Nincs játékban - Templomkert
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Templomkert | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 33 (641. - 660. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2065-2084
660. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2014-04-27 21:34:07
Üzenet elküldve: 2014-04-27 21:34:07
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 14
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
*Elhagyva a temető sötét, lehangolt részét és belépve egy szebb környezetbe észreveszi, hogy máris pozitívabb a hangulat ezen a környéken. *
~Vajon tudnak-e útbaigazítást adni ezen a kis szerény helyen? Körülnézek ezen a kis helyen. ~
*Amikor körülnéz, nem lát senkit az utcákon. *
~Talán már este fele nincs nagy nyüzsgés ~
*Amikor elkezd bolyongani ezen a helyen, egyszer csak észreveszi, hogy két úttal áll szemben, az egyik út egyenesre veszi az irányt, a másik jobbra veszi az irányát. *
~Na, melyik irányba menjek? Hm, van egy ötletem, pénzfeldobással. Ha fej akkor egyenesen, ha írás akkor jobbra. ~
*Előveszi az oldalán lévő kis tasakot, amiben az aranyat tartja, óvatosan kivesz belőle egy darab aranyat, s majd feldobja. Az aranypénz fejet mutat. *
~Na szóval, akkor egyenesen, biztos a sors is így akarja, hogy ezt az utat válasszam. ~
*Ránt egyet a vállán így megigazítva a díszes, szép íját beleértve a tegezét amiben harminc darab nyílvessző rázkódik. Neki indul az útnak ami egyenesen tart, még ő se tudja mit rejt ez az út. *
A hozzászólást Mortagroth (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.04.28 14:13:59, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő; Rövidítések javítása.
~Vajon tudnak-e útbaigazítást adni ezen a kis szerény helyen? Körülnézek ezen a kis helyen. ~
*Amikor körülnéz, nem lát senkit az utcákon. *
~Talán már este fele nincs nagy nyüzsgés ~
*Amikor elkezd bolyongani ezen a helyen, egyszer csak észreveszi, hogy két úttal áll szemben, az egyik út egyenesre veszi az irányt, a másik jobbra veszi az irányát. *
~Na, melyik irányba menjek? Hm, van egy ötletem, pénzfeldobással. Ha fej akkor egyenesen, ha írás akkor jobbra. ~
*Előveszi az oldalán lévő kis tasakot, amiben az aranyat tartja, óvatosan kivesz belőle egy darab aranyat, s majd feldobja. Az aranypénz fejet mutat. *
~Na szóval, akkor egyenesen, biztos a sors is így akarja, hogy ezt az utat válasszam. ~
*Ránt egyet a vállán így megigazítva a díszes, szép íját beleértve a tegezét amiben harminc darab nyílvessző rázkódik. Neki indul az útnak ami egyenesen tart, még ő se tudja mit rejt ez az út. *
A hozzászólást Mortagroth (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.04.28 14:13:59, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő; Rövidítések javítása.
659. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2014-04-27 18:51:09
Üzenet elküldve: 2014-04-27 18:51:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//A sötétség nyitánya:2.felvonás//
*Wram örömmel konstatálja, hogy a gonoszkodó fickó fadöntős mutatványa nála nem jött be, sőt a dobása is sikeres volt. Ám azzal nem számolt, hogy a beste meg is akarja torolni ezt rajta.*
-Na, csak ez kellett nekem. Gyere csak, hogy változnál varangyos békává.-
*Morogja, majd a gyík felett átnézve ránéz a másik harcosra.*
-Hé kopasz! Nem játszunk macska egér játékot ezzel a nagy varanggyal?-
*Kérdezi, abban reménykedve, hogy leesik a másiknak a dolog. Eközben úgy helyezkedik, hogy a kidölt fa közte és a gyík között legyen, miközben a kardja készen várja, hogy lecsaphasson.*
*Wram örömmel konstatálja, hogy a gonoszkodó fickó fadöntős mutatványa nála nem jött be, sőt a dobása is sikeres volt. Ám azzal nem számolt, hogy a beste meg is akarja torolni ezt rajta.*
-Na, csak ez kellett nekem. Gyere csak, hogy változnál varangyos békává.-
*Morogja, majd a gyík felett átnézve ránéz a másik harcosra.*
-Hé kopasz! Nem játszunk macska egér játékot ezzel a nagy varanggyal?-
*Kérdezi, abban reménykedve, hogy leesik a másiknak a dolog. Eközben úgy helyezkedik, hogy a kidölt fa közte és a gyík között legyen, miközben a kardja készen várja, hogy lecsaphasson.*
658. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2014-04-27 08:36:36
Üzenet elküldve: 2014-04-27 08:36:36
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//A sötétség nyitánya: 2. felvonás//
* Nem tud odaférkőzni, így továbbra is a virágágyásban fekszik, de ott fél, hogy túlságosan észrevehető. A közeli bokrok mögé bújik el. Egy varázsló Tomboló orkán nevű varázslatot varázsolt. A lány már fültanúja volt ilyennek, mestere oldalán. A cilinderest viszont úgy látszik, hogy nem zavarja a dolog, s a lányka egyszercsak azt látja, hogy a főpapot kővé változtatta.*
~ Jaj, ne...~
* A fehér hajú varázsló próbálja elvonni a figyelmét, legalábbis Riha így látja. De nem biztos abban, hogy a mágus - akármilyen jó is- sokáig bírná a cilinderessel szemben, ha az támadásba lendül. A bestia felgyújtja az egyik fát, a rajta ülő tündér, így nagy veszélybe kerül, de nem tud neki segíteni. Így figyelme elterelődik onnan. A fa tőle távol van, így rá nem jelent veszélyt. Azért reméli, hogy a tündér túléli.*
~ A követ kéne elvenni, de azt nem tudnánk, hogy hogyan segíthetünk a főpapon... Ha hatástalanítani tudnánk ezt a cilinderest és a bestiákat, akkor kiszedhetnék belőlük az igazat... Bár elég nagy a hatalma ennek a férfinak....~
* Még mindig úgy gondolja, hogy a követ kéne elvennie, hisz ha nem is segít vele Amos Theinornak, attól még hátrányba kerül a cilinderes. Így várja a megfelelő alkalmat, hogy úgy álljon az ember, s ki tudja venni a zsebéből. Regalábbis majd megpróbálja.*
~ Ha lesz megfelelő alkalom.~
* Bár nem biztos benne, hogy lesz. De azért reménykedik.*
* Nem tud odaférkőzni, így továbbra is a virágágyásban fekszik, de ott fél, hogy túlságosan észrevehető. A közeli bokrok mögé bújik el. Egy varázsló Tomboló orkán nevű varázslatot varázsolt. A lány már fültanúja volt ilyennek, mestere oldalán. A cilinderest viszont úgy látszik, hogy nem zavarja a dolog, s a lányka egyszercsak azt látja, hogy a főpapot kővé változtatta.*
~ Jaj, ne...~
* A fehér hajú varázsló próbálja elvonni a figyelmét, legalábbis Riha így látja. De nem biztos abban, hogy a mágus - akármilyen jó is- sokáig bírná a cilinderessel szemben, ha az támadásba lendül. A bestia felgyújtja az egyik fát, a rajta ülő tündér, így nagy veszélybe kerül, de nem tud neki segíteni. Így figyelme elterelődik onnan. A fa tőle távol van, így rá nem jelent veszélyt. Azért reméli, hogy a tündér túléli.*
~ A követ kéne elvenni, de azt nem tudnánk, hogy hogyan segíthetünk a főpapon... Ha hatástalanítani tudnánk ezt a cilinderest és a bestiákat, akkor kiszedhetnék belőlük az igazat... Bár elég nagy a hatalma ennek a férfinak....~
* Még mindig úgy gondolja, hogy a követ kéne elvennie, hisz ha nem is segít vele Amos Theinornak, attól még hátrányba kerül a cilinderes. Így várja a megfelelő alkalmat, hogy úgy álljon az ember, s ki tudja venni a zsebéből. Regalábbis majd megpróbálja.*
~ Ha lesz megfelelő alkalom.~
* Bár nem biztos benne, hogy lesz. De azért reménykedik.*
657. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2014-04-26 18:44:19
Üzenet elküldve: 2014-04-26 18:44:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//A sötétség nyitánya: 2.felvonás//
*Rémülten kapaszkodik a megveszett bestiába, ez a túlméretezett ló sajnálatos módon észlelte a jelenlélét, és mindenféle épületekhez csapódva próbálja lerázni a tehetetlen fiút. Mikor végre abbahagyja a vonaglást, Riku némileg megnyugszik, hogy életben maradt. Azonban ez nem tarthat sokáig, az állat most új dologgal próbálkozik, egy tűzgolyót lő a fába, és váratlan gyorsasággal indul meg felé. Riku hamar realizálja, hogy a dolog nem fog jó véget érni, aminek egy remek sikoltással ad hangot - nem túl férfias, de legalább helyzethez illő - és próbál kieszelni valamit a probléma megoldására. Ha leesik, minden bizonnyal minden tagja apró darabokra törik, és ez nemcsak hogy szánalmas, de elég fájdalmas halál is volna. A tűzcsóvában megégni elég hasonló, de talán egy picivel szebb emléket hagy a szemtanúkban, azonban ez sem tűnik igazán jó választásnak. Feltehetőleg a bestia azért választotta ezt a megoldást, mert neki aztán semmi baja nem lesz a tűztől, vagyis nem fog tovább égni, ha elhagyta azt a retkes fát. Riku csak reménykedni tud abban, hogy nem téved, és képes lesz megvalósítani a tervét, miközben kívárja az utolsó pillanatot, mielőtt a lény beleérne a tűzbe. Szárnyaival próbál átrepülni a lombkoronát égető lángok felett, hogy éppen a rusnya lényre érkezzen, mikor az elhagyja a tüzes poklot. Ha sikerül a mutatvány, és még életben is marad - amit a maga részéről elég valószínűtlennek tart - akkor halk örömujjongással ad hangot életbenmaradásának.*
*Rémülten kapaszkodik a megveszett bestiába, ez a túlméretezett ló sajnálatos módon észlelte a jelenlélét, és mindenféle épületekhez csapódva próbálja lerázni a tehetetlen fiút. Mikor végre abbahagyja a vonaglást, Riku némileg megnyugszik, hogy életben maradt. Azonban ez nem tarthat sokáig, az állat most új dologgal próbálkozik, egy tűzgolyót lő a fába, és váratlan gyorsasággal indul meg felé. Riku hamar realizálja, hogy a dolog nem fog jó véget érni, aminek egy remek sikoltással ad hangot - nem túl férfias, de legalább helyzethez illő - és próbál kieszelni valamit a probléma megoldására. Ha leesik, minden bizonnyal minden tagja apró darabokra törik, és ez nemcsak hogy szánalmas, de elég fájdalmas halál is volna. A tűzcsóvában megégni elég hasonló, de talán egy picivel szebb emléket hagy a szemtanúkban, azonban ez sem tűnik igazán jó választásnak. Feltehetőleg a bestia azért választotta ezt a megoldást, mert neki aztán semmi baja nem lesz a tűztől, vagyis nem fog tovább égni, ha elhagyta azt a retkes fát. Riku csak reménykedni tud abban, hogy nem téved, és képes lesz megvalósítani a tervét, miközben kívárja az utolsó pillanatot, mielőtt a lény beleérne a tűzbe. Szárnyaival próbál átrepülni a lombkoronát égető lángok felett, hogy éppen a rusnya lényre érkezzen, mikor az elhagyja a tüzes poklot. Ha sikerül a mutatvány, és még életben is marad - amit a maga részéről elég valószínűtlennek tart - akkor halk örömujjongással ad hangot életbenmaradásának.*
656. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2014-04-26 17:12:53
Üzenet elküldve: 2014-04-26 17:12:53
ÚJ
![>Worenth Yosden [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11112_1519763981_ember_ferfi.jpg)
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//A sötétség nyitánya: 2. felvonás//
*Még ebben a kiélezett helyzetben is sikerül helyesen, és kellően odafigyelve elmormolni a varázsigét, így mikor felvillan a botja tetejében lévő gömb, a kitörő varázslat kicsit hátratolja a mágus karját, ő magában pedig elmosolyodik. Ránéz a cilinderesre, aki látszólag megdöbbenten áll az események előtt, de az is biztos, hogy különösebb hatást ezzel nem sikerül elérnie, viszont érdekes ami ezután következik. Mikor a fekete ruhás tekintete reá vándorol, egy pillanatra meg is torpan, és lélegzete is eláll, de mindezek ellenére megszorítja a kezében lévő varázsbotját, és felkészül. Aztán mint akit észre sem vesznek, és ez meg is lepi.* ~Mi az ördög ?!~
*Ezután hallja a rövid párbeszédet, és tehetetlenül nézi végig, amint a főpapot szoborrá változtatják.* ~Nem nem nem lehet !~ *kiálltja magában, mert olyannyira meglepődik, hogy egy hang sem jön ki a torkán. Lábai földbe gyökereznek, és szinte sokkolja a látvány.* ~Mit tehetnék ?~ *tűnődik értetlenül magában, miközben a fekete ruhás megindítja lépteit a szoborrá meredt főpap felé. Tudja, hogy olyan kivételes varázslat birtokában nincs, és most bánja igazán, hogy nem hallgatott az öreg varázslóra a mágustoronyban, aki javasolta neki, hogy melyik varázslatot sajátítsa el, de ő túlságosan önfejűen ragaszkodott a saját elképzeléséhez.* ~A fenébe !~ *gondolja, miközben eszébe jutnak ezek a dolgok, főleg, hogy annak a varázslatnak most tényleg komoly hasznát vehetné. De mégsem nézheti tétlenül a történéseket, és valahogyan van egy olyan érzése is, hogy a főpap keze van abban, hogy a fekete ruhás őt észre sem vette. Akárhogy is történt, most biztosan észre fogja venni. Gyorsan léptekkel indul meg lefelé a lépcsőn, majd egy ponton megáll, és a fekete ruhás után kiált.*
-Állj ! Ne mozdulj, egy lépést sem tovább ! *figyelmezteti a cilinderest, közben mágusbotját fenyegetően felé szegezi, csuklyáját pedig hátralöki fején, így vállára és hátára zúdul fehér hajzuhataga. Ha a fekete ruhás megfordul, láthatja a fehér köpenyes mágusbotján a gömböt, ami halványan kezd el ragyogni. Ez azt jelenti, hogy a mágus készen áll újra bevetni varázslatát, ha a fekete ruhás nem hallgat rá.* -Ha csak egy lépést is teszel a főpap felé, csúnya véged lesz. *fenyegeti izzó, eltökélt, határozott vadsággal, ami szemeiben is jól látható.* -Mi dolgotok itt ? Azt ajánlom tűnjetek el innen, amíg tehetitek. *igyekszik szóba elegyedni, ami elsőre őrültségnek tűnhet, de ezzel is nyerhet egy kis időt, hátha addig a bestiát sikerül levadászni, és az menekülőre fogja a cilinderest is. Addig is igyekszik valahogyan sakkban tartani, persze nem ígérkezik könnyű feladatnak.*
*Még ebben a kiélezett helyzetben is sikerül helyesen, és kellően odafigyelve elmormolni a varázsigét, így mikor felvillan a botja tetejében lévő gömb, a kitörő varázslat kicsit hátratolja a mágus karját, ő magában pedig elmosolyodik. Ránéz a cilinderesre, aki látszólag megdöbbenten áll az események előtt, de az is biztos, hogy különösebb hatást ezzel nem sikerül elérnie, viszont érdekes ami ezután következik. Mikor a fekete ruhás tekintete reá vándorol, egy pillanatra meg is torpan, és lélegzete is eláll, de mindezek ellenére megszorítja a kezében lévő varázsbotját, és felkészül. Aztán mint akit észre sem vesznek, és ez meg is lepi.* ~Mi az ördög ?!~
*Ezután hallja a rövid párbeszédet, és tehetetlenül nézi végig, amint a főpapot szoborrá változtatják.* ~Nem nem nem lehet !~ *kiálltja magában, mert olyannyira meglepődik, hogy egy hang sem jön ki a torkán. Lábai földbe gyökereznek, és szinte sokkolja a látvány.* ~Mit tehetnék ?~ *tűnődik értetlenül magában, miközben a fekete ruhás megindítja lépteit a szoborrá meredt főpap felé. Tudja, hogy olyan kivételes varázslat birtokában nincs, és most bánja igazán, hogy nem hallgatott az öreg varázslóra a mágustoronyban, aki javasolta neki, hogy melyik varázslatot sajátítsa el, de ő túlságosan önfejűen ragaszkodott a saját elképzeléséhez.* ~A fenébe !~ *gondolja, miközben eszébe jutnak ezek a dolgok, főleg, hogy annak a varázslatnak most tényleg komoly hasznát vehetné. De mégsem nézheti tétlenül a történéseket, és valahogyan van egy olyan érzése is, hogy a főpap keze van abban, hogy a fekete ruhás őt észre sem vette. Akárhogy is történt, most biztosan észre fogja venni. Gyorsan léptekkel indul meg lefelé a lépcsőn, majd egy ponton megáll, és a fekete ruhás után kiált.*
-Állj ! Ne mozdulj, egy lépést sem tovább ! *figyelmezteti a cilinderest, közben mágusbotját fenyegetően felé szegezi, csuklyáját pedig hátralöki fején, így vállára és hátára zúdul fehér hajzuhataga. Ha a fekete ruhás megfordul, láthatja a fehér köpenyes mágusbotján a gömböt, ami halványan kezd el ragyogni. Ez azt jelenti, hogy a mágus készen áll újra bevetni varázslatát, ha a fekete ruhás nem hallgat rá.* -Ha csak egy lépést is teszel a főpap felé, csúnya véged lesz. *fenyegeti izzó, eltökélt, határozott vadsággal, ami szemeiben is jól látható.* -Mi dolgotok itt ? Azt ajánlom tűnjetek el innen, amíg tehetitek. *igyekszik szóba elegyedni, ami elsőre őrültségnek tűnhet, de ezzel is nyerhet egy kis időt, hátha addig a bestiát sikerül levadászni, és az menekülőre fogja a cilinderest is. Addig is igyekszik valahogyan sakkban tartani, persze nem ígérkezik könnyű feladatnak.*
655. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2014-04-26 14:45:23
Üzenet elküldve: 2014-04-26 14:45:23
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 299
OOC üzenetek: 239
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 299
OOC üzenetek: 239
Játékstílus: Vakmerő
// A sötétség nyitánya: 2. felvonás //
*Wram sikeresen el tud ugrani a kidőlő fa elől, bár ez a cilinderest egyáltalán nem izgatja, ő már lerendezte ennyiben a konfliktusát az orkkal. Az identitászavarért cserébe rádöntött majdnem egy fát, mi ez, ha nem igazságos revans? Az már csak a hab a tortán, hogy még a termetes gyík is feléjük indult. Taan kiáltására a férfi felhúzza egy kicsit a szemöldökét, láthatóan fogalma sincs, minek ordibál, no de... kit érdekel? A gyík úgyis hamarosan felfalja. Taan első vágása talál, habár alig, és mikor próbálná folytatni a dolgot, a termetes jószág enyhén ráveti magát, szerencséje, hogy viszonylag biztosan áll a lábán, így mikor a gyík a pajzsának csapódik, és igyekszik átharapni a torkát, legalább el nem esik. Valószínűleg Wram menti meg az életét, amikor annak eldobott tőre pont beszalad a lény hátába a tüskék közé, és viszonylag mélyen beleáll. Erre a lény hátraugrik, majd az ork felé fordul. Láthatóan nem tudja, melyikükre támadjon a két ellenfél közül, de gyorsan eldönti (no nem pénzfeldobással), és Wramot veszi ezúttal célba.
A másik bestia láthatóan Tyria felé tart, aki fel is készült a védekezésre, miután remekül realizálta: a helyzet elég elenyésző mennyiségű reménnyel kecsegtet. Ha legalább a lóval le tudnának számolni, és összeszedni a sok mágust, akik a szélrózsa minden irányába 'visszavonultak' a lény támadásai elől, még lehetne reménykedni. A gyík nem kapkodja el a dolgot, néhányszor körüljárja a lányt, mintha félelmet akarna kelteni a szívében, vagy ilyesmik. Ezután egy elnagyolt ugrással indítja meg a támadásainak sorát, melyre Tyria remélhetőleg viszonylag gyorsan tud majd reagálni. Nem olyan nagy az a gyík, hogy kipasszírozza, de nem lenne jó aláragadni.
Közben Rihának is nagyszabású tervei vannak, viszont hiába kúszik el észrevétlenül a virágágyásig, hiszen a feketeruhás még a lépcső tetején áll, így aligha tudná úgy megközelíteni, hogy ne vegye észre. Esetleg várakozhat a bokrok mögött, amíg lejön, hogy kivégezze a főpapot, vagy ilyenek.
Riku remekül előreugrik, és elkapja az állat nyakát, no de ez hogy az ördögbe ne tűnne fel a bestiának? Már a hátába állított kés is zavarta, de ez... Láthatóan eldönti, hogy egyelőre tesz a papokra, előbb a kis potyautast dobja le. Tesz néhány kört a levegőben, bár láthatóan a hiányzó lába miatt nem túl jó az egyensúlyérzéke, mivel megváltozott hirtelen a tömegelosztása. Így komolyabb mutatványok helyett, inkább becélozza a templomtornyot, és annak a falának nekicsapódik az oldalával egyszer... és még egyszer... és újra... de hiába, csak a saját oldalát sérti fel, és hagy pár vérfoltot a falán, de Rikut nem sikerül hozzávágja a falhoz, hiszen ahhoz legalább ülőpózban kéne hátrafelé repüljön, ami aligha fog menni neki. Így stratégiát vált, és belelő egy tűzgolyót az egyik fa lombjába, majd miután az szépen lángra kap, célba veszi, és eszeveszett sebességgel kezd arra repülni, láthatóan át akar hasítani a tűztengeren, és reméli, hogy a tündér majd vagy leesik, vagy elég. Egyik sem szép halál, még csak nem is gyors, vagy fájdalommentes, viszont a lángok közt elhunyni kétségtelenül látványos lehet.
És végül minden gonoszság központja, a lépcső, melynek tetején a feketeruhás, és Worenth, az aljában pedig az erőtlen Amos Thenior. A cilinderes szórakozottan pörgeti kezében a sétapálcáját, miközben a főpapot figyeli, azonban amikor Worenth varázsol, és hirtelen mindent egy üvöltés hat át, mintha most először döbbenet ülne ki az arcára. Tekintete először a főpapra téved, viszont látja, hogy nem ő a felelős mindezért, így elnéz először jobbra, majd balra, viszont nem ránéz Worenthre - átnéz rajta. Amos Thenior utolsó tette ereje birtokában így talán értelmet nyerhet a mágus számára.*
- Ez mi az isten? *kérdezi a főpaptól. Nem mintha a varázslat zavarná annyira, mindössze a tény, hogy nem tudja, honnan jön, ki csinálja.*
- Varázslat *jegyzi meg a főpap, aminek hatására a cilinderes láthatóan dühbe gurul, sétapálcájával rámutat, és ennek hatására Amos Thenior hirtelen megmerevedik és... szoborrá változik! Ezután a feketeruhás elindul lefelé a lépcsőn, pontosan a szobor felé.*
*Wram sikeresen el tud ugrani a kidőlő fa elől, bár ez a cilinderest egyáltalán nem izgatja, ő már lerendezte ennyiben a konfliktusát az orkkal. Az identitászavarért cserébe rádöntött majdnem egy fát, mi ez, ha nem igazságos revans? Az már csak a hab a tortán, hogy még a termetes gyík is feléjük indult. Taan kiáltására a férfi felhúzza egy kicsit a szemöldökét, láthatóan fogalma sincs, minek ordibál, no de... kit érdekel? A gyík úgyis hamarosan felfalja. Taan első vágása talál, habár alig, és mikor próbálná folytatni a dolgot, a termetes jószág enyhén ráveti magát, szerencséje, hogy viszonylag biztosan áll a lábán, így mikor a gyík a pajzsának csapódik, és igyekszik átharapni a torkát, legalább el nem esik. Valószínűleg Wram menti meg az életét, amikor annak eldobott tőre pont beszalad a lény hátába a tüskék közé, és viszonylag mélyen beleáll. Erre a lény hátraugrik, majd az ork felé fordul. Láthatóan nem tudja, melyikükre támadjon a két ellenfél közül, de gyorsan eldönti (no nem pénzfeldobással), és Wramot veszi ezúttal célba.
A másik bestia láthatóan Tyria felé tart, aki fel is készült a védekezésre, miután remekül realizálta: a helyzet elég elenyésző mennyiségű reménnyel kecsegtet. Ha legalább a lóval le tudnának számolni, és összeszedni a sok mágust, akik a szélrózsa minden irányába 'visszavonultak' a lény támadásai elől, még lehetne reménykedni. A gyík nem kapkodja el a dolgot, néhányszor körüljárja a lányt, mintha félelmet akarna kelteni a szívében, vagy ilyesmik. Ezután egy elnagyolt ugrással indítja meg a támadásainak sorát, melyre Tyria remélhetőleg viszonylag gyorsan tud majd reagálni. Nem olyan nagy az a gyík, hogy kipasszírozza, de nem lenne jó aláragadni.
Közben Rihának is nagyszabású tervei vannak, viszont hiába kúszik el észrevétlenül a virágágyásig, hiszen a feketeruhás még a lépcső tetején áll, így aligha tudná úgy megközelíteni, hogy ne vegye észre. Esetleg várakozhat a bokrok mögött, amíg lejön, hogy kivégezze a főpapot, vagy ilyenek.
Riku remekül előreugrik, és elkapja az állat nyakát, no de ez hogy az ördögbe ne tűnne fel a bestiának? Már a hátába állított kés is zavarta, de ez... Láthatóan eldönti, hogy egyelőre tesz a papokra, előbb a kis potyautast dobja le. Tesz néhány kört a levegőben, bár láthatóan a hiányzó lába miatt nem túl jó az egyensúlyérzéke, mivel megváltozott hirtelen a tömegelosztása. Így komolyabb mutatványok helyett, inkább becélozza a templomtornyot, és annak a falának nekicsapódik az oldalával egyszer... és még egyszer... és újra... de hiába, csak a saját oldalát sérti fel, és hagy pár vérfoltot a falán, de Rikut nem sikerül hozzávágja a falhoz, hiszen ahhoz legalább ülőpózban kéne hátrafelé repüljön, ami aligha fog menni neki. Így stratégiát vált, és belelő egy tűzgolyót az egyik fa lombjába, majd miután az szépen lángra kap, célba veszi, és eszeveszett sebességgel kezd arra repülni, láthatóan át akar hasítani a tűztengeren, és reméli, hogy a tündér majd vagy leesik, vagy elég. Egyik sem szép halál, még csak nem is gyors, vagy fájdalommentes, viszont a lángok közt elhunyni kétségtelenül látványos lehet.
És végül minden gonoszság központja, a lépcső, melynek tetején a feketeruhás, és Worenth, az aljában pedig az erőtlen Amos Thenior. A cilinderes szórakozottan pörgeti kezében a sétapálcáját, miközben a főpapot figyeli, azonban amikor Worenth varázsol, és hirtelen mindent egy üvöltés hat át, mintha most először döbbenet ülne ki az arcára. Tekintete először a főpapra téved, viszont látja, hogy nem ő a felelős mindezért, így elnéz először jobbra, majd balra, viszont nem ránéz Worenthre - átnéz rajta. Amos Thenior utolsó tette ereje birtokában így talán értelmet nyerhet a mágus számára.*
- Ez mi az isten? *kérdezi a főpaptól. Nem mintha a varázslat zavarná annyira, mindössze a tény, hogy nem tudja, honnan jön, ki csinálja.*
- Varázslat *jegyzi meg a főpap, aminek hatására a cilinderes láthatóan dühbe gurul, sétapálcájával rámutat, és ennek hatására Amos Thenior hirtelen megmerevedik és... szoborrá változik! Ezután a feketeruhás elindul lefelé a lépcsőn, pontosan a szobor felé.*
654. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2014-04-22 19:13:54
Üzenet elküldve: 2014-04-22 19:13:54
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
// A sötétség nyitánya: 2. felvonás //
//Aktivált képesség: Árnytánc//
*Tyria egészen konkrétan úgy látja, hogy a helyzet esélytelen, bár a helyszínen lévők nyilvánvalóan egészen más véleménnyel vannak a dologról.
Miközben megfigyeli a dolgokat, az sem kerüli el a figyelmét, hogy az egyik dög őt magát nézte ki magának.
~Na rohadj meg...~ gondolja kissé rezignáltan, majd előhúzza a kardot és a tőrt a hüvelyből. Bár nem gondolja, hogy bármelyikkel is komoly kárt okozhat a nagyra nőtt gyíkfélének, azért mégis jobb karddal a kézben várni bármiféle támadást, mint anélkül. Lábait megveti, készen arra, hogy amennyiben a szükség úgy hozza, időben odébb tudjon vetődni.
Támadni esze ágában sincs, hiszen az alvó sárkányt sem dobálja az ember lánya dióval, ha nem muszáj.*
//Aktivált képesség: Árnytánc//
*Tyria egészen konkrétan úgy látja, hogy a helyzet esélytelen, bár a helyszínen lévők nyilvánvalóan egészen más véleménnyel vannak a dologról.
Miközben megfigyeli a dolgokat, az sem kerüli el a figyelmét, hogy az egyik dög őt magát nézte ki magának.
~Na rohadj meg...~ gondolja kissé rezignáltan, majd előhúzza a kardot és a tőrt a hüvelyből. Bár nem gondolja, hogy bármelyikkel is komoly kárt okozhat a nagyra nőtt gyíkfélének, azért mégis jobb karddal a kézben várni bármiféle támadást, mint anélkül. Lábait megveti, készen arra, hogy amennyiben a szükség úgy hozza, időben odébb tudjon vetődni.
Támadni esze ágában sincs, hiszen az alvó sárkányt sem dobálja az ember lánya dióval, ha nem muszáj.*
653. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2014-04-21 10:30:52
Üzenet elküldve: 2014-04-21 10:30:52
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 271
OOC üzenetek: 345
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 271
OOC üzenetek: 345
Játékstílus: Vakmerő
*A temetőből kilépve még mindig széles vigyor tükröződik arcáról, ami varázslatának sikerességét jelképezi. Nagyon jól tudja, hogy ez még csak a leggyengébbek közé tartozik, de már legalább érzi, hogy ténylegesen elindult a mágiatudomány rögös útján és innen -tervei szerint- már nincs megállás. Fejét oldalra vetve dob egy boldog pillantást a mellette ágaskodó hatalmas templomra, aminek köszönheti az előző pillanatait. -valamint az a szerencsés ismeretlen, kinek volt olyan önfeláldozó, hogy saját szabadidejét nem kímélve meggyújtsa gyertyáját.- Tervei szerint még a mai napon megkezdi utazásait a Hold karavánpihenőben, ahol talán nagyobb sikerességgel tanulhatja a tűzmágiát, elvégre ott, még ha kicsivel is, de intenzívebben foglalkoznak a dologgal. Pyrkon maga is járt már egyszer ott, pár héttel ez előtt, bár akkor még, mondhatni nem foglalkozott eléggé a dologgal ahhoz, hogy tudja mennyi arannyal is kéne készülnie, úgyhogy mondhatni elküldték, még ha nem is mondták ki, de emlékei szerint a papok -vagy mik vannak ott- arcain tisztán kivehető volt a, 'ha nincs pénzed, nincs mit tanulnod' kifejezés.*
652. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2014-04-20 18:53:12
Üzenet elküldve: 2014-04-20 18:53:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//A sötétség nyitánya:2.felvoná//
*Wram a fa mögé húzodva koncentrál és figyel. Látja amint nem messze tőle egy harcos kemény csapást mér a szárnyas bestia mellső lábára. Eközben hirtelen mintha kattana valami a fejében, felhasználja képességét a cilinderes alak ellen. Sajnos nem túl hatásos a dolog, csupán egy futó kellemetlenségre volt elegendő. Az alak hirtelen az ork felé intézi szavait, majd egy intésére a fa megroppan és elkezd Wram felé dölni. Szerencsére van annyi esze, hogy félre vesse magát az alázuhanó rönk elől. Miután feltápászkodik, egy nagy kiterjedésű lilás színű köd kezd terjengeni a levegőben, ami három ocsmány gyíklényt szül. Az egyik az ork balszerencséjére épp felé és a harcos felé indul.*
~Ilyen nincs! Esküszöm ha ezt túlélem, magam húzom karóba ezt a gazembert!~
*Forr magában, ám cselekednie kell. A kardot forgató fickó szinte azonnal akcióba lendül és lesújt a szörnyetegre. Wram is előhúzza fegyvereit.Ezúttal a tőr kerül a jobb kézbe, mivel az az ork szándéka, hogy közelebb kerülve a gyík fejébe dobja.Nem épp egy nagy tőrdobó, ám a gyík elég méretes, illetve elég közel is van. Ha mást nem is ér el, a fejre szánt dobással elterelheti a figyelmet a harcosról. Ezután, eredménytől, igyekszik a lény mögé, vagy mellé kerülni, természetesen átellenes oldalra mint a harcos, majd lesújt kardjával.*
*Wram a fa mögé húzodva koncentrál és figyel. Látja amint nem messze tőle egy harcos kemény csapást mér a szárnyas bestia mellső lábára. Eközben hirtelen mintha kattana valami a fejében, felhasználja képességét a cilinderes alak ellen. Sajnos nem túl hatásos a dolog, csupán egy futó kellemetlenségre volt elegendő. Az alak hirtelen az ork felé intézi szavait, majd egy intésére a fa megroppan és elkezd Wram felé dölni. Szerencsére van annyi esze, hogy félre vesse magát az alázuhanó rönk elől. Miután feltápászkodik, egy nagy kiterjedésű lilás színű köd kezd terjengeni a levegőben, ami három ocsmány gyíklényt szül. Az egyik az ork balszerencséjére épp felé és a harcos felé indul.*
~Ilyen nincs! Esküszöm ha ezt túlélem, magam húzom karóba ezt a gazembert!~
*Forr magában, ám cselekednie kell. A kardot forgató fickó szinte azonnal akcióba lendül és lesújt a szörnyetegre. Wram is előhúzza fegyvereit.Ezúttal a tőr kerül a jobb kézbe, mivel az az ork szándéka, hogy közelebb kerülve a gyík fejébe dobja.Nem épp egy nagy tőrdobó, ám a gyík elég méretes, illetve elég közel is van. Ha mást nem is ér el, a fejre szánt dobással elterelheti a figyelmet a harcosról. Ezután, eredménytől, igyekszik a lény mögé, vagy mellé kerülni, természetesen átellenes oldalra mint a harcos, majd lesújt kardjával.*
651. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2014-04-20 16:31:25
Üzenet elküldve: 2014-04-20 16:31:25
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//A sötétség nyitánya: 2. felvonás//
*A varázslók között hamar meg is érkezik közvetlen a főpap mögé, és rendületlenül állja a cilinderes alak pillantását, ami inkább Amos Thenior felé irányul. Érzi a főpap hatalmas energia kisugárzását, amitől bizonyára földbe gyökerezne a lába, ha ellene kellene menetelnie.*
~Wram !~ *kiállt fel gondolatban, amikor a fa éles reccsenéssel dőlni kezd.* ~Mondtam, hogy a szerzeteseknek segíts.~ *mérgelődik magában, persze nem parancsnok ő, így semmi köze ahhoz sem, ha a vajákosnak is a cilinderesre fáj a foga. Aztán Worenth szemei hatalmasra kerekednek, és össze is húzza magát kissé, mikor hallja a főpap dörmögését. Sejti mi készül, és a többi mágus is pontosan tudja mi a dolga, így telibe találják villámmal a cilinderes alakot. Worenth ekkor a kidőlt fa felé pillant, hátha meglátja valahol az orkot, de se híre, se hamva, de mégis valamiért biztos benne, hogy nem nyomódott halálra. Ezután jön a cilinderes kis trükkje, és a füst, ami elől Worenth eltakarja csuklyájával szemeit, és közben próbál pislogni kifelé, hogy megláthassa mi is van készülőben. Mikor meglátja a három tüskés hátú gyíkot rájön, hogy semmi jó. A főpap az egyiket könnyen leszereli, és mivel Worenth közvetlen mögötte helyezkedik el, így megtörténik az érintés. Nagyon rövid idő ez, mégis Worenth behunyja szemeit, és próbál összekapcsolódni a főpap elméjével.*
~Amikor a magasba emelem a botot, fogja be a füleit uram.~ *próbálja gondolatban továbbítani az üzenetét a főpapnak, bár lehet, hogy értelmetlen próbálkozás, korábban még nem is csinált ilyet, de ha mégis a főpapnak sikerül meghallani, akkor tudni fogja mire számítson, és remélhetőleg érteni is fogja a dolgot. A cilinderes alak közben megtámadja a főpapot, aki tehetetlenül bukfencezik le a lépcsőn. Worenth maga is megbillen kicsit előre, de botjával sikerül kiegyensúlyozni magát, gyorsan meg is pördül oldalra, így szembe kerül a fekete ruhással.*
~Áh szóval innen fúj a szél.~ *hallgatja végig a fekete ruhás szavait, közben el is mosolyodik, mivel talán kár volt ennyire hencegnie vele. A főpap sikeresen méregteleníti magát, legalábbis remélhetőleg, és amíg a fekete ruhás magyaráz neki, el is jön az ő ideje, és nagyon reméli, hogy a főpap hallotta gondolatban szavait. Worenth magasra emeli a botját, közben elmormolja magában a varázsigét, majd ha sikerül a varázslata, a botja tetején pörgő forgószél extrém gyorsra vált, majd felvillan, és következik a hatás. Sikeres varázslat esetén, elég lesz, ha csak egy pillanatra megzavarja a cilinderest, csak addig, amíg annak figyelme egy pillanatra lelankad, aztán hátha lesz aki képes lesz kihasználni a helyzetet.*
A varázsló egy Tomboló orkán nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására fülrepesztő üvöltés rémíti meg a hallótávolságon belül lévőket.
*A varázslók között hamar meg is érkezik közvetlen a főpap mögé, és rendületlenül állja a cilinderes alak pillantását, ami inkább Amos Thenior felé irányul. Érzi a főpap hatalmas energia kisugárzását, amitől bizonyára földbe gyökerezne a lába, ha ellene kellene menetelnie.*
~Wram !~ *kiállt fel gondolatban, amikor a fa éles reccsenéssel dőlni kezd.* ~Mondtam, hogy a szerzeteseknek segíts.~ *mérgelődik magában, persze nem parancsnok ő, így semmi köze ahhoz sem, ha a vajákosnak is a cilinderesre fáj a foga. Aztán Worenth szemei hatalmasra kerekednek, és össze is húzza magát kissé, mikor hallja a főpap dörmögését. Sejti mi készül, és a többi mágus is pontosan tudja mi a dolga, így telibe találják villámmal a cilinderes alakot. Worenth ekkor a kidőlt fa felé pillant, hátha meglátja valahol az orkot, de se híre, se hamva, de mégis valamiért biztos benne, hogy nem nyomódott halálra. Ezután jön a cilinderes kis trükkje, és a füst, ami elől Worenth eltakarja csuklyájával szemeit, és közben próbál pislogni kifelé, hogy megláthassa mi is van készülőben. Mikor meglátja a három tüskés hátú gyíkot rájön, hogy semmi jó. A főpap az egyiket könnyen leszereli, és mivel Worenth közvetlen mögötte helyezkedik el, így megtörténik az érintés. Nagyon rövid idő ez, mégis Worenth behunyja szemeit, és próbál összekapcsolódni a főpap elméjével.*
~Amikor a magasba emelem a botot, fogja be a füleit uram.~ *próbálja gondolatban továbbítani az üzenetét a főpapnak, bár lehet, hogy értelmetlen próbálkozás, korábban még nem is csinált ilyet, de ha mégis a főpapnak sikerül meghallani, akkor tudni fogja mire számítson, és remélhetőleg érteni is fogja a dolgot. A cilinderes alak közben megtámadja a főpapot, aki tehetetlenül bukfencezik le a lépcsőn. Worenth maga is megbillen kicsit előre, de botjával sikerül kiegyensúlyozni magát, gyorsan meg is pördül oldalra, így szembe kerül a fekete ruhással.*
~Áh szóval innen fúj a szél.~ *hallgatja végig a fekete ruhás szavait, közben el is mosolyodik, mivel talán kár volt ennyire hencegnie vele. A főpap sikeresen méregteleníti magát, legalábbis remélhetőleg, és amíg a fekete ruhás magyaráz neki, el is jön az ő ideje, és nagyon reméli, hogy a főpap hallotta gondolatban szavait. Worenth magasra emeli a botját, közben elmormolja magában a varázsigét, majd ha sikerül a varázslata, a botja tetején pörgő forgószél extrém gyorsra vált, majd felvillan, és következik a hatás. Sikeres varázslat esetén, elég lesz, ha csak egy pillanatra megzavarja a cilinderest, csak addig, amíg annak figyelme egy pillanatra lelankad, aztán hátha lesz aki képes lesz kihasználni a helyzetet.*
A varázsló egy Tomboló orkán nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására fülrepesztő üvöltés rémíti meg a hallótávolságon belül lévőket.
650. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2014-04-20 13:31:34
Üzenet elküldve: 2014-04-20 13:31:34
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
// A sötétség nyitánya:2. felvonás//
* Nem nagyon mer kinézni a fa mögül, nehogy észrevegyék, de azt ő is látja, hogy a furcsa lónak lila a vére, s hogy a hátán egy tündér van. A főpap megtámadja a cilinderest, de nagy lila köd jön megint, s az előhív három óriásgyíkot. Az egyik felé jön… Gyorsan kapcsol, felmászik a fára. A férfinek valami kő van a kezében azzal vette el a főpap erejének jó részét. Ezt ő nem láthatja onnan, de hallja mikor mond valamit a kristáylról. Szerencséje, hogy jó a hallása. Ki kell kerülnie a gyíkot valahogy. Ide- oda nézeget, s megpillant egy másik lányt, aki a közelében bújt el. Nem fordít rá túl nagy jelentőséget, de eszébe jut valami. El kell vennie azt a követ! Csak a kérdés az, hogy hogyan. A gyík most talán nem látja, vagy ha mégis, akkor nem fér annyira oda hozzá… Még ezen kívül kettő van, ezt látja a fáról, de az egyik mintha el lenne kábítva. De lehet, hogy valamikor felébred… Észrevesz egy egész közeli fát. Egy vastagabb ágon egyensúlyozik, majd nagy lendületet vesz és ugrik. Majd lemászik szép halkan,s egy bokor mögött keres menedéket. Az egyik gyíkot leköti egy harcos, az elkábított most nem veszélyforrás. A férfihez kéne odalopakodnia… Lassan kimegy a bokrok közül, nagyon halkan lopódzik… Egy virágágyásba belefekszik, s már nincs tőle olyan messze. Ha a gyík a másik lányt szemelte ki magának,s nem követi, akkor még egyszerűbb a dolga. A követ a férfi zsebébe tette. Azt a zsebe felé nyúló mozdulatot ki tudta venni. Egy ideig a földön kúszik, majd föláll s reméli, hogy a jelenlévők is csöndben tudnk maradni, s nem kiálltanak oda neki. Még egy lépés… Keze a férfi zsebébe csúszik. Meg tudta érinteni a követ. A kérdés az, hogy ki tudja -e venni, vagy a fekete alak észreveszi?*
* Nem nagyon mer kinézni a fa mögül, nehogy észrevegyék, de azt ő is látja, hogy a furcsa lónak lila a vére, s hogy a hátán egy tündér van. A főpap megtámadja a cilinderest, de nagy lila köd jön megint, s az előhív három óriásgyíkot. Az egyik felé jön… Gyorsan kapcsol, felmászik a fára. A férfinek valami kő van a kezében azzal vette el a főpap erejének jó részét. Ezt ő nem láthatja onnan, de hallja mikor mond valamit a kristáylról. Szerencséje, hogy jó a hallása. Ki kell kerülnie a gyíkot valahogy. Ide- oda nézeget, s megpillant egy másik lányt, aki a közelében bújt el. Nem fordít rá túl nagy jelentőséget, de eszébe jut valami. El kell vennie azt a követ! Csak a kérdés az, hogy hogyan. A gyík most talán nem látja, vagy ha mégis, akkor nem fér annyira oda hozzá… Még ezen kívül kettő van, ezt látja a fáról, de az egyik mintha el lenne kábítva. De lehet, hogy valamikor felébred… Észrevesz egy egész közeli fát. Egy vastagabb ágon egyensúlyozik, majd nagy lendületet vesz és ugrik. Majd lemászik szép halkan,s egy bokor mögött keres menedéket. Az egyik gyíkot leköti egy harcos, az elkábított most nem veszélyforrás. A férfihez kéne odalopakodnia… Lassan kimegy a bokrok közül, nagyon halkan lopódzik… Egy virágágyásba belefekszik, s már nincs tőle olyan messze. Ha a gyík a másik lányt szemelte ki magának,s nem követi, akkor még egyszerűbb a dolga. A követ a férfi zsebébe tette. Azt a zsebe felé nyúló mozdulatot ki tudta venni. Egy ideig a földön kúszik, majd föláll s reméli, hogy a jelenlévők is csöndben tudnk maradni, s nem kiálltanak oda neki. Még egy lépés… Keze a férfi zsebébe csúszik. Meg tudta érinteni a követ. A kérdés az, hogy ki tudja -e venni, vagy a fekete alak észreveszi?*
649. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2014-04-20 11:14:00
Üzenet elküldve: 2014-04-20 11:14:00
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
//A sötétség nyitánya: 2.felvonás//
*Egy váratlan pillantban, mikor már éppen lesújtana tőrével, a hatalmas lény megemelkedik, és magával emeli a megszeppent tündérfiút is, aki erősen megkapaszkodik a szörny hátába fúrodott tőrben és igyekszik rajta maradni. A távolban a szerzetesek a tűzcsóvák elől menekülnek, miközben Riku igyekszik némileg előrébb araszolni. Közben a cilinderes is tovább folytatja a harcot odalenn a főpappal.
Riku tudja, hogy valahogyan fogást kéne találnia a lényen, azonban egyelőre nincs nála más, amelyben megkapaszkodhatna. Hirtelen ötletnél fogva egy apróbb röppenés kíséretében megragadja a ménes nyakát, reménykedik benne, elég apró, hogy a lény észre sem vegye, vagy ne nagyon zavartassa magát. A biztonság kedvéért azért szem előtt tartja a tőrt, hogy adott esetben zuhanás közben elkaphassa.
Ahogy lepillant, újabb lila köd terpeszkedik szét alatta, és mégha őt nem is éri el, a csatatérből szinte semmit nem lát. Azonban szép lassan ismét kitisztul a látótér, és Riku újabb förtelmes lényeket pillant meg. Inkább a ménes felé fordítja a figyelmét, innen úgysem tud sokmindent kezdeni velük.*
*Egy váratlan pillantban, mikor már éppen lesújtana tőrével, a hatalmas lény megemelkedik, és magával emeli a megszeppent tündérfiút is, aki erősen megkapaszkodik a szörny hátába fúrodott tőrben és igyekszik rajta maradni. A távolban a szerzetesek a tűzcsóvák elől menekülnek, miközben Riku igyekszik némileg előrébb araszolni. Közben a cilinderes is tovább folytatja a harcot odalenn a főpappal.
Riku tudja, hogy valahogyan fogást kéne találnia a lényen, azonban egyelőre nincs nála más, amelyben megkapaszkodhatna. Hirtelen ötletnél fogva egy apróbb röppenés kíséretében megragadja a ménes nyakát, reménykedik benne, elég apró, hogy a lény észre sem vegye, vagy ne nagyon zavartassa magát. A biztonság kedvéért azért szem előtt tartja a tőrt, hogy adott esetben zuhanás közben elkaphassa.
Ahogy lepillant, újabb lila köd terpeszkedik szét alatta, és mégha őt nem is éri el, a csatatérből szinte semmit nem lát. Azonban szép lassan ismét kitisztul a látótér, és Riku újabb förtelmes lényeket pillant meg. Inkább a ménes felé fordítja a figyelmét, innen úgysem tud sokmindent kezdeni velük.*
648. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2014-04-20 10:54:00
Üzenet elküldve: 2014-04-20 10:54:00
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
// A sötétség nyitánya: 2.felvonás //
*Taan a hirtelen meglepettségtől, hogy a pokoli szerzet lábát egy csapással kettéválasztotta, s az erős suhintástól a földre zuhan. A lecsapott végtag pontosan rá esik, de ezzel különösebb képen nem is foglalkozik, viszont mikor a "ló"-ból ismeretlen, talán vérnek nevezhető lila színű folyadék beteríti őt kellően bedühödik ahhoz, hogy ember, vagy más emberszerű lény számára sértő megjegyzéseket tegyen. Bár ez ellenfelének lelkét semmiképen sem fogja zaklatni. ~Micsoda bolond vagyok. Tépem itt a szám egy lónak.~ Még egy kevéske ideig fekszik a földön, de mikor a lény tűzcsóvákat kezd el szórni felpattan, hosszú kardját visszacsúsztatja a helyére, és helyette derekához erősített hüvelyéből előkerül rövidebb testvére. Kissé elmosolyodik, de ez a mosoly nem mondható vidámnak, inkább bosszúsnak néz ki. ~Na még is bedühödött a büdös dög, hogy halna éhen!~ Egyből e cselekedete után előkapja bal kezébe kisebb, kerek vaspajzsát, és azzal próbálja védeni magát amennyiben felé is érkezik tűzcsóva. Aztán hall egy hirtelen dörrenést. A zaj után minden lila ködben úszik. Taan pillanatnyilag az orráig sem lát. Szerencsére tisztul a látótér. Ennek felettébb, de annak már kevésbé örül, hogy egy tüskés hátú fene közelít feléje. Újonnan szerzett ellenfele felé fordul. Félszemmel látja, hogy a feltehetően gyíkszerű lényekből ezen kívül még kettő van, és azt is látja hogy a főpappal miként cselekedik a most már nyilvánvalóan fő ellenségük. Még egy kiáltást is hallat amit Worenthnek szán.*
-Mit csinálsz, Ne csak állj! Végezzél már a férfival!
*Kardját jobb kezével megfogatja. Vár még egy kicsit míg az újabb sötét entitás közelebb ér. Lábát megveti a talajon, hogy jól kitudja támasztani magát, ha védekezésre kerül a sor. Mikor a "gyík" már kartávolságon belül van Taan egy vágást intéz a szerzet mellső lába, és nyaka közé. Ezután folytatja a támadást, ha betalált az előző csapás, ha nem. Most a lány hátába próbálja szúrni kardját. E közben pajzsát végig úgy tartja, hogy az fedje mellkasát, nyaka kezdetét, és hasa tetejét. Fejét az előbbi cselekménysorozat után már is azon töri, hogy tovább, s hogy merre megy a harmadik sátánfajzat. Ha esetleg sikerül leterítenie a gyíkot, akkor most kissé fölé hajol, és még háromszor beledöfi kardját a hátába.*
*Taan a hirtelen meglepettségtől, hogy a pokoli szerzet lábát egy csapással kettéválasztotta, s az erős suhintástól a földre zuhan. A lecsapott végtag pontosan rá esik, de ezzel különösebb képen nem is foglalkozik, viszont mikor a "ló"-ból ismeretlen, talán vérnek nevezhető lila színű folyadék beteríti őt kellően bedühödik ahhoz, hogy ember, vagy más emberszerű lény számára sértő megjegyzéseket tegyen. Bár ez ellenfelének lelkét semmiképen sem fogja zaklatni. ~Micsoda bolond vagyok. Tépem itt a szám egy lónak.~ Még egy kevéske ideig fekszik a földön, de mikor a lény tűzcsóvákat kezd el szórni felpattan, hosszú kardját visszacsúsztatja a helyére, és helyette derekához erősített hüvelyéből előkerül rövidebb testvére. Kissé elmosolyodik, de ez a mosoly nem mondható vidámnak, inkább bosszúsnak néz ki. ~Na még is bedühödött a büdös dög, hogy halna éhen!~ Egyből e cselekedete után előkapja bal kezébe kisebb, kerek vaspajzsát, és azzal próbálja védeni magát amennyiben felé is érkezik tűzcsóva. Aztán hall egy hirtelen dörrenést. A zaj után minden lila ködben úszik. Taan pillanatnyilag az orráig sem lát. Szerencsére tisztul a látótér. Ennek felettébb, de annak már kevésbé örül, hogy egy tüskés hátú fene közelít feléje. Újonnan szerzett ellenfele felé fordul. Félszemmel látja, hogy a feltehetően gyíkszerű lényekből ezen kívül még kettő van, és azt is látja hogy a főpappal miként cselekedik a most már nyilvánvalóan fő ellenségük. Még egy kiáltást is hallat amit Worenthnek szán.*
-Mit csinálsz, Ne csak állj! Végezzél már a férfival!
*Kardját jobb kezével megfogatja. Vár még egy kicsit míg az újabb sötét entitás közelebb ér. Lábát megveti a talajon, hogy jól kitudja támasztani magát, ha védekezésre kerül a sor. Mikor a "gyík" már kartávolságon belül van Taan egy vágást intéz a szerzet mellső lába, és nyaka közé. Ezután folytatja a támadást, ha betalált az előző csapás, ha nem. Most a lány hátába próbálja szúrni kardját. E közben pajzsát végig úgy tartja, hogy az fedje mellkasát, nyaka kezdetét, és hasa tetejét. Fejét az előbbi cselekménysorozat után már is azon töri, hogy tovább, s hogy merre megy a harmadik sátánfajzat. Ha esetleg sikerül leterítenie a gyíkot, akkor most kissé fölé hajol, és még háromszor beledöfi kardját a hátába.*
647. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2014-04-20 10:02:07
Üzenet elküldve: 2014-04-20 10:02:07
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 299
OOC üzenetek: 239
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 299
OOC üzenetek: 239
Játékstílus: Vakmerő
// A sötétség nyitánya: 2. felvonás //
*A pokoli ménes észre sem veszi Rikut, de nem azért, mert olyan jól elbújt, hanem mert olyan pici. Ez előnyére válhat még. Látja azonban Taant, aki kardjával igyekszik beledöfni egyet. Még gyorsan kilő egy újabb tűzcsóvát, ami az egyik temető felé menekülő mágust találja hátba, aki hangos üvöltések közepette rogy össze, mielőtt elszenesedne. Ezután a lény szárnyaival kisebb porfelhőt kavar, ahogy a magasba emelkedik, azonban Taannak (ha elég erősen suhint) így is sikerül levágnia a szörnyeteg egyik mellső lábát. A csonkból sötétlilás vér spriccel ki, de ezenkívül nem úgy tűnik, mintha a lényt meghatotta volna. Sokkal jobban zavarja a következő: amikor Riku igyekezett fentről lesújtani, ő pont akkor reppent fel, így igazában telibe találta a tündért, akinek ugyan a tőre beleállt a hátába, azonban sokkal lényegesebb, hogy a lénnyel együtt emelkedett mintegy hat-nyolc láb magasságba. Ha a tündér ügyes, akkor most szó szerint meglovagolhatja a pokolbéli szárnyas hátast, ha nem, akkor leesik, és kétséges, hogy szárnyai elég erősek-e ahhoz, hogy túlélje a földet érést. Persze nyerget és kantárt nem fog találni, bár remélhetőleg nem is keresi. Viszont érdemes mérlegelni a helyzetet: jelenleg ők ketten, és a szerzetesek támadják a szörnyeteget, és ezen személyek közül jelenleg egyedül ő van elérhető távolságban a lóhoz képest, aki persze kihasználva a magasságot azonnal tűzcsóvákkal kezdi bombázni a szerzeteseket, akik így (bátorság ide vagy oda) visszavonulnak, hiszen nem tudnak kárt tenni a lényben, amíg az ilyen magasan van. Talán Taannak is fontolóra kéne venni a visszavonulást?
Közben a cilinderes alak a lehető legnagyobb nyugalommal sétál felfelé a lépcsőn, nem zavarja, hogy közben Worenth is felsorakozott a főpap mellett, viszont az identitászavar mintha meglepné, bár nem mintha sok zűrt okozna neki. Enyhén megrázza a fejét, majd abba az irányba néz, ahol Wram elbújt a fa mögött.*
- Identitászavar... nem elég jó, vajákos! *kiált, majd sétapálcájával int a fa felé, ami ennek hatására hangos reccsenés kíséretében dőlni kezd az ork felé. Ha nem vigyáz, könnyen alászorulhat, akkor pedig jajj neki! Azonban a főpapnak ennyi idő pont elég, néhány varázsszó után egy erőteljes villámmal találja telibe a cilinderest. A varázslat olyan erejű, hogy az egész templom beleremeg, a lépcső több helyütt megreped. Persze aki hallott már történeteket a főpapról, az tudhatja, hogy ez még csak a kezdőlövés volt, ennél több is van a tarsolyában. Azonban az ellenfelet sem kell félteni, ugyan a csapástól ruhája több helyen felszakadt, és cilindere is leesett, de ezen kívül nem sok sérülést szenvedett.*
- Valóban *nyögi* Talán egyedül nincs esélyem Amos Thenior ellen... de hiszen vagyunk még! *jegyzi meg, majd sétapálcájának teteje felpattan, és hirtelen újra elborít mindent a lila füst. Egyedül Riku nem veszíti el a látóterét, hiszen ő jelenleg az események felett áll - azaz repül. Viszont a lenti csetepatéból (ha eddig nézte is) most nem láthat semmit, csak a nagy lilaságot. Ez a füst is gyorsan eltűnik, viszont ez is hozott magával nem kívánatos vendégeket.
Három jó nagyra nőtt, tüskés hátú gyík jelenik meg, mindannyian a fekete ruhás háta mögött, ám közölük kettő rögtön elindul más felé. Az egyik Taan és Wram felé, a másik pedig kiszimatolta a két rejtőzködőt, és valószínűleg termetes fogaival darabokra akarja szaggatni őket. Igen, Riha is Tyria talán nem is tudnak egymásról, de mindketten nagyjából ugyanott bújtak el. Kétséges ugyan, a szörny melyikük szagát érzi, de mindketten jogosan hihetik úgy, hogy ők a célpont.
A harmadik gyíkszerű lény egyenesen a főpapra vetné magát, amaz viszont egy egyszerű széllökettel eltaszítja magától. Ezután (ha elég közel van) megérinti Worenth vállát, és szemeit újra a fekete ruhásra szegezné, azonban már nem látja sehol. A követező másodpercben egy villám találja hátba (közel sem olyan erőteljes, mint amilyet ő lőtt ki, azonban arra elég, hogy az öreg tehetetlenül bucskázzon le a lépcsőn. Ha Worenth oldalra néz, megpillanthatja ellenfelét, aki kétséges, melyik pillanatban teleportált a főpap mögé (mert ezt a sebességű mozgást ár nem lehet másképpen nevezni), de tény, hogy a gyík figyelemelterelés volt. Ezenkívül Worenth felfedezhet egy opálos kristályt ellensége kezében, láthatóan abból jött az előbbi villám. Miközben a főpap feltápászkodik a sétapálcás gyorsan belekezd a szónoklatba:*
- Szép kristály, nemde? *kérdezi, miközben zsebre rakja* Ezzel voltam képes az én kis szárnyas jószágomat védetté tenni a mágiával szemben. Továbbá ezzel voltam most képes elzárni a te mágiát nagy részét. Bizony, az elkövetkezendő néhány órában aligha fogsz tudni főpaphoz méltó varázslatokat előhívni, most már csak egy vagy a sok mágus közül, aki szénné ég itt ma. Vagy talán még annyi sem. Valóban bolondság volna azt feltételeznem, hogy legyőzhetem Amos Theniort... kivéve persze, ha előbb legyengítem. *ekkor a főpap arca fájdalmas grimaszba torzul, majd elmormol néhány varázsszót, melynek hatására bőrén keresztül férgek hullanak testéből a fűbe.*
- Ó, hát képes voltál méregteleníteni a tested? Már ha ezt annak nevezhetem. Ezek a kis kukacok új értelmet adnak a kínhalálnak, néhány perc alatt képesek teljes járatrendszereket fúrni az áldozat húsába *nem tudni, hogy miért nem törődik Worenthtel, de kisé olyan, mintha észre sem venné. Azonban ha a férfi igazat szólt, és a főpap már valóban csak gyengébb varázslatokra képes, akkor bizony nem tudja megvédeni magát a fekete ruhással szemben. Eközben még midig ott van két gyík, és ki tudja, mikor tér magához a harmadik, melyet Amos Thenior 'elkábított'. És ha ez nem lenne elég, még mindig ott köröz az égen a szárnyas szörnyeteg, hogy tűzgolyókkal vessen véget a lentiek életének.*
*A pokoli ménes észre sem veszi Rikut, de nem azért, mert olyan jól elbújt, hanem mert olyan pici. Ez előnyére válhat még. Látja azonban Taant, aki kardjával igyekszik beledöfni egyet. Még gyorsan kilő egy újabb tűzcsóvát, ami az egyik temető felé menekülő mágust találja hátba, aki hangos üvöltések közepette rogy össze, mielőtt elszenesedne. Ezután a lény szárnyaival kisebb porfelhőt kavar, ahogy a magasba emelkedik, azonban Taannak (ha elég erősen suhint) így is sikerül levágnia a szörnyeteg egyik mellső lábát. A csonkból sötétlilás vér spriccel ki, de ezenkívül nem úgy tűnik, mintha a lényt meghatotta volna. Sokkal jobban zavarja a következő: amikor Riku igyekezett fentről lesújtani, ő pont akkor reppent fel, így igazában telibe találta a tündért, akinek ugyan a tőre beleállt a hátába, azonban sokkal lényegesebb, hogy a lénnyel együtt emelkedett mintegy hat-nyolc láb magasságba. Ha a tündér ügyes, akkor most szó szerint meglovagolhatja a pokolbéli szárnyas hátast, ha nem, akkor leesik, és kétséges, hogy szárnyai elég erősek-e ahhoz, hogy túlélje a földet érést. Persze nyerget és kantárt nem fog találni, bár remélhetőleg nem is keresi. Viszont érdemes mérlegelni a helyzetet: jelenleg ők ketten, és a szerzetesek támadják a szörnyeteget, és ezen személyek közül jelenleg egyedül ő van elérhető távolságban a lóhoz képest, aki persze kihasználva a magasságot azonnal tűzcsóvákkal kezdi bombázni a szerzeteseket, akik így (bátorság ide vagy oda) visszavonulnak, hiszen nem tudnak kárt tenni a lényben, amíg az ilyen magasan van. Talán Taannak is fontolóra kéne venni a visszavonulást?
Közben a cilinderes alak a lehető legnagyobb nyugalommal sétál felfelé a lépcsőn, nem zavarja, hogy közben Worenth is felsorakozott a főpap mellett, viszont az identitászavar mintha meglepné, bár nem mintha sok zűrt okozna neki. Enyhén megrázza a fejét, majd abba az irányba néz, ahol Wram elbújt a fa mögött.*
- Identitászavar... nem elég jó, vajákos! *kiált, majd sétapálcájával int a fa felé, ami ennek hatására hangos reccsenés kíséretében dőlni kezd az ork felé. Ha nem vigyáz, könnyen alászorulhat, akkor pedig jajj neki! Azonban a főpapnak ennyi idő pont elég, néhány varázsszó után egy erőteljes villámmal találja telibe a cilinderest. A varázslat olyan erejű, hogy az egész templom beleremeg, a lépcső több helyütt megreped. Persze aki hallott már történeteket a főpapról, az tudhatja, hogy ez még csak a kezdőlövés volt, ennél több is van a tarsolyában. Azonban az ellenfelet sem kell félteni, ugyan a csapástól ruhája több helyen felszakadt, és cilindere is leesett, de ezen kívül nem sok sérülést szenvedett.*
- Valóban *nyögi* Talán egyedül nincs esélyem Amos Thenior ellen... de hiszen vagyunk még! *jegyzi meg, majd sétapálcájának teteje felpattan, és hirtelen újra elborít mindent a lila füst. Egyedül Riku nem veszíti el a látóterét, hiszen ő jelenleg az események felett áll - azaz repül. Viszont a lenti csetepatéból (ha eddig nézte is) most nem láthat semmit, csak a nagy lilaságot. Ez a füst is gyorsan eltűnik, viszont ez is hozott magával nem kívánatos vendégeket.
Három jó nagyra nőtt, tüskés hátú gyík jelenik meg, mindannyian a fekete ruhás háta mögött, ám közölük kettő rögtön elindul más felé. Az egyik Taan és Wram felé, a másik pedig kiszimatolta a két rejtőzködőt, és valószínűleg termetes fogaival darabokra akarja szaggatni őket. Igen, Riha is Tyria talán nem is tudnak egymásról, de mindketten nagyjából ugyanott bújtak el. Kétséges ugyan, a szörny melyikük szagát érzi, de mindketten jogosan hihetik úgy, hogy ők a célpont.
A harmadik gyíkszerű lény egyenesen a főpapra vetné magát, amaz viszont egy egyszerű széllökettel eltaszítja magától. Ezután (ha elég közel van) megérinti Worenth vállát, és szemeit újra a fekete ruhásra szegezné, azonban már nem látja sehol. A követező másodpercben egy villám találja hátba (közel sem olyan erőteljes, mint amilyet ő lőtt ki, azonban arra elég, hogy az öreg tehetetlenül bucskázzon le a lépcsőn. Ha Worenth oldalra néz, megpillanthatja ellenfelét, aki kétséges, melyik pillanatban teleportált a főpap mögé (mert ezt a sebességű mozgást ár nem lehet másképpen nevezni), de tény, hogy a gyík figyelemelterelés volt. Ezenkívül Worenth felfedezhet egy opálos kristályt ellensége kezében, láthatóan abból jött az előbbi villám. Miközben a főpap feltápászkodik a sétapálcás gyorsan belekezd a szónoklatba:*
- Szép kristály, nemde? *kérdezi, miközben zsebre rakja* Ezzel voltam képes az én kis szárnyas jószágomat védetté tenni a mágiával szemben. Továbbá ezzel voltam most képes elzárni a te mágiát nagy részét. Bizony, az elkövetkezendő néhány órában aligha fogsz tudni főpaphoz méltó varázslatokat előhívni, most már csak egy vagy a sok mágus közül, aki szénné ég itt ma. Vagy talán még annyi sem. Valóban bolondság volna azt feltételeznem, hogy legyőzhetem Amos Theniort... kivéve persze, ha előbb legyengítem. *ekkor a főpap arca fájdalmas grimaszba torzul, majd elmormol néhány varázsszót, melynek hatására bőrén keresztül férgek hullanak testéből a fűbe.*
- Ó, hát képes voltál méregteleníteni a tested? Már ha ezt annak nevezhetem. Ezek a kis kukacok új értelmet adnak a kínhalálnak, néhány perc alatt képesek teljes járatrendszereket fúrni az áldozat húsába *nem tudni, hogy miért nem törődik Worenthtel, de kisé olyan, mintha észre sem venné. Azonban ha a férfi igazat szólt, és a főpap már valóban csak gyengébb varázslatokra képes, akkor bizony nem tudja megvédeni magát a fekete ruhással szemben. Eközben még midig ott van két gyík, és ki tudja, mikor tér magához a harmadik, melyet Amos Thenior 'elkábított'. És ha ez nem lenne elég, még mindig ott köröz az égen a szárnyas szörnyeteg, hogy tűzgolyókkal vessen véget a lentiek életének.*
646. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2014-04-19 15:19:17
Üzenet elküldve: 2014-04-19 15:19:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 351
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Vakmerő
//Esemény-A sötétség nyitánya: 2.fejezet//
*Wram unott arccal mered a könyve fölé, mely az energiák levegő varázslatokká alakításával foglalkozik. Rémesen unatkozik, és azon kezd agyalni, hogy mihez kezdjen most, amikor Worenth elkezdi ecsetelni a maga választott könyvek tartalmát. Az ork csak gépiesen bólogat,gondolatai messze járnak. A feltett kérdésre csupán tömören válaszol.*
-Levegő mágia kapcsolata az energiákkal.-
*Ám a fejét egyből felkapja, amikor a mágus elhívja egy gyakorló terembe varázsolni.*
~Végre valami. Már majdnem elaludtam.~
*Gondolja magában. Mikor beérnek a terembe, alig néhányan lézengenek benn. Worenth nekiáll a felkészülésnek, ám ekkor egy pap, az amelyik a könyvtárban fogadta őket, rohan be, azzal, hogy a főpaphoz kell sietni, a templomkertbe. Mivel a hangnem majdnem hisztérikus, így Wram is elkezd kirohanni az épületből. Szinte megnyúlik az arca, ahogy meglátja az entitást.Nem kell hozzá nagy tudomány, hogy felismerje, nem evilági lény áll elötte. Ahhoz pedig, hogy belássa itt az ő pengéje itt kevés, még kevesebb. Szemei hirtelen rátévednek a fekete ruhás alakra, és egy őtlet jut eszébe.*
~A kigyó csak akkor szenved ki biztosan, ha a fejét vesszük.~
*Fut át az agyán, miközben mindkét pengéjét előhúzva, árnyéktól árnyékig haladva közelít a célhoz. Igyekszik lehetőleg hátulról, vagy oldalról közelíteni, közben pedig felkészül, hogy az egyetlen ütőkártyáját kijátsza. Évekkel ezelőtt, még Vierna fogságában, titokban sajátította el ezt a képességet. Amint elég közel kerül, elméjét kiüríti, és egy identitás zavart küld a feketébe öltözött férfi felé. Ezután egy fa mellett meghúzodva vár a kővetkező lehetőségre.*
*Wram unott arccal mered a könyve fölé, mely az energiák levegő varázslatokká alakításával foglalkozik. Rémesen unatkozik, és azon kezd agyalni, hogy mihez kezdjen most, amikor Worenth elkezdi ecsetelni a maga választott könyvek tartalmát. Az ork csak gépiesen bólogat,gondolatai messze járnak. A feltett kérdésre csupán tömören válaszol.*
-Levegő mágia kapcsolata az energiákkal.-
*Ám a fejét egyből felkapja, amikor a mágus elhívja egy gyakorló terembe varázsolni.*
~Végre valami. Már majdnem elaludtam.~
*Gondolja magában. Mikor beérnek a terembe, alig néhányan lézengenek benn. Worenth nekiáll a felkészülésnek, ám ekkor egy pap, az amelyik a könyvtárban fogadta őket, rohan be, azzal, hogy a főpaphoz kell sietni, a templomkertbe. Mivel a hangnem majdnem hisztérikus, így Wram is elkezd kirohanni az épületből. Szinte megnyúlik az arca, ahogy meglátja az entitást.Nem kell hozzá nagy tudomány, hogy felismerje, nem evilági lény áll elötte. Ahhoz pedig, hogy belássa itt az ő pengéje itt kevés, még kevesebb. Szemei hirtelen rátévednek a fekete ruhás alakra, és egy őtlet jut eszébe.*
~A kigyó csak akkor szenved ki biztosan, ha a fejét vesszük.~
*Fut át az agyán, miközben mindkét pengéjét előhúzva, árnyéktól árnyékig haladva közelít a célhoz. Igyekszik lehetőleg hátulról, vagy oldalról közelíteni, közben pedig felkészül, hogy az egyetlen ütőkártyáját kijátsza. Évekkel ezelőtt, még Vierna fogságában, titokban sajátította el ezt a képességet. Amint elég közel kerül, elméjét kiüríti, és egy identitás zavart küld a feketébe öltözött férfi felé. Ezután egy fa mellett meghúzodva vár a kővetkező lehetőségre.*
645. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2014-04-19 12:28:05
Üzenet elküldve: 2014-04-19 12:28:05
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1521
OOC üzenetek: 51
Játékstílus: Megfontolt
//Esemény - A sötétség nyitánya: 2.felvonás//
*Kilép Worenth az ajtón, és a nagy üres tér kellős közepéhez ér. Úgy érzi, készen áll a varázslásra, és elég felkészült, hogy ezt itt és most ki is próbálja.*
-Jól fog be a füledet ork. *vigyorodik el a mágus, majd botját a magasba emeli, és koncentrálni kezdi az energiát. Azonban az a pap, aki nemrégiben készségesen segítségükre volt, az most kivágja a másik oldalon lévő ajtót, és szinte rohan a kijárat felé.*
-Mindenki Amos Thenior úrhoz ! Mindenki Amos Thenior úrhoz ! *skandálja, majd a papok, és a szerzetesek csoportosan kezdik követni. Hallani kintről a zajokat, és a mágus pontosan érzi, hogy óriási negatív energia tölti meg a teret. Kint mágusok varázsolnak ez kétségtelen, és Worenth ebben a pillanatban egy cseppet sem hezitál.*
-Gyerünk ! *int az orknak, majd varázsbotját előre szegezve gyors léptekkel követi a csoportot. Számára egy pillanatig sem kérdéses, hogy azonnal a papok és a templom segítségére siet, már csak a múltja miatt is, mivel mai napig tiszteli a papokat és tanításukat.
Kitárul az ajtó, és a szerzetesek csoportja után ő is kilép, körbenéz, majd eláll a lélegzete is a látványtól. Sosem látott még ehhez hasonló lószerű állatot, de az ő figyelmét jobban leköti, a magas talpig feketében lévő alak, akiből sokkalta nagyobb energiát és veszélyt érez, mint a szörnyéből. Ezután jön a tűzcsóva, majd a tehetetlen mágus, akinek védekezési kísérlete annyit ért, mint halottnak a csók. Worenth érzi, hogy a félelem egyre inkább kezdene eluralkodni rajta, azonban behunyja szemeit, és igyekszik minél előbb elcsendesíteni felkavart elméjét, amit az egyik mágus halála még inkább fokoz. Eközben Wram is láthatja a szörnyű képeket, és amint pár pillanat múlva Worenth kinyitja világoskék szemeit, az orkra néz, és ha ott áll mellette, odaszól neki.*
-Te menj, segíts a szerzeteseknek ! *kiálltja neki, mivel a nagy hangzavarban ha normál hangnemben beszélne azt nem igazán hallaná.*
-Én megyek a főpaphoz ! *mondja elszántan, majd előre ugrik, és igyekszik minél közelebb kerülni a főpaphoz. Lehet, hogy még nincs akkora erő birtokában, hogy felvegye a versenyt egy olyan alakkal, mint a fekete ruhás, de a szörnyhöz meg nem lenne elég fizikai ereje, az inkább az orknak való feladat. De az bizonyos, hogy mindenre elszántan, kezében a mágusbotjával siet Amos Thenior segítségére, és készen áll arra, hogy megmutassa képességeit.*
*Kilép Worenth az ajtón, és a nagy üres tér kellős közepéhez ér. Úgy érzi, készen áll a varázslásra, és elég felkészült, hogy ezt itt és most ki is próbálja.*
-Jól fog be a füledet ork. *vigyorodik el a mágus, majd botját a magasba emeli, és koncentrálni kezdi az energiát. Azonban az a pap, aki nemrégiben készségesen segítségükre volt, az most kivágja a másik oldalon lévő ajtót, és szinte rohan a kijárat felé.*
-Mindenki Amos Thenior úrhoz ! Mindenki Amos Thenior úrhoz ! *skandálja, majd a papok, és a szerzetesek csoportosan kezdik követni. Hallani kintről a zajokat, és a mágus pontosan érzi, hogy óriási negatív energia tölti meg a teret. Kint mágusok varázsolnak ez kétségtelen, és Worenth ebben a pillanatban egy cseppet sem hezitál.*
-Gyerünk ! *int az orknak, majd varázsbotját előre szegezve gyors léptekkel követi a csoportot. Számára egy pillanatig sem kérdéses, hogy azonnal a papok és a templom segítségére siet, már csak a múltja miatt is, mivel mai napig tiszteli a papokat és tanításukat.
Kitárul az ajtó, és a szerzetesek csoportja után ő is kilép, körbenéz, majd eláll a lélegzete is a látványtól. Sosem látott még ehhez hasonló lószerű állatot, de az ő figyelmét jobban leköti, a magas talpig feketében lévő alak, akiből sokkalta nagyobb energiát és veszélyt érez, mint a szörnyéből. Ezután jön a tűzcsóva, majd a tehetetlen mágus, akinek védekezési kísérlete annyit ért, mint halottnak a csók. Worenth érzi, hogy a félelem egyre inkább kezdene eluralkodni rajta, azonban behunyja szemeit, és igyekszik minél előbb elcsendesíteni felkavart elméjét, amit az egyik mágus halála még inkább fokoz. Eközben Wram is láthatja a szörnyű képeket, és amint pár pillanat múlva Worenth kinyitja világoskék szemeit, az orkra néz, és ha ott áll mellette, odaszól neki.*
-Te menj, segíts a szerzeteseknek ! *kiálltja neki, mivel a nagy hangzavarban ha normál hangnemben beszélne azt nem igazán hallaná.*
-Én megyek a főpaphoz ! *mondja elszántan, majd előre ugrik, és igyekszik minél közelebb kerülni a főpaphoz. Lehet, hogy még nincs akkora erő birtokában, hogy felvegye a versenyt egy olyan alakkal, mint a fekete ruhás, de a szörnyhöz meg nem lenne elég fizikai ereje, az inkább az orknak való feladat. De az bizonyos, hogy mindenre elszántan, kezében a mágusbotjával siet Amos Thenior segítségére, és készen áll arra, hogy megmutassa képességeit.*
644. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2014-04-18 19:30:39
Üzenet elküldve: 2014-04-18 19:30:39
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Esemény- A sötétség nyitánya: 2. felvonás//
* Hosszú út áll mögötte. Észrevesz egy templomot, s megpillantja a hozzátartozó szép kertet. Betér oda. De alighogy megérkezik igazán furcsa dolgok történnek. Valami lila füstféle gomolyog, majd megjelenik egy furcsa lény, valami lóféle, fekete szárnyakkal és szőrrel, pirosan izzó szemekkel. Hátán egy ember. Fején cilinder, mindene fekete, a kezében sétapálcát tart. Egyszer csak tűzcsóva jön ki a fekete lény szájából, s ezzel megöl egy mágust. A templomból kiront egy pap, bizonyos Amos Theinor. A főpappal állnak mások is, talán szerzetesek. A fekete ruhát viselő férfi megindul feléjük... Hősnőnk csak most eszmél föl, hogy eléggé szem előtt van, így egy fa mögött keres menedéket. Bár már gondolkodik, hogy hogyan segíthetne. Azt látta, hogy az állatra nem hat mágia. Bár nem is ért ő még annyira a varázslatokhoz. Fegyverrel valamelyest elboldogul, de van nála sokkal jobb harcos. Viszont elég találékony lány. Hirtelen ötleteivel már többször is kihúzta magát és másokat is a csávából. Talán most is eszébe jut majd valami... Egyelőre azonban csendesen szemléli az eseményeket. Nem mozdul, hátha észreveszik, s nem akar arra a sors jutni, mint az egyik szerencsétlen, akit fölperzselt az állat szájából kitörő tűz. *
* Hosszú út áll mögötte. Észrevesz egy templomot, s megpillantja a hozzátartozó szép kertet. Betér oda. De alighogy megérkezik igazán furcsa dolgok történnek. Valami lila füstféle gomolyog, majd megjelenik egy furcsa lény, valami lóféle, fekete szárnyakkal és szőrrel, pirosan izzó szemekkel. Hátán egy ember. Fején cilinder, mindene fekete, a kezében sétapálcát tart. Egyszer csak tűzcsóva jön ki a fekete lény szájából, s ezzel megöl egy mágust. A templomból kiront egy pap, bizonyos Amos Theinor. A főpappal állnak mások is, talán szerzetesek. A fekete ruhát viselő férfi megindul feléjük... Hősnőnk csak most eszmél föl, hogy eléggé szem előtt van, így egy fa mögött keres menedéket. Bár már gondolkodik, hogy hogyan segíthetne. Azt látta, hogy az állatra nem hat mágia. Bár nem is ért ő még annyira a varázslatokhoz. Fegyverrel valamelyest elboldogul, de van nála sokkal jobb harcos. Viszont elég találékony lány. Hirtelen ötleteivel már többször is kihúzta magát és másokat is a csávából. Talán most is eszébe jut majd valami... Egyelőre azonban csendesen szemléli az eseményeket. Nem mozdul, hátha észreveszik, s nem akar arra a sors jutni, mint az egyik szerencsétlen, akit fölperzselt az állat szájából kitörő tűz. *
643. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2014-04-18 16:42:13
Üzenet elküldve: 2014-04-18 16:42:13
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 27
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
// Esemény - A sötétség nyitánya: 2. felvonás //
*Tyria éppen mit sem sejtve sétálgat a városban, s a balszerencsének köszönhetően éppen a templomkertbe téved. Már állna is tovább, ám ekkor valami olyasmi történik, amiről álmában sem gondolná, hogy lehetséges. Mert leginkább arra hasonlít a dolog, egy rossz álomra, amiből nem lehet felébredni.
Egy fekete, leginkább lidércre emlékeztető ló manifesztálódik, majd a papok megtámadják, ezután pedig egyikük a másodperc töredéke alatt lészen por és hamu, gyilkos lángnyelvek ölelésének hála.*
-Na ne...*ez az első félig-meddig értelmes gondolat, mely azonmód ki is szalad a száján, a kialakult helyzetet látva.
~Persze. Élveholtak, meg átok, aztán meg démoni lovak, és sötét mágusok... francokat...~ gondolja egyből utána, s indulna is tovább, ám ekkor maga Amos Thenior néz szembe a gonosz mágusnak látszó akárkivel, ami azért olyan csata lehet, amire Tyria is sokáig emlékezni fog még. Ezen felbuzdulva hát, jól meghúzza magát, s kivár, hogy mi is fog itt történni. Mert hát egyelőre neki semmi oka nincsen belefolyni a konfliktusba, s egyik félnek sem drukkol különösebben, bár végiggondolva a dolgot talán nem volna szerencsés, ha a rémek győznének.*
*Tyria éppen mit sem sejtve sétálgat a városban, s a balszerencsének köszönhetően éppen a templomkertbe téved. Már állna is tovább, ám ekkor valami olyasmi történik, amiről álmában sem gondolná, hogy lehetséges. Mert leginkább arra hasonlít a dolog, egy rossz álomra, amiből nem lehet felébredni.
Egy fekete, leginkább lidércre emlékeztető ló manifesztálódik, majd a papok megtámadják, ezután pedig egyikük a másodperc töredéke alatt lészen por és hamu, gyilkos lángnyelvek ölelésének hála.*
-Na ne...*ez az első félig-meddig értelmes gondolat, mely azonmód ki is szalad a száján, a kialakult helyzetet látva.
~Persze. Élveholtak, meg átok, aztán meg démoni lovak, és sötét mágusok... francokat...~ gondolja egyből utána, s indulna is tovább, ám ekkor maga Amos Thenior néz szembe a gonosz mágusnak látszó akárkivel, ami azért olyan csata lehet, amire Tyria is sokáig emlékezni fog még. Ezen felbuzdulva hát, jól meghúzza magát, s kivár, hogy mi is fog itt történni. Mert hát egyelőre neki semmi oka nincsen belefolyni a konfliktusba, s egyik félnek sem drukkol különösebben, bár végiggondolva a dolgot talán nem volna szerencsés, ha a rémek győznének.*
642. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2014-04-17 22:12:56
Üzenet elküldve: 2014-04-17 22:12:56
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 6
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Esemény - A sötétség nyitánya: 2.felvonás//
*Amint a Templomnak kertjébe lép meglátja mi is okozta a zavart. Nem hisz a saját szemének. Valaki a Templomra támad? ~Ez biztosan józan elméjű? Ennyire nem lehet együgyű! Kész öngyilkos ez a férfi!~ Ám őt ez cseppet sem zavarja. Köpenye alól kihúzza a hosszú kardot. Egy kicsit még áll, és szemléli az eseményt. Még mindig kételkedik a férfi épp eszében. ~Ezt nem gondolta át alaposan. A halálába loholt!~ Lágyan, félmosolyra mozdítja szájának szélét. Most lábait mozdítaná, és szíve szerint nekirontana a sétapálcás, cilinderes fickónak, ám de csak most veszi észre a különös, talán túlvilági állatot. Már ha állat ez. Inkább valamiféle lénynek nevezhető mint állatnak. Furcsa lószerű, szárnyas teremtmény áll vele szemben. Ez az érdekes entitás félelmet keltő kinézetével, szinte mindenkit átjárat rettenettel. ~Egyáltalán miféle szerzet ez? Valami rossz tréfa talán? A halott papból ítélve nem hinném, hogy csak egy ártatlan csíny. Viszont ha most helyt állok akkor biztos a hírnév. Egy lépéssel közelebb lennék a célomhoz, de ha most itt meghalnék... Nem nem fogok! Kinyírom ezt a dögöt!.~ A két markában tartott hosszú kardját előre szegezi, egyenesen a szárnyas "ló" felé. Tesz egykét lépést előre. Szemében elszántság tükrözik, és most már kész nekirontani a különös, nem e világi szerzetnek. Újabb lépések, és megforgatja a kardját, ezzel jelzi hogy készen áll lecsapni ellenfelére. Hatalmas léptekkel lódul meg a lény felé, és kardját előre szegezve amint odaér hozzá bele kívánja döfni a testébe, vagy esetleg fejébe. Ha esetleg ellensége kitérne a támadás elől kardjával még pont utána tudna suhintani, s persze meg is fogja tenni azt. Persze csak ha a nem kap ellentámadást. Amint ezt tapasztalná ő is visszatámadna egy íves suhintással.*
*Amint a Templomnak kertjébe lép meglátja mi is okozta a zavart. Nem hisz a saját szemének. Valaki a Templomra támad? ~Ez biztosan józan elméjű? Ennyire nem lehet együgyű! Kész öngyilkos ez a férfi!~ Ám őt ez cseppet sem zavarja. Köpenye alól kihúzza a hosszú kardot. Egy kicsit még áll, és szemléli az eseményt. Még mindig kételkedik a férfi épp eszében. ~Ezt nem gondolta át alaposan. A halálába loholt!~ Lágyan, félmosolyra mozdítja szájának szélét. Most lábait mozdítaná, és szíve szerint nekirontana a sétapálcás, cilinderes fickónak, ám de csak most veszi észre a különös, talán túlvilági állatot. Már ha állat ez. Inkább valamiféle lénynek nevezhető mint állatnak. Furcsa lószerű, szárnyas teremtmény áll vele szemben. Ez az érdekes entitás félelmet keltő kinézetével, szinte mindenkit átjárat rettenettel. ~Egyáltalán miféle szerzet ez? Valami rossz tréfa talán? A halott papból ítélve nem hinném, hogy csak egy ártatlan csíny. Viszont ha most helyt állok akkor biztos a hírnév. Egy lépéssel közelebb lennék a célomhoz, de ha most itt meghalnék... Nem nem fogok! Kinyírom ezt a dögöt!.~ A két markában tartott hosszú kardját előre szegezi, egyenesen a szárnyas "ló" felé. Tesz egykét lépést előre. Szemében elszántság tükrözik, és most már kész nekirontani a különös, nem e világi szerzetnek. Újabb lépések, és megforgatja a kardját, ezzel jelzi hogy készen áll lecsapni ellenfelére. Hatalmas léptekkel lódul meg a lény felé, és kardját előre szegezve amint odaér hozzá bele kívánja döfni a testébe, vagy esetleg fejébe. Ha esetleg ellensége kitérne a támadás elől kardjával még pont utána tudna suhintani, s persze meg is fogja tenni azt. Persze csak ha a nem kap ellentámadást. Amint ezt tapasztalná ő is visszatámadna egy íves suhintással.*
641. hozzászólás ezen a helyszínen: Templomkert
Üzenet elküldve: 2014-04-17 21:32:56
Üzenet elküldve: 2014-04-17 21:32:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 46
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
// Esemény - A sötétség nyitánya: 2. felvonás //
*Alig pár nap telt el, mióta búcsút vett útitársától, és egyedül folytatta kalandjait. A szegénynegyeden sietve haladt át, a hely szokatlan és mélabús hangulata mintha kergette volna, ám most, hogy idejutott, valami még rosszabba csöppent bele.
Épphogy megérkezik a kertbe, mikor egy sejtelmes, és gyorsan terjedő lila köd zavarja meg látását. Ijedten kapja elő tőrét, habár sejti, hogy sokat nem fog érni vele. Amint a köd eltűnik, magát megszégyenítő gyorsasággal bújik el egy terebélyesebb fa mögött, és onnan figyeli az események lezajlását.
Afféle belső kényszerből érzi, hogy segíteni kéne, de az erőviszonyokat tekintve inkább csak remeg rejtekhelyén, a félelem mintha leragasztaná talpait, mozdulni sem tud. Azért egy váratlan pillanatban mégiscsak előugrik, kinyútja szárnyait, - pár csapással megmozgatja őket, hiszen eléggé elgémberedtek - és nekiesik ennek a förtelmes állatnak. Szárnyai segítségével fölrepül pár métert és úgy célozza meg az állatot, hogy a csapás lehetőleg felülről érje.*
*Alig pár nap telt el, mióta búcsút vett útitársától, és egyedül folytatta kalandjait. A szegénynegyeden sietve haladt át, a hely szokatlan és mélabús hangulata mintha kergette volna, ám most, hogy idejutott, valami még rosszabba csöppent bele.
Épphogy megérkezik a kertbe, mikor egy sejtelmes, és gyorsan terjedő lila köd zavarja meg látását. Ijedten kapja elő tőrét, habár sejti, hogy sokat nem fog érni vele. Amint a köd eltűnik, magát megszégyenítő gyorsasággal bújik el egy terebélyesebb fa mögött, és onnan figyeli az események lezajlását.
Afféle belső kényszerből érzi, hogy segíteni kéne, de az erőviszonyokat tekintve inkább csak remeg rejtekhelyén, a félelem mintha leragasztaná talpait, mozdulni sem tud. Azért egy váratlan pillanatban mégiscsak előugrik, kinyútja szárnyait, - pár csapással megmozgatja őket, hiszen eléggé elgémberedtek - és nekiesik ennek a förtelmes állatnak. Szárnyai segítségével fölrepül pár métert és úgy célozza meg az állatot, hogy a csapás lehetőleg felülről érje.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2065-2084