//A sötétség kezdete//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Lorthon jól gondolkodik, azonban függetlenül attól, hogy kardot ránt, a csapat közeledik, ellenben pont úgy, ahogy a ragadozó falka veszi körbe lassan áldozatát. Megfontoltan és csendesen, természetesen kivont kardokkal, egyesek számszeríjjal. Elismerő pillantásokat is kap, amint látják, hogy felvenné a kesztyűt, ettől több azonban egyelőre nem történik. Nem úgy a másik oldalon. Salwarral egy időben más is ugrik a gnóm felé, aki abban a pillanatban tér magához, hogy az ének abbamarad. Kell egy kis idő míg feleszmél, így, ha Zara nem lép közbe, akkor csak a gnóm mögött, felé lendülő kérdezőn múlna a dolog. Szerencsére Zara észnél van, ahogy a másik is, Salwar szúrása nem talál, s a gnóm immár biztonságos távolságba kerül.*
*Morr és Rlilla mindeközben a másikakkal találkoznak össze, hasonlóan sötét és különös alakok, talán Sárváros gyöngyszemei.*
- Igen, ne csinálj semmi butaságot Rlilla! *Ismétli meg egyikük gúnyosan, miközben a lány köszön, a mellette álló fickó bárgyú mosollyal fején integet neki vissza, mire csuklójára csapnak. A fickó a kedves kis ugráló ikreket követi szemével, gyakorlatilag majd kiesnek helyükről, közben halkan sóhajt fel, s lába remegni látszanak. A látszólagos szószóló, már látja, hogy ezt az emberét elveszítette.*
- Húzzá' hátra! *Rivall rá.* Te meg ne pattogj és ne pofázz! *Fogja rá a kardját a kedves leányra.*
- Fogjátok le őket! *Azonnal mozdulnak, s Morr és Rlilla immár fogoly, ez ellen különösebbet nem tudnak tenni, mert az őket körbevevők többen vannak és gyorsan cselekszenek. Az egyik fickó gyanúsan Rlilla ikreit szorongatja hátulról élvezettel nevetgélve, talán mégis ki akarja venni a részét a munkából.*
*Visszatérve a trióhoz, a gnóm lassan magához tér és szégyenlősen néz körül, majd meglátja állítólagos embereit.*
- Mi a faszt kerestek itt?! Mondtam, hogy látványosan ne mutatkozzatok a jelenlétemben, basszátok meg! *Szinte fröcsög, hangja jóval mélyebb és határozottabb, erre a mögötte álló férfi behúzza a nyakát.*
- De főnök!
- Kussolj! Remélem a nevemet nem mondtad!
*A férfi szinte könyörgő tekintete Salwaron és a többieken függ, mert bizony az a név elhangzott, csak a gnóm nem emlékszik rá.*
- Azt gondoltad kis barátom, hogy ilyen aljas trükkel elintézhetsz? Mozdulj még egyszer és a barátaidnak annyi! *Szól csendesen és karba font kézzel, Tuk a gnóm.*
- És most a pénzt. A ház a tied és a többieké, ahogy megígértem. Deee... persze alkalmanként nem kizárt, hogy felkeresünk ilyen-olyan munkákra benneteket. Csakis a barátság kedvéért, hiszen tudod, hogy van ez, cimbora. *Mosolyodik el gúnyosan.*
- Egész véletlenül a környék nagy része az enyém, így csak azt és csak úgy csináljátok, ahogyan én mondom. Emelj fel te ütődött! *Fordul hátra, majd rögtön emeli fel a férfi és a gnóm a nyakába ül.*
- Az óriások hazatértek már? *Kérdezi, majd gúnyos vigyorral tekint le Salwarra.*
- Igen főnök, kivéve azt az egyet, amit kinyírtak. *ön a sajnálkozó válasz.*
- Oké. *Pillant rá a gnóm.* Közben virítsd a lóvét, vagy a csöcsi, meg a szomi meghal! *Ismétli meg csendesen Sal felé.*