Nincs játékban - Templomkert
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínTemplomkertNincs "kisebb" helyszín
<< Előző oldal - Mostani oldal: 101 (2001. - 2020. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>

2020. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2018-06-30 00:10:29
 ÚJ
>Rasatiel Ralcaroe avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//A Nagy Egyenlőség Napja//
//Aleimord//

*Kissé félrebillenti fejét, ahogy a férfit figyeli, midőn értő olvasást végez a levélen. Nem tisztje megítélni, hogy a szülők jó döntést hoztak-e, és valójában azt sem gondolja, hogy pont Aleimordnak lenne szüksége egy testőrre, hiszen ereje teljében lévő hosszúéletű, akinek valószínűleg nem sok szüksége van arra, hogy egy fiatal nőszemély járjon-keljen vele mindenhova. Éppen ezért nem kérdőjelez meg semmit, a szolgálatai fizetve, a helye egyelőre biztos, és míg Aleimord is el nem bocsátja, hűségesen fogja szolgálni.*
~A házad kicsit feldúlták, nemde?~
*Fejét ugyan nem kell felemelnie, hogy felnézzen a férfira, nem sok a különbség magasságuk között, de tekintete azért felfelé figyel leginkább, az arcot figyeli csak, a kezet nem. Vonásai még mindig mozdulatlanok, mintha csak szoborból lenne, pedig valahol, jó mélyen, szeretne szarkasztikus megjegyzést tenni a férfinak. Botor szóhasználat.*
- Atyja hati 150 aranyat fizetett. Ráadásként néha többet, ha testőrségen kívüli feladatok adódtak. Megfelel önnek is?
*Hangja tisztelettudó, tényszerű, de legfőképp minden követelődzést mellőző. Ha Aleimordnak nem felelne meg az ár, azt is elfogadná, mert lojálisabb, mint haszonleső, így szolgálatai még az ártól függően sem lehetnek kérdés tárgyai.*

2019. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2018-06-29 23:54:01
 ÚJ
>Aleimord Sayqueves avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29

Játékstílus: Vakmerő

//A Nagy Egyenlőség Napja//
//Rasatiel//

*Félrevonulnak, a nő átad Aleimordnak egy levelet, a férfi pedig kételkedve veszi el.*
- Ez valami vicc.
*Rázza meg a fejét halkan nevetve, ahogyan elolvassa a levélen a Vesryn Sayqueves nevet, és megpillantja az arany pecsétet az ágaskodó szarvassal.*
~Ilyen nincs!~
*Az arcára egyértelműen kiül a döbbenet, miközben az ugyan olyan pecsétgyűrűt forgatja az ujján. Hatalmas levegőt vesz, majd megtöri a viaszt. Kiveszi a levelet a borítékból, és nagy nehezen, de olvasni kezdi.
Semmi érzelem, csak a szilárd tények, mint ahogyan a főnemes apától megszokható. Rasatiel Aleimord új testőre.*
~Látszik, hogy utál. Ha minimum el tudna viselni, nem egy nálam fiatalabb nőt küld arra, hogy megvédjen. Nevetséges.~
*Azért a fenntartásait próbálja leplezni. Összecsukja a levelet, eldugja a kabátja zsebébe, majd aprót bólint a nő felé.*
- Rendben. A házamban elég sok személynek elkel egy jó testőr.
*Közben azért megkérdezi, Rasatiel mennyiért is dolgozik, mert azt ugye nem árt tudni, mikor kifizeti.*

2018. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2018-06-29 23:43:20
 ÚJ
>Rasatiel Ralcaroe avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//A Nagy Egyenlőség Napja//
//Aleimord//

*Rezzenéstelen arccal nézi végig a félvér leány távozását, és habár nem veszi túlzottan magára, hogy egy biccentést sem kapott, azért az illem, az illem. Éppen ezért türelmesen várja ki sorát Aleimordnál, mikor pedig kettesben vannak, újra aprót hajol felé. Eztán a nyeregtáskához lép, kiveszi belőle a lepecsételt levelet, és visszafordul a férfihoz.*
- Ezt atyja küldte, azonnali hatállyal.
*Átvillan agyán, hogy közölje-e a férfival, szülei mennyire aggódtak érte, hiszen a városban történtek híre hamar eljutott a távolba is, így az elf felmenőihez is. Anyja mondhatni zokogott, mikor a családfő elbocsátotta, de talán nem ez a legmegfelelőbb hely és idő, hogy közölje ezt Aleimorddal.*
~Mindennek megvan a helye.~
*Elhatározására bólint egyet, majd a férfi felé nyújtja az említett iratot, majd türelmesen megvárja, hogy elolvassa, és ha szükséges, kérdéseket tegyen fel, Rasatiel pedig megválaszolja őket. Nem érzi szükségét, hogy magától bármilyen további információt közöljön új "védencével", hiszen épp eléggé ismeri a férfit hozzá, hogy ne jártassa feleslegesen a száját.*

2017. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2018-06-29 23:00:15
 ÚJ
>Aleimord Sayqueves avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29

Játékstílus: Vakmerő

//A Nagy Egyenlőség Napja//
//Rasatiel, Alenia, Intath, Luninari//

*Néhány másodpercig nézi Luninari nyomát, ahogyan a lány elszelel a többiek után, majd visszafordul a húga, és régen látott ismerőse felé.*
~Már azt hittem, itt marad az italokkal együtt.~
*Ekkor jelenik meg egy különös arc, először azt hiszi, hogy csak egy olyan nőt lát, aki nagyon hasonlít Rasatielre, de nem ez tényleg Rasatiel.*
~Léteznek csodák.~
- Rasatiel!
*Jelenti ki meglepődve, miközben nézi, ahogyan a lány odavezeti hozzájuk a lovát, és meghajol.*
~Honnan tudta, hogy itt talál? Mondjuk, a jelen állapotokban elég valószínű volt. Áh, úgy is tudja, hogy a Pegazusba nem nagyon teszem be a lábamat. Ennél egyértelműbb már csak a Könyvtár lett volna.~
- Persze!
*Bólint a lánynak, majd Int felé fordul.*
- Induljatok el, majd követünk.
*Ha Int és a húga elindul akkor lemarad annyira, hogy ne lehessen hallani, hogy Rasatielel miről beszélgetnek. Ha nem, akkor csak egyszerűen félrevonul.*
- Nos?

2016. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2018-06-28 23:53:12
 ÚJ
>Rasatiel Ralcaroe avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 25
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

//A Nagy Egyenlőség Napja//
//Aleimord, Alenia, Intath, Luninari//

*Nincs egy fél napja, hogy komoly beszélgetést folytatott a Sayqueves család fejével. Legalábbis azzal a fejjel, amelyikre aktuális feladata vigyázni. Aleimord édesapja azonban mondhatni felfüggesztette aktuális szolgálatait, az ő életükben. Úgy tűnik ez a nagy felfordulás, ami Arthenior városában zajlik, felborítja a prioritásokat is. De kapott egy lepecsételt levelet is, egyenesen Aleimord kezébe adandó, melyben szülei hosszasan és kimerítően fejtegetik, hogy a továbbiakban nem az ő, hanem a férfi közvetlen felvigyázása lesz a dolga. Meg persze, a továbbiakban bárkié, akit az elf kijelöl számára.*
~Nekem kell vigyázni egy háromszor idősebb férfira. Nevetséges.~
*Nyilvánvaló, hogy a szavakat soha nem mondaná ki hangosan, a valóságban pedig nem zavarja ez ennyire, hiszen megfizetik szolgálataiért, más helye pedig jelenleg nincs a világban. Ahol pedig baj van, gazdag családok, felvigyázásra szoruló emberek, ott mindig van mit tenni.*
~A rezidenciáért mondjuk kár.~
*Szerette a helyet, ha épp nem őrségben vagy szolgálatban volt, remek éjszakákat töltött ott, nyugodtan meditálhatott, erre mocskos parasztok feldúlják. Azt is sajnálja, hogy nem lehetett Aleimordék mellett, a szükség óráiban, de ha máshol kell lenni, akkor nincs vita.*

*Most pedig végre megérkezik Aleimord nyomába, száron vezetve az idegesen prüszkölő csődört, akivel időnként komoly küzdelmeket vívott, hogy az égő városban nyugalomban tudja tartani. Messziről megpillantja a keresett személyeket, Aleimord és Alenia távolról is ismerős alakját. Lassan nyolcadik évét tapossa a Sayqueves családnál, talán még az éjszaka sötétjében is megtalálná őket. Szerencsére most azonban ilyesmire nincs szükség, s ha nem is békésen vagy nyugodtan, de megközelíti az ismerős csapatot. Szigorú tekintettel méri fel a társaságot, a két nemesen kívül nem ismer fel senkit, ez pedig óvatosságra inti. Nem engedi el Káosz kantárát, ahogy odaér Aleimordhoz sem, szabad kezét mellkasára helyezi, majd aprót hajol a férfi előtt.*
- Aleimord uram. Alenia kisasszony.
*Mindkettejük felé meghajol, majd kiegyenesedve biccent oda az ismeretleneknek is.*
- Üdvözletem önöknek is.
*Hangja érces, színtelen, mert nem igazán érdeklik a többiek, feladatára igyekszik koncentrálni. És ahogy megpillantja a kisasszonyt, úgy érzi, pont jó időben érkezett.*
- Nagyuram, beszélhetnénk?
*Fejével maga mögé bök, ám nem akar nagyon messzire menni, csak kissé négyszemközt szót váltani a férfival, ha nem ellenkezik. Ha pedig nincs ellenvetése, tesz pár lépést hátrébb, hogy valamivel nyugodtabban beszélhessen az elffel.*

2015. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2018-06-28 00:30:52
 ÚJ
>Dromel Sayqueves avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

// Második szál //
// Aleimord Sayqueves //
// A reag +16-os jelenetet tartalmaz //

- Én vagyok beképzelt? Makacs, esetleg.
*De ha még nem is háborodott volna fel kellőképpen Aleimord rá is tesz egy lapáttal, amit még maga Dromel sem nézett volna ki belőle.*
- Minden szegény fiú álma, hogy kiderüljön, az apja főnemesi családból...
*Kezdi el utánozni a férfit, kissé kifigurázva azt, és talán kellőképpen érzékeltetve vele, hogyha ez nem nagyképű, vagy beképzelt megnyilvánulás volt, akkor semmi. Be sem fejezi a mondatot, mert egyéb közlendője akad.*
- Kapd be!
*Zsörtölődik még egy kicsit ezen, pedig valahol még szórakoztatja is. Hát ennél jobb délutáni elfoglaltsága nem is lenne, ez mondjuk biztos. Persze a dolgok mindig csak addig viccesek, amíg nem fordul komolyra. Mint a szerelem, csak most éppen egy nem kívánt pökhendi, és önfejű nemessel játszanak tili-tolit. Mert persze mindig jó ötlet péniszt vagy hülyeséget méregetni, akkor is, ha éppen arról van szó, hogy kinek a feje törik be utoljára, ha egyenesen a falnak mennek.*
- Mi? Nem! Dehogy! Éppen...éppen...
*Nem jut eszébe semmi frappáns kifogás.*
- Nem ott lakik. Nagyjából amott.
*Karjával mutat is egy irányba, közben azért szép félkörívet rajzolva vele a levegőben, hogy a szélrózsa minden irányában lehessen az a nem annyira határozott amott. Kicsit be is pánikol. Már csak az kéne, hogy a két őse összeüljenek egy közös utálkozásra, és szidják mint a bokrot, ő meg egész nap a csuklástól szenvedjen. Márpedig annyi önkritikája van, hogy tudja, nem sok okot ad arra, hogy édesanyja esetleg szeresse. A pöcsös annyira azért nem érdekli.*

2014. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2018-06-27 22:48:30
 ÚJ
>Aleimord Sayqueves avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29

Játékstílus: Vakmerő

// Második szál //
// Dromel Sayqueves //

*Mély levegőt vesz és halkan kifújja, nem akar meggondolatlan dolgot tenni, amit a végén még megbán.*
- Rendben, legyen, ahogyan akarod. Pedig ha túl tudnál jutni a saját beképzeltségeden, belátnád, hogy minden szegény fiú álma, hogy kiderüljön, az apja főnemesi családból származik.
*Reméli, hogy a fiú rákap a csalira, mert sokkal könnyebb dolga lenne, ha nem kellene hallgatnia a hisztizését. Egyiküknek sem kellemes most, ez még csak ront a dolgon.*
- Nem kötelező tartanunk a kapcsolatot.
*Rántja meg a vállát nemtörődöm, majd egy hirtelen gondolattól vezérelve elindul a Szegénynegyed felé.*
- Mondd csak, anyád még mindig ugyan ott lakik?

2013. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2018-06-27 16:11:57
 ÚJ
>Dromel Sayqueves avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

// Második szál //
// Aleimord Sayqueves //
// A hozzászólás +16-os jelenetet tartalmaz! //

*Aleimordnak részben igaza van, amitől Dromel csak még agresszívabb lesz és természetesen semmiképp sem ismerné be. Állkapcsa megfeszül reakcióként a meglátásra, még egy gyilkos tekintetre is szán energiát. A kérdés persze csak tetézi ingerültségi szintjét.*
- Eddig is kurvára nyugodt voltam.
*Motyogja orra alatt kelletlenül. Elkezd kicsit járkálgatni, hogy levezesse felesleges energiáit. Köp még egyet Aleimord lábának közelébe, hogy szándékosan vagy véletlenül, erre nem tesz semmi utalást.*
- Mit szólnék hozzá?
*Megtorpan, elkerekedett szemekkel hitetlenkedve pillant a nemesre.*
- Rohadtul nem örülnék neki.
*Már érzi is, hogy halántéka lüktet. A szerinte abszurd ötleten tovább forrong magában.*
- Egyáltalán mit akarnál beszélni vele? Szeretnéd, ha kiderülne, hogy félreértés van a dologban?
*Karba tett kézzel vigyorog a férfira, olyan elégedetten, mintha valami titkos információhoz jutott volna hozzá. Nem hibáztatná azért, hogy nem akar rokoni viszonyban lenni vele, ez kölcsönös Dromel részéről is. Fáradtan sóhajt egyet.*
- Figyelj, van elég baja rajtad kívül is. Szóval ja, én aszondom, hogy...
*Végül nem mond semmit, véleménye elég egyértelmű. Megrántja vállát. Semmi kedve ezt a beszélgetést folytatni, főleg, hogy biztos benne Aleimord rá fog kérdezni miért nem látná szívesen otthona és anyja közelében.*

2012. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2018-06-25 16:12:41
 ÚJ
>Intath Aldeis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1192
OOC üzenetek: 231

Játékstílus: Megfontolt

//A Nagy Egyenlőség Napja//
//Aleimord, Alenia//

*Természetesen ha nem épp egy lelki roncs lenne a lány akkor Intiath is számolna azzal a bizonyos büszkeséggel. De tudja, hogy ilyen helyzetekben a nők hűebbek önmagukhoz.*
-Oh, ugyan.
~Elég lesz nekem a bátyád hálája. Bár mondjuk...~
*Bizony Intiath-nak volna ötlete, hogy mivel hálálhatná meg a lány az ő segítségét. Aleimord szavain meglepődik. Valóban nem megy jól a sora, de főként azért nem a saját rendelőjében akarta ellátni a lányt mert nem megfelelőek a körülmények. Egyrészt a tisztaság, másrészt az aktuális közbiztonság miatt. Ennek ellenére bólint a fickónak. Mondjuk jelenleg nem tudja mit tudna tenni, de talán van egy gazdag nagybácsi vagy ilyesmi. Hasznos jóban lenni a lehetséges pénzeszsákokkal. A család eléggé kimerültnek tűnik. A bátyj a türelme határán van a lány meg talán már túl is van rajta.*
-Igen. Úgy látszik.
*A húg minden bizonnyal igazságtalan szavaira ő továbbra is csak kedvesen mosolyog. Jobb helyeken felképelik az ilyen nőket.*
-Óhhh. Ugyan.
*Ő annyiban is hagyná, de a sértett fél már nem. Intiath udvarias mosollyal eláll a testvérek útjából. Ha nem egy nemesről lenne szó akkor csak sóhajtana és felsegítené a lányt. Talán pár megjegyzést is tenne, de így megvárja, hogy Aleimord elmondja amit akart. Ismert egy testvérpárt még anno. Egy zsebest és egy kurtizánt. Meglopták őt aztán a fiúkkal megkeresték őket. Miután visszavették ami az övé, és még pár lopott holmit ami onnantól az övék volt a két testvér egymásnak esett. Lehet meg is halt valamelyikük. Na, az volt az igazi testvéri szeretet nem ez.*
~Nemesek.~
*A bátyj szavai után kezet nyújt a húgnak, hogy felsegítse a padról.*
-Jöjjön. Ha úgy érzi kapaszkodjon belém.
*Egymásba karolva andalogni akár romantikus is lehetne. Főleg így elsétálva a feldúlt kúriák előtt. Azt, hogy a hátán vigye a lányt ő sem vállalná, de ezt még igen. A nyuszis lányra is rámosolyog. Amolyan "Ezek a nemesek már csak ilyenek."mosollyal. Ügyelve, hogy a két testvér azért ne lássa ezt a közvetlen gesztust.*

2011. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2018-06-24 22:55:22
 ÚJ
>Luninari Heiphine avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 512
OOC üzenetek: 5

Játékstílus: Szelíd

//A nagy egyenlőség napja//
//Aleina, Aleimord//

*Örül, hogy legalább játéknyula vele van, mert hirtelen mindenkinek annyira sürgős lesz elmenni innen, hogy szavaira és így rá már senki sem figyel, még Latlie sem. A férfi pedig, akinek Lau mellett az életét köszönheti szintén levegőnek nézi, bár utóbbit végül is megérti. Felesleges lenne ugyanazt megbeszélni, amit korábban is próbált megértetni vele. Éppen csak azt sajnálja, hogy kitartó és többszöri próbálkozása ellenére még mindig nem sikerült megtudnia tőle a nevét.
Amúgy persze azok után, ami történt velük, nem lepődik meg azon, hogy mindenki minél gyorsabban el akar tűnni a városnak még a közeléből is, akárcsak ő, arra azonban már nem számít, hogy Aleimord is velük megy, és csak úgy itt hagyja Aleniát és őt, valakivel, akit éppen csak most ismertek meg, és megismerkedésük pillanataiban minden mérce szerint nagyon furcsán és nyugtalanítóan viselkedett.
Elég élénken él még az emlékezetében, hogy a ház ura a szemére vetette, hogy miért nem vittek őröket magukkal a tisztásra aznap, amikor Niát elrabolták, így aztán tényleg nem tudja mire vélni részéről azt, hogy most csak úgy elmegy, és fontosabb neki elkísérni a többieket, mint saját egyetlen húgára vigyázni. Meg persze rá, akinek elvben védelmet ígért, amikor befogadta.
Nyugtalan miatta, de szerencsére nem történik semmi. Nem járnak erre fosztogatók menekültekre vadászva, és a szőke lány korábbi elrablói sem ugranak elő a bokorból, hogy befejezzék, amit elkezdtek.
Ettől ő még nyugtalan és fél, de nem tud mit tenni, képtelen magára hagyni Aleniát, főleg azok után, hogy megígérte neki, hogy bekíséri a templomba hálálkodni Eeyrnek.
Mindenesetre ameddig a vizsgálat folyik, odébb húzódik, de azért figyel, és vár, bár, hogy nyugtassa magát muszáj csinálnia valamit, ami jelen helyzetben teljesen értelmetlen.
Játéknyulát ringatva bugyuta, együgyű kis dalocskát énekel halkan, amely dallama nem nélkülöz némi melankóliát sem, olyan erejűt, ami erősen súrolja már a céltalan depresszió határát. Játéknyula azonban szereti, és igazából ő is, és hát nem utolsó sorban hangulatához is illik, meg amúgy sem figyel rá senki sem a világon.*
- Tegnap jött egy nagy vihar, elvitte a háztetőt, de most már nincsen semmi baj, reggel újra láttam őt. Szőke volt hosszú haja, ragyogott rám, mint a nap, hogyha jön az éjszaka, nálam nem lesz boldogabb. *hagyja el ajkait a dal.
~ Furcsa, hogy a dallam szomorú, a szöveg pedig végül is vidám. ~ gondolkodik el ezen már nem először életében, miközben látja visszatérni Aleimordot.
Megkönnyebbülve húzódik ismét közel a kis társasághoz, de nem sokkal később, amint végighallgatja a férfi párbeszédét húgával, már azt kívánja, hogy bár ne tette volna.
Alenia szörnyű dolgokon ment keresztül, éppen hogy túlesett rajtuk, egy ujjal kevesebben támogatták haza, hogy aztán szinte rögtön utána jöjjön a láz, a zavargások, a menekülés. Ezek után eléggé indokolt, hogy zaklatott, ingerült, még az is, hogy bizony hisztis és fáradt. Aleimord viselkedését ellenben számára a világon semmi sem indokolja.
Megérti ugyan, hogy a ház ura szintén zaklatott, és ideges, de hát ki nem az most? És hát azzal, hogy most ilyen keményen rátámad a húgára biztosan nem segít rajta. Szegénynek ráadásul nyilván fogalma sincs arról, hogy mit követeltek a rablók a bátyjától, többek között azért nem, mert elég esélyes, hogy senkinek nem volt alkalma elmondani neki, így most még azt sem tudhatja, hogy Aleimord mit hány éppen ingerülten a szemére. Amúgy sem érti, hogy mire fel ez az egész férfihiszti. Mindenki számára nyilvánvaló, hogy a házasság, amit a szőke emberlánnyal kötött pusztán névleges, és muszájból történt. Onnantól kezdve, hogy Alenia újra velük van, a világon senki sem fogja megakadályozni sem őt, sem pedig Nairadát, hogy élvezzék egymás szerelmét, így aztán mártírt játszani jelen helyzetben igazán semmi értelme nincs, és finoman fogalmazva is kissé visszatetsző.
~ Elfek! ~ intézi el undorral magában ennyivel. Úgy tűnik hiába a kedvesség és a széles mosoly, amellyel a férfi befogadta őt házába és családjába, előbb-utóbb csak kibújik a szög a zsákból. Mindig. Nagyon úgy néz ki, hogy édesanyja, Alenia és Lau kivételével ebből a népből mindenki más pont olyan, ahogyan azt odahaza megtapasztalta. A férfiak legalábbis.
Persze Aleimord viselkedése végső soron nem számít, nem az ő dolga, csak Aleniát sajnálja miatta. Őt magát az egész csak annyiból érinti, hogyha valaha is visszatér ide, majd figyelni fog arra, hogy mindig megtartsa az elf és önmaga között a két, vagy inkább három lépés távolságot. Ebbe természetesen az is beletartozik, hogy hasonló kirohanásokat inkább ráhagy. Most is. Kapott életében már elég hasonlót, nincs semmi szüksége újabbakra, pedig szíve szerint rákiabálna, hogy hagyja már abba. Persze nem elég idős még ahhoz, hogy tökéletes színésznő legyen. Talán egy dühös és ideges szemvillanás, és az ellenséges tekintet, amit ösztönös, értetlen és éretlen dühvel a magas elfre vet, elárulja most is. Talán Aleimord annyira el van saját haragjával és önmagával foglalva, hogy észre sem veszi. Ennek csak az istenek a megmondhatói, és persze maga Aleimord, akiből szavakkal szinte kifejezhetetlenül elege van éppen.
~ És én szinte még meghatódtam, hogy nekem adta a varázsitalokat. Azt hiszem ideje felnőni végre tényleg… ~ gondolja végig, de ez persze játéknyulaira nem vonatkozik. Úgy gondolja, hogy tőlük valószínűleg akkor sem tudna megválni, ha igazi gyerekei születnének.
Azért apró, de mégiscsak jó dolog is történik, ő legalábbis annak értékeli. Egyáltalán nem bánja, hogy a jelek szerint a templom meglátogatása ezúttal elmarad. Az elmúlt napok után, és annak tükrében, hogy elege van az egész városból, ahol többször volt életveszélyben néhány nap alatt, mint egész eddigi életében összesen, biztos, hogy nem pont most szeretne kíváncsi utazóként viselkedni, aki lelkesen bámulja meg a helyi nevezetességeket. Eddig is csak Alenia kedvéért akart bemenni leginkább. Ami pedig magát Eeyrt illeti, ugyan tiszteli a Sayqueves testvérek hitét, de kötve hiszi, hogy megmenekülésükhöz bármi köze is lett volna az istennőnek, vagy, hogy ő sodorta volna, - nem pedig a véletlen, - az útjukba Vicbent éppen itt, valamikor tegnap.*
- Gyere! *mondja inkább Aleniának halk gyengéd hangon, és, ha szükséges akkor természetesen segít a lánynak utolérni a többieket, bár reméli, hogy inkább bátyja és az orvos fognak neki segíteni menni, nem pont ő, aki annyira magas és izmos, hogy messziről bárki kislánynak nézhetné.*
- Majd a szekéren, útközben, alszunk egy nagyot. Veled leszek végig. *mondja gyengéd, kedves hangon, és mosolyog biztatóan a szőke lányra, csak magában téve hozzá, azt, hogy ~ amennyiben nem hagynak itt bennünket megint. ~
Igazából már nem igazán lepődne meg ezen sem. Bárhogy is, ha a többiek tényleg elindulnak, megy velük, és magával viszi a reményt is, hogy ebben a városban jobb élete lehet, mint odahaza volt. Egy biztos; el akar innen tűnni végre, és nem marad itt játéknyulaival hármasban semmiképpen sem.*


A hozzászólás írója (Luninari Heiphine) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2018.06.24 23:05:20

2010. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2018-06-24 17:55:06
 ÚJ
>Aleimord Sayqueves avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29

Játékstílus: Vakmerő

//A Nagy Egyenlőség Napja//
//Intath, Alenia//

*Szívesen belegondolna abba, hogy ha kötszer kell, és fertőtlenítőszer, akkor azt miért nem találnak a férfi rendelőjében, de nincs kedve. Inkább kényelmesen betudja a pénz hiányának, mert az amúgy lehet valós indok, és így nem kell komolyabb összefüggéseket keresnie. Nem mintha nem tudna, de ebben az ingerült állapotban egyáltalán nincs kedve hozzá. Inkább kicsit közelebb lép Intathhoz, hogy halkabban szólhasson hozzá. Nem akarja kényelmetlen helyzetbe hozni fajtársát.*
- Ha olyan rosszul megy a sorod, hogy ecetre és kötszerre sem telik, én tudok segíteni rajtad.
*Ebben a mondatban minden benne van, ami csak szükséges, így hagyja, hadd rágódjon ezen a férfi, addig kelletlenül, de visszafordul húgához.*
- Nem fogsz belehalni egy kis sétába.
*Biztos, hogy nem fogja cipelni Aleniát, így ha az nem hajlandó megemelni az elkényeztetett fenekét akkor biztos, hogy nem mennek sehova. Felőle akkor már le is eshet a lány keze. Megtett érte mindent, feladta a legnagyobb álmát, és mit kap érte? Hisztit, és még több hisztit.*
~Na majd adok én neked nem vigyázást!~
- Drága csillagom!
*A hangjából nem kevés gúnyt lehet kihallani.*
- Szerinted, ha úgy lenne, ahogy mondod, bemocskolom a saját nevemet, utálat tárgyává teszem magamat, és lemondok életem szerelméről csak azért, hogy a hisztis hátsódat cipelhessem?
*Dühös, nagyon dühös, és úgy érzi, nem nagyon bírja tovább.*
- Ha ezt tovább folytatod igazat adok a szavaidnak, amiknek most jelenleg nincs alapja. De ha nem fejezed be, akkor lesz, úgyhogy emelkedj fel arról a padról, és hagyd abba a vinnyogást.

2009. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2018-06-24 13:16:22
 ÚJ
>Alenia Cirenhille Sayqueves avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 247
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//A Nagy Egyenlőség Napja//
//Intath, Aleimord//

*Mindenki elhiheti, hogy ő sincs igazán oda azért, hogy most ennyire gyenge, ennyire életképtelen és tehetetlen, de a történések olyan váratlanul, olyan sűrűn érkeztek, hogy teljesen összetörték Nia érzékeny lelkivilágát. Még jó, hogy nem tudja, Aleimord mit gondol róla ebben a pillanatban, az csak még jobban rontana a helyzetén.
Felpillant Intathra, és egy normális napon a normális hierarchiát tekintve hatalmas hisztizés követné a fejsimogatást, de most a lány inkább örül, hogy törődnek vele, mert ez a gondoskodás nem azért jön, mert ő kérte, a férfi tényleg segíteni szeretne rajta. Legalábbis ő így látja.*
- Köszönöm. Egyszer majd valahogy meghálálom.
*Suttogja, miközben szipog, lassan megnyugszik és abbahagyja a sírást is. Azt is jó hallani, hogy a többiek már keresik a szekeret, így nem kell egyedül mennie. Talán ez egy fordulópont és hamarosan minden jobb lesz.*
- Megint gyalogolni fogunk?
*Na jó, azért valami nem változik. Nia marad a régi, és ellenkezik mindennel, amit nem ő maga szeretne csinálni, ez már csak ilyen.*
- Nem kell győzködni. Már elfogadtam a tényt, hogy el leszek küldve innen, ahogy mindig is másra sózott engem a testvérem, mikor igazán szükségem volt rá. Azt pedig nem kell magyarázni, mennyire kegyetlen az élet. Az elmúlt napokban többet tapasztaltam belőle, mint amennyit valaha szerettem volna.
*Fakad ki végül, mert ezt már nem tudja szó nélkül hagyni, könnyei is újra folyni kezdenek.*
- Szerencsés lennék, ha tényleg vigyáznának... *Ekkor Aleimordra pillant.* Mi lehet anyáékkal? *Ő nem tud semmit szüleiről, akiket azóta nem látott, hogy a rezidenciára költözött.*
- Köszönöm. Indulunk? *Kérdezi végül, mert már túl szeretne lenni a kellemetlen perceken.*

2008. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2018-06-22 15:52:19
 ÚJ
>Aleimord Sayqueves avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29

Játékstílus: Vakmerő

// Második szál //
// Dromel Sayqueves //

- Megértem, hogy ez neked nehéz, nekem is az.
*Visszafojt egy halk sóhajt, nem igazán tudja, hogy most mit kezdjen a fiúval. Valószínűleg egyikőjük sem volt még ilyen helyzetben, ráadásul Dromel látványosan rosszul kezeli a dolgot.*
~Helyre lehet még hozni?~
- Nézz meg jobban. Úgy nézek ki, mint aki erre vár? Ezt csak te hajtogatod.
*Aleiomrd szerint még csak utalni sem utalt arra, hogy ilyesmit szeretne. Gondolni sem gondolt arra, hogy összeborulnak, mint rég látott szerelmesek.*
- Megnyugodtál?
*Reméli, hogy a válasz igen lesz.*
- Mit szólnál ahhoz, ha megkeresnénk édesanyádat, és megpróbálnánk beszélni vele?
*Reméli, hogy ha összefutnak kiderül, itt valami félreértés van. Kényelmes lenne, igen, és levenné a terhet a férfi válláról - lelkileg biztosan -, de sajnos ennek nagyon kevés a valószínűsége.*

2007. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2018-06-19 17:49:02
 ÚJ
>Dromel Sayqueves avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 60
OOC üzenetek: 2

Játékstílus: Vakmerő

// Második szál //
// Aleimord Sayqueves //
// A hozzászólás +16-os jelenetet tartalmaz! //

*Lehet Aleimord nem abban a világban él, ahol ő, de Dromel köreiben nem szokás jó szándékkal a másik anyjának külsejét emlegetni. Legfeljebb akkor, ha verést szeretne. Érez is rá késztetést, hogy behúzzon a férfinak, de nem teszi meg, mert ahhoz túlzottan össze van zavarodva. Igen, undora csak fokozódik, röhejes a helyzet, egyben pedig dühítő is.*
- Jó, rendben, nem akarom tudni milyen volt, oké?
*Nagyon igyekszik uralkodni magán, nem gyakran tette eddig, ezért elég rosszul és elég látványosan is csinálja. Azért a férfi szavaira picit lecsillapodik és elkezd figyelni.*
- Nem?
*Arcára valódi kíváncsiság ül ki, sugallva azt, hogy tényleg nincs sok fogalma van bármiről. Fiatalabb korában mikor még szóba került a dolog, édesanyja nem közölt vele információkat, azt sem, hogy miért, csak azt hajtogatta, hogy ez így jobb neki. De talán leginkább anyjának volt így kényelmes.*
- Ki okolt kit?
*Homlokát ráncolva néz a férfira. Vonásai megkeményednek a haragtól.*
- Engem nem érdekel. Én leszarom.
*Hitetlenkedve ingatja fejét, hogy egyáltalán hogy jutott eszébe ilyesmi.*
- Kurvára teszek rád is, meg rá is.
*Kitör belőle egy nevetés.*
- Mondtam. Ne várd, hogy a karjaidba boruljak, vagy szeresselek csak azért, mert valamikor valamidet az anyámba tetted.
~ És valamidet ott is hagytad. ~
*Arca hirtelen teljesen közönyösbe vált. Karjait összefonja mellkasa előtt, tudat alatt verbálisan kifejezve azt, hogy elzárkózik apjától.*

2006. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2018-06-19 16:14:09
 ÚJ
>Intath Aldeis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1192
OOC üzenetek: 231

Játékstílus: Megfontolt

//A Nagy Egyenlőség Napja//
//Aleimord, Alenia//

*Intiath már egyáltalán nem tűnik olyan jókedvűnek mint azelőtt. Ha nem egy elkényeztetett nemes kisasszonyról lenne szó akkor még ijesztőnek is tűnne. Jobban mint most. A lányt megriasztásával elérte a célját. Ismét elővette a kedvesebbik hangját és megsimogatja a síró nő fejét.*
-Tudom nem volt még szerencsénk megismerni egymást, de én egy olyan férfi vagyok, aki mindig megtartja a szavát és megígérem, mindent megteszek önért.
*Szemrebbenés nélkül tud magáról hazudni. Még, hogy mindig megtartja a szavát. Viszont tényleg mindent megtesz a lány kezéért. Valahol a szíve mélyén mégiscsak volnának neki is érzései. Aleimord visszatérve közli a helyzetet, hogy kocsiért mennek a többiek és egy használható ötlettel áll elő. Nem olyan ostoba amennyire gazdagként joga lehetne.*
-Tökéletes. Út közben akár beugorhatunk a rendelőmbe az eszközeimért. Az is a szegénynegyedben van. Az fertőtlenítésre nem jó, de arra is lehet még szükség ha úgy alakul.
*Egy kis bor megnyugtatja az idegeket, csökkenti a fájdalomérzetet vagy könnyebb álmokat hoz. Igaz Intiath a töményet szokta használni, de ilyen városi nőcske esetében a bor is megfelel. Az elutazással kapcsolatban a fejét rázza.*
-A bátyja célja, hogy önt biztonságban tudja. Igazat adok neki, hogy itt a városban nem ajánlatos önnek lennie. Az élet időnként nagyon kegyetlen tud lenni. Ilyenkor pedig erősnek kell lenni. Ön szerencsés, hogy van, aki vigyáz magára.
*A lánynak, azt nem mondhatja, hogy nem vágja le a kezét. Ha az úgy is véli, hogy inkább a halál ő nem fogja. Ha az kell akkor kemény döntéseket fog hozni, de megmenti a lány életét. Mégiscsak orvos és férfi lenne ő vagy valami ilyesmi.*
-Mindent megteszek.

2005. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2018-06-19 15:35:21
 ÚJ
>Aleimord Sayqueves avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 720
OOC üzenetek: 29

Játékstílus: Vakmerő

//A Nagy Egyenlőség Napja//
//Intath, Alenia//

*Miután elkísérte a lányokat egy darabig, visszamegy a Templomkertbe, ahol nyugodtan tapasztalja, hogy a húga és Intath még mindig ugyan ott vannak.*
- A többiek épp szekeret keresnek.
*Közli hidegen, majd a legközelebbi fának támaszkodik, és nézi - és hallgatja -, ahogy a húga hisztizik.*
~Miért ver veled a sors?~
*Közben elismerően hallgatja az orvos véleményét.*
- A fogadóban biztos van ilyesmi.
*Mondja Intathnak.*
- A Szegénynegyeden keresztül oda lehet jutni, ott nem hiszem, hogy most sokan vannak. A szegények inkább fosztogatnak most. Ha kötszer nem is, de ecet és alkohol biztos van. Ha mást nem, kaptok pálinkát.
*A földön heverő borra mutat, amit a Rezidenciáról cipeltek el.*
- Az nem hiszem, hogy jó lesz.

2004. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2018-06-19 15:24:58
 ÚJ
>Alenia Cirenhille Sayqueves avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 247
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Vakmerő

//A Nagy Egyenlőség Napja//
//Intath//

*Muszáj lesz megbíznia az orvosban, ha szeretne jobban lenni. Ilyen állapotban nem utazhat, még akkor sem, ha találnak egy szekeret. Ki tudja, mi baja van még szerencsétlennek azon kívül, ami szemmel is látható.
Ahogy a férfi a seb környékét nyomkodja, Alenia fájdalmasan felsisszen, el is rántja a kezét.*
- Fáj, nem is kicsit...
*Közli halkan, majd a ténymegállapításra kikerekednek a szemei.*
- Le-levágni a kezem? Nem! Nem, az kizárt!
*Vágja rá ijedten, majd lehajtja a fejét és zokogni kezd. Az ujja elvesztésével is elég rondának hiszi magát, hát ha még az egész keze hiányozna, akkor aztán búcsút mondhatna mindennek, amit eddig szeretett magában. A szépségét.*
- Kérem, csináljon valamit! Bármit, de nem vághatja le, azt nem lehet.
*Könyörög az orvosnak, miközben hangosan sír. Viselkedéséből Intath láthatja, ha nem csak a fizikai sérülésekhez értő orvosról van szó, hogy bizony a lány lelkével is hatalmas problémák lehetnek. Túl hirtelen ijed meg, túl érzékeny és mindentől fél. Ennek lehet köszönhető az Intath irányába mutatott bizalmatlansága is, mert mióta elrabolták, képtelen egyetlen élőlényhez is pozitívan viszonyulni.*
- Bármennyire is akarja a bátyám, így nem utazhatok el. Ugye?
*Néz Intath szemeibe helyeslő választ várva, mert igazából nem akar elmenni, és az állapota jó ürügy lehet rá függetlenül attól, hogy a helyzet valóban súlyos lehet.*
- Nem tudom, nem tudom mi van a templomban. Fogalmam sincs, csak... csak nyugtasson meg, hogy megmarad a kezem!
*Még mindig ezen pörög az agya, rettentően fél a legrosszabbtól. Valóban izzadt is, talán még lázas is, hisz egy majdnem bekövetkezett fagyhalál után pihennie kéne, nem dühös csőcselék elől menekülnie, hordókban rejtőzködnie és itt kinn a padon ücsörögnie.*

2003. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2018-06-19 00:47:40
 ÚJ
>Intath Aldeis avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1192
OOC üzenetek: 231

Játékstílus: Megfontolt

//A Nagy Egyenlőség Napja//
//Alenia//

*A lány szavaira Intiath továbbra is csak ráncolja a homlokát. Nem tetszik neki a válasz. A papok meg a mágusok, azt hiszik mindenhez értenek, de az orvoslás nem csak annyi, hogy ne vérezzen egy seb. Ebbe szoktak belehalni sokan. A kapott kezet a helyzethez képest profi módon megvizsgálja. A seb környékét megnyomkodja óvatosan.*
-Szóljon ha fáj.
*A sebhez magához nem nyúl hozzá. Rossz érzése van és ezt szóvá is teszi. A hangsúly amit kap nem tetszik neki. A lányra néz majd talán kicsit ridegen, de elmondja mire gondol.*
-Sebfertőzés. A rosszul ellátott sérülések gyakran ezzel járnak. Hogy szakszerűen el tudjam látni szükségem lenne néhány dologra. Víz, kötszer, tömény vagy ecet. Ha így hagyjuk az állapota rosszabbodhat. Abban az esetben lehet, hogy az egész kezét le kell majd vágnom. Legrosszabb esetben ha nem kap ellátást meghal. Ahogy látom még távol áll ettől. A helyzethez képest elég élénknek számít. Mondhatni még időben vagyunk.
*A legtöbb baja a tudatlanságból szokott eredni. Vagy azért mint most, hogy nem tudnak róla, hogy egy sérülést, hogy kell ellátni vagy rosszabb esetben mikor a beteg maga akarja ellátni magát mert, azt hiszi tudja mi a jó. Intiath pedig a leginkább azt utálja mikor rá orvosra nem hallgatnak. Ha kell meg is ijeszti a pácienst mint most csak hallgasson rá. Az engedélyre és annak feltételeire elmosolyodik.*
-Távol álljon tőlem, hogy kihasználjam egy védtelen hölgy kiszolgáltatottságát.
*Tényleg csak a lány homlokát érinti meg a kézfejével. Miközben teszi közben beszél.*
-Az olyan vizsgálatok melyekről ön beszél másféle helyzetekben szükségesek. Akkor is leggyakoribb a has megnyomkodása.
~Hűvös és izzadt. Nem jó.~
-Tudja akkor a különböző szerveket ellenőrízük mi orvosok. Ilyen mikor a gyomorrontásra gyanakszunk. Akkor ugyanis a máj keménysége is hozzátartozik a tünetekhez.
*Majd a nyakon megnézi a pulzust.*
~Mondhatni erős. Ez kellhet neki ha meg akar gyógyulni. Meg pihenés és nyugalom. Ha nem nő lenne és nemes már lemondtam volna róla.~
-Egyelőre még nem súlyos a helyzet. Viszont mint mondtam szükség lesz néhány dologra, hogy normálisan el tudjam látni. A templomban mit gondol rendelkeznek kötszerrel, ecettel vagy tömény alkohollal?

2002. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2018-06-17 20:35:39
 ÚJ
>Laurentitia Sminderhen avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 326
OOC üzenetek: 1

Játékstílus: Szelíd

// A Nagy Egyenlőség Napja //
// Úton Amonra //
// Relael, Coralynde, Darenahr, Latlie, Samonyr //

*Bár hallja Aleimord neki címzett szavait, úgy érzi, most mégsem képes a többiek közelében maradni, szüksége van egy kis egyedüllétre. Igyekszik azonban úgy helyezkedni, hogy a szeme sarkából láthassa a többieket, nehogy itt maradjon egyedül, ha esetleg úgy döntenek, továbbállnak. Mikor aztán magányában van ideje gondolkodni kicsit, egészen kellemetlen és zavaró gondolatok fordulnak meg a fejében. ~ Miattam van az egész! Ez valami büntetés azért, mert elszöktem otthonról. Ha maradok és megteszem, amit a szüleim kérnek, egyikünk se került volna ilyen helyzetbe... ~ kavarognak kusza gondolatai, valami rejtélyes módon összekötve elszökését, és hogy miért kerültek a pincében olyan helyzetbe, amilyenben. Agya egy logikus szegletében persze tudja, hogy az eseményeknek semmi közük egymáshoz, megviselt idegeinek hála azonban úgy érzi, barátai miatta ragadtak a pincében, és magát okolja a történtekért. Az sem enyhít lelkén, hogy épségben kijutottak a pincéből, továbbra is hibásnak érzi magát a történtek miatt. Annyira lefoglalják gondolatai, hogy azt sem veszi észre, ahogy közelít felé valaki, így kissé összerázkódik, amikor közvetlen közelről szól hozzá a lány.*
- Igen, persze. *vágja rá pillanatnyi habozás után. Bár a lány kedvesnek tűnik, annyira mégsem ismeri még, hogy beavassa azokba a gondolatokba, amik a fejében járnak* Csak egy kicsit megviseltek a történtek... *igyekszik azért mégis valami magyarázatfélét adni viselkedésére*
- Persze, felőlem mehetünk! *bólint rá a javaslatra, zavarodottsága azonban még nem múlt el teljesen, így az sem tűnik fel neki, hogy fogalma sincs, hová is akarnak most menni. Ahogy követi azonban vissza a lányt, valami más viszont eszébe jut* Azt hiszem, még nem volt alkalmunk bemutatkozni! A nevem Laurentitia, de szólítson csak Launak! *ereszt meg egy mosolyt Rel felé, bár egyelőre marad az udvarias magázásnál, biztos, ami biztos. A többiekhez visszatérve több ismeretlen alakot is felfedez a társaságban, egyelőre azonban nem szeretne túlságosan tolakodónak tűnni, így próbál Darenahr mellé helyezkedni, hogy majd egy alkalmas pillanatban megkérdezhesse tőle, ki kicsoda pontosan. Relael kérdésére csak bólint, és ha a többiek is készen állnak, akkor ő is elindul a lány nyomában.*

2001. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2018-06-17 19:31:26
 ÚJ
>Coralynde Ihrayah avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Játékos
IC üzenetek: 54
OOC üzenetek: 0

Játékstílus: Vakmerő

// A Nagy Egyenlőség Napja //
// Úton Amonra //
// Coralynde, Darenahr, Laurentitia, Latlie, Samonyr //

- Nincs ellenvetés. Indulhatunk.
*Mindenféle kérdést, kérést, hisztit, vagy bármit a továbbiakban kizár fejecskéjéből, kizárólag arra koncentrál, hogy Relé mellett baktasson, meg bárkit lerúgjon, aki esetleg veszélyeztetné a lányt, meg a barátságukat. Végre egyszer úgy érzi, hogy ha nem is teljesen saját elhatározásából, de valamerre halad az élete, és nem csak egy putriban dagonyázik a disznókkal, meg nem akarják megverni egy koszos utcában.
Cora szempontjából ez pont elégséges fejlődés, hogy rövidke kis élete során először azt mondhassa, elégedett. Többnyire. Ha jól értelmezi ez a kis csapat lesz a továbbiakban utazó brigádja, bár ahogy megindulnak, még egy férfi is csatlakozik hozzájuk, akinek mondjuk nincs olyan idióta feje, mint a Szakáll uraságnak, azonban még ennek is szívesen leharapná az orrát, mert saját, szerény véleménye szerint, sokkal jobban nézne ki úgy. Ám ezt az ötletet megtartja csak úgy magának, miközben Relé minden mozdulatát, szavát és gesztusát nézegeti, ízlelgeti, érlelgeti magában, hogy mit, hogy is csinálnak ezek az úri népségek.*
~Hogy én ilyet sose csinálnék... Pfej!~
*Hiába Cora az, aki egyrészről rossz állapotban van, másrészt úgy is néz ki, nem mellesleg pedig néhány hattal ezelőttig úgy is élt, mégis a nemesek élete bűzlik neki, de nem is kicsit, hanem jó messziről. De a továbbiakban nem tervezi ezt firtatni, maximum magában morogva jegyez meg dolgokat, ha valami vagy valaki nem tetszik neki, azonban, mivel nem kettesben van Barinőjével, muszáj kicsit viselkednie... Mert hát ennyit még Cora is tud.*

1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2065-2084