Nincs játékban - Holdudvar
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Holdudvar | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 95 (1881. - 1900. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400
1900. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2016-04-05 10:13:55
Üzenet elküldve: 2016-04-05 10:13:55
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Vadvértek jönnek//
*A kis gnóm is megérkezik. Még éppen látta a fogadón áthaladva a Holdudvarra kikolbászoló kutyát és emiatt az őt kiengedőt is, feltehetőleg ugyanoda jöttek. Több okból is fontosnak tartotta hogy minél hamarabb minél több munkását megismerje. Sylwerannal már volt ideje elég jól összeszokni a kis kiruccanásuk alatt amit a helyszín felmérése végett tettek meg, de jobb ha tudja hogy kikre számíthat majd, így előre el tudja kezdeni tervezni a feladatokat. Meg kíváncsi. Az elf sokat mesélt neki amíg az erdőben kóboroltak, szép nagy vállalkozásba kezdenek, de ha senki nem lustálkodik akkor előbb-utóbb állni fog az adott helyen valamiféle épület. Inkább utóbb, hiszen várhatóan nem lesznek többségben a gnómok és a törpök, a többi faj meg leginkább kontármunkát végez. Vannak persze kifejezetten kivételes mesterek minden népből, de igazán veleszületett affinitása az ő véleménye szerint csak az említett két fajnak van, és úgy tudja hogy nem munkásmestereket várnak most hanem szedett-vetett harcos-vándor vadászbandát. Sok dolga lesz a kis gnómnak és mindent háromszor kell majd ellenőriznie hogy nyugodtan aludhasson éjjelente. Lesz ideje egyáltalán aludni ha mindent háromszor ellenőriz? Remélhetőleg. Bár igen jól terhelhető de ha nem pihenhet eleget az a munka rovására megy, azt meg nem engedheti. Egy szó mint száz, reményekkel és kételyekkel teli érkezik a megbeszélt helyre a megbeszélt időben, de még csak ketten ácsorognak az udvaron.*
- Szép napot uraim.
*Bő négy napot eltöltöttek Sylwerannal nemrég az erdőben, teljesen természetes már neki a férfi társasága, így a kellemetlen csend sem kellemetlen. Csak hát ugye van még valaki, sőt egészen pontosan három pár lábnyi valaki, de a négy kisebbik tulajdonosának nem szentel figyelmet.*
- Jezabiel Tinkerin.
*Kurtára fogja a bemutatkozást ahogy a mélységi felé nyújtja jobbját kézfogásra, Sylweran majd úgyis mindenkinek szépen elmond mindent. Fegyvert vagy vértet ő nem hozott magával, ilyesmikre egy ideje már nincs szüksége.*
A hozzászólás írója (Jezabiel Tinkerin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.04.05 10:20:49
//Vadvértek jönnek//
*A kis gnóm is megérkezik. Még éppen látta a fogadón áthaladva a Holdudvarra kikolbászoló kutyát és emiatt az őt kiengedőt is, feltehetőleg ugyanoda jöttek. Több okból is fontosnak tartotta hogy minél hamarabb minél több munkását megismerje. Sylwerannal már volt ideje elég jól összeszokni a kis kiruccanásuk alatt amit a helyszín felmérése végett tettek meg, de jobb ha tudja hogy kikre számíthat majd, így előre el tudja kezdeni tervezni a feladatokat. Meg kíváncsi. Az elf sokat mesélt neki amíg az erdőben kóboroltak, szép nagy vállalkozásba kezdenek, de ha senki nem lustálkodik akkor előbb-utóbb állni fog az adott helyen valamiféle épület. Inkább utóbb, hiszen várhatóan nem lesznek többségben a gnómok és a törpök, a többi faj meg leginkább kontármunkát végez. Vannak persze kifejezetten kivételes mesterek minden népből, de igazán veleszületett affinitása az ő véleménye szerint csak az említett két fajnak van, és úgy tudja hogy nem munkásmestereket várnak most hanem szedett-vetett harcos-vándor vadászbandát. Sok dolga lesz a kis gnómnak és mindent háromszor kell majd ellenőriznie hogy nyugodtan aludhasson éjjelente. Lesz ideje egyáltalán aludni ha mindent háromszor ellenőriz? Remélhetőleg. Bár igen jól terhelhető de ha nem pihenhet eleget az a munka rovására megy, azt meg nem engedheti. Egy szó mint száz, reményekkel és kételyekkel teli érkezik a megbeszélt helyre a megbeszélt időben, de még csak ketten ácsorognak az udvaron.*
- Szép napot uraim.
*Bő négy napot eltöltöttek Sylwerannal nemrég az erdőben, teljesen természetes már neki a férfi társasága, így a kellemetlen csend sem kellemetlen. Csak hát ugye van még valaki, sőt egészen pontosan három pár lábnyi valaki, de a négy kisebbik tulajdonosának nem szentel figyelmet.*
- Jezabiel Tinkerin.
*Kurtára fogja a bemutatkozást ahogy a mélységi felé nyújtja jobbját kézfogásra, Sylweran majd úgyis mindenkinek szépen elmond mindent. Fegyvert vagy vértet ő nem hozott magával, ilyesmikre egy ideje már nincs szüksége.*
A hozzászólás írója (Jezabiel Tinkerin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.04.05 10:20:49
1899. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2016-04-05 10:11:48
Üzenet elküldve: 2016-04-05 10:11:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 195
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Vadvértek jönnek//
*Tegnap a suhancok a piactéren kellően jól tájékozottak voltak ahhoz, hogy a Csinosat és a Tolvajt eligazítsák egy készülődő Vadvértes gyűlés kapcsán. Hogy a kölök honnan tud róla, vagy egyáltalán lehet-e hinni neki, arra pillanatokon belül derül fény Tray számára. A fogadóból lép ki a holdudvarra, fegyverét óvatosan megdönti az alacsony ajtófélfa alatt.*
~Vajon egy óriás, vagy egy óriásnövésű elf hogy fér ki ez alatt?~
*A kérdés költői; lehajol - nyilván, de mókás látványt nyújthat egy két és fél-három méteres jószág ahogy hajolgat a legfeljebb átlagos elfekre méretezett ajtó alatt. Sajnos ennek nem lesz tanúja. Legfeljebb majd a találkozó végeztével, ugyanis az "ezüsthajú" már kint vár a Holdudvaron.*
-Milyen jól tájékozott suhancok járják a várost. Hát tényleg itt vagy.
*Szólítja meg a rég nem látott kollégát miközben odalép hozzá.*
-Üdv újra.
*Köszönti baráti mosollyal, és kezét nyújtja. Igaz, hogy az egyik legcsúnyább kudarcára emlékezteti, de nélküle most nem biztos, hogy itt lehetne.*
-Felteszem várunk még valakit.
*Jelenti ki, miközben ráeszmél, hogy Bolhást is a fogadóba zárta, úgy elbambult az ajtó méretein gondolkodva.*
-Upsz.
*Kifakad belőle, majd gyorsan az ajtóhoz lép, kinyitja és betekint a fogadóba. Hirtelen nem látja a feketeséget, de gyors körbepillantás után kiszúrja, ahogy egy fél kolbásszal a szájában kocog ki a pult mögül. Aggódva felpillant a fogadósra, hogy milyen konyhai eszközzel akarja a környékről is elzavarni a kutyát, de szerencsére az egy kifejezetten csinos vendég borát tölti, így kisebb gondja is nagyobb annál, hogy a tolvajt kergesse; Tray gyorsan magához hívja az éhenkórászt, de nem szidja le, csak kiengedi maguk közé.*
-Mintha nem kapnál tőlem eleget.
*Mire kiér, már nincs is a szájában semmi, nagy rutinnal nyelte le félig megrágva menet közben. Vissza- és fel fordítja a tekintetét Sylweranra.*
-Bocsánat, még kicsit zabolátlan.
*Kicsit megpaskolja az említett eb fejét, amaz erre lefekszik a márványpad mellé, és nagyokat liheg. A kis közjáték után jelzésképpen szólítja meg a másik férfit, hogy újra övé a figyelme.*
-Szóval Vadvértek?
//Vadvértek jönnek//
*Tegnap a suhancok a piactéren kellően jól tájékozottak voltak ahhoz, hogy a Csinosat és a Tolvajt eligazítsák egy készülődő Vadvértes gyűlés kapcsán. Hogy a kölök honnan tud róla, vagy egyáltalán lehet-e hinni neki, arra pillanatokon belül derül fény Tray számára. A fogadóból lép ki a holdudvarra, fegyverét óvatosan megdönti az alacsony ajtófélfa alatt.*
~Vajon egy óriás, vagy egy óriásnövésű elf hogy fér ki ez alatt?~
*A kérdés költői; lehajol - nyilván, de mókás látványt nyújthat egy két és fél-három méteres jószág ahogy hajolgat a legfeljebb átlagos elfekre méretezett ajtó alatt. Sajnos ennek nem lesz tanúja. Legfeljebb majd a találkozó végeztével, ugyanis az "ezüsthajú" már kint vár a Holdudvaron.*
-Milyen jól tájékozott suhancok járják a várost. Hát tényleg itt vagy.
*Szólítja meg a rég nem látott kollégát miközben odalép hozzá.*
-Üdv újra.
*Köszönti baráti mosollyal, és kezét nyújtja. Igaz, hogy az egyik legcsúnyább kudarcára emlékezteti, de nélküle most nem biztos, hogy itt lehetne.*
-Felteszem várunk még valakit.
*Jelenti ki, miközben ráeszmél, hogy Bolhást is a fogadóba zárta, úgy elbambult az ajtó méretein gondolkodva.*
-Upsz.
*Kifakad belőle, majd gyorsan az ajtóhoz lép, kinyitja és betekint a fogadóba. Hirtelen nem látja a feketeséget, de gyors körbepillantás után kiszúrja, ahogy egy fél kolbásszal a szájában kocog ki a pult mögül. Aggódva felpillant a fogadósra, hogy milyen konyhai eszközzel akarja a környékről is elzavarni a kutyát, de szerencsére az egy kifejezetten csinos vendég borát tölti, így kisebb gondja is nagyobb annál, hogy a tolvajt kergesse; Tray gyorsan magához hívja az éhenkórászt, de nem szidja le, csak kiengedi maguk közé.*
-Mintha nem kapnál tőlem eleget.
*Mire kiér, már nincs is a szájában semmi, nagy rutinnal nyelte le félig megrágva menet közben. Vissza- és fel fordítja a tekintetét Sylweranra.*
-Bocsánat, még kicsit zabolátlan.
*Kicsit megpaskolja az említett eb fejét, amaz erre lefekszik a márványpad mellé, és nagyokat liheg. A kis közjáték után jelzésképpen szólítja meg a másik férfit, hogy újra övé a figyelme.*
-Szóval Vadvértek?
1898. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2016-04-05 08:29:05
Üzenet elküldve: 2016-04-05 08:29:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 38
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Vadvértek jönnek//
*Sylweran némi izgalommal lép be a Holdudvarra.
Már hetekkel ezelőtt kiküldte az üzeneteket azoknak, akikről tudta, talán fel fogják keresni, ha meghallják, belevágott azokba a terveibe, amelyeket már oly régóta dédelgetett.
Ám a hírt itt-ott elhitette még, hogy aki elég ügyes vagy eléggé érdekelheti az ilyen dolog, az megtudhassa így vagy úgy, azokból a körökből, amelyekben általában megfordul az olyasfajta, mint ő.
Kereskedőknek szólt, karavánokkal vitetett hírt, utcagyerekeknek csempészett néhány aranyat, hogy tartsák nyitva a szemüket és fülüket... most pedig majd minden eldől.
Ki érkezik a hívására? Ki az, aki meghallotta a hírt és úgy dönt, talán velük szeretne új életet kezdeni? Minden most dől el. S habár páran már vannak - Shiriqa, Naltana és a Nővér... és persze szerencsére Jezabiel is - még nem elegendően egy építkezéshez. Néhányan még kellenek.
A márvány padnál áll, a rügyező növények, bokrok, virágok között... késő délután van, és különleges illat lengi be a környéket. Rajta szokásos fehér inge és kombinált vértje van, hátán szablyáival. Hosszú haja rendezetten esik le vállaira. Vár.
Vajon ki érkezik ma hozzá?*
//Vadvértek jönnek//
*Sylweran némi izgalommal lép be a Holdudvarra.
Már hetekkel ezelőtt kiküldte az üzeneteket azoknak, akikről tudta, talán fel fogják keresni, ha meghallják, belevágott azokba a terveibe, amelyeket már oly régóta dédelgetett.
Ám a hírt itt-ott elhitette még, hogy aki elég ügyes vagy eléggé érdekelheti az ilyen dolog, az megtudhassa így vagy úgy, azokból a körökből, amelyekben általában megfordul az olyasfajta, mint ő.
Kereskedőknek szólt, karavánokkal vitetett hírt, utcagyerekeknek csempészett néhány aranyat, hogy tartsák nyitva a szemüket és fülüket... most pedig majd minden eldől.
Ki érkezik a hívására? Ki az, aki meghallotta a hírt és úgy dönt, talán velük szeretne új életet kezdeni? Minden most dől el. S habár páran már vannak - Shiriqa, Naltana és a Nővér... és persze szerencsére Jezabiel is - még nem elegendően egy építkezéshez. Néhányan még kellenek.
A márvány padnál áll, a rügyező növények, bokrok, virágok között... késő délután van, és különleges illat lengi be a környéket. Rajta szokásos fehér inge és kombinált vértje van, hátán szablyáival. Hosszú haja rendezetten esik le vállaira. Vár.
Vajon ki érkezik ma hozzá?*
1897. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2016-03-30 09:38:12
Üzenet elküldve: 2016-03-30 09:38:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Lill Enchris//
*Nem is tartja fel tovább a nőt, apró meghajlás és egy köszönés keretében búcsúzik.*
-Minden jót kisasszony! Talán egyszer még találkozunk.
*Ezzel kifújja eddig magában tartott levegőjét is, s újat véve magához indul meg ő is. Nem máshova mint a barakk. Tudja jól, ha el akar indulni valahol, itt az ideje informálódni. Így hát nem is tétovázik. Magabiztos léptekkel indul kifelé a Holdudvarból. Fejében ezer gondolat cikázik, és cseppet sem figyelve a külvilágra caplat előre. Aggódik fivéréért. Semmi hírt nem hallott felőle, és kezdi azt hinni hogy elnyelte a föld. Végleg.*
*Nem is tartja fel tovább a nőt, apró meghajlás és egy köszönés keretében búcsúzik.*
-Minden jót kisasszony! Talán egyszer még találkozunk.
*Ezzel kifújja eddig magában tartott levegőjét is, s újat véve magához indul meg ő is. Nem máshova mint a barakk. Tudja jól, ha el akar indulni valahol, itt az ideje informálódni. Így hát nem is tétovázik. Magabiztos léptekkel indul kifelé a Holdudvarból. Fejében ezer gondolat cikázik, és cseppet sem figyelve a külvilágra caplat előre. Aggódik fivéréért. Semmi hírt nem hallott felőle, és kezdi azt hinni hogy elnyelte a föld. Végleg.*
1896. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2016-03-29 21:10:27
Üzenet elküldve: 2016-03-29 21:10:27
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Yazir Silamon //
* A Delathar név nem mond a számára semmit. Nem is várható el, hisz elég nagy a város ahhoz, hogy legyen pár száz olyan ember akikkel még nem hozta össze a sors. Azon sem lepődik meg, hogy a harcmezőre vágyik a lovag. Talán ő is kipróbálná magát ha nem holtakról volna szó, de bizony ezek a lények nem hétköznapi harcosok, orkok, sötételfek vagy félvérek hanem mind mind oszladozó húsú, üres tekintetű halottak.*
- Szükség is van manapság a bátrakra a csatatéren. *mosolyodik el értékelve a férfi terveit.*
- Vigyázok magamra, természetesen. *teszi még hozzá mielőtt ismét elindulna a Pegazus felé vezető úton.*
- Viszontlátásra és örvendek az ismeretségnek. *mondja majd elnézést kérő mosollyal folytatja.*
- Át kell adnom a vadászzsákmányt a fogadósnak. Félek lassacskán zárja a kapukat és visszavonul ő is pihenni. Akkor meg holnap ismét jöhetek hozzá személyesen. *mondja majd búcsút int a lovagnak, hogy folytathassa útját.*
* A Delathar név nem mond a számára semmit. Nem is várható el, hisz elég nagy a város ahhoz, hogy legyen pár száz olyan ember akikkel még nem hozta össze a sors. Azon sem lepődik meg, hogy a harcmezőre vágyik a lovag. Talán ő is kipróbálná magát ha nem holtakról volna szó, de bizony ezek a lények nem hétköznapi harcosok, orkok, sötételfek vagy félvérek hanem mind mind oszladozó húsú, üres tekintetű halottak.*
- Szükség is van manapság a bátrakra a csatatéren. *mosolyodik el értékelve a férfi terveit.*
- Vigyázok magamra, természetesen. *teszi még hozzá mielőtt ismét elindulna a Pegazus felé vezető úton.*
- Viszontlátásra és örvendek az ismeretségnek. *mondja majd elnézést kérő mosollyal folytatja.*
- Át kell adnom a vadászzsákmányt a fogadósnak. Félek lassacskán zárja a kapukat és visszavonul ő is pihenni. Akkor meg holnap ismét jöhetek hozzá személyesen. *mondja majd búcsút int a lovagnak, hogy folytathassa útját.*
1895. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2016-03-29 13:21:25
Üzenet elküldve: 2016-03-29 13:21:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Lill Enchris//
-Legmélyebb tiszteletem Lill Enchris! *Hajol meg ismét, tudván a nő nevét is. S elismerően bólint a nőnek.* -Szóval afféle vándor/testőr kegyed. Vigyázzon magára, ez a mai világ már nincs tele jósággal. Igen jómagam is hamarosan útnak indulok. Ha tehetem én is segítek az élőholtak elleni harcban. Elvégre ez a dolga egy lovagnak. Felkeresem majd a helyi erőket, hátha többet tudok meg erről a fenyegetésről. Tudja nem rég érkeztem, és idő kell még mire mindent megtalálok. *Egy apró mosoly a szája szélén, majd ismét bólogat az újonnan érkezett kérdésre.* -Valóban. Egy bizonyos Delathart keresek. Afféle magának való harcos. Igen különc szerzet. Van egy kis dolgom vele, persze semmi komoly. Régi ismerős. *Persze azt nem mondja, hogy történetesen a bátyja. Nem kell minden információt kifecsegni csak úgy, jöttment idegeneknek.* -Akkor hát a kikötőben is harcok folynak? Úgy hallottam hogy Grombar kastélynál folyik a küzdelem! Helm kísérje utukon a harcosokat, és őrizze őket meg míg a veszedelem ki nem múlik. Ezt kívánom az ott harcoló embereknek. Kegyed meg vigyázzon magára ezeken a veszélyes időkben! Az erdő sem oly biztonságos mint rég. Higgyen nekem!
-Legmélyebb tiszteletem Lill Enchris! *Hajol meg ismét, tudván a nő nevét is. S elismerően bólint a nőnek.* -Szóval afféle vándor/testőr kegyed. Vigyázzon magára, ez a mai világ már nincs tele jósággal. Igen jómagam is hamarosan útnak indulok. Ha tehetem én is segítek az élőholtak elleni harcban. Elvégre ez a dolga egy lovagnak. Felkeresem majd a helyi erőket, hátha többet tudok meg erről a fenyegetésről. Tudja nem rég érkeztem, és idő kell még mire mindent megtalálok. *Egy apró mosoly a szája szélén, majd ismét bólogat az újonnan érkezett kérdésre.* -Valóban. Egy bizonyos Delathart keresek. Afféle magának való harcos. Igen különc szerzet. Van egy kis dolgom vele, persze semmi komoly. Régi ismerős. *Persze azt nem mondja, hogy történetesen a bátyja. Nem kell minden információt kifecsegni csak úgy, jöttment idegeneknek.* -Akkor hát a kikötőben is harcok folynak? Úgy hallottam hogy Grombar kastélynál folyik a küzdelem! Helm kísérje utukon a harcosokat, és őrizze őket meg míg a veszedelem ki nem múlik. Ezt kívánom az ott harcoló embereknek. Kegyed meg vigyázzon magára ezeken a veszélyes időkben! Az erdő sem oly biztonságos mint rég. Higgyen nekem!
1894. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2016-03-25 19:32:42
Üzenet elküldve: 2016-03-25 19:32:42
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Yazir Silamon //
* A tanácsra rábólint de sejti, hogy nem fogja megtartani amíg egymaga keresi az erdőben a nyomokat. Nem fél a sötéttől, egyszerűbben csak biztonságosabbnak tűnik az egyik nap kitesszük a csapdákat, másodnap pedig ellenőrizzük a fogást típusú hozzáállás. Természetesen vett már részt igazi vadászaton is amikor az egyik nemes család megkérte legyen a hajtóik egyike, de efféle vadászat csak évente egyszer kétszer van. A bemutatkozásra ő maga is egy kisebb főhajtással válaszol.*
- Üdvözlöm Yazir lovag. *mondja és máris nagy gondban van. eddig még nem találkozott lovagokkal így nem tudja miként is kell velük szemben viselkedni. Egy bizonyos, bemutatkozni neki is illendő.*
- Lill Enchris vagyok. Többnyire vadászatból élek de megesett már, hogy pár napra fegyverrel kísértem az átutazókat.* mondja bár nem egy igazi testőr természet viszont amikor veszélyes utakra indulnak a gazdagnegyed lakói általában szeretik saját magukat és javaikat is biztonságban tudni.*
- Fohászom azokért szólt akik most is a Kikötő környékén vívják élet halál harcukat a holtakkal.* magyarázza hisz mint minden Artheniori, Ő maga is tisztában van a veszély nagyságával.*
- Ha jól értelmeztem keres valakit a városunkban. *összegzi a hallottakat és kíváncsian de nem tolakodóan néz a férfi felé.*
* A tanácsra rábólint de sejti, hogy nem fogja megtartani amíg egymaga keresi az erdőben a nyomokat. Nem fél a sötéttől, egyszerűbben csak biztonságosabbnak tűnik az egyik nap kitesszük a csapdákat, másodnap pedig ellenőrizzük a fogást típusú hozzáállás. Természetesen vett már részt igazi vadászaton is amikor az egyik nemes család megkérte legyen a hajtóik egyike, de efféle vadászat csak évente egyszer kétszer van. A bemutatkozásra ő maga is egy kisebb főhajtással válaszol.*
- Üdvözlöm Yazir lovag. *mondja és máris nagy gondban van. eddig még nem találkozott lovagokkal így nem tudja miként is kell velük szemben viselkedni. Egy bizonyos, bemutatkozni neki is illendő.*
- Lill Enchris vagyok. Többnyire vadászatból élek de megesett már, hogy pár napra fegyverrel kísértem az átutazókat.* mondja bár nem egy igazi testőr természet viszont amikor veszélyes utakra indulnak a gazdagnegyed lakói általában szeretik saját magukat és javaikat is biztonságban tudni.*
- Fohászom azokért szólt akik most is a Kikötő környékén vívják élet halál harcukat a holtakkal.* magyarázza hisz mint minden Artheniori, Ő maga is tisztában van a veszély nagyságával.*
- Ha jól értelmeztem keres valakit a városunkban. *összegzi a hallottakat és kíváncsian de nem tolakodóan néz a férfi felé.*
1893. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2016-03-24 20:47:33
Üzenet elküldve: 2016-03-24 20:47:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Lill Enchris//
*Mikor a sötétben rejtező megáll, a lovag is tesz pár lépést a másik felé. Nincs rajta annyi vért, hogy ne lehessen vele természetesen mozogni, de elég egy esetleges harc során. Ő maga meglepődik a nő szavain, nem is gondolta volna hogy látta bárki is hogy imádkozott.* -Addig jó, míg van mit fogni. Hálát kell adni azért is ami van. Majd talán máskor jobban pártol a szerencse. Próbáld hajnalban! Kint a füves pusztán! Akad ott némi legelő vad! *Majd ekkor biccent ismét.* -Magam is ebben reménykedem, de hiszem hogy minden jóra fordul! Felkészülök lélekben a harcra ami elkerülhetetlen lesz, és közben talán meglelem akit keresek. Hova tettem is a fejem. *Ismét meghajol.* Yazir Silamon Helm lovagja szolgálatára! *Egész katonásan mutatkozik be, elvégre érzelemkimutatásnak nincs helye a lovagok szívében. Törvény kötelez, és ha nem lenne törvény és azok kik fenntartják a rendet a világ káoszba borulna.* -Kegyed miért fohászkodott? És kihez? *Érdeklődik, persze koránt sem tolakodóan.*
*Mikor a sötétben rejtező megáll, a lovag is tesz pár lépést a másik felé. Nincs rajta annyi vért, hogy ne lehessen vele természetesen mozogni, de elég egy esetleges harc során. Ő maga meglepődik a nő szavain, nem is gondolta volna hogy látta bárki is hogy imádkozott.* -Addig jó, míg van mit fogni. Hálát kell adni azért is ami van. Majd talán máskor jobban pártol a szerencse. Próbáld hajnalban! Kint a füves pusztán! Akad ott némi legelő vad! *Majd ekkor biccent ismét.* -Magam is ebben reménykedem, de hiszem hogy minden jóra fordul! Felkészülök lélekben a harcra ami elkerülhetetlen lesz, és közben talán meglelem akit keresek. Hova tettem is a fejem. *Ismét meghajol.* Yazir Silamon Helm lovagja szolgálatára! *Egész katonásan mutatkozik be, elvégre érzelemkimutatásnak nincs helye a lovagok szívében. Törvény kötelez, és ha nem lenne törvény és azok kik fenntartják a rendet a világ káoszba borulna.* -Kegyed miért fohászkodott? És kihez? *Érdeklődik, persze koránt sem tolakodóan.*
1892. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2016-03-24 20:35:18
Üzenet elküldve: 2016-03-24 20:35:18
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Yazir Silamon //
* Természetes, hogy minden imádságnak vége van egyszer, viszont arra nem számított, hogy az kire imént figyelmét irányította már már a végére is ért a fohásznak. A sötétség árnyai már régen alászálltak így ténylegesen Lill alakja is akár egy sötét karcsú jelenés tűnne tova ha a szavak meg nem torpantját.*
- Megfelelt, bár nem dicsekedhetek nagy fogással. *szól halkan, derűsen amint megáll, hogy tekintetét a szavak hallatója felé fordítsa. Valóban nincs szoknyában. Erdőjáró, vízálló nadrág, szárközépig érő, kissé sáros csizmák, meleg sötétzöld kötött pulóver és egy felleghajtó ami az alakját körülöleli.*
- Egy őzbaknak jobban örültem volna. *teszi hozzá belemosolyogva a sötétségbe.*
- Szép estét. *mondja.*
- Remélem a fohászod meghallgatásra kerül, és az enyém is. *teszi hirtelen hozzá azokra gondolva akik a kikötőben harcolnak a holtak seregei ellen.*
* Természetes, hogy minden imádságnak vége van egyszer, viszont arra nem számított, hogy az kire imént figyelmét irányította már már a végére is ért a fohásznak. A sötétség árnyai már régen alászálltak így ténylegesen Lill alakja is akár egy sötét karcsú jelenés tűnne tova ha a szavak meg nem torpantját.*
- Megfelelt, bár nem dicsekedhetek nagy fogással. *szól halkan, derűsen amint megáll, hogy tekintetét a szavak hallatója felé fordítsa. Valóban nincs szoknyában. Erdőjáró, vízálló nadrág, szárközépig érő, kissé sáros csizmák, meleg sötétzöld kötött pulóver és egy felleghajtó ami az alakját körülöleli.*
- Egy őzbaknak jobban örültem volna. *teszi hozzá belemosolyogva a sötétségbe.*
- Szép estét. *mondja.*
- Remélem a fohászod meghallgatásra kerül, és az enyém is. *teszi hirtelen hozzá azokra gondolva akik a kikötőben harcolnak a holtak seregei ellen.*
1891. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2016-03-24 19:50:12
Üzenet elküldve: 2016-03-24 19:50:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Lill Enchris//
*Mikor az ima abbamarad, csend honol a lovag körül. Vár még pár percet, mert megadja azt a tiszteletet amit mások egy vállrándítással letudnak. Érzi Yaz hogy sokkal nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb. Kell neki valami amibe kapaszkodhat, és ez az ami előrébb rugdalja a lovagot. Az idegen legyen bármily halk is, felfigyel rá a lovag. Hisz ő maga is csendben volt. Mivel a nő épp vadászni volt, biztosan nem szoknyát visel. Így először nem is véli felfedezni hogy az íjjal felszerelt személy egy hölgy! S köszön is neki hangosan. Egész magabiztos, és kimért. Semmint ismerkedni vágyó, vagy épp zaklató.*
-Szép estét neked vadász! Sikeres volt a hajsza? *Kérdezi, s még választ se várna el. Csupán csak beszél, és eltereli a gondolatait. Ekkor talán a Holdfényben észreveheti hogy az illető egy hölgy. Ekkor meg is hajol, ahogy az illem kívánja.*
*Mikor az ima abbamarad, csend honol a lovag körül. Vár még pár percet, mert megadja azt a tiszteletet amit mások egy vállrándítással letudnak. Érzi Yaz hogy sokkal nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb. Kell neki valami amibe kapaszkodhat, és ez az ami előrébb rugdalja a lovagot. Az idegen legyen bármily halk is, felfigyel rá a lovag. Hisz ő maga is csendben volt. Mivel a nő épp vadászni volt, biztosan nem szoknyát visel. Így először nem is véli felfedezni hogy az íjjal felszerelt személy egy hölgy! S köszön is neki hangosan. Egész magabiztos, és kimért. Semmint ismerkedni vágyó, vagy épp zaklató.*
-Szép estét neked vadász! Sikeres volt a hajsza? *Kérdezi, s még választ se várna el. Csupán csak beszél, és eltereli a gondolatait. Ekkor talán a Holdfényben észreveheti hogy az illető egy hölgy. Ekkor meg is hajol, ahogy az illem kívánja.*
1890. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2016-03-24 14:46:13
Üzenet elküldve: 2016-03-24 14:46:13
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 100
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Yazir Silamon //
* A hitehagyottak városában furcsa lehet egy imádkozó, tehát fejet lehajtó, csendben üldögélő alak.
Lill eredeti terve az, volt, hogy az erdő felől érkezve szépen átvág a Holdudvaron és megállapodik a Pegazus fogadó előtt. Jó vadász. Ebből tartja fenn magát amióta a zárdát elhagyta. Most is két szép nyulat fogott, ott vannak a vállán egy bőr hátizsákban miként a horog is amivel elkapta őket. Íja a vállán, ma nem került rá sor. Talán még benéz a barakkba is az alku után, hogy egy kissé megmozgassa izmait.
Csodálkozva állapodik meg egy fél pillanatra, csendesen az imádkozó alak előtt. Tűnődve nézi de tudja jól, hogy ilyen magasztos pillanatokban nem illik zavarni senkit tehát indul is tovább halkan, hadd fejezze be a férfi a rituálét nyugodtan.*
A hozzászólás írója (Isdyncer Lill Enchris) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.03.24 14:48:33
* A hitehagyottak városában furcsa lehet egy imádkozó, tehát fejet lehajtó, csendben üldögélő alak.
Lill eredeti terve az, volt, hogy az erdő felől érkezve szépen átvág a Holdudvaron és megállapodik a Pegazus fogadó előtt. Jó vadász. Ebből tartja fenn magát amióta a zárdát elhagyta. Most is két szép nyulat fogott, ott vannak a vállán egy bőr hátizsákban miként a horog is amivel elkapta őket. Íja a vállán, ma nem került rá sor. Talán még benéz a barakkba is az alku után, hogy egy kissé megmozgassa izmait.
Csodálkozva állapodik meg egy fél pillanatra, csendesen az imádkozó alak előtt. Tűnődve nézi de tudja jól, hogy ilyen magasztos pillanatokban nem illik zavarni senkit tehát indul is tovább halkan, hadd fejezze be a férfi a rituálét nyugodtan.*
A hozzászólás írója (Isdyncer Lill Enchris) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2016.03.24 14:48:33
1889. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2016-03-23 20:29:57
Üzenet elküldve: 2016-03-23 20:29:57
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 40
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Lill Enchris//
*Bosszúsan hagyja el a Pegazus fogadót, és csak saját magát tudja átkozni hogy leállt beszélgetni azzal a nővel. Valahogy, szíve mélyén sejtette hogy ez lesz a dologból. Yazir meg nem tudja visszatartani amit gondol, és azt egyből ki is jelenti. Jelen esetben a fa kerítésnek félig támaszkodva figyeli a holdat, és ahogy a szél játszik a növényekkel.* Helm..Miért állítasz ilyen próbák elé? Tudod jól milyen vagyok! Hisz ismersz. Csak Delathart találjam meg! Akkor minden más lesz! Végre együtt lehet a család! Vagy legalábbis mi! Igérem, védelmezni fogom őt. Az életem árán is! Erre esküszöm! *S ahogy leteszi feltételes esküjét, még mérge is csillapodik. Több mint valószínű, hogy nincs kint senki, de nem bízza a véletlenre. Azért körbetekint, és csak utána lép oda a padhoz. Akkor helyet foglal, és imádkozik. Nem mást kér, mint oltalmat.*
*Bosszúsan hagyja el a Pegazus fogadót, és csak saját magát tudja átkozni hogy leállt beszélgetni azzal a nővel. Valahogy, szíve mélyén sejtette hogy ez lesz a dologból. Yazir meg nem tudja visszatartani amit gondol, és azt egyből ki is jelenti. Jelen esetben a fa kerítésnek félig támaszkodva figyeli a holdat, és ahogy a szél játszik a növényekkel.* Helm..Miért állítasz ilyen próbák elé? Tudod jól milyen vagyok! Hisz ismersz. Csak Delathart találjam meg! Akkor minden más lesz! Végre együtt lehet a család! Vagy legalábbis mi! Igérem, védelmezni fogom őt. Az életem árán is! Erre esküszöm! *S ahogy leteszi feltételes esküjét, még mérge is csillapodik. Több mint valószínű, hogy nincs kint senki, de nem bízza a véletlenre. Azért körbetekint, és csak utána lép oda a padhoz. Akkor helyet foglal, és imádkozik. Nem mást kér, mint oltalmat.*
1888. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2016-03-19 17:05:46
Üzenet elküldve: 2016-03-19 17:05:46
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 89
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Vakmerő
// Ellentétek rendje - Két óriás egy csárdában //
*Az erdőt viszonylag gyorsan maguk mögött hagyják. A két nagytermetű hosszú lépéseivel az efféle távolságok nem mondhatók túlságosan fárasztó útnak.
A holdudvar igazán szép képe fogadja őket, ahogy visszatérnek a város határai közé.*
- Időnk van, rengeteg. *Válaszol halvány mosollyal Alea kérdésére.* Derítsük fel a fogadót, maradjunk egy kicsit. Majd ha indulunk vissza majd, betérünk a piacra. Biztos lesz valami szépség. *Kuhn hangja kellemes, megnyugtató. Habár a nap kissé fárasztó és eseményekben teli volt, végül is csak sikerült egy jó helyen kikötnie. És még nincs is vége a napnak! Alea kacér megjegyzésére szélesen elvigyorodik szakálla alatt. Az egész edzés alatt csipkedték egymást efféle szófordulatokkal, jó tudni hogy a nő nem ijed meg egy kis játéktól. Halkan felnevet, majd kitárja a fogadó hátsó ajtaját.*
- Előbb a munka, aztán a szórakozás. *Kacsint társa felé ahogy belépnek a Pegazusba.*
*Az erdőt viszonylag gyorsan maguk mögött hagyják. A két nagytermetű hosszú lépéseivel az efféle távolságok nem mondhatók túlságosan fárasztó útnak.
A holdudvar igazán szép képe fogadja őket, ahogy visszatérnek a város határai közé.*
- Időnk van, rengeteg. *Válaszol halvány mosollyal Alea kérdésére.* Derítsük fel a fogadót, maradjunk egy kicsit. Majd ha indulunk vissza majd, betérünk a piacra. Biztos lesz valami szépség. *Kuhn hangja kellemes, megnyugtató. Habár a nap kissé fárasztó és eseményekben teli volt, végül is csak sikerült egy jó helyen kikötnie. És még nincs is vége a napnak! Alea kacér megjegyzésére szélesen elvigyorodik szakálla alatt. Az egész edzés alatt csipkedték egymást efféle szófordulatokkal, jó tudni hogy a nő nem ijed meg egy kis játéktól. Halkan felnevet, majd kitárja a fogadó hátsó ajtaját.*
- Előbb a munka, aztán a szórakozás. *Kacsint társa felé ahogy belépnek a Pegazusba.*
1887. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2016-03-19 15:01:31
Üzenet elküldve: 2016-03-19 15:01:31
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 76
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
// Ellentétek Rendje közös hajszája után //
* Namos mester kiosztja a feladatokat, irányokat, és ők még némi engedményt is kapnak. Ráérnek visszatérni a házba. Így a mosoly kijár a hímnek. *
- Szétnézünk persze, figyelünk mindenre. Végül is tényleg van arra esély, hogy azon a környéken esett össze valahol. Na de majd kiderül.
* Hajaj, sok mindenre van esély. Éljen! El is indulnak az erdőn át a fogadó felé. Annyira nagyon nem ismeri még ezt az irányt, így inkább Kuhn mellett megy, nehogy miatta tévedjenek el. Hogy is ne, inkább a hím mellett marad, egész közel. *
- Szegény kis láng hajú. Nagyon megijedt. Remélem hamar elkopik az emlék és a szerzetes is össze kapja magát. Valamit, valamit vennék kicsi láng hajúnak, meglepném valamivel. Mit gondolsz, lenne kis idő ilyesmire? Nekem amúgy is az Istállóban van a szekerem, meg holmik rajta, meg szobám is van a Pegazusban, mert ott aludtam este is. Van olyan szobájuk, amiben elférek
* Vállával picit meglöki Kuhn vállát. *
- Szerintem te is beférnél.
* Namos mester kiosztja a feladatokat, irányokat, és ők még némi engedményt is kapnak. Ráérnek visszatérni a házba. Így a mosoly kijár a hímnek. *
- Szétnézünk persze, figyelünk mindenre. Végül is tényleg van arra esély, hogy azon a környéken esett össze valahol. Na de majd kiderül.
* Hajaj, sok mindenre van esély. Éljen! El is indulnak az erdőn át a fogadó felé. Annyira nagyon nem ismeri még ezt az irányt, így inkább Kuhn mellett megy, nehogy miatta tévedjenek el. Hogy is ne, inkább a hím mellett marad, egész közel. *
- Szegény kis láng hajú. Nagyon megijedt. Remélem hamar elkopik az emlék és a szerzetes is össze kapja magát. Valamit, valamit vennék kicsi láng hajúnak, meglepném valamivel. Mit gondolsz, lenne kis idő ilyesmire? Nekem amúgy is az Istállóban van a szekerem, meg holmik rajta, meg szobám is van a Pegazusban, mert ott aludtam este is. Van olyan szobájuk, amiben elférek
* Vállával picit meglöki Kuhn vállát. *
- Szerintem te is beférnél.
1886. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2016-03-10 19:53:18
Üzenet elküldve: 2016-03-10 19:53:18
ÚJ
Rang: Kitiltott felhasználó
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 383
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Vakmerő
*Van egy kis ideje napszálltáig, és bár különösebb oka nincs rá, úgy dönt ismét felkeres pár helyet a múltjából. Az erdő bejáratát, és azt a bizonyos tisztást. Ha mindenáron magyarázni akarná a döntését, akkor azt mondaná így elkerülheti a szegénynegyedben őrjáratozó katonákat és egy kis kerülővel ugyan de rögtön a kovácsnál lyukadhat ki, és azon keresztül gond nélkül léphet be a piactérre. Tervnek jó, értelme sok nincs, de legalább kevesebb kedélyt kell felborzolnia és kevesebb emberrel kell találkoznia. Ha meg mégis találkozik eggyel akkor azt az erdő fái között a legteljesebb nyugalommal agyonverheti, épp csak utána nehéz lesz lemosni baltáiról, és pofájáról a rájuk fröccsenő vért. Főleg ha a folyóparton az emberek is kint lesznek és mosnak valamit.* ~Szoktak az emberek ebben az évszakban fürdeni?~ *Teszi fel magának a kérdést, és úgy gondolja még hideg van ahhoz, ő is majdnem megfagyott a földalatti forrás vizétől, pedig a barlang ebben az évszakban még melegít is.
Nagyot füttyentve hívja magához ebeit a pegazus másik oldaláról és amikor ezzel megvan el is indul velük az oldalán, elhagyva a holdudvar kapuját, terét, bokrait és beveti magát az erdőbe. Kicsit fél ismét elkeveredik a rengeteg fa között, ám ezúttal nem tervezi elhagyni a város környékét, úgy talán egyszerűbb lesz a tájékozódás.*
Nagyot füttyentve hívja magához ebeit a pegazus másik oldaláról és amikor ezzel megvan el is indul velük az oldalán, elhagyva a holdudvar kapuját, terét, bokrait és beveti magát az erdőbe. Kicsit fél ismét elkeveredik a rengeteg fa között, ám ezúttal nem tervezi elhagyni a város környékét, úgy talán egyszerűbb lesz a tájékozódás.*
1885. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2016-02-18 15:27:50
Üzenet elküldve: 2016-02-18 15:27:50
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hat nap, hat éjszaka//
//A hozzászólás +16 jeleneteket tartalmaz//
*Közel táncolt ahhoz, hogy a hím indulatai által vezérelve megölje őt. Azonban mintha valami nem működne rendesen, félelem nélkül tekint a mélységire. Kifejezetten tűnődőnek látni a skarlát szemek fürkésző pillantása.
Ha eddig nem lett volna egyértelmű, hogy a felszínivel folytatott viszonya teljesen kikészíti a hímet. Az indlatok azonban csak nem csitulnak, s bár nevetését könnyű magára venni, ezúttal nem hergelésnek szánta, csupán mulatságosnak találta a feltételezést. Ez azon viszont nem változtat, hogy a szerencsének köszönhetően nem őt éri az ütés, hanem a vétlen fát. Kérdőn vonja fel a szemöldökét Kharasshira nézve, vagyis inkább a hátát bámulva. Az az egy szó, amit hozzá vágtak legalábbis megakasztja reakciói néhány pillanat erejére.*
- Ezt irigyelném? *Szalad ki a száján a hitetlen kérdés. Ennyire félreismerte volna őt a hím? Vagy ennyire keresné helyzetére a mentsvárat, a kapaszkodót, bármit, ami enyhíthet a nyomorúságos kínokon? Nem lép utána, nem szól semmit, semmi csípős replika, semmi vigaszt nyújtó szó, semmi lehordás. Csupán komor vonásokkal és tekintettel mered, miközben felmálházza lovát Kharasshi. Ennek csúnya vége lesz. Ha mellette marad a felszíni, abba bele fog rokkanni. Ha meg elhagyja, valószínűleg az lesz az utolsó hiba, amit elkövetett életében. Akármelyik is következzen be, a hímet szintén meg fogja viselni. Kicsit elhúzza a száját, kár érte. Úgy tűnik, a népük szénája rosszul áll. A mélységben kiépített világuk összeomlott, s azóta is romokban hever, a felszínre kerülve pedig mintha átok telepedett volna legtöbbjükre.
Csak miután a hím már ellovagolt, lép a maga holmijáért, s szerszámozza fel a még mindig névtelen lovat. Megjelenése miatt a Lidérc nevet szánta volna neki, de viselkedése erre hamar rácáfolt. Így még mindig nincs kisegítve, miképp is nevezze a zsákmány jószágot.*
- Ez egy elcseszett nap. *Morogja, miközben a nyeregbe lendül. Ideje utána járni a hegtelenítő lehetőségnek. És pontosan tudja, merre kezdje a kérdezgetést.*
//A hozzászólás +16 jeleneteket tartalmaz//
*Közel táncolt ahhoz, hogy a hím indulatai által vezérelve megölje őt. Azonban mintha valami nem működne rendesen, félelem nélkül tekint a mélységire. Kifejezetten tűnődőnek látni a skarlát szemek fürkésző pillantása.
Ha eddig nem lett volna egyértelmű, hogy a felszínivel folytatott viszonya teljesen kikészíti a hímet. Az indlatok azonban csak nem csitulnak, s bár nevetését könnyű magára venni, ezúttal nem hergelésnek szánta, csupán mulatságosnak találta a feltételezést. Ez azon viszont nem változtat, hogy a szerencsének köszönhetően nem őt éri az ütés, hanem a vétlen fát. Kérdőn vonja fel a szemöldökét Kharasshira nézve, vagyis inkább a hátát bámulva. Az az egy szó, amit hozzá vágtak legalábbis megakasztja reakciói néhány pillanat erejére.*
- Ezt irigyelném? *Szalad ki a száján a hitetlen kérdés. Ennyire félreismerte volna őt a hím? Vagy ennyire keresné helyzetére a mentsvárat, a kapaszkodót, bármit, ami enyhíthet a nyomorúságos kínokon? Nem lép utána, nem szól semmit, semmi csípős replika, semmi vigaszt nyújtó szó, semmi lehordás. Csupán komor vonásokkal és tekintettel mered, miközben felmálházza lovát Kharasshi. Ennek csúnya vége lesz. Ha mellette marad a felszíni, abba bele fog rokkanni. Ha meg elhagyja, valószínűleg az lesz az utolsó hiba, amit elkövetett életében. Akármelyik is következzen be, a hímet szintén meg fogja viselni. Kicsit elhúzza a száját, kár érte. Úgy tűnik, a népük szénája rosszul áll. A mélységben kiépített világuk összeomlott, s azóta is romokban hever, a felszínre kerülve pedig mintha átok telepedett volna legtöbbjükre.
Csak miután a hím már ellovagolt, lép a maga holmijáért, s szerszámozza fel a még mindig névtelen lovat. Megjelenése miatt a Lidérc nevet szánta volna neki, de viselkedése erre hamar rácáfolt. Így még mindig nincs kisegítve, miképp is nevezze a zsákmány jószágot.*
- Ez egy elcseszett nap. *Morogja, miközben a nyeregbe lendül. Ideje utána járni a hegtelenítő lehetőségnek. És pontosan tudja, merre kezdje a kérdezgetést.*
1884. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2016-02-18 13:42:22
Üzenet elküldve: 2016-02-18 13:42:22
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Hat nap, hat éjszaka//
*Igen nagy szerencséje a nősténynek, hogy kivárt. Mert ha mozdul és egy döféssel nem tud végezni vele, Kharasshi indulatának kutyái darabokra szaggatták volna. Nem tudja, mi ez a féktelen düh, ez a sötétség, ami egyre gyakrabban kacag a fülébe, de nehezen bír vele. Iluse pedig messzire merészkedik. Mint eleven lelkiismeret, kárálja a szörnyű igazságokat, tükröt tart Kharasshi elé, de ő nincs kész rá, hogy szemébe nézzen a szörnyetegnek, ami onnan visszanézne rá. Igen, vasra verte azt a nőstényt, billogot sütött rá és IGEN, őszintén szólt, amikor azokat a borzalmakat mondta neki. A hazugsága kezd leperegni róla. Mert magát hitegette, amikor meggyőzte magát, csak ráijeszt, s hagyja, hogy minél messzebb fusson tőle. Biztonságba. Nem, egyetlen pillanat se volt, amikor elég erős lett volna hozzá, hogy valóban elengedje. Még amikor azt a rovást a mellére festette a sebhelyes arcú nősténnyel, még akkor se. Ócska bizonygatás saját magának, hogy képes lenne rá. És még mindig csak tagadna. Ez a kínlódó vergődés az egyetlen, ami biztosan mutatja, még nem lett azzá a szörnyeteggé, ami lassan felemészti belülről.
Iluse kacagása mérhetetlenül sérti a fülét. A fülét, a büszkeségét, az önérzetét. Gúnyba mártott penge, amit hányaveti gőggel forgatnak benne.
Kharasshi ökle pozdorjaként prüszköli szét a háncsot, ahogy a fa kérgének zúdul, melyhez az imént még a nőstény támaszkodott. A fájdalomban meg tud kapaszkodni, hogy megállítsa ezt az áradatot.*
- Szívem! *köpi a szót a nőstény képébe. Egyetlen szó fest gyalázatosan nyers kritikát mindkettejükről egyazon pillanatban.
Kharasshi ellép a nőstény mellett és sajgó öklét szorítva indul vissza a holmijához. Füttyent a kesely csődörnek, s még mindig épp elég indulattal kezdi el újra felszerszámozni. Mikor kész, felkap a hátára és csak a nyeregből szól újra a nőstényhez.*
- Csak derítsd ki, hogy van-e ilyen szer! Ha létezik, előkerítem az árát.
- Találkozzunk holnap délben a Barakknál.
*Talán ha annyi városőri mundér sürög körülöttük, az elég visszatartó erő lesz, hogy ne akarja megölni a nőstényt. Most viszont nem lát erre elég garanciát, így inkább megsarkantyúzza a Bitangot és reméli, hogy egy hosszú vágtában egy kicsit kiszellőzik a feje.*
*Igen nagy szerencséje a nősténynek, hogy kivárt. Mert ha mozdul és egy döféssel nem tud végezni vele, Kharasshi indulatának kutyái darabokra szaggatták volna. Nem tudja, mi ez a féktelen düh, ez a sötétség, ami egyre gyakrabban kacag a fülébe, de nehezen bír vele. Iluse pedig messzire merészkedik. Mint eleven lelkiismeret, kárálja a szörnyű igazságokat, tükröt tart Kharasshi elé, de ő nincs kész rá, hogy szemébe nézzen a szörnyetegnek, ami onnan visszanézne rá. Igen, vasra verte azt a nőstényt, billogot sütött rá és IGEN, őszintén szólt, amikor azokat a borzalmakat mondta neki. A hazugsága kezd leperegni róla. Mert magát hitegette, amikor meggyőzte magát, csak ráijeszt, s hagyja, hogy minél messzebb fusson tőle. Biztonságba. Nem, egyetlen pillanat se volt, amikor elég erős lett volna hozzá, hogy valóban elengedje. Még amikor azt a rovást a mellére festette a sebhelyes arcú nősténnyel, még akkor se. Ócska bizonygatás saját magának, hogy képes lenne rá. És még mindig csak tagadna. Ez a kínlódó vergődés az egyetlen, ami biztosan mutatja, még nem lett azzá a szörnyeteggé, ami lassan felemészti belülről.
Iluse kacagása mérhetetlenül sérti a fülét. A fülét, a büszkeségét, az önérzetét. Gúnyba mártott penge, amit hányaveti gőggel forgatnak benne.
Kharasshi ökle pozdorjaként prüszköli szét a háncsot, ahogy a fa kérgének zúdul, melyhez az imént még a nőstény támaszkodott. A fájdalomban meg tud kapaszkodni, hogy megállítsa ezt az áradatot.*
- Szívem! *köpi a szót a nőstény képébe. Egyetlen szó fest gyalázatosan nyers kritikát mindkettejükről egyazon pillanatban.
Kharasshi ellép a nőstény mellett és sajgó öklét szorítva indul vissza a holmijához. Füttyent a kesely csődörnek, s még mindig épp elég indulattal kezdi el újra felszerszámozni. Mikor kész, felkap a hátára és csak a nyeregből szól újra a nőstényhez.*
- Csak derítsd ki, hogy van-e ilyen szer! Ha létezik, előkerítem az árát.
- Találkozzunk holnap délben a Barakknál.
*Talán ha annyi városőri mundér sürög körülöttük, az elég visszatartó erő lesz, hogy ne akarja megölni a nőstényt. Most viszont nem lát erre elég garanciát, így inkább megsarkantyúzza a Bitangot és reméli, hogy egy hosszú vágtában egy kicsit kiszellőzik a feje.*
1883. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2016-02-18 11:37:52
Üzenet elküldve: 2016-02-18 11:37:52
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hat nap, hat éjszaka//
*Ingerleni egy mélységit mindig is veszélyes dolognak számított, főleg ha érzékeny húrokat pendítve járja pimasz táncát. Nem mintha a veszély valaha is nagyon zavaró tényező lett volna nála. Mérlegelte, megéri-e kockázat a jutalmat, s a szerint cselekedett. A hím ugratása pedig túlságosan is kellemes szórakozás, hogy visszakozzon, amikor ennyi ütőkártyát adott már a kezébe.
Érzi, mint szorul a harcos erős keze jobban és jobban az ő vékony karjára, s bár a szorítás egyre fájdalmasabb, meg sem próbálja kiszabadítani. Nem fogja eljátszani a vergődő, menekülni vágyó áldozatot, aki rádöbbenvén, túl messzire ment, próbálná menteni, ami menthető. Pedig biztosra veszi, hogy a karja helyett leginkább másból préselné ki az életet a hím. S lám, nem is téved, hiszen Kharasshi balja máris a nőstény torkára téved. Téved, nagyon is határozott céllal ragadja meg. Ő pedig csak annyit tesz, hogy megfeszíti nyaka izmait, hogy némileg megnehezítse a másik dolgát. Látszólag. Valójában nagyon is számol, melyik pengéjét tudná a leggyorsabban előkapni, s alaposan megmártani a hím vérében, ha nem kap észbe időben. Elvégre elkövette azt a hibát, hogy a balját szabadon hagyta az alattomos nősténynek, s bár nem az az ügyesebbik keze, bőven elég kárt tud okozna azzal is, ha fegyver kerül bele.
Így mire ellöki őt magától Kharasshi, már ott villan az egyik dobótőr emlékeztetőként, hogy kész visszavágni, szó szerint is (még ha az egész az ő provokációja miatt indult is).*
- Bizonyára minden felszíni értékeli az efféle hozzáállást. *Szúrja oda a végére, némi torok tapogatás és hang próbálgatást követően.*
- Ha annyira meg akartad jelölni, lett volna annak jobb módja is, amit valószínűleg nem vágat ki magából az első adandó alkalommal. *Csúsztatja vissza a dobótőrt a tokjába. Ó igen, könnyedén el tudott volna képzelni olyan felállást is, amiben az a felszíni nem hogy tiltakozni nem fog a megbélyegzés ellen, de még egyenesen fellelkesül a gondolattól.*
- Már persze ha nem gondoltad meg magad, s inkább tartanád mégis rabszolgaként.
*Mered a hímre átható pillantással. Nem biztos benne, hogy ez egy lejátszott meccs benne. Vajon meddig élvezi a felszíni azt a különös kivételt, hogy érez iránta egy mélységi? Vajon a birtoklási vágyat mikor mérgezi meg a mélységiek természete? Nem hisz a felszín szentimentalizmusában, és biztosra veszi, hogy ez előbb-utóbb be fog következni, hiába látott nyomokat a saját szemével ennek ellenkezőjére is.*
- Ha van, az valószínűleg sokba fog kerülni. De sejtésem szerint nem létezik ilyen, elvégre a múltat még az általad utált mágiával sem lehet megváltoztatni. *Von vállat, mondhatni nem törődöm módon. A hím kérdésére azonban teljesen elképed. Először. De a következő pillanatban már harsány, vidám hangon nevet.*
- Irigyelni? Hát ez bájos. No és, mondd csak, szerinted mi az, ami neked megvan és annyira áhitozom rá?
*Ingerleni egy mélységit mindig is veszélyes dolognak számított, főleg ha érzékeny húrokat pendítve járja pimasz táncát. Nem mintha a veszély valaha is nagyon zavaró tényező lett volna nála. Mérlegelte, megéri-e kockázat a jutalmat, s a szerint cselekedett. A hím ugratása pedig túlságosan is kellemes szórakozás, hogy visszakozzon, amikor ennyi ütőkártyát adott már a kezébe.
Érzi, mint szorul a harcos erős keze jobban és jobban az ő vékony karjára, s bár a szorítás egyre fájdalmasabb, meg sem próbálja kiszabadítani. Nem fogja eljátszani a vergődő, menekülni vágyó áldozatot, aki rádöbbenvén, túl messzire ment, próbálná menteni, ami menthető. Pedig biztosra veszi, hogy a karja helyett leginkább másból préselné ki az életet a hím. S lám, nem is téved, hiszen Kharasshi balja máris a nőstény torkára téved. Téved, nagyon is határozott céllal ragadja meg. Ő pedig csak annyit tesz, hogy megfeszíti nyaka izmait, hogy némileg megnehezítse a másik dolgát. Látszólag. Valójában nagyon is számol, melyik pengéjét tudná a leggyorsabban előkapni, s alaposan megmártani a hím vérében, ha nem kap észbe időben. Elvégre elkövette azt a hibát, hogy a balját szabadon hagyta az alattomos nősténynek, s bár nem az az ügyesebbik keze, bőven elég kárt tud okozna azzal is, ha fegyver kerül bele.
Így mire ellöki őt magától Kharasshi, már ott villan az egyik dobótőr emlékeztetőként, hogy kész visszavágni, szó szerint is (még ha az egész az ő provokációja miatt indult is).*
- Bizonyára minden felszíni értékeli az efféle hozzáállást. *Szúrja oda a végére, némi torok tapogatás és hang próbálgatást követően.*
- Ha annyira meg akartad jelölni, lett volna annak jobb módja is, amit valószínűleg nem vágat ki magából az első adandó alkalommal. *Csúsztatja vissza a dobótőrt a tokjába. Ó igen, könnyedén el tudott volna képzelni olyan felállást is, amiben az a felszíni nem hogy tiltakozni nem fog a megbélyegzés ellen, de még egyenesen fellelkesül a gondolattól.*
- Már persze ha nem gondoltad meg magad, s inkább tartanád mégis rabszolgaként.
*Mered a hímre átható pillantással. Nem biztos benne, hogy ez egy lejátszott meccs benne. Vajon meddig élvezi a felszíni azt a különös kivételt, hogy érez iránta egy mélységi? Vajon a birtoklási vágyat mikor mérgezi meg a mélységiek természete? Nem hisz a felszín szentimentalizmusában, és biztosra veszi, hogy ez előbb-utóbb be fog következni, hiába látott nyomokat a saját szemével ennek ellenkezőjére is.*
- Ha van, az valószínűleg sokba fog kerülni. De sejtésem szerint nem létezik ilyen, elvégre a múltat még az általad utált mágiával sem lehet megváltoztatni. *Von vállat, mondhatni nem törődöm módon. A hím kérdésére azonban teljesen elképed. Először. De a következő pillanatban már harsány, vidám hangon nevet.*
- Irigyelni? Hát ez bájos. No és, mondd csak, szerinted mi az, ami neked megvan és annyira áhitozom rá?
1882. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2016-02-18 10:49:59
Üzenet elküldve: 2016-02-18 10:49:59
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 848
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Vakmerő
//Hat nap, hat éjszaka//
//A hozzászólás +16 jeleneteket tartalmaz//
~Pimasz szuka!~
*Kharasshi kivillantja fehér fogait, ám ez a vicsorgás ismét csak a tehetetlenség dühöngése. Iluse sokkal jobban ismeri a várost, mint ő. Az lehet, hogy Kharasshi egy küzdőkörbe zárt viadalban le tudja győzni a nőstényt, de a mélységi ármányok bonyolult díszletei között nem sok esélyt adna magának. Az átkozott némber pedig tökéletesen tisztában is van ezzel, mi több abban a mosolyban Kharasshi orra alá is dörgöli.
Veszedelmes a határ, mely fölött most inog a léc. S minthogy a nőstényke most a marka fogságában van, a helyzete igencsak kényes. Főképp, hogy a hím indulatait olyan témával szította fel, ami mindig is érzékeny és kiszámíthatatlan adalék volt bármivel elegyítve. Egy ilyen oldat forr most lombikjában a meggondolatlan alkimista szeme előtt, s nem tudni, mi lesz belőle.
Kharasshi önuralma a végén jár, ezt már a szorításából is érezni. Ez a felsőbbséges pimaszság ösztönök vad morgását csalta az ész szólamai elé. A hím tekintetét fátyolossá fakítják gondolatai, az a kavalkáddá sűrűsödő, vonagló vízió. Nem tudná megmondani, hogy a nőstény húsát vagy haláltusáját élvezi benne, ahogy a torkát szorítja. Talán mindkettőt egyszerre.
A szorítása csak erősödik Iluse karján, s lassan a szürke nyakacskára kúszik Kharasshi balja is. A vízió és a valóság határa vibráló közeggé mosódik és a hím már nem is keresi benne a józanság ösvényeit. Mellkasának súlyos, mély üteme halált páráll. Az a vicsor egyre jobban kibomlik az ajkán.*
- Ő az ENYÉM! Csak az enyém! *hörgi valami hátborzongató határáról a tudatosságnak.
Ellöki magától a nőstényt és elfordul tőle. Fehér fonatai közé túrva fújtat, hogy ezt a lélekbe maró érzést meglazítsa kissé magán. Gyűlöli ezt! Amióta Arthenior mételyes földjére tette a lábát, mintha méreg szivárogna a pórusain a vérébe, hogy felébresszen valamit, amivel sosem tudna megbékülni.*
- Ha nem létezik, hát nem létezik *mondja, immár csillapodott, kicsit talán szégyenkező hangon.* - De ha van ilyen... *Elhallgat. Persze, hogy tudja, hogy nem oldana meg vele semmit, nem tehetne semmissé vele semmit. Lehet, hogy inkább neki lenne szüksége lát, mint Ydrissnek. Hogy ne kelljen látnia abban a szörnyű hegben, meddig elment a lány, csak, hogy megszabaduljon attól a billogtól.*
- Pontosan érted te, miért kell *mondja, de nem akaródzik közben Iluse szemébe nézni.* - Mégis gyötörsz vele *sandít hátra mégis. Ezúttal rajta a sor, hogy tépett büszkeségét gúnyba mártsa.* - Irigyled talán? *Hogy pontosan mit, azt készakarva hagyja homályban.*
//A hozzászólás +16 jeleneteket tartalmaz//
~Pimasz szuka!~
*Kharasshi kivillantja fehér fogait, ám ez a vicsorgás ismét csak a tehetetlenség dühöngése. Iluse sokkal jobban ismeri a várost, mint ő. Az lehet, hogy Kharasshi egy küzdőkörbe zárt viadalban le tudja győzni a nőstényt, de a mélységi ármányok bonyolult díszletei között nem sok esélyt adna magának. Az átkozott némber pedig tökéletesen tisztában is van ezzel, mi több abban a mosolyban Kharasshi orra alá is dörgöli.
Veszedelmes a határ, mely fölött most inog a léc. S minthogy a nőstényke most a marka fogságában van, a helyzete igencsak kényes. Főképp, hogy a hím indulatait olyan témával szította fel, ami mindig is érzékeny és kiszámíthatatlan adalék volt bármivel elegyítve. Egy ilyen oldat forr most lombikjában a meggondolatlan alkimista szeme előtt, s nem tudni, mi lesz belőle.
Kharasshi önuralma a végén jár, ezt már a szorításából is érezni. Ez a felsőbbséges pimaszság ösztönök vad morgását csalta az ész szólamai elé. A hím tekintetét fátyolossá fakítják gondolatai, az a kavalkáddá sűrűsödő, vonagló vízió. Nem tudná megmondani, hogy a nőstény húsát vagy haláltusáját élvezi benne, ahogy a torkát szorítja. Talán mindkettőt egyszerre.
A szorítása csak erősödik Iluse karján, s lassan a szürke nyakacskára kúszik Kharasshi balja is. A vízió és a valóság határa vibráló közeggé mosódik és a hím már nem is keresi benne a józanság ösvényeit. Mellkasának súlyos, mély üteme halált páráll. Az a vicsor egyre jobban kibomlik az ajkán.*
- Ő az ENYÉM! Csak az enyém! *hörgi valami hátborzongató határáról a tudatosságnak.
Ellöki magától a nőstényt és elfordul tőle. Fehér fonatai közé túrva fújtat, hogy ezt a lélekbe maró érzést meglazítsa kissé magán. Gyűlöli ezt! Amióta Arthenior mételyes földjére tette a lábát, mintha méreg szivárogna a pórusain a vérébe, hogy felébresszen valamit, amivel sosem tudna megbékülni.*
- Ha nem létezik, hát nem létezik *mondja, immár csillapodott, kicsit talán szégyenkező hangon.* - De ha van ilyen... *Elhallgat. Persze, hogy tudja, hogy nem oldana meg vele semmit, nem tehetne semmissé vele semmit. Lehet, hogy inkább neki lenne szüksége lát, mint Ydrissnek. Hogy ne kelljen látnia abban a szörnyű hegben, meddig elment a lány, csak, hogy megszabaduljon attól a billogtól.*
- Pontosan érted te, miért kell *mondja, de nem akaródzik közben Iluse szemébe nézni.* - Mégis gyötörsz vele *sandít hátra mégis. Ezúttal rajta a sor, hogy tépett büszkeségét gúnyba mártsa.* - Irigyled talán? *Hogy pontosan mit, azt készakarva hagyja homályban.*
1881. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2016-02-18 09:29:13
Üzenet elküldve: 2016-02-18 09:29:13
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Hat nap, hat éjszaka//
*Még az ösztönök sokszor segítőkész súgására sincs szüksége, tisztán látni a hímen, mennyire bosszantja a helyzet. Igen, tartozik még neki a nőstény, ám oly sok titkát kiédesgette és kicsikarta tőle, olyan sok mindent tud már róla... habár alul maradt a fa fegyverekkel vívott párbajukban, nem emiatt válhat igazán veszedelmessé Kharasshira nézve. Nem csoda hát, ha szemmel akarja tartani őt ezek után a hím. Ám a sebhelyes arcra kiülő elégedett mosoly arról tanúskodik, hogy cseppet sem nyugtalanítja ezen szavakba is öntött ígéret. Sőt, mintha csak azt üzenné, próbáld csak meg, meglátjuk, meddig maradok látható.*
- Ennyire vonzó látvány lennék? *Szélesedik kicsit mosoly a leplezetlenül pimasz megjegyzés mellé, hiába szorítja már a szavak közben a karját a hím. Nagyon is nyeregben érzi mos magát, és túl jól szórakozik ahhoz, hogy visszafogja magát.
Az újabb morgást követően kissé oldalra billentett fejjel, tűnődve nézi Kharasshit. Vajon azon töpreng, kifejtse-e hangosan is a véleményét, vagy bölcsen hallgasson? Nem, biztosan nem ez a dilemma oka, ahhoz túlságosan megátalkodott a nőstény, hogy megkegyelmezzen és hallgasson. Sokkal inkább az lehet a vita tárgya, mi is élvez elsőbbséget képzeletbeli listáján.*
- Te kérted. *Válik egészen ártatlanná képe, mely így még inkább rácáfol a szándék ilyetén jellegére.*
- Mondd csak Kharasshi, mi lesz, ha nem létezik ilyen csodaszer? Ha nincs mi eltüntette a félmélységi pengéje nyomát? *Vonja fel kérdőn a tekintetét. Hát persze, hogy nem a félvér szót használja, hanem kiemeli, hogy fajtájuk egy embertől született fattya a tett elkövetője.*
- Talán te is kimetszed a helyet, amit a szürkevérű már lefarigcsált?
*Még az ösztönök sokszor segítőkész súgására sincs szüksége, tisztán látni a hímen, mennyire bosszantja a helyzet. Igen, tartozik még neki a nőstény, ám oly sok titkát kiédesgette és kicsikarta tőle, olyan sok mindent tud már róla... habár alul maradt a fa fegyverekkel vívott párbajukban, nem emiatt válhat igazán veszedelmessé Kharasshira nézve. Nem csoda hát, ha szemmel akarja tartani őt ezek után a hím. Ám a sebhelyes arcra kiülő elégedett mosoly arról tanúskodik, hogy cseppet sem nyugtalanítja ezen szavakba is öntött ígéret. Sőt, mintha csak azt üzenné, próbáld csak meg, meglátjuk, meddig maradok látható.*
- Ennyire vonzó látvány lennék? *Szélesedik kicsit mosoly a leplezetlenül pimasz megjegyzés mellé, hiába szorítja már a szavak közben a karját a hím. Nagyon is nyeregben érzi mos magát, és túl jól szórakozik ahhoz, hogy visszafogja magát.
Az újabb morgást követően kissé oldalra billentett fejjel, tűnődve nézi Kharasshit. Vajon azon töpreng, kifejtse-e hangosan is a véleményét, vagy bölcsen hallgasson? Nem, biztosan nem ez a dilemma oka, ahhoz túlságosan megátalkodott a nőstény, hogy megkegyelmezzen és hallgasson. Sokkal inkább az lehet a vita tárgya, mi is élvez elsőbbséget képzeletbeli listáján.*
- Te kérted. *Válik egészen ártatlanná képe, mely így még inkább rácáfol a szándék ilyetén jellegére.*
- Mondd csak Kharasshi, mi lesz, ha nem létezik ilyen csodaszer? Ha nincs mi eltüntette a félmélységi pengéje nyomát? *Vonja fel kérdőn a tekintetét. Hát persze, hogy nem a félvér szót használja, hanem kiemeli, hogy fajtájuk egy embertől született fattya a tett elkövetője.*
- Talán te is kimetszed a helyet, amit a szürkevérű már lefarigcsált?
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400