OOC - Játékon kívüli fórum
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Játékon kívüli fórum | Arthenior főtere (új) Amon Ruadh (új) Füves puszta (új) Dokkok és kikötő (új) |
| Játékon kívüli fórum >> Általános fórum >> Kreatív sarok >> VersekEz a téma folytatódik az archívumban! |
21. hozzászólás ezen a helyszínen: Játékon kívüli fórum
Üzenet elküldve: 2025-08-16 20:54:41
Üzenet elküldve: 2025-08-16 20:54:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 161
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 161
Úgy terveztem, hogy megvárom mindig, amíg felgyűlik egy pár, és akkor rakom be, de ez olyan rossz lett, hogy jó ideig nem fog Saca új dalt énekelni. Álljon itt az utókornak, bátorításként, hogy vannak, akik a gyötrelmes rosszat is felvállalják, és ennél mindenki csak jobbat írhat.
Réges régen, úgy mesélték
élt egy ember, magányosan.
Fajtársai nem értették,
maguk közül kivetették.
Nem volt neki semmi bűne,
legalábbis úgy érezte,
kergette mégis gyakran csűrhe,
félt, egyedül lesz örökre.
Felnézett az égre, éjszaka,
a magányosan visszanéző hold
ott volt fent, egymaga
s elindult, hogy társa legyen.
A világ végéig követte
s odaérve így szólt:
Szia hold, rég kereslek, öledbe
beülhetnék, hogy ne legyek egyedül?
S szólt a hold szomorúan,
sajnos nem teheted, de
mondom neked, iszonyúan
magányos vagyok én is.
Az ember mérgesen toppantott,
Figyelj hold, nem leszel többé magányos,
Mostantól mindenhová veled tartok,
Csak fogd meg feléd nyújtott kezem.
A hold felvidult, és kezet nyújtott,
hősünk megfogta, teste fénylett,
így az ember is az égre mászott,
És együtt élnek már azóta.
Így lett két hold az égen,
S többé nem magányosak.
Együtt vannak, és úgy élnek,
vidáman, boldogan.
Réges régen, úgy mesélték
élt egy ember, magányosan.
Fajtársai nem értették,
maguk közül kivetették.
Nem volt neki semmi bűne,
legalábbis úgy érezte,
kergette mégis gyakran csűrhe,
félt, egyedül lesz örökre.
Felnézett az égre, éjszaka,
a magányosan visszanéző hold
ott volt fent, egymaga
s elindult, hogy társa legyen.
A világ végéig követte
s odaérve így szólt:
Szia hold, rég kereslek, öledbe
beülhetnék, hogy ne legyek egyedül?
S szólt a hold szomorúan,
sajnos nem teheted, de
mondom neked, iszonyúan
magányos vagyok én is.
Az ember mérgesen toppantott,
Figyelj hold, nem leszel többé magányos,
Mostantól mindenhová veled tartok,
Csak fogd meg feléd nyújtott kezem.
A hold felvidult, és kezet nyújtott,
hősünk megfogta, teste fénylett,
így az ember is az égre mászott,
És együtt élnek már azóta.
Így lett két hold az égen,
S többé nem magányosak.
Együtt vannak, és úgy élnek,
vidáman, boldogan.
20. hozzászólás ezen a helyszínen: Játékon kívüli fórum
Üzenet elküldve: 2025-08-11 23:37:15
Üzenet elküldve: 2025-08-11 23:37:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 161
IC üzenetek: 561
OOC üzenetek: 161
Élnék a lehetőséggel, hogy Saca dalait bevágjam ide, már csak azért is, hogy könnyebben elő tudjam keresni, ha valami régebbihez nyúlnék. Szem- és agykárosodásért felelősséget nem vállalok, olvasni csak saját felelősségre.
Félek az élettől
jobban, mint a haláltól.
Félek a magánytól
jobban, mint egy fajtárstól.
Félek maradni
jobban, mint elmenni.
Félek remélni
jobban, mint elveszni.
Félek válaszolni
jobban, mint tagadni.
Félek kérdezni
jobban, mint hallgatni.
Félek vallani,
Jobban mint hazudni.
Félek látni,
Jobban, mint hallani.
Félek lenni
jobban, mint félni.
Félek megégni,
Jobban mint próbálni.
Félek az élettől
jobban, mint a haláltól.
Félek a magánytól
jobban, mint egy fajtárstól.
Félek élni. Félek mindentől.
------------------------------------
Szentségtelen kézzel fogom ez áldott,
Szentséges oltárt, ezt a lágy kacsót,
De ajkam - e két piruló zarándok -
Jóváteszi s bűnöm föloldja csók.
Tudod te jól, mi a célom
Tudod te, hogy mire vágyom
Kérlek, ne kínozz tovább,
Vegyünk ki inkább estére szobát.
Ha tovább játszadozol
Félő, kiszakad nadrágom
S az egész ivónak megmutatom
Mit örököltem apámtól.
Itt állok előtted, hát...
Nem csak a két lábamon,
Tiéd az egész éjjelen át,
Remélem nem csak álmodom.
Tested szépségétől eláll a szavam
S béna rímekkel csak égetem magam
De te vagy, meg kell, hogy valljam
a legszebb teremtés kit láthattam.
------------------------------------
Előfordulhat, hogy igen
De az is lehet, hogy sosem
Mi van akkor, ha mégis?
Ha kell, ontok vért is.
De megéri?
Egyszer igen, utána nem
Előfordulhat, hogy mégsem
Egyszer így van, utána úgy
S minden megy ugyanúgy
tovább.
Forró, aztán hideg hirtelen
A szó már hiteltelen,
S a pap is hitetlen
Ebben a kietlen
dzsungelben.
Ne hagyd abba, elég ebből!
Mikor a sziklaszilárd is eldől,
Elszakad, mi nem tud
Ideje, hogy megtudd:
talán... vagy mégsem?
------------------------------------
Volt egyszer egy tündér,
úgy hívták hogy Alfonz,
óva intette mindenki,
de legyintett: Kaland vonz!
Harcolt fával, szélmalommal,
ostromolt várakat.
Egyszer úgy döntött hogy ő most
megtámadja a Thargokat!
Szállt a vessző, Kagan mellé
becsapódott a kecskébe,
A hadvezér nem tétlenkedett
intett: a fejét le!
De arra nem számított senki,
hogy a tündér nincs egyedül.
Hős Igazságos volt vele,
s ő nem nézte tétlenül.
Együtt harcoltak a barbárokkal,
vállt vállnak vetve.
Állták az ellentámadást, sőt
Könnyedén, nevetve
Meghátrálásra késztették
ők a barbár törzset,
De kegyelemből úgy döntöttek,
nem érdemelnek többet.
Tovább álltak, nem feledve
mily könnyedén győztek,
S azóta is Amon hegyén,
a tündérektől félnek.
Ezért van, ha thargot látsz
ne emlékeztesd erre,
Mert a barbár önérzetes állat,
és módfelett büszke.
------------------------------------
Kövezett utcán léptünk nesztelen,
a hajnal messze, az éj még itt terem.
Te somolyogtál, markodban arany,
én szívem őriztem, de elloptad hamar.
Hideg bor, elhalkult lant,
asztalon pihen a félholt hang.
Szavaink, mint patak vize,
súlytalan folynak elfele.
Mindig eltűnsz, vagy én teszem,
Nem tehetünk róla, lételemem.
Hogy tovább álljak, hiába fáj,
Keserű, de lényem a magány.
Nem kérem, hogy ments meg,
nem kérem, hogy érts meg.
Csak állj mellettem,
míg a tűz ég bennem.
Csak a találkozásunk éltet,
Kegyetlenül telnek az évek,
Nélküled minden színtelen,
Még a dal is dísztelen.
S ha elalszik minden tűz az éjben,
lépteid zaját hallom a térben.
Nem kell térkép, sem égi jel,
A sors mindig egymáshoz terel.
Félek az élettől
jobban, mint a haláltól.
Félek a magánytól
jobban, mint egy fajtárstól.
Félek maradni
jobban, mint elmenni.
Félek remélni
jobban, mint elveszni.
Félek válaszolni
jobban, mint tagadni.
Félek kérdezni
jobban, mint hallgatni.
Félek vallani,
Jobban mint hazudni.
Félek látni,
Jobban, mint hallani.
Félek lenni
jobban, mint félni.
Félek megégni,
Jobban mint próbálni.
Félek az élettől
jobban, mint a haláltól.
Félek a magánytól
jobban, mint egy fajtárstól.
Félek élni. Félek mindentől.
------------------------------------
Szentségtelen kézzel fogom ez áldott,
Szentséges oltárt, ezt a lágy kacsót,
De ajkam - e két piruló zarándok -
Jóváteszi s bűnöm föloldja csók.
Tudod te jól, mi a célom
Tudod te, hogy mire vágyom
Kérlek, ne kínozz tovább,
Vegyünk ki inkább estére szobát.
Ha tovább játszadozol
Félő, kiszakad nadrágom
S az egész ivónak megmutatom
Mit örököltem apámtól.
Itt állok előtted, hát...
Nem csak a két lábamon,
Tiéd az egész éjjelen át,
Remélem nem csak álmodom.
Tested szépségétől eláll a szavam
S béna rímekkel csak égetem magam
De te vagy, meg kell, hogy valljam
a legszebb teremtés kit láthattam.
------------------------------------
Előfordulhat, hogy igen
De az is lehet, hogy sosem
Mi van akkor, ha mégis?
Ha kell, ontok vért is.
De megéri?
Egyszer igen, utána nem
Előfordulhat, hogy mégsem
Egyszer így van, utána úgy
S minden megy ugyanúgy
tovább.
Forró, aztán hideg hirtelen
A szó már hiteltelen,
S a pap is hitetlen
Ebben a kietlen
dzsungelben.
Ne hagyd abba, elég ebből!
Mikor a sziklaszilárd is eldől,
Elszakad, mi nem tud
Ideje, hogy megtudd:
talán... vagy mégsem?
------------------------------------
Volt egyszer egy tündér,
úgy hívták hogy Alfonz,
óva intette mindenki,
de legyintett: Kaland vonz!
Harcolt fával, szélmalommal,
ostromolt várakat.
Egyszer úgy döntött hogy ő most
megtámadja a Thargokat!
Szállt a vessző, Kagan mellé
becsapódott a kecskébe,
A hadvezér nem tétlenkedett
intett: a fejét le!
De arra nem számított senki,
hogy a tündér nincs egyedül.
Hős Igazságos volt vele,
s ő nem nézte tétlenül.
Együtt harcoltak a barbárokkal,
vállt vállnak vetve.
Állták az ellentámadást, sőt
Könnyedén, nevetve
Meghátrálásra késztették
ők a barbár törzset,
De kegyelemből úgy döntöttek,
nem érdemelnek többet.
Tovább álltak, nem feledve
mily könnyedén győztek,
S azóta is Amon hegyén,
a tündérektől félnek.
Ezért van, ha thargot látsz
ne emlékeztesd erre,
Mert a barbár önérzetes állat,
és módfelett büszke.
------------------------------------
Kövezett utcán léptünk nesztelen,
a hajnal messze, az éj még itt terem.
Te somolyogtál, markodban arany,
én szívem őriztem, de elloptad hamar.
Hideg bor, elhalkult lant,
asztalon pihen a félholt hang.
Szavaink, mint patak vize,
súlytalan folynak elfele.
Mindig eltűnsz, vagy én teszem,
Nem tehetünk róla, lételemem.
Hogy tovább álljak, hiába fáj,
Keserű, de lényem a magány.
Nem kérem, hogy ments meg,
nem kérem, hogy érts meg.
Csak állj mellettem,
míg a tűz ég bennem.
Csak a találkozásunk éltet,
Kegyetlenül telnek az évek,
Nélküled minden színtelen,
Még a dal is dísztelen.
S ha elalszik minden tűz az éjben,
lépteid zaját hallom a térben.
Nem kell térkép, sem égi jel,
A sors mindig egymáshoz terel.
19. hozzászólás ezen a helyszínen: Játékon kívüli fórum
Üzenet elküldve: 2025-08-09 18:55:46
Üzenet elküldve: 2025-08-09 18:55:46
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 422
OOC üzenetek: 23
IC üzenetek: 422
OOC üzenetek: 23
Katonasors
Ha az ember katona lesz,
Minden megváltozik,
Mert egy napon minden harcos
A mélybe távozik.
De amíg él, addig vigad,
Vedel, ölel, csókol,
Mert tudja, hogy bizony soha
Nem elég a jóból!
Mert tudja, hogy bizony soha
Nem elég a jóból!
Minden fiú azt hiszi, hogy
A katona élet
Csupa móka és kacagás,
És sose ér véget.
De nem látták a tömegsírt,
Ahol én is nyugszom,
Sok bajtárssal s ellenséggel
Egy gödörben oszlom!
Sok bajtárssal s ellenséggel
Egy gödörben oszlom!
Ezért babám te csak csókolj
Most, amíg még élek,
Mert már szól a harci kürt, és
Tán vissza se térek!
Tán vissza se térek!
//Katonadal, amit katonák, harcosok, zsoldosok tivornyázás közben előszeretettel énekelnek//
Ha az ember katona lesz,
Minden megváltozik,
Mert egy napon minden harcos
A mélybe távozik.
De amíg él, addig vigad,
Vedel, ölel, csókol,
Mert tudja, hogy bizony soha
Nem elég a jóból!
Mert tudja, hogy bizony soha
Nem elég a jóból!
Minden fiú azt hiszi, hogy
A katona élet
Csupa móka és kacagás,
És sose ér véget.
De nem látták a tömegsírt,
Ahol én is nyugszom,
Sok bajtárssal s ellenséggel
Egy gödörben oszlom!
Sok bajtárssal s ellenséggel
Egy gödörben oszlom!
Ezért babám te csak csókolj
Most, amíg még élek,
Mert már szól a harci kürt, és
Tán vissza se térek!
Tán vissza se térek!
//Katonadal, amit katonák, harcosok, zsoldosok tivornyázás közben előszeretettel énekelnek//
18. hozzászólás ezen a helyszínen: Játékon kívüli fórum
Üzenet elküldve: 2023-10-23 21:30:01
Üzenet elküldve: 2023-10-23 21:30:01
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
A lélek, ami
szívemben lakik,
nem az én lelkem.
A szellem, ami
agyamban lakik,
nem az én szellemem.
Az a test, ami
háza mindennek,
nem az én testem.
Mind a te eszközöd,
Halál Legyőzője,
míg szívemben lélek lakik,
míg agyamban szellem honol,
míg a testem el nem porlad,
míg új kör nem kezdődik,
míg a kör meg nem szakad.
/ Pirtianesi vallási himnusz. Több változata létezik. Van, amelyik test minden egyes tagját, a lélek és a szellem minden alkotórészét felsorolja. A Halál Legyőzője helyére Sa'Tereth bármely neve (ld. a 115. hozzászólást ebben a topikban) szabadon behelyettesíthető. /
szívemben lakik,
nem az én lelkem.
A szellem, ami
agyamban lakik,
nem az én szellemem.
Az a test, ami
háza mindennek,
nem az én testem.
Mind a te eszközöd,
Halál Legyőzője,
míg szívemben lélek lakik,
míg agyamban szellem honol,
míg a testem el nem porlad,
míg új kör nem kezdődik,
míg a kör meg nem szakad.
/ Pirtianesi vallási himnusz. Több változata létezik. Van, amelyik test minden egyes tagját, a lélek és a szellem minden alkotórészét felsorolja. A Halál Legyőzője helyére Sa'Tereth bármely neve (ld. a 115. hozzászólást ebben a topikban) szabadon behelyettesíthető. /
17. hozzászólás ezen a helyszínen: Játékon kívüli fórum
Üzenet elküldve: 2023-08-21 10:29:35
Üzenet elküldve: 2023-08-21 10:29:35
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Oltárt adok
Neked, Vérúr, ki
magad vagy a Végtelen.
Vedd a vérem,
Verd le láncaim,
Vezess a vaksötétben.
/ Pirtianesi fohász oltárszenteléshez. A második versszakot önállóan is mondják áldozáskor, közvetlen az erek megnyitása előtt. /
Neked, Vérúr, ki
magad vagy a Végtelen.
Vedd a vérem,
Verd le láncaim,
Vezess a vaksötétben.
/ Pirtianesi fohász oltárszenteléshez. A második versszakot önállóan is mondják áldozáskor, közvetlen az erek megnyitása előtt. /
16. hozzászólás ezen a helyszínen: Játékon kívüli fórum
Üzenet elküldve: 2023-08-18 08:44:43
Üzenet elküldve: 2023-08-18 08:44:43
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Vezérlő Értelem
Vég és Kezdet Közt Lakozó
Mesterek Mestere
Titkokat Tudó
Láncok Leverője
Halál Legyőzője
ki magad vagy a Végtelen
Sa'Tereth - üdv Neked!
/ Pirtianesi vallási himnusz. Az utolsó sor helyett szokás úgy is üdvözölni az istent, ahogy egykor Sa'argathot: "Haras, suraf juttoro Sa'Tereth!" /
Vég és Kezdet Közt Lakozó
Mesterek Mestere
Titkokat Tudó
Láncok Leverője
Halál Legyőzője
ki magad vagy a Végtelen
Sa'Tereth - üdv Neked!
/ Pirtianesi vallási himnusz. Az utolsó sor helyett szokás úgy is üdvözölni az istent, ahogy egykor Sa'argathot: "Haras, suraf juttoro Sa'Tereth!" /
15. hozzászólás ezen a helyszínen: Játékon kívüli fórum
Üzenet elküldve: 2023-08-17 10:33:17
Üzenet elküldve: 2023-08-17 10:33:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 910
OOC üzenetek: 1509
IC üzenetek: 910
OOC üzenetek: 1509
(A fenti (nem) egy absztrakt, neo-dadaista vers, a létezés kétségét feszegeti azzal, hogy (nem) létezik. Ott lehet, ugyanakkor nincs ott, ez (nem) egy vers, ami nem áll egyetlen betűből sem.)
14. hozzászólás ezen a helyszínen: Játékon kívüli fórum
Üzenet elküldve: 2023-08-17 09:44:52
Üzenet elküldve: 2023-08-17 09:44:52
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
IC üzenetek: 269
OOC üzenetek: 11
Neked adom ezt az életet -
végy belőle, amennyit akarsz.
Neked adom ezt a halandót -
végbe visz mindent, amit akarsz.
Neked adom ezt a halottat -
azt teszel vele, amit akarsz.
/ pirtianesi áldozati fohász /
A hozzászólás írója (Wruzto Molzichygk) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.08.17 09:45:12
végy belőle, amennyit akarsz.
Neked adom ezt a halandót -
végbe visz mindent, amit akarsz.
Neked adom ezt a halottat -
azt teszel vele, amit akarsz.
/ pirtianesi áldozati fohász /
A hozzászólás írója (Wruzto Molzichygk) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.08.17 09:45:12
13. hozzászólás ezen a helyszínen: Játékon kívüli fórum
Üzenet elküldve: 2023-08-16 10:10:00
Üzenet elküldve: 2023-08-16 10:10:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 910
OOC üzenetek: 1509
IC üzenetek: 910
OOC üzenetek: 1509
Megy a vonat megy a vonat soha nem áll meg,
Csikorog a csikorog a vészfék sem állíthat meg,
Kiabál a kiabál a kalauz de a vonat megy tovább
Vigyázzatok mert a padlás is beávzhat
Csikorog a csikorog a vészfék sem állíthat meg,
Kiabál a kiabál a kalauz de a vonat megy tovább
Vigyázzatok mert a padlás is beávzhat
12. hozzászólás ezen a helyszínen: Játékon kívüli fórum
Üzenet elküldve: 2023-06-17 23:33:03
Üzenet elküldve: 2023-06-17 23:33:03
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 137
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 137
Szikla vagyok, kemény és lapos,
Súlyomtól most a föld hangos,
Rám ülnek az évszázadok,
Tovább haladnak majd,
Lassú víz partot most,
Lehuppan szívemről, ez a rajt,
Csak porszem maradok.
A hozzászólás írója (Rothawdar Arskeliss) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.06.17 23:34:40
Súlyomtól most a föld hangos,
Rám ülnek az évszázadok,
Tovább haladnak majd,
Lassú víz partot most,
Lehuppan szívemről, ez a rajt,
Csak porszem maradok.
A hozzászólás írója (Rothawdar Arskeliss) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.06.17 23:34:40
11. hozzászólás ezen a helyszínen: Játékon kívüli fórum
Üzenet elküldve: 2023-01-26 20:20:03
Üzenet elküldve: 2023-01-26 20:20:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 1
IC üzenetek: 88
OOC üzenetek: 1
Élőholt jön, vigyázz jól!
Ha elkap, megesz, bújj el jól!
Csontja ropog, kocog, jaj!
Mögötted van, most lesz baj!
Bújj el jobban most hamar,
mert a foga nagyot mar!
Hogyha eddig el nem bújtál,
te leszel a mozgó halál.
Csoszogni fogsz, úgy mint ő,
nincs többé menekülő!
*Verseli jó hangosan, lassan, ritmusosan. Nem a legkedvesebb mondóka, de hát nem is arról híresek az ilyen versikék. Még az élőholttámadások idejéről maradhatott fenn, ahogy a gyerekek szájról szájra adták tovább egymásnak, a játékkal együtt. Ezt ugyanis többen szokták játszani. Van egy élőholt, ő a hunyó, és ha megtalál valakit, akkor az is élőholt lesz és segít a keresésben, míg végül mindenkit át nem "változtatnak", vagyis megtalálnak.*
Ha elkap, megesz, bújj el jól!
Csontja ropog, kocog, jaj!
Mögötted van, most lesz baj!
Bújj el jobban most hamar,
mert a foga nagyot mar!
Hogyha eddig el nem bújtál,
te leszel a mozgó halál.
Csoszogni fogsz, úgy mint ő,
nincs többé menekülő!
*Verseli jó hangosan, lassan, ritmusosan. Nem a legkedvesebb mondóka, de hát nem is arról híresek az ilyen versikék. Még az élőholttámadások idejéről maradhatott fenn, ahogy a gyerekek szájról szájra adták tovább egymásnak, a játékkal együtt. Ezt ugyanis többen szokták játszani. Van egy élőholt, ő a hunyó, és ha megtalál valakit, akkor az is élőholt lesz és segít a keresésben, míg végül mindenkit át nem "változtatnak", vagyis megtalálnak.*
10. hozzászólás ezen a helyszínen: Játékon kívüli fórum
Üzenet elküldve: 2023-01-26 20:09:53
Üzenet elküldve: 2023-01-26 20:09:53
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
e. sz. 149. (Afrekh: 69)
Ismeretlen elf szerző műve:
"Csak csendesen... akár a tavaszi szél az üres ágak közt...
csak nesztelen, mint a madár testéről levált pihe útja.
Csak ridegen, mint a hideg törp acél, vagy kovácsolatlan nyílhegy, csak hidegen, mint fagybarlang odúja, vagy orkán metsző szele...
Úgy hatolj előre, úgy vágd át magad, úgy keresd a vért, s bosszúd, mit a bárdolatlanság, s félelem szült.
Ne bánd tetted, miképp ők sem bánták!
ne féltsd élted, miképp ők sem féltették!
Ne nézz félre, miképp ők nevetve fenték az acélt,
minek éle társad bőrét vágta!"
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.01.26 20:18:31
Ismeretlen elf szerző műve:
"Csak csendesen... akár a tavaszi szél az üres ágak közt...
csak nesztelen, mint a madár testéről levált pihe útja.
Csak ridegen, mint a hideg törp acél, vagy kovácsolatlan nyílhegy, csak hidegen, mint fagybarlang odúja, vagy orkán metsző szele...
Úgy hatolj előre, úgy vágd át magad, úgy keresd a vért, s bosszúd, mit a bárdolatlanság, s félelem szült.
Ne bánd tetted, miképp ők sem bánták!
ne féltsd élted, miképp ők sem féltették!
Ne nézz félre, miképp ők nevetve fenték az acélt,
minek éle társad bőrét vágta!"
A hozzászólás írója (Mesélő) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2023.01.26 20:18:31
9. hozzászólás ezen a helyszínen: Játékon kívüli fórum
Üzenet elküldve: 2023-01-26 20:06:05
Üzenet elküldve: 2023-01-26 20:06:05
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
IC üzenetek: 932
OOC üzenetek: 97
e. sz. 115. (Afrekh: 35)
Ismeretlen szerző, gyermekmondóka:
"Futtában keresd, s a lábát fogd, hogy elessen,
nesztelen elfléptekre figyelj.
Éjszaka lopózó árnyak közé,
hegyesre hegyezett fülek tömegébe,
tündöklő szempár közepébe,
lombkoronák sűrűjébe,
oda lőj!
Ajzd fel íjad, s ne ereszd, csupán mikor biztos a cél...
hadd folyjon a vér... hadd folyjon az elf vér!"
Ismeretlen szerző, gyermekmondóka:
"Futtában keresd, s a lábát fogd, hogy elessen,
nesztelen elfléptekre figyelj.
Éjszaka lopózó árnyak közé,
hegyesre hegyezett fülek tömegébe,
tündöklő szempár közepébe,
lombkoronák sűrűjébe,
oda lőj!
Ajzd fel íjad, s ne ereszd, csupán mikor biztos a cél...
hadd folyjon a vér... hadd folyjon az elf vér!"
8. hozzászólás ezen a helyszínen: Játékon kívüli fórum
Üzenet elküldve: 2023-01-24 00:27:41
Üzenet elküldve: 2023-01-24 00:27:41
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 910
OOC üzenetek: 1509
IC üzenetek: 910
OOC üzenetek: 1509
csak eggy a kedves bdksszstok
rsbok JK eg do uh no k bsfy
suanadik
hszsfnsm remdukezl in de ulrgd hibe o bm ha az gyat
h v so of eu so mm shd de na no si i do od is my feet k xxx
.spol
s eltakar
4a nsYfy vilagon ekiul NJ in no xsen dzsmdea gels
nbolcs be at my sys Rd itt ér mned halnid kkk
jhjhaujj kuertt
rsbok JK eg do uh no k bsfy
suanadik
hszsfnsm remdukezl in de ulrgd hibe o bm ha az gyat
h v so of eu so mm shd de na no si i do od is my feet k xxx
.spol
s eltakar
4a nsYfy vilagon ekiul NJ in no xsen dzsmdea gels
nbolcs be at my sys Rd itt ér mned halnid kkk
jhjhaujj kuertt
7. hozzászólás ezen a helyszínen: Játékon kívüli fórum
Üzenet elküldve: 2023-01-23 21:10:42
Üzenet elküldve: 2023-01-23 21:10:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 7
IC üzenetek: 17
OOC üzenetek: 7
Saját költés
Téli estén
Nézd, milliárd csillag ragyog az égen,
Fényük hideg, akár a jég, és dermedt,
Mint egy megfagyott tó, egy elfeledett,
Némán kiáltó hófödte hegyorom...
Valahol, távol a világ zajától,
Bujdosva az élet minden bajától
Állok a jeges téli éjszakában.
Repülni volna jó messzi vidékre,
Elfeledni, mi rossz volt, s csak a szépre
Emlékezni, lerázni minden terhet,
Itt hagyni e földi élet gondjait,
Elfedni a múlt tátongó foltjait...
Léptek hangja töri meg a csend süket
Némaságát... Vagy talán képzelődnék?
Magasan a felhők között repülnék,
Távol e romlott, gyűlöletben égő
Átkozott világtól, hol a hatalom
Az úr, s megannyi fénylő birodalom
Tagadja meg önnön keserü múltját.
Porba hulló, elfeledett csillagok.
Egykoron dicsőn fénylő, letűnt korok
Lábnyomát őrzik paloták romjai.
Pusztulás mindenütt, bármerre nézek.
Kialusznak az éltet adó fények...
Léptek hangja töri meg a csend süket
Némaságát... Felettem a csillagok,
S a végtelen égbolt... Fehéren ragyog
A hó borította, élettelen táj...
Látod-e Drága, a tél keze hóból
Fest kristályvirágokat, s a folyókból
Varázsol világító jégcsodákat.
Nézd, mily rideg most a táj, s mégis élő,
Nézd, mily csodás minden, mit a tél jégből
Teremtett. Nézd, mily varázslatos e Föld!
De mit számít ez? Múló mese csupán,
Ma még álomszép, de holnap már talán
Az egész csak értéktelen bolondság.
Boldog lennék veled, csak most, még egyszer,
Utoljára, mielőtt a nap felkel...
Tétován simul kezed a kezembe.
Veled repülnék el a végtelenbe,
Vigyél messze, hol nincs többé fájdalom,
Hol elengedi bánatát a lélek,
S a világ bajai már el nem érnek.
Várj még egy kicsit, ne húzd el a kezed,
Mesébe illő most ez a pillanat.
Boldog lennék veled itt az ég alatt.
Gyere velem oda, hol nem vár minket
Többé a világ keserü bánata.
Vigyél el hegyek közé, messzi tájra.
Csak álmodjunk. Oly távol még a hajnal.
Téli estén
Nézd, milliárd csillag ragyog az égen,
Fényük hideg, akár a jég, és dermedt,
Mint egy megfagyott tó, egy elfeledett,
Némán kiáltó hófödte hegyorom...
Valahol, távol a világ zajától,
Bujdosva az élet minden bajától
Állok a jeges téli éjszakában.
Repülni volna jó messzi vidékre,
Elfeledni, mi rossz volt, s csak a szépre
Emlékezni, lerázni minden terhet,
Itt hagyni e földi élet gondjait,
Elfedni a múlt tátongó foltjait...
Léptek hangja töri meg a csend süket
Némaságát... Vagy talán képzelődnék?
Magasan a felhők között repülnék,
Távol e romlott, gyűlöletben égő
Átkozott világtól, hol a hatalom
Az úr, s megannyi fénylő birodalom
Tagadja meg önnön keserü múltját.
Porba hulló, elfeledett csillagok.
Egykoron dicsőn fénylő, letűnt korok
Lábnyomát őrzik paloták romjai.
Pusztulás mindenütt, bármerre nézek.
Kialusznak az éltet adó fények...
Léptek hangja töri meg a csend süket
Némaságát... Felettem a csillagok,
S a végtelen égbolt... Fehéren ragyog
A hó borította, élettelen táj...
Látod-e Drága, a tél keze hóból
Fest kristályvirágokat, s a folyókból
Varázsol világító jégcsodákat.
Nézd, mily rideg most a táj, s mégis élő,
Nézd, mily csodás minden, mit a tél jégből
Teremtett. Nézd, mily varázslatos e Föld!
De mit számít ez? Múló mese csupán,
Ma még álomszép, de holnap már talán
Az egész csak értéktelen bolondság.
Boldog lennék veled, csak most, még egyszer,
Utoljára, mielőtt a nap felkel...
Tétován simul kezed a kezembe.
Veled repülnék el a végtelenbe,
Vigyél messze, hol nincs többé fájdalom,
Hol elengedi bánatát a lélek,
S a világ bajai már el nem érnek.
Várj még egy kicsit, ne húzd el a kezed,
Mesébe illő most ez a pillanat.
Boldog lennék veled itt az ég alatt.
Gyere velem oda, hol nem vár minket
Többé a világ keserü bánata.
Vigyél el hegyek közé, messzi tájra.
Csak álmodjunk. Oly távol még a hajnal.
6. hozzászólás ezen a helyszínen: Játékon kívüli fórum
Üzenet elküldve: 2022-06-05 12:48:48
Üzenet elküldve: 2022-06-05 12:48:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 910
OOC üzenetek: 1509
IC üzenetek: 910
OOC üzenetek: 1509
Ó, ó-e ő, s ő-e e ó,
Ó, s ő ő-e, s e ó ő-e?
Á, ő e ó, s a' e ó.
Ó, s ő ő-e, s e ó ő-e?
Á, ő e ó, s a' e ó.
5. hozzászólás ezen a helyszínen: Játékon kívüli fórum
Üzenet elküldve: 2022-03-16 11:37:39
Üzenet elküldve: 2022-03-16 11:37:39
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 30
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 30
Saját:
Ez itt egy Haiku,
De vers is lehetne:
Ha lenne rímem.
Ez itt egy Haiku,
De vers is lehetne:
Ha lenne rímem.
4. hozzászólás ezen a helyszínen: Játékon kívüli fórum
Üzenet elküldve: 2020-11-25 13:26:53
Üzenet elküldve: 2020-11-25 13:26:53
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 910
OOC üzenetek: 1509
IC üzenetek: 910
OOC üzenetek: 1509
helló
zolika vagyok
iskolás vagyok
13 és fel éves vagyok
szeretk rajzolni és biciklizni vagyok
(Nem saját mű, csak nagyon megteccet.)
zolika vagyok
iskolás vagyok
13 és fel éves vagyok
szeretk rajzolni és biciklizni vagyok
(Nem saját mű, csak nagyon megteccet.)
3. hozzászólás ezen a helyszínen: Játékon kívüli fórum
Üzenet elküldve: 2020-07-08 00:02:38
Üzenet elküldve: 2020-07-08 00:02:38
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Saját szerzemény, vers a szeretetről
Mint éjjel a csillagok,
s mint a hold az esti égen,
úgy ég egy láng benn a szívben.
Egy láng, mely mindent legyőz,
fényt és reménységet ébreszt,
s messzeűzi a sötétet.
Egy láng, mely örökkön ég,
nem dúlhatja szét gyűlölet,
s nem olthatja ki a tüzet.
Megnyugvást ad, mikor félsz,
vigasztalást nyújt a bajban,
s békét teremt a viszályban.
Megvigasztal, ha sírnál,
s felszárítja könnyeidet,
s begyógyítja minden sebed.
Fényt gyújt, ha sötétben jársz,
s fegyvered a gonosz ellen,
fényével óv minden percben.
Megbocsájt, ha vétkezel,
s a hibáidat elfedi,
lángja vétkedet eltörli.
Ott, hol sok apró láng ég,
ott remény, s örök fény ébred,
s nincs hatalma a sötétnek.
Ott, hol ég a bűvös láng,
ott igazbarát vár reád,
ki igaz szívvel szól hozzád.
Őrizd a lángot, míg élsz,
szívedben őrizd melegét,
s lelkedben vigyázd a fényét.
S el ne feledd, bárhol jársz:
az igazak útján vezet,
s vigyázza minden léptedet.
Mint éjjel a csillagok,
s mint a hold az esti égen,
úgy ég egy láng benn a szívben.
Egy láng, mely mindent legyőz,
fényt és reménységet ébreszt,
s messzeűzi a sötétet.
Egy láng, mely örökkön ég,
nem dúlhatja szét gyűlölet,
s nem olthatja ki a tüzet.
Megnyugvást ad, mikor félsz,
vigasztalást nyújt a bajban,
s békét teremt a viszályban.
Megvigasztal, ha sírnál,
s felszárítja könnyeidet,
s begyógyítja minden sebed.
Fényt gyújt, ha sötétben jársz,
s fegyvered a gonosz ellen,
fényével óv minden percben.
Megbocsájt, ha vétkezel,
s a hibáidat elfedi,
lángja vétkedet eltörli.
Ott, hol sok apró láng ég,
ott remény, s örök fény ébred,
s nincs hatalma a sötétnek.
Ott, hol ég a bűvös láng,
ott igazbarát vár reád,
ki igaz szívvel szól hozzád.
Őrizd a lángot, míg élsz,
szívedben őrizd melegét,
s lelkedben vigyázd a fényét.
S el ne feledd, bárhol jársz:
az igazak útján vezet,
s vigyázza minden léptedet.
2. hozzászólás ezen a helyszínen: Játékon kívüli fórum
Üzenet elküldve: 2020-03-18 20:28:49
Üzenet elküldve: 2020-03-18 20:28:49
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
IC üzenetek: 174
OOC üzenetek: 93
Sziasztok!
Hát, igen, kezdem egyre aktívabban használni az OC fórumot. Ide még most írok először. Egy saját versemet szeretném megosztani veletek. Még tavaly nyáron írtam egy lánynak. Sajnos azóta szétmentünk, de csodás időszak volt. Fogadjátok tehát sok szeretettel a "Nyári este volt" c. saját versemet.
Nyári este volt,
száz csillag ragyogott fenn az égen,
lágy szellő kedves
hangja szólt az éj csöndjében.
Csönd honolt amott,
büszke Dunának habjai fölött,
csak a csönd szavát
hallani föld s az ég között.
Holdfény járja át
a tornác lágy és csöndes békéjét,
ezernyi tücsök
zengi tiszta éj énekét.
Egyedül vagyok,
fölöttem ragyognak a csillagok,
nézem a Holdat,
s közben egy lányra gondolok.
Nyári este van,
hallgatom a tücskök muzsikáját,
lágy szellő fújja
felém a szerelem dalát.
És messze távol
fehér galamb tűnik fel az égen,
szelek szárnyán száll
száz csillag sápadt fényében.
Repülj, hómadár,
repülj, ég már a bűvös bíborláng,
csak szállj, hómadár,
régóta várok már reád.
Szárnyad betakar,
meleg szeretet járja át szívem,
csoda, hogy itt vagy,
melletted már nem kell félnem.
Nyári este volt,
száz csillag ragyogott fenn az égen,
pislákolt a láng
két fehér galamb szívében.
Hallgasd, hómadár,
neked muzsikál a tücskök hada,
reád mosolyog
az ég ezernyi csillaga.
Elmúlik az éj,
de a láng kettőnk szívében marad,
s ha el kell válnunk,
ne borítsa könny arcodat.
Mert látsz még engem,
hallod majd még hangomat, kedvesem,
ott leszek veled,
veled leszek a szívedben.
Nyári este volt,
száz tücsök zengte tiszta éj dalát,
lágy szellő hozta
tündérálom hívószavát.
Álmodj, hómadár
tavat, erdőt, virágzó réteket,
folyót, madarat,
égen táncoló felhőket.
Eljött a reggel,
mint egy pillangó, tovaszállt az éj,
de te, hómadár
Bízz bennem és soha se félj!
Ne félj semmitől,
mert hőn szeretlek téged, kedvesem,
és bár elválunk,
emlékedet nem feledem.
Gondolj rám, kérlek,
őrizz szívedben, ó, rózsaszál,
én is gondolok
rád, nem feledlek, hómadár.
Nem feledlek el,
mert összeköt minket a bűvös tűz,
lobogó lángja
tőlünk minden rosszat elűz.
Nyári este volt,
lágy szellő fújt szerelmet az éjben,
és felgyúlt a láng
ezernyi csillag fényében.
Hát, igen, kezdem egyre aktívabban használni az OC fórumot. Ide még most írok először. Egy saját versemet szeretném megosztani veletek. Még tavaly nyáron írtam egy lánynak. Sajnos azóta szétmentünk, de csodás időszak volt. Fogadjátok tehát sok szeretettel a "Nyári este volt" c. saját versemet.
Nyári este volt,
száz csillag ragyogott fenn az égen,
lágy szellő kedves
hangja szólt az éj csöndjében.
Csönd honolt amott,
büszke Dunának habjai fölött,
csak a csönd szavát
hallani föld s az ég között.
Holdfény járja át
a tornác lágy és csöndes békéjét,
ezernyi tücsök
zengi tiszta éj énekét.
Egyedül vagyok,
fölöttem ragyognak a csillagok,
nézem a Holdat,
s közben egy lányra gondolok.
Nyári este van,
hallgatom a tücskök muzsikáját,
lágy szellő fújja
felém a szerelem dalát.
És messze távol
fehér galamb tűnik fel az égen,
szelek szárnyán száll
száz csillag sápadt fényében.
Repülj, hómadár,
repülj, ég már a bűvös bíborláng,
csak szállj, hómadár,
régóta várok már reád.
Szárnyad betakar,
meleg szeretet járja át szívem,
csoda, hogy itt vagy,
melletted már nem kell félnem.
Nyári este volt,
száz csillag ragyogott fenn az égen,
pislákolt a láng
két fehér galamb szívében.
Hallgasd, hómadár,
neked muzsikál a tücskök hada,
reád mosolyog
az ég ezernyi csillaga.
Elmúlik az éj,
de a láng kettőnk szívében marad,
s ha el kell válnunk,
ne borítsa könny arcodat.
Mert látsz még engem,
hallod majd még hangomat, kedvesem,
ott leszek veled,
veled leszek a szívedben.
Nyári este volt,
száz tücsök zengte tiszta éj dalát,
lágy szellő hozta
tündérálom hívószavát.
Álmodj, hómadár
tavat, erdőt, virágzó réteket,
folyót, madarat,
égen táncoló felhőket.
Eljött a reggel,
mint egy pillangó, tovaszállt az éj,
de te, hómadár
Bízz bennem és soha se félj!
Ne félj semmitől,
mert hőn szeretlek téged, kedvesem,
és bár elválunk,
emlékedet nem feledem.
Gondolj rám, kérlek,
őrizz szívedben, ó, rózsaszál,
én is gondolok
rád, nem feledlek, hómadár.
Nem feledlek el,
mert összeköt minket a bűvös tűz,
lobogó lángja
tőlünk minden rosszat elűz.
Nyári este volt,
lágy szellő fújt szerelmet az éjben,
és felgyúlt a láng
ezernyi csillag fényében.
1-20 , 2-21