Nincs játékban - Holdudvar
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Holdudvar | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 85 (1681. - 1700. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Mirasyn Foks [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11132_1521230910_ember_no.jpg)
![>Myna Foks [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/767_ember-felelf_no.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400
1700. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-11-01 18:12:23
Üzenet elküldve: 2015-11-01 18:12:23
ÚJ
![>Mirasyn Foks [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11132_1521230910_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ysnul és Mira//
-Na és én megmozgatom a lényedet? *Van egy érdekes hangsúly az utolsó szón, ami nem biztos, hogy a szó szerinti lényére gondol és a lány szemében ott van a huncutság apró szikrája is, szinte egyértelművé téve, hogy milyen piszkos dologra gondolt kivételesen. Kíváncsi mennyire tudja zavarba hozni Ysnult ilyesmivel.*
-Igen, te rontasz meg, mert túl jó vagy. *Persze nem marad annyiban a dolog és egy perces néma csend jön és a férfi a nő ajkait nézi, majd lassan közelít és ismét összeérnek a szájaik. Mira nem bírja ki, hogy te ölelje meg még szorosabban és ne bújjon közelebb, pont a gyenge pontján támadják és megsemmisítik vele a védőburkot, amit maga köré húzott.*
-Ig... *Nem is hagyja válaszolni a Hercege, hanem folytatja kis apró csókokkal a lehetőségét is elvenni tőle. Mira feladja, hogy megválaszolja ezt a kérdést és inkább tovább lép, mielőtt még teljesen elolvadna az ajkak játéka miatt.*
-Szeretném, ha ez így is maradna, a gyilkolás kikészíti a legtöbb embert és nem biztos, hogy azzal valaki több lesz. *Hangján érződik, hogy tudja miről beszél, de hát harcosként néha meg kellett védenie már az életét és kell is majd még az is biztos. Ha egy pár lesz Ysnullal őt is meg védené bárkitől, de ha lehet akkor kerülné ő is a gyilkosságot.*
-Mi? Nem engem néztél, hanem az udvart? *Kérdezi miután kiérnek a holdudvarra és nekimegy a lánynak egy kicsit felháborodottan, de ismét játékosan.*
-Ha kell idő felkészülni azért szólj, mert ne azon múljon a dolog. *Mosolyodik el azon, hogy a feladat tetszik a férfinak és majd később még belemennek majd a részletekbe, de most mást szeretne elmondani neki.*
-Valamit szeretnék elmondani neked, de... *A földet nézi a szemeivel ahogy belekezd, de után elég komolyan néz fel a férfi szemébe.* Köztünk kell, hogy maradjon az információ, bízhatok benned? *Kicsit szúrósan néz és szigorúan, de nem is baj, mert ezt az oldalát is megismeri a Herceg, hiszen ha vércse lesz, nem bájologhat vele állandóan.*
//Ysnul és Mira//
-Na és én megmozgatom a lényedet? *Van egy érdekes hangsúly az utolsó szón, ami nem biztos, hogy a szó szerinti lényére gondol és a lány szemében ott van a huncutság apró szikrája is, szinte egyértelművé téve, hogy milyen piszkos dologra gondolt kivételesen. Kíváncsi mennyire tudja zavarba hozni Ysnult ilyesmivel.*
-Igen, te rontasz meg, mert túl jó vagy. *Persze nem marad annyiban a dolog és egy perces néma csend jön és a férfi a nő ajkait nézi, majd lassan közelít és ismét összeérnek a szájaik. Mira nem bírja ki, hogy te ölelje meg még szorosabban és ne bújjon közelebb, pont a gyenge pontján támadják és megsemmisítik vele a védőburkot, amit maga köré húzott.*
-Ig... *Nem is hagyja válaszolni a Hercege, hanem folytatja kis apró csókokkal a lehetőségét is elvenni tőle. Mira feladja, hogy megválaszolja ezt a kérdést és inkább tovább lép, mielőtt még teljesen elolvadna az ajkak játéka miatt.*
-Szeretném, ha ez így is maradna, a gyilkolás kikészíti a legtöbb embert és nem biztos, hogy azzal valaki több lesz. *Hangján érződik, hogy tudja miről beszél, de hát harcosként néha meg kellett védenie már az életét és kell is majd még az is biztos. Ha egy pár lesz Ysnullal őt is meg védené bárkitől, de ha lehet akkor kerülné ő is a gyilkosságot.*
-Mi? Nem engem néztél, hanem az udvart? *Kérdezi miután kiérnek a holdudvarra és nekimegy a lánynak egy kicsit felháborodottan, de ismét játékosan.*
-Ha kell idő felkészülni azért szólj, mert ne azon múljon a dolog. *Mosolyodik el azon, hogy a feladat tetszik a férfinak és majd később még belemennek majd a részletekbe, de most mást szeretne elmondani neki.*
-Valamit szeretnék elmondani neked, de... *A földet nézi a szemeivel ahogy belekezd, de után elég komolyan néz fel a férfi szemébe.* Köztünk kell, hogy maradjon az információ, bízhatok benned? *Kicsit szúrósan néz és szigorúan, de nem is baj, mert ezt az oldalát is megismeri a Herceg, hiszen ha vércse lesz, nem bájologhat vele állandóan.*
1699. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-11-01 17:28:19
Üzenet elküldve: 2015-11-01 17:28:19
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 118
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 118
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Ysnul és Mira//
*Jóérzést kelt Ysnulban a női szavak, mikor elismerik, hogy a boldogsága és mosolya valójában kinek köszönhető. Ki van sajátítva rendesen, ami ellen nem védekezik, mert ennél jobb érzés nincs a világon.*
- Valóban voltak kalandjaim, de tudod így visszagondolva rájuk nem mozgatja meg a lényemet. Szóval ezért egyáltalán úgy tekintek ezekre a kalandokra, mint ha nem lennének. *Húzza el a szája szélét, mert érzi magán, hogy jelen pillanatban nem erről kellene beszélgetniük, meg keresi a megfelelő szavakat, hogy nehogy megbántsa párját vele.*
- Én rontalak meg? Nem igaz! Szerintem láthatod, hogy mennyire makulátlanul jó vagyok. *Somolyog egy nagyot, mert a férfi szintén tudja, hogy mennyire elcsavarta a másik fejét. A játékukra rátesz egy lapáttal a szokása szerint.*
- Akkor tegyünk egy próbát, itt és most! *Jelenti ki, majd egy percig áll egy helyben. Szemeivel nézi Myna ajkait, majd végül lassan közeledik a sajátjaival. Lágy, szenvedélyes és tele van az érzelemmel.*
- Nos ez olyan megrontó cselekedet? *Kérdezi tőle, de nem engedi szóhoz jutni, mert most sok kis apró csókocskával próbálja elérni, hogy kiválasztottja ne tudjon megszólalni.*
- Vagy talán ez? Én nem látok benne semmilyen rontást. *Szól hozzá, azonban a játékot felváltja egy komolyabb téma. Arcáról eltűnik egy kisebb időre a mosoly.*
- Halvány fogalmam sincs, hogy milyen ölni. Még nem kellett, pedig volt egy pár haragosom. Csak azt akarom mondani ezzel, hogy aki szándékosan elválaszt téged tőlem, az ne számítson erőszakmentes megoldásokra. Különben bevallom, hogy nem szeretném megtudni, hogy milyen. *Tárja a nő elé a véleményét az öléssel kapcsolatban, aztán témát váltanak.*
- Remélem nem fogsz csalódni a képességeimben. *Mondja a lány után, mert ettől jobbat nem sikerül kitalálnia. Egy kisebb szünet következik, de csak azért, mert egy hálaadó csókot ad párjának. Elindulnak a holdudvarra, ahol történik velük egy kisebb baleset. Nekimegy hátulról kedvesének, azonban nem löki fel. Átkarolja, majd néhány nyakpuszival kér bocsánatot Mynától. Hallja rögtön, a kérdőre vonást, amire nyugodt szívvel és őszintén válaszol.*
- Most vagyok itt először, így most nem kivételesen a formás hátsód, s az édes csípőd mozgása. *Meséli el neki, majd mellé lép. Felajánlja szerelmének, hogy fenekelje el, de inkább jóízű nevetés a válasz. Megváltozik megint a légkör, majd a téma is. Odasétálnak egy padhoz, ahol leül a másik mellé.*
- Jó feladat. Benne vagyok.
//Ysnul és Mira//
*Jóérzést kelt Ysnulban a női szavak, mikor elismerik, hogy a boldogsága és mosolya valójában kinek köszönhető. Ki van sajátítva rendesen, ami ellen nem védekezik, mert ennél jobb érzés nincs a világon.*
- Valóban voltak kalandjaim, de tudod így visszagondolva rájuk nem mozgatja meg a lényemet. Szóval ezért egyáltalán úgy tekintek ezekre a kalandokra, mint ha nem lennének. *Húzza el a szája szélét, mert érzi magán, hogy jelen pillanatban nem erről kellene beszélgetniük, meg keresi a megfelelő szavakat, hogy nehogy megbántsa párját vele.*
- Én rontalak meg? Nem igaz! Szerintem láthatod, hogy mennyire makulátlanul jó vagyok. *Somolyog egy nagyot, mert a férfi szintén tudja, hogy mennyire elcsavarta a másik fejét. A játékukra rátesz egy lapáttal a szokása szerint.*
- Akkor tegyünk egy próbát, itt és most! *Jelenti ki, majd egy percig áll egy helyben. Szemeivel nézi Myna ajkait, majd végül lassan közeledik a sajátjaival. Lágy, szenvedélyes és tele van az érzelemmel.*
- Nos ez olyan megrontó cselekedet? *Kérdezi tőle, de nem engedi szóhoz jutni, mert most sok kis apró csókocskával próbálja elérni, hogy kiválasztottja ne tudjon megszólalni.*
- Vagy talán ez? Én nem látok benne semmilyen rontást. *Szól hozzá, azonban a játékot felváltja egy komolyabb téma. Arcáról eltűnik egy kisebb időre a mosoly.*
- Halvány fogalmam sincs, hogy milyen ölni. Még nem kellett, pedig volt egy pár haragosom. Csak azt akarom mondani ezzel, hogy aki szándékosan elválaszt téged tőlem, az ne számítson erőszakmentes megoldásokra. Különben bevallom, hogy nem szeretném megtudni, hogy milyen. *Tárja a nő elé a véleményét az öléssel kapcsolatban, aztán témát váltanak.*
- Remélem nem fogsz csalódni a képességeimben. *Mondja a lány után, mert ettől jobbat nem sikerül kitalálnia. Egy kisebb szünet következik, de csak azért, mert egy hálaadó csókot ad párjának. Elindulnak a holdudvarra, ahol történik velük egy kisebb baleset. Nekimegy hátulról kedvesének, azonban nem löki fel. Átkarolja, majd néhány nyakpuszival kér bocsánatot Mynától. Hallja rögtön, a kérdőre vonást, amire nyugodt szívvel és őszintén válaszol.*
- Most vagyok itt először, így most nem kivételesen a formás hátsód, s az édes csípőd mozgása. *Meséli el neki, majd mellé lép. Felajánlja szerelmének, hogy fenekelje el, de inkább jóízű nevetés a válasz. Megváltozik megint a légkör, majd a téma is. Odasétálnak egy padhoz, ahol leül a másik mellé.*
- Jó feladat. Benne vagyok.
1698. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-11-01 13:57:13
Üzenet elküldve: 2015-11-01 13:57:13
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ysnul és Mira//
-Örülök, hogy jó ez hallanod és jó nézned a boldogságomat, amit azért neked is köszönhetek Hercegem. *Mosolyodik el gyengéden, nem szokott hozzá, hogy valakit így kisajátítson, de ez most jól esik neki.*
-Azért nem voltál mindig magányos, mert te vagy a nők Hercege és voltak kalandjaid is. *Azt, hogy a barátok nem fontosak, nem tudja mit mondjon, neki mindig fontosak voltak a barátai, csak a Myna utáni loholása miatt nem maradt sosem sokáig egy helyen, hogy elmélyítse azokat.*
-Én megrontalak? Te rontasz meg engem, amióta együtt vagyunk! *Tetteti a felháborodást és a csípőjére is kapja a kezét, kikéri magának ezeket a vádakat, mert Ysnul csábítja őt a csókjaival és a szép szavaival nem is kis sikerrel.*
-Az ölés tényleg elég kemény, de tudod miről beszélsz? Öltél már? *Néz rá komolyan a zöldjeivel, nem kívánja senkinek, hogy ilyesmire vetemedjen, hiszen nincs abba semmi jó és megviseli az embert is, ha nem tud megerősödni lelkileg. Mira zavartan mosolyodik el, hogy mennyire fontos lett a kiszemeltjének, nehezen tudja megemészteni a hallottakat még ha játékosan is hangzanak érzi, hogy mégis komoly és talán tényleg lehet így, tényleg érezhet így Ysnul iránta.*
-Te is fontos vagy nekem és ezért remélem nem fogok este csalódni a képességeidben. *Nem hagyhatja cserben a Vércséket és a klán ügyeit kell intéznie minden szabad idejében. Most is lehet azt kéne csinálnia, de egy kis boldogság neki is kijár, arról nem is beszélve, ha csatlakozik hozzájuk a férfi, akkor a munka és a szórakozás is adott lesz egyszerre.*
-Pontosan. *Helyesel és nézi a gondolkozó Hercegét, addig is kicsit elveszik a szemeiben. Váratlanul éri a hosszú mámoros csók és szinte teljesen beleszédül és mikor vége szakad lassan nyitja ki a szemeit. A szíve majd kiugrik a helyéről és úgy érzi ideje lesz kitalálni valamit, ha több ilyenben szeretne részesülni.*
-Megteszi. *Válaszol ravaszan somolyogva és el is indulnak kifelé az udvarba, ahol egy márványpad mellet áll meg. Mikor Mira megáll nekimegy egy morranással Ysnul, de nem löki fel a lányt, mert elég stabilan áll a lábán és amúgy sem olyan könnyű őt felborítani. Nem tudja eldönteni, hogy ez most szándékos volt e vagy sem, de a hátulról érkező ölelő karok kellemesen érintik és magához öleli azokat.*
-Persze elbambultál és min? *Bár vannak tippjei, de azért is megkérdezi és nem szól semmit a puszik folyamán, csak engedi maga mellé lépni a férfit.*
-Elfenekelni itt? Ugyan. *Nevet jóízűen, de eszében sincs ilyesmi most.*
-Szóval, kicsit komolyra terelve a dolgot. *Le is ül a padra és vidáman néz fel zöldjeivel a másik szemeibe.*
-A munka a városi könyvtárban lenne majd, a nyilvántartásos könyvben kellene kikeresned bizonyos adatokat, miközben mi eltereljük a figyelmét a könyvtárosnak. *Röviden és tömören felvázolja a helyzetet és nézi miként reagál, mert ez nem egy veszélyes munka, de mégis veszélyes, mert ott a lebukás esélye is.*
//Ysnul és Mira//
-Örülök, hogy jó ez hallanod és jó nézned a boldogságomat, amit azért neked is köszönhetek Hercegem. *Mosolyodik el gyengéden, nem szokott hozzá, hogy valakit így kisajátítson, de ez most jól esik neki.*
-Azért nem voltál mindig magányos, mert te vagy a nők Hercege és voltak kalandjaid is. *Azt, hogy a barátok nem fontosak, nem tudja mit mondjon, neki mindig fontosak voltak a barátai, csak a Myna utáni loholása miatt nem maradt sosem sokáig egy helyen, hogy elmélyítse azokat.*
-Én megrontalak? Te rontasz meg engem, amióta együtt vagyunk! *Tetteti a felháborodást és a csípőjére is kapja a kezét, kikéri magának ezeket a vádakat, mert Ysnul csábítja őt a csókjaival és a szép szavaival nem is kis sikerrel.*
-Az ölés tényleg elég kemény, de tudod miről beszélsz? Öltél már? *Néz rá komolyan a zöldjeivel, nem kívánja senkinek, hogy ilyesmire vetemedjen, hiszen nincs abba semmi jó és megviseli az embert is, ha nem tud megerősödni lelkileg. Mira zavartan mosolyodik el, hogy mennyire fontos lett a kiszemeltjének, nehezen tudja megemészteni a hallottakat még ha játékosan is hangzanak érzi, hogy mégis komoly és talán tényleg lehet így, tényleg érezhet így Ysnul iránta.*
-Te is fontos vagy nekem és ezért remélem nem fogok este csalódni a képességeidben. *Nem hagyhatja cserben a Vércséket és a klán ügyeit kell intéznie minden szabad idejében. Most is lehet azt kéne csinálnia, de egy kis boldogság neki is kijár, arról nem is beszélve, ha csatlakozik hozzájuk a férfi, akkor a munka és a szórakozás is adott lesz egyszerre.*
-Pontosan. *Helyesel és nézi a gondolkozó Hercegét, addig is kicsit elveszik a szemeiben. Váratlanul éri a hosszú mámoros csók és szinte teljesen beleszédül és mikor vége szakad lassan nyitja ki a szemeit. A szíve majd kiugrik a helyéről és úgy érzi ideje lesz kitalálni valamit, ha több ilyenben szeretne részesülni.*
-Megteszi. *Válaszol ravaszan somolyogva és el is indulnak kifelé az udvarba, ahol egy márványpad mellet áll meg. Mikor Mira megáll nekimegy egy morranással Ysnul, de nem löki fel a lányt, mert elég stabilan áll a lábán és amúgy sem olyan könnyű őt felborítani. Nem tudja eldönteni, hogy ez most szándékos volt e vagy sem, de a hátulról érkező ölelő karok kellemesen érintik és magához öleli azokat.*
-Persze elbambultál és min? *Bár vannak tippjei, de azért is megkérdezi és nem szól semmit a puszik folyamán, csak engedi maga mellé lépni a férfit.*
-Elfenekelni itt? Ugyan. *Nevet jóízűen, de eszében sincs ilyesmi most.*
-Szóval, kicsit komolyra terelve a dolgot. *Le is ül a padra és vidáman néz fel zöldjeivel a másik szemeibe.*
-A munka a városi könyvtárban lenne majd, a nyilvántartásos könyvben kellene kikeresned bizonyos adatokat, miközben mi eltereljük a figyelmét a könyvtárosnak. *Röviden és tömören felvázolja a helyzetet és nézi miként reagál, mert ez nem egy veszélyes munka, de mégis veszélyes, mert ott a lebukás esélye is.*
1697. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-11-01 11:33:05
Üzenet elküldve: 2015-11-01 11:33:05
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 118
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 118
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Ysnul és Mira//
- Szóval remekül szórakozol, amit öröm hallani. Jó nézni, hogy mennyire boldog vagy. *Jegyzi meg párjának, hogy tudjon róla. Szépen villant egy ápolt fogsort a lánynak, aztán a komolyabb kérdés hallatán a következő igazsággal tud szolgálni neki.*
- Egy magányos, egyedül élő embernek nincsenek barátai. S az élet tapasztalatai fogságában megtanultam a leckét, hogy egy barát nem olyan fontos. Így valaki olyanra pályáztam az életemben, aki sokkal több annál. De tudod fiatal vagyok még, lehet teljesen megrontasz. Szóval készülj fel a méltatlankodásra, hogy milyen rossz nő vagy. *Mondja nevetve, amiben jól érezhető, hogy viccel. Ez csupán az utolsó két mondatnál érzékelhető.*
- A páromért mit tennék meg? Nem akarok szépen hangzatos szavak közé bújni. Semmit és mindent, sőt ha a páromról van szó, akkor lehet ölni is tudnék. Tudom ezen szavak kemények, de te teszel ilyenné. Vagyis jobban mondva, nagyon fontos lettél számomra. Mindennél fontosabb, egy igazi kincs vagy az életemben, egy fény a sötétségből. Hivogatsz, én meg vagyok annyira merész, hogy jövök és itt vagyok neked. *Nyel egyet, mert ahogy visszagondol ezekre a szavakra úgy véli, hogy nincs semmi értelmük. A játék eközben nem áll le, mert szerelme kijelenti, hogy igazán finom, emellett hálásabbnak kellene lennie. Tetszik neki, hogy a nő ennyire jól tudja őt ingerelni. Cselekvésre készteti, miközben csupán játszadoznak.*
- Szóval hálásabbnak kell lennem. *Morfondírozik a másik előtt, de nem a saját állát fogja meg, hanem kedvesét. Arcán úgy tesz, mint ha olyan nehéz lenne gondolkozni. Egy váratlan pillanatban, mikor Mynának lankad a figyelme, akkor egy hosszú nagyon mámoros csókban részesíti. Nehezen szakad el azoktól az ajkaktól, főleg mikor belemerül egy hosszú csókcsatába.*
- Remélem ez elegendő, hálám jeléül. *Formálja a szavakat, miközben a szemei nevetnek. A kiválasztottja az, aki végül felajánlj neki egy holdudvart, amire csak rábólint a fejével. Ysnul annyira kellemesen érzi magát, s olyan felfokozott lelki állapotba került, hogy ő vallomást tesz az érzéseiről. Szerencsére a nő sem marad el e téren, amire Ysnul férfiasan felsóhajt. Szíve megint csak szerelmesen kalapál, s nem az első alkalom a mai nap folyamán. Ez biztosan egy jel, hogy közöttük valami szép van készülőben. Felpattan Myna, így gyorsan követi a másikat. Van alkalma hátulról csodálni, míg ki nem érnek az említett helyre. Mivel új számára a látvány, ezért nem figyel fel arra, hogy esetleg gyorsabban halad. Belefut kedvesébe, amire felmorran. Mikor rájön igazi tettére, akkor pillanatok alatt hátulról simul neki, s zárja karjaiba. Feje odakerül a lány füléhez.*
- Bocsáss meg, kicsit elbambultam. *Szuszog bele a fülébe, még mielőtt a lány válaszolhatna, akkor egy engesztelő puszikat kap a nyakára. Nevezetesen hármat, de mindegyik külön helyre. Elengedi Hercegnőjét, majd mellé lép.*
- Most már behúzhatsz egy bokorba, s elfenekelhetsz. *Vicceli el a romantikus percek végét, amire csak Ysnul képes.*
A hozzászólás írója (Ysnul Dezok) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.11.01 13:22:24
//Ysnul és Mira//
- Szóval remekül szórakozol, amit öröm hallani. Jó nézni, hogy mennyire boldog vagy. *Jegyzi meg párjának, hogy tudjon róla. Szépen villant egy ápolt fogsort a lánynak, aztán a komolyabb kérdés hallatán a következő igazsággal tud szolgálni neki.*
- Egy magányos, egyedül élő embernek nincsenek barátai. S az élet tapasztalatai fogságában megtanultam a leckét, hogy egy barát nem olyan fontos. Így valaki olyanra pályáztam az életemben, aki sokkal több annál. De tudod fiatal vagyok még, lehet teljesen megrontasz. Szóval készülj fel a méltatlankodásra, hogy milyen rossz nő vagy. *Mondja nevetve, amiben jól érezhető, hogy viccel. Ez csupán az utolsó két mondatnál érzékelhető.*
- A páromért mit tennék meg? Nem akarok szépen hangzatos szavak közé bújni. Semmit és mindent, sőt ha a páromról van szó, akkor lehet ölni is tudnék. Tudom ezen szavak kemények, de te teszel ilyenné. Vagyis jobban mondva, nagyon fontos lettél számomra. Mindennél fontosabb, egy igazi kincs vagy az életemben, egy fény a sötétségből. Hivogatsz, én meg vagyok annyira merész, hogy jövök és itt vagyok neked. *Nyel egyet, mert ahogy visszagondol ezekre a szavakra úgy véli, hogy nincs semmi értelmük. A játék eközben nem áll le, mert szerelme kijelenti, hogy igazán finom, emellett hálásabbnak kellene lennie. Tetszik neki, hogy a nő ennyire jól tudja őt ingerelni. Cselekvésre készteti, miközben csupán játszadoznak.*
- Szóval hálásabbnak kell lennem. *Morfondírozik a másik előtt, de nem a saját állát fogja meg, hanem kedvesét. Arcán úgy tesz, mint ha olyan nehéz lenne gondolkozni. Egy váratlan pillanatban, mikor Mynának lankad a figyelme, akkor egy hosszú nagyon mámoros csókban részesíti. Nehezen szakad el azoktól az ajkaktól, főleg mikor belemerül egy hosszú csókcsatába.*
- Remélem ez elegendő, hálám jeléül. *Formálja a szavakat, miközben a szemei nevetnek. A kiválasztottja az, aki végül felajánlj neki egy holdudvart, amire csak rábólint a fejével. Ysnul annyira kellemesen érzi magát, s olyan felfokozott lelki állapotba került, hogy ő vallomást tesz az érzéseiről. Szerencsére a nő sem marad el e téren, amire Ysnul férfiasan felsóhajt. Szíve megint csak szerelmesen kalapál, s nem az első alkalom a mai nap folyamán. Ez biztosan egy jel, hogy közöttük valami szép van készülőben. Felpattan Myna, így gyorsan követi a másikat. Van alkalma hátulról csodálni, míg ki nem érnek az említett helyre. Mivel új számára a látvány, ezért nem figyel fel arra, hogy esetleg gyorsabban halad. Belefut kedvesébe, amire felmorran. Mikor rájön igazi tettére, akkor pillanatok alatt hátulról simul neki, s zárja karjaiba. Feje odakerül a lány füléhez.*
- Bocsáss meg, kicsit elbambultam. *Szuszog bele a fülébe, még mielőtt a lány válaszolhatna, akkor egy engesztelő puszikat kap a nyakára. Nevezetesen hármat, de mindegyik külön helyre. Elengedi Hercegnőjét, majd mellé lép.*
- Most már behúzhatsz egy bokorba, s elfenekelhetsz. *Vicceli el a romantikus percek végét, amire csak Ysnul képes.*
A hozzászólás írója (Ysnul Dezok) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.11.01 13:22:24
1696. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-10-30 23:27:14
Üzenet elküldve: 2015-10-30 23:27:14
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Vacsora után a Holdudvarban - Záró//
*Ő pedig nem akar gyengének mutatkozni, elvégre nem lehet az, és büszkesége sem enged több lazítást magának.*
- A Heron Wedrath név elég lesz. *Mondhatná, hogy osztagvezető, vagy őrmester, de nem akar előre szaladni. Amíg nem végleges, nem dobálózik a titulusokkal meg rangokkal. Majd utána, akkor már lesz alkalma bőven élvezni a kötelességek mellet a kellemes részét is.*
- Ne aggódj, nem foglak laposra verni. Azt a második alkalomra tartogatom. *Kacsint szélhámosan, természetesen azon a hangon mondja mindezt, amiből egyértelmű, ismételten csak szórakozik. Nem gondolja komolyan. Nem fogja kímélni leendő edzőtársát, de nem is arra fog menni, hogy Megarát kék-zöld-lila foltokat hagyjon rajta.*
- Nyugodtabb lettem volna, ha a kapuig kísérlek, de nem erőltetem. Ha elkészült a kard, keress meg a Barakkban, és a többit megbeszéljük. Igazán örvendtem a találkozásnak, Megara.
*Búcsúzik a lánytól, s újfent elővéve a gazdagnegyedi egyénektől ellesett etikettet, mélyen meghajol a lány felé. Megvárja, míg a lány elindul, és kiér a Holdudvarról, csak aztán távozik maga is, igaz, ő a Pegazuson át.*
//Vacsora után a Holdudvarban - Záró//
*Ő pedig nem akar gyengének mutatkozni, elvégre nem lehet az, és büszkesége sem enged több lazítást magának.*
- A Heron Wedrath név elég lesz. *Mondhatná, hogy osztagvezető, vagy őrmester, de nem akar előre szaladni. Amíg nem végleges, nem dobálózik a titulusokkal meg rangokkal. Majd utána, akkor már lesz alkalma bőven élvezni a kötelességek mellet a kellemes részét is.*
- Ne aggódj, nem foglak laposra verni. Azt a második alkalomra tartogatom. *Kacsint szélhámosan, természetesen azon a hangon mondja mindezt, amiből egyértelmű, ismételten csak szórakozik. Nem gondolja komolyan. Nem fogja kímélni leendő edzőtársát, de nem is arra fog menni, hogy Megarát kék-zöld-lila foltokat hagyjon rajta.*
- Nyugodtabb lettem volna, ha a kapuig kísérlek, de nem erőltetem. Ha elkészült a kard, keress meg a Barakkban, és a többit megbeszéljük. Igazán örvendtem a találkozásnak, Megara.
*Búcsúzik a lánytól, s újfent elővéve a gazdagnegyedi egyénektől ellesett etikettet, mélyen meghajol a lány felé. Megvárja, míg a lány elindul, és kiér a Holdudvarról, csak aztán távozik maga is, igaz, ő a Pegazuson át.*
1695. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-10-30 15:09:25
Üzenet elküldve: 2015-10-30 15:09:25
ÚJ
![>Myna Foks [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/767_ember-felelf_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Vacsora után a Holdudvarban - Záró//
*Myna is elmosolyodik és örül, hogy vége szakad a búskomor hangulatnak és örül, hogy a fekete szemekben az őszinte hála jelét látja. Próbálja is terelni a témát, hiszen nem szereti gyengének látni a férfiakat, mert számára azok az apafigurák, akiknek mindig erősnek és határozottnak kell lenniük, kivéve ha összebújnak.*
-Van valami rangod is, amit a neved mögé kéne mondanom? Mondjuk Hadnagy vagy Közkatona vagy Őrmester? *Érdeklődik, legalább megtudja milyen rangban szolgál a férfi.*
-Alig várom majd az edzést, de remélem azért kesztyűs kézzel bánsz velem majd eleinte. *Mosolyodik el szélesen, mert nem szeretné kedvét szegni zúzódásokkal és egyéb kellemetlen sérülésekkel már a legelején.*
-Megértem, a pihenés fontos, főleg azoknak akik ilyen felelősségteljes munkát látnak el. *Hízeleg kicsit Heronnak, ennyit még talán megtehet barátságos viszonylatban is.*
-Köszönöm, de egyedül is hazatalálok, itt a városban úgy is biztonságban vagyok. *Látszik, hogy hálás a gesztusért, de nem szeretne vele megjelenni a kúriánál, ahol csak titokzatos vendége a barátnőjének.*
-Örültem a találkozásnak és akkor mondd, hogy mikor és ott leszek a barakkba majd. *Búcsúzik el a szénhajú férfitól és reméli, hogy nem most látta utoljára.*
//Vacsora után a Holdudvarban - Záró//
*Myna is elmosolyodik és örül, hogy vége szakad a búskomor hangulatnak és örül, hogy a fekete szemekben az őszinte hála jelét látja. Próbálja is terelni a témát, hiszen nem szereti gyengének látni a férfiakat, mert számára azok az apafigurák, akiknek mindig erősnek és határozottnak kell lenniük, kivéve ha összebújnak.*
-Van valami rangod is, amit a neved mögé kéne mondanom? Mondjuk Hadnagy vagy Közkatona vagy Őrmester? *Érdeklődik, legalább megtudja milyen rangban szolgál a férfi.*
-Alig várom majd az edzést, de remélem azért kesztyűs kézzel bánsz velem majd eleinte. *Mosolyodik el szélesen, mert nem szeretné kedvét szegni zúzódásokkal és egyéb kellemetlen sérülésekkel már a legelején.*
-Megértem, a pihenés fontos, főleg azoknak akik ilyen felelősségteljes munkát látnak el. *Hízeleg kicsit Heronnak, ennyit még talán megtehet barátságos viszonylatban is.*
-Köszönöm, de egyedül is hazatalálok, itt a városban úgy is biztonságban vagyok. *Látszik, hogy hálás a gesztusért, de nem szeretne vele megjelenni a kúriánál, ahol csak titokzatos vendége a barátnőjének.*
-Örültem a találkozásnak és akkor mondd, hogy mikor és ott leszek a barakkba majd. *Búcsúzik el a szénhajú férfitól és reméli, hogy nem most látta utoljára.*
1694. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-10-30 14:04:05
Üzenet elküldve: 2015-10-30 14:04:05
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Vacsora után a Holdudvarban//
*Búskomorsága ellenére elmosolyodik, ebben az apró gesztusban és tekintetében is az őszinte hála látszik. Nem mondaná, hogy nincsenek gyenge pontjai, sebezhető részei, vagy amivel ne lehetne megfogni, de testvére, családja utolsó talán még élő tagja pont ilyen.
A témát azonban nem erőlteti tovább, nem akarja tovább rontani a hangulatot. Épp elég lehet a lánynak a saját problémáival és kihívásaival szembe néznie, nem kell hogy még egy rossz arcú fickó nyűgjeit is elviselje. No meg, épp elég gyengeséget mutatott ahhoz, hogy újabb hatokig, esetleg hónapokig adhassa majd a kemény legényt, hogy ezt a csorbát kiküszöbölje.*
- Rendben, ott biztosan megtalálsz. Vagy ha nem, tudni fogják, hol vagyok épp.
*Na igen, a városőri lét előnye vagy hátránya, hacsak nem beépül valahova, vagy titkos megbízatást teljesít, biztosan akad majd valaki, aki tudja, hol van szolgálatban. Vagy hol tölti pihenő idejét.
A gyakorlásra is rábólint. Beosztása a rendszeres edzések kialakítására biztosan hatással lesz, de majd igyekszik nem lehetetlen időpontokban a barakkba hívni a lányt.*
- Kedvem sok mindenhez lenne még, de lassan ideje lenne eltennem magam másnapra. Csúnya lenne, ha végig horkolnám a szolgálatomat. *Tér vissza a derű ábrázatára.* Ellenben arra még pont van időm, hogy elkísérjelek oda, ahol a szállásod van. Már ha szeretnéd, persze. Csak semmi erőszak. *Emeli meg kezeit az ártatlan szándékot jelzendő.*
//Vacsora után a Holdudvarban//
*Búskomorsága ellenére elmosolyodik, ebben az apró gesztusban és tekintetében is az őszinte hála látszik. Nem mondaná, hogy nincsenek gyenge pontjai, sebezhető részei, vagy amivel ne lehetne megfogni, de testvére, családja utolsó talán még élő tagja pont ilyen.
A témát azonban nem erőlteti tovább, nem akarja tovább rontani a hangulatot. Épp elég lehet a lánynak a saját problémáival és kihívásaival szembe néznie, nem kell hogy még egy rossz arcú fickó nyűgjeit is elviselje. No meg, épp elég gyengeséget mutatott ahhoz, hogy újabb hatokig, esetleg hónapokig adhassa majd a kemény legényt, hogy ezt a csorbát kiküszöbölje.*
- Rendben, ott biztosan megtalálsz. Vagy ha nem, tudni fogják, hol vagyok épp.
*Na igen, a városőri lét előnye vagy hátránya, hacsak nem beépül valahova, vagy titkos megbízatást teljesít, biztosan akad majd valaki, aki tudja, hol van szolgálatban. Vagy hol tölti pihenő idejét.
A gyakorlásra is rábólint. Beosztása a rendszeres edzések kialakítására biztosan hatással lesz, de majd igyekszik nem lehetetlen időpontokban a barakkba hívni a lányt.*
- Kedvem sok mindenhez lenne még, de lassan ideje lenne eltennem magam másnapra. Csúnya lenne, ha végig horkolnám a szolgálatomat. *Tér vissza a derű ábrázatára.* Ellenben arra még pont van időm, hogy elkísérjelek oda, ahol a szállásod van. Már ha szeretnéd, persze. Csak semmi erőszak. *Emeli meg kezeit az ártatlan szándékot jelzendő.*
1693. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-10-30 13:33:16
Üzenet elküldve: 2015-10-30 13:33:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Vacsora után a Holdudvarban//
*Biztatóan bólint Heron neki, hogy egyedül is menni fog és talán már érezhető is a Mynából áradó optimizmus. Örül neki, hogy ilyen segítőkész vele a férfi, pedig semmi oka nem lenne ilyesmire és bármikor ott hagyhatná őt, hogy menjen a dolgára vagy egyéb szórakozással üsse el szabadidejét.*
-Megteszek minden tőlem telhetőt. *Gyengéden érinti meg a férfi felkarját és húzza együtt érzően végig rajta a kezét. Ez nem egy csábításos mozdulat és a szemeiben sincs most ehhez fogható érzés, talán reménykedik, hogy egyszer majd lehet valami közöttük, de nem éli bele magát, mert hát jelenleg a legfontosabb, hogy jó úton járjon és ne húzza vissza semmi a sötétbe.*
-A barakkban felkereslek, ha bármit megtudnék, meg... akkor is ha nem. *Fejezi be kis szünettel a végét, mert azért az is egy opció attól függetlenül, hogy ő mindent megpróbál.*
-Rendben, akkor hatodonta pár alkalom és te szabod meg, hogy azok mikor legyenek. *Nem is szeretné, ha miatta szólnának meg egy városőrt, még csak az hiányzik hogy nyomozzanak utána és találjanak ellene bármiféle bizonyítékot.*
-Neked van most kedven valamihez? *Érzi, hogy beszélgetésük egy kissé megbicsaklott a kellemetlen témák miatt és talán kicsit erőltetett is, ezért lassan a találkozásuk végéhez közelednek egy időre. Talán a következő kellemesebb lesz azt leszámítva, hogy bénázni fog a rövid karddal.*
//Vacsora után a Holdudvarban//
*Biztatóan bólint Heron neki, hogy egyedül is menni fog és talán már érezhető is a Mynából áradó optimizmus. Örül neki, hogy ilyen segítőkész vele a férfi, pedig semmi oka nem lenne ilyesmire és bármikor ott hagyhatná őt, hogy menjen a dolgára vagy egyéb szórakozással üsse el szabadidejét.*
-Megteszek minden tőlem telhetőt. *Gyengéden érinti meg a férfi felkarját és húzza együtt érzően végig rajta a kezét. Ez nem egy csábításos mozdulat és a szemeiben sincs most ehhez fogható érzés, talán reménykedik, hogy egyszer majd lehet valami közöttük, de nem éli bele magát, mert hát jelenleg a legfontosabb, hogy jó úton járjon és ne húzza vissza semmi a sötétbe.*
-A barakkban felkereslek, ha bármit megtudnék, meg... akkor is ha nem. *Fejezi be kis szünettel a végét, mert azért az is egy opció attól függetlenül, hogy ő mindent megpróbál.*
-Rendben, akkor hatodonta pár alkalom és te szabod meg, hogy azok mikor legyenek. *Nem is szeretné, ha miatta szólnának meg egy városőrt, még csak az hiányzik hogy nyomozzanak utána és találjanak ellene bármiféle bizonyítékot.*
-Neked van most kedven valamihez? *Érzi, hogy beszélgetésük egy kissé megbicsaklott a kellemetlen témák miatt és talán kicsit erőltetett is, ezért lassan a találkozásuk végéhez közelednek egy időre. Talán a következő kellemesebb lesz azt leszámítva, hogy bénázni fog a rövid karddal.*
1692. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-10-30 08:27:07
Üzenet elküldve: 2015-10-30 08:27:07
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Vacsora után a Holdudvarban//
*Bizakodásra és optimizmusra ad okot a lány mostani hozzáállása és apró megjegyzése. Megerősítésként bólint, hogy így igaz, menni fog az egyedül is, ahogy arra is, hogy azért fog segítséget kapni a férfitól is. Legalábbis igyekezni fog, hiszen azért a kötelességét sem mulaszthatja el.
Az öcskös nevét illető kérdésre rövid hallgatás után válaszol csak.*
- Ceron. A neve Ceron. *Szinte nem telt el olyan nap, hogy ne gondolt volna elveszett testvérére, de idejét sem tudja már, hangosan mikor mondta ki a nevét. Eleinte még érdeklődött, faggatózott, de mivel az nem hozott eredményt, a kérdések lassan elmaradtak, és csak fülelt. Így ama bizonyos név sem került elő túl gyakran.* - Köszönöm, sokat jelentene, ha bármi apró hírt hallanék.
*Talán már azt is könnyebben viselné, ha halálhírét venné, mert a veszteség fájdalma is jobb, mint az örök bizonytalanság. Talán remekül elvan valahol, remek új életet kezdett valahol, de tart tőle, ez csak hiú ábránd.*
- Nem készülsz sem katonának, sem zsoldosnak, így elég, ha hatonta néhány alkalommal gyakorlunk. Többet ígérni sem mernék, mert hát hamar megszólnak, ha nem a barakkbeli ügyekkel fogok foglalkozni.
//Vacsora után a Holdudvarban//
*Bizakodásra és optimizmusra ad okot a lány mostani hozzáállása és apró megjegyzése. Megerősítésként bólint, hogy így igaz, menni fog az egyedül is, ahogy arra is, hogy azért fog segítséget kapni a férfitól is. Legalábbis igyekezni fog, hiszen azért a kötelességét sem mulaszthatja el.
Az öcskös nevét illető kérdésre rövid hallgatás után válaszol csak.*
- Ceron. A neve Ceron. *Szinte nem telt el olyan nap, hogy ne gondolt volna elveszett testvérére, de idejét sem tudja már, hangosan mikor mondta ki a nevét. Eleinte még érdeklődött, faggatózott, de mivel az nem hozott eredményt, a kérdések lassan elmaradtak, és csak fülelt. Így ama bizonyos név sem került elő túl gyakran.* - Köszönöm, sokat jelentene, ha bármi apró hírt hallanék.
*Talán már azt is könnyebben viselné, ha halálhírét venné, mert a veszteség fájdalma is jobb, mint az örök bizonytalanság. Talán remekül elvan valahol, remek új életet kezdett valahol, de tart tőle, ez csak hiú ábránd.*
- Nem készülsz sem katonának, sem zsoldosnak, így elég, ha hatonta néhány alkalommal gyakorlunk. Többet ígérni sem mernék, mert hát hamar megszólnak, ha nem a barakkbeli ügyekkel fogok foglalkozni.
1691. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-10-29 23:08:31
Üzenet elküldve: 2015-10-29 23:08:31
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Vacsora után a Holdudvarban//
-De szerencsére nem lehetetlen egyedül. *Mosolyodik el, mert tudja, hogy most kell erősnek lennie és eddig mindig apafigurák irányították, de meg kell tanulnia magától is megállni a helyét a nagyvilágban.*
-Minden apró segítség sokat jelent majd számomra. *Mondja lágyan és szemeiben jól látható boldogsággal. Mikor a testvérről kérdez érzi Myna, hogy nem kellemes témára tapintott rá és úgy érzi, ha tud segítenie kéne neki, ahogy ő is örült, hogy rátalált Mira, így ez visszafelé is igaz lehet.*
-Mi a neve? Segíthetek megkeresni, vannak ismerőseim Lanawin szerte. *Ajánlja fel kissé szerényen és szégyenlősen, mert nem tudja erre miként reagál majd Heron, de érezhető, hogy segíteni akar neki, ennyivel talán tartozik a mai napért a férfinak.
Látszik, hogy az öcskös téma elgondolkoztatja és a távolba mered beszédpartnere, de mikor feleszmél akkor felajánlja a tanítást Mynának.*
-Semmi baj és előre is köszönöm a leckéket. A rendszeres gyakorlás mit takar? Minden nap vagy hatodonként pár napon? *Érdeklődik, mert szeretné tudni, milyen gyakran láthatja a szénhajú városőrt.*
//Vacsora után a Holdudvarban//
-De szerencsére nem lehetetlen egyedül. *Mosolyodik el, mert tudja, hogy most kell erősnek lennie és eddig mindig apafigurák irányították, de meg kell tanulnia magától is megállni a helyét a nagyvilágban.*
-Minden apró segítség sokat jelent majd számomra. *Mondja lágyan és szemeiben jól látható boldogsággal. Mikor a testvérről kérdez érzi Myna, hogy nem kellemes témára tapintott rá és úgy érzi, ha tud segítenie kéne neki, ahogy ő is örült, hogy rátalált Mira, így ez visszafelé is igaz lehet.*
-Mi a neve? Segíthetek megkeresni, vannak ismerőseim Lanawin szerte. *Ajánlja fel kissé szerényen és szégyenlősen, mert nem tudja erre miként reagál majd Heron, de érezhető, hogy segíteni akar neki, ennyivel talán tartozik a mai napért a férfinak.
Látszik, hogy az öcskös téma elgondolkoztatja és a távolba mered beszédpartnere, de mikor feleszmél akkor felajánlja a tanítást Mynának.*
-Semmi baj és előre is köszönöm a leckéket. A rendszeres gyakorlás mit takar? Minden nap vagy hatodonként pár napon? *Érdeklődik, mert szeretné tudni, milyen gyakran láthatja a szénhajú városőrt.*
1690. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-10-29 20:57:26
Üzenet elküldve: 2015-10-29 20:57:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Vacsora után a Holdudvarban//
*A lány szavaira szomorkásan bólint.*
- Ez így van, egyedül nehéz. *Nem lehetetlen, de elismeri, pokolian nehéz tud lenni, ha az ember magára marad.* - Amiben tudok, szívesen segítek, de megvannak a magam korlátai, ugyebár.
*Testvére említésére megmarad a mosoly az arcán, de az még szomorúbbá válik. Bizonyára a sírba kergette volna az egyre nőiesebbé váló Ceront a folytonos öcskösözéssel, de ez örök rejtély marad. Talán az is, hogy mi van vele, merre jár, jól van-e, egyáltalán él-e még. A remény még ott pislákol benne, hogy megtalálja, de legalább hall valamit az öcskösről, de az a gyengécske láng minden egyes nappal halványabban pislákol. Mennyi ideje is volt már? Tizenkettő? Tizennégy éve? Igen, tizennégy év telt el azóta. Meg sem ismerné már a kis pukkancsot.*
- Amikor elkezdett nőiesebbé válni, eltűnt. Pontosabban elment. Én pedig azóta sem tudok róla semmit.
*Révetegen bambul a távolba, mintha azt várná, emlegetett szamár módjára a következő pillanatban megpillantja az öcsköst. Önkéntelen a mozdulat, ahogy jobbja a fegyvermarkolatra téved és azon pihen. Nem tudja miért, de bármelyik pengéjét is érinti, megnyugtatja.
Kis késedelemmel eszmél, hogy Megara ismét neki címzi szavait.*
- Hogy micsoda? Bocsánat, egy kicsit elgondolkoztam. Néha még velem is megesik. Természetesen, megtanítalak vívni, és gyakorolhatunk is rendszeresen. *Bólint rá hezitálás nélkül.*
//Vacsora után a Holdudvarban//
*A lány szavaira szomorkásan bólint.*
- Ez így van, egyedül nehéz. *Nem lehetetlen, de elismeri, pokolian nehéz tud lenni, ha az ember magára marad.* - Amiben tudok, szívesen segítek, de megvannak a magam korlátai, ugyebár.
*Testvére említésére megmarad a mosoly az arcán, de az még szomorúbbá válik. Bizonyára a sírba kergette volna az egyre nőiesebbé váló Ceront a folytonos öcskösözéssel, de ez örök rejtély marad. Talán az is, hogy mi van vele, merre jár, jól van-e, egyáltalán él-e még. A remény még ott pislákol benne, hogy megtalálja, de legalább hall valamit az öcskösről, de az a gyengécske láng minden egyes nappal halványabban pislákol. Mennyi ideje is volt már? Tizenkettő? Tizennégy éve? Igen, tizennégy év telt el azóta. Meg sem ismerné már a kis pukkancsot.*
- Amikor elkezdett nőiesebbé válni, eltűnt. Pontosabban elment. Én pedig azóta sem tudok róla semmit.
*Révetegen bambul a távolba, mintha azt várná, emlegetett szamár módjára a következő pillanatban megpillantja az öcsköst. Önkéntelen a mozdulat, ahogy jobbja a fegyvermarkolatra téved és azon pihen. Nem tudja miért, de bármelyik pengéjét is érinti, megnyugtatja.
Kis késedelemmel eszmél, hogy Megara ismét neki címzi szavait.*
- Hogy micsoda? Bocsánat, egy kicsit elgondolkoztam. Néha még velem is megesik. Természetesen, megtanítalak vívni, és gyakorolhatunk is rendszeresen. *Bólint rá hezitálás nélkül.*
1689. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-10-29 15:32:37
Üzenet elküldve: 2015-10-29 15:32:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Vacsora után a Holdudvarban//
*Myna tudja jól, hogy igaz és jogos kérdésekkel bombázza őt a férfi és nem haragszik meg érte, mert ez inkább arra engedi következtetni, hogy törődik vele és persze magával is, hogy ne akármilyen jöttment kis szédült libával töltse a napját. Továbbra is tetszik neki a férfi és inkább megpróbál a továbbiakban őszinteségével és lehetőleg nem megjátszva magát viselkedni.*
-Vannak céljaim, amiket el szeretnék élni, de egyedül nehéz és nem árt ha van valaki mellettem, aki vissza ránt, ha letérnék a helyes útról. *Sóhajt egyet és adja meg magát, bár tudja merre tart, de az út rögös és egy magafajtának nem könnyű, mikor ismeri a rövidebb utakat és a kiskapukat az élethez, hogy könnyebb legyen.
A simítás, ami felkarjára érkezik mosolyt csalogat az arcára, jól esik neki és bár legszívesebben megölelné Heront, de nem teszi, így is túlságosan messzire ment lehet.*
-Értem, gondolom mikor elkezdett nőiesedni akkor kezdődtek a nézeteltérések. *Elképzelve a helyzetet biztos jó lehet ennek a kishúgnak, hogy ilyen bátyja van még ha öcskösnek is szólította folyton. ~Bárcsak nekünk is lett volna egy bátyuskánk, aki jobban vigyáz ránk.~ Érdekes dolog ez, hiszen mindig olyanért sóvárog, ami nincs.*
-Ha elkészül a rövid kardom, akkor megtanítanál azt használni? *Kérdezi reménykedve, hogy nem ásta el magát még a férfinál és talán van még nála esélye barátkozni és segítséget kérni, ha úgy adódna.*
//Vacsora után a Holdudvarban//
*Myna tudja jól, hogy igaz és jogos kérdésekkel bombázza őt a férfi és nem haragszik meg érte, mert ez inkább arra engedi következtetni, hogy törődik vele és persze magával is, hogy ne akármilyen jöttment kis szédült libával töltse a napját. Továbbra is tetszik neki a férfi és inkább megpróbál a továbbiakban őszinteségével és lehetőleg nem megjátszva magát viselkedni.*
-Vannak céljaim, amiket el szeretnék élni, de egyedül nehéz és nem árt ha van valaki mellettem, aki vissza ránt, ha letérnék a helyes útról. *Sóhajt egyet és adja meg magát, bár tudja merre tart, de az út rögös és egy magafajtának nem könnyű, mikor ismeri a rövidebb utakat és a kiskapukat az élethez, hogy könnyebb legyen.
A simítás, ami felkarjára érkezik mosolyt csalogat az arcára, jól esik neki és bár legszívesebben megölelné Heront, de nem teszi, így is túlságosan messzire ment lehet.*
-Értem, gondolom mikor elkezdett nőiesedni akkor kezdődtek a nézeteltérések. *Elképzelve a helyzetet biztos jó lehet ennek a kishúgnak, hogy ilyen bátyja van még ha öcskösnek is szólította folyton. ~Bárcsak nekünk is lett volna egy bátyuskánk, aki jobban vigyáz ránk.~ Érdekes dolog ez, hiszen mindig olyanért sóvárog, ami nincs.*
-Ha elkészül a rövid kardom, akkor megtanítanál azt használni? *Kérdezi reménykedve, hogy nem ásta el magát még a férfinál és talán van még nála esélye barátkozni és segítséget kérni, ha úgy adódna.*
1688. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-10-29 13:23:59
Üzenet elküldve: 2015-10-29 13:23:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 71
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//L'alita//
*A férfi elmosolyodik.*
- Szerintem érti.* jegyzi meg Egferth, de úgy tűnik itt most nyílt lapokkal kell játszania.*
- Ön egy gyönyörű nő, aki biztosan örülne, ha közelebbről megismerhetne engem. Mondjuk én is örülnék, ha közelebbről megismerhetném önt.* és finoman megsimítja L'alita arcát.*
- Egy ilyen szép napot illik megkoronázni.* mondja a férfi. Nem akarja a nőt feleségül venni, csupán a testének melegét akarja érezni, és hallani és mondani akar pár hazug szerelmes szót. Mert Egferth szereti ezeket a hazug szavakat.*
*A férfi elmosolyodik.*
- Szerintem érti.* jegyzi meg Egferth, de úgy tűnik itt most nyílt lapokkal kell játszania.*
- Ön egy gyönyörű nő, aki biztosan örülne, ha közelebbről megismerhetne engem. Mondjuk én is örülnék, ha közelebbről megismerhetném önt.* és finoman megsimítja L'alita arcát.*
- Egy ilyen szép napot illik megkoronázni.* mondja a férfi. Nem akarja a nőt feleségül venni, csupán a testének melegét akarja érezni, és hallani és mondani akar pár hazug szerelmes szót. Mert Egferth szereti ezeket a hazug szavakat.*
1687. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-10-29 09:31:01
Üzenet elküldve: 2015-10-29 09:31:01
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Vacsora után a Holdudvarban//
*Ezt vesztes szituációként könyveli el, olyannak, amiből nem igazán lehet jól kijönni. Aztán ki tudja, talán ha olyan lenne, aki jobban ért a női, vagy egyáltalán bármilyen lélekhez, talán másképp alakult volna. Azonban ő csak ő, és csupán ennyit tudott tenni. Minden igyekezete ellenére sikerült megbántania a lányt, azt azonban még mindig nem érti, hogy sikerült máris ekkora rokonszenvre szert tennie. Vagyis sejtései vannak, de azokkal is ugyanúgy tévedhet, mint eddigi módszereivel, példának okáért.
Az elkeseredett helyzetre nem igazán tud mit mondani, a vigasztalás szóbeli formája sosem volt az erőssége, a másik verzióval pedig nem bonyolítaná tovább az amúgy is kényes helyzetet.
Az újabb pillanatnyi létezésre fókuszáló gondolkodás módra csak a fejét csóválja szomorúan. Persze, van aki a momentumnak él, és nagyon jól elvan, de az eddig hallottak alapján Megarának nem sok szerencséje akadt ezzel a látásmóddal. A szokásokon azonban nehéz változtatni, ő ne tudná? Neki is csak segítséggel ment, mert egy bivaly erős kéz megragadta és visszapenderítette. Meg néhány atyai pofont is lekevert átvitt és nem átvitt értelemben, de ettől inkább eltekintene a lány esetében. No meg arról sincs meggyőződve, hogy benne már kialakult az a szilárdság és éles meglátás, amivel ildomos lenne másokat terelgetnie. Fránya kételyek, miket a kevés, de komoly kudarc maga mögött hagyott, talán sosem fog teljesen megszabadulni tőlük.*
- Ha csak a ma és a most számít, csak sodródni fogsz. Én sem terveztem meg minden egyes napom az elkövetkezendő három évre, de vannak kézzel fogható céljaim. Persze, hogy ki miképp akar élni, arról mindenki maga dönt.
*Nem csodálja, hogy a lány hátrébb lép tőle, s nem is állítja meg. Csupán egy baráti, vigasztaló és egyben bocsánatkérő simítást ejt meg Megara felkarján, már ha hagyja ezt neki.
A kérdésre viszont azonnal derűs mosolyra húzódik szája. soha nem feledi a pillanatot, mikor anyja és apja boldogan közölték vele, hogy bővül a család, még ha a dolgok anyagi vonzata vetett is árnyékot a családi örömre. Mennyire várta már, hogy megérkezzen öcsikéje, akivel egész nap majd nyúzhatják egymást. Majd el is érkezett a nagy nap, és köszönthette újdonsült húgát. Hogy az mekkora csalódás volt. Természetesen az új jövevénynek nagyon örült, és imádta kis testvérét, de azért mégis csak lányra sikeredett, és nem hagyhatta ki azt az apró bosszút, hogy öcskösnek hívja. Hogy Ceron azt mennyire utálta. De persze tudta, hogy lökött bátyja azért szereti.*
- Mert kisöcsit szerettem volna. És bár ez nem jött össze, egyetlen drága húgom tiszteletbeli fiatalabb fiú testvérnek fogadtam.
//Vacsora után a Holdudvarban//
*Ezt vesztes szituációként könyveli el, olyannak, amiből nem igazán lehet jól kijönni. Aztán ki tudja, talán ha olyan lenne, aki jobban ért a női, vagy egyáltalán bármilyen lélekhez, talán másképp alakult volna. Azonban ő csak ő, és csupán ennyit tudott tenni. Minden igyekezete ellenére sikerült megbántania a lányt, azt azonban még mindig nem érti, hogy sikerült máris ekkora rokonszenvre szert tennie. Vagyis sejtései vannak, de azokkal is ugyanúgy tévedhet, mint eddigi módszereivel, példának okáért.
Az elkeseredett helyzetre nem igazán tud mit mondani, a vigasztalás szóbeli formája sosem volt az erőssége, a másik verzióval pedig nem bonyolítaná tovább az amúgy is kényes helyzetet.
Az újabb pillanatnyi létezésre fókuszáló gondolkodás módra csak a fejét csóválja szomorúan. Persze, van aki a momentumnak él, és nagyon jól elvan, de az eddig hallottak alapján Megarának nem sok szerencséje akadt ezzel a látásmóddal. A szokásokon azonban nehéz változtatni, ő ne tudná? Neki is csak segítséggel ment, mert egy bivaly erős kéz megragadta és visszapenderítette. Meg néhány atyai pofont is lekevert átvitt és nem átvitt értelemben, de ettől inkább eltekintene a lány esetében. No meg arról sincs meggyőződve, hogy benne már kialakult az a szilárdság és éles meglátás, amivel ildomos lenne másokat terelgetnie. Fránya kételyek, miket a kevés, de komoly kudarc maga mögött hagyott, talán sosem fog teljesen megszabadulni tőlük.*
- Ha csak a ma és a most számít, csak sodródni fogsz. Én sem terveztem meg minden egyes napom az elkövetkezendő három évre, de vannak kézzel fogható céljaim. Persze, hogy ki miképp akar élni, arról mindenki maga dönt.
*Nem csodálja, hogy a lány hátrébb lép tőle, s nem is állítja meg. Csupán egy baráti, vigasztaló és egyben bocsánatkérő simítást ejt meg Megara felkarján, már ha hagyja ezt neki.
A kérdésre viszont azonnal derűs mosolyra húzódik szája. soha nem feledi a pillanatot, mikor anyja és apja boldogan közölték vele, hogy bővül a család, még ha a dolgok anyagi vonzata vetett is árnyékot a családi örömre. Mennyire várta már, hogy megérkezzen öcsikéje, akivel egész nap majd nyúzhatják egymást. Majd el is érkezett a nagy nap, és köszönthette újdonsült húgát. Hogy az mekkora csalódás volt. Természetesen az új jövevénynek nagyon örült, és imádta kis testvérét, de azért mégis csak lányra sikeredett, és nem hagyhatta ki azt az apró bosszút, hogy öcskösnek hívja. Hogy Ceron azt mennyire utálta. De persze tudta, hogy lökött bátyja azért szereti.*
- Mert kisöcsit szerettem volna. És bár ez nem jött össze, egyetlen drága húgom tiszteletbeli fiatalabb fiú testvérnek fogadtam.
1686. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-10-29 08:07:33
Üzenet elküldve: 2015-10-29 08:07:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Vacsora után a Holdudvarban//
*Myna nem is tudja mit miért csinál, csak azt, hogy nagyon szimpatikus neki a férfi és valószínű a múltja miatt sose fog közelebb kerülni. Hogy is gondolhatta, hogy ilyen előélettel majd pont egy mostani városőr társa lehet? Tiszta hülyének érzi magát a másikat hallgatva és legszívesebben véget vetne az életének, szenvedett már éppen eleget ahhoz, hogy ismét kudarcot valljon.*
-Már így is elég elkeseredett vagyok, nem hinném, hogy tudnék mélyebbre süllyedni, ebből csak kifelé vezet az út. *Mondja oldalra fordítva tekintetét, hiszen ugyanott van, ahonnan indul, nem süllyed mélyebbre. Hangjában kicsit reményvesztett most a lány, mert előre érzi, hogy ebből se lesz semmi.*
-Akkor volt egy kellemes napom és értelmet ad sanyarú sorsomnak tovább élni... Ki akar annyira előre gondolni, hogy folytatás? Én már annak örülök, ha végre valami apró pozitív dolog történik velem egy nap. *Nem érzi, hogy ténylegesen ennyire pedzegetné azokat a határokat, nem is érti miért mondja ezt neki Heron. Legalább szavai hízelgőek a férfi számára és ő legalább örülhet valaminek, de Myna kezdi feladni, főleg mikor elhangzik a 'nem fogsz örülni' szó.*
-Miért hívod öcskösnek a lánytestvéred? *Néz fel hosszú szünet újra a férfi szemébe már távolabb lépve, nem csábít, inkább barátkozik, mert a barátok is sokat érnek az ő számára és ha nem közelít ennyire elkerülhette volna ezeket a kellemestlen kérdéseket is.*
//Vacsora után a Holdudvarban//
*Myna nem is tudja mit miért csinál, csak azt, hogy nagyon szimpatikus neki a férfi és valószínű a múltja miatt sose fog közelebb kerülni. Hogy is gondolhatta, hogy ilyen előélettel majd pont egy mostani városőr társa lehet? Tiszta hülyének érzi magát a másikat hallgatva és legszívesebben véget vetne az életének, szenvedett már éppen eleget ahhoz, hogy ismét kudarcot valljon.*
-Már így is elég elkeseredett vagyok, nem hinném, hogy tudnék mélyebbre süllyedni, ebből csak kifelé vezet az út. *Mondja oldalra fordítva tekintetét, hiszen ugyanott van, ahonnan indul, nem süllyed mélyebbre. Hangjában kicsit reményvesztett most a lány, mert előre érzi, hogy ebből se lesz semmi.*
-Akkor volt egy kellemes napom és értelmet ad sanyarú sorsomnak tovább élni... Ki akar annyira előre gondolni, hogy folytatás? Én már annak örülök, ha végre valami apró pozitív dolog történik velem egy nap. *Nem érzi, hogy ténylegesen ennyire pedzegetné azokat a határokat, nem is érti miért mondja ezt neki Heron. Legalább szavai hízelgőek a férfi számára és ő legalább örülhet valaminek, de Myna kezdi feladni, főleg mikor elhangzik a 'nem fogsz örülni' szó.*
-Miért hívod öcskösnek a lánytestvéred? *Néz fel hosszú szünet újra a férfi szemébe már távolabb lépve, nem csábít, inkább barátkozik, mert a barátok is sokat érnek az ő számára és ha nem közelít ennyire elkerülhette volna ezeket a kellemestlen kérdéseket is.*
1685. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-10-28 21:35:05
Üzenet elküldve: 2015-10-28 21:35:05
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Vacsora után a Holdudvarban//
*Nők. Megédesítik az életet, de néha szinte rémálomszerűvé változtatják az egyszerű dolgokat is. Egyre kevésbé tudja, mit is kezdjen Megarával. Érzelmekről beszél, és kötődés, tetszésről, ébredező gyengéd ragaszkodásról, s mégis kicsit úgy érzi, mintha az egyik visszafogottabb jellemű Pinty társaságában lenne. Csak most ostoba módon megfogadta, hogy türtőzteti magát. Miért is? Ja, mert nem Pintyben van.
Hiába az őszinte tekintet, valamiért nem tud hinni benne. Nem a lány szavahihetőségében kételkedik, hanem inkább abban, hogy mennyire lát tisztán az negatív érzelmek ködén át. Ugyan másfajtát, de ismeri a sóvárgást, és hogy az mennyire másképp tüntet fel mindent. És végül csak kitör belőle a lemondó sóhaj.*
- Igen, a te bajod lesz, és ettől előbb-utóbb teljesen megkeseredsz, vagy elfogy a szerencséd. *Csóválja a fejét.* Kedves teremtés vagy, de a megannyi rossz ellenére még mindig roppant naiv. Ezzel vigyázz, mert ez visszaránthat nagyon könnyen.
- Ne hidd, hogy nem látom, mennyire el akarod csavarni a fejem, és az istenek a tanúim rá, már a határaim pedzegetted, de tegyük fel, hogy eltöltünk egy kellemes éjszakás. És utána mi lesz, mikor a remélt folytatás elmarad?
*Újabb komoly kérdés, mely a lágy hang ellenére is nagy súllyal nehezedik rájuk. Végül egy újabb sóhaj tör fel belőle.*
- Nem baj, ha jól érzed magad. Örülök neki, és hízelgő erre a flótásra nézve. *Sikerül valamiféle halvány, kicsit zsiványos mosolyt ültetnie az arcára.*
- És nem is vagy közömbös, bár a folytatásnak nem fogsz örülni. Van szemem, látom, hogy csinos lány vagy, és bár majdnem ég és föld a különbség köztetek, egyre inkább az öcsköst juttatod eszembe. Mármint, a húgomat, csak nekem ő az öcskös. *Magyarázza meg a szóhasználatot tömören, de remélhetőleg világosan.*
- Ez pedig tovább bonyolítja az én ostoba fejemben, hogy hányadán is állok veled.
//Vacsora után a Holdudvarban//
*Nők. Megédesítik az életet, de néha szinte rémálomszerűvé változtatják az egyszerű dolgokat is. Egyre kevésbé tudja, mit is kezdjen Megarával. Érzelmekről beszél, és kötődés, tetszésről, ébredező gyengéd ragaszkodásról, s mégis kicsit úgy érzi, mintha az egyik visszafogottabb jellemű Pinty társaságában lenne. Csak most ostoba módon megfogadta, hogy türtőzteti magát. Miért is? Ja, mert nem Pintyben van.
Hiába az őszinte tekintet, valamiért nem tud hinni benne. Nem a lány szavahihetőségében kételkedik, hanem inkább abban, hogy mennyire lát tisztán az negatív érzelmek ködén át. Ugyan másfajtát, de ismeri a sóvárgást, és hogy az mennyire másképp tüntet fel mindent. És végül csak kitör belőle a lemondó sóhaj.*
- Igen, a te bajod lesz, és ettől előbb-utóbb teljesen megkeseredsz, vagy elfogy a szerencséd. *Csóválja a fejét.* Kedves teremtés vagy, de a megannyi rossz ellenére még mindig roppant naiv. Ezzel vigyázz, mert ez visszaránthat nagyon könnyen.
- Ne hidd, hogy nem látom, mennyire el akarod csavarni a fejem, és az istenek a tanúim rá, már a határaim pedzegetted, de tegyük fel, hogy eltöltünk egy kellemes éjszakás. És utána mi lesz, mikor a remélt folytatás elmarad?
*Újabb komoly kérdés, mely a lágy hang ellenére is nagy súllyal nehezedik rájuk. Végül egy újabb sóhaj tör fel belőle.*
- Nem baj, ha jól érzed magad. Örülök neki, és hízelgő erre a flótásra nézve. *Sikerül valamiféle halvány, kicsit zsiványos mosolyt ültetnie az arcára.*
- És nem is vagy közömbös, bár a folytatásnak nem fogsz örülni. Van szemem, látom, hogy csinos lány vagy, és bár majdnem ég és föld a különbség köztetek, egyre inkább az öcsköst juttatod eszembe. Mármint, a húgomat, csak nekem ő az öcskös. *Magyarázza meg a szóhasználatot tömören, de remélhetőleg világosan.*
- Ez pedig tovább bonyolítja az én ostoba fejemben, hogy hányadán is állok veled.
1684. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-10-28 14:38:19
Üzenet elküldve: 2015-10-28 14:38:19
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Vacsora után a Holdudvarban//
*Myna nem is sejti mennyire vághatja maga alatt a fát, csak arra figyel, hogy most jól érzi magát és boldog ezzel a férfival és örülne, ha összejöhetne vele. Mellette nem kellene lesüllyednie a sötétségbe és lehet élhetne rendes életet, amire már egyre inkább vágyakozik.*
-Igaz túl vagyok egy nagy csalódáson, de van aki törődik velem és foglalkozik is. *Hiszen ott van neki Jezabiel és ezért nem keres annyira kétségbeesetten új társat, Morfiusz pedig csak egy emlék, akin túl kell lépnie.*
-A gesztus tevőjének. *Válaszol és a lány csábítóan és szemében jól kiolvashatóak ismét az érzelmei, elvágta a gátat és a színészkedősdit. A zöldjeiben az őszinteségét lehet érezni tükröződni, ahogy kíváncsian pillant le rá a férfi átható fekete szemeivel.*
-A legkevésbé sem emlékeztetsz semmi korábbi fickóra és talán át fogsz vágni, ha leadod a Lovagi címedet, de az már az én bajom lesz, nem a tiéd. *Inkább csalódik még egy párszor, minthogy sose legyen boldog, amikor csak tud. Láthatóan elszomorodik, amikor közelebb kerül és még is úgy érzi, hogy ebből soha sem lesz semmi, mert hatalmas távolság van köztük mégis, de nem lép hátrébb.*
-Vannak titkaim, de nem szoktam magamban tartani őket, ha eljön az idő tudom, hogy fel kell fednem azokat. *Örül, hogy hanyagolják ezt a részét a beszélgetésnek, de még mindig fáj neki, hogy ennyire nem ér semmit a visszafogott csábításával. Sok kérdés merül fel benne, hogy mit hibázott, túl hamar kezdett bele vagy túl sok rajta a ruha és csak a könnyű nőcskéknek megy gyorsan a pasiszerzés. Nem marad sok ideje ám erre, mert Heron megzáporozza a kérdéseivel, ami kicsit szíven üti, de jogosak és ha tiszta lappal akar kezdeni nála, akkor miért hazudna.*
-Én nem a várost jártam, hogy mihamarabb összeszedjek valakit, véletlenül találkoztunk és jól érzem magam a társaságodban, miért baj ez? Szeretnék végre normális életet élni, ahol nem kell lopni és hazudni a megélhetésért és ahol a tudásom végre jó célra fordítva érvényesíthetném. Eddig nem terveztem előre semmit, de igyekszem a jó úton járni és... *elcsuklik a hangja kicsit és a szemeibe könnyek gyülekeznek, de hamar abba is marad, mert elnyomja a sírhatnékát, nem akar gyengének látszani.*
-Én csak abba reménykedtem, hogy én sem vagyok neked annyira közömbös. *Hajtja le a fejét csalódottan és ha nem történik semmi, akkor egy lépést hátrál is, mert sokkal rosszabb a férfi közelébe lenni úgy, hogy köztük mégis érezhető a nagy távolság és semmi jelét nem kapja, hogy érdekelné a másikat. Biztos csak egy kellemes séta és gesztus számára az egész.*
//Vacsora után a Holdudvarban//
*Myna nem is sejti mennyire vághatja maga alatt a fát, csak arra figyel, hogy most jól érzi magát és boldog ezzel a férfival és örülne, ha összejöhetne vele. Mellette nem kellene lesüllyednie a sötétségbe és lehet élhetne rendes életet, amire már egyre inkább vágyakozik.*
-Igaz túl vagyok egy nagy csalódáson, de van aki törődik velem és foglalkozik is. *Hiszen ott van neki Jezabiel és ezért nem keres annyira kétségbeesetten új társat, Morfiusz pedig csak egy emlék, akin túl kell lépnie.*
-A gesztus tevőjének. *Válaszol és a lány csábítóan és szemében jól kiolvashatóak ismét az érzelmei, elvágta a gátat és a színészkedősdit. A zöldjeiben az őszinteségét lehet érezni tükröződni, ahogy kíváncsian pillant le rá a férfi átható fekete szemeivel.*
-A legkevésbé sem emlékeztetsz semmi korábbi fickóra és talán át fogsz vágni, ha leadod a Lovagi címedet, de az már az én bajom lesz, nem a tiéd. *Inkább csalódik még egy párszor, minthogy sose legyen boldog, amikor csak tud. Láthatóan elszomorodik, amikor közelebb kerül és még is úgy érzi, hogy ebből soha sem lesz semmi, mert hatalmas távolság van köztük mégis, de nem lép hátrébb.*
-Vannak titkaim, de nem szoktam magamban tartani őket, ha eljön az idő tudom, hogy fel kell fednem azokat. *Örül, hogy hanyagolják ezt a részét a beszélgetésnek, de még mindig fáj neki, hogy ennyire nem ér semmit a visszafogott csábításával. Sok kérdés merül fel benne, hogy mit hibázott, túl hamar kezdett bele vagy túl sok rajta a ruha és csak a könnyű nőcskéknek megy gyorsan a pasiszerzés. Nem marad sok ideje ám erre, mert Heron megzáporozza a kérdéseivel, ami kicsit szíven üti, de jogosak és ha tiszta lappal akar kezdeni nála, akkor miért hazudna.*
-Én nem a várost jártam, hogy mihamarabb összeszedjek valakit, véletlenül találkoztunk és jól érzem magam a társaságodban, miért baj ez? Szeretnék végre normális életet élni, ahol nem kell lopni és hazudni a megélhetésért és ahol a tudásom végre jó célra fordítva érvényesíthetném. Eddig nem terveztem előre semmit, de igyekszem a jó úton járni és... *elcsuklik a hangja kicsit és a szemeibe könnyek gyülekeznek, de hamar abba is marad, mert elnyomja a sírhatnékát, nem akar gyengének látszani.*
-Én csak abba reménykedtem, hogy én sem vagyok neked annyira közömbös. *Hajtja le a fejét csalódottan és ha nem történik semmi, akkor egy lépést hátrál is, mert sokkal rosszabb a férfi közelébe lenni úgy, hogy köztük mégis érezhető a nagy távolság és semmi jelét nem kapja, hogy érdekelné a másikat. Biztos csak egy kellemes séta és gesztus számára az egész.*
1683. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-10-28 08:44:01
Üzenet elküldve: 2015-10-28 08:44:01
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 90
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Vacsora után a Holdudvarban//
*Lelkiekben már a fejét vakarja, mit is kezdjen a lánnyal. Nem tudja teljesen hova tenni a viselkedését, és ez kezdi egyre inkább zavarni. Azok alapján, amit leszűrt, kezd egy egyre kuszább, sötétebb képet kapni. Másfelől pedig egy kissé naivat. Ismerős történet, részben, mennyire is hasonlít ez az egész az öcskös esetére. Zord esetek, amik a rossz útra terelték a fiatalabból Wedrath gyereket. Igaz az öcskös naivitása inkább abban mutatkozott meg, hogy hitte, ez lesz majd a megoldás mindenre.*
- Jól érzed magad a társaságomban, mert egy nagy csalódás után végre törődik veled valaki. Na de az érzelmek a gesztusnak, vagy a gesztus tevőjének szólnak? *Pillant kíváncsian, és egyben átható tekintettel a lányra.
A figyelmét persze felkelti a jellegzetes vöröslő csík, ám nem teszi szóvá. Szerencsére csak felületi a sérülés, így a támadó vagy nem jelentett mégsem olyan komoly veszélyt, vagy rá akart ijeszteni a lányra, esetleg megfenyegetni. Mindegyik komoly dolog, de nem életveszély.*
- Talán mert rossz arcú figura vagyok én is? Aki esetleg emlékeztet a korábbi fickóidra, de talán mégsem fog átvágni? *Újabb kérdő pillantás a lánynak szegezett kérdések mellé. Ez az ő módszere, nem kímél senkit, ha olyasmiben bontogatja szárnyait, ahol ha nem vigyáz, a mélybe zuhan. És Megara pont ezt teszi, csak egy sokkal nagyobb pályán, mint a barakkbeli edzés, vagy egyáltalán a vívás. A való életben járja bizonytalan keringőjét, ez pedig veszélyes, túl veszélyes.
Nem húzódik el sem a lány érintésétől, sem a közelségétől, tartása mégis olyan, mi miatt Megara úgy érezheti, mintha óriási távolságok választanák el őket egymástól.*
- Sok mindent titkolsz, efelől semmi kétségem. Ne feledd, a Szegénynegyedben nőttem fel, és szerintem te is teljesen tisztában vagy vele, mennyi mindent megtapasztalhat az ember egy olyan helyen. De legyen, hagyjuk ezt most, nem faggatózom. *Keze ugyan nem mozdul, de szinte látni a jótékony legyintést a hanghordozás mellé.*
- Sokkal lényegesebb, hogy elvesztés, és még mindig nem látod a kiutat. Most törték össze a szíved, és ezt látni rajtad, hiába próbálod leplezni, s máris egy másik hapsi karjaiba menekülnél, aki ki tudja milyen is valójában? És ha mégsem egy sötét alak, utána mi lesz? Hogyan tovább? Mi visz előre, miért haladsz előre, mit akarsz elérni? Vagy majd lesz valahogy? *Záporoznak a kérdések, s hiába nem komoly, vagy zord a hangnem, minden egyes szó keményen koppan. Szembesítés? Kutakodás? Nem tudni, de a tekintete alapján válaszokat akar hallani.*
//Vacsora után a Holdudvarban//
*Lelkiekben már a fejét vakarja, mit is kezdjen a lánnyal. Nem tudja teljesen hova tenni a viselkedését, és ez kezdi egyre inkább zavarni. Azok alapján, amit leszűrt, kezd egy egyre kuszább, sötétebb képet kapni. Másfelől pedig egy kissé naivat. Ismerős történet, részben, mennyire is hasonlít ez az egész az öcskös esetére. Zord esetek, amik a rossz útra terelték a fiatalabból Wedrath gyereket. Igaz az öcskös naivitása inkább abban mutatkozott meg, hogy hitte, ez lesz majd a megoldás mindenre.*
- Jól érzed magad a társaságomban, mert egy nagy csalódás után végre törődik veled valaki. Na de az érzelmek a gesztusnak, vagy a gesztus tevőjének szólnak? *Pillant kíváncsian, és egyben átható tekintettel a lányra.
A figyelmét persze felkelti a jellegzetes vöröslő csík, ám nem teszi szóvá. Szerencsére csak felületi a sérülés, így a támadó vagy nem jelentett mégsem olyan komoly veszélyt, vagy rá akart ijeszteni a lányra, esetleg megfenyegetni. Mindegyik komoly dolog, de nem életveszély.*
- Talán mert rossz arcú figura vagyok én is? Aki esetleg emlékeztet a korábbi fickóidra, de talán mégsem fog átvágni? *Újabb kérdő pillantás a lánynak szegezett kérdések mellé. Ez az ő módszere, nem kímél senkit, ha olyasmiben bontogatja szárnyait, ahol ha nem vigyáz, a mélybe zuhan. És Megara pont ezt teszi, csak egy sokkal nagyobb pályán, mint a barakkbeli edzés, vagy egyáltalán a vívás. A való életben járja bizonytalan keringőjét, ez pedig veszélyes, túl veszélyes.
Nem húzódik el sem a lány érintésétől, sem a közelségétől, tartása mégis olyan, mi miatt Megara úgy érezheti, mintha óriási távolságok választanák el őket egymástól.*
- Sok mindent titkolsz, efelől semmi kétségem. Ne feledd, a Szegénynegyedben nőttem fel, és szerintem te is teljesen tisztában vagy vele, mennyi mindent megtapasztalhat az ember egy olyan helyen. De legyen, hagyjuk ezt most, nem faggatózom. *Keze ugyan nem mozdul, de szinte látni a jótékony legyintést a hanghordozás mellé.*
- Sokkal lényegesebb, hogy elvesztés, és még mindig nem látod a kiutat. Most törték össze a szíved, és ezt látni rajtad, hiába próbálod leplezni, s máris egy másik hapsi karjaiba menekülnél, aki ki tudja milyen is valójában? És ha mégsem egy sötét alak, utána mi lesz? Hogyan tovább? Mi visz előre, miért haladsz előre, mit akarsz elérni? Vagy majd lesz valahogy? *Záporoznak a kérdések, s hiába nem komoly, vagy zord a hangnem, minden egyes szó keményen koppan. Szembesítés? Kutakodás? Nem tudni, de a tekintete alapján válaszokat akar hallani.*
1682. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-10-27 14:59:44
Üzenet elküldve: 2015-10-27 14:59:44
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1050
OOC üzenetek: 138
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Vacsora után a Holdudvarban//
*Heron elkomolyodik és ez szemeiben is tisztán látja ezt Myna, ami kicsit aggasztani kezdi, de egyelőre nem szán rá nagyobb figyelmet.*
-Ugyan, az élet is nehéz és mindig bebizonyítja, hogy tud mindig boldogságot és egyre nagyobb fájdalmat okozni, amikor nem számítunk rá mindig akkor lep meg valamivel. *Még a halál is elviselhetőbb annál, hogy egyedül pár nélkül fog meghalni, a szerelem olyan szép dolog és nem is olyan rég elvették tőle, de ha nem talál új társat minek akarjon élni. Ha elmesélné, hogy mennyi szenvedésen túl van már, ahhoz képest csekélységnek tűnik egy hatod időnyit tartó kapcsolat és nevetségesen rövidnek, de Mynának akkor is az volt eddigi élete legszebb egy hatoda és persze a legfájdalmasabb emléke is.
Nem is olyan régen nézett szembe a halállal és bár eddig jól takargatta, de ahogy felemeli a fejét már a nyakáról is megkopott sminken keresztül kezd láthatóvá válni egy csíknak, felületi sérülés, de szinte biztos lehet benne, hogy valaki el akarta vágni a lány torkát.*
-Én... *Kicsit elakad, hogy mi is mondjon, nem akarja elcsábítani? Nem ez hülyeség, mert tetszik neki a férfi. Viszont nem szorul védelemre sem, mert ha olyanra kerül a sor, azért elég jól ki tudja vágni belőle magát. A simogatás jól esik neki és amíg nem emeli meg a haját, hogy benézzen alá nem is aggódik, elvégre mi oka lenne ilyenre a másiknak és ha meglátja a tetoválást sem biztos tudja, hogy az kinek a jele. Fekete Pille más alvilági körökben elterjedt és akkor is mint információszerző kurtizán és nem mint egy gyilkos híresült el. Persze terjengenek pletykák, hogy vérszomjas gyilkos is, ha valaki megbántja őt, de kételkedik, hogy ezt sokan komolyan vennék.*
-Én csak jól érzem magam a társaságodban kedves Lovag. *Szedi össze magát, de a következő kérdéstől ártatlanul elmosolyodik.*
-Ugyan én mit titkolhatnék? *Mosolyodik el szélesen és szíve is nagyot dobban, de nem a félelem miatt, hanem az előző simogatás érintette kellemesen.*
-Nem lehet, hogy csak lebuktam és látható jelét adtam, hogy mennyire bejönnek nekem az ilyen férfiak, mint te? *Kezével gyengéden érinti a másik karját és olyan közel lép, hogy testük szinte majdnem összeér.*
//Vacsora után a Holdudvarban//
*Heron elkomolyodik és ez szemeiben is tisztán látja ezt Myna, ami kicsit aggasztani kezdi, de egyelőre nem szán rá nagyobb figyelmet.*
-Ugyan, az élet is nehéz és mindig bebizonyítja, hogy tud mindig boldogságot és egyre nagyobb fájdalmat okozni, amikor nem számítunk rá mindig akkor lep meg valamivel. *Még a halál is elviselhetőbb annál, hogy egyedül pár nélkül fog meghalni, a szerelem olyan szép dolog és nem is olyan rég elvették tőle, de ha nem talál új társat minek akarjon élni. Ha elmesélné, hogy mennyi szenvedésen túl van már, ahhoz képest csekélységnek tűnik egy hatod időnyit tartó kapcsolat és nevetségesen rövidnek, de Mynának akkor is az volt eddigi élete legszebb egy hatoda és persze a legfájdalmasabb emléke is.
Nem is olyan régen nézett szembe a halállal és bár eddig jól takargatta, de ahogy felemeli a fejét már a nyakáról is megkopott sminken keresztül kezd láthatóvá válni egy csíknak, felületi sérülés, de szinte biztos lehet benne, hogy valaki el akarta vágni a lány torkát.*
-Én... *Kicsit elakad, hogy mi is mondjon, nem akarja elcsábítani? Nem ez hülyeség, mert tetszik neki a férfi. Viszont nem szorul védelemre sem, mert ha olyanra kerül a sor, azért elég jól ki tudja vágni belőle magát. A simogatás jól esik neki és amíg nem emeli meg a haját, hogy benézzen alá nem is aggódik, elvégre mi oka lenne ilyenre a másiknak és ha meglátja a tetoválást sem biztos tudja, hogy az kinek a jele. Fekete Pille más alvilági körökben elterjedt és akkor is mint információszerző kurtizán és nem mint egy gyilkos híresült el. Persze terjengenek pletykák, hogy vérszomjas gyilkos is, ha valaki megbántja őt, de kételkedik, hogy ezt sokan komolyan vennék.*
-Én csak jól érzem magam a társaságodban kedves Lovag. *Szedi össze magát, de a következő kérdéstől ártatlanul elmosolyodik.*
-Ugyan én mit titkolhatnék? *Mosolyodik el szélesen és szíve is nagyot dobban, de nem a félelem miatt, hanem az előző simogatás érintette kellemesen.*
-Nem lehet, hogy csak lebuktam és látható jelét adtam, hogy mennyire bejönnek nekem az ilyen férfiak, mint te? *Kezével gyengéden érinti a másik karját és olyan közel lép, hogy testük szinte majdnem összeér.*
1681. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2015-10-27 12:57:28
Üzenet elküldve: 2015-10-27 12:57:28
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 53
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Egferth//
*Na igen, sokszor hajlamosak megfeledkezni arról az emberek, hogy a különleges dolgok vagy épp csodának minősített események mögött nem isteni vagy természeti hatalom áll, vagy is hát nem úgy, ahogy ők elképzelik. Csupán néhány hozzájuk hasonló halandó, kiket az istenek megáldottak ama tehetséggel, hogy képesek uralni a mágiát. De attól még ők sem lesznek többek, mint puszta halandók, nem válnak istenekké, tehát munkájuk se csoda, legfeljebb elismerésre méltó.
Ujjai hajában babrálnak, hogy az a szép virág a helyén is maradjon, ne pusztán pillanatnyi kiegészítő legyen, aztán a földre hullva, eltaposva veszítse el szépségét. És talán ez az oka, hogy a füléhez hajoló férfi kap egy látszólag ártatlan, mondhatni vétlen-véletlen simítást ujjbeggyel, ugyanakkor szavai csodálkozásra ösztönzik átható szemeit.*
- Az éjszakámat? Nem értem *rázza fejét ártatlanul, pedig dehogy is nem érti. Férfiak, eh, kik néhány bókkal és ajándékkal mindent elintézettnek vélnek, kik kelendőségüket még véletlenül sem óhajtják górcső alatt vizsgálni.
Szívesen csípne vissza tarsolyban lévő válaszai közül némellyel, ám a szerep nem engedi ezt meg, így hát csak áll, zavartan, ártatlanul pislogva a férfira, mellkasa előtt összefont kézzel, míg ujjai felkarján járnak hallhatatlan ütemet.*
*Na igen, sokszor hajlamosak megfeledkezni arról az emberek, hogy a különleges dolgok vagy épp csodának minősített események mögött nem isteni vagy természeti hatalom áll, vagy is hát nem úgy, ahogy ők elképzelik. Csupán néhány hozzájuk hasonló halandó, kiket az istenek megáldottak ama tehetséggel, hogy képesek uralni a mágiát. De attól még ők sem lesznek többek, mint puszta halandók, nem válnak istenekké, tehát munkájuk se csoda, legfeljebb elismerésre méltó.
Ujjai hajában babrálnak, hogy az a szép virág a helyén is maradjon, ne pusztán pillanatnyi kiegészítő legyen, aztán a földre hullva, eltaposva veszítse el szépségét. És talán ez az oka, hogy a füléhez hajoló férfi kap egy látszólag ártatlan, mondhatni vétlen-véletlen simítást ujjbeggyel, ugyanakkor szavai csodálkozásra ösztönzik átható szemeit.*
- Az éjszakámat? Nem értem *rázza fejét ártatlanul, pedig dehogy is nem érti. Férfiak, eh, kik néhány bókkal és ajándékkal mindent elintézettnek vélnek, kik kelendőségüket még véletlenül sem óhajtják górcső alatt vizsgálni.
Szívesen csípne vissza tarsolyban lévő válaszai közül némellyel, ám a szerep nem engedi ezt meg, így hát csak áll, zavartan, ártatlanul pislogva a férfira, mellkasa előtt összefont kézzel, míg ujjai felkarján járnak hallhatatlan ütemet.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400