Nincs játékban - Főtér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Főtér | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 7 (121. - 140. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 816-835
140. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2013-06-23 23:07:58
Üzenet elküldve: 2013-06-23 23:07:58
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 47
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 68
OOC üzenetek: 47
Játékstílus: Szelíd
* Amikor beér a pihenőbe unott őröket lát akik egy padról felkelve odalépnek hozzá. *
- Mi járatban? * Érdeklődik egyikük, miközben tetőtől talpig pásztázza szemével a szerzetest.
- Jó napot! A nevem Ricuko Torinusi. * Meghajol * A zöld-sárkány fogadót keresem.
- A nevedet nem kérdeztem. * Közli nyersen az őr. * - Mi van a tarisznyádban? Mutasd! * Int kardjával a mellettük lévő pad felé. Az óriás elindul és kiüríti a tarisznyát. *
- Láthatja, nincs sok-minden nálam, még a kulacsom is üres.
- Látom. Pakoljon vissza és menjen, a főtéren és a sátortáboron keresztül. Onnan már látni fogja a fogadót.
- Köszönöm uram. * Elrakja a dolgait, meghajol és elindul a jelzett irányba. Eközben azon gondolkodik. * ~ Errefelé nem szokás bemutatkozni? ~
A főtérre érve megörül a szökőkútnak. A kavargó tömegen keresztül odamegy és megkóstolja a vizet. Mivel egészen ihatónak tűnik iszik még egy kicsit.
A fák árnyékában sok utazó pihen és beszélget társaival. Ricuko is leül az egyik padra és hallgatja a járókelő és pihenő emberek beszédét, néhánnyal maga is szóba elegyedik. Így tudja meg a kút legendáját.
~ Az asszonyok akik nem öregszenek meg mert megmossák az arcukat teliholdkor. vajon mi lehet azzal a bújós gyönyörűséggel? ~ * Tűnődik el miközben pihenteti és átmasszírozza fáradt lábait.
A fa kellemes árnyékában imádkozik egy kicsit és hálát ad a mindenségnek, hogy minden gond nélkül eljutott idáig. Ezután iszik még egy kicsit a kútból, megtölti a kulacsát, felegyenesedik, körülnéz a tömeg feje felett, végül elindul a sátrak irányába.
- Mi járatban? * Érdeklődik egyikük, miközben tetőtől talpig pásztázza szemével a szerzetest.
- Jó napot! A nevem Ricuko Torinusi. * Meghajol * A zöld-sárkány fogadót keresem.
- A nevedet nem kérdeztem. * Közli nyersen az őr. * - Mi van a tarisznyádban? Mutasd! * Int kardjával a mellettük lévő pad felé. Az óriás elindul és kiüríti a tarisznyát. *
- Láthatja, nincs sok-minden nálam, még a kulacsom is üres.
- Látom. Pakoljon vissza és menjen, a főtéren és a sátortáboron keresztül. Onnan már látni fogja a fogadót.
- Köszönöm uram. * Elrakja a dolgait, meghajol és elindul a jelzett irányba. Eközben azon gondolkodik. * ~ Errefelé nem szokás bemutatkozni? ~
A főtérre érve megörül a szökőkútnak. A kavargó tömegen keresztül odamegy és megkóstolja a vizet. Mivel egészen ihatónak tűnik iszik még egy kicsit.
A fák árnyékában sok utazó pihen és beszélget társaival. Ricuko is leül az egyik padra és hallgatja a járókelő és pihenő emberek beszédét, néhánnyal maga is szóba elegyedik. Így tudja meg a kút legendáját.
~ Az asszonyok akik nem öregszenek meg mert megmossák az arcukat teliholdkor. vajon mi lehet azzal a bújós gyönyörűséggel? ~ * Tűnődik el miközben pihenteti és átmasszírozza fáradt lábait.
A fa kellemes árnyékában imádkozik egy kicsit és hálát ad a mindenségnek, hogy minden gond nélkül eljutott idáig. Ezután iszik még egy kicsit a kútból, megtölti a kulacsát, felegyenesedik, körülnéz a tömeg feje felett, végül elindul a sátrak irányába.
139. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2013-06-23 01:11:59
Üzenet elküldve: 2013-06-23 01:11:59
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 105
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 105
OOC üzenetek: 28
Játékstílus: Szelíd
*Az őrök rögtön megállítják a marcona ork lányt.*
- Mi járatban itt, kisanyám?
- Mi közük van hozzá, mit csinálok itt?
- Nézd csak, hogy felvágták a nyelvét a "kicsikének"! Figyelni fogunk. Ha rajtakapunk, hogy bajt keversz, annyi neked!
- Örömmel állok elébe...
*Mtach megint a saját bőrén tapasztalja, hogy a fajtája nem túl népszerű errefelé.
Sokkal nagyobb élet van ezen a téren, mint amit Arteniorban látott. Tüzek égnek több helyen, amikbe nyársa tűzött húsokat lógatnak a körülöttük ücsörgők. Kezdetleges, de a célnak megfelelő tartók vannak és arra is figyeltek, hogy ne gyulladjon fel a pihenő, biztonságosak a tűzrakóhelyek. Őrök is állnak arra, kicsit barátságosabbnak tűnnek, mint a kaput védők.
Az ork lány megnézi, merre lehet innen menni. Egy széles út visz a sátortáborhoz, két szekér is könnyen elfér rajta egymás mellett. Azokból pedig akad itt rengeteg. Néhány kereskedőt megkérdez, hogy mit tudnak a mocsárról, de mindegyik azt mondja, hogy nem idevalósi. Vagy nem akarnak vele szóba állni vagy tényleg nem tudják.
Nem szereti a városőröket, de azok legalább biztos ide tartoznak, úgyhogy odamegy az egyikhez, akinek egy kicsit szelídebb képe van és megkérdezi:*
- Hallott valamit a mocsárról? Vagy a harcosokról, akik ott nyomoznak?
*Az őr először alaposan végigméri, aztán így válaszol:*
- Úgy tudom, kint a pusztában gyülekeznek. Nézze meg ott!
*Mtach furcsának találja és visszakérdez.*
- A város másik végében van a mocsár. Miért mennének a síkságra?
- Nem muszáj odamenned. Én ezt hallottam. Kérdezd meg a toronyban az őröket, ők sokkal többet látnak.
*Az őr rámutat a közeli őrtoronyra, Mtach pedig arra indul.*
A hozzászólás írója (Mtach Liner) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.06.23 01:23:40
- Mi járatban itt, kisanyám?
- Mi közük van hozzá, mit csinálok itt?
- Nézd csak, hogy felvágták a nyelvét a "kicsikének"! Figyelni fogunk. Ha rajtakapunk, hogy bajt keversz, annyi neked!
- Örömmel állok elébe...
*Mtach megint a saját bőrén tapasztalja, hogy a fajtája nem túl népszerű errefelé.
Sokkal nagyobb élet van ezen a téren, mint amit Arteniorban látott. Tüzek égnek több helyen, amikbe nyársa tűzött húsokat lógatnak a körülöttük ücsörgők. Kezdetleges, de a célnak megfelelő tartók vannak és arra is figyeltek, hogy ne gyulladjon fel a pihenő, biztonságosak a tűzrakóhelyek. Őrök is állnak arra, kicsit barátságosabbnak tűnnek, mint a kaput védők.
Az ork lány megnézi, merre lehet innen menni. Egy széles út visz a sátortáborhoz, két szekér is könnyen elfér rajta egymás mellett. Azokból pedig akad itt rengeteg. Néhány kereskedőt megkérdez, hogy mit tudnak a mocsárról, de mindegyik azt mondja, hogy nem idevalósi. Vagy nem akarnak vele szóba állni vagy tényleg nem tudják.
Nem szereti a városőröket, de azok legalább biztos ide tartoznak, úgyhogy odamegy az egyikhez, akinek egy kicsit szelídebb képe van és megkérdezi:*
- Hallott valamit a mocsárról? Vagy a harcosokról, akik ott nyomoznak?
*Az őr először alaposan végigméri, aztán így válaszol:*
- Úgy tudom, kint a pusztában gyülekeznek. Nézze meg ott!
*Mtach furcsának találja és visszakérdez.*
- A város másik végében van a mocsár. Miért mennének a síkságra?
- Nem muszáj odamenned. Én ezt hallottam. Kérdezd meg a toronyban az őröket, ők sokkal többet látnak.
*Az őr rámutat a közeli őrtoronyra, Mtach pedig arra indul.*
A hozzászólás írója (Mtach Liner) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2013.06.23 01:23:40
138. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2013-06-21 20:42:10
Üzenet elküldve: 2013-06-21 20:42:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 92
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 92
Játékstílus: Vakmerő
*Miután kellőképpen kitanulta a tűz- és vízmágia alapjait, pénze sajnos elfogy, így újra kis vándorlásra vetemedik. Eszébe jut Daron, aki valószínűleg most is a fogadóban lopja a napot. Hát, nála aztán elég sok pénz van. Ha bemutat neki pár "trükköt", akkor biztos, hogy megtámogatja pár száz vagy pár ezer arannyal a kis tervét, hogy nagy mágus legyen, és terjessze az igét mindenfelé. Ezen gondolattól vezérelve hagyja el a szentély épületét, és veszi az irányt ide, a főtérre, hogy aztán innen továbbhaladjon egészen Artheniorig, és ott betérjen a fogadóba. Jó hosszú út, így megvárja, míg egy szekér indul el (ami a nagy forgalom miatt alig egy órát vesz igénybe), és arra pattan fel, miután kedvesen lebeszélte a tulajdonossal.*
137. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2013-06-20 17:03:59
Üzenet elküldve: 2013-06-20 17:03:59
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 26
OOC üzenetek: 14
Játékstílus: Szelíd
*A kapuban strázsáló őrök alig akartak tudomást venni róla, könnyen beosonhatott volna. Bár ennek nem látja túl sok értelmét, hiszen ha beosonna, akkor is, mi bajt keverhetne? No de sebaj, torkát megköszörüli, az egyik nagydarab fickó pedig miután összerezzent, lustán int, majd tovább bambul. A lány belép - előbb körbetekint, hiszen először jár itt, majd meglátván a tér közepén a kutat, rögtön odalép. Csak most eszmél, milyen szomjúság kínozza, hát rögtön belekortyol a vízbe, ami bár nem mondható a legtisztábbnak, de Enn már rosszabbat is élt meg.
A Nap már túlkapaszkodott a horizonton - így az idő is rögtön melegedni kezd. A lány leemeli válláról a szőttes köpenyt, karjára teríti és elindul, hogy bármiféle tisztességes, vagy kevésbé tisztességes betevő után nézzen.*
A Nap már túlkapaszkodott a horizonton - így az idő is rögtön melegedni kezd. A lány leemeli válláról a szőttes köpenyt, karjára teríti és elindul, hogy bármiféle tisztességes, vagy kevésbé tisztességes betevő után nézzen.*
136. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2013-06-18 23:00:05
Üzenet elküldve: 2013-06-18 23:00:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 763
OOC üzenetek: 678
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 763
OOC üzenetek: 678
Játékstílus: Vakmerő
*Turrog pár óránál nem tölt többet a szentélyben. Megszerezte amiért jött, több időt pedig nem akar a szentélyben tölteni. Most, hogy a rituálé első két része megtörtént, jöhet a következő. Látomást kell várnia Wylnuranától, aki majd tovább irányítja. Minél hamarabb keresnie kell egy helyet, ahol magára maradhat egy kicsit. Idefelé jövet látott egy erdőt, amit most úti célul tűzött ki. Ott megfelelően elmélyedhet gondolataiban.*
135. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2013-06-15 16:57:30
Üzenet elküldve: 2013-06-15 16:57:30
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 92
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 520
OOC üzenetek: 92
Játékstílus: Vakmerő
*A főttére érkezik. Szerencsére gond nélkül telt az utazás. Megköszöni szállítójának a segítséget, majd lekászálódik a szekérről. Egy sokkal kihaltabb, szegényesebb és kisebb téren találja magát, mint ami Artheniort ékesíti. De ez még talán jobban is tetszik neki, nincs akkor nyüzsgés, kényelmesen elfér - bár egy ló az óvatlan lovassal majdnem eltapossa. A fiatal fiú, aki a nyeregben ül, vöröslő fülekkel kér elnézést, majd áll tovább gyorsan. Eralil nem törődik vele nagyon, inkább azt keresi, hogy merre is lehet az a szentély. A nagy épületet nem olyan nehéz megtalálni, ki is szúrja néhány pillanat alatt, és az irányába fordítja lépteit.*
134. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2013-06-14 12:20:04
Üzenet elküldve: 2013-06-14 12:20:04
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 763
OOC üzenetek: 678
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 763
OOC üzenetek: 678
Játékstílus: Vakmerő
*Turrognak csak pár perc kell, hogy átvágjon a főtéren. Nem néz semerre, nem áll meg sehol, míg el nem éri a szentélyt. Nem óhajt több időt tölteni itt, mint amennyit kell. Számára a karavánpihenő nem otthon, nem pihenőhely, csak egy rakás épület és sátor a banditáktól fertőzött tisztások közepén. Ő megtudja magát védeni, de semmi kedve hozzá, hogy másokért is kihúzza most a kardját. Jobb, ha most csak a munkájával törődik. El kell jutnia a szentélybe, hogy felszentelhesse fegyverét.*
133. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2013-05-27 21:31:50
Üzenet elküldve: 2013-05-27 21:31:50
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 151
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Szelíd
*Pár perce van csak, hogy élvezze a főtéren lassan elsuhanó szél csiklandozását. Csak éppen annyira állt meg a téren, hogy kifújja magát. Nincs sok ideje, viszont nem kezdhet bele semmibe amíg fáradt. Senki sem tenne túl sok hasznára, ha kiütné magát még a munkája megkezdése előtt. Még az úton megszerzett pár hozzávalót, amire szüksége lehet majd a szentélyben, viszont még nagyon, nagyon sok dolog kellesz neki. A levelek és a megfelelő gyökerek már megvannak, viszont egy kis ezüst és a hold fénye nélkül ezekkel nem megy semmire. Még egyszer mély levegőt vesz, majd kétszer rácsap térdére. Halkan nyögve feláll, és sietős léptekkel újra a szentély felé veszi az irányt.*
132. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2013-03-26 17:56:51
Üzenet elküldve: 2013-03-26 17:56:51
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 278
OOC üzenetek: 35
Játékstílus: Vakmerő
*Nem fog hiáynozni ez a hely. Egy kicsit sem. Mondhatná úgy is, hogy tartozott ezzel az úttal az ördögnek.
Amúgy sem hosszabb maradásra rendezkedett be, így nem mondhatni, hogy fájó szívvel vesz búcsút. Ami azt illeti, hirtelen elhatározás hajtotta ide, úgyhogy meglehetősen sok elvarratlan ügyet hagyott hátra csak úgy, melyek mostanra már bizonyosan felettébb igénylik szerény személyét. Nem volna tanácsos sokkal tovább váratnia őket.
Nyeregbe száll, összébb húzza köpenye prémes gallérját, és a kantárt lazán fél kézre fogva neki is indul.*
Amúgy sem hosszabb maradásra rendezkedett be, így nem mondhatni, hogy fájó szívvel vesz búcsút. Ami azt illeti, hirtelen elhatározás hajtotta ide, úgyhogy meglehetősen sok elvarratlan ügyet hagyott hátra csak úgy, melyek mostanra már bizonyosan felettébb igénylik szerény személyét. Nem volna tanácsos sokkal tovább váratnia őket.
Nyeregbe száll, összébb húzza köpenye prémes gallérját, és a kantárt lazán fél kézre fogva neki is indul.*
131. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2013-03-03 19:01:31
Üzenet elküldve: 2013-03-03 19:01:31
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 232
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 473
OOC üzenetek: 232
Játékstílus: Vakmerő
*Vissza is ér a Főtérre, ahol egy jókora estebédet rendez, melyből kutyái sem maradnak ki, kik úgy csapnak le a feléjük dobott csontokra, mint a sas a menekülő nyúlra. A döfönye ideje alatt mindhármuk elszunyókál, ami a bérelt szobájukban még biztonságosnak is mondható. Echnal nem is tudja pontosan, hogy mennyi ideig aludt, de mire felébred, a nap már lenyugodott, s a legtöbb utazó helyét átveszik a karavánpihenő törzsgyökeres zsebmetszői.
A zsoldos minden félelem nélkül jár közöttük, hisz kutyái már azt is megérzik, hacsak valakinek piszkos vágya támad, hogy megszabadítsa a férfit nehéz pénzes szütyőjétől. Nem coda hát, hogy egy idő után már szinte kerülik is a férfit, hogy könnyebb célpontok felé somfordáljanak. Szerencsére a célja igen közel van a főtérhez, így kicsit elkényelmesedve rója a köves utcákat, melyek annyi vidék rengeteg népének csizmája alatt koppant már. Sajnos Echnalnak rá is kell döbbennie, hogy nem különleges, ő is csak egy a sok közül.*
A zsoldos minden félelem nélkül jár közöttük, hisz kutyái már azt is megérzik, hacsak valakinek piszkos vágya támad, hogy megszabadítsa a férfit nehéz pénzes szütyőjétől. Nem coda hát, hogy egy idő után már szinte kerülik is a férfit, hogy könnyebb célpontok felé somfordáljanak. Szerencsére a célja igen közel van a főtérhez, így kicsit elkényelmesedve rója a köves utcákat, melyek annyi vidék rengeteg népének csizmája alatt koppant már. Sajnos Echnalnak rá is kell döbbennie, hogy nem különleges, ő is csak egy a sok közül.*
130. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2013-02-19 19:26:21
Üzenet elküldve: 2013-02-19 19:26:21
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
//Antasnak//
*Amikor meghallja, hogy tulajdonképpen a ház, ahova költöznek, szintén Antaséké volt, és egy teljesen kész, és felújított házat szerezett Antas maguknak. Arae azért mégis szomorúan vesz búcsút a régi házuktól, amiben annyi munkájuk volt, és Antast ölelve indul el új otthonuk felé. Közben azon gondolkodik, hogy vajon visszajöhetnek-e még a városba, vagy Artors onnan is kitiltotta őket. Ha a férfira gondol, méreg és düh keveredik benne, hiszen mégis ki ez a férfi, hogy csak úgy parancsolgasson nekik. De aztán eszébe jut az is, mit művelt Artors a kedvesével, és ilyenkor meggyőzi magát, hogy sokkal jobban járnak, ha itt hagyják a Hold karavánpihenőt, és a pusztában lévő tanyán rendezik be az otthonukat. Arae csak remélni meri, hogy immár a végleges helyünket.*
-Tulajdonképpen ki vette meg a házat? *kérdi, valahol félúton. Addig nem nagyon beszélgettek, mindketten a gondolataikba mélyedtek.*
~Remélem valami rendes ember, aki vigyázni fog rá. Olyan szép ház volt...~
*Meghallgatja Antas válaszát, majd a gondolatai megint visszatérnek az új házhoz és a birtokhoz. Állítólag ott van Antas szüleinek a sírja. Vajon ezt hogy fogja feldolgozni a férfi? Arae kicsit aggódik Antas miatt, hiszen mostanában érzelmileg eléggé labilis volt, nem akarja, hogy újra visszatérjen a gonosz Antas. Pedig erre nagy esély van, hiszen az emlékek csak gyűlnek, és egyszer ki fog törni belőle. Arae óvón karol bele a férfiba, és így mennek az új ház, és talán az új élet felé.*
*Amikor meghallja, hogy tulajdonképpen a ház, ahova költöznek, szintén Antaséké volt, és egy teljesen kész, és felújított házat szerezett Antas maguknak. Arae azért mégis szomorúan vesz búcsút a régi házuktól, amiben annyi munkájuk volt, és Antast ölelve indul el új otthonuk felé. Közben azon gondolkodik, hogy vajon visszajöhetnek-e még a városba, vagy Artors onnan is kitiltotta őket. Ha a férfira gondol, méreg és düh keveredik benne, hiszen mégis ki ez a férfi, hogy csak úgy parancsolgasson nekik. De aztán eszébe jut az is, mit művelt Artors a kedvesével, és ilyenkor meggyőzi magát, hogy sokkal jobban járnak, ha itt hagyják a Hold karavánpihenőt, és a pusztában lévő tanyán rendezik be az otthonukat. Arae csak remélni meri, hogy immár a végleges helyünket.*
-Tulajdonképpen ki vette meg a házat? *kérdi, valahol félúton. Addig nem nagyon beszélgettek, mindketten a gondolataikba mélyedtek.*
~Remélem valami rendes ember, aki vigyázni fog rá. Olyan szép ház volt...~
*Meghallgatja Antas válaszát, majd a gondolatai megint visszatérnek az új házhoz és a birtokhoz. Állítólag ott van Antas szüleinek a sírja. Vajon ezt hogy fogja feldolgozni a férfi? Arae kicsit aggódik Antas miatt, hiszen mostanában érzelmileg eléggé labilis volt, nem akarja, hogy újra visszatérjen a gonosz Antas. Pedig erre nagy esély van, hiszen az emlékek csak gyűlnek, és egyszer ki fog törni belőle. Arae óvón karol bele a férfiba, és így mennek az új ház, és talán az új élet felé.*
129. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2013-02-17 11:45:46
Üzenet elküldve: 2013-02-17 11:45:46
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
//Araenek//
*Valahogy érzi, hogy Arae nem igazán szeretné elhagyni a házukat, amibe pénzt és időt öltek. Szívesen maradna ő is, azonban ő nagyon tart Artorstól és nincs semmi kedve átélni újra a fájdalmat.
~Soha, de soha többé nem akarom megtapasztalni még egyszer.~Hangzik el benne, miközben némán hallgatja párját.*
-Miért vagy ennyire gyerekes? Eladom a házat, és nem tudom megmondani, hogy a későbbiekben visszatérünk-e ide. Nem zárom ki mindenesetre azt a változatot. Ezután következik a takarítás, amit sikeresen elvégez egyedül. Megérkezik kedvese, aki az utazáshoz mindent megvett, így egy öleléssel fogadja.*
-Eladom a házat és utána mehetünk. Maradj itt, és várj meg.*Ezzel elsiet Artorshoz, akinek odaadja a ház kulcsát, majd aláírja a papírt.Ezután megkapja a pénzt érte, és azon nyomban visszatér a szeretett nőhöz. Gyorsan felszedelőzködnek, aztán megszólal.*
-Indulhatunk Szerelmem.* Megöleli, mikor a ház előtt vannak.*
-Ahova megyünk szerintem nem olyan rossz hely, sőt igazán kellemes.*Mosolyodik el, mert a Füves-puszta indig is vonzotta. Megfogja a nő kezét, majd kifelé indulnak.*
-Viszlát apám kereskedő háza!*Köszön el az épülettől majd egy nyugodt mosoly kúszik az arcára.*
-Egy kellemes séta és a családi birtokon leszünk. Egy sokkal nagyobb ház, és be van rendezve. Én is csak nemrég tudtam meg, hogy van ilyen.*Neveti el magát kicsit keserűen.*
-Állítólag apám és anyám sírja is ott van a telken.
*Valahogy érzi, hogy Arae nem igazán szeretné elhagyni a házukat, amibe pénzt és időt öltek. Szívesen maradna ő is, azonban ő nagyon tart Artorstól és nincs semmi kedve átélni újra a fájdalmat.
~Soha, de soha többé nem akarom megtapasztalni még egyszer.~Hangzik el benne, miközben némán hallgatja párját.*
-Miért vagy ennyire gyerekes? Eladom a házat, és nem tudom megmondani, hogy a későbbiekben visszatérünk-e ide. Nem zárom ki mindenesetre azt a változatot. Ezután következik a takarítás, amit sikeresen elvégez egyedül. Megérkezik kedvese, aki az utazáshoz mindent megvett, így egy öleléssel fogadja.*
-Eladom a házat és utána mehetünk. Maradj itt, és várj meg.*Ezzel elsiet Artorshoz, akinek odaadja a ház kulcsát, majd aláírja a papírt.Ezután megkapja a pénzt érte, és azon nyomban visszatér a szeretett nőhöz. Gyorsan felszedelőzködnek, aztán megszólal.*
-Indulhatunk Szerelmem.* Megöleli, mikor a ház előtt vannak.*
-Ahova megyünk szerintem nem olyan rossz hely, sőt igazán kellemes.*Mosolyodik el, mert a Füves-puszta indig is vonzotta. Megfogja a nő kezét, majd kifelé indulnak.*
-Viszlát apám kereskedő háza!*Köszön el az épülettől majd egy nyugodt mosoly kúszik az arcára.*
-Egy kellemes séta és a családi birtokon leszünk. Egy sokkal nagyobb ház, és be van rendezve. Én is csak nemrég tudtam meg, hogy van ilyen.*Neveti el magát kicsit keserűen.*
-Állítólag apám és anyám sírja is ott van a telken.
128. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2013-02-16 20:41:29
Üzenet elküldve: 2013-02-16 20:41:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
//Antasnak//
*Meghallgatja kedvese terveit, és azért kicsit szomorú, hogy el kell hagyniuk ezt a szép házat. Annyira megszerette az otthonukat, hogy most már nehéz itt hagyni, és elválni tőle. Amikor Antas kedvesen próbálja felvidítani, küld felé egy halvány mosolyt.*
-Csak sajnálom, hogy el kell hagynunk ezt a házat. Annyi munkánk van benne. Szerettem volna itt leélni az életemet.
*Kicsit bizonytalankodik, hogy el merje e mondani a kérdését Antasnak, de végül úgy dönt, meg meri kockáztatni.*
-Antas! *feláll és odalép a férfihoz* - Attól még, hogy mi elmegyünk, a ház a miénk marad? Vagy el akarod adni? Mert esetleg... talán egyszer visszaköltözhetnénk ide...
*Aggódva várja Antas válaszát.*
*Aztán Antas elmegy takarítani, és amikor végez, visszajön és megengedi Arae-nak, hogy elmenjen és beszerezzen dolgokat a költözéshez. Amikor kilép az ajtó - először azóta, hogy az őrült Antas hazajött -, megcsapja a szabadság szele. A napsütéses, gyönyörű tavaszi időben kitisztul a feje, és van ideje végiggondolni, mi is történt az elmúlt napokban.*
"Még mindig úgy beszél velem, mintha a szolgája lennék! Szeret még egyáltalán? És honnan jött ez a hirtelen változás? Nem mintha zavarna, vagy nem tetszene, de akkor is furcsa. Kiszámíthatatlannak tűnik. Nem akarom, hogy visszajöjjön az az őrült énje. De nem is korlátozhat. És én sem őt. Biztos vagyok benne, hogy megfelelő körülményeket fog teremteni nekünk ott is, ahova költözni akar. Bárcsak minden a régi lenne."
*Hamarosan hazaér, mindent megvett, amire szükségük lehet, megkeresi Antast.*
-Megjöttem. Mindent megvettem, amire szükségünk lehet. Mikor szeretnél indulni?
*Meghallgatja kedvese terveit, és azért kicsit szomorú, hogy el kell hagyniuk ezt a szép házat. Annyira megszerette az otthonukat, hogy most már nehéz itt hagyni, és elválni tőle. Amikor Antas kedvesen próbálja felvidítani, küld felé egy halvány mosolyt.*
-Csak sajnálom, hogy el kell hagynunk ezt a házat. Annyi munkánk van benne. Szerettem volna itt leélni az életemet.
*Kicsit bizonytalankodik, hogy el merje e mondani a kérdését Antasnak, de végül úgy dönt, meg meri kockáztatni.*
-Antas! *feláll és odalép a férfihoz* - Attól még, hogy mi elmegyünk, a ház a miénk marad? Vagy el akarod adni? Mert esetleg... talán egyszer visszaköltözhetnénk ide...
*Aggódva várja Antas válaszát.*
*Aztán Antas elmegy takarítani, és amikor végez, visszajön és megengedi Arae-nak, hogy elmenjen és beszerezzen dolgokat a költözéshez. Amikor kilép az ajtó - először azóta, hogy az őrült Antas hazajött -, megcsapja a szabadság szele. A napsütéses, gyönyörű tavaszi időben kitisztul a feje, és van ideje végiggondolni, mi is történt az elmúlt napokban.*
"Még mindig úgy beszél velem, mintha a szolgája lennék! Szeret még egyáltalán? És honnan jött ez a hirtelen változás? Nem mintha zavarna, vagy nem tetszene, de akkor is furcsa. Kiszámíthatatlannak tűnik. Nem akarom, hogy visszajöjjön az az őrült énje. De nem is korlátozhat. És én sem őt. Biztos vagyok benne, hogy megfelelő körülményeket fog teremteni nekünk ott is, ahova költözni akar. Bárcsak minden a régi lenne."
*Hamarosan hazaér, mindent megvett, amire szükségük lehet, megkeresi Antast.*
-Megjöttem. Mindent megvettem, amire szükségünk lehet. Mikor szeretnél indulni?
127. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2013-02-12 18:56:07
Üzenet elküldve: 2013-02-12 18:56:07
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
//Araenek//
*Mikor Arae elmondja, hogy mit készített, akkor egyszerűen nem érti miről beszél. Zavart arccal néz előre, közben azon elmélkedik, hogy minden rendben van a nővel? Úgy tűnik számára, hogy nem mert képes ilyen fura szavakat mondani neki.*
-Te...tessék? Nem hallottam tisztán. Mit készítettél nekem?*Leülnek és finoman kezdenek el falatozni, miközben tovább gondolkozik Szerelméről.
~Biztosan jól van?~A téma hirtelen a tegnap este, amire kicsit kérdőn néz. Még sosem volt ilyen, hogy Párja az eltöltött éjszakájukról mondjon pár szót.
~Megváltozott volna? Ennyire rosszul bírta a napokat és a tetteket? Hihetetlen!~Újabb kérdés következik, amire természetesen már reagál, mert addigra összeszedi magát.*
-Igen tudom! A Füves-pusztára, ami közel lesz a Pihenőhöz és egy borászathoz. Állatot fogunk tartani és zöldséget fogunk termeszteni. Mellette mint mondottam, magunknak fogjuk a ruhát csinálni, azonban vállalok portré képek készítését. Sosem fogunk unatkozni és hidd el, nagyon jó életünk lesz.*
-Ne nézz ilyen szomorú arccal! Szeretném ha boldog lennél.*Mosolyog rá kedvesen, majd végez az evéssel. Feláll az asztaltól és odalép hozzá, hogy lehajoljon hozzá. Egy finom csókot ad neki, és egy sóhajtás kíséretében folytatja a takarítást. Kora délutánra végez az egész házzal. Megkeresi Kedvesét és a következő szavakat ejti ki.*
-Végeztem.Ha van kedved akkor ma elmehetsz egy körútra. Biztosan lesz valaki, aki érdeklődik a ház iránt. Sokat fognak érte adni. Többet mint amiért mi kipofoztuk.
*Mikor Arae elmondja, hogy mit készített, akkor egyszerűen nem érti miről beszél. Zavart arccal néz előre, közben azon elmélkedik, hogy minden rendben van a nővel? Úgy tűnik számára, hogy nem mert képes ilyen fura szavakat mondani neki.*
-Te...tessék? Nem hallottam tisztán. Mit készítettél nekem?*Leülnek és finoman kezdenek el falatozni, miközben tovább gondolkozik Szerelméről.
~Biztosan jól van?~A téma hirtelen a tegnap este, amire kicsit kérdőn néz. Még sosem volt ilyen, hogy Párja az eltöltött éjszakájukról mondjon pár szót.
~Megváltozott volna? Ennyire rosszul bírta a napokat és a tetteket? Hihetetlen!~Újabb kérdés következik, amire természetesen már reagál, mert addigra összeszedi magát.*
-Igen tudom! A Füves-pusztára, ami közel lesz a Pihenőhöz és egy borászathoz. Állatot fogunk tartani és zöldséget fogunk termeszteni. Mellette mint mondottam, magunknak fogjuk a ruhát csinálni, azonban vállalok portré képek készítését. Sosem fogunk unatkozni és hidd el, nagyon jó életünk lesz.*
-Ne nézz ilyen szomorú arccal! Szeretném ha boldog lennél.*Mosolyog rá kedvesen, majd végez az evéssel. Feláll az asztaltól és odalép hozzá, hogy lehajoljon hozzá. Egy finom csókot ad neki, és egy sóhajtás kíséretében folytatja a takarítást. Kora délutánra végez az egész házzal. Megkeresi Kedvesét és a következő szavakat ejti ki.*
-Végeztem.Ha van kedved akkor ma elmehetsz egy körútra. Biztosan lesz valaki, aki érdeklődik a ház iránt. Sokat fognak érte adni. Többet mint amiért mi kipofoztuk.
126. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2013-02-12 15:05:45
Üzenet elküldve: 2013-02-12 15:05:45
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
//Antasnak//
*Amióta megtörtént az a szörnyű eset, ez az első éjszaka, amikor Arae jól, mélyen alszik. Álomtalan, pihentető álomba merül, és egész éjszaka Antasba bújva alszik. Reggel kedvese kelti, ő pedig boldogan néz rá, hiszen itt van mellette Antas, aki végre újra a régi, boldog szerelmes férfi. Antas nekiáll takarítani, amíg ő reggelit készít. Aztán hirtelen megjelenik mögötte Antas, megcsikizi, és úgy érdeklődik a reggeli iránt.*
-Készítettem néhány szendvicset *mutatja* remélem megfelel.
*Leülnek reggelizni, és Arae elmélyülten figyeli a vele szemben ülő férfit. Vajon hol járt? Mit csinált az elmúlt pár napban? És mi ez a gyökeres változás, ami végbement a férfiban? Nagyon kíváncsi, de nem meri megkérdezni. Inkább másra tereli a gondolatait.*
-Csodálatos volt az éjszaka. Örülök, hogy újra itt vagy. *mondja mosolyogva Antasnak. Aztán a következőket kérdezi*
-Már eldöntötted, hova megyünk? És mihez fogunk kezdeni?
*Kicsit bizonytalan a távozást illetően. Szereti ezt a házat, és nagyon szívesen maradna, de tudja, hogy a biztonságuk érdekében menniük kell. Annyi munkát fektettek a házba, az otthonukba, és most el kell menniük. Alig élhettek itt egy kicsit. Mostantól mindenhol ez lesz? Sosem lehet nyugodt életük?*
*Arae nem szereti ezt a bizonytalanságot, de reméli, hogy a következő otthonukban már nyugodt körülmények között élhetnek, és talán újra kialakíthatják a bizalmat kettejük között, ami az elmúlt hetekben elveszett.*
*Hallgatja Antas válaszát, és bizakodik, hogy jóra fordul a sorsuk.*
*Amióta megtörtént az a szörnyű eset, ez az első éjszaka, amikor Arae jól, mélyen alszik. Álomtalan, pihentető álomba merül, és egész éjszaka Antasba bújva alszik. Reggel kedvese kelti, ő pedig boldogan néz rá, hiszen itt van mellette Antas, aki végre újra a régi, boldog szerelmes férfi. Antas nekiáll takarítani, amíg ő reggelit készít. Aztán hirtelen megjelenik mögötte Antas, megcsikizi, és úgy érdeklődik a reggeli iránt.*
-Készítettem néhány szendvicset *mutatja* remélem megfelel.
*Leülnek reggelizni, és Arae elmélyülten figyeli a vele szemben ülő férfit. Vajon hol járt? Mit csinált az elmúlt pár napban? És mi ez a gyökeres változás, ami végbement a férfiban? Nagyon kíváncsi, de nem meri megkérdezni. Inkább másra tereli a gondolatait.*
-Csodálatos volt az éjszaka. Örülök, hogy újra itt vagy. *mondja mosolyogva Antasnak. Aztán a következőket kérdezi*
-Már eldöntötted, hova megyünk? És mihez fogunk kezdeni?
*Kicsit bizonytalan a távozást illetően. Szereti ezt a házat, és nagyon szívesen maradna, de tudja, hogy a biztonságuk érdekében menniük kell. Annyi munkát fektettek a házba, az otthonukba, és most el kell menniük. Alig élhettek itt egy kicsit. Mostantól mindenhol ez lesz? Sosem lehet nyugodt életük?*
*Arae nem szereti ezt a bizonytalanságot, de reméli, hogy a következő otthonukban már nyugodt körülmények között élhetnek, és talán újra kialakíthatják a bizalmat kettejük között, ami az elmúlt hetekben elveszett.*
*Hallgatja Antas válaszát, és bizakodik, hogy jóra fordul a sorsuk.*
125. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2013-02-10 20:33:28
Üzenet elküldve: 2013-02-10 20:33:28
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
//Araenek//
*Vicces végignéznie a takaró mögött bujkáló nőt, de megérti teljesen, hogy mostanában nem teltek jól a napjai.*
-Ki más lennék?* kérdez vissza nevetve, mikor a lány nem akarja elhinni, hogy ő az.*
-Nem álmodsz, akár meg is csíphetlek, hogy jobban elhidd.*Mikor befekszik, akkor a szeretett nő elkezd sírni, így mint megértő Párja kezével kinyúl, hogy megsimogassa az arcát.*
-Igen, visszajöttem érted.* Suttogja a nőnek lágyan, közben cirógatja, hogy kellemes érzésekkel töltse fel Arae-t.*
-Te is hiányoztál nekem, csak olyan messze voltál.*Szól neki, majd végignézi, hogy eszik a finom katonákból a Szerelme. Aztán pedig történik a szerelmük beteljesedése.
Következő nap reggel, egy csókkal ébreszti fel a hétalvó lányt.*
-Ébresztő! Rendet kell csinálni a házban, aztán pedig összeszedjük, ami nekünk kell. Ruhák és egyebek. Eladjuk a házat és valahova elköltözünk biztos távolságra, ettől az Artorstól.*Magyarázza, miközben kipattan az ágyból és gyorsan felöltözik. A következő, a ház takarítása. A dolgozó szobájával kezdi, miközben kedveséhez szól.*
-Készítenél valami finom reggelit? Addig én kitakarítom a dolgozószobám egy részét.*Ezután csak azt lehet látni, hogy szorgosan járkál és takarítja a szobát, hogy szépen nézzen ki. Mikor meg van elégedve, hogy jól halad, akkor a konyhába kisétál és hátulról odabújik a serénykedő Szépséghez.*
-Mi lesz a reggeli?*Miközben óvatosan megcsiklandozza a másik oldalát.*
*Vicces végignéznie a takaró mögött bujkáló nőt, de megérti teljesen, hogy mostanában nem teltek jól a napjai.*
-Ki más lennék?* kérdez vissza nevetve, mikor a lány nem akarja elhinni, hogy ő az.*
-Nem álmodsz, akár meg is csíphetlek, hogy jobban elhidd.*Mikor befekszik, akkor a szeretett nő elkezd sírni, így mint megértő Párja kezével kinyúl, hogy megsimogassa az arcát.*
-Igen, visszajöttem érted.* Suttogja a nőnek lágyan, közben cirógatja, hogy kellemes érzésekkel töltse fel Arae-t.*
-Te is hiányoztál nekem, csak olyan messze voltál.*Szól neki, majd végignézi, hogy eszik a finom katonákból a Szerelme. Aztán pedig történik a szerelmük beteljesedése.
Következő nap reggel, egy csókkal ébreszti fel a hétalvó lányt.*
-Ébresztő! Rendet kell csinálni a házban, aztán pedig összeszedjük, ami nekünk kell. Ruhák és egyebek. Eladjuk a házat és valahova elköltözünk biztos távolságra, ettől az Artorstól.*Magyarázza, miközben kipattan az ágyból és gyorsan felöltözik. A következő, a ház takarítása. A dolgozó szobájával kezdi, miközben kedveséhez szól.*
-Készítenél valami finom reggelit? Addig én kitakarítom a dolgozószobám egy részét.*Ezután csak azt lehet látni, hogy szorgosan járkál és takarítja a szobát, hogy szépen nézzen ki. Mikor meg van elégedve, hogy jól halad, akkor a konyhába kisétál és hátulról odabújik a serénykedő Szépséghez.*
-Mi lesz a reggeli?*Miközben óvatosan megcsiklandozza a másik oldalát.*
124. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2013-02-10 20:01:24
Üzenet elküldve: 2013-02-10 20:01:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
//Antasnak//
*Ahogy ott fekszik az ágyban egyszer csak léptek zaját hallja. Kicsit megijed, hogy ki lehet az. Mi van akkor, ha valami idegen? És ha itt találja, egy vékony hálóruhában? És ha netán az az ember egy ismeretlen férfi, ráadásul valami rosszakaró? Magára húzza a takarót, és nagyon meg van ijedve. Az idegei egyébként sem a legjobbak ezekben a napokba, ez még inkább nem kellett neki. Aztán egyszer csak kitárul az ajtó, és Antas áll ott.*
*Na, ha az eddigiek nem érték sokként, akkor ez most teljes mértékben az. Még jobban magára húzza a takarót.*
"Nem, nem akarom, hogy újra kezdődjön az egész." *gondolja magában, aztán, amikor meghallja Antas - a régi Antas! - kedves hangját, lejjeb ereszti a takarót. A férfi hangjából eltűnt a gúny és a düh, most tényleg az ő régi Antasa szól hozzá. Reménykedve pillant rá, és látja a mosolygós arcát, a vidám tekintetét, és meglágyul a szíve. most a boldogság könnyei jönnek elő, és felül az ágyban.*
-Antas... tényleg te vagy az? Vagy csak álmodom? *suttogja, de amikor odakerül mellé a férfi, akkor már tudja, hogy nem álmodja. Meg sem hallja, hogy mit mond neki Antas, csak issza magába a szép szavakat. Az örömkönnyek megállás nélkül csorognak le az arcán.* - Visszajöttél... *suttogja és még mindig hihetetlen számára az, hogy itt van mellette a férfi, akit szeret. Antas megcsókolja, ő pedig a nyaka köré fonja a karját, és ő is csókolja Antast.* - Végre... annyira hiányoztál. *mondja neki a csók után.*
*A ház eladására csak bólint, nem akar vitát belőle, és ezt az Antast bárhová követné. A férfi kérésére még pár falatot eszik is, már amennyit három napi koplalás után képes. amikor végzett, hozzábújik a férfihoz.*
-Sajnálom. *suttogja, teljesen őszintén és halkan. Nem akarja, hogy újra előjöjjön a szörnyeteg Antas.* - Azt teszem, amit szeretnél, mert tudom, hogy ez fontos neked. És tudom, hogy csak a mi boldogságunkat szolgálja.
*Aztán újra megcsókolja, és ha a férfi is belemegy, akkor rámászik, és végre - újra - beteljesítik szerelmüket.*
*Ahogy ott fekszik az ágyban egyszer csak léptek zaját hallja. Kicsit megijed, hogy ki lehet az. Mi van akkor, ha valami idegen? És ha itt találja, egy vékony hálóruhában? És ha netán az az ember egy ismeretlen férfi, ráadásul valami rosszakaró? Magára húzza a takarót, és nagyon meg van ijedve. Az idegei egyébként sem a legjobbak ezekben a napokba, ez még inkább nem kellett neki. Aztán egyszer csak kitárul az ajtó, és Antas áll ott.*
*Na, ha az eddigiek nem érték sokként, akkor ez most teljes mértékben az. Még jobban magára húzza a takarót.*
"Nem, nem akarom, hogy újra kezdődjön az egész." *gondolja magában, aztán, amikor meghallja Antas - a régi Antas! - kedves hangját, lejjeb ereszti a takarót. A férfi hangjából eltűnt a gúny és a düh, most tényleg az ő régi Antasa szól hozzá. Reménykedve pillant rá, és látja a mosolygós arcát, a vidám tekintetét, és meglágyul a szíve. most a boldogság könnyei jönnek elő, és felül az ágyban.*
-Antas... tényleg te vagy az? Vagy csak álmodom? *suttogja, de amikor odakerül mellé a férfi, akkor már tudja, hogy nem álmodja. Meg sem hallja, hogy mit mond neki Antas, csak issza magába a szép szavakat. Az örömkönnyek megállás nélkül csorognak le az arcán.* - Visszajöttél... *suttogja és még mindig hihetetlen számára az, hogy itt van mellette a férfi, akit szeret. Antas megcsókolja, ő pedig a nyaka köré fonja a karját, és ő is csókolja Antast.* - Végre... annyira hiányoztál. *mondja neki a csók után.*
*A ház eladására csak bólint, nem akar vitát belőle, és ezt az Antast bárhová követné. A férfi kérésére még pár falatot eszik is, már amennyit három napi koplalás után képes. amikor végzett, hozzábújik a férfihoz.*
-Sajnálom. *suttogja, teljesen őszintén és halkan. Nem akarja, hogy újra előjöjjön a szörnyeteg Antas.* - Azt teszem, amit szeretnél, mert tudom, hogy ez fontos neked. És tudom, hogy csak a mi boldogságunkat szolgálja.
*Aztán újra megcsókolja, és ha a férfi is belemegy, akkor rámászik, és végre - újra - beteljesítik szerelmüket.*
123. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2013-02-10 19:40:25
Üzenet elküldve: 2013-02-10 19:40:25
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
//Araenek//
*Otthon próbálja először keresni, mert az olyan biztos helynek tűnik. Azzal teljesen tisztában van, hogy el kell menniük innen.
~Vajon meg tud nekem bocsátani?~Hallatja a hangját, közben benéz a piactérre, ahol egy gyönyörű barna ruhát vásárol arany szegélyekkel.
~Talán ezzel kiengesztelhetem.~Szoknya is van hozzá, ami bal oldalt hasított.Meg van elégedve az öltözékkel, így komoly arccal indul a célja felé. Megérkezik a házukhoz, ahol minden további nélkül bejut. Alaposan körülnéz, majd reggelit készít Párjának. Sebhelyei vidáman mosolyognak arcát, miközben katonákat készít. Mikor elkészült, akkor felsétál a hálószobájuk elé. Bekopog, aztán ügyesen belép a hálószobába, ahol Arae is fekszik.*
-Hasadra süt a nap. Szeretném ha felkelnél az ágyból.*Melegen tekint rá, miközben odasétál az étellel és oda helyezi elé.*
-Hoztam neked reggelit és egy ruhát. Mármint a helyett amit letéptem rólad.* Magyarázza, és gyorsan leöltözik és bebújik Arae mellé.*
-Bocsánat, azt hiszem kicsit elvesztettem a fejem. Nem volt kellemes, ami velem történt. A düh irányított és a rombolás.* Kedvesen vigyorog rá, aztán odahajol az ajkaihoz és forrón csókolja. Nem bírja abbahagyni, közben a keze cirógatja meg kicsit az oldalát.*
-Próbálj meg enni. El fogunk menni innen, ezért a házért többet fognak adni, hogy bárhol máshol építtethessünk magunknak egyet. Remélem most már megérted, hogy nem kenyerem a harc, ha tudom nincs esélyem. Mert nem ér annyit a vakmerőségem, másik részről van egy nő az életemben aki miatt nem halhatok meg.*
*Otthon próbálja először keresni, mert az olyan biztos helynek tűnik. Azzal teljesen tisztában van, hogy el kell menniük innen.
~Vajon meg tud nekem bocsátani?~Hallatja a hangját, közben benéz a piactérre, ahol egy gyönyörű barna ruhát vásárol arany szegélyekkel.
~Talán ezzel kiengesztelhetem.~Szoknya is van hozzá, ami bal oldalt hasított.Meg van elégedve az öltözékkel, így komoly arccal indul a célja felé. Megérkezik a házukhoz, ahol minden további nélkül bejut. Alaposan körülnéz, majd reggelit készít Párjának. Sebhelyei vidáman mosolyognak arcát, miközben katonákat készít. Mikor elkészült, akkor felsétál a hálószobájuk elé. Bekopog, aztán ügyesen belép a hálószobába, ahol Arae is fekszik.*
-Hasadra süt a nap. Szeretném ha felkelnél az ágyból.*Melegen tekint rá, miközben odasétál az étellel és oda helyezi elé.*
-Hoztam neked reggelit és egy ruhát. Mármint a helyett amit letéptem rólad.* Magyarázza, és gyorsan leöltözik és bebújik Arae mellé.*
-Bocsánat, azt hiszem kicsit elvesztettem a fejem. Nem volt kellemes, ami velem történt. A düh irányított és a rombolás.* Kedvesen vigyorog rá, aztán odahajol az ajkaihoz és forrón csókolja. Nem bírja abbahagyni, közben a keze cirógatja meg kicsit az oldalát.*
-Próbálj meg enni. El fogunk menni innen, ezért a házért többet fognak adni, hogy bárhol máshol építtethessünk magunknak egyet. Remélem most már megérted, hogy nem kenyerem a harc, ha tudom nincs esélyem. Mert nem ér annyit a vakmerőségem, másik részről van egy nő az életemben aki miatt nem halhatok meg.*
122. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2013-02-10 19:18:52
Üzenet elküldve: 2013-02-10 19:18:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 15
Játékstílus: Szelíd
//Antasnak//
*Amíg Antas közeledik hozzá, ő csak annyit mond*
-Szeretném visszakapni a régi Antast.
*Felrántja a földről és Arae nem mer ránézni a férfira. Nem akarja látni az őrültet a szép szemében, nem akarja látni a sebeket, amiket miatta kapott. Próbálja azt is kizárni, hogy mit és milyen gúnyosan mond neki a férfi. Nem akarja ezt az Antast. És most azt mondja, hogy nem kell vele mennie? Végre erőt vesz magán és felnéz Antasra. Egyszer csak fogja magát, és otthagyja a lányt.*
-Hova mész? *kiáltja utána elkeseredetten. Hiszen most jött vissza - igaz nem az a férfi, akit annyira gyászolt, - de mégis ő Antas, és neki kell őt átsegítenie ezen. Menne utána, de mivel meztelen, és fáradt is, nem tudja utolérni.*
*A következő napokat újra az ágyban tölti, és visszaesett arra az érzelmi és lelki állapotra, ahol Antas halála után volt. Nem akar semmit sem tenni, mert úgy érzi, nincs értelme az életének.*
"Bárcsak visszajönne. Ez az új Antas is jobb volt a semminél. És ne mondja azt, hogy nincs tűz közöttünk, mert akkor nem vizslatott volna olyan szemekkel. Gyere vissza, kérlek!"
*Ilyen gondolatok járnak a fejében, és ebben a három napban nem eszik, és nem is kel ki az ágyból. Várja vissza kedvesét, hogy helyrehozza azt, ami történt, és meggyógyíthassa Antas lelkét. Tudja, hogy a fájdalmat nem lehet elfeledtetni, de enyhíteni lehet. És erre a társaság a legjobb lehetőség. Arae csak reménykedni tud benne, hogy hamarosan összeszedi magát, és Antas is visszatér - a régi Antas.*
*Amíg Antas közeledik hozzá, ő csak annyit mond*
-Szeretném visszakapni a régi Antast.
*Felrántja a földről és Arae nem mer ránézni a férfira. Nem akarja látni az őrültet a szép szemében, nem akarja látni a sebeket, amiket miatta kapott. Próbálja azt is kizárni, hogy mit és milyen gúnyosan mond neki a férfi. Nem akarja ezt az Antast. És most azt mondja, hogy nem kell vele mennie? Végre erőt vesz magán és felnéz Antasra. Egyszer csak fogja magát, és otthagyja a lányt.*
-Hova mész? *kiáltja utána elkeseredetten. Hiszen most jött vissza - igaz nem az a férfi, akit annyira gyászolt, - de mégis ő Antas, és neki kell őt átsegítenie ezen. Menne utána, de mivel meztelen, és fáradt is, nem tudja utolérni.*
*A következő napokat újra az ágyban tölti, és visszaesett arra az érzelmi és lelki állapotra, ahol Antas halála után volt. Nem akar semmit sem tenni, mert úgy érzi, nincs értelme az életének.*
"Bárcsak visszajönne. Ez az új Antas is jobb volt a semminél. És ne mondja azt, hogy nincs tűz közöttünk, mert akkor nem vizslatott volna olyan szemekkel. Gyere vissza, kérlek!"
*Ilyen gondolatok járnak a fejében, és ebben a három napban nem eszik, és nem is kel ki az ágyból. Várja vissza kedvesét, hogy helyrehozza azt, ami történt, és meggyógyíthassa Antas lelkét. Tudja, hogy a fájdalmat nem lehet elfeledtetni, de enyhíteni lehet. És erre a társaság a legjobb lehetőség. Arae csak reménykedni tud benne, hogy hamarosan összeszedi magát, és Antas is visszatér - a régi Antas.*
121. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2013-02-10 07:03:58
Üzenet elküldve: 2013-02-10 07:03:58
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 86
OOC üzenetek: 7
Játékstílus: Szelíd
//Araenek - 16+-os részeket tartalmaz//
-Kínoztak a végsőkig. A fájdalomra tudok csak gondolni ami beleégett a lényembe. Kiszorította belőlem a jót, ami olyan kicsivé zsugorodott, hogy eltörpül a nagyra nőtt kínokon. Rád gondoltam először, másodszor és harmadszor, aztán eltűntél a fejemből. Eltűntél Arae, megtörtem és...*Beszél az érzéseiről teljesen tisztán, úgy meséli el, ahogy megélte az egészet és nem ferdíti el az igazságot. A lemeztelenített nőt nézi, azonban azt kell tapasztalnia, hogy nem jön lázba tőle. Nem mondja meg Volt kedvesének, de azért erősen megragadja és az ágyra löki újra. Levetkőzteti teljesen, aztán ő is meztelenné válik és bebújik mellé az ágyba. Kimerültségében nem kell sok időnek eltelnie, hogy mély álomba szenderüljön. Másnap reggel ébred, s mikor érzékeli, hogy párja nincs mellette, akkor kipattan az ágyból.*
-Szóval menekülsz? Aztán hová? Talán nem tetszik amit látsz? Tudom, egy szörnyetegnek tartasz; mert valljuk be, hogy nem viselkedek úgy mint a régi.*Felöltözik, majd odasétál a nőhöz és felhúzza erővel a földről.*
-Nézzenek oda! Sírt a hercegnő! De ne aggódj, nem leszek a utadban. Ha itt akarsz maradni, akkor tedd. Még valami! Ha elmész Artorshoz, akkor el fognak küldeni, ha erősködsz...* Fordítja el a fejét és tart egy kis szünetet.*...engem ölnek meg végleg.*Beugrik neki, hogy tegnap megígért neki valamit.*
-Vagy úgy! Velem kell jönnöd, de lásd kivel van dolgod megkíméllek lényem új fejezetétől.* Megigazítja kivájt szemén a kötőjét, majd félrehúzza az ajtóból egy morgás keretében. A kulcs segítségével kijut a szobából, aztán Arae kezébe nyomja egy gúnyos mosoly keretében.*
-A tegnap este miért nem történt semmi? Mert nem hozol lázba, mert nincs tűz köztünk. Értsd, nem érzek irántad semmit. Antas a mocskos félszemű szerzetes, ez lesz. További szépeket, s előfordulhat az, hogy újra találkozunk. *Ezzel olyan gyorsan távozik a lakásból, amilyen gyorsan tud.
~Csak adj egy kicsi időt, hogy megtaláljam újra kettőnk dolgait Kedvesem.~ Ejti ki a szavakat magában, közben megy intézni a dolgait. Azután, ahogy vívódik magában azt senki sem látja, mert elvonul egy rejtett helyre. Nem beszél senkivel, és nem eszik. Három nap után sikerül felülkerekednie a helyzeten, és rádöbben arra miként viselkedett saját szerelmével. Rögtön fogja magát és elkezdi keresni Párját.*
-Kínoztak a végsőkig. A fájdalomra tudok csak gondolni ami beleégett a lényembe. Kiszorította belőlem a jót, ami olyan kicsivé zsugorodott, hogy eltörpül a nagyra nőtt kínokon. Rád gondoltam először, másodszor és harmadszor, aztán eltűntél a fejemből. Eltűntél Arae, megtörtem és...*Beszél az érzéseiről teljesen tisztán, úgy meséli el, ahogy megélte az egészet és nem ferdíti el az igazságot. A lemeztelenített nőt nézi, azonban azt kell tapasztalnia, hogy nem jön lázba tőle. Nem mondja meg Volt kedvesének, de azért erősen megragadja és az ágyra löki újra. Levetkőzteti teljesen, aztán ő is meztelenné válik és bebújik mellé az ágyba. Kimerültségében nem kell sok időnek eltelnie, hogy mély álomba szenderüljön. Másnap reggel ébred, s mikor érzékeli, hogy párja nincs mellette, akkor kipattan az ágyból.*
-Szóval menekülsz? Aztán hová? Talán nem tetszik amit látsz? Tudom, egy szörnyetegnek tartasz; mert valljuk be, hogy nem viselkedek úgy mint a régi.*Felöltözik, majd odasétál a nőhöz és felhúzza erővel a földről.*
-Nézzenek oda! Sírt a hercegnő! De ne aggódj, nem leszek a utadban. Ha itt akarsz maradni, akkor tedd. Még valami! Ha elmész Artorshoz, akkor el fognak küldeni, ha erősködsz...* Fordítja el a fejét és tart egy kis szünetet.*...engem ölnek meg végleg.*Beugrik neki, hogy tegnap megígért neki valamit.*
-Vagy úgy! Velem kell jönnöd, de lásd kivel van dolgod megkíméllek lényem új fejezetétől.* Megigazítja kivájt szemén a kötőjét, majd félrehúzza az ajtóból egy morgás keretében. A kulcs segítségével kijut a szobából, aztán Arae kezébe nyomja egy gúnyos mosoly keretében.*
-A tegnap este miért nem történt semmi? Mert nem hozol lázba, mert nincs tűz köztünk. Értsd, nem érzek irántad semmit. Antas a mocskos félszemű szerzetes, ez lesz. További szépeket, s előfordulhat az, hogy újra találkozunk. *Ezzel olyan gyorsan távozik a lakásból, amilyen gyorsan tud.
~Csak adj egy kicsi időt, hogy megtaláljam újra kettőnk dolgait Kedvesem.~ Ejti ki a szavakat magában, közben megy intézni a dolgait. Azután, ahogy vívódik magában azt senki sem látja, mert elvonul egy rejtett helyre. Nem beszél senkivel, és nem eszik. Három nap után sikerül felülkerekednie a helyzeten, és rádöbben arra miként viselkedett saját szerelmével. Rögtön fogja magát és elkezdi keresni Párját.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 816-835