Nincs játékban - Zöldsárkány fogadó
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Zöldsárkány fogadó | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 21 (401. - 420. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 727-746
420. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-02-17 14:20:07
Üzenet elküldve: 2015-02-17 14:20:07
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//A kirabolt bosszúja//
*Miközben mélyen egyetért, és sokadjára is megerősíti magában, hogy ez a férfi szimpatikus, oda sem figyelve arra, amit a gnómnak mond, már gondolkodik a riposzton, amivel megmutatja „éleseszűségét” az ork, de ekkor hirtelen fa csörömpölését hallja a földön, méghozzá egyenesen az lába mellett. Le is néz, hogy mi is történt, és látja, hogy Ruetha már azonnal kapkodja is a székre, földre hulló darabokat. Elkeseredetten tologatja a darabokat egymásba, mintha bármi hatása lenne. A pánik úrrá lett rajta. Etarához fordul segítségért, majd hosszasan próbálkozik önmaga összerakni a hangszerét, hiába. Rövid csend után odahajol Rudikhoz, és mintha mi sem történt volna, halkan megkérdezi:*
-És maga mi járatban?
*A beszámolóját a kétségbeesett lány szorító kezei szakítják félbe, de gyorsan vissza is vonulnak azok a hangszer oltalmába. Motyog még magában a lány, és mi után felugrási kísérlete kudarcba fulladt, újfent duruzsol az orra alatt valamit, ami őszintén, Vothot nem érdekli annyira, hiszen, ha bár látszik, hogy fontos volt neki a hangszere, úgy sem tudnak mit tenni. Ha segíteni kell a lánynak valamiben, úgy sejti rövid ismeretségük után, hogy bizony meg is kéri a másikat. Ennek tudatában nyugodtan hátradől, jól lakottan, mikor a szék eszméletlen nyikorgással jelzi, hogy még egy másodperc és leszakad a háttámla. Katonásan kiegyenesedik az ork az üres tányérja fölött, mikor a lány felé tolja a hangszer maradványait, és megkérdezi, az orkot, hogy tud-e segíteni. Szó nélkül rámarkol az ork a legnagyobb darabra, és bután elkezdi a kisebbeket neki tologatni, holott nyilvánvaló, hogy így nem megoldható a dolog, de rövid ideig figyelmen kívül hagyva a társaságát áhitattal és őszintén próbálkozik a hangszer egyesítésével.*
A hozzászólás írója (Vothug Graman) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.02.17 14:23:05
*Miközben mélyen egyetért, és sokadjára is megerősíti magában, hogy ez a férfi szimpatikus, oda sem figyelve arra, amit a gnómnak mond, már gondolkodik a riposzton, amivel megmutatja „éleseszűségét” az ork, de ekkor hirtelen fa csörömpölését hallja a földön, méghozzá egyenesen az lába mellett. Le is néz, hogy mi is történt, és látja, hogy Ruetha már azonnal kapkodja is a székre, földre hulló darabokat. Elkeseredetten tologatja a darabokat egymásba, mintha bármi hatása lenne. A pánik úrrá lett rajta. Etarához fordul segítségért, majd hosszasan próbálkozik önmaga összerakni a hangszerét, hiába. Rövid csend után odahajol Rudikhoz, és mintha mi sem történt volna, halkan megkérdezi:*
-És maga mi járatban?
*A beszámolóját a kétségbeesett lány szorító kezei szakítják félbe, de gyorsan vissza is vonulnak azok a hangszer oltalmába. Motyog még magában a lány, és mi után felugrási kísérlete kudarcba fulladt, újfent duruzsol az orra alatt valamit, ami őszintén, Vothot nem érdekli annyira, hiszen, ha bár látszik, hogy fontos volt neki a hangszere, úgy sem tudnak mit tenni. Ha segíteni kell a lánynak valamiben, úgy sejti rövid ismeretségük után, hogy bizony meg is kéri a másikat. Ennek tudatában nyugodtan hátradől, jól lakottan, mikor a szék eszméletlen nyikorgással jelzi, hogy még egy másodperc és leszakad a háttámla. Katonásan kiegyenesedik az ork az üres tányérja fölött, mikor a lány felé tolja a hangszer maradványait, és megkérdezi, az orkot, hogy tud-e segíteni. Szó nélkül rámarkol az ork a legnagyobb darabra, és bután elkezdi a kisebbeket neki tologatni, holott nyilvánvaló, hogy így nem megoldható a dolog, de rövid ideig figyelmen kívül hagyva a társaságát áhitattal és őszintén próbálkozik a hangszer egyesítésével.*
A hozzászólás írója (Vothug Graman) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.02.17 14:23:05
419. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-02-16 19:28:23
Üzenet elküldve: 2015-02-16 19:28:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 330
OOC üzenetek: 43
Játékstílus: Vakmerő
*Nyílik a fogadó ajtaja, s Draenon öles léptekkel vonul be rajta. Nem egyszerűen sétál, vonul, indulatai virtustáncot járnak lelkében, nem is tudja eldönteni, a gyász, vagy épp a cél nélküli féktelen harag uralkodik-e éppen rajta inkább. Mindenesetre tagadhatatlan tény, hogy a kettő együtt gyilkos kombinációt alkot, s minél előbb szabadulni akar tőlük. Erre pedig csupán két általa ismert módszer van: az alkohol, meg kis mértékben gyógyszer a sebzett lélekre, nagy mértékben viszont orvosság, a másikat pedig egy nő combjai közt érdemes keresni, mert máshol nem is igen lehetne rábukkanni. Az idáig vezető úton úgy döntött, hogy az utóbbit hanyagolja, a hadúr pici húgocskájával való találkozás után most nem igen akar egy ideig nőt a közelében tudni. Semmi jó nem származna belőle.
Körülnézve nem lát túl sok vendéget, de még csak délután van, hol van még az este? Az őrök, kereskedők, meg effélék általában a lenyugvó fény utolsó sugarainak kíséretében szoktak megérkezni, hogy az egész napi munka utáni rosszkedvet elmossák a bor édesen andalító ízével.
A férfi megáll a pultnál, s ujjaival dobolni kezd rajta. A fogadós sehol, nyilván valahol hátul szöszmötöl, vagy a pincében van a hordók, között, vagy valami igen hasonló, ám Draenonnak ehhez most semmi türelme, így alig egy perc múlva ütemesen csapkodni kezdi a pultot.*
-Hahó! *hajol be mögé, hátha ott bujkál az a vén kurafi, de semmi válasz.*
-A megveszekedett üstökös verne kupán te fajankó, hát merre csavarogsz? *dörmögi kissé ingerülten. Sürgősen borhoz kell jutnia, mert úgy érzi, megőrül, ha nem.
Végül aztán nagy nehezen előkerül a tulajdonos, egy ócska ronggyal törölgetve a kezeit.*
-Istenek hoztak, vándor, mit adhatok? *kérdi kedélyes mosollyal a képén, mire válaszként egy türelmetlen fintort kap Draenontól.*
-Bort, sürgősen. Nem érdekel milyen, csak nagy kupában jöjjön, legalább kettőben! *adja le a rendelését, mindenféle udvarias körítés nélkül.
A fogadós csak biccent, aztán kitölti két kupába a Bort, majd be is zsebeli érte a 16 aranyat.
A vándor felemeli az egyik kupát, s annak tartalmát minden teketóriázás nélkül a gallérja mögé küldi, úgy egyben, ahogy van.
~Na egyből más...~ gondolja elégedetten, pedig a bor nem a legjobb, mondjuk igaz, ami igaz, ivott már ennél sokkal rosszabbat is. Jelenleg nem az íze végett fogyasztja.
A másik kupát felkapva indul el egy üres asztal felé, ahol levágja magát az egyik székre, két lábát meg felcsapja az asztal lapjára, keresztbe rakja egymáson őket, s így kortyolgatja lassan a borát. Egész lénye azt sugallja, hogy magasról tesz ő arra, hogy mi az illendő, meg mi nem az.*
Körülnézve nem lát túl sok vendéget, de még csak délután van, hol van még az este? Az őrök, kereskedők, meg effélék általában a lenyugvó fény utolsó sugarainak kíséretében szoktak megérkezni, hogy az egész napi munka utáni rosszkedvet elmossák a bor édesen andalító ízével.
A férfi megáll a pultnál, s ujjaival dobolni kezd rajta. A fogadós sehol, nyilván valahol hátul szöszmötöl, vagy a pincében van a hordók, között, vagy valami igen hasonló, ám Draenonnak ehhez most semmi türelme, így alig egy perc múlva ütemesen csapkodni kezdi a pultot.*
-Hahó! *hajol be mögé, hátha ott bujkál az a vén kurafi, de semmi válasz.*
-A megveszekedett üstökös verne kupán te fajankó, hát merre csavarogsz? *dörmögi kissé ingerülten. Sürgősen borhoz kell jutnia, mert úgy érzi, megőrül, ha nem.
Végül aztán nagy nehezen előkerül a tulajdonos, egy ócska ronggyal törölgetve a kezeit.*
-Istenek hoztak, vándor, mit adhatok? *kérdi kedélyes mosollyal a képén, mire válaszként egy türelmetlen fintort kap Draenontól.*
-Bort, sürgősen. Nem érdekel milyen, csak nagy kupában jöjjön, legalább kettőben! *adja le a rendelését, mindenféle udvarias körítés nélkül.
A fogadós csak biccent, aztán kitölti két kupába a Bort, majd be is zsebeli érte a 16 aranyat.
A vándor felemeli az egyik kupát, s annak tartalmát minden teketóriázás nélkül a gallérja mögé küldi, úgy egyben, ahogy van.
~Na egyből más...~ gondolja elégedetten, pedig a bor nem a legjobb, mondjuk igaz, ami igaz, ivott már ennél sokkal rosszabbat is. Jelenleg nem az íze végett fogyasztja.
A másik kupát felkapva indul el egy üres asztal felé, ahol levágja magát az egyik székre, két lábát meg felcsapja az asztal lapjára, keresztbe rakja egymáson őket, s így kortyolgatja lassan a borát. Egész lénye azt sugallja, hogy magasról tesz ő arra, hogy mi az illendő, meg mi nem az.*
418. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-02-15 18:11:35
Üzenet elküldve: 2015-02-15 18:11:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A kirabolt bosszúja//
*Gondolataiba mélyedve hallgatja a többiek beszámolóját. Örül, hogy volt sikere az előadásának, de valahogy úgy érzi nem sikerül túl jóra.*
- És szeretnél valamit feltalálni? *Kérdi Etarát.* - Esetleg lehetne valami szerkezetet, ami magasabbá tesz nem? *Ezt egy kicsit csípősen kérdezi, hiszen teljesen megnyugodott, nem érzi veszélyben magát.* - Illetve volt már amit feltaláltál?
*A lány felelete után, elgondolkozik, hogy ő mit találna fel.* - Én esetleg egy olyan szerkezetet csinálnék ami megoldaná a félre esett pénz darabok összeszedését. *Utalva ezzel arra, amikor előad sokan mellé dobják a pénzt. Ebben a pillanatban olyan történik amire nem számít. Egyszer csak szét esik hangszere, a kezében.*
- Mi a!? *A hangszer maradványait felemelve szája sikításra nyílik, de kezét szája elé kapja.* - Mi történt? *A férfira pillant, majd a hangszerre.* - Hogy az a! *Ekkor olyan szavak hagyják el kis száját, amik még egy ork kocsisnak is túl sok lenne.* - Az én kis hangszerem! Ezt még Gordontól kaptam! *Rudik Erimonak pontosan tudnia kellett, hogy ki ő, elég közel álltak egymáshoz ahhoz, hogy ezt elmondja neki.* - Nem hiszem el! *Teljes letargiába esik, felpattan és összeszedegeti a darabkákat, közben pár könnycsepp jelenik meg arcát. Számra ez a hangszer nagyon sokat jelentet, hiszen Gordonnal szakított ugyan, de ez a hangszer mindig ráemlékeztette. Megpróbálja összerakni a szerszámot, nyilvánvalóan ez reménytelen próbálkozás, hiszen szó szerint darabokban hever.* - Ragasztótok van? Te! *Mondja kicsit durván a gnómnak.* - Feltaláló vagy, vagy mi a szösz, nem? Adj valami ragasztót! *Nem valószínű, hogy kapna, de ha kap is reménytelen próbálkozás. Jó 20 percet szórakozik vele mire maga is belátja, hogy a dolog lehetetlen.*
- Hogy történhetett ez? Ki volt az? Miért csinálta ezt? *Megfogja a szemben ülő férfi kezét, legalábbis megpróbálja elkapni és könnyes szemekkel ránéz.* - Nincs valami ötlete ki és miért tehette ezt? *Ekkor elkapja kezét és lenyugtatja magát.* - Van egy másik ilyen hangszerem! *Ezt ugyan kijelentő módban teszi, de elég halkan.* - Van egy másik hangszer! *Ezt kicsit felvillanyozva teszi hozzá.* - Úristen! Most el kell menjek érte! *Ekkor felpattanna, de mögötte egy nagyobb darab férfi úgy rátolta a széket, hogy mozdulni sem tud, továbbá most sincsenek kevesebben mint korábban.*
- Engedjen már ki maga, maga tohonya! *Látszik, kicsit pánikba esik, végül megnyugszik és így szól.*
- Azt a hangszer nem hozhatom el, soha többé nem találkozhatok Gordonnal... *Jegyzi meg eléggé lehangoltan. Ekkor az orkra néz.*
- Mond, te sem tudod meg csinálni? *Kérdi és eltolja a hangszer darabokat. Ez a nap borzalmas számára, olyan történt amit soha nem hit volna, hogy valaha megesik vele.*
*Gondolataiba mélyedve hallgatja a többiek beszámolóját. Örül, hogy volt sikere az előadásának, de valahogy úgy érzi nem sikerül túl jóra.*
- És szeretnél valamit feltalálni? *Kérdi Etarát.* - Esetleg lehetne valami szerkezetet, ami magasabbá tesz nem? *Ezt egy kicsit csípősen kérdezi, hiszen teljesen megnyugodott, nem érzi veszélyben magát.* - Illetve volt már amit feltaláltál?
*A lány felelete után, elgondolkozik, hogy ő mit találna fel.* - Én esetleg egy olyan szerkezetet csinálnék ami megoldaná a félre esett pénz darabok összeszedését. *Utalva ezzel arra, amikor előad sokan mellé dobják a pénzt. Ebben a pillanatban olyan történik amire nem számít. Egyszer csak szét esik hangszere, a kezében.*
- Mi a!? *A hangszer maradványait felemelve szája sikításra nyílik, de kezét szája elé kapja.* - Mi történt? *A férfira pillant, majd a hangszerre.* - Hogy az a! *Ekkor olyan szavak hagyják el kis száját, amik még egy ork kocsisnak is túl sok lenne.* - Az én kis hangszerem! Ezt még Gordontól kaptam! *Rudik Erimonak pontosan tudnia kellett, hogy ki ő, elég közel álltak egymáshoz ahhoz, hogy ezt elmondja neki.* - Nem hiszem el! *Teljes letargiába esik, felpattan és összeszedegeti a darabkákat, közben pár könnycsepp jelenik meg arcát. Számra ez a hangszer nagyon sokat jelentet, hiszen Gordonnal szakított ugyan, de ez a hangszer mindig ráemlékeztette. Megpróbálja összerakni a szerszámot, nyilvánvalóan ez reménytelen próbálkozás, hiszen szó szerint darabokban hever.* - Ragasztótok van? Te! *Mondja kicsit durván a gnómnak.* - Feltaláló vagy, vagy mi a szösz, nem? Adj valami ragasztót! *Nem valószínű, hogy kapna, de ha kap is reménytelen próbálkozás. Jó 20 percet szórakozik vele mire maga is belátja, hogy a dolog lehetetlen.*
- Hogy történhetett ez? Ki volt az? Miért csinálta ezt? *Megfogja a szemben ülő férfi kezét, legalábbis megpróbálja elkapni és könnyes szemekkel ránéz.* - Nincs valami ötlete ki és miért tehette ezt? *Ekkor elkapja kezét és lenyugtatja magát.* - Van egy másik ilyen hangszerem! *Ezt ugyan kijelentő módban teszi, de elég halkan.* - Van egy másik hangszer! *Ezt kicsit felvillanyozva teszi hozzá.* - Úristen! Most el kell menjek érte! *Ekkor felpattanna, de mögötte egy nagyobb darab férfi úgy rátolta a széket, hogy mozdulni sem tud, továbbá most sincsenek kevesebben mint korábban.*
- Engedjen már ki maga, maga tohonya! *Látszik, kicsit pánikba esik, végül megnyugszik és így szól.*
- Azt a hangszer nem hozhatom el, soha többé nem találkozhatok Gordonnal... *Jegyzi meg eléggé lehangoltan. Ekkor az orkra néz.*
- Mond, te sem tudod meg csinálni? *Kérdi és eltolja a hangszer darabokat. Ez a nap borzalmas számára, olyan történt amit soha nem hit volna, hogy valaha megesik vele.*
417. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-02-15 17:07:46
Üzenet elküldve: 2015-02-15 17:07:46
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
//A kirabolt bosszúja//
* Mosolyogva hallgat. Hallgatja a lányokat és az orkot, hallgatja a zenét is.*
- Nos, hölgyem. Nem erőszak. Ám a dalt szívesen meghallgatom.
* A nóta nem rossz, szép a hangja a lánynak, de álszentnek tartja, s szépsége ellenére, rémesnek, gyűlöletesnek.*
~ Édes méreg... Aki csak bajt hoz.~
- Hát, értem.
* Mondja az orknak továbbra is derűsen.*
- El kell fogadni, hogy vannak olyan népek, akik nem szívesen látják az idegeneket, sokszor hoznak bajt. Kiismerhetetlenek és veszélyesek is lehetnek az ismeretlenek.
* Néz egy pillanatra a távolba, mintha maga előtt látna egy régi emlékképet.*
- Nagyon jónak találom azt, ha valaki különféle szerkezeteket talál fel. Minden ilyen mester hasznos tagja társadalmunknak. Azt szoktam sajnálni, hogy sokan azt sem tudják kinek a nevéhez fűződik egy-egy hasznos gépezet, pedig feltalálók nélkül oly elmaradottak lennénk.
* Bókol ezzel egy kicsit a gnóm lánynak, hátha jobb kedvre derül.
Aztán tekintete a hangszerre téved. Magában ermormol egy igét, s néhány másodperc telik belé, a gitár darabokra hullik. Meglepettséget tettve néz a tulajdonosára, aki nem tudhatja, hogy mi miatt tört darabokra hangszere.*
- Hát... Hölgyem, mi történt?
* Mosolyogva hallgat. Hallgatja a lányokat és az orkot, hallgatja a zenét is.*
- Nos, hölgyem. Nem erőszak. Ám a dalt szívesen meghallgatom.
* A nóta nem rossz, szép a hangja a lánynak, de álszentnek tartja, s szépsége ellenére, rémesnek, gyűlöletesnek.*
~ Édes méreg... Aki csak bajt hoz.~
- Hát, értem.
* Mondja az orknak továbbra is derűsen.*
- El kell fogadni, hogy vannak olyan népek, akik nem szívesen látják az idegeneket, sokszor hoznak bajt. Kiismerhetetlenek és veszélyesek is lehetnek az ismeretlenek.
* Néz egy pillanatra a távolba, mintha maga előtt látna egy régi emlékképet.*
- Nagyon jónak találom azt, ha valaki különféle szerkezeteket talál fel. Minden ilyen mester hasznos tagja társadalmunknak. Azt szoktam sajnálni, hogy sokan azt sem tudják kinek a nevéhez fűződik egy-egy hasznos gépezet, pedig feltalálók nélkül oly elmaradottak lennénk.
* Bókol ezzel egy kicsit a gnóm lánynak, hátha jobb kedvre derül.
Aztán tekintete a hangszerre téved. Magában ermormol egy igét, s néhány másodperc telik belé, a gitár darabokra hullik. Meglepettséget tettve néz a tulajdonosára, aki nem tudhatja, hogy mi miatt tört darabokra hangszere.*
- Hát... Hölgyem, mi történt?
416. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-02-14 11:15:29
Üzenet elküldve: 2015-02-14 11:15:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
//A kirabolt bosszúja//
*Továbbra is túlságosan leköti a rántotta ahhoz, hogy érdemben részt tudjon venni a beszélgetésben, de azért igyekszik megtenni minden tőle telhetőt. A férfi kérdésére szerény mosollyal válaszol.*
- Messze vagyok én még attól, hogy feltaláló legyek. *Rázza meg a fejét.* Tulajdonképpen ez az utazásom célja - a városomban nem olt senki, aki tanított volna, ezért készülök Artheniorba. *Magyaráz. Ruetha ezután igencsak gyanús módon kezdi el mindegyiküket dicsérni, különösen Vothugot. ~Csak nem szemet vetett rá?~ tűnődik Etara ~Elég hirtelen változtatja a véleményét a kisasszony, bár tény, hogy látott már furcsábbakat is a világ.~ Vothug elmeséli a viszontagságait, és ezt a gnóm leányzó sem hagyhatja megjegyzés nélkül.*
- Miért érzem úgy, hogy az utazás ilyen fejlett módja nem egyezik az ízléseddel? *Kérdezi kissé csípősen. Ruetha előad valami ork dalt, és éppen, amikor végez, Etara egy kellemetlen vendéget talál a tányérjában, nevezetesen néhány tojáshéjat. A véleményét a konyha színvonaláról egy nem túl kedves grimasszal fejezi ki, ám a társai ezt könnyen úgy érthetik, hogy a dalolászásnak szól a fintor. ezzel mellesleg nem is járnak messze az igazságtól, ugyanis a mélynövésű leányzó nem igazán rajong a zenéért, túl megfoghatatlan az ő ízlésének. Miután elfogyott az étele, elégedetten dől hátra, és egészében véve nagyon hasonlít egy jóllakott kisgyermekhez.*
*Továbbra is túlságosan leköti a rántotta ahhoz, hogy érdemben részt tudjon venni a beszélgetésben, de azért igyekszik megtenni minden tőle telhetőt. A férfi kérdésére szerény mosollyal válaszol.*
- Messze vagyok én még attól, hogy feltaláló legyek. *Rázza meg a fejét.* Tulajdonképpen ez az utazásom célja - a városomban nem olt senki, aki tanított volna, ezért készülök Artheniorba. *Magyaráz. Ruetha ezután igencsak gyanús módon kezdi el mindegyiküket dicsérni, különösen Vothugot. ~Csak nem szemet vetett rá?~ tűnődik Etara ~Elég hirtelen változtatja a véleményét a kisasszony, bár tény, hogy látott már furcsábbakat is a világ.~ Vothug elmeséli a viszontagságait, és ezt a gnóm leányzó sem hagyhatja megjegyzés nélkül.*
- Miért érzem úgy, hogy az utazás ilyen fejlett módja nem egyezik az ízléseddel? *Kérdezi kissé csípősen. Ruetha előad valami ork dalt, és éppen, amikor végez, Etara egy kellemetlen vendéget talál a tányérjában, nevezetesen néhány tojáshéjat. A véleményét a konyha színvonaláról egy nem túl kedves grimasszal fejezi ki, ám a társai ezt könnyen úgy érthetik, hogy a dalolászásnak szól a fintor. ezzel mellesleg nem is járnak messze az igazságtól, ugyanis a mélynövésű leányzó nem igazán rajong a zenéért, túl megfoghatatlan az ő ízlésének. Miután elfogyott az étele, elégedetten dől hátra, és egészében véve nagyon hasonlít egy jóllakott kisgyermekhez.*
415. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-02-10 19:27:37
Üzenet elküldve: 2015-02-10 19:27:37
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
// Ezüst boszorkány //
*Legnagyobb bánatára az egyetlen izgalmas dolog amiben turkálhat az az elé kerülő hústál. Khan gondolatai közt semmi csámcsogni valót nem talál magának, így nem is erőlteti a dolgot annyira, inkább a tányér fölé hajol és falatozni kezd. Kézzel, mi mással?
Szó szerint csipeget, közben nézelődik jobbra balra, de nincs túl sok látnivaló most a fogadóban. Még csak forgalom sincs, így Isu tovább áll, miután megette vacsoráját és feltöltötte kulacsait. (5 arany értékben Vizet szerez.)
Van egy olyan érzése, hogy gyakran meg fog fordulni a fogadóban még az elkövetkezendő időszakban... *
*Legnagyobb bánatára az egyetlen izgalmas dolog amiben turkálhat az az elé kerülő hústál. Khan gondolatai közt semmi csámcsogni valót nem talál magának, így nem is erőlteti a dolgot annyira, inkább a tányér fölé hajol és falatozni kezd. Kézzel, mi mással?
Szó szerint csipeget, közben nézelődik jobbra balra, de nincs túl sok látnivaló most a fogadóban. Még csak forgalom sincs, így Isu tovább áll, miután megette vacsoráját és feltöltötte kulacsait. (5 arany értékben Vizet szerez.
)Van egy olyan érzése, hogy gyakran meg fog fordulni a fogadóban még az elkövetkezendő időszakban... *
414. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-02-10 01:36:38
Üzenet elküldve: 2015-02-10 01:36:38
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 1295
OOC üzenetek: 139
Játékstílus: Vakmerő
// Ezüst boszorkány //
*Az utazó Tharg lány fáradt, éhesen és szomjasan tér be a fogadóba. Ami azt illeti nem volt felkészülve ilyen nagy útra, így készleteinek alaposan a fenekére vert az utóbbi napokban.
Szinte már teljesen mindegy mit adnak a fogadóban, csak adják!
11 aranyért egy jó nagy korsó Mézsört kér első körben, hogy szomját csillapítsa, aztán pedig 14 aranyért Holdfénytálat rendel.
Elméletileg különleges húsokból összeválogatott ételkülönlegesség, ami elsőre nagyon is jól hangzik, de jobban belegondolva mindig veszélyesek az ilyesmik, hiszen nem tudhatják biztosan pontosan miből készül. Csak remélheti, hogy nem a szakácsné porontyait aprítják bele, mert ugye szokták mondani a gyerekekre, milyen enni valóak.
Az is igaz, hogy ilyet csak az mondd, aki soha nem került még testközelbe olyanokkal, akik hajlamosak komolyan venni egy ilyen felkiáltást. Városi népek úri murija.
Ajkai mosolyra rándulnak, ahogy gondolatai egyre távolabb és távolabb kalandoznak. Ez nem az a fajta ábrándos, kellemes somolygás, ami akkor ül ki az ember lányának arcára, ha lélekben hazautazik otthonába, szerettei közé. Nem, ez az a fajta mosoly, ami akkor kerül elő, ha valami végett rendkívül önelégült magával és éppen valami rosszban sántikál.
Például ha éppen arra készül, hogy valamelyik ismerőse gondolatai közé kotorjon be. Ez lesz a legújabb hobbija és most senki nem is buktathatja le, mert több napi járóföld választja el minden ismerősétől legjobb tudomása szerint.
De kivel is kezdje?
Kaganhoz szeretne bekukucskálni, de ő bizonyára megkapta a levelet már és akkor pontosan tudja, hogy mire gondol. Leandanához is benézhetne, de nem tudja milyen állapotban van a nő, talán olyasmit látna, amit nagyon nem szeretne...
Beleshetne Plevaenhez is, csak a mihez tartás végett, hogy biztos legyen abban, elvégezte a rá szabott feladatot, de annyira nem tűnik izgalmasnak.
Inkább bekukucskál Khanhoz, hátha megtudja mitől van úgy elszállva magától, hogy 200 aranyat merészel tőle kérni napi bérezés gyanánt.*
~Igen, ez jó lesz.~
*Míg várja, hogy az ételkülönlegesség elkészüljön, lehunyja szemeit és nagyon halkan elmormolja a megfelelő varázsigét. Ha minden jól megy, akkor hamarosan lesz mivel szórakoztassa magát, míg megérkezik a rendelés.
Sok vizet nem zavar a nő egyébként odabent, igyekezett egy kevésbé feltűnő, már-már kifejezetten félreeső helyet választani magának, ahol nyugton lehet.*
A varázsló szemét becsukja, majd elmormol egy bonyolultabb igét, melynek hatására képessé válik mentális kapcsolat (akár mentális beszélgetés, gondolatolvasás) kezdeményezésére egy általa ismert személlyel. A célpont mindenképp megérzi, hogy valaki más is hallja gondolatait, de nem tudja megmondani, hogy kicsoda. Ha a mágus kinyitja a szemét, a varázslat megszűnik.
*Az utazó Tharg lány fáradt, éhesen és szomjasan tér be a fogadóba. Ami azt illeti nem volt felkészülve ilyen nagy útra, így készleteinek alaposan a fenekére vert az utóbbi napokban.
Szinte már teljesen mindegy mit adnak a fogadóban, csak adják!
11 aranyért egy jó nagy korsó Mézsört kér első körben, hogy szomját csillapítsa,
aztán pedig 14 aranyért Holdfénytálat rendel. Elméletileg különleges húsokból összeválogatott ételkülönlegesség, ami elsőre nagyon is jól hangzik, de jobban belegondolva mindig veszélyesek az ilyesmik, hiszen nem tudhatják biztosan pontosan miből készül. Csak remélheti, hogy nem a szakácsné porontyait aprítják bele, mert ugye szokták mondani a gyerekekre, milyen enni valóak.
Az is igaz, hogy ilyet csak az mondd, aki soha nem került még testközelbe olyanokkal, akik hajlamosak komolyan venni egy ilyen felkiáltást. Városi népek úri murija.
Ajkai mosolyra rándulnak, ahogy gondolatai egyre távolabb és távolabb kalandoznak. Ez nem az a fajta ábrándos, kellemes somolygás, ami akkor ül ki az ember lányának arcára, ha lélekben hazautazik otthonába, szerettei közé. Nem, ez az a fajta mosoly, ami akkor kerül elő, ha valami végett rendkívül önelégült magával és éppen valami rosszban sántikál.
Például ha éppen arra készül, hogy valamelyik ismerőse gondolatai közé kotorjon be. Ez lesz a legújabb hobbija és most senki nem is buktathatja le, mert több napi járóföld választja el minden ismerősétől legjobb tudomása szerint.
De kivel is kezdje?
Kaganhoz szeretne bekukucskálni, de ő bizonyára megkapta a levelet már és akkor pontosan tudja, hogy mire gondol. Leandanához is benézhetne, de nem tudja milyen állapotban van a nő, talán olyasmit látna, amit nagyon nem szeretne...
Beleshetne Plevaenhez is, csak a mihez tartás végett, hogy biztos legyen abban, elvégezte a rá szabott feladatot, de annyira nem tűnik izgalmasnak.
Inkább bekukucskál Khanhoz, hátha megtudja mitől van úgy elszállva magától, hogy 200 aranyat merészel tőle kérni napi bérezés gyanánt.*
~Igen, ez jó lesz.~
*Míg várja, hogy az ételkülönlegesség elkészüljön, lehunyja szemeit és nagyon halkan elmormolja a megfelelő varázsigét. Ha minden jól megy, akkor hamarosan lesz mivel szórakoztassa magát, míg megérkezik a rendelés.
Sok vizet nem zavar a nő egyébként odabent, igyekezett egy kevésbé feltűnő, már-már kifejezetten félreeső helyet választani magának, ahol nyugton lehet.*
A varázsló szemét becsukja, majd elmormol egy bonyolultabb igét, melynek hatására képessé válik mentális kapcsolat (akár mentális beszélgetés, gondolatolvasás) kezdeményezésére egy általa ismert személlyel. A célpont mindenképp megérzi, hogy valaki más is hallja gondolatait, de nem tudja megmondani, hogy kicsoda. Ha a mágus kinyitja a szemét, a varázslat megszűnik.
413. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-02-07 11:09:28
Üzenet elküldve: 2015-02-07 11:09:28
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//A kirabolt bosszúja//
*Ahogy tömi a száját a különleges falatokkal, figyel az elhangzott szavakra, de sokat nem tud hozzászólni. Elkönyveli magában: szegény Etara felé fújta az összes füstöt a huzat. Érthető a megjegyzése. A férfi lovag mivoltát inkább nem firtatja, nem hogy kocsmában, de sör mellett sem látott még lovagot. Tény, hogy kocsmát sem látott még sokat. Meg aztán ki tudja mennyit változott a világ ahhoz képest, amit az otthonában tanítottak neki. Ekkor nagy meglepetésére megszólítja őt Rudik. Nagyot nyel, félig megrágatlan falatokat erőszkolva le a torkán, hogy mihamarabb válaszra nyithassa a száját.*
-A sivatagos puszta felől. Egy kis hagyományos törzsből. Hagyományos jellegéből adódóan, kétlem, hogy velük jól kijönnél.
*Vigyorog egy pillanatig az orra alatt. A férfi úr módjára beszél, szóval tart mindenkit, általában véve szimpatikus fazon. Etara beszámolóját követően Ruetha a lehető legváratlanabb módon, elkezd kettejüknek hízelegni. Ezen az ork annyira ledöbben, hogy még a húsát sem emeli a tátott szájához. Egy újabb kérdés neki címezve, nem is baj, hogy most épp nincs tele a kereplője. Hangosan felnevet a kérdésen, mert már rég el is felejtette az átkozott utat, és úgy érzi, a trauma óta elég idő telt el, hogy beszélhessen róla.*
-Artheniorból jöttem, kicsit messze kóboroltam a sivatagos pusztától, tudom. Nem untatlak benneteket a részletekkel, a lényeg, hogy elindultam a víz városa felé, tudomisén, hogy hívják. Egy törp kínzógépére ültem fel, hogy majd ő elvisz.
*Miközben mesél, a korsójával játszadozik, forgatja, tologatja, majd marokra fogja a fülét.*
-Úgy hajtotta azt az átkozott szekeret mintha egy sereg üldözte volna őt. Két hét zötykölődés pont elég volt nekem, mondtam a törpnek, hogy nem bírom tovább. Erre ő: „csak két napra van egy táborhely, ott szívesebben tennélek ki, mint a puszta közepén”, hát elfogadtam az ajánlatát.
*A szájához emeli a korsót, és kortyol egyet belőle, majd folytatja.*
- Arról a bizonyos átkozott masináról csak egy órája szálltam le, és még mindig kettőt látok.
*Hideg tenyerével megdörzsöli az arcát.*
-De alakul, a sör segít.
*Kacag halkan a saját humorán. Az önmagát lovagnak tituláló úr lovag módjára felkéri táncálni a vele szemben ülő hölgyet, aki ugyan finoman visszautasítja, de kárpótlásul neki is bemutatja énektudását.*
~Egy ork dal?~
*Érdeklődve figyeli, mégis milyen ork énekkel rukkol elő a hölgy, aki jól láthatóan előítéletes az orkokkal szemben.*
*Az előadás végén Voth úgy megörül a csattanónak, hogy felemeli a korsóját, hangosan nevet, és nagyot kortyol a piájába.*
-Ezt ugyan még nem hallottam, én a tűzben tényleg jeleket kerestem. De tetszik!
*Ismét a szájához emeli a korsót, és ezúttal éppen csak annyit hagy az alján, hogy a néhány falat maradék ételt még legyen mivel leöblíteni.*
*Ahogy tömi a száját a különleges falatokkal, figyel az elhangzott szavakra, de sokat nem tud hozzászólni. Elkönyveli magában: szegény Etara felé fújta az összes füstöt a huzat. Érthető a megjegyzése. A férfi lovag mivoltát inkább nem firtatja, nem hogy kocsmában, de sör mellett sem látott még lovagot. Tény, hogy kocsmát sem látott még sokat. Meg aztán ki tudja mennyit változott a világ ahhoz képest, amit az otthonában tanítottak neki. Ekkor nagy meglepetésére megszólítja őt Rudik. Nagyot nyel, félig megrágatlan falatokat erőszkolva le a torkán, hogy mihamarabb válaszra nyithassa a száját.*
-A sivatagos puszta felől. Egy kis hagyományos törzsből. Hagyományos jellegéből adódóan, kétlem, hogy velük jól kijönnél.
*Vigyorog egy pillanatig az orra alatt. A férfi úr módjára beszél, szóval tart mindenkit, általában véve szimpatikus fazon. Etara beszámolóját követően Ruetha a lehető legváratlanabb módon, elkezd kettejüknek hízelegni. Ezen az ork annyira ledöbben, hogy még a húsát sem emeli a tátott szájához. Egy újabb kérdés neki címezve, nem is baj, hogy most épp nincs tele a kereplője. Hangosan felnevet a kérdésen, mert már rég el is felejtette az átkozott utat, és úgy érzi, a trauma óta elég idő telt el, hogy beszélhessen róla.*
-Artheniorból jöttem, kicsit messze kóboroltam a sivatagos pusztától, tudom. Nem untatlak benneteket a részletekkel, a lényeg, hogy elindultam a víz városa felé, tudomisén, hogy hívják. Egy törp kínzógépére ültem fel, hogy majd ő elvisz.
*Miközben mesél, a korsójával játszadozik, forgatja, tologatja, majd marokra fogja a fülét.*
-Úgy hajtotta azt az átkozott szekeret mintha egy sereg üldözte volna őt. Két hét zötykölődés pont elég volt nekem, mondtam a törpnek, hogy nem bírom tovább. Erre ő: „csak két napra van egy táborhely, ott szívesebben tennélek ki, mint a puszta közepén”, hát elfogadtam az ajánlatát.
*A szájához emeli a korsót, és kortyol egyet belőle, majd folytatja.*
- Arról a bizonyos átkozott masináról csak egy órája szálltam le, és még mindig kettőt látok.
*Hideg tenyerével megdörzsöli az arcát.*
-De alakul, a sör segít.
*Kacag halkan a saját humorán. Az önmagát lovagnak tituláló úr lovag módjára felkéri táncálni a vele szemben ülő hölgyet, aki ugyan finoman visszautasítja, de kárpótlásul neki is bemutatja énektudását.*
~Egy ork dal?~
*Érdeklődve figyeli, mégis milyen ork énekkel rukkol elő a hölgy, aki jól láthatóan előítéletes az orkokkal szemben.*
*Az előadás végén Voth úgy megörül a csattanónak, hogy felemeli a korsóját, hangosan nevet, és nagyot kortyol a piájába.*
-Ezt ugyan még nem hallottam, én a tűzben tényleg jeleket kerestem. De tetszik!
*Ismét a szájához emeli a korsót, és ezúttal éppen csak annyit hagy az alján, hogy a néhány falat maradék ételt még legyen mivel leöblíteni.*
412. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-02-06 21:07:12
Üzenet elküldve: 2015-02-06 21:07:12
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A kirabolt bosszúja//
*Nézi a férfit, de nem ismeri fel. Végül látja, hogy nevére semmi reakció nincs, így megpróbálja a rossz érzést elkergetni magától.*
- Ő az egyik legjobb a fajtájából. *Biccent az ork felé.* - Erős, bátor, éhes és persze szomjas. A hölgy pedig, okos és szép. *Nem is tudja pontosan miért bókol nekik, de úgy érzi most ez a legjobb. Talán azért, mert bár nem hiszi, hogy baj hozhat fejére ez az idegen férfi, de modorát biztos felismerné, hiszen sok olyan férfival volt dolga akik nevét nem tudhatják. Persze nem kell ennyire mély dolgokba bele menni, egyszerűen úgy érzi, hogy most erre van szükség. Figyeli, hogy a társait, hogy és miként reagálnak a dolgokra.*
- Te Vothug. Hogy kerültél ide és miért van ilyen állapotban. Úgy értem mi történt aminek köszönhetően így leamortizálódtál?
*Nem sokkal később mikor teáját megitta, hallja, hogy a férfi felkéri táncolni.*
- Bocsánat uram, én nem táncolok. *Ez így igaz, nem szeret táncolni, lehet azért mert túl személyes dolognak tartja. Egy emberrel táncolt, de annak más sok éve és nem akar rá emlékezni.* - Zenélni tudok és énekelni. Esetleg énekelhetek valamit.
*Előveszi gitárját és az orkra néz.*
- Ezt a nótát, egy fajtársadtól tanultam. *Elmereng kicsit, sok emlék fűzi ahhoz az illetőhöz... nem jók.*
- Ő azt mondta, hogy néped egyik hagyományos dala, mindig is kíváncsi voltam, hogy ez igaz-e. *Ha nem történik semmi, tehát nem ellenkeznek, nem veszik el a zene szerszámát, akkor a következő nótát dalolja el.*
"Jeleket látok a tűzben,
Nem tudom mit jelentenek,
Azt tudom, mit látok,
Szeretem a piátok, lányok."
*Rövid, de velős.* - Esetleg más játsszak? Sok éneket ismerek, apám sokat megtanított. *Persze ehhez apjának semmi köze, de ez most lényegtelen. Egészen feloldódott a hangulata.*
*Nézi a férfit, de nem ismeri fel. Végül látja, hogy nevére semmi reakció nincs, így megpróbálja a rossz érzést elkergetni magától.*
- Ő az egyik legjobb a fajtájából. *Biccent az ork felé.* - Erős, bátor, éhes és persze szomjas. A hölgy pedig, okos és szép. *Nem is tudja pontosan miért bókol nekik, de úgy érzi most ez a legjobb. Talán azért, mert bár nem hiszi, hogy baj hozhat fejére ez az idegen férfi, de modorát biztos felismerné, hiszen sok olyan férfival volt dolga akik nevét nem tudhatják. Persze nem kell ennyire mély dolgokba bele menni, egyszerűen úgy érzi, hogy most erre van szükség. Figyeli, hogy a társait, hogy és miként reagálnak a dolgokra.*
- Te Vothug. Hogy kerültél ide és miért van ilyen állapotban. Úgy értem mi történt aminek köszönhetően így leamortizálódtál?
*Nem sokkal később mikor teáját megitta, hallja, hogy a férfi felkéri táncolni.*
- Bocsánat uram, én nem táncolok. *Ez így igaz, nem szeret táncolni, lehet azért mert túl személyes dolognak tartja. Egy emberrel táncolt, de annak más sok éve és nem akar rá emlékezni.* - Zenélni tudok és énekelni. Esetleg énekelhetek valamit.
*Előveszi gitárját és az orkra néz.*
- Ezt a nótát, egy fajtársadtól tanultam. *Elmereng kicsit, sok emlék fűzi ahhoz az illetőhöz... nem jók.*
- Ő azt mondta, hogy néped egyik hagyományos dala, mindig is kíváncsi voltam, hogy ez igaz-e. *Ha nem történik semmi, tehát nem ellenkeznek, nem veszik el a zene szerszámát, akkor a következő nótát dalolja el.*
"Jeleket látok a tűzben,
Nem tudom mit jelentenek,
Azt tudom, mit látok,
Szeretem a piátok, lányok."
*Rövid, de velős.* - Esetleg más játsszak? Sok éneket ismerek, apám sokat megtanított. *Persze ehhez apjának semmi köze, de ez most lényegtelen. Egészen feloldódott a hangulata.*
411. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-02-06 19:58:27
Üzenet elküldve: 2015-02-06 19:58:27
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
//A kirabolt bosszúja//
* Az ember magában jót derül Ruetha idegességén, mikor meghallja a nevét, akkor sem tesz semmi olyasmit, ami elárulhatná ellenszenvét, sőt!*
- Igazán szép név, egy szép hölgyhöz illő.
* Jól játsza szerepét, igazi profi.*
- Jó magam is. Én azonban lovag volnék, s most nincs rajtam a felszerelésem, de küldetésem van.
* Az orkra pillant.*
- Mondja uram, merről származik? Útjaim során gyakran találkoztam az ön fajának képviselőivel. Néhányukkal barátságot is kötöttem.
* Még utoljára beleszív a pipába, majd elteszi.*
- Bocsásson meg hölgyem, ez az én rossz szokásom. Kegyed is föltaláló volna tán?
* Hisz a gnómok híresek különböző találmányaikról. Kiissza a korsó sört, majd ha a többiek befejezték az étkezést, akkor Ruetha felé fordul.*
- Olyan kellemes ez a zene, s látja, többen is táncolnak, felkérhetném önt is?
* Veszi elő leglovagiasabb mosolyát.*
* Az ember magában jót derül Ruetha idegességén, mikor meghallja a nevét, akkor sem tesz semmi olyasmit, ami elárulhatná ellenszenvét, sőt!*
- Igazán szép név, egy szép hölgyhöz illő.
* Jól játsza szerepét, igazi profi.*
- Jó magam is. Én azonban lovag volnék, s most nincs rajtam a felszerelésem, de küldetésem van.
* Az orkra pillant.*
- Mondja uram, merről származik? Útjaim során gyakran találkoztam az ön fajának képviselőivel. Néhányukkal barátságot is kötöttem.
* Még utoljára beleszív a pipába, majd elteszi.*
- Bocsásson meg hölgyem, ez az én rossz szokásom. Kegyed is föltaláló volna tán?
* Hisz a gnómok híresek különböző találmányaikról. Kiissza a korsó sört, majd ha a többiek befejezték az étkezést, akkor Ruetha felé fordul.*
- Olyan kellemes ez a zene, s látja, többen is táncolnak, felkérhetném önt is?
* Veszi elő leglovagiasabb mosolyát.*
410. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-02-04 18:42:40
Üzenet elküldve: 2015-02-04 18:42:40
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
//A kirabolt bosszúja//
*Mivel már néhány napja úton van, és azóta csak almán és kenyéren él, eléggé leköti a rántottája ahhoz, hogy ne figyeljen fel semmi furcsa jelre. Az érzések megértése amúgy sem tartozik az erősségei közé, jobban szereti a tudományosan megmagyarázható dolgokat - minél több képlet, annál jobb. Vothug hasonlóan szótlanul eszik, de Ruetha csevegni próbál az idegennel. Két falat között azért megteszi, amit az alapvető udvariasság kíván tőle, és válaszol az idegen kérdésére.*
- Én Artheniorba tartok. *Ezt a információt még az újdonsült társaival sem közölte, tulajdonképpen nem nagyon beszéltek arról, hogy ki mihez akar kezdeni holnap reggel. Nem lenne szomorú, ha megint egyedül kéne utaznia, ugyanis kissé elege van abból, hogy a többiek minden, gnómokra jellemző dolgára rácsodálkoznak. Az asztaltársuk folytatja a dohányzást, és ez kissé kezdi zavarni Etara orrát. Gond nélkül elviseli az alkimista laboratóriumokban szállongó gőzök s gázok szagát, de a dohányfüstöt nem állhatja.*
- Elnézést, uram, nem szüneteltetné egy kicsit a dohányzást? *Próbál udvarias hangot megütni, de hamarosan robbanni fog.*
*Mivel már néhány napja úton van, és azóta csak almán és kenyéren él, eléggé leköti a rántottája ahhoz, hogy ne figyeljen fel semmi furcsa jelre. Az érzések megértése amúgy sem tartozik az erősségei közé, jobban szereti a tudományosan megmagyarázható dolgokat - minél több képlet, annál jobb. Vothug hasonlóan szótlanul eszik, de Ruetha csevegni próbál az idegennel. Két falat között azért megteszi, amit az alapvető udvariasság kíván tőle, és válaszol az idegen kérdésére.*
- Én Artheniorba tartok. *Ezt a információt még az újdonsült társaival sem közölte, tulajdonképpen nem nagyon beszéltek arról, hogy ki mihez akar kezdeni holnap reggel. Nem lenne szomorú, ha megint egyedül kéne utaznia, ugyanis kissé elege van abból, hogy a többiek minden, gnómokra jellemző dolgára rácsodálkoznak. Az asztaltársuk folytatja a dohányzást, és ez kissé kezdi zavarni Etara orrát. Gond nélkül elviseli az alkimista laboratóriumokban szállongó gőzök s gázok szagát, de a dohányfüstöt nem állhatja.*
- Elnézést, uram, nem szüneteltetné egy kicsit a dohányzást? *Próbál udvarias hangot megütni, de hamarosan robbanni fog.*
409. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-01-31 21:56:13
Üzenet elküldve: 2015-01-31 21:56:13
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//A kirabolt bosszúja//
*Voth két falat között fel-fel néz az asztaltársaságára, figyel is arra, mit mondanak, de mindig is úgy gondolta, a csacsogás a nők dolga, így meghagyja lányoknak a történeteik elmesélését, nem is beszélve arról, hogy neki éppen nincs egy se, egy katasztrofális szekérutat leszámítva.
A pergő társalgás közepette, az ork, akármilyen butának is tartják a faját, azért felismeri az ideges embert. Ennek ellenére soha nem említi meg, mondván, hogy aki ideges, az okkal az, nem kell tetézni. A férfi megnyílni tűnik, nem veszélyes, de mi ütött Ruethába? Ezen gondolatmenetet lezárva felkutatja Etara, az asztal másik étkezője tekintetét, és bólintva jelez neki, "Egészségedre", majd felemeli a sörét, és nagyon kortyol bele.*
*Voth két falat között fel-fel néz az asztaltársaságára, figyel is arra, mit mondanak, de mindig is úgy gondolta, a csacsogás a nők dolga, így meghagyja lányoknak a történeteik elmesélését, nem is beszélve arról, hogy neki éppen nincs egy se, egy katasztrofális szekérutat leszámítva.
A pergő társalgás közepette, az ork, akármilyen butának is tartják a faját, azért felismeri az ideges embert. Ennek ellenére soha nem említi meg, mondván, hogy aki ideges, az okkal az, nem kell tetézni. A férfi megnyílni tűnik, nem veszélyes, de mi ütött Ruethába? Ezen gondolatmenetet lezárva felkutatja Etara, az asztal másik étkezője tekintetét, és bólintva jelez neki, "Egészségedre", majd felemeli a sörét, és nagyon kortyol bele.*
408. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-01-31 19:03:19
Üzenet elküldve: 2015-01-31 19:03:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A kirabolt bosszúja//
~ Honnan vagy te ennyire ismerős? Honnan?!~ *Érzi, hogy egy olyan emberrel került szembe, aki nem ígér sok jót neki. Ez egy belső megérzés, szokott ezekre hallgatni, szóval megpróbál óvatos lenni.*
- Rudik Erimo? *Teszi fel mint kérdést, amit nagyon bizonytalanul tesz fel. Továbbá most van bajban, mert milyen nevet mondjon? A sajátját nyilván nem mondhatja, hiszen akkor az illető egyből rájönne ki is ő. Álnevet sem mondhat, hiszen akkor társai előtt elárulná magát. Nem kis problémába ütközött, egy apróbb izzadság csepp jelenik meg homlokán és ráncolja azt. Idegesen társaira néz, véletlenül elkapja Etara pillantását, de riadtan elkapja tekintetét a lányról. ~Most mit mondjak?~ Bizonyára feltűnhet a többieknek hezitálása, ami tovább fokozza izgatottságát és még jobban izzadásra készteti homlokát. Egy hanyag mozdulattal megtörli azt és végül így felel.*
- Nevem Ruetha Milont. *Miért döntött mégis a valódi neve mellett? Mert kisebb annak az esélye, hogy valóban ismeri innen bárki ezt a nevet és ha igaza van és feleslegesen álnevet használna, akkor nagyon kínos magyarázkodásba kezdhetne és ettől szeretné megkímélni magát. Természetesen, ha ez a név ismert a férfi számára, akkor sokkal nagyobb bajban van mintha nem, már ha az rosszat akar neki. Tény, hogy nem akarta tovább húzni az időt, hiszen így is éppen elég gyanús lehet viselkedése.*
- Tudja én és barátaim csak egy italra és enni tértünk be. Maga uram? *Mosolyt erőltet arcára. Azt érdemes tudni, hogy a kérdés azonnal a bemutatkozása után teszi fel, hogy gyorsan elterelje a figyelmet a neve és a gyanús viselkedéséről. Ekkor idegesen kortyol a teájából, de közben szemeivel a férfit figyeli.*
~ Honnan vagy te ennyire ismerős? Honnan?!~ *Érzi, hogy egy olyan emberrel került szembe, aki nem ígér sok jót neki. Ez egy belső megérzés, szokott ezekre hallgatni, szóval megpróbál óvatos lenni.*
- Rudik Erimo? *Teszi fel mint kérdést, amit nagyon bizonytalanul tesz fel. Továbbá most van bajban, mert milyen nevet mondjon? A sajátját nyilván nem mondhatja, hiszen akkor az illető egyből rájönne ki is ő. Álnevet sem mondhat, hiszen akkor társai előtt elárulná magát. Nem kis problémába ütközött, egy apróbb izzadság csepp jelenik meg homlokán és ráncolja azt. Idegesen társaira néz, véletlenül elkapja Etara pillantását, de riadtan elkapja tekintetét a lányról. ~Most mit mondjak?~ Bizonyára feltűnhet a többieknek hezitálása, ami tovább fokozza izgatottságát és még jobban izzadásra készteti homlokát. Egy hanyag mozdulattal megtörli azt és végül így felel.*
- Nevem Ruetha Milont. *Miért döntött mégis a valódi neve mellett? Mert kisebb annak az esélye, hogy valóban ismeri innen bárki ezt a nevet és ha igaza van és feleslegesen álnevet használna, akkor nagyon kínos magyarázkodásba kezdhetne és ettől szeretné megkímélni magát. Természetesen, ha ez a név ismert a férfi számára, akkor sokkal nagyobb bajban van mintha nem, már ha az rosszat akar neki. Tény, hogy nem akarta tovább húzni az időt, hiszen így is éppen elég gyanús lehet viselkedése.*
- Tudja én és barátaim csak egy italra és enni tértünk be. Maga uram? *Mosolyt erőltet arcára. Azt érdemes tudni, hogy a kérdés azonnal a bemutatkozása után teszi fel, hogy gyorsan elterelje a figyelmet a neve és a gyanús viselkedéséről. Ekkor idegesen kortyol a teájából, de közben szemeivel a férfit figyeli.*
407. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-01-31 13:47:43
Üzenet elküldve: 2015-01-31 13:47:43
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
//A kirabolt bosszúja//
* Nyugodtan pipázgat, s iszogatja sörét Sion, mikor társasága akad. Fölpillant, s majdnem eltátja a száját nagy meglepetésében.*
~ Te... Te... Az életemet megnyomorító...~
* Megvillannak barna szemei, de magában elszámol tízig.*
~ Most visszakaphatja...~
- Foglaljanak csak helyet.
* Veszi fel barátságos mosolyát.*
- Nem hiszem, hogy találkoztunk volna, még soha nem jártam errefelé. S egy ilyen szépséges kisasszonyt nem felejtenék el, még ha csak egyszer láttam volna is. Az én nevem Rudik Erimo.
* Mondja széles mosollyal.*
~ Még szerencse, hogy ilyen jól megy a színészkedés.~
- Mi járatban errefelé?
* Néz végig a társaságon. Az asztal alatt keze azonban ökölbe szorul. Ismét szív a pipából, ettől kicsit megnyugszik. Száján ismét füstkarikák távoznak, majd újra kortyol a sörből. Tervet kovácsol, hogy hogyan is állhatna bosszút a vele szemben ülő, csinos, ámde álszent nőn. Most ő fogja becsapni a másikat, s mindent be fog vetni, hogy visszaadja azt, amit kapott.*
* Nyugodtan pipázgat, s iszogatja sörét Sion, mikor társasága akad. Fölpillant, s majdnem eltátja a száját nagy meglepetésében.*
~ Te... Te... Az életemet megnyomorító...~
* Megvillannak barna szemei, de magában elszámol tízig.*
~ Most visszakaphatja...~
- Foglaljanak csak helyet.
* Veszi fel barátságos mosolyát.*
- Nem hiszem, hogy találkoztunk volna, még soha nem jártam errefelé. S egy ilyen szépséges kisasszonyt nem felejtenék el, még ha csak egyszer láttam volna is. Az én nevem Rudik Erimo.
* Mondja széles mosollyal.*
~ Még szerencse, hogy ilyen jól megy a színészkedés.~
- Mi járatban errefelé?
* Néz végig a társaságon. Az asztal alatt keze azonban ökölbe szorul. Ismét szív a pipából, ettől kicsit megnyugszik. Száján ismét füstkarikák távoznak, majd újra kortyol a sörből. Tervet kovácsol, hogy hogyan is állhatna bosszút a vele szemben ülő, csinos, ámde álszent nőn. Most ő fogja becsapni a másikat, s mindent be fog vetni, hogy visszaadja azt, amit kapott.*
406. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-01-30 23:14:21
Üzenet elküldve: 2015-01-30 23:14:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 9
OOC üzenetek: 12
Játékstílus: Megfontolt
//A kirabolt bosszúja//
~Persze, hogy mindent nekem kell megoldani.~ *Morgolódik magában, amíg a fogadóhoz érnek. Az épület a sátortábor fölé tornyosul, és puha ágyak ígéretét hordozza - nem csoda hát, hogy a fáradt leányzó szeretne minél előbb odabent lenni. Természetesen először keres egy istállót, vagy valami védett helyet, és kipányvázza a szamarát, majd Vothug és Ruetha nyomában belép a fogadóba. Nem gondolta volna, hogy ennyien kelnek útra ebben az évszakban, így hát meglepődik, mikor felfedezi, hogy nincs szabad asztal. De mire elgondolkodna, hogy mi tévők legyenek, vagy beszélhetne a társaival, Ruetha már fel is kapja a bögréjét, és határozottan megindul egy asztalhoz, ahol csak egy magányos férfi ül, és szemlátomást nagyon töpreng valamin. Lábujjhegyre áll, hogy a pultos biztosan észrevegye, majd kér egy adag Rántottát, és a köpenye alól előhúzott bőrerszényéből kifizeti érte az 5aranyat. Gyorsan elveszi a tányérját és az evőezközét, és a Ruetha által elfoglalt asztalhoz indul. Éppen akkor ér oda, mikor a lány aggódó megjegyzéseket tesz Vothug állapotára. ~Pedig az előbb még el akartad vágni a torkát~ mosolyog magában.*
- A hatalmas tál hús nekem azt sugallja, hogy nem kell aggódnunk érte. *Jegyzi meg csípősen, majd leül az utolsó üres helyre.*
- A többiek nevében is elnézést kérek a zavarásért. *Mondja az ismeretlennek, majd a rántottával kezd foglalkozni. Ő a maga részéről gyűlöli, ha töprengés közben zavarják, szóval próbálja békén hagyni a fickót. Így természetesen azt sem veszi észre, hogy Ruetha merőn bámulja az idegent, sem Vothug kérdő tekintetét.*
~Persze, hogy mindent nekem kell megoldani.~ *Morgolódik magában, amíg a fogadóhoz érnek. Az épület a sátortábor fölé tornyosul, és puha ágyak ígéretét hordozza - nem csoda hát, hogy a fáradt leányzó szeretne minél előbb odabent lenni. Természetesen először keres egy istállót, vagy valami védett helyet, és kipányvázza a szamarát, majd Vothug és Ruetha nyomában belép a fogadóba. Nem gondolta volna, hogy ennyien kelnek útra ebben az évszakban, így hát meglepődik, mikor felfedezi, hogy nincs szabad asztal. De mire elgondolkodna, hogy mi tévők legyenek, vagy beszélhetne a társaival, Ruetha már fel is kapja a bögréjét, és határozottan megindul egy asztalhoz, ahol csak egy magányos férfi ül, és szemlátomást nagyon töpreng valamin. Lábujjhegyre áll, hogy a pultos biztosan észrevegye, majd kér egy adag Rántottát, és a köpenye alól előhúzott bőrerszényéből kifizeti érte az 5aranyat.
Gyorsan elveszi a tányérját és az evőezközét, és a Ruetha által elfoglalt asztalhoz indul. Éppen akkor ér oda, mikor a lány aggódó megjegyzéseket tesz Vothug állapotára. ~Pedig az előbb még el akartad vágni a torkát~ mosolyog magában.*- A hatalmas tál hús nekem azt sugallja, hogy nem kell aggódnunk érte. *Jegyzi meg csípősen, majd leül az utolsó üres helyre.*
- A többiek nevében is elnézést kérek a zavarásért. *Mondja az ismeretlennek, majd a rántottával kezd foglalkozni. Ő a maga részéről gyűlöli, ha töprengés közben zavarják, szóval próbálja békén hagyni a fickót. Így természetesen azt sem veszi észre, hogy Ruetha merőn bámulja az idegent, sem Vothug kérdő tekintetét.*
405. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-01-30 19:20:29
Üzenet elküldve: 2015-01-30 19:20:29
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 29
OOC üzenetek: 1
Játékstílus: Megfontolt
//A kirabolt bosszúja//
*Ahogy lenéz a lába elé, és a szemével végigköveti a legerősebben taposott ösvényt, megállapítja: valóban egy kijárathoz vezet. Lelkesen meg is indul és igen hamar a faépület ajtaja előtt találja magát. Miután megvárja, míg Etara kiköti a szamarát, egy határozott mozdulattal belöki maga előtt a fogadó ajtaját.*
~Puccos egy hely. A semmi közepén sátrak közt egy csillogó-villogó fogadó. Ki érti az embereket?~
*Beáll a pulthoz elsőként, de int a felszolgálónak, a hölgyekkel foglalkozzon előbb. Ahogy azok elintézték dolgaikat, az ork megdörzsöli a tenyerét, és belekezd a rendelésbe.*
-Egy tál Vadhúst, legyen kedves. *Már számolja is az aranyát. 8, 2 még a kenyérre.* -Két karéj Kenyeret is!
*Ahogy vár az ételére, látja, hogy bizony nincs szabad asztal az egész fogadóban, de a gondolattal párhuzamosan már látja, hogy Ruetha minden különösebb gond nélkül odasétál egy idegenhez, és egy szóváltás után már le is dobta magát mellé.*
~Hát ez megoldódott.~
*Ahogy néhány percen belül elé kerül az étele, még flegmán odaszól a fogadósnak:*
-Egy korsó Mézsört is, kérlek. 10 plusz14, így rendben vagyunk?
*A fogadós rábolint és kitölti a sörét. Voth felmarkolja a tálat, a korsót és megpróbál elegyensúlyozni az asztalig. Ahogy odaér, óvatosan, kívülről teljesen nyakatekert mozdulatsorral de épségben letesz mindent az asztalta, és szokásához híven olyan lendülettel huppan a székbe, hogy az megnyekken alatta.
Balra néz a férfira, jobbra néz Ruethára, ~Ezeknek mi bajuk?~ vissza a férfira.*
-Üdv, Voth vagyok.
*Meg sem várja az esetleges választ, marokra fog egy csontos csülköt és óriásit harap bele.*
*Ahogy lenéz a lába elé, és a szemével végigköveti a legerősebben taposott ösvényt, megállapítja: valóban egy kijárathoz vezet. Lelkesen meg is indul és igen hamar a faépület ajtaja előtt találja magát. Miután megvárja, míg Etara kiköti a szamarát, egy határozott mozdulattal belöki maga előtt a fogadó ajtaját.*
~Puccos egy hely. A semmi közepén sátrak közt egy csillogó-villogó fogadó. Ki érti az embereket?~
*Beáll a pulthoz elsőként, de int a felszolgálónak, a hölgyekkel foglalkozzon előbb. Ahogy azok elintézték dolgaikat, az ork megdörzsöli a tenyerét, és belekezd a rendelésbe.*
-Egy tál Vadhúst, legyen kedves. *Már számolja is az aranyát. 8,
2 még a kenyérre.* -Két karéj Kenyeret is! *Ahogy vár az ételére, látja, hogy bizony nincs szabad asztal az egész fogadóban, de a gondolattal párhuzamosan már látja, hogy Ruetha minden különösebb gond nélkül odasétál egy idegenhez, és egy szóváltás után már le is dobta magát mellé.*
~Hát ez megoldódott.~
*Ahogy néhány percen belül elé kerül az étele, még flegmán odaszól a fogadósnak:*
-Egy korsó Mézsört is, kérlek. 10 plusz14, így rendben vagyunk?
*A fogadós rábolint és kitölti a sörét. Voth felmarkolja a tálat, a korsót és megpróbál elegyensúlyozni az asztalig. Ahogy odaér, óvatosan, kívülről teljesen nyakatekert mozdulatsorral de épségben letesz mindent az asztalta, és szokásához híven olyan lendülettel huppan a székbe, hogy az megnyekken alatta.
Balra néz a férfira, jobbra néz Ruethára, ~Ezeknek mi bajuk?~ vissza a férfira.*
-Üdv, Voth vagyok.
*Meg sem várja az esetleges választ, marokra fog egy csontos csülköt és óriásit harap bele.*
404. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-01-30 18:05:31
Üzenet elküldve: 2015-01-30 18:05:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 12
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Megfontolt
//A kirabolt bosszúja//
*Belép az ajtón az orkot követve, hiszen a férfiak mennek előre az ilyen helyen. Remélhetőleg ez ő is tudja. Mindenesetre belép a fogadóba és körbenéz. Régen látta ezt a helyet, semmi nem változott. Ugyan olyan lepukkant mint régebben. Tömve van mindenféle alakkal. Nem baj, itt talán majd kereshet pár aranyat és találhat megfelelő áldozatot is. Oda lép a pulthoz és Kér 4 aranyért 1 Teát majd kifizeti., majd körbenézve egy asztalt lát ahova lelehet ülni.*
- Jó uram, megengedi, hogy ide üljünk? *Rámosolyog, ekkor úgy érzi mintha ismerné, de nem biztos benne.* - Nem fogjuk zavarni, de látja, hogy ork barátom nincs túl jó bőrben.*Remélhetőleg a férfi engedi leülni.* - Megvagytok? Vothug jól vagy, gyere ülj le, remélem, hogy az urat nem zavarjuk. *Rámosolyog a férfira, ebből a pozícióból még ismerősebbnek tűnik az illető.* -Nem tudom, de olyan ismerős nekem lehet találkoztunk már? *Annyira máshogy néz ki az illető, hogy egyszerűen nem ismeri fel, arról nem is beszélve, hogy közel 4 éve találkoztak utoljára. Bemutatkozni direkt nem mutatkozik be, ez elővigyázatosság, nehogy valaki nevéről felismerje. Álnevet szokott használni, de most ezt a társai miatt nem teheti meg. Elkezdi kortyolgatni teáját és fürkészi a férfi arcát, hátha felismeri. ~Annyira ismerős, ki lehet ez?~ Mondja magában, reméli hamar rájön a megoldásra.*
*Belép az ajtón az orkot követve, hiszen a férfiak mennek előre az ilyen helyen. Remélhetőleg ez ő is tudja. Mindenesetre belép a fogadóba és körbenéz. Régen látta ezt a helyet, semmi nem változott. Ugyan olyan lepukkant mint régebben. Tömve van mindenféle alakkal. Nem baj, itt talán majd kereshet pár aranyat és találhat megfelelő áldozatot is. Oda lép a pulthoz és Kér 4 aranyért 1 Teát majd kifizeti.
, majd körbenézve egy asztalt lát ahova lelehet ülni.*- Jó uram, megengedi, hogy ide üljünk? *Rámosolyog, ekkor úgy érzi mintha ismerné, de nem biztos benne.* - Nem fogjuk zavarni, de látja, hogy ork barátom nincs túl jó bőrben.*Remélhetőleg a férfi engedi leülni.* - Megvagytok? Vothug jól vagy, gyere ülj le, remélem, hogy az urat nem zavarjuk. *Rámosolyog a férfira, ebből a pozícióból még ismerősebbnek tűnik az illető.* -Nem tudom, de olyan ismerős nekem lehet találkoztunk már? *Annyira máshogy néz ki az illető, hogy egyszerűen nem ismeri fel, arról nem is beszélve, hogy közel 4 éve találkoztak utoljára. Bemutatkozni direkt nem mutatkozik be, ez elővigyázatosság, nehogy valaki nevéről felismerje. Álnevet szokott használni, de most ezt a társai miatt nem teheti meg. Elkezdi kortyolgatni teáját és fürkészi a férfi arcát, hátha felismeri. ~Annyira ismerős, ki lehet ez?~ Mondja magában, reméli hamar rájön a megoldásra.*
403. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-01-30 17:38:33
Üzenet elküldve: 2015-01-30 17:38:33
ÚJ
Rang: Mesélő
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 33
OOC üzenetek: 9
Játékstílus: Szelíd
//A kirabolt bosszúja//
* Sion Darubar már fél éve nem járt Artheinor utcáin. Wegtorenbe vitte sorsa, s most érkezett csak vissza, vagyis már nincs messze annyira a várostól. Már nem hasonlít régi önmagára, így aki látta is akkoriban, vagyis itteni polgársága idején, az most nem ismerné fel. Régi borostás arcát most nagyobb fekete szakáll és bajusz fedi, fején nagy karimájú kalap, s pipázik. Egyetlen társa most a nagy korsó sör, amit rendelt.
Ha valaki beállít a fogadóba, már csak Sion asztalánál láthat szabad székeket. Az ember pedig gondolkodik.*
~ Vajon jó ötlet volt ide visszatérnem? Miane miatt biztosan. Ó, ha akkor nem maradok akkora szégyenben, amiatt a buta nő miatt... Aztán a vagyonom elvesztése... Miane udvarlója is benne volt a dologban, rendesen. De ha az a nő nem rabol ki, s az én Mianém nem látja, hogy utána rohanok, akkor már talán közösen éldegélhetnénk.~
* Dühösen fúj ki egy füstkarikát. A víg zeneszó se deríti jobb kedvre, ahogy újra átéli fejben az eséményeket.*
~ Talán már Miane nem is hajadon?!~
* Fogalmazódik meg a kétségbeesett gondolat. Igen, Sion vagyonán kívül szíve hölgyét is elvesztette. S a pénz újra rátalált Wegtorenben, ahol a mágiát is tanult, de ő Mianéjából nincs még egy.*
* Sion Darubar már fél éve nem járt Artheinor utcáin. Wegtorenbe vitte sorsa, s most érkezett csak vissza, vagyis már nincs messze annyira a várostól. Már nem hasonlít régi önmagára, így aki látta is akkoriban, vagyis itteni polgársága idején, az most nem ismerné fel. Régi borostás arcát most nagyobb fekete szakáll és bajusz fedi, fején nagy karimájú kalap, s pipázik. Egyetlen társa most a nagy korsó sör, amit rendelt.
Ha valaki beállít a fogadóba, már csak Sion asztalánál láthat szabad székeket. Az ember pedig gondolkodik.*
~ Vajon jó ötlet volt ide visszatérnem? Miane miatt biztosan. Ó, ha akkor nem maradok akkora szégyenben, amiatt a buta nő miatt... Aztán a vagyonom elvesztése... Miane udvarlója is benne volt a dologban, rendesen. De ha az a nő nem rabol ki, s az én Mianém nem látja, hogy utána rohanok, akkor már talán közösen éldegélhetnénk.~
* Dühösen fúj ki egy füstkarikát. A víg zeneszó se deríti jobb kedvre, ahogy újra átéli fejben az eséményeket.*
~ Talán már Miane nem is hajadon?!~
* Fogalmazódik meg a kétségbeesett gondolat. Igen, Sion vagyonán kívül szíve hölgyét is elvesztette. S a pénz újra rátalált Wegtorenben, ahol a mágiát is tanult, de ő Mianéjából nincs még egy.*
402. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-01-29 19:58:31
Üzenet elküldve: 2015-01-29 19:58:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 198
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Mort, Yaral//
*Loq hamar rájön, hogy ez nem épp az a fajta kihívás amit ő keresett. Még késeket sem kell hajigálnia. Elég néhány szék. És mikor a kölyök bejön segíteni akkor közösen kiverekszik magukat. Azon pedig hogy még utánuk kiabálnak Loq kicsit felhúzza magát. Dühösen rájuk üvölt.*
-Pofátokat befogjátok vagy visszamegyek és ledugom a lábam a torkotokon.
*Ha elcsendesednek akkor morcosan követi a nőcskét ha meg nem akkor a kölyöknek és a nőnek kell ketten megállítaniuk különben visszamegy és vérengzést csinál. A puszi őt is meglepi. Kevesen szoktak megköszönni neki bármit ilyen közvetlenül. Persze ettől még nem menne el az állítólagos bátyushoz de, a jutalomra ő is megenyhül. Bólint a kölyök megjegyzésére.*
*Loq hamar rájön, hogy ez nem épp az a fajta kihívás amit ő keresett. Még késeket sem kell hajigálnia. Elég néhány szék. És mikor a kölyök bejön segíteni akkor közösen kiverekszik magukat. Azon pedig hogy még utánuk kiabálnak Loq kicsit felhúzza magát. Dühösen rájuk üvölt.*
-Pofátokat befogjátok vagy visszamegyek és ledugom a lábam a torkotokon.
*Ha elcsendesednek akkor morcosan követi a nőcskét ha meg nem akkor a kölyöknek és a nőnek kell ketten megállítaniuk különben visszamegy és vérengzést csinál. A puszi őt is meglepi. Kevesen szoktak megköszönni neki bármit ilyen közvetlenül. Persze ettől még nem menne el az állítólagos bátyushoz de, a jutalomra ő is megenyhül. Bólint a kölyök megjegyzésére.*
401. hozzászólás ezen a helyszínen: Zöldsárkány fogadó
Üzenet elküldve: 2015-01-28 16:39:33
Üzenet elküldve: 2015-01-28 16:39:33
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 91
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Mort, Loq//
*Az ökle célt ér, az ajtóban álló erre minden bizonnyal nem számított, így a bérgyilkos könnyedén kijut a fogadóból. Fut még egy darabig, ám amikor realizálja, hogy az ork nincs mögötte, megindul visszafelé. Azonban segítsége felesleges, úgy tűnik ugyanis, hogy a kalóznak nem okozott nagyobb nehézséget a csapat részeg elagyabugyálása.
A hölgy megjegyzésére csak morog, nem nagyon tud mit hozzáfűzni.*
- Azt hiszem, mi is...
*A Kölyök most valamiért szeretne valahol máshol lenni, de mivel ez nem lehetséges így inkább csak várja, hogy a hölgyemény esetleg még mondjon valamit. A fogadóba nem lenne tanácsos visszatérni, bár ki tudja, hogy az illetők még mindig verekedős hangulatban leledznek-e? A gyors csók meglepi, végül csak vállat von rá.
A kérésre azonban felkapja a fejét. Amikor a hölgy odaér, hogy nem tudja ki követné a fogadóból, csak legyint.*
- Valószínűleg senki.
*Ebben ugyan egyáltalán nem biztos, hiszen még új errefelé, nem ismeri az itteni embereket.
A fizetség azonban mindkettejüknek jól jönne, így aztán az orkra sandít, aztán a nőre.*
- Szerintem nincs akadálya, de van egy olyan gyanúm, hogy a fogadott bátyjának nem fog tetszeni...
*Az ökle célt ér, az ajtóban álló erre minden bizonnyal nem számított, így a bérgyilkos könnyedén kijut a fogadóból. Fut még egy darabig, ám amikor realizálja, hogy az ork nincs mögötte, megindul visszafelé. Azonban segítsége felesleges, úgy tűnik ugyanis, hogy a kalóznak nem okozott nagyobb nehézséget a csapat részeg elagyabugyálása.
A hölgy megjegyzésére csak morog, nem nagyon tud mit hozzáfűzni.*
- Azt hiszem, mi is...
*A Kölyök most valamiért szeretne valahol máshol lenni, de mivel ez nem lehetséges így inkább csak várja, hogy a hölgyemény esetleg még mondjon valamit. A fogadóba nem lenne tanácsos visszatérni, bár ki tudja, hogy az illetők még mindig verekedős hangulatban leledznek-e? A gyors csók meglepi, végül csak vállat von rá.
A kérésre azonban felkapja a fejét. Amikor a hölgy odaér, hogy nem tudja ki követné a fogadóból, csak legyint.*
- Valószínűleg senki.
*Ebben ugyan egyáltalán nem biztos, hiszen még új errefelé, nem ismeri az itteni embereket.
A fizetség azonban mindkettejüknek jól jönne, így aztán az orkra sandít, aztán a nőre.*
- Szerintem nincs akadálya, de van egy olyan gyanúm, hogy a fogadott bátyjának nem fog tetszeni...
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 727-746