Ójajj, meg lettem szólítva, most már nincs hova sunnyogni :D
Alapvetően egyetértek Nimerillel, csak kiegészíteni szeretném.
- Fura egy város ez:
a) itt él a lanawini elfek több, mint a háromnegyede, miközben
b) az elfek a fajleírás szerint nem a városokat, hanem az erdőket szeretik, és
c) a térkép alapján nincs nagyobb erdő a közelben: csak hegyek, a Lihanechi-tó, meg a végtelen fűtenger.
Fontos még, hogy a lanawini tündérek és gnómok kétharmada is itt lakik, a fél-elfeknek pedig a harmada, amivel Arthenior után a világ második legnagyobb fél-elf közösségét képezik.
Erre a furcsa demográfiára nekem az a magyarázat jutott eszembe, hogy Lihanech egy mágiával átitatott, legendás hely. Az óidőkben az egész Lihanechi-tavat erdő vette körül, és a város környékén élt a Fák és a Föld Őrzője által nemzett 12 elf törzs, míg a szüleik halála után szét nem széledtek a világba. Sok évvel később itt talált otthonra a 9 tündér kezdet is: a tisztás helyén, ahol a hagyomány szerint az első tündér született, most is egy gyönyörű park van.
Az idők azonban változtak. Az erdőt kiszorította a fűtenger. Ahol egykor elfek énekeltek és tündérek táncoltak, egyszerű halászok vertek tanyát, és pusztai nomádok téli szállása lett, nagyrészt félelf meg ember lakossággal. Aztán amikor valaki megtalálta az első aranytelért a hegyekben, kitört az aranyláz, megjelentek a gnómok, és Lihanech mindössze néhány év alatt emelkedett ki a földből. Az építkezések során előkerültek a hajdani legendás elfek és tündérek nyomai, köztük rengeteg varázstárgy, elveszettnek hitt ereklye. Lihanech egyfajta zarándokhellyé vált a hosszúéletűek és a virágból születettek számára, a többieket pedig a mágia, a tudás, a szabadság, no meg az arany ígérete vonzotta oda.
A fentiek miatt a városkép szerintem is olyasmi lehet, mint amit Nimeril leírt. Van egy régi, főleg gnómok, fél-elfek és emberek lakta városmag, kőépületekkel és hajózható csatornákkal (ez a Velence-hangulat tetszik!), amit fal vesz körül. A falon kívül pedig az elfek és barátaik által telepített ligeterdők, az ő hagyományaiknak megfelelő, több generációt befogadó lombházakkal, sétányokkal, zegzugos ösvényekkel, parkokkal (ld. még ennek a topiknak a 14. hozzászólását). A ligetek körülölelik a kővárost, és az elfek mellett főleg fél-elfek meg tündérek laknák.
A parkosítás a kővárosban is divat, bár itt inkább a lugasok meg a teraszos függőkertek dívhatnak (ld. még ennek a topiknak a 15. hozzászólását).
A város melletti hegyekben lesznek a nemesfém-bányák. Ezeket szerintem jellemzően emberek és gnómok működtetik, mert nekik van hozzá a legjobb fizikumuk. A bányatelepek a ligetektől nyugatra külön városrészt képezhetnek. Valószínűleg itt vannak a kohók is, és a kővárosba meg a ligetekbe már a megmunkálásra kész nyersanyagok mennek (hajóval), ahol aztán pénz, ékszer, varázstárgy és más értékes dolog lesz belőlük.
"Ide minden szerelmesnek el kell legalább egyszer az életében látogatnia." >> Ez nagyon tetszik!
- A ligetekben minden növény használható valamire, és az elfek úgy válogatták és telepítették őket, hogy segítsék egymást gyarapodni (kb. mint a mi világunk ehető erdőiben). Az itteniek nagyrészt élelmet termelnek: állatokat tartanak, méhészkednek, kertészkednek. Ruháikat, szerszámaikat sokszor maguk készítik, és nagy családokban élnek.
>> Vajon a pusztai nomádokkal meg a fűtengeri falvakkal milyen lehet a város viszonya?
- A lihanechiek ügyes hajóépítők és hajósok lehetnek. A tavat átszelve sokkal gyorsabban lehet nagy tömegű árut szállítani, mintha megkerülnék. Emiatt a Lihanechi-tó déli öblében szerintem lennie kéne egy kikötőnek, ahol a nyugati városokból jövő-menő karavánok felvehetik a Lihanechből érkező árukat, és ami kiszolgálná azokat az Artheniorból, Amon Ruadhból meg a Kikötőből érkező hajókat, amik nem mennek fel Lihanechig.
Arjától tudom, hogy folyók egészen a Kikötőig hajózhatók, csak Amon Ruadhnál van egy gázló, ahol nehezebb. Az ingoványos vidék és a füves puszta nem valami biztonságos, ami szerintem arra késztetné a lihanechieket, hogy az áruforgalmukat délkelet felé nagyrészt a jobban védhető hajókon bonyolítsák - tehát ebben az irányban lehet, hogy a szekérkaravánok nem is jellemzőek.
Egy ekkora tó partján természetesen a halászat is jelentős, meg persze a sokat emlegetett gyöngyhalászat.
A hónapok leírása szerint Lanawinon ritka a fagy, még télen is lehet akár 5-8 fok. Emiatt a Lihanechi-i tó sem szokott befagyni, és egész évben hajózható.
A város a hegyek, a puszták és a tó találkozásánál fekszik, ezért biztosan mindig fúj a szél - a tavat szelő hajók tehát jó eséllyel inkább vitorlások lesznek, mint evezősök.
>> Vajon a talmidok mit szólnak mindehhez?
- Egy olyan városban, ami a világ nemesfém készletének több, mint a háromnegyedét termeli, gyöngyhalászata egyedülálló, és lakói között mind a kereskedő, mind a polgár tipikus kaszt, szerintem nemcsak ékszerészek vannak szép számmal, hanem bankárok is. A lihanechi befektetőknek szerte a világon lehetnek érdekeltségeik: forgathatnak váltókat, folyósíthatnak kölcsönöket, lehet náluk hajókra vagy más kockázatos vállalkozásokra biztosításokat kötni.
Pirtianes különleges ebből a szempontból, mert a világleírás szerint nemesfémekből behozatalra szorul. Ugyan nem félek attól, hogy a diktátor bányakoncessziókat adna a lihanechieknek az aranyukért, (főleg, mióta Sa'Tereth hite lett az államvallás), de az talán beleférhet, hogy pl. egyes új bányák nyitását részben (?) lihanechi pénzből finanszírozzák, amiért cserébe nyersanyagot kapnak. Felteszem, az egész bizniszt a két város Teysus-hívői bonyolítják, nagy egyetértésben! O:)
- Hadsereg: az elfek, a tündérek és a gnómok a leírásuk szerint kerülik az erőszakot, ugyanakkor a világ legjobb fegyverforgatói és lövészei a fél-elfek közül kerülnek ki (csak nekik lehet kiváló ügyességük). A városban lakó fajoknál a mágus az egyik leggyakoribb kaszt, de a druida, az alkimista, a vándor és a vajákos is jellemzőbb foglalkozás, mint az íjász vagy a kardforgató. A vízmágiában úgy láttam, kevés a csatában is jó támadóvarázslat (az első a jégcsap csapás, 7. szinten), viszont vannak hasznos gyógyító igék. Eeyr követői is gyógyításban, továbbá Sa'Tereth híveinek elűzésében meg varázstárgyak készítésében jeleskednek. A ligetek és a közeli hegyek miatt pedig szerintem itt is sok földmágusnak kellene élni - Pirtianesnél már beszéltük, hogy az ő harci varázslataik területre hatók.
Ilyen körülmények között egyetértek azzal, hogy a lihanechiek a védekezésre álltak rá, a katonáik pedig főleg (kiváló elf reflexíjakkal felszerelt) íjászok, akik földön és vízen egyaránt megállják a helyüket.
A város körüli ligetek lakói bizonyára szoros kapcsolatot ápolnak az állatvilággal. Lovakat, gwuffokat, de akár irbiszeket vagy lupusfulgurokat is tenyészthetnek, hogy hátasként vagy harci bestiákként segítsék őket. A füves puszták szomszédságában az íjászok egy jó része valószínűleg nem gyalog harcol, hanem gwuffon vagy lovon, és valószínűleg kiismeri magát a fűtengerben.
Lihanech a tó felé nyitott, ezért kéne lennie egy erős, ballisztákkal, tűzköpőkkel és hasonlókkal felszerelt hajóhadnak, ami támogatni tudja a szárazföldi egységeket: akár úgy, hogy lövik a part közelébe merészkedő ellenséget, akár úgy, hogy csapatokat tesznek partra annak hátában. Békeidőben ezek a hajók a kereskedők meg a bányászok bárkáit kísérik.
A legtöbb erőforrást szerintem mégsem magába a hadseregbe, hanem az ellátásba és a felszerelésbe fektetik. Egy olyan városban, ahol ennyi mágus és feltaláló van, a sebesültek biztosan hamar lábra kapnak, a katonákat pedig bőven ellátják gyógyító meg képességnövelő varázsitalokkal. Előfordulhatnak különleges fegyverek is, mint a napfényt gyilkos sugarakká összegyűjtő tükrök, az ismétlőszámszeríjak vagy akár ágyúk és kisebb testvérkéik.
Lihanechben a felépítése miatt szerintem két védelmi vonalnak kéne lennie a szárazföldön:
a) a ligetekben: itt vannak a bestiák, az erdei csapdák és az áthatolhatatlan, mágiával alakítható susnyások;
b) a kőváros körül: itt a lőfegyvereket támogató fal- és bástyarendszernek kéne lennie. Az elv az, hogy minél messzebbre el lehessen lőni, és a fal tövének minden pontját legalább két irányból meg lehessen szórni a fal tetejéről (kb. mint a reneszánsz-kori erődöknél).
- Egyetem: azt hiszem, könnyebb lenne szervezni a tudományos (no meg a diák-) életet, ha csak egy egyetem volna, mindenféle karokkal meg intézetekkel. Az egyetemi szenátus nagy tekintélynek örvend, tele híres professzorokkal, beleszólásuk lehet a város ügyeibe is. A tanévnyitók, évzárók jeles napnak számítanak, a diplomaosztók pedig valószínűleg kész népünnepélynek. A diákok tudományos és asztaltársaságokba tömörülnek, mindenféle jóságot szerveznek (pl. nyaranta regattát a tavon), meg önkéntes munkákat vállalhatnak a város szolgálatában (pl. az orvoshallgatók betegeket ápolnak, a botanikusok meg gondozzák a parkokat és a ligeteket).
- A leírás szerint a város híresen demokratikus és felvilágosult. Polgárai szabadok, és érdemeik alapján választják őket meg mindenféle posztokra. A város egyetemén szabadon (bár gondolom, sok pénzért) lehet mindenfélét tanulni, kutatni és természetesen megvitatni. Eeyr követői megérzik a hazugságot, Teysus hívei kitűnő kémek és nyomozók, a vízmágusok pedig a vizek környékén tudnak hallgatózni. Egy ilyen közegben szerintem nem lehet könnyű titkot tartani, és ez alighanem a lihanechi néplélekre is hatással van. Egyrészt megválogatják a szavaikat és nagyon kulturáltan tudnak vitatkozni, másrészt nyílt lapokkal szeretnek játszani, harmadrészt pedig amit megígérnek, ahhoz tartják is magukat, legfeljebb óvatosak az ígéreteikkel.
A lihanechi közvélemény amúgy hírhedten rosszmájú. Az egész város a szájára veszi, akiről bármilyen turpisság kiderül. Lépten-nyomon az orra alá dörgölik a tettét, gúnyverseket írnak róla a háza falára, a színházakban róla szólnak a komédiák, és más ilyen módokon szekálják, akár évekig. Az illetőnek sokszor nem marad más, csak a menekülés: akár más városba, akár a halálba. Emiatt aztán a zűrös ügyeit mindenki teljes erőbedobással igyekszik eltussolni, amitől az egész csak mocskosabb lesz.
>> Szerintetek miből lehet botrány Lihanechben?