk el. Elvégre abból a gidából a következő élelemforrás származna. De így hogy az anyja elpusztul, a kicsi is elpusztulna. Szegény gida persze az anyjánál marad, és nem menekül el. Mikor Hagrar odaér, nem szól semmit. A Nő döntése volt, hogy csapdába ejti az állatot. Ő pedig letett a vezetés terhéről most. Megfogja a kis állatot, és roppant egyet a nyakán. Úgysem élte volna túl a pusztát, így inkább Hagrar végzett vele. A suta körül minden tiszta vér, sőt Kilbra is kapott belőle rendesen. Hagrar mikor megszólal, teljesen más hangnemben teszi mint eddig megszokott volt tőle.*
-Egy kis kora reggeli kiruccanás hm? Azt hittem ilyenkor még mindenki húzza a lóbőrt! De látom te nem vagy rest. Kinek szánod az állatot? Megosztod velem? *Teljesen közvetlen, nem is számon kérő. Sokkal inkább viselkedik úgy mint régen fiatal korában. Nem érdekli semmi, csak ami a szeme előtt van. Ha és jelen esetben tényleg minden döntést a nőstény kezébe ad. Talán ez egy teszt lenne? Nem tudni, de egy bizonyos. Nem az a vezér áll Kilbra előtt mint akit eddig megismert.*
1049. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-03-06 18:02:24
Üzenet elküldve: 2016-03-06 18:02:24
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A csapda//
*Hagrar a nőstényre hagyja hát, hogy a vadászatot elvégezze. Kilbra pedig nem is vár sokáig, csörtetve ront be a bokrok közé, elég nagy zajt keltve ahhoz, hogy a meglapulók megugorjanak, s az őz család fejvesztve meneküljön egyenesen a csapda irányába.*
-Hháááhh!
*Üvölt egyet, s előre veti magát. Ágak akadnak vértjébe, ruhájába, néhol tépve szakítva egyet az anyagon. Szerencsére a bőrvért csak karcolódik, az nem hasad el. Viszont meg is védi valamennyire az ágak vad csapásaitól. Ahol elhalad törött ágak, kitaposott gyökerek mutatják útját.
Aztán végül odaér. Nem kellett talán négy-öt perc, hogy áttörje magát a bozóton, s megérkezzen arra a kicsi tisztásszerűségre, ahol egymásba fonta az ágakat és a zsineget. Két hurok is csapdától feszül meg. Az egyik suta az, és az egyik gida, s mindkettő keserves sírással igyekszik menekülni.
Kilbra pedig nem habozik. Közel lépve, még mielőtt leszedné a hurkot az állatokról, megragadja mancsaival a suta nyakát két ponton, az egyikkel a fej alatt közvetlenül, s egy heves rántással szinte letépi az állat fejét. Az ernyedten függ a hurokcsapdában. Következőleg a gida felé fordul, ám a kölyök őzt nem öli meg, hanem kibontva a hurokból, Hagrar felé kínálja a zsákmányt.*
//A csapda//
*Hagrar a nőstényre hagyja hát, hogy a vadászatot elvégezze. Kilbra pedig nem is vár sokáig, csörtetve ront be a bokrok közé, elég nagy zajt keltve ahhoz, hogy a meglapulók megugorjanak, s az őz család fejvesztve meneküljön egyenesen a csapda irányába.*
-Hháááhh!
*Üvölt egyet, s előre veti magát. Ágak akadnak vértjébe, ruhájába, néhol tépve szakítva egyet az anyagon. Szerencsére a bőrvért csak karcolódik, az nem hasad el. Viszont meg is védi valamennyire az ágak vad csapásaitól. Ahol elhalad törött ágak, kitaposott gyökerek mutatják útját.
Aztán végül odaér. Nem kellett talán négy-öt perc, hogy áttörje magát a bozóton, s megérkezzen arra a kicsi tisztásszerűségre, ahol egymásba fonta az ágakat és a zsineget. Két hurok is csapdától feszül meg. Az egyik suta az, és az egyik gida, s mindkettő keserves sírással igyekszik menekülni.
Kilbra pedig nem habozik. Közel lépve, még mielőtt leszedné a hurkot az állatokról, megragadja mancsaival a suta nyakát két ponton, az egyikkel a fej alatt közvetlenül, s egy heves rántással szinte letépi az állat fejét. Az ernyedten függ a hurokcsapdában. Következőleg a gida felé fordul, ám a kölyök őzt nem öli meg, hanem kibontva a hurokból, Hagrar felé kínálja a zsákmányt.*
1048. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-03-05 16:46:15
Üzenet elküldve: 2016-03-05 16:46:15
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60
Játékstílus: Vakmerő
//Napváltás//
*Hagrar ahogy elment az ember nő, felröhög. Nem sajnálja az új ork jövevényt. Ő számtalanszor kapott már ifjú korában, ennél nagyobbakat is. Mindennek megvan az ideje, és a helye. Ha valaki türelmetlen, és nem akar dolgozni csak azért mert ő úgy véli értelmetlen az megérdemli. Pláne Nulgha nem egy harcos típusnak tűnik, és szavai alapján is gyógyítóként praktizál.*
-Az más, de ez nem harcos. Valami gyógyító féleség. Látod! Pont azt ütöd ki aki tudna rajtad segíteni.* Nevet újból, és reggeli morcossága tovaszáll. Irány az erdő! Kicsit meghajtja a lovat, hogy hamarabb érjenek oda. Menet közben persze kikerülgeti a szekérrel a gödröket, szó mi szó van egy pár.*
-Gondolod Assag foglalkozni fog vele? Vagy te fogod kényszeríteni? *Nevet fel ismét ugyanis Gravak vele sincs túl jóban, miután a nőstény kijelentette iránta érzelmeit. Egyszóval nem akar semmit a hadvezértől, amaz hiába teper. A nővel kapcsolatos kérdésre már elkomolyodik.*
-Tudod milyen Worgh. Vad és többet képzel magáról mint amennyit ér. Az ember vándor, és az elszállásolásért akart valamit adni. Nekem ez pont kapóra jön. Ha megnyúzzák, az már nem a mi gondunk. Egy vándor tudjon magára vigyázni!* Hátra pillant mikor az ember nőről van megint szó.*
-Túl közel volt a barlanghoz, és nem tűnt ellenségesnek. Gondoltam tegyünk egy próbát, ha nem válik be megöljük. De ilyen még egyszer nem lesz, ezt megígérhetem. Ha mindenki megérkezik őrséget állítunk, és a barlang közelébe idegen nem teszi be a lábát. Worgh meg ha széttépi, sokat nem vesztünk vele. Mivel nem tartozik a vándor közénk. Viszont ez a Toragg érdekes szerzet lehet. Tudod akit említett. Szívesen találkoznék ezzel az orkkal.
*Hagrar ahogy elment az ember nő, felröhög. Nem sajnálja az új ork jövevényt. Ő számtalanszor kapott már ifjú korában, ennél nagyobbakat is. Mindennek megvan az ideje, és a helye. Ha valaki türelmetlen, és nem akar dolgozni csak azért mert ő úgy véli értelmetlen az megérdemli. Pláne Nulgha nem egy harcos típusnak tűnik, és szavai alapján is gyógyítóként praktizál.*
-Az más, de ez nem harcos. Valami gyógyító féleség. Látod! Pont azt ütöd ki aki tudna rajtad segíteni.* Nevet újból, és reggeli morcossága tovaszáll. Irány az erdő! Kicsit meghajtja a lovat, hogy hamarabb érjenek oda. Menet közben persze kikerülgeti a szekérrel a gödröket, szó mi szó van egy pár.*
-Gondolod Assag foglalkozni fog vele? Vagy te fogod kényszeríteni? *Nevet fel ismét ugyanis Gravak vele sincs túl jóban, miután a nőstény kijelentette iránta érzelmeit. Egyszóval nem akar semmit a hadvezértől, amaz hiába teper. A nővel kapcsolatos kérdésre már elkomolyodik.*
-Tudod milyen Worgh. Vad és többet képzel magáról mint amennyit ér. Az ember vándor, és az elszállásolásért akart valamit adni. Nekem ez pont kapóra jön. Ha megnyúzzák, az már nem a mi gondunk. Egy vándor tudjon magára vigyázni!* Hátra pillant mikor az ember nőről van megint szó.*
-Túl közel volt a barlanghoz, és nem tűnt ellenségesnek. Gondoltam tegyünk egy próbát, ha nem válik be megöljük. De ilyen még egyszer nem lesz, ezt megígérhetem. Ha mindenki megérkezik őrséget állítunk, és a barlang közelébe idegen nem teszi be a lábát. Worgh meg ha széttépi, sokat nem vesztünk vele. Mivel nem tartozik a vándor közénk. Viszont ez a Toragg érdekes szerzet lehet. Tudod akit említett. Szívesen találkoznék ezzel az orkkal.
1047. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-03-05 16:30:27
Üzenet elküldve: 2016-03-05 16:30:27
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A csapda//
*Bármennyire is próbált vadász szemmel járni, és becserkészni a nőstényt. amaz kiszúrta, vagy épp megérezte. Nem fog semmiféle vezető szerepet átvenni. Sőt A mutogatásra biccent, és egyelőre kivárja mire készül Kilbra. Tudja jól, a fiatal nőstény talán az egyetlen akiben megvan az a rég elfeledett vadság, amit őseinktől örököltünk. Sokakban, úgy Hagrarban is kiveszőben van az ilyen fajta viselkedés. Mást kell nézni, másokat. Hagrart mondhatják lágy szívűnek is, de alapvetően nem az. Csupán népének akar jót, és a szebb jövő érdekében nem öl le minden erre járót. Viszont ha ez a fajta stratégia nem fog működni, jobb lesz ha Arthenior népe észreveszi időben a Tűzdal klánt. Különben égni fognak a falvak, és menekülni a népek. Mert Hagrar elengedi a veszedelmet, amit épp ő maga tart féken. Nem tudja még, hogy Gravak, Worgh és a többi forró vérű ork meddig bírja még a békét. Viszont ha sokáig húzza a vezér a háborút, bizony saját fejét is kockáztatja. Ezek a gondolatok zavarják, és aggasztják folyamatosan amíg figyeli az ifjú vadászt cserkészés közben. Jó nézni a nőstényt ahogy ösztöneit kihasználva éli ki "veszettségét", és vadságát. Amíg csapdában nincs semmi, nem is közelít Hagrar. Nem akar elrontani semmit.*
//A csapda//
*Bármennyire is próbált vadász szemmel járni, és becserkészni a nőstényt. amaz kiszúrta, vagy épp megérezte. Nem fog semmiféle vezető szerepet átvenni. Sőt A mutogatásra biccent, és egyelőre kivárja mire készül Kilbra. Tudja jól, a fiatal nőstény talán az egyetlen akiben megvan az a rég elfeledett vadság, amit őseinktől örököltünk. Sokakban, úgy Hagrarban is kiveszőben van az ilyen fajta viselkedés. Mást kell nézni, másokat. Hagrart mondhatják lágy szívűnek is, de alapvetően nem az. Csupán népének akar jót, és a szebb jövő érdekében nem öl le minden erre járót. Viszont ha ez a fajta stratégia nem fog működni, jobb lesz ha Arthenior népe észreveszi időben a Tűzdal klánt. Különben égni fognak a falvak, és menekülni a népek. Mert Hagrar elengedi a veszedelmet, amit épp ő maga tart féken. Nem tudja még, hogy Gravak, Worgh és a többi forró vérű ork meddig bírja még a békét. Viszont ha sokáig húzza a vezér a háborút, bizony saját fejét is kockáztatja. Ezek a gondolatok zavarják, és aggasztják folyamatosan amíg figyeli az ifjú vadászt cserkészés közben. Jó nézni a nőstényt ahogy ösztöneit kihasználva éli ki "veszettségét", és vadságát. Amíg csapdában nincs semmi, nem is közelít Hagrar. Nem akar elrontani semmit.*
1046. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-03-04 17:03:24
Üzenet elküldve: 2016-03-04 17:03:24
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 70
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A csapda//
*Egészen addig, míg a csapda el nem készül, maga a nőstény is széllel szemben mozog. Felesleges lenne időnek előtte felriasztani a vadat. Aztán elég nagy kerülővel kanyarodik vissza a botos másik felé, ahonnan majd a hajtást fogja végezni. Lehet, nagyot nem is kell hajtania a vadakon, hiszen azok megérezve finom érzékeikkel az ork nőstényt, maguktól is menekülőre fogják.
Így kerül végül Hagrar és a bozótos közé. Ezúttal a szél a háta mögül érkezik, magával sodorva a hím szagát. Kilbra meglepetten pördül meg, s morran fel. Kell néhány másodperc míg rájön, hogy a vezérhím van a nyomában. Tekintete is felleli a mögé osonót, s ha így van, apró agyarait kivillantva halkan morran. Figyelmeztet. No, koránt sem arra, hogy a másik ne merészeljen közelebb jönni, sokkal inkább a vadászat tényére. Hogyan is merné megtiltani Hagrarnak, hogy ott legyen. Bár reméli nem veszi át az irányító szerepet most.
Kezével és fejével jelez, elmutogatja, miféle állat bújik meg szerinte a bozótosban. Aztán visszafordul, s vár néhány szívverésnyit, majd hangosabban felhorkan, vére is pezsdül, és néhány erősebb lépéssel, hangos dobbanással becsörtet a bokrok közé. A bozótos közepéről riadt őz hang kél, állati sikongások, riadt patadobogás, ágak zörgése, majd Kilbra hangosabb üvöltése.
Egy család. Egy bak, három suta, és két gida próbál meg menekülni árkon-bokron át, egyenesen az előre elkészített csapda irányába.*
//A csapda//
*Egészen addig, míg a csapda el nem készül, maga a nőstény is széllel szemben mozog. Felesleges lenne időnek előtte felriasztani a vadat. Aztán elég nagy kerülővel kanyarodik vissza a botos másik felé, ahonnan majd a hajtást fogja végezni. Lehet, nagyot nem is kell hajtania a vadakon, hiszen azok megérezve finom érzékeikkel az ork nőstényt, maguktól is menekülőre fogják.
Így kerül végül Hagrar és a bozótos közé. Ezúttal a szél a háta mögül érkezik, magával sodorva a hím szagát. Kilbra meglepetten pördül meg, s morran fel. Kell néhány másodperc míg rájön, hogy a vezérhím van a nyomában. Tekintete is felleli a mögé osonót, s ha így van, apró agyarait kivillantva halkan morran. Figyelmeztet. No, koránt sem arra, hogy a másik ne merészeljen közelebb jönni, sokkal inkább a vadászat tényére. Hogyan is merné megtiltani Hagrarnak, hogy ott legyen. Bár reméli nem veszi át az irányító szerepet most.
Kezével és fejével jelez, elmutogatja, miféle állat bújik meg szerinte a bozótosban. Aztán visszafordul, s vár néhány szívverésnyit, majd hangosabban felhorkan, vére is pezsdül, és néhány erősebb lépéssel, hangos dobbanással becsörtet a bokrok közé. A bozótos közepéről riadt őz hang kél, állati sikongások, riadt patadobogás, ágak zörgése, majd Kilbra hangosabb üvöltése.
Egy család. Egy bak, három suta, és két gida próbál meg menekülni árkon-bokron át, egyenesen az előre elkészített csapda irányába.*
1045. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-03-04 17:02:18
Üzenet elküldve: 2016-03-04 17:02:18
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 34
OOC üzenetek: 22
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Zirrah//
*Bő fertályórája gyakorol immár orkunk magában, midőn a barlangból kilépve Zirrah hozzászólni méltóztatik, az ő nagy kegyelmében. A harcos épp fekvőtámaszokat nyom, egyenletes sebességgel, s ki tudja már, hányadiknál tart éppen. Fel sem néz a másikra, csupán elvigyorodik, kivillantva agyarait.*
-Nem is állsz olyan messze a valóságtól. *veti oda két mozdulat között.*
-Nem azért voltam a legjobb, mert gyorsan öltem. *feltápászkodik a földről, kiköp egy ízeset oldalra, majd folytatja.*
-Szépen is kellett csinálni. Szórakoztatni a közönséget. *kuncogva néz végig a nőstényen.*
-Persze ez most már aligha szempont. *megvonja a vállát.*
-Ahogy nézem, rád is rád férne némi testmozgás. Nem, most nem arra gondolok... kivételesen... *dörmögi, majd megtörli a homlokát.*
-Na, mit szólsz? Próbára teszed magad egy igazi ellenféllel, vagy csak a szád nagy? *szélesedik képén a farkasvigyor, tudatosan próbálja kicsit heccelni Zirraht, hátha hagyja magát bevonni a hím játékába.*
//Zirrah//
*Bő fertályórája gyakorol immár orkunk magában, midőn a barlangból kilépve Zirrah hozzászólni méltóztatik, az ő nagy kegyelmében. A harcos épp fekvőtámaszokat nyom, egyenletes sebességgel, s ki tudja már, hányadiknál tart éppen. Fel sem néz a másikra, csupán elvigyorodik, kivillantva agyarait.*
-Nem is állsz olyan messze a valóságtól. *veti oda két mozdulat között.*
-Nem azért voltam a legjobb, mert gyorsan öltem. *feltápászkodik a földről, kiköp egy ízeset oldalra, majd folytatja.*
-Szépen is kellett csinálni. Szórakoztatni a közönséget. *kuncogva néz végig a nőstényen.*
-Persze ez most már aligha szempont. *megvonja a vállát.*
-Ahogy nézem, rád is rád férne némi testmozgás. Nem, most nem arra gondolok... kivételesen... *dörmögi, majd megtörli a homlokát.*
-Na, mit szólsz? Próbára teszed magad egy igazi ellenféllel, vagy csak a szád nagy? *szélesedik képén a farkasvigyor, tudatosan próbálja kicsit heccelni Zirraht, hátha hagyja magát bevonni a hím játékába.*
1044. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-03-04 16:27:22
Üzenet elküldve: 2016-03-04 16:27:22
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 47
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Worgh//
*Végül a tegnap este folyamán még legurított egy fél korsó sört, de aztán elunta a részegen fetrendő, zajongó hímek játékos versengését, úgyhogy előbb levezető jelleggel jelentkezett egy kis éjjeli őrségre a barlang körül, utóbb meghúzta magát az éjszakára ott, ahol a többiek. Ő is egyedül aludt, és ezellen a többi nősténynel látszólag ellentétben semmi problémája nincs, ugyanis ívben tesz az egész kettyintés-témára, részben saját jogon, részben meg azért, mert még a dolgok elején jár a törzsbe való beilleszkedéssel és él a gyanúperrel, hogy szerető bátyja nem lapogatná meg se az ő, se a tisztelt delikvens hátát örömében, ha idült utódgyártásba fogna valamelyik böhömmel a csapatból.
Persze nem ezeken szántogat az agya, ahogy hátára fordul az állatprémen, és savószínű, szürke szemével a barlang mennyezetét tanulmányozza. Inkább olyasmiken filózik, hogy ma már illene hasznossá tennie magát. Mióta csak itt héderelnek, nem is nagyon csinált semmit, még vadászni se ment el, mert minden ételt is italt kvázi eléraktak esténként. Tettvágytól fűtve magára kapja az íjat, a tőröket, meg valami ruhát, és uzsgyi, ki a barland száján. A többiek jószerinvel még alhatnak, ugyanis még éppcsak, hogy elkezdett világosodni az ég alja keleten. Megnyújtóztatja lábát és hátát, kiropogtatja nyakát a hajnali szürkületben, aztán nekivág az övig érő, télkoptatta fűtengernek. Nem messze a barlangtól lel rá a hajlongó-ugrabugráló Worghra.*
- Furcsa egy tánclépések, komám, nem mondom, de végül is, te amolyan díszviador voltál, nem? - *Kiált oda a háta mögül komiszul vigyorogva, miközben az enyhe lejtőn megindul a hím felé.*
//Worgh//
*Végül a tegnap este folyamán még legurított egy fél korsó sört, de aztán elunta a részegen fetrendő, zajongó hímek játékos versengését, úgyhogy előbb levezető jelleggel jelentkezett egy kis éjjeli őrségre a barlang körül, utóbb meghúzta magát az éjszakára ott, ahol a többiek. Ő is egyedül aludt, és ezellen a többi nősténynel látszólag ellentétben semmi problémája nincs, ugyanis ívben tesz az egész kettyintés-témára, részben saját jogon, részben meg azért, mert még a dolgok elején jár a törzsbe való beilleszkedéssel és él a gyanúperrel, hogy szerető bátyja nem lapogatná meg se az ő, se a tisztelt delikvens hátát örömében, ha idült utódgyártásba fogna valamelyik böhömmel a csapatból.
Persze nem ezeken szántogat az agya, ahogy hátára fordul az állatprémen, és savószínű, szürke szemével a barlang mennyezetét tanulmányozza. Inkább olyasmiken filózik, hogy ma már illene hasznossá tennie magát. Mióta csak itt héderelnek, nem is nagyon csinált semmit, még vadászni se ment el, mert minden ételt is italt kvázi eléraktak esténként. Tettvágytól fűtve magára kapja az íjat, a tőröket, meg valami ruhát, és uzsgyi, ki a barland száján. A többiek jószerinvel még alhatnak, ugyanis még éppcsak, hogy elkezdett világosodni az ég alja keleten. Megnyújtóztatja lábát és hátát, kiropogtatja nyakát a hajnali szürkületben, aztán nekivág az övig érő, télkoptatta fűtengernek. Nem messze a barlangtól lel rá a hajlongó-ugrabugráló Worghra.*
- Furcsa egy tánclépések, komám, nem mondom, de végül is, te amolyan díszviador voltál, nem? - *Kiált oda a háta mögül komiszul vigyorogva, miközben az enyhe lejtőn megindul a hím felé.*
1043. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-03-04 07:27:42
Üzenet elküldve: 2016-03-04 07:27:42
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 220
OOC üzenetek: 60
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//A csapda//
*Nem sokkal ér vissza Artheniorból, mikor Kilbrat veszi észre, aki kisettenkedik a barlangból. Ő maga még kintről érkezik, és esze ágában sincs a fiatal nőstényt megállítani. Látja most elszánt, és valamire készül. Ezek a dolgok amik még éltetik Hagrart. A teher ami egy vezetéssel jár, néha már túl soknak tűnik. Mindenki ő tőle vár válasz, noha sok tanácsot kap amiből döntse el ő maga hogy melyik a helyes. A magány néha felszabadítja a vezért. Úgy érzi, hogy nincs kötelessége, és ha csak egy órácskára is de kibújhat a vezérség tisztségéből. Tény, hogy Kilbra még fiatal, de amilyen elszánt és erős. Sokakat hagyhat maga mögött ilyen hozzáállással. A harcosok verekedni fognak kegyéért, mire hírnevet szerez magának a fiatal nőstény. Annak ellenére, hogy még csak most érkezett meg a vezér kedvet kap követni Kilbrat. Kíváncsi, hogy mire is készül a fiatal nő. Persze tisztes távolságból követi, s leginkább széliránnyal szemben. De csak azért, hogy a nő finom szaglása ne szimatolja ki hogy követik. Megérzi a vezér is, hogy itt bizony a szürkületben vad lapul. Általában a vadászok íjjal mennek vadászni, de Kilbránál nem lát íjat. Kíváncsi, hogy mi fog kisülni a dologból. Viszont ha meglátja, hogy amaz nekiáll hajszolni valamit, ő maga is meglódul. Ha elérik az erdőt, vagy a bozótost, Hagrar igyekszik rövidebb utakat választani, hogy egyre közelebb érjen a nőstényhez. Talán így már a vad, és az ork szaga is keveredik a szélben. Idő kérdése mire rájön Kilbra, követték.*
//A csapda//
*Nem sokkal ér vissza Artheniorból, mikor Kilbrat veszi észre, aki kisettenkedik a barlangból. Ő maga még kintről érkezik, és esze ágában sincs a fiatal nőstényt megállítani. Látja most elszánt, és valamire készül. Ezek a dolgok amik még éltetik Hagrart. A teher ami egy vezetéssel jár, néha már túl soknak tűnik. Mindenki ő tőle vár válasz, noha sok tanácsot kap amiből döntse el ő maga hogy melyik a helyes. A magány néha felszabadítja a vezért. Úgy érzi, hogy nincs kötelessége, és ha csak egy órácskára is de kibújhat a vezérség tisztségéből. Tény, hogy Kilbra még fiatal, de amilyen elszánt és erős. Sokakat hagyhat maga mögött ilyen hozzáállással. A harcosok verekedni fognak kegyéért, mire hírnevet szerez magának a fiatal nőstény. Annak ellenére, hogy még csak most érkezett meg a vezér kedvet kap követni Kilbrat. Kíváncsi, hogy mire is készül a fiatal nő. Persze tisztes távolságból követi, s leginkább széliránnyal szemben. De csak azért, hogy a nő finom szaglása ne szimatolja ki hogy követik. Megérzi a vezér is, hogy itt bizony a szürkületben vad lapul. Általában a vadászok íjjal mennek vadászni, de Kilbránál nem lát íjat. Kíváncsi, hogy mi fog kisülni a dologból. Viszont ha meglátja, hogy amaz nekiáll hajszolni valamit, ő maga is meglódul. Ha elérik az erdőt, vagy a bozótost, Hagrar igyekszik rövidebb utakat választani, hogy egyre közelebb érjen a nőstényhez. Talán így már a vad, és az ork szaga is keveredik a szélben. Idő kérdése mire rájön Kilbra, követték.*
1042. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-03-04 00:01:03
Üzenet elküldve: 2016-03-04 00:01:03
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
//Napváltás//
*Egész egyszerűen nem akart nagy ügyet csinálni a dologból mégis azzá vált a kezei között. Nem akarta megalázni a nőstényt, vagy párbaj keretei között megmérkőzni vele, és emléket, eseményt csinálni az egészből. Talán ösztönösen cselekedett, talán gondolt valamit, a fene tudja mindenesetre nem számított rá, hogy amaz ennyire könnyedén lebucskázik a szekérről. Furcsán bámul arra az egyetlen karjára amivel ezt az egészet okozta, majd gyorsan odalép segíteni mikor a vezér és az ember felpakolják a nőstényt a szekérre. Ő fél kezével csak az övét tudja megragadni és finoman felhelyezni a törött lapát mellé.*
-Erős a fenét, te meg se érezted volna. *Először Zirraht akarta felhozni példaként, de aztán úgy dönt nem lenne jó ötlet felvetni a vezér húgának ásóval való tarkón vágását, mint egy olyan lehetőséget ami a közeli jövőben bármikor bekövetkezhet. Végül az ember elmegy, ő meg maga is visszaül a szekérre. Nem akarja felébreszteni a alélt nőstényt, szerinte legalábbis jobb ha a saját idejében ébred. Akkor amikor neki jó, vagy amikor kevés lesz miatta a hely a fák számára. Szerencsére a tűz hónapjai még messze vannak, különben a hátul fekvő tükörtojássá főhetne a napon. Így viszont nem sokat foglalkozik vele, néha pillant csak rá, vajon nem esett e le a szekérről, vagy nem habzik e a szája, vagy nincs e bármi más jel ami tényleg komoly bajra utalhatna. Egy darabig nem tudja mit kérdezzen. Tudja az úti céljukat elvégre ő sürgette a leginkább a csapdák felállítását és a faanyag beszerzését. Aztán van egy csomó kérdés ami szintén zaklatja, de nem hajlandó feltenni őket sem a vezérnek sem a szellemeknek. A hatalmas lények akik először csak vele szúrtak ki és most becstelen élőholtakkal borították be a földeket.*
-Ha Assag hazaér majd eljátszik vele. *Próbálja más felé terelni a szót, de ez is csak azt juttatja eszébe, hogy éppenséggel nincs olyan ork doktor akinek a kezeire szívesen rábízná magát.*
-Végül is, ő is ork. Ő is a testvérünk, mint a többiek a barlang mélyén. *A lentiek közt van egypár jó harcos, bár a csapat legjobbjai épp úton vannak Zirrahval. Akik itt maradtak, azoktól sem várnak el szinte semmit. Nem kérték őket, hogy építsenek csapdát, ássanak alagutat, vadásszanak, vagy álljanak a szolgálatukra. A törzs az törzs. Semmivel össze nem hasonlítható, semmivel össze nem egyeztethető.*
-Biztos vagy benne, hogy Worgh és a többiek hinni fognak a nő szavainak? *Kérdezi mikor már eltávolodtak a barlangtól.*
-Én is alig hittem el amikor beengedted a barlangba, és élelmet adtál neki, miután idáig követett minket. *Ha eddig kételkedett is a vezére döntéseiben, most mikor a nő tényleg elindult megkeresni a csapatot, már kezd egyetérteni velük, sőt ha vissza is ér épp bőrrel, megmaradt fülekkel és orral akkor még egy kicsit tisztelni is fogja.*
-Ha tényleg magára vette a feladatot akkor tisztességes ember. Worgh viszont egy veszélyes ork, és azt mondják gyorsabban jár a fejszéje mint bárki másnak a törzsből.
*Egész egyszerűen nem akart nagy ügyet csinálni a dologból mégis azzá vált a kezei között. Nem akarta megalázni a nőstényt, vagy párbaj keretei között megmérkőzni vele, és emléket, eseményt csinálni az egészből. Talán ösztönösen cselekedett, talán gondolt valamit, a fene tudja mindenesetre nem számított rá, hogy amaz ennyire könnyedén lebucskázik a szekérről. Furcsán bámul arra az egyetlen karjára amivel ezt az egészet okozta, majd gyorsan odalép segíteni mikor a vezér és az ember felpakolják a nőstényt a szekérre. Ő fél kezével csak az övét tudja megragadni és finoman felhelyezni a törött lapát mellé.*
-Erős a fenét, te meg se érezted volna. *Először Zirraht akarta felhozni példaként, de aztán úgy dönt nem lenne jó ötlet felvetni a vezér húgának ásóval való tarkón vágását, mint egy olyan lehetőséget ami a közeli jövőben bármikor bekövetkezhet. Végül az ember elmegy, ő meg maga is visszaül a szekérre. Nem akarja felébreszteni a alélt nőstényt, szerinte legalábbis jobb ha a saját idejében ébred. Akkor amikor neki jó, vagy amikor kevés lesz miatta a hely a fák számára. Szerencsére a tűz hónapjai még messze vannak, különben a hátul fekvő tükörtojássá főhetne a napon. Így viszont nem sokat foglalkozik vele, néha pillant csak rá, vajon nem esett e le a szekérről, vagy nem habzik e a szája, vagy nincs e bármi más jel ami tényleg komoly bajra utalhatna. Egy darabig nem tudja mit kérdezzen. Tudja az úti céljukat elvégre ő sürgette a leginkább a csapdák felállítását és a faanyag beszerzését. Aztán van egy csomó kérdés ami szintén zaklatja, de nem hajlandó feltenni őket sem a vezérnek sem a szellemeknek. A hatalmas lények akik először csak vele szúrtak ki és most becstelen élőholtakkal borították be a földeket.*
-Ha Assag hazaér majd eljátszik vele. *Próbálja más felé terelni a szót, de ez is csak azt juttatja eszébe, hogy éppenséggel nincs olyan ork doktor akinek a kezeire szívesen rábízná magát.*
-Végül is, ő is ork. Ő is a testvérünk, mint a többiek a barlang mélyén. *A lentiek közt van egypár jó harcos, bár a csapat legjobbjai épp úton vannak Zirrahval. Akik itt maradtak, azoktól sem várnak el szinte semmit. Nem kérték őket, hogy építsenek csapdát, ássanak alagutat, vadásszanak, vagy álljanak a szolgálatukra. A törzs az törzs. Semmivel össze nem hasonlítható, semmivel össze nem egyeztethető.*
-Biztos vagy benne, hogy Worgh és a többiek hinni fognak a nő szavainak? *Kérdezi mikor már eltávolodtak a barlangtól.*
-Én is alig hittem el amikor beengedted a barlangba, és élelmet adtál neki, miután idáig követett minket. *Ha eddig kételkedett is a vezére döntéseiben, most mikor a nő tényleg elindult megkeresni a csapatot, már kezd egyetérteni velük, sőt ha vissza is ér épp bőrrel, megmaradt fülekkel és orral akkor még egy kicsit tisztelni is fogja.*
-Ha tényleg magára vette a feladatot akkor tisztességes ember. Worgh viszont egy veszélyes ork, és azt mondják gyorsabban jár a fejszéje mint bárki másnak a törzsből.
1041. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2016-03-03 20:25:55
Üzenet elküldve: 2016-03-03 20:25:55
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//Napváltás - távozás//
*Ha ilyen ütemben gyilkolják egymást az orkok egy kis szemtelenség miatt csoda hogy még nem haltak ki! Elképzelése sincs mit művelhetnek a kamaszaikkal, de ezek alapján minimum fogyatékosra verik őket. Lehet, hogy a sok verés miatt annyira egyszerűek az orkok? Nem zárható ki ennek lehetősége. Annyit agyabugyálják egymást kölyökkorban, hogy mire megérik a felnőtt kort már teljesen elmegy legtöbbjük agya.
Arra a kérdésére nem kapott választ, hogy mit tegye ha nem leli fel őket és a leírás sem túl pontos, de sebaj. Négy orkot, plusz egyet keres. Értőn bólint a figyelmeztetésre, majd ha nincs más hátra, mert Nulghát is jó helyre pakolták, akkor távozik is. Túl sok kedve nincs jókívánságaival elhalmozni a triót a friss történések nyomán, de azért int nekik.*
*Ha ilyen ütemben gyilkolják egymást az orkok egy kis szemtelenség miatt csoda hogy még nem haltak ki! Elképzelése sincs mit művelhetnek a kamaszaikkal, de ezek alapján minimum fogyatékosra verik őket. Lehet, hogy a sok verés miatt annyira egyszerűek az orkok? Nem zárható ki ennek lehetősége. Annyit agyabugyálják egymást kölyökkorban, hogy mire megérik a felnőtt kort már teljesen elmegy legtöbbjük agya.
Arra a kérdésére nem kapott választ, hogy mit tegye ha nem leli fel őket és a leírás sem túl pontos, de sebaj. Négy orkot, plusz egyet keres. Értőn bólint a figyelmeztetésre, majd ha nincs más hátra, mert Nulghát is jó helyre pakolták, akkor távozik is. Túl sok kedve nincs jókívánságaival elhalmozni a triót a friss történések nyomán, de azért int nekik.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2917-2936