Nincs játékban - Zöldsárkány fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Zöldsárkány fogadó | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 32 (621. - 640. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Tyran Razzury [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/310_ember-elf-felelf-sotetelf_ferfi.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 727-746
640. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-09-25 23:54:15
Üzenet elküldve: 2015-09-25 23:54:15
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
//Tyran//
* A másik szóhasználata érdekes fordul "törzsedé" nos ezt nem árt némileg kifejteni ha már Tyran így említette. *
- Hajdanán a Worf Klán egy északi barbár törzs volt. Úgy nevezték őket, hogy a hegyivadászok. Év századok teltek el, még az ork támadások idején kötöttek alkut az északi uralkodóval. Így kaptuk a Corthyr címet. Azóta már családként vagyunk mint sem törzsként. Nem mintha sokat számítana. Maximum annyit, hogy a dolgunkat nem a mező közepén végezzük.
* Mosolyodik el kissé *
- Így alakult a Fekete Légió is, az ősi törzsi hagyományok szerint képzett harcosok.
* Így talán kerekebb a történet, persze ettől jóval hosszabb de azért tán így is már jobban átláthatja a másik s ezzel választ is ad arra, hogy a családjáé e.
Ez után a másik jön s kezd bele a mondókába. Láthatóan elmereng a múlton, Darel némán hallgatja s közben italát fogyasztja. *
- Mi az az internátus?
* Kérdez vissza hiszen neki speciel ötlete sincs az ilyen dolgokról. *
- Szóval otthagytad. * elgondolkodik kissé *
- Néha el kell végezni a piszkos munkát is.
* Inkább csak kibukik belőle, talán furán is hangzik a gondolat menete, de mind egy is Hamar tovább siklik felette. Majd ha a fiú akarja kifejti bővebben, hogy miért is volt oly erkölcstelen az a bizonyos ember.
Ez alatt az italuk fogyóban így hát aprót bólint a másiknak. Majd a pincér/nőt keresi tekintetével s ha megtalálja akkor Ki is kéri a 2Sör-t majd a pincérnek átadja az érte járó 20 aranytallért.
Nézelődés közben tekintete átsiklik egy ismerős alkaton. Vörös hajzuhataga még a maga fajta amúgy rémes memóriával rendelkező számára is megmaradt. A nyári forgat harci tornáján látta a lányt, a pultnál iszogat magában. Mivel dolga éppen nincs vele így tovább is siklik felette.
Ha megérkezett a kért korsó akkor az egyiket Tyran elé tolja míg a másikból maga kortyol.
Egy pillantás a kardra hiszen újra szóba került, majd vissza a másikra. *
- A kováccsal készítettem.
* Rendoll is erre volt kíváncsi, bár nem túl különleges dolog bemenni egy kovácshoz és elkészíttetni, úgy látszik még is ennyire érdekel sokakat. *
- Megérte az árát.
* Néz azért végig a hüvelyben tartott kardon mely most az asztal szélének támasztva pihen, csupán keresztvasán figyel fenyegetőn családja címere, az ezüst farkasfej apró kék kőből rakott szemekkel. *
- De ha már itt vagyunk, ne csak igyunk, együnk is. A pityóka nem tudom mi, de valahogy nem vonz.
* Vigyorodik el kissé élcelődve, oldva a hangulatot. Ételt is rendel hát, mégpedig Sült kolbász lesz a menü ahogy ígérte. Újabb csengő érméket, pontosan 24 et átnyújt a pincér / nőnek. *
- Jó étvágy!
* Szól még mielőtt nekilát a falatozásnak amint meghozták a rendelést. *
- És mik a terveid? Zsoldosnak szegődsz Artheniorban?
* A másik szóhasználata érdekes fordul "törzsedé" nos ezt nem árt némileg kifejteni ha már Tyran így említette. *
- Hajdanán a Worf Klán egy északi barbár törzs volt. Úgy nevezték őket, hogy a hegyivadászok. Év századok teltek el, még az ork támadások idején kötöttek alkut az északi uralkodóval. Így kaptuk a Corthyr címet. Azóta már családként vagyunk mint sem törzsként. Nem mintha sokat számítana. Maximum annyit, hogy a dolgunkat nem a mező közepén végezzük.
* Mosolyodik el kissé *
- Így alakult a Fekete Légió is, az ősi törzsi hagyományok szerint képzett harcosok.
* Így talán kerekebb a történet, persze ettől jóval hosszabb de azért tán így is már jobban átláthatja a másik s ezzel választ is ad arra, hogy a családjáé e.
Ez után a másik jön s kezd bele a mondókába. Láthatóan elmereng a múlton, Darel némán hallgatja s közben italát fogyasztja. *
- Mi az az internátus?
* Kérdez vissza hiszen neki speciel ötlete sincs az ilyen dolgokról. *
- Szóval otthagytad. * elgondolkodik kissé *
- Néha el kell végezni a piszkos munkát is.
* Inkább csak kibukik belőle, talán furán is hangzik a gondolat menete, de mind egy is Hamar tovább siklik felette. Majd ha a fiú akarja kifejti bővebben, hogy miért is volt oly erkölcstelen az a bizonyos ember.
Ez alatt az italuk fogyóban így hát aprót bólint a másiknak. Majd a pincér/nőt keresi tekintetével s ha megtalálja akkor Ki is kéri a 2Sör-t majd a pincérnek átadja az érte járó 20 aranytallért.
Nézelődés közben tekintete átsiklik egy ismerős alkaton. Vörös hajzuhataga még a maga fajta amúgy rémes memóriával rendelkező számára is megmaradt. A nyári forgat harci tornáján látta a lányt, a pultnál iszogat magában. Mivel dolga éppen nincs vele így tovább is siklik felette.
Ha megérkezett a kért korsó akkor az egyiket Tyran elé tolja míg a másikból maga kortyol.
Egy pillantás a kardra hiszen újra szóba került, majd vissza a másikra. *
- A kováccsal készítettem.
* Rendoll is erre volt kíváncsi, bár nem túl különleges dolog bemenni egy kovácshoz és elkészíttetni, úgy látszik még is ennyire érdekel sokakat. *
- Megérte az árát.
* Néz azért végig a hüvelyben tartott kardon mely most az asztal szélének támasztva pihen, csupán keresztvasán figyel fenyegetőn családja címere, az ezüst farkasfej apró kék kőből rakott szemekkel. *
- De ha már itt vagyunk, ne csak igyunk, együnk is. A pityóka nem tudom mi, de valahogy nem vonz.
* Vigyorodik el kissé élcelődve, oldva a hangulatot. Ételt is rendel hát, mégpedig Sült kolbász lesz a menü ahogy ígérte. Újabb csengő érméket, pontosan 24 et átnyújt a pincér / nőnek.
*- Jó étvágy!
* Szól még mielőtt nekilát a falatozásnak amint meghozták a rendelést. *
- És mik a terveid? Zsoldosnak szegődsz Artheniorban?
639. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-09-25 22:41:42
Üzenet elküldve: 2015-09-25 22:41:42
ÚJ
![>Tyran Razzury [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/310_ember-elf-felelf-sotetelf_ferfi.jpg)
Rang: Játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Darel//
- Ez kifejezetten a te családod hagyománya vagy az egész törzsedé?
* Arról ugyan nem sok fogalma van, hogy ott északon milyen szokások uralkodnak, meg hog egyáltalán törzsekbe tömörülnek vagy ugyanúgy városokban élnek e, de nem hiszi, hogy most ennél a beszélgetésnél számítana valamit.
Hosszú, fekete sörényét megrázta, s inni sem felejt el közben, majd mikor ráterelődik a szó, lehúzza, néhány pilanatig maga elé mered, majd belekezd. *
- Pici voltam, mikor elvittek a családomtól és internátusba helyeztek, ahol az írás-olvasás művészetét, a lovagok történetét és a megkövetelt viselkedési formák mellett a harc alapjait is megtanították, majd néhány évre egy képzett harcos mellé állítottak be, hogy tovább tanítson. Addigra már tizennégy lettem és majdnem tizennyolc voltam, mikor teljes jogúként, szabadon elhagytam tanítóim.
* Itt tart egy levegővételnyi szünetet, belenéz üres korsójába, majd elkezdi birizgálni azt. *
- Aztán egy erkölcstelen féreg szolgálatába szegődtem, persze akkor még nem tudtam, hogy az, de később emiatt meg is szegtem az esküm. Hát nagyjából ennyi lennék.
* Igaz, hiszen alig múlt tizennyolc, még ereje teljében van. *
- És a kardod hogy szerezted?
* Lehet, hogy Darel említette már az úton valamikor, de valószínűleg elszállt Tyran füle mellett. *
- A következő kört meg te állod. Ki tudja, hogy mikor, vagy hogy egyáltalán lesz még alkalmunk nyugodtan ülni, beszélgetni és inni.
* Ezt egy széles vigyor kíséretében mondja Darelnek, s közben körbekémleli a helyet. *
- Ez kifejezetten a te családod hagyománya vagy az egész törzsedé?
* Arról ugyan nem sok fogalma van, hogy ott északon milyen szokások uralkodnak, meg hog egyáltalán törzsekbe tömörülnek vagy ugyanúgy városokban élnek e, de nem hiszi, hogy most ennél a beszélgetésnél számítana valamit.
Hosszú, fekete sörényét megrázta, s inni sem felejt el közben, majd mikor ráterelődik a szó, lehúzza, néhány pilanatig maga elé mered, majd belekezd. *
- Pici voltam, mikor elvittek a családomtól és internátusba helyeztek, ahol az írás-olvasás művészetét, a lovagok történetét és a megkövetelt viselkedési formák mellett a harc alapjait is megtanították, majd néhány évre egy képzett harcos mellé állítottak be, hogy tovább tanítson. Addigra már tizennégy lettem és majdnem tizennyolc voltam, mikor teljes jogúként, szabadon elhagytam tanítóim.
* Itt tart egy levegővételnyi szünetet, belenéz üres korsójába, majd elkezdi birizgálni azt. *
- Aztán egy erkölcstelen féreg szolgálatába szegődtem, persze akkor még nem tudtam, hogy az, de később emiatt meg is szegtem az esküm. Hát nagyjából ennyi lennék.
* Igaz, hiszen alig múlt tizennyolc, még ereje teljében van. *
- És a kardod hogy szerezted?
* Lehet, hogy Darel említette már az úton valamikor, de valószínűleg elszállt Tyran füle mellett. *
- A következő kört meg te állod. Ki tudja, hogy mikor, vagy hogy egyáltalán lesz még alkalmunk nyugodtan ülni, beszélgetni és inni.
* Ezt egy széles vigyor kíséretében mondja Darelnek, s közben körbekémleli a helyet. *
638. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-09-25 12:17:48
Üzenet elküldve: 2015-09-25 12:17:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 708
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Megfontolt
*Morogva, magában hőzöngve, mérges motyogástól nem mentesen lépi át a fogadó küszöbét, ahol kezeit derekára csúsztatva, fél lábára helyezve a súlyát megtorpan. Orrát enyhén megráncolva, kíváncsian méregeti a fogadót.*
~Na ez sem egy Rumos, de mindegy.~
*Nagy lendülettel célozza meg a pultot, szinte ráveti magát, ahogy becsapódik a pultossal szemben és szürkéit az itallapra tereli. Tekintetével szinte falja a kínálatot, ám már amikor először végignézi, homlokára csusszan magasan ívelve a szemöldöke. Átfutja még egyszer, de ugyanazt tapasztalja.*
- Ni… Ni… Nincs rum? *Dadogja a képtelennek tartott mondatot.* Mi az, hogy nincs rum? *Csap a pultra ingerülten. Mi a fene ez a fogadókkal? Se a Pegazusban, sem itt nincs rum? Lehet talán mégis nekik kellene főzni, aztán ellátni vele a térséget, ugyanis ez nem állapot.
Mélyet sóhajt és tovább nézi.*
- Adjon egy sört, egyet ebből az Ezüst ragyogásból. Ja, és kérek még egy pálinkát is. *Sorolja kívánságát. Miután szép szóval le lett pattintva a szentélyben néhány régi tekercs kedvéért, valamivel muszáj elmulatnia az időt ebben az unalmas kócerájban, ahol még rumot sem árulnak.
Némi turkálás után kicsengeti a 9 aranyat a Sörért, a16ot az Ezüst ragyogásért, valamint odavet még 12 aranyat a Pálinka miatt. *
- Remélem valamelyik be is válik, ha nem zsibbad le az agyam hamarosan kénytelen leszek valakit leszúrni. *Nevetgél.* Ó izé, persze csak vicceltem. *Legyint egyet, majd felkarolja a széles italválasztékát és leteszi őket egy üres asztalhoz.
A fogadó félig üres, félig teli, ki, hogy nézi, de máris kiszúr magának egy néhány férfiből álló kis kompániát. A vörös tincsek alatt átfut fejében a gondolat, hogy fogja az italokat és beül közéjük, de egyelőre inkább csak issza a sörét és csendben morgolódva figyel.*
~Na ez sem egy Rumos, de mindegy.~
*Nagy lendülettel célozza meg a pultot, szinte ráveti magát, ahogy becsapódik a pultossal szemben és szürkéit az itallapra tereli. Tekintetével szinte falja a kínálatot, ám már amikor először végignézi, homlokára csusszan magasan ívelve a szemöldöke. Átfutja még egyszer, de ugyanazt tapasztalja.*
- Ni… Ni… Nincs rum? *Dadogja a képtelennek tartott mondatot.* Mi az, hogy nincs rum? *Csap a pultra ingerülten. Mi a fene ez a fogadókkal? Se a Pegazusban, sem itt nincs rum? Lehet talán mégis nekik kellene főzni, aztán ellátni vele a térséget, ugyanis ez nem állapot.
Mélyet sóhajt és tovább nézi.*
- Adjon egy sört, egyet ebből az Ezüst ragyogásból. Ja, és kérek még egy pálinkát is. *Sorolja kívánságát. Miután szép szóval le lett pattintva a szentélyben néhány régi tekercs kedvéért, valamivel muszáj elmulatnia az időt ebben az unalmas kócerájban, ahol még rumot sem árulnak.
Némi turkálás után kicsengeti a 9 aranyat a Sörért,
a16ot az Ezüst ragyogásért, valamint odavet még 12 aranyat a Pálinka miatt. *- Remélem valamelyik be is válik, ha nem zsibbad le az agyam hamarosan kénytelen leszek valakit leszúrni. *Nevetgél.* Ó izé, persze csak vicceltem. *Legyint egyet, majd felkarolja a széles italválasztékát és leteszi őket egy üres asztalhoz.
A fogadó félig üres, félig teli, ki, hogy nézi, de máris kiszúr magának egy néhány férfiből álló kis kompániát. A vörös tincsek alatt átfut fejében a gondolat, hogy fogja az italokat és beül közéjük, de egyelőre inkább csak issza a sörét és csendben morgolódva figyel.*
637. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-09-24 22:34:23
Üzenet elküldve: 2015-09-24 22:34:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 468
OOC üzenetek: 100
Játékstílus: Vakmerő
//Tyran//
* A páros második tagja is belép a zsúfolt fogadóba. Megfáradt utazók, pihenésre vágyó kereskedők, zsoldosok gyűjtőhelye. Mikor legutóbb járt itt meglepetésként érte, hogy ingyen kaptak szállást ha eleget fogyasztottak. Erre még emlékszik, közben Tyran már rendel is helyet foglal míg ő maga körülnéz. Látja az invitálást így meg is indul. Helyet foglal a másik harcossal szemben. Aprót bólint köszönetként a sörét, majd magához veszi a korsót s megemeli azt. *
- Egészség.
* Szól aztán kortyol egyet. Jól esik most a hideg nedű. A kérdés persze közben nem marad válasz nélkül. *
- Gyalog.
* Válaszol nemes egyszerűséggel, majd elmosolyodik enyhén és folytatja. *
- A családomban hagyomány, hogy minden fiú aki megéri a huszadik telet, az útnak indul. * "megéri" szándékos szóhasználat *
- Az élet maga a legnagyobb kiképző. Ott kell igazán bizonyítani. Tíz esztendőn át nem térhetünk haza. Csupán fegyverünk és a ruhánk van nálunk mikor elindulunk. Rajtunk áll hogy állunk helyt a nagyvilágban. Ez is a Fekete Légió törvénye, csupán a legrátermettebbek maradnak életben.
- Mikor eljött az idő Én dél felé indultam, a bátyám pedig nyugatra. Így kerültem Artheniorba.
* Fejezi be a kis monológot *
- Te jössz.
* Biccent fejével barátságosan majd kortyol a korsóból ismét míg a másik kezd bele mondókájába. *
* A páros második tagja is belép a zsúfolt fogadóba. Megfáradt utazók, pihenésre vágyó kereskedők, zsoldosok gyűjtőhelye. Mikor legutóbb járt itt meglepetésként érte, hogy ingyen kaptak szállást ha eleget fogyasztottak. Erre még emlékszik, közben Tyran már rendel is helyet foglal míg ő maga körülnéz. Látja az invitálást így meg is indul. Helyet foglal a másik harcossal szemben. Aprót bólint köszönetként a sörét, majd magához veszi a korsót s megemeli azt. *
- Egészség.
* Szól aztán kortyol egyet. Jól esik most a hideg nedű. A kérdés persze közben nem marad válasz nélkül. *
- Gyalog.
* Válaszol nemes egyszerűséggel, majd elmosolyodik enyhén és folytatja. *
- A családomban hagyomány, hogy minden fiú aki megéri a huszadik telet, az útnak indul. * "megéri" szándékos szóhasználat *
- Az élet maga a legnagyobb kiképző. Ott kell igazán bizonyítani. Tíz esztendőn át nem térhetünk haza. Csupán fegyverünk és a ruhánk van nálunk mikor elindulunk. Rajtunk áll hogy állunk helyt a nagyvilágban. Ez is a Fekete Légió törvénye, csupán a legrátermettebbek maradnak életben.
- Mikor eljött az idő Én dél felé indultam, a bátyám pedig nyugatra. Így kerültem Artheniorba.
* Fejezi be a kis monológot *
- Te jössz.
* Biccent fejével barátságosan majd kortyol a korsóból ismét míg a másik kezd bele mondókájába. *
636. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-09-24 00:36:56
Üzenet elküldve: 2015-09-24 00:36:56
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
// Forró nyomon //
- Örvendek, Drann.
* Nyújtja jobbját az ifjúnak, megrebegteti hosszú, dús pilláit, hogy aztán szégyenlősen fordítssa el fejét, s elgondolkozzon a kérdésen. *
- Hát azt sajnos nem tudom, de abban az időben elég sokan jártak erre. Olyanok is, mint ő. Szálltak is meg közülük itt, de egyikkel sem beszélt.
* Újra gondolataiba merül, miközben a barna hajzuhatagot kezdi el babrálni, száját hol jobbra, hol balra húzva. *
- Hát, talán a főnök. Ő vele beszélt néhány szót, vagyis többet, mint itt bárkivel. Neki talán mondhatott többet is, esetleg, hogy kit várt. Nem tudom. Sajnálom.
* Mereng el a fiún, őzike szemei ide-oda cikáznak az elf arcon. Arca teljesen feledül, mikor a lehetőséget megkapja, hogy esetleg a fiúval tarthat, s segíthet neki. *
- Oh, de, de.
* Lelkendezik, éppen csak nem csapja össze tenyerét. Már kézbe is markolja szoknyját, hogy felpattanjon a székről. A beszűrődő fény, aranyszínt vett lebbenő hajára, ahogy az a nyakába csapódik. *
- Nem, nem lesz belőle gond. Nem börtön ez.
* Kacag fel, ahogy csípőre vágja egyik kezét. *
- Akár indulhatunk is.
* Ragadja meg Drann kezét, hogy segítsen neki feltápászkodni az induláshoz. *
- Persze, ha nem akarsz előbb beszélni a fogadóssal.
* Torpan meg, s fordul hátra, hisz ő már kifele indult, húzva maga után a fiút. *
- Örvendek, Drann.
* Nyújtja jobbját az ifjúnak, megrebegteti hosszú, dús pilláit, hogy aztán szégyenlősen fordítssa el fejét, s elgondolkozzon a kérdésen. *
- Hát azt sajnos nem tudom, de abban az időben elég sokan jártak erre. Olyanok is, mint ő. Szálltak is meg közülük itt, de egyikkel sem beszélt.
* Újra gondolataiba merül, miközben a barna hajzuhatagot kezdi el babrálni, száját hol jobbra, hol balra húzva. *
- Hát, talán a főnök. Ő vele beszélt néhány szót, vagyis többet, mint itt bárkivel. Neki talán mondhatott többet is, esetleg, hogy kit várt. Nem tudom. Sajnálom.
* Mereng el a fiún, őzike szemei ide-oda cikáznak az elf arcon. Arca teljesen feledül, mikor a lehetőséget megkapja, hogy esetleg a fiúval tarthat, s segíthet neki. *
- Oh, de, de.
* Lelkendezik, éppen csak nem csapja össze tenyerét. Már kézbe is markolja szoknyját, hogy felpattanjon a székről. A beszűrődő fény, aranyszínt vett lebbenő hajára, ahogy az a nyakába csapódik. *
- Nem, nem lesz belőle gond. Nem börtön ez.
* Kacag fel, ahogy csípőre vágja egyik kezét. *
- Akár indulhatunk is.
* Ragadja meg Drann kezét, hogy segítsen neki feltápászkodni az induláshoz. *
- Persze, ha nem akarsz előbb beszélni a fogadóssal.
* Torpan meg, s fordul hátra, hisz ő már kifele indult, húzva maga után a fiút. *
635. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-09-23 19:50:45
Üzenet elküldve: 2015-09-23 19:50:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 131
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Darel//
* Az úton a fogadóba hosszasan elmereng a férfi szavain és tovább beszélget vele. Aztán elérik a Zöldsárkányt és belépnek. A ricsaj enyhén kellemetlenül arcon csapja Tyrant, de hamar hozzászokik. Odasétál a pulthoz, s rendel kettő Sört maguknak, az asztalra pedig leteszi a 20 aranyat érte, majd egy üres asztalhoz sétál velük és int Darelnek, hogy kövesse. *
- Szóval elmesélhetnéd, hogy hogyan is kerültél északról Artheniorba. Vagyis jó lenne, ha elmesélnéd, mert ezen gondolkozom egy ideje.
* És ez így is van. Próbálja már egy ideje összerakni, hogy útitársai honnan és hogyan kerültek oda, ahova. *
- Cserébe én is elmondom, hogy honnan jövök.
* Az úton a fogadóba hosszasan elmereng a férfi szavain és tovább beszélget vele. Aztán elérik a Zöldsárkányt és belépnek. A ricsaj enyhén kellemetlenül arcon csapja Tyrant, de hamar hozzászokik. Odasétál a pulthoz, s rendel kettő Sört maguknak, az asztalra pedig leteszi a 20 aranyat
érte, majd egy üres asztalhoz sétál velük és int Darelnek, hogy kövesse. *- Szóval elmesélhetnéd, hogy hogyan is kerültél északról Artheniorba. Vagyis jó lenne, ha elmesélnéd, mert ezen gondolkozom egy ideje.
* És ez így is van. Próbálja már egy ideje összerakni, hogy útitársai honnan és hogyan kerültek oda, ahova. *
- Cserébe én is elmondom, hogy honnan jövök.
634. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-09-21 10:05:23
Üzenet elküldve: 2015-09-21 10:05:23
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
// Forró nyomon //
*Amikor kis gondolkozás után (Drann azon kapja magát, hogy már teljesen belefeledkezik a lányka folyton változó arckifejezésének elbűvölően üde játékába, és egyfolytában annak szemén, haján, időnként duzzogásra hajló száján jár a tekintete) ~mint a nyári égbolt szélfújta felhőképei, úgy változik folyton az arca~ elhangzik az* - Igen, igen, emlékszem rá. *az elf egészen felélénkül. A leírásból ráismer Iannianre. Nagyon is jól el tudja képzelni, ahogy ott üldögél, amerre Isali mutat, a legelbújósabb, de az ajtóra mégis jól rálátó helyet kiválasztva magának a Fogadó asztalai közül. De Isali sajnos ettől többet nem igazán tud mondani. Bár ez, hogy valakire várhatott... de vajon kire? Most jön rá, hogy a lányka azonnal elárulta a nevét, de ő csak a nagybátyjáét mondta meg neki.*
- Az én nevem Drann. *mosolyog rá őszinte melegséggel a lányra.* - Dranndreshiann Morla DeLhor, pontosabban, de leginkább mindenki Drann-nek szólít, úgyhogy szólíts csak inkább így Te is.*mosolyodik el a lányka közvetlenségétől teljesen megérintve.* - És nincs valami ötleted, vajon kire várhatott? *komolyodik el az arca.* - Nem beszélgetett valakivel, amíg itt szállt meg, aki esetleg tudhat róla többet? *faggatja a lánykát, de igazából egyelőre annak is örül, hogy van valaki, aki emlékszik Iannienre.* - Talán el kellene menjek a Szentélybe, ami itt van a Karavánpihenőben. *tűnődik.* - Hátha ott is emlékszik rá valaki, és tud róla valamit. Biztos, hogy járt ott. *mondja, de inkább csak magának, biztatásképpen.* - Mondd csak, Isali, nem lenne kedved velem eljönni, és megmutatni, merre találom a Szentélyt? *néz felélénkülve a lánykára, de egy pillanatra elgondolkodik, és óvatosan megkérdezi.* - Elengednek, ugye, ha el akarsz menni valahova?
*Amikor kis gondolkozás után (Drann azon kapja magát, hogy már teljesen belefeledkezik a lányka folyton változó arckifejezésének elbűvölően üde játékába, és egyfolytában annak szemén, haján, időnként duzzogásra hajló száján jár a tekintete) ~mint a nyári égbolt szélfújta felhőképei, úgy változik folyton az arca~ elhangzik az* - Igen, igen, emlékszem rá. *az elf egészen felélénkül. A leírásból ráismer Iannianre. Nagyon is jól el tudja képzelni, ahogy ott üldögél, amerre Isali mutat, a legelbújósabb, de az ajtóra mégis jól rálátó helyet kiválasztva magának a Fogadó asztalai közül. De Isali sajnos ettől többet nem igazán tud mondani. Bár ez, hogy valakire várhatott... de vajon kire? Most jön rá, hogy a lányka azonnal elárulta a nevét, de ő csak a nagybátyjáét mondta meg neki.*
- Az én nevem Drann. *mosolyog rá őszinte melegséggel a lányra.* - Dranndreshiann Morla DeLhor, pontosabban, de leginkább mindenki Drann-nek szólít, úgyhogy szólíts csak inkább így Te is.*mosolyodik el a lányka közvetlenségétől teljesen megérintve.* - És nincs valami ötleted, vajon kire várhatott? *komolyodik el az arca.* - Nem beszélgetett valakivel, amíg itt szállt meg, aki esetleg tudhat róla többet? *faggatja a lánykát, de igazából egyelőre annak is örül, hogy van valaki, aki emlékszik Iannienre.* - Talán el kellene menjek a Szentélybe, ami itt van a Karavánpihenőben. *tűnődik.* - Hátha ott is emlékszik rá valaki, és tud róla valamit. Biztos, hogy járt ott. *mondja, de inkább csak magának, biztatásképpen.* - Mondd csak, Isali, nem lenne kedved velem eljönni, és megmutatni, merre találom a Szentélyt? *néz felélénkülve a lánykára, de egy pillanatra elgondolkodik, és óvatosan megkérdezi.* - Elengednek, ugye, ha el akarsz menni valahova?
633. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-09-18 22:15:49
Üzenet elküldve: 2015-09-18 22:15:49
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
// Forró nyomon //
- Ne nevess ki. Annyi újról hall itt az ember, hogy is jegyezhetném meg mindent?
* Rendezi arcát kissé durcásba, de hamar elfújja a kósza szél, mely az ablakon szökik be, s a következő pillanatban csillogó szemekkel hallgatja az ifjút. Mikor a nagybácsira terelődik a szó, elgondolkodik a személyleírás után. Tekintetét a plafonra emeli, száját félrehózza. Néhány percig hallgat, csak utána szólal meg. *
- Igen, igen, emlékszem rá. Olyan gondterheltnek tűnt, mikor megérkezett. Este volt, már csak néhányan lézengtek a fogadóban. Valóban megszállt itt, de nem indult tovább még egy pár napig itt volt. Ott reggelizet mindig.
* Mutat egy kicsit félreeső helyre a fogadóban. *
- Nem sokat beszélt, nem olyan, mint te.
* Mosolyodik el, újra. *
- Mindig ugyanabban az időben reggelizet, ebédelt s vacsorázott, és mindig ugyanazt. Furcsa volt. Sok időt töltött lent, olyan volt, mintha várt volna valakit. Aztán egy reggel után nem jött vissza.
- Ne nevess ki. Annyi újról hall itt az ember, hogy is jegyezhetném meg mindent?
* Rendezi arcát kissé durcásba, de hamar elfújja a kósza szél, mely az ablakon szökik be, s a következő pillanatban csillogó szemekkel hallgatja az ifjút. Mikor a nagybácsira terelődik a szó, elgondolkodik a személyleírás után. Tekintetét a plafonra emeli, száját félrehózza. Néhány percig hallgat, csak utána szólal meg. *
- Igen, igen, emlékszem rá. Olyan gondterheltnek tűnt, mikor megérkezett. Este volt, már csak néhányan lézengtek a fogadóban. Valóban megszállt itt, de nem indult tovább még egy pár napig itt volt. Ott reggelizet mindig.
* Mutat egy kicsit félreeső helyre a fogadóban. *
- Nem sokat beszélt, nem olyan, mint te.
* Mosolyodik el, újra. *
- Mindig ugyanabban az időben reggelizet, ebédelt s vacsorázott, és mindig ugyanazt. Furcsa volt. Sok időt töltött lent, olyan volt, mintha várt volna valakit. Aztán egy reggel után nem jött vissza.
632. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-09-15 12:44:29
Üzenet elküldve: 2015-09-15 12:44:29
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
// Forró nyomon //
*Nem, nem, ingatja Drann a fejét, ő nem a karavánkísérők közé tartozik. A lányka, lám, még kitalálja a gondolatát, hogy mennyivel inkább választaná ezt a munkát, ha rászorulna, például a hajón való utazás helyett. Akármennyire is aranyszínű a tenger... már mástól is hallotta ezt a legendát, dehát persze nem arany az, csupán a tenger felszín villódzik és tükröződik a wegtoreni partoknál olyan különösen, messziről nézve mintha aranyfények táncolnának a vízen. Úgyhogy csak sejtelmesen elmosolyodik, de nem tagadja egy pillanatig sem az arany fényeket. A tevénél már felkacag, amikor elhangzik, de kivárja, amíg a helyes kis felszolgáló lányka megtalálja a szót, nem mondja ki ő helyette.*
- Bírom. Nem nagy kunszt, ott születtem. *von vállat a meleget firtató kérdésre, és tényleg így is van. Az elfek amúgy is általában bírják a meleget. Kicsit elszomorodik, ahogy az ugratására egy csepp keserűséggel, és reális valóságlátással válaszol a lány. Úgy látszik, a kedves közvetlenség és a báj, ami a sajátja, józansággal is párosul, és nem egy butuska kis teremtés. A nyelvöltögetésre aztán újra elneveti magát, kis híja, hogy vissza ne öltse ő is, mert hát kölcsönkenyér visszajár. ~Dehát csak nem fog itt a Morla-ház leendő fejeként egy útszéli fogadóban nyelvet öltögetni!~ A gondolat csak még jobban nevetésre ingerli, de nagy nehezen azért megállja a dolgot.*
- Hogy néz ki? Fehér haja, bajsza és szakálla van. A válláig ér. Olyan hegyes. Elég szúrósan tud nézni. Mágus, tudod. Egy kicsit tartottam tőle gyerekkoromban. Csodás tűzijátékokat tud csapni. A neve Iannian Morla DeLhor. Az utolsó levelet a Fák, virágok havában kaptuk tőle. Azt írta, itt szállt meg, a Zóldsárkány Fogadóban. Persze lehet, hogy már másnap tovább ment, nem tudom. De azóta semmi hírt nem kaptunk róla!
*Nem, nem, ingatja Drann a fejét, ő nem a karavánkísérők közé tartozik. A lányka, lám, még kitalálja a gondolatát, hogy mennyivel inkább választaná ezt a munkát, ha rászorulna, például a hajón való utazás helyett. Akármennyire is aranyszínű a tenger... már mástól is hallotta ezt a legendát, dehát persze nem arany az, csupán a tenger felszín villódzik és tükröződik a wegtoreni partoknál olyan különösen, messziről nézve mintha aranyfények táncolnának a vízen. Úgyhogy csak sejtelmesen elmosolyodik, de nem tagadja egy pillanatig sem az arany fényeket. A tevénél már felkacag, amikor elhangzik, de kivárja, amíg a helyes kis felszolgáló lányka megtalálja a szót, nem mondja ki ő helyette.*
- Bírom. Nem nagy kunszt, ott születtem. *von vállat a meleget firtató kérdésre, és tényleg így is van. Az elfek amúgy is általában bírják a meleget. Kicsit elszomorodik, ahogy az ugratására egy csepp keserűséggel, és reális valóságlátással válaszol a lány. Úgy látszik, a kedves közvetlenség és a báj, ami a sajátja, józansággal is párosul, és nem egy butuska kis teremtés. A nyelvöltögetésre aztán újra elneveti magát, kis híja, hogy vissza ne öltse ő is, mert hát kölcsönkenyér visszajár. ~Dehát csak nem fog itt a Morla-ház leendő fejeként egy útszéli fogadóban nyelvet öltögetni!~ A gondolat csak még jobban nevetésre ingerli, de nagy nehezen azért megállja a dolgot.*
- Hogy néz ki? Fehér haja, bajsza és szakálla van. A válláig ér. Olyan hegyes. Elég szúrósan tud nézni. Mágus, tudod. Egy kicsit tartottam tőle gyerekkoromban. Csodás tűzijátékokat tud csapni. A neve Iannian Morla DeLhor. Az utolsó levelet a Fák, virágok havában kaptuk tőle. Azt írta, itt szállt meg, a Zóldsárkány Fogadóban. Persze lehet, hogy már másnap tovább ment, nem tudom. De azóta semmi hírt nem kaptunk róla!
631. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-09-10 23:26:28
Üzenet elküldve: 2015-09-10 23:26:28
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
// Forró nyomon//
- Oh, nem vagy karavánkísérő?
* Csodálkozik el, majd uralkodik el jobban rajta az izgatottság. *
- Erre pedig inkább azok járnak. Jönnek, minden honnan hozzák - viszik az árut, hogy pár nap után újra útra keljenek vagy éppen gazdát cseréljenek az áruk, hogy vissza tudjanak innen fordulni. Nem mindenki vállalkozik, olyan hosszú útra.
* Hadarja el gyorsan, hogy minél hamarabb válaszolhasson Drann a többi kérdésére is. *
- Wegtoren…
* Sóvárogva sóhajt egy nagyot, miközben őzike szemei a távolba révednek.*
- … sokat hallottam már róla. Azt mondják, ott aranyszínű tenger van, melynek a felszínén ugyan olyan hullámokat vet a szél, akár csak kék testvérén. És… és azt mondják, ott nincsenek lovak, hanem ilyen nagy púpos akármik. Hogy is hívták őket?
* Fordítja el oldalra fejét, ajkait furcsán csücsöríti, míg gondolkodik. *
- Téve… nem, nem. Tere? Teve! Az az teve.
* Emeli fel mutatóujját, ahogy rálel gondolatai között az igazságra. *
- És még azt is hallottam, hogy ott nagyon meleg van, bár ez nem is csoda, hisz a Tűz városa. Te, hogy bírod azt a nagy meleget?
* Nyílik még nagyobbra a meleg szempár, arcán gyermeki tudatlanság s kíváncsiság tükröződik. *
- Ugyan. Néz csak rám. Kinek kellene egy koszos csapláros lány?
* Kacag fel keserűen, s mutat végig magán. *
- S nemesek erre ritkán járnak, s nemesnek, nemes kisasszony jár, tudom én ezt jól. Nem vagyok azért ennyire naiv.
* Hangjába beköltözik némi sértettség, a szomorúság mellé. Végül hirtelen ölti a fiúra nyelvét, s vele együtt tűnik el a bánat a szeméből, ahogy egy szellő kapja fel az őszi levelet. Arca ismét derűs lesz. *
- Hmm… ez sajnálatos dolog. Hogy néz ki? Tudod, azért elég sokan megfordulnak itt. Talán, ha egy kicsit többet mondasz róla… te olyan kis helyes vagy, rád biztos emlékezni fogok később is.
* Mosolyodik el kissé szégyellősen, s ül ki némi pír orcájára, miközben egy kósza tincset hajt a füle mögé. *
- Oh, nem vagy karavánkísérő?
* Csodálkozik el, majd uralkodik el jobban rajta az izgatottság. *
- Erre pedig inkább azok járnak. Jönnek, minden honnan hozzák - viszik az árut, hogy pár nap után újra útra keljenek vagy éppen gazdát cseréljenek az áruk, hogy vissza tudjanak innen fordulni. Nem mindenki vállalkozik, olyan hosszú útra.
* Hadarja el gyorsan, hogy minél hamarabb válaszolhasson Drann a többi kérdésére is. *
- Wegtoren…
* Sóvárogva sóhajt egy nagyot, miközben őzike szemei a távolba révednek.*
- … sokat hallottam már róla. Azt mondják, ott aranyszínű tenger van, melynek a felszínén ugyan olyan hullámokat vet a szél, akár csak kék testvérén. És… és azt mondják, ott nincsenek lovak, hanem ilyen nagy púpos akármik. Hogy is hívták őket?
* Fordítja el oldalra fejét, ajkait furcsán csücsöríti, míg gondolkodik. *
- Téve… nem, nem. Tere? Teve! Az az teve.
* Emeli fel mutatóujját, ahogy rálel gondolatai között az igazságra. *
- És még azt is hallottam, hogy ott nagyon meleg van, bár ez nem is csoda, hisz a Tűz városa. Te, hogy bírod azt a nagy meleget?
* Nyílik még nagyobbra a meleg szempár, arcán gyermeki tudatlanság s kíváncsiság tükröződik. *
- Ugyan. Néz csak rám. Kinek kellene egy koszos csapláros lány?
* Kacag fel keserűen, s mutat végig magán. *
- S nemesek erre ritkán járnak, s nemesnek, nemes kisasszony jár, tudom én ezt jól. Nem vagyok azért ennyire naiv.
* Hangjába beköltözik némi sértettség, a szomorúság mellé. Végül hirtelen ölti a fiúra nyelvét, s vele együtt tűnik el a bánat a szeméből, ahogy egy szellő kapja fel az őszi levelet. Arca ismét derűs lesz. *
- Hmm… ez sajnálatos dolog. Hogy néz ki? Tudod, azért elég sokan megfordulnak itt. Talán, ha egy kicsit többet mondasz róla… te olyan kis helyes vagy, rád biztos emlékezni fogok később is.
* Mosolyodik el kissé szégyellősen, s ül ki némi pír orcájára, miközben egy kósza tincset hajt a füle mögé. *
630. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-09-10 16:11:35
Üzenet elküldve: 2015-09-10 16:11:35
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
- Ez tipikusan az idő és pénz nyerő maszlagnak hangzik. *Sóhajt. Szembesült már egy párszor vele, hogy a tudás birtokosai is olcsó kufárokként viselkednek. Persze, meg kell élni nekik is valamiből, no de ott is vannak határok a hogyan és miképpekben.
Érdeklődve hallgatja, hogy mi hír a többiek felől. Abban egy pillanatig sem kételkedett, hogy bármerre is járjanak, Khan és Gabrien megvannak. Feltalálják magukat külön-külön is, de együtt kifejezetten erős páros. Egy néma bólintással konstatálja hát, hogy valahol kóborolnak, Rilai-val kiegészülve. Egy nap talán visszatérnek, vagy ki tudja. nagyon azon sem lepődne meg, ha mégsem, a halandók már csak ilyenek, könnyen elcsábulnak a profitálóbb dolgokért.
Ellenben kissé meghökken, mikor Letrion halálhírét hallja. Egy pillanat kell neki, míg leülepedik a dolog.*
- Azt lehet tudni, miképp érte a vég? *Teszi még fel a kérdést. Ugyan nem sok mindent tudott a raccsoló lovagról, és nem beszélt vele túl sokat, sorsa mégis érdekli.
Ryrin említésére egy pillanatra mintha merevebbé várna, de hamar villan az a kártyajáték arc, amikor semmilyen érzelmet, vagy gondolatot nem lehet leolvasni a vonásokról, vagy meglátni a tekintetben. Ez is egy roppant hasznos dolog, amire mestere tanította meg. És nem egyszer jól jött neki még a pirtianesi időkben is.*
- Bizonyára akadnak még, akik csatlakoznának, és talán Gabrien és Khan is visszatérnek. *Bólint aprót, újabb adag sört döntve magában, szépen fogy a korsó tartalma.*
- Valahogy úgy. *Mosolyodik el. Bizonyítani. Nos ehhez van szokva gyerekkora óta. Mindig bizony, többet, mint amennyit a többieknek kell, mondhatni ez lett számára a természetes. Legurítja torkán még azt a maradék néhány korty sört is, és ő is felemelkedik az asztaltól. Hamar visszacsatolja a kardot, és követi Kagant kifelé.*
- Akkor hát irány vissza a Szentélyhez.
Érdeklődve hallgatja, hogy mi hír a többiek felől. Abban egy pillanatig sem kételkedett, hogy bármerre is járjanak, Khan és Gabrien megvannak. Feltalálják magukat külön-külön is, de együtt kifejezetten erős páros. Egy néma bólintással konstatálja hát, hogy valahol kóborolnak, Rilai-val kiegészülve. Egy nap talán visszatérnek, vagy ki tudja. nagyon azon sem lepődne meg, ha mégsem, a halandók már csak ilyenek, könnyen elcsábulnak a profitálóbb dolgokért.
Ellenben kissé meghökken, mikor Letrion halálhírét hallja. Egy pillanat kell neki, míg leülepedik a dolog.*
- Azt lehet tudni, miképp érte a vég? *Teszi még fel a kérdést. Ugyan nem sok mindent tudott a raccsoló lovagról, és nem beszélt vele túl sokat, sorsa mégis érdekli.
Ryrin említésére egy pillanatra mintha merevebbé várna, de hamar villan az a kártyajáték arc, amikor semmilyen érzelmet, vagy gondolatot nem lehet leolvasni a vonásokról, vagy meglátni a tekintetben. Ez is egy roppant hasznos dolog, amire mestere tanította meg. És nem egyszer jól jött neki még a pirtianesi időkben is.*
- Bizonyára akadnak még, akik csatlakoznának, és talán Gabrien és Khan is visszatérnek. *Bólint aprót, újabb adag sört döntve magában, szépen fogy a korsó tartalma.*
- Valahogy úgy. *Mosolyodik el. Bizonyítani. Nos ehhez van szokva gyerekkora óta. Mindig bizony, többet, mint amennyit a többieknek kell, mondhatni ez lett számára a természetes. Legurítja torkán még azt a maradék néhány korty sört is, és ő is felemelkedik az asztaltól. Hamar visszacsatolja a kardot, és követi Kagant kifelé.*
- Akkor hát irány vissza a Szentélyhez.
629. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-09-10 15:00:04
Üzenet elküldve: 2015-09-10 15:00:04
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
*Körbepillant, nagyot sóhajt, és legyint.*
- Ha a Tavernában ennyien lennének, legalább három Tharg tenné szóvá, hogy "gyatra a forgalom". *morog, de túlteszi magát a dolgon. Nem az ő ügye.*
- Dolgom lenne még a Szentélyben, a csuhás ígért nekem még néhány okos szót. Azt mondta: mivel öreg vagyok és tudatlan, ezért lassan tud csak képezni, hogy ülepedjen a dolog. Szerintem csak több pénzt akar, ami nem is lenne baj, de ne rabolja az időmet, mert négyfelé vágom! *mert az idő pénz, mégpedig igen sok pénz, ha már itt tartunk.*
*Elgondolkozva kortyolgatja sörét, amíg Moranshét hallgatja.*
- Hát... *húzza el a száját.*
- A két csibész, Khan és Gabrien a vadont járja Rilaival, ha jól tudom. Halkan mondom, mert nem akarom elkiabálni, de számolok velük, ha visszatérnek - bár azért remélem, nem kell majd "le". Letrion halott, Ryrin pedig... *itt tart egy kis szünetet, majd megvonja a vállát. Egyelőre nem akarja elárulni, mit látott Eriel szemével, mielőtt az ork beburkolta volna a maradványait.*
- De még nem adtam fel, hogy igazi lovagjaim legyenek! *kacsint, aztán leküldi a maradék sört. A kvázi visszautasított ajándék dolgára bólint egyet.*
- Akkor nincs más hátra, mint hogy lehetőséget adjak a bizonyításra, nem igaz? Gyere hát... restségünk ne legyen bukásunk záloga. *emelkedik fel, hogy kifelé induljon, újra vissza a Szentélybe.*
- Ha a Tavernában ennyien lennének, legalább három Tharg tenné szóvá, hogy "gyatra a forgalom". *morog, de túlteszi magát a dolgon. Nem az ő ügye.*
- Dolgom lenne még a Szentélyben, a csuhás ígért nekem még néhány okos szót. Azt mondta: mivel öreg vagyok és tudatlan, ezért lassan tud csak képezni, hogy ülepedjen a dolog. Szerintem csak több pénzt akar, ami nem is lenne baj, de ne rabolja az időmet, mert négyfelé vágom! *mert az idő pénz, mégpedig igen sok pénz, ha már itt tartunk.*
*Elgondolkozva kortyolgatja sörét, amíg Moranshét hallgatja.*
- Hát... *húzza el a száját.*
- A két csibész, Khan és Gabrien a vadont járja Rilaival, ha jól tudom. Halkan mondom, mert nem akarom elkiabálni, de számolok velük, ha visszatérnek - bár azért remélem, nem kell majd "le". Letrion halott, Ryrin pedig... *itt tart egy kis szünetet, majd megvonja a vállát. Egyelőre nem akarja elárulni, mit látott Eriel szemével, mielőtt az ork beburkolta volna a maradványait.*
- De még nem adtam fel, hogy igazi lovagjaim legyenek! *kacsint, aztán leküldi a maradék sört. A kvázi visszautasított ajándék dolgára bólint egyet.*
- Akkor nincs más hátra, mint hogy lehetőséget adjak a bizonyításra, nem igaz? Gyere hát... restségünk ne legyen bukásunk záloga. *emelkedik fel, hogy kifelé induljon, újra vissza a Szentélybe.*
628. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-09-10 12:58:02
Üzenet elküldve: 2015-09-10 12:58:02
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 190
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
*A karavánpihenő valóban csekély méretekkel rendelkezik, ráadásul, bár még csak nem is ügetésben, hanem lépésben halad, lóháton teszik meg azt a kis távot. Mondhatni, nagyon hamar elérik a fogadót.
Nem éri meglepetésként, hogy belépve most sem egy zsúfolásig telt helyen találja magát. Első ittjártakor sem egy hangos, iszákos és nem iszákos alakoktól hemzsegő fogadó látványa várta. Most meg egyenesen kihalt, lévén ők ketten az egyetlen vendégek. De ennek is megvannak az előnyei, nyugodtan lehet társalogni, nem kell üvöltözni még úgy sem, ha alig fél méterre vannak egymástól, no meg fülelni se nagyon akar majd senki feléjük.
Mielőtt az asztalhoz ülni, most is lecsatolja a kardot, legalább minimális komfort legyen, a fegyvert persze kézközelbe helyezi, mert továbbra is igaz, hogy sosem lehet tudni.*
- Te tudod, hogy mikor és mekkora kitérőt tehetünk, már időhatékonyság szempontjából. Bár lassan ideje lenne ellátogatnom arra a Kalácsfalvára, még nem láttam első szerzeményed.
*Hamar megragadja a korsót, és maga is emeli.*
- Egészségünkre. *Nagy kortyokkal issza ő is a sört, ahogy arra jó mestere tanította. Állítása szerint az életet élvezni is kell, így ezen területre is kitért azért szokatlan apródja tanításában. A böfögés viszont részéről elmarad, hiszen születése fogva nemes, s mint így, viselkednie kell, ráadásul még lovagféle is, akiknél szintén ferde szemmel tudnak nézni ezért (legalábbis északon biztosan), és hogy megkoronázza az egészet, még nő is (így pláne nagyon csúnyán néztek volna rá).*
- Az feltűnt, hogy nem láttam mást. *Bólint kissé komoran.* Semmi hír nincs felőlük? *Kérdezi félig reménykedve, félig lemondóan. Nem lehet mondani, hogy ő lett volna a társaság magja, de jó érzés volt azért nem csak valahova tartozni, de más lovagokkal egy osztagban lenni. Még ha enyhén szólva is furcsa és színes bagázs voltak. Az ajánlatra előbb csak egy apró sóhajjal felel. Lévén nem Artheniorban vannak, és senki az ég egy adta világon nincs jelen, legfeljebb az aktuális személyzet, kicsit visszaveszi stílusába a formaságokat.*
- Uram, hálás vagyok a lehetőségért, de nem kérnék olyat, amit nem érdemeltem ki. *Fene esne abba a nyomorult becsületességbe, vagy önérzetbe. Előállhatna valami kéréssel, ami nem a mindenséget követeli, de mégis valami előnyhöz juttatná, de nem. Megint az a fránya önérzet, ami a kölyök évek alatt belé ragadt.*
Nem éri meglepetésként, hogy belépve most sem egy zsúfolásig telt helyen találja magát. Első ittjártakor sem egy hangos, iszákos és nem iszákos alakoktól hemzsegő fogadó látványa várta. Most meg egyenesen kihalt, lévén ők ketten az egyetlen vendégek. De ennek is megvannak az előnyei, nyugodtan lehet társalogni, nem kell üvöltözni még úgy sem, ha alig fél méterre vannak egymástól, no meg fülelni se nagyon akar majd senki feléjük.
Mielőtt az asztalhoz ülni, most is lecsatolja a kardot, legalább minimális komfort legyen, a fegyvert persze kézközelbe helyezi, mert továbbra is igaz, hogy sosem lehet tudni.*
- Te tudod, hogy mikor és mekkora kitérőt tehetünk, már időhatékonyság szempontjából. Bár lassan ideje lenne ellátogatnom arra a Kalácsfalvára, még nem láttam első szerzeményed.
*Hamar megragadja a korsót, és maga is emeli.*
- Egészségünkre. *Nagy kortyokkal issza ő is a sört, ahogy arra jó mestere tanította. Állítása szerint az életet élvezni is kell, így ezen területre is kitért azért szokatlan apródja tanításában. A böfögés viszont részéről elmarad, hiszen születése fogva nemes, s mint így, viselkednie kell, ráadásul még lovagféle is, akiknél szintén ferde szemmel tudnak nézni ezért (legalábbis északon biztosan), és hogy megkoronázza az egészet, még nő is (így pláne nagyon csúnyán néztek volna rá).*
- Az feltűnt, hogy nem láttam mást. *Bólint kissé komoran.* Semmi hír nincs felőlük? *Kérdezi félig reménykedve, félig lemondóan. Nem lehet mondani, hogy ő lett volna a társaság magja, de jó érzés volt azért nem csak valahova tartozni, de más lovagokkal egy osztagban lenni. Még ha enyhén szólva is furcsa és színes bagázs voltak. Az ajánlatra előbb csak egy apró sóhajjal felel. Lévén nem Artheniorban vannak, és senki az ég egy adta világon nincs jelen, legfeljebb az aktuális személyzet, kicsit visszaveszi stílusába a formaságokat.*
- Uram, hálás vagyok a lehetőségért, de nem kérnék olyat, amit nem érdemeltem ki. *Fene esne abba a nyomorult becsületességbe, vagy önérzetbe. Előállhatna valami kéréssel, ami nem a mindenséget követeli, de mégis valami előnyhöz juttatná, de nem. Megint az a fránya önérzet, ami a kölyök évek alatt belé ragadt.*
627. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-09-09 21:25:59
Üzenet elküldve: 2015-09-09 21:25:59
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 2255
OOC üzenetek: 782
Játékstílus: Vakmerő
*Kagant egyáltalán nem zavarja, hogy két hetes nemességét a kutya sem veszi figyelembe - ami idegesíti, hogy nem jut sem információhoz, de még csak nem is tud beszélni senkivel.*
- Igyekeznünk kell, de... *torpan meg az ajtóban egy kis időre.*
- Ennyire nem. Menjünk, lessük meg azt a híresen hírhedten koszlott Zöld Sárkányt.
*A fogadóba gyorsan átérnek, hiszen a Hold Karavánpihenője még Amon Ruadhnál is kisebb talán. A fogadó nagyjából egészében üres.*
- Amilyennek gondoltam. *morog, majd int Moranshénak, hogy üljön le egy megfelelő asztalhoz vagy padhoz. Ő maga italt rendel. A két Sör ára 14 arany. *
- Kösz. *biccent a fogadósnak, aztán visszacaplat az asztalukhoz.*
- Még egyszer teszünk egy próbát a Szentéllyel, aztán indulunk vissza. Még nem tudom, merre: talán a pusztán át, aztán a földtúróknál nyugatnak fordulunk és megnézzük Kalácsfalvát. Vagy talán amerre jöttünk - nem tudom még. *sok minden függ attól, mit találnak, mit tudnak meg idefenn, északon.*
- Egészség. *tolja Moranshe elé az egyik korsó sört, majd üdvözlésre emeli és méreteset belekortyol. Talán még böfög is utána.*
- Azt tudtad, hogy jelenleg te vagy az egyetlen lovagom? Hűséged jutalmat érdemel... van esetleg valami, amire vágysz, amit megadhatok neked én, hűbérurad?
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.09.09 21:27:16
- Igyekeznünk kell, de... *torpan meg az ajtóban egy kis időre.*
- Ennyire nem. Menjünk, lessük meg azt a híresen hírhedten koszlott Zöld Sárkányt.
*A fogadóba gyorsan átérnek, hiszen a Hold Karavánpihenője még Amon Ruadhnál is kisebb talán. A fogadó nagyjából egészében üres.*
- Amilyennek gondoltam. *morog, majd int Moranshénak, hogy üljön le egy megfelelő asztalhoz vagy padhoz. Ő maga italt rendel. A két Sör ára 14 arany.
*- Kösz. *biccent a fogadósnak, aztán visszacaplat az asztalukhoz.*
- Még egyszer teszünk egy próbát a Szentéllyel, aztán indulunk vissza. Még nem tudom, merre: talán a pusztán át, aztán a földtúróknál nyugatnak fordulunk és megnézzük Kalácsfalvát. Vagy talán amerre jöttünk - nem tudom még. *sok minden függ attól, mit találnak, mit tudnak meg idefenn, északon.*
- Egészség. *tolja Moranshe elé az egyik korsó sört, majd üdvözlésre emeli és méreteset belekortyol. Talán még böfög is utána.*
- Azt tudtad, hogy jelenleg te vagy az egyetlen lovagom? Hűséged jutalmat érdemel... van esetleg valami, amire vágysz, amit megadhatok neked én, hűbérurad?
A hozzászólás írója (Kagan Thargodar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.09.09 21:27:16
626. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-09-09 14:27:57
Üzenet elküldve: 2015-09-09 14:27:57
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
// Forró nyomon //
*Hatalmas ásítást próbál elnyomni, kevés sikerrel, de legalább jóval a kulturált és udvarias viselkedés határain belül marad. Leengedi a tenyerét, megkönnyebbülve, azután hátradől a kemény, de azért kényelmes faszéken, bár tartása továbbra is egyenes marad. Egyelőre semmi különös nincs a Fogadó belsejében, ami leköthetné a figyelmét. A Zöldsárkány alsó szintjének a berendezése nem sokban különbözik a Pegazusétól, ami bent a városban van. Talán itt több a kereskedő, meg aki állandó jelleggel, a kinézetén is messziről lerívó módon a karavánokhoz tartozik: kísérők, őrök. Hát, Drann nem közéjük tartozik, teljesen kívülálló szemmel csodálkozik rá a Hold karavánpihenő Wegtorentől, a Kikötőtől és Artheniortól is eltérő világára, és ez rajta is valószínű messziről látszik. Végre megérkezik a rendelése. Jó is, mert lassan itt alszik el, úgy érzi. Először a bor érkezik, Drann, ahogy kitöltik az apró kezek, már nyúl is utána, és szájához emelve nagyot húz belőle, felemelve a tekintetét. Közben a Holdfénytál is az asztalra kerül. Az, aki a bort és a húst kihozza, nem ugyanaz, mint aki felvette a rendelést. Kellemes meglepetés. Őzikeszemű, fiatal, kedves emberlány, a neve Isali, ahogy Drann megtudja. Közvetlen, kicsit talán túlzottan is az, de annyira kedvesen csinálja, hogy nem lehet haragudni rá.*
- Köszönöm. *mosolyodik el azon, hogy a lány rögtön tegezi, sőt, leül az asztalához egy kis időre, de ő is érzi, túlzás lenne az általa megszokott formális és távolságtartóbb hangnem használata itt, a karavánpihenőben. Az új kérdésre csak biccent, továbbra is mosolyogva, kicsit alaposabban szemügyre véve a kérdezőt. Mi tagadás, egyre jobban tetszik neki. Kár, hogy nem elf a szentem.*
- Nem vagyok karavánkísérő *válaszol azután, a fejét ingatva. A tálra pillant, de aztán inkább kortyol még a kezében lévő borból. Csak azután válaszol, hogy leteszi az asztalra a kupát.*
- Wegtorenből. *vár egy kicsit, mond-e valamit a név a lánynak, bár biztos benne, hogy megfordultak már erre sokan a Tűz városából. De vajon miket hallott szülővárosáról a lány? Ahogy vágyakozva előadja, mennyire szeretne mást is látni Lanawinból a Karavánpihenőn, meg a Sárkányon kívül, igazán aranyos. Drann legszívesebben magával vinné, dehát... hagyjuk az álmodozást.*
- Egy napon biztosan eljön érted egy nemesúr, és magával visz majd messze földre, a kastélyába. Egy ilyen szép kislányt! *incselkedik vele. Egészen elmúlt az álmossága.*
- Tudod, keresek valakit. *böki ki aztán. Fáradt, álmos, de ha a nagybátyja valóban járt itt, a leány hátha emlékszik rá.* - A nagybátyámat. Ő is Wegtorenből érkezett ide, de egy ideje, pontosabban a tavasz óta semmit nem hallottunk felőle. Őt keresem, tudod, azért jöttem ki a karavánpihenőbe.
*Hatalmas ásítást próbál elnyomni, kevés sikerrel, de legalább jóval a kulturált és udvarias viselkedés határain belül marad. Leengedi a tenyerét, megkönnyebbülve, azután hátradől a kemény, de azért kényelmes faszéken, bár tartása továbbra is egyenes marad. Egyelőre semmi különös nincs a Fogadó belsejében, ami leköthetné a figyelmét. A Zöldsárkány alsó szintjének a berendezése nem sokban különbözik a Pegazusétól, ami bent a városban van. Talán itt több a kereskedő, meg aki állandó jelleggel, a kinézetén is messziről lerívó módon a karavánokhoz tartozik: kísérők, őrök. Hát, Drann nem közéjük tartozik, teljesen kívülálló szemmel csodálkozik rá a Hold karavánpihenő Wegtorentől, a Kikötőtől és Artheniortól is eltérő világára, és ez rajta is valószínű messziről látszik. Végre megérkezik a rendelése. Jó is, mert lassan itt alszik el, úgy érzi. Először a bor érkezik, Drann, ahogy kitöltik az apró kezek, már nyúl is utána, és szájához emelve nagyot húz belőle, felemelve a tekintetét. Közben a Holdfénytál is az asztalra kerül. Az, aki a bort és a húst kihozza, nem ugyanaz, mint aki felvette a rendelést. Kellemes meglepetés. Őzikeszemű, fiatal, kedves emberlány, a neve Isali, ahogy Drann megtudja. Közvetlen, kicsit talán túlzottan is az, de annyira kedvesen csinálja, hogy nem lehet haragudni rá.*
- Köszönöm. *mosolyodik el azon, hogy a lány rögtön tegezi, sőt, leül az asztalához egy kis időre, de ő is érzi, túlzás lenne az általa megszokott formális és távolságtartóbb hangnem használata itt, a karavánpihenőben. Az új kérdésre csak biccent, továbbra is mosolyogva, kicsit alaposabban szemügyre véve a kérdezőt. Mi tagadás, egyre jobban tetszik neki. Kár, hogy nem elf a szentem.*
- Nem vagyok karavánkísérő *válaszol azután, a fejét ingatva. A tálra pillant, de aztán inkább kortyol még a kezében lévő borból. Csak azután válaszol, hogy leteszi az asztalra a kupát.*
- Wegtorenből. *vár egy kicsit, mond-e valamit a név a lánynak, bár biztos benne, hogy megfordultak már erre sokan a Tűz városából. De vajon miket hallott szülővárosáról a lány? Ahogy vágyakozva előadja, mennyire szeretne mást is látni Lanawinból a Karavánpihenőn, meg a Sárkányon kívül, igazán aranyos. Drann legszívesebben magával vinné, dehát... hagyjuk az álmodozást.*
- Egy napon biztosan eljön érted egy nemesúr, és magával visz majd messze földre, a kastélyába. Egy ilyen szép kislányt! *incselkedik vele. Egészen elmúlt az álmossága.*
- Tudod, keresek valakit. *böki ki aztán. Fáradt, álmos, de ha a nagybátyja valóban járt itt, a leány hátha emlékszik rá.* - A nagybátyámat. Ő is Wegtorenből érkezett ide, de egy ideje, pontosabban a tavasz óta semmit nem hallottunk felőle. Őt keresem, tudod, azért jöttem ki a karavánpihenőbe.
625. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-09-08 21:34:47
Üzenet elküldve: 2015-09-08 21:34:47
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 102
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
// Forró nyomon//
* Az italt és az étket az asztalhoz egy fiatal lány hozza ki az ifjúnak. Szép kis teremtés meg kell hagyni. Hosszú barna haját egyetlen egy fonatba fonta, mely a derekáig ér. Őzike szemei, kedvesen mosolyognak minden betérőre, ahogy rózsás arcáról sem hervad le a mosoly sose. Mindenkihez van egy kedves szava az asztaloknál. Vékonyka leány, kit nem áldott meg a sors dús keblekkel így azt a keveset szorosra húzott vörös fűzővel emeli ki, ahogy derekát is az teszi karcsúvá. Szoknyája azonban szinte teljesen felhasítva, mely alól kivillan hosszú, formás combja. *
- Parancsolj.
* Teszi le az asztalra az Unikornisvért és a Holdfénytálat. *
- Új vagy még itt?
* Mosolyodik el szélesen, miközben tálcáját maga elé fogja. *
- Jó szerivel, mindenkit ismerek erre, már aki a karavánokhoz tartozik. De téged, nem láttalak még erre. A nevem Isali, én vagyok itt a kisegítő személyzet. Melyik karavánt kíséred?
* Úgy tűnik a lány nem csak barátságos, de kíváncsi is. Faggatózik tovább, nem törődve azzal, hogy a fiú éppen enne. Hintázva méregeti Drannt. *
- És merről jöttél? Én még nem voltam sehol se, de annyira szeretnék már egyszer innen elkerülni világot látni, de csak elmondásokból ismerem a környéket.
* Ábrándozik el, miközben nagyot sóhajtva ül le az asztalhoz, rákönyökölve annak lapjára, úgy bámulva az elf fiút, szinte kérlelve őzike szemeivel, hogy meséljen neki. *
* Az italt és az étket az asztalhoz egy fiatal lány hozza ki az ifjúnak. Szép kis teremtés meg kell hagyni. Hosszú barna haját egyetlen egy fonatba fonta, mely a derekáig ér. Őzike szemei, kedvesen mosolyognak minden betérőre, ahogy rózsás arcáról sem hervad le a mosoly sose. Mindenkihez van egy kedves szava az asztaloknál. Vékonyka leány, kit nem áldott meg a sors dús keblekkel így azt a keveset szorosra húzott vörös fűzővel emeli ki, ahogy derekát is az teszi karcsúvá. Szoknyája azonban szinte teljesen felhasítva, mely alól kivillan hosszú, formás combja. *
- Parancsolj.
* Teszi le az asztalra az Unikornisvért és a Holdfénytálat. *
- Új vagy még itt?
* Mosolyodik el szélesen, miközben tálcáját maga elé fogja. *
- Jó szerivel, mindenkit ismerek erre, már aki a karavánokhoz tartozik. De téged, nem láttalak még erre. A nevem Isali, én vagyok itt a kisegítő személyzet. Melyik karavánt kíséred?
* Úgy tűnik a lány nem csak barátságos, de kíváncsi is. Faggatózik tovább, nem törődve azzal, hogy a fiú éppen enne. Hintázva méregeti Drannt. *
- És merről jöttél? Én még nem voltam sehol se, de annyira szeretnék már egyszer innen elkerülni világot látni, de csak elmondásokból ismerem a környéket.
* Ábrándozik el, miközben nagyot sóhajtva ül le az asztalhoz, rákönyökölve annak lapjára, úgy bámulva az elf fiút, szinte kérlelve őzike szemeivel, hogy meséljen neki. *
624. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-09-05 11:11:20
Üzenet elküldve: 2015-09-05 11:11:20
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 237
OOC üzenetek: 23
Játékstílus: Vakmerő
*Végigér a Karavánpihenőben lévő hosszú sátortáboron. Kiderül, hogy ott is kaphat éjszakára szállást, sőt, sátrat is. Ez egészen jó hír. Mégis úgy dönt, hogy megnézi magának a Fogadót.
Kétszer is útbaigazítást kér, de aztán a fények elvezetik az emeletes épülethez. Egyelőre nincs más vágya, mint enni valamit, és aztán aludni egészen reggelig. De még abban sem biztos, hogy enni akar, legfőképp inkább aludni egyet.*
- Szállást szeretnék éjszakára! Mennyiért kapok egy szobát? *teszi fel a kérdést a Fogadóban az első személynek, aki nem vendégnnek tűnik. Választ azonban nem kap, csak egy mogorva pillantást. ~Biztosan tele vannak. Vagy egyszerűen csak elege van mára a vendégekből.~ Azonban fáradt, álmos, úgyhogy tovább próbálkozik, megpróbál kedvesebb és udvariasabb lenni. Nagy nehezen aztán kiderül, hogy szoba ugyan van, sőt, fizetni sem kell külön érte, de csak olyanok alhatnak a Zöldsárkányban, akik kellőképpen fogyasztottak is a felszolgált ételből. Drann megpróbálja a jó oldaláról nézni a dolgot, és bár inkább aludna, mint enne, de ha errefelé így működik a dolog, hát legyen. Kinéz magának egy asztalt, odatelepedik, és a kínálatot hallgatva rendel magának egy Holdfénytálat 15 aranyért, meg Unikornisvért 12 aranyért. Amikor kihozzák, szép komótosan nekilát az ételnek, közben időnként kíváncsian körbenézegetve a Zöldsárkány Fogadó aktuális éjszakai vendégközönségén.*
Kétszer is útbaigazítást kér, de aztán a fények elvezetik az emeletes épülethez. Egyelőre nincs más vágya, mint enni valamit, és aztán aludni egészen reggelig. De még abban sem biztos, hogy enni akar, legfőképp inkább aludni egyet.*
- Szállást szeretnék éjszakára! Mennyiért kapok egy szobát? *teszi fel a kérdést a Fogadóban az első személynek, aki nem vendégnnek tűnik. Választ azonban nem kap, csak egy mogorva pillantást. ~Biztosan tele vannak. Vagy egyszerűen csak elege van mára a vendégekből.~ Azonban fáradt, álmos, úgyhogy tovább próbálkozik, megpróbál kedvesebb és udvariasabb lenni. Nagy nehezen aztán kiderül, hogy szoba ugyan van, sőt, fizetni sem kell külön érte, de csak olyanok alhatnak a Zöldsárkányban, akik kellőképpen fogyasztottak is a felszolgált ételből. Drann megpróbálja a jó oldaláról nézni a dolgot, és bár inkább aludna, mint enne, de ha errefelé így működik a dolog, hát legyen. Kinéz magának egy asztalt, odatelepedik, és a kínálatot hallgatva rendel magának egy Holdfénytálat 15 aranyért, meg
Unikornisvért 12 aranyért. Amikor kihozzák, szép komótosan nekilát az ételnek, közben időnként kíváncsian körbenézegetve a Zöldsárkány Fogadó aktuális éjszakai vendégközönségén.*
623. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-08-31 01:13:05
Üzenet elküldve: 2015-08-31 01:13:05
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 78
OOC üzenetek: 3
Játékstílus: Megfontolt
*Belépve a fogadóba nem is néz körbe, nem akar itt hosszasan elidőzni. Nem nagyon szeret a Pegazuson más helyekre menni, most mégis kénytelen rá. Nem tudja miért, ez csak valami furcsa berögződés, egyszerűen arra a helyre ment legelőször azután a nap után, és akkor találkozott azzal a kövér, szakállas férfivel is - a pultossal -, aki segített neki. De persze ennek már hét éve. Azóta is ismerik egymást, de különösebben nem ápolják ezt a kapcsolatot. Mellesleg, Annorona hiába megy oda, ő soha nincs ott pont akkor. Még az is lehet, hogy már nem dolgozik ott, vagy meghalt.
A lány idegesen rázza meg a fejér. Most nem ezért van itt. Átgondolja, mi lenne számára a legolcsóbb, mégis mi az, ami életben tartaná őt a több napi járásföldön. Végül nyolc Kenyeret kér, sietve kifizeti a 8 aranyat, és kér még egy kis Vizet, amit azonnal el is fogyaszt, odadobja az 1 aranyat, és olyan gyorsan távozik a helyről, ahogyan csak lehet. Odakint megáll, kezében a nyolc kenyérrel. A zsebébe akarja tenni, de eszébe jut, hogy ott van annak a kisgyereknek a nyelve. Hiszen azt nem megenni vágta ki, és nem is ízesítésnek! A nem foglalt kezével kiveszi a nyelvet, és a lepelének egy belső zsebébe rejti. Azután kiveszi a löttyöt is, egy pillanatra úgy gondol, eldobja, de végül mégis megtartja. Azt is a nyelvhez teszi, a kenyereket pedig az immár kiürült zsebbe. Ezután elindul, mindent maga mögött hagyva.*
A lány idegesen rázza meg a fejér. Most nem ezért van itt. Átgondolja, mi lenne számára a legolcsóbb, mégis mi az, ami életben tartaná őt a több napi járásföldön. Végül nyolc Kenyeret kér, sietve kifizeti a 8 aranyat,
és kér még egy kis Vizet, amit azonnal el is fogyaszt, odadobja az 1 aranyat, és olyan gyorsan távozik a helyről, ahogyan csak lehet. Odakint megáll, kezében a nyolc kenyérrel. A zsebébe akarja tenni, de eszébe jut, hogy ott van annak a kisgyereknek a nyelve. Hiszen azt nem megenni vágta ki, és nem is ízesítésnek! A nem foglalt kezével kiveszi a nyelvet, és a lepelének egy belső zsebébe rejti. Azután kiveszi a löttyöt is, egy pillanatra úgy gondol, eldobja, de végül mégis megtartja. Azt is a nyelvhez teszi, a kenyereket pedig az immár kiürült zsebbe. Ezután elindul, mindent maga mögött hagyva.*
622. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-08-17 22:49:29
Üzenet elküldve: 2015-08-17 22:49:29
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 510
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Vakmerő
//A Mester, a Muki és a Mamlasz//
*Dünnyög valamit a burzsuj belü bamba birkákról, majd utolsó pillantást vet volt társnője irányába, majd, ha esetleg elkapja a Nyusziszemű pillantását, szájával a "délre megyek" és a "barbárok" szavakat formázza.*
- Vannak szabad nunák nálatok? Nuná, hogy megyek! *csillan fel a szeme, de amikor Taitos kitárja az ajtót, megrázza a fejét.*
- Neeehehem, apukám, neem! Te mész előre. Nem kerülsz mögém te, meg a botod, az tuti!
*Ha sikerül így kijutniuk, odakint nagyot sóhajt, majd kiköp.*
- Utálatos egy hely ez. Hol a bagóm?! Áh... remek. Kell egy falásnyi? *kínálja körbe a rágásra is, szívásra is alkalmas anyagot, aztán ő maga a csámcsogást választva teletömi az ínye és az ajka közötti hézagot.*
- Mom-mom-mom...
*Dünnyög valamit a burzsuj belü bamba birkákról, majd utolsó pillantást vet volt társnője irányába, majd, ha esetleg elkapja a Nyusziszemű pillantását, szájával a "délre megyek" és a "barbárok" szavakat formázza.*
- Vannak szabad nunák nálatok? Nuná, hogy megyek! *csillan fel a szeme, de amikor Taitos kitárja az ajtót, megrázza a fejét.*
- Neeehehem, apukám, neem! Te mész előre. Nem kerülsz mögém te, meg a botod, az tuti!
*Ha sikerül így kijutniuk, odakint nagyot sóhajt, majd kiköp.*
- Utálatos egy hely ez. Hol a bagóm?! Áh... remek. Kell egy falásnyi? *kínálja körbe a rágásra is, szívásra is alkalmas anyagot, aztán ő maga a csámcsogást választva teletömi az ínye és az ajka közötti hézagot.*
- Mom-mom-mom...
621. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-08-17 19:31:10
Üzenet elküldve: 2015-08-17 19:31:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
//M&M's//
*Hála égnek Isurii nem papnő, így túl sok papos dolgot aligha tud tanítani, de ha Taitosnak igénye van ilyesmire, szívesen elbeszélget róla vele, ám talán Worenthet érdemesebb lenne meggyóntatni papos ügyekben, még is csak ő élt köztük.
Maguk mögött hagyják végül a fogadót és lépteik a szentély felé vezetnek. Út közben hagyja a fiúkat diskurálni, előttük megy, mutatja az utat, bár jól tudja hogy mindketten ismerik. Nem kifejezetten akarja hallani miként egyezkednek Csibészről -vagy másról- menet közben.*
*Hála égnek Isurii nem papnő, így túl sok papos dolgot aligha tud tanítani, de ha Taitosnak igénye van ilyesmire, szívesen elbeszélget róla vele, ám talán Worenthet érdemesebb lenne meggyóntatni papos ügyekben, még is csak ő élt köztük.
Maguk mögött hagyják végül a fogadót és lépteik a szentély felé vezetnek. Út közben hagyja a fiúkat diskurálni, előttük megy, mutatja az utat, bár jól tudja hogy mindketten ismerik. Nem kifejezetten akarja hallani miként egyezkednek Csibészről -vagy másról- menet közben.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 727-746