Nincs játékban - Templomkert
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Templomkert | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 12 (221. - 240. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2065-2084
240. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2012-10-29 18:34:42
Üzenet elküldve: 2012-10-29 18:34:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
*A csillagokkal telehintett ég olyan, akár egy ragyogó vászon. Amarisa a fűben heverészve nézi a millió, messze fenn fénylő pontot. Itt-ott egy foltot néha eltakarnak az átvonuló felhők, vagy elhomályosítják a Holdat, hogy új értelmet adjanak a vászonra rajzolt képnek, de aztán megint kitisztul az ég, Amarisa pedig tovább gyönyörködhet benne.
Egyszer azt hallotta, a csillagok megmondják a jövőt annak, aki képes olvasni titkaik között. Ez a különös gondolat leköti egy ideig, eljátszik vele, s azon töpreng, vajon igaz-e. Tényleg képes néhány távoli, fénylő égitest belelátni valakinek a jövőjébe, amit még ő maga se ismer? És ha igen, ha valóban képes ez a fénylő vászon elárulni az eljövendő idők titkait, akkor vajon ő is megtanulhatná ezt? Olvasni a távoli jelekben, ismerni a holnap titkait...*
~Hiszen már most is tudod, mit hoz a holnap.~ *súgja egy kis hang komiszul a fejében, de azonnal el is hessegeti. Ő nem ilyen titkokra gondol, egész másokra. Olyanokra, amikkel segíthetne másoknak, amikkel... Megmenthetne életeket, kicselezhetné a halált.
Hideg fuvallat fut végig a templomkerten, megcirógatja a fűszálakat, átcsap Amarisa testén, beletúr hold-csókolta tincseibe. Aztán tovább áll, hideg csókját azonban ott hagyja a kislány didergő arcán, mint egy figyelmeztetve, hogy ideje visszatérnie az ágyába.
A csillagok titka holnapra marad hát. Talán kivehetne majd egy könyvet róluk... A könyvtár olyan hatalmas, szinte végtelen, valahol a mélyén bizonyára rejtőzik egy-két poros, öreg kötet erről is, ahogy olyan sok minden másról.*
Egyszer azt hallotta, a csillagok megmondják a jövőt annak, aki képes olvasni titkaik között. Ez a különös gondolat leköti egy ideig, eljátszik vele, s azon töpreng, vajon igaz-e. Tényleg képes néhány távoli, fénylő égitest belelátni valakinek a jövőjébe, amit még ő maga se ismer? És ha igen, ha valóban képes ez a fénylő vászon elárulni az eljövendő idők titkait, akkor vajon ő is megtanulhatná ezt? Olvasni a távoli jelekben, ismerni a holnap titkait...*
~Hiszen már most is tudod, mit hoz a holnap.~ *súgja egy kis hang komiszul a fejében, de azonnal el is hessegeti. Ő nem ilyen titkokra gondol, egész másokra. Olyanokra, amikkel segíthetne másoknak, amikkel... Megmenthetne életeket, kicselezhetné a halált.
Hideg fuvallat fut végig a templomkerten, megcirógatja a fűszálakat, átcsap Amarisa testén, beletúr hold-csókolta tincseibe. Aztán tovább áll, hideg csókját azonban ott hagyja a kislány didergő arcán, mint egy figyelmeztetve, hogy ideje visszatérnie az ágyába.
A csillagok titka holnapra marad hát. Talán kivehetne majd egy könyvet róluk... A könyvtár olyan hatalmas, szinte végtelen, valahol a mélyén bizonyára rejtőzik egy-két poros, öreg kötet erről is, ahogy olyan sok minden másról.*
239. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2012-10-22 19:48:53
Üzenet elküldve: 2012-10-22 19:48:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
*A kert tele van gyönyörű zugokkal, ahol kedvére elmerenghet az ide tévedő. Bokrok közt megbúvó padok, fák tövében rejtőző virágágyások és egy apró szökőkút hátul a kert végében. Amarisa azonban hiába járja be gyerekkora kedvenc helyeit, most valahogy egyikhez sincs kedve. Mindenhol leül, elnézi a természet játékát, kergetőző pillangókat, fűben motoszkáló bogarakat egy ideig, aztán elunva magát tovább áll. Nem találja a helyét, léptei hátraviszik a templomkert egyik kis ösvényén, míg el nem éri az indamintával dúsan telefaragott kiskaput.
Sírkövek. Fehér márvány, mészkő, csillogó obszidián, sötét gránit... Ahány féle lény, ahány féle élet, annyiféle emlék az itt maradottak számára. Amarisa megáll a kertkapuban, nézi a holtaknak emléket állító köveket, miközben arra gondol, hogy egy nap neki is lesz egy emléke itt. Egy rideg kődarab, amihez eljöhet, ha magányosnak érzi magát.
Ahogy eljönnek mind a rokonok, azok, akik elvesztettek valaki fontosat, s itt keresnek vigaszt a fájdalmukra. Ők talán megnyugvást találnak az emlékekbe, de ő ezt elképzelhetetlennek tartja. Hogy adhatna megnyugvást egy darab szikla, egy élettelen valami, amiben nyoma sincs annak a mosolynak, annak a határtalan, szívet merengető szeretetnek, amit ő annyira szeret apjában. Amit képtelen elengedni.
Végül Amarisa mégse megy át a temetőbe. Felesleges sajdítania a szívét, ahogy Rynauth is mondta, még nincs egyedül. Még nincs itt az ideje, hogy a rideg sírok közt bolyongjon, ott keresse lelke nyugalmát.
Inkább visszaindul a kertbe, hogy keressen néhány gyönyörű, színpompás virágot.*
A hozzászólás írója (Amarisa Drykinmor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.22 19:51:11
Sírkövek. Fehér márvány, mészkő, csillogó obszidián, sötét gránit... Ahány féle lény, ahány féle élet, annyiféle emlék az itt maradottak számára. Amarisa megáll a kertkapuban, nézi a holtaknak emléket állító köveket, miközben arra gondol, hogy egy nap neki is lesz egy emléke itt. Egy rideg kődarab, amihez eljöhet, ha magányosnak érzi magát.
Ahogy eljönnek mind a rokonok, azok, akik elvesztettek valaki fontosat, s itt keresnek vigaszt a fájdalmukra. Ők talán megnyugvást találnak az emlékekbe, de ő ezt elképzelhetetlennek tartja. Hogy adhatna megnyugvást egy darab szikla, egy élettelen valami, amiben nyoma sincs annak a mosolynak, annak a határtalan, szívet merengető szeretetnek, amit ő annyira szeret apjában. Amit képtelen elengedni.
Végül Amarisa mégse megy át a temetőbe. Felesleges sajdítania a szívét, ahogy Rynauth is mondta, még nincs egyedül. Még nincs itt az ideje, hogy a rideg sírok közt bolyongjon, ott keresse lelke nyugalmát.
Inkább visszaindul a kertbe, hogy keressen néhány gyönyörű, színpompás virágot.*
A hozzászólás írója (Amarisa Drykinmor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.22 19:51:11
238. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2012-10-22 14:36:53
Üzenet elküldve: 2012-10-22 14:36:53
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 24
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
*Amarisa gondolatai között még mindig a korábbi beszélgetés jár, ahogy lefelé indul a templomkertbe. Dühös és csalódott, de ezeket az érzéseket is épp olyan mélyen temeti el magában, mint minden mást. Az egyik tanító könyveit pakolja össze, búcsúzik két tanítványától, s mikor észreveszi a kislányt, barátságosan odaint neki. Amarisa csak egy biccentéssel viszonozza az üdvözlést, aztán a félhomályos templomból kilép a békés, napfényben fürdő kertbe.
A fák lombján átszűrődő fényben hatalmas, színpompás virágok nyílnak, a padokon párok bújnak össze, különböző lények sétálgatnak a keskeny ösvényeken. A tündérlány körbenéz, figyeli a sétálókat, a beszélgetésbe merült párokat, a fák ágáról felszálló tarka madarakat. Néhányan talán céllal érkeztek ide, s most megállnak, a legtöbben azonban csak átkelnek ezen a békés szigeten, ami körbeöleli a levegő templom komor, méltóságteljes épületét.
Meleg van, Amarisa mégis belülről borzong. A lelkét megülő sötétség ridegségét nem tudja elűzni néhány kósza napsugár, sem gyerekkora játszóterének színpompás látványa. Különösebb cél nélkül indul el az egyik ösvényen, hogy keressen egy békés, félreeső padot magának. Egy zugot, ahol nem zavarják a kerten áthaladó látogatók és egy kicsit egyedül lehet a virágokkal.
Még mindig nyomott a hangulata a korábbi beszélgetéstől, s nem képes elfelejteni Rynauth ráncokkal barázdált kezének reszketését, de talán nevelőapjának mégis igaza van. Szíve lassan, egészen kicsit felenged, gondolatai elkalandoznak a virágokat figyelve. Itt a fényben, a madárdallal teli friss levegőn valóban könnyebbnek tűnik minden. Mintha az elkerülhetetlen jövő is messzebb kerülne, egyszerűbb elmenekülni a borús gondolatok elől.*
A hozzászólás írója (Amarisa Drykinmor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.22 14:42:27
A fák lombján átszűrődő fényben hatalmas, színpompás virágok nyílnak, a padokon párok bújnak össze, különböző lények sétálgatnak a keskeny ösvényeken. A tündérlány körbenéz, figyeli a sétálókat, a beszélgetésbe merült párokat, a fák ágáról felszálló tarka madarakat. Néhányan talán céllal érkeztek ide, s most megállnak, a legtöbben azonban csak átkelnek ezen a békés szigeten, ami körbeöleli a levegő templom komor, méltóságteljes épületét.
Meleg van, Amarisa mégis belülről borzong. A lelkét megülő sötétség ridegségét nem tudja elűzni néhány kósza napsugár, sem gyerekkora játszóterének színpompás látványa. Különösebb cél nélkül indul el az egyik ösvényen, hogy keressen egy békés, félreeső padot magának. Egy zugot, ahol nem zavarják a kerten áthaladó látogatók és egy kicsit egyedül lehet a virágokkal.
Még mindig nyomott a hangulata a korábbi beszélgetéstől, s nem képes elfelejteni Rynauth ráncokkal barázdált kezének reszketését, de talán nevelőapjának mégis igaza van. Szíve lassan, egészen kicsit felenged, gondolatai elkalandoznak a virágokat figyelve. Itt a fényben, a madárdallal teli friss levegőn valóban könnyebbnek tűnik minden. Mintha az elkerülhetetlen jövő is messzebb kerülne, egyszerűbb elmenekülni a borús gondolatok elől.*
A hozzászólás írója (Amarisa Drykinmor) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.22 14:42:27
237. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2012-10-19 19:17:27
Üzenet elküldve: 2012-10-19 19:17:27
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 84
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
*A templomkert felé halad. Mire odaér, a férfi már megelőzi és kinyitja előtte a kaput. Yelane csak némán bólint köszönésképp, majd áthalad. A kertben azonnal megáll. Tekintetét körbevezeti a padokkal és fákkal tarkított helyen. Némi idő után abbahagyja a nézelődést. Sikeresen megtalálta azt a padot, ami véleménye szerint a legeldugottabb. Fogja magát, leül rá, majd megpaskolja maga mellett a márványlapot. Ghawon mintha hezitálna. Yel sokatmondóan rápillant, mire a parancsnok helyet foglal.*
- Most már kérdezhet. *sóhajtja a lány.
A férfi nyitja is a száját. Először csak néma tátogást produkál, majd végre hangot is ad ki.*
- Mikor érkezett a városba, mi történt önnel és... Hogyhogy ilyen hamar visszatért? Legutóbb... Évekre tűnt el. És a levelemre sem válaszolt. *mondja kissé sértődötten.
A félvér zavartan mered maga elé. Kezeivel a pad lapjának peremét szorongatja. Sóhajt egyet, majd rá sem nézve a másikra mesélni kezd.*
- Néhány órája érkeztem csak. Sok minden történt, a részletek viszont csak untatnák. Igazából engem is untattak, ezért jöttem vissza. Na meg azért, mert a sok évnyi kimaradás után nem akartam hosszú időre elmenni a szüleimtől. Alig néhány napot voltam itt és annak javát így is külön töltöttük a viták miatt. Viszont nem tudom, hogy visszamenjek-e, vagy csak legyek a városban a tudtuk nélkül. A levélre pedig... Azért nem válaszoltam, mert tudtam, hogy visszajövök. A találkozás pedig elkerülhetetlen volt. Csak... Hamarabb bekövetkezett, mint vártam. *mondja, halványan elmosolyodva.*
- Most, hogy mindezt tudod, kérlek ne szólj a szüleimnek, hogy itt vagyok!
- De hát... Mindenhol kerestetik önt...
- Nem érdekel, akkor se szólj nekik. Nem láttál, nem hallottál felőlem, ennyi. Na jó, annyit megmondhatsz nekik, hogy jól vagyok. Mondjuk... Küldtem egy levelet egy futárral, hogy tájékoztasd őket. *sóhajtja a lány.
Ezek után ott hagyja a padnál a férfit. Lépteit még maga sem tudja, hogy merre irányítsa. Jobb szerette volna magára hagyni újdonsült gondolataival az őrségparancsnokot. Néhány perc múlva ismét szétnéz, s sikerül eldöntenie, hogy hova is menjen tovább. Gondterhelt lépteit a templom felé irányítja. Ott valószínűleg nem kerestetnék. Ha pedig mégis, senki nem tudná, hogy ott van. A papoknak sem szándékozik elárulni kilétét.*
- Most már kérdezhet. *sóhajtja a lány.
A férfi nyitja is a száját. Először csak néma tátogást produkál, majd végre hangot is ad ki.*
- Mikor érkezett a városba, mi történt önnel és... Hogyhogy ilyen hamar visszatért? Legutóbb... Évekre tűnt el. És a levelemre sem válaszolt. *mondja kissé sértődötten.
A félvér zavartan mered maga elé. Kezeivel a pad lapjának peremét szorongatja. Sóhajt egyet, majd rá sem nézve a másikra mesélni kezd.*
- Néhány órája érkeztem csak. Sok minden történt, a részletek viszont csak untatnák. Igazából engem is untattak, ezért jöttem vissza. Na meg azért, mert a sok évnyi kimaradás után nem akartam hosszú időre elmenni a szüleimtől. Alig néhány napot voltam itt és annak javát így is külön töltöttük a viták miatt. Viszont nem tudom, hogy visszamenjek-e, vagy csak legyek a városban a tudtuk nélkül. A levélre pedig... Azért nem válaszoltam, mert tudtam, hogy visszajövök. A találkozás pedig elkerülhetetlen volt. Csak... Hamarabb bekövetkezett, mint vártam. *mondja, halványan elmosolyodva.*
- Most, hogy mindezt tudod, kérlek ne szólj a szüleimnek, hogy itt vagyok!
- De hát... Mindenhol kerestetik önt...
- Nem érdekel, akkor se szólj nekik. Nem láttál, nem hallottál felőlem, ennyi. Na jó, annyit megmondhatsz nekik, hogy jól vagyok. Mondjuk... Küldtem egy levelet egy futárral, hogy tájékoztasd őket. *sóhajtja a lány.
Ezek után ott hagyja a padnál a férfit. Lépteit még maga sem tudja, hogy merre irányítsa. Jobb szerette volna magára hagyni újdonsült gondolataival az őrségparancsnokot. Néhány perc múlva ismét szétnéz, s sikerül eldöntenie, hogy hova is menjen tovább. Gondterhelt lépteit a templom felé irányítja. Ott valószínűleg nem kerestetnék. Ha pedig mégis, senki nem tudná, hogy ott van. A papoknak sem szándékozik elárulni kilétét.*
236. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2012-10-16 21:35:14
Üzenet elküldve: 2012-10-16 21:35:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
//Szabóverseny - Záró//
*A fellépés után szorosan egymásba bújnak, és Arae próbálja lenyugtatni magát.*
"Mégis csak sikerült. Most már meg kell lennie. Nem rontottam el semmit, Antas is elégedettnek tűnik. Minden jól alakul."
*Végigsimít kedvese arcán, aztán magához húzza és megcsókolja.*
-Örülök, hogy elégedett vagy. De a legnagyobb érdem a tiéd. Végülis te voltál a tervező és a készítő. Én csak a 'bábu' voltam. *Kedvesen rámosolyog és örülök a meghívásnak. Reggel óta nem ettek vagy ittak semmit, így pont kapóra jön a sok étel-ital árus.*
-Tényleg mindig ilyen felhajtás van egy-egy verseny körül? *Fejét rázva néz körül.* - Kissé túlzásnak érzem. Milyen gyakran rendeznek ilyen versenyeket?
*Közben keresnek egy elfogadható árú és kinézetű árust, vesznek edébre néhány finom falatot, és egy időre úgy döntenek, szétválnak. Antasra azonnal lecsapnak az érdeklődők, így a férfi hagyja, hogy Arae hadd nézelődjön a forgatagban.*
"Ez jó jel." *gondolja magában* "Felkeltette az érdeklődésüket. Akkor talán a bíráknak is tetszett a ruha."
*A színpad előtti nézőtér felé veszi az irányt. Kíváncsi a többi ruhadarabra, szabóra és modellre is. A színfalak mögött csak futólag tudta szemügyre venni a többieket. Most, hogy végeztek, megint visszajött az önbizalma és úgy érzi, az övék volt a legszebb, legnépszerűbb ruhaköltemény a mezőnyben. Teljesen belemélyül a versenybe, így szinte megijed, amikor Antas megszólítja, hogy mennyiük kellene vissza, mert nemsokára itt az eredényhirdetés ideje. Megfogja szerelme kezét és úgy mennek a színpad felé. Egyre jobban izgul, ahogy közeledik a végső eredmény...az első helyezett. Alig akarja elhinni, hogy tényleg ők nyertek, és amikor Antas megöleli és megpörgeti, ő nevetve a nyakába kapaszkodik, majd megcsókolja.*
-Sikerült. Én bíztam benned.
*Átveszik a nyereményüket, és lemennek a színpadról.*
-Irány a Pegazus! *bólint mosolyogva és egy gyors puszit nyom Antasnak.* - Ennél boldogabbak már tényleg nem lehetnénk. Együtt vagyunk, nyertünk és még a ruhát sem adtuk oda nekik. *Nevetve bújik Antasba.* - Örülök, hogy örülsz. Remélem a vacsora is ízleni fog... egy kis kecsketejjel. *Vigyorog, ahogy eszébe jut, hogyan is kezdődött a kapcsolatuk.* - Már alig várom, hogy végre újra kettesben legyünk. Csak te és én. *Összeölelkezve indulnak el a Pegazus fogadó felé.*
*A fellépés után szorosan egymásba bújnak, és Arae próbálja lenyugtatni magát.*
"Mégis csak sikerült. Most már meg kell lennie. Nem rontottam el semmit, Antas is elégedettnek tűnik. Minden jól alakul."
*Végigsimít kedvese arcán, aztán magához húzza és megcsókolja.*
-Örülök, hogy elégedett vagy. De a legnagyobb érdem a tiéd. Végülis te voltál a tervező és a készítő. Én csak a 'bábu' voltam. *Kedvesen rámosolyog és örülök a meghívásnak. Reggel óta nem ettek vagy ittak semmit, így pont kapóra jön a sok étel-ital árus.*
-Tényleg mindig ilyen felhajtás van egy-egy verseny körül? *Fejét rázva néz körül.* - Kissé túlzásnak érzem. Milyen gyakran rendeznek ilyen versenyeket?
*Közben keresnek egy elfogadható árú és kinézetű árust, vesznek edébre néhány finom falatot, és egy időre úgy döntenek, szétválnak. Antasra azonnal lecsapnak az érdeklődők, így a férfi hagyja, hogy Arae hadd nézelődjön a forgatagban.*
"Ez jó jel." *gondolja magában* "Felkeltette az érdeklődésüket. Akkor talán a bíráknak is tetszett a ruha."
*A színpad előtti nézőtér felé veszi az irányt. Kíváncsi a többi ruhadarabra, szabóra és modellre is. A színfalak mögött csak futólag tudta szemügyre venni a többieket. Most, hogy végeztek, megint visszajött az önbizalma és úgy érzi, az övék volt a legszebb, legnépszerűbb ruhaköltemény a mezőnyben. Teljesen belemélyül a versenybe, így szinte megijed, amikor Antas megszólítja, hogy mennyiük kellene vissza, mert nemsokára itt az eredényhirdetés ideje. Megfogja szerelme kezét és úgy mennek a színpad felé. Egyre jobban izgul, ahogy közeledik a végső eredmény...az első helyezett. Alig akarja elhinni, hogy tényleg ők nyertek, és amikor Antas megöleli és megpörgeti, ő nevetve a nyakába kapaszkodik, majd megcsókolja.*
-Sikerült. Én bíztam benned.
*Átveszik a nyereményüket, és lemennek a színpadról.*
-Irány a Pegazus! *bólint mosolyogva és egy gyors puszit nyom Antasnak.* - Ennél boldogabbak már tényleg nem lehetnénk. Együtt vagyunk, nyertünk és még a ruhát sem adtuk oda nekik. *Nevetve bújik Antasba.* - Örülök, hogy örülsz. Remélem a vacsora is ízleni fog... egy kis kecsketejjel. *Vigyorog, ahogy eszébe jut, hogyan is kezdődött a kapcsolatuk.* - Már alig várom, hogy végre újra kettesben legyünk. Csak te és én. *Összeölelkezve indulnak el a Pegazus fogadó felé.*
235. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2012-10-16 14:19:12
Üzenet elküldve: 2012-10-16 14:19:12
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
// Szabóverseny - Záró//
- Nem rontottál el semmit. Nagyon jó voltál, és szerintem elnyerted a tetszésüket. Formás voltál, s mint láttam tökéletesen mozogtál. Összhangban voltál velem. * Ejti ki a simogató szavakat kedvesének, közben magához húzza. Belenéz a másik szemeibe és az arcát odarakja a másik arcához.*
- Másfél óra? Addig együnk és igyunk valamit. * Finoman tessékeli a nőt az ételes bódék felé, ahol némi étkezés után jóllakva távozik. Ezután történik, hogy páran odajönnek hozzá, hogy kifaggassák őt a ruhával kapcsolatban. Mindenkinek válaszol, aztán azt veszi észre, hogy eltelt az idő és szólítják őket újra, mert eredményt hirdetnek. Megkeresi Araét és izgulva várja a fejleményeket. Mikor meghallja, hogy ők lettek a győztesek akkor szerelmét öleli meg, s fordul vele egy teljes kört.*
- Szeretlek. * Nincs ideje beszélni, mert felhívják őket a színpadra. Természetesen felmegy az ő Szépségével együtt és átveszi a saját pénzjutalmát. Díszelegnek mindenki előtt egy darabig, míg végül oszolni kezd a tömeg.
" Akkor meghívhatom egy vacsorára." Mondja magában, közben a színpadról levezeti kedvesét és félrevonja egy fához. Finom csókot lehel az ajkaira.*
- Akkor irány vacsorázni. Mellesleg látod, nem kérték el a ruhát így neked marad. * Teljesen boldog.*
- Mehetünk kisasszony? * Teszi fel somolyogva a kérdést, közben azon agyal, hogy milyen finom ételt és italt fogyasszanak.*
- Lehetek ennél boldogabb is mint most?
- Nem rontottál el semmit. Nagyon jó voltál, és szerintem elnyerted a tetszésüket. Formás voltál, s mint láttam tökéletesen mozogtál. Összhangban voltál velem. * Ejti ki a simogató szavakat kedvesének, közben magához húzza. Belenéz a másik szemeibe és az arcát odarakja a másik arcához.*
- Másfél óra? Addig együnk és igyunk valamit. * Finoman tessékeli a nőt az ételes bódék felé, ahol némi étkezés után jóllakva távozik. Ezután történik, hogy páran odajönnek hozzá, hogy kifaggassák őt a ruhával kapcsolatban. Mindenkinek válaszol, aztán azt veszi észre, hogy eltelt az idő és szólítják őket újra, mert eredményt hirdetnek. Megkeresi Araét és izgulva várja a fejleményeket. Mikor meghallja, hogy ők lettek a győztesek akkor szerelmét öleli meg, s fordul vele egy teljes kört.*
- Szeretlek. * Nincs ideje beszélni, mert felhívják őket a színpadra. Természetesen felmegy az ő Szépségével együtt és átveszi a saját pénzjutalmát. Díszelegnek mindenki előtt egy darabig, míg végül oszolni kezd a tömeg.
" Akkor meghívhatom egy vacsorára." Mondja magában, közben a színpadról levezeti kedvesét és félrevonja egy fához. Finom csókot lehel az ajkaira.*
- Akkor irány vacsorázni. Mellesleg látod, nem kérték el a ruhát így neked marad. * Teljesen boldog.*
- Mehetünk kisasszony? * Teszi fel somolyogva a kérdést, közben azon agyal, hogy milyen finom ételt és italt fogyasszanak.*
- Lehetek ennél boldogabb is mint most?
234. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2012-10-15 19:31:08
Üzenet elküldve: 2012-10-15 19:31:08
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
// Szabóverseny - Záró //
*A bírák arcán egyik fellépőnél sem mutatkoznak meg különösebb vonások, melyekből valamit is ki lehetne olvasni. Olykor közömbösen néznek, olykor felcsillan a szemükben valami fény, ám utóbbi hamar alább marad. Egyik versenyző sem tudná jelenleg megmondani, hogy ki nyerhet, kinek van a legnagyobb esélye, hiszen a zsűriben teljesen különböző karakterek csücsülnek, akiknek a stílusuk és ízlésük bizony nagyon eltér.
Ahogy az utolsó páros is lelép a színpadról, a kövér ficsúr azonnal felpattan a helyükre, s lelkes hangon újra szónokolni kezd.*
- Hölgyeim és Uraim! A verseny ezennel véget ért, s körülbelül másfél óra múlva megszületik az eredmény! Ne feledjék, nagy pénzek forognak kockán! Addig is, látogassák meg bátran az ételes bódékat, s hallgassák a kis muzsikát!
*Azzal int kezével pár embernek, akik felsétálnak a színpadra, s megkezdik a zenét. Eközben finomabbnál finomabb ételek készülnek a bódékban, melyektől távolabb a ruhakölteményeket is meg lehet újra csodálni. Az utolsó fél órában pedig várják a szabókat is oda, akiktől az emberek kérdezhetnek.
Mikor végre letelt a feszült másfél óra, a kövér ficsúr újra felpattan a színpadra, s lelkes hangon, hangosan mindenkit invitálni kezd, majd megkezdi az eredményhirdetést.*
- Hölgyeim és Uraim! Jelentem, hogy az eredmények megszülettek! *síri csend áll be a közönségben* Mint azt tudták, magas pénzjutalom jár a győzteseknek, emellett az első három helyezett ruhakölteményét a város meg is vásárolja! *lelkesen sugdolózik mindenki* Akkor lássuk hát! *előhúz zsebéből egy papírt* A harmadik helyezett nem más, mint... Keléna és Progor! Gratulálok nekik! A második helyezett nem más, mint... Krian és Hoprot! Őket is tapsolják meg! *újra síri csend áll be* S végül... A verseny nagyon szoros volt, de mégis egy ruhadarab volt az, mely a bírák mind a négy tagjának elnyerte a tetszését. Egy ruha mindfelett... *dobpergés* Arae és Antas!!! Kérlek, fáradjatok a színpadra!!!
*Ha felmentek, akkor a bírák mindegyik tagja odamegy hozzájuk, gratulál nekik, s a kövér uraság Arae Torisia kezébe nyom 250 aranyat, majd
Antas Valmurss is megkapja a 250 érmét. Nagy pénzek ezek, s az első helyezett meg is érdemelte, mert szép ruhát varázsolt a szabó, s a hölgy segédjen szépen adta azt elő.
Végül mikor mindenki gratulált nekik, a tömeg lassacskán kezd oszolni, s megkezdődik a pakolás. Két órán belül pedig már nyoma sincs a versenynek...*
*A bírák arcán egyik fellépőnél sem mutatkoznak meg különösebb vonások, melyekből valamit is ki lehetne olvasni. Olykor közömbösen néznek, olykor felcsillan a szemükben valami fény, ám utóbbi hamar alább marad. Egyik versenyző sem tudná jelenleg megmondani, hogy ki nyerhet, kinek van a legnagyobb esélye, hiszen a zsűriben teljesen különböző karakterek csücsülnek, akiknek a stílusuk és ízlésük bizony nagyon eltér.
Ahogy az utolsó páros is lelép a színpadról, a kövér ficsúr azonnal felpattan a helyükre, s lelkes hangon újra szónokolni kezd.*
- Hölgyeim és Uraim! A verseny ezennel véget ért, s körülbelül másfél óra múlva megszületik az eredmény! Ne feledjék, nagy pénzek forognak kockán! Addig is, látogassák meg bátran az ételes bódékat, s hallgassák a kis muzsikát!
*Azzal int kezével pár embernek, akik felsétálnak a színpadra, s megkezdik a zenét. Eközben finomabbnál finomabb ételek készülnek a bódékban, melyektől távolabb a ruhakölteményeket is meg lehet újra csodálni. Az utolsó fél órában pedig várják a szabókat is oda, akiktől az emberek kérdezhetnek.
Mikor végre letelt a feszült másfél óra, a kövér ficsúr újra felpattan a színpadra, s lelkes hangon, hangosan mindenkit invitálni kezd, majd megkezdi az eredményhirdetést.*
- Hölgyeim és Uraim! Jelentem, hogy az eredmények megszülettek! *síri csend áll be a közönségben* Mint azt tudták, magas pénzjutalom jár a győzteseknek, emellett az első három helyezett ruhakölteményét a város meg is vásárolja! *lelkesen sugdolózik mindenki* Akkor lássuk hát! *előhúz zsebéből egy papírt* A harmadik helyezett nem más, mint... Keléna és Progor! Gratulálok nekik! A második helyezett nem más, mint... Krian és Hoprot! Őket is tapsolják meg! *újra síri csend áll be* S végül... A verseny nagyon szoros volt, de mégis egy ruhadarab volt az, mely a bírák mind a négy tagjának elnyerte a tetszését. Egy ruha mindfelett... *dobpergés* Arae és Antas!!! Kérlek, fáradjatok a színpadra!!!
*Ha felmentek, akkor a bírák mindegyik tagja odamegy hozzájuk, gratulál nekik, s a kövér uraság Arae Torisia kezébe nyom 250 aranyat, majd
Antas Valmurss is megkapja a 250 érmét. Nagy pénzek ezek, s az első helyezett meg is érdemelte, mert szép ruhát varázsolt a szabó, s a hölgy segédjen szépen adta azt elő.Végül mikor mindenki gratulált nekik, a tömeg lassacskán kezd oszolni, s megkezdődik a pakolás. Két órán belül pedig már nyoma sincs a versenynek...*
233. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2012-10-14 21:30:30
Üzenet elküldve: 2012-10-14 21:30:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
// Szabóverseny//
*Vesz egy mély levegőt, közben megszorítja Antas kezét.*
-Jól vagyok, tényleg. Minden rendben lesz odafenn. *mutat a színpad felé.* - Bízz bennem!
*Örömmel fogadja kedvese csókját.
-Akár győzünk, akár vesztünk, én melletted szeretnék maradni. *Súgja válaszul, miközben átkarolja Antas nyakát és egy gyors puszit ad a nyakára. Szívesen eltöltene még pár nyugodt percet kedvese társaságában, ez azonban nem adatik meg nekik, hiszen hallják a nevüket. Arae elválik Antas nyakától, halványan, de bíztatóan rámosolyog és elindulnak a rendező felé.*
-Készen állunk. *mondja határozottan, de inkább Antasnak. És egészen az utolsó pillanatig kézen fogva mennek a színpad felé, azonban, amikor a bírák és a nézők látják őket, akkor már mint szabó és modell jelennek meg. Arae végig azt csinálja, amit Antasszal megbeszéltek. Amíg a szabó bemutatja a ruhát, addig ő szépen lassan, hogy mindenki tökéletesen láthassa, végigsétál a bírók előtt, majd vissza, és végül egy pillanatra megáll középen. Végül, zárásképpen szépen körbeforog, hogy látszódjon, mennyire szépen lobog a ruha. Az egész nem tűnik egy percnél többnek, úgyhogy, amikor ő is és Antas is befejezte a produkciót, ő elindul párja felé és rámosolyog.*
-Nem is volt olyan vészes. *válaszolja már a színfalak mögött Antas kérdésére.* - Ugye nem rontottam el semmit?
*Aztán kicsit később, amikor már mindketten lenyugodtak, Arae még hozzáteszi.*
-Most már rajtuk múlik *mutat a bírák felé*, hogy hány pontot kapunk.
*Nevetve ad egy puszit Antasnak.*
-Már várom az estét. *Teszi még hozzá suttogva*
*Vesz egy mély levegőt, közben megszorítja Antas kezét.*
-Jól vagyok, tényleg. Minden rendben lesz odafenn. *mutat a színpad felé.* - Bízz bennem!
*Örömmel fogadja kedvese csókját.
-Akár győzünk, akár vesztünk, én melletted szeretnék maradni. *Súgja válaszul, miközben átkarolja Antas nyakát és egy gyors puszit ad a nyakára. Szívesen eltöltene még pár nyugodt percet kedvese társaságában, ez azonban nem adatik meg nekik, hiszen hallják a nevüket. Arae elválik Antas nyakától, halványan, de bíztatóan rámosolyog és elindulnak a rendező felé.*
-Készen állunk. *mondja határozottan, de inkább Antasnak. És egészen az utolsó pillanatig kézen fogva mennek a színpad felé, azonban, amikor a bírák és a nézők látják őket, akkor már mint szabó és modell jelennek meg. Arae végig azt csinálja, amit Antasszal megbeszéltek. Amíg a szabó bemutatja a ruhát, addig ő szépen lassan, hogy mindenki tökéletesen láthassa, végigsétál a bírók előtt, majd vissza, és végül egy pillanatra megáll középen. Végül, zárásképpen szépen körbeforog, hogy látszódjon, mennyire szépen lobog a ruha. Az egész nem tűnik egy percnél többnek, úgyhogy, amikor ő is és Antas is befejezte a produkciót, ő elindul párja felé és rámosolyog.*
-Nem is volt olyan vészes. *válaszolja már a színfalak mögött Antas kérdésére.* - Ugye nem rontottam el semmit?
*Aztán kicsit később, amikor már mindketten lenyugodtak, Arae még hozzáteszi.*
-Most már rajtuk múlik *mutat a bírák felé*, hogy hány pontot kapunk.
*Nevetve ad egy puszit Antasnak.*
-Már várom az estét. *Teszi még hozzá suttogva*
232. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2012-10-14 18:58:21
Üzenet elküldve: 2012-10-14 18:58:21
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
// Szabóverseny - Arae + Antas //
- Van esélyünk, csak nyugodj meg. Ismerőst nem láttam. Ezek teljesen új emberek. Lehet, hogy szép munkákat készítenek, de remélem te tündökölni fogsz Édesem, mint egy ékkő. * Bókol kedvesének közben ad neki egy hosszú szenvedélyes csókot, hogy az izgatottságukat csillapítsa.* Magához vonja a nő testét és a következő szavakat suttogja a fülébe.*
- Akárhogy teljesítünk, amíg velem vagy addig én ki fogom bírni a vereséget. Ha győzünk akkor együtt fogjuk annak ízét kiélvezni. * Simogatja lágyan kedvese derekát, majd belekarol párjába és közelednek a színpadhoz. Épp időben mert a rendező elkapja őket, hogy ők következnek.
" Ilyen hamar! Pedig még mondani akartam neki valamit. " Még megkockáztatja gyorsan gyaloglás közben, hogy pár szót szóljon Araéhez.*
- Légy természetes, s ne légy hódító. * Ennyit sikerül mondani mert a rendező mutatja a helyét, hogy hova álljon. Még pár pillantás erejére végignéz szerelmén, aztán egy nagy levegőt vesz és hangosan nekilát a ruhának bemutatójához.*
- Elsősorban mindenkit üdvözlök, hogy itt lehetek. A segédem Arae Torisia akire szabtam a ruhám. Mindenképpen egy nőies viseletről van szó. A ruha anyaga finom, de mégsem a legdrágább kelméből készült. A ruha színe világos kék. Két részből áll, az egyik a fodrokkal tarkított vékony pánttal rendelkező felső, stílusos dekoltázzsal. Másik része a fodrokból készített szoknya. * Tart egy kis szünetet, hogy ne csak rá figyeljenek a bírák hanem a nőre és leginkább a ruhára.*
- Egyszerű eleganciájával, másrészt könnyen készíthetőségével akár új divatot jelentene a tehetősebb emberek számára. Lehet használni bálokon, ünnepségeken, de akár hétköznap is. Simul a viselőjére, és kellemes kihangsúlyozza a nők formáit. Ettől lesz igazán vonzó. * Elfogy belőle minden szó és ha Arae végzett akkor elköszön.*
- Köszönjük szépen. * Ezzel odasétál kedveséhez és levezeti a színpadról.*
- Hogy érezted magad?
- Van esélyünk, csak nyugodj meg. Ismerőst nem láttam. Ezek teljesen új emberek. Lehet, hogy szép munkákat készítenek, de remélem te tündökölni fogsz Édesem, mint egy ékkő. * Bókol kedvesének közben ad neki egy hosszú szenvedélyes csókot, hogy az izgatottságukat csillapítsa.* Magához vonja a nő testét és a következő szavakat suttogja a fülébe.*
- Akárhogy teljesítünk, amíg velem vagy addig én ki fogom bírni a vereséget. Ha győzünk akkor együtt fogjuk annak ízét kiélvezni. * Simogatja lágyan kedvese derekát, majd belekarol párjába és közelednek a színpadhoz. Épp időben mert a rendező elkapja őket, hogy ők következnek.
" Ilyen hamar! Pedig még mondani akartam neki valamit. " Még megkockáztatja gyorsan gyaloglás közben, hogy pár szót szóljon Araéhez.*
- Légy természetes, s ne légy hódító. * Ennyit sikerül mondani mert a rendező mutatja a helyét, hogy hova álljon. Még pár pillantás erejére végignéz szerelmén, aztán egy nagy levegőt vesz és hangosan nekilát a ruhának bemutatójához.*
- Elsősorban mindenkit üdvözlök, hogy itt lehetek. A segédem Arae Torisia akire szabtam a ruhám. Mindenképpen egy nőies viseletről van szó. A ruha anyaga finom, de mégsem a legdrágább kelméből készült. A ruha színe világos kék. Két részből áll, az egyik a fodrokkal tarkított vékony pánttal rendelkező felső, stílusos dekoltázzsal. Másik része a fodrokból készített szoknya. * Tart egy kis szünetet, hogy ne csak rá figyeljenek a bírák hanem a nőre és leginkább a ruhára.*
- Egyszerű eleganciájával, másrészt könnyen készíthetőségével akár új divatot jelentene a tehetősebb emberek számára. Lehet használni bálokon, ünnepségeken, de akár hétköznap is. Simul a viselőjére, és kellemes kihangsúlyozza a nők formáit. Ettől lesz igazán vonzó. * Elfogy belőle minden szó és ha Arae végzett akkor elköszön.*
- Köszönjük szépen. * Ezzel odasétál kedveséhez és levezeti a színpadról.*
- Hogy érezted magad?
231. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2012-10-14 15:27:16
Üzenet elküldve: 2012-10-14 15:27:16
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
// Szabóverseny //
*Miközben Arae kissé idegeskedik a sátraknál, s kezd egyre bizonytalanabb lenni, addig bizony a verseny is elkezdődik, mely talán a páros figyelmét is elkerüli. Minden versenyző ugyan arra számított, hogy lesz legalább egy fél órás csúszás, s ezáltal lesz idejük még jobban felkészülni, ám sajna csalódniuk kell.*
- Hölgyeim és Uraim! Remélem felkészültek a csodálatosabbnál csodálatosabb, érdekesebbnél érdekesebb, és szokatlanabbnál szokatlanabb ruhadarabokra! Bámuljanak és ámuljanak! Jó szórakozást kívánok!
*Csendül fel újra a zavaró élű hang, melynek gazdája egy alacsony, kissé kövéres ficsúr, aki lelkesen köszönti a színpadról a versenyzőket. Ezzel párhuzamos pedig az egyik szervező, egy rövid hajú szőke hölgy igyekszik is hátra a versenyzőkhöz, hogy szóljon az elsőknek, akiket váratlanul is ér, hogy ilyen hamar elkezdték. A ruhát még nem sikerült a modell hölgynek teljesen magára öltenie, így a színpadig vezető úton kissé komikusan néznek ki a 'mesterrel', amint az gyaloglás közben próbálja a hölgyre igazítani ruháját.*
- ... és most következzen az első páros, a gyönyörű Krian, és mestere, Hoprot!
*S végül az utolsó pillanatban sikerül felhúzni rendesen az öltözéket, majd a páros ki is lép a színpadra, s egy hosszú tíz percben a szabó elárul minden apró kis titkot a ruháról, a modell pedig szépen végigillegeti magát a zsűri előtt, akik pár mondatban véleményezik is a látottakat.
Végül Krian és Hoprot lemegy a színpadról, eközben pedig a szőke rendező ismét a többi versenyzőhöz igyekszik.*
- Arae és Antas! Önök jönnek, kérem, siessenek!
*Alig két perc múlva pedig már a kövér ficsúr rikácsol a színpadon.*
- ... és következzen a második páros, a bájos Arae, és mestere, Antas!
*Miközben Arae kissé idegeskedik a sátraknál, s kezd egyre bizonytalanabb lenni, addig bizony a verseny is elkezdődik, mely talán a páros figyelmét is elkerüli. Minden versenyző ugyan arra számított, hogy lesz legalább egy fél órás csúszás, s ezáltal lesz idejük még jobban felkészülni, ám sajna csalódniuk kell.*
- Hölgyeim és Uraim! Remélem felkészültek a csodálatosabbnál csodálatosabb, érdekesebbnél érdekesebb, és szokatlanabbnál szokatlanabb ruhadarabokra! Bámuljanak és ámuljanak! Jó szórakozást kívánok!
*Csendül fel újra a zavaró élű hang, melynek gazdája egy alacsony, kissé kövéres ficsúr, aki lelkesen köszönti a színpadról a versenyzőket. Ezzel párhuzamos pedig az egyik szervező, egy rövid hajú szőke hölgy igyekszik is hátra a versenyzőkhöz, hogy szóljon az elsőknek, akiket váratlanul is ér, hogy ilyen hamar elkezdték. A ruhát még nem sikerült a modell hölgynek teljesen magára öltenie, így a színpadig vezető úton kissé komikusan néznek ki a 'mesterrel', amint az gyaloglás közben próbálja a hölgyre igazítani ruháját.*
- ... és most következzen az első páros, a gyönyörű Krian, és mestere, Hoprot!
*S végül az utolsó pillanatban sikerül felhúzni rendesen az öltözéket, majd a páros ki is lép a színpadra, s egy hosszú tíz percben a szabó elárul minden apró kis titkot a ruháról, a modell pedig szépen végigillegeti magát a zsűri előtt, akik pár mondatban véleményezik is a látottakat.
Végül Krian és Hoprot lemegy a színpadról, eközben pedig a szőke rendező ismét a többi versenyzőhöz igyekszik.*
- Arae és Antas! Önök jönnek, kérem, siessenek!
*Alig két perc múlva pedig már a kövér ficsúr rikácsol a színpadon.*
- ... és következzen a második páros, a bájos Arae, és mestere, Antas!
230. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2012-10-13 14:51:13
Üzenet elküldve: 2012-10-13 14:51:13
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
*Rengeteg tanulás után Shiwo elhagyja a templomot és elindul valamerre Artheniorban. Bár nem tudja merre akar menni de mégis elindul. Szomorú mert nem tanult új varázslatot, de van még ideje, hisz sosem siet és mindig nyugodt.*
~Kicsit körülnézek a városban. Biztos van valami érdekes a környéken.~ *Gondolja majd elindul a gazdag negyed felé.*
~Arra biztosan van valami.~ *Gondoljam majd elhagyja a templom gyönyörű kertjét.*
~Kicsit körülnézek a városban. Biztos van valami érdekes a környéken.~ *Gondolja majd elindul a gazdag negyed felé.*
~Arra biztosan van valami.~ *Gondoljam majd elhagyja a templom gyönyörű kertjét.*
229. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2012-10-12 10:41:06
Üzenet elküldve: 2012-10-12 10:41:06
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Mikor a templomkertbe ér, nagy, fehér macskájával, látja, hogy valami verseny kezdődik, modellek állnak szép ruhákban. Nem akar senkit se zavarni, hát gyorsabban szedi a lábát. Út közben előkapja a térképét, amire az van ráírva, hogy merre van a templom. A mágus megörül, hogy ilyen közel van a mágia tanuláshoz, amiért jött a levegő városába, aztán akár tovább is állhat. De utána hová menjen?* ~lehet, hogy még maradok egy kicsit, hogy megismerjem Artheniort.~ *Gondolja, majd belép a templomba.*
228. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2012-10-11 21:50:13
Üzenet elküldve: 2012-10-11 21:50:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
//Szabóverseny - Antasnak, Mesélő 6-nak//
*Összebújva várják, hogy elkezdődjön a verseny. Egy idő után szépen lassan elkezdenek gyülekezni a versenyzők, a bírák és a nézők is. Ahogy gyűlik a tömeg, úgy növekszik az izgatottság Arae-ban is. Ezt valószínűleg érzi Antas is, mivel a nő egyre inkább hallgatag lesz, és próbál koncentrálni a feladatára.*
"Most rajtam a sor. Antas már megtett mindent a győzelmünkért. Mindent úgy fogok csinálni, ahogy kérte, és nem lesz gond. Nem fog csalódni bennem."
*Antasra néz, izgalom csillog a szemében, és elereszt egy halvány, ideges mosolyt. De aztán összeszedi magát, végülis ez csak egy egészséges izgatottság.*
-Minden rendben lesz. *mondja végül határozottan*
"Rendben kell, hogy legyen."
*Amikor felhangzik a fél órát jelző feszólítás nem nagyon sietnek, hiszen Arae-n már rajta van a kész ruha. Csak elindulnak a versenyzők számára kijelölt hely felé. Ott már többen is gyülekeznek, így alkalmuk van felmérni az ellenfeleket. Minden modell gyönyörű nő, de szerencsére Arae-nak nincs gondja az önbizalmával, ez nem tudja eltántorítani. A ruhákat is jól megnézi magának, de mivel rendkívül elfogult, ezért a sajátjukat látja a legszebbnek. Antas felé sandít, hogy ő hogyan reagálja le a többi szabót és a munkájukat. Esetleg észrevett-e ismerőst.*
-Meg tudjuk kérdezni, hogy hányadikként jövök én? Vagy... most mit kell tennem?
*A helyzetet illetően eléggé bizonytalan, új neki az egész légkör, és emiatt csak nő az izgalma.*
-Ugye nem veszett még el minden remény az előző attrakcióm után? *kérdi kicsit bizonytalanul.* - Nem voltam teljesen elveszett modellként. *Ebben az egyben nem biztos, hiszen nincs gyakorlata. Megfogja Antas kezét, a szemébe néz.* - Nyugodtan mondd meg az igazat. Ha semmi esélyünk nincs, akkor legalább az esélytelenek nyugalmával megyek ki a bírák elé.
*Türelmetlenül várja a párja válaszát, és reméli, hogy nem veszett még el minden.*
A hozzászólás írója (Arae Torisia) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.11 21:50:34
*Összebújva várják, hogy elkezdődjön a verseny. Egy idő után szépen lassan elkezdenek gyülekezni a versenyzők, a bírák és a nézők is. Ahogy gyűlik a tömeg, úgy növekszik az izgatottság Arae-ban is. Ezt valószínűleg érzi Antas is, mivel a nő egyre inkább hallgatag lesz, és próbál koncentrálni a feladatára.*
"Most rajtam a sor. Antas már megtett mindent a győzelmünkért. Mindent úgy fogok csinálni, ahogy kérte, és nem lesz gond. Nem fog csalódni bennem."
*Antasra néz, izgalom csillog a szemében, és elereszt egy halvány, ideges mosolyt. De aztán összeszedi magát, végülis ez csak egy egészséges izgatottság.*
-Minden rendben lesz. *mondja végül határozottan*
"Rendben kell, hogy legyen."
*Amikor felhangzik a fél órát jelző feszólítás nem nagyon sietnek, hiszen Arae-n már rajta van a kész ruha. Csak elindulnak a versenyzők számára kijelölt hely felé. Ott már többen is gyülekeznek, így alkalmuk van felmérni az ellenfeleket. Minden modell gyönyörű nő, de szerencsére Arae-nak nincs gondja az önbizalmával, ez nem tudja eltántorítani. A ruhákat is jól megnézi magának, de mivel rendkívül elfogult, ezért a sajátjukat látja a legszebbnek. Antas felé sandít, hogy ő hogyan reagálja le a többi szabót és a munkájukat. Esetleg észrevett-e ismerőst.*
-Meg tudjuk kérdezni, hogy hányadikként jövök én? Vagy... most mit kell tennem?
*A helyzetet illetően eléggé bizonytalan, új neki az egész légkör, és emiatt csak nő az izgalma.*
-Ugye nem veszett még el minden remény az előző attrakcióm után? *kérdi kicsit bizonytalanul.* - Nem voltam teljesen elveszett modellként. *Ebben az egyben nem biztos, hiszen nincs gyakorlata. Megfogja Antas kezét, a szemébe néz.* - Nyugodtan mondd meg az igazat. Ha semmi esélyünk nincs, akkor legalább az esélytelenek nyugalmával megyek ki a bírák elé.
*Türelmetlenül várja a párja válaszát, és reméli, hogy nem veszett még el minden.*
A hozzászólás írója (Arae Torisia) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.10.11 21:50:34
227. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2012-10-11 09:36:49
Üzenet elküldve: 2012-10-11 09:36:49
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 8
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*A szegénynegyedből ide érkezik, de nem kelti fel túlzottan a figyelmét a sok virág, bokor, meg miegymás zöld dolog, míg fehér kutyáját annál inkább. Összevissza rohangál, mindent megszagol, de gazdája szigorú csettintésére azonnal odafut a sötételf vörös, csuklyás ruhája aljához. Hihetetlen rajongással nézi a sötételfet, mintha valami mágikus kötődés lenne közöttük.* ~A kutya olyan mérhetetlenül tudja szeretni a gazdáját, mint valami istent.~ *Gondolja, majd hirtelen eszébe jut valami. Bár Arthenior-ban született, alig járt a templomban, vagy a templomkertben. Mindenesetre, elhatározza, hogy bepótolja majd, mondjuk mágia tanulással, de először is, meg kell keresnie az erdőben régi kunyhóját, vagy a maradványát.*
226. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2012-10-10 16:58:20
Üzenet elküldve: 2012-10-10 16:58:20
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
// Szabóverseny - Arae + Antas //
- Köszönöm, hogy segíteni akarsz nekem Édes. Ezért szerettem beléd, és szeretlek most is. * Jó hallani kedvese szavait, hogy nem kell neki a 700 arany amit megígért, mikor csak a Pegazusban ismerkedtek egymással. Aztán történt köztük valami, amit akár csodának lehetne nevezni.* Fogadja a nő csókját és a bújásnál a két kezét nyugodtan tapasztja a hátsójára.*
- Igen, egy közös este. Összebújás. A Pegazusban alszunk este vagy két este, azután meg átmegyünk Holdkaravánpihenőbe. * Szünetet tart a beszédében, aztán folytatja.*
- Ismerek más szabókat is, csak ritkán találkozok velük. Nem tudom, hogy erre a versenyre neveztek-e? A verseny hangulata figyelmezett, ha először éli meg az ember, akkor nincs ideje semmire se. * Meghallja végül, hogy fél órán belül kezdődni fog a megmérettetés.*
- Fél óra. Addig az jutott eszembe, hogy jó lenne ha kellemesen telne el. * Simogatja meg kicsit a formás hátsót, közben hosszú csókokat oszt szerelme ajkára.*
- Te leszel az első, te leszel Templomkert szépsége. * Mosolyog egy kicsit, aztán játékosan osztogatja tovább az ajkaival a puszikat.*
- Lenne különben estére egy kívánságod, amit mindenképpen szeretnél?
- Köszönöm, hogy segíteni akarsz nekem Édes. Ezért szerettem beléd, és szeretlek most is. * Jó hallani kedvese szavait, hogy nem kell neki a 700 arany amit megígért, mikor csak a Pegazusban ismerkedtek egymással. Aztán történt köztük valami, amit akár csodának lehetne nevezni.* Fogadja a nő csókját és a bújásnál a két kezét nyugodtan tapasztja a hátsójára.*
- Igen, egy közös este. Összebújás. A Pegazusban alszunk este vagy két este, azután meg átmegyünk Holdkaravánpihenőbe. * Szünetet tart a beszédében, aztán folytatja.*
- Ismerek más szabókat is, csak ritkán találkozok velük. Nem tudom, hogy erre a versenyre neveztek-e? A verseny hangulata figyelmezett, ha először éli meg az ember, akkor nincs ideje semmire se. * Meghallja végül, hogy fél órán belül kezdődni fog a megmérettetés.*
- Fél óra. Addig az jutott eszembe, hogy jó lenne ha kellemesen telne el. * Simogatja meg kicsit a formás hátsót, közben hosszú csókokat oszt szerelme ajkára.*
- Te leszel az első, te leszel Templomkert szépsége. * Mosolyog egy kicsit, aztán játékosan osztogatja tovább az ajkaival a puszikat.*
- Lenne különben estére egy kívánságod, amit mindenképpen szeretnél?
225. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2012-10-09 20:03:28
Üzenet elküldve: 2012-10-09 20:03:28
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 89
Játékstílus: Szelíd
// Szabóverseny //
*Az első napsugarak még csak most bújnak elő, de a templomkertben már ott pihenget egy nagy - és egyelőre üres - színpad, és pár bódé. Mikor már elegendő fény lesz ahhoz, hogy az emberek jól lássanak, szép lassacskán a szervezők és a segítők is elkezdenek szállingózni a kertbe. A bódéfelelősök is lassacskán megérkeznek, kik még bőven a verseny előtt el is kezdik sütni, főzni az ételeket, melyek a látogatók potom aranyért cserébe meg is vásárolhatnak. Számos öltöző helyet kap a színpad mögött, ahol a versenyzők tudnak felkészülni a bemutatójukra.
Egy két óra készülődés után a zsűri tagjai is megjelennek, kiket közvetlenül, a színpaddal szemben ültetnek le, eléjük pedig egy ezüstözött asztalt tolnak. A zsűriben helyet kap egy karcsú, szőke elf hölgy, egy idős úr, egy tetovált arcú szokatlan férfi, és egy bájos tündérhölgy. Mindegyikőjükön szebbnél szebb ruhák díszelegnek, melyekkel a versenynek akarnak tisztelegni. Ők azonnal el is foglalják helyüket, bár a verseny csak fél óra múlva kezdődik.*
- Hölgyeim, és Uraim! Készüljenek, mert fél órán belül kezdődik a verseny!
*Szól fel hangosan valahonnan egy lelkes hang, mire a tömeg azonnal sürögni és forogni is kezd.*
*Az első napsugarak még csak most bújnak elő, de a templomkertben már ott pihenget egy nagy - és egyelőre üres - színpad, és pár bódé. Mikor már elegendő fény lesz ahhoz, hogy az emberek jól lássanak, szép lassacskán a szervezők és a segítők is elkezdenek szállingózni a kertbe. A bódéfelelősök is lassacskán megérkeznek, kik még bőven a verseny előtt el is kezdik sütni, főzni az ételeket, melyek a látogatók potom aranyért cserébe meg is vásárolhatnak. Számos öltöző helyet kap a színpad mögött, ahol a versenyzők tudnak felkészülni a bemutatójukra.
Egy két óra készülődés után a zsűri tagjai is megjelennek, kiket közvetlenül, a színpaddal szemben ültetnek le, eléjük pedig egy ezüstözött asztalt tolnak. A zsűriben helyet kap egy karcsú, szőke elf hölgy, egy idős úr, egy tetovált arcú szokatlan férfi, és egy bájos tündérhölgy. Mindegyikőjükön szebbnél szebb ruhák díszelegnek, melyekkel a versenynek akarnak tisztelegni. Ők azonnal el is foglalják helyüket, bár a verseny csak fél óra múlva kezdődik.*
- Hölgyeim, és Uraim! Készüljenek, mert fél órán belül kezdődik a verseny!
*Szól fel hangosan valahonnan egy lelkes hang, mire a tömeg azonnal sürögni és forogni is kezd.*
224. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2012-10-08 16:00:19
Üzenet elküldve: 2012-10-08 16:00:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Szelíd
*A temetőbe vezető ajtón az alacsony köpönyeges alak tűnik fel. Értetlenül körbenéz, hirtelenjében nem is tudja, merre menjen.. Tekintete a kertet pásztázza, s kevéssé tudja eltitkolni csodálattal vegyes undorát. Hiába, elf vére ösztönösen vonzódik a természethez, le sem tagadhatná, hogy a templomkert buja zöldje szinte nyálcsorgatásra készteti! Tudata azonban elítél mindent, ami elf énjéből származik, így tudatosan próbál ellenszegülni a virágok hívó szavának. Legszívesebben megérintené a fa törzsét, végigsimítana a már sárgulásnak induló leveleken, a pár csepp harmatot letörölné, s lenyalná ujjáról..
A természet egy egészen különös és különleges dolog. Sire azonban nem akar túl sok időt pazarolni arra, hogy azt csodálja, amit bármikor nézhet. Gyönyörködni itt van télen is a kert.. Persze, szépsége máskeletű, mint bármely más évszakban, de mégis.. A hólepte táj is ugyanolyan vadítóan szép és szűzies, mint az őszi sárgálló-vöröslő színek dominálta levélhullás*
- Elnézést!
*Csattan hangja élesen, ahogy elhalad egy békében andalgó párocska mellett.. Hogy gyűlöli, amikor nyilvánosan enyelegnek! Nincs gondja az érzelemnyilvánítással közönség előtt, félreértés ne essék, de amikor ezek a párocskák így elragadtatják magukat, az felháborító!
"Mégis mit képzelnek magukról?! Hogy mindenkit érdekel az, hogy ők még két hétig mennyire szeretik egymást, aztán a következő pillanatban az egyik megcsalja a másikat, a másik pedig bosszúból pletykákat terjeszt.. Kell ez nektek? S még az is fontos, hogy mindenki tudja, mindkettőtök mennyire gerinctelen és kéjsóvár.. Hogy szaladna át a tőr a nyakatokon."
Miközben szeme sarkából a kissé ugyan megszeppent, de láthatóan meg nem zavart párt figyeli, sikeresen belegyalogol egy fába. Kinőtt. Hirtelen!*
- A fenéket..!
*Olyan nagy hévvel sikerült a fának ütköznie, hogy meghorzsolta arcának jobb felét. Gyűlöli, ha megsérül, nem tűri jól a fájdalmat. Ha pedig mindenki látja, hogy mennyire ügyetlen volt, még kevésbé díjazza a sebet.
"Erre bájital kell.. Vagy legalább valami sebtisztító..! Honnan szerzek én most olyat?"
Tanácstalanul néz körbe. Ahogy tekintete a hatalmas templomon túljut, egy aranyos, helyre kis fakaput pillant meg. Ahogy túlpillant, nyilvánvalóvá válik, hová vezet: a Gazdagnegyed felé. Gondolhatta volna.. A templom sem lenne ilyen jó állapotban, ha nem lenne ennyire közel a gazdagokhoz, akik hajlandóak pénzt áldozni arra, hogy szemüket gyönyörködtessék. A kis köpönyeges alak továbbindul, a hozzá képest normál méretű kaput átlökve a gazdagok főutcáján találja magát*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2012.10.08 16:29:45, a következő indokkal:
Hiányzó jelek pótlása. A gondolatot idézőjellel vagy hullámvonallal jelölni kell.
A természet egy egészen különös és különleges dolog. Sire azonban nem akar túl sok időt pazarolni arra, hogy azt csodálja, amit bármikor nézhet. Gyönyörködni itt van télen is a kert.. Persze, szépsége máskeletű, mint bármely más évszakban, de mégis.. A hólepte táj is ugyanolyan vadítóan szép és szűzies, mint az őszi sárgálló-vöröslő színek dominálta levélhullás*
- Elnézést!
*Csattan hangja élesen, ahogy elhalad egy békében andalgó párocska mellett.. Hogy gyűlöli, amikor nyilvánosan enyelegnek! Nincs gondja az érzelemnyilvánítással közönség előtt, félreértés ne essék, de amikor ezek a párocskák így elragadtatják magukat, az felháborító!
"Mégis mit képzelnek magukról?! Hogy mindenkit érdekel az, hogy ők még két hétig mennyire szeretik egymást, aztán a következő pillanatban az egyik megcsalja a másikat, a másik pedig bosszúból pletykákat terjeszt.. Kell ez nektek? S még az is fontos, hogy mindenki tudja, mindkettőtök mennyire gerinctelen és kéjsóvár.. Hogy szaladna át a tőr a nyakatokon."
Miközben szeme sarkából a kissé ugyan megszeppent, de láthatóan meg nem zavart párt figyeli, sikeresen belegyalogol egy fába. Kinőtt. Hirtelen!*
- A fenéket..!
*Olyan nagy hévvel sikerült a fának ütköznie, hogy meghorzsolta arcának jobb felét. Gyűlöli, ha megsérül, nem tűri jól a fájdalmat. Ha pedig mindenki látja, hogy mennyire ügyetlen volt, még kevésbé díjazza a sebet.
"Erre bájital kell.. Vagy legalább valami sebtisztító..! Honnan szerzek én most olyat?"
Tanácstalanul néz körbe. Ahogy tekintete a hatalmas templomon túljut, egy aranyos, helyre kis fakaput pillant meg. Ahogy túlpillant, nyilvánvalóvá válik, hová vezet: a Gazdagnegyed felé. Gondolhatta volna.. A templom sem lenne ilyen jó állapotban, ha nem lenne ennyire közel a gazdagokhoz, akik hajlandóak pénzt áldozni arra, hogy szemüket gyönyörködtessék. A kis köpönyeges alak továbbindul, a hozzá képest normál méretű kaput átlökve a gazdagok főutcáján találja magát*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2012.10.08 16:29:45, a következő indokkal:
Hiányzó jelek pótlása. A gondolatot idézőjellel vagy hullámvonallal jelölni kell.
223. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2012-10-05 19:10:25
Üzenet elküldve: 2012-10-05 19:10:25
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
*A rejtélyes elf megérkezik a templom kertjébe.*
"Hála az égnek, hogy ide értem. Sokkal szebb ez a szép fű és a bokrok. Ráadásul a padok is szépek. Sokkal jobb mint a szegény negyed. De nincs időm ezen gondolkozni sietnem kell és tanulnom, hogy a bosszúm beteljesedhessen." *Gondolja az elf majd nagy düh lesz látható az arcán majd belép a templom ajtaján.*
"Hála az égnek, hogy ide értem. Sokkal szebb ez a szép fű és a bokrok. Ráadásul a padok is szépek. Sokkal jobb mint a szegény negyed. De nincs időm ezen gondolkozni sietnem kell és tanulnom, hogy a bosszúm beteljesedhessen." *Gondolja az elf majd nagy düh lesz látható az arcán majd belép a templom ajtaján.*
222. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2012-10-05 15:40:46
Üzenet elküldve: 2012-10-05 15:40:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 18
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
* A templomkert sokkal szebb, mint a temető, és kevésbé nyomasztó, zöldellve itt a város mellett. Az ő hangulata is megenyhül, a léptei is felgyorsulnak, már-már fütyörészve ballag, mert miért is ne tenné. Megtorpan picit, és gondolkodik, merre érdemes mennie, merre a legrövidebb az út. Aztán, amikor elhatározta magát, ismét felgyorsítja lépteit, és a kapun keresztül a gazdagnegyed utcáira viszik lábai. *
221. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2012-10-05 13:58:47
Üzenet elküldve: 2012-10-05 13:58:47
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
//Antasnak//
-Éppen azért fogadom meg a tanácsodat. *mondja, miután már egymás mellett ülnek.* - Te tapasztalt vagy, én nem. Tényleg szeretnék neked segíteni.
*Megrázza a fejét a pénz-ügy hallatán.*
-Már nem számít a pénz. Amit tőled kaptam az megfizethetetlen. Én sokkal többel tartozom most neked, mint te nekem. *Megcsókolja a férfit, és csak bújik hozzá.* - Nagyon jól éreztem magam az utóbbi napokban. Régen volt ilyen jó hangulatom.
*Egy ideig csendben ülnek egymás mellett, aztán Antas megemlíti a vacsorát.*
-Egy közös este? Vacsora és összebújás? Nagyon ránk fér, azt hiszem. Habár én semmit nem csináltam eddig. Most neked kell pihenned.
"Semmi szeretkezés." *gondolja magában* "Még nem akar tovább lépni. Nem baj, én tudok várni."
-Visszamegyünk a Pegazus fogadóba erre az éjszakára még? Hosszú az út a Karavánpihenőig.
"Csak kezdődne már a verseny. Nem hiszem el, hogy senki nem akar jönni. Vagy csak nem akarják, hogy lássuk a tervezett ruhákat? Már teljesen felesleges takargatni a ruhákat, úgysem tud már senki elkészíteni egy újat."
-Ismersz más szabókat is? Lehet, hogy most össze fogsz futni ismerősökkel? Milyen egy ilyen verseny hangulata?
*Érdeklődik, hogy megtörje a nyugtalanító csendet.*
-Éppen azért fogadom meg a tanácsodat. *mondja, miután már egymás mellett ülnek.* - Te tapasztalt vagy, én nem. Tényleg szeretnék neked segíteni.
*Megrázza a fejét a pénz-ügy hallatán.*
-Már nem számít a pénz. Amit tőled kaptam az megfizethetetlen. Én sokkal többel tartozom most neked, mint te nekem. *Megcsókolja a férfit, és csak bújik hozzá.* - Nagyon jól éreztem magam az utóbbi napokban. Régen volt ilyen jó hangulatom.
*Egy ideig csendben ülnek egymás mellett, aztán Antas megemlíti a vacsorát.*
-Egy közös este? Vacsora és összebújás? Nagyon ránk fér, azt hiszem. Habár én semmit nem csináltam eddig. Most neked kell pihenned.
"Semmi szeretkezés." *gondolja magában* "Még nem akar tovább lépni. Nem baj, én tudok várni."
-Visszamegyünk a Pegazus fogadóba erre az éjszakára még? Hosszú az út a Karavánpihenőig.
"Csak kezdődne már a verseny. Nem hiszem el, hogy senki nem akar jönni. Vagy csak nem akarják, hogy lássuk a tervezett ruhákat? Már teljesen felesleges takargatni a ruhákat, úgysem tud már senki elkészíteni egy újat."
-Ismersz más szabókat is? Lehet, hogy most össze fogsz futni ismerősökkel? Milyen egy ilyen verseny hangulata?
*Érdeklődik, hogy megtörje a nyugtalanító csendet.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2065-2084