Kikötő - Vámház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
Mostani oldal: 1 (1. - 20. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 48-67
20. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2020-02-29 07:31:37
Üzenet elküldve: 2020-02-29 07:31:37
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Üzleti ügy//
*Halemier biccent Zammiria szavaira. Letudták az üzletet, és valószínűleg mindenki azt kapta, illetve kapja majd, amit szeretett volna. Egy kivétellel, ugyanis a földöntúlian fekete lovak átadásakor Dreyia egy olyan kérdéssel akasztja meg az árust, ami még nála is egy sértődött itt-ott kicsit monoklis arckifejezést idéz elő.*
-Az előző gazdájuk itt áll magácska előtt.
*Duzzogja.*
-Ha a fiamat nem számoljuk.
*Teszi hozzá a rend kedvéért, majd a csapat főnökére néz.*
-De legyen. Az elismervényt kérném viszont!
*Így hát ha a csapat egyetértése teljes, a pecsétes lapra rákerül a "Kieg: 3 éjparipa" sor, továbbá Halemier aláírása.*
-Így jó?
*Kérdezi röviden sóhajtva a kereskedő. Látszik, hogy errefelé nem igazán az elismervények és a papírok a divatosak, még akkor sem, ha éppen most egy patkánypecsétes pergamen is szerepet játszik az üzletben. Átadja aztán az utolsó lovat is, mely kicsit megakadt az írásbeli ügyek miatt, és ha a vevők mindent rendben találnak csak elbúcsúzik röviden, de tisztességesen.*
*Halemier biccent Zammiria szavaira. Letudták az üzletet, és valószínűleg mindenki azt kapta, illetve kapja majd, amit szeretett volna. Egy kivétellel, ugyanis a földöntúlian fekete lovak átadásakor Dreyia egy olyan kérdéssel akasztja meg az árust, ami még nála is egy sértődött itt-ott kicsit monoklis arckifejezést idéz elő.*
-Az előző gazdájuk itt áll magácska előtt.
*Duzzogja.*
-Ha a fiamat nem számoljuk.
*Teszi hozzá a rend kedvéért, majd a csapat főnökére néz.*
-De legyen. Az elismervényt kérném viszont!
*Így hát ha a csapat egyetértése teljes, a pecsétes lapra rákerül a "Kieg: 3 éjparipa" sor, továbbá Halemier aláírása.*
-Így jó?
*Kérdezi röviden sóhajtva a kereskedő. Látszik, hogy errefelé nem igazán az elismervények és a papírok a divatosak, még akkor sem, ha éppen most egy patkánypecsétes pergamen is szerepet játszik az üzletben. Átadja aztán az utolsó lovat is, mely kicsit megakadt az írásbeli ügyek miatt, és ha a vevők mindent rendben találnak csak elbúcsúzik röviden, de tisztességesen.*
19. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2020-02-26 16:27:58
Üzenet elküldve: 2020-02-26 16:27:58
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Üzleti ügy//
*Az üzlet végre a fizetés felé kanyarodik, de még nem örömködik korán. Az hogy a Patkányok visszavonultak, megerősítette az érzést. Miszerint egy főnök is van a közelben. A gizda kupec szavai, még ha csak előre egyeztettetek is nem a levegőbe beszélnek. Jól láthatóan alaposan beleverték mit kell mondania. Zammi szavai, noha megnyugtatásnak szánja őket a nő, jelen helyzetben azért még nem borítékolná azt hogy lassan végeznek. Viszont jelzi a nőnek, hogy nyereg és zabla nélkül legjobb esetben is csak tapasztalt lovas ülné meg a három hátast. A figyelme Shanra terelődik, noha az arcán a megtestesült nyugalom látszik, jó eséllyel ugyanaz motiválja már őt is mint a főnöküket, az hogy mielőbb a Sellőben legyenek végre. Amint a fizetésre tér ki a téma, az épület árát csendesen szemléli, míg átadja a kupecnek. Amint viszont a lovakra kerülne, sorközbe avatkozik. A pénz és a férfi közé böki a tőrét.*
- Lovakról a papír? Nem szeretnék visszajönni, hogy előkerült a korábbi gazdájuk. Megkérnélek, hogy írj egy elismervényt, és máris szebben fogok mosolyogni.
*Néz hidegen a kupecre, és kicsit sem érdekli, hogy a férfi esetleg már szabadulna tőlük. Mert az lehet, hogy a helyi tolvaj céhvel dolgozik, ettől még kitapossa a férfi belét, ha a lovak sárosak. De az is biztos hogy a kupecet a kötekedő előző tulaj mellé csomagolja. Boldog remények és álmok, de míg ezen esemény nem következik be, a lókereskedő jó ha előkaparja az adásvételit Amint a papírt megkapja Zammi Dreyia is elteszi a kését, és vissza áll a helyére.*
*Az üzlet végre a fizetés felé kanyarodik, de még nem örömködik korán. Az hogy a Patkányok visszavonultak, megerősítette az érzést. Miszerint egy főnök is van a közelben. A gizda kupec szavai, még ha csak előre egyeztettetek is nem a levegőbe beszélnek. Jól láthatóan alaposan beleverték mit kell mondania. Zammi szavai, noha megnyugtatásnak szánja őket a nő, jelen helyzetben azért még nem borítékolná azt hogy lassan végeznek. Viszont jelzi a nőnek, hogy nyereg és zabla nélkül legjobb esetben is csak tapasztalt lovas ülné meg a három hátast. A figyelme Shanra terelődik, noha az arcán a megtestesült nyugalom látszik, jó eséllyel ugyanaz motiválja már őt is mint a főnöküket, az hogy mielőbb a Sellőben legyenek végre. Amint a fizetésre tér ki a téma, az épület árát csendesen szemléli, míg átadja a kupecnek. Amint viszont a lovakra kerülne, sorközbe avatkozik. A pénz és a férfi közé böki a tőrét.*
- Lovakról a papír? Nem szeretnék visszajönni, hogy előkerült a korábbi gazdájuk. Megkérnélek, hogy írj egy elismervényt, és máris szebben fogok mosolyogni.
*Néz hidegen a kupecre, és kicsit sem érdekli, hogy a férfi esetleg már szabadulna tőlük. Mert az lehet, hogy a helyi tolvaj céhvel dolgozik, ettől még kitapossa a férfi belét, ha a lovak sárosak. De az is biztos hogy a kupecet a kötekedő előző tulaj mellé csomagolja. Boldog remények és álmok, de míg ezen esemény nem következik be, a lókereskedő jó ha előkaparja az adásvételit Amint a papírt megkapja Zammi Dreyia is elteszi a kését, és vissza áll a helyére.*
18. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2020-02-25 20:09:30
Üzenet elküldve: 2020-02-25 20:09:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Üzleti ügy//
*Neki így megfelel, a kérésnek engedve elégedetten bólogat, még mosolyog is, bár a színjáték igénye kissé kényelmetlen számára.*
- Jól van.
*Készséggel jegyzetel, amit csak szükséges, a ház méreteit legalább jól ismeri. Kezd megkönnyebbülni, hogy látni a dolog végét, szívesen lenne már hazai terepen. Látja, hogy Dreyia és Shanneira is mennyire éberen figyel. Azt nem tudja, mennyire kívánják a hátuk közepére, hogy itt ácsorognak feltűnő céltáblaként, kívülről nem tűnnek idegesnek.*
- Mindjárt végzünk.
*Küld egy puha mosolyt feléjük is, mert úgy érzi, most már ígérhet ilyet. Nem gondolta, hogy ilyen könnyen megkapja a kedvezőbb árat, mosolya őszinte hálával szélesedik a kufár felé.*
- Köszönöm, és igaza van. Jól gondjukat viseljük majd.
*Már csak a fizetség van hátra. Köpönyege bal szárát áthajtja a vállán, hogy hozzáférjen tarisznyájához, és a súlyos aranyakhoz. Az erszénybe (Mesélő (Daidalos)) 3200 arany kerül, s ha átveheti, biztonságba helyezi az elismervényt.
A lovakért pedig az 1500 aranyat leteszi az asztalra (Mesélő (Daidalos)). Bár fájó összegek, valahogy megkönnyebbül, hogy súlyuk nem húzza már a vállát. Hasznos befektetésnek érzi.*
- Akkor hát, rendben volnánk mindennel, kedves Halemier?
*Várja meg a végső szót, legalábbis, ha tényleg nincs más teendő. Közben már a távozáson gondolkodik, és felmerül benne egy kérdés ezzel kapcsolatban. Dreyiát már látta nyeregben, Shant azonban még nem, ezért megérdeklődi viszonyát a lovakhoz.*
- Tudsz lovagolni? Ha esetleg nem, akkor ülhetsz egyikünk mögött.
*Ugyan nem olyan nagy távolság, hiszen a Sellőház közel esik a Vámházhoz, ám miért ne ülhetnének nyeregbe?*
*Neki így megfelel, a kérésnek engedve elégedetten bólogat, még mosolyog is, bár a színjáték igénye kissé kényelmetlen számára.*
- Jól van.
*Készséggel jegyzetel, amit csak szükséges, a ház méreteit legalább jól ismeri. Kezd megkönnyebbülni, hogy látni a dolog végét, szívesen lenne már hazai terepen. Látja, hogy Dreyia és Shanneira is mennyire éberen figyel. Azt nem tudja, mennyire kívánják a hátuk közepére, hogy itt ácsorognak feltűnő céltáblaként, kívülről nem tűnnek idegesnek.*
- Mindjárt végzünk.
*Küld egy puha mosolyt feléjük is, mert úgy érzi, most már ígérhet ilyet. Nem gondolta, hogy ilyen könnyen megkapja a kedvezőbb árat, mosolya őszinte hálával szélesedik a kufár felé.*
- Köszönöm, és igaza van. Jól gondjukat viseljük majd.
*Már csak a fizetség van hátra. Köpönyege bal szárát áthajtja a vállán, hogy hozzáférjen tarisznyájához, és a súlyos aranyakhoz. Az erszénybe (Mesélő (Daidalos)) 3200 arany kerül, s ha átveheti, biztonságba helyezi az elismervényt.
A lovakért pedig az 1500 aranyat leteszi az asztalra (Mesélő (Daidalos)). Bár fájó összegek, valahogy megkönnyebbül, hogy súlyuk nem húzza már a vállát. Hasznos befektetésnek érzi.*- Akkor hát, rendben volnánk mindennel, kedves Halemier?
*Várja meg a végső szót, legalábbis, ha tényleg nincs más teendő. Közben már a távozáson gondolkodik, és felmerül benne egy kérdés ezzel kapcsolatban. Dreyiát már látta nyeregben, Shant azonban még nem, ezért megérdeklődi viszonyát a lovakhoz.*
- Tudsz lovagolni? Ha esetleg nem, akkor ülhetsz egyikünk mögött.
*Ugyan nem olyan nagy távolság, hiszen a Sellőház közel esik a Vámházhoz, ám miért ne ülhetnének nyeregbe?*
17. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2020-02-25 17:48:10
Üzenet elküldve: 2020-02-25 17:48:10
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Üzleti ügy//
*Shanneira az imént nem azon lepődött meg, milyen jó árban vannak a lovak, épp ellenkezőleg, laikusként fogalma sem volt arról, hogy a hátasok ilyen piszok drágák. Mindenesetre ezekre nem tesz megjegyzést, nem akarja, hogy hülyének nézzék, no meg a véleménye pont az előbbiek miatt nem is mérvadó. Csendben figyeli hát az akadálymentesen zajló üzletelést, közben pedig már azon gondolkodik a Sellőbe visszaérve, mit is egyen majd. Ettől a testőrködéstől megéhezik az ember, s bár egy jó sört is le tudna gurítani, alkoholt csak akkor fog inni, ha megbizonyosodik arról, Zammiriának nincs már rá szüksége a nap folyamán. Szeret ugyan felönteni a garatra, de az évek során már megtanulta, ha benyomva akar dolgozni, az bizony az életében is kerülhet.
Főnöke úgy tűnik nyélbe is üti a lóvásár dolgát, s ha már úgyis három jószágot vettek, a zsoldos reménykedik benne, hogy a hátukon indulnak majd vissza. Rég lovagolt már, a szép állatokat látva pedig egészen megjött hozzá a kedve.*
*Shanneira az imént nem azon lepődött meg, milyen jó árban vannak a lovak, épp ellenkezőleg, laikusként fogalma sem volt arról, hogy a hátasok ilyen piszok drágák. Mindenesetre ezekre nem tesz megjegyzést, nem akarja, hogy hülyének nézzék, no meg a véleménye pont az előbbiek miatt nem is mérvadó. Csendben figyeli hát az akadálymentesen zajló üzletelést, közben pedig már azon gondolkodik a Sellőbe visszaérve, mit is egyen majd. Ettől a testőrködéstől megéhezik az ember, s bár egy jó sört is le tudna gurítani, alkoholt csak akkor fog inni, ha megbizonyosodik arról, Zammiriának nincs már rá szüksége a nap folyamán. Szeret ugyan felönteni a garatra, de az évek során már megtanulta, ha benyomva akar dolgozni, az bizony az életében is kerülhet.
Főnöke úgy tűnik nyélbe is üti a lóvásár dolgát, s ha már úgyis három jószágot vettek, a zsoldos reménykedik benne, hogy a hátukon indulnak majd vissza. Rég lovagolt már, a szép állatokat látva pedig egészen megjött hozzá a kedve.*
16. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2020-02-25 17:07:42
Üzenet elküldve: 2020-02-25 17:07:42
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Üzleti ügy//
*A Vámház környékén úgy tűnik hamarosan nyélbe is ütik az üzletet, már ami a védelmipénzt és az építőanyagot illeti.*
-Listát nem kaptam.
*Felel a kupec a nyersanyagok kérdésére kurtán. Kicsit mintha minden mondat, amit a papírokkal kezében mond fájna neki, inkább csak átadja őket.*
-Szerintem elég ha az építendő ház részleteit lefirkantja oda.
*Kicsit közelebb lép, hogy biztosan ne hallják, ahogy rámutat egy pontra a szerződésen, majd suttogni kezd.*
-Úgy érzem rugalmasan kezelik, bármi is lesz. Bólogasson!
*Kéri Zammiriát az árus, ahogy ellép. Aztán rátér a lovakra, melyekre kapott ajánlata úgy tűnik kielégítő számára. Le is csap rá.*
-Ha a hármat egyben, akkor úgy is megteszi.
*Biccent, majd kezét nyújtja, mintegy megpecsételve ezt az üzletet is.*
-Jó választás, remek paripák. Ami az éjszakát illeti... Elég, ha egyszer nem botlik meg és felbecsülhetetlen lesz.
*Persze nem nagyon volt más választás, és az is sejthető, hogy a Patkányok kupece így is jócskán a beszerzési ár felett adja át a lovakat, de összességében ez nem rossz üzlet, a férfi kétségbeesése is kicsit alábbhagyni látszik. Innen pedig eljutnak a fizetésig.*
-Akkor az építőanyag árát ebbe az erszénybe.
*Emeli a pecsétes irománnyal együtt tartott erszényt a csapat vezetője elé.*
-A lovak árát pedig ide az asztalomra kérném.
*Mutat a kis tákolmányra, amin az íróeszközök is hevernek. Az őrszemek nyüzsgése eddigre elül, úgy tűnik mindannyian arra számítanak, hogy az üzlet lebonyolításra kerül. Páran még vissza is térnek az egymás közötti halk beszélgetéshez, nyüzsgéshez, illetve a többi járókelő vegzálásához.*
*A Vámház környékén úgy tűnik hamarosan nyélbe is ütik az üzletet, már ami a védelmipénzt és az építőanyagot illeti.*
-Listát nem kaptam.
*Felel a kupec a nyersanyagok kérdésére kurtán. Kicsit mintha minden mondat, amit a papírokkal kezében mond fájna neki, inkább csak átadja őket.*
-Szerintem elég ha az építendő ház részleteit lefirkantja oda.
*Kicsit közelebb lép, hogy biztosan ne hallják, ahogy rámutat egy pontra a szerződésen, majd suttogni kezd.*
-Úgy érzem rugalmasan kezelik, bármi is lesz. Bólogasson!
*Kéri Zammiriát az árus, ahogy ellép. Aztán rátér a lovakra, melyekre kapott ajánlata úgy tűnik kielégítő számára. Le is csap rá.*
-Ha a hármat egyben, akkor úgy is megteszi.
*Biccent, majd kezét nyújtja, mintegy megpecsételve ezt az üzletet is.*
-Jó választás, remek paripák. Ami az éjszakát illeti... Elég, ha egyszer nem botlik meg és felbecsülhetetlen lesz.
*Persze nem nagyon volt más választás, és az is sejthető, hogy a Patkányok kupece így is jócskán a beszerzési ár felett adja át a lovakat, de összességében ez nem rossz üzlet, a férfi kétségbeesése is kicsit alábbhagyni látszik. Innen pedig eljutnak a fizetésig.*
-Akkor az építőanyag árát ebbe az erszénybe.
*Emeli a pecsétes irománnyal együtt tartott erszényt a csapat vezetője elé.*
-A lovak árát pedig ide az asztalomra kérném.
*Mutat a kis tákolmányra, amin az íróeszközök is hevernek. Az őrszemek nyüzsgése eddigre elül, úgy tűnik mindannyian arra számítanak, hogy az üzlet lebonyolításra kerül. Páran még vissza is térnek az egymás közötti halk beszélgetéshez, nyüzsgéshez, illetve a többi járókelő vegzálásához.*
15. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2020-02-23 15:10:57
Üzenet elküldve: 2020-02-23 15:10:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Üzleti ügy//
*Az események a kikötőben kicsit felpörögtek, majd ahogy jött el is tűnt a nyomás, amit a helyzet okozhatott volna. A Patkányok is visszább vettek a lendületből, bár jó eséllyel nem a nő miatt. Hisz ki gondolna egy sötételf nőt egy tőrrel a kezében veszélyesnek. Körülbelül a kikötő teljes lakossága, köszönhetően a faja rossz hírének. De ettől függetlenül, nem miatta álltak meg. Az a tény sem játszhat, hogy nem is egy hanem két sötételf is jelen van, sem növelhette a közbiztonságot, így marad az hogy az üzletet rendben lévőnek tartja a vezetőjük akit jelenleg még nem szúrt ki. De ő inkább társait figyelte meg és a reakcióikat, de vélhetően ők se jutottak többre, mint ő. Zammi és az üzlet halad, bár némi zavar is támad, de ez nem Dreyia gondja még. Később meg már aggódjanak a Patkányok. Visszatérve Zammira, a nő egyetlen szóval jelzi a háláját az ellenőrzésre. Amit később tüzetesen végrehajt, hisz ha selejt árut ad el a főnökének, Dreyia levadássza a kupecet. A foltokból ítélve nem épp Patkány kedvenc a férfi, így sok zűrre nem számít tőlük. Shan reakciója az árra megegyezik Dreyia véleményével is, kicsit köhögésnek álcázott nevetést fojt el. Ezt vélhetően a Sellőben szedhette össze Cartól, és Wellytől, nagyon fertőző ez az elfojtott kuncogás. Visszatér a figyelme a kikötőre és az ott bóklászó egyedekre. Amíg nem szükséges nem okozna zűrt Zammiriának, és a terveinek.*
*Az események a kikötőben kicsit felpörögtek, majd ahogy jött el is tűnt a nyomás, amit a helyzet okozhatott volna. A Patkányok is visszább vettek a lendületből, bár jó eséllyel nem a nő miatt. Hisz ki gondolna egy sötételf nőt egy tőrrel a kezében veszélyesnek. Körülbelül a kikötő teljes lakossága, köszönhetően a faja rossz hírének. De ettől függetlenül, nem miatta álltak meg. Az a tény sem játszhat, hogy nem is egy hanem két sötételf is jelen van, sem növelhette a közbiztonságot, így marad az hogy az üzletet rendben lévőnek tartja a vezetőjük akit jelenleg még nem szúrt ki. De ő inkább társait figyelte meg és a reakcióikat, de vélhetően ők se jutottak többre, mint ő. Zammi és az üzlet halad, bár némi zavar is támad, de ez nem Dreyia gondja még. Később meg már aggódjanak a Patkányok. Visszatérve Zammira, a nő egyetlen szóval jelzi a háláját az ellenőrzésre. Amit később tüzetesen végrehajt, hisz ha selejt árut ad el a főnökének, Dreyia levadássza a kupecet. A foltokból ítélve nem épp Patkány kedvenc a férfi, így sok zűrre nem számít tőlük. Shan reakciója az árra megegyezik Dreyia véleményével is, kicsit köhögésnek álcázott nevetést fojt el. Ezt vélhetően a Sellőben szedhette össze Cartól, és Wellytől, nagyon fertőző ez az elfojtott kuncogás. Visszatér a figyelme a kikötőre és az ott bóklászó egyedekre. Amíg nem szükséges nem okozna zűrt Zammiriának, és a terveinek.*
14. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2020-02-22 11:05:15
Üzenet elküldve: 2020-02-22 11:05:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Üzleti ügy//
*Az enyhe feszültség, melyet a készületlenség érzése keltett benne, csillapodik, amint a papírok előkerülnek, még a szívélyes arckifejezése is visszakerül a helyére. Annál is inkább, mert látszik, hogy készültek az üzletre, nem pusztán egy dagadó erszény önkéntes leszállítására vállalkozott a jó kapcsolat fenntartásáért.*
- Megtisztelő, hogy ilyen gondosan előkészítették a szerződést.
*Visz külön melegséget a hangjába, hiszen tényleg értékeli. Ám aztán újabb zátonyra fut, mert személyesen nem beszélt az építésszel, hogy mire van szüksége, úgy hitte, hogy mindenről megegyeztek Feledicttel, már csak a fizetést kell elintéznie. Tulajdonképpen semmi okot nem tudna rá mondani, hogy miért nem hozta magával az építés vezetőjét, már csak azért sem, mert esetleg szembesítésre kerülhetett volna sor az ígéret kapcsán. Talán kímélni szerette volna a veszélytől, de jelen helyzetben csakis ostobaságnak tudja értékelni. Jó lecke ez számára, de most csak annyit tehet, hogy lemondón sóhajt egyet.*
- Úgy tudtam, az építészekkel a nyersanyagigényt már megbeszélték. Küldessek érte, vagy kérhetünk némi rugalmasságot a készletet illetően, ha nem találkozik a tervezett igénnyel? Természetesen még kiszállítás előtt megbizonyosodnánk erről a lista alapján.
*Akár egy bólintás is elég lett volna számára Dreyia részéről, hiszen maga is csak egy gesztussal kérdezett, de az alapos válaszért külön köszönet jár. Újabb értékkel gazdagodik a mélységi nőről alkotott képe, véleményére hálás mosollyal bólint.*
- Köszönöm.
*Aztán vele együtt szemlél körül felületesen néhány pillanatra, és Shanneirával is összeakad a tekintete, mielőtt a kereskedőhöz fordul, aki megerősíti, hogy jó vételről van szó. Maga sem egészen jártas a helyi piaci kínálatban, saját lovát ajándékba kapta, de úgy gondolja, ekkora összegre nem szoktak nevetve igent mondani, főleg, hogy a kikötőben megkérdőjelezhetőbbnek érzi a lovak eredetét, a különlegességük pedig azonosíthatóbbá teszi őket. Legalább egy próbát tesz az alkudozásra, hiszen nincsen vásárlási kényszerben.*
- Valóban pompás állatoknak tűnnek, és egyedi képességük biztonságosabbá teheti az éjszakai utazást. Ám e különlegességükre nem feltétlenül van szükségünk…
*Morfondíroz hangosan, s valóban töpreng néhány pillanatig.*
- És ha mindhármat elvinnénk 1500 aranyért?
*Az enyhe feszültség, melyet a készületlenség érzése keltett benne, csillapodik, amint a papírok előkerülnek, még a szívélyes arckifejezése is visszakerül a helyére. Annál is inkább, mert látszik, hogy készültek az üzletre, nem pusztán egy dagadó erszény önkéntes leszállítására vállalkozott a jó kapcsolat fenntartásáért.*
- Megtisztelő, hogy ilyen gondosan előkészítették a szerződést.
*Visz külön melegséget a hangjába, hiszen tényleg értékeli. Ám aztán újabb zátonyra fut, mert személyesen nem beszélt az építésszel, hogy mire van szüksége, úgy hitte, hogy mindenről megegyeztek Feledicttel, már csak a fizetést kell elintéznie. Tulajdonképpen semmi okot nem tudna rá mondani, hogy miért nem hozta magával az építés vezetőjét, már csak azért sem, mert esetleg szembesítésre kerülhetett volna sor az ígéret kapcsán. Talán kímélni szerette volna a veszélytől, de jelen helyzetben csakis ostobaságnak tudja értékelni. Jó lecke ez számára, de most csak annyit tehet, hogy lemondón sóhajt egyet.*
- Úgy tudtam, az építészekkel a nyersanyagigényt már megbeszélték. Küldessek érte, vagy kérhetünk némi rugalmasságot a készletet illetően, ha nem találkozik a tervezett igénnyel? Természetesen még kiszállítás előtt megbizonyosodnánk erről a lista alapján.
*Akár egy bólintás is elég lett volna számára Dreyia részéről, hiszen maga is csak egy gesztussal kérdezett, de az alapos válaszért külön köszönet jár. Újabb értékkel gazdagodik a mélységi nőről alkotott képe, véleményére hálás mosollyal bólint.*
- Köszönöm.
*Aztán vele együtt szemlél körül felületesen néhány pillanatra, és Shanneirával is összeakad a tekintete, mielőtt a kereskedőhöz fordul, aki megerősíti, hogy jó vételről van szó. Maga sem egészen jártas a helyi piaci kínálatban, saját lovát ajándékba kapta, de úgy gondolja, ekkora összegre nem szoktak nevetve igent mondani, főleg, hogy a kikötőben megkérdőjelezhetőbbnek érzi a lovak eredetét, a különlegességük pedig azonosíthatóbbá teszi őket. Legalább egy próbát tesz az alkudozásra, hiszen nincsen vásárlási kényszerben.*
- Valóban pompás állatoknak tűnnek, és egyedi képességük biztonságosabbá teheti az éjszakai utazást. Ám e különlegességükre nem feltétlenül van szükségünk…
*Morfondíroz hangosan, s valóban töpreng néhány pillanatig.*
- És ha mindhármat elvinnénk 1500 aranyért?
13. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2020-02-20 16:04:37
Üzenet elküldve: 2020-02-20 16:04:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Üzleti ügy//
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Shanneira szemmel tartja ugyan a közeledő patkányokat, tekintete azonban egyre többször kúszik Zammiriára és a kereskedőre. Pontosan nem tudja persze, miféle pergament is vizsgálnak és bár kicsit kíváncsi ugyan, tisztában van vele, hogy semmi köze hozzá, így a későbbiekben sem fog rákérdezni. Egy jó zsoldos ugyanis nem kíváncsiskodik.
Szótlanul figyeli, ahogyan a mélységi megvizsgálja a jószágokat alaposabban, hozzászólni persze nem nagyon tud, hisz nem ért az ilyesmikhez, no meg nem is nagyon akar. Mikor azonban szóba kerül a lovak ára, akaratlanul is szóra nyílik szája az enyhe döbbenettől, hozzá pedig szemöldöke is felugrik.*
-Azt a kurva...
*Hangot ugyan nem ad ki, a szavakat azonban jól láthatóan formálja, így bárki leolvashatja, aki épp figyeli őt.
Amúgy könnyen lehet, hogy nem is olyan nagy összeg ez egy hátasért, Shan finoman szólva sincs képben a lópiaccal, legfeljebb kölcsönzött paripákat ült meg, mindenesetre kíváncsian várja Zamm véleményét a dologról. Elég szép állatok azért, el tudná viselni, ha munka közben ilyeneken lovagolhatna.*
//A hozzászólás 16+ jelenetet tartalmaz!//
*Shanneira szemmel tartja ugyan a közeledő patkányokat, tekintete azonban egyre többször kúszik Zammiriára és a kereskedőre. Pontosan nem tudja persze, miféle pergament is vizsgálnak és bár kicsit kíváncsi ugyan, tisztában van vele, hogy semmi köze hozzá, így a későbbiekben sem fog rákérdezni. Egy jó zsoldos ugyanis nem kíváncsiskodik.
Szótlanul figyeli, ahogyan a mélységi megvizsgálja a jószágokat alaposabban, hozzászólni persze nem nagyon tud, hisz nem ért az ilyesmikhez, no meg nem is nagyon akar. Mikor azonban szóba kerül a lovak ára, akaratlanul is szóra nyílik szája az enyhe döbbenettől, hozzá pedig szemöldöke is felugrik.*
-Azt a kurva...
*Hangot ugyan nem ad ki, a szavakat azonban jól láthatóan formálja, így bárki leolvashatja, aki épp figyeli őt.
Amúgy könnyen lehet, hogy nem is olyan nagy összeg ez egy hátasért, Shan finoman szólva sincs képben a lópiaccal, legfeljebb kölcsönzött paripákat ült meg, mindenesetre kíváncsian várja Zamm véleményét a dologról. Elég szép állatok azért, el tudná viselni, ha munka közben ilyeneken lovagolhatna.*
12. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2020-02-18 20:02:12
Üzenet elküldve: 2020-02-18 20:02:12
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Üzleti ügy//
*A Vámház védelmére úgy tűnik az épkézláb "mesterembereket" fogták be. A járókelőnek álcázott megfigyelők tisztes távra megállnak, és még Dreyia nyíltan feléjük forduló körömpiszkálására sem ugranak, mint azt az ember néhány haramiától várná.
A lókupec kicsit lebiggyeszti a száját, de aztán a jelszó híján csak hátramegy kotorászni. Visszafelé pedig egy pergamen darabbal és egy erszénnyel jön.*
-Mondta, hogy jönni fognak ma.
*A pergamenről kiderül, hogy két darab, ám kicsit rongyos mindkét fele. Az egyiken pecsét, és rúnák, melyek a "Féledect" feliratot adják ki. Legalább saját kezével pingálhatta, már ahogy kinéz abból ez derül ki. Felette már szebb rúnákkal szerepel az, hogy a Patkányok építőanyag szállítását vállalják a vevő kívánalmait a lehető legjobban igyekezve teljesíteni. Vélhetően azért az igazság kicsit messze van ettől, ahogyan az egész külalak is egy hiteles elismervényétől, de legalább valami foganatja lehet ennek is itt a Kikötőben. A másik papírhoz a kupec szenet vesz elő.*
-Van listájuk, vagy írjam?
*Kérdezi ismét az eddig megszokott lelkesedésmentes és elnyűtt hangon. Aztán oldalra pillant a lovakra.*
-Természetesen jó egészségnek örvendenek. Különleges jószágok. Látnak éjjel is.
*Aztán rátér az árra.*
-Darabja hatszáz. Nemesi vér.
*Hangsúlyozza ki ismét, hogy hiába nem a legnagyobb csatalovakat láthatják, különleges portékát kínál.*
*A Vámház védelmére úgy tűnik az épkézláb "mesterembereket" fogták be. A járókelőnek álcázott megfigyelők tisztes távra megállnak, és még Dreyia nyíltan feléjük forduló körömpiszkálására sem ugranak, mint azt az ember néhány haramiától várná.
A lókupec kicsit lebiggyeszti a száját, de aztán a jelszó híján csak hátramegy kotorászni. Visszafelé pedig egy pergamen darabbal és egy erszénnyel jön.*
-Mondta, hogy jönni fognak ma.
*A pergamenről kiderül, hogy két darab, ám kicsit rongyos mindkét fele. Az egyiken pecsét, és rúnák, melyek a "Féledect" feliratot adják ki. Legalább saját kezével pingálhatta, már ahogy kinéz abból ez derül ki. Felette már szebb rúnákkal szerepel az, hogy a Patkányok építőanyag szállítását vállalják a vevő kívánalmait a lehető legjobban igyekezve teljesíteni. Vélhetően azért az igazság kicsit messze van ettől, ahogyan az egész külalak is egy hiteles elismervényétől, de legalább valami foganatja lehet ennek is itt a Kikötőben. A másik papírhoz a kupec szenet vesz elő.*
-Van listájuk, vagy írjam?
*Kérdezi ismét az eddig megszokott lelkesedésmentes és elnyűtt hangon. Aztán oldalra pillant a lovakra.*
-Természetesen jó egészségnek örvendenek. Különleges jószágok. Látnak éjjel is.
*Aztán rátér az árra.*
-Darabja hatszáz. Nemesi vér.
*Hangsúlyozza ki ismét, hogy hiába nem a legnagyobb csatalovakat láthatják, különleges portékát kínál.*
11. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2020-02-16 16:21:24
Üzenet elküldve: 2020-02-16 16:21:24
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Üzleti ügy//
*Amint végez az első lóval, ami meglepően egészségesnek tűnik, noha alaposabban nem ér rá megnézni. Hisz a háta mögött pár rágcsáló közeledik, és nem tenne jót az életben maradásuknak, ha a lovakra figyelne. Zammi kérdésére pontosabban kérdő jelzésére igyekszik tömören válaszolni.*
- Első látásra egészségesnek tűnik, a patája sem sérült vagy fertőzött. Vélhetően a másik három is hasonló állapotban van. Ez meglepett erősen.
*Néz a kereskedőre, majd 180 fokos fordulattal a feléjük ólálkodó Patkányokra néz, miközben a körme alól piszkálja ki a tőrével az ott nem lévő koszt. Shanre néz, aki szintén, észrevette a feléjük sasszézó alakokat, de még ő sem tett semmi felesleges mozdulatot. Bár Dreyia körömpiszkálása lehet, hogy okozhat némi bonyodalmat. A kufár érezhetően ideges, bár Dreyia nem hiszi, hogy a triójuk miatt, inkább a patkányoktól számít némi simogatásra. Bár ez most nem áll fent hisz épp hozzájuk érkeztek, némi üzleti ajánlattal. Pontosabban az ő megkeresésük miatt vannak itt. Így mosolyogva figyeli az alakokat, mert a harc jelenleg csak veszteség lenne mindkét félnek. *
*Amint végez az első lóval, ami meglepően egészségesnek tűnik, noha alaposabban nem ér rá megnézni. Hisz a háta mögött pár rágcsáló közeledik, és nem tenne jót az életben maradásuknak, ha a lovakra figyelne. Zammi kérdésére pontosabban kérdő jelzésére igyekszik tömören válaszolni.*
- Első látásra egészségesnek tűnik, a patája sem sérült vagy fertőzött. Vélhetően a másik három is hasonló állapotban van. Ez meglepett erősen.
*Néz a kereskedőre, majd 180 fokos fordulattal a feléjük ólálkodó Patkányokra néz, miközben a körme alól piszkálja ki a tőrével az ott nem lévő koszt. Shanre néz, aki szintén, észrevette a feléjük sasszézó alakokat, de még ő sem tett semmi felesleges mozdulatot. Bár Dreyia körömpiszkálása lehet, hogy okozhat némi bonyodalmat. A kufár érezhetően ideges, bár Dreyia nem hiszi, hogy a triójuk miatt, inkább a patkányoktól számít némi simogatásra. Bár ez most nem áll fent hisz épp hozzájuk érkeztek, némi üzleti ajánlattal. Pontosabban az ő megkeresésük miatt vannak itt. Így mosolyogva figyeli az alakokat, mert a harc jelenleg csak veszteség lenne mindkét félnek. *
10. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2020-02-16 10:51:26
Üzenet elküldve: 2020-02-16 10:51:26
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Üzleti ügy//
*A kufár arckifejezése eléggé beszédes, nem csodálná, ha éppen Feledict pingálta volna ki az arcát. Dreyia felé pillant kérdőn, mi a véleménye a hátasról, mivel maga felületesebben vizsgálta csak meg a kiszemelt példányt, inkább testfelépítését, a keze alatt érzett izomzatot. Shanra is néz, ha jelezni kívánna, bár lehet, hogy az ő figyelme most egészen máshová koncentrál. Aztán a férfihoz fordul vissza, mikor a jelszót kéri, s közelebb jön, amiből kifolyólag irányában még éberebbé válik, észben tartva, hogy tőre hol lapul, és ösztönösen, ám nem ellenségesen keres nála is fegyvert. A kérdés miatt ezúttal az ő arca komorul el. Neki semmi ilyen információt nem adott át a konyhasegéd, és ha ezen múlik bármi is, nem lesz hálás érte, bárki a felelős. Halemier tekintetét követi futólag, hogy lássa, kiktől tart, de aztán figyelme leginkább megint a kufáré lesz. Hangja nem veszít szívélyes puhaságából, egy halvány mosoly is visszasejlik az arcára.*
- Sajnálom, jelszóval nem szolgálhatok. De ami azt illeti, nem is őt keresem, hanem magát. A Sellőházból érkeztem. Gondolom, tudja, miről van szó…
*Kérdőn vonja fel szemöldökét. Kezd hozzászokni a gondolathoz, hogy tetemes pénzmennyiséget kell itt hagynia egy idegennél, s kizárja a lehetőséget, hogy véletlen szerencse érjen valakit, akire illik a leírás, ezért tévedésből kapja meg az összeget. Függetlenül attól, hogy Dreyia miképp „válaszol”, érdeklődik a másik üzlet felől is, ujjaival beletúr a fekete sörénybe.*
- Egyébként mennyit kér a lovakért?
*Szerencsére nincsen kényszerben, inkább váratlan lehetőségnek tekinti a vásárt. Shan egy kicsit jobban a háttérbe simul most számára, de biztos benne, hogy Dreyiával együtt jól végzi a dolgát.*
*A kufár arckifejezése eléggé beszédes, nem csodálná, ha éppen Feledict pingálta volna ki az arcát. Dreyia felé pillant kérdőn, mi a véleménye a hátasról, mivel maga felületesebben vizsgálta csak meg a kiszemelt példányt, inkább testfelépítését, a keze alatt érzett izomzatot. Shanra is néz, ha jelezni kívánna, bár lehet, hogy az ő figyelme most egészen máshová koncentrál. Aztán a férfihoz fordul vissza, mikor a jelszót kéri, s közelebb jön, amiből kifolyólag irányában még éberebbé válik, észben tartva, hogy tőre hol lapul, és ösztönösen, ám nem ellenségesen keres nála is fegyvert. A kérdés miatt ezúttal az ő arca komorul el. Neki semmi ilyen információt nem adott át a konyhasegéd, és ha ezen múlik bármi is, nem lesz hálás érte, bárki a felelős. Halemier tekintetét követi futólag, hogy lássa, kiktől tart, de aztán figyelme leginkább megint a kufáré lesz. Hangja nem veszít szívélyes puhaságából, egy halvány mosoly is visszasejlik az arcára.*
- Sajnálom, jelszóval nem szolgálhatok. De ami azt illeti, nem is őt keresem, hanem magát. A Sellőházból érkeztem. Gondolom, tudja, miről van szó…
*Kérdőn vonja fel szemöldökét. Kezd hozzászokni a gondolathoz, hogy tetemes pénzmennyiséget kell itt hagynia egy idegennél, s kizárja a lehetőséget, hogy véletlen szerencse érjen valakit, akire illik a leírás, ezért tévedésből kapja meg az összeget. Függetlenül attól, hogy Dreyia miképp „válaszol”, érdeklődik a másik üzlet felől is, ujjaival beletúr a fekete sörénybe.*
- Egyébként mennyit kér a lovakért?
*Szerencsére nincsen kényszerben, inkább váratlan lehetőségnek tekinti a vásárt. Shan egy kicsit jobban a háttérbe simul most számára, de biztos benne, hogy Dreyiával együtt jól végzi a dolgát.*
9. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2020-02-15 15:06:37
Üzenet elküldve: 2020-02-15 15:06:37
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Üzleti ügy//
*Úgy tűnik Zamm nem tervezi elhessegetni a kupecet, így Shan tiszteletben tartva a döntést, abbahagyja a fenyegető markolatpaskolgatást. Miközben főnöke a lovakat simogatja ő is jobban megnézi az állatokat. Szépek, ez kétségtelen, s kicsit emlékeztetik a gyerekkori paripájára, amit még az apjától kapott. Nagyon nyugodt ló volt, a fivéreit viszont ki nem állhatta, az egyiket egyszer faron is harapta. Jó fej egy jószág volt, kár, hogy nem lehetett közöttük sokáig.
Figyelme nosztalgiázása közben nem lankad, fél füllel hallgatja ugyan, mit is beszél a kereskedővel a mélységi, de leginkább a közeledő alakokat mustrálja. Nem tűnik úgy egyelőre, hogy kardot akarnának rántani, így a zsoldos a fürkészésen kívül mást nem tesz, csak tesz egy lépést Zammiria felé. Közel akar lenni arra az esetre, ha a kis csoport mégiscsak a támadás mellett döntene, illetve ha valamiért esetleg a kupec agresszívan lépne fel. Noha ez utóbbit nem tartja valószínűnek, fő az elővigyázatosság, errefelé valahogy soha senki nem az, aminek látszik.*
*Úgy tűnik Zamm nem tervezi elhessegetni a kupecet, így Shan tiszteletben tartva a döntést, abbahagyja a fenyegető markolatpaskolgatást. Miközben főnöke a lovakat simogatja ő is jobban megnézi az állatokat. Szépek, ez kétségtelen, s kicsit emlékeztetik a gyerekkori paripájára, amit még az apjától kapott. Nagyon nyugodt ló volt, a fivéreit viszont ki nem állhatta, az egyiket egyszer faron is harapta. Jó fej egy jószág volt, kár, hogy nem lehetett közöttük sokáig.
Figyelme nosztalgiázása közben nem lankad, fél füllel hallgatja ugyan, mit is beszél a kereskedővel a mélységi, de leginkább a közeledő alakokat mustrálja. Nem tűnik úgy egyelőre, hogy kardot akarnának rántani, így a zsoldos a fürkészésen kívül mást nem tesz, csak tesz egy lépést Zammiria felé. Közel akar lenni arra az esetre, ha a kis csoport mégiscsak a támadás mellett döntene, illetve ha valamiért esetleg a kupec agresszívan lépne fel. Noha ez utóbbit nem tartja valószínűnek, fő az elővigyázatosság, errefelé valahogy soha senki nem az, aminek látszik.*
8. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2020-02-13 19:45:53
Üzenet elküldve: 2020-02-13 19:45:53
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Üzleti ügy//
*Az árus már majdnem megörül magának, hogy sikerül ma vevőket szereznie, mikor Zammiria Feledict iránt érdeklődik.*
-A lovakat csak szabadon! És a nevem Halemier.
*Szól, mielőtt még olyan arcot vágna, mint akit minimum gyomorszájon rúgtak.*
-Ismerem.
*Mormogja sötéten, míg fél szemmel a lovakat ellenőrző másik sötételfet figyeli, aki tőrét előhúzva ellenőrzi a lovat. Shan, aki ekkor talán a legéberebb a környéken észre is veheti, hogy hirtelen megfeleződik néhány eddig csak látszólag semmi komolyabb dologgal nem foglalkozó alak és a kis csapat közötti távolság, melyet néhány csendes és jól irányzott lépéssel tesznek meg a tér megfigyelői. Azonban acél nem villan, a tetők is üresnek tűnnek, ahogy azt Dreyia is megállapíthatja a ló ellenőrzése előtt és után is. A lovak kifejezetten nyugodtak, fogaik külsejükkel ellentétben meglepően fehérek, patkóik pedig rendesen helyükön vannak, alatta a paták is rendben vannak, noha itt-ott kopottasak. A lovak szőre selymesen csillanó ében fekete. Szemük pedig hasonló színben játszik, de értelmesen, céltudatosan néznek ide-oda. Az árus folytatja.*
-Meg kell kérdeznem, hogy tudnak-e egy bizonyos jelszót?
*Megy közelebb kissé susmorogva a kis csapat vezéréhez.*
-Illetve milyen ügyben keresik a nevezett üzletembert?
*Szinte suttogva köpi oda az utolsó titulust, mintha tényleg kedve lenne kiköpni, ám szeme a téren járőröző álruhás patkányokra villan közvetlen ezután, és láthatóan meg is gondolja magát. Inkább csak fél kezével kinyul a legközelebbi ló nyakát paskolgatni, és várja a választ.*
A hozzászólást Mátrix (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2020.02.16 13:22:53, a következő indokkal:
Lovak információinak bővítése
*Az árus már majdnem megörül magának, hogy sikerül ma vevőket szereznie, mikor Zammiria Feledict iránt érdeklődik.*
-A lovakat csak szabadon! És a nevem Halemier.
*Szól, mielőtt még olyan arcot vágna, mint akit minimum gyomorszájon rúgtak.*
-Ismerem.
*Mormogja sötéten, míg fél szemmel a lovakat ellenőrző másik sötételfet figyeli, aki tőrét előhúzva ellenőrzi a lovat. Shan, aki ekkor talán a legéberebb a környéken észre is veheti, hogy hirtelen megfeleződik néhány eddig csak látszólag semmi komolyabb dologgal nem foglalkozó alak és a kis csapat közötti távolság, melyet néhány csendes és jól irányzott lépéssel tesznek meg a tér megfigyelői. Azonban acél nem villan, a tetők is üresnek tűnnek, ahogy azt Dreyia is megállapíthatja a ló ellenőrzése előtt és után is. A lovak kifejezetten nyugodtak, fogaik külsejükkel ellentétben meglepően fehérek, patkóik pedig rendesen helyükön vannak, alatta a paták is rendben vannak, noha itt-ott kopottasak. A lovak szőre selymesen csillanó ében fekete. Szemük pedig hasonló színben játszik, de értelmesen, céltudatosan néznek ide-oda. Az árus folytatja.*
-Meg kell kérdeznem, hogy tudnak-e egy bizonyos jelszót?
*Megy közelebb kissé susmorogva a kis csapat vezéréhez.*
-Illetve milyen ügyben keresik a nevezett üzletembert?
*Szinte suttogva köpi oda az utolsó titulust, mintha tényleg kedve lenne kiköpni, ám szeme a téren járőröző álruhás patkányokra villan közvetlen ezután, és láthatóan meg is gondolja magát. Inkább csak fél kezével kinyul a legközelebbi ló nyakát paskolgatni, és várja a választ.*
A hozzászólást Mátrix (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2020.02.16 13:22:53, a következő indokkal:
Lovak információinak bővítése
7. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2020-02-12 16:46:32
Üzenet elküldve: 2020-02-12 16:46:32
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Üzleti ügy//
*Zammi csendessége nem lepi meg, biztos, hogy a nőnek is eszébe jutott már ez a lehetőség. De eddig még nem kellett ilyesmihez folyamodnia. Ahogy haladnak az utcán, egyre ritkulnak a városlakók, noha élet van de hogy azok jó eséllyel a Patkányokhoz tartoznak, az biztos. Hisz a Vámházat ők vették kezelésbe, ezt a kikötőben mindenki tudja, még az is aki csak pár hat óta él a környéken. Aki meg nem, annak valószínű sosem lesz dolga velük. Csak ha kirabolják, vagy megölik. A Vámház körül egyre növekvő feszültséget, egy lókupec zajongása töri meg. A férfit jól helyben hagyhatták, hisz az arca színesebb, mint egy térkép. Valószínű át tervezte verni a Patkányokat, ezen kicsit felvidul, hogy vannak még ostoba emberek a világon. A szövege, amivel a lovait árulja, elég hervasztó. Ahogy halad a helyes kifejezésektől, az egyre kínosabbakká Dreyia elmosolyodik. Zammi szemei is megakadnak a lovakon, bár Dreyia eddig nem sűrűn látott fekete szemű hátast. Shan reakciója és kedve teljesen helyesnek látszik, bár a szomorú tény hogy jó eséllyel ehhez a balekhoz jöttek. Dreyia jelezné Shannak, hogy ne zavarja el a vélhetően halálra rémített üzletkötőt, de Zammi megszólítja a kufárt. Amíg a főnöke a kereskedővel cseveg a lovakról, addig Dreyia az utcát és a tetőket figyeli. Noha a város alatt van csatorna, itt kevés valószínűséget lát abban, hogy a föld alól támadnának. Amint az utcán álló, ülő és gyakorlatilag őket bámuló egyedek arcát memorizálta, hisz később jól jöhet, egy alvilági ki kicsoda összeállításánál. Még akkor is ha akadnak a lézengők közt kikötői lakosok, és tengerészek is. Visszafordulva a kereskedő és Zammi felé lép, noha nem készül semmire, de ha a férfi kicsit is trükközik, ő minimum belehal a dologba. De egyelőre csak figyel minden érzékével, amit csak az esetleges veszélyforrásokra tud fordítani. Lehet hogy paranoiás, de nem azért maradt életben, mert megbízik pár tolvajban. Amint a kereskedő bólint Zammi kérésére, a szélső lóhoz lép, továbbra is úgy hogy lássa a főnökét, és az utcát. A kezét először a ló orra elé tartja, majd finoman végig simít azon. Csendes nyugtató szavakat suttog, a ló fülébe miközben ellenőrzi a ló szemét, fülét és a fogait is. Majd a hozzá közelebb eső láb térdhajlatára teszi a kezét, amit egy patkoló kovácstól lesett el. Ha ló felemeli a lábát, lassan előhúzza a tőrét, és a koszt megkapargatja a ló patáján. Ellenőrizve hogy a ló lába illetve az egészsége hogy is áll. Ezzel gyorsan végez, majd visszaáll a helyére.*
*Zammi csendessége nem lepi meg, biztos, hogy a nőnek is eszébe jutott már ez a lehetőség. De eddig még nem kellett ilyesmihez folyamodnia. Ahogy haladnak az utcán, egyre ritkulnak a városlakók, noha élet van de hogy azok jó eséllyel a Patkányokhoz tartoznak, az biztos. Hisz a Vámházat ők vették kezelésbe, ezt a kikötőben mindenki tudja, még az is aki csak pár hat óta él a környéken. Aki meg nem, annak valószínű sosem lesz dolga velük. Csak ha kirabolják, vagy megölik. A Vámház körül egyre növekvő feszültséget, egy lókupec zajongása töri meg. A férfit jól helyben hagyhatták, hisz az arca színesebb, mint egy térkép. Valószínű át tervezte verni a Patkányokat, ezen kicsit felvidul, hogy vannak még ostoba emberek a világon. A szövege, amivel a lovait árulja, elég hervasztó. Ahogy halad a helyes kifejezésektől, az egyre kínosabbakká Dreyia elmosolyodik. Zammi szemei is megakadnak a lovakon, bár Dreyia eddig nem sűrűn látott fekete szemű hátast. Shan reakciója és kedve teljesen helyesnek látszik, bár a szomorú tény hogy jó eséllyel ehhez a balekhoz jöttek. Dreyia jelezné Shannak, hogy ne zavarja el a vélhetően halálra rémített üzletkötőt, de Zammi megszólítja a kufárt. Amíg a főnöke a kereskedővel cseveg a lovakról, addig Dreyia az utcát és a tetőket figyeli. Noha a város alatt van csatorna, itt kevés valószínűséget lát abban, hogy a föld alól támadnának. Amint az utcán álló, ülő és gyakorlatilag őket bámuló egyedek arcát memorizálta, hisz később jól jöhet, egy alvilági ki kicsoda összeállításánál. Még akkor is ha akadnak a lézengők közt kikötői lakosok, és tengerészek is. Visszafordulva a kereskedő és Zammi felé lép, noha nem készül semmire, de ha a férfi kicsit is trükközik, ő minimum belehal a dologba. De egyelőre csak figyel minden érzékével, amit csak az esetleges veszélyforrásokra tud fordítani. Lehet hogy paranoiás, de nem azért maradt életben, mert megbízik pár tolvajban. Amint a kereskedő bólint Zammi kérésére, a szélső lóhoz lép, továbbra is úgy hogy lássa a főnökét, és az utcát. A kezét először a ló orra elé tartja, majd finoman végig simít azon. Csendes nyugtató szavakat suttog, a ló fülébe miközben ellenőrzi a ló szemét, fülét és a fogait is. Majd a hozzá közelebb eső láb térdhajlatára teszi a kezét, amit egy patkoló kovácstól lesett el. Ha ló felemeli a lábát, lassan előhúzza a tőrét, és a koszt megkapargatja a ló patáján. Ellenőrizve hogy a ló lába illetve az egészsége hogy is áll. Ezzel gyorsan végez, majd visszaáll a helyére.*
6. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2020-02-12 14:55:05
Üzenet elküldve: 2020-02-12 14:55:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Üzleti ügy//
*Egyetértőn bólint Dreyia szavaira, elsikkadni viszont egyáltalán nem akarja hagyni a dolgot. Örül a kezdeményezésnek, hisz egyfelől érdeklődést, mondhatni, egyfajta kötődést vagy elhivatottságot jelez, másfelől mindenképpen gazdagabb ötletkészletet eredményez, ha mindenki beleteszi a magáét. Az új épület terve valójában nem az első szándék szerint született, ám ennek részletei további kérdések híján egyelőre homályban maradnak.
Enyhe, nyugtalan bizsergést érez a megnövekedett figyelem súlya alatt, tudva, hogy merre tartanak és mi célból, ám ettől nem válik bizonytalanabbá járása, csupán ébersége növekszik. Bízik társaiban és a meghívás kimondatlan ígéretében, hogy a bejutás nem lesz különösebben nehéz. Persze ez még csak az út fele. Kényelmes tempóban közelít a lókupechez, s megáll a közelében. Enyhe mosolya eleinte udvariasan távolságtartó, de szélesedik a döccenő szavakon, ám gúny nélkül, mint akiben rokonszenvet ébresztettek. A lemondó testtartásba kerülő férfiról tekintete a szokatlan lovakra siklik, hogy szemügyre vegye őket. Tulajdonképpen tetszenek neki a sötét színek.*
- Titokzatosak, akár a holdtalan éjszaka. Szabad?
*Emeli bal kezét lassan, ha megengedik neki, hogy óvatosan, kerülve a hirtelen mozdulatokat megközelítse az egyik hátast, és ha az állat nem ijed meg, megsimogassa a nyakát. Bármely akadályoztatás esetén ezen tervéről letesz. Ugyan nem lovat vásárolni jött, de elférne néhány az istállóban az emberei számára, ezért nem sajnál némi plusz időt rászánni, hogy megnézze őket.*
- Hogyan szólíthatom?
*Fordul figyelme lágyan a férfira, játékos tekintete a szemeit keresi, kerülve a csúnya sérülések nyomát.*
- Tudja *ha a nevet megkapja, akkor mindjárt be is illeszti ide*, keresek valakit. Ismer egy bizonyos... Feledictet? Az ő iránymutatása alapján jöttem ide.
*Az instrukciók ellenére nem fog egy pénzes zsákot csak úgy valakinek a kezébe nyomni, szeretné megkapni, amiért fizet, és az nem csupán az "építési engedély".*
*Egyetértőn bólint Dreyia szavaira, elsikkadni viszont egyáltalán nem akarja hagyni a dolgot. Örül a kezdeményezésnek, hisz egyfelől érdeklődést, mondhatni, egyfajta kötődést vagy elhivatottságot jelez, másfelől mindenképpen gazdagabb ötletkészletet eredményez, ha mindenki beleteszi a magáét. Az új épület terve valójában nem az első szándék szerint született, ám ennek részletei további kérdések híján egyelőre homályban maradnak.
Enyhe, nyugtalan bizsergést érez a megnövekedett figyelem súlya alatt, tudva, hogy merre tartanak és mi célból, ám ettől nem válik bizonytalanabbá járása, csupán ébersége növekszik. Bízik társaiban és a meghívás kimondatlan ígéretében, hogy a bejutás nem lesz különösebben nehéz. Persze ez még csak az út fele. Kényelmes tempóban közelít a lókupechez, s megáll a közelében. Enyhe mosolya eleinte udvariasan távolságtartó, de szélesedik a döccenő szavakon, ám gúny nélkül, mint akiben rokonszenvet ébresztettek. A lemondó testtartásba kerülő férfiról tekintete a szokatlan lovakra siklik, hogy szemügyre vegye őket. Tulajdonképpen tetszenek neki a sötét színek.*
- Titokzatosak, akár a holdtalan éjszaka. Szabad?
*Emeli bal kezét lassan, ha megengedik neki, hogy óvatosan, kerülve a hirtelen mozdulatokat megközelítse az egyik hátast, és ha az állat nem ijed meg, megsimogassa a nyakát. Bármely akadályoztatás esetén ezen tervéről letesz. Ugyan nem lovat vásárolni jött, de elférne néhány az istállóban az emberei számára, ezért nem sajnál némi plusz időt rászánni, hogy megnézze őket.*
- Hogyan szólíthatom?
*Fordul figyelme lágyan a férfira, játékos tekintete a szemeit keresi, kerülve a csúnya sérülések nyomát.*
- Tudja *ha a nevet megkapja, akkor mindjárt be is illeszti ide*, keresek valakit. Ismer egy bizonyos... Feledictet? Az ő iránymutatása alapján jöttem ide.
*Az instrukciók ellenére nem fog egy pénzes zsákot csak úgy valakinek a kezébe nyomni, szeretné megkapni, amiért fizet, és az nem csupán az "építési engedély".*
5. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2020-02-12 13:45:34
Üzenet elküldve: 2020-02-12 13:45:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Üzleti ügy//
*Shan érdekesnek találja az új fogadó építésének tervét, noha ha a sötételf helyében lenne, biztosan nem akarna még egyet építeni a Kikötőben, szerinte épp elég az a kettő, ami van. Na persze nem véletlen, hogy ő zsoldos lett és nem valami kereskedő, nem nagyon ért az ilyesmikhez, bár kétségtelen, az alkimista műhelyt kiváló ötletnek találja. A mélységi szavaira tehát csak bólogat szemei eközben a köpenyes lézengőket pásztázzák. Valahogy sohasem volt nagy rajongója a Patkányoknak, egy kicsit sem bízik a fajtájukban, s nyilván ezen véleményén Zammiria is osztozhat, hiszen nem véletlen, hogy fegyveres kísérettel érkezett ide.
A kupec szavait hallva szemöldöke homloka közepére szalad először, kevés bénább lóvásárlásra sarkalló dumát hallott már. Ahogy pedig a fickó mondandója végéhez ér a zsoldos megpróbálja elfojtani feltörni készülő nevetését, gyorsan rá is harap alsó ajkára.
Szeme sarkából főnökére pillant, s ha úgy találja, hogy nem érdekli őt ez a remek üzlet, akkor Shan finoman, figyelmeztetően kezével végigsimít kardja markolatán, rámosolyog szélesen a fickóra, s fejével biccent neki, hogy lépjen le.*
*Shan érdekesnek találja az új fogadó építésének tervét, noha ha a sötételf helyében lenne, biztosan nem akarna még egyet építeni a Kikötőben, szerinte épp elég az a kettő, ami van. Na persze nem véletlen, hogy ő zsoldos lett és nem valami kereskedő, nem nagyon ért az ilyesmikhez, bár kétségtelen, az alkimista műhelyt kiváló ötletnek találja. A mélységi szavaira tehát csak bólogat szemei eközben a köpenyes lézengőket pásztázzák. Valahogy sohasem volt nagy rajongója a Patkányoknak, egy kicsit sem bízik a fajtájukban, s nyilván ezen véleményén Zammiria is osztozhat, hiszen nem véletlen, hogy fegyveres kísérettel érkezett ide.
A kupec szavait hallva szemöldöke homloka közepére szalad először, kevés bénább lóvásárlásra sarkalló dumát hallott már. Ahogy pedig a fickó mondandója végéhez ér a zsoldos megpróbálja elfojtani feltörni készülő nevetését, gyorsan rá is harap alsó ajkára.
Szeme sarkából főnökére pillant, s ha úgy találja, hogy nem érdekli őt ez a remek üzlet, akkor Shan finoman, figyelmeztetően kezével végigsimít kardja markolatán, rámosolyog szélesen a fickóra, s fejével biccent neki, hogy lépjen le.*
4. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2020-02-11 19:52:37
Üzenet elküldve: 2020-02-11 19:52:37
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 828
OOC üzenetek: 217
Játékstílus: Szelíd
//Üzleti ügy//
*A Vámház környéke így a nap ezen szakában élettel teli. A környéken kereskedők viszik még portékáikat kihasználva a fényesebb órákat a mai napból, illetve árusok árulnak ezt-azt. Még friss hal is van. A Vámház közvetlen közelében azonban valahogy csendesebb a nyüzsgés, valahogy több a köpönyeges lézengő, és több a szempár, ami ugyan csak pillanatokra, de a három erre sétáló nőre szegeződik véletlenszerű ritmusban. Mintha a feszült béke szigete lenne ez. Céljukat hamar ki is szúrhatják. Közvetlenül a Vámház mellett álldogál egy lókupec három makulátlanul fekete lóval, melyeknek nem csak szembogara, de teljes szeme fekete. Olyanok, mint az éjszaka, ritka teremtés. A kereskedő vézna, foghíjas, s arcán jókora lilás-zöld monokli-nap van leáldozóban. Ránézésre tartozhatott valakinek. Ki is szúrja az arra lézengőket.*
-Hölgyeim, ezek a nemes éjparipák csak most, csak önöknek itt mind eladók!
*Kezdi hirdetni az árut.*
-Nincs még egy olyan ló, ami jobban menne kegyed... *Itt kicsit megtorpan. Végül aztán faramucin vágja ki magát a helyzetből.*
-Hajához...
*Mormogja el a végét Zammiriára nézve. Vállai kicsit megereszkednek. Ezt is elrontotta. Most már talán csak szánalmas arckifejezése lehet ok a vásárlásra.*
*A Vámház környéke így a nap ezen szakában élettel teli. A környéken kereskedők viszik még portékáikat kihasználva a fényesebb órákat a mai napból, illetve árusok árulnak ezt-azt. Még friss hal is van. A Vámház közvetlen közelében azonban valahogy csendesebb a nyüzsgés, valahogy több a köpönyeges lézengő, és több a szempár, ami ugyan csak pillanatokra, de a három erre sétáló nőre szegeződik véletlenszerű ritmusban. Mintha a feszült béke szigete lenne ez. Céljukat hamar ki is szúrhatják. Közvetlenül a Vámház mellett álldogál egy lókupec három makulátlanul fekete lóval, melyeknek nem csak szembogara, de teljes szeme fekete. Olyanok, mint az éjszaka, ritka teremtés. A kereskedő vézna, foghíjas, s arcán jókora lilás-zöld monokli-nap van leáldozóban. Ránézésre tartozhatott valakinek. Ki is szúrja az arra lézengőket.*
-Hölgyeim, ezek a nemes éjparipák csak most, csak önöknek itt mind eladók!
*Kezdi hirdetni az árut.*
-Nincs még egy olyan ló, ami jobban menne kegyed... *Itt kicsit megtorpan. Végül aztán faramucin vágja ki magát a helyzetből.*
-Hajához...
*Mormogja el a végét Zammiriára nézve. Vállai kicsit megereszkednek. Ezt is elrontotta. Most már talán csak szánalmas arckifejezése lehet ok a vásárlásra.*
3. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2020-02-11 11:22:12
Üzenet elküldve: 2020-02-11 11:22:12
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 284
OOC üzenetek: 16
Játékstílus: Megfontolt
//Üzleti ügy//
*Miközben haladnak, Dreyia szemügyre veszi a harmadik társuk. Nem mintha nem bízna benne, viszont egyelőre még nem ismeri. Igaz Zammirával is csak pár hete találkoztak, de vele azért átment jó pár dolgon. De a figyelme visszatér a feladathoz, noha nem tudja, csak érzi hogy nagyon is figyelik őket, hisz melyik szervezet ne tartaná szemmel a hozzá érkezőket. A felvetésére, csak lassan kap választ, és nem lepi meg a szavak logikája.*
- Köszönöm, bár csak egy ötlet egyelőre. Amíg nincs szükségrá, maradjon ennyiben, ahogy kéred.
*A témát Dreyia ezzel letudta, noha lehet hogy előtérbe helyezi a saját érdekeit is. De az biztos hogy Zammit nem fogja elárulni, hisz a nő semmit se tett ellene. Sőt a bizalmába fogadta, így ha lép is valamit, jó eséllyel a főnöke tudtával teszi. Shen kérdése is érdekes válaszokat szül, igaz ha kutakodott volna ő is megtudja a dolgot hamarabb, de jó pár egyéb kötelessége volt más irányba. Így csak hallgatja a választ miközben a Vámház felé tartanak.*
- Tehát egy átmenetet a két opció között. Csak a hagyományos fogadó jelleggel. Plusz ezen belül egy alkimista labort is fenntartani, ha jól értem. Remek terv.
*Az úti célhoz közeledve követi Zammi példáját, és csendesebbre fogja magát, hisz innentől, csak Zammi beszél majd, ők csak testőrök.*
*Miközben haladnak, Dreyia szemügyre veszi a harmadik társuk. Nem mintha nem bízna benne, viszont egyelőre még nem ismeri. Igaz Zammirával is csak pár hete találkoztak, de vele azért átment jó pár dolgon. De a figyelme visszatér a feladathoz, noha nem tudja, csak érzi hogy nagyon is figyelik őket, hisz melyik szervezet ne tartaná szemmel a hozzá érkezőket. A felvetésére, csak lassan kap választ, és nem lepi meg a szavak logikája.*
- Köszönöm, bár csak egy ötlet egyelőre. Amíg nincs szükségrá, maradjon ennyiben, ahogy kéred.
*A témát Dreyia ezzel letudta, noha lehet hogy előtérbe helyezi a saját érdekeit is. De az biztos hogy Zammit nem fogja elárulni, hisz a nő semmit se tett ellene. Sőt a bizalmába fogadta, így ha lép is valamit, jó eséllyel a főnöke tudtával teszi. Shen kérdése is érdekes válaszokat szül, igaz ha kutakodott volna ő is megtudja a dolgot hamarabb, de jó pár egyéb kötelessége volt más irányba. Így csak hallgatja a választ miközben a Vámház felé tartanak.*
- Tehát egy átmenetet a két opció között. Csak a hagyományos fogadó jelleggel. Plusz ezen belül egy alkimista labort is fenntartani, ha jól értem. Remek terv.
*Az úti célhoz közeledve követi Zammi példáját, és csendesebbre fogja magát, hisz innentől, csak Zammi beszél majd, ők csak testőrök.*
2. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2020-02-10 20:15:05
Üzenet elküldve: 2020-02-10 20:15:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Vakmerő
//Üzleti ügy//
*Kétség kívül érdekes triót alkot a három nö, amint bandába verődve, célirányosan haladnak a Vámház irányába. Nem biztos, hogy a mesterembereknek adott instrukciók után ilyen követséget várnak, ám mégiscsak meghívásra érkeznek. Hamarosan számíthatnak bizonyosan az őrszemek figyelmére, a megfigyelést maga is elkezdi. Egy-egy pillantást vet társaira, mikor beszélgetnek, a szavak idejét igyekszik rövidre szabni, de a felvetés és a kérdés is választ érdemel. Dreyia ötletére nem válaszol gyorsan, s nem is véglegesen. A Sellőház semlegességét szeretné megőrizni, de "diplomáciai kapcsolatok" elől nem zárkózna el. Nem szeretne azonban hirtelen dönteni róla.*
- Érdekes ötlet.
*Somolyog kissé a csuklya alatt.*
- Beszéljünk róla, mielőtt veszélynek tennéd ki magad, vagy bárki más. Vannak köztünk, akik jobban ismerik a kikötőt. Most szeretném ezt a látogatást gyorsan és zökkenőmentesen elintézni.
*Egy apró sóhaj kíséretében nyeli el a kételyt, hogy ilyesmi lehetséges-e egyáltalán ebben a helyzetben. Shanneira kérdése könnyedebb téma, a válasz is gördülékenyebben érkezik.*
- Szeretnénk egy barátságos fogadót nyitni azoknak az utazóknak, akik a Rumosnál igényesebb, de a Sellőnél csendesebb, tisztes urak és hölgyek szemében jóhírű szállásra vágynak. Alkimista műhelyt is berendezünk ott, kiterjesztjük a varázsital piacot.
*Amint kózelednek a Vámházhoz, elcsendesedik. Valószínűleg a falnak is füle van, és könnyebb koncentrálni is így.*
*Kétség kívül érdekes triót alkot a három nö, amint bandába verődve, célirányosan haladnak a Vámház irányába. Nem biztos, hogy a mesterembereknek adott instrukciók után ilyen követséget várnak, ám mégiscsak meghívásra érkeznek. Hamarosan számíthatnak bizonyosan az őrszemek figyelmére, a megfigyelést maga is elkezdi. Egy-egy pillantást vet társaira, mikor beszélgetnek, a szavak idejét igyekszik rövidre szabni, de a felvetés és a kérdés is választ érdemel. Dreyia ötletére nem válaszol gyorsan, s nem is véglegesen. A Sellőház semlegességét szeretné megőrizni, de "diplomáciai kapcsolatok" elől nem zárkózna el. Nem szeretne azonban hirtelen dönteni róla.*
- Érdekes ötlet.
*Somolyog kissé a csuklya alatt.*
- Beszéljünk róla, mielőtt veszélynek tennéd ki magad, vagy bárki más. Vannak köztünk, akik jobban ismerik a kikötőt. Most szeretném ezt a látogatást gyorsan és zökkenőmentesen elintézni.
*Egy apró sóhaj kíséretében nyeli el a kételyt, hogy ilyesmi lehetséges-e egyáltalán ebben a helyzetben. Shanneira kérdése könnyedebb téma, a válasz is gördülékenyebben érkezik.*
- Szeretnénk egy barátságos fogadót nyitni azoknak az utazóknak, akik a Rumosnál igényesebb, de a Sellőnél csendesebb, tisztes urak és hölgyek szemében jóhírű szállásra vágynak. Alkimista műhelyt is berendezünk ott, kiterjesztjük a varázsital piacot.
*Amint kózelednek a Vámházhoz, elcsendesedik. Valószínűleg a falnak is füle van, és könnyebb koncentrálni is így.*
1. hozzászólás ezen a helyszínen: Vámház
Üzenet elküldve: 2020-02-10 18:47:42
Üzenet elküldve: 2020-02-10 18:47:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 130
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Vakmerő
//Üzleti ügy//
*Miközben végiglépdelnek a lakónegyed utcáin, valamiért az jár a fejében, hogy még életében nem sétált itt végig két mélységi társaságában. Sőt, máshol se történt vele még ilyen. Ez még önmagában persze nem is lenne érdekes, de volt egy időszaka, mikor annyira nem szívlelte a fajtájukat, különböző rossz tapasztalatok miatt persze. Ha akkor valaki azt mondja neki, hogy az egyik főnöke egy sötételf lesz, bizonyára körberöhögi. És most mégis itt kíséri Zammiriát, akit egészen kedvel és akiben megbízik, készen állva, hogy kardot rántson érte, ha a helyzet úgy hozza. A másik nőről persze egyelőre nincs véleménye, alig pár szót, ha beszéltek, de eddig nem unszimpatikus a zsoldos számára. A beszélgetésbe nem folyik bele különösebben, mindössze egy rövid kérdést tesz fel.*
-Milyen épület?
*Pillant szeme sarkából a mellette lépdelő Zammra, majd tekintete már siklik is tovább sötét utcákra és zugokra, esetleges gyanús alakok után kutatva.
A Vámház épületegyüttesét nézve csak az fut át az agyán, hogy még sohasem járt odabent és nagyon úgy tűnik nem is ez lesz a nagy alkalom, amikor ez megtörténik. Valahogy persze túlteszi magát a hatalmas traumán.*
*Miközben végiglépdelnek a lakónegyed utcáin, valamiért az jár a fejében, hogy még életében nem sétált itt végig két mélységi társaságában. Sőt, máshol se történt vele még ilyen. Ez még önmagában persze nem is lenne érdekes, de volt egy időszaka, mikor annyira nem szívlelte a fajtájukat, különböző rossz tapasztalatok miatt persze. Ha akkor valaki azt mondja neki, hogy az egyik főnöke egy sötételf lesz, bizonyára körberöhögi. És most mégis itt kíséri Zammiriát, akit egészen kedvel és akiben megbízik, készen állva, hogy kardot rántson érte, ha a helyzet úgy hozza. A másik nőről persze egyelőre nincs véleménye, alig pár szót, ha beszéltek, de eddig nem unszimpatikus a zsoldos számára. A beszélgetésbe nem folyik bele különösebben, mindössze egy rövid kérdést tesz fel.*
-Milyen épület?
*Pillant szeme sarkából a mellette lépdelő Zammra, majd tekintete már siklik is tovább sötét utcákra és zugokra, esetleges gyanús alakok után kutatva.
A Vámház épületegyüttesét nézve csak az fut át az agyán, hogy még sohasem járt odabent és nagyon úgy tűnik nem is ez lesz a nagy alkalom, amikor ez megtörténik. Valahogy persze túlteszi magát a hatalmas traumán.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 48-67