Arthenior - Pincearéna
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 5 (81. - 100. üzenet)Oldal váltása: - Következő oldal >>
100. hozzászólás ezen a helyszínen: Pincearéna
Üzenet elküldve: 2021-02-07 14:43:16
Üzenet elküldve: 2021-02-07 14:43:16
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
// Mik //
// Gyakorlás //
// érintőlegesen Ez csak játék! //
*A kalandor lány kutatón megbámulja egy pillanatig Mik arcát, amin valóban már alig láthatóak a korábbi kiadós ökölnyomok, de elég gyorsan elkapja a tekintetét. Persze azért örül. Mik szörnyen nézett ki akkor, amikor közvetlenül a párharcuk után találkozott vele.
Azután, látva, hogy Winyra említése végképp összezavarja a fiút, és a korábbi hebegés-habogás csak folytatódik, ő végre összeszedi magát, és sietősen elindul lefelé. Az utána kiáltott "Hiányoztál" még épp elér hozzá a lépcső alján. ~No igen! Veszem észre!~ húzza el a száját, és újra felcsap benne a sértődés, de aztán rögtön fel is váltja az elkeseredett szomorúság és magára hagyatottság érzése.
Ahogy belép az arénába, fáradtan körbepillant. Azt reméli, nincs idelenn senki. Legszívesebben leülne az egyik sarokba, és bőgne egyet, de ettől az érzéstől teljesen megrémül. Sohasem zavarta, hogy egyedül van! Sőt! Ha valaki rá akart akaszkodni a csavargásai során, tovább mint ahogyan ő szerette volna, akkor mindig is igyekezett minél hamarabb otthagyni azt a helyzetet. Most meg... annyira fáj hirtelen, hogy egyedül van!
De csalódnia kell.
Igyekszik minél hamarabb összeszedni magát, és elrendezni az arcvonásait, ahogy meglátja a gyakorlatozókat.*
- Üdv! *köszön hangosan, bár a nagy darab óriáslány ~korábban láttam őt a pultnál~, és a sötéthajú, sötétruhás emberlány eléggé el vannak foglalva egymással, talán észre sem veszik a jövevényt.
~A vége felé lehetnek.~ gondolja Arja, ahogy Jenari épp felteszi két kezét a megadás egyezményes mozdulatával. ~Persze lehet, hogy csak épp egy menetnek.~
Tekintete néhány pillanatig a földön ülő, veterán kinézetű harcosra siklik, pillantása, Gaerralos talán ezt már megszokhatta, legtovább a csonka karon időzik el. Biccent, ha lehetősége van elkapni a jégkék szemek pillantását, összekapcsolódva velük, majd hátra indul, a bábukhoz. *
A hozzászólás írója (Szürke Arja) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.02.07 14:45:51
// Gyakorlás //
// érintőlegesen Ez csak játék! //
*A kalandor lány kutatón megbámulja egy pillanatig Mik arcát, amin valóban már alig láthatóak a korábbi kiadós ökölnyomok, de elég gyorsan elkapja a tekintetét. Persze azért örül. Mik szörnyen nézett ki akkor, amikor közvetlenül a párharcuk után találkozott vele.
Azután, látva, hogy Winyra említése végképp összezavarja a fiút, és a korábbi hebegés-habogás csak folytatódik, ő végre összeszedi magát, és sietősen elindul lefelé. Az utána kiáltott "Hiányoztál" még épp elér hozzá a lépcső alján. ~No igen! Veszem észre!~ húzza el a száját, és újra felcsap benne a sértődés, de aztán rögtön fel is váltja az elkeseredett szomorúság és magára hagyatottság érzése.
Ahogy belép az arénába, fáradtan körbepillant. Azt reméli, nincs idelenn senki. Legszívesebben leülne az egyik sarokba, és bőgne egyet, de ettől az érzéstől teljesen megrémül. Sohasem zavarta, hogy egyedül van! Sőt! Ha valaki rá akart akaszkodni a csavargásai során, tovább mint ahogyan ő szerette volna, akkor mindig is igyekezett minél hamarabb otthagyni azt a helyzetet. Most meg... annyira fáj hirtelen, hogy egyedül van!
De csalódnia kell.
Igyekszik minél hamarabb összeszedni magát, és elrendezni az arcvonásait, ahogy meglátja a gyakorlatozókat.*
- Üdv! *köszön hangosan, bár a nagy darab óriáslány ~korábban láttam őt a pultnál~, és a sötéthajú, sötétruhás emberlány eléggé el vannak foglalva egymással, talán észre sem veszik a jövevényt.
~A vége felé lehetnek.~ gondolja Arja, ahogy Jenari épp felteszi két kezét a megadás egyezményes mozdulatával. ~Persze lehet, hogy csak épp egy menetnek.~
Tekintete néhány pillanatig a földön ülő, veterán kinézetű harcosra siklik, pillantása, Gaerralos talán ezt már megszokhatta, legtovább a csonka karon időzik el. Biccent, ha lehetősége van elkapni a jégkék szemek pillantását, összekapcsolódva velük, majd hátra indul, a bábukhoz. *
A hozzászólás írója (Szürke Arja) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.02.07 14:45:51
99. hozzászólás ezen a helyszínen: Pincearéna
Üzenet elküldve: 2021-02-06 11:51:27
Üzenet elküldve: 2021-02-06 11:51:27
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Ez csak játék!//
*Nawanthiri inkább védekezik, Jenari meg főleg támadni próbál. Ez viszont megváltozni látszik. Nem érti pontosan miért, de felhangoltsága pillanatok alatt tűnik el, és a rossz érzések úgy rohanják meg mellkasát, mintha egy ló rúgta volna meg éppen. Szíve ugyan töretlen hevességgel ver, de teste felhevültségét felváltja a hidegrázás, és kihűlt végtagok. Jenari csak hátrálni kezd, semmi egyebet nem csinál, és karjait megadóan felemeli, tenyerei kifelé néznek.*
- Feladom.
*Hangzik el a lánytól nem megszokott bizonytalan hangon, miközben arcán ismét megjelenik egy mosoly, ami sokkal inkább fakó és keserű.*
- Feladom.
*Ismétli meg önmagát sokkal halkabban, tekintetét pedig a kijárat felé emeli. Megint az az ismeretlen késztetés fogja el, mint apja távozásakor, a menekülési vágy, hogy eltűnjön az arctalan tömegben és senkihez se szóljon ismét.*
*Nawanthiri inkább védekezik, Jenari meg főleg támadni próbál. Ez viszont megváltozni látszik. Nem érti pontosan miért, de felhangoltsága pillanatok alatt tűnik el, és a rossz érzések úgy rohanják meg mellkasát, mintha egy ló rúgta volna meg éppen. Szíve ugyan töretlen hevességgel ver, de teste felhevültségét felváltja a hidegrázás, és kihűlt végtagok. Jenari csak hátrálni kezd, semmi egyebet nem csinál, és karjait megadóan felemeli, tenyerei kifelé néznek.*
- Feladom.
*Hangzik el a lánytól nem megszokott bizonytalan hangon, miközben arcán ismét megjelenik egy mosoly, ami sokkal inkább fakó és keserű.*
- Feladom.
*Ismétli meg önmagát sokkal halkabban, tekintetét pedig a kijárat felé emeli. Megint az az ismeretlen késztetés fogja el, mint apja távozásakor, a menekülési vágy, hogy eltűnjön az arctalan tömegben és senkihez se szóljon ismét.*
98. hozzászólás ezen a helyszínen: Pincearéna
Üzenet elküldve: 2021-02-05 08:55:35
Üzenet elküldve: 2021-02-05 08:55:35
![>Mikarr Mar Mair [KKK] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11540_1562010193_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Arja//
*Kurta-furcsa valóban a mozdulat, amellyel mindketten elejét veszik az első mozdulatnak, azaz az ölelésnek és helyette egy hűvösebb, távolságtartó formulával köszöntik egymást. Az egészen persze érződik Mik számára is a mesterkéltség, de amilyen zavarban találja magát, össze sem tudja szedni szétesett gondolatait.
Valójában fel sem fogja, hogy mit is hall, gépiesen válaszol. Gondolatai lépésekkel lemaradva követik az eseményeket, nehezére esik még csak Arja szemébe nézni is, emiatt ide-oda kapkodja a tekintetét és csak pillanatokra, lopva pillant fel a lány csillagtűzű szemeibe.
Annak nagyon örül a pultos fiú, hogy Arja jól van, szemmel láthatóan is így van. A visszakérdezés váratlan éri, de igyekszik összekapni magát.*
- Én is, igen. *Motyogja megvakarva a tarkóját.*
- A kovácsmester öklének nyoma már nem is látszik. *Vigyorog zavartan. Már tényleg szépen rendbejött az arca, egy-két kisebb heg emlékeztet már csak az ébenbőrű férfivel vívott ökölpárbajra.
A folytatás viszont teljesen szétzilálja éppen csak összeálló gondolatait. Hideg vízként érzi, hogy Arja Winről beszél, még a szája is elnyílik kissé meglepetésében.*
- Öhm... igen, kedves. *Formálják ajkai a szavakat, de valójában a fejében csak káosz van, a füleiben pedig mintha méhek zsongnának.
Aztán a lány hirtelen elköszön és mire a fogatként száguldó eseményeket utolérik gondolatai, már Arja jó pár lépcsővel lejjebb járhat.*
- "Együtt"? *Esik le neki a tantusz és mondja szinte hangtalan maga elé. Winnel persze együtt vannak, bár csak egy éjszakát töltöttek el és a parfümkalmár lánnyal sem találkozott azóta. Így hát fogalma sincs, hogy mi van közöttük pontosan. Persze nagyon szeretné látni és vele aludni, összebújni vele, de ez így elég gyors.
Mire észreveszi magát, talán Arja már le is ért, egy kisebb pofonnal tenné helyre magát, majd a lány után fordul.*
- Örülök, hogy visszatértél, hiányoztál! *Mondja ki az elsőt, ami az eszébe jut, majd megszeppenve saját magán elkerekednek szemei.*
- Hiányoztatok! Úgy értem, hiányoztatok. *Javítaná ki magát, de talán Arja már nem is hallja a lent gyakorlatozók zajától és inkább felszalad a lépcsőn, hogy visszaálljon a munkába. A gondolatai még mindig nem álltak vissza a rendesbe, de reméli, hogy hamarosan minden visszaáll a régi kerékvágásba.*
*Kurta-furcsa valóban a mozdulat, amellyel mindketten elejét veszik az első mozdulatnak, azaz az ölelésnek és helyette egy hűvösebb, távolságtartó formulával köszöntik egymást. Az egészen persze érződik Mik számára is a mesterkéltség, de amilyen zavarban találja magát, össze sem tudja szedni szétesett gondolatait.
Valójában fel sem fogja, hogy mit is hall, gépiesen válaszol. Gondolatai lépésekkel lemaradva követik az eseményeket, nehezére esik még csak Arja szemébe nézni is, emiatt ide-oda kapkodja a tekintetét és csak pillanatokra, lopva pillant fel a lány csillagtűzű szemeibe.
Annak nagyon örül a pultos fiú, hogy Arja jól van, szemmel láthatóan is így van. A visszakérdezés váratlan éri, de igyekszik összekapni magát.*
- Én is, igen. *Motyogja megvakarva a tarkóját.*
- A kovácsmester öklének nyoma már nem is látszik. *Vigyorog zavartan. Már tényleg szépen rendbejött az arca, egy-két kisebb heg emlékeztet már csak az ébenbőrű férfivel vívott ökölpárbajra.
A folytatás viszont teljesen szétzilálja éppen csak összeálló gondolatait. Hideg vízként érzi, hogy Arja Winről beszél, még a szája is elnyílik kissé meglepetésében.*
- Öhm... igen, kedves. *Formálják ajkai a szavakat, de valójában a fejében csak káosz van, a füleiben pedig mintha méhek zsongnának.
Aztán a lány hirtelen elköszön és mire a fogatként száguldó eseményeket utolérik gondolatai, már Arja jó pár lépcsővel lejjebb járhat.*
- "Együtt"? *Esik le neki a tantusz és mondja szinte hangtalan maga elé. Winnel persze együtt vannak, bár csak egy éjszakát töltöttek el és a parfümkalmár lánnyal sem találkozott azóta. Így hát fogalma sincs, hogy mi van közöttük pontosan. Persze nagyon szeretné látni és vele aludni, összebújni vele, de ez így elég gyors.
Mire észreveszi magát, talán Arja már le is ért, egy kisebb pofonnal tenné helyre magát, majd a lány után fordul.*
- Örülök, hogy visszatértél, hiányoztál! *Mondja ki az elsőt, ami az eszébe jut, majd megszeppenve saját magán elkerekednek szemei.*
- Hiányoztatok! Úgy értem, hiányoztatok. *Javítaná ki magát, de talán Arja már nem is hallja a lent gyakorlatozók zajától és inkább felszalad a lépcsőn, hogy visszaálljon a munkába. A gondolatai még mindig nem álltak vissza a rendesbe, de reméli, hogy hamarosan minden visszaáll a régi kerékvágásba.*
97. hozzászólás ezen a helyszínen: Pincearéna
Üzenet elküldve: 2021-02-02 20:31:16
Üzenet elküldve: 2021-02-02 20:31:16
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
// Mik //
*Mik látható zavarától Arja is kicsit megzavarodik, meg attól is, hogy a fiú első induló mozdulata szintén az ölelés. Igazán nem tudja, hogy most hogyan is viselkedjen, a csudába kívánja az egész szituációt, ahogy ott állnak zavartan topogva a lépcsőn. ~ Miért nem maradhatott minden a régiben? Miért lett minden olyan zavaros hirtelen?~ mérgelődik magában, de ahogy rájön, hogy ilyesmin mérgelődik, egészen kétségbeesik. ~Egészen olyan leszek, mint Pash még a végén!~ rémül meg. Ettől a gondolattól aztán szerencsére sikerül összeszednie magát, és végre Mikre kezd figyelni.
~Hm! Még csak meg sem kérdezi, hogy minek mentem a Kikötőbe!~ biggyeszti le a száját csalódottan az "Az jó! Az jó!" hallatán, egy kicsit várva még valamire, de egyéb nem érkezik Miktől. ~Hát jó! Nem is érdekli, hogy mi van velem!~ gondolja erre dacos sértődöttséggel, aminek az alján azért ott van egy jó adag szomorúság is. ~Csak hebeg-habog! Csak azért, mert véletlen összetalálkoztunk!~ zavarodik össze most már teljesen Mik viselkedésén. ~Hát én biztos nem erőltetem rá a társaságomat! Legyen csak Winnel!~ gondolja egyre mérgesebben.
~Eeyr szent nevére!~ kap észbe aztán rögtön. ~Féltékenykedem Mikre! Teljesen elment az eszem! Igazán elég ebből!!~*
- Jól vagyok, köszönöm. *szelídül végül a neheztelőn távolságtartónak indult válasz egy beletörődőn szomorú sóhajtássá.*
- És Te? *kérdez vissza udvariasan.*
- Megismerkedtem Winnel. Kedves lány. *böki ki hirtelen maga számára is meglepetésként.*
- Jó, hogy itt dolgozik a Kereskedőháznál. *mondja még.*
- Örülök, hogy együtt vagytok. *teszi próbára a fiút, igazából a csókolózásra utalva. ~Talán azóta nem is... butaság. Felesleges becsapni magam...~ fut át rajta.
Úgy dönt, minden erejével igyekszik nagyon, de nagyon összeszedett és kedves lenni. ~Véget kell vetnem ennek az egésznek! Nem szabad ezzel többet foglalkoznom!~ határozza el végleg magát.*
- Most mennem kell. *mosolyodik el kicsit merev mosollyal.*
- Majd még beszélünk. *néz szomorúan Mikre, megpróbálva elindulni lefelé.*
*Mik látható zavarától Arja is kicsit megzavarodik, meg attól is, hogy a fiú első induló mozdulata szintén az ölelés. Igazán nem tudja, hogy most hogyan is viselkedjen, a csudába kívánja az egész szituációt, ahogy ott állnak zavartan topogva a lépcsőn. ~ Miért nem maradhatott minden a régiben? Miért lett minden olyan zavaros hirtelen?~ mérgelődik magában, de ahogy rájön, hogy ilyesmin mérgelődik, egészen kétségbeesik. ~Egészen olyan leszek, mint Pash még a végén!~ rémül meg. Ettől a gondolattól aztán szerencsére sikerül összeszednie magát, és végre Mikre kezd figyelni.
~Hm! Még csak meg sem kérdezi, hogy minek mentem a Kikötőbe!~ biggyeszti le a száját csalódottan az "Az jó! Az jó!" hallatán, egy kicsit várva még valamire, de egyéb nem érkezik Miktől. ~Hát jó! Nem is érdekli, hogy mi van velem!~ gondolja erre dacos sértődöttséggel, aminek az alján azért ott van egy jó adag szomorúság is. ~Csak hebeg-habog! Csak azért, mert véletlen összetalálkoztunk!~ zavarodik össze most már teljesen Mik viselkedésén. ~Hát én biztos nem erőltetem rá a társaságomat! Legyen csak Winnel!~ gondolja egyre mérgesebben.
~Eeyr szent nevére!~ kap észbe aztán rögtön. ~Féltékenykedem Mikre! Teljesen elment az eszem! Igazán elég ebből!!~*
- Jól vagyok, köszönöm. *szelídül végül a neheztelőn távolságtartónak indult válasz egy beletörődőn szomorú sóhajtássá.*
- És Te? *kérdez vissza udvariasan.*
- Megismerkedtem Winnel. Kedves lány. *böki ki hirtelen maga számára is meglepetésként.*
- Jó, hogy itt dolgozik a Kereskedőháznál. *mondja még.*
- Örülök, hogy együtt vagytok. *teszi próbára a fiút, igazából a csókolózásra utalva. ~Talán azóta nem is... butaság. Felesleges becsapni magam...~ fut át rajta.
Úgy dönt, minden erejével igyekszik nagyon, de nagyon összeszedett és kedves lenni. ~Véget kell vetnem ennek az egésznek! Nem szabad ezzel többet foglalkoznom!~ határozza el végleg magát.*
- Most mennem kell. *mosolyodik el kicsit merev mosollyal.*
- Majd még beszélünk. *néz szomorúan Mikre, megpróbálva elindulni lefelé.*
96. hozzászólás ezen a helyszínen: Pincearéna
Üzenet elküldve: 2021-02-02 10:20:14
Üzenet elküldve: 2021-02-02 10:20:14
Rang: Játékos
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Arja//
*Odalent végez a pakolással és amúgy is mindent rendben talál. A gyakorlatozókat pedig nem szeretné a jelenlétével zavarni, így elindul felfelé, hogy visszaálljon a pultba. Talán Xavy még nem végzett az eltévedt gyermek gondozásával, így nem maradhat kiszolgáló nélkül a Kalmár.
Ahogy felfelé tart a lépcsőn és gondolataiba merül, hirtelen szembetalálja magát az éppen benyitó Arjával. Az arca ugyanúgy felderül, mint a lányé és talán látja is az ölelésre utaló jeleket, a megkezdett mozdulatot, ám amikor a vándor lány hirtelen visszafogja magát, meglepettségében és félúton letesz a megkezdett visszaölelés gondolatáról, ezért egy egészen furcsa mozdulatra futja csak belőle, amit nem lehet nem észrevenni.
Rendesen össze is zavarodik a helyzettől, lesüti a tekintetét, mint egy rossz gyerek, ha rosszaságon kapják, hevesen pislog és hogy ne legyen annyira suta a félbeszakított ölelésre tárt kar, inkább a lépcső két korlátjára fog zavarában.*
- Oh... hát... Arja, öhm... szia. Örülök, hogy... *Hebeg-habog, azt sem tudja, mit mondjon és ez eléggé lászik is rajta. Hirtelen melege lesz és egyben csalódott, hogy nem ölelhette meg a lányt.*
- Kikötőből? *Kérdez vissza, hogy időt nyerjen és összeszedhesse magát, de nem nagyon megy.*
- Azjó, azjó. *Dörmögi és egy láthatatlan foltot törölget a korláton. Eszébe sem jut, hogy a kikötő milyen veszélyes hely és hogy el akarná mondani, hogy egyedül nagyon bátor volt a lánytól, hogy elment oda.*
- A báró? *Újabb időnyerő kérdés, de a gondolatok valahogy nem akarnak összeállni a fejében.*
- Igen, igen... öhm... nemrég jöttünk meg. *Legalább ennyit képes kinyögni. Még mindig szeretné megölelni Arját, de ő láthatóan elzárkózik ettől.*
- És hogy vagy? *Kérdi megköszörülve a torkát zavartan pislogva fel a lány szemeibe.*
*Odalent végez a pakolással és amúgy is mindent rendben talál. A gyakorlatozókat pedig nem szeretné a jelenlétével zavarni, így elindul felfelé, hogy visszaálljon a pultba. Talán Xavy még nem végzett az eltévedt gyermek gondozásával, így nem maradhat kiszolgáló nélkül a Kalmár.
Ahogy felfelé tart a lépcsőn és gondolataiba merül, hirtelen szembetalálja magát az éppen benyitó Arjával. Az arca ugyanúgy felderül, mint a lányé és talán látja is az ölelésre utaló jeleket, a megkezdett mozdulatot, ám amikor a vándor lány hirtelen visszafogja magát, meglepettségében és félúton letesz a megkezdett visszaölelés gondolatáról, ezért egy egészen furcsa mozdulatra futja csak belőle, amit nem lehet nem észrevenni.
Rendesen össze is zavarodik a helyzettől, lesüti a tekintetét, mint egy rossz gyerek, ha rosszaságon kapják, hevesen pislog és hogy ne legyen annyira suta a félbeszakított ölelésre tárt kar, inkább a lépcső két korlátjára fog zavarában.*
- Oh... hát... Arja, öhm... szia. Örülök, hogy... *Hebeg-habog, azt sem tudja, mit mondjon és ez eléggé lászik is rajta. Hirtelen melege lesz és egyben csalódott, hogy nem ölelhette meg a lányt.*
- Kikötőből? *Kérdez vissza, hogy időt nyerjen és összeszedhesse magát, de nem nagyon megy.*
- Azjó, azjó. *Dörmögi és egy láthatatlan foltot törölget a korláton. Eszébe sem jut, hogy a kikötő milyen veszélyes hely és hogy el akarná mondani, hogy egyedül nagyon bátor volt a lánytól, hogy elment oda.*
- A báró? *Újabb időnyerő kérdés, de a gondolatok valahogy nem akarnak összeállni a fejében.*
- Igen, igen... öhm... nemrég jöttünk meg. *Legalább ennyit képes kinyögni. Még mindig szeretné megölelni Arját, de ő láthatóan elzárkózik ettől.*
- És hogy vagy? *Kérdi megköszörülve a torkát zavartan pislogva fel a lány szemeibe.*
95. hozzászólás ezen a helyszínen: Pincearéna
Üzenet elküldve: 2021-02-01 20:05:10
Üzenet elküldve: 2021-02-01 20:05:10
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
//Ez csak játék!//
*Kontroll ide vagy oda, ami nem megy, az nem megy. Nawanthiri az alkarvédői mögé bújva nyomul előre, de fogást nem talál az ellenfelén.*
~Ezt meg hogy...?~
*Valami tényleg nincsen a helyén ebben a mérkőzésben, kezdi is kapiskálni, hogy micsoda: Jenari sokkal fürgébb és sokkal ügyesebb, mint szerzetesünk bármelyik testvére, ők ugyanis egytől egyig óriások. A legjobbakkal Nawanthiri egy szinten volt, a lomhábbjai elől meg úgy tért ki, ahogy nem szégyellt. Hát most emberére akadt - szó szerint, és átvitt értelemben is.
A szoros védekezéssel annyit mindenesetre elér, hogy nem kap be újabb ütést, a rúgáshoz meg már szerencsére túl közel van. Jenari ettől függetlenül megtalálja a módját, hogy megtörje a rohamot. A szerzetes feje alá nem tud benyúlni (nem fér oda a karjaitól), de a vállánál meg a csípőjénél hátrébb tudja taszajtani egy lépéssel.
Mivel ettől Nawanthirinak baja nem esett, folytatja az előbbi taktikát, és továbbra is a belharcot keresi.A fejét meg a felsőtestét az alkarvédőkkel fedezve próbál minél közelebb kerülni a jégkék szemű lányhoz, és ha amaz ütne vagy rúgna, igyekszik elkapni a támadó végtagot. Ha pedig Jenari bejönne birkózni, a tömegével meg egy ölelés-gáncsolás kombinációval próbálja meg földre vinni.*
*Kontroll ide vagy oda, ami nem megy, az nem megy. Nawanthiri az alkarvédői mögé bújva nyomul előre, de fogást nem talál az ellenfelén.*
~Ezt meg hogy...?~
*Valami tényleg nincsen a helyén ebben a mérkőzésben, kezdi is kapiskálni, hogy micsoda: Jenari sokkal fürgébb és sokkal ügyesebb, mint szerzetesünk bármelyik testvére, ők ugyanis egytől egyig óriások. A legjobbakkal Nawanthiri egy szinten volt, a lomhábbjai elől meg úgy tért ki, ahogy nem szégyellt. Hát most emberére akadt - szó szerint, és átvitt értelemben is.
A szoros védekezéssel annyit mindenesetre elér, hogy nem kap be újabb ütést, a rúgáshoz meg már szerencsére túl közel van. Jenari ettől függetlenül megtalálja a módját, hogy megtörje a rohamot. A szerzetes feje alá nem tud benyúlni (nem fér oda a karjaitól), de a vállánál meg a csípőjénél hátrébb tudja taszajtani egy lépéssel.
Mivel ettől Nawanthirinak baja nem esett, folytatja az előbbi taktikát, és továbbra is a belharcot keresi.A fejét meg a felsőtestét az alkarvédőkkel fedezve próbál minél közelebb kerülni a jégkék szemű lányhoz, és ha amaz ütne vagy rúgna, igyekszik elkapni a támadó végtagot. Ha pedig Jenari bejönne birkózni, a tömegével meg egy ölelés-gáncsolás kombinációval próbálja meg földre vinni.*
94. hozzászólás ezen a helyszínen: Pincearéna
Üzenet elküldve: 2021-01-31 11:09:10
Üzenet elküldve: 2021-01-31 11:09:10
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 348
OOC üzenetek: 27
Játékstílus: Vakmerő
// Mik, Gyakorlás //
*Aztán beleun az egyedüllétbe, meg az Aztyantól hallottakon való gondolkodásba. Nyújtózkodik egy nagyot, aztán kisétál az erkélyre, és onnan bámészkodik egy ideig, előre hajolva. Éppen valakik érkeznek az istállóhoz, bevezetve a lovaikat. Visszasétál az apró, barátságos szobába. Úgy dönt, átöltözik, és lemegy gyakorolni odalent a pincében.
Átcseréli a gyolcsingét, magára igazítja a kaftánját, az övcsatjával, oda se nézve, gyorsan összefogja, és felrántja a csizmácskáit.
Az ágyon ülve rendbe teszi a haját. Átfésüli, néhány copfot fürge ujjmozdulatokkal újra fon, majd türelmetlen mozdulattal hátradobja őket.
Aztán elindul lefelé.
Odalenn a szokásos látvány fogadja, bár Xavyt nem látja épp sehol. A kiterített birkabőrök és szőrmék, a kinti hideg, a parázsló fa, a lámpaolaj, a sülő húsok és a frissen sült ételek, a sör és a kitöltött bor, a betérő lanawiniek szaga és illata összekeveredik a levegőben, amiben összetéveszthetetlenül ott úszik az ördögvigyor édeskés dióillata. Mindez együtt a Kalmár egyedi és megismételhetetlen, ismerős szaga Arja számára. Jó beleszimatolni.
Leérve továbbfordul, a pincearénába. Lelkiismeretesen ki akarja pipálni a napi gyakorlását, ahogy megígérte Malleónak.
Egészen váratlanul éri az, hogy a lépcsőn hirtelen szembetalálja magát Mikkel.
Az első reakciója, azonnal, a kitörő öröm.*
- Mik!! *ugorna szinte alig visszafogható, mélyről induló mozdulattal a fiú nyakába, legszívesebben azonnal elkezdve mesélni neki mindent, ami vele történt a Kikötőben, a Patkányoktól kezdve a tanuláson keresztül a Velaszkorráig, meg a Grarillal való talákozásig, de aztán persze azonnal, alig minimális késéssel érkezik az össze többi dolog ténye figyelmeztető megálljként az elméjébe. A csókolózás képe, meg a Winnel nemrég történt kedves beszélgetés és séta át a Kereskedőházba.
Így Arja első, letagadhatatlanul feltörő őszinte öröme egy fegyelmezett-kedves, udvarias örömmé erőszakolódik vissza, a mozdulat pedig még épp idejében megáll, azelőtt, mielőtt teljes bizonyossággal felismerhetően elindulna. A kalandor lány szemében felfénylő csillogást pedig néhány pillanat alatt eltakarja egy távolságtartó, halvány fátyol.*
- Nemrég jöttem meg a Kikötőből. *mondja hát az első reakció után Miknek, már összeszedve magát, kedvesen, illő távolságot tartva.*
- Aztyan mondta, hogy Thargarodba kísérted a bárót. *teszi még hozzá igazán fegyelmezett, őszintén kedvesnek ható mosollyal.*
*Aztán beleun az egyedüllétbe, meg az Aztyantól hallottakon való gondolkodásba. Nyújtózkodik egy nagyot, aztán kisétál az erkélyre, és onnan bámészkodik egy ideig, előre hajolva. Éppen valakik érkeznek az istállóhoz, bevezetve a lovaikat. Visszasétál az apró, barátságos szobába. Úgy dönt, átöltözik, és lemegy gyakorolni odalent a pincében.
Átcseréli a gyolcsingét, magára igazítja a kaftánját, az övcsatjával, oda se nézve, gyorsan összefogja, és felrántja a csizmácskáit.
Az ágyon ülve rendbe teszi a haját. Átfésüli, néhány copfot fürge ujjmozdulatokkal újra fon, majd türelmetlen mozdulattal hátradobja őket.
Aztán elindul lefelé.
Odalenn a szokásos látvány fogadja, bár Xavyt nem látja épp sehol. A kiterített birkabőrök és szőrmék, a kinti hideg, a parázsló fa, a lámpaolaj, a sülő húsok és a frissen sült ételek, a sör és a kitöltött bor, a betérő lanawiniek szaga és illata összekeveredik a levegőben, amiben összetéveszthetetlenül ott úszik az ördögvigyor édeskés dióillata. Mindez együtt a Kalmár egyedi és megismételhetetlen, ismerős szaga Arja számára. Jó beleszimatolni.
Leérve továbbfordul, a pincearénába. Lelkiismeretesen ki akarja pipálni a napi gyakorlását, ahogy megígérte Malleónak.
Egészen váratlanul éri az, hogy a lépcsőn hirtelen szembetalálja magát Mikkel.
Az első reakciója, azonnal, a kitörő öröm.*
- Mik!! *ugorna szinte alig visszafogható, mélyről induló mozdulattal a fiú nyakába, legszívesebben azonnal elkezdve mesélni neki mindent, ami vele történt a Kikötőben, a Patkányoktól kezdve a tanuláson keresztül a Velaszkorráig, meg a Grarillal való talákozásig, de aztán persze azonnal, alig minimális késéssel érkezik az össze többi dolog ténye figyelmeztető megálljként az elméjébe. A csókolózás képe, meg a Winnel nemrég történt kedves beszélgetés és séta át a Kereskedőházba.
Így Arja első, letagadhatatlanul feltörő őszinte öröme egy fegyelmezett-kedves, udvarias örömmé erőszakolódik vissza, a mozdulat pedig még épp idejében megáll, azelőtt, mielőtt teljes bizonyossággal felismerhetően elindulna. A kalandor lány szemében felfénylő csillogást pedig néhány pillanat alatt eltakarja egy távolságtartó, halvány fátyol.*
- Nemrég jöttem meg a Kikötőből. *mondja hát az első reakció után Miknek, már összeszedve magát, kedvesen, illő távolságot tartva.*
- Aztyan mondta, hogy Thargarodba kísérted a bárót. *teszi még hozzá igazán fegyelmezett, őszintén kedvesnek ható mosollyal.*
93. hozzászólás ezen a helyszínen: Pincearéna
Üzenet elküldve: 2021-01-30 12:05:56
Üzenet elküldve: 2021-01-30 12:05:56
Rang: Játékos
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 358
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
*A pincearénába lépve talán már hallja a lenti hangokat. A szőnyegen surlódó léptek hangját, tompa puffanásokat, így lelkesen szedi a lépcsőket lefelé, de csalódnia kell. Vagyis csak abban, hogy se Arja, se Win nincsenek lent. Mások gyakorolnak, de legalább valakik már kihasználják a Pincearéna előnyeit.
Megáll a lépcső alatt és pár pillanatig nézi a gyakorlókat, nem szólal meg, nem lép előre, legfeljebb csak egy kis rendet tesz. A bőrköténye rajta van, így talán nem gondolják kívülállónak és elég otthonosan mozog odalent.
Mivel egyik lányt sem találta idelent, így nem is időzik sokáig. Gyorsan rendet tesz és már indul is felfelé, nem szeretné zavarni a lent gyakorlókat.*
Megáll a lépcső alatt és pár pillanatig nézi a gyakorlókat, nem szólal meg, nem lép előre, legfeljebb csak egy kis rendet tesz. A bőrköténye rajta van, így talán nem gondolják kívülállónak és elég otthonosan mozog odalent.
Mivel egyik lányt sem találta idelent, így nem is időzik sokáig. Gyorsan rendet tesz és már indul is felfelé, nem szeretné zavarni a lent gyakorlókat.*
92. hozzászólás ezen a helyszínen: Pincearéna
Üzenet elküldve: 2021-01-27 22:22:38
Üzenet elküldve: 2021-01-27 22:22:38
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Ez csak játék!//
*Gaerraloshoz hasonlóan Jenari maga is több esélyt szavaz meg Nawanthirinek. Érzi a kettejük közötti éles különbséget. Látja, hogy a szerzetes sokkal nagyobb kontrollal rendelkezik elméje, és teste felett. Sőt, valami azt sejteti vele, hogy Nawanthiri lépésekkel előtte jár, míg ő csak addig lát, hogy a következő támadást kivédje, vagy a sebezhető pontot megtámadja.
A találat maga meglepi, az nem, hogy elvéti. Nyilván ebben csak saját hibája játszik szerepet, hanem a másik gyors reakciója is. Csont a csontnak csattan, és a fájdalom végigszalad karjában. Nawanthiri hátrálni kezd, hogy sebezhető pillanatában Jenari kemény ökle ne érje utol, ami éles helyzetben feltehetően megtörténne, ezúttal viszont a Krultos lány hagy időt a másiknak. Nem sokat, éppen csak annyit, hogy legyen esélye védeni magát, ami igen hamar meg is történik.
Már éppen készülne egy célzott rúgásra, de partnere előbb cselekszik, és más vizekre kívánja terelni a harcot, ami nem kifejezetten van Jenari ínyére. Egy halk morranás hagyja el torkát, ahogy a másik ölelő szorításra kíván váltani. Mivel csekély tudása miatt számára jelentős hátrányt jelent ha korlátozzák mozgásában, nem beszélve a frusztráltságról, ezért leginkább ezt kívánja elkerülni és ha lehet kitérni a lány elől oldalra mozdulva. Az elkerülést viszont támadással vegyíti, amolyan dupla vagy semmi elven. Ezúttal nem ütni készül, sokkal inkább lökni vagy tolni, leginkább úgy, hogy kivételesen bal kezével a lány feje alá kíván nyúlni és nemes egyszerűséggel hátrébb taszítani. A kockázatos része az, hogy oldalról erre a mozdulatra igyekszik rásegíteni úgy, hogy másik karjával derék tájékon ellen tartson, így Nawanthiri súlypontjával próbálva megnyerni magának a baráti küzdelmet. Ha nem jár sikerrel, akkor feltehetően túlzottan védtelenné válik, és egy apró hiba a földre kerülését eredményezi, és megérzései azt súgják, hogy ez lesz a gyakorlóharc végkimenetele. például ebben a helyzetben ha karját nem rántja el elég hamar, akkor partnere egy csavarással könnyű szerrel térdre kényszrítheti.*
A hozzászólás írója (Jenari Krultos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.27 22:25:02
*Gaerraloshoz hasonlóan Jenari maga is több esélyt szavaz meg Nawanthirinek. Érzi a kettejük közötti éles különbséget. Látja, hogy a szerzetes sokkal nagyobb kontrollal rendelkezik elméje, és teste felett. Sőt, valami azt sejteti vele, hogy Nawanthiri lépésekkel előtte jár, míg ő csak addig lát, hogy a következő támadást kivédje, vagy a sebezhető pontot megtámadja.
A találat maga meglepi, az nem, hogy elvéti. Nyilván ebben csak saját hibája játszik szerepet, hanem a másik gyors reakciója is. Csont a csontnak csattan, és a fájdalom végigszalad karjában. Nawanthiri hátrálni kezd, hogy sebezhető pillanatában Jenari kemény ökle ne érje utol, ami éles helyzetben feltehetően megtörténne, ezúttal viszont a Krultos lány hagy időt a másiknak. Nem sokat, éppen csak annyit, hogy legyen esélye védeni magát, ami igen hamar meg is történik.
Már éppen készülne egy célzott rúgásra, de partnere előbb cselekszik, és más vizekre kívánja terelni a harcot, ami nem kifejezetten van Jenari ínyére. Egy halk morranás hagyja el torkát, ahogy a másik ölelő szorításra kíván váltani. Mivel csekély tudása miatt számára jelentős hátrányt jelent ha korlátozzák mozgásában, nem beszélve a frusztráltságról, ezért leginkább ezt kívánja elkerülni és ha lehet kitérni a lány elől oldalra mozdulva. Az elkerülést viszont támadással vegyíti, amolyan dupla vagy semmi elven. Ezúttal nem ütni készül, sokkal inkább lökni vagy tolni, leginkább úgy, hogy kivételesen bal kezével a lány feje alá kíván nyúlni és nemes egyszerűséggel hátrébb taszítani. A kockázatos része az, hogy oldalról erre a mozdulatra igyekszik rásegíteni úgy, hogy másik karjával derék tájékon ellen tartson, így Nawanthiri súlypontjával próbálva megnyerni magának a baráti küzdelmet. Ha nem jár sikerrel, akkor feltehetően túlzottan védtelenné válik, és egy apró hiba a földre kerülését eredményezi, és megérzései azt súgják, hogy ez lesz a gyakorlóharc végkimenetele. például ebben a helyzetben ha karját nem rántja el elég hamar, akkor partnere egy csavarással könnyű szerrel térdre kényszrítheti.*
A hozzászólás írója (Jenari Krultos) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.27 22:25:02
91. hozzászólás ezen a helyszínen: Pincearéna
Üzenet elküldve: 2021-01-27 21:45:37
Üzenet elküldve: 2021-01-27 21:45:37
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 328
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 328
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Ez csak játék!//
*A földön ülve figyelmesen nézi Jenarit és Nawanthirit. Míg neki egy lassabb, kevésbé agresszív gyakorlat jutott, azt valahogy gyanította, hogy Jenarinak nem lenne türelme egy hasonlóhoz, így marad a szabadfogású birkózás, illetve ökölharc.
Mindketten szabályos harcállást vesznek fel, bár Jenarin azért meglátszik, hogy a pipa tartalma hatással van rá. Részben emiatt, részben pedig korábbi megérzése miatt Gaerralos úgy érzi, Nawanthiri az esélyesebb kettőjük közül.
Viszonylagos bizonyossága egészen addig tart, amíg el nem kezdődik a tényleges birkózás. Elismerő mosoly kúszik az arcára, ahogy Jenari már az első ütéssel meglepi ellenfelét.*
~Úgy tűnik, őt sem kell félteni.~
*A lány harcmodorából próbálja megítélni, hogy hol is tanulhatta. Nem tűnik igazán kontrolláltnak és szabályosnak, ám egyértelműen tudja, hogy mit csinál.*
~Nem hiszem, hogy volt mestere, aki tanította...~
*Azt tartaná valószínűbbnek, hogy Jenari a gyakorlat útján jutott el hasonló szintre, mint Nawanthiri. Most, hogy jobban odafigyel, jobban látszik is a kettejük közti különbség.
Míg Nawanthiri hárít, és igyekszik lefogni ellenfelét, addig Jenari inkább kitér a csapások elől, és gyors támadásokat próbál bevinni.*
~Jenari kevésbé céltudatos. Nawanthiri el fogja kapni, mielőtt még elég ütést vinne be, hogy számítson is.~
*Más okból bár, de még mindig arra számít, hogy a szerzetesforma nő fogja elvinni ezt a gyakorlatot, hacsak Jenari nem vált stratégiát.*
*A földön ülve figyelmesen nézi Jenarit és Nawanthirit. Míg neki egy lassabb, kevésbé agresszív gyakorlat jutott, azt valahogy gyanította, hogy Jenarinak nem lenne türelme egy hasonlóhoz, így marad a szabadfogású birkózás, illetve ökölharc.
Mindketten szabályos harcállást vesznek fel, bár Jenarin azért meglátszik, hogy a pipa tartalma hatással van rá. Részben emiatt, részben pedig korábbi megérzése miatt Gaerralos úgy érzi, Nawanthiri az esélyesebb kettőjük közül.
Viszonylagos bizonyossága egészen addig tart, amíg el nem kezdődik a tényleges birkózás. Elismerő mosoly kúszik az arcára, ahogy Jenari már az első ütéssel meglepi ellenfelét.*
~Úgy tűnik, őt sem kell félteni.~
*A lány harcmodorából próbálja megítélni, hogy hol is tanulhatta. Nem tűnik igazán kontrolláltnak és szabályosnak, ám egyértelműen tudja, hogy mit csinál.*
~Nem hiszem, hogy volt mestere, aki tanította...~
*Azt tartaná valószínűbbnek, hogy Jenari a gyakorlat útján jutott el hasonló szintre, mint Nawanthiri. Most, hogy jobban odafigyel, jobban látszik is a kettejük közti különbség.
Míg Nawanthiri hárít, és igyekszik lefogni ellenfelét, addig Jenari inkább kitér a csapások elől, és gyors támadásokat próbál bevinni.*
~Jenari kevésbé céltudatos. Nawanthiri el fogja kapni, mielőtt még elég ütést vinne be, hogy számítson is.~
*Más okból bár, de még mindig arra számít, hogy a szerzetesforma nő fogja elvinni ezt a gyakorlatot, hacsak Jenari nem vált stratégiát.*
90. hozzászólás ezen a helyszínen: Pincearéna
Üzenet elküldve: 2021-01-27 14:18:06
Üzenet elküldve: 2021-01-27 14:18:06
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
//Ez csak játék!//
*A rúgást látszólag elindítja időben, Jenarinak mégis sikerül elhúzni előle a lábát, és közben a jobbja is visszatér az eredeti helyzetébe. Nawanthirinak kezd olyan érzése lenni, hogy itt valami nagyon nincs rendben, de nem sok ideje marad azon meditálni, mégis micsoda. Az a lába, amivel az előbb rúgott, éppen földet ér, amikor az ellenfele keze megint villan egyet. A szerzetesnek annyi ideje marad, hogy a torkát megvédje az ütéstől, de Jenari ökle így is betalál az állába.
A világ egy pillanatra megfordul körülötte, és a fejét az alkarvédői mögé rejtve gyorsan hátrál is vagy három lépést, nehogy az ellenfele még ott helyben megsorozza. Az állán hamarosan egy bordó véraláfutás keletkezik.*
~Ez így nem fog menni...~
*Fut át az agyán, mikor végül megveti a lábát. A kezeit fent hagyja, és be is bújik mögéjük, hogy Jenari ne férjen hozzá a fejéhez meg a felsőtestéhez. Mivel az alkarvédőibe nem érné meg beleütni, Nawanthiri arra számít, hogy innentől legfeljebb a lábát érheti támadás. Határozott léptekkel megindul előre, azzal a szándékkal, hogy birkózásba fullasztja a küzdelmet. Ha Jenari kézzel vagy lábbal támad, megpróbálja elkapni, mielőtt az eltalálná. Ha pedig a jégkék szemű lány belemegy a belharcba, megpróbálja medvemódra átölelni, aztán a lábával kigáncsolni.*
*A rúgást látszólag elindítja időben, Jenarinak mégis sikerül elhúzni előle a lábát, és közben a jobbja is visszatér az eredeti helyzetébe. Nawanthirinak kezd olyan érzése lenni, hogy itt valami nagyon nincs rendben, de nem sok ideje marad azon meditálni, mégis micsoda. Az a lába, amivel az előbb rúgott, éppen földet ér, amikor az ellenfele keze megint villan egyet. A szerzetesnek annyi ideje marad, hogy a torkát megvédje az ütéstől, de Jenari ökle így is betalál az állába.
A világ egy pillanatra megfordul körülötte, és a fejét az alkarvédői mögé rejtve gyorsan hátrál is vagy három lépést, nehogy az ellenfele még ott helyben megsorozza. Az állán hamarosan egy bordó véraláfutás keletkezik.*
~Ez így nem fog menni...~
*Fut át az agyán, mikor végül megveti a lábát. A kezeit fent hagyja, és be is bújik mögéjük, hogy Jenari ne férjen hozzá a fejéhez meg a felsőtestéhez. Mivel az alkarvédőibe nem érné meg beleütni, Nawanthiri arra számít, hogy innentől legfeljebb a lábát érheti támadás. Határozott léptekkel megindul előre, azzal a szándékkal, hogy birkózásba fullasztja a küzdelmet. Ha Jenari kézzel vagy lábbal támad, megpróbálja elkapni, mielőtt az eltalálná. Ha pedig a jégkék szemű lány belemegy a belharcba, megpróbálja medvemódra átölelni, aztán a lábával kigáncsolni.*
89. hozzászólás ezen a helyszínen: Pincearéna
Üzenet elküldve: 2021-01-27 01:27:37
Üzenet elküldve: 2021-01-27 01:27:37
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Ez csak játék!//
*Jenari számított rá, hogy támadását kivédik, így ez számára nem jár meglepetéssel, az már inkább, hogy ez a kivédés nem múlt igazán sokon. Harc közben viszont nincs ideje, és emiatt alkalma, hogy elbízza magát, és egyébként is jobban leköti valamiféle stratégia felépítése, mint apró sikerek elkönyvelése.
Gondolatai ugyan kissé zavarosak, hogy teljesen a tőle elvárható szinten teljesítsen, ennek ellenére őt is meglepi, hogy mennyire gyorsan át tud szellemülni, ha valaki megveréséről van szó. Feltehetően az évek és a rutin állhatnak emögött.
Mivel rúgás érkezik felé, ezért kénytelen gyorsan változtatni helyzetén. A megcélzott lábát fürgén, de csak még éppen időben sikerül a rúgás célkeresztjéből kivonnia, ezt pedig a legideálisabb alkalomnak találja, hogy megkíséreljen egy viszonttámadást. Jenari ebből a távolságból, és a kicsit felé hajló Nawanthiriből előnyösnek véli a helyzetét, és jelenlegi állapotához képest viszonylagos gyorsasággal próbálkozik meg ismételten egy jobb karos ütéssel a lány mellkasa felőli oldalról érkezve, és a nyakát célozva meg vele.
Ez a pár mozdulatsor is már egészen felpezsdítette vérét, arcán a mosoly is őszintébbé válik közben, láthatóan lazábbá is, nem az Ördögvigyor által okozott kényszerré. Mindig örül, hogyha megfelelő ellenféllel hozza össze a sors, Nawanthiri pedig már bizonyította tisztelettudását, és most harci ismereteit is. Emellett Jenariban feltámad az önbizalom, amit apja távozása annyira lerombolt, hiszen még távolról sem nyert, de eddig nem teljesített rosszul, és ezzel úgy érzi van létjogosultsága a világban annak ellenére is, hogy tulajdon szülője nem vágyik a jelenlétére.*
*Jenari számított rá, hogy támadását kivédik, így ez számára nem jár meglepetéssel, az már inkább, hogy ez a kivédés nem múlt igazán sokon. Harc közben viszont nincs ideje, és emiatt alkalma, hogy elbízza magát, és egyébként is jobban leköti valamiféle stratégia felépítése, mint apró sikerek elkönyvelése.
Gondolatai ugyan kissé zavarosak, hogy teljesen a tőle elvárható szinten teljesítsen, ennek ellenére őt is meglepi, hogy mennyire gyorsan át tud szellemülni, ha valaki megveréséről van szó. Feltehetően az évek és a rutin állhatnak emögött.
Mivel rúgás érkezik felé, ezért kénytelen gyorsan változtatni helyzetén. A megcélzott lábát fürgén, de csak még éppen időben sikerül a rúgás célkeresztjéből kivonnia, ezt pedig a legideálisabb alkalomnak találja, hogy megkíséreljen egy viszonttámadást. Jenari ebből a távolságból, és a kicsit felé hajló Nawanthiriből előnyösnek véli a helyzetét, és jelenlegi állapotához képest viszonylagos gyorsasággal próbálkozik meg ismételten egy jobb karos ütéssel a lány mellkasa felőli oldalról érkezve, és a nyakát célozva meg vele.
Ez a pár mozdulatsor is már egészen felpezsdítette vérét, arcán a mosoly is őszintébbé válik közben, láthatóan lazábbá is, nem az Ördögvigyor által okozott kényszerré. Mindig örül, hogyha megfelelő ellenféllel hozza össze a sors, Nawanthiri pedig már bizonyította tisztelettudását, és most harci ismereteit is. Emellett Jenariban feltámad az önbizalom, amit apja távozása annyira lerombolt, hiszen még távolról sem nyert, de eddig nem teljesített rosszul, és ezzel úgy érzi van létjogosultsága a világban annak ellenére is, hogy tulajdon szülője nem vágyik a jelenlétére.*
88. hozzászólás ezen a helyszínen: Pincearéna
Üzenet elküldve: 2021-01-25 17:49:39
Üzenet elküldve: 2021-01-25 17:49:39
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
//Ez csak játék!//
- Hát csak ha mindketten földre kerülünk. Ha valamelyikünk állva marad, akkor nyert. *feleli, miközben az egyik alkarvédőjébe csattintja a szeget. Ugyanolyan udvarias marad, mint a veteránnal volt. Lehet, hogy nem vette észre a csipkelődést?
Akárhogyan is, a harc nagyon óvatosan kezdődik. Pillanatokig csak nézik egymást, van-e könnyen támadható rés valahol. Végül aztán Jenari elindít egy jobb egyenest, amit Nawanthirinek éppen, hogy sikerül a baljával félreütni.*
~Neked aztán mindegy mit szívsz!~
*Villan át az agyán, és talán a szemén is látszik a meglepődés. Ettől független igyekszik azért megfelelő választ adni: még összeér az alkarjuk a hárításban, amikor előrelendül, és a jobb sípcsontjával megpróbálja Jenarit combon rúgni. Az elöl lévő lábra céloz. A fejét igyekszik védeni közben, és akár sikerül, akár nem, a rúgás után igyekszik visszalépni az eredeti küzdőállásba.*
- Hát csak ha mindketten földre kerülünk. Ha valamelyikünk állva marad, akkor nyert. *feleli, miközben az egyik alkarvédőjébe csattintja a szeget. Ugyanolyan udvarias marad, mint a veteránnal volt. Lehet, hogy nem vette észre a csipkelődést?
Akárhogyan is, a harc nagyon óvatosan kezdődik. Pillanatokig csak nézik egymást, van-e könnyen támadható rés valahol. Végül aztán Jenari elindít egy jobb egyenest, amit Nawanthirinek éppen, hogy sikerül a baljával félreütni.*
~Neked aztán mindegy mit szívsz!~
*Villan át az agyán, és talán a szemén is látszik a meglepődés. Ettől független igyekszik azért megfelelő választ adni: még összeér az alkarjuk a hárításban, amikor előrelendül, és a jobb sípcsontjával megpróbálja Jenarit combon rúgni. Az elöl lévő lábra céloz. A fejét igyekszik védeni közben, és akár sikerül, akár nem, a rúgás után igyekszik visszalépni az eredeti küzdőállásba.*
87. hozzászólás ezen a helyszínen: Pincearéna
Üzenet elküldve: 2021-01-24 21:08:17
Üzenet elküldve: 2021-01-24 21:08:17
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Ez csak játék!//
*Jenari elfojt egy ásítást, amíg Nawanthiri az alkarvédőjével bíbelődik.*
- Jobban preferálnám, ha a földre jutásig menne, de igazából mindegy. Ha szeretnéd, akkor szívesen elnáspángolom a fenekedet feladásig.
*Jenari ördögvigyortól kába mosolya még inkább kiszélesedik, ahogy pimaszkodik ellenfelével, természetesen játékos módon teszi mindezt. Jenari elég nyers tud lenni, meg persze durva is, de általában az alapvető tiszteletet mindenkinek megadja, akkor is ha éles nyelvét szívesen köszörüli másokon. Valamivel szórakoztatnia kell magát.
Beljebb lép a teremben, és majdnem ugyanazt az alapállást veszi fel, mint Nawanthiri. A lány kinyújtott karjára kissé értetlenül, kérdőn néz, végül rájön, hogy mit akar tőle a másik és kissé sután teljesíti annak kérését, és ezzel elindul.
Elsőként tesz egy lépést hátra, egy pillanatig elcsendesül, és arca is valamivel komolyabbá válik. Látszik rajta, hogy gondolkodik, és elemez, próbálja felmérni a másikat, viszont résen is lenni annyira, hogy védeni tudja magát, ha kell. Végül ő teszi meg az első lépést, és egy egyszerű jobbossal indít Nawa arca felé, aki Jenari elképzelései szerint ezt ki fogja védeni, de nem is egy ütéssel akar bármit is megnyerni. Persze nem csak azt figyeli, hogy ütése mennyire sikeres, és esetleg hogy védekezzen, hanem adott esetben azt is, hogy mikor és hogy van alkalma ismét megpróbálkozni egy támadással.*
*Jenari elfojt egy ásítást, amíg Nawanthiri az alkarvédőjével bíbelődik.*
- Jobban preferálnám, ha a földre jutásig menne, de igazából mindegy. Ha szeretnéd, akkor szívesen elnáspángolom a fenekedet feladásig.
*Jenari ördögvigyortól kába mosolya még inkább kiszélesedik, ahogy pimaszkodik ellenfelével, természetesen játékos módon teszi mindezt. Jenari elég nyers tud lenni, meg persze durva is, de általában az alapvető tiszteletet mindenkinek megadja, akkor is ha éles nyelvét szívesen köszörüli másokon. Valamivel szórakoztatnia kell magát.
Beljebb lép a teremben, és majdnem ugyanazt az alapállást veszi fel, mint Nawanthiri. A lány kinyújtott karjára kissé értetlenül, kérdőn néz, végül rájön, hogy mit akar tőle a másik és kissé sután teljesíti annak kérését, és ezzel elindul.
Elsőként tesz egy lépést hátra, egy pillanatig elcsendesül, és arca is valamivel komolyabbá válik. Látszik rajta, hogy gondolkodik, és elemez, próbálja felmérni a másikat, viszont résen is lenni annyira, hogy védeni tudja magát, ha kell. Végül ő teszi meg az első lépést, és egy egyszerű jobbossal indít Nawa arca felé, aki Jenari elképzelései szerint ezt ki fogja védeni, de nem is egy ütéssel akar bármit is megnyerni. Persze nem csak azt figyeli, hogy ütése mennyire sikeres, és esetleg hogy védekezzen, hanem adott esetben azt is, hogy mikor és hogy van alkalma ismét megpróbálkozni egy támadással.*
86. hozzászólás ezen a helyszínen: Pincearéna
Üzenet elküldve: 2021-01-21 09:12:13
Üzenet elküldve: 2021-01-21 09:12:13
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
//Ez csak játék!//
*Úgy belemerül a gyakorlat magyarázásába, hogy eltart egy hosszú pillanatig, mire rájön, min nevet Jenari annyira. Az addigi mosolyába bizonytalanság, és egy kevés aggodalom is vegyül, de ezek a játékkal hamar feloldódnak.
Gaerralos egy idő után felismeri, hogy ellenfele nem használja ki a fölényét, és nyerés helyett csak játszik. A lány ebből annyit érzékel, hogy az utolsó támadásának a veterán határozottabban tart ellen. Ez nem az addigi próbálgatós-kísérletezős ellenállás, hanem tudatosnak érződik, amiből Nawanthiri már rájön, hogy ideje befejezni a mókát. Így is történik.*
- Dehogy gond! Veszek alkarvédőt! *bólint rá nagy lelkesen Jenari ajánlatára* Ha mind a ketten földre kerülünk, földharcozzunk feladásig? *ezt már a vasai felcsatolása közben kérdezi. Bármilyen választ elfogad, csak kíváncsi a lány elképzeléseire.
Amikor elkészül, beljebb invitálja Jenarit a terem közepe felé, mert érzése szerint ehhez a harchoz több hely fog kelleni, mint az előzőhöz. Laza küzdőállást vesz fel: félig nyitott kezeit felpakolja kulcscsont-magasságba, lelógatva a könyökeit. A nyakát behúzza kicsit, hogy valamennyire fedezze az arcát. Bal láb elöl, térdek rogyasztva. Egyik kezét odanyújtja az ellenfelének, hogy bele tudjon pacsizni, és ezzel a küzdelem el is indul.*
*Úgy belemerül a gyakorlat magyarázásába, hogy eltart egy hosszú pillanatig, mire rájön, min nevet Jenari annyira. Az addigi mosolyába bizonytalanság, és egy kevés aggodalom is vegyül, de ezek a játékkal hamar feloldódnak.
Gaerralos egy idő után felismeri, hogy ellenfele nem használja ki a fölényét, és nyerés helyett csak játszik. A lány ebből annyit érzékel, hogy az utolsó támadásának a veterán határozottabban tart ellen. Ez nem az addigi próbálgatós-kísérletezős ellenállás, hanem tudatosnak érződik, amiből Nawanthiri már rájön, hogy ideje befejezni a mókát. Így is történik.*
- Dehogy gond! Veszek alkarvédőt! *bólint rá nagy lelkesen Jenari ajánlatára* Ha mind a ketten földre kerülünk, földharcozzunk feladásig? *ezt már a vasai felcsatolása közben kérdezi. Bármilyen választ elfogad, csak kíváncsi a lány elképzeléseire.
Amikor elkészül, beljebb invitálja Jenarit a terem közepe felé, mert érzése szerint ehhez a harchoz több hely fog kelleni, mint az előzőhöz. Laza küzdőállást vesz fel: félig nyitott kezeit felpakolja kulcscsont-magasságba, lelógatva a könyökeit. A nyakát behúzza kicsit, hogy valamennyire fedezze az arcát. Bal láb elöl, térdek rogyasztva. Egyik kezét odanyújtja az ellenfelének, hogy bele tudjon pacsizni, és ezzel a küzdelem el is indul.*
85. hozzászólás ezen a helyszínen: Pincearéna
Üzenet elküldve: 2021-01-20 21:39:56
Üzenet elküldve: 2021-01-20 21:39:56
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 328
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 328
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Ez csak játék!//
*Jenari nevetése hallatán röviden a lányra pillant, és mintha a száraz mosoly mögött egy pillanatra megcsillanna valami joviálisabb érzelem is, ám mikor rövidesen visszanéz a vele szemben álló nőre, arckifejezése ismét komoly. Nem kerüli el a figyelmét, ahogy amaz hozzá alkalmazkodva vívóállást vesz fel, és abból, amit egy gyors pillantással meg tud állapítani, nem követi el azokat a hibákat, amikbe az újoncok gyakran beleesnek.
Még azt is megkockáztatja, hogy Nawanthiri valamiféle formális kiképzésen is átesett.*
~Zsoldos? Vagy valamiféle szerzetes?~
*Hallott már szerzetesrendekről, amik Wegtoren közelében helyezkednek el. Ruházata, fegyverzete alapján valószínűbbnek tűnik, hogy ezek egyikének lehet, vagy lehetett tagja a nő. Legalábbis ha az alkarvédőn és fent leadott tőrön kívül van bármiféle fegyverzete, akkor azt nem hozta magával a fogadóba.
Ahogy amaz szakértő kezekkel megtalálja azokat a pontokat a testén, melyekkel ki tudja billenteni őt az egyensúlyából, ő csak félig figyel a gyakorlatra, és közben igyekszik előhúzni az emlékezetéből azt a keveset, amit tud ezekről a szerzetesrendekről.*
~Pusztakezes harcművészet, meglepő ügyesség és erő...~
*Nehéz feladat, ugyanis sosem igazán foglalkoztatta őt a téma, amikor még a hegységtől Nyugatra élt. Így inkább visszafordítja a figyelmét Nawanthiri gyakorlatára, ami a saját meglepetésére még nem ért véget. Ellenfele sosem támad elég sokáig, hogy ténylegesen kibillentse az egyensúlyából, hanem mindig engedi visszanyerni a stabil lábtartást.
Egy gyors pillantás a nő szemébe igazolja korábbi elméletét, miszerint a nő ilyesmi egyensúlyra és finom erőre támaszkodó gyakorlatokban nem c,sak azért ennyire jártas, mert délutánonként ezzel üti el az időt.*
~Érdekes egy ember, az biztos.~
*Gondolja magában, majd, látván, hogy nem igazán halad a gyakorlat sehova annak ellenére sem, hogy amaz bizonyára minden erőfeszítés nélkül rákényszeríthetné az ellépésre, úgy dönt, hogy csak kíváncsiságból kipróbál valamit.
Az erő elvezetése helyett megveti a hátsó lábát, és egészen addig tartja ezt a pozíciót, amíg a finom, ám növekvő nyomás a bal térdén több fájdalommal kezd járni, mint amennyit ő szívesen elviselne.
Ekkor egy aprócska, tudatos lépéssel megtöri a saját pozícióját, és biccent a másiknak.*
-Tanulságos volt.
*Hangzik el a kurta válasz. Ezt követően leül a földre, körülbelül oda, ahonnan Jenari korábban felkelt, és jobb térdét felhúzva, a balt egyenesen tartva, ép karjával a földön megtámaszkodva viszonylagos kényelembe helyezi magát. Innen figyelmesen nézi a két nő gyakorlatozását.*
A hozzászólás írója (Gaerralos Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.20 22:12:49
*Jenari nevetése hallatán röviden a lányra pillant, és mintha a száraz mosoly mögött egy pillanatra megcsillanna valami joviálisabb érzelem is, ám mikor rövidesen visszanéz a vele szemben álló nőre, arckifejezése ismét komoly. Nem kerüli el a figyelmét, ahogy amaz hozzá alkalmazkodva vívóállást vesz fel, és abból, amit egy gyors pillantással meg tud állapítani, nem követi el azokat a hibákat, amikbe az újoncok gyakran beleesnek.
Még azt is megkockáztatja, hogy Nawanthiri valamiféle formális kiképzésen is átesett.*
~Zsoldos? Vagy valamiféle szerzetes?~
*Hallott már szerzetesrendekről, amik Wegtoren közelében helyezkednek el. Ruházata, fegyverzete alapján valószínűbbnek tűnik, hogy ezek egyikének lehet, vagy lehetett tagja a nő. Legalábbis ha az alkarvédőn és fent leadott tőrön kívül van bármiféle fegyverzete, akkor azt nem hozta magával a fogadóba.
Ahogy amaz szakértő kezekkel megtalálja azokat a pontokat a testén, melyekkel ki tudja billenteni őt az egyensúlyából, ő csak félig figyel a gyakorlatra, és közben igyekszik előhúzni az emlékezetéből azt a keveset, amit tud ezekről a szerzetesrendekről.*
~Pusztakezes harcművészet, meglepő ügyesség és erő...~
*Nehéz feladat, ugyanis sosem igazán foglalkoztatta őt a téma, amikor még a hegységtől Nyugatra élt. Így inkább visszafordítja a figyelmét Nawanthiri gyakorlatára, ami a saját meglepetésére még nem ért véget. Ellenfele sosem támad elég sokáig, hogy ténylegesen kibillentse az egyensúlyából, hanem mindig engedi visszanyerni a stabil lábtartást.
Egy gyors pillantás a nő szemébe igazolja korábbi elméletét, miszerint a nő ilyesmi egyensúlyra és finom erőre támaszkodó gyakorlatokban nem c,sak azért ennyire jártas, mert délutánonként ezzel üti el az időt.*
~Érdekes egy ember, az biztos.~
*Gondolja magában, majd, látván, hogy nem igazán halad a gyakorlat sehova annak ellenére sem, hogy amaz bizonyára minden erőfeszítés nélkül rákényszeríthetné az ellépésre, úgy dönt, hogy csak kíváncsiságból kipróbál valamit.
Az erő elvezetése helyett megveti a hátsó lábát, és egészen addig tartja ezt a pozíciót, amíg a finom, ám növekvő nyomás a bal térdén több fájdalommal kezd járni, mint amennyit ő szívesen elviselne.
Ekkor egy aprócska, tudatos lépéssel megtöri a saját pozícióját, és biccent a másiknak.*
-Tanulságos volt.
*Hangzik el a kurta válasz. Ezt követően leül a földre, körülbelül oda, ahonnan Jenari korábban felkelt, és jobb térdét felhúzva, a balt egyenesen tartva, ép karjával a földön megtámaszkodva viszonylagos kényelembe helyezi magát. Innen figyelmesen nézi a két nő gyakorlatozását.*
A hozzászólás írója (Gaerralos Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.20 22:12:49
84. hozzászólás ezen a helyszínen: Pincearéna
Üzenet elküldve: 2021-01-20 11:17:42
Üzenet elküldve: 2021-01-20 11:17:42
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Ez csak játék!//
*Gaerralos és Nawanthiri még a gyakorlat elején figyelmes lehet Jenari nevetésére. Nem kezd ugyan hangos hahotázásba, de láthatóan jó sokáig és igen jóízűen mulat a veterán integetésére. Fel sem merül benne, hogy esetleg ezzel megbántaná a férfit, na nem mintha lenne ráhatása a nevetésére jelen helyzetben.
A gyakorlat kezdetére azért jócskán lecsillapodik kacarászása, és rövidesen teljesen el is hal. Az elején még érdeklődve figyeli a két gyakorlatozót, de nem tud sokáig rájuk fókuszálni, ezért feláll, leporolja a fenekét, majd a hely körbejárásával köti le magát.
Észre sem veszi a gyakorlat végét addig, amíg Nawanthiri megszólítja. Meglepett fordul meg, és kissé zavartan néz körbe.*
- Hmm?
*Hangzik el a válasz, de rövidesen a körülményekből kikövetkezteti miről lehet szó.*
- Áh, én jövök? Remek.
*Megszaporázza lépteit. A rövidke séta határozottan jót tett neki, vérkeringését kicsit felpezsdítette, így az tompa álmossága is enyhült, de még így is feltehetően hátrányból indul. Ez persze Jenarit sosem zavarta.*
- Ha nem gond, akkor én maradnék a jól bevált módszernél. Ütés, rúgás, satöbbi. Amíg a földre nem kerül valaki.
*Foglalja össze kurtán, és választ, kiegészítést, illetve beleegyezést vár a másiktól. Közben egy gyors pillantást vet Gaerralosra, hogy amaz hogy érzi magát. Röpke, sekély aggodalom ez csupán a részéről.*
*Gaerralos és Nawanthiri még a gyakorlat elején figyelmes lehet Jenari nevetésére. Nem kezd ugyan hangos hahotázásba, de láthatóan jó sokáig és igen jóízűen mulat a veterán integetésére. Fel sem merül benne, hogy esetleg ezzel megbántaná a férfit, na nem mintha lenne ráhatása a nevetésére jelen helyzetben.
A gyakorlat kezdetére azért jócskán lecsillapodik kacarászása, és rövidesen teljesen el is hal. Az elején még érdeklődve figyeli a két gyakorlatozót, de nem tud sokáig rájuk fókuszálni, ezért feláll, leporolja a fenekét, majd a hely körbejárásával köti le magát.
Észre sem veszi a gyakorlat végét addig, amíg Nawanthiri megszólítja. Meglepett fordul meg, és kissé zavartan néz körbe.*
- Hmm?
*Hangzik el a válasz, de rövidesen a körülményekből kikövetkezteti miről lehet szó.*
- Áh, én jövök? Remek.
*Megszaporázza lépteit. A rövidke séta határozottan jót tett neki, vérkeringését kicsit felpezsdítette, így az tompa álmossága is enyhült, de még így is feltehetően hátrányból indul. Ez persze Jenarit sosem zavarta.*
- Ha nem gond, akkor én maradnék a jól bevált módszernél. Ütés, rúgás, satöbbi. Amíg a földre nem kerül valaki.
*Foglalja össze kurtán, és választ, kiegészítést, illetve beleegyezést vár a másiktól. Közben egy gyors pillantást vet Gaerralosra, hogy amaz hogy érzi magát. Röpke, sekély aggodalom ez csupán a részéről.*
83. hozzászólás ezen a helyszínen: Pincearéna
Üzenet elküldve: 2021-01-19 14:41:25
Üzenet elküldve: 2021-01-19 14:41:25
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 544
OOC üzenetek: 76
Játékstílus: Vakmerő
//Ez csak játék!//
*Érdeklődve figyeli, ahogy Gaerralos vívóállásba helyezkedik, de nem szól érte. Amikor azonban meglengeti a csonka jobbját, egy kis mosoly kíséretében mutogat a férfi bal karjára, hogy kifejezetten arra lesz szüksége, tegye csak oda a lány jobbjához.*
- Ez igazából egy kétkezes gyakorlat. Ha úgy játszunk, mindkét alkar összeér a vele szemben levővel. *Olyan tisztelettudó hangot igyekszik megütni, amennyire csak telik tőle. Mintha a veterán tökéletesen ép és egészséges lenne, de ma valamiért egy kézzel volt kedve játszani. Zokszó nélkül igazodik az állásához is, jobb lábát kicsit előrébb csúsztatva.
Amikor feléje pillant, látja, hogy Jenarit annyira nem ragadja magával a dolog, de nem veszi a szívére. Ehhez a fajta mókához tényleg kell a hangulat. Ha a jégkék szemű lány "rendes" harcra vágyik, Nawanthiri arra is kapható. Sőt, arra kapható csak igazán!
A veterán támadásának meg sem próbál ellentartani. Annyit tesz csupán, hogy a saját alkarjával megkerüli a férfiét, és finoman kitolja oldalra a lány felkarját kereső kezet. Közben mélyebbre megy az állásban, a bal vállát nekitámasztja Gaerralos mellkasának, aztán az időközben felszabadult jobb tenyerével lágyan a férfi vállához nyúl. Ha ellenáll, nem erőlteti, inkább a jobb könyökével tolja meg egy picit a szegycsontját. Az egész mozgás folyékony, mégis van benn valami lassú erő, nem igazán érezni, hogy a lány izmai megfeszülnének. Ha a veterán elég figyelmes, észreveheti, hogy ellenfele nem használja a szemeit: nyitva vannak, de üresen tekintenek valahova félre. És azt is, hogy Nawanthiri tényleg játszik. Egymás után indítja az újabb és újabb támadásokat, de hagyja, hogy a férfi kimozogja, elvezesse őket. Ha úgy érzi, Gaerralos nem talál jó választ valamelyik feladványára, egyszerűen abbahagyja, és ad neki egy másikat, más irányból, néha egyszerre kétfelől is. Minden tagját felhasználja hozzájuk, csak a bal karját nem.
Végül persze győz a rutin. A férfi beleáll egy támadásba, és finoman bár, de ellöki magát Nawanthiri vállán, amitől kénytelen oldalt lépni. A lány szemeibe visszatér az élet, rámosolyog a veteránra.*
- Na, hogy tetszett? *meghallgatja a választ, aztán Jenarihoz fordul* És te, jössz? Vagy játsszunk valami pörgősebbet?
*Érdeklődve figyeli, ahogy Gaerralos vívóállásba helyezkedik, de nem szól érte. Amikor azonban meglengeti a csonka jobbját, egy kis mosoly kíséretében mutogat a férfi bal karjára, hogy kifejezetten arra lesz szüksége, tegye csak oda a lány jobbjához.*
- Ez igazából egy kétkezes gyakorlat. Ha úgy játszunk, mindkét alkar összeér a vele szemben levővel. *Olyan tisztelettudó hangot igyekszik megütni, amennyire csak telik tőle. Mintha a veterán tökéletesen ép és egészséges lenne, de ma valamiért egy kézzel volt kedve játszani. Zokszó nélkül igazodik az állásához is, jobb lábát kicsit előrébb csúsztatva.
Amikor feléje pillant, látja, hogy Jenarit annyira nem ragadja magával a dolog, de nem veszi a szívére. Ehhez a fajta mókához tényleg kell a hangulat. Ha a jégkék szemű lány "rendes" harcra vágyik, Nawanthiri arra is kapható. Sőt, arra kapható csak igazán!
A veterán támadásának meg sem próbál ellentartani. Annyit tesz csupán, hogy a saját alkarjával megkerüli a férfiét, és finoman kitolja oldalra a lány felkarját kereső kezet. Közben mélyebbre megy az állásban, a bal vállát nekitámasztja Gaerralos mellkasának, aztán az időközben felszabadult jobb tenyerével lágyan a férfi vállához nyúl. Ha ellenáll, nem erőlteti, inkább a jobb könyökével tolja meg egy picit a szegycsontját. Az egész mozgás folyékony, mégis van benn valami lassú erő, nem igazán érezni, hogy a lány izmai megfeszülnének. Ha a veterán elég figyelmes, észreveheti, hogy ellenfele nem használja a szemeit: nyitva vannak, de üresen tekintenek valahova félre. És azt is, hogy Nawanthiri tényleg játszik. Egymás után indítja az újabb és újabb támadásokat, de hagyja, hogy a férfi kimozogja, elvezesse őket. Ha úgy érzi, Gaerralos nem talál jó választ valamelyik feladványára, egyszerűen abbahagyja, és ad neki egy másikat, más irányból, néha egyszerre kétfelől is. Minden tagját felhasználja hozzájuk, csak a bal karját nem.
Végül persze győz a rutin. A férfi beleáll egy támadásba, és finoman bár, de ellöki magát Nawanthiri vállán, amitől kénytelen oldalt lépni. A lány szemeibe visszatér az élet, rámosolyog a veteránra.*
- Na, hogy tetszett? *meghallgatja a választ, aztán Jenarihoz fordul* És te, jössz? Vagy játsszunk valami pörgősebbet?
82. hozzászólás ezen a helyszínen: Pincearéna
Üzenet elküldve: 2021-01-18 23:25:28
Üzenet elküldve: 2021-01-18 23:25:28
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 328
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 328
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Vakmerő
//Ez csak játék!//
*Gaerralos szinte meglepetés nélkül veszi tudomásul, hogy Nawanthiri őt választotta ki gyakorlata bemutatására. Követi a nőt, és figyeli, ahogy az felveszi a tartását. Vele szemben ő is hasonló tartást vesz fel, bár terpesz helyett Gaerralos egy több stabilitást adó vívóállásban helyezi el a lábait. Bal lába kicsivel hátrébb van, mint a jobb, és lábfeje oldalra van fordítva.
Mikor aztán azt az utasítást kapja, hogy utánozza a másikat, egy száraz mosoly kúszik az arcára. Felemeli jobb felkarját, és röviden jobbra-balra billegteti a levegőben, mintha integetne.*
~Milyen szórakozott vagyok, Pirtianesben hagytam!~
*Újra az oldalához esik a jobb karja maradványa, majd bal karjával teljesíti az utasítást. Persze tisztában van vele, hogy ha a tisztán a fizikai képességeiken múlik, Nawanthiri minden nehézség nélkül győzni fog. Ebben a gyakorlatban neki van több tapasztalata, és a jobb kéz-bal kéz különbség sem elhanyagolható.
Az közben folytatja az instrukciókat, és Gaerralos kezdi érteni, hogy itt még a stabil állás sem fog sok segítséget nyújtani. Érzi, ahogy a bal lábára egyre több nyomás kerül, és lassan kezdi elveszteni az egyensúlyérzékét.
Mikor aztán Nawanthiri abbahagyja a tolást, és visszahelyezkedik az eredeti állásba, több ötletet is megfontol, majd elvet. Bár kelleténél komolyabban veszi a játékot, ő egy gyakorlatként fogja fel a dolgot, és nem nagyon tudja megindokolni magának, hogy miért ne hozná a legjobbat, ami tőle telik.*
-Kezdhetjük.
*Mondja végül. Megtámasztja magát korábbi állásában, és bal kezét Nawanthiri jobb felkarja aljára mozgatja. Eleinte furcsa szögben tud így csak tolni. Arra számít, hogy amaz ismét a vállánál fogva igyekszik majd kibillenteni az egyensúlyából.
Pár másodpercig hagyja, hogy normálisan haladjon a gyakorlat, majd ha kezdi érezni, hogy mindjárt kibillen az egyensúlyából, viszonylag hirtelen több mindent is csinál egyszerre. Bal térdét még jobban berogyasztja, kezével pedig Nawanthiri felkarját felfelé kezdi el tolni.
Azt reméli, hogy Nawanthiri ilyen körülmények között ha továbbra is igyekszik fenntartani a nyomást, akkor lecsúszik a keze a válláról, és a pillanatnyi támaszhiány miatt elveszti az egyensúlyát. Persze tudja, hogy még így sem jók az esélyei, de talán így már nem áll annyira rosszul, mint ha csak egyszerűen tolná a másik vállát.*
A hozzászólás írója (Gaerralos Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.18 23:28:45
*Gaerralos szinte meglepetés nélkül veszi tudomásul, hogy Nawanthiri őt választotta ki gyakorlata bemutatására. Követi a nőt, és figyeli, ahogy az felveszi a tartását. Vele szemben ő is hasonló tartást vesz fel, bár terpesz helyett Gaerralos egy több stabilitást adó vívóállásban helyezi el a lábait. Bal lába kicsivel hátrébb van, mint a jobb, és lábfeje oldalra van fordítva.
Mikor aztán azt az utasítást kapja, hogy utánozza a másikat, egy száraz mosoly kúszik az arcára. Felemeli jobb felkarját, és röviden jobbra-balra billegteti a levegőben, mintha integetne.*
~Milyen szórakozott vagyok, Pirtianesben hagytam!~
*Újra az oldalához esik a jobb karja maradványa, majd bal karjával teljesíti az utasítást. Persze tisztában van vele, hogy ha a tisztán a fizikai képességeiken múlik, Nawanthiri minden nehézség nélkül győzni fog. Ebben a gyakorlatban neki van több tapasztalata, és a jobb kéz-bal kéz különbség sem elhanyagolható.
Az közben folytatja az instrukciókat, és Gaerralos kezdi érteni, hogy itt még a stabil állás sem fog sok segítséget nyújtani. Érzi, ahogy a bal lábára egyre több nyomás kerül, és lassan kezdi elveszteni az egyensúlyérzékét.
Mikor aztán Nawanthiri abbahagyja a tolást, és visszahelyezkedik az eredeti állásba, több ötletet is megfontol, majd elvet. Bár kelleténél komolyabban veszi a játékot, ő egy gyakorlatként fogja fel a dolgot, és nem nagyon tudja megindokolni magának, hogy miért ne hozná a legjobbat, ami tőle telik.*
-Kezdhetjük.
*Mondja végül. Megtámasztja magát korábbi állásában, és bal kezét Nawanthiri jobb felkarja aljára mozgatja. Eleinte furcsa szögben tud így csak tolni. Arra számít, hogy amaz ismét a vállánál fogva igyekszik majd kibillenteni az egyensúlyából.
Pár másodpercig hagyja, hogy normálisan haladjon a gyakorlat, majd ha kezdi érezni, hogy mindjárt kibillen az egyensúlyából, viszonylag hirtelen több mindent is csinál egyszerre. Bal térdét még jobban berogyasztja, kezével pedig Nawanthiri felkarját felfelé kezdi el tolni.
Azt reméli, hogy Nawanthiri ilyen körülmények között ha továbbra is igyekszik fenntartani a nyomást, akkor lecsúszik a keze a válláról, és a pillanatnyi támaszhiány miatt elveszti az egyensúlyát. Persze tudja, hogy még így sem jók az esélyei, de talán így már nem áll annyira rosszul, mint ha csak egyszerűen tolná a másik vállát.*
A hozzászólás írója (Gaerralos Ruuhrijehr) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2021.01.18 23:28:45
81. hozzászólás ezen a helyszínen: Pincearéna
Üzenet elküldve: 2021-01-18 21:36:00
Üzenet elküldve: 2021-01-18 21:36:00
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
//Ez csak játék!//
*Jenari valahol örül, hogy nem vele kezdődik az egész, hagyja is Gaerralost a bemutatón részt venni. Az Ördögvigyor hatására mosolyog, de arcán megjelennek némi grimaszok is, ahogy rácsodálkozik, és furcsállja amit látni fog. Nem rejti véka alá, hogy nem az ő világa ez a gyakorlat, így amikor Nawanthiri rápillant, ezt távolról is könnyen leolvashatja arcáról. Jenari inkább örülne egy „rendes” harcnak, amikben ütéseket kell bevinni, vagy akkor már inkább nem is gyakorlatozna.
Ettől függetlenül nem zárkózik el teljesen a lány ötletétől, és valójában lehet, hogy a veteránnak ez éppen ideális lesz. Érdekli is, hogy a férfi hogy viszonyul a szituációhoz, és ha belemegy, akkor miként fogja teljesíteni. Talán még tanulhat is belőle. Addig is törökülésben kényelmesen elüldögél, és szórakozottan oldalra ringatja magát pótcselekvés gyanánt.*
*Jenari valahol örül, hogy nem vele kezdődik az egész, hagyja is Gaerralost a bemutatón részt venni. Az Ördögvigyor hatására mosolyog, de arcán megjelennek némi grimaszok is, ahogy rácsodálkozik, és furcsállja amit látni fog. Nem rejti véka alá, hogy nem az ő világa ez a gyakorlat, így amikor Nawanthiri rápillant, ezt távolról is könnyen leolvashatja arcáról. Jenari inkább örülne egy „rendes” harcnak, amikben ütéseket kell bevinni, vagy akkor már inkább nem is gyakorlatozna.
Ettől függetlenül nem zárkózik el teljesen a lány ötletétől, és valójában lehet, hogy a veteránnak ez éppen ideális lesz. Érdekli is, hogy a férfi hogy viszonyul a szituációhoz, és ha belemegy, akkor miként fogja teljesíteni. Talán még tanulhat is belőle. Addig is törökülésben kényelmesen elüldögél, és szórakozottan oldalra ringatja magát pótcselekvés gyanánt.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 178-197