OOC - Játékon kívüli fórum
Karaktered neve: ---       Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó       Pénzed: --- arany     
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!


Üdvözlünk!

Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.

Vissza a főoldalra!
Nincs "nagyobb" helyszínJátékon kívüli fórumArthenior főtere (új)
Amon Ruadh (új)
Füves puszta (új)
Dokkok és kikötő (új)
Játékon kívüli fórum >> Általános fórum >> Kreatív sarok >>
[Novella][LSZ] A sötétség hercege
Mostani oldal: 1 (1. - 11. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>

11. hozzászólás ezen a helyszínen: Játékon kívüli fórum
Üzenet elküldve: 2010-08-27 12:03:15
 ÚJ
>Emphus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Adminisztrátor
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 5968
"Ideje"?? Két hónapja... :D
Remélem jó lesz, ha már ennyi időn át íródik. :)


10. hozzászólás ezen a helyszínen: Játékon kívüli fórum
Üzenet elküldve: 2010-08-27 11:25:35
 ÚJ
>Turrog a Behemót avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 763
OOC üzenetek: 678
Már egy ideje elkezdtem, csak még nem fejeztem be :P


9. hozzászólás ezen a helyszínen: Játékon kívüli fórum
Üzenet elküldve: 2010-08-27 10:47:16
 ÚJ
>Emphus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Adminisztrátor
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 5968
Nem is lesz folytatás?? :( Tiszta átverés. :P :(


8. hozzászólás ezen a helyszínen: Játékon kívüli fórum
Üzenet elküldve: 2010-08-10 22:20:13
 ÚJ
>Emphus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Adminisztrátor
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 5968
Nah, gyerünk már a folytatással. :P


7. hozzászólás ezen a helyszínen: Játékon kívüli fórum
Üzenet elküldve: 2010-07-21 14:56:41
 ÚJ
>Turrog a Behemót avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 763
OOC üzenetek: 678
Arthenior őrzi a novellámat, milyen felemelő :D


6. hozzászólás ezen a helyszínen: Játékon kívüli fórum
Üzenet elküldve: 2010-07-21 14:51:20
 ÚJ
>Emphus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Adminisztrátor
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 5968
Helyes. :) Ugyanis éppen a könyvtárba töltöm a novellákat. A Tiéd már bent van, másik 3-al együtt. :)


5. hozzászólás ezen a helyszínen: Játékon kívüli fórum
Üzenet elküldve: 2010-07-21 14:50:52
 ÚJ
>Turrog a Behemót avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 763
OOC üzenetek: 678
nyugi, már készülődik :D



4. hozzászólás ezen a helyszínen: Játékon kívüli fórum
Üzenet elküldve: 2010-07-21 14:47:54
 ÚJ
>Emphus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Adminisztrátor
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 5968
Épp azt nézem, hogy az van odafirkantva, hogy 1. rész. Lesz folytatás?? Legyen! :D


3. hozzászólás ezen a helyszínen: Játékon kívüli fórum
Üzenet elküldve: 2010-06-08 14:00:04
 ÚJ
>Turrog a Behemót avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 763
OOC üzenetek: 678
Köszi :)

Hát, tervezem a második részt, azt kicsit jobban kidolgozom :)


2. hozzászólás ezen a helyszínen: Játékon kívüli fórum
Üzenet elküldve: 2010-06-08 13:57:00
 ÚJ
>Emphus avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Adminisztrátor
IC üzenetek: 0
OOC üzenetek: 5968
Húú, hát, a vége az csattant, jó volt. :)

Annyi észrevételem lenne, hogy elég furcsán volt leírva a történet. A történet nagyon tetszett, de ahogy az elő volt adva, az nem volt az igazi számomra. Nem nagyon tudtam odaképzelni magam... a szereplők reakciói nem voltak eléggé kifestve szerintem, és nagyon nem voltak élethűek - akár egy fantasy novella, akár nem. Meg talán kissé gyors is volt. De tetszett. ;)


1. hozzászólás ezen a helyszínen: Játékon kívüli fórum
Üzenet elküldve: 2010-06-05 21:51:07
 ÚJ
>Turrog a Behemót avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.

Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 763
OOC üzenetek: 678
Na, elkészült. Remélem tetszik :)


1. rész
Sötétség hercegének eljövetele
Azaz
Az emberi birodalom legnagyobb csatája

Az északi népeket rettegésben tartja a sötétség hercege, de nyugaton készek a harcra. Történetünk a nyugati királyság tanácstermében kezdődik, ahol Mour, Arthenior egykori uralkodója, Eruf, a legfőbb tanácsos illetve Firinte, az elf nemzetségek nagykövet-nője tárgyalják földjeik sorsát.
- A sötét erői gyülekeznek. *mondja halkan, de határozottan Eruf, majd Mour-hoz fordul.* Most kell lecsapnunk, amíg gyengék. Ha tovább várunk, és megadjuk nekik a támadás lehetőségét, nem leszünk képesek visszaverni őket, és könnyedén elfoglalják a hazánkat. Ezt nem engedhetjük, meg kell állítanunk őket! *hangja egyre dühösebbre vált, míg mondata végén az asztalra csap.*
- Nyugodjon meg, uram. *csitítja Firinte.* Ha esztelenül támadunk, nagyobb károkat okozunk magunknak, mint a Herceg seregeinek. Azt javaslom, küldjünk ki egy felderítő csapatot, hogy megtudjuk, mire készülnek. Bátorkodtam összeállítani egy osztagot, akik akár életük árán is teljesítik küldetésüket. Ha kívánja, parancsára elindulnak. *monológja után az elf az ajtóra emeli kezét, amin belép nyolc daliás harcos, állig felpáncélozva.* Mit szól? *kérdezi tisztelet teljesen Firinte. Mour elgondolkodik. Tudja, ha rosszul dönt, akkor nemcsak a saját, de más hazáját is romba döntheti. Néhány perc csönd után a király lassan feláll, és az ablakhoz sétál.*
- Eruf. Nem támadhatunk hirtelen. Az ork támadások már így is majdnem felőrölték csapatainkat. Igaz, fiatal harcosaink bátrak és erősek, de nincs elég tapasztalatuk a harcban. Meg kell várnunk, míg a Herceg lép…*Eruf elmorzsol néhány morgolódó szót, de be kell ismernie, hogy királyának igaza van. Mour most az elf katonákhoz sétál.* Firinte. Terved nem rossz, de mégis hibás.*mondja, majd megérinti az egyik elf páncélját.* Ezek a felszerelések nem megfelelőek lopakodáshoz. Hangosak és nehezek. És persze, túl sokan vannak.*visszaül helyére, majd néhány pillanat után újra megszólal.* Én megyek…*a teremre néma csend ül. Firinte szeme kitágul, és még a katonák is megrezzennek.* Velem fog tartani az apródom. Ha esetleg nem térnék vissza, azt parancsolom, hogy vedd át a helyem, Eruf. Firinte, önt pedig felkérem, hogy legyen Eruf főtanácsosa, és egyesítsék a két birodalmat. Holnap indulok.*fejezi be monológját, majd az ajtóhoz lép.* Kérem, a nap hátralévő részében ne zavarjon senki.

Egy nappal később Mour útnak indult. Királyságának utcáin tódultak az emberek, hogy megnézhessék, amint királyuk halált megvető bátorsággal elindul, hogy meghiúsítsa a Sötétség Hercegének terveit. A férfi büszkén lépked gyönyörű lovával a városkapu felé, míg apródja, az alig tizenhárom éves fiatalember egy jóval kisebb paripával utána galopol. Az emberek kiabálnak, éljeneznek, de jól hallhatók azok az sarlatánok, akik már faragnák a koporsót, és ásnák a sírt. Mour gyors pillantásokat vet a tömegre, de arca nem sugároz örömöt. Csak egy dologra tud gondolni: A királyságnak szüksége van rám.

Lassan két hónap telt el Mour elindulása óta. Az egész ország találgatja, mi történhetett királyukkal. Eruf már pár napja elfoglalta a trónt, és Firinte-vel együtt próbálják kormányozni az egyre türelmetlenebb királyságot, mígnem egy nap, egy lóhalálában vágtázó apród törte meg a város csendjét. A királyságban megállt az élet egy pillanatra, mikor meglátták Mour segédjét. Az apród bőrre sebektől izzik, s fegyvere vérben úszik. Nem tétovázik, meg sem áll a palotáig. Eruf és Firinte már az előcsarnokban várja az ifjút, aki miután belép az épületbe az király elé rogy.*
- Uram…*nagy levegőt vesz, majd felemeli arcát, melyet könnyek mosnak.* Mour király meghalt.* Firinte, és az újdon sült király arcán egyszerre meghökkenés, és szomorúság jelenik meg.*
- Hazudsz! *kiáltja Eruf, megpofozza az így is sérült apródot. Firinte az földre hullott fiúhoz siet, majd megfogja vállait.*
- Mi történt? A herceg ölte meg?*kérdezi, és egy könnycsepp jelenik meg arcán. Az apród feltápászkodik, de még mindig nem mer a király szemébe nézni.*
- Én… Láttam az egészet.*mondja, majd kihúzza magát.* Mikor elérkeztünk a Herceg palotájához, egy falka démon megtámadott minket. Mour hősiesen harcolt, és le is győzte a sötétség fattyait, és sikerült bejutnunk a kastélyba, de Mour megparancsolta, hogy maradjak a kapunál, míg ő beljebb megy, de aztán…* a fiú hangja elcsuklik, de tudja, hogy folytatnia kell.* Megjelent a Herceg.* a név kimondása után az ifjút kirázza a hideg.* Körülötte megfagyott a föld, halál lengte be az auráját. A kardja mintha élt volna. Szinte halottam, hogy szólongatja…*újra elhallgat, majd folytatja.* Mour és a Herceg több óráig küzdöttek, de végül a gazdám nyert.* Eruf és Firinte szemében most egy kis meglepődést vélt felfedezni, de ő tovább folytatta.* A herceg térdre rogyott, és a király felkészült, hogy megadja az utolsó csapást. Közelebb lépett, de az az aljas fattyú szíven döfte. Mour a szemembe nézett, és csak azt kiáltotta: Fuss! Én nem várhattam tovább, muszáj volt szaladnom. *Eruf szemében lángolt a düh.*
- Segíthettél volna neki, te gyáva! *mondta, és újra felemelte kezét, de Firinte megállította.*
- Eruf, ez nem old meg semmit. Jobb, ha meggyászoljuk Mour-t, és legyőzzük a Herceget. Koncentráljunk a hadsereg képzésére, és akár egy hónapon belül megbosszulhatjuk a barátunkat.* Eruf, leengedte a kezét, és a teremre csend ereszkedett, mígnem egy újabb „futár” jelent meg az ajtóban.*
- Uram, uram! A Sötétség Hercege porig égetett két falut az ország határtól nem messze. A túlélők szerint erre tart. * mondja szinte földig hajolva a futár, majd egy kis csönd után a király válaszol.* Köszönöm a gyors híreket. Elmehet. * Eruf kilép a kapun, és személyi futáraihoz fordul.* Üzenem Trefor-nak és Garrak-nak, hogy állítsák össze a haditervet… Még a héten legyőzzük a Herceget.

A sereg lassan felsorakozott, és a kastély tornyaiból már látni lehetett az égő faluk füstjét. Túlélők százai menekültek a királyság szívébe, és aki képes volt kardot fogni, azt hadisorba állították.
- Firinte, ön nem tart velünk a harcba?*kérdezi Eruf, és megragadja kardját.*
- Én inkább a templomban maradok, és imádkozom az istenekhez. Bár igaz, a herceget még az istenek segítségével is nehéz lesz legyőzni.*mondja halkabban a hölgy, majd elindul a templomba.*
- Ha nem, hát nem.*mondja a király, majd Trefor-hoz, a parancsnokhoz fordul.* Trefor, rád bízom a főkapu őrzését. Garrak és én a Keleti-szárnynál tartjuk a frontot.*mondja bölcsen, majd a vár melletti mezőre néz.* Jönnek.*mondja, és szemében egy könnycsepp jelenik meg.* Ezt érted teszem, Mour…*suttogja, majd elkiáltja magát.* Emberek, fegyverbe!

A sötétség serege csak özönlött, mint egy fekete tenger, mely elárasztani készül Arthenior városát. Élén, a Sötétség Hercege, kezében kardjával, mely már annyi életet kioltott, és közöttük Mour-ét is. Démonok falkája hörgött a Herceg körül, és olyan bűz árasztotta el a környéket, melyet élő ember sosem érezhet. A királyság falain bátor harcosok tömege feszítette íjait, és mágusok csapata mormolt hihetetlen varázslatokat. *
- Már csak néhány pillanat, és elszabadul a pokol. *hallatszik egy elhaló hang Arthenior katonái közül.* Az istenek legyenek velünk.* Halálos csönd ereszkedett a városra. Csak pár démon röfögését lehetett hallani, amik emberi húsra éheztek. Elérkezett a pillanat. A két sereg összecsapott. Csak halálhörgés hallatszott, és az, amint a páncélok összeverődnek. Démonok égtek el varázslók egyetlen szavára, és emberek húsa vált lakomává a szörnyetegek számára, de a Herceg mégis állva maradt. Egyetlen csapással ölt kisebb osztagokat, és ha valaki képes is volt elérni, a kard szikrázva pattant le a páncéljáról. A nyilakat mintha sziklába lőtték volna, a varázslatok mintha füsté váltak volna előtte. Testének félelmetes aurája mintha maga egy élő szörnyeteg volna, úgy nyelte el a halandók lelkeit.
Firinte csak imádkozott. Némán mormolta a szent beszédet, ki tudja, hányszor. Keze isteni fénytől égett, de ő csak ismételte az imát. Gondolatait egy ismerős hang szakította félbe.*
- Firinte… lépj közelebb.* szólongatta a hang.* Gyere az oltárhoz.* Firinte lassan felemelte fejét, és meglátta Mour lelkét, kezében egy nyíllal. A hölgy nem tudta levenni tekintetét egykori barátjáról.*
- Mour… Te halott vagy, igaz?*kérdezte félénken, és közelebb lépett.* Mit kívánsz?*Mour Firinte szemébe néz, és kiejti a hölgy sorsdöntő szavait.*
- Harcolnod kell. *mondja, majd átnyújtja a nyilat.* Ezzel a nyíllal tudjátok csak megsebezni a Herceget. Öld meg, kérlek…*a szavak lassan elvesznek, és Mour lelke is elhalványul.* Ez az egyetlen esélyünk * Firinte könnyes szemmel bólint, és a kezébe veszi a nyilat. Gyorsan lépked, és néhány pillanat alatt a városfalon terem. Lassan befűzi a fegyverébe a nyilat, és teljes erejéből megfeszíti a húrt.* Sikerülnie kell…*suttogja, és megcélozza a Herceget.* Mour, segítsd a kezem.* Firinte elengedi a húrt, és becsukja a szemét. A nyíl végig suhan a csatatéren. Mintha egy követ dobtak volna a tó vizébe, így nyílik meg az út mentén a démonok hada. Egyetlen halálos pillanat, és a varázslatos fegyver a Herceg mellkasában landol.*
- Ez… Ez nem történhet meg!*kiáltja, és a földre rogy. A démonok félelmetes hörgések közepette porrá és füstté válnak. Arthenior népe egy pillanatnyi csend után hatalmas éljenzésben tör ki. Az utcán az emberek virágot dobálnak, zenélnek, de Eruf, Firinte és a két parancsnok a csata színhelyére fut.*
- Micsoda pusztítás… Itt még tíz év múlva sem fog újra fű nőni.*mondja Trefor, miközben a fejét vakarja.* Nézzétek, ott a Herceg… Mármint, a volt Herceg.*javítja ki saját magát, miközben a holtesthez lépnek. Firinte letérdel a test mellé, és lassan lehúzza a sisakját.* Lássuk hát, ki volt az, ki…* szeme kikerekedik, mikor meglátja a halott Herceg arcát.* Nem, ez nem lehet!*esik ki kezéből a fejfedő, és sírva fakad.* Nem, NEM!* kiáltja, mikor Eruf mellé lép.* Mi az?*kérdezi az elftől, és ő is ránéz a Herceg arcára.* Mi a…?*kérdezi elhaló hangon, mikor meglátja Mour véres arcát a sisak alatt.



1-11