Nincs játékban - Holdudvar
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Holdudvar | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 48 (941. - 960. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
//Nyárelői forgatag//
//Dyntina Danbur//
*Argus hirtelen nem kap levegőt, majd el kezd köhögni, amikor a lány dicséri a testét. Próbálja nem végigmérni a lányt, hogy mennyire szép teste van, de nem tudja megállni. Utána gyorsan elkapja a fejét.*
*A mágus egy gyors pillantást vet a lány derekán a szablyára, és a tőrökre.*
-Nem szabom át. *Neveti el magát a lány aggodalmán.* Persze semmit sem garantálhatok *kacsint a lányra.
Látja a lányon, hogy ideges lett, amikor kimondta a nevet, de nem foglalkozik vele. Nem akarta zavarba hozni, vagy kellemetlen helyzetbe. Csak azt csinálta, amit a lány kért. Bár valahol legbelül örül, hogy ilyen hatásos lett a bemutatója. Ha nem titkolná a nevét a lány, akkor a nevének megmondása nem döbbent volna le.
Amikor a lány a képzeletbeli szakállát simogatja, akkor megnyugszik, hogy nem okozott bajt, csak egy kis kellemetlenséget okozott. Így együtt nevet a lánnyal.*
-Kedvesem, nem kell magyarázkodnia. *mondja, közben segít a lánynak felvenni a köpenyét.* Engem nem érdekel, hogy miért, ez a maga dolga. *Érzi, hogy valamit még mondania kellene, ezért hozzáteszi, remélve, hogy megenyhül a lány.* Nem mondom el senkinek. Nem tudom, hogy ilyenre várt, vagy látványosabbra.
~Elvárja? Hm? Lehet, hogy igaza van, és túlléptem azt a bizonyos határt.~ *Elmélkedik a mágus miközben a lány szemébe néz.*
- Miféle ellenségeim vannak? *kérdez vissza, hogy időt nyerjen.* Igaza van, hogy ki kell egyenlítenem a számlát. Nem hiszem, hogy egyenértékű az információ, amit kér, de nemet pedig nem mondhatok. *mosolyog a lányra, elismerve a ravaszságát. Nem szereti, ha sarokba szorítják, de most el kell ismernie, hogy jól kihasználja a lány a lehetőséget. Belekarol a lányba, és elindul vele egy távoli fához.*
-Tudja, ez nem tartozik másokra. *amikor úgy érzi, hogy csak kettesben vannak, csak akkor folytatja.* Kétféle ellenségem van, vagyis igazából három. Az első én magam vagyok. A második típusú ellenségem, a fivérem. *Ismeri be, amit oly régóta titkol.* Ő ölte meg a húgunkat, hogy hatalmat szerezzen. A harmadik típusú ellenségeimből van a legtöbb. A holtakból. Mint látja nem volt egyenértékű csere. *mosolyodik el a végére.* De nem szeretném ilyen dolgokkal mérgezni a napot, hiszen fesztivál van, nem pedig a szomorkodás napja.
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400
960. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2014-05-22 21:18:30
Üzenet elküldve: 2014-05-22 21:18:30
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 123
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 123
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Eldenia Oelgin//
*Szinte issza a lány szavait. Még sosem volt a városon kívül hisz nem volt ott dolga és idős kora miatt nem is tud már olyan jól sétálni. Úgyhogy ha ki is akarna jutni ahhoz egy hintót vagy inkább szekeret kéne bérelnie de, annak meg nem látja értelmét. A karavánpihenő felé a felesége se vitte ki sétálni soha, hisz Boysis a karavánpihenőt és a környékét csak élettelen sivatagnak és szőlőskerteknek gondolta. Alakimet pedig pont ezért vonzotta ez. A műveletlenségbe az ő gondolataival mindig el akart valamit vinni ami átformálja. A lány elmondása után is megmaradt ez a vágy. El is gondolkozik a hallottakon.*
*Szinte issza a lány szavait. Még sosem volt a városon kívül hisz nem volt ott dolga és idős kora miatt nem is tud már olyan jól sétálni. Úgyhogy ha ki is akarna jutni ahhoz egy hintót vagy inkább szekeret kéne bérelnie de, annak meg nem látja értelmét. A karavánpihenő felé a felesége se vitte ki sétálni soha, hisz Boysis a karavánpihenőt és a környékét csak élettelen sivatagnak és szőlőskerteknek gondolta. Alakimet pedig pont ezért vonzotta ez. A műveletlenségbe az ő gondolataival mindig el akart valamit vinni ami átformálja. A lány elmondása után is megmaradt ez a vágy. El is gondolkozik a hallottakon.*
959. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2014-05-21 16:43:56
Üzenet elküldve: 2014-05-21 16:43:56
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Szelíd
//Alakim Aherber//
*Meglepődik, hogy egyáltalán tud valamit, amit Aherber bácsi nem, de azért vidáman válaszol.*
- Tűzrakó helyek vannak, elég sok, külön hely van mellettük a nyársaknak, hogy lehessen szalonnát sütni. Meg vannak városőrök, de nem olyan mogorvák, mint itt Artheniorban. Láttam, hogy az egyik ember megkínál egy őrt itallal, és beszélgetnek. Aztán van egy széles földút a szekereknek, és egy szökőkút, ami nem olyan csillivilli, mint Arthenior főterén, de azért nagyon szép. Egy kicsit arrébb láttam sátrakat is, de oda nem mentem el, nem volt szükségem szállásra.
*Egyszer járt csak a Hold karavánpihenőben, de azért fel tudja idéznim amit ott látott. Tulajdonképpen nem ismer ott senkit, az őrökkel sem beszélgetett, így, bár tényleg tetszett neki a hely, egy kicsit unatkozott, nem is maradt sokáig. De ezt már nem sorolja fel.*
*Meglepődik, hogy egyáltalán tud valamit, amit Aherber bácsi nem, de azért vidáman válaszol.*
- Tűzrakó helyek vannak, elég sok, külön hely van mellettük a nyársaknak, hogy lehessen szalonnát sütni. Meg vannak városőrök, de nem olyan mogorvák, mint itt Artheniorban. Láttam, hogy az egyik ember megkínál egy őrt itallal, és beszélgetnek. Aztán van egy széles földút a szekereknek, és egy szökőkút, ami nem olyan csillivilli, mint Arthenior főterén, de azért nagyon szép. Egy kicsit arrébb láttam sátrakat is, de oda nem mentem el, nem volt szükségem szállásra.
*Egyszer járt csak a Hold karavánpihenőben, de azért fel tudja idéznim amit ott látott. Tulajdonképpen nem ismer ott senkit, az őrökkel sem beszélgetett, így, bár tényleg tetszett neki a hely, egy kicsit unatkozott, nem is maradt sokáig. De ezt már nem sorolja fel.*
958. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2014-05-13 21:00:54
Üzenet elküldve: 2014-05-13 21:00:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 41
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Apránként megadja magát a tűzre dobott husáng és amint reccsenve összeomlik, azzal a lendülettel távozik Tifa a fogadóból. Holdudvar felé veszi az irányt. Mindig is szerette azt a helyet, mert kellemes emlékek fűződnek hozzá. Édesapjával töltött vadászatok és sikerrel befejezett hadjáratai látnak újra napvilágot benne. Naphosszakat tudna heverészni itt az eldugott zugokban. Legkedvesebb helye a magasabbik fa felső ága, ami éppen, hogy elbírja az amúgy pille testet. Nem rest és pár mozdulattal már fel is mászik. Íját maga melletti ágra akasztja, majd párducként elterül. Nem zavarja a magasság. Élvezi, ahogyan a szél susogva süvít el mellette játékos táncba elegyedve hajtincseivel. "Ennél nyugodtabb helyet el se mernék képzelni. Nagy kár hogy nem élhetem le itt az életemet. Mennyivel nyugodtabb lenne távol mindentől. Minden lében kanál kishúgom amúgy is tökéletesen megfelel a család szemléletének." Lassú felhők kúsznak át az égen el-eltakarva a napot. "Milyen jó is volt. Büszkén lovagoltam apám mellett és mindenki dicsőített, hogy ily fiatal hajadon leány leterített egy nálánál tízszer nagyobb vadat. Minden korombéli ifjú az én kezemre pályázott, de amikor eljött volna az idő mind elpályáztak máshoz." Rövid időre megszakad gondolatmenete. "Miért fordult ekkorát a világ? Egy jómódú hercegi vérrel telítődött női test és senkinek se kell. Nem is baj hogy ez lett a vége. Így legalább magam lehetek, és nem kell folyamatosan az etikettet követni!" Ismét megtorpan és frufruját kezdi fújogatni. "Nehéz megszabadulni attól, amit beléd neveltek." Rémlik fel neki a reggeli mozzanata. "Úgy viselkedtem, mint ha el se jöttem volna. Lehet ezért nem volt hajlandó senki se elfogadni asszonyául. Vérvonal megkívánja a tekintélyt, de a többinek meg túl nagy falat egy okos nő." Dühében előkapja csizmájából díszes tőrét és az alatta lévő ágba vágja olyannyira, hogy a növény nyomban letörik és ezzel egy időben Tifa is nagyot puffan a földön. Annyira elvezett elméje rejtekében hogy reflexből sem kapaszkodott meg.*
- Csodás! Már csak ez kellett nekem! Sajgó fenék ráadásul mászhatok vissza az íjamért.
*Miután ismét kezében tartja, fegyverét elhatározza, hogy beáll a fogadós mellé kisegítőnek. "Csupán akkor tudom elhagyni úrias viselkedésemet, ha megtapasztalom milyen pórnak lenni. Nincs más választásom."*
- Csodás! Már csak ez kellett nekem! Sajgó fenék ráadásul mászhatok vissza az íjamért.
*Miután ismét kezében tartja, fegyverét elhatározza, hogy beáll a fogadós mellé kisegítőnek. "Csupán akkor tudom elhagyni úrias viselkedésemet, ha megtapasztalom milyen pórnak lenni. Nincs más választásom."*
957. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2014-05-13 14:55:51
Üzenet elküldve: 2014-05-13 14:55:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 123
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 123
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Eldenia Oelgin//
*Alakim kíváncsi a lány válaszára. Ő nem nagyon volt még a városon kívül sehol. Fiatalkorában itt tanult majd itt volt munkája később itt ismerte meg a feleségét, aztán a gyerek. Most pedig már túl öreg az utazáshoz. a lány válasza nem elégíti ki a kíváncsiságát.*
-Nem még nem voltam. Mesélj nekem róla.
*A kikötőben gyakran volt mikor tengeri kereskedőkkel intézte az ügyeit de, a szekérrel érkező kereskedőket általában meghívta a házába. Ott vette át az árút amit rendelt. Mert amit nem tudott itt a városban beszerezni és nem tudta elkészíteni azt máshonnan rendelte. Így jó ismertséget szerzett a kereskedők közt de, nem járt a városon kívül.*
*Alakim kíváncsi a lány válaszára. Ő nem nagyon volt még a városon kívül sehol. Fiatalkorában itt tanult majd itt volt munkája később itt ismerte meg a feleségét, aztán a gyerek. Most pedig már túl öreg az utazáshoz. a lány válasza nem elégíti ki a kíváncsiságát.*
-Nem még nem voltam. Mesélj nekem róla.
*A kikötőben gyakran volt mikor tengeri kereskedőkkel intézte az ügyeit de, a szekérrel érkező kereskedőket általában meghívta a házába. Ott vette át az árút amit rendelt. Mert amit nem tudott itt a városban beszerezni és nem tudta elkészíteni azt máshonnan rendelte. Így jó ismertséget szerzett a kereskedők közt de, nem járt a városon kívül.*
956. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2014-05-11 14:07:27
Üzenet elküldve: 2014-05-11 14:07:27
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Szelíd
//Alakim Aherber//
*Örül az öreg gnóm kérdésének. Végre nem ő terelte el a témát. Soha nem vallaná be, de kezdett kifogyni a beszédtémákból.*
~Én, aki folyton beszélek, nem tudnék mit mondani, de kínos...~
*Elgondolkozik, és eszébe jut, hogy igen, járt már Arthenioron kívül, a Hold karavánpihenőben biztosan, és talán máshol is.*
- Igen, voltam a Hold karavánpihenőben. Nagyon szép, bár nem tudom, hogy nappal, csúcsforgalomban is olyan gyönyörű-e, én este voltam ott, alig voltak páran rajtam kívül. Aherber bácsi biztosan járt már ott... Igaz? *kérdezi, de biztos benne, hogy ha a gnóm tényleg itt lakik Artheniorban vagy a közelében, akkor volt már ott.*
*Örül az öreg gnóm kérdésének. Végre nem ő terelte el a témát. Soha nem vallaná be, de kezdett kifogyni a beszédtémákból.*
~Én, aki folyton beszélek, nem tudnék mit mondani, de kínos...~
*Elgondolkozik, és eszébe jut, hogy igen, járt már Arthenioron kívül, a Hold karavánpihenőben biztosan, és talán máshol is.*
- Igen, voltam a Hold karavánpihenőben. Nagyon szép, bár nem tudom, hogy nappal, csúcsforgalomban is olyan gyönyörű-e, én este voltam ott, alig voltak páran rajtam kívül. Aherber bácsi biztosan járt már ott... Igaz? *kérdezi, de biztos benne, hogy ha a gnóm tényleg itt lakik Artheniorban vagy a közelében, akkor volt már ott.*
955. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2014-05-10 17:12:59
Üzenet elküldve: 2014-05-10 17:12:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Kilépve a fogadó hátsó kis ajtaján keresztül, a Holdudvar felé veszi az irányt. Egy kis ösvényen halad az erdő felé, de félúton leül az utat szegélyező pad egyikére, és előveszi a térképét. Igaz, a helynevek semmit sem mondanak a számára, mégis mindig előveszi.
Rövid töprengés után úgy dönt, elindul az erdő felé.*
Rövid töprengés után úgy dönt, elindul az erdő felé.*
954. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2014-05-05 15:22:10
Üzenet elküldve: 2014-05-05 15:22:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
//Nyárelői forgatag//
// Moon //
* A vigasztalás jót tesz lelkének, bár egyébként sem búslakodós típus, de így szinte rögtön felfelé görbül újból szája széle. ~ Kifogok én még rajtad,te vén cafka. ~ A kérdés megfelelése viszont már nehezebb dió. Elvégre nem tudhatja, hogy valóban, csak amiatt vesztett, mert féltékeny lenne az istennő, vagy pusztán Cathan meggondolatlansága nem tetszett neki.*
- Áhh, semmi. Ostobaság. *Választja a legegyszerűbb utat a kimagyarázására, majd követi a lányt a céllövöldéhez és céldoboldához.*
- Ez nem nekem való. * Nyugtázza, ahogy a táblákhoz érnek. Talán még sosem volt kezében íj. Nem most tervezi kipróbálni. A mellette lévő állomás már egyszerűbbnek tűnik. Ha kevesebb időt foglalkozott volna a kocsmákban az ivással és többet a célba dobással és verekedéssel, ahol a söröskorsók gyakran röpködnek itt még esélye is lehetne. Ennek hiányában marad néző.* - Sok sikert.
* A szerencse emlegetését inkább hanyagolja. Moon teljesítményére elismerően füttyent.*
- Kezdek kételkedni abban, hogy át tudod szabni a hajdíszed. aki így tud dobni az másra használja a késeket.
* A szépségverseny hallatán kicsit meglepődik. Ezt neki vagy elfelejtették említeni, vagy szokása szerint nem figyelt túlzottan és pár részlet nem érkezett el agyáig. Sokat nem töpreng a válaszon.*
- Természetesen. Ha már nem látni minden nap nem fogom kihagyni.
*Megvárja, míg Moon kézhez kapja jutalmát, majd készen áll indulni a szépségversenyhez, bár arról fogalma sincs mikor kezdődik, így ha még nem esedékes és a lány hazafelé indul, maga is otthona felé veszi az irányt. Ellenkező esetben vele együtt átvonul a gazdagnegyedbe.*
// Moon //
* A vigasztalás jót tesz lelkének, bár egyébként sem búslakodós típus, de így szinte rögtön felfelé görbül újból szája széle. ~ Kifogok én még rajtad,te vén cafka. ~ A kérdés megfelelése viszont már nehezebb dió. Elvégre nem tudhatja, hogy valóban, csak amiatt vesztett, mert féltékeny lenne az istennő, vagy pusztán Cathan meggondolatlansága nem tetszett neki.*
- Áhh, semmi. Ostobaság. *Választja a legegyszerűbb utat a kimagyarázására, majd követi a lányt a céllövöldéhez és céldoboldához.*
- Ez nem nekem való. * Nyugtázza, ahogy a táblákhoz érnek. Talán még sosem volt kezében íj. Nem most tervezi kipróbálni. A mellette lévő állomás már egyszerűbbnek tűnik. Ha kevesebb időt foglalkozott volna a kocsmákban az ivással és többet a célba dobással és verekedéssel, ahol a söröskorsók gyakran röpködnek itt még esélye is lehetne. Ennek hiányában marad néző.* - Sok sikert.
* A szerencse emlegetését inkább hanyagolja. Moon teljesítményére elismerően füttyent.*
- Kezdek kételkedni abban, hogy át tudod szabni a hajdíszed. aki így tud dobni az másra használja a késeket.
* A szépségverseny hallatán kicsit meglepődik. Ezt neki vagy elfelejtették említeni, vagy szokása szerint nem figyelt túlzottan és pár részlet nem érkezett el agyáig. Sokat nem töpreng a válaszon.*
- Természetesen. Ha már nem látni minden nap nem fogom kihagyni.
*Megvárja, míg Moon kézhez kapja jutalmát, majd készen áll indulni a szépségversenyhez, bár arról fogalma sincs mikor kezdődik, így ha még nem esedékes és a lány hazafelé indul, maga is otthona felé veszi az irányt. Ellenkező esetben vele együtt átvonul a gazdagnegyedbe.*
953. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2014-05-05 09:51:41
Üzenet elküldve: 2014-05-05 09:51:41
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 56
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Szelíd
//Nyárelői forgatag//
//Maou Kalaki//
*Senki sem nézné ki belőle, hogy egy őrült alkimista egy nevetséges fekete öltözetben. Sokan veszélyesnek gondolják, ám akiknek volt alkalmuk megismerni őt, azok sajnos már nem az élők sorában keresendők. Kíváncsi, hogy miként küzd meg a másik a feladattal, hogy mennyire talpraesett? Esetleg lesz e csavar a végén? Kíváncsi izgalom lesz rá úrrá, hogy méltó e arra, hogy tovább csevegjenek egymással; vagy egyszerűen csupán egy idegesítő kis fruska, akit egy alkalommal megtanít kesztyűbe dudálni. Ha hallaná Maou-t, hogy csupán azt gondolja, hogy tapizni szeretné a kis testét, akkor nagyon téved. Lehet kísérleti alany belőle, akiknek az élete hamar elfogy. Van aki két nap után kinyúlik, de van aki hetekkel később. Olyan nőről, vagy személyről kivételesen nem tud, aki egy hónapig kibírta volna a különböző löttyeinek hatásait. Van amelyik mar, éget vagy erős fájdalmakat okoz. Ezernyi hatást ér el géniusz agyával, s ha nem értik meg különösebben a művészetét, akkor biztosan ellenséggé válik szemében a személy.*
-Mit motyogsz? Szóval feladod! Ami ezután történik azt a saját ügyetlenségednek vedd. * A másik túlságosan nagy kockázatot vállal a bagoly elkapásával. Nem akadályozza meg, hogy újabb sérülésekben részesüljön. A madarat sikerül a válláról lekapnia, ami hirtelen elkezdi a csapdosni a szárnyával, sőt rátámad a csőrével a tettesre. Ha meg elengedi őt Maou, akkor belelendül picit. Éles karmait indítja az őt szorongató kéz ellen, hogy emlékezetes barázdákat hagyjon a lánynál. Sőt tapasztalhatja az állat elvetemült támadási kísérleteit, ami az arca felé irányul. Ám mikor elég volt a harcból, akkor gazdája hívó szavára visszatér a vállára. A madár továbbra is bámulja ellenfelét, sőt egyenesen süt róla, hogy élete végéig harcolna. Elneveti magát, aztán ezúttal nem segít a lányon. Adott neki alkoholt, úgyhogy ha nem akar fertőzésben meghalni, akkor elintézi magának.*
-Most már kimondottan ellensége lettél, s egy bagoly sosem felejt. Jó sebnyalogatást, már ha képes vagy rá. * Nyugodt léptekkel indul meg a sikátor belseje felé, hogy otthagyja a rosszul járt lányt. Ezután többé biztosan nem akarja látni a színe előtt, mert annak biztosan komoly következményei lennének. Gondolatai arra térnek át, hogy valami titkos helyet kellene találni a sötét üzelmeinek.*
//Maou Kalaki//
*Senki sem nézné ki belőle, hogy egy őrült alkimista egy nevetséges fekete öltözetben. Sokan veszélyesnek gondolják, ám akiknek volt alkalmuk megismerni őt, azok sajnos már nem az élők sorában keresendők. Kíváncsi, hogy miként küzd meg a másik a feladattal, hogy mennyire talpraesett? Esetleg lesz e csavar a végén? Kíváncsi izgalom lesz rá úrrá, hogy méltó e arra, hogy tovább csevegjenek egymással; vagy egyszerűen csupán egy idegesítő kis fruska, akit egy alkalommal megtanít kesztyűbe dudálni. Ha hallaná Maou-t, hogy csupán azt gondolja, hogy tapizni szeretné a kis testét, akkor nagyon téved. Lehet kísérleti alany belőle, akiknek az élete hamar elfogy. Van aki két nap után kinyúlik, de van aki hetekkel később. Olyan nőről, vagy személyről kivételesen nem tud, aki egy hónapig kibírta volna a különböző löttyeinek hatásait. Van amelyik mar, éget vagy erős fájdalmakat okoz. Ezernyi hatást ér el géniusz agyával, s ha nem értik meg különösebben a művészetét, akkor biztosan ellenséggé válik szemében a személy.*
-Mit motyogsz? Szóval feladod! Ami ezután történik azt a saját ügyetlenségednek vedd. * A másik túlságosan nagy kockázatot vállal a bagoly elkapásával. Nem akadályozza meg, hogy újabb sérülésekben részesüljön. A madarat sikerül a válláról lekapnia, ami hirtelen elkezdi a csapdosni a szárnyával, sőt rátámad a csőrével a tettesre. Ha meg elengedi őt Maou, akkor belelendül picit. Éles karmait indítja az őt szorongató kéz ellen, hogy emlékezetes barázdákat hagyjon a lánynál. Sőt tapasztalhatja az állat elvetemült támadási kísérleteit, ami az arca felé irányul. Ám mikor elég volt a harcból, akkor gazdája hívó szavára visszatér a vállára. A madár továbbra is bámulja ellenfelét, sőt egyenesen süt róla, hogy élete végéig harcolna. Elneveti magát, aztán ezúttal nem segít a lányon. Adott neki alkoholt, úgyhogy ha nem akar fertőzésben meghalni, akkor elintézi magának.*
-Most már kimondottan ellensége lettél, s egy bagoly sosem felejt. Jó sebnyalogatást, már ha képes vagy rá. * Nyugodt léptekkel indul meg a sikátor belseje felé, hogy otthagyja a rosszul járt lányt. Ezután többé biztosan nem akarja látni a színe előtt, mert annak biztosan komoly következményei lennének. Gondolatai arra térnek át, hogy valami titkos helyet kellene találni a sötét üzelmeinek.*
952. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2014-05-04 14:01:43
Üzenet elküldve: 2014-05-04 14:01:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
//Nyárelői forgatag//
//Dyntina Danbur //
-Hogy lehet egy halott az ellenségem? Ez már második kérdés lenne. Ezért nem fizetett. *Nevet a férfi.
Argus is észreveszi a mozgolódást. Az játékosok pakolják el a kellékeiket, és a tömeg is lassan elkezd szétszéledni. A férfi kissé elszomorodik, hiszen ez azt is jelenti, hogy a lánynak már nincs szüksége kísérőre.*
-Lesz szépségverseny? Én biztos vagyok benne, hogy maga fog nyerni. *mosolyog a férfi.* Nekem sajnos ideje dolgoznom. A mosogatni váló már biztosan vár engem. Természetesen megpróbálok elmenni a szépségversenyre, hogy megnézzem.
*Kezet csókol a lánynak.*
-Ég önnel!
*Megfordul és elindul a fogadó felé.*
-Remélem nem untattam. *fordul vissza.*
//Dyntina Danbur //
-Hogy lehet egy halott az ellenségem? Ez már második kérdés lenne. Ezért nem fizetett. *Nevet a férfi.
Argus is észreveszi a mozgolódást. Az játékosok pakolják el a kellékeiket, és a tömeg is lassan elkezd szétszéledni. A férfi kissé elszomorodik, hiszen ez azt is jelenti, hogy a lánynak már nincs szüksége kísérőre.*
-Lesz szépségverseny? Én biztos vagyok benne, hogy maga fog nyerni. *mosolyog a férfi.* Nekem sajnos ideje dolgoznom. A mosogatni váló már biztosan vár engem. Természetesen megpróbálok elmenni a szépségversenyre, hogy megnézzem.
*Kezet csókol a lánynak.*
-Ég önnel!
*Megfordul és elindul a fogadó felé.*
-Remélem nem untattam. *fordul vissza.*
951. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2014-05-04 13:20:42
Üzenet elküldve: 2014-05-04 13:20:42
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Nyárelői forgatag//
//Argus//
*Dyn tisztában van vele, hogy Argus nem igazán tudhatja, miért is titkolja a valós nevét, de azért csak megijedt, mert ha a férfi bárkinek is megejti ezt a kis információt, akkor ő maga bizony nagy bajban lenne, vagyis még jobban, ráadásul már nem is lenne vele egyedül. Ez a kérdés azonban elhárul, amikor a másik egész hihetően megígéri, hogy nem mondja el senkinek. Jóllehet Dyn az akinek tudnia kellene, hogy nem bízhat meg másokban, még is úgy gondolja, ezúttal nem ez a helyzet. Sőt, ha már egy valakit bizalmába fogadott, talán mással is lehetne.
A feltett kérdésére izgatottan várja a választ és öntelt mosolyt ejt meg, amikor Argus beadja a derekát, jól lehet, ő is csak kitalál valami hazugságot, és azt hiszi ennyivel le is tudja a dolgot. Azonban nem erre utal az, hogy a férfi egy fához húzza és ott kezd el beszélni, mint aki éppen azt akarja vele megosztani, hogy arra készül, hogy a jelenlévők közül mindenkit lemészároljon.
Az első válasz nem lepi meg, ő is ugyanígy van vele. Saját maga a legnagyobb ellensége, a második azonban igencsak meglepi. Szemöldöke a magasba szökik, szemei pedig az eddiginél is nagyobbak lesznek. Nem akarja tovább faggatni a másikat, de el sem tudja képzelni miféle család lehet az, ahol az egyik testvér megöli a másikat, főleg ha az lány és fiatalabb is. A harmadikat azonban nem is érti.*
- Már, hogy lehetne egy holt az ellenséged? Tudtommal még nem járunk ott, hogy előmásszanak a föld alól. *Mondja cinikusan, de a mondat végén leviszi a hangsúlyt. Valójában fogalma sincs, hogy lehetséges-e, de felismervén, hogy milyen keveset tud a világról, egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy egy halott visszatérjen.* - Vagy mégis? *Bukik ki belőle a kérdés.
Ekkor lesz figyelmes a mozgolódásra a helyen, ahogy a játéktulajdonosok összepakolják holmijukat és elindulnak. Ettől kissé elszomorodik, mert bár pár perccel ezelőtt döntött úgy, hogy nem próbál ki semmit, de most már esélye sincs, hogy esetleg meggondolja magát.*
- Ó *Mondja hangosan és visszafordul Argus felé.* - Úgy látom véget ért a mulatság, így talán nekünk is indulnunk kellene. Szeretnék részt venni a szépségversenyen, az pedig a gazdag negyedben lesz. *Osztja meg a teljesen felesleges plusz információt. Valójában a gazdag negyedet sem tudja hol találja, eddig egyedül a koldusoktól hemzsegő szegénynegyedet sikerült megtalálnia.
Nem tudja a másik mit tervez, de mielőtt lelép, úgy gondolja illene valamit mondani.*
- Nos kedves Argus, meg kell mondjam, hogy nagyon szórakoztató a társasága. *Mondja őszintén.* - Nem is értem, hogy miért tart annyira a nőktől. *Mosolyog, de nem sokáig akarja húzni az időt. A tömegben még valahogy el is tud veszni, de ha fogy az embertömeg, akkor neki is húznia kell a csíkot.*
//Argus//
*Dyn tisztában van vele, hogy Argus nem igazán tudhatja, miért is titkolja a valós nevét, de azért csak megijedt, mert ha a férfi bárkinek is megejti ezt a kis információt, akkor ő maga bizony nagy bajban lenne, vagyis még jobban, ráadásul már nem is lenne vele egyedül. Ez a kérdés azonban elhárul, amikor a másik egész hihetően megígéri, hogy nem mondja el senkinek. Jóllehet Dyn az akinek tudnia kellene, hogy nem bízhat meg másokban, még is úgy gondolja, ezúttal nem ez a helyzet. Sőt, ha már egy valakit bizalmába fogadott, talán mással is lehetne.
A feltett kérdésére izgatottan várja a választ és öntelt mosolyt ejt meg, amikor Argus beadja a derekát, jól lehet, ő is csak kitalál valami hazugságot, és azt hiszi ennyivel le is tudja a dolgot. Azonban nem erre utal az, hogy a férfi egy fához húzza és ott kezd el beszélni, mint aki éppen azt akarja vele megosztani, hogy arra készül, hogy a jelenlévők közül mindenkit lemészároljon.
Az első válasz nem lepi meg, ő is ugyanígy van vele. Saját maga a legnagyobb ellensége, a második azonban igencsak meglepi. Szemöldöke a magasba szökik, szemei pedig az eddiginél is nagyobbak lesznek. Nem akarja tovább faggatni a másikat, de el sem tudja képzelni miféle család lehet az, ahol az egyik testvér megöli a másikat, főleg ha az lány és fiatalabb is. A harmadikat azonban nem is érti.*
- Már, hogy lehetne egy holt az ellenséged? Tudtommal még nem járunk ott, hogy előmásszanak a föld alól. *Mondja cinikusan, de a mondat végén leviszi a hangsúlyt. Valójában fogalma sincs, hogy lehetséges-e, de felismervén, hogy milyen keveset tud a világról, egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy egy halott visszatérjen.* - Vagy mégis? *Bukik ki belőle a kérdés.
Ekkor lesz figyelmes a mozgolódásra a helyen, ahogy a játéktulajdonosok összepakolják holmijukat és elindulnak. Ettől kissé elszomorodik, mert bár pár perccel ezelőtt döntött úgy, hogy nem próbál ki semmit, de most már esélye sincs, hogy esetleg meggondolja magát.*
- Ó *Mondja hangosan és visszafordul Argus felé.* - Úgy látom véget ért a mulatság, így talán nekünk is indulnunk kellene. Szeretnék részt venni a szépségversenyen, az pedig a gazdag negyedben lesz. *Osztja meg a teljesen felesleges plusz információt. Valójában a gazdag negyedet sem tudja hol találja, eddig egyedül a koldusoktól hemzsegő szegénynegyedet sikerült megtalálnia.
Nem tudja a másik mit tervez, de mielőtt lelép, úgy gondolja illene valamit mondani.*
- Nos kedves Argus, meg kell mondjam, hogy nagyon szórakoztató a társasága. *Mondja őszintén.* - Nem is értem, hogy miért tart annyira a nőktől. *Mosolyog, de nem sokáig akarja húzni az időt. A tömegben még valahogy el is tud veszni, de ha fogy az embertömeg, akkor neki is húznia kell a csíkot.*
950. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2014-05-04 01:40:21
Üzenet elküldve: 2014-05-04 01:40:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
//Nyárelői forgatag//
//Nilynn, Darel, Kramlaf, Freya//
- Természetesen, volt oly fegyver melyet akár még anyám is megcsodálna! Aztán levágná a csirke fejét... De az már teljesen más tészta. * Nevet fel a szerzetes. Miközben végighordozza tekintetét a nőkön, felemelkedve. *
- Hűséges? Tisztelendő. Darel. * Ejti ki lassan és komolyan is gondolja komoly érvek vannak a lojalitás mellet, de még Kramlaf sem szokott az lenni. Hiába furcsa dolog az ember. *
- Azt a kiáltványt illetve pedig, barátom te hiszel abban hogy ártatlan állatok meggyilkolásával előrébb fogunk jutni a saját meggazdagásunkban? Többet ér a lelki gazdagság. Én nekem legalábbis. * Teszi hozzá kivárva a megfelelő pillanatot. *
- Nos a szerencse tényleg forgandó de azért mert nem tudjuk ki fordítja. * Néz a lába elé és elmerend ezen a gondolaton míg a másik kettő beszélget. És konstatálja hogy lemennek valamiféle szerencsejátékhoz. Ahova követi őket hozzá szokatlan csöndességgel. Nem jegyez meg semmit csak a lány kérésére jegyzi meg. *
- Igen. Mindenfélét láttunk ott, voltak jobbak és még jobbak és még annál is jobbak. * Jelezve hogy figyel ő de most nincs mit mondani. Szagát érzi a vásárnak mikor elveszi szája elől a korsót a sörének végét. Amelynek tartóját visszaviszi a pakoló árushoz aki nagyduzzogva elveszi tőle, mivel már lezárta a korsót tároló dobozát. A bódét már nagyrészt lebontotta és egy szürke pej húzza azokat a bútorokat amelyeket felpakolt egy szekérre. A ló most nyugodtan legel felszerszámozva. A többi is ugyan így csak a csirkés játéknál van még egy kis sürgés forgás amelyet a férfi és a nő ki is használ. Darelt pártolta avagy a madarát a szerencse ő győzött így nem ő lesz a végső nagy fogás. Közben a megmaradt harcosokat elteszik aludni s letakarják őket. A nyulakat befogták az ottani versenynek nem volt tanúja de elszeparálni értelme nincs így egy nagy gyűjtőbe lesznek. A halas kádból kivették a fadarabokat amelyek elég szépen voltak faragva. A vizet kihordták belőle és szétszedték hogy egymásra fektetve könnyebben szállíthassák. A kinti piac, már amennyit lát belőle, már össze van pakolva és már vándorolnak az emberek el valahova biztos amerre megy a vásár. Ahogy felébred merengéséből úgy látja a feléjük közeledő szerencsejátékosokat akikre elmosolyodik látva az ő boldogságukat majd szól nekik. *
- No úgy látom odébb kellene állnunk nem gondoljátok?
A hozzászólás írója (Az élvhajhász Kramlaf) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.05.04 01:43:51
//Nilynn, Darel, Kramlaf, Freya//
- Természetesen, volt oly fegyver melyet akár még anyám is megcsodálna! Aztán levágná a csirke fejét... De az már teljesen más tészta. * Nevet fel a szerzetes. Miközben végighordozza tekintetét a nőkön, felemelkedve. *
- Hűséges? Tisztelendő. Darel. * Ejti ki lassan és komolyan is gondolja komoly érvek vannak a lojalitás mellet, de még Kramlaf sem szokott az lenni. Hiába furcsa dolog az ember. *
- Azt a kiáltványt illetve pedig, barátom te hiszel abban hogy ártatlan állatok meggyilkolásával előrébb fogunk jutni a saját meggazdagásunkban? Többet ér a lelki gazdagság. Én nekem legalábbis. * Teszi hozzá kivárva a megfelelő pillanatot. *
- Nos a szerencse tényleg forgandó de azért mert nem tudjuk ki fordítja. * Néz a lába elé és elmerend ezen a gondolaton míg a másik kettő beszélget. És konstatálja hogy lemennek valamiféle szerencsejátékhoz. Ahova követi őket hozzá szokatlan csöndességgel. Nem jegyez meg semmit csak a lány kérésére jegyzi meg. *
- Igen. Mindenfélét láttunk ott, voltak jobbak és még jobbak és még annál is jobbak. * Jelezve hogy figyel ő de most nincs mit mondani. Szagát érzi a vásárnak mikor elveszi szája elől a korsót a sörének végét. Amelynek tartóját visszaviszi a pakoló árushoz aki nagyduzzogva elveszi tőle, mivel már lezárta a korsót tároló dobozát. A bódét már nagyrészt lebontotta és egy szürke pej húzza azokat a bútorokat amelyeket felpakolt egy szekérre. A ló most nyugodtan legel felszerszámozva. A többi is ugyan így csak a csirkés játéknál van még egy kis sürgés forgás amelyet a férfi és a nő ki is használ. Darelt pártolta avagy a madarát a szerencse ő győzött így nem ő lesz a végső nagy fogás. Közben a megmaradt harcosokat elteszik aludni s letakarják őket. A nyulakat befogták az ottani versenynek nem volt tanúja de elszeparálni értelme nincs így egy nagy gyűjtőbe lesznek. A halas kádból kivették a fadarabokat amelyek elég szépen voltak faragva. A vizet kihordták belőle és szétszedték hogy egymásra fektetve könnyebben szállíthassák. A kinti piac, már amennyit lát belőle, már össze van pakolva és már vándorolnak az emberek el valahova biztos amerre megy a vásár. Ahogy felébred merengéséből úgy látja a feléjük közeledő szerencsejátékosokat akikre elmosolyodik látva az ő boldogságukat majd szól nekik. *
- No úgy látom odébb kellene állnunk nem gondoljátok?
A hozzászólás írója (Az élvhajhász Kramlaf) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.05.04 01:43:51
949. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2014-05-03 22:22:03
Üzenet elküldve: 2014-05-03 22:22:03
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
//Nyárelői forgatag//
//Nilynn, Darel, Kramlaf//
* Lépteik nem viszik messze őket, csak hamar a hangoskodó tömeghez érnek ahol már tart is éppen a kakasviadal. Ki-ki a sajátjának szurkol torka szakadtából ahogy feszülten figyeli az eseményeket. *
- Hát, az egyik győz a másik veszít… mint bármilyen másik csatában.
* Magyarázza egyszerűen. Nagyon nincs mit hozzáfűzni a dologhoz. *
- Én sem vagyok egy nagy szerencsejátékos… de gondoltam kipróbálom.
* Szól még, majd elhangzik az ominózus tét a fehérre, s a 250 arany is átkerül az urasághoz aki a pénzt szedi. *
- Ha a fehér győz, akkor jól járunk, ha veszít… akkor kevésbé. * Húzódik egészen apró mosoly arcán ahogy a lányra néz.
S úgy látszik most jól fogadott, a fehér kakas győzött egészed könnyed közdelemben. A morcos illető nehézkesen, de végül átadja a fiúnak a nyereményt, nem túl boldog hiszen ebben a körben sokan nyertek, persze így sincs oka panaszra hiszen egész rövid idő alatt tett szert igen komoly kis profitra…
Darel rezzenéstelen arccal teszi el a kis szütyőt melyben a csengő aranyat leledzenek.
Majd az elf leány hirtelen más témát hoz fel. Hallgatva a mondókát egyik szemöldöke egy egészen aprót felkúszik. Majd tekintete akaratlanul is a távolban álló lányra téved, filigrán alkat, csacsogva ácsorog a távolban a szerzetes mellett, ahogy épp valami fontosat magyaráz, jellemző, egy percig nem képes csendben lenni. Önkéntelen kicsiny mosoly ismét, majd vissza fordul Freyai felé. *
- Mi tagadás, hosszú éjszaka volt… hát, az feltűnt, hogy képes az egyenesben is eltévedni.
- Igazán nincs mit * néz kérdőn végül, végtére is nem az elf lány dolga volna köszöntet mondani, de nem firtatja a témát. *
- Végül is, mindketten épségben értünk vissza.
* Fejezi be végül ami sokat elárulhat az elf lánynak, hogy bizony az erdőben nem a vadak voltak a legnagyobb probléma, legalábbis a fiú számára semmiképp... *
- Látod efelől semmi kétségem!
* Mondja végül arra, hogy valószínű Nily még mindig ott bolyongana… hát való igaz, nagy eséllyel így volna.
A játékosok, s az árusok is pakolni látszanak ahogy közül néz a fiú. *
- Úgy látom lassan vége a mulatságnak. Jobb ha mi is indulunk.
* Fordul vissza az elf kisasszonyhoz, majd ha ő is úgy gondolja akkor elindulnak vissza a többiekhez és elhagyják az udvar területét… *
//Nilynn, Darel, Kramlaf//
* Lépteik nem viszik messze őket, csak hamar a hangoskodó tömeghez érnek ahol már tart is éppen a kakasviadal. Ki-ki a sajátjának szurkol torka szakadtából ahogy feszülten figyeli az eseményeket. *
- Hát, az egyik győz a másik veszít… mint bármilyen másik csatában.
* Magyarázza egyszerűen. Nagyon nincs mit hozzáfűzni a dologhoz. *
- Én sem vagyok egy nagy szerencsejátékos… de gondoltam kipróbálom.
* Szól még, majd elhangzik az ominózus tét a fehérre, s a 250 arany is átkerül az urasághoz aki a pénzt szedi. *
- Ha a fehér győz, akkor jól járunk, ha veszít… akkor kevésbé. * Húzódik egészen apró mosoly arcán ahogy a lányra néz.
S úgy látszik most jól fogadott, a fehér kakas győzött egészed könnyed közdelemben. A morcos illető nehézkesen, de végül átadja a fiúnak a nyereményt, nem túl boldog hiszen ebben a körben sokan nyertek, persze így sincs oka panaszra hiszen egész rövid idő alatt tett szert igen komoly kis profitra…
Darel rezzenéstelen arccal teszi el a kis szütyőt melyben a csengő aranyat leledzenek.
Majd az elf leány hirtelen más témát hoz fel. Hallgatva a mondókát egyik szemöldöke egy egészen aprót felkúszik. Majd tekintete akaratlanul is a távolban álló lányra téved, filigrán alkat, csacsogva ácsorog a távolban a szerzetes mellett, ahogy épp valami fontosat magyaráz, jellemző, egy percig nem képes csendben lenni. Önkéntelen kicsiny mosoly ismét, majd vissza fordul Freyai felé. *
- Mi tagadás, hosszú éjszaka volt… hát, az feltűnt, hogy képes az egyenesben is eltévedni.
- Igazán nincs mit * néz kérdőn végül, végtére is nem az elf lány dolga volna köszöntet mondani, de nem firtatja a témát. *
- Végül is, mindketten épségben értünk vissza.
* Fejezi be végül ami sokat elárulhat az elf lánynak, hogy bizony az erdőben nem a vadak voltak a legnagyobb probléma, legalábbis a fiú számára semmiképp... *
- Látod efelől semmi kétségem!
* Mondja végül arra, hogy valószínű Nily még mindig ott bolyongana… hát való igaz, nagy eséllyel így volna.
A játékosok, s az árusok is pakolni látszanak ahogy közül néz a fiú. *
- Úgy látom lassan vége a mulatságnak. Jobb ha mi is indulunk.
* Fordul vissza az elf kisasszonyhoz, majd ha ő is úgy gondolja akkor elindulnak vissza a többiekhez és elhagyják az udvar területét… *
948. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2014-05-03 20:53:57
Üzenet elküldve: 2014-05-03 20:53:57
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
//Nyárelői forgatag//
//Dyntina Danbur//
*Argus hirtelen nem kap levegőt, majd el kezd köhögni, amikor a lány dicséri a testét. Próbálja nem végigmérni a lányt, hogy mennyire szép teste van, de nem tudja megállni. Utána gyorsan elkapja a fejét.*
*A mágus egy gyors pillantást vet a lány derekán a szablyára, és a tőrökre.*
-Nem szabom át. *Neveti el magát a lány aggodalmán.* Persze semmit sem garantálhatok *kacsint a lányra.
Látja a lányon, hogy ideges lett, amikor kimondta a nevet, de nem foglalkozik vele. Nem akarta zavarba hozni, vagy kellemetlen helyzetbe. Csak azt csinálta, amit a lány kért. Bár valahol legbelül örül, hogy ilyen hatásos lett a bemutatója. Ha nem titkolná a nevét a lány, akkor a nevének megmondása nem döbbent volna le.
Amikor a lány a képzeletbeli szakállát simogatja, akkor megnyugszik, hogy nem okozott bajt, csak egy kis kellemetlenséget okozott. Így együtt nevet a lánnyal.*
-Kedvesem, nem kell magyarázkodnia. *mondja, közben segít a lánynak felvenni a köpenyét.* Engem nem érdekel, hogy miért, ez a maga dolga. *Érzi, hogy valamit még mondania kellene, ezért hozzáteszi, remélve, hogy megenyhül a lány.* Nem mondom el senkinek. Nem tudom, hogy ilyenre várt, vagy látványosabbra.
~Elvárja? Hm? Lehet, hogy igaza van, és túlléptem azt a bizonyos határt.~ *Elmélkedik a mágus miközben a lány szemébe néz.*
- Miféle ellenségeim vannak? *kérdez vissza, hogy időt nyerjen.* Igaza van, hogy ki kell egyenlítenem a számlát. Nem hiszem, hogy egyenértékű az információ, amit kér, de nemet pedig nem mondhatok. *mosolyog a lányra, elismerve a ravaszságát. Nem szereti, ha sarokba szorítják, de most el kell ismernie, hogy jól kihasználja a lány a lehetőséget. Belekarol a lányba, és elindul vele egy távoli fához.*
-Tudja, ez nem tartozik másokra. *amikor úgy érzi, hogy csak kettesben vannak, csak akkor folytatja.* Kétféle ellenségem van, vagyis igazából három. Az első én magam vagyok. A második típusú ellenségem, a fivérem. *Ismeri be, amit oly régóta titkol.* Ő ölte meg a húgunkat, hogy hatalmat szerezzen. A harmadik típusú ellenségeimből van a legtöbb. A holtakból. Mint látja nem volt egyenértékű csere. *mosolyodik el a végére.* De nem szeretném ilyen dolgokkal mérgezni a napot, hiszen fesztivál van, nem pedig a szomorkodás napja.
947. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2014-05-03 20:51:54
Üzenet elküldve: 2014-05-03 20:51:54
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 224
OOC üzenetek: 17
Játékstílus: Szelíd
//Nyárelői forgatag//
//Ilwen//
*A köpenyes meg is kapja a mégy kicsi, kemény labdát, s máris nekiveselkedhet a dobálózásnak. Első dobása sikeresnek mondható, egyszerre öt üveget le is dönt. A második dobással rosszul céloz, a harmadik viszont ismét talál, ez három üveget borít fel, s mivel a negyedik labda valamivel a két megmaradt üveg mellett húz el, ez a kettő marad állva. Így Ilwen Jh'tatar jutalma 130 arany.
*
//Moon//
*Alighogy a köpenyes learatta szinte az összes bábut, a mester máris visszaállítja azokat, hogy a hölgy is szerencsét próbálhasson. Az első dobással három szélső bábut dönt fel, a második labda nem talál, a harmadik éppcsak megbillent egy bábot, de a negyedik négyet is ledönt. Három báb marad összesen állva, ez Moonxylwery Dwirinthalennek 95 aranyat jelent. *
//Mindenki//
*A játékok tulajdonosai is lassan összepakolják holmijaikat, akárcsak az árusok a piactéren. A kakasok és nyulak visszakerülnek ketreceikbe, az állványokat és karámokat szétszerelik, majd mindent szekerekre sorakoztatnak.
Alig ér véget a várost elhagyó kofák szekereinek sora, máris folytatódik a karaván a játékokat biztosítók lóhúzta járműveivel, hogy ők is odébbállhassanak és másutt adjanak lehetőséget a szerencsepróbákra vágyóknak.*
//Ilwen - tűréshatár: 20x1,5=30; dobások: 14, 83, 20, 65; 2
Moon - tűréshatár: 42x1,5=63; dobások: 13, 99, 94, 46; 3//
//Ilwen//
*A köpenyes meg is kapja a mégy kicsi, kemény labdát, s máris nekiveselkedhet a dobálózásnak. Első dobása sikeresnek mondható, egyszerre öt üveget le is dönt. A második dobással rosszul céloz, a harmadik viszont ismét talál, ez három üveget borít fel, s mivel a negyedik labda valamivel a két megmaradt üveg mellett húz el, ez a kettő marad állva. Így Ilwen Jh'tatar jutalma 130 arany.
*//Moon//
*Alighogy a köpenyes learatta szinte az összes bábut, a mester máris visszaállítja azokat, hogy a hölgy is szerencsét próbálhasson. Az első dobással három szélső bábut dönt fel, a második labda nem talál, a harmadik éppcsak megbillent egy bábot, de a negyedik négyet is ledönt. Három báb marad összesen állva, ez Moonxylwery Dwirinthalennek 95 aranyat jelent.
*//Mindenki//
*A játékok tulajdonosai is lassan összepakolják holmijaikat, akárcsak az árusok a piactéren. A kakasok és nyulak visszakerülnek ketreceikbe, az állványokat és karámokat szétszerelik, majd mindent szekerekre sorakoztatnak.
Alig ér véget a várost elhagyó kofák szekereinek sora, máris folytatódik a karaván a játékokat biztosítók lóhúzta járműveivel, hogy ők is odébbállhassanak és másutt adjanak lehetőséget a szerencsepróbákra vágyóknak.*
//Ilwen - tűréshatár: 20x1,5=30; dobások: 14, 83, 20, 65; 2
Moon - tűréshatár: 42x1,5=63; dobások: 13, 99, 94, 46; 3//
946. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2014-05-03 19:40:21
Üzenet elküldve: 2014-05-03 19:40:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1090
OOC üzenetek: 107
Játékstílus: Megfontolt
//Nyárelői forgatag//
// Cathan //
* Most mondhatná, hogy "Én megmondtam!" de nem teszi. Pont elég, hogy gondolja. A suhanc csábításának fejrázással mond ellent, eleve nem szimpatizált ezzel a játékkal hát még most, hogy Cathan vesztett. Természetesen minden lapnak két oldala van, bár nekik nem volt szerencséjük, de a hóhajú nyert.*
- Azért ne add fel végleg. Mára ennyi elég volt, de lehet, hogy holnap visszanyered a dupláját. *vigasztalja szórakozottan miközben egy utolsó játéklehetőség után néz.*
- Miért gyűlölne a Szerencs? *fordul kérdésével a férfi felé. Tekintetében némi értetlenség, mert ez a szóhasználat a számára valami olyasmit jelent, hogy mondjuk látta amint az utóbbi három napban háromszor esett hasra a Kúria előtt vagy bármi más efféle furcsa csapás ami természetesen nem kerülgette a mélységit.
Két játék is vonzza a lányt. Az egyik a célba lövés, a másik a célba dobás. Már csak azt nem tudja melyik mellett döntsön.*
- Gyere nézzük meg azokat a táblácskákat meg a faüvegekből formázott piramist is. *szól és odasétál az asztal elé. Most ha eddig nem dobótőrökkel gyakorolt volna hanem íjjal nem is kellene gondolkodnia azon melyik játék áll közelebb hozzá viszont így fel van adva a lecke. Legszívesebben Cathantól kérdezné meg, ő melyiket javasolja, de már elmondta a véleményét és ivott is rá egy jó kortyot az angyalarcos üvegéből. Moon erre a gondolatra elmosolyodik.*
- Gyere, nézzük meg a másikat is. *szól de ő már tudja nem csak nézegetni fogja a piramist hanem megpróbálja le is rombolni.
Amint az asztal elé érnek ismét előveszi erszényét, hogy átadjon belőle 30 aranyat a mögötte állónak (Meshélő (Sh)). *
- Kívánj szerencsét. *néz még Cathanra jókedvűen majd amint megkapja a pénzéért járó labdákat célba veszi a piramis utolsó előtti sorának bal oldali "üvegét". Alaposan céloz, nem sieti el és tőle telhetően érőt is visz a dobásba mert valószínűleg nála ez okozhatja a nagyobb problémát. A következő dobás hasonló célzást követően a második sor jobb oldali bábuja, majd pedig az alsó sor baloldali bábuja következik. Az utolsó labdát úgy célozza be, hogy a lehető legtöbbet tarolja azokból amik még fennmaradtak. Ha végzet várakozóan sóhajt egy mélyet. Eddig még nem volt ideje utánaszámolni az üvegeknek.*
- Ez volna. *mondja vállvonogatva és várakozóan néz a játékvezetőre, közben érdeklődve tesz fel még egy, lehet, hogy utolsó kérdést Cathannak.*
- Érdekel a szépségverseny?
// Cathan //
* Most mondhatná, hogy "Én megmondtam!" de nem teszi. Pont elég, hogy gondolja. A suhanc csábításának fejrázással mond ellent, eleve nem szimpatizált ezzel a játékkal hát még most, hogy Cathan vesztett. Természetesen minden lapnak két oldala van, bár nekik nem volt szerencséjük, de a hóhajú nyert.*
- Azért ne add fel végleg. Mára ennyi elég volt, de lehet, hogy holnap visszanyered a dupláját. *vigasztalja szórakozottan miközben egy utolsó játéklehetőség után néz.*
- Miért gyűlölne a Szerencs? *fordul kérdésével a férfi felé. Tekintetében némi értetlenség, mert ez a szóhasználat a számára valami olyasmit jelent, hogy mondjuk látta amint az utóbbi három napban háromszor esett hasra a Kúria előtt vagy bármi más efféle furcsa csapás ami természetesen nem kerülgette a mélységit.
Két játék is vonzza a lányt. Az egyik a célba lövés, a másik a célba dobás. Már csak azt nem tudja melyik mellett döntsön.*
- Gyere nézzük meg azokat a táblácskákat meg a faüvegekből formázott piramist is. *szól és odasétál az asztal elé. Most ha eddig nem dobótőrökkel gyakorolt volna hanem íjjal nem is kellene gondolkodnia azon melyik játék áll közelebb hozzá viszont így fel van adva a lecke. Legszívesebben Cathantól kérdezné meg, ő melyiket javasolja, de már elmondta a véleményét és ivott is rá egy jó kortyot az angyalarcos üvegéből. Moon erre a gondolatra elmosolyodik.*
- Gyere, nézzük meg a másikat is. *szól de ő már tudja nem csak nézegetni fogja a piramist hanem megpróbálja le is rombolni.
Amint az asztal elé érnek ismét előveszi erszényét, hogy átadjon belőle 30 aranyat a mögötte állónak (Meshélő (Sh)).
*- Kívánj szerencsét. *néz még Cathanra jókedvűen majd amint megkapja a pénzéért járó labdákat célba veszi a piramis utolsó előtti sorának bal oldali "üvegét". Alaposan céloz, nem sieti el és tőle telhetően érőt is visz a dobásba mert valószínűleg nála ez okozhatja a nagyobb problémát. A következő dobás hasonló célzást követően a második sor jobb oldali bábuja, majd pedig az alsó sor baloldali bábuja következik. Az utolsó labdát úgy célozza be, hogy a lehető legtöbbet tarolja azokból amik még fennmaradtak. Ha végzet várakozóan sóhajt egy mélyet. Eddig még nem volt ideje utánaszámolni az üvegeknek.*
- Ez volna. *mondja vállvonogatva és várakozóan néz a játékvezetőre, közben érdeklődve tesz fel még egy, lehet, hogy utolsó kérdést Cathannak.*
- Érdekel a szépségverseny?
945. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2014-05-03 19:21:29
Üzenet elküldve: 2014-05-03 19:21:29
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 141
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 141
OOC üzenetek: 10
Játékstílus: Vakmerő
//Nyárelői forgatag//
//Célba dobás//
*Ilwen a piactérről errefelé tévelyeg, úgy hallotta, hogy még egy kis ideig bizonyos játékok elérhetőek errefelé. Bár maga a játék része nem vonzza, a nyeremény nagyon kecsegtető lehet számára. Elég ügyes, még fél-elfhez mérten is, úgyhogy megpróbálkozik pár ügyesség alapú játékkal, és reménykedik benne, hogy legalább a befektetett pénzt visszanyeri. Ha pedig nem, hát akkor így járt.
Elsőnek a célba dobást választja. Célba lőni nem szeretne, mivel az íjjal nem bánik túl jól, de a célba dobás az pont neki való. Úgy dönt, mielőtt nagyban belevetné magát, először inkább megfigyel. Megfigyeli azt, hogy kik, és hogy próbálkoznak előtte, azt is, hogy mennyit nyernek, mennyit fizettek be, és hogy esetlegesen mi lehet a legjobb taktika. Arra rájön, hogy nem feltétlen érdemes a legalsó sorra célozni, inkább alulról a másodikra, hisz akkor jóval nagyobb eséllyel talál, és találatnál így is nagyon szép számban dőlnek le az üvegek.
Amikor úgy dönt, kellőképpen kibámészkodta magát, odalép a játékot felügyelő alakhoz.*
- Én is megpróbálkoznék egyszer, szórakoztatónak tűnik a dolog.
*Küld felé egy félmosolyt, miközben átadja a próbálkozásért járó 30 aranyat annak (Meshélő (Sh)). Ha megkapja a dobáshoz szükséges kelléket, és az üvegek is egymás tetején állnak, nekiveselkedik, a következő taktikával: először megpróbálja a harmadik sorban, középre dobni a tárgyat, amivel felboríthat sok-sok üvegeket, majd a többi dobást az alsó sorra koncentrálja, és reménykedik benne, hogy nem hagyja cserben ügyessége és stratégiája a játékban.*
//Célba dobás//
*Ilwen a piactérről errefelé tévelyeg, úgy hallotta, hogy még egy kis ideig bizonyos játékok elérhetőek errefelé. Bár maga a játék része nem vonzza, a nyeremény nagyon kecsegtető lehet számára. Elég ügyes, még fél-elfhez mérten is, úgyhogy megpróbálkozik pár ügyesség alapú játékkal, és reménykedik benne, hogy legalább a befektetett pénzt visszanyeri. Ha pedig nem, hát akkor így járt.
Elsőnek a célba dobást választja. Célba lőni nem szeretne, mivel az íjjal nem bánik túl jól, de a célba dobás az pont neki való. Úgy dönt, mielőtt nagyban belevetné magát, először inkább megfigyel. Megfigyeli azt, hogy kik, és hogy próbálkoznak előtte, azt is, hogy mennyit nyernek, mennyit fizettek be, és hogy esetlegesen mi lehet a legjobb taktika. Arra rájön, hogy nem feltétlen érdemes a legalsó sorra célozni, inkább alulról a másodikra, hisz akkor jóval nagyobb eséllyel talál, és találatnál így is nagyon szép számban dőlnek le az üvegek.
Amikor úgy dönt, kellőképpen kibámészkodta magát, odalép a játékot felügyelő alakhoz.*
- Én is megpróbálkoznék egyszer, szórakoztatónak tűnik a dolog.
*Küld felé egy félmosolyt, miközben átadja a próbálkozásért járó 30 aranyat annak (Meshélő (Sh)).
Ha megkapja a dobáshoz szükséges kelléket, és az üvegek is egymás tetején állnak, nekiveselkedik, a következő taktikával: először megpróbálja a harmadik sorban, középre dobni a tárgyat, amivel felboríthat sok-sok üvegeket, majd a többi dobást az alsó sorra koncentrálja, és reménykedik benne, hogy nem hagyja cserben ügyessége és stratégiája a játékban.*
944. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2014-05-03 19:08:43
Üzenet elküldve: 2014-05-03 19:08:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Nyárelői forgatag//
//Argus//
*Megrázza a fejét, amikor a Worf család jön szóba, fogalma sincs kik ezek és mit tudnak, vagy miért is kellene neki ismernie őket, hiszen a Holdudvarba sem talált volna el egyedül, nem hogy megjegyezzen neveket. Igen kevés embert ismer a környéken és valószínű, hogy az ő nevüket sem tudja teljesen, csak azt, ahogy szólítja őket.
A férfi apró elszólására neki is el kéne vörösödnie, de ehelyett inkább felettébb mulatságosnak találja, ahogy a másik próbálja takarni elvörösödött arcát. Igyekszik visszafojtani nevetését, hiszen úgy érzi, eleget mosolygott már a másikon, ahhoz, hogy az esetleg zokon vegye.*
- Ó ne aggódj. Megértelek, szép testem van. *Mondja, ami nagyképűen hangzik, de igazából csak heccelni akarta vele a másikat. Miután szegénynek sikerült visszanyerni eredeti bőrszínét Dyn is úgy dönt, hogy ideje továbbállni a témáról, de meg kell hagyni, hogy igazán jól érzi magát. Persze, amint Argus megejt pár szót a mágusokról, savanyú képet vág egy pillanatra, mindezt csak azért, mert eszébe jutott az a tökkelütött mágus, akit ő keresett fel annak idején, de inkább nem feszegeti a témát.
Sokkal inkább továbbra is azzal foglalkozik, hogy mi újat fog számára mutatni a másik. Kissé kényszeredetten és bizalmatlanul veszi le a köpenyét, de egy pillantással jelzi is a másik felé, hogy ha az újdonsült ruhadarabjában kárt tesz, azt bizony nagyon megfogja bánni. Ezt alátámasztja a most már a dereka körül látható vált szablyája és két tőre is.*
- Átszabja? *Kérdezi kissé felvonva a szemöldökét. Kicsit tart azért attól, hogy nehogy a férfi esetleg nadrágot vagy zoknit varázsoljon köpenyéből, vagy ami még rosszabb, olyan rikító színt ad neki, amiről még a kikötőben portyázó részegek is könnyen észreveszik itt.
Ahogy a férfi lehunyt szemmel motyog miközben a ruhadarabja felett körözget, a lányban egész különös kép alakul ki róla, hiszen egész úgy néz ki, mint az a hibbant alak, aki a Rókalyuk előtt szökött imádkozni az egyik ládához.
Megvonja a vállát és várja a végeredményt, ami egyáltalán nem az, amire számított és ebben a pillanatban jobban örült volna, ha inkább pink színű bugyogót varázsol a köpenyéből, minthogy kimondja az igazi nevét fényes nappal ilyen tömegben. Bár, ahogy körbetekint láthatóan senki sem kapta fel a fejét és nem indultak meg fejvesztve az irányába, hogy megöljék vagy elrabolják, ettől függetlenül mondhatjuk, hogy ha egy pillanatra is, de a szíve leállt. Az agya azonban nem. Az álla leesik.* ~Már megint?~ *Húzza fel magát és most már fogalma sincs, mit csinál rosszul, de egész egyszerűen mindig lebukik valahogy. Valami apróság kiderül róla. Végigfut az agyán, hogy előhúzza a szablyát, elválasztja Argus fejét a többitől és fut, de több, mint valószínű, hogy el is kapnák abban a pillanatban.
Lefagyva figyeli a férfit, hogy mihez kezd a kapott információval, de úgy tűnik nem különösebben érdekli, sőt, mivel tovább találgat, hogy miért változtathatott nevet, ezért arra kell gondolnia, hogy ez az amit megtudott róla a köpenyéből. Talán még sem kell megölnie, de akkor mégis mit csináljon?* ~Hol a francban van ilyenkor Bress, meg az az átkozott agya?~ *Néz körbe és ráharap a szájára, hiszen ő biztos tudná mit csináljon.
Éppen nyúlna, hogy vissza kapja a köpenyét, amikor Argus újra elhúzza felette a kezét. Dyn összehúzza magát, becsukja a szemét és úgy várja, hogy lehulljon a lepel, de mégsem ezt történik. Amikor Argus elsüti a szakállas poénját a lány sem bírja visszatartani, hangosan felnevet és egyben nagyon is megkönnyebbül.*
- Ó lebuktam. *Mondja mosolyogva és megsimogatja állát, mintha szakáll nőne ott. Közben azonban most már visszakéri a köpenyt, éppen elég információ röppent fel a semmibe és még így is aggódik, hogy Argus mit kezd vele. Remélhetőleg semmit, de úgy érzi, neki mondani kell valamit.*
- Megváltoztattam *Kezdi* - mert utáltam. *vonja meg a vállát és reméli ez megteszi.*
- Egyébként ez igen szórakoztató volt, ám, bár tudom, hogy én kértem, de te most többet tudsz rólam, mint én, így elvárom, hogy valamivel kiegyenlítsd a számlát. *Böki meg egy kicsit a másikat és magára kanyarítja a köpenyt.* - Kezdjük például azzal, hogy miféle ellenségeid vannak? *Kérdezi egy kicsit "sem" tolakodóan.* - Nem tudom elképzelni, hogy vannak ilyenek. *Mosolyog rá egész kedvesen, hiszen az előbbi incidenstől eltekintve igen jókat nevetett a társaságában.*
//Argus//
*Megrázza a fejét, amikor a Worf család jön szóba, fogalma sincs kik ezek és mit tudnak, vagy miért is kellene neki ismernie őket, hiszen a Holdudvarba sem talált volna el egyedül, nem hogy megjegyezzen neveket. Igen kevés embert ismer a környéken és valószínű, hogy az ő nevüket sem tudja teljesen, csak azt, ahogy szólítja őket.
A férfi apró elszólására neki is el kéne vörösödnie, de ehelyett inkább felettébb mulatságosnak találja, ahogy a másik próbálja takarni elvörösödött arcát. Igyekszik visszafojtani nevetését, hiszen úgy érzi, eleget mosolygott már a másikon, ahhoz, hogy az esetleg zokon vegye.*
- Ó ne aggódj. Megértelek, szép testem van. *Mondja, ami nagyképűen hangzik, de igazából csak heccelni akarta vele a másikat. Miután szegénynek sikerült visszanyerni eredeti bőrszínét Dyn is úgy dönt, hogy ideje továbbállni a témáról, de meg kell hagyni, hogy igazán jól érzi magát. Persze, amint Argus megejt pár szót a mágusokról, savanyú képet vág egy pillanatra, mindezt csak azért, mert eszébe jutott az a tökkelütött mágus, akit ő keresett fel annak idején, de inkább nem feszegeti a témát.
Sokkal inkább továbbra is azzal foglalkozik, hogy mi újat fog számára mutatni a másik. Kissé kényszeredetten és bizalmatlanul veszi le a köpenyét, de egy pillantással jelzi is a másik felé, hogy ha az újdonsült ruhadarabjában kárt tesz, azt bizony nagyon megfogja bánni. Ezt alátámasztja a most már a dereka körül látható vált szablyája és két tőre is.*
- Átszabja? *Kérdezi kissé felvonva a szemöldökét. Kicsit tart azért attól, hogy nehogy a férfi esetleg nadrágot vagy zoknit varázsoljon köpenyéből, vagy ami még rosszabb, olyan rikító színt ad neki, amiről még a kikötőben portyázó részegek is könnyen észreveszik itt.
Ahogy a férfi lehunyt szemmel motyog miközben a ruhadarabja felett körözget, a lányban egész különös kép alakul ki róla, hiszen egész úgy néz ki, mint az a hibbant alak, aki a Rókalyuk előtt szökött imádkozni az egyik ládához.
Megvonja a vállát és várja a végeredményt, ami egyáltalán nem az, amire számított és ebben a pillanatban jobban örült volna, ha inkább pink színű bugyogót varázsol a köpenyéből, minthogy kimondja az igazi nevét fényes nappal ilyen tömegben. Bár, ahogy körbetekint láthatóan senki sem kapta fel a fejét és nem indultak meg fejvesztve az irányába, hogy megöljék vagy elrabolják, ettől függetlenül mondhatjuk, hogy ha egy pillanatra is, de a szíve leállt. Az agya azonban nem. Az álla leesik.* ~Már megint?~ *Húzza fel magát és most már fogalma sincs, mit csinál rosszul, de egész egyszerűen mindig lebukik valahogy. Valami apróság kiderül róla. Végigfut az agyán, hogy előhúzza a szablyát, elválasztja Argus fejét a többitől és fut, de több, mint valószínű, hogy el is kapnák abban a pillanatban.
Lefagyva figyeli a férfit, hogy mihez kezd a kapott információval, de úgy tűnik nem különösebben érdekli, sőt, mivel tovább találgat, hogy miért változtathatott nevet, ezért arra kell gondolnia, hogy ez az amit megtudott róla a köpenyéből. Talán még sem kell megölnie, de akkor mégis mit csináljon?* ~Hol a francban van ilyenkor Bress, meg az az átkozott agya?~ *Néz körbe és ráharap a szájára, hiszen ő biztos tudná mit csináljon.
Éppen nyúlna, hogy vissza kapja a köpenyét, amikor Argus újra elhúzza felette a kezét. Dyn összehúzza magát, becsukja a szemét és úgy várja, hogy lehulljon a lepel, de mégsem ezt történik. Amikor Argus elsüti a szakállas poénját a lány sem bírja visszatartani, hangosan felnevet és egyben nagyon is megkönnyebbül.*
- Ó lebuktam. *Mondja mosolyogva és megsimogatja állát, mintha szakáll nőne ott. Közben azonban most már visszakéri a köpenyt, éppen elég információ röppent fel a semmibe és még így is aggódik, hogy Argus mit kezd vele. Remélhetőleg semmit, de úgy érzi, neki mondani kell valamit.*
- Megváltoztattam *Kezdi* - mert utáltam. *vonja meg a vállát és reméli ez megteszi.*
- Egyébként ez igen szórakoztató volt, ám, bár tudom, hogy én kértem, de te most többet tudsz rólam, mint én, így elvárom, hogy valamivel kiegyenlítsd a számlát. *Böki meg egy kicsit a másikat és magára kanyarítja a köpenyt.* - Kezdjük például azzal, hogy miféle ellenségeid vannak? *Kérdezi egy kicsit "sem" tolakodóan.* - Nem tudom elképzelni, hogy vannak ilyenek. *Mosolyog rá egész kedvesen, hiszen az előbbi incidenstől eltekintve igen jókat nevetett a társaságában.*
943. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2014-05-03 14:59:09
Üzenet elküldve: 2014-05-03 14:59:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 132
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
//Nyárelői forgatag//
// Moon //
* Az éjszakai élet csodálatával nem ért egyet. Fiatalabb korában, igaz sokszor kihasználta a sötétséget kisstílű lopások során, de erre nem szorult már rá egy ideje. Így jobb szereti fedett helyen tölteni azokat. Azt viszont megérti, hogy sötételfként miért vonzódik annyira hozzá Moon.*
- Azért vigyázz azzal késsel, mert ilyen szerszámokkal sok mást is át lehet szabni. * Vicces hangot üt meg. Attól, hogy maga nem nagyon ért semmilyen fegyverhez, nem zavarja ha mások oda vannak érte. Csak ne rajta akarják használni. Neki ez tökéletesen elég.
Ahogyan ennyi játék is. Kicsit talán meggondolatlan volt ezzel a hirtelen ötlettel. Viszont rájött, hogy a mai nap már nem is érdemes tovább próbálkoznia, így el is hárítja a fiú ajánlatát az új próbálkozásról.*
- A Szerencse Nagyasszonya biztosan féltékeny. Úgysem nyernék ma semmit. * Egy egészen kicsit csalódott. Gyorsan gondoskodik róla, hogy ne legyen így és korsójában lévő nedűt egykedvűen lehúzza. * - Szerencsejátékos karrierem hamar véget ért.
* Mondja Moonhoz fordulva. Tartja magát kijelentéséhez és hitvallásához. Érzi, hogy ma nem lenne szerencséje a poharak mellett, és más mellett sem, ahol pénzt lehet nyerni.*
- Te szeretnél esetleg kipróbálni valamit? Bár nem ajánlom, mert ha én hadilábon állok a Szerencsével téged kifejezetten gyűlöl. * A szellemvilággal furcsa kapcsolatban áll. Mikor szüksége van rá hisz bennük. Ha valóban léteznek jobb jóba lenni velük. Valójában a Szerencse csak az aminek jelentőséget tulajdonít és fabrikált hozzá egy istent, azaz istennőt.* - Én biztosan nem próbálkozok többet.
// Moon //
* Az éjszakai élet csodálatával nem ért egyet. Fiatalabb korában, igaz sokszor kihasználta a sötétséget kisstílű lopások során, de erre nem szorult már rá egy ideje. Így jobb szereti fedett helyen tölteni azokat. Azt viszont megérti, hogy sötételfként miért vonzódik annyira hozzá Moon.*
- Azért vigyázz azzal késsel, mert ilyen szerszámokkal sok mást is át lehet szabni. * Vicces hangot üt meg. Attól, hogy maga nem nagyon ért semmilyen fegyverhez, nem zavarja ha mások oda vannak érte. Csak ne rajta akarják használni. Neki ez tökéletesen elég.
Ahogyan ennyi játék is. Kicsit talán meggondolatlan volt ezzel a hirtelen ötlettel. Viszont rájött, hogy a mai nap már nem is érdemes tovább próbálkoznia, így el is hárítja a fiú ajánlatát az új próbálkozásról.*
- A Szerencse Nagyasszonya biztosan féltékeny. Úgysem nyernék ma semmit. * Egy egészen kicsit csalódott. Gyorsan gondoskodik róla, hogy ne legyen így és korsójában lévő nedűt egykedvűen lehúzza. * - Szerencsejátékos karrierem hamar véget ért.
* Mondja Moonhoz fordulva. Tartja magát kijelentéséhez és hitvallásához. Érzi, hogy ma nem lenne szerencséje a poharak mellett, és más mellett sem, ahol pénzt lehet nyerni.*
- Te szeretnél esetleg kipróbálni valamit? Bár nem ajánlom, mert ha én hadilábon állok a Szerencsével téged kifejezetten gyűlöl. * A szellemvilággal furcsa kapcsolatban áll. Mikor szüksége van rá hisz bennük. Ha valóban léteznek jobb jóba lenni velük. Valójában a Szerencse csak az aminek jelentőséget tulajdonít és fabrikált hozzá egy istent, azaz istennőt.* - Én biztosan nem próbálkozok többet.
942. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2014-05-03 14:26:44
Üzenet elküldve: 2014-05-03 14:26:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 347
OOC üzenetek: 87
Játékstílus: Vakmerő
//Nyárelői forgatag//
//Dyntina Danbur//
-Még nem hallott a Worf családról? A Hegyek Farkasa? *csodálkozik a mágus, hiszen ő úgy gondolta, hogy mindenki hallott már róluk.* Worf családnál erősebb családot nem ismerek, náluk elképzelhetetlen, hogy akár edzésen is visszafogják magukat. És nem is vérszomjasak. *teszi hozzá gyorsan* Számukra csak a harc létezik, és a becsület. Semmi más.
*Amikor a lány kijelenti, hogy nem kockáztatná a testi épségét, akkor a mágus helyeslően bólogat.*
-Kár lenne egy ilyen csodás testet hegekkel elcsúfítani. *csúszik ki a száján, de azonnal meg is bánja. Gyorsan elfordul, hogy a lány ne lássa, mennyire elvörösödik.* Nem azért mondom, mivel láttam volna már a testét, vagy meg akarnám nézni. Ö nem úgy gondoltam, hogy nem nézném meg, csak…Szóval tudja.
-Köszönöm. *köszöni meg, miután a lány a kreativitását dicséri.* Tudja, egy mágustól mindenki azt várja, hogy mindent tudjon. Ha egy mágus kimondja, hogy ezt nem tudja, vagy nem képes rá, akkor az emberek csalódnak benne, és azt hiszik, hogy csaló. A még rosszabb, hogy az emberek azt hiszik, mindenre képesek vagyunk.
*A mágus nagy levegőt vesz, és lassan kifújja, amikor a lány elkezdi kérlelni.*
~Már megint egy. A legtöbb ember, amint megtudja, egyből csodás dolgokat akarnak látni. Lángoló üstökösöket, teleportálást, és hasonlóak.~
*Argus reménykedett benne, hogy a lány nem lesz olyan, mit a többiek, de hát nincs mit tenni. Ilyenkor általában valami misztikus mondóka keretében rámutat valami csodálatos dologra. Egy fára, vagy egy felhőre, vagy valami hasonlóra. Persze ilyenkor csalódnak benne, de ez nem szokta zavarni. Ilyenkor mindig azt hiszi, hogy mutatványosnak nézik.*
-Nem lenne szerencsés egy tűzlabdát dobni a tömegre. *Válaszolja a lánynak, hátha evvel le tudja zárni a témát. Belenéz a lány szemébe, és tudja, hogy nincs más lehetősége.*
-Rendben. *egyezik bele.* Tudja minden mágusnak meg van a maga szakterülete, amelyhez ért. Ez be is korlátozza, hogy mikre képes. Elkérhetném a köpenyét? *És már nyúl is oda, hogy lecsatolja a lányról. Ha a másik nem akarja oda adni, amiben kételkedik, hiszen csodát akar látni, akkor megkéri, hogy adja oda valamijét.
Átveszi a tárgyat, és egy lépést hátrébb lép a lánytól. Lehunyja a szemét, és halkan szavakat mormol, miközben a bal kezét elhúzza a tárgy felett.*
-Az ön neve. Dyntina Danbur, bár Neenta Darantis néven keresztelték el. Valószínűleg a Danburt csak felvette, hogy a Darantis nevet elhagyja. *tippeli a férfi. Közben eszébe jut, hogy hallott már a Darantis családról, valami nemesi család. Majd úgy dönt, hogy megvicceli a lányt. Ismét elhúzza a kezét a tárgy felett, és így szól.* Maga kalóz, csak levágta a szakállát, hogy ne ismerjék fel. *mondja komolyan, de a végén elneveti magát.*
A varázsló egy Szimpátia nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására a mágiahasználó megtudja, ki volt a birtokába került tárgy utolsó gazdája.
//Dyntina Danbur//
-Még nem hallott a Worf családról? A Hegyek Farkasa? *csodálkozik a mágus, hiszen ő úgy gondolta, hogy mindenki hallott már róluk.* Worf családnál erősebb családot nem ismerek, náluk elképzelhetetlen, hogy akár edzésen is visszafogják magukat. És nem is vérszomjasak. *teszi hozzá gyorsan* Számukra csak a harc létezik, és a becsület. Semmi más.
*Amikor a lány kijelenti, hogy nem kockáztatná a testi épségét, akkor a mágus helyeslően bólogat.*
-Kár lenne egy ilyen csodás testet hegekkel elcsúfítani. *csúszik ki a száján, de azonnal meg is bánja. Gyorsan elfordul, hogy a lány ne lássa, mennyire elvörösödik.* Nem azért mondom, mivel láttam volna már a testét, vagy meg akarnám nézni. Ö nem úgy gondoltam, hogy nem nézném meg, csak…Szóval tudja.
-Köszönöm. *köszöni meg, miután a lány a kreativitását dicséri.* Tudja, egy mágustól mindenki azt várja, hogy mindent tudjon. Ha egy mágus kimondja, hogy ezt nem tudja, vagy nem képes rá, akkor az emberek csalódnak benne, és azt hiszik, hogy csaló. A még rosszabb, hogy az emberek azt hiszik, mindenre képesek vagyunk.
*A mágus nagy levegőt vesz, és lassan kifújja, amikor a lány elkezdi kérlelni.*
~Már megint egy. A legtöbb ember, amint megtudja, egyből csodás dolgokat akarnak látni. Lángoló üstökösöket, teleportálást, és hasonlóak.~
*Argus reménykedett benne, hogy a lány nem lesz olyan, mit a többiek, de hát nincs mit tenni. Ilyenkor általában valami misztikus mondóka keretében rámutat valami csodálatos dologra. Egy fára, vagy egy felhőre, vagy valami hasonlóra. Persze ilyenkor csalódnak benne, de ez nem szokta zavarni. Ilyenkor mindig azt hiszi, hogy mutatványosnak nézik.*
-Nem lenne szerencsés egy tűzlabdát dobni a tömegre. *Válaszolja a lánynak, hátha evvel le tudja zárni a témát. Belenéz a lány szemébe, és tudja, hogy nincs más lehetősége.*
-Rendben. *egyezik bele.* Tudja minden mágusnak meg van a maga szakterülete, amelyhez ért. Ez be is korlátozza, hogy mikre képes. Elkérhetném a köpenyét? *És már nyúl is oda, hogy lecsatolja a lányról. Ha a másik nem akarja oda adni, amiben kételkedik, hiszen csodát akar látni, akkor megkéri, hogy adja oda valamijét.
Átveszi a tárgyat, és egy lépést hátrébb lép a lánytól. Lehunyja a szemét, és halkan szavakat mormol, miközben a bal kezét elhúzza a tárgy felett.*
-Az ön neve. Dyntina Danbur, bár Neenta Darantis néven keresztelték el. Valószínűleg a Danburt csak felvette, hogy a Darantis nevet elhagyja. *tippeli a férfi. Közben eszébe jut, hogy hallott már a Darantis családról, valami nemesi család. Majd úgy dönt, hogy megvicceli a lányt. Ismét elhúzza a kezét a tárgy felett, és így szól.* Maga kalóz, csak levágta a szakállát, hogy ne ismerjék fel. *mondja komolyan, de a végén elneveti magát.*
A varázsló egy Szimpátia nevű varázslatot varázsolt, melynek hatására a mágiahasználó megtudja, ki volt a birtokába került tárgy utolsó gazdája.
941. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2014-05-03 10:40:24
Üzenet elküldve: 2014-05-03 10:40:24
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
//Nyárelői forgatag//
//Argus//
*Visszakérdezésével persze elérte amit akart, ismét csak sikerült kicsit zavarba hozni a másikat. Az ég tudja miért élvezi az ilyeneket annyira. Nem is mond rá mást, csak elégedetten mosolyog magában. Persze nem vallaná be, hogy ő sem az a fajta erkölcsös kardvívó, akik arra teszik az életüket, hogy másokat mentsenek, de nem is az a fajta, aki minden ok nélkül rátámad a szablyájával egy vadidegenre. Megvannak az eszközei, hogy másként is elérje a célját.*
- Ó igen. *Viszi fel a hangsúlyt a férfi mondanivalójára.* - Az a bizonyos "dobjuk vele a mély vízbe, majd megoldja" oktatási módszer. Nem rossz, de hozzám nem azért hozzák a szülők a gyerekeket, hogy ki tudja, levágják egymás kardját, vagy szíven szúrják a másikat. Nem is tudnád elképzelni, hogy még így is, hogy fakarddal gyakorolnak, mennyi sérülést tudnak összeszedni. *Halandzsázik tovább. Nagyon bejött neki ez a téma, a fantáziája csak úgy szárnyal.* - Ügyes taktika volt ez az apja részéről, csak, hát mire ment vele? Szerintem ezzel csak elijesztette a fiát, aki ezután minden bizonnyal visszafogta magát, hogy ne okozzon még egy sérülést. Bár lehet vérszomjat kapott. Na de a lényeg, hogy én nem szívesen kockáztatnám a testi épségemet bár suhanc kedvéért. *Kacag egyet és tudatalattija elismerően emeli fel a hüvelykujját, mintha csak ezt sugallná: "Gyerünk Dyn, nyomjad!".
A férfi válaszára, mi szerint kevés ő ahhoz, hogy elintézze akit neki kell kissé felhúzza magát, bár ennek jelét igyekszik nem mutatni. Persze miután az folytatja a mondatot már lenyugszik. Bármennyire is fekszik neki, ha karddal kell egy másik kardvívó ellen küzdenie, egy olyannal szemben, aki bármikor levarázsolhatja a fejét a helyéről már nem könnyű. Bár azt nem tudja, hogy tényleg tudnak-e ilyeneket, de szerinte igen.*
- Ó igen, nagyon is bűn. *Bólogat szaporán és egész hihetően. Lehet fejlődik az a képessége, hogy hazudjon.
A sírról való elmélkedésnél igazat kell adnia a férfinak. Ahogy ránéz a fejre, tényleg olyan mintha rajta nevetne. Ha kevesebb esze lenne, valószínűleg most neki rontana dühödten a sírnak, hogy mégis mit képzel magáról, de szerencsére azért itt még nem jár.
Hallgatja a másik foglalkozásáról szóló beszédet és önkéntelenül is beugrik neki saját taníttatása. Hasonló dolgokat az ő fejébe is próbáltak már beleverni, csak éppen annyira sem érdekelte, hogy ha más nem, legalább odafigyeljen néha. Néha kicsit bánja, hogy ilyen könnyelműen lemondott arról, hogy meg is tanuljon valamit a világról, hiszen igen nagy hasznát venni most annak a tudásnak.*
- Igazán kreatív. *Kacag fel a történet végén. Ha nagyon idiótán akarna kinézni, még tapsolna is egyet.
Na persze, ami őt inkább érdekli, az a mágia. Persze, Argus számára kiderülhet, hogy a lányt is inkább a nagy jelenséget érdeklik.*
- És te tudsz olyat? *Kerekedik el a szeme a tűzlabda és a lebegtetés hallatán. Totális izgalomba jön, nehéz lesz ezt a lelkesedést lelohasztani.* - Mutass valamit kérlek. *Na most tényleg olyan, mint egy gyermek, két lábán rugózva esdekel egy mágusnak, hogy csináljon valami izgalmasat, teljesen olyan, mint egy gyermek a cirkuszban, amikor a bohóc elé kerül. Egyszer nőies és kacér, egyszer meg gyermekies, ha valaki ki tud rajta igazodni, az nagy elismerés.* - Tudsz olyat, hogy egyik helyről átvarázsolod magad a másikra? Vaaagy, ide tudsz hozni tárgyakat, amik valahol máshol vannak? *Kérdezi, miközben a helyen zajló játékok számára már nem is olyan jelentékenyek. Bár ő akart idejönni mindenképpen a férfi kérdésére megint csak legyint egyet. Hát mit érdekelné őt, hogy lehet fogadni, amikor itt áll egy hús vér ember előtt, aki ilyen tudást birtokol. Hát nehéz lesz levakarnia a férfinek magáról, főleg, hogy nagy szemeivel pontosan a másik szemeibe néz és még egy ártatlan, de persze megjátszott mosolyt is megenged magának.*
//Argus//
*Visszakérdezésével persze elérte amit akart, ismét csak sikerült kicsit zavarba hozni a másikat. Az ég tudja miért élvezi az ilyeneket annyira. Nem is mond rá mást, csak elégedetten mosolyog magában. Persze nem vallaná be, hogy ő sem az a fajta erkölcsös kardvívó, akik arra teszik az életüket, hogy másokat mentsenek, de nem is az a fajta, aki minden ok nélkül rátámad a szablyájával egy vadidegenre. Megvannak az eszközei, hogy másként is elérje a célját.*
- Ó igen. *Viszi fel a hangsúlyt a férfi mondanivalójára.* - Az a bizonyos "dobjuk vele a mély vízbe, majd megoldja" oktatási módszer. Nem rossz, de hozzám nem azért hozzák a szülők a gyerekeket, hogy ki tudja, levágják egymás kardját, vagy szíven szúrják a másikat. Nem is tudnád elképzelni, hogy még így is, hogy fakarddal gyakorolnak, mennyi sérülést tudnak összeszedni. *Halandzsázik tovább. Nagyon bejött neki ez a téma, a fantáziája csak úgy szárnyal.* - Ügyes taktika volt ez az apja részéről, csak, hát mire ment vele? Szerintem ezzel csak elijesztette a fiát, aki ezután minden bizonnyal visszafogta magát, hogy ne okozzon még egy sérülést. Bár lehet vérszomjat kapott. Na de a lényeg, hogy én nem szívesen kockáztatnám a testi épségemet bár suhanc kedvéért. *Kacag egyet és tudatalattija elismerően emeli fel a hüvelykujját, mintha csak ezt sugallná: "Gyerünk Dyn, nyomjad!".
A férfi válaszára, mi szerint kevés ő ahhoz, hogy elintézze akit neki kell kissé felhúzza magát, bár ennek jelét igyekszik nem mutatni. Persze miután az folytatja a mondatot már lenyugszik. Bármennyire is fekszik neki, ha karddal kell egy másik kardvívó ellen küzdenie, egy olyannal szemben, aki bármikor levarázsolhatja a fejét a helyéről már nem könnyű. Bár azt nem tudja, hogy tényleg tudnak-e ilyeneket, de szerinte igen.*
- Ó igen, nagyon is bűn. *Bólogat szaporán és egész hihetően. Lehet fejlődik az a képessége, hogy hazudjon.
A sírról való elmélkedésnél igazat kell adnia a férfinak. Ahogy ránéz a fejre, tényleg olyan mintha rajta nevetne. Ha kevesebb esze lenne, valószínűleg most neki rontana dühödten a sírnak, hogy mégis mit képzel magáról, de szerencsére azért itt még nem jár.
Hallgatja a másik foglalkozásáról szóló beszédet és önkéntelenül is beugrik neki saját taníttatása. Hasonló dolgokat az ő fejébe is próbáltak már beleverni, csak éppen annyira sem érdekelte, hogy ha más nem, legalább odafigyeljen néha. Néha kicsit bánja, hogy ilyen könnyelműen lemondott arról, hogy meg is tanuljon valamit a világról, hiszen igen nagy hasznát venni most annak a tudásnak.*
- Igazán kreatív. *Kacag fel a történet végén. Ha nagyon idiótán akarna kinézni, még tapsolna is egyet.
Na persze, ami őt inkább érdekli, az a mágia. Persze, Argus számára kiderülhet, hogy a lányt is inkább a nagy jelenséget érdeklik.*
- És te tudsz olyat? *Kerekedik el a szeme a tűzlabda és a lebegtetés hallatán. Totális izgalomba jön, nehéz lesz ezt a lelkesedést lelohasztani.* - Mutass valamit kérlek. *Na most tényleg olyan, mint egy gyermek, két lábán rugózva esdekel egy mágusnak, hogy csináljon valami izgalmasat, teljesen olyan, mint egy gyermek a cirkuszban, amikor a bohóc elé kerül. Egyszer nőies és kacér, egyszer meg gyermekies, ha valaki ki tud rajta igazodni, az nagy elismerés.* - Tudsz olyat, hogy egyik helyről átvarázsolod magad a másikra? Vaaagy, ide tudsz hozni tárgyakat, amik valahol máshol vannak? *Kérdezi, miközben a helyen zajló játékok számára már nem is olyan jelentékenyek. Bár ő akart idejönni mindenképpen a férfi kérdésére megint csak legyint egyet. Hát mit érdekelné őt, hogy lehet fogadni, amikor itt áll egy hús vér ember előtt, aki ilyen tudást birtokol. Hát nehéz lesz levakarnia a férfinek magáról, főleg, hogy nagy szemeivel pontosan a másik szemeibe néz és még egy ártatlan, de persze megjátszott mosolyt is megenged magának.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400