Külső területek - Füves puszta
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 5 (81. - 100. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2917-2936
100. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2012-04-21 19:36:47
Üzenet elküldve: 2012-04-21 19:36:47
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 56
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 56
Játékstílus: Szelíd
//Nerkon Kellos figyelmébe//
*Reggel az elf arra ébred, hogy valaki vidáman csahol mellette. Zomath a rikkát figyeli, ki vadászatra indult. A nagytestű lény elejt egy őzet, majd fejét leharapja. Azt a kutyához dobja. Mintha megbarátkoztak volna az éjszaka alatt. Ami még érdekes lehet, az az, hogy van néhány kard és némi ruha a fűben. Gazdáiknak nyoma sincs, csak néhány vércsepp árulkodik nyomaikról.
A kis rikka vidáman szökdécsel Nerkon mellé. Az őzt ledobja néhány méterrel odébb, majd fejét barátja arcához nyomja. Láthatóan örül annak, hogy az elf felébredt.
Alewie még mindig csendesen szuszog. Zomath mellé telepszik a fej nélkül, mire a rikka megdorgálja néhány morgással. Az eb nem törődik vele, csak gazdáját figyeli. Fejét kezéhez hajtja és halkan nyüszít néhányat. Most látszik az éjszakai támadás eredménye. A lány karjain apró lilás foltok, ahogyan hasán és lábain is. Arca furcsamód sértetlen. Talán az effajta szépség még a banditáknak is fontos.*
- Ner... *hallatszik egyszer csak. Az ember ujjai megmozdulnak, szemei pedig résnyire nyílnak.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.04.21 19:37:51
*Reggel az elf arra ébred, hogy valaki vidáman csahol mellette. Zomath a rikkát figyeli, ki vadászatra indult. A nagytestű lény elejt egy őzet, majd fejét leharapja. Azt a kutyához dobja. Mintha megbarátkoztak volna az éjszaka alatt. Ami még érdekes lehet, az az, hogy van néhány kard és némi ruha a fűben. Gazdáiknak nyoma sincs, csak néhány vércsepp árulkodik nyomaikról.
A kis rikka vidáman szökdécsel Nerkon mellé. Az őzt ledobja néhány méterrel odébb, majd fejét barátja arcához nyomja. Láthatóan örül annak, hogy az elf felébredt.
Alewie még mindig csendesen szuszog. Zomath mellé telepszik a fej nélkül, mire a rikka megdorgálja néhány morgással. Az eb nem törődik vele, csak gazdáját figyeli. Fejét kezéhez hajtja és halkan nyüszít néhányat. Most látszik az éjszakai támadás eredménye. A lány karjain apró lilás foltok, ahogyan hasán és lábain is. Arca furcsamód sértetlen. Talán az effajta szépség még a banditáknak is fontos.*
- Ner... *hallatszik egyszer csak. Az ember ujjai megmozdulnak, szemei pedig résnyire nyílnak.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.04.21 19:37:51
99. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2012-04-21 19:27:50
Üzenet elküldve: 2012-04-21 19:27:50
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 252
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 252
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Mesélő 7-nek//
*Sosem az erejéről volt híres, inkább a befoghatatlan szájáról, így inkább csak vonszolja a lányt, mint viszi, de azt kitartóan. Közben liheg, izzad, arcába szökik a vér, és minden egyéb problémája van, de valahogy mégis tovább megy. Megígérte, hogy hamarosan megtalálják a lány barátait, és ezt be is akarja tartani, de nincs könnyű dolga.*
"'Csak nőkkel ne kezdj!' Ezt mondta mindig Alphran bácsi, csak nőkkel ne. Erre mit csinálok, a nyakamban cipelek egyet. A levegőre is! Hiszen még csak egy napja sincs, hogy ismerjük egymást! Ó te jó ég! És még magamban is beszélek! Hát micsoda világban élünk kérem szépen, hogy még csak beszélni sem lehet, mert sértődés lesz belőle."
-Már megtörtént, hagyjuk is a dolgot. A múltat kár felemlegetni, és különben is pihenned kell. "Mint ahogy nekem is. Teljesen kész vagyok." *Szenvedő tekintetet vet a rikka irányába, de ő tüntetően elfordítja a fejét. Pontosan tudja, hogy mit szeretne az elf, de abból ugyan nem eszik. Ő vett a nyakába egy vadidegent, hát most meg is érdemli, hogy vigye.
Viszi is, ameddig tudja. Vagy egy órán keresztül nem mond semmit, csak megy előre: egyik láb a másik elé, meg-megbotolva a sötétben észrevétlenül megbúvó kövekben. Végül óvatosan leengedi a lányt a földre. A ő is odarogy mellé egy csepp maradék energia nélkül. Ráteríti a lányra a halott köpenyét, a pokrócot pedig magára veszi. Ha vannak a közelben banditák, ha nincsenek, elalszik. A végkimerülés határára vitte az erőlködés, így ha megtámadják őket még egyszer, csak a kutyán és a rikkán múlik, hogy életben maradnak e.*
*Sosem az erejéről volt híres, inkább a befoghatatlan szájáról, így inkább csak vonszolja a lányt, mint viszi, de azt kitartóan. Közben liheg, izzad, arcába szökik a vér, és minden egyéb problémája van, de valahogy mégis tovább megy. Megígérte, hogy hamarosan megtalálják a lány barátait, és ezt be is akarja tartani, de nincs könnyű dolga.*
"'Csak nőkkel ne kezdj!' Ezt mondta mindig Alphran bácsi, csak nőkkel ne. Erre mit csinálok, a nyakamban cipelek egyet. A levegőre is! Hiszen még csak egy napja sincs, hogy ismerjük egymást! Ó te jó ég! És még magamban is beszélek! Hát micsoda világban élünk kérem szépen, hogy még csak beszélni sem lehet, mert sértődés lesz belőle."
-Már megtörtént, hagyjuk is a dolgot. A múltat kár felemlegetni, és különben is pihenned kell. "Mint ahogy nekem is. Teljesen kész vagyok." *Szenvedő tekintetet vet a rikka irányába, de ő tüntetően elfordítja a fejét. Pontosan tudja, hogy mit szeretne az elf, de abból ugyan nem eszik. Ő vett a nyakába egy vadidegent, hát most meg is érdemli, hogy vigye.
Viszi is, ameddig tudja. Vagy egy órán keresztül nem mond semmit, csak megy előre: egyik láb a másik elé, meg-megbotolva a sötétben észrevétlenül megbúvó kövekben. Végül óvatosan leengedi a lányt a földre. A ő is odarogy mellé egy csepp maradék energia nélkül. Ráteríti a lányra a halott köpenyét, a pokrócot pedig magára veszi. Ha vannak a közelben banditák, ha nincsenek, elalszik. A végkimerülés határára vitte az erőlködés, így ha megtámadják őket még egyszer, csak a kutyán és a rikkán múlik, hogy életben maradnak e.*
98. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2012-04-21 19:14:39
Üzenet elküldve: 2012-04-21 19:14:39
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 56
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 56
Játékstílus: Szelíd
//Nerkon Kellos figyelmébe//
*A lány nem mond semmit. Nagy nehezen feláll, de azonnal össze akar esni. Nagyon kimerült és fájnak a tagjai. Nerkonnak fel kell vennie a hátára.
Mikor mennek, Zomath szorgalmasan követi őket. Egy méterre lemarad a többiektől, hogy ha észlel valamit, jelezni tudjon. Alewie közben csendben szuszog. Mellkasa minden egyes levegővétellel gyengéden az elf hátának feszül.*
- Miért jöttél vissza? Olyan gorombán beszéltem veled... pedig ki nem állhatom a goromba, modortalan embereket... *suttogja rekedten. Nem kérdez többet. Zomath előrébb siet és szájába veszi a kecske vezetésére szolgáló hálódarabot. Szorgalmasan vezeti az állatot, miközben hegyezi füleit. Nem hallani semmit. Úgy tűnik a nagydarab állat képe kellő félelmet hagyott maga után a támadók szívében.*
- Azért... Köszönöm! *suttogja még Alewie. Ajkai súrolják Nerkon fülét. Ezek után a lány szemei lecsukódnak, majd fejét a fiú vállára hajtja.*
*A lány nem mond semmit. Nagy nehezen feláll, de azonnal össze akar esni. Nagyon kimerült és fájnak a tagjai. Nerkonnak fel kell vennie a hátára.
Mikor mennek, Zomath szorgalmasan követi őket. Egy méterre lemarad a többiektől, hogy ha észlel valamit, jelezni tudjon. Alewie közben csendben szuszog. Mellkasa minden egyes levegővétellel gyengéden az elf hátának feszül.*
- Miért jöttél vissza? Olyan gorombán beszéltem veled... pedig ki nem állhatom a goromba, modortalan embereket... *suttogja rekedten. Nem kérdez többet. Zomath előrébb siet és szájába veszi a kecske vezetésére szolgáló hálódarabot. Szorgalmasan vezeti az állatot, miközben hegyezi füleit. Nem hallani semmit. Úgy tűnik a nagydarab állat képe kellő félelmet hagyott maga után a támadók szívében.*
- Azért... Köszönöm! *suttogja még Alewie. Ajkai súrolják Nerkon fülét. Ezek után a lány szemei lecsukódnak, majd fejét a fiú vállára hajtja.*
97. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2012-04-21 19:00:21
Üzenet elküldve: 2012-04-21 19:00:21
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 252
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 252
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Mesélő 7-nek//
*Meglepődik, hogy milyen könnyen ment a dolog. Hangosan szuszogva fékez le Alewie mellett. Kisöpri a lány haját az arcából, majd végigsimít rajta.*
-Mikor azt mondtam, hogy egyedül maradtál, csak képletesen értettem. Egek, nők! Mégis mit hittél? Hogy egyedül meg tudsz velük birkózni? Miattam ne zavartasd magadat, de a barátaid biztosan hiányolnának. Na jó, bevallom én is, de úgy vettem észre, neked teljesen mindegy, hogy én miről épp miként vélekedek. Na gyere! *Próbálja felhúzni a lányt álló helyzetbe.*
-Igen, látom, hogy rossz bőrben vagy, és igen, elhiszem, hogy fáj, de ezek bármikor visszajöhetnek, mert sajnálatos módon nem maradtak itt, mint ez a szerencsétlen. Nem! Ne nézz oda. Várj egy pillanatra! *Odasiet az elhullott banditához, és leeszkábálja róla a kabátot, a nyilat pedig kihúzza a testéből. Megtörölgeti a már amúgy is véres ingben, majd visszadugja a tegezbe.*
-Na gyere. Erre, és nem érdekel, hogyha megsérült a büszkeséged. Inkább ne is mondj semmit. Mielőtt leüvöltöd a fejemet, lásd be, az előbb sem volt semmi haszna. *Ha a lány nem tudna magától jönni, az elf amennyire tudja a hátára veszi őt, s így viszi magával abba az irányba, amerre korábban is ment. Tekintete össze-vissza jár, mozgást keres. Hamarosan meg is jelenik előttük valami alacsony és mozgó, de mielőtt az elf mozdulattal reagálhatna rá, észreveszi, hogy az bizony az otthagyott kecske.*
-Te is megijedtél, igaz? Ne félj, nincs semmi baj. *Nem kérdezi meg a lánytól, hogy hogy van, pillanatnyilag úgysem érne rá ilyesmivel foglalkozni. Majd. Hogyha távolabb kerülnek a banditáktól. Ahogy a másik a földön feküdt, úgy vette észre, nincs komoly külső sérülése, és mivel a belső sérüléssel amúgy sem tudna mit kezdeni, fölösleges időpazarlás lenne a további vizsgálgatás.*
A hozzászólás írója (Nerkon Kellos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.04.21 19:07:04
*Meglepődik, hogy milyen könnyen ment a dolog. Hangosan szuszogva fékez le Alewie mellett. Kisöpri a lány haját az arcából, majd végigsimít rajta.*
-Mikor azt mondtam, hogy egyedül maradtál, csak képletesen értettem. Egek, nők! Mégis mit hittél? Hogy egyedül meg tudsz velük birkózni? Miattam ne zavartasd magadat, de a barátaid biztosan hiányolnának. Na jó, bevallom én is, de úgy vettem észre, neked teljesen mindegy, hogy én miről épp miként vélekedek. Na gyere! *Próbálja felhúzni a lányt álló helyzetbe.*
-Igen, látom, hogy rossz bőrben vagy, és igen, elhiszem, hogy fáj, de ezek bármikor visszajöhetnek, mert sajnálatos módon nem maradtak itt, mint ez a szerencsétlen. Nem! Ne nézz oda. Várj egy pillanatra! *Odasiet az elhullott banditához, és leeszkábálja róla a kabátot, a nyilat pedig kihúzza a testéből. Megtörölgeti a már amúgy is véres ingben, majd visszadugja a tegezbe.*
-Na gyere. Erre, és nem érdekel, hogyha megsérült a büszkeséged. Inkább ne is mondj semmit. Mielőtt leüvöltöd a fejemet, lásd be, az előbb sem volt semmi haszna. *Ha a lány nem tudna magától jönni, az elf amennyire tudja a hátára veszi őt, s így viszi magával abba az irányba, amerre korábban is ment. Tekintete össze-vissza jár, mozgást keres. Hamarosan meg is jelenik előttük valami alacsony és mozgó, de mielőtt az elf mozdulattal reagálhatna rá, észreveszi, hogy az bizony az otthagyott kecske.*
-Te is megijedtél, igaz? Ne félj, nincs semmi baj. *Nem kérdezi meg a lánytól, hogy hogy van, pillanatnyilag úgysem érne rá ilyesmivel foglalkozni. Majd. Hogyha távolabb kerülnek a banditáktól. Ahogy a másik a földön feküdt, úgy vette észre, nincs komoly külső sérülése, és mivel a belső sérüléssel amúgy sem tudna mit kezdeni, fölösleges időpazarlás lenne a további vizsgálgatás.*
A hozzászólás írója (Nerkon Kellos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.04.21 19:07:04
96. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2012-04-21 18:44:16
Üzenet elküldve: 2012-04-21 18:44:16
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 56
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 56
Játékstílus: Szelíd
//Nerkon Kellos figyelmébe//
*Mikor az elf közelebb ér, ellövi a nyílvesszőt. Az iménti üvöltésekre néhányan elszeleltek, de hárman még mindig maradtak. Egyikük épp a földről rángatja fel a lányt és ragadja meg. Alewie kapálódzik megmaradt erejét tovább emésztve. Egy férfit eltalál a nyíl. Az azonnal holtan esik össze, mire a másik kettő igencsak megrémül. Az, ki tartja a lányt, elereszti. Azonnal megindul, melynek eredménye, hogy a földre zuhanó testben felbotlik, nem kis fájdalmat okozva ezzel magának és a másiknak is. Még egy elhaló, halk sikoly. Ale nem mozdul, csak hason fekszik. A rikka elzavarja a megmaradtakat.
Zomath nagy nehezen lábra áll. Megrázza fejét erősen, mahd imbolyogva siet gazdája mellé. Orrával bökdösi a lány arcát.*
- Zomath... minden rendben...
*Mikor az elf közelebb ér, ellövi a nyílvesszőt. Az iménti üvöltésekre néhányan elszeleltek, de hárman még mindig maradtak. Egyikük épp a földről rángatja fel a lányt és ragadja meg. Alewie kapálódzik megmaradt erejét tovább emésztve. Egy férfit eltalál a nyíl. Az azonnal holtan esik össze, mire a másik kettő igencsak megrémül. Az, ki tartja a lányt, elereszti. Azonnal megindul, melynek eredménye, hogy a földre zuhanó testben felbotlik, nem kis fájdalmat okozva ezzel magának és a másiknak is. Még egy elhaló, halk sikoly. Ale nem mozdul, csak hason fekszik. A rikka elzavarja a megmaradtakat.
Zomath nagy nehezen lábra áll. Megrázza fejét erősen, mahd imbolyogva siet gazdája mellé. Orrával bökdösi a lány arcát.*
- Zomath... minden rendben...
95. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2012-04-21 18:27:55
Üzenet elküldve: 2012-04-21 18:27:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 252
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 252
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Mesélő 7-nek//
*Feláll a szőr a hátán, ahogy meghallja a hangot maga mögött. Szíve szerint gyorsabb tempóra váltana, hogy ne halljon semmit, ám nem elég gyors. Hamarosan felhangzik egy velőt rázó sikoly, ő pedig azon kapja magát, hogy úgy fut a lány irányába, ahogy csak a lábai bírják. A rikka nem marad le tőle, de nem is előzi meg. Nem kedveli különösképpen a lányt, s mivel kérik meg rá, hogy mentse ki szorult helyzetéből, ő egyedül az elf biztonságára figyel. Út közben a hátáról a kezébe kerül fegyvere, s ki is húzza a húrt. Még pecekig csak fut, és csak reménykedni mer benne, hogy nem a lány kihűlt, vagy összetört, megerőszakolt testét fogja megtalálni a puszta hűlő füvén. Felordít torka szakadtából, s arra ösztönzi négylábú barátját, hogy ő is ezt tegye, hátha néhány gyávább banditának inába száll tőle a bátorsága. Ha a lány, s a banditák lövéshatáron belül esnek, az elf nem habozik tovább, útjára engedi nyilát, s már illeszti is a helyére a következőt, hogy ismét egy éltet ontsson ki, vagy legalábbis tegyen tönkre örökre.*
-Ha nekem végem, futás az erdőbe, érted? Nincs várakozás, nincs testmentés, futás van, világos? *Hadarja lihegve olyan érthetően, amennyire csak tudja.*
*Feláll a szőr a hátán, ahogy meghallja a hangot maga mögött. Szíve szerint gyorsabb tempóra váltana, hogy ne halljon semmit, ám nem elég gyors. Hamarosan felhangzik egy velőt rázó sikoly, ő pedig azon kapja magát, hogy úgy fut a lány irányába, ahogy csak a lábai bírják. A rikka nem marad le tőle, de nem is előzi meg. Nem kedveli különösképpen a lányt, s mivel kérik meg rá, hogy mentse ki szorult helyzetéből, ő egyedül az elf biztonságára figyel. Út közben a hátáról a kezébe kerül fegyvere, s ki is húzza a húrt. Még pecekig csak fut, és csak reménykedni mer benne, hogy nem a lány kihűlt, vagy összetört, megerőszakolt testét fogja megtalálni a puszta hűlő füvén. Felordít torka szakadtából, s arra ösztönzi négylábú barátját, hogy ő is ezt tegye, hátha néhány gyávább banditának inába száll tőle a bátorsága. Ha a lány, s a banditák lövéshatáron belül esnek, az elf nem habozik tovább, útjára engedi nyilát, s már illeszti is a helyére a következőt, hogy ismét egy éltet ontsson ki, vagy legalábbis tegyen tönkre örökre.*
-Ha nekem végem, futás az erdőbe, érted? Nincs várakozás, nincs testmentés, futás van, világos? *Hadarja lihegve olyan érthetően, amennyire csak tudja.*
94. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2012-04-21 18:18:37
Üzenet elküldve: 2012-04-21 18:18:37
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 56
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 56
Játékstílus: Szelíd
//Nerkon Kellos figyelmébe//
*Az elf háta mögül nevetés hallatszik. Ez biztosan nem Alewie, ez annál mélyebb. Sokkal mélyebb és férfiasabb.*
- Nocsak, a hős lovag magára hagyja a kisasszonyt... Ez könnyebb lesz, mint hittem, srácok! Kapjátok el a lányt! Elég tetszetős darab, ha kiélveztük a társaságát, majd eladjuk szolgának, vagy egy bordélyháznak. *mondja kissé hangosan egy alak. Nerkon számára is alig hallható a beszéd. A lány már biztosan hallótávolságon kívülre került, folyamatos tempójával.*
- Már néhányan el is mentek a hölgyért! *feleli egy másik hang az iménti gazdájának. Ekkor hangos sikoltás hallatszik. A környező térről madarak szálnak fel. Mellé eszeveszett ugatás és morgás párosul.
Alewie nem hagyja magát. Próbál küzdeni, melynek eredménye, hogy kap néhány erős ütést. Remegő lábakkal áll fel újra és újra. Tőrét nem engedi el, sikerült is vele néhány sebet ejtenie, még ha nem is komolyat. Legalább sikerült... Számára már ez is haladás. Mégis, jól tudja, hogy mindez nem lesz elég. Futni nem akar, tudja, hogy felesleges. Az alakok körbe vették, így végképp nem lenne értelme. Egy hangos nyüszítés és Zomath a lábai elé terül. Az ebet nagy erővel rúgták meg.*
*Az elf háta mögül nevetés hallatszik. Ez biztosan nem Alewie, ez annál mélyebb. Sokkal mélyebb és férfiasabb.*
- Nocsak, a hős lovag magára hagyja a kisasszonyt... Ez könnyebb lesz, mint hittem, srácok! Kapjátok el a lányt! Elég tetszetős darab, ha kiélveztük a társaságát, majd eladjuk szolgának, vagy egy bordélyháznak. *mondja kissé hangosan egy alak. Nerkon számára is alig hallható a beszéd. A lány már biztosan hallótávolságon kívülre került, folyamatos tempójával.*
- Már néhányan el is mentek a hölgyért! *feleli egy másik hang az iménti gazdájának. Ekkor hangos sikoltás hallatszik. A környező térről madarak szálnak fel. Mellé eszeveszett ugatás és morgás párosul.
Alewie nem hagyja magát. Próbál küzdeni, melynek eredménye, hogy kap néhány erős ütést. Remegő lábakkal áll fel újra és újra. Tőrét nem engedi el, sikerült is vele néhány sebet ejtenie, még ha nem is komolyat. Legalább sikerült... Számára már ez is haladás. Mégis, jól tudja, hogy mindez nem lesz elég. Futni nem akar, tudja, hogy felesleges. Az alakok körbe vették, így végképp nem lenne értelme. Egy hangos nyüszítés és Zomath a lábai elé terül. Az ebet nagy erővel rúgták meg.*
93. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2012-04-21 18:01:03
Üzenet elküldve: 2012-04-21 18:01:03
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 252
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 252
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Mesélő 7-nek//
*Az óvatos hangnem úgy néz ki nem jön be a lánynak, mert elkezd kiabálni, és hozzűgágja a takarót. Nerkon hirtelen nem is tudja, hogy mi mondjon, vagy mit csináljon. A tátogásból a rikka zökkenti ki. Ha az eb nem is, Nerkon megfogja a kecske 'póráz'-át, a vállára teríti a takarót, és elindul a csontok által mutatott irányba.*
-Nem arra kell menni! Hé! *Kiált még a lány után, aztán rájön, hogy mire is megy ki a játék.* "A kis számító nőszemély! Azt várja, hogy majd én utána megyek, de azt lesheti!"
-Jó, akkor halj meg egyedül a kutyáddal! Engem nem zavar! Bár remélem a blökinek lesz annyi sütnivalója, hogy utánunk jöjjön! *Vág vissza csípősen, és tüntetően hátat fordít a lánynak, s megy tovább abba az irányba, amit eredetileg kiszemelt. Csak úgy forr a dühtől a vére. Ő csak segíteni akart, erre a másik elkezd kiabálni, mint egy bolond, és a végén még őt szúrják le, hogy tapintatlan. Hát ebből ő köszöni szépen nem kér. Túl sokan beszéltek már vele így ahhoz, hogy ezt még egyszer eltűrje.*
"Ő tudja! Ha akar, hát fagyjon meg. Vagy egyék meg a banditák! Különben is, mit izgatod magad miatta. Eddig is elvolt nem? Veled senki nem beszélhet így, főleg, ha csak a jó szándék vezérelt. Majd meglátja, hogy hiányozni fogok!" *Száz lépés után azért hátra les, s ha a lány nem áll meg, vagy szegődik a nyomába, akkor ő is folytatja az útját.*
*Az óvatos hangnem úgy néz ki nem jön be a lánynak, mert elkezd kiabálni, és hozzűgágja a takarót. Nerkon hirtelen nem is tudja, hogy mi mondjon, vagy mit csináljon. A tátogásból a rikka zökkenti ki. Ha az eb nem is, Nerkon megfogja a kecske 'póráz'-át, a vállára teríti a takarót, és elindul a csontok által mutatott irányba.*
-Nem arra kell menni! Hé! *Kiált még a lány után, aztán rájön, hogy mire is megy ki a játék.* "A kis számító nőszemély! Azt várja, hogy majd én utána megyek, de azt lesheti!"
-Jó, akkor halj meg egyedül a kutyáddal! Engem nem zavar! Bár remélem a blökinek lesz annyi sütnivalója, hogy utánunk jöjjön! *Vág vissza csípősen, és tüntetően hátat fordít a lánynak, s megy tovább abba az irányba, amit eredetileg kiszemelt. Csak úgy forr a dühtől a vére. Ő csak segíteni akart, erre a másik elkezd kiabálni, mint egy bolond, és a végén még őt szúrják le, hogy tapintatlan. Hát ebből ő köszöni szépen nem kér. Túl sokan beszéltek már vele így ahhoz, hogy ezt még egyszer eltűrje.*
"Ő tudja! Ha akar, hát fagyjon meg. Vagy egyék meg a banditák! Különben is, mit izgatod magad miatta. Eddig is elvolt nem? Veled senki nem beszélhet így, főleg, ha csak a jó szándék vezérelt. Majd meglátja, hogy hiányozni fogok!" *Száz lépés után azért hátra les, s ha a lány nem áll meg, vagy szegődik a nyomába, akkor ő is folytatja az útját.*
92. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2012-04-21 17:40:41
Üzenet elküldve: 2012-04-21 17:40:41
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 56
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 56
Játékstílus: Szelíd
//Nerkon Kellos figyelmébe//
- Hé! Tudom, hogy felkeltettelek meg minden, de azért lehetnél kedvesebb is! Mondtam már, hogy megijedtem Zomathtól. Ugrottam egyet ijedtemben és a kezem a parázsban kötött ki. Véletlenül, nem szándékosan! Táncos vagyok, nem bolond! *förmed rá az elfre. Ezek után kezét keresztbe fonja mellkasa előtt. Gondol egyet, s a takarót Nerkonnak dobja.*
- Tartsd meg, nekem nem kell! Csak jobban fáznék alatta... *morogja. Ezek után fordul egyet. Figyeli a csontokat, majd megindul az egyik jónak látott irányba. Kezd rájönni, hogy melyik csontokat kell figyelni. Pont a másik irányba indul, mint az elf. Kis idő múlva megáll, majd szól Zomathnak.*
- Gyere! Hagyd a kecskét! *utasítja ebét, ki már kezdte volna szájában a hálódarabbal húzni az állatot. Nem érdekli, hogy Nerkon merre megy. Elege lett a fiúból percek alatt, mikor meglátta, hogy úgy néz rá, mint egy bolondra. "Pedig mikor rám terítette a takarót, olyan aranyos volt..." Sóhajt. Nem szereti, ha ostobának nézik, az szinte az egyetlen, amit tényleg nem visel el.*
- Hé! Tudom, hogy felkeltettelek meg minden, de azért lehetnél kedvesebb is! Mondtam már, hogy megijedtem Zomathtól. Ugrottam egyet ijedtemben és a kezem a parázsban kötött ki. Véletlenül, nem szándékosan! Táncos vagyok, nem bolond! *förmed rá az elfre. Ezek után kezét keresztbe fonja mellkasa előtt. Gondol egyet, s a takarót Nerkonnak dobja.*
- Tartsd meg, nekem nem kell! Csak jobban fáznék alatta... *morogja. Ezek után fordul egyet. Figyeli a csontokat, majd megindul az egyik jónak látott irányba. Kezd rájönni, hogy melyik csontokat kell figyelni. Pont a másik irányba indul, mint az elf. Kis idő múlva megáll, majd szól Zomathnak.*
- Gyere! Hagyd a kecskét! *utasítja ebét, ki már kezdte volna szájában a hálódarabbal húzni az állatot. Nem érdekli, hogy Nerkon merre megy. Elege lett a fiúból percek alatt, mikor meglátta, hogy úgy néz rá, mint egy bolondra. "Pedig mikor rám terítette a takarót, olyan aranyos volt..." Sóhajt. Nem szereti, ha ostobának nézik, az szinte az egyetlen, amit tényleg nem visel el.*
91. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2012-04-21 17:29:40
Üzenet elküldve: 2012-04-21 17:29:40
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 252
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 252
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Mesélő 7-nek//
*Mostmár biztos benne, hogy Ale-lel valami probléma van. Sajnálja, hogy a rikka magára hagyta, és nem csak a hideg miatt.*
-Minek nyúltál bele a parázsba? Nem volt elég meleg a takaró, amit adtam? Mondjuk anyukám szerint vannak olyanok, akik képesek a parázson járni, de a talpunkon vastagabb a bőr, mint a kezünkön. *Jegyzi meg óvatosan, és titokban arra számít, hogy a lányból hamarosan ismét kitör a sikoltozás, mert megszállta őt valami. Mondjuk a Farkas, aki lehet, hogy csak úgy tűnt, mintha meghalt volna. A rikka visszatér, és nincs valami vidám kedvében. Idegesen lépked, s a farka ide-oda jár.*
-Akárhogy is, tovább kell mennünk. Ne feküdj vissza! A pokróc maradjon nálad, és a tőröd legyen a kezed ügyében! Siessünk. Ha rajtunk ütnek, és tényleg lóval vannak, nagyon nagy előnyük van. *Lefekszik a földre, s fülét oda szorítja, de nem hall patadobogást. Ez kicsit megnyugtatja, de nem érzi elég biztonságosnak terepet ahhoz, hogy továbbra is itt maradjanak.*
-Menjünk! A sötétben nehezebb a nyomunkra akadni. *Bármennyire sietnek is, az elf még egy dobásra szakít időt. A guruló csontokat megvilágítja a holdfény, de ismét két felé mutatnak. Nerkon nem teketóriázik, továbbmegy abba az irányba, ami mellett a délután folyamán döntött.*
*Mostmár biztos benne, hogy Ale-lel valami probléma van. Sajnálja, hogy a rikka magára hagyta, és nem csak a hideg miatt.*
-Minek nyúltál bele a parázsba? Nem volt elég meleg a takaró, amit adtam? Mondjuk anyukám szerint vannak olyanok, akik képesek a parázson járni, de a talpunkon vastagabb a bőr, mint a kezünkön. *Jegyzi meg óvatosan, és titokban arra számít, hogy a lányból hamarosan ismét kitör a sikoltozás, mert megszállta őt valami. Mondjuk a Farkas, aki lehet, hogy csak úgy tűnt, mintha meghalt volna. A rikka visszatér, és nincs valami vidám kedvében. Idegesen lépked, s a farka ide-oda jár.*
-Akárhogy is, tovább kell mennünk. Ne feküdj vissza! A pokróc maradjon nálad, és a tőröd legyen a kezed ügyében! Siessünk. Ha rajtunk ütnek, és tényleg lóval vannak, nagyon nagy előnyük van. *Lefekszik a földre, s fülét oda szorítja, de nem hall patadobogást. Ez kicsit megnyugtatja, de nem érzi elég biztonságosnak terepet ahhoz, hogy továbbra is itt maradjanak.*
-Menjünk! A sötétben nehezebb a nyomunkra akadni. *Bármennyire sietnek is, az elf még egy dobásra szakít időt. A guruló csontokat megvilágítja a holdfény, de ismét két felé mutatnak. Nerkon nem teketóriázik, továbbmegy abba az irányba, ami mellett a délután folyamán döntött.*
90. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2012-04-21 17:17:05
Üzenet elküldve: 2012-04-21 17:17:05
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 56
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 56
Játékstílus: Szelíd
//Nerkon Kellos figyelmébe//
*Mikor Alewie megpillantja a tejet, kezét azonnal a tálba nyomja. Nyugodtan felsóhajt, mikor érzi, hogy a fájdalom alábbhagy.*
- Köszönöm! A parázsba nyúlás... elég fájdalmas. *motyogja érthetően. Kezét nem veszi ki a tejből. A tányért fogja meg és viszi magával. Most, hogy a hold előjött, ő is látja a másikat.*
- Ne haragudj, ha felriasztottalak! Nem volt szándékos, csak... csak... *Enyhe pír ül ki arcára, mikor belegondol, hogy miért is történt minden. Lepillant kedvencére, majd vissza Nerkonra és a távozni készülő rikkára.*
- Azt hiszem... eléggé megijedtem Zomath világító szemeitől. Pedig nem szoktam, de... Valószínűleg a tudat, hogy rajtad kívül senki nincs mellettem. *sóhajtja.*
*Mikor Alewie megpillantja a tejet, kezét azonnal a tálba nyomja. Nyugodtan felsóhajt, mikor érzi, hogy a fájdalom alábbhagy.*
- Köszönöm! A parázsba nyúlás... elég fájdalmas. *motyogja érthetően. Kezét nem veszi ki a tejből. A tányért fogja meg és viszi magával. Most, hogy a hold előjött, ő is látja a másikat.*
- Ne haragudj, ha felriasztottalak! Nem volt szándékos, csak... csak... *Enyhe pír ül ki arcára, mikor belegondol, hogy miért is történt minden. Lepillant kedvencére, majd vissza Nerkonra és a távozni készülő rikkára.*
- Azt hiszem... eléggé megijedtem Zomath világító szemeitől. Pedig nem szoktam, de... Valószínűleg a tudat, hogy rajtad kívül senki nincs mellettem. *sóhajtja.*
89. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2012-04-21 17:04:07
Üzenet elküldve: 2012-04-21 17:04:07
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 252
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 252
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Mesélő 7-nek//
*Az ég kitisztul s a csillagok megvilágítják a területet. Az elf zavartan néz a kezét rázó lányt, és leengedi íját. Kezd kicsit megrémülni, hogy a másiknak talán mentális problémái adódtak. Nem lát lángokat, így elképzelni sem tudja, hogy mi az, ami 'Éget, éget, éget'. Visszahelyezi az íjat a vállára, majd nagy ívben kikerülve a lányt eléri a kecskét.*
"Hogy is volt? Fújj! Komolyan oda nyúljak? Hát jó!" *Leteszi a tányért a kecske alá, majd oda sem nézve kezdi el húzogatni az állat tőgyét. Az érdes bőr érzete heves hányingert vált ki az ifjúból, de itt most neki kell erősnek lennie. Végül a próbálkozást, fémes hang jutalmazza, ami a fejés eredményességét jelöli. Undorodva hajol le a tányérét, és három ujjal fogva teszi le Alewie elé.*
-Tessék egy kis tej. Lehűt. *Reméli, hogy eljut a lány tudatáig, amit mondott, mindenesetre visszahúzódik a rikka mellé, nehogy a végén még valami baja essen emiatt a kissé furcsa lány miatt. Ha ez utóbbiért már nem is aggódik különösebben, attól tart, hogy a közelben tanyázó banditák meghallották a sikoltozást.*
-Derítsd fel a terepet, kérlek! *Súgja oda barátjának.*
*Az ég kitisztul s a csillagok megvilágítják a területet. Az elf zavartan néz a kezét rázó lányt, és leengedi íját. Kezd kicsit megrémülni, hogy a másiknak talán mentális problémái adódtak. Nem lát lángokat, így elképzelni sem tudja, hogy mi az, ami 'Éget, éget, éget'. Visszahelyezi az íjat a vállára, majd nagy ívben kikerülve a lányt eléri a kecskét.*
"Hogy is volt? Fújj! Komolyan oda nyúljak? Hát jó!" *Leteszi a tányért a kecske alá, majd oda sem nézve kezdi el húzogatni az állat tőgyét. Az érdes bőr érzete heves hányingert vált ki az ifjúból, de itt most neki kell erősnek lennie. Végül a próbálkozást, fémes hang jutalmazza, ami a fejés eredményességét jelöli. Undorodva hajol le a tányérét, és három ujjal fogva teszi le Alewie elé.*
-Tessék egy kis tej. Lehűt. *Reméli, hogy eljut a lány tudatáig, amit mondott, mindenesetre visszahúzódik a rikka mellé, nehogy a végén még valami baja essen emiatt a kissé furcsa lány miatt. Ha ez utóbbiért már nem is aggódik különösebben, attól tart, hogy a közelben tanyázó banditák meghallották a sikoltozást.*
-Derítsd fel a terepet, kérlek! *Súgja oda barátjának.*
88. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2012-04-21 16:52:10
Üzenet elküldve: 2012-04-21 16:52:10
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 56
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 56
Játékstílus: Szelíd
//Nerkon Kellos figyelmébe//
*Ale továbbra is rázza a kezét. Közben eszeveszetten fújja, hátha attól jobb lesz. Könnyei kiserkennek a fájdalomtól, bár csak egy-két sós csepp.*
- Éget, éget, éget... *hadarja. Hangja halk és meggyötört. Zomath Nerkonhoz siet és megragadva nadrágjának szélét, húzni kezdi gazdája felé. A lány még mindig csak kezével foglalkozik. Mintha nem is hallaná amit mások mondanak. Csak egy dolog érdekli, hogy végtagja ne fájjon annyira, amennyire most.
A hold egy pillanatra előbújik a felhők közül, elég nagy fényt árasztva a pusztára. Az elf most tisztán látja a lányt, kivéve arcát, mert azt lehajtja a másik.
Zomath még mindig nyüszít. Gazdája ölébe hajtja fejét, miközben néha bocsánatkérően megböki orrával Alewiet.*
*Ale továbbra is rázza a kezét. Közben eszeveszetten fújja, hátha attól jobb lesz. Könnyei kiserkennek a fájdalomtól, bár csak egy-két sós csepp.*
- Éget, éget, éget... *hadarja. Hangja halk és meggyötört. Zomath Nerkonhoz siet és megragadva nadrágjának szélét, húzni kezdi gazdája felé. A lány még mindig csak kezével foglalkozik. Mintha nem is hallaná amit mások mondanak. Csak egy dolog érdekli, hogy végtagja ne fájjon annyira, amennyire most.
A hold egy pillanatra előbújik a felhők közül, elég nagy fényt árasztva a pusztára. Az elf most tisztán látja a lányt, kivéve arcát, mert azt lehajtja a másik.
Zomath még mindig nyüszít. Gazdája ölébe hajtja fejét, miközben néha bocsánatkérően megböki orrával Alewiet.*
87. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2012-04-21 16:43:32
Üzenet elküldve: 2012-04-21 16:43:32
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 252
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 252
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Mesélő 7-nek//
-Én fázni? Ugyan! *Neveti el magát és ha lehet, még közelebb húzódik a vörös bundához. Még az orrát is odadugja melegedni. Aztán amilyen hamar kényelembe helyezi magát, úgy is ugrik fel, mikor Alewie felsikolt.*
-Mi... mi történt? *Kérdezi, és kezeit védekező pózba emeli maga elé. A rikka is felugrik mellőle, és most ő is morogva, felső testével lapulva kezdi el fürkészni a környéket.* -Mi történt? *Kéri ismét az elf, s immár az íja is a kezében van, feszesre húzva. Sötét van, így alig látja a másikat, aki viszont valamilyen különös oknál fogva rázza a kezét.*
-Eltaláltak? Vagy megcsípett valami?
-Én fázni? Ugyan! *Neveti el magát és ha lehet, még közelebb húzódik a vörös bundához. Még az orrát is odadugja melegedni. Aztán amilyen hamar kényelembe helyezi magát, úgy is ugrik fel, mikor Alewie felsikolt.*
-Mi... mi történt? *Kérdezi, és kezeit védekező pózba emeli maga elé. A rikka is felugrik mellőle, és most ő is morogva, felső testével lapulva kezdi el fürkészni a környéket.* -Mi történt? *Kéri ismét az elf, s immár az íja is a kezében van, feszesre húzva. Sötét van, így alig látja a másikat, aki viszont valamilyen különös oknál fogva rázza a kezét.*
-Eltaláltak? Vagy megcsípett valami?
86. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2012-04-21 16:24:50
Üzenet elküldve: 2012-04-21 16:24:50
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 56
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 56
Játékstílus: Szelíd
//Nerkon Kellos figyelmébe//
*Alewie elneveti magát, mikor meghallja Nerkon szavait. Gyorsan elfolytja a tovább törekvő késztetést egy újabb kacajra. Nem akarja megsérteni a másikat.*
- Semmi baj... Inkább te ne haragudj, hogy ilyenekkel traktállak! *mondja elnézést kérő hangon. Enyhe neszt érzékel, de különösebben nem foglalkozik vele. Csak akkor kezd fele foglalkozni, mikor megérzi magán a kellemes meleget nyújtó takarót. Az elfet nem látja, ahhoz már túl sötét van számára. Érintését viszont kedves mosollyal fogadja. Késztetést érez, hogy ő is visszasimítson, de mire megtenné, Nerkon már eltűnik.*
- Köszönöm... De... Te nem fogsz fázni? Mivel fogsz így takarózni? *kérdi aggódva. Zomath felriad a hang hallatán és szemei erősen megvillannak a hold fényében. Ale ezt észrevéve megijed és felsikolt. Egy kicsivel odébb ugrik, mire belenyúl a gyenge parázsba. Kezét azonnal kikapja onnan és rázni kezdi, hogy az égető érzés abbamaradjon. Ebe közben bocsánatkérően nyüszíteni kezd és közelebb battyog gazdájához.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.04.21 16:25:34
*Alewie elneveti magát, mikor meghallja Nerkon szavait. Gyorsan elfolytja a tovább törekvő késztetést egy újabb kacajra. Nem akarja megsérteni a másikat.*
- Semmi baj... Inkább te ne haragudj, hogy ilyenekkel traktállak! *mondja elnézést kérő hangon. Enyhe neszt érzékel, de különösebben nem foglalkozik vele. Csak akkor kezd fele foglalkozni, mikor megérzi magán a kellemes meleget nyújtó takarót. Az elfet nem látja, ahhoz már túl sötét van számára. Érintését viszont kedves mosollyal fogadja. Késztetést érez, hogy ő is visszasimítson, de mire megtenné, Nerkon már eltűnik.*
- Köszönöm... De... Te nem fogsz fázni? Mivel fogsz így takarózni? *kérdi aggódva. Zomath felriad a hang hallatán és szemei erősen megvillannak a hold fényében. Ale ezt észrevéve megijed és felsikolt. Egy kicsivel odébb ugrik, mire belenyúl a gyenge parázsba. Kezét azonnal kikapja onnan és rázni kezdi, hogy az égető érzés abbamaradjon. Ebe közben bocsánatkérően nyüszíteni kezd és közelebb battyog gazdájához.*
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.04.21 16:25:34
85. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2012-04-21 11:25:43
Üzenet elküldve: 2012-04-21 11:25:43
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 252
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 252
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Mesélő 7-nek//
*Kínosan érzi magát, mikor a lány a családjáról kezd mesélni, mi több, elfúl a hangja.*
-Sa... Sajnálom, én nem tud... Én nem akartalak felzaklatni. *Elhallgat, és a rikkára néz, de ő semmi jelét nem adja annak, hogy felkavarta volna a történet. Aztán megüti a kattogó hang hegyes fülét. Először nem tudja hova tenni zajt, végül mégis rájön, hogy vacogó fogak hangos csattogását hallja. Nincs meleg, az tény, de a takaró alatt ez nem igazán tűnt fel neki... Rövid gondolkodást követően felsóhajt. Lehámozza magáról a saját teste által jól átmelegített szövetet, aztán felül, és négykézláb odamászik Alewie-hez. Ráteríti a lányra a pokrócot és eligazgatja azt, hogy a szövet minden részen takarja a lányt.*
-Remélem most már jobb. Nem egy vastag darab, de talán jobb, mint a semmi. *Mosolyodik el, aztán gyengéden végigsimít a másik arcán. Egy pillanatig így marad, aztán feltámad a szél, s az elfnek, bármennyire fel is van öltözve, feláll az összes szőrszál a hátán. Elveszi a kezét és amilyen gyorsan csak tud, menekül vissza óriási barátjának szélárnyékába. Felemeli az állat egyik nagy mancsát, és magára teszi. Az állat sárga szeme vidáman, mégis gúnyosan csillog, egyértelműen jól szórakozik azon, hogy 'csupasz' barátja milyen kínos helyzetbe került. Végül mégis megszánja az ifjút és hosszú farkát is hajlandó ráemelni, hogy ne fázzon annyira. Szinte idilli a kép. Mégis az elf agya az előbbi érintésen jár. Tetszik neki a lány, hogy is ne tetszene, minden lány tetszik neki, de valahogy nem akaródzik kihasználni a helyzetet. Hiszen, olyan egyedül van a másik, mi több meg fél is, hogy nem találják meg a barátait. Mit szólna hozzá, ha el kurafi elcsavarná a fejét, aztán végül hoppon maradna? Hiába van tisztában Nerkon természetes adottságaival és lehetőségeivel, a jó szíve most felülkerekedik.*
-Egészen biztosan meglesznek. Viszont most aludjunk, mert ha holnap utol akarjuk őket érni, akkor sok energiára lesz szükségünk. És főleg neked, mert amúgy is elég kimerült vagy. *Be is fordul a rikka felé, de nem tud aludni. Lelki szemei előtt újra és újra felrémlenek az előző nap történtek.*
*Kínosan érzi magát, mikor a lány a családjáról kezd mesélni, mi több, elfúl a hangja.*
-Sa... Sajnálom, én nem tud... Én nem akartalak felzaklatni. *Elhallgat, és a rikkára néz, de ő semmi jelét nem adja annak, hogy felkavarta volna a történet. Aztán megüti a kattogó hang hegyes fülét. Először nem tudja hova tenni zajt, végül mégis rájön, hogy vacogó fogak hangos csattogását hallja. Nincs meleg, az tény, de a takaró alatt ez nem igazán tűnt fel neki... Rövid gondolkodást követően felsóhajt. Lehámozza magáról a saját teste által jól átmelegített szövetet, aztán felül, és négykézláb odamászik Alewie-hez. Ráteríti a lányra a pokrócot és eligazgatja azt, hogy a szövet minden részen takarja a lányt.*
-Remélem most már jobb. Nem egy vastag darab, de talán jobb, mint a semmi. *Mosolyodik el, aztán gyengéden végigsimít a másik arcán. Egy pillanatig így marad, aztán feltámad a szél, s az elfnek, bármennyire fel is van öltözve, feláll az összes szőrszál a hátán. Elveszi a kezét és amilyen gyorsan csak tud, menekül vissza óriási barátjának szélárnyékába. Felemeli az állat egyik nagy mancsát, és magára teszi. Az állat sárga szeme vidáman, mégis gúnyosan csillog, egyértelműen jól szórakozik azon, hogy 'csupasz' barátja milyen kínos helyzetbe került. Végül mégis megszánja az ifjút és hosszú farkát is hajlandó ráemelni, hogy ne fázzon annyira. Szinte idilli a kép. Mégis az elf agya az előbbi érintésen jár. Tetszik neki a lány, hogy is ne tetszene, minden lány tetszik neki, de valahogy nem akaródzik kihasználni a helyzetet. Hiszen, olyan egyedül van a másik, mi több meg fél is, hogy nem találják meg a barátait. Mit szólna hozzá, ha el kurafi elcsavarná a fejét, aztán végül hoppon maradna? Hiába van tisztában Nerkon természetes adottságaival és lehetőségeivel, a jó szíve most felülkerekedik.*
-Egészen biztosan meglesznek. Viszont most aludjunk, mert ha holnap utol akarjuk őket érni, akkor sok energiára lesz szükségünk. És főleg neked, mert amúgy is elég kimerült vagy. *Be is fordul a rikka felé, de nem tud aludni. Lelki szemei előtt újra és újra felrémlenek az előző nap történtek.*
84. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2012-04-20 22:45:36
Üzenet elküldve: 2012-04-20 22:45:36
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 56
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 56
Játékstílus: Szelíd
//Mordach Harders és Loya Ingrion figyelmébe//
*Mordach kifelé vezeti Loyát. Már szinte kint is vannak a helységből. Ha hátra tekintenek, láthatják, hogy Erdan követi őket. A férfi ábrázatán baljós mosoly pihen. Tekintetét szinte le sem veszi a lányról.
Odakint utoléri a párost.*
- Kérlek, ne siessetek annyira! Loya, mi lenne, ha újra kezdenénk mindent? Olyanok lehetnénk, mint régen. Boldogok! *mondja széttárt karokkal. Szavai érdekesen csengnek és semmi jót nem sejtetnek. A következő pillanatban öt nagy termetű férfi bukkan elő. Egyre csak közelednek, miközben Erdan még mindig csak mosolyog. Ábrázata egyre sötétebbé válik és hidegebbé.*
- Csak egy kis ösztönzés, hogy velem tarts! Tüntessétek el a vöröset! *adja ki parancsát. A csatlósok közül négy máris ráveti magát a férfira, kinek szinte esélye sincs.*
- Tegyétek egy lóra és azzal együtt hagyjátok a semmi közepén! *Mordachot fogják. Egy hátast vezetnek mellé. Csak úgy elkötötték a többi közül. Szerencséjére, vagy pont balszerencséjére, saját patása az. A férfit megkötözik és felrakják az állatra. Fejére még utoljára húznak egy zsákot.
A vörös még láthatja, ahogy néhány őr közeledik kifelé, felfigyelve a csoportosulásra. Mikor meglátják, hogy egy hölgy és társa bajban vannak, rohanni kezdenek és mind szembeszállnak a felbérelt haramiákkal. Néhány úriember még csatlakozik a segítségnyújtókhoz.
A ló ezek után megindul, hátán a nem is enyhén megpüfölt férfival. Egyenesen Arthenior felé haladnak. Loya közben egyre több segítséget kap. Testőrétől végleg elszakították, legalábbis egy időre mindenképpen. De legalább Erdantól is megmenekül. Egyenlőre...*
*Mordach kifelé vezeti Loyát. Már szinte kint is vannak a helységből. Ha hátra tekintenek, láthatják, hogy Erdan követi őket. A férfi ábrázatán baljós mosoly pihen. Tekintetét szinte le sem veszi a lányról.
Odakint utoléri a párost.*
- Kérlek, ne siessetek annyira! Loya, mi lenne, ha újra kezdenénk mindent? Olyanok lehetnénk, mint régen. Boldogok! *mondja széttárt karokkal. Szavai érdekesen csengnek és semmi jót nem sejtetnek. A következő pillanatban öt nagy termetű férfi bukkan elő. Egyre csak közelednek, miközben Erdan még mindig csak mosolyog. Ábrázata egyre sötétebbé válik és hidegebbé.*
- Csak egy kis ösztönzés, hogy velem tarts! Tüntessétek el a vöröset! *adja ki parancsát. A csatlósok közül négy máris ráveti magát a férfira, kinek szinte esélye sincs.*
- Tegyétek egy lóra és azzal együtt hagyjátok a semmi közepén! *Mordachot fogják. Egy hátast vezetnek mellé. Csak úgy elkötötték a többi közül. Szerencséjére, vagy pont balszerencséjére, saját patása az. A férfit megkötözik és felrakják az állatra. Fejére még utoljára húznak egy zsákot.
A vörös még láthatja, ahogy néhány őr közeledik kifelé, felfigyelve a csoportosulásra. Mikor meglátják, hogy egy hölgy és társa bajban vannak, rohanni kezdenek és mind szembeszállnak a felbérelt haramiákkal. Néhány úriember még csatlakozik a segítségnyújtókhoz.
A ló ezek után megindul, hátán a nem is enyhén megpüfölt férfival. Egyenesen Arthenior felé haladnak. Loya közben egyre több segítséget kap. Testőrétől végleg elszakították, legalábbis egy időre mindenképpen. De legalább Erdantól is megmenekül. Egyenlőre...*
83. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2012-04-19 19:12:03
Üzenet elküldve: 2012-04-19 19:12:03
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 56
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 56
Játékstílus: Szelíd
//Nerkon Kellos figyelmébe//
*Az est leszállta előtt a tűz kialszik, hála némi homoknak. Nerkon a rikka mellé fekszik, míg Alewie mellett Zomath van, csekély mértékben melegítve gazdáját. A lány köpenyébe burkolódzva fekszik. Ha az elf csendben van, még vacogását is hallhatja.
Tekintetét az égre emeli és elgondolkozik. Szemléli a csillagokat, de nem jön rá, hogy melyik micsoda. Nem sűrűn nézegeti az eget. Sötétben többnyire egy meleg szobában vagy fogadóban van. Esetleg táncol valahol, fáklyafénnyel megvilágítva.*
- Azt hiszem innen nemigen látom, hogy melyikekre mutatsz! Egyébként... nincs kedvenc csillagom. Emlékszem... mikor kicsi voltam, gyakran néztük az eget apámmal. Anyám elég korán meghalt, ezért az apám nevelt fel. Volt egy bátyám is... Vagyis van is valahol. Ő is segített a nevelésemben, bár jobban akkor vigyázott rám, mikor az apám is elhunyt... *kezd mesélni, de hirtelen abbahagyja. Tekintete könnyessé válik az emlékek felidézésével. Vesz néhány mély levegőt, sóhajt egy nagyot, majd az eget fürkészi továbbra is. Kezeivel szorosabbra húzza magán a köpenyt, hogy ne fázzon annyira.*
- Rég nem láttam őt sem... Azóta a társulat a családom. Nincs senkim rajtuk kívül. Gondolod... Gondolod, hogy holnap megtaláljuk őket?
*Az est leszállta előtt a tűz kialszik, hála némi homoknak. Nerkon a rikka mellé fekszik, míg Alewie mellett Zomath van, csekély mértékben melegítve gazdáját. A lány köpenyébe burkolódzva fekszik. Ha az elf csendben van, még vacogását is hallhatja.
Tekintetét az égre emeli és elgondolkozik. Szemléli a csillagokat, de nem jön rá, hogy melyik micsoda. Nem sűrűn nézegeti az eget. Sötétben többnyire egy meleg szobában vagy fogadóban van. Esetleg táncol valahol, fáklyafénnyel megvilágítva.*
- Azt hiszem innen nemigen látom, hogy melyikekre mutatsz! Egyébként... nincs kedvenc csillagom. Emlékszem... mikor kicsi voltam, gyakran néztük az eget apámmal. Anyám elég korán meghalt, ezért az apám nevelt fel. Volt egy bátyám is... Vagyis van is valahol. Ő is segített a nevelésemben, bár jobban akkor vigyázott rám, mikor az apám is elhunyt... *kezd mesélni, de hirtelen abbahagyja. Tekintete könnyessé válik az emlékek felidézésével. Vesz néhány mély levegőt, sóhajt egy nagyot, majd az eget fürkészi továbbra is. Kezeivel szorosabbra húzza magán a köpenyt, hogy ne fázzon annyira.*
- Rég nem láttam őt sem... Azóta a társulat a családom. Nincs senkim rajtuk kívül. Gondolod... Gondolod, hogy holnap megtaláljuk őket?
82. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2012-04-17 22:00:28
Üzenet elküldve: 2012-04-17 22:00:28
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 252
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 252
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Megfontolt
//Mesélő #7-nek//
*A fénylő, nagy korong végül eltűnt a láthatárról, és sötétség vette át a helyét. Már az est leszállta előtt eloltották a lángokat, most már csak némi hamu emlékeztet az egykori tűzrakóhelyre. Nerkon egy ideig nem válaszol a kérdésre. Helyette jó szokása szerint odavackolja magát a rikka oldalához. A hátán fekszik, tekintete az itt-ott felbukkanó csillagokat pásztázza.*
-Körülbelül egy hete. *Szólal meg végül, és Alewie irányába fordítja tekintetét.* -Mióta elhagytam a társaimat Entalient és Torrát. Entalien ember, és térítő, míg Torra egy hamisíthatatlan ork harcos. Ha ez utóbbit nem is, szerintem Entaliennel jól ellennétek. Haláli a fickó. Térítőnek vallja magát, de a stílusa alapján inkább valami világiasabb dologra tippelnék... Nem is tudom. *Nem akarja elmondani, hogy mi is a térítő igazi célja, de hazudni sem akar, így hosszú másodpercekig keresi a megfelelő szavakat.* -Azt hiszem leginkább egy kocsmároshoz hasonlítanám, akinek mindent elmondhatsz, de ő is megmondja a magáét, ha úgy hozza a sors. Persze... *itt vigyor terül szét szép szabású arcán* -... azért a hasonlat annyiból sántít, hogy Entalien nem hagyná, hogy lerészegedj, hanem jól hátsóba billentene, hogy: 'Ne igyál annyit te botor gyermek, józanodj ki rendesen és találj magadnak új életcélt!' *Igyekszik utánozni a térítő hangját, de a fel-feltörő nevetés rontja az összhatást.*
-Aztán mellénk szegődött a kis barátom... *megsimogatja a mellette szuszogó lényt* -... én meg úgy döntöttem nem megyek velük vissza a városba, mert az ottaniak a végén még bántanák szegénykémet, meg aztán nem akartam őt magára hagyni. Olyan kicsi még. Biztos bajba kerülne nélkülem. *Amit mond, komolyan gondolja. Számára ennyi volt a beszámoló. Ismét az égre néz és a csillagképeket kezdi tanulmányozni.*
-Értessz a csillagokhoz, meg a csillagképekhez? Egyesek azt mondják, hogy meg lehet belőlük jósolni a jövőt. *Felmutat baljának mutatóujjával az égre, és rámutat pár csillagra.* -Az ott a dárda, és nézd csak! A víz rúnájának képe is fenn van! Pedig ez nagyon ritkán fordul elő. Mi is a neve? Lihanchin? Talán... Mindig olyan bonyolult neveket adnak a csillagképeknek. Neked melyik a kedvenc csillagod?
*A fénylő, nagy korong végül eltűnt a láthatárról, és sötétség vette át a helyét. Már az est leszállta előtt eloltották a lángokat, most már csak némi hamu emlékeztet az egykori tűzrakóhelyre. Nerkon egy ideig nem válaszol a kérdésre. Helyette jó szokása szerint odavackolja magát a rikka oldalához. A hátán fekszik, tekintete az itt-ott felbukkanó csillagokat pásztázza.*
-Körülbelül egy hete. *Szólal meg végül, és Alewie irányába fordítja tekintetét.* -Mióta elhagytam a társaimat Entalient és Torrát. Entalien ember, és térítő, míg Torra egy hamisíthatatlan ork harcos. Ha ez utóbbit nem is, szerintem Entaliennel jól ellennétek. Haláli a fickó. Térítőnek vallja magát, de a stílusa alapján inkább valami világiasabb dologra tippelnék... Nem is tudom. *Nem akarja elmondani, hogy mi is a térítő igazi célja, de hazudni sem akar, így hosszú másodpercekig keresi a megfelelő szavakat.* -Azt hiszem leginkább egy kocsmároshoz hasonlítanám, akinek mindent elmondhatsz, de ő is megmondja a magáét, ha úgy hozza a sors. Persze... *itt vigyor terül szét szép szabású arcán* -... azért a hasonlat annyiból sántít, hogy Entalien nem hagyná, hogy lerészegedj, hanem jól hátsóba billentene, hogy: 'Ne igyál annyit te botor gyermek, józanodj ki rendesen és találj magadnak új életcélt!' *Igyekszik utánozni a térítő hangját, de a fel-feltörő nevetés rontja az összhatást.*
-Aztán mellénk szegődött a kis barátom... *megsimogatja a mellette szuszogó lényt* -... én meg úgy döntöttem nem megyek velük vissza a városba, mert az ottaniak a végén még bántanák szegénykémet, meg aztán nem akartam őt magára hagyni. Olyan kicsi még. Biztos bajba kerülne nélkülem. *Amit mond, komolyan gondolja. Számára ennyi volt a beszámoló. Ismét az égre néz és a csillagképeket kezdi tanulmányozni.*
-Értessz a csillagokhoz, meg a csillagképekhez? Egyesek azt mondják, hogy meg lehet belőlük jósolni a jövőt. *Felmutat baljának mutatóujjával az égre, és rámutat pár csillagra.* -Az ott a dárda, és nézd csak! A víz rúnájának képe is fenn van! Pedig ez nagyon ritkán fordul elő. Mi is a neve? Lihanchin? Talán... Mindig olyan bonyolult neveket adnak a csillagképeknek. Neked melyik a kedvenc csillagod?
81. hozzászólás ezen a helyszínen: Füves puszta
Üzenet elküldve: 2012-04-17 18:09:17
Üzenet elküldve: 2012-04-17 18:09:17
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 56
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 56
Játékstílus: Szelíd
//Nerkon Kellos figyelmébe//
*A lány Nerkonra hagyja a hús elkészítését. Neki tényleg igazán nincs kedve enni. Ennek ellenére, mikor az étel elkészül, finom illata erősen csalogatja. Hasa hangosan felmordul, melynek hatására pír ül ki arcára. Egy kisebb falat húst magához vesz és majszolni kezdi. Nem óhajtja még egyszer hallani az iménti hangot.*
- Tényleg... egész jó. Már csak a fűszerezés hiányzik. *mosolyogja. Iménti rosszullétének nyomát sem érzi. Lehet, hogy majd csak később jelentkezik az emlékek hatására ismét, de ezzel most nem foglalkozik.
Kezeit a tűz közelébe teszi, mikor már eleget evett. Zomath is gondosan eltemette élelmének maradékát. Tudja, hogy nem viheti magával, de már csak megszokásból is elássa a csontokat. Ezek után visszamegy gazdája mellé és letelepszik.*
- A hideggel nem lesz gond. Viszont ahogy látom lassan el kell oltani a tüzet. *mondja, majd kérdőn figyel az elfre.*
- Mond csak... gyakran szoktál idekint aludni? Mármint a semmi közepén, ahol a banditák járnak. Nem mellesleg a szabad ég alatt...
*A lány Nerkonra hagyja a hús elkészítését. Neki tényleg igazán nincs kedve enni. Ennek ellenére, mikor az étel elkészül, finom illata erősen csalogatja. Hasa hangosan felmordul, melynek hatására pír ül ki arcára. Egy kisebb falat húst magához vesz és majszolni kezdi. Nem óhajtja még egyszer hallani az iménti hangot.*
- Tényleg... egész jó. Már csak a fűszerezés hiányzik. *mosolyogja. Iménti rosszullétének nyomát sem érzi. Lehet, hogy majd csak később jelentkezik az emlékek hatására ismét, de ezzel most nem foglalkozik.
Kezeit a tűz közelébe teszi, mikor már eleget evett. Zomath is gondosan eltemette élelmének maradékát. Tudja, hogy nem viheti magával, de már csak megszokásból is elássa a csontokat. Ezek után visszamegy gazdája mellé és letelepszik.*
- A hideggel nem lesz gond. Viszont ahogy látom lassan el kell oltani a tüzet. *mondja, majd kérdőn figyel az elfre.*
- Mond csak... gyakran szoktál idekint aludni? Mármint a semmi közepén, ahol a banditák járnak. Nem mellesleg a szabad ég alatt...
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400 , 2401-2420 , 2421-2440 , 2441-2460 , 2461-2480 , 2481-2500 , 2501-2520 , 2521-2540 , 2541-2560 , 2561-2580 , 2581-2600 , 2601-2620 , 2621-2640 , 2641-2660 , 2661-2680 , 2681-2700 , 2701-2720 , 2721-2740 , 2741-2760 , 2761-2780 , 2781-2800 , 2801-2820 , 2821-2840 , 2841-2860 , 2861-2880 , 2881-2900 , 2901-2920 , 2917-2936