Nincs játékban - Zöldsárkány fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Zöldsárkány fogadó | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 3 (41. - 60. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 727-746
60. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2013-06-23 18:57:31
Üzenet elküldve: 2013-06-23 18:57:31
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
//Kaland után szabadon//
*A csipkelődéssel indult barátkozás hamar véget ért. Túlságosan fáradtak voltak a társai semhogy vevők legyenek a néha kedves, néha már nem annyira jó fej vicceinek. Végül Rod úgy döntött hagyja őket pihenni. Magához intette a felszolgálót és halkan utána érdeklődött a lehetőségeiknek.*
- Ha jól emlékszem úgy ötven aranyért vásároltunk. Ez milyen szállásra ad lehetőséget? *kérdi és fülel a válaszra. A férfi először elhallgat, mire is adhat jogot a kitűzött összeg fele, majd amint a két megtört nőre néz végül rájuk mutat.*
- Van egy kétágyas szobánk az emeleten, azt felajánlhatjuk a hölgyeknek. Az egyik felszolgálónk felmondott, ott egy éjszakára meghúzhatják magukat.
*Rod csak bólint. Természetesen megfelel az ajánlat, ő majd meghúzza magát a sátortáborban.*
- Viszlát Ophelia, Aravae. Jó éjszakát mindkettőtöknek. *szól majd egy sármos mosolyt még megenged magának mielőtt kilépne a fogadóból.*
*A csipkelődéssel indult barátkozás hamar véget ért. Túlságosan fáradtak voltak a társai semhogy vevők legyenek a néha kedves, néha már nem annyira jó fej vicceinek. Végül Rod úgy döntött hagyja őket pihenni. Magához intette a felszolgálót és halkan utána érdeklődött a lehetőségeiknek.*
- Ha jól emlékszem úgy ötven aranyért vásároltunk. Ez milyen szállásra ad lehetőséget? *kérdi és fülel a válaszra. A férfi először elhallgat, mire is adhat jogot a kitűzött összeg fele, majd amint a két megtört nőre néz végül rájuk mutat.*
- Van egy kétágyas szobánk az emeleten, azt felajánlhatjuk a hölgyeknek. Az egyik felszolgálónk felmondott, ott egy éjszakára meghúzhatják magukat.
*Rod csak bólint. Természetesen megfelel az ajánlat, ő majd meghúzza magát a sátortáborban.*
- Viszlát Ophelia, Aravae. Jó éjszakát mindkettőtöknek. *szól majd egy sármos mosolyt még megenged magának mielőtt kilépne a fogadóból.*
59. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2013-06-23 01:50:48
Üzenet elküldve: 2013-06-23 01:50:48
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 105
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 105
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Szelíd
//Rejtély a mocsárban//
*Mtach a főtéren keresztülvágva eléri a sátortábort, amin gyorsan áthalad. Emlékszik, hogy ilyenekben laktak, amikor a sereggel hosszabb útra kellett menniük. Olcsó megoldás és szép időket juttat az eszébe, de most nem ez az úticél.
A fogadó, amit keres, egy nagy zöld faház három emelettel. Belép hát és körülnéz. Az étterembe érkezik meg, ami nagyjából az egész földszintet alkotja. Van néhány vendég, de nincsenek annyira sokan. Megnézi az étlapot is, van minden, ami kell egy ilyen helyen, sőt lehet mást is kérni egy kis felárért. Az emeleti szállásokra lépcső vezet fel, de oda csak az mehet, aki eleget fogyasztott. A legfelső szint pedig már említésre sem méltó az ork lány számára, mert ott már olyan komoly lakosztályok vannak, amik fél vagyonba kerülnek. Ha úgy alakul, hogy a karavánpihenőben kell aludnia, akkor inkább a sátrakat fogja választani.
Odamegy a fogadóshoz, aki kissé zaklatottnak tűnik és egy korsó habost rendel tőle. Odaadja a 10 aranyat és a Sör kortyolgatásába kezd.
Érzi, hogy a kiadós edzés és az utazás után eléggé meg is éhezett, ezért választania kéne valamit az ételek közül is. A Vadhús csak 7 aranyba kerül , úgyhogy ezt kéri. Mikor a hadseregben szolgált, az úton még nyersen is ettek, úgyhogy nem baj, ha ez csak félig van átsütve, jó lesz. A tányér hússal leül az egyik asztalhoz és jóízűen falatozni kezd, közben néha belekortyol a sörébe. Miután végzett, megkérdezi a fogadóst:*
- Hallott valami furcsát a mocsárról?
*Mtach a főtéren keresztülvágva eléri a sátortábort, amin gyorsan áthalad. Emlékszik, hogy ilyenekben laktak, amikor a sereggel hosszabb útra kellett menniük. Olcsó megoldás és szép időket juttat az eszébe, de most nem ez az úticél.
A fogadó, amit keres, egy nagy zöld faház három emelettel. Belép hát és körülnéz. Az étterembe érkezik meg, ami nagyjából az egész földszintet alkotja. Van néhány vendég, de nincsenek annyira sokan. Megnézi az étlapot is, van minden, ami kell egy ilyen helyen, sőt lehet mást is kérni egy kis felárért. Az emeleti szállásokra lépcső vezet fel, de oda csak az mehet, aki eleget fogyasztott. A legfelső szint pedig már említésre sem méltó az ork lány számára, mert ott már olyan komoly lakosztályok vannak, amik fél vagyonba kerülnek. Ha úgy alakul, hogy a karavánpihenőben kell aludnia, akkor inkább a sátrakat fogja választani.
Odamegy a fogadóshoz, aki kissé zaklatottnak tűnik és egy korsó habost rendel tőle. Odaadja a 10 aranyat és a Sör kortyolgatásába kezd.
Érzi, hogy a kiadós edzés és az utazás után eléggé meg is éhezett, ezért választania kéne valamit az ételek közül is. A Vadhús csak 7 aranyba kerül , úgyhogy ezt kéri. Mikor a hadseregben szolgált, az úton még nyersen is ettek, úgyhogy nem baj, ha ez csak félig van átsütve, jó lesz. A tányér hússal leül az egyik asztalhoz és jóízűen falatozni kezd, közben néha belekortyol a sörébe. Miután végzett, megkérdezi a fogadóst:*- Hallott valami furcsát a mocsárról?
58. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2013-06-21 20:33:21
Üzenet elküldve: 2013-06-21 20:33:21
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 299
OOC üzenetek: 239
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 299
OOC üzenetek: 239
Játékstílus: Vakmerő
//Rejtély a mocsárban//
A Zöldsárkány fogadó ma is olyan, mint az összes többi napon. Az a pár vendég, aki időről időre betér, csendben rendel, helyet foglal, majd miután elfogyasztotta, távozik. Egyszer csak egy tagbaszakadt figura ront be, azonnal a fogadóshoz rohan, és két levegővétel közt igyekszik kinyögni, miért is jött:
- A mocsár... egy szörny... szörny a mocsárban...
- Nyugalom, haver *mondja a fogadós, aki láthatóan ismeri az embert* Csak túl sokat ittál.
- Nem! Ez már pedig nem álom és látomás volt! *azzal szakadt ingét széthúzza, és láthatóvá válik egy hatalmas seb a mellkasán. Már nem vérzik, láthatóan kezelték, de még épp elég friss. A fogadós majdnem felkiált, de a férfi lecsitítja*
- Elhallgass! Nem akarok ebből szenzációt. Éppen ezért csak benned bízhatok. Egy csapatra van szükségem, amivel levadászom ezt a bestiát, akár szörny, akár valami eltévedt tengeri állat. Négy főre van szükségem, aki bejön, azt mind vizsgáld meg, majd ha úgy ítéled meg, irányítsd hozzám. Egész nap ott fogok ölni az asztalnál a sarokban, és várom az embereket, akiket küldesz. Mert küldeni fogsz, nem igaz?
*A fogadós még mindig nem tud megszólalni, csak bólogat.*
- Rendben, köszönöm, barátom *mosolyodik el a férfi, habár látszik hogy fájdalmai vannak a seb miatt.*
A Zöldsárkány fogadó ma is olyan, mint az összes többi napon. Az a pár vendég, aki időről időre betér, csendben rendel, helyet foglal, majd miután elfogyasztotta, távozik. Egyszer csak egy tagbaszakadt figura ront be, azonnal a fogadóshoz rohan, és két levegővétel közt igyekszik kinyögni, miért is jött:
- A mocsár... egy szörny... szörny a mocsárban...
- Nyugalom, haver *mondja a fogadós, aki láthatóan ismeri az embert* Csak túl sokat ittál.
- Nem! Ez már pedig nem álom és látomás volt! *azzal szakadt ingét széthúzza, és láthatóvá válik egy hatalmas seb a mellkasán. Már nem vérzik, láthatóan kezelték, de még épp elég friss. A fogadós majdnem felkiált, de a férfi lecsitítja*
- Elhallgass! Nem akarok ebből szenzációt. Éppen ezért csak benned bízhatok. Egy csapatra van szükségem, amivel levadászom ezt a bestiát, akár szörny, akár valami eltévedt tengeri állat. Négy főre van szükségem, aki bejön, azt mind vizsgáld meg, majd ha úgy ítéled meg, irányítsd hozzám. Egész nap ott fogok ölni az asztalnál a sarokban, és várom az embereket, akiket küldesz. Mert küldeni fogsz, nem igaz?
*A fogadós még mindig nem tud megszólalni, csak bólogat.*
- Rendben, köszönöm, barátom *mosolyodik el a férfi, habár látszik hogy fájdalmai vannak a seb miatt.*
57. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2013-05-02 15:17:59
Üzenet elküldve: 2013-05-02 15:17:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Szelíd
//Kaland után szabadon//
*Kortyolgatja a finom nedűt, közben figyeli hol Aravae-t, hol Roddar-t, hol Rendall-t. Arcán ugyan az a halovány mosoly ül, mint azelőtt, hogy betértek volna a fogadóba.*
- A varázslók tornya felé még nem jártam, ám sok szóbeszéd úgy tartja, hogy egy mágiával védett terület s aki megzavarja az ottani szellemek nyugalmát, bizony elragadják azok lelkét kik megvetik a lábukat a torony földjén. Nem tudom mennyire valós ez a fáma, de jobb óvatosnak lenni. Hiszen a mondás is úgy tartja, jobb félni, mint megijedni.
*Közben figyeli a tüzes jelenetet Roddartól, mi egészen meglepi őt. Mikor vége a látványos trükknek, megtapsolja.*
-Nos igen, itt nem messze vannak a Sátrak, ahol megszállhat az ember, viszont aki kényes, azok kivehetnek ebbe a fogadóba is szobát, ám ahhoz még fogyasztani kell. A tulajdonos csak akkor ad szobát ha legalább 100 aranyat költöttél, ha nem többet. Bár ahogy elnézem a mostani fogyasztást ez bőven meghaladja a száz aranyat.
*Útba igazítja őket, mi az itteni úgy mondd íratlan szabály: Egyél, igyál minél többet, hogy királyi lakosztályod lehessen.*
*Kortyolgatja a finom nedűt, közben figyeli hol Aravae-t, hol Roddar-t, hol Rendall-t. Arcán ugyan az a halovány mosoly ül, mint azelőtt, hogy betértek volna a fogadóba.*
- A varázslók tornya felé még nem jártam, ám sok szóbeszéd úgy tartja, hogy egy mágiával védett terület s aki megzavarja az ottani szellemek nyugalmát, bizony elragadják azok lelkét kik megvetik a lábukat a torony földjén. Nem tudom mennyire valós ez a fáma, de jobb óvatosnak lenni. Hiszen a mondás is úgy tartja, jobb félni, mint megijedni.
*Közben figyeli a tüzes jelenetet Roddartól, mi egészen meglepi őt. Mikor vége a látványos trükknek, megtapsolja.*
-Nos igen, itt nem messze vannak a Sátrak, ahol megszállhat az ember, viszont aki kényes, azok kivehetnek ebbe a fogadóba is szobát, ám ahhoz még fogyasztani kell. A tulajdonos csak akkor ad szobát ha legalább 100 aranyat költöttél, ha nem többet. Bár ahogy elnézem a mostani fogyasztást ez bőven meghaladja a száz aranyat.
*Útba igazítja őket, mi az itteni úgy mondd íratlan szabály: Egyél, igyál minél többet, hogy királyi lakosztályod lehessen.*
56. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2013-05-01 22:30:24
Üzenet elküldve: 2013-05-01 22:30:24
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
//Kaland után szabadon//
*Nem sejti, hogy egy igazi hercegnőre bukkant a temető mélyén, ha csak egy efféle gondolat is átsuhanna akkor nem viselkedne ilyen közvetlenül, bohókásan. Mosolyog, mesél, tervezget. Jó volna valami érdekeset cselekedni, főleg most, hogy éhét már elverte, szomját is oltotta. Szereti az életveszélyt, az adrenalint, szeret meglepő dolgokat csinálni, természetesen a józan ész határait azért szűken de tartva.*
- Talán legszivesebben megkeresném a varázslók tornyát. Sok érdekes mendemondát hallottam róla, arról nem is beszélve, hogy dédelgetett álmaim közé tartozik valamiféle tűzmágiát kitanulni. *most elvigyorodik amint tenyereit az asztal felé emeli és az imént a zsebéből titkon elővett tűzszerszámmal apró, égető tüzet kelt a tenyereiben. Nem fáj, már megszokta, egy cseppnyi szemfényvesztés amint a két lány tekintete előtt két tenyerét megforgatja, bennük tüzet hordozva. Sokáig nem birná, igy egy óvatos, lopott mozdulattal a háta mögött keresztezi a kezeit, mind a két tüzet eloltja és ismét zsebeibe rejti a parázsló köveket. Szerencsére a ruhája nem lobban lángra, ez már régi, kipróbált trükk, nem okozhat gondot.*
- Szóval akkor fáradtak vagytok? *kérdez vissza Opheliára nézve -Azt mondtad ismerős vagy erre. Hogyan vagy inkább merre lehet itt szállást találni mondjuk egy-két napra, amíg kipihennénk magunkat és újult erővel tudnánk útra kelni? * kérdi elgondolkodva. Számára nem nagy gond az erdőben egy tisztáson sem aludni na de azért két hölggyel mégsem vonulhat ki a közeli pusztába vagy mocsárba.
Ismét Aravae lesz gondolatai célpontja.*
- Ha esetleg segíthetek a kutatásodban... *nem tudja miben, azt sem, hogy miként de rövidke ismeretségük alatt sikerült annyira megkedvelnie a lányt, hogy őszintén szóljon *Rendelkezz velem.*
*Nem sejti, hogy egy igazi hercegnőre bukkant a temető mélyén, ha csak egy efféle gondolat is átsuhanna akkor nem viselkedne ilyen közvetlenül, bohókásan. Mosolyog, mesél, tervezget. Jó volna valami érdekeset cselekedni, főleg most, hogy éhét már elverte, szomját is oltotta. Szereti az életveszélyt, az adrenalint, szeret meglepő dolgokat csinálni, természetesen a józan ész határait azért szűken de tartva.*
- Talán legszivesebben megkeresném a varázslók tornyát. Sok érdekes mendemondát hallottam róla, arról nem is beszélve, hogy dédelgetett álmaim közé tartozik valamiféle tűzmágiát kitanulni. *most elvigyorodik amint tenyereit az asztal felé emeli és az imént a zsebéből titkon elővett tűzszerszámmal apró, égető tüzet kelt a tenyereiben. Nem fáj, már megszokta, egy cseppnyi szemfényvesztés amint a két lány tekintete előtt két tenyerét megforgatja, bennük tüzet hordozva. Sokáig nem birná, igy egy óvatos, lopott mozdulattal a háta mögött keresztezi a kezeit, mind a két tüzet eloltja és ismét zsebeibe rejti a parázsló köveket. Szerencsére a ruhája nem lobban lángra, ez már régi, kipróbált trükk, nem okozhat gondot.*
- Szóval akkor fáradtak vagytok? *kérdez vissza Opheliára nézve -Azt mondtad ismerős vagy erre. Hogyan vagy inkább merre lehet itt szállást találni mondjuk egy-két napra, amíg kipihennénk magunkat és újult erővel tudnánk útra kelni? * kérdi elgondolkodva. Számára nem nagy gond az erdőben egy tisztáson sem aludni na de azért két hölggyel mégsem vonulhat ki a közeli pusztába vagy mocsárba.
Ismét Aravae lesz gondolatai célpontja.*
- Ha esetleg segíthetek a kutatásodban... *nem tudja miben, azt sem, hogy miként de rövidke ismeretségük alatt sikerült annyira megkedvelnie a lányt, hogy őszintén szóljon *Rendelkezz velem.*
55. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2013-04-14 17:19:31
Üzenet elküldve: 2013-04-14 17:19:31
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
*Ha Roddarnak bármily fogalma kélne, hogy a mellette ülő törékeny teremtmény rangja nem is áll olyan messze a hercegnőétől, vélhetően más úton igyekezné kifejezni komisz gondolatait.
Na, nem mintha Aravae mások tudtára kívánkozná hozni kilétét, elvégre, ha családneve nem ismeretes társai előtt, nincs értelme ilyféle magasztos posztokkal dicsekedni. Megbújik az ismeretlenség homályában, ám ha segítséget remél küldetésének felgöngyölítéséhez, vélhetően elő fog hozakodni a kérdés, ki is ő valójában.
Azonban most egy egészen másféle természetű probléma bántja a hölgy elméjét... Még hozzá az, hogy Rod elmondása szerint annyit aludt, akár egy medve kipihentebb napjain. Kellemetlen érzések vegyülnek benne, hiszen csalhatatlan érzéke úgy sejtteti, nem ringatózott oly sokat az álmok tengerén, de ha még Ophelia és azt állítja, hogy biz’ temérdek idő eltelt, nem vonhatja kérdőbe társainak állításait.*
- Nézzétek el gyengeségem, kevésnek tűnt az idő, míg elszunnyadtam... *Válaszol ekképpen, majd igyekszik felvenni a társalgás fonalát, így figyelmesen hallgatja Roddar kérdését, utána pedig a társaság másik női tagjának válaszát.
Szóval kalandok...
Szíves örömest hajtana fejet egy újabb különös út elébe, de ha belegondolunk, a hölgy már réges-rég szereplője egynek, s a telhetetlenség nem rá jellemző fogalom.
Míg ők ketten váltanak szót, Aravae bátorkodik megemelni az elé helyezett kupát, melyben aranyszín bor illatozik s ring finoman. Óvatosan kortyol bele, gyengéden ízlelgetve a különös nedűt, melynek fogalma ugyan ismeretes előtte, viszont ehhez hasonló még nem érte a hölgy ajkait. Ki is élvezi minden cseppjét, így csakugyan lassan fogy el az ő adagja.
Az idő közben megérkező húsból azonban keveset eszik, tartva magát az úrinőkre jellemző mértéktartáshoz.*
- Igazán köszönjük ezt a pompás vacsorát, Roddar! *Szólal fel derűs mosollyal bájos arcán, minek közben finoman megtörülgeti ajkait az asztalra kihelyezett, durva tapintású szalvétával. Épphogy leteszi gyöngéd kezéből az anyagdarabot, kérdést szegeznek neki. *
- Hogy mihez kezdek...? Az élet útjai kifürkészhetetlenek, ámde egy bizonyos valakit kell megtalálnom a világ beláthatatlan mezején... Éppen ezért én nem bánom, ha utunkat együtt folytatjuk, azonban ha nyomra lelek, számítanotok kell távozásomra *Magyarázza visszafogottabb hangon, hiszen ki tudja, mire lehet számítani a mai világban. A fogadók tele vannak kétes alakokkal, furcsábbnál furcsább szerzetekkel, így hát érthető a hölgy óvatoskodása.*
- S te, Roddar? Mit vársz a holnaptól? *Érdeklődi meg udvariasan, na nem mintha közömbösen hagyná őt a férfi válasza. Közben olykor ő is eltekint Rendall felé, aki rá jellemző csöndességében színesíti kicsiny társaságukat.*
Na, nem mintha Aravae mások tudtára kívánkozná hozni kilétét, elvégre, ha családneve nem ismeretes társai előtt, nincs értelme ilyféle magasztos posztokkal dicsekedni. Megbújik az ismeretlenség homályában, ám ha segítséget remél küldetésének felgöngyölítéséhez, vélhetően elő fog hozakodni a kérdés, ki is ő valójában.
Azonban most egy egészen másféle természetű probléma bántja a hölgy elméjét... Még hozzá az, hogy Rod elmondása szerint annyit aludt, akár egy medve kipihentebb napjain. Kellemetlen érzések vegyülnek benne, hiszen csalhatatlan érzéke úgy sejtteti, nem ringatózott oly sokat az álmok tengerén, de ha még Ophelia és azt állítja, hogy biz’ temérdek idő eltelt, nem vonhatja kérdőbe társainak állításait.*
- Nézzétek el gyengeségem, kevésnek tűnt az idő, míg elszunnyadtam... *Válaszol ekképpen, majd igyekszik felvenni a társalgás fonalát, így figyelmesen hallgatja Roddar kérdését, utána pedig a társaság másik női tagjának válaszát.
Szóval kalandok...
Szíves örömest hajtana fejet egy újabb különös út elébe, de ha belegondolunk, a hölgy már réges-rég szereplője egynek, s a telhetetlenség nem rá jellemző fogalom.
Míg ők ketten váltanak szót, Aravae bátorkodik megemelni az elé helyezett kupát, melyben aranyszín bor illatozik s ring finoman. Óvatosan kortyol bele, gyengéden ízlelgetve a különös nedűt, melynek fogalma ugyan ismeretes előtte, viszont ehhez hasonló még nem érte a hölgy ajkait. Ki is élvezi minden cseppjét, így csakugyan lassan fogy el az ő adagja.
Az idő közben megérkező húsból azonban keveset eszik, tartva magát az úrinőkre jellemző mértéktartáshoz.*
- Igazán köszönjük ezt a pompás vacsorát, Roddar! *Szólal fel derűs mosollyal bájos arcán, minek közben finoman megtörülgeti ajkait az asztalra kihelyezett, durva tapintású szalvétával. Épphogy leteszi gyöngéd kezéből az anyagdarabot, kérdést szegeznek neki. *
- Hogy mihez kezdek...? Az élet útjai kifürkészhetetlenek, ámde egy bizonyos valakit kell megtalálnom a világ beláthatatlan mezején... Éppen ezért én nem bánom, ha utunkat együtt folytatjuk, azonban ha nyomra lelek, számítanotok kell távozásomra *Magyarázza visszafogottabb hangon, hiszen ki tudja, mire lehet számítani a mai világban. A fogadók tele vannak kétes alakokkal, furcsábbnál furcsább szerzetekkel, így hát érthető a hölgy óvatoskodása.*
- S te, Roddar? Mit vársz a holnaptól? *Érdeklődi meg udvariasan, na nem mintha közömbösen hagyná őt a férfi válasza. Közben olykor ő is eltekint Rendall felé, aki rá jellemző csöndességében színesíti kicsiny társaságukat.*
54. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2013-04-10 16:11:43
Üzenet elküldve: 2013-04-10 16:11:43
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Szelíd
//Kaland után szabadon//
*Szabad ember híve, igen, amióta elment otthonról. Járja a vidéket, az erdőket, ám koránt sem egyszerű az ő élete. A múltja elől való menekvés megedzette az évek alatt, ám szabadulni soha sem fog tőle. Csak is a halál, mi megnyugvással törölheti lelki nyugtalanságát. Ám erről alig ha beszél. Ezt a kellemetlen érzést megtartja magának. A halál meg csak várjon rá. Szelíd mosolyával leplezi a fájdalmat s ez most sincs máshogy.*
-Így van, mi már túl vagyunk mindenen.
*Bohókás a hangja s összenéz Roddarral. Óvatosan biccent, nehogy Aravae megsejtse, hogy tréfálkoznak vele. A mókában szinte mindig benne van, ezzel is elnyomva belső világát.*
- Hogy mit érzek? Egyenlőre azt, hogy fáradt vagyok. A továbbiakban pedig szeretnék világot látni, és ha jön egy kaland, hát miért ne alapon benne lennék.
*Int, hogy ő már nem kér enni, ám a bort szívesen megissza, ha jó a társaság. Így tölt magának egy keveset, majd kortyol belőle egyet.*
~Igen, igen, itt igazán finomak a borok.~
*Roddarra pillant hamuszürke íriszével, s bólogat nagyokat.*
-Én benne lennék egy újabb kalandba, ha azzal segíthetek másokon.
*Szabad ember híve, igen, amióta elment otthonról. Járja a vidéket, az erdőket, ám koránt sem egyszerű az ő élete. A múltja elől való menekvés megedzette az évek alatt, ám szabadulni soha sem fog tőle. Csak is a halál, mi megnyugvással törölheti lelki nyugtalanságát. Ám erről alig ha beszél. Ezt a kellemetlen érzést megtartja magának. A halál meg csak várjon rá. Szelíd mosolyával leplezi a fájdalmat s ez most sincs máshogy.*
-Így van, mi már túl vagyunk mindenen.
*Bohókás a hangja s összenéz Roddarral. Óvatosan biccent, nehogy Aravae megsejtse, hogy tréfálkoznak vele. A mókában szinte mindig benne van, ezzel is elnyomva belső világát.*
- Hogy mit érzek? Egyenlőre azt, hogy fáradt vagyok. A továbbiakban pedig szeretnék világot látni, és ha jön egy kaland, hát miért ne alapon benne lennék.
*Int, hogy ő már nem kér enni, ám a bort szívesen megissza, ha jó a társaság. Így tölt magának egy keveset, majd kortyol belőle egyet.*
~Igen, igen, itt igazán finomak a borok.~
*Roddarra pillant hamuszürke íriszével, s bólogat nagyokat.*
-Én benne lennék egy újabb kalandba, ha azzal segíthetek másokon.
53. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2013-04-09 09:39:53
Üzenet elküldve: 2013-04-09 09:39:53
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
//Kaland után szabadon//
* A jelen na meg ébren levőkkel koccint, szórakozottan hallgatja Ophelia szavait. Úgy tűnik a lány is a szabad élet híve. Kíváncsi miként viselkedhet ha mondjuk egy nagyobb eső pontosan egy erdőben kapja el. Rod is a természet gyermeke, bár csak képletesen szólva. Talán a tavaly járta meg, hogy az erdő közepén, egy kis tavacska mellett kapta el a nyári zivatar. Jó órán keresztül egyfolytában zuhogott. A mágus egy darabig tűrte de amikor már kezdte úgy érezni, hogy már a bőre is kezd átnedvesedni megadta magát a természetnek, levetkezett és besétált a tóba. Kellemes emlékekkel maradt végül az esetről. Jó fél órát úszkált a zuhogó esőben majd amikor előbújt a nap és sugaraival melengetni kezdte a földet, ismét talpa a földet érintette de csak egy rövid időre, hogy egy olyan faágat találhasson amely a napfényben fürdőzik. Vizes ruháit arra aggatta és pár óra múlva szárazon tudta folytatni az utat.*
- A barátságunkra! *mondja ő is magasra emelve a poharát majd az ébredező Aravae felé fordul komisz, sármos mosollyal - Szép jó reggelt hercegnőm. *mondja csipkelődve. *Azt hittem soha nem ébredsz már meg. Látod mi itt túl vagyunk vagy három kör borocskán és egy finom ebéden is. *füllent és közben Opheliára kacsint hátha a lány nem rontja el az ártalmatlan viccelődését. Ha már amúgy is a felé nézett így neki intézi következő szavait.*
- És most mit érzel? Kalandvágyad merre vezet tovább? *kérdezi majd kezét ismét a felszolgáló felé emeli jelezve, hogy örülne ha ismét meglátogatná asztalukat.
- Ez a bor némi húst is kíván. *mondja a társainak és rendel is egy nagy tálra téve két adagnyi Vadhúst és azonnal kifizeti a 16aranyat. Kenyér nincs mellé, sőt sajnos pogácsa sem így aki vegetáriánus az nem fog jóllakni de a maga részéről Rod jóízűen megfog egy darab szépen lesütött lapockát a középre tett tálból és mint aki egy hete nem evett hozzá is lát.*
- Vegyetek ti is! *int még a tál felé elégedetten. A bor finom, az étel ízletes és a társaság is kiváló.*
- És te Aravae mihez kezdesz ezek után? *faggatja két falat között a másik, hölgyet is terveiről majd egy vigyor, egy elégedett sóhaj és hátradőlve folytatja.*
- Mit szólnátok ahhoz, ha közösen folytatnánk az utunkat. Némi védelmet és állandó jókedvet ajánlhatok csak fel cserébe a társaságotokért.* Rendállra is kíváncsian néz. Az ő véleménye is érdekli. Tervei a további kalandozásban tulajdonképpen ki is merülnek.*
* A jelen na meg ébren levőkkel koccint, szórakozottan hallgatja Ophelia szavait. Úgy tűnik a lány is a szabad élet híve. Kíváncsi miként viselkedhet ha mondjuk egy nagyobb eső pontosan egy erdőben kapja el. Rod is a természet gyermeke, bár csak képletesen szólva. Talán a tavaly járta meg, hogy az erdő közepén, egy kis tavacska mellett kapta el a nyári zivatar. Jó órán keresztül egyfolytában zuhogott. A mágus egy darabig tűrte de amikor már kezdte úgy érezni, hogy már a bőre is kezd átnedvesedni megadta magát a természetnek, levetkezett és besétált a tóba. Kellemes emlékekkel maradt végül az esetről. Jó fél órát úszkált a zuhogó esőben majd amikor előbújt a nap és sugaraival melengetni kezdte a földet, ismét talpa a földet érintette de csak egy rövid időre, hogy egy olyan faágat találhasson amely a napfényben fürdőzik. Vizes ruháit arra aggatta és pár óra múlva szárazon tudta folytatni az utat.*
- A barátságunkra! *mondja ő is magasra emelve a poharát majd az ébredező Aravae felé fordul komisz, sármos mosollyal - Szép jó reggelt hercegnőm. *mondja csipkelődve. *Azt hittem soha nem ébredsz már meg. Látod mi itt túl vagyunk vagy három kör borocskán és egy finom ebéden is. *füllent és közben Opheliára kacsint hátha a lány nem rontja el az ártalmatlan viccelődését. Ha már amúgy is a felé nézett így neki intézi következő szavait.*
- És most mit érzel? Kalandvágyad merre vezet tovább? *kérdezi majd kezét ismét a felszolgáló felé emeli jelezve, hogy örülne ha ismét meglátogatná asztalukat.
- Ez a bor némi húst is kíván. *mondja a társainak és rendel is egy nagy tálra téve két adagnyi Vadhúst és azonnal kifizeti a 16aranyat.
Kenyér nincs mellé, sőt sajnos pogácsa sem így aki vegetáriánus az nem fog jóllakni de a maga részéről Rod jóízűen megfog egy darab szépen lesütött lapockát a középre tett tálból és mint aki egy hete nem evett hozzá is lát.*- Vegyetek ti is! *int még a tál felé elégedetten. A bor finom, az étel ízletes és a társaság is kiváló.*
- És te Aravae mihez kezdesz ezek után? *faggatja két falat között a másik, hölgyet is terveiről majd egy vigyor, egy elégedett sóhaj és hátradőlve folytatja.*
- Mit szólnátok ahhoz, ha közösen folytatnánk az utunkat. Némi védelmet és állandó jókedvet ajánlhatok csak fel cserébe a társaságotokért.* Rendállra is kíváncsian néz. Az ő véleménye is érdekli. Tervei a további kalandozásban tulajdonképpen ki is merülnek.*
52. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2013-03-31 14:24:10
Üzenet elküldve: 2013-03-31 14:24:10
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 168
OOC üzenetek: 132
Játékstílus: Vakmerő
//Kaland után szabadon//
*Ha pár perce bárki rá nézett volna, nem mondta volna meg, hogy mily fáradt és kimerült, de tán a legszörnyűbb az egészben, Aravae is biztos volt jólétében. Arcán derűs mosoly játszott, éj kékjei pedig ragyogóan fénylettek, ahogy Roddar vidám szavait hallgatta, s olykor ő is válaszolt társainak, de végül elméje felett teste győzedelmeskedett, s álomba taszította a fél-elf hölgyet.
Valószínűleg még a Csonttemetőben folytatott harc érezteti hatását rajta, azért is merült ily könnyedén mély szendergésbe, de ezen, ha akarna sem tudna változtatni. Újdonsült barátain múlik, mennyire viselik gondját, viszont erre sem eshet panasza. Bár nem épp a legkényelmesebb ágyat kapta nyughelyéül, mégsem a földön kell kipihennie a megerőltetések fáradalmait, hanem kellemes légkörben, útitársai mellett.
S ha már a kényelmes ágyról esett gondolat, álmában egészen máshol kering. Otthon van, a hatalmas vízesések, mesebeli tájak hazájában. Otthon van, büszke családjának káprázatos hajlékában, melynek egyik toronyszobája biztosítja Aravae lakhelyét. Persze az elfeknél a torony sem olyan torony, mint az ódon kastélyok égbe nyúló, keskeny képződményei, hanem a fő épület falából félkörösen kinyúló, terebélyes, erkéllyel ellátott helyiség, melyet kacifántos mintákkal tarkított kupola fed.
A nő odabent fekszik egy sötétkék bársony anyaggal leterített kőheverőn, és épphogy csak ébredezik a tavaszi napfény finom, melengető simogatására. Messziről hárfa és fuvola harmonikus együttszólását hallja, s tán ez ösztökélte még, hogy felnyissa szemeit.
Őrajta különös, lepelanyagú, könnyed omlású ruha ékeskedik, mely halovány lila színben pompázik. Nyakában most is ott pihen ezüstlánca, melytől képtelen volna elszakadni. Finoman meg is érinti ujjbegyeivel, amiként felül, s mélykék tekintetével az erkélyen ácsorgó édesapjára pillant, ki békés mosollyal tárja karjait egyetlen leánya felé.
Aravae örökké fiatal, gyermekien szépséges arcára éppúgy jókedv dereng fel, miként élettel telien piros ajkai mosolyra fakadnak. Könnyeden kel fel a heverőről, s hosszú, sötétbarna haja hasonló finomsággal libben utána a gyöngéd szellőben, mely az oszlopok mentén függő, pihe lepleket is óvatos ringatózásra sarkallja.
A mesebelien szép épületet kettejük visszafogott, ámde boldog nevetése tölti meg, viszont e csodás illúzió nem tarthat tovább.
A Mithraniel ház szülötte a valóságban is ébredésre nyitja szemeit, bár orcáján még egy ideig ott szendereg a jókedv.
Ám ahogy lassacskán az elméjébe férkőzik a fogadók jellegzetes illata, úgy komolyodik el ábrázata is. Zsíros, nehéz ételek, mindenféle borok és italok aromájának egyedi keveréke, pipafüst szaga, a fa asztalok jellegzetes illata... Minden egyszerre akarja elfoglalni érzékelését, szóval a zajokra is kezd felfigyelni. Baráti társalgások, köhögés, mókázás, részeg emberek dalolászása... Közvetlen közeléből pedig néhány ismerős hang üté meg hegyes füleit.
Sötétkék szemei fokozatosan kapnak rálátást a környezetére, bár pillantania kell párat, hogy tekintete elől eltűnjön a különös homály. S ekkorra észre is veszi Opheliát, Rendallt s legvégül Roddart. Tán egy rövidke pillanatra megijed, hogy vajh mennyit alhatott, de ahogy az asztalra veté lélektükreit, s látván, hogy túl sok pohár, tányér nem sorakozik, arra a következtetésre jut, hogy hamar felébredhetett. Végtére is, álma sem volt bő lére eresztve.*
- Igazán ne haragudjátok, hogy így elszenderedtem... *Szólal meg hirtelen Aravae, remélve, hogy senkinek szavába nem vágott, bár ezen pillanatban úgy látta, senki nem óhajt beszélni. Azonban még így is halovány pír ül ki ragyogóan szép arcára, melyre lesütött, fekete pillái vetnek árnyékot. Ám sokáig ő sem szégyenkezik, ívelt ajkai kedves mosolyra húzódnak, ahogy feltekint társaira, s kihúzza magát a széken.*
- Remélem túl sokról nem maradtam le *Mondja kellemesen bársonyos hangján, ami kevésbé illik bele a fogadó erőteljes zajába, de azért még érthető, mit próbál megosztani a többiekkel, akiken egyenként végignéz, keresve azt, ki legelsőként fog hozzászólni. De végül is Rodd kap több figyelmet, hiszen eddig is vele társalgott a legtöbbet, s a temetőnél is úgy érezte, gondolataik közösek. Persze ettől függetlenül Opheliára és Rendallra is kíváncsi, miként egyikőjük sem olyan bőbeszédű.*
A hozzászólás írója (Aravae Mithraniel) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.03.31 14:30:46
*Ha pár perce bárki rá nézett volna, nem mondta volna meg, hogy mily fáradt és kimerült, de tán a legszörnyűbb az egészben, Aravae is biztos volt jólétében. Arcán derűs mosoly játszott, éj kékjei pedig ragyogóan fénylettek, ahogy Roddar vidám szavait hallgatta, s olykor ő is válaszolt társainak, de végül elméje felett teste győzedelmeskedett, s álomba taszította a fél-elf hölgyet.
Valószínűleg még a Csonttemetőben folytatott harc érezteti hatását rajta, azért is merült ily könnyedén mély szendergésbe, de ezen, ha akarna sem tudna változtatni. Újdonsült barátain múlik, mennyire viselik gondját, viszont erre sem eshet panasza. Bár nem épp a legkényelmesebb ágyat kapta nyughelyéül, mégsem a földön kell kipihennie a megerőltetések fáradalmait, hanem kellemes légkörben, útitársai mellett.
S ha már a kényelmes ágyról esett gondolat, álmában egészen máshol kering. Otthon van, a hatalmas vízesések, mesebeli tájak hazájában. Otthon van, büszke családjának káprázatos hajlékában, melynek egyik toronyszobája biztosítja Aravae lakhelyét. Persze az elfeknél a torony sem olyan torony, mint az ódon kastélyok égbe nyúló, keskeny képződményei, hanem a fő épület falából félkörösen kinyúló, terebélyes, erkéllyel ellátott helyiség, melyet kacifántos mintákkal tarkított kupola fed.
A nő odabent fekszik egy sötétkék bársony anyaggal leterített kőheverőn, és épphogy csak ébredezik a tavaszi napfény finom, melengető simogatására. Messziről hárfa és fuvola harmonikus együttszólását hallja, s tán ez ösztökélte még, hogy felnyissa szemeit.
Őrajta különös, lepelanyagú, könnyed omlású ruha ékeskedik, mely halovány lila színben pompázik. Nyakában most is ott pihen ezüstlánca, melytől képtelen volna elszakadni. Finoman meg is érinti ujjbegyeivel, amiként felül, s mélykék tekintetével az erkélyen ácsorgó édesapjára pillant, ki békés mosollyal tárja karjait egyetlen leánya felé.
Aravae örökké fiatal, gyermekien szépséges arcára éppúgy jókedv dereng fel, miként élettel telien piros ajkai mosolyra fakadnak. Könnyeden kel fel a heverőről, s hosszú, sötétbarna haja hasonló finomsággal libben utána a gyöngéd szellőben, mely az oszlopok mentén függő, pihe lepleket is óvatos ringatózásra sarkallja.
A mesebelien szép épületet kettejük visszafogott, ámde boldog nevetése tölti meg, viszont e csodás illúzió nem tarthat tovább.
A Mithraniel ház szülötte a valóságban is ébredésre nyitja szemeit, bár orcáján még egy ideig ott szendereg a jókedv.
Ám ahogy lassacskán az elméjébe férkőzik a fogadók jellegzetes illata, úgy komolyodik el ábrázata is. Zsíros, nehéz ételek, mindenféle borok és italok aromájának egyedi keveréke, pipafüst szaga, a fa asztalok jellegzetes illata... Minden egyszerre akarja elfoglalni érzékelését, szóval a zajokra is kezd felfigyelni. Baráti társalgások, köhögés, mókázás, részeg emberek dalolászása... Közvetlen közeléből pedig néhány ismerős hang üté meg hegyes füleit.
Sötétkék szemei fokozatosan kapnak rálátást a környezetére, bár pillantania kell párat, hogy tekintete elől eltűnjön a különös homály. S ekkorra észre is veszi Opheliát, Rendallt s legvégül Roddart. Tán egy rövidke pillanatra megijed, hogy vajh mennyit alhatott, de ahogy az asztalra veté lélektükreit, s látván, hogy túl sok pohár, tányér nem sorakozik, arra a következtetésre jut, hogy hamar felébredhetett. Végtére is, álma sem volt bő lére eresztve.*
- Igazán ne haragudjátok, hogy így elszenderedtem... *Szólal meg hirtelen Aravae, remélve, hogy senkinek szavába nem vágott, bár ezen pillanatban úgy látta, senki nem óhajt beszélni. Azonban még így is halovány pír ül ki ragyogóan szép arcára, melyre lesütött, fekete pillái vetnek árnyékot. Ám sokáig ő sem szégyenkezik, ívelt ajkai kedves mosolyra húzódnak, ahogy feltekint társaira, s kihúzza magát a széken.*
- Remélem túl sokról nem maradtam le *Mondja kellemesen bársonyos hangján, ami kevésbé illik bele a fogadó erőteljes zajába, de azért még érthető, mit próbál megosztani a többiekkel, akiken egyenként végignéz, keresve azt, ki legelsőként fog hozzászólni. De végül is Rodd kap több figyelmet, hiszen eddig is vele társalgott a legtöbbet, s a temetőnél is úgy érezte, gondolataik közösek. Persze ettől függetlenül Opheliára és Rendallra is kíváncsi, miként egyikőjük sem olyan bőbeszédű.*
A hozzászólás írója (Aravae Mithraniel) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.03.31 14:30:46
51. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2013-03-19 20:26:01
Üzenet elküldve: 2013-03-19 20:26:01
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 1
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Szelíd
*Belép a Zöld sárkány fogadóba, majd korgó gyomoral baktat a pulthoz és türelmetlenül rendeli meg magának 8 aranyért a következő ételt: Vadhús. A fogadós kicsit csúnyán néz rá, valószínűleg származása és modora miatt, de Grasht ez egyáltalán nem érdekli. Már megszokta az e fajta tekinteteket. Amint megkapja az ételt, rögvest le is ül vele egy asztalhoz.* *Egykedvűen rágcsálja az igen száraz húst, de most semmi hajlandóságot nem érez rá, hogy megszólja ezért a fogadóst. Egy csöpp kedve sincs csetepatéhoz így estére. Helyette inkább megfigyeli az itt jelenlévőket.
Az előtte ülő asztalnál két törpe, pipával a szájában (természetesen két elmaradhatatlan hatalmas kancsó sörrel maguk előtt) kockáznak, közben pedig szitkozódnak, ha valamelyikük szerencsétlenül jár. A mellettük lévő asztalnál, ami a fogadó egyik ablakánál található, egy turbános alak ül, aki csak az ablakon kukucskál ki. A lába úgy jár, hogy szinte remeg az asztal, ebből Grash két dologra következtet: vagy nagyon ideges vagy pedig rettentően türelmetlen.
Az utolsó vendég, aki még jelen van a fogadóban, egy árnyékos helyen, a kandalló mellett (ahova a tűz fénye a kandalló fal miatt nem jut el) ül. Csuklyáját egész mélyen belehúzva az arcába, így az ork nem tudja kivenni sem a tekintetét, sem pedig az arcát.
Egy pillanatra a hideg fut végig a hátán.
~ Mintha engem nézne... ~ Fut át a gondolat az agyán.
A csuklyás idegen a fejével int az orknak, hogy mennyen oda. Grash tekintetét le sem veszi a fura alakról, de nem áll fel, csak miután elfogyasztotta a megrendelt vacsoráját. Ezután komótosan, szúrós tekintettel odasétál a furcsa alakhoz, lehorgonyoz előtte és jól végigméri magának, de nem szól semmit.
A férfi (mert gyanítja, hogy férfi) a vele szemben levő székre mutat. Grash viszont nem törődik a tag invitálásával, inkább továbbra is csak szótlanul áll.*
- Hát ha nem szeretnél leülni...* Mosolyog rá a csuklyás idegen, majd feláll az orkkal szemben.
Átlagos termetűnek tűnik Grash szemében. Nagyjából a orráig ér, testalkatra viszont sokkal véznább az orknál. Alig tíz centiméter választja el kettejüket. Nem tetszik a volt törzsfőnöknek ez a közeli kontaktus, de egy tapodtat sem mozdul hátra. Nem olyan fajta ő, aki meghátrál bármiféle helyzetből is. Csak áll a férfival szemben, továbbra is szótlanul és lenéző tekintettel várja, hogy vajon mit akarhat.*
- Csendesebben szerettem volna elintézni, de te nem hagytál nekem más választást...* Vigyorodik el a férfi, majd köpenye alól egy hosszú tőr villan, amit egy szempillantás alatt az ork gyomrába döf.
Grash fájdalmában megrogy, de még van annyi ereje, hogy utolsó pillanatban elkapja a gyorsan távozni akaró tag suhogó köpenyének a végét és visszarántsa egy erős húzással.
A rántás következtében az orvgyilkosról leesik a csuklya és Grash számára világossá válik, hogy egy sötét elf az ellenfele.
Nem csodálkozik rajta nagyon, elvégre köztudott, hogy az ő népükből kerül ki a legtöbb ilyen gaztevő.
Visszakézből, ököllel lever az sötételfnek egyet, amint magához rántja, amitől az megtántorodik és időt ad Grash számára, hogy tőrét előkapva egyetlen pontos döféssel a fejébe állítsa a fegyvert.
Egy pillanat alatt kimúlik a támadója. A fogadóban mindenki dermedten tekint az rá. Szinte vibrál a feszültség a odabent. Végül a fogadós töri meg a csendet:* - Kifelé *Suttogja remegő hangon.* - Kifelé, vagy hívom az őrséget!* Emeli fel a hangját.*
- De hát én... *Kezdene bele az ork védekező szövegébe, de tisztában van vele, hogy mit sem érne vele. Az ő fajtáját gyűlölik.
Vérző gyomrára rakva kezét kiballag a fogadóból.*
~ Lehet nem kellett volna azonnal megölnöm azt a senkiházit. Ki kellett volna vallatnom, hogy ki küldte. Vajon mért támadhatott rám?~ * A gondolatok csak úgy keretőznek fejében. Nem hagyja nyugodni a tudat, hogy valaki a vérét akarja. Ekkor jut eszébe a sebe, ami szerencsére nem érte el a kívánt szervet. A bőrvért és hasán a vaskos izmok megakadályozták, hogy komolyabban megsérüljön. Egyszerűen hagyja, hagy vérezzen ki, legalább nem fertőződik el, legalábbis bizakodik benne.*
~Ki kell derítenem, hogy mi volt ez az egész... Ideje visszatérnem a városba, hátha válaszokat kapok.~ *Tőréről letörli a vért, visszarakja szíjába, majd elindul a Sátrak irányába.*
A hozzászólást Arbelyssi (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.03.20 19:08:33, a következő indokkal:
Hiányzó jelek pótlása.
*Egykedvűen rágcsálja az igen száraz húst, de most semmi hajlandóságot nem érez rá, hogy megszólja ezért a fogadóst. Egy csöpp kedve sincs csetepatéhoz így estére. Helyette inkább megfigyeli az itt jelenlévőket.Az előtte ülő asztalnál két törpe, pipával a szájában (természetesen két elmaradhatatlan hatalmas kancsó sörrel maguk előtt) kockáznak, közben pedig szitkozódnak, ha valamelyikük szerencsétlenül jár. A mellettük lévő asztalnál, ami a fogadó egyik ablakánál található, egy turbános alak ül, aki csak az ablakon kukucskál ki. A lába úgy jár, hogy szinte remeg az asztal, ebből Grash két dologra következtet: vagy nagyon ideges vagy pedig rettentően türelmetlen.
Az utolsó vendég, aki még jelen van a fogadóban, egy árnyékos helyen, a kandalló mellett (ahova a tűz fénye a kandalló fal miatt nem jut el) ül. Csuklyáját egész mélyen belehúzva az arcába, így az ork nem tudja kivenni sem a tekintetét, sem pedig az arcát.
Egy pillanatra a hideg fut végig a hátán.
~ Mintha engem nézne... ~ Fut át a gondolat az agyán.
A csuklyás idegen a fejével int az orknak, hogy mennyen oda. Grash tekintetét le sem veszi a fura alakról, de nem áll fel, csak miután elfogyasztotta a megrendelt vacsoráját. Ezután komótosan, szúrós tekintettel odasétál a furcsa alakhoz, lehorgonyoz előtte és jól végigméri magának, de nem szól semmit.
A férfi (mert gyanítja, hogy férfi) a vele szemben levő székre mutat. Grash viszont nem törődik a tag invitálásával, inkább továbbra is csak szótlanul áll.*
- Hát ha nem szeretnél leülni...* Mosolyog rá a csuklyás idegen, majd feláll az orkkal szemben.
Átlagos termetűnek tűnik Grash szemében. Nagyjából a orráig ér, testalkatra viszont sokkal véznább az orknál. Alig tíz centiméter választja el kettejüket. Nem tetszik a volt törzsfőnöknek ez a közeli kontaktus, de egy tapodtat sem mozdul hátra. Nem olyan fajta ő, aki meghátrál bármiféle helyzetből is. Csak áll a férfival szemben, továbbra is szótlanul és lenéző tekintettel várja, hogy vajon mit akarhat.*
- Csendesebben szerettem volna elintézni, de te nem hagytál nekem más választást...* Vigyorodik el a férfi, majd köpenye alól egy hosszú tőr villan, amit egy szempillantás alatt az ork gyomrába döf.
Grash fájdalmában megrogy, de még van annyi ereje, hogy utolsó pillanatban elkapja a gyorsan távozni akaró tag suhogó köpenyének a végét és visszarántsa egy erős húzással.
A rántás következtében az orvgyilkosról leesik a csuklya és Grash számára világossá válik, hogy egy sötét elf az ellenfele.
Nem csodálkozik rajta nagyon, elvégre köztudott, hogy az ő népükből kerül ki a legtöbb ilyen gaztevő.
Visszakézből, ököllel lever az sötételfnek egyet, amint magához rántja, amitől az megtántorodik és időt ad Grash számára, hogy tőrét előkapva egyetlen pontos döféssel a fejébe állítsa a fegyvert.
Egy pillanat alatt kimúlik a támadója. A fogadóban mindenki dermedten tekint az rá. Szinte vibrál a feszültség a odabent. Végül a fogadós töri meg a csendet:* - Kifelé *Suttogja remegő hangon.* - Kifelé, vagy hívom az őrséget!* Emeli fel a hangját.*
- De hát én... *Kezdene bele az ork védekező szövegébe, de tisztában van vele, hogy mit sem érne vele. Az ő fajtáját gyűlölik.
Vérző gyomrára rakva kezét kiballag a fogadóból.*
~ Lehet nem kellett volna azonnal megölnöm azt a senkiházit. Ki kellett volna vallatnom, hogy ki küldte. Vajon mért támadhatott rám?~ * A gondolatok csak úgy keretőznek fejében. Nem hagyja nyugodni a tudat, hogy valaki a vérét akarja. Ekkor jut eszébe a sebe, ami szerencsére nem érte el a kívánt szervet. A bőrvért és hasán a vaskos izmok megakadályozták, hogy komolyabban megsérüljön. Egyszerűen hagyja, hagy vérezzen ki, legalább nem fertőződik el, legalábbis bizakodik benne.*
~Ki kell derítenem, hogy mi volt ez az egész... Ideje visszatérnem a városba, hátha válaszokat kapok.~ *Tőréről letörli a vért, visszarakja szíjába, majd elindul a Sátrak irányába.*
A hozzászólást Arbelyssi (Moderátor) módosította, ekkor: 2013.03.20 19:08:33, a következő indokkal:
Hiányzó jelek pótlása.
50. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2013-03-19 14:53:36
Üzenet elküldve: 2013-03-19 14:53:36
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 11
Játékstílus: Szelíd
//Kaland után szabadon//
*Miután sikeresen odaértek a fogadóhoz leteszi a botot mit a kezében tartott, hiszen nem szeretné bevinni. Belépve mosollyal s fejbiccentéssel köszönti a pultost, kivel néha-néha együtt szokott dolgozni. Leveszi állati bőrből készült vállvédőjét, ám ügyel arra, hogy tetoválását elrejtse. Nem szívesen beszél róla, hiszen ezek olyan sebek a szívén, mi örökké vérezni fog. Ezek a testdíszek emlékeztetik arra, hogy valaha volt egyszer családja. Megérkezik a vörösbor is, mit volt szíves rendelni mindenkinek Roddar. Elmosolyodik barátságosan, majd felemeli poharát.
-Egészségetekre! Igyunk a sikeres küldetésre, a Nagy Varázslóra és a kezdődő barátságokra!
*Koccint, majd belekortyol a borba. Igazán fenséges nedű.*
- Én soha sem tervezek előre semmit, a napnak élek. Járom az erdőket, a városokat, s ott segítek, ahol tudok. Ilyen a vándorok élete. Amúgy sem tudok sokáig egy helyben maradni.
*Kuncog egyet csilingelő hangon s kortyol ismét a borból.*
*Miután sikeresen odaértek a fogadóhoz leteszi a botot mit a kezében tartott, hiszen nem szeretné bevinni. Belépve mosollyal s fejbiccentéssel köszönti a pultost, kivel néha-néha együtt szokott dolgozni. Leveszi állati bőrből készült vállvédőjét, ám ügyel arra, hogy tetoválását elrejtse. Nem szívesen beszél róla, hiszen ezek olyan sebek a szívén, mi örökké vérezni fog. Ezek a testdíszek emlékeztetik arra, hogy valaha volt egyszer családja. Megérkezik a vörösbor is, mit volt szíves rendelni mindenkinek Roddar. Elmosolyodik barátságosan, majd felemeli poharát.
-Egészségetekre! Igyunk a sikeres küldetésre, a Nagy Varázslóra és a kezdődő barátságokra!
*Koccint, majd belekortyol a borba. Igazán fenséges nedű.*
- Én soha sem tervezek előre semmit, a napnak élek. Járom az erdőket, a városokat, s ott segítek, ahol tudok. Ilyen a vándorok élete. Amúgy sem tudok sokáig egy helyben maradni.
*Kuncog egyet csilingelő hangon s kortyol ismét a borból.*
49. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2013-03-19 12:03:03
Üzenet elküldve: 2013-03-19 12:03:03
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 103
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Megfontolt
//Kaland után szabadon//
* Az ajtó a férfi kisebb lökésre nyílik amint vállával megtaszítja azt. Tekintete kutatóan méri végig a benti társaságot mielőtt belépne, hogy őt egy nő és egy férfi követhesse. Rod ölében még mindig ott pihen Aravae bár a fogadó előtt megpróbálta letenni. Az ötlet ott hunyt ki, hogy amint szemeire pillantott észrevette, hogy társa talán a duruzsoló hangtól, talán a fáradtságtól de félálomba merült. Szavait mintha észlelte volna, hümmögött is hozzájuk de saját talpakra állni nem akaródzott a nőnek.*
- Gyere Csipkerózsika, leülünk ide. *mondja amint egy a fal mellett lévő székre, helyezi óvatosan az alvó nőt majd társai felé fordul derűsen. -Akkor hozathatok mindenkinek egy-egy pohár bort a megmenekülésünkre.
*Aravea mellé telepedik, hogy figyelje nehogy lecsússzon a székről. Biztosan nem a legkényelmesebb vánkos de jobb híján megteszi, mégsem a földön kell feküdnie. Amint a felszolgáló melléjük lép azonnal adja is le a rendelését, társai pedig ha úgy gondolják kiegészíthetik a saját részükre eleséggel is.*
- Hozzon gyorsan négy pohár hideg Bort. Itt van érte 32arany.
* A poharak meglepően gyorsan az asztalon teremnek és elégedett vigyorral arcán emeli a hozzá legközelebb lévőt magasba.*
- Egészségünkre, na meg a nagylelkű varázslóra! *mondja majd egy kortyot megízlel , elégedetten csettint és hirtelen félig kiüríti a poharát. *Ez jólesett* hallatszik miután a pohár az asztalon koppan majd kérdőn néz társai felé.*
- Mit a tervetek, mit fogtok később csinálni?* kérdi elgondolkodva. Ő a maga részéről még nem tudja mihez kezdjen magával, a cirkuszt otthagyta, talán munkát kellene keresnie.*
* Az ajtó a férfi kisebb lökésre nyílik amint vállával megtaszítja azt. Tekintete kutatóan méri végig a benti társaságot mielőtt belépne, hogy őt egy nő és egy férfi követhesse. Rod ölében még mindig ott pihen Aravae bár a fogadó előtt megpróbálta letenni. Az ötlet ott hunyt ki, hogy amint szemeire pillantott észrevette, hogy társa talán a duruzsoló hangtól, talán a fáradtságtól de félálomba merült. Szavait mintha észlelte volna, hümmögött is hozzájuk de saját talpakra állni nem akaródzott a nőnek.*
- Gyere Csipkerózsika, leülünk ide. *mondja amint egy a fal mellett lévő székre, helyezi óvatosan az alvó nőt majd társai felé fordul derűsen. -Akkor hozathatok mindenkinek egy-egy pohár bort a megmenekülésünkre.
*Aravea mellé telepedik, hogy figyelje nehogy lecsússzon a székről. Biztosan nem a legkényelmesebb vánkos de jobb híján megteszi, mégsem a földön kell feküdnie. Amint a felszolgáló melléjük lép azonnal adja is le a rendelését, társai pedig ha úgy gondolják kiegészíthetik a saját részükre eleséggel is.*
- Hozzon gyorsan négy pohár hideg Bort. Itt van érte 32arany.
* A poharak meglepően gyorsan az asztalon teremnek és elégedett vigyorral arcán emeli a hozzá legközelebb lévőt magasba.*
- Egészségünkre, na meg a nagylelkű varázslóra! *mondja majd egy kortyot megízlel , elégedetten csettint és hirtelen félig kiüríti a poharát. *Ez jólesett* hallatszik miután a pohár az asztalon koppan majd kérdőn néz társai felé.*
- Mit a tervetek, mit fogtok később csinálni?* kérdi elgondolkodva. Ő a maga részéről még nem tudja mihez kezdjen magával, a cirkuszt otthagyta, talán munkát kellene keresnie.*
48. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2013-02-01 16:22:09
Üzenet elküldve: 2013-02-01 16:22:09
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 49
OOC üzenetek: 19
Játékstílus: Szelíd
*Ha az ember fia aludt egy kiadósat, rögtön hajlamosabb vidámabb színben látni a világot. Skryllae testvér is így van vele, amikor belép a Zöldsárkány fogadóba.*
- Békét e háznak, s minden lakójának!
*Köszönti tisztelettudóan a háziakat és a vendégeket, majd keres magának egy helyet az egyik oldalasztalnál. Az se baj, ha nem lát rá az ajtóra... nem vár senkit, és - legjobb tudása szerint - őt se keresi senki. Kér egy étlapot, és hosszasan mereng felette. A kiérkező felszolgálótól Rántottát rendel 5 arany értékben, amelyet azonnal ki is fizet. Egy jó kis rántotta... igen, ez kell most neki. Az ételhez azonban innivaló is kell, így Skryllae testvér Teát is kér, egy kancsóval, az érte járó 4 aranyat pedig a tea felszolgálásakor fizeti ki. Amint megérkezik az étel és az ital, lehajtott fejjel imádkozik egy sort, majd kényelmesen nekilát az étkezésnek. Aztán felkel, és már épp összeszedné az összekoszolt tányért, poharat, kancsót és evőeszközöket, amikor az egyik felszolgáló odalép hozzá, és udvariasan, de határozottan átveszi tőle a munkát. Skryllae testvér jóindulatúan mosolyogva biccent, majd a vendégektől elköszönve távozik, és a Szentély felé veszi az irányt.*
- Békét e háznak, s minden lakójának!
*Köszönti tisztelettudóan a háziakat és a vendégeket, majd keres magának egy helyet az egyik oldalasztalnál. Az se baj, ha nem lát rá az ajtóra... nem vár senkit, és - legjobb tudása szerint - őt se keresi senki. Kér egy étlapot, és hosszasan mereng felette. A kiérkező felszolgálótól Rántottát rendel 5 arany értékben, amelyet azonnal ki is fizet.
Egy jó kis rántotta... igen, ez kell most neki. Az ételhez azonban innivaló is kell, így Skryllae testvér Teát is kér, egy kancsóval, az érte járó 4 aranyat pedig a tea felszolgálásakor fizeti ki. Amint megérkezik az étel és az ital, lehajtott fejjel imádkozik egy sort, majd kényelmesen nekilát az étkezésnek. Aztán felkel, és már épp összeszedné az összekoszolt tányért, poharat, kancsót és evőeszközöket, amikor az egyik felszolgáló odalép hozzá, és udvariasan, de határozottan átveszi tőle a munkát. Skryllae testvér jóindulatúan mosolyogva biccent, majd a vendégektől elköszönve távozik, és a Szentély felé veszi az irányt.*
47. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2013-01-20 00:24:04
Üzenet elküldve: 2013-01-20 00:24:04
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 111
OOC üzenetek: 5
Játékstílus: Vakmerő
//Újonnan érkező vendég//
*Lassan nyílik a fogadó ajtaja. Céltalanul érkezett, és nem igen tudta eldönteni, hová is térjen be, de mivel a sárkányok valahol mindig is kedvesek voltak a szívének, így a Zöldsárkány fogadó a legmegfelelőbbnek tűnt. Be is lép hát, kicsit lassabban, mintha nem lenne biztos a dolgában. Persze valahol lehet, hogy így van ez. Az ajtón átlépve ráébred már nincsen visszaút, nyilván észrevették, hogy a bejárati ajtó nyitva és ő ott álldogál. Hamar becsukja, és maga mögött igyekszik hagyni a fogadó nehéz ajtaját. Sötétlilás köpenye nagyrészt elfedi felső testét és arcát. Kékes nadrágja, és csizmája minden lépésnél felvillan, ahogy beljebb halad, egyenest a pulthoz tart. Előtte egy lépéssel megtorpan, majd a fejét takaró csuklyát hátra húzza. Fiatal arcvonású hegyes fülű elf lányra ismerhet a pultos, akár a többi vendég.*
- Szép estét. - *Köszön dallamos halk hangján.*
- Szeretnék egy Gyümölcsteát kérni. Mennyibe kerül? - *kérdezi halk hangon. Ha megmondják, akkor kifizeti az 5 aranyat.
Ezután csendben várakozik a teájára, addig is míg elkészül körbe pillant. Aztán ha megkapta egy asztalhoz sétál, és oda leülve elsőként kesztyűjét húzza le. A forró csészét pedig mindkét kezével megfogja, hogy hamarabb átmelegedjen. Halkan szisszen fel, hiszen forró, de kitartóan fogja. Közben egyszer egyszer felpillant, és ismét megnézi a bent tartózkodókat.*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2013.01.20 01:54:23, a következő indokkal:
Jelpótlás és javítás.
*Lassan nyílik a fogadó ajtaja. Céltalanul érkezett, és nem igen tudta eldönteni, hová is térjen be, de mivel a sárkányok valahol mindig is kedvesek voltak a szívének, így a Zöldsárkány fogadó a legmegfelelőbbnek tűnt. Be is lép hát, kicsit lassabban, mintha nem lenne biztos a dolgában. Persze valahol lehet, hogy így van ez. Az ajtón átlépve ráébred már nincsen visszaút, nyilván észrevették, hogy a bejárati ajtó nyitva és ő ott álldogál. Hamar becsukja, és maga mögött igyekszik hagyni a fogadó nehéz ajtaját. Sötétlilás köpenye nagyrészt elfedi felső testét és arcát. Kékes nadrágja, és csizmája minden lépésnél felvillan, ahogy beljebb halad, egyenest a pulthoz tart. Előtte egy lépéssel megtorpan, majd a fejét takaró csuklyát hátra húzza. Fiatal arcvonású hegyes fülű elf lányra ismerhet a pultos, akár a többi vendég.*
- Szép estét. - *Köszön dallamos halk hangján.*
- Szeretnék egy Gyümölcsteát kérni. Mennyibe kerül? - *kérdezi halk hangon. Ha megmondják, akkor kifizeti az 5 aranyat.
Ezután csendben várakozik a teájára, addig is míg elkészül körbe pillant. Aztán ha megkapta egy asztalhoz sétál, és oda leülve elsőként kesztyűjét húzza le. A forró csészét pedig mindkét kezével megfogja, hogy hamarabb átmelegedjen. Halkan szisszen fel, hiszen forró, de kitartóan fogja. Közben egyszer egyszer felpillant, és ismét megnézi a bent tartózkodókat.*
A hozzászólást Emphus Engora (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2013.01.20 01:54:23, a következő indokkal:
Jelpótlás és javítás.
46. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2012-11-10 21:13:15
Üzenet elküldve: 2012-11-10 21:13:15
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
//Arae//
- Rendben, az a fele az enyém. Meg fogom enni utánad. Az osztozásban benne vagyok. Mikor hallja, hogy finom a mézsör, akkor megkóstolja. Tényleg nagyon finom és érzi, hogy van annyira jó mint a kecsketej.*
- Hiányzik a kecsketej, azonban bevallom, hogy már régen ki akartam próbálni.A szerzetes rend ,ahol éltem, ott mindig csak kecsketej volt. * Meséli párjának mosolyogva, aztán látja rajta a sor, hogy megegye a saját részét.*
- Nincs, ám szerintem hamar megtaláljuk, ha nem akkor megkérdezzük. Aggodalomra nincs ok. * Jön a másik téma, ami sokkal több figyelmet igényel, ezért kicsit megkomolyodik.*
-Igen. Keresünk munkát. Neked és nekem. Ha első nap nem jön össze, akkor folyatjuk addig, míg nem találunk.* Azonban támad egy nagyon jó ötlete. A komoly vonások hamar ellágyulnak.*
-Velem jössz, mert te leszel az inasom. Ragaszkodni fogok hozzád. Remélhetőleg mindkettőnket felvesznek, és utána remélhetőleg mindkettőnket megfizetnek. Neked is ugyanúgy jár a fizetség. * Magyarázza, közben a nő combját simogatja rendületlenül.*
- Megtanítalak mindenre. * Hajol oda, hogy egy kisebb szájra puszit nyomjon kedvese ajkaira. Végül a tettek mezejére lépnek, és távoznak a fogadóból.*
- Rendben, az a fele az enyém. Meg fogom enni utánad. Az osztozásban benne vagyok. Mikor hallja, hogy finom a mézsör, akkor megkóstolja. Tényleg nagyon finom és érzi, hogy van annyira jó mint a kecsketej.*
- Hiányzik a kecsketej, azonban bevallom, hogy már régen ki akartam próbálni.A szerzetes rend ,ahol éltem, ott mindig csak kecsketej volt. * Meséli párjának mosolyogva, aztán látja rajta a sor, hogy megegye a saját részét.*
- Nincs, ám szerintem hamar megtaláljuk, ha nem akkor megkérdezzük. Aggodalomra nincs ok. * Jön a másik téma, ami sokkal több figyelmet igényel, ezért kicsit megkomolyodik.*
-Igen. Keresünk munkát. Neked és nekem. Ha első nap nem jön össze, akkor folyatjuk addig, míg nem találunk.* Azonban támad egy nagyon jó ötlete. A komoly vonások hamar ellágyulnak.*
-Velem jössz, mert te leszel az inasom. Ragaszkodni fogok hozzád. Remélhetőleg mindkettőnket felvesznek, és utána remélhetőleg mindkettőnket megfizetnek. Neked is ugyanúgy jár a fizetség. * Magyarázza, közben a nő combját simogatja rendületlenül.*
- Megtanítalak mindenre. * Hajol oda, hogy egy kisebb szájra puszit nyomjon kedvese ajkaira. Végül a tettek mezejére lépnek, és távoznak a fogadóból.*
45. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2012-11-09 15:14:29
Üzenet elküldve: 2012-11-09 15:14:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
//Antasnak//
*Antas reggeli viccére egy kedves mosollyal és egy puszival válaszol. Végül rendelnek, és megreggeliznek. Habár a férfi azt akarja, hogy Arae annyit egyen, amennyi jól esik neki, ő mégis szépen megfelezi a rántottát.*
-Ez a fele a tied lesz. *mutat a tányér bal oldalára.* - Mostantól mindent megosztunk egymással.
*Megeszi a saját adagját, majd belekortyol a mézsörbe.*
-Ez nagyon finom... de... *megsimítja Antas arcát és úgy néz rá.* - Nem hiányzik a szokásos kecsketej? Nem szeretném, ha miattam változtatnál a szokásaidon. És a kecsketej is legalább olyan finom, mint a mézsör.
*Miután Antas is végzett, a napi tervekről beszélgetnek.*
-Jó, keressünk valami gyakorlóhelyet. Van valami ötleted, hol lehet?
*Miután ezt megbeszélték, a másik fontos témára térnek át.*
-Utána pedig munkát keresünk. Te már tudod, mihez fogsz kezdeni, de én még nem. Igazából fogalmam sincs, egy ilyen helyen, milyen munkára alkalmaznának engem. Szívesen segítenék neked, de valószínűleg inkább csak hátráltatnálak, mint segítenélek. Lehet, hogy meg kellene kérdeznünk a fogadóst, hogy nincs-e szüksége felszolgálólányra. Vagy... van jobb ötleted?
*Újból megvárja, amíg párja válaszol a feltett kérdésre, aztán feláll.*
-Hát akkor kezdjünk neki a napnak. Vár minket a Hold karavánpihenő. Remélem sikerrel fogunk járni.
*Bizakodva indul el a fogadó kijárata felé, és nagyon szeretné, ha este már úgy térnének vissza, hogy mindent elintéztek.*
"Bárcsak így lenne."
*Antas reggeli viccére egy kedves mosollyal és egy puszival válaszol. Végül rendelnek, és megreggeliznek. Habár a férfi azt akarja, hogy Arae annyit egyen, amennyi jól esik neki, ő mégis szépen megfelezi a rántottát.*
-Ez a fele a tied lesz. *mutat a tányér bal oldalára.* - Mostantól mindent megosztunk egymással.
*Megeszi a saját adagját, majd belekortyol a mézsörbe.*
-Ez nagyon finom... de... *megsimítja Antas arcát és úgy néz rá.* - Nem hiányzik a szokásos kecsketej? Nem szeretném, ha miattam változtatnál a szokásaidon. És a kecsketej is legalább olyan finom, mint a mézsör.
*Miután Antas is végzett, a napi tervekről beszélgetnek.*
-Jó, keressünk valami gyakorlóhelyet. Van valami ötleted, hol lehet?
*Miután ezt megbeszélték, a másik fontos témára térnek át.*
-Utána pedig munkát keresünk. Te már tudod, mihez fogsz kezdeni, de én még nem. Igazából fogalmam sincs, egy ilyen helyen, milyen munkára alkalmaznának engem. Szívesen segítenék neked, de valószínűleg inkább csak hátráltatnálak, mint segítenélek. Lehet, hogy meg kellene kérdeznünk a fogadóst, hogy nincs-e szüksége felszolgálólányra. Vagy... van jobb ötleted?
*Újból megvárja, amíg párja válaszol a feltett kérdésre, aztán feláll.*
-Hát akkor kezdjünk neki a napnak. Vár minket a Hold karavánpihenő. Remélem sikerrel fogunk járni.
*Bizakodva indul el a fogadó kijárata felé, és nagyon szeretné, ha este már úgy térnének vissza, hogy mindent elintéztek.*
"Bárcsak így lenne."
44. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2012-11-07 08:07:03
Üzenet elküldve: 2012-11-07 08:07:03
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
//Arae//
* Nagy figyelemmel hallgatja párja szavait, utána elmosolyodik. Jól gondolja a nő,hogy ezentúl elválaszthatatlanok lesznek. Ő sokat szeretne a nő közelében lenni, mert kezd függővé válni.*
- Nem, nem azonnal de este. * Ejti ki a szavakat, közben kedvese hamar felöltözik. Végignéz szerelmén, hogy gyönyörködjön a nő formás testében. Lassan megérkeznek a pulthoz, ahol kedvese szavait hallja, majd rögtön a fülébe súgja gondolatait.*
-Én téged választalak. * Vigyorog rá, aztán megnézi a kínálatot. Egy nagy adag Rántottát rendel, ami 5 aranyba kerül. 13 aranyat fizet a Mézsörért. Mikor a rendelést leadja, akkor aráját egy asztalhoz húzza, ahol egyből ölébe ülteti nőt.*
- Megtöltjük a hasunkat. * Miközben beszél a kezét odarakja a nő hasához, és megsimogatja. Odahajol a nő füléhez, majd finoman megharapdálja.*
-Csodálatos voltál az este. * Most ugrik helyére minden, ami az estével kapcsolatos. Nő hasáról lecsúszik a keze, hogy a formás combjait simogassa meg. Megérkezik a Rántotta és a Mézsör. Mindkettő emberes adag, így reméli, hogy mindketten jóllaknak.*
- Jó étvágyat! Egyél először te, aztán amit hagysz,azt majd én megeszem.* Hagyja a nőt zavartalanul étkezni, mikor végez a reggelizéssel, akkor a maradékot elfogyasztja. Somolyog párjára, és egy hosszú szerelmes csókot ad a telt ajkaira.*
- Mehetünk? Mit szólnál ha először olyan helyre mennénk, ahol gyakorolhatnánk egy kicsit.* Három másodpercre megáll, azután folytatja a gondolatai közlését.* Mondjuk pusztakezes harcot. Sosem mondtam még neked, hogy szerzetes voltam, viszont harcot oktattak nekem.
* Nagy figyelemmel hallgatja párja szavait, utána elmosolyodik. Jól gondolja a nő,hogy ezentúl elválaszthatatlanok lesznek. Ő sokat szeretne a nő közelében lenni, mert kezd függővé válni.*
- Nem, nem azonnal de este. * Ejti ki a szavakat, közben kedvese hamar felöltözik. Végignéz szerelmén, hogy gyönyörködjön a nő formás testében. Lassan megérkeznek a pulthoz, ahol kedvese szavait hallja, majd rögtön a fülébe súgja gondolatait.*
-Én téged választalak. * Vigyorog rá, aztán megnézi a kínálatot. Egy nagy adag Rántottát rendel, ami 5 aranyba kerül.
13 aranyat fizet a Mézsörért. Mikor a rendelést leadja, akkor aráját egy asztalhoz húzza, ahol egyből ölébe ülteti nőt.*- Megtöltjük a hasunkat. * Miközben beszél a kezét odarakja a nő hasához, és megsimogatja. Odahajol a nő füléhez, majd finoman megharapdálja.*
-Csodálatos voltál az este. * Most ugrik helyére minden, ami az estével kapcsolatos. Nő hasáról lecsúszik a keze, hogy a formás combjait simogassa meg. Megérkezik a Rántotta és a Mézsör. Mindkettő emberes adag, így reméli, hogy mindketten jóllaknak.*
- Jó étvágyat! Egyél először te, aztán amit hagysz,azt majd én megeszem.* Hagyja a nőt zavartalanul étkezni, mikor végez a reggelizéssel, akkor a maradékot elfogyasztja. Somolyog párjára, és egy hosszú szerelmes csókot ad a telt ajkaira.*
- Mehetünk? Mit szólnál ha először olyan helyre mennénk, ahol gyakorolhatnánk egy kicsit.* Három másodpercre megáll, azután folytatja a gondolatai közlését.* Mondjuk pusztakezes harcot. Sosem mondtam még neked, hogy szerzetes voltam, viszont harcot oktattak nekem.
43. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2012-11-06 22:18:06
Üzenet elküldve: 2012-11-06 22:18:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
//Antasnak//
-Szeretnék veled menni. Ez egy közös döntés. Az életünk hátra lévő részének legtöbb napját itt fogjuk eltölteni. Szeretném látni azt a házat, amit kinézünk magunknak.
*Miután Antas elmondja, mi várja még, elmosolyodik, és azonnal kimászik az ágyból.*
-Na meg persze ez is elég csábítóan hangzik. *odalép a férfihoz és megcsókolja. Antas odaadja neki a ruháit, gyorsan magára kapja, megmosakszik és hamarosan már a férfi előtt áll.*
-Készen állok, indulhatunk.
-Megismételhetnénk a tegnapi estét. *mondja Antas, amire Arae egy kacér vigyorral felel.*
-Most azonnal? *Bújik oda nevetve a férfihoz.* - Talán estig várnunk kellene. *Teszi hozzá gyorsan, amikor Antason látja, hogy ő nem teljesen erre gondolt. Aztán kézen fogva lemennek a fogadóba, ahol már ínycsiklandozó illatok várják őket. Arae gyomra megkordul.*
-Hmmm, nem tudom, mit csinálhattunk tegnap este, de rettentő éhes vagyok. *küld egy széles mosolyt Antas felé, és a pulthoz lép* - Szeretnénk reggelizni. *Aztán Antas felé fordul, hogy mit válasszanak. Akkora a felhozatal, hogy ő nem tud dönteni.* - Válassz te.
*Végül, miután megszületett a döntés, egy asztalhoz mennek, és várják, hogy kihozzák a reggelit.*
-Szóval, gondolom a főtérre megyünk. És ott kiderítjük szüksége van-e ennek a városnak egy szabóra. És hogy én milyen munkát tudnék elvállalni. Minél többet dolgozunk, annál hamarabb lehet saját házunk.
*Arae teljesen lelkes, boldogan tekint előre a jövőbe. Teljesen el tudja magát képzelni Antas mellett, és tőle szeretne gyerekeket is. Már csak az otthon hiányzik, amit kellemesen berendeznek, és családiassá tesznek. A szemben ülő férfira néz, hogy mit válaszol a kérdéseire.*
-Szeretnék veled menni. Ez egy közös döntés. Az életünk hátra lévő részének legtöbb napját itt fogjuk eltölteni. Szeretném látni azt a házat, amit kinézünk magunknak.
*Miután Antas elmondja, mi várja még, elmosolyodik, és azonnal kimászik az ágyból.*
-Na meg persze ez is elég csábítóan hangzik. *odalép a férfihoz és megcsókolja. Antas odaadja neki a ruháit, gyorsan magára kapja, megmosakszik és hamarosan már a férfi előtt áll.*
-Készen állok, indulhatunk.
-Megismételhetnénk a tegnapi estét. *mondja Antas, amire Arae egy kacér vigyorral felel.*
-Most azonnal? *Bújik oda nevetve a férfihoz.* - Talán estig várnunk kellene. *Teszi hozzá gyorsan, amikor Antason látja, hogy ő nem teljesen erre gondolt. Aztán kézen fogva lemennek a fogadóba, ahol már ínycsiklandozó illatok várják őket. Arae gyomra megkordul.*
-Hmmm, nem tudom, mit csinálhattunk tegnap este, de rettentő éhes vagyok. *küld egy széles mosolyt Antas felé, és a pulthoz lép* - Szeretnénk reggelizni. *Aztán Antas felé fordul, hogy mit válasszanak. Akkora a felhozatal, hogy ő nem tud dönteni.* - Válassz te.
*Végül, miután megszületett a döntés, egy asztalhoz mennek, és várják, hogy kihozzák a reggelit.*
-Szóval, gondolom a főtérre megyünk. És ott kiderítjük szüksége van-e ennek a városnak egy szabóra. És hogy én milyen munkát tudnék elvállalni. Minél többet dolgozunk, annál hamarabb lehet saját házunk.
*Arae teljesen lelkes, boldogan tekint előre a jövőbe. Teljesen el tudja magát képzelni Antas mellett, és tőle szeretne gyerekeket is. Már csak az otthon hiányzik, amit kellemesen berendeznek, és családiassá tesznek. A szemben ülő férfira néz, hogy mit válaszol a kérdéseire.*
42. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2012-11-06 20:37:48
Üzenet elküldve: 2012-11-06 20:37:48
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
//Arae//
* Kedves keltésre Arae válasza csak egy morranás. Nem tetszik neki, hogy ezt a reakciót kapja, azonban békességben hagyja a nőt.
" Majd felkel magától. " Nem lustálkodik, hanem felkel és kimossa a szeméből az álmosságot. Nagyjából elkészül, mikor meghallja párja szavait.*
- Nem fontos velem jönni. Egyedül is el tudom intézni. Felfedezem a környéket. Ha szeretnél, akkor nyugodtan lustálkodhatsz. Nem ellenkezem veled.* Mosolyog szerelmére, miközben lassan odasétál hozzá. Egy percig elgondolkozik, hogy meggyőzze kedvesét, hogy milyen előnyökkel jár, ha vele tart.*
- Ha velem tartasz, akkor finom csókokat kapsz ajkaidra, aztán még megsimogatom a formás hátsóid. * Neveti el végét, majd komoly hangnemben válaszol.*
- Közösen tudnánk választani egy házat, ami neked és nekem is megfelel. Fel szeretném méri a helyet, milyen lehetőségek vannak. Mikor ezzel végeztünk, akkor keresni egy munkát magunknak, hogy legyen pénzünk a házhoz. * Sóhajt egyet, és feláll a helyéről és körbenéz a szobában.*
- Hozom a ruháid, amiket ügyesen szétdobáltunk.* Elneveti magát, mert bevillan előtte a tegnap este. Mikor az összes ruhát megtalálja, egy somolygással nyújtja át a ruhákat.*
- Megismételhetnénk a tegnap estét.* Mikor a nő elvette a ruhákat, akkor elfordul, hogy nyugodtan felöltözzön. A reggelin jár az agya, hogy lenn a fogadóban mit fognak enni.
"Amit majd találunk." Farkaséhes. Ha Arae elkészült akkor átkarolja a női testet. Finoman nekitolja az ajtónak, majd egy szenvedély csókot lop tőle vigyorogva.*
- Hogy jól induljon a nap.* Simít bele a nő arcába.*
A hozzászólás írója (Antas Valmurss) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.11.06 22:00:40
* Kedves keltésre Arae válasza csak egy morranás. Nem tetszik neki, hogy ezt a reakciót kapja, azonban békességben hagyja a nőt.
" Majd felkel magától. " Nem lustálkodik, hanem felkel és kimossa a szeméből az álmosságot. Nagyjából elkészül, mikor meghallja párja szavait.*
- Nem fontos velem jönni. Egyedül is el tudom intézni. Felfedezem a környéket. Ha szeretnél, akkor nyugodtan lustálkodhatsz. Nem ellenkezem veled.* Mosolyog szerelmére, miközben lassan odasétál hozzá. Egy percig elgondolkozik, hogy meggyőzze kedvesét, hogy milyen előnyökkel jár, ha vele tart.*
- Ha velem tartasz, akkor finom csókokat kapsz ajkaidra, aztán még megsimogatom a formás hátsóid. * Neveti el végét, majd komoly hangnemben válaszol.*
- Közösen tudnánk választani egy házat, ami neked és nekem is megfelel. Fel szeretném méri a helyet, milyen lehetőségek vannak. Mikor ezzel végeztünk, akkor keresni egy munkát magunknak, hogy legyen pénzünk a házhoz. * Sóhajt egyet, és feláll a helyéről és körbenéz a szobában.*
- Hozom a ruháid, amiket ügyesen szétdobáltunk.* Elneveti magát, mert bevillan előtte a tegnap este. Mikor az összes ruhát megtalálja, egy somolygással nyújtja át a ruhákat.*
- Megismételhetnénk a tegnap estét.* Mikor a nő elvette a ruhákat, akkor elfordul, hogy nyugodtan felöltözzön. A reggelin jár az agya, hogy lenn a fogadóban mit fognak enni.
"Amit majd találunk." Farkaséhes. Ha Arae elkészült akkor átkarolja a női testet. Finoman nekitolja az ajtónak, majd egy szenvedély csókot lop tőle vigyorogva.*
- Hogy jól induljon a nap.* Simít bele a nő arcába.*
A hozzászólás írója (Antas Valmurss) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2012.11.06 22:00:40
41. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2012-11-05 18:59:34
Üzenet elküldve: 2012-11-05 18:59:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
//Antasnak//
*Szinte forr közöttük a levegő. Arae már nagyon vágyott Antas közelségére. A bőre teljesen libabőrös lesz, ahogy Antas hozzáér. Kellemes bizsergető érzés járja át, és amikor az ágyhoz érnek már teljesen átadja magát az elkövetkező érzéket kiteljesedésének. Már szinte érzi, ahogy Antas is kész rá... amikor a férfi felemelkedik és közli vele, hogy itt szeretne élni. Arae rámosolyog, megsimítja az arcát és válaszképpen csak megcsókolja. Ezt egy határozott igennek szánja. A csók Antasnak elég válasz volt, és Arae nagy megelégedésére, folytatja, amint az imént abbahagyott.*
*Az éjszaka további része is nagyon jól sikerül, habár a felfokozott érzelmek, és a gyönyör teljesen elhomályosítják az emlékeiket.*
*Másnap reggel Arae Antas karjaiban ébred. Nem igazán aludta ki magát. Össze-vissza álmodott mindenfélét, így Antas kedves keltésére, csak morrant egyet, magára húzza a takarót, és elfordul a férfitól. Aztán pár perc múlva összeszedi magát, és mégis visszafordul.*
-Jó reggelt! *motyogja álmosan.* - Nagyon kényelmes ez az ágy, miért kell ilyen korán kelni?
*Végül megerőlteti magát, és még fel is ül.*
-Ha tényleg itt szeretnénk lakni, akkor körül kellene néznünk a városban. Milyen házak vannak, milyen lehetőségek. Vagy te mást terveztél mára?
"Mondjuk még egy kis alvást?" *gondolja magába, de már nem meri hozzátenni. Nem szeretne lustának tűnni Antas szemében. Igazából nem is az, de az elmúlt napokban nem tudta jól kialudni magát és ez az ágy ehhez tökéletes lenne. Még mindig az ágyban ülve, várja kedvese válaszát.*
*Szinte forr közöttük a levegő. Arae már nagyon vágyott Antas közelségére. A bőre teljesen libabőrös lesz, ahogy Antas hozzáér. Kellemes bizsergető érzés járja át, és amikor az ágyhoz érnek már teljesen átadja magát az elkövetkező érzéket kiteljesedésének. Már szinte érzi, ahogy Antas is kész rá... amikor a férfi felemelkedik és közli vele, hogy itt szeretne élni. Arae rámosolyog, megsimítja az arcát és válaszképpen csak megcsókolja. Ezt egy határozott igennek szánja. A csók Antasnak elég válasz volt, és Arae nagy megelégedésére, folytatja, amint az imént abbahagyott.*
*Az éjszaka további része is nagyon jól sikerül, habár a felfokozott érzelmek, és a gyönyör teljesen elhomályosítják az emlékeiket.*
*Másnap reggel Arae Antas karjaiban ébred. Nem igazán aludta ki magát. Össze-vissza álmodott mindenfélét, így Antas kedves keltésére, csak morrant egyet, magára húzza a takarót, és elfordul a férfitól. Aztán pár perc múlva összeszedi magát, és mégis visszafordul.*
-Jó reggelt! *motyogja álmosan.* - Nagyon kényelmes ez az ágy, miért kell ilyen korán kelni?
*Végül megerőlteti magát, és még fel is ül.*
-Ha tényleg itt szeretnénk lakni, akkor körül kellene néznünk a városban. Milyen házak vannak, milyen lehetőségek. Vagy te mást terveztél mára?
"Mondjuk még egy kis alvást?" *gondolja magába, de már nem meri hozzátenni. Nem szeretne lustának tűnni Antas szemében. Igazából nem is az, de az elmúlt napokban nem tudta jól kialudni magát és ez az ágy ehhez tökéletes lenne. Még mindig az ágyban ülve, várja kedvese válaszát.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 727-746