Nincs játékban - Holdudvar
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Holdudvar | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 36 (701. - 720. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400
720. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2014-01-04 09:44:56
Üzenet elküldve: 2014-01-04 09:44:56
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 82
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
*Amint kilép a fogadóból, rögtön szemet szúr neki a hirtelen változás. Persze csak akkor nem venné észre a zöldellő növényzetet, a díszes mintázatú márványpadokat, buja bokrokat, ha vak lenne. Mindenesetre üdítő változás a Pegazus kissé állott levegőjéből előbújva.
Végigmegy a füves-köves úton a padok között, és csak éppen annyit veszteget az idejéből, amennyit feltétlenül muszáj. Nem állja meg például, hogy ne vegye tüzetesebben is szemügyre a díszes márványsírt (vajon van benne érték?), de azért halad közben tovább. Legfeljebb léptei irama lassul lejjebb egy rövidke időre.
Tehát a hely varázsa ellenére sem időzik itt sokat. Nem az a fajta fickó, akit hosszasan lenyűgöznének az effajta szépségek. Átgázol a szemben lévő kijáratig, majd mikor véget ér a kövezett út, megtorpan.
Előtte ott fekszik a füves puszta, kicsivel távolabb pedig az erdősáv húzódik. Néhány hosszú percig némán mered a távolba. Nem igazán akaródzik neki még otthagyni a várost. Főleg mivel még..
..dolga van.
Előveszi mellényzsebéből a pergamenlapot, vet rá még egy futó pillantást, aztán hátratekint a válla fölött. Nem, a fogadóba nem megy vissza, legalábbis egyelőre. És mivel másfelé nem vezet út, marad az erdő.
De annyi baj legyen. Kimegy körülnézni ezen a szakaszán is, legalább tájékozódik egy kicsit. Az sosem jön rosszul. Majd utána visszatér a városba. Ideje végülis van, mint a tenger.
Bron nagyot sóhajt, aztán elindul ismeretlen célja felé.*
Végigmegy a füves-köves úton a padok között, és csak éppen annyit veszteget az idejéből, amennyit feltétlenül muszáj. Nem állja meg például, hogy ne vegye tüzetesebben is szemügyre a díszes márványsírt (vajon van benne érték?), de azért halad közben tovább. Legfeljebb léptei irama lassul lejjebb egy rövidke időre.
Tehát a hely varázsa ellenére sem időzik itt sokat. Nem az a fajta fickó, akit hosszasan lenyűgöznének az effajta szépségek. Átgázol a szemben lévő kijáratig, majd mikor véget ér a kövezett út, megtorpan.
Előtte ott fekszik a füves puszta, kicsivel távolabb pedig az erdősáv húzódik. Néhány hosszú percig némán mered a távolba. Nem igazán akaródzik neki még otthagyni a várost. Főleg mivel még..
..dolga van.
Előveszi mellényzsebéből a pergamenlapot, vet rá még egy futó pillantást, aztán hátratekint a válla fölött. Nem, a fogadóba nem megy vissza, legalábbis egyelőre. És mivel másfelé nem vezet út, marad az erdő.
De annyi baj legyen. Kimegy körülnézni ezen a szakaszán is, legalább tájékozódik egy kicsit. Az sosem jön rosszul. Majd utána visszatér a városba. Ideje végülis van, mint a tenger.
Bron nagyot sóhajt, aztán elindul ismeretlen célja felé.*
719. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2014-01-01 17:30:14
Üzenet elküldve: 2014-01-01 17:30:14
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Szelíd
//Alakim Aherber//
*Eldenia elvigyorodik, és a szája elé teszi a kezét.*
~Egy óriás előtt?!~
*Nem akar hangosan nevetni, de a mosolygását nem tudja visszafojtani. A fiatal Aherber bácsi, ahogy egy óriás előtt ugrál és kiabál, elképzelve is vicces látvány.*
-Én is folyton rossz fát tettem a tűzre, csak én nem egyedül voltam. Három testvér mellet az elf akkor sem lehet sokáig egyedül, ha az élete múlik rajta. Előfordult, hogy a szomszéd elzavart minket a földjéről, ahol játszottunk, mondván: ne tapossuk le a termést. Másnap reggel összetört nyers tojáson csúszott el a háza ajtajában. Természetesen a mi művünk volt.
*Eldenia elvigyorodik, és a szája elé teszi a kezét.*
~Egy óriás előtt?!~
*Nem akar hangosan nevetni, de a mosolygását nem tudja visszafojtani. A fiatal Aherber bácsi, ahogy egy óriás előtt ugrál és kiabál, elképzelve is vicces látvány.*
-Én is folyton rossz fát tettem a tűzre, csak én nem egyedül voltam. Három testvér mellet az elf akkor sem lehet sokáig egyedül, ha az élete múlik rajta. Előfordult, hogy a szomszéd elzavart minket a földjéről, ahol játszottunk, mondván: ne tapossuk le a termést. Másnap reggel összetört nyers tojáson csúszott el a háza ajtajában. Természetesen a mi művünk volt.
718. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2013-12-29 19:25:05
Üzenet elküldve: 2013-12-29 19:25:05
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 3
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
*Ahogy megy egyre beljebb egészen elcsodálkozik a hely szépségén. Még sosem látott ilyet, ezért leül nézelődni. Nem telik el néhány perc, amikor a fejéhez kap és elámul.* ~Honnan tudja a nevemet~ *Kérdezi magától, de miután nem kaphatja meg a választ úgy gondolja utána kellene járnia az ügynek, szinte azonnal. De mégis merre menjen?! Felejtős az út amin oda került .No meg persze nem ártana egy jó fegyver sem neki, ezért a döntése az hogy először elmegy a kovácshoz és csak aztán vallatja a rejtélyes idegent.*
~De ki tudja hogy hol a kovács?!~ *Eddig nem is tudta hogy van egy ilyen hely, nemhogy azt hogy hol van.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.01.02 20:30:58, a következő indokkal:
Jeljavítás.
~De ki tudja hogy hol a kovács?!~ *Eddig nem is tudta hogy van egy ilyen hely, nemhogy azt hogy hol van.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.01.02 20:30:58, a következő indokkal:
Jeljavítás.
717. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2013-12-29 18:52:13
Üzenet elküldve: 2013-12-29 18:52:13
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Szelíd
*A hold udvar igazán szép hely és ezt Ferdnichar is belátja. Hiába mérges még a hely érdekessége egy kicsit eltereli a figyelmét. Ahogy a hold a helyre veti ezüstösen fehér fényét, szinte megbabonázza. Fehér haja már már ragyog ahogy a holdfény rá vetül. Ezen a helyen teljesen kitisztul az elméje és megnyugszik. Így vidámabban, újult erővel megy tovább az erdő felé.*
716. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2013-12-26 20:25:04
Üzenet elküldve: 2013-12-26 20:25:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 442
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Megfontolt
//Pipázgatunk//
*Ha már elásott kincsekről van szó, még egy kisebb értéktárgy a fejébe ütötte a szöget. Nagy kerülőjébe fájt, hogy az erdőn keresztül érkezzen ide, reméli nem hiába. Már fáradozik, úgyhogy a következő kalandját a fogadóban való pihenéssel fogja tölteni. Különben is ráférne egy sűrű nap után. Majd, ha az ő fogadója fog üzemelni... Bár ez a másik két társától is függ, egy kicsit bánja is, hogy ottan kellett őket hagynia, de nem kell aggódni értük, megoldják. Legalábbis reményei szerint. A tárgy, amiért ennyi utat tett meg, egy kisebb, de annál 'aranyosabb' nyakék, melynek kalandos története a szálláshelyhez való múltjához volt köthető. Amikor még a Szálláshelyen ténykedett, egyszerű módszere volt. Ha bejutott egy szobába, ami eléggé üresnek látszott, az értéktárgyakat egy kisebb ruhába csavarta, majd egyszerűen kivágta az ablakon, fel az egyik közeli fára. Utána már kutakodhattak rajta, hiszen nála nem lehetett és bár kockázatos volt, nem egyszer sikerült szebb összegeket kaszálnia így. Persze néha megverték, de ez benne volt a dologban, a pénzt úgy sem kereshették vissza. Pedig, ha csak egyszer kinéztek volna az ablakon... És lent senki sem néz a feje fölé, ami nem furcsa, hiszen a kert is csodálatos magában, órákig el tudná nézni ő is. Na mindegy, ez már csak a múlt, elavult. Kettős célja közül az egyiket csak remélheti, hiszen a nyakéket is régen ásta el, ha bárki gondozta a kertet és szerencséje volt, akkor meglelhette, a másikban bizonyos, ugyanis még egy ismerőssel kell összehoznia az életnek, aki általában itt tengeti szabad délutánjait. Már amikor épp nem végzi ő is a tisztességtelen feladatát a köz károsítására. Bár nem tolvaj, de azért megvan a maga sara is. A fa tövében gyorsan elkezd kaparászni, majd pár méter után találkozik kopottas szerencséjével. A nyakék még mindig képes valamennyi csillogással boldogítani a megtalálóját, főleg ha igény is akad rá. Gyorsan a zsebébe vágja és ezzel úgy érzi, hogy lezárt egy sort. Viszont még mindig nincs elég nála... És az ötletekből is kezd kifogyni, hogy kinél lehetne még egy kis beszerezhető. Megint elmélkedik arról, hogy túl korán égeti el tartalékait és megint ugyanoda jut. Kényelmes léptekkel halad befele a fogadó irányába és reménykedik, hogy valahol majd kezet is moshat, eléggé bekoszolta magát a sok munkában. *
*Ha már elásott kincsekről van szó, még egy kisebb értéktárgy a fejébe ütötte a szöget. Nagy kerülőjébe fájt, hogy az erdőn keresztül érkezzen ide, reméli nem hiába. Már fáradozik, úgyhogy a következő kalandját a fogadóban való pihenéssel fogja tölteni. Különben is ráférne egy sűrű nap után. Majd, ha az ő fogadója fog üzemelni... Bár ez a másik két társától is függ, egy kicsit bánja is, hogy ottan kellett őket hagynia, de nem kell aggódni értük, megoldják. Legalábbis reményei szerint. A tárgy, amiért ennyi utat tett meg, egy kisebb, de annál 'aranyosabb' nyakék, melynek kalandos története a szálláshelyhez való múltjához volt köthető. Amikor még a Szálláshelyen ténykedett, egyszerű módszere volt. Ha bejutott egy szobába, ami eléggé üresnek látszott, az értéktárgyakat egy kisebb ruhába csavarta, majd egyszerűen kivágta az ablakon, fel az egyik közeli fára. Utána már kutakodhattak rajta, hiszen nála nem lehetett és bár kockázatos volt, nem egyszer sikerült szebb összegeket kaszálnia így. Persze néha megverték, de ez benne volt a dologban, a pénzt úgy sem kereshették vissza. Pedig, ha csak egyszer kinéztek volna az ablakon... És lent senki sem néz a feje fölé, ami nem furcsa, hiszen a kert is csodálatos magában, órákig el tudná nézni ő is. Na mindegy, ez már csak a múlt, elavult. Kettős célja közül az egyiket csak remélheti, hiszen a nyakéket is régen ásta el, ha bárki gondozta a kertet és szerencséje volt, akkor meglelhette, a másikban bizonyos, ugyanis még egy ismerőssel kell összehoznia az életnek, aki általában itt tengeti szabad délutánjait. Már amikor épp nem végzi ő is a tisztességtelen feladatát a köz károsítására. Bár nem tolvaj, de azért megvan a maga sara is. A fa tövében gyorsan elkezd kaparászni, majd pár méter után találkozik kopottas szerencséjével. A nyakék még mindig képes valamennyi csillogással boldogítani a megtalálóját, főleg ha igény is akad rá. Gyorsan a zsebébe vágja és ezzel úgy érzi, hogy lezárt egy sort. Viszont még mindig nincs elég nála... És az ötletekből is kezd kifogyni, hogy kinél lehetne még egy kis beszerezhető. Megint elmélkedik arról, hogy túl korán égeti el tartalékait és megint ugyanoda jut. Kényelmes léptekkel halad befele a fogadó irányába és reménykedik, hogy valahol majd kezet is moshat, eléggé bekoszolta magát a sok munkában. *
715. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2013-12-24 11:15:16
Üzenet elküldve: 2013-12-24 11:15:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Eldenia Oelgin//
*Aherber a lány kijelentésére kicsit feljebb emeli a szemöldökét de, a lány magától is észbe kap. Alakim nem haragszik meg. Már megkedvelte a lányt.*
-Miután szétszereltem össze is raktam. Harmadik próbálkozásra sikerült is. Fiatalabb koromban én is forrófejűbb voltam. Folyton idegeskedtem. Ordibáltam és ugráltam. Tényleg úgy kell elképzelned. Volt, hogy egy óriásba is belekötöttem mert a szerkezeteimet rossz helyre tette. El tudod képzelni ahogy a fiatal kis siheder gnóm egy óriás előtt ugrál és ordibál vele. Sokszor pórul is jártam a hevességemért. Volt hogy egy szekrény tetejére feltettek és otthagytak. Én meg nem tudtam lejönni.
*Aherber a lány kijelentésére kicsit feljebb emeli a szemöldökét de, a lány magától is észbe kap. Alakim nem haragszik meg. Már megkedvelte a lányt.*
-Miután szétszereltem össze is raktam. Harmadik próbálkozásra sikerült is. Fiatalabb koromban én is forrófejűbb voltam. Folyton idegeskedtem. Ordibáltam és ugráltam. Tényleg úgy kell elképzelned. Volt, hogy egy óriásba is belekötöttem mert a szerkezeteimet rossz helyre tette. El tudod képzelni ahogy a fiatal kis siheder gnóm egy óriás előtt ugrál és ordibál vele. Sokszor pórul is jártam a hevességemért. Volt hogy egy szekrény tetejére feltettek és otthagytak. Én meg nem tudtam lejönni.
714. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2013-12-23 21:00:35
Üzenet elküldve: 2013-12-23 21:00:35
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Szelíd
//Alakim Aherber//
*Elmosolyodik Aherber bácsi kijelentésén.*
- Szétszerelte a szekeret? Mit szólt a tulajdonosa?
*Vihog. Aztán észbe kap.*
- Elnézést, ez udvariatlan kérdés volt. Csak eszembe jutott, hogy mi a bátyámmal és a húgaimmal hányszor tettünk rossz fár a tűzre.
*Megrohanják a vicces emlékek. Egyszer például a testvéreivel megtréfálták a szomszédjukat, aki sosem volt kedves hozzájuk. Felmásztak a telkük legmagasabb fájára, elrejtőztek a lombban, és nyers tojást dobáltak a szomszéd kertjébe.*
~Az milyen vicces volt!~
*Mosolyodik el.*
*Elmosolyodik Aherber bácsi kijelentésén.*
- Szétszerelte a szekeret? Mit szólt a tulajdonosa?
*Vihog. Aztán észbe kap.*
- Elnézést, ez udvariatlan kérdés volt. Csak eszembe jutott, hogy mi a bátyámmal és a húgaimmal hányszor tettünk rossz fár a tűzre.
*Megrohanják a vicces emlékek. Egyszer például a testvéreivel megtréfálták a szomszédjukat, aki sosem volt kedves hozzájuk. Felmásztak a telkük legmagasabb fájára, elrejtőztek a lombban, és nyers tojást dobáltak a szomszéd kertjébe.*
~Az milyen vicces volt!~
*Mosolyodik el.*
713. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2013-12-23 19:43:38
Üzenet elküldve: 2013-12-23 19:43:38
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Varya Aegoniss//
- Az ölésben... a szenvedésben... a vérben... Sok mindent lehet mondani. *Majd ismét felnevet.*
- Sok vicces dolog van, így a vég is az... sőt az is, hogy az átlag nép fél ettől a ténytől. Hisz egy dolog biztos: a Halál.
*S ismét a lány szemeibe, a megszokott mosollyal az arcán.*
- Nekem nincs istenem, de nem is tekintek rád úgy, mint egy őrültre szokás... ezt meghagyom az átlag népnek, ahogy rám tekintve is így gondolják... hmm igen mókás szokott lenni mikor valamilyen úton módon lehetőségemben áll az életét a kezemben tartani, furcsa módon tudnak rimánkodni az életükért... Vicces tud lenni...
*Majd kicsit elgondolkodik.*
- Nos Bánat... talán pont a bánat miatt vagyok itt... amit az arcodon láttam... egykor talán én is ismertem... de háhh, az is lehet hogy nem, már szinte nem is emlékszem... az utam olyannyira mókás és véres... és véres... *ahogy kimondja ismét eltűnik a mosoly az arcáról, s elkomolyodik a hangja.*
- Az utamban a vér útja volt egyedül állandó... a könny útjai kifürkészhetetlenek, de feleslegesek... egyedül kellett megismerkednem a halál nemes bájával... és az utam is egyedüli... de... *Ismét visszatér a bolondos hangnem és a bárgyú mosoly.*
- De csak mosolyogni kell! Hisz az egész móka... csak úgy fog ki rajtad a bánat, ha engeded neki! Háhh... nekem is hosszú idő volt ezt megtanulni, és az én életem elmondásod szerint véges... sőt én magam is tudom, de az is mókás, ha az életem vége pont ebben a pillanatokban következik be... sokan őrültnek tekintenek!
~ Nem is csodálom... egy ilyen mellett... ~
" Már megint mi bajod van, ez móka! Amúgy is! Ne mond, hogy nélkülem valamire mennénk is! "
~ Az egó megcsillanása... ~
*Ismét elkomorodik a hangja.*
- De amíg nem ér el a komédiás vég, addig másoknak mutatom eme szenvedést... és megzavarom a hitüket a teljesen logikusnak tekintett világukban...
- Az ölésben... a szenvedésben... a vérben... Sok mindent lehet mondani. *Majd ismét felnevet.*
- Sok vicces dolog van, így a vég is az... sőt az is, hogy az átlag nép fél ettől a ténytől. Hisz egy dolog biztos: a Halál.
*S ismét a lány szemeibe, a megszokott mosollyal az arcán.*
- Nekem nincs istenem, de nem is tekintek rád úgy, mint egy őrültre szokás... ezt meghagyom az átlag népnek, ahogy rám tekintve is így gondolják... hmm igen mókás szokott lenni mikor valamilyen úton módon lehetőségemben áll az életét a kezemben tartani, furcsa módon tudnak rimánkodni az életükért... Vicces tud lenni...
*Majd kicsit elgondolkodik.*
- Nos Bánat... talán pont a bánat miatt vagyok itt... amit az arcodon láttam... egykor talán én is ismertem... de háhh, az is lehet hogy nem, már szinte nem is emlékszem... az utam olyannyira mókás és véres... és véres... *ahogy kimondja ismét eltűnik a mosoly az arcáról, s elkomolyodik a hangja.*
- Az utamban a vér útja volt egyedül állandó... a könny útjai kifürkészhetetlenek, de feleslegesek... egyedül kellett megismerkednem a halál nemes bájával... és az utam is egyedüli... de... *Ismét visszatér a bolondos hangnem és a bárgyú mosoly.*
- De csak mosolyogni kell! Hisz az egész móka... csak úgy fog ki rajtad a bánat, ha engeded neki! Háhh... nekem is hosszú idő volt ezt megtanulni, és az én életem elmondásod szerint véges... sőt én magam is tudom, de az is mókás, ha az életem vége pont ebben a pillanatokban következik be... sokan őrültnek tekintenek!
~ Nem is csodálom... egy ilyen mellett... ~
" Már megint mi bajod van, ez móka! Amúgy is! Ne mond, hogy nélkülem valamire mennénk is! "
~ Az egó megcsillanása... ~
*Ismét elkomorodik a hangja.*
- De amíg nem ér el a komédiás vég, addig másoknak mutatom eme szenvedést... és megzavarom a hitüket a teljesen logikusnak tekintett világukban...
712. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2013-12-23 01:39:17
Üzenet elküldve: 2013-12-23 01:39:17
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Baladas Rakheisen//
-Az ölésben lelsz hát örömre?*kérdez vissza a nő, nem pillantva a másikra, tekintetét a Másik Fényre függesztve. A mélységiek sok tekintetben hasonlítanak rá, bár ők nem mind eredendően mások szenvedésében látják a kiutat saját démonaik fogságából. Érdekes dolog ez az ösztönökkel, legalábbis Varya számára érdekes. Ő, mint eredar nem dönthet úgy, hogy nem engedelmeskedik az ösztöneinek. Képtelen lenne megállni, hogy másoknak szenvedést okozzon, csak hogy kedvét lelje kínlódásuk gyönyörében. Őt az itteniek gonosznak bélyegeznék ezért. Pedig hát kérdéses, hogy a ragadozó mennyire tekinthető gonosznak, ha lecsap az áldozatára? Ő épp annyival áll az itteniek felett, mint a farkas a nyúl felett.
Viszont egy mélységi dönthet úgy, hogy ösztöneivel ellentétes dolgot cselekszik, s beáll a sorba a többi közé, kik megtagadták önnön valójukat. Varya rengeteg időt töltött könyvtárakban, hogy tanulmányozza a különféle fajokat, s azok szokásait.*
-Tisztelhetsz bennem akit akarsz. Nézz fel rám, az istened fogod látni. Nézz le rám, s egy őrültet látsz. Nézz a szemembe, s meglátod önmagad.*néz a mélységi lelkének tükreibe, keresve ott a vérszomj bármi jelét.*
-Nevezhetsz Bánatnak, s talán megérted lényem mivoltát. Vagy nem.*vonja meg a vállát, de a választott nevével elégedett. Tökéletesen leírja azt, ami őt leginkább jellemzi. Részéről a dolog nem szorul magyarázatra, s ha mégis, azt senki nem fog kapni.*
-Az ölésben lelsz hát örömre?*kérdez vissza a nő, nem pillantva a másikra, tekintetét a Másik Fényre függesztve. A mélységiek sok tekintetben hasonlítanak rá, bár ők nem mind eredendően mások szenvedésében látják a kiutat saját démonaik fogságából. Érdekes dolog ez az ösztönökkel, legalábbis Varya számára érdekes. Ő, mint eredar nem dönthet úgy, hogy nem engedelmeskedik az ösztöneinek. Képtelen lenne megállni, hogy másoknak szenvedést okozzon, csak hogy kedvét lelje kínlódásuk gyönyörében. Őt az itteniek gonosznak bélyegeznék ezért. Pedig hát kérdéses, hogy a ragadozó mennyire tekinthető gonosznak, ha lecsap az áldozatára? Ő épp annyival áll az itteniek felett, mint a farkas a nyúl felett.
Viszont egy mélységi dönthet úgy, hogy ösztöneivel ellentétes dolgot cselekszik, s beáll a sorba a többi közé, kik megtagadták önnön valójukat. Varya rengeteg időt töltött könyvtárakban, hogy tanulmányozza a különféle fajokat, s azok szokásait.*
-Tisztelhetsz bennem akit akarsz. Nézz fel rám, az istened fogod látni. Nézz le rám, s egy őrültet látsz. Nézz a szemembe, s meglátod önmagad.*néz a mélységi lelkének tükreibe, keresve ott a vérszomj bármi jelét.*
-Nevezhetsz Bánatnak, s talán megérted lényem mivoltát. Vagy nem.*vonja meg a vállát, de a választott nevével elégedett. Tökéletesen leírja azt, ami őt leginkább jellemzi. Részéről a dolog nem szorul magyarázatra, s ha mégis, azt senki nem fog kapni.*
711. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2013-12-23 01:16:55
Üzenet elküldve: 2013-12-23 01:16:55
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Varya Aegoniss//
- A nagy részük nem egészen így mulat... de az az ő bajuk... *Nevet fel az elf.*
- Ismerős a vérrel való fizetés... igen bizony... elég vicces is az... sokan fizettek már körülöttem, sőt volt rá példa, hogy én fizettem... de sok dolog van még ami kielégítő azon kívül is... *Ismét felnevet* És nyugi, nem jár mások számára kevesebb vérrel!
*A kihulló tollat meglátva ő is feláll, s a lány mellé lép.*
- Egyébként bocsájts meg a bunkósságom, a becses nevem Baladas Rakhaisen. Benned kit tisztelhetek... démoni leányzó?
- A nagy részük nem egészen így mulat... de az az ő bajuk... *Nevet fel az elf.*
- Ismerős a vérrel való fizetés... igen bizony... elég vicces is az... sokan fizettek már körülöttem, sőt volt rá példa, hogy én fizettem... de sok dolog van még ami kielégítő azon kívül is... *Ismét felnevet* És nyugi, nem jár mások számára kevesebb vérrel!
*A kihulló tollat meglátva ő is feláll, s a lány mellé lép.*
- Egyébként bocsájts meg a bunkósságom, a becses nevem Baladas Rakhaisen. Benned kit tisztelhetek... démoni leányzó?
710. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2013-12-23 00:07:07
Üzenet elküldve: 2013-12-23 00:07:07
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Baladas Rakheisen//
*Varya számára teljesen világossá válik, hogy a sötételf sem normális és ezért aztán mókássá válik az egész szituáció.*
-Így mulatnak hát a mélységiek...*jegyzi meg kuncogva a másik példázatára, miszerint, ha itt és most levágna valakit, netán önmagát, az milyen mulatságos volna. S lám, valóban, bár az éjelf nem is sejti, Varya számára milyen örömmel is járna az, ha önkezével vetne véget szánalmas létének.*
-Ó, az én nevetésemnek bizony ára van. Nagyon is magas ára.*húzódik ajka sunyi mosolyra.*
-Mélység szülötte, neked fogalmad sincs miféle szerzetek járnak e földön. Van akinek örömet okoz egy finom étel, egy jó ital, vagy hogy ágyát megoszthatja valakivel. Másoknak öröm már a puszta lét is, s olyan is van, ki a halálra vágyik. De egyikük sem ér fel hozzám, az én kedvemre nagyon nehéz tenni. Ahhoz valakinek fizetnie kell. Vérrel.*kacsint a férfira, majd feláll a padról. A ruhája alól egy hosszú, fekete toll hullik alá az udvar porába, bár a nő ebből semmit sem vesz észre. Tekintete a Másik Fényen függ, mintha bizony onnan várná a választ a fel nem tett kérdésre. Hogyan tudná élvezni az életet, ha meghalni képtelen?
Talán valóban igaza lehet a mélységinek, s ha már arra kárhoztatott, hogy örökké éljen, egyszerű örömöket kéne keresnie, mikben kedvét lelheti. Vörös is hasonlót mondott neki az erdőben. Ahelyett, hogy a halált várja, élvezze az élők szenvedését, mert fajtájának a kín édesebb a méznél.*
*Varya számára teljesen világossá válik, hogy a sötételf sem normális és ezért aztán mókássá válik az egész szituáció.*
-Így mulatnak hát a mélységiek...*jegyzi meg kuncogva a másik példázatára, miszerint, ha itt és most levágna valakit, netán önmagát, az milyen mulatságos volna. S lám, valóban, bár az éjelf nem is sejti, Varya számára milyen örömmel is járna az, ha önkezével vetne véget szánalmas létének.*
-Ó, az én nevetésemnek bizony ára van. Nagyon is magas ára.*húzódik ajka sunyi mosolyra.*
-Mélység szülötte, neked fogalmad sincs miféle szerzetek járnak e földön. Van akinek örömet okoz egy finom étel, egy jó ital, vagy hogy ágyát megoszthatja valakivel. Másoknak öröm már a puszta lét is, s olyan is van, ki a halálra vágyik. De egyikük sem ér fel hozzám, az én kedvemre nagyon nehéz tenni. Ahhoz valakinek fizetnie kell. Vérrel.*kacsint a férfira, majd feláll a padról. A ruhája alól egy hosszú, fekete toll hullik alá az udvar porába, bár a nő ebből semmit sem vesz észre. Tekintete a Másik Fényen függ, mintha bizony onnan várná a választ a fel nem tett kérdésre. Hogyan tudná élvezni az életet, ha meghalni képtelen?
Talán valóban igaza lehet a mélységinek, s ha már arra kárhoztatott, hogy örökké éljen, egyszerű örömöket kéne keresnie, mikben kedvét lelheti. Vörös is hasonlót mondott neki az erdőben. Ahelyett, hogy a halált várja, élvezze az élők szenvedését, mert fajtájának a kín édesebb a méznél.*
709. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2013-12-22 22:41:35
Üzenet elküldve: 2013-12-22 22:41:35
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Varya Aegoniss//
*A lány gúnyos nevetése hatására Baladas is jóízűen nevet.*
- Igazából ez egy iszonyat jó kérdés, mert én magam sem tudom... bár lehet igen... nem is értem egészen pontosan... de jobb búskomor lét helyett mindenbe beleröhögni, nem? Háh? Hááh?
~ Egyáltalán értem én, hogy miről van itt most szó? ~
" Nem, de ez kezd egyre mókásabb lenni! Háhááh! Még! Még! "
- Mégis mit kell szenvedésen gondolkozni, mikor ott van minden mellette, sőt röhöghetsz a szenvedésen is, hiszen az is csak móka...
" Ne csináld már ezt velünk, már túl logikus kezd el megint lenni... "
~ Mégis mi a bajod a logikával? ~
" Mondjuk, hogy nem móóókás? "
- Számodra az élet nem olyan rövidke, mint számomra... épp ezért kellene fordulnod kicsit... nevess bele!
*Majd köpenyét elhúzva a rövid szablyája markolatára fog.*
- Például ha fogom ezt és elvágom a torkom itt, akkor mi van? Hát nevetés! De akkor is ha fogom és mondjuk annak a fickónak vágom el a torkát. *Véletlenszerűen rámutat egy az udvarban lévő személyre* Hisz minden vicc... vicc az élet... és mókás a vége...
*A lány gúnyos nevetése hatására Baladas is jóízűen nevet.*
- Igazából ez egy iszonyat jó kérdés, mert én magam sem tudom... bár lehet igen... nem is értem egészen pontosan... de jobb búskomor lét helyett mindenbe beleröhögni, nem? Háh? Hááh?
~ Egyáltalán értem én, hogy miről van itt most szó? ~
" Nem, de ez kezd egyre mókásabb lenni! Háhááh! Még! Még! "
- Mégis mit kell szenvedésen gondolkozni, mikor ott van minden mellette, sőt röhöghetsz a szenvedésen is, hiszen az is csak móka...
" Ne csináld már ezt velünk, már túl logikus kezd el megint lenni... "
~ Mégis mi a bajod a logikával? ~
" Mondjuk, hogy nem móóókás? "
- Számodra az élet nem olyan rövidke, mint számomra... épp ezért kellene fordulnod kicsit... nevess bele!
*Majd köpenyét elhúzva a rövid szablyája markolatára fog.*
- Például ha fogom ezt és elvágom a torkom itt, akkor mi van? Hát nevetés! De akkor is ha fogom és mondjuk annak a fickónak vágom el a torkát. *Véletlenszerűen rámutat egy az udvarban lévő személyre* Hisz minden vicc... vicc az élet... és mókás a vége...
708. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2013-12-22 22:17:14
Üzenet elküldve: 2013-12-22 22:17:14
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Baladas Rakheisen//
*Szemmel láthatóan a másik mintha megértette volna, mire is akart Varya célozni anélkül, hogy ennek tudatában lett volna.*
-Élvezet... a pillanatnyi érdek, mely oly sokak vesztét hozta már el...*kuncog fel kislányos bájjal*
-S mond, ó mélységek gyermeke, hogyan élvezed ki az életed?*néz először a másik szemébe, s ültében is felé fordul. Kezdi őt érdekelni a másik, s nem csak mint esetleges vacsora, hanem mint potenciális beszélgetőpartner, kikből oly kevés akadt eddig. A mélységi olyannak tűnik, kinek elméjét csakúgy perzseli a téboly, mint az eredarét, s ilyen formán közelebb lehet az igazsághoz, mint bárki más, kit az emberek 'normálisnak' neveznének.*
-Te?*nevet fel Varya.*-Te láttál sokat egy életre? Te, ki még száz telet sem értél meg, te beszélsz nekem a kínról?*a helyzet annyira ironikus számára, hogy képtelen megállni a gúnyos kacajt.*
-Ti mélységiek mind olyan szellemesek tudtok lenni... és szórakoztatóak. Főleg szórakoztatóak...*bólogat csak úgy magának.*
-Ne gondold egy pillanatig sem, hogy bármi amit láttál, bármi amit éreztél a közelébe érhet az örökké tartó kínnak, mely nem ereszt egy pillanatra sem... *egy hangyányit újra elmereng saját sanyarú sorsán, de aztán úgy dönt, ha már így összehozta a sors ezzel a mókásnak ígérkező mélységivel, akkor rákérdez arra, ami érdekelheti vele kapcsolatban.*
-De hát nem ezért ültél mellém, hogy egy szenvedő lány sirámait hallgasd nem igaz? Mesélj hát nekem, föld mélyének szülötte, hogyan élvezed ki az életet?
*Szemmel láthatóan a másik mintha megértette volna, mire is akart Varya célozni anélkül, hogy ennek tudatában lett volna.*
-Élvezet... a pillanatnyi érdek, mely oly sokak vesztét hozta már el...*kuncog fel kislányos bájjal*
-S mond, ó mélységek gyermeke, hogyan élvezed ki az életed?*néz először a másik szemébe, s ültében is felé fordul. Kezdi őt érdekelni a másik, s nem csak mint esetleges vacsora, hanem mint potenciális beszélgetőpartner, kikből oly kevés akadt eddig. A mélységi olyannak tűnik, kinek elméjét csakúgy perzseli a téboly, mint az eredarét, s ilyen formán közelebb lehet az igazsághoz, mint bárki más, kit az emberek 'normálisnak' neveznének.*
-Te?*nevet fel Varya.*-Te láttál sokat egy életre? Te, ki még száz telet sem értél meg, te beszélsz nekem a kínról?*a helyzet annyira ironikus számára, hogy képtelen megállni a gúnyos kacajt.*
-Ti mélységiek mind olyan szellemesek tudtok lenni... és szórakoztatóak. Főleg szórakoztatóak...*bólogat csak úgy magának.*
-Ne gondold egy pillanatig sem, hogy bármi amit láttál, bármi amit éreztél a közelébe érhet az örökké tartó kínnak, mely nem ereszt egy pillanatra sem... *egy hangyányit újra elmereng saját sanyarú sorsán, de aztán úgy dönt, ha már így összehozta a sors ezzel a mókásnak ígérkező mélységivel, akkor rákérdez arra, ami érdekelheti vele kapcsolatban.*
-De hát nem ezért ültél mellém, hogy egy szenvedő lány sirámait hallgasd nem igaz? Mesélj hát nekem, föld mélyének szülötte, hogyan élvezed ki az életet?
707. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2013-12-22 21:58:32
Üzenet elküldve: 2013-12-22 21:58:32
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Varya Aegoniss//
*A lány monológja, mintha meg se hatná Baladast, de az őrült elme legbelül felfogja, hogy miről beszél.*
- Azt hiszem értem... vagy mégsem. De várj... várj megvan, uh... még sincs...
*Lehajtja a fejét, s eltűnik a mosoly, visszanéz, s mikor ismét megszólal a hangján is a komolyság érződik.*
- Az élet... az életnek nincs értelme, de erre már látom te is rájöttél, az én életem rövid, s tudom hogy bármikor végét vehetik, épp ahogy a tiedet is... itt nem az a kérdés, hogy ki meddig van testhez láncolva, hisz életerős korban is megszakíthatja ezt egy torokelvágás...
*S ismét visszavált vidám hangra, majd mosolyogni kezd.*
- Élvezd ki... minden móka... a halál vicc... az élet vicc... amennyi vicc volt az én életem folyamán...
*Majd közelebb hajol ismét elkomolyodik az arca és suttogva mondja tovább.*
- Túl sokat láttam egy életre... és nagyon nem akarják hogy meghaljak, szóval...
*Ismét elmosolyodik, s visszahúzódik.*
- Szóval kiélvezem... ööö hol is tartottunk?
A hozzászólás írója (Baladas Rakheisen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.22 21:58:51
*A lány monológja, mintha meg se hatná Baladast, de az őrült elme legbelül felfogja, hogy miről beszél.*
- Azt hiszem értem... vagy mégsem. De várj... várj megvan, uh... még sincs...
*Lehajtja a fejét, s eltűnik a mosoly, visszanéz, s mikor ismét megszólal a hangján is a komolyság érződik.*
- Az élet... az életnek nincs értelme, de erre már látom te is rájöttél, az én életem rövid, s tudom hogy bármikor végét vehetik, épp ahogy a tiedet is... itt nem az a kérdés, hogy ki meddig van testhez láncolva, hisz életerős korban is megszakíthatja ezt egy torokelvágás...
*S ismét visszavált vidám hangra, majd mosolyogni kezd.*
- Élvezd ki... minden móka... a halál vicc... az élet vicc... amennyi vicc volt az én életem folyamán...
*Majd közelebb hajol ismét elkomolyodik az arca és suttogva mondja tovább.*
- Túl sokat láttam egy életre... és nagyon nem akarják hogy meghaljak, szóval...
*Ismét elmosolyodik, s visszahúzódik.*
- Szóval kiélvezem... ööö hol is tartottunk?
A hozzászólás írója (Baladas Rakheisen) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.12.22 21:58:51
706. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2013-12-22 21:36:16
Üzenet elküldve: 2013-12-22 21:36:16
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Baladas Rakheisen//
*Az eredar maga sem tudja mennyi ideig ült ott a Másik Fényben gyönyörködve. Azt sem tudja miért, de ilyenkor legalább a magány nem kínozza oly nagyon, s ezen percekért hálás tud lenni a világegyetemnek. Azt, hogy a világ nem csak ebből a helyből áll, amit a lakói 'Lanawin'-nak neveznek, ő tudja a legjobban. Létezik egy Odaát is, ahonnan ő jött, s ha így van, akkor semmi sem zárja ki annak gondolatát, hogy még tucatnyi más világ is van. Talán egyszer majd eljuthat egybe... talán nem. Ki tudná megmondani? Ő biztosan nem.
A kellemesen töltött egyedüllétből egy hang szakítja ki, melynek tulajdonosa tüstént helyet is foglal mellette. Korábbi tapasztalataiból okulva az eredar most kínosan ügyel rá, hogy semmilyen gyanús mozdulatot ne tegyen.*
-Hogy?*kapja oda a fejét, s méri alaposan végig a sötételfet. Azon kapja magát, hogy tűnődik, vajon a másik mit akarhat. Mintha érdekelhetné.*
-Ti rövid életű halandók...*csóválja a fejét a kérdésen, s tudatában sincs annak, hogy már megint kimondja amit gondolt. Mint már annyiszor megesett vele.*
-Tudjátok is milyen kínos lassúsággal telik az életnek nevezett szenvedés, ha annak nem lehet vége...*suttogja a szavakat maga elé, majd újra a jövevényre pillant.*
-Tűnődtél már azon, miért kaptad a lehetőséget, amit ti életnek neveztek? Van-e célja, s ha igen, mi lehet az?*nem egészen függ össze az általa feltett kérdés az előzővel, de számára teljesen logikusnak tűnnek az egymásba fonódó gondolatok, s elméjének bomlottságáról nem tanúskodik más, csak lelkének zavaros tükrei.*
-Lehet szentelni éveket a múló szeszélyeknek, élvezetek hajszolásának, s mivégre? Végül úgysem számít... ó nem... nem marad más csak a fájdalom, a kín mely elemészt, mert képtelen vagy elszakadni a testtől ami csupán börtön, ha a szenvedésnek sosem lesz vége...*sokkalta inkább magához beszél, mint a sötételfhez, az ő jelenléte számára érdektelen. Mindenesetre gondolatainak zavaros ingoványából kievickélve kapja tekintetét a jövevényre.*
-Elnézést, kérdeztél valamit?*színlel meglepődést annak ottlétén.*
*Az eredar maga sem tudja mennyi ideig ült ott a Másik Fényben gyönyörködve. Azt sem tudja miért, de ilyenkor legalább a magány nem kínozza oly nagyon, s ezen percekért hálás tud lenni a világegyetemnek. Azt, hogy a világ nem csak ebből a helyből áll, amit a lakói 'Lanawin'-nak neveznek, ő tudja a legjobban. Létezik egy Odaát is, ahonnan ő jött, s ha így van, akkor semmi sem zárja ki annak gondolatát, hogy még tucatnyi más világ is van. Talán egyszer majd eljuthat egybe... talán nem. Ki tudná megmondani? Ő biztosan nem.
A kellemesen töltött egyedüllétből egy hang szakítja ki, melynek tulajdonosa tüstént helyet is foglal mellette. Korábbi tapasztalataiból okulva az eredar most kínosan ügyel rá, hogy semmilyen gyanús mozdulatot ne tegyen.*
-Hogy?*kapja oda a fejét, s méri alaposan végig a sötételfet. Azon kapja magát, hogy tűnődik, vajon a másik mit akarhat. Mintha érdekelhetné.*
-Ti rövid életű halandók...*csóválja a fejét a kérdésen, s tudatában sincs annak, hogy már megint kimondja amit gondolt. Mint már annyiszor megesett vele.*
-Tudjátok is milyen kínos lassúsággal telik az életnek nevezett szenvedés, ha annak nem lehet vége...*suttogja a szavakat maga elé, majd újra a jövevényre pillant.*
-Tűnődtél már azon, miért kaptad a lehetőséget, amit ti életnek neveztek? Van-e célja, s ha igen, mi lehet az?*nem egészen függ össze az általa feltett kérdés az előzővel, de számára teljesen logikusnak tűnnek az egymásba fonódó gondolatok, s elméjének bomlottságáról nem tanúskodik más, csak lelkének zavaros tükrei.*
-Lehet szentelni éveket a múló szeszélyeknek, élvezetek hajszolásának, s mivégre? Végül úgysem számít... ó nem... nem marad más csak a fájdalom, a kín mely elemészt, mert képtelen vagy elszakadni a testtől ami csupán börtön, ha a szenvedésnek sosem lesz vége...*sokkalta inkább magához beszél, mint a sötételfhez, az ő jelenléte számára érdektelen. Mindenesetre gondolatainak zavaros ingoványából kievickélve kapja tekintetét a jövevényre.*
-Elnézést, kérdeztél valamit?*színlel meglepődést annak ottlétén.*
705. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2013-12-22 21:22:15
Üzenet elküldve: 2013-12-22 21:22:15
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 19
OOC üzenetek: 6
Játékstílus: Szelíd
//Varya Aegoniss//
*Kilépve a fogadóból egyből egy mély lélegzetet vesz, hisz sokkal jobb érzés kijönni az alkoholmámoros helyről a szabadba. Sok embert lát itt is és ismételten körbenéz mint a fogadóban. Gyorsan feltűnik Baladasnak egy közeli padnál egy magányosan ülő lány, leginkább amiatt feltűnő, amilyen bánatos.*
~Ismerős bánat, de valamiért nem akarok emlékezni, hogy honnan...~
"Háh... és még te mondod nekem, hogy én vagyok őrült... inkább mennyünk oda, tudod hogy a mi hangulatunk ragadós... emlékszel, körülöttünk csak mosolyogva lehet meghalni!"
*A kis ácsorgás után Baladas elindul a nő felé, hasonló mosollyal, mint a fogadóban.*
- Jó napodat! Bocsáss meg a tolakodásomért... ez a hely itt foglalt? *majd válaszra nem várva leült a lány mellé* Megkérdezhetem, hogy minek köszönhetem eme bánatodat?
*Kilépve a fogadóból egyből egy mély lélegzetet vesz, hisz sokkal jobb érzés kijönni az alkoholmámoros helyről a szabadba. Sok embert lát itt is és ismételten körbenéz mint a fogadóban. Gyorsan feltűnik Baladasnak egy közeli padnál egy magányosan ülő lány, leginkább amiatt feltűnő, amilyen bánatos.*
~Ismerős bánat, de valamiért nem akarok emlékezni, hogy honnan...~
"Háh... és még te mondod nekem, hogy én vagyok őrült... inkább mennyünk oda, tudod hogy a mi hangulatunk ragadós... emlékszel, körülöttünk csak mosolyogva lehet meghalni!"
*A kis ácsorgás után Baladas elindul a nő felé, hasonló mosollyal, mint a fogadóban.*
- Jó napodat! Bocsáss meg a tolakodásomért... ez a hely itt foglalt? *majd válaszra nem várva leült a lány mellé* Megkérdezhetem, hogy minek köszönhetem eme bánatodat?
704. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2013-12-22 16:59:58
Üzenet elküldve: 2013-12-22 16:59:58
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 122
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Szelíd
//Eldenia Oelgin//
*Alakim bólogatva hallgatja a lányt. Gondolta, hogy nem él a szüleinél. De nem tudta, hogy a városban élnek-e. De a válaszból kiderült, hogy nem. A lány ez után a bátyja terveiről kezd beszélni. Aherber mosolya szélesebb lesz a hallottak után. Egyrészt mert jól sejtette és ez a gnóm büszkeségének jót tesz másrészt, pedig mert az ő terveit pedig dicsérik. A kérdés kicsit meglepi őt. El is kell gondolkoznia rajta.*
-Már kiskoromban is érdekeltek az efféle dolgok engem. Bár akkor még nem csak találmányaim voltak. Nyelveket tanultam és sok minden mást amikről tanulmányokat is készítettem. Például sok oktató könyvet írtam de, közben a találmányok is érdekeltek. Például szereltem szét szekereket meg hasonlókat, hogy megnézzem, hogy működnek.
*Alakim bólogatva hallgatja a lányt. Gondolta, hogy nem él a szüleinél. De nem tudta, hogy a városban élnek-e. De a válaszból kiderült, hogy nem. A lány ez után a bátyja terveiről kezd beszélni. Aherber mosolya szélesebb lesz a hallottak után. Egyrészt mert jól sejtette és ez a gnóm büszkeségének jót tesz másrészt, pedig mert az ő terveit pedig dicsérik. A kérdés kicsit meglepi őt. El is kell gondolkoznia rajta.*
-Már kiskoromban is érdekeltek az efféle dolgok engem. Bár akkor még nem csak találmányaim voltak. Nyelveket tanultam és sok minden mást amikről tanulmányokat is készítettem. Például sok oktató könyvet írtam de, közben a találmányok is érdekeltek. Például szereltem szét szekereket meg hasonlókat, hogy megnézzem, hogy működnek.
703. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2013-12-22 02:22:25
Üzenet elküldve: 2013-12-22 02:22:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 73
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
*Az eredar visszatér a Holdudvarra, mely szinte az egyetlen hely a városban a fogadón kívül, amit ismer. Innen rabolta el őt Vörös, itt kezdődött minden. Az emlékezete továbbra is furcsa játékot űz vele, így csupán képek ugranak be neki, hogy mi történt itt aznap éjjel. Három embert meggyilkoltak. Vörös szerint Varya volt, de a lány ebben koránt sem ennyire bizonyos. Rémlik neki az első csapás, mely a buzogánnyal véget vetett egyikük életének. Rémlik a két kard, melyek a Másik Fénynek köszönhetően sápadtan csillogtak... Mind a három holttestre emlékszik, épp csak utóbbi kettőnél képtelen felidézni a csapást, mely halálukat okozta.
Tehát itt van, újra, alig pár nappal később. Az elmúlt két napot az erdőben és a tisztáson töltötte, ahol a fák jótékony takarásában gyakorolhatta a repülést. Bár valódi repülésnek nevezni még nem nagyon lehetne, egyelőre addig jutott, hogy néhány percig ide-oda tudott röppenni, de a fák koronájánál magasabbra nem igazán akaródzott szállnia. Meggyőződése, hogy feljebb is juthatna, s némi gyakorlással újra úgy használhatná szárnyait, mint Odaát, ahol nem kötötte őt a talajhoz semmiféle evilági törvény.
Szerencsére a ruha, amit Vöröstől kapott elég furfangosan van kialakítva ahhoz, hogy a szárnyait hátához és combjához rögzítse, ilyen módon jótékonyan elrejtve azokat a kíváncsi szemek elől. Habár felidézve Vörös szavais "az itteni népek igen kevéssé törődnének vele", valahogy Varyának mégis az az érzése, hogy nem lenne szerencsés kibontott szárnyakkal járkálni. Amíg nem tud velük elmenekülni, addig semmiképpen sem.
Leül ugyanarra a padra, ahol legutóbb is volt, innen tisztán láthatja a Másik Fényt. Valamiért nyugtatóan hat rá, s elméjének zavart gondolatai sem örvénylenek oly kuszán, mint rendesen. Ki tudja mi lehet a dolog nyitja, talán az ígéret, hogy a világ jóval nagyobb, mint első ránézésre tűnik, s Odafent, a Másik Fény mögött talán újabb világ kezdődik...
Ilyeténféle gondolatok merülnek fel tudata háborgó tengerének hullámai közül, s ő maga sem tudja eldönteni, vajon mennyire számítanak ezek elrugaszkodottnak, de ismerve magát, valószínűleg nagyon is. Tudja, hogy az ő gondolatai különböznek másokétól. Még saját nővéreit is megijesztette minden alkalommal az a fajta tiszta, őszinte, mélyről feltörő téboly, ami a lány elméjét uralja...*
Tehát itt van, újra, alig pár nappal később. Az elmúlt két napot az erdőben és a tisztáson töltötte, ahol a fák jótékony takarásában gyakorolhatta a repülést. Bár valódi repülésnek nevezni még nem nagyon lehetne, egyelőre addig jutott, hogy néhány percig ide-oda tudott röppenni, de a fák koronájánál magasabbra nem igazán akaródzott szállnia. Meggyőződése, hogy feljebb is juthatna, s némi gyakorlással újra úgy használhatná szárnyait, mint Odaát, ahol nem kötötte őt a talajhoz semmiféle evilági törvény.
Szerencsére a ruha, amit Vöröstől kapott elég furfangosan van kialakítva ahhoz, hogy a szárnyait hátához és combjához rögzítse, ilyen módon jótékonyan elrejtve azokat a kíváncsi szemek elől. Habár felidézve Vörös szavais "az itteni népek igen kevéssé törődnének vele", valahogy Varyának mégis az az érzése, hogy nem lenne szerencsés kibontott szárnyakkal járkálni. Amíg nem tud velük elmenekülni, addig semmiképpen sem.
Leül ugyanarra a padra, ahol legutóbb is volt, innen tisztán láthatja a Másik Fényt. Valamiért nyugtatóan hat rá, s elméjének zavart gondolatai sem örvénylenek oly kuszán, mint rendesen. Ki tudja mi lehet a dolog nyitja, talán az ígéret, hogy a világ jóval nagyobb, mint első ránézésre tűnik, s Odafent, a Másik Fény mögött talán újabb világ kezdődik...
Ilyeténféle gondolatok merülnek fel tudata háborgó tengerének hullámai közül, s ő maga sem tudja eldönteni, vajon mennyire számítanak ezek elrugaszkodottnak, de ismerve magát, valószínűleg nagyon is. Tudja, hogy az ő gondolatai különböznek másokétól. Még saját nővéreit is megijesztette minden alkalommal az a fajta tiszta, őszinte, mélyről feltörő téboly, ami a lány elméjét uralja...*
702. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2013-12-21 19:27:54
Üzenet elküldve: 2013-12-21 19:27:54
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 7
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Szelíd
//Kerion Derait//
- Jó, jövök.
*Bólint, feláll, és megy Kerion mellett.*
- Mivel szeretek foglalkozni? Jó kérdés... Sok mindennel. Szeretem az izgalmas dolgokat. Ha unalmas valami, azt nem bírom. Eddig, ugye, nem sok minden történt velem, de én igyekeztem sok mindent kipróbálni, izgalmakat keresni. Aztán... Szeretek még rajzolni és táncolni, de zenélni, énekelni nem. Azt meghagyom a húgaimnak. Na, ez most úgy hangzik, mintha valami vad lány lennék... Ez részben igaz is, csak hát hajlamos vagyok olyanokban megbízni, akikben nem kéne. Ne vedd magadra, nem rád gondolok! Csak régebben volt néhány lány, aki kihasznált. Persze előbb-utóbb leráztam őket, de nehezen ment. Egyikük legalább két évig nem hagyott békén. Aztán már annyira elegem volt belőle, hogy nem bírtam uralkodni magamon, és pofon vágtam.
*Darálja egy szuszra. Jól esik neki, hogy elmesélheti valakinek.*
- Hát igen. Ez vagyok én, az édes kislányka... Hahh. És te? Mivel szoktál foglalkozni?
- Jó, jövök.
*Bólint, feláll, és megy Kerion mellett.*
- Mivel szeretek foglalkozni? Jó kérdés... Sok mindennel. Szeretem az izgalmas dolgokat. Ha unalmas valami, azt nem bírom. Eddig, ugye, nem sok minden történt velem, de én igyekeztem sok mindent kipróbálni, izgalmakat keresni. Aztán... Szeretek még rajzolni és táncolni, de zenélni, énekelni nem. Azt meghagyom a húgaimnak. Na, ez most úgy hangzik, mintha valami vad lány lennék... Ez részben igaz is, csak hát hajlamos vagyok olyanokban megbízni, akikben nem kéne. Ne vedd magadra, nem rád gondolok! Csak régebben volt néhány lány, aki kihasznált. Persze előbb-utóbb leráztam őket, de nehezen ment. Egyikük legalább két évig nem hagyott békén. Aztán már annyira elegem volt belőle, hogy nem bírtam uralkodni magamon, és pofon vágtam.
*Darálja egy szuszra. Jól esik neki, hogy elmesélheti valakinek.*
- Hát igen. Ez vagyok én, az édes kislányka... Hahh. És te? Mivel szoktál foglalkozni?
701. hozzászólás ezen a helyszínen: Holdudvar
Üzenet elküldve: 2013-12-21 19:05:26
Üzenet elküldve: 2013-12-21 19:05:26
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 63
OOC üzenetek: 29
Játékstílus: Szelíd
//Alakim Aherber//
- Nem, egy ideje már nem velük élek, csak levelezem velük.
*Feleli. Pillantása Aherber bácsi rajzaira téved.*
- A bátyám tervei ennél... Hogy is mondjam... Hétköznapibbnak tűntek. Nem gondolkodott rajtuk túl sokat, mindig csak rajzolt. Nem volt ennyi eredeti ötlet a terveiben.
~ Vajon hány ilyen rajza van? ~
*Gondolja. Kíváncsi rá, hogy mióta foglalkozik ezekhez hasonló szerkezetekkel az öreg gnóm.*
- Aherber bácsi mikor kezdett ilyen szerkentyűket tervezni?
*Kérdezi kíváncsian.*
- Nem, egy ideje már nem velük élek, csak levelezem velük.
*Feleli. Pillantása Aherber bácsi rajzaira téved.*
- A bátyám tervei ennél... Hogy is mondjam... Hétköznapibbnak tűntek. Nem gondolkodott rajtuk túl sokat, mindig csak rajzolt. Nem volt ennyi eredeti ötlet a terveiben.
~ Vajon hány ilyen rajza van? ~
*Gondolja. Kíváncsi rá, hogy mióta foglalkozik ezekhez hasonló szerkezetekkel az öreg gnóm.*
- Aherber bácsi mikor kezdett ilyen szerkentyűket tervezni?
*Kérdezi kíváncsian.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 821-840 , 841-860 , 861-880 , 881-900 , 901-920 , 921-940 , 941-960 , 961-980 , 981-1000 , 1001-1020 , 1021-1040 , 1041-1060 , 1061-1080 , 1081-1100 , 1101-1120 , 1121-1140 , 1141-1160 , 1161-1180 , 1181-1200 , 1201-1220 , 1221-1240 , 1241-1260 , 1261-1280 , 1281-1300 , 1301-1320 , 1321-1340 , 1341-1360 , 1361-1380 , 1381-1400 , 1401-1420 , 1421-1440 , 1441-1460 , 1461-1480 , 1481-1500 , 1501-1520 , 1521-1540 , 1541-1560 , 1561-1580 , 1581-1600 , 1601-1620 , 1621-1640 , 1641-1660 , 1661-1680 , 1681-1700 , 1701-1720 , 1721-1740 , 1741-1760 , 1761-1780 , 1781-1800 , 1801-1820 , 1821-1840 , 1841-1860 , 1861-1880 , 1881-1900 , 1901-1920 , 1921-1940 , 1941-1960 , 1961-1980 , 1981-2000 , 2001-2020 , 2021-2040 , 2041-2060 , 2061-2080 , 2081-2100 , 2101-2120 , 2121-2140 , 2141-2160 , 2161-2180 , 2181-2200 , 2201-2220 , 2221-2240 , 2241-2260 , 2261-2280 , 2281-2300 , 2301-2320 , 2321-2340 , 2341-2360 , 2361-2380 , 2381-2400