//Nyári forgatag//
//A megbízás//
*A terve, miszerint valamiképp a víz alá rántja Dennont is, kudarcba fullad, egyrészről mert csak kicsúszna a kezéből a kapaszkodó (Dennon feje). Na meg bántani sem akarja a férfit azzal, hogy mondjuk a hajába kapaszkodik bele. Így viszont tehetetlen hajítóbotként csobban a vízbe, majd miután újra előbukkan prüszkölve, Dennont már a part környékén találja. Utána battyog ő is, útközben leveszi az egyetlen, egész végig rajta maradt dolgot, amit csak egy kicsit is ruhának lehet nevezni, vagyis a kis zöld szalagot, amivel a haját kötötte be. Gyanítja ugyanis, hogy véget ért a móka mára.*
- Óh, ennyitől már fel is adod? *Csipkelődik még egy sort, habár megérti, sőt egyet is ért a férfival, de ez a sor olyannyira adja magát, hogy a világért sem tartaná vissza.*
- Nem is baj, már én is kezdtem fáradni. *Valójában már most hullafáradt, és csakis a kialakult játék kedvéért indította fel magát. Vet egykét szemérmetlen pillantást Dennonra, amíg az be nem csomagolja magát (igen, ő is nézelődik ám), majd miután a parthoz ér, maga is kiemelkedik a vízből. Megkeresi a törülközőjét, ami azóta is ott hevert, és senki sem bántotta, és köpenyként magára teríti.*
- Fogadó, reggel, indulásra készen. *Pontosítja a dolgot, (nem, részéről ez egyáltalán nem siettetés) miközben összehúzza magán a törülközőt, ahogy a vízből kibújva itt bent már hűvös van.*
- Addigra majdcsak meglesznek a megbízás részletei is. *Ha meg nem, hát majd felkeresi a lányt, és megkérdezi. Egy hat alatt mindenre van idő.*
- Artennel, vagy nélküle... *Tényleg reméli, hogy találkozik még vele. Hiába, még mindig naiv lélek. Meghallgatja, ami válasza, vagy mondanivalója van a férfinak, azután viszont elfordul, és még visszamosolyogva mondja:*
- Addig is, sok szerencsét! *Hátha szüksége lesz rá. Egy hat alatt tényleg sok minden történhet.
Az öltöző felé gyalogolva egyik kezével a haját igazgatja, és fakasztja a vizet belőle, míg másik keze továbbra is a törülközőt tartja. Majd bemegy, alaposan megtörli magát, a haját már nem annyira, azt időigényes lenne teljesen kifacsarni, így kibontva majd a délutáni nap megszárítja rendesen. Visszaveszi ruházatát, s így immár lobogó szoknyával hagyhatja el sebesen a fürdőházat, talán meg is pillantja út közben a fél-elfet.*