Nincs játékban - Fürdőház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Fürdőház | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 62 (1221. - 1240. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Kaiss Tordemirr [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10231_ember_ferfi.jpg)
![>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/562_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
![>Mirasyn Foks [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11132_1521230910_ember_no.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2306-2325
1240. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-11-15 00:24:30
Üzenet elküldve: 2015-11-15 00:24:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Elgondolkodik a férfi ajánlatán. S végül is csak egyszer él. Mindent meg kell ismernie. Eddig úgyis csak a fedett házban lévő alvástól idegenkedik.*
- Köszönöm, akkor kipróbálom.
*Mosolyogja ajkai szegletében, s elindul a Fürőd ajtaja irányába. Ám még mielőtt benyitna, hátrafordul a férfi felé.*
- Tán te is jössz?
*Kérdezi kedvesen, smaragd színű szemeiben őszinte érdeklődéssel. Hajábal közbe újra bíbelődni kezd. Újra és újra hosszúkás füle mögé próbálja préselni zavarónak ható tincseit... S mindig ellentmondanak neki. Ahelyett, hogy levágatná kényelmesen, vagy megnövesztené, ugyanígy hagyja. Hosszúkás ujjai így szüntelen mozgásban vannak. Néha a tarkója mögül előbukkan egy villás nyelv, melyet egyenesen a férfi felé eresztenek meg.*
- A legtöbb egészségi dolgokra az erdőben is megtalálható egyszerű gyógynövényeket is lehet alkalmazni. *Hajtja oldalra a fejét. S már úgy is beszél, ahogy egykoron nővére is tette. Fejét megrázza, hogy kiűzze ezt az emléket.*
- De gondolom nem mindenki ismeri ezeket, miért is ismernék. Manapság már csak kevesen vannak tisztába az ilyen dolgokkal. *Legyint könnyedén kezével. De meg se várva Zaranirt, már be is lép a fürdőbe. Az első ami megcsapja az az egyhe gőz jelenléte. Egy pillanatig értetlenül áll az ajtóba, majd beljebb lép. Erre Alyna is előkerül, hiszen őt is érdekli, hogy újdonsült gazdája mégis hova hozta el őt.*
- Oh...
*Válaszol a hosszú mondatokra, melyet az idegen elregélt neki.*
- Érdekesnek hangzik.
*Vallja be végül, majd elindul beljebb.*
- S most hova?
*Teszi fel a kérdést. Ha veletartott a férfi, akkor neki, de ha nem... Nos akkor bárkinek, aki meghallja. Egy pillanatig tanácstanul áll, majd elindul egy irányba. Lelkesen veti bele magát a számára új kalandba. A párába halad előre, s hamar megtalál valami öltöző szerűt. De tovább haladva medencékhez is kijut.*
- Áh, szóval így néz ki!
*Konstatálja a látottakat.*
- Azt hittem olyan lesz mint egy tó.
*S hogy erre mire is gondol... Azt csak a karcsú szőkeség tudhatja.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.11.15 09:21:57, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
*Elgondolkodik a férfi ajánlatán. S végül is csak egyszer él. Mindent meg kell ismernie. Eddig úgyis csak a fedett házban lévő alvástól idegenkedik.*
- Köszönöm, akkor kipróbálom.
*Mosolyogja ajkai szegletében, s elindul a Fürőd ajtaja irányába. Ám még mielőtt benyitna, hátrafordul a férfi felé.*
- Tán te is jössz?
*Kérdezi kedvesen, smaragd színű szemeiben őszinte érdeklődéssel. Hajábal közbe újra bíbelődni kezd. Újra és újra hosszúkás füle mögé próbálja préselni zavarónak ható tincseit... S mindig ellentmondanak neki. Ahelyett, hogy levágatná kényelmesen, vagy megnövesztené, ugyanígy hagyja. Hosszúkás ujjai így szüntelen mozgásban vannak. Néha a tarkója mögül előbukkan egy villás nyelv, melyet egyenesen a férfi felé eresztenek meg.*
- A legtöbb egészségi dolgokra az erdőben is megtalálható egyszerű gyógynövényeket is lehet alkalmazni. *Hajtja oldalra a fejét. S már úgy is beszél, ahogy egykoron nővére is tette. Fejét megrázza, hogy kiűzze ezt az emléket.*
- De gondolom nem mindenki ismeri ezeket, miért is ismernék. Manapság már csak kevesen vannak tisztába az ilyen dolgokkal. *Legyint könnyedén kezével. De meg se várva Zaranirt, már be is lép a fürdőbe. Az első ami megcsapja az az egyhe gőz jelenléte. Egy pillanatig értetlenül áll az ajtóba, majd beljebb lép. Erre Alyna is előkerül, hiszen őt is érdekli, hogy újdonsült gazdája mégis hova hozta el őt.*
- Oh...
*Válaszol a hosszú mondatokra, melyet az idegen elregélt neki.*
- Érdekesnek hangzik.
*Vallja be végül, majd elindul beljebb.*
- S most hova?
*Teszi fel a kérdést. Ha veletartott a férfi, akkor neki, de ha nem... Nos akkor bárkinek, aki meghallja. Egy pillanatig tanácstanul áll, majd elindul egy irányba. Lelkesen veti bele magát a számára új kalandba. A párába halad előre, s hamar megtalál valami öltöző szerűt. De tovább haladva medencékhez is kijut.*
- Áh, szóval így néz ki!
*Konstatálja a látottakat.*
- Azt hittem olyan lesz mint egy tó.
*S hogy erre mire is gondol... Azt csak a karcsú szőkeség tudhatja.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2015.11.15 09:21:57, a következő indokkal:
A rendszer által is kijelzett helyesírási hibák javítása.
1239. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-11-15 00:09:08
Üzenet elküldve: 2015-11-15 00:09:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*A nő nem tud semmit, kivéve a nevét. Ami, meglehetősen érdekes a számára, de őszintén nem akad fenn, hiszen egy megbízható személy biztosan segítene rajta. De amíg azt a személyt megvárják, Zaranir is kontárkodik szorgalmasan valamit.*
Hát, ha nem járt ott, akkor igazán ki kell próbálnia.
*És Zaranirnak is, mert ő nem járt ott. De ez egyáltalán nem akadályozza abban, hogy maga is pletykákkal járuljon hozzá a hely hírnevéhez.*
-Igen, egészséges. Nagyon sok enyhébb betegség hatása csökkenthető egy jó fürdéssel és általában nehezebben is betegednek meg azok, akik rendszeresen használják a fürdőt. Ezért is építették.
*A semmitmondás oltárán egy kisebb fejszobornak való hely már biztosan jut neki és biztosan elegánsan is mutatna ottan.*
-Igen, a város gazdagabb polgárai, kereskedői támogatják a helyet azzal, hogy rendszeresen vásárolnak ott, ezzel fenntartva a szegényeknek is. Tehát valamennyire szolidaritás is, azon túl, hogy megvan a kulturális aspektusa is.
*Ezzel kilőtte az olyan szavak listáját, amik hosszabbak, mint 4 szótag és nem függnek össze az alkohollal. Esetleg még egy pár, de most tényleg nem fog a kezébe venni egy könyvet, hogy leellenőrizze, mit is ismer belőle. Amúgy se tenné, a csalódások elérik anélkül is, hogy különösebben kutatná őket. Persze nem érti, hogy min nevetnek, így marad abban, hogy ő is elmosolyodik. Ez persze kijöhet egy kicsit ostobán is, de ettől nem riad vissza, neki amúgy is szépen áll a mosolygás.*
*A nő nem tud semmit, kivéve a nevét. Ami, meglehetősen érdekes a számára, de őszintén nem akad fenn, hiszen egy megbízható személy biztosan segítene rajta. De amíg azt a személyt megvárják, Zaranir is kontárkodik szorgalmasan valamit.*
Hát, ha nem járt ott, akkor igazán ki kell próbálnia.
*És Zaranirnak is, mert ő nem járt ott. De ez egyáltalán nem akadályozza abban, hogy maga is pletykákkal járuljon hozzá a hely hírnevéhez.*
-Igen, egészséges. Nagyon sok enyhébb betegség hatása csökkenthető egy jó fürdéssel és általában nehezebben is betegednek meg azok, akik rendszeresen használják a fürdőt. Ezért is építették.
*A semmitmondás oltárán egy kisebb fejszobornak való hely már biztosan jut neki és biztosan elegánsan is mutatna ottan.*
-Igen, a város gazdagabb polgárai, kereskedői támogatják a helyet azzal, hogy rendszeresen vásárolnak ott, ezzel fenntartva a szegényeknek is. Tehát valamennyire szolidaritás is, azon túl, hogy megvan a kulturális aspektusa is.
*Ezzel kilőtte az olyan szavak listáját, amik hosszabbak, mint 4 szótag és nem függnek össze az alkohollal. Esetleg még egy pár, de most tényleg nem fog a kezébe venni egy könyvet, hogy leellenőrizze, mit is ismer belőle. Amúgy se tenné, a csalódások elérik anélkül is, hogy különösebben kutatná őket. Persze nem érti, hogy min nevetnek, így marad abban, hogy ő is elmosolyodik. Ez persze kijöhet egy kicsit ostobán is, de ettől nem riad vissza, neki amúgy is szépen áll a mosolygás.*
1238. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-11-14 23:47:37
Üzenet elküldve: 2015-11-14 23:47:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Egy hang üti meg hosszúra nyúlt fülét. Arra fordítva a fejét pillant meg egy férfit. S úgy tűnik, hogy hozzá beszél.*
- A fürdőbe?
*Kérdez vissza, majd felpillant az épületre. Keres rajta valamit, ami azt sugallná számára, hogy ez biza egy fürdő.*
- Jaj, s bocsásson meg. Én is üdvözlöm.
*Neveti jókedvűen ezen a hideg, nyirkos napon.*
- Nem tudtam, hogy ez az. Még sose jártam erre, vagy lehet, hogy igen. Nem tudom. Igazából a piacra tartottam, de sikerült eltévednem.
*Mosolyogja meleg barátsággal, miközben egyik kósza tincsét a füle mögé tuszkol. Ekkor látható meg a vállán alvó lényecskét. A hangra kinyitja egyik szemét, s hosszúkás szemeivel pillant az idegenre. Nem tetszik neki a férfi, s mi sem bizonyítja ez jobban, minthogy felül a vállon, s nagyon ásítva indulmeg őrjáratára. A tincs közbe visszaszökik előre, eltakarva a kis lényt. Az újbóli fül mögé helyezéskor viszont már nem látható ott.*
- Egészséges? Ezt hogy érti? S hogy hogy fürdő? Be lehet menni lefürödni aztán kijönni?
*Pislog értetl naivsággal a másikra. De amit még jobban nem ért, az a férfi szóhasználata. Először csak megmosolyogtatja, majd meg is nevetetti a lányt.*
- Organthela Freyai vagyok.
*Mutatkozik be szintúgy.*
- Ön talán a fürdőbe tart? S mégis milyen fogyasztásról beszél?
*Emlékszik az utolsó fogyasztásról. Valami barna, habos italt adtak neki, mitől majd meg fulladt. Sose ivott még olyan keserű italt.*
*Egy hang üti meg hosszúra nyúlt fülét. Arra fordítva a fejét pillant meg egy férfit. S úgy tűnik, hogy hozzá beszél.*
- A fürdőbe?
*Kérdez vissza, majd felpillant az épületre. Keres rajta valamit, ami azt sugallná számára, hogy ez biza egy fürdő.*
- Jaj, s bocsásson meg. Én is üdvözlöm.
*Neveti jókedvűen ezen a hideg, nyirkos napon.*
- Nem tudtam, hogy ez az. Még sose jártam erre, vagy lehet, hogy igen. Nem tudom. Igazából a piacra tartottam, de sikerült eltévednem.
*Mosolyogja meleg barátsággal, miközben egyik kósza tincsét a füle mögé tuszkol. Ekkor látható meg a vállán alvó lényecskét. A hangra kinyitja egyik szemét, s hosszúkás szemeivel pillant az idegenre. Nem tetszik neki a férfi, s mi sem bizonyítja ez jobban, minthogy felül a vállon, s nagyon ásítva indulmeg őrjáratára. A tincs közbe visszaszökik előre, eltakarva a kis lényt. Az újbóli fül mögé helyezéskor viszont már nem látható ott.*
- Egészséges? Ezt hogy érti? S hogy hogy fürdő? Be lehet menni lefürödni aztán kijönni?
*Pislog értetl naivsággal a másikra. De amit még jobban nem ért, az a férfi szóhasználata. Először csak megmosolyogtatja, majd meg is nevetetti a lányt.*
- Organthela Freyai vagyok.
*Mutatkozik be szintúgy.*
- Ön talán a fürdőbe tart? S mégis milyen fogyasztásról beszél?
*Emlékszik az utolsó fogyasztásról. Valami barna, habos italt adtak neki, mitől majd meg fulladt. Sose ivott még olyan keserű italt.*
1237. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-11-14 23:38:11
Üzenet elküldve: 2015-11-14 23:38:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
~Egy kellemes környék... és végre újra szabadon itt.~
*A felelősség árnyaitól megszabadulva, az őszi fesztivált pedig egy érdekes sötét kamrában töltve, de azért fellélegezve tér vissza a városba, amit már annyira megszokott. Nem tétovázik, hiszen a lovagi erények benne azonnal fel is törtek, amint egy bajba jutott, szép hölgyön kell segíteni. Leginkább a szép az, ami úgy megragadta őt.*
-Örvendek a találkozásnak, csak nem a fürdő felé tart?
*Bár kérdez, elég magabiztos abban, hogy az elveszett hölgy a fürdő felé akar menni, ha pedig mégsem, akkor még mindig meg van az esélye, hogy csak rábólint véletlenségből. Egyébként pedig, segítőkészen kísérget, egy marginális aljas szándékkal. De hát, a férfineműek csak ilyenek. Vagy nem és csak ő egy rossz ember, de hát erről szó sem lehet, hisz most is segít a bajbajutottakon.*
-Meg is értem, nagyon pompás hely, ráadásul egészséges is. Egy kis fogadói fogyasztás persze elvárt, de ennek a költségeit magamra vállalom... és nem is szólt rám, elnézést a pofátlanságomért, a szép hölgynek, Zaranir Kharasnar, szolgálatára.
*Megkopott, ezt érzi magán. De hát... ilyen az élet, majd visszaszokik. Persze javítana a helyzetén, ha nem bujdosna annyit, de ilyen lehetetlenségeket feltételezni is bűn.*
~Egy kellemes környék... és végre újra szabadon itt.~
*A felelősség árnyaitól megszabadulva, az őszi fesztivált pedig egy érdekes sötét kamrában töltve, de azért fellélegezve tér vissza a városba, amit már annyira megszokott. Nem tétovázik, hiszen a lovagi erények benne azonnal fel is törtek, amint egy bajba jutott, szép hölgyön kell segíteni. Leginkább a szép az, ami úgy megragadta őt.*
-Örvendek a találkozásnak, csak nem a fürdő felé tart?
*Bár kérdez, elég magabiztos abban, hogy az elveszett hölgy a fürdő felé akar menni, ha pedig mégsem, akkor még mindig meg van az esélye, hogy csak rábólint véletlenségből. Egyébként pedig, segítőkészen kísérget, egy marginális aljas szándékkal. De hát, a férfineműek csak ilyenek. Vagy nem és csak ő egy rossz ember, de hát erről szó sem lehet, hisz most is segít a bajbajutottakon.*
-Meg is értem, nagyon pompás hely, ráadásul egészséges is. Egy kis fogadói fogyasztás persze elvárt, de ennek a költségeit magamra vállalom... és nem is szólt rám, elnézést a pofátlanságomért, a szép hölgynek, Zaranir Kharasnar, szolgálatára.
*Megkopott, ezt érzi magán. De hát... ilyen az élet, majd visszaszokik. Persze javítana a helyzetén, ha nem bujdosna annyit, de ilyen lehetetlenségeket feltételezni is bűn.*
1236. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-11-14 23:14:31
Üzenet elküldve: 2015-11-14 23:14:31
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 412
OOC üzenetek: 69
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Az idő immár egyre hűvösebbé válik minden nap. Az égen komótos felhők gyülekeznek, fenyegetnek némi esővel. De a továbbra is lengén öltözött lányt ez mit sem zavarja.
Nemrég érkezett ma is az erdő irányából. Feje búbját dörzsöli - ma is egy fába ütötte be, felkeléskor.
A városba való jövetelének célja igen egyszerű. A tél már közeleg, s megtapasztalta az elmúlt évben, hogy itt hidegebbek, mint otthon. Egy köpenyt nem ártana beszerezni, s úgy hallotta, hogy erre a legalkalmasabb hely a Piactér, ami a tisztástól nincs is messze. Sokszor látta már, hiszen sokszor kelt már át rajta.
Ám most ez mégsem megy a szőke hajú tincsekkel megáldott lánynak. Fejét csóválva kénytelen elismernie: ismét eltévedt. Vállán ül hű társa, az apró szárnyasgyík. Az apróság ezen már meg sem lepődik. Unotan ül a vállon, s szemléli az ismerős falakat.*
- Hol lehetek?
*Teszi fel a kérdést, könnyed léptei közepette. A házak számára nem ismerősek. Ám ekkor egy olyan épületre figyel fel, melybe jó páran bemennek.
~Talán fogadó!~
Lelkesül. Hallotta, hogy ilyen is van a városba - bár még sose használta ki - csak a jégszemű harcos említette neki. No meg barátnéja is ott szállt meg, azon a bizonyos fesztiválon. Ajkaira vidám mosoly kúszik az emlékek által.
Az épület felé közelítve lassítja le lépteit. Sose járt még ilyen helyen, s nem tudja mi várhat rá.*
- Menjünk be Alyna?
*Kérdi a gyíkot, de azt szemlátomást nem érdekli. Halkan sóhajtva gömbölyödik össze, s fekszik le a vállra, hogy aludjon. Ő már tudja a választ.
Eközben a szőke leány nem tudja mit csináljon. Hajtja a kíváncsiság, no meg az újdonság is...
S ekkor egy újabb emlék kúszik lelki szemei elé. Hiszen volt már egyszer itt. S akkor az nem sült el a legjobban. Száját elhúzva lép el az épület elől, nem tudván, hogy az valójában egy Fürdőház. Erősen morfondírozik magába, hogy mit is csináljon.*
*Az idő immár egyre hűvösebbé válik minden nap. Az égen komótos felhők gyülekeznek, fenyegetnek némi esővel. De a továbbra is lengén öltözött lányt ez mit sem zavarja.
Nemrég érkezett ma is az erdő irányából. Feje búbját dörzsöli - ma is egy fába ütötte be, felkeléskor.
A városba való jövetelének célja igen egyszerű. A tél már közeleg, s megtapasztalta az elmúlt évben, hogy itt hidegebbek, mint otthon. Egy köpenyt nem ártana beszerezni, s úgy hallotta, hogy erre a legalkalmasabb hely a Piactér, ami a tisztástól nincs is messze. Sokszor látta már, hiszen sokszor kelt már át rajta.
Ám most ez mégsem megy a szőke hajú tincsekkel megáldott lánynak. Fejét csóválva kénytelen elismernie: ismét eltévedt. Vállán ül hű társa, az apró szárnyasgyík. Az apróság ezen már meg sem lepődik. Unotan ül a vállon, s szemléli az ismerős falakat.*
- Hol lehetek?
*Teszi fel a kérdést, könnyed léptei közepette. A házak számára nem ismerősek. Ám ekkor egy olyan épületre figyel fel, melybe jó páran bemennek.
~Talán fogadó!~
Lelkesül. Hallotta, hogy ilyen is van a városba - bár még sose használta ki - csak a jégszemű harcos említette neki. No meg barátnéja is ott szállt meg, azon a bizonyos fesztiválon. Ajkaira vidám mosoly kúszik az emlékek által.
Az épület felé közelítve lassítja le lépteit. Sose járt még ilyen helyen, s nem tudja mi várhat rá.*
- Menjünk be Alyna?
*Kérdi a gyíkot, de azt szemlátomást nem érdekli. Halkan sóhajtva gömbölyödik össze, s fekszik le a vállra, hogy aludjon. Ő már tudja a választ.
Eközben a szőke leány nem tudja mit csináljon. Hajtja a kíváncsiság, no meg az újdonság is...
S ekkor egy újabb emlék kúszik lelki szemei elé. Hiszen volt már egyszer itt. S akkor az nem sült el a legjobban. Száját elhúzva lép el az épület elől, nem tudván, hogy az valójában egy Fürdőház. Erősen morfondírozik magába, hogy mit is csináljon.*
1235. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-11-09 10:13:29
Üzenet elküldve: 2015-11-09 10:13:29
ÚJ
![>Kaiss Tordemirr [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/10231_ember_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 214
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Megfontolt
*Sosem járt még fürdőházban, de úszni kiválóan megtanult a tavakban, folyókban. A kíváncsiságtól hajtva lép be, főleg, hogy alapvetően ingyenes a dolog, így miért is ne? Ha megnézik őt a bejáratnál, akkor illedelmesen köszön, és láthatják rajta, hogy egy ápolt külsejű fiatalember, bár fekete talárja kicsit már kopott a sok viselettől, de nagyon távol áll a rongyos öltözéktől, így minden bizonnyal be fogják engedni. A közös "medence" számára teljesen tökéletes lesz, pusztán kicsit el szeretné lazítani magát, meg párat úszni ha van rá lehetőség. Ruháját szépen lassan leveti magáról, és a medence széléhez teszi, letakarva a nagy málhazsákját. Nem fog fejest ugrani, szépen lassan mászik bele a medencébe, fokozatosan szoktatva magát hozzá a víz hőmérsékletéhez, ami nagyon optimálisnak mondható. Fejét rögtön a víz alá dugja, pár másodpercig lent marad, majd mikor feljön hátrafésüli kezével az arcára tapadó vizes hajtincseit. A medence széléhez úszkál, majd tarkóját megtámasztja, karjait pedig szintén kiteszi a medence szélére. Szemeit olykor behunyva élvezi a nyugtató fürdőzést, lábait pedig épp annyira mozgatja, hogy teste fennmaradjon a vízen. Itt egy ideig áztatja magát az biztos, aztán hátha megjön majd az étvágya is.*
1234. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-11-06 07:24:26
Üzenet elküldve: 2015-11-06 07:24:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A napi betevőért//
*Nem pusztán kíváncsiságból nézi a férfit. Nem tagadhatja, hogy igenis tetszik neki, amit lát. Van valami ebben a kapcsolatban, ami más, mint eddig volt. Ez több. Sokkal több, mint egy üres, érzelmektől mentes együttlét. Ha el kell válni, az nehéz lesz. Először érzi azt, hogy igazán nem akar már elmenni. Mármint nem a fürdőből, hanem Ligrim közeléből. Megkedvelte a másikat, tetszik is neki. S felbukkan a kérdés, miért is ne maradhatnának együtt? Olyan csábító a lehetőség. Talán ez az a perc, melyben igazán hiszi, hogy mindaz, amit eddig a férfi elmondott, igazzá is válhat. S tőle függ, akarja-e.
Akarja. Nagyon is.
Erre jön rá a következő pillanatban, ahogy Ligrim is belecsusszan a kád vizébe. Lábuk összeér egy pillanatra, s mintha villám csapná meg. Végig borzong, pedig a víz kellemesen meleg.*
-Miért csúnya vagyok talán, hogy nem szívesen lesnél?
*Incselkedik vissza, ahogy amaz felbukkan a víz felszínére, de már jön is a dicséret újra.*
-Még a végén zavarba hozol Úrfi.
*Jegyzi meg pajkosan, ráfröcskölve egy kis vizet Ligrim arcára. Aztán úgy fordul, hogy ne szembe üljön, hanem a férfi mellett, s oda is bújhasson hozzá. Karját a víz alatt átfonja a másik derekán, s elől is, fejét a mellkasra, vállra fekteti. De nem marad így, csupán egy pillanatig, hiszen felemeli fejét, és felpillant Ligrimre.*
-Tetszel nekem. De igazán.
*Bizonygatja felé, s elmosolyodik. Most egészen komolyan hangoznak el szavai.*
*Nem pusztán kíváncsiságból nézi a férfit. Nem tagadhatja, hogy igenis tetszik neki, amit lát. Van valami ebben a kapcsolatban, ami más, mint eddig volt. Ez több. Sokkal több, mint egy üres, érzelmektől mentes együttlét. Ha el kell válni, az nehéz lesz. Először érzi azt, hogy igazán nem akar már elmenni. Mármint nem a fürdőből, hanem Ligrim közeléből. Megkedvelte a másikat, tetszik is neki. S felbukkan a kérdés, miért is ne maradhatnának együtt? Olyan csábító a lehetőség. Talán ez az a perc, melyben igazán hiszi, hogy mindaz, amit eddig a férfi elmondott, igazzá is válhat. S tőle függ, akarja-e.
Akarja. Nagyon is.
Erre jön rá a következő pillanatban, ahogy Ligrim is belecsusszan a kád vizébe. Lábuk összeér egy pillanatra, s mintha villám csapná meg. Végig borzong, pedig a víz kellemesen meleg.*
-Miért csúnya vagyok talán, hogy nem szívesen lesnél?
*Incselkedik vissza, ahogy amaz felbukkan a víz felszínére, de már jön is a dicséret újra.*
-Még a végén zavarba hozol Úrfi.
*Jegyzi meg pajkosan, ráfröcskölve egy kis vizet Ligrim arcára. Aztán úgy fordul, hogy ne szembe üljön, hanem a férfi mellett, s oda is bújhasson hozzá. Karját a víz alatt átfonja a másik derekán, s elől is, fejét a mellkasra, vállra fekteti. De nem marad így, csupán egy pillanatig, hiszen felemeli fejét, és felpillant Ligrimre.*
-Tetszel nekem. De igazán.
*Bizonygatja felé, s elmosolyodik. Most egészen komolyan hangoznak el szavai.*
1233. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-11-04 11:58:12
Üzenet elküldve: 2015-11-04 11:58:12
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 257
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Hiába a csipkelődés és az ugratás, a napot elkönyveli a kellemesebb fajtájúnak, ugyan nincs még vége. A csipkelődés ellenére, ami amúgy is megszokottnak mondható esetükben, egy régi kedves ismerős viszontlátása kellően feldobta ahhoz, hogy nagyon nehezen tudja elrontani a napját.
A fürdőzésnek és az ebédnek lassan vége szakad, kimászik a vízből, alaposan megtörölközik, hiszen nem szeretne vizes göncökben mászkálni a nyárinak már nem nevezhető időben. Kis időre megint külön válnak a hímmel, míg felöltöznek utána viszont együtt járják be a várost (pontosabban Ryz feltételezése szerint ő inkább gurul, persze a vékonyság terebélyesség kérdése mindig viszonylagos).
Összességében végül egy sikeres napot könyvelhet el, mikor visszaindul városon kívüli kis kompániájukhoz, hiszen alapos helyismerettel, és sok információval gazdagodott.*
*Hiába a csipkelődés és az ugratás, a napot elkönyveli a kellemesebb fajtájúnak, ugyan nincs még vége. A csipkelődés ellenére, ami amúgy is megszokottnak mondható esetükben, egy régi kedves ismerős viszontlátása kellően feldobta ahhoz, hogy nagyon nehezen tudja elrontani a napját.
A fürdőzésnek és az ebédnek lassan vége szakad, kimászik a vízből, alaposan megtörölközik, hiszen nem szeretne vizes göncökben mászkálni a nyárinak már nem nevezhető időben. Kis időre megint külön válnak a hímmel, míg felöltöznek utána viszont együtt járják be a várost (pontosabban Ryz feltételezése szerint ő inkább gurul, persze a vékonyság terebélyesség kérdése mindig viszonylagos).
Összességében végül egy sikeres napot könyvelhet el, mikor visszaindul városon kívüli kis kompániájukhoz, hiszen alapos helyismerettel, és sok információval gazdagodott.*
1232. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-11-02 22:03:27
Üzenet elküldve: 2015-11-02 22:03:27
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 28
OOC üzenetek: 4
Játékstílus: Megfontolt
//A napi betevőért//
*Szomorú arckifejezéssel veszi tudomásul a szegénynegyedben élők sorsát, de gyorsan felváltja azt egy derűs tekintet.*
- Helohelo! Már van kinek hiányoznod!
*Mondja játékos felháborodottsággal, persze arcán látszik, hogy a felháborodottság csupán csak tréfa, és valóban van kinek hiányoznia már.*
- Nem is tudnék jobbat elképzelni, mint itt és most, veled!
* Átkulcsolja ujjaival Ceron ujjait, majd egy gyors nyargalás veszi kezdetét. Ceron nagyon céltudatosan és gyorsan megy egyik folyosóról a másikra. Szélsebes váltogatják a kabinokat, amikbe a férfi be sem lát, mivel csak Ceron néz be.
Amint beérnek a terembe, nagyon kellemes érzet fogja el Ligrimet. Ő sem egy szégyellős fazon. Tulajdonképpen mit is szégyellne? Izmos, szálkás izomzatú legény. Leveti ingét, nadrágját és a többi holmiját, leteszi a lány holmijai mellé, majd egy nyújtózkodás után a kád felé indul.
Miközben megvakarja tarkóját, feltűnik neki, hogy milyen vékony Ceron, mégis milyen szép, kecses, formás. Egy pillanatra talán el is akad a lélegzete, de aztán a lány hívó szavára már ott áll a kád mellett.*
- Azt hiszed, csak azért jöttem, hogy téged lesselek?
* Kérdezi kis csíntalansággal a hangjában, majd szépen belép a lánnyal szemben. Épphogy elférnek kellemesen, bár nem zavarná ha nem lenne így. Most ő is lemerül a víz alá egy pillanatra, majd a másikban már fekete tincseit igazítja hátra kezeivel. Egy kicsit becsukja szemét és hátradől, majd Ceronra néz.*
- Tényleg csodás! * hasonlóan csillogó szemekkel néz a lányra, mint amikor ő hívta a kádhoz. Aztán már egy egész másképpen csillogó smaragd írisszel néz a szemébe.* Gyönyörű vagy, Kisasszony.
*Szomorú arckifejezéssel veszi tudomásul a szegénynegyedben élők sorsát, de gyorsan felváltja azt egy derűs tekintet.*
- Helohelo! Már van kinek hiányoznod!
*Mondja játékos felháborodottsággal, persze arcán látszik, hogy a felháborodottság csupán csak tréfa, és valóban van kinek hiányoznia már.*
- Nem is tudnék jobbat elképzelni, mint itt és most, veled!
* Átkulcsolja ujjaival Ceron ujjait, majd egy gyors nyargalás veszi kezdetét. Ceron nagyon céltudatosan és gyorsan megy egyik folyosóról a másikra. Szélsebes váltogatják a kabinokat, amikbe a férfi be sem lát, mivel csak Ceron néz be.
Amint beérnek a terembe, nagyon kellemes érzet fogja el Ligrimet. Ő sem egy szégyellős fazon. Tulajdonképpen mit is szégyellne? Izmos, szálkás izomzatú legény. Leveti ingét, nadrágját és a többi holmiját, leteszi a lány holmijai mellé, majd egy nyújtózkodás után a kád felé indul.
Miközben megvakarja tarkóját, feltűnik neki, hogy milyen vékony Ceron, mégis milyen szép, kecses, formás. Egy pillanatra talán el is akad a lélegzete, de aztán a lány hívó szavára már ott áll a kád mellett.*
- Azt hiszed, csak azért jöttem, hogy téged lesselek?
* Kérdezi kis csíntalansággal a hangjában, majd szépen belép a lánnyal szemben. Épphogy elférnek kellemesen, bár nem zavarná ha nem lenne így. Most ő is lemerül a víz alá egy pillanatra, majd a másikban már fekete tincseit igazítja hátra kezeivel. Egy kicsit becsukja szemét és hátradől, majd Ceronra néz.*
- Tényleg csodás! * hasonlóan csillogó szemekkel néz a lányra, mint amikor ő hívta a kádhoz. Aztán már egy egész másképpen csillogó smaragd írisszel néz a szemébe.* Gyönyörű vagy, Kisasszony.
1231. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-11-02 00:12:44
Üzenet elküldve: 2015-11-02 00:12:44
ÚJ
![>Lorew Mazoral [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/562_ember-elf-felelf_ferfi.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Igazából nem is tudja, hogy mit érezzen. Persze fél is valamennyire, de ezt egyre inkább elnyomja az a másvilági boldogság, aminek hatására szinte már forog vele a szoba. Az ijedelem utolsó hulláma talán az volt, amikor a lány megérintette, azóta nem igazán volt még ideje újabb pánikrohamra. Erőtlenül bólint egyet, mintha csak megerősítené előbbi kijelentését, közben a fejében egyre csak olyanok cikáznak fel alá, mint "Az életem a tied" vagy "Bármit megteszek". Amikor a kiigazításra terelődik a szó, ismét feszülten kezd figyelni, és igyekszik az elméjét beborító enyhe ködrétegen keresztül is felfogni, hogy miről is van szó. Kicsit lassabban megy ugyan, de a lényeget megérti. Ez nem álom, hanem egy látomás.*
- Akkor már... hozzáférsz az elmémhez... *dadogja a szavakat ámulattal vegyes boldogsággal. Persze egészen nyilvánvaló volt, hogy mivel az entitás korábban már megtette azzal a démonvadásszal, így nyilván meg tudja most tenni Lorewvel is, de... Nos, talán még a szerzetes sem hitte volna, hogy ilyen gyors lesz. Persze bajnak nem baj, sőt, ezért hagyta ott a templomot, ezért igyekezett minden védelmi reflexét leengedni. Hogy az elméje minél nyitottabb legyen, minél könnyebb és szabadabb préda.*
- Természetesen az elmém a tied, azt látom, amit láttatni óhajtasz velem *hadarja gyorsan, mikor néhány másodpercnyi hallgatás után rájön, hogy talán illene mondania valamit. Legalább valamit, amiből látszik, hogy felfogta az elhangzottakat. Amikor pedig a tízig számolás kerül szóba, először el sem hiszi. Máris? Ilyen gyorsan vége lenne? Persze, valójában jó néhány perc eltelt már, de Lorew ezt az egészet pusztán néhány pillanatnak érzi onnantól kezdve, hogy meglátta Yanát. Persze ezt így nem meri megkérdezni bánatos hangon, együtt kell élnie a gondolattal, és bíznia benne, hogy az entitás hamarosan ismét meg fog jelenni neki.*
- Rendben *nyögi, habár képtelen kendőzni a hangjába vegyülő szomorúságot. Tízig... Lehunyja a szemeit, talán már egy pillanattal hamarabb, mint ahogy Yana újra mondaná neki. Szeretné, ha a lány látványa örökre beleégne az elméjébe, de nem merné kockáztatni ezért, hogy feltartsa őt.*
- Egy, kettő *ideges, kapkod, ez nem lesz így jó* Három *lassabban egy kicsit, nem sokkal, csak* Négy *éppen annyival, hogy még egy kicsit tovább* Öt *élvezhesse legalább a tudatot, hogy itt van a lány... Elbambult* Hat, hét *persze ezt nem kendőzheti azzal, ha a következő kettő* Nyolc *szám között kevesebb szünetet tart* Kilenc *már majdnem a végén jár. Már csak egy van hátra. Nem akarja...* Tíz.
*Kinyitja a szemeit, és körbenéz. Persze nem kételkedne egy entitás szavaiban, egyszerűen csak ott él benne a remény az utolsó pillanatig, de hiába. Egyedül van a kádban, és soha nem is volt ott senki más, legalábbis a külső szemlélők számára. Fájdalmas sóhaj hagyja el a száját, és kimászik a vízből. Újból nem marad neki más, csak a várakozás, és ez most jóval nehezebb lesz, mint bármikor máskor. Most, hogy már találkozott Yanával, így minden pillanat sokkal fájdalmasabb. Felnyalábolja a levetett gönceit, majd pedig szépen lassan elhagyja a fürdőházat, és még azon is elfelejt problémázni, hogy egy ilyen helyen töltötte az idejét. Ahol a nemesek szokták...*
*Igazából nem is tudja, hogy mit érezzen. Persze fél is valamennyire, de ezt egyre inkább elnyomja az a másvilági boldogság, aminek hatására szinte már forog vele a szoba. Az ijedelem utolsó hulláma talán az volt, amikor a lány megérintette, azóta nem igazán volt még ideje újabb pánikrohamra. Erőtlenül bólint egyet, mintha csak megerősítené előbbi kijelentését, közben a fejében egyre csak olyanok cikáznak fel alá, mint "Az életem a tied" vagy "Bármit megteszek". Amikor a kiigazításra terelődik a szó, ismét feszülten kezd figyelni, és igyekszik az elméjét beborító enyhe ködrétegen keresztül is felfogni, hogy miről is van szó. Kicsit lassabban megy ugyan, de a lényeget megérti. Ez nem álom, hanem egy látomás.*
- Akkor már... hozzáférsz az elmémhez... *dadogja a szavakat ámulattal vegyes boldogsággal. Persze egészen nyilvánvaló volt, hogy mivel az entitás korábban már megtette azzal a démonvadásszal, így nyilván meg tudja most tenni Lorewvel is, de... Nos, talán még a szerzetes sem hitte volna, hogy ilyen gyors lesz. Persze bajnak nem baj, sőt, ezért hagyta ott a templomot, ezért igyekezett minden védelmi reflexét leengedni. Hogy az elméje minél nyitottabb legyen, minél könnyebb és szabadabb préda.*
- Természetesen az elmém a tied, azt látom, amit láttatni óhajtasz velem *hadarja gyorsan, mikor néhány másodpercnyi hallgatás után rájön, hogy talán illene mondania valamit. Legalább valamit, amiből látszik, hogy felfogta az elhangzottakat. Amikor pedig a tízig számolás kerül szóba, először el sem hiszi. Máris? Ilyen gyorsan vége lenne? Persze, valójában jó néhány perc eltelt már, de Lorew ezt az egészet pusztán néhány pillanatnak érzi onnantól kezdve, hogy meglátta Yanát. Persze ezt így nem meri megkérdezni bánatos hangon, együtt kell élnie a gondolattal, és bíznia benne, hogy az entitás hamarosan ismét meg fog jelenni neki.*
- Rendben *nyögi, habár képtelen kendőzni a hangjába vegyülő szomorúságot. Tízig... Lehunyja a szemeit, talán már egy pillanattal hamarabb, mint ahogy Yana újra mondaná neki. Szeretné, ha a lány látványa örökre beleégne az elméjébe, de nem merné kockáztatni ezért, hogy feltartsa őt.*
- Egy, kettő *ideges, kapkod, ez nem lesz így jó* Három *lassabban egy kicsit, nem sokkal, csak* Négy *éppen annyival, hogy még egy kicsit tovább* Öt *élvezhesse legalább a tudatot, hogy itt van a lány... Elbambult* Hat, hét *persze ezt nem kendőzheti azzal, ha a következő kettő* Nyolc *szám között kevesebb szünetet tart* Kilenc *már majdnem a végén jár. Már csak egy van hátra. Nem akarja...* Tíz.
*Kinyitja a szemeit, és körbenéz. Persze nem kételkedne egy entitás szavaiban, egyszerűen csak ott él benne a remény az utolsó pillanatig, de hiába. Egyedül van a kádban, és soha nem is volt ott senki más, legalábbis a külső szemlélők számára. Fájdalmas sóhaj hagyja el a száját, és kimászik a vízből. Újból nem marad neki más, csak a várakozás, és ez most jóval nehezebb lesz, mint bármikor máskor. Most, hogy már találkozott Yanával, így minden pillanat sokkal fájdalmasabb. Felnyalábolja a levetett gönceit, majd pedig szépen lassan elhagyja a fürdőházat, és még azon is elfelejt problémázni, hogy egy ilyen helyen töltötte az idejét. Ahol a nemesek szokták...*
1230. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-11-01 21:32:05
Üzenet elküldve: 2015-11-01 21:32:05
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A napi betevőért//
*Nem jön zavarba a simogatástól, mert ez számára természetes. Vagy annyira még sem, mert alkalmi partnerei között volt durva alak is, aki némi ütleggel is hozzá járult az aktushoz. De azért a férfiak zömében szeretnek gyengédek lenni.
Elindulnak lefelé a fürdőbe. Ceron ujjai között fogja a kapott törülközőt. Ő még mindig a kissé rongyos bakancsában van, hiszen nincs papucsa. Csoda, hogy bakancsa van, még ha az eléggé elnyűtt állapotú is.*
-Tudod az én fajtámat ritkán engedik be az urak és hölgyek közé. Azon körökben senkit nem érdekel, hogy a szegénynegyed lakóit megeszi a kosz, és hogy éhen döglenek az egyik sikátorban a fal tövében. Senkinek nem hiányzunk, és senki nem sirat el bennünket.
*Némi gúnyos keserűséggel törnek fel belőle a szavak, de a következő pillanatban már újra mosolyog, s szabad kezével megragadja Ligrim kezét.*
-De hagyjuk ezt. A lényeg, hogy most itt vagyunk.
*És húzza, tereli, vezeti a férfit a fürdő irányába. Most teljesen joggal és nyíltan. Nem kell osonnia, lopakodva belógnia. Most jöhet, és senki nem fogja elzavarni, mert itt van Ligrim, aki megvédi. Ez jó érzéssel tölti el. Biztonságérzetet ad. Még azt sem bánja, ha a másik mégiscsak játszik vele, és reggel ennek a csodának mégiscsak vége szakad.
De még nem, még tart az éj. Még a mesék és csodák idejét élik.
Így érkeznek el a fürdőhöz, ahol aztán a lány az egyik kisebb terem felé kormányozza a férfit, amelyben egy nagyobb méretű kádban meleg víz lötyög. Benyit az egyikbe, és ha ott vannak, akkor máris tovább halad egészen addig, míg egy üreset nem lel. Ott aztán belép, és a fal melletti padra pakolja kevéske, szegényes holmiját. Mezítelenre vetkőzik, és pőresége egyáltalán nem hozza zavarba.
Bár a ruha alatt nem annyira piszkos a teste, de azért nem is teljesen tiszta. De hát ezért van a fürdő. Karcsú alak, bár inkább sovány kissé, mint gömbölyű idomok mutatója. Ez a kevés étel bűne. De ettől még formás, kerek ahol kell, és kevésbé kerek, ahol nem kell.
Szégyenérzet nélkül lép a kádhoz, hogy a következő pillanatban már benne is legyen a vízben, elmerülve egészen fejtetőig. Sötét tincsei szétterülnek a vízben, hogy amikor felbukkan fejére tapadjanak. Arcán mennyei boldogság.*
-Ez csodás. Gyere, siess!
*Csalogatja maga után Ligrimet mosolyogva.*
*Nem jön zavarba a simogatástól, mert ez számára természetes. Vagy annyira még sem, mert alkalmi partnerei között volt durva alak is, aki némi ütleggel is hozzá járult az aktushoz. De azért a férfiak zömében szeretnek gyengédek lenni.
Elindulnak lefelé a fürdőbe. Ceron ujjai között fogja a kapott törülközőt. Ő még mindig a kissé rongyos bakancsában van, hiszen nincs papucsa. Csoda, hogy bakancsa van, még ha az eléggé elnyűtt állapotú is.*
-Tudod az én fajtámat ritkán engedik be az urak és hölgyek közé. Azon körökben senkit nem érdekel, hogy a szegénynegyed lakóit megeszi a kosz, és hogy éhen döglenek az egyik sikátorban a fal tövében. Senkinek nem hiányzunk, és senki nem sirat el bennünket.
*Némi gúnyos keserűséggel törnek fel belőle a szavak, de a következő pillanatban már újra mosolyog, s szabad kezével megragadja Ligrim kezét.*
-De hagyjuk ezt. A lényeg, hogy most itt vagyunk.
*És húzza, tereli, vezeti a férfit a fürdő irányába. Most teljesen joggal és nyíltan. Nem kell osonnia, lopakodva belógnia. Most jöhet, és senki nem fogja elzavarni, mert itt van Ligrim, aki megvédi. Ez jó érzéssel tölti el. Biztonságérzetet ad. Még azt sem bánja, ha a másik mégiscsak játszik vele, és reggel ennek a csodának mégiscsak vége szakad.
De még nem, még tart az éj. Még a mesék és csodák idejét élik.
Így érkeznek el a fürdőhöz, ahol aztán a lány az egyik kisebb terem felé kormányozza a férfit, amelyben egy nagyobb méretű kádban meleg víz lötyög. Benyit az egyikbe, és ha ott vannak, akkor máris tovább halad egészen addig, míg egy üreset nem lel. Ott aztán belép, és a fal melletti padra pakolja kevéske, szegényes holmiját. Mezítelenre vetkőzik, és pőresége egyáltalán nem hozza zavarba.
Bár a ruha alatt nem annyira piszkos a teste, de azért nem is teljesen tiszta. De hát ezért van a fürdő. Karcsú alak, bár inkább sovány kissé, mint gömbölyű idomok mutatója. Ez a kevés étel bűne. De ettől még formás, kerek ahol kell, és kevésbé kerek, ahol nem kell.
Szégyenérzet nélkül lép a kádhoz, hogy a következő pillanatban már benne is legyen a vízben, elmerülve egészen fejtetőig. Sötét tincsei szétterülnek a vízben, hogy amikor felbukkan fejére tapadjanak. Arcán mennyei boldogság.*
-Ez csodás. Gyere, siess!
*Csalogatja maga után Ligrimet mosolyogva.*
1229. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-11-01 17:20:59
Üzenet elküldve: 2015-11-01 17:20:59
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
*Nos hát, akkor lépjünk csak tovább. Yana döntött az imént, s innentől kezdve már ez alapján fonja tovább a történet fonalát. Mintha átvenné a Sorsszövők szerepét, s maga szőné tovább Lorew életének szövetét. A szálakat egyelőre ő tartja a kezében, s ki tudja, meddig marad ez így?*
-Jól van.
*Szusszan elégedetten, mintha csak a másik rettegésből született önfeláldozását fogadná el ezzel. Elméje persze gyorsan jár, elemzi az elhangzottakat, és mindazt, mit belső látásával érzékelni tud. Némileg elégedettség önti el.
Kedve lenne olyan alantasabb apróságokra kihasználni a másikat, hogy "mosd már meg a hátam légyszi", vagy "fizesd ki a vacsorámat", de ezek oly kicsinyesek lennének. Lorew bizonyára boldogan végezné mindezt el, de Yana nem kívánja a helyzetet ide lealacsonyítani. Megmarad annál a lehetőségnél, hogy a férfi őt egy magasabb rendű lénynek hiszi, egy álombéli entitásnak, aki kiszemelte magának Lorewet.*
-Még valamit ki kell igazítanom Lorew.
*Kezd hát bele, megalapozva ezzel a jövőre vonatkozó események lehetőségét.*
-Ez nem egy álom. A Fürdőházban vagy, és egy kádban ülsz, a meleg vízben. Én egy látomás vagyok, nem egy álom. Látomásokban megbírok jelenni, és az eseményeket irányítani tudom, de az álmok világa, olyan síkon létezik, melybe átjárásom nincs.
*Elismerné egy entitás hiányosságát? Hát persze. A felsőbb rendű lények sem hibátlanok, és ennek tényét jobb, ha már most előre vetíti. Ez jó mentség lehet majd arra, ha a jövőben bármi hibát vétene.*
-Hunyd be a szemed Lorew, és számolj el hangosan, lassan tízig. Amikor kinyitod, ez a látomás szertefoszlik, és vele együtt én is eltűnök. Ha látni kívánsz engem, akkor meg kell találnod a módját annak, hogy megidézz. De az is előfordul majd, hogy én kereslek meg, ha szükségem van rád.
*Elmosolyodik, és felkészül. Mert ha a férfi lehunyja a szemét, akkor gyorsnak kell majd lennie, és ha mód van rá, úgy kell eltűnnie, hogy ne sok nyomot hagyjon maga után.*
-Most Lorew. Hunyd be a szemed!
*A hangja határozottan csendül, s ha a férfi becsukja szemeit, ő azonnal mozdul. Igyekszik úgy kilépni a kádból, hogy ne csapjon vele zajt. "Egy."
Pár lépés suhanva a padig. "Kettő-három." Felnyalábolja ruháit, miközben belebújik rongyos cipőjébe. "Négy-öt-hat." Majd gyors lépés, kettő, míg az ajtónál terem, és már kint is van. "Hét-nyolc."
Mire a férfi bent elszámolja a kilenc-tízet is, addigra Yana magára kanyarítja a köpenyt, s már el is tűnik. Lorewnek úgy is kell majd néhány perc, míg az egészből észhez tér. Addig neki van ideje rendesen felöltözni, és eltűnni a szegénynegyed forgatagában.*
*Nos hát, akkor lépjünk csak tovább. Yana döntött az imént, s innentől kezdve már ez alapján fonja tovább a történet fonalát. Mintha átvenné a Sorsszövők szerepét, s maga szőné tovább Lorew életének szövetét. A szálakat egyelőre ő tartja a kezében, s ki tudja, meddig marad ez így?*
-Jól van.
*Szusszan elégedetten, mintha csak a másik rettegésből született önfeláldozását fogadná el ezzel. Elméje persze gyorsan jár, elemzi az elhangzottakat, és mindazt, mit belső látásával érzékelni tud. Némileg elégedettség önti el.
Kedve lenne olyan alantasabb apróságokra kihasználni a másikat, hogy "mosd már meg a hátam légyszi", vagy "fizesd ki a vacsorámat", de ezek oly kicsinyesek lennének. Lorew bizonyára boldogan végezné mindezt el, de Yana nem kívánja a helyzetet ide lealacsonyítani. Megmarad annál a lehetőségnél, hogy a férfi őt egy magasabb rendű lénynek hiszi, egy álombéli entitásnak, aki kiszemelte magának Lorewet.*
-Még valamit ki kell igazítanom Lorew.
*Kezd hát bele, megalapozva ezzel a jövőre vonatkozó események lehetőségét.*
-Ez nem egy álom. A Fürdőházban vagy, és egy kádban ülsz, a meleg vízben. Én egy látomás vagyok, nem egy álom. Látomásokban megbírok jelenni, és az eseményeket irányítani tudom, de az álmok világa, olyan síkon létezik, melybe átjárásom nincs.
*Elismerné egy entitás hiányosságát? Hát persze. A felsőbb rendű lények sem hibátlanok, és ennek tényét jobb, ha már most előre vetíti. Ez jó mentség lehet majd arra, ha a jövőben bármi hibát vétene.*
-Hunyd be a szemed Lorew, és számolj el hangosan, lassan tízig. Amikor kinyitod, ez a látomás szertefoszlik, és vele együtt én is eltűnök. Ha látni kívánsz engem, akkor meg kell találnod a módját annak, hogy megidézz. De az is előfordul majd, hogy én kereslek meg, ha szükségem van rád.
*Elmosolyodik, és felkészül. Mert ha a férfi lehunyja a szemét, akkor gyorsnak kell majd lennie, és ha mód van rá, úgy kell eltűnnie, hogy ne sok nyomot hagyjon maga után.*
-Most Lorew. Hunyd be a szemed!
*A hangja határozottan csendül, s ha a férfi becsukja szemeit, ő azonnal mozdul. Igyekszik úgy kilépni a kádból, hogy ne csapjon vele zajt. "Egy."
Pár lépés suhanva a padig. "Kettő-három." Felnyalábolja ruháit, miközben belebújik rongyos cipőjébe. "Négy-öt-hat." Majd gyors lépés, kettő, míg az ajtónál terem, és már kint is van. "Hét-nyolc."
Mire a férfi bent elszámolja a kilenc-tízet is, addigra Yana magára kanyarítja a köpenyt, s már el is tűnik. Lorewnek úgy is kell majd néhány perc, míg az egészből észhez tér. Addig neki van ideje rendesen felöltözni, és eltűnni a szegénynegyed forgatagában.*
1228. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-10-31 10:41:28
Üzenet elküldve: 2015-10-31 10:41:28
ÚJ
![>Mirasyn Foks [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11132_1521230910_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ysnul és Mira//
-Az, kívánság. *Elkuncogja magát a felhorkanáson, de hát legyen ügyesebb és nincs is mitől aggódnia, de még Mira sem tudja, hogy örülne e ha kikapna tőle vagy örüljön neki, hogy erősebb tőle Ysnul. Kicsit bízik benne, hogy ő a jobb fegyverforgató, viszont a férfi másba jobb tőle és így lehet tökéletesen kiegészítenék egymást.*
-Csak akkor árulom el, ha elnyerem az egy kívánságot, addig fölösleges róla beszélnünk is. *Tér ki a válaszadás elől, meg hát lehet most olyat kérne, amit amúgy is megkapna, akkor meg minek pazarolja el ezt a lehetőségét.*
-Én huncut? Ugyan már! Egyébként meg van mit fogni rajtam, szóval lehet fogást találni, de nem biztos, hogy ajánlott. *Vág vissza csípősen, de a játék keretein belül pimasz és ártatlan mosollyal fűszerezve.*
-Nálad a kicsit mit jelent? Egy nap, egy hatod vagy egy pillanat? *Kérdez vissza, majd miközben gondolkodik a férfi, ő is elgondolkozik és komolyra tereli kicsit a beszélgetést, amire a komoly válasz után érkezik a játékba visszahívó is, legalábbis melegen ajánlja, hogy ez az akar lenni.*
-Hogy mi? *Mira nem valami gyors észjárású, de a kérdése után sejti miért mondta ezt Ysnul, de a tartalmán akkor is ledermed egy kicsit.* Ha ügyes leszel akkor majd este hozzám bújhatsz, de én biztos aludni fogok, mert nem vagyok éjjeli bagoly. *Mosolyodik el szelíden a végére, belegondolva nagyon is kellemes lenne a Hercegével együtt aludni, ha meg bepróbálkozna akkor aludhat a földön jó jószághoz méltóan. Az újabb puszi az ajkain ismét elrepíti a valóság határain kívülre, ahol csak ketten vannak. A kis színjáték aranyos volt, de ideje kicsit szétválniuk és ruhában folytatni a bájolgást. Odakinn mikor újra találkoznak megöleli az arcpuszija után a férfit és idilli melegség árad szét a testében, boldog és jól eső érzés ez, de azok után, ami eddig történt közöttük már semmiség.*
-De, mert megérdemled Hercegem. *Mosolyog magában, de nem látszódik most úgy sem az arcán, mert az a férfi mellkasához bújt hozzá, hallgatva annak szívverését.*
-Tudod sok plusz pontot szereztél eddig, de azért van még hely számukra! *Már csak azért sem adja meg neki a maximális nyugalmat, igenis küzdjön tovább a kegyeiért, ha tovább szeretne lépni az ölelések és csókok hálójából. kicsit összehúzza magát, ahogyan a másik fél is magához vonja és kicsit dörgölgeti is ruhán keresztül. Ysnul tudja mit csinál, Mira pedig próbál ösztönösen úgy cselekedni, ahogy a szíve diktál, de néha érezni rajta a bizonytalanságot.*
-Benézhetünk a Pegazusba enni valamit, utána jobban esik a séta is. *Bár a kardja nélkül nem szívesen hagyná el a várost, mert mi van ha rájuk támadnak és nincs mivel megvédeni magukat?*
-Ezt úgy mondod, mintha az én hibán lett volna, hogy különváltunk. *Neveti el magát és látszik a szemeiből, hogy rettenetesen jól esik neki ez a bárhol csak együtt legyenek dolog.*
-Igazán boldoggá tennél drága Herceg, ha tényleg rám szánod a napod hátralevő részét. *Ezzel át is sétál vele a fogadóba, mert valószínű, hogy ott fognak enni majd.*
//Ysnul és Mira//
-Az, kívánság. *Elkuncogja magát a felhorkanáson, de hát legyen ügyesebb és nincs is mitől aggódnia, de még Mira sem tudja, hogy örülne e ha kikapna tőle vagy örüljön neki, hogy erősebb tőle Ysnul. Kicsit bízik benne, hogy ő a jobb fegyverforgató, viszont a férfi másba jobb tőle és így lehet tökéletesen kiegészítenék egymást.*
-Csak akkor árulom el, ha elnyerem az egy kívánságot, addig fölösleges róla beszélnünk is. *Tér ki a válaszadás elől, meg hát lehet most olyat kérne, amit amúgy is megkapna, akkor meg minek pazarolja el ezt a lehetőségét.*
-Én huncut? Ugyan már! Egyébként meg van mit fogni rajtam, szóval lehet fogást találni, de nem biztos, hogy ajánlott. *Vág vissza csípősen, de a játék keretein belül pimasz és ártatlan mosollyal fűszerezve.*
-Nálad a kicsit mit jelent? Egy nap, egy hatod vagy egy pillanat? *Kérdez vissza, majd miközben gondolkodik a férfi, ő is elgondolkozik és komolyra tereli kicsit a beszélgetést, amire a komoly válasz után érkezik a játékba visszahívó is, legalábbis melegen ajánlja, hogy ez az akar lenni.*
-Hogy mi? *Mira nem valami gyors észjárású, de a kérdése után sejti miért mondta ezt Ysnul, de a tartalmán akkor is ledermed egy kicsit.* Ha ügyes leszel akkor majd este hozzám bújhatsz, de én biztos aludni fogok, mert nem vagyok éjjeli bagoly. *Mosolyodik el szelíden a végére, belegondolva nagyon is kellemes lenne a Hercegével együtt aludni, ha meg bepróbálkozna akkor aludhat a földön jó jószághoz méltóan. Az újabb puszi az ajkain ismét elrepíti a valóság határain kívülre, ahol csak ketten vannak. A kis színjáték aranyos volt, de ideje kicsit szétválniuk és ruhában folytatni a bájolgást. Odakinn mikor újra találkoznak megöleli az arcpuszija után a férfit és idilli melegség árad szét a testében, boldog és jól eső érzés ez, de azok után, ami eddig történt közöttük már semmiség.*
-De, mert megérdemled Hercegem. *Mosolyog magában, de nem látszódik most úgy sem az arcán, mert az a férfi mellkasához bújt hozzá, hallgatva annak szívverését.*
-Tudod sok plusz pontot szereztél eddig, de azért van még hely számukra! *Már csak azért sem adja meg neki a maximális nyugalmat, igenis küzdjön tovább a kegyeiért, ha tovább szeretne lépni az ölelések és csókok hálójából. kicsit összehúzza magát, ahogyan a másik fél is magához vonja és kicsit dörgölgeti is ruhán keresztül. Ysnul tudja mit csinál, Mira pedig próbál ösztönösen úgy cselekedni, ahogy a szíve diktál, de néha érezni rajta a bizonytalanságot.*
-Benézhetünk a Pegazusba enni valamit, utána jobban esik a séta is. *Bár a kardja nélkül nem szívesen hagyná el a várost, mert mi van ha rájuk támadnak és nincs mivel megvédeni magukat?*
-Ezt úgy mondod, mintha az én hibán lett volna, hogy különváltunk. *Neveti el magát és látszik a szemeiből, hogy rettenetesen jól esik neki ez a bárhol csak együtt legyenek dolog.*
-Igazán boldoggá tennél drága Herceg, ha tényleg rám szánod a napod hátralevő részét. *Ezzel át is sétál vele a fogadóba, mert valószínű, hogy ott fognak enni majd.*
1227. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-10-31 09:54:34
Üzenet elküldve: 2015-10-31 09:54:34
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 118
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 118
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Ysnul és Mira//
- Kívánság? *Horkan fel játékosan, de nem sokkal utána érdeklődést mutat ez irányba.*
- S mi lenne az, amit kívánnál? *Teszi fel a kérdést érdeklődve. Fogalma sincs róla, hogy milyen jól küzd a lány. Egyszer minden kiderül, s ezzel sincs másképp.*
- Hogy miért ejtettelek volna le a földre? A huncutságod miatt, mert lassan kezdem úgy vélni, hogy nem találok rajtad fogást. *Vallja be nemes egyszerűséggel, hogy emberére akadt. A mosolya pedig azt jelzi, hogy egyáltalán nincs baj ezzel, inkább tényleg örül.*
- Hamarosan előállok egy újdonsággal, csak bírd ki még egy kicsit. *Válaszol vissza azon nyomban, miközben nekilát törni a fejét, hogy milyen újdonsággal álljon elő. Nem könnyű feladat, ám nem tartozik a legnehezebb csoportba. Mikor kedvese előáll egy komoly témával, akkor a lehető legrövidebb és legjobb válaszra törekszik. Nem kérdezi meg a munka menetét, sem részleteit. Túl nyilvános helyen vannak, ahol a falnak füle van. Tart attól, hogy pórul járnak. Nem marad más hátra, mint menteni a helyzetet, ezért előáll a következő beszéddel.*
- Ugye ezzel a munkával arra céloztál, hogy bújjak szorosan hozzád este és ne aludjunk, igaz? *Szól hozzá kérdőn, miközben a színjáték, vagyis álca kedvéért egy új élményben részesíti. Megdönti a lány testét, majd ha már majdnem vízszintesben van, akkor egy aprócska puszit lehel az ajkaira ingerlés gyanánt. Mikor ez a fordulat befejeződik, akkor visszahúzza függőlegesbe. Ezután elindulnak mindketten az öltözök felé, ahol szárítkozás után felöltöznek, majd a találka helyen viszontlátják egymást. Ad neki egy hosszú édes puszit, mire a lány megöleli és hozzábújik. Ysnul jót somolyog, hogy mennyire édes tud lenni kedvese. Kellemes visszajelzés neki a partnere ölelése. Sikerült legyőzniük a nem megölelés átkát, amire igazán büszke. Kihasználja a helyzetet, hogy a párja orra alá dörgölje édes hangnemben, csipkelődve.*
- Ni-ni! Csak nem te öleltél meg engem? Úgy rémlik, hogy azelőtt nem igazán akartál nekem adni, sőt én sem adhattam neked. Mi történt itt? *Neveti el a végét, miközben a keze magához vonja a nőies testet, hogy lágyan dörgölje egy picit ruhán keresztül.*
- Hogy merre tovább? Éhes vagyok és szomjas. Ha te nem kívánsz enni, akkor én sem eszek. Ezért gondolom úgy, hogy mi lenne ha elmennénk egy kisebb túrára? *Érdeklődik, hogy mennyire vevő rá a társasága? Vagy esetleg előáll egy másik tervvel?*
- Nekem bárhol jó, csak légy velem. A múltkor olyan hamar különváltunk, de most a lehető legtöbbet szeretnék veled lenni. *Vallja be neki, hogy ez az elsődleges célja.*
A hozzászólás írója (Ysnul Dezok) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.10.31 10:10:42
//Ysnul és Mira//
- Kívánság? *Horkan fel játékosan, de nem sokkal utána érdeklődést mutat ez irányba.*
- S mi lenne az, amit kívánnál? *Teszi fel a kérdést érdeklődve. Fogalma sincs róla, hogy milyen jól küzd a lány. Egyszer minden kiderül, s ezzel sincs másképp.*
- Hogy miért ejtettelek volna le a földre? A huncutságod miatt, mert lassan kezdem úgy vélni, hogy nem találok rajtad fogást. *Vallja be nemes egyszerűséggel, hogy emberére akadt. A mosolya pedig azt jelzi, hogy egyáltalán nincs baj ezzel, inkább tényleg örül.*
- Hamarosan előállok egy újdonsággal, csak bírd ki még egy kicsit. *Válaszol vissza azon nyomban, miközben nekilát törni a fejét, hogy milyen újdonsággal álljon elő. Nem könnyű feladat, ám nem tartozik a legnehezebb csoportba. Mikor kedvese előáll egy komoly témával, akkor a lehető legrövidebb és legjobb válaszra törekszik. Nem kérdezi meg a munka menetét, sem részleteit. Túl nyilvános helyen vannak, ahol a falnak füle van. Tart attól, hogy pórul járnak. Nem marad más hátra, mint menteni a helyzetet, ezért előáll a következő beszéddel.*
- Ugye ezzel a munkával arra céloztál, hogy bújjak szorosan hozzád este és ne aludjunk, igaz? *Szól hozzá kérdőn, miközben a színjáték, vagyis álca kedvéért egy új élményben részesíti. Megdönti a lány testét, majd ha már majdnem vízszintesben van, akkor egy aprócska puszit lehel az ajkaira ingerlés gyanánt. Mikor ez a fordulat befejeződik, akkor visszahúzza függőlegesbe. Ezután elindulnak mindketten az öltözök felé, ahol szárítkozás után felöltöznek, majd a találka helyen viszontlátják egymást. Ad neki egy hosszú édes puszit, mire a lány megöleli és hozzábújik. Ysnul jót somolyog, hogy mennyire édes tud lenni kedvese. Kellemes visszajelzés neki a partnere ölelése. Sikerült legyőzniük a nem megölelés átkát, amire igazán büszke. Kihasználja a helyzetet, hogy a párja orra alá dörgölje édes hangnemben, csipkelődve.*
- Ni-ni! Csak nem te öleltél meg engem? Úgy rémlik, hogy azelőtt nem igazán akartál nekem adni, sőt én sem adhattam neked. Mi történt itt? *Neveti el a végét, miközben a keze magához vonja a nőies testet, hogy lágyan dörgölje egy picit ruhán keresztül.*
- Hogy merre tovább? Éhes vagyok és szomjas. Ha te nem kívánsz enni, akkor én sem eszek. Ezért gondolom úgy, hogy mi lenne ha elmennénk egy kisebb túrára? *Érdeklődik, hogy mennyire vevő rá a társasága? Vagy esetleg előáll egy másik tervvel?*
- Nekem bárhol jó, csak légy velem. A múltkor olyan hamar különváltunk, de most a lehető legtöbbet szeretnék veled lenni. *Vallja be neki, hogy ez az elsődleges célja.*
A hozzászólás írója (Ysnul Dezok) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.10.31 10:10:42
1226. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-10-31 09:03:08
Üzenet elküldve: 2015-10-31 09:03:08
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ysnul és Mira//
-Igen olyan érzésem van, de ez még nem jelent semmit, mert bebizonyíthatod, hogy tévedtem talán, de ha nem akkor jössz nekem egy kívánsággal. *Ha ennyire biztos magában a férfi, akkor hát miért ne venné játékosra és miért nem használná ki a lehetőséget. Mirán már sokan legeltették a szemüket, mert egy szép fiatal lány, de könnyen leszerelte őket egy gyomorrúgással vagy egyéb helyen ért kellemetlen térdeléssel, ha kikezdtek vele. Nem zavarja a dolog, de most már kezdi elhinni, hogy ő is tud szép lenni, mint Myna. Igaz ikertestvérek, de valamiért mindig szebbnek látta a másikukat, mert ő volt a nagy férfifaló lehet azért.*
-Ha nem vagyok nehéz, akkor miért ejtettél volna le a földre? *Lassan már szintet lép a pimaszkodásával, hogy mindenbe beleköt kivételesen, de kíváncsi a határokat, hogy meddig mehet el, meddig vicces még és mikortól nem kéne erőltetni a dolgot. Ami most kezdődik közte és Ysnul között az szívet melengető és nem szeretné elveszíteni ezt a kellemes érzést, ami kialakult közöttük a semmiből.*
-Tényleg? Akkor mutasd meg és kísérletezzünk! *Érkezik a válasz a keringőre mert, bármennyire vissza szeretné magát fogni, csak nem sikerül ilyeneket hallva. Mindig is azt tette, amit a szíve diktált és nem azt amit az esze, így könnyen fennakad az ilyen csalikon, csak most szerencséje van, mert talán kölcsönös ez az érzés.
Kicsit meglepődik, hogy nem kérdez semmit a férfi a tolvajlással kapcsolatban, de lehet a hely és az időzítés nem alkalmas még, de a lényeg, hogy már szerzett egy tolvajt, hogy előrébb jussanak majd az Adal család eltüntetése nyomában.*
-Remek. *El is indul az öltözőbe, ahol megtörli magát és a haját, bár utóbbi nem lesz ettől még száraz, de ügyelve arra, hogy a füle mögötti tetoválások takarva maradjanak befontja ismét és a válla felett elől hagyja. A ruhába belebújva most sikerül meghúznia a fűzős részt magán, már eléggé hozzászokott az ilyesmi ruhákhoz és egyre ügyesebben veszi fel ezeket. Már csak a ruhához nem illő, de a szoknyarésszel jól takart térdig érő fűzős cipőjével bajlódik. Neki több időbe telik az öltözködés, de azért sietősen lép a találkozó helyére, ahol Ysnult meglátva ismét mosoly költözik az arcára és miközben kap egy hosszú édes puszit. Mira megöleli a férfit és hozzábújik.*
-Nem fázom, de hová indulnál tovább? *A lány a saját részéről a barakkot és az otthont egyelőre kizárná, mert most nem harcos ruhában van, bár biztos viccesebb ebben megalázni az erősebbik nem harcosait. Ezen magában gonoszul el is vigyorodik, A házba meg hazakísértetné magát, de nem sietné el a dolgot mégsem azért, mert még előttük van szinte az egész délután.*
//Ysnul és Mira//
-Igen olyan érzésem van, de ez még nem jelent semmit, mert bebizonyíthatod, hogy tévedtem talán, de ha nem akkor jössz nekem egy kívánsággal. *Ha ennyire biztos magában a férfi, akkor hát miért ne venné játékosra és miért nem használná ki a lehetőséget. Mirán már sokan legeltették a szemüket, mert egy szép fiatal lány, de könnyen leszerelte őket egy gyomorrúgással vagy egyéb helyen ért kellemetlen térdeléssel, ha kikezdtek vele. Nem zavarja a dolog, de most már kezdi elhinni, hogy ő is tud szép lenni, mint Myna. Igaz ikertestvérek, de valamiért mindig szebbnek látta a másikukat, mert ő volt a nagy férfifaló lehet azért.*
-Ha nem vagyok nehéz, akkor miért ejtettél volna le a földre? *Lassan már szintet lép a pimaszkodásával, hogy mindenbe beleköt kivételesen, de kíváncsi a határokat, hogy meddig mehet el, meddig vicces még és mikortól nem kéne erőltetni a dolgot. Ami most kezdődik közte és Ysnul között az szívet melengető és nem szeretné elveszíteni ezt a kellemes érzést, ami kialakult közöttük a semmiből.*
-Tényleg? Akkor mutasd meg és kísérletezzünk! *Érkezik a válasz a keringőre mert, bármennyire vissza szeretné magát fogni, csak nem sikerül ilyeneket hallva. Mindig is azt tette, amit a szíve diktált és nem azt amit az esze, így könnyen fennakad az ilyen csalikon, csak most szerencséje van, mert talán kölcsönös ez az érzés.
Kicsit meglepődik, hogy nem kérdez semmit a férfi a tolvajlással kapcsolatban, de lehet a hely és az időzítés nem alkalmas még, de a lényeg, hogy már szerzett egy tolvajt, hogy előrébb jussanak majd az Adal család eltüntetése nyomában.*
-Remek. *El is indul az öltözőbe, ahol megtörli magát és a haját, bár utóbbi nem lesz ettől még száraz, de ügyelve arra, hogy a füle mögötti tetoválások takarva maradjanak befontja ismét és a válla felett elől hagyja. A ruhába belebújva most sikerül meghúznia a fűzős részt magán, már eléggé hozzászokott az ilyesmi ruhákhoz és egyre ügyesebben veszi fel ezeket. Már csak a ruhához nem illő, de a szoknyarésszel jól takart térdig érő fűzős cipőjével bajlódik. Neki több időbe telik az öltözködés, de azért sietősen lép a találkozó helyére, ahol Ysnult meglátva ismét mosoly költözik az arcára és miközben kap egy hosszú édes puszit. Mira megöleli a férfit és hozzábújik.*
-Nem fázom, de hová indulnál tovább? *A lány a saját részéről a barakkot és az otthont egyelőre kizárná, mert most nem harcos ruhában van, bár biztos viccesebb ebben megalázni az erősebbik nem harcosait. Ezen magában gonoszul el is vigyorodik, A házba meg hazakísértetné magát, de nem sietné el a dolgot mégsem azért, mert még előttük van szinte az egész délután.*
1225. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-10-31 08:31:45
Üzenet elküldve: 2015-10-31 08:31:45
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 118
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 118
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Ysnul és Mira//
- Szóval olyan érzésed van, hogy egy dologban nem tudlak legyűrni? Hmm lássuk csak, talán. *Válaszol vissza pimaszkodva, mint aki nem akarja elismerni a tényt, hogy egy dologban gyengébb a lánynál. Kíváncsi, hogy erre mi lesz a kedvesének a válasza? Nem zavarja kiszemeltjét, hogy rajta legelteti a szemét, ám cserébe hasonlóan viselkedik. Ha esetleg a nő úgy dönt, hogy tetőtől talpig megnézi, akkor perdül egyet szórakozottan, hogy ne csak az egy részt lásson belőle. Kapja a törődést, amitől igazán kiugrik a bőréből. Ennél jobb érzést még nem élt át, hogy egy olyan személy becézi, akit egyre jobban kedvel és szeret. Nevet egyet hangosan, mikor válaszol a beszélgetőtársa a pironkodós szövegére. Mind a ketten jól érzik magukat, ami a kapcsolatukra és annak megítélésére talán jobb hatással lesz, mikor komolyabb pillanatokat élnek át. Mikor elkezdi párját húzni, akkor válasz gyanánt csipkelődik vele Myna. Első levegővétel után nem tud mit válaszolni rá, de egy perc gondolkodás után nyitja ki az ajkait*
- Nehéz? Nem, csupán arról van szó, hogy nem akarlak leejteni a földre, ezért választottam a padot. *Sóhajt egyet a végén, miközben az ajkai somolygásba fordulnak. Rákérdez nála a szereleme, hogy mivel tudná még elkápráztatni, ha mindent odaadna neki, kivéve az ötödikeket?*
- Tudod, még rengeteg mindent lehet azután tenni és kísérletezni egymással *Hívja fel a másikat egy varázslatos keringőre, de vajon bekapja e a horgot, vagy csak máskor szeretné megismerni? Mikor komoly hangnemet üt meg vele, akkor először úgy érzi, hogy jó helyen jár? Meglepi a nő ezzel a viselkedésével, így a somolygása folyamatosan eltűnik az arcáról.*
- Ha ezt kívánod tőlem, akkor elfogadom az ajánlatod. Este fennmaradok mindenképpen. *Szól vissza komoly hangnemben, azonban a lánnyal ellentétben elkezd gondolkozni rajta, hogy vajon merre kell végrehajtani a feladatát. Szó esik a lovakról, amire csak egy bólintással válaszol. Ha még nem érzi magát képzettnek, akkor majd együtt megvásárolják a lovakat. Újra kap egy puszit, s már azt sem tudja hanyadikat. Van egy olyan sejtése, hogy a lány így fejezi ki magát, hogy többet ér jelenleg bármely férfinél. Kap egy kérdést, amire odakapja a fejét.*
- Igen, kinn találkozunk *Erősíti meg a nőt, aki végül magára hívja fel a figyelmet. Szorosan követi őt, hogy mindvégig gyönyörködhessen a másikban. Az öltözőknél elbúcsúznak egy időre, hogy később találkozzanak. Gyorsan magára kapja a ruháit, majd eligazítja őket, hogy elegáns legyen. Mikor megérkezik a találka helyre, akkor türelmesen bevárja a partnerét. Mikor megjelenik, akkor elé lép, hogy letámadja egy hosszú édes puszival, amit a somolygós nő arcára helyez el.*
- Nem fázol? Indulhatunk?
//Ysnul és Mira//
- Szóval olyan érzésed van, hogy egy dologban nem tudlak legyűrni? Hmm lássuk csak, talán. *Válaszol vissza pimaszkodva, mint aki nem akarja elismerni a tényt, hogy egy dologban gyengébb a lánynál. Kíváncsi, hogy erre mi lesz a kedvesének a válasza? Nem zavarja kiszemeltjét, hogy rajta legelteti a szemét, ám cserébe hasonlóan viselkedik. Ha esetleg a nő úgy dönt, hogy tetőtől talpig megnézi, akkor perdül egyet szórakozottan, hogy ne csak az egy részt lásson belőle. Kapja a törődést, amitől igazán kiugrik a bőréből. Ennél jobb érzést még nem élt át, hogy egy olyan személy becézi, akit egyre jobban kedvel és szeret. Nevet egyet hangosan, mikor válaszol a beszélgetőtársa a pironkodós szövegére. Mind a ketten jól érzik magukat, ami a kapcsolatukra és annak megítélésére talán jobb hatással lesz, mikor komolyabb pillanatokat élnek át. Mikor elkezdi párját húzni, akkor válasz gyanánt csipkelődik vele Myna. Első levegővétel után nem tud mit válaszolni rá, de egy perc gondolkodás után nyitja ki az ajkait*
- Nehéz? Nem, csupán arról van szó, hogy nem akarlak leejteni a földre, ezért választottam a padot. *Sóhajt egyet a végén, miközben az ajkai somolygásba fordulnak. Rákérdez nála a szereleme, hogy mivel tudná még elkápráztatni, ha mindent odaadna neki, kivéve az ötödikeket?*
- Tudod, még rengeteg mindent lehet azután tenni és kísérletezni egymással *Hívja fel a másikat egy varázslatos keringőre, de vajon bekapja e a horgot, vagy csak máskor szeretné megismerni? Mikor komoly hangnemet üt meg vele, akkor először úgy érzi, hogy jó helyen jár? Meglepi a nő ezzel a viselkedésével, így a somolygása folyamatosan eltűnik az arcáról.*
- Ha ezt kívánod tőlem, akkor elfogadom az ajánlatod. Este fennmaradok mindenképpen. *Szól vissza komoly hangnemben, azonban a lánnyal ellentétben elkezd gondolkozni rajta, hogy vajon merre kell végrehajtani a feladatát. Szó esik a lovakról, amire csak egy bólintással válaszol. Ha még nem érzi magát képzettnek, akkor majd együtt megvásárolják a lovakat. Újra kap egy puszit, s már azt sem tudja hanyadikat. Van egy olyan sejtése, hogy a lány így fejezi ki magát, hogy többet ér jelenleg bármely férfinél. Kap egy kérdést, amire odakapja a fejét.*
- Igen, kinn találkozunk *Erősíti meg a nőt, aki végül magára hívja fel a figyelmet. Szorosan követi őt, hogy mindvégig gyönyörködhessen a másikban. Az öltözőknél elbúcsúznak egy időre, hogy később találkozzanak. Gyorsan magára kapja a ruháit, majd eligazítja őket, hogy elegáns legyen. Mikor megérkezik a találka helyre, akkor türelmesen bevárja a partnerét. Mikor megjelenik, akkor elé lép, hogy letámadja egy hosszú édes puszival, amit a somolygós nő arcára helyez el.*
- Nem fázol? Indulhatunk?
1224. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-10-30 22:19:33
Üzenet elküldve: 2015-10-30 22:19:33
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
//Ysnul és Mira//
-Majd meglátjuk miben tudod ellátni a bajomat, de van egy olyan érzésem, hogy van egy dolog, amiben nem tudsz elgyőzni. *Természetesen a kardforgatásra gondol, de amíg lehet azért ezt titkolni akarja, nem biztos, hogy örülne neki Ysnul, hogy egy védelmező harcos nőt fog ki társnak és lehet a gyengébb ilyen téren a kapcsolatban. Mira hozzászokott már ahhoz, hogy megnézik, de most nem sok látnivaló van rajta szerinted, mert nem gondol arra, hogy a testére tapadt fürdőruha olyan, mintha szinte rajta sem volna az. Nem követi a néha elkalandozó szemeket és kezével a másik haját simítja hátra és ad puszit az arcára, majd az ujjaival cirógatja azt. Tetszik neki ez a közvetlen játékos férfi és próbálja elmenteni emlékezetébe a vidám arcát, hogy álmában fel tudja idézni, ha hiányozna. Nem tudja mennyire bízhat olyanban, hogy a vércsékhez beinvitálja, de lassan nem ártana felhozni a témát és tudja is, hogy milyen feladatot kaphatna, hogy bizonyítson éles helyzetben.*
-Alig várom, hogy így legyen és hogy szúrósan nézhessek rád egy két rossz pillanatban elmondott pironkodó szavad miatt, de nem fogok haragudni érte. *Neveti el magát és örül neki, hogy ennyire beleéli magát a játékba Ysnul és még fel is morran a simogatástól, mint valami jámbor jószág. ~Az én Hercegem vagy.~ Elég önzően hangzik, de elcsavarta a fejét és reméli másnak nem akarja csapni a szelet, mert ha hihet a szóbeszédnek, akkor tőle nem sok szebbet talál a környéken, főleg nem olyan jó humorút mint jó maga.*
-Na ugye? Úgyhogy csak ne sértődgess itt nekem! *Hordja le már elvigyorodva a férfit és elneveti magát ismét. annyira jól érzi magát, hogy nem is érdekli az idő múlása sem.*
-Naaa! Most miért? Ennyire nehéz vagyok? Ezért ültél le mi? *Játssza meg most ő a sértődöttet és direkt olyan vádakat hoz fel, amik valószínű nem igazak és húzhatja vele a másikat. Bár tudja ha lendületből ugorna rá váratlanul, akkor valószínű a földön kötnének ki, amit nem szeretne, de azért néha megéri az áldozatot a dolog.*
-Ha ma mindenfélét megkapnék az ötödiken kívül mivel kápráztatnál el később? *Nagyon is kíváncsi, de próbálja nem beadni a derekát a dolognak, sejti mire megy ki a játék, de nem lehet folyton agymáson lógniuk bármennyire is jól esik. A kisebb nagyobb szünetek után úgy is mindig jobban esik ismét a Hercegének ajkaira találni.*
-Remélem ma éjszaka is aktív szeretnél lenni, mert lenne egy munka a számodra, hogy bebizonyítsd méltó vagy a tolvajok Hercege címedre. *Vált hirtelen komolyra, mert ha mellette akar maradni Ysnul, így lenne a legegyszerűbb módja, mint klántag és még a szobájában sem lenne egyedül.*
-Akkor majd veszünk lovat a segítségeddel és a sajátokon lovagolunk el, nem akarok kölcsön állaton utazni. *Közel hajol a férfihoz és megpuszilja majd feláll, a teste kicsit libabőrös, most hogy kinn van a vízből és nem mozog eléggé fázik.*
-Azt hiszem ideje felöltözni, mielőtt megfáznánk, kinn találkozunk? *Érdeklődik és ha megkapja a választ el is indul a csípőjét ringatva hátrafelé kacsintva az öltözője felé.*
//Ysnul és Mira//
-Majd meglátjuk miben tudod ellátni a bajomat, de van egy olyan érzésem, hogy van egy dolog, amiben nem tudsz elgyőzni. *Természetesen a kardforgatásra gondol, de amíg lehet azért ezt titkolni akarja, nem biztos, hogy örülne neki Ysnul, hogy egy védelmező harcos nőt fog ki társnak és lehet a gyengébb ilyen téren a kapcsolatban. Mira hozzászokott már ahhoz, hogy megnézik, de most nem sok látnivaló van rajta szerinted, mert nem gondol arra, hogy a testére tapadt fürdőruha olyan, mintha szinte rajta sem volna az. Nem követi a néha elkalandozó szemeket és kezével a másik haját simítja hátra és ad puszit az arcára, majd az ujjaival cirógatja azt. Tetszik neki ez a közvetlen játékos férfi és próbálja elmenteni emlékezetébe a vidám arcát, hogy álmában fel tudja idézni, ha hiányozna. Nem tudja mennyire bízhat olyanban, hogy a vércsékhez beinvitálja, de lassan nem ártana felhozni a témát és tudja is, hogy milyen feladatot kaphatna, hogy bizonyítson éles helyzetben.*
-Alig várom, hogy így legyen és hogy szúrósan nézhessek rád egy két rossz pillanatban elmondott pironkodó szavad miatt, de nem fogok haragudni érte. *Neveti el magát és örül neki, hogy ennyire beleéli magát a játékba Ysnul és még fel is morran a simogatástól, mint valami jámbor jószág. ~Az én Hercegem vagy.~ Elég önzően hangzik, de elcsavarta a fejét és reméli másnak nem akarja csapni a szelet, mert ha hihet a szóbeszédnek, akkor tőle nem sok szebbet talál a környéken, főleg nem olyan jó humorút mint jó maga.*
-Na ugye? Úgyhogy csak ne sértődgess itt nekem! *Hordja le már elvigyorodva a férfit és elneveti magát ismét. annyira jól érzi magát, hogy nem is érdekli az idő múlása sem.*
-Naaa! Most miért? Ennyire nehéz vagyok? Ezért ültél le mi? *Játssza meg most ő a sértődöttet és direkt olyan vádakat hoz fel, amik valószínű nem igazak és húzhatja vele a másikat. Bár tudja ha lendületből ugorna rá váratlanul, akkor valószínű a földön kötnének ki, amit nem szeretne, de azért néha megéri az áldozatot a dolog.*
-Ha ma mindenfélét megkapnék az ötödiken kívül mivel kápráztatnál el később? *Nagyon is kíváncsi, de próbálja nem beadni a derekát a dolognak, sejti mire megy ki a játék, de nem lehet folyton agymáson lógniuk bármennyire is jól esik. A kisebb nagyobb szünetek után úgy is mindig jobban esik ismét a Hercegének ajkaira találni.*
-Remélem ma éjszaka is aktív szeretnél lenni, mert lenne egy munka a számodra, hogy bebizonyítsd méltó vagy a tolvajok Hercege címedre. *Vált hirtelen komolyra, mert ha mellette akar maradni Ysnul, így lenne a legegyszerűbb módja, mint klántag és még a szobájában sem lenne egyedül.*
-Akkor majd veszünk lovat a segítségeddel és a sajátokon lovagolunk el, nem akarok kölcsön állaton utazni. *Közel hajol a férfihoz és megpuszilja majd feláll, a teste kicsit libabőrös, most hogy kinn van a vízből és nem mozog eléggé fázik.*
-Azt hiszem ideje felöltözni, mielőtt megfáznánk, kinn találkozunk? *Érdeklődik és ha megkapja a választ el is indul a csípőjét ringatva hátrafelé kacsintva az öltözője felé.*
1223. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-10-30 21:34:39
Üzenet elküldve: 2015-10-30 21:34:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1059
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
//Második szál//
*Megkönnyebbülten sóhajt fel, amikor Yana engedélyt ad a... nos, utólagos engedélyt kap arra, amit már úgyis elkövetett, de hát... most mit tehet ellene Lorew? Mármint nem az engedély ellen, az ellen nem akar semmit tenni, hanem a saját botlásai. Mostanra már rájött, hogy képtelen jól csinálni a dolgokat, és persze mentegetheti magát azzal, hogy azért, mert ez az első alkalom, hogy entitással találkozik, de valószínűleg következő alkalommal is pontosan ennyire meg lesz rémülve a helyzettől. Ez már csak ilyen. A repülésre is ezt mondta egyszer egy mágus, hogy akárhányszor emelkedik a levegőbe, mindig olyan, mintha először tenné.*
- Köszönöm *böki ki végül az engedélyre, mert hát mindentől függetlenül hálás érte. Egyáltalán nem muszáj neki semmire engedélyt kapnia, Yana valószínűleg egyetlen intésével elpusztíthatná, ha úgy akarná. Nos, ez csak egy álom, de idővel talán (Lorew reményei szerint hamarosan) a tőr segítségével a valóságban is az ő kezében lesz a szerzetes élete. Egy jelentéktelen halandó bábú, akit talán bármikor lecserélhet...
A közeledésre nem reagál semmit, talán a háta kicsivel jobban feszül a kádnak, de elhúzódni semmiképpen nem merne, az már szinte olyan, mint az ellenszegülés. Még akkor is erőlteti a mozdulatlanságot, mikor nagyjából minden védekezőreflexe egyszerre akarna bekapcsolni, mert a lány keze közelít felé. Minden porcikája üvölt, hogy inkább húzódjon félre, aztán könyörögjön megbocsájtásért, de képtelen lenne ezt tenni. Annak tudatában is, hogy egy entitás érintése akár azonnali halált is okozhat, képtelen lenne ellenszegülni. Enyhe borzongás fut végig a testén, amikor Yana ujjai megérintik az arcát, és noha fel van készülve mindenre, többnyire semmi rosszat, vagy fájdalmasat nem tapasztal. Amikor pedig a lány azt mondhatja, hogy Lorew sokat segíthetne neki... eddig is enyhén remegett, de ezekre a szavakra jelentősen fokozódik.*
- Mondj bármit, megteszem *nyögi lassan, és tagoltan, mivel minden egyes szót jól át kell gondolnia, mielőtt kimondja. Kicsit olyan, mintha most beszélne először. Ennek ellenére is tökéletesen elszánt. Az elején még itt-ott bizonytalan volt, de ebben a pillanatban tudja, hogy akár az életét is örömmel adná Yanáért. Csak egyetlen szavába kerülne... Ugyanakkor nem ilyesmiről van szó, vagy talán helyesebb lenne úgy fogalmazni, hogy még nem.*
- Rendben *bólint azonnal* Megtiszteltetés lenne. Csak mondd, ha szükséged van rám, és minden tőlem telhetőt meg fogok tenni, hogy segítsek.
*Akár a szemeit is hajlandó lenne minden további nélkül átadni, de talán (ez persze csak Lorew vágyakozó feltételezése) Yanának még egy darabban is szüksége lesz rá a jövőben. A szeme... Még szép, ez a legkevesebb, amit a szerzetes megtehet azok után, hogy... nos, hogy az entitás megjelent neki.*
*Megkönnyebbülten sóhajt fel, amikor Yana engedélyt ad a... nos, utólagos engedélyt kap arra, amit már úgyis elkövetett, de hát... most mit tehet ellene Lorew? Mármint nem az engedély ellen, az ellen nem akar semmit tenni, hanem a saját botlásai. Mostanra már rájött, hogy képtelen jól csinálni a dolgokat, és persze mentegetheti magát azzal, hogy azért, mert ez az első alkalom, hogy entitással találkozik, de valószínűleg következő alkalommal is pontosan ennyire meg lesz rémülve a helyzettől. Ez már csak ilyen. A repülésre is ezt mondta egyszer egy mágus, hogy akárhányszor emelkedik a levegőbe, mindig olyan, mintha először tenné.*
- Köszönöm *böki ki végül az engedélyre, mert hát mindentől függetlenül hálás érte. Egyáltalán nem muszáj neki semmire engedélyt kapnia, Yana valószínűleg egyetlen intésével elpusztíthatná, ha úgy akarná. Nos, ez csak egy álom, de idővel talán (Lorew reményei szerint hamarosan) a tőr segítségével a valóságban is az ő kezében lesz a szerzetes élete. Egy jelentéktelen halandó bábú, akit talán bármikor lecserélhet...
A közeledésre nem reagál semmit, talán a háta kicsivel jobban feszül a kádnak, de elhúzódni semmiképpen nem merne, az már szinte olyan, mint az ellenszegülés. Még akkor is erőlteti a mozdulatlanságot, mikor nagyjából minden védekezőreflexe egyszerre akarna bekapcsolni, mert a lány keze közelít felé. Minden porcikája üvölt, hogy inkább húzódjon félre, aztán könyörögjön megbocsájtásért, de képtelen lenne ezt tenni. Annak tudatában is, hogy egy entitás érintése akár azonnali halált is okozhat, képtelen lenne ellenszegülni. Enyhe borzongás fut végig a testén, amikor Yana ujjai megérintik az arcát, és noha fel van készülve mindenre, többnyire semmi rosszat, vagy fájdalmasat nem tapasztal. Amikor pedig a lány azt mondhatja, hogy Lorew sokat segíthetne neki... eddig is enyhén remegett, de ezekre a szavakra jelentősen fokozódik.*
- Mondj bármit, megteszem *nyögi lassan, és tagoltan, mivel minden egyes szót jól át kell gondolnia, mielőtt kimondja. Kicsit olyan, mintha most beszélne először. Ennek ellenére is tökéletesen elszánt. Az elején még itt-ott bizonytalan volt, de ebben a pillanatban tudja, hogy akár az életét is örömmel adná Yanáért. Csak egyetlen szavába kerülne... Ugyanakkor nem ilyesmiről van szó, vagy talán helyesebb lenne úgy fogalmazni, hogy még nem.*
- Rendben *bólint azonnal* Megtiszteltetés lenne. Csak mondd, ha szükséged van rám, és minden tőlem telhetőt meg fogok tenni, hogy segítsek.
*Akár a szemeit is hajlandó lenne minden további nélkül átadni, de talán (ez persze csak Lorew vágyakozó feltételezése) Yanának még egy darabban is szüksége lesz rá a jövőben. A szeme... Még szép, ez a legkevesebb, amit a szerzetes megtehet azok után, hogy... nos, hogy az entitás megjelent neki.*
1222. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-10-30 20:29:25
Üzenet elküldve: 2015-10-30 20:29:25
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 118
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 118
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
//Ysnul és Mira//
- Igen, határozottan állítom, hogy szembeszállok veled. Jól ellátom a bajodat. *Ingerli tovább szavaival a férfi, aki van annyira pimasz, hogy rátesz egy lapáttal. Nem tudja megunni partnerét, mert édesen játszanak. Másoknak lehet, hogy nem tetszene az ilyen kellemes szerelmes ingerlés, de náluk olyan természetes. Lassan kezdi azt feltételezni magáról, hogy sikerült teljesen hatni a lányra, s ezután pedig nagyon jó, könnyed napokat fognak átélni. Egyelőre ez a második nap, amit közösen töltenek el. Az idő megszűnik számára, s minden figyelmét a gyönyörűnek ítélt harcos amazonja köti le. Mivel férfiből van, így nem csupán a csillogó szemeket nézi meg, hanem olykor a puha dombok, s lágy hajlatok és kellemes ívek szintén kapnak tekintetéből. Próbálja észrevétlenül tenni, azonban van olyan sejtése, hogy hamar lefülelik.*
- Lánc nélkül melletted maradni? Igen, minden vágyam, hogy körülötted legyeskedjek és pirongató szavakkal kedveskedjek neked *Neveti el magát a saját beszéde hallatán, mert elég hangzatosra sikeredett. Kellemesen felmordul a simogatásra, mint a jámbor jószág a gazdája mellett. Hamar megtudja, hogy a párja a színesebb napok híve. Emellett Myna határozottan kifejti, hogy jólesne neki, ha valaki csókkal költené. Túlságosan mélyen benne ülnek a játékban, hogy egyik fél sem érzékeli ennek teljesen mézes-mázos romantikus mivoltját.*
- Valóban nem szóltál arról, hogy gonosz lennék. *Látja, hogy rögtön felháborodik tőle, így van alkalma végignézni az arcának kifejezését. Az ötödik ölelés elnyeri a tetszését, majd közli vele, hogy mostantól mire számít.*
- Ohh, máris menekülök. *Szól csak ennyit, mint ha olyan rossz dolog lenne, hogy a lány minden egyes alkalommal meghitt módon fogja őt üdvözölni. Nem köti az orrá, de magában reménykedik, hogy legyen kedve kiszemeltjének véghezvinni minden egyes alkalommal eme köszöntést. Magának meg sok sikert kíván az elkapáshoz, mert a végén beveri a hátsóját. Egy hosszú csókot vált vele, miközben érzi, hogy a nő nagyon hozzá simul. Nem ad ki hangot, sem pedig szólja le tettéért.*
- Helyes, pedig már azt hittem, hogy a sok csók után még szerettél volna kapni többet is. Tudod van egy pár csók, amit az ilyen alkalmakkor szoktam használni. *Húzza az agyát, s próbálja felébreszteni a nő kíváncsiságát az újdonságok után. Mikor leül, akkor a lány jobbnak találja mellette helyet foglalni. Megérti, hogy mennyire veszélyes helyzet lett volna.*
- Igen, ilyenkor aludni kell egyet, aztán éjszaka felkelni és bejárni a várost. Mindig így csinálom, én legalábbis éjszaka vagyok aktív. *Mondja pajkos éllel, mit sem törődve azzal, hogy a lány mire fog gondolni.*
- Lovagolni? Nekem nincs lovam, s nem tudom, hogy a lovászfiú kölcsönbe adna egyet. De ha te meg tudod győzni, akkor arra számíthatsz, hogy én fogok mögötted ülni, hogy hátulról átkaroljalak. Sőt, előre szólok, hogy csókokkal foglak ingerelni.
A hozzászólás írója (Ysnul Dezok) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.10.30 20:42:39
//Ysnul és Mira//
- Igen, határozottan állítom, hogy szembeszállok veled. Jól ellátom a bajodat. *Ingerli tovább szavaival a férfi, aki van annyira pimasz, hogy rátesz egy lapáttal. Nem tudja megunni partnerét, mert édesen játszanak. Másoknak lehet, hogy nem tetszene az ilyen kellemes szerelmes ingerlés, de náluk olyan természetes. Lassan kezdi azt feltételezni magáról, hogy sikerült teljesen hatni a lányra, s ezután pedig nagyon jó, könnyed napokat fognak átélni. Egyelőre ez a második nap, amit közösen töltenek el. Az idő megszűnik számára, s minden figyelmét a gyönyörűnek ítélt harcos amazonja köti le. Mivel férfiből van, így nem csupán a csillogó szemeket nézi meg, hanem olykor a puha dombok, s lágy hajlatok és kellemes ívek szintén kapnak tekintetéből. Próbálja észrevétlenül tenni, azonban van olyan sejtése, hogy hamar lefülelik.*
- Lánc nélkül melletted maradni? Igen, minden vágyam, hogy körülötted legyeskedjek és pirongató szavakkal kedveskedjek neked *Neveti el magát a saját beszéde hallatán, mert elég hangzatosra sikeredett. Kellemesen felmordul a simogatásra, mint a jámbor jószág a gazdája mellett. Hamar megtudja, hogy a párja a színesebb napok híve. Emellett Myna határozottan kifejti, hogy jólesne neki, ha valaki csókkal költené. Túlságosan mélyen benne ülnek a játékban, hogy egyik fél sem érzékeli ennek teljesen mézes-mázos romantikus mivoltját.*
- Valóban nem szóltál arról, hogy gonosz lennék. *Látja, hogy rögtön felháborodik tőle, így van alkalma végignézni az arcának kifejezését. Az ötödik ölelés elnyeri a tetszését, majd közli vele, hogy mostantól mire számít.*
- Ohh, máris menekülök. *Szól csak ennyit, mint ha olyan rossz dolog lenne, hogy a lány minden egyes alkalommal meghitt módon fogja őt üdvözölni. Nem köti az orrá, de magában reménykedik, hogy legyen kedve kiszemeltjének véghezvinni minden egyes alkalommal eme köszöntést. Magának meg sok sikert kíván az elkapáshoz, mert a végén beveri a hátsóját. Egy hosszú csókot vált vele, miközben érzi, hogy a nő nagyon hozzá simul. Nem ad ki hangot, sem pedig szólja le tettéért.*
- Helyes, pedig már azt hittem, hogy a sok csók után még szerettél volna kapni többet is. Tudod van egy pár csók, amit az ilyen alkalmakkor szoktam használni. *Húzza az agyát, s próbálja felébreszteni a nő kíváncsiságát az újdonságok után. Mikor leül, akkor a lány jobbnak találja mellette helyet foglalni. Megérti, hogy mennyire veszélyes helyzet lett volna.*
- Igen, ilyenkor aludni kell egyet, aztán éjszaka felkelni és bejárni a várost. Mindig így csinálom, én legalábbis éjszaka vagyok aktív. *Mondja pajkos éllel, mit sem törődve azzal, hogy a lány mire fog gondolni.*
- Lovagolni? Nekem nincs lovam, s nem tudom, hogy a lovászfiú kölcsönbe adna egyet. De ha te meg tudod győzni, akkor arra számíthatsz, hogy én fogok mögötted ülni, hogy hátulról átkaroljalak. Sőt, előre szólok, hogy csókokkal foglak ingerelni.
A hozzászólás írója (Ysnul Dezok) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.10.30 20:42:39
1221. hozzászólás ezen a helyszínen: Fürdőház
Üzenet elküldve: 2015-10-30 19:10:19
Üzenet elküldve: 2015-10-30 19:10:19
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//Második szál//
-Megengedem.
*Inti nyugalomra azonnal egy kézmozdulattal Lorewet, mosolyogva kicsit a másik ijedelmén.
Az olvasás és az írás, két olyan csoda dolog, melynek elsajátítása nem adatik meg Yana számára. Ezekhez az a különös belső látás nem elég. Mesélték már neki, hogy miként is néznek ki a betűk, és hogy azokat egymás után illesztve, papírra rajzolva lesz az írás, míg ugyanezeket felolvasva lesz az olvasás ugyebár. Mindezt ő elképzelni tudja csupán, de elvégezni nem.
A férfi alázatos felkínálkozása úgy tűnik ezt a hiányosságát is orvosolni tudja majd. Yana nem rest egészen közel lebegni hát. Amit kiokoskodik magában az az, hogy a férfi minden bizonnyal valami felsőbbrendű lénynek tartja, akinek hatalma lehet felette. Ha így van, akkor eme közeledését sem fogja visszautasítani. Természetesen nem mászik rá, nem érinti meg. Még nem. Csupán karnyújtáson belül megáll vele szemben, és belső szemeivel fürkészi. Aztán karja mozdul, hogy jobbjának ujjaival óvatosan megérintse az arcot. Remélhetően Lorew nem kap szívrohamot tőle.*
-Sokat segíthetnél nekem Lorew.
*Csendül finom dallammal a hangja, ahogy végig simítja a másik arcát, mintha csak ujjai végével próbálná meg leolvasni a másik vonásait.*
-Láthatod, én másként látok. Így az írás és olvasás számomra olyan tudomány, melyet soha nem fogok tudni elsajátítani. Légy te a szemem. Megteszed ezt nekem Lorew?
*Visszahúzza a kezét, majd kicsit hátrébb lebeg a kellemes vízben, szabad teret adva a másiknak.
Ez persze csak az első lépés. Reményei szerint még sok-sok lépés vár majd rájuk közös életük során. Merthogy nem utoljára találkoztak, abban most teljes mértékben biztos.*
-Megengedem.
*Inti nyugalomra azonnal egy kézmozdulattal Lorewet, mosolyogva kicsit a másik ijedelmén.
Az olvasás és az írás, két olyan csoda dolog, melynek elsajátítása nem adatik meg Yana számára. Ezekhez az a különös belső látás nem elég. Mesélték már neki, hogy miként is néznek ki a betűk, és hogy azokat egymás után illesztve, papírra rajzolva lesz az írás, míg ugyanezeket felolvasva lesz az olvasás ugyebár. Mindezt ő elképzelni tudja csupán, de elvégezni nem.
A férfi alázatos felkínálkozása úgy tűnik ezt a hiányosságát is orvosolni tudja majd. Yana nem rest egészen közel lebegni hát. Amit kiokoskodik magában az az, hogy a férfi minden bizonnyal valami felsőbbrendű lénynek tartja, akinek hatalma lehet felette. Ha így van, akkor eme közeledését sem fogja visszautasítani. Természetesen nem mászik rá, nem érinti meg. Még nem. Csupán karnyújtáson belül megáll vele szemben, és belső szemeivel fürkészi. Aztán karja mozdul, hogy jobbjának ujjaival óvatosan megérintse az arcot. Remélhetően Lorew nem kap szívrohamot tőle.*
-Sokat segíthetnél nekem Lorew.
*Csendül finom dallammal a hangja, ahogy végig simítja a másik arcát, mintha csak ujjai végével próbálná meg leolvasni a másik vonásait.*
-Láthatod, én másként látok. Így az írás és olvasás számomra olyan tudomány, melyet soha nem fogok tudni elsajátítani. Légy te a szemem. Megteszed ezt nekem Lorew?
*Visszahúzza a kezét, majd kicsit hátrébb lebeg a kellemes vízben, szabad teret adva a másiknak.
Ez persze csak az első lépés. Reményei szerint még sok-sok lépés vár majd rájuk közös életük során. Merthogy nem utoljára találkoztak, abban most teljes mértékben biztos.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2306-2325