Nincs játékban - Főtér
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Főtér | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 16 (301. - 320. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 816-835
320. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2014-01-17 20:44:24
Üzenet elküldve: 2014-01-17 20:44:24
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Különös találkozások...//
*Yarie bólint, majd egy apró mosolyra húzódik a szája. Nem igazán érti ezt a "csarnokban iszik" szöveget, mindenesetre, egész jól hangzik. Ettől sokkal jobb kedvre derül. Elképzeli, ahogy az öreg egy hatalmas csarnokban ül, egy hatalmas társaság kellős közepette, és együtt szórakoznak.* ~Igen, biztosan boldog.~*gondolja mosolyogva.
-Segíteni a rászorulóknak? De...hogyan? Te is szoktál a rászorulóknak segíteni?*Kérdi kíváncsian a lány.*
A hozzászólás írója (Yarie Lirtjask) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.17 20:45:07
*Yarie bólint, majd egy apró mosolyra húzódik a szája. Nem igazán érti ezt a "csarnokban iszik" szöveget, mindenesetre, egész jól hangzik. Ettől sokkal jobb kedvre derül. Elképzeli, ahogy az öreg egy hatalmas csarnokban ül, egy hatalmas társaság kellős közepette, és együtt szórakoznak.* ~Igen, biztosan boldog.~*gondolja mosolyogva.
-Segíteni a rászorulóknak? De...hogyan? Te is szoktál a rászorulóknak segíteni?*Kérdi kíváncsian a lány.*
A hozzászólás írója (Yarie Lirtjask) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.17 20:45:07
319. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2014-01-17 20:15:58
Üzenet elküldve: 2014-01-17 20:15:58
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 1658
OOC üzenetek: 123
Játékstílus: Megfontolt
*Learon Derint őrök állítják meg. Át akarják nézni a rakományát. Nem ellenkezik, hiszen úgy sem tudna.*
~Had csinálják, amit akarnak, úgysem találnak semmit.~
*És valóban. Miután mindent széttúrtak, Learon nem kis bosszúságára, továbbengedik őt. Azonban neki újra rendet kell raknia kis szekerén, mert nem férne el rajta minden úgy, ahogy az őrök hagyták. Egy kézzel a legnehezebb neki a szőnyegeket újra összegöngyölni és összekötni, hogy minél kevesebb helyet pazaroljanak. természetesen az őrök nem segítenek neki.
~Csak szétszedték, visszarakni már nem is kell, hogy a macska rúgja meg.~
*Káromkodik magában, de miután végzett a dologgal, nem kis időveszteség után újra elindulhat. hatalmas nyikordulással indul újra útnak a szekere a fogadó felé, ahol már várja az új, szebb életének kezdete.*
~Had csinálják, amit akarnak, úgysem találnak semmit.~
*És valóban. Miután mindent széttúrtak, Learon nem kis bosszúságára, továbbengedik őt. Azonban neki újra rendet kell raknia kis szekerén, mert nem férne el rajta minden úgy, ahogy az őrök hagyták. Egy kézzel a legnehezebb neki a szőnyegeket újra összegöngyölni és összekötni, hogy minél kevesebb helyet pazaroljanak. természetesen az őrök nem segítenek neki.
~Csak szétszedték, visszarakni már nem is kell, hogy a macska rúgja meg.~
*Káromkodik magában, de miután végzett a dologgal, nem kis időveszteség után újra elindulhat. hatalmas nyikordulással indul újra útnak a szekere a fogadó felé, ahol már várja az új, szebb életének kezdete.*
318. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2014-01-16 22:04:42
Üzenet elküldve: 2014-01-16 22:04:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
//Különös találkozások...//
*Értő közönség, mindig ezt kell mutatni ha kérdezel valamit,és az emberek bízni fognak benned.De ez a történet mégis,mégis érdekfeszítő szegény lánynak még tanulnia kell az előadást, és az emberek közt való "létet".*
-Értem köszönöm h ezt megosztottad velem igazából, nem hittem volna hogy ennyit fogsz mondani *elneveti magát mély bársonyos hangján, de mégis érezhető nem az személyen nevet.*
-Eléggé bezárkózhattál miután meghalt az öreged, de hát ő már egy nagy csarnokban iszik! Nem szabad aggódnod miatta, megtanított amire akart/tudott gondolj bele lehet azt kellene csinálnod mint neki, a rászorulókon segíteni az utolsó percedig.Szerintem szép élet, biztos jó a túlvilágon a sorsa.
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.01.16 22:15:57, a következő indokkal:
Jelpótlás.
*Értő közönség, mindig ezt kell mutatni ha kérdezel valamit,és az emberek bízni fognak benned.De ez a történet mégis,mégis érdekfeszítő szegény lánynak még tanulnia kell az előadást, és az emberek közt való "létet".*
-Értem köszönöm h ezt megosztottad velem igazából, nem hittem volna hogy ennyit fogsz mondani *elneveti magát mély bársonyos hangján, de mégis érezhető nem az személyen nevet.*
-Eléggé bezárkózhattál miután meghalt az öreged, de hát ő már egy nagy csarnokban iszik! Nem szabad aggódnod miatta, megtanított amire akart/tudott gondolj bele lehet azt kellene csinálnod mint neki, a rászorulókon segíteni az utolsó percedig.Szerintem szép élet, biztos jó a túlvilágon a sorsa.
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.01.16 22:15:57, a következő indokkal:
Jelpótlás.
317. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2014-01-16 20:56:29
Üzenet elküldve: 2014-01-16 20:56:29
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Különös találkozások...//
*Egy kissé megszeppen a kérdéstől. ~Mi a célom?~ Sohasem fordított nagy figyelmet a saját céljaira. Eddigi életében csak egy cél hajtotta: menni tovább, meg nem állni. Egy új cél. Kell neki egy cél. De vajon mi?*
-Erre...még én sem tudom a választ. Mondjuk úgy, hogy épp...keresek magamnak egy célt.*Hárítja el a kérdést. Amikor viszont az öregről kérdeznek elhallgat, majd egy pillanatra búskomoran néz maga elé. Ám észreveszi, hogy valószínűleg egy sztorit várnak tőle, ezért végül vesz egy mély levegőt és belekezd a mondandójába.*
-Nos...amikor az öreg magához vett még kisbaba lehettem, vagy talán két-három éves, azonban nekem sohasem beszélt arról a napról, hiába kérdeztem. Mindig csak kitérő választ adott. De mégis tiszteltem és szerettem, ő volt a családom. Kisebb koromban 'papá'-nak hívtam, de ő ragaszkodott hozzá, hogy csak 'öreg'-ként emlegessem. Azt mondta, ez jobban illik hozzá, ő viszont a lányaként kezelt. Ő tanított nekem minden, az állatokról, a vadászatról...*Meséli, tőle szokatlan lelkesedéssel. Újra visszautazik lélekben azokba az emlékekbe, amelyek olyan fontosak neki és elmosolyodik. Azonban a folytatásban elveszti ezt a lelkesedést.*
-Évekig hegyeket másztunk, erdőket jártunk, és eljutottunk egy hatalmas tóhoz. Ott...halt meg pár nappal később. Miután meghalt, először...megijedtem. Nem tudtam mit tegyek, hova menjek, nem tudtam, kitől kérjek segítséget. Azelőtt mindent együtt csináltunk, és akkor egyszer csak egyedül maradtam az élettelen teste mellett. Pedig tudhattam volna, amióta leértünk a hegyről egyre kimerültebbnek látszott. Nem tudom meddig ülhettem ott, mire összeszedtem magam, hogy rendes temetéssel szolgáljak neki. Aznap éjszaka szinte semmit nem aludtam. Napokig a környéken bolyongtam, nem találtam a helyem. Láttam messziről az embereket, de mi valamiért mindig kerültük más emberek társaságát, és így nem mertem odamenni. De mégsem bírtam maradni. Átkutattam a holmiait, és minden használható tárgyat eltettem. És...elindultam...*Fejezi be mondandóját, és ismét a sálába rejti az arcát. Már rég nem beszélt ennyit, vagy idézte elő az emlékeit, és egy kicsit zavarban is van, hiszen még soha senkinek nem mesélt az életéről. De emellé egy kis elégedettség is vegyül, úgy érzi, mintha egy hatalmas sújtól szabadult volna meg.*
A hozzászólást Themis (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.01.16 21:33:16, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő
*Egy kissé megszeppen a kérdéstől. ~Mi a célom?~ Sohasem fordított nagy figyelmet a saját céljaira. Eddigi életében csak egy cél hajtotta: menni tovább, meg nem állni. Egy új cél. Kell neki egy cél. De vajon mi?*
-Erre...még én sem tudom a választ. Mondjuk úgy, hogy épp...keresek magamnak egy célt.*Hárítja el a kérdést. Amikor viszont az öregről kérdeznek elhallgat, majd egy pillanatra búskomoran néz maga elé. Ám észreveszi, hogy valószínűleg egy sztorit várnak tőle, ezért végül vesz egy mély levegőt és belekezd a mondandójába.*
-Nos...amikor az öreg magához vett még kisbaba lehettem, vagy talán két-három éves, azonban nekem sohasem beszélt arról a napról, hiába kérdeztem. Mindig csak kitérő választ adott. De mégis tiszteltem és szerettem, ő volt a családom. Kisebb koromban 'papá'-nak hívtam, de ő ragaszkodott hozzá, hogy csak 'öreg'-ként emlegessem. Azt mondta, ez jobban illik hozzá, ő viszont a lányaként kezelt. Ő tanított nekem minden, az állatokról, a vadászatról...*Meséli, tőle szokatlan lelkesedéssel. Újra visszautazik lélekben azokba az emlékekbe, amelyek olyan fontosak neki és elmosolyodik. Azonban a folytatásban elveszti ezt a lelkesedést.*
-Évekig hegyeket másztunk, erdőket jártunk, és eljutottunk egy hatalmas tóhoz. Ott...halt meg pár nappal később. Miután meghalt, először...megijedtem. Nem tudtam mit tegyek, hova menjek, nem tudtam, kitől kérjek segítséget. Azelőtt mindent együtt csináltunk, és akkor egyszer csak egyedül maradtam az élettelen teste mellett. Pedig tudhattam volna, amióta leértünk a hegyről egyre kimerültebbnek látszott. Nem tudom meddig ülhettem ott, mire összeszedtem magam, hogy rendes temetéssel szolgáljak neki. Aznap éjszaka szinte semmit nem aludtam. Napokig a környéken bolyongtam, nem találtam a helyem. Láttam messziről az embereket, de mi valamiért mindig kerültük más emberek társaságát, és így nem mertem odamenni. De mégsem bírtam maradni. Átkutattam a holmiait, és minden használható tárgyat eltettem. És...elindultam...*Fejezi be mondandóját, és ismét a sálába rejti az arcát. Már rég nem beszélt ennyit, vagy idézte elő az emlékeit, és egy kicsit zavarban is van, hiszen még soha senkinek nem mesélt az életéről. De emellé egy kis elégedettség is vegyül, úgy érzi, mintha egy hatalmas sújtól szabadult volna meg.*
A hozzászólást Themis (Moderátor) módosította, ekkor: 2014.01.16 21:33:16, a következő indokkal:
Múlt helyett jelen idő
316. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2014-01-16 19:38:52
Üzenet elküldve: 2014-01-16 19:38:52
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
//Különös találkozások...//
-És neked mi a célod, kisasszony?*Mosolyogva idézi Kramlaf ezeket a szavakat Yariehez tiszta őszinteség, kíváncsiság és nyugalom árad arcáról.*
-És tulajdonképpen mit csináltál merre jártál mióta, tudod nincs vele az öreg. Biztos nagyon megfájdult a szíved mikor először kellet,egyedül, a hideg éjszakában járnod kelnek.*Aggódás ül ki arcára de vár egy remekbe szabott történetet.A lány egyre többet beszél szerencsére.*
-És neked mi a célod, kisasszony?*Mosolyogva idézi Kramlaf ezeket a szavakat Yariehez tiszta őszinteség, kíváncsiság és nyugalom árad arcáról.*
-És tulajdonképpen mit csináltál merre jártál mióta, tudod nincs vele az öreg. Biztos nagyon megfájdult a szíved mikor először kellet,egyedül, a hideg éjszakában járnod kelnek.*Aggódás ül ki arcára de vár egy remekbe szabott történetet.A lány egyre többet beszél szerencsére.*
315. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2014-01-16 18:49:42
Üzenet elküldve: 2014-01-16 18:49:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Különös találkozások...//
*Yarie a férfi arcára néz. ~Már két éve nem vadásztam~ jut először eszébe. Való igaz, annak idején sokat vadásztak. Ő állíthatta a csapdákat, amiket mindig nagy lelkesedéssel csinált. Szerette is. Mindig buzgón várta az eredményt. De ha élve fogták el őket, akkor sem ő végzett velük, hanem az öreg. De most, hogy egyedül maradt...*
-Én...*kezdi kicsit bizonytalanul, átgondolva rendesen, hogy értelmes választ tudjon adni. Mi a véleménye?*
-Szerintem...szerintem mindennek megvan a maga célja. Amikor egy állatra vadászunk, a túlélésért öljük meg, mert szükségünk van rá. Az állatok ezt a célt is szolgálhatják, de mi mindig tiszteltük őket, és nem háborgattuk, ha nem volt rá szükség.
Az emberek...az emberekről...*Átgondolja mit is akar mondani. Szinte alig tud valamit az emberekről. Hallott két, teljesen különböző véleményt az életről, és most az övére kíváncsiak.*-...nem tudom. Lehet, hogy mindkettőtök véleményében van igazság. De én nem tudom.*Mondja egy kicsit elcsüggedve. Végül semmi okosat vagy akár értelmes választ nem sikerült kinyögnie.*
-D...de valóban, tudok csapdákat állítani, és egyszerűbb ételeket is főzni.*Teszi még hozzá, hogy legalább valami értelmeset is mondjon.*
*Yarie a férfi arcára néz. ~Már két éve nem vadásztam~ jut először eszébe. Való igaz, annak idején sokat vadásztak. Ő állíthatta a csapdákat, amiket mindig nagy lelkesedéssel csinált. Szerette is. Mindig buzgón várta az eredményt. De ha élve fogták el őket, akkor sem ő végzett velük, hanem az öreg. De most, hogy egyedül maradt...*
-Én...*kezdi kicsit bizonytalanul, átgondolva rendesen, hogy értelmes választ tudjon adni. Mi a véleménye?*
-Szerintem...szerintem mindennek megvan a maga célja. Amikor egy állatra vadászunk, a túlélésért öljük meg, mert szükségünk van rá. Az állatok ezt a célt is szolgálhatják, de mi mindig tiszteltük őket, és nem háborgattuk, ha nem volt rá szükség.
Az emberek...az emberekről...*Átgondolja mit is akar mondani. Szinte alig tud valamit az emberekről. Hallott két, teljesen különböző véleményt az életről, és most az övére kíváncsiak.*-...nem tudom. Lehet, hogy mindkettőtök véleményében van igazság. De én nem tudom.*Mondja egy kicsit elcsüggedve. Végül semmi okosat vagy akár értelmes választ nem sikerült kinyögnie.*
-D...de valóban, tudok csapdákat állítani, és egyszerűbb ételeket is főzni.*Teszi még hozzá, hogy legalább valami értelmeset is mondjon.*
314. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2014-01-15 20:37:11
Üzenet elküldve: 2014-01-15 20:37:11
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
//Különös találkozások...//
-Yarie neked mi a véleményed? Igaz még fiatal vagy, de gondolom nem csupán növényeken éltetek azokban az években. Lefogadom csapdát is tudsz állítani és remekül süthetsz. *Ekkor elenged egy félmosolyt amint körbenéz a táboron. Mindenki úgy néz ki mint ők pár ember a tüzek körül beszélgetnek esznek és isznak akinek nem volt hely azok oda somfordálnak a tüzekhez és megvárják míg valaki odahívja őket. Eszébe jut a lány, ezért nem mondja ki hangosan, csupán melegen mosolyog a lányra és várja a válaszát. Reméli hamarosan feloldódik és megismeri az igazi énjét.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.01.15 20:40:30, a következő indokkal:
Jelpótlás.
-Yarie neked mi a véleményed? Igaz még fiatal vagy, de gondolom nem csupán növényeken éltetek azokban az években. Lefogadom csapdát is tudsz állítani és remekül süthetsz. *Ekkor elenged egy félmosolyt amint körbenéz a táboron. Mindenki úgy néz ki mint ők pár ember a tüzek körül beszélgetnek esznek és isznak akinek nem volt hely azok oda somfordálnak a tüzekhez és megvárják míg valaki odahívja őket. Eszébe jut a lány, ezért nem mondja ki hangosan, csupán melegen mosolyog a lányra és várja a válaszát. Reméli hamarosan feloldódik és megismeri az igazi énjét.*
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.01.15 20:40:30, a következő indokkal:
Jelpótlás.
313. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2014-01-14 19:40:25
Üzenet elküldve: 2014-01-14 19:40:25
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Különös találkozások...//
*Yarie a tűzet bámulja. Megpróbálja elképzelni, milyen is lehet gyilkolni. Ő hogyan csinálná, mivel csinálná. Esetleg a tőrével. Kiindulási pontnak megfelel. Még mindig mereven bámulja a lángokat, ahogyan képzeletében megjelennek a képek.*
~Egyáltalán szabad-e elvenni egy ember életét?~ *Öszzeráncolja a szemöldökét, és elhessegeti a képeket. Miért akarja egyáltalán elképzelni? Biztosan szörnyű...habár mind a ketten máshogy vélekedtek a gyilkolásról. Ő így harmadik személyként nem tudja elképzelni, milyen is lehet.*
~Talán...ez is lehet jó és rossz. Attól függ.~
*Ásít egyet, és tovább bámulja a lángokat.*
*Yarie a tűzet bámulja. Megpróbálja elképzelni, milyen is lehet gyilkolni. Ő hogyan csinálná, mivel csinálná. Esetleg a tőrével. Kiindulási pontnak megfelel. Még mindig mereven bámulja a lángokat, ahogyan képzeletében megjelennek a képek.*
~Egyáltalán szabad-e elvenni egy ember életét?~ *Öszzeráncolja a szemöldökét, és elhessegeti a képeket. Miért akarja egyáltalán elképzelni? Biztosan szörnyű...habár mind a ketten máshogy vélekedtek a gyilkolásról. Ő így harmadik személyként nem tudja elképzelni, milyen is lehet.*
~Talán...ez is lehet jó és rossz. Attól függ.~
*Ásít egyet, és tovább bámulja a lángokat.*
312. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2014-01-14 15:42:26
Üzenet elküldve: 2014-01-14 15:42:26
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
//Különös találkozások...//
*Arcára kiül a sajnálat ahogy a lánynak kirajzolódik a vigyor ama bársonyos bőrön, pár ennyire különböző ember.És mégis egy tábortűznél ülnek,a harsány Kramlaf aki minél jobban tiszteli az élet minden formáját, és Laryssa aki az ellentétét élvezi. A harmadik pedig a visszafogott fiatal lány akiben mintha arra várna valami hogy eltörjön, és már alig kell neki valami.De persze mindenki tévedhet.*
-Tudod megtaníttatnak velünk egy rövid szabályt a sok közül, ami így szól: Inkább sértsen meg,mint megsértsd.Inkább sértsd meg,mint megsebesítsdn.Inkább sebesítsd meg,mint megöljön.És inkább öld meg,mint megöljön.
-Valóban kellet már gyilkolnom, büszke nem vagyok rá, és nem is kívánnám senkinek.De a szabályt követve minden élőlénynek joga van az életre, és csak akkor olthatod ki, ha szükséges.Nem kedvtelésből*fintorog beszéd közben.Mintha egy gyermeknek mondaná, játszi lassúsággal beszél.*
*Arcára kiül a sajnálat ahogy a lánynak kirajzolódik a vigyor ama bársonyos bőrön, pár ennyire különböző ember.És mégis egy tábortűznél ülnek,a harsány Kramlaf aki minél jobban tiszteli az élet minden formáját, és Laryssa aki az ellentétét élvezi. A harmadik pedig a visszafogott fiatal lány akiben mintha arra várna valami hogy eltörjön, és már alig kell neki valami.De persze mindenki tévedhet.*
-Tudod megtaníttatnak velünk egy rövid szabályt a sok közül, ami így szól: Inkább sértsen meg,mint megsértsd.Inkább sértsd meg,mint megsebesítsdn.Inkább sebesítsd meg,mint megöljön.És inkább öld meg,mint megöljön.
-Valóban kellet már gyilkolnom, büszke nem vagyok rá, és nem is kívánnám senkinek.De a szabályt követve minden élőlénynek joga van az életre, és csak akkor olthatod ki, ha szükséges.Nem kedvtelésből*fintorog beszéd közben.Mintha egy gyermeknek mondaná, játszi lassúsággal beszél.*
311. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2014-01-13 23:29:35
Üzenet elküldve: 2014-01-13 23:29:35
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Különös találkozások...//
-Szerencsésnek tudhatod magad.
*Válaszolja a lánynak. Kezeivel még mindig a koponyát szorongatja, nehogy ismét elragadtassa magát. Kramlaf ismét kérdést fűz hozzá.*
~Próbálkozz csak!~
-Ezt kaptam az élettől... Úgy, ahogy mások gyönyörű helyeket látnak, én kevésbé. De minden rosszban van valami jó. Már nem okoz különösképpen problémát egy élet kioltása, sőt...
*A vigyor, mely most látszik kirajzolódni arcán, kedvesből, inkább valamilyen őrült kielégültség felidézése tükröződik.*
-A felszabadulás okozta öröm, melyet felvesz az emberek arca felbecsülhetetlen.
*Ekkor nem feltétlenül a katonákra gondol, akiknek inkább segített, mint ártott, hanem azokra az emberekre, vagy más lényekre, melyeket csupán játékszerként tartott. Elcsábított, majd örömmel fosztotta meg életüktől. Minden ilyen 'játékot' kiélvezett, ameddig csak tudott. Egyiket sem dobta el gyorsan és mind végén látni vélte a gyönyört, mely a fájdalmak végét jelentette.*
-De szerintem te nem tudod mire gondolok. Miért is tudnád? Amennyit láttam, ahogy majdnem megveretted magad azokkal az orkokkal, csupán azt tükrözte, hogy nem tudod értékelni mások életét, valamint, a már imént említett gyönyört sem figyelhetted meg még soha. Egyszer sem juttattad már el odáig a társadat, mellyel küzdöttél, hogy élvezze a halált, mely elkerülhetetlenül közelgett felé.
-Szerencsésnek tudhatod magad.
*Válaszolja a lánynak. Kezeivel még mindig a koponyát szorongatja, nehogy ismét elragadtassa magát. Kramlaf ismét kérdést fűz hozzá.*
~Próbálkozz csak!~
-Ezt kaptam az élettől... Úgy, ahogy mások gyönyörű helyeket látnak, én kevésbé. De minden rosszban van valami jó. Már nem okoz különösképpen problémát egy élet kioltása, sőt...
*A vigyor, mely most látszik kirajzolódni arcán, kedvesből, inkább valamilyen őrült kielégültség felidézése tükröződik.*
-A felszabadulás okozta öröm, melyet felvesz az emberek arca felbecsülhetetlen.
*Ekkor nem feltétlenül a katonákra gondol, akiknek inkább segített, mint ártott, hanem azokra az emberekre, vagy más lényekre, melyeket csupán játékszerként tartott. Elcsábított, majd örömmel fosztotta meg életüktől. Minden ilyen 'játékot' kiélvezett, ameddig csak tudott. Egyiket sem dobta el gyorsan és mind végén látni vélte a gyönyört, mely a fájdalmak végét jelentette.*
-De szerintem te nem tudod mire gondolok. Miért is tudnád? Amennyit láttam, ahogy majdnem megveretted magad azokkal az orkokkal, csupán azt tükrözte, hogy nem tudod értékelni mások életét, valamint, a már imént említett gyönyört sem figyelhetted meg még soha. Egyszer sem juttattad már el odáig a társadat, mellyel küzdöttél, hogy élvezze a halált, mely elkerülhetetlenül közelgett felé.
310. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2014-01-13 19:05:03
Üzenet elküldve: 2014-01-13 19:05:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Különös találkozások...//
-Nem, még sohasem volt részem ilyesmiben...egyszer láttam egy égő falut, de csak messziről, egy dombtetőről.*Motyogja a sálába bújva és lehunyja szemét, hogy könnyebben előidézze a képeket.*-Az egyetlen halott amit életemben láttam...az...*Elhallgat ahogy eszébe jut a vándor akivel együtt utazott. Ám nem hagyja, hogy a gondolatai lelombozzák, de a mondatot így sem fejezi be. Végighallgatja a férfit is, és kissé jobb kedvre derül.*
-Nem, még sohasem volt részem ilyesmiben...egyszer láttam egy égő falut, de csak messziről, egy dombtetőről.*Motyogja a sálába bújva és lehunyja szemét, hogy könnyebben előidézze a képeket.*-Az egyetlen halott amit életemben láttam...az...*Elhallgat ahogy eszébe jut a vándor akivel együtt utazott. Ám nem hagyja, hogy a gondolatai lelombozzák, de a mondatot így sem fejezi be. Végighallgatja a férfit is, és kissé jobb kedvre derül.*
309. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2014-01-12 22:42:34
Üzenet elküldve: 2014-01-12 22:42:34
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
//Különös találkozások...//
-Héhéhéhé, itt szögezném le hölgyek,hogy attól még hogy valami vérben úszik lehet fenséges ahogy küzdött vagy menekült az életéért.Vagy egy táj amelyben nem látsz semmi mást csupán a zöld füvet és kék eget. Engem csapdába ejtettek mégsem vesztettem el a hitem. Mindennek két oldala van,amely nem feltétlen jó, vagy rossz csupán számunkra.És az életkor sem függ ettől.De persze nem ellenmondok neked Laryssa csupán nem gondolom hogy az érme egyik oldalát elég bemutatni.
*Úgy érzi valami, nagyon nagy bölcsességet osztott meg most reméli a két ifjú megérti mire gondol.*
-És Laryssa mégis hogy tapasztaltál ennyi halált, hisz gyermekkorodban gazdagságban éltél. 5-6éve járhatod az utat amit mindünk' mégis ilyen borzalmak követtek?
A hozzászólás írója (Az élvhajhász Kramlaf) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.12 23:01:21
-Héhéhéhé, itt szögezném le hölgyek,hogy attól még hogy valami vérben úszik lehet fenséges ahogy küzdött vagy menekült az életéért.Vagy egy táj amelyben nem látsz semmi mást csupán a zöld füvet és kék eget. Engem csapdába ejtettek mégsem vesztettem el a hitem. Mindennek két oldala van,amely nem feltétlen jó, vagy rossz csupán számunkra.És az életkor sem függ ettől.De persze nem ellenmondok neked Laryssa csupán nem gondolom hogy az érme egyik oldalát elég bemutatni.
*Úgy érzi valami, nagyon nagy bölcsességet osztott meg most reméli a két ifjú megérti mire gondol.*
-És Laryssa mégis hogy tapasztaltál ennyi halált, hisz gyermekkorodban gazdagságban éltél. 5-6éve járhatod az utat amit mindünk' mégis ilyen borzalmak követtek?
A hozzászólás írója (Az élvhajhász Kramlaf) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.12 23:01:21
308. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2014-01-12 22:20:44
Üzenet elküldve: 2014-01-12 22:20:44
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Különös találkozások...//
-Azt elhiszem! *Válaszolja a lánynak.* Amerre én jártam csupán nyomor, szegénység és ledöntött falvak fogadtak. Mindenhol vér és gyötrelem. A fájdalomtól mozgásképtelen, de még élő emberek hörgésétől voltak halkan hangosak az utcák. Nem gyereknek való feladat ezeknek az emberek lelkének félszabadítása és fájdalmuk megtörése de valakinek ezt is el kellett végeznie. Persze... Ennél rosszabb dolgot is csináltam már életemben, jóval ezek előtt, de akkor is. El sem tudod képzelni, mennyire szerencsés lehetsz.
*Tyra elveszik a lány arcának csodás egyszerűségében. Csodálatosnak tartja.*
-De... Ugye te nem láttál ilyeneket? Neked nem sértik ilyen képek az emlékeidet? Neked...
*Hirtelen arra lesz figyelmes, hogy jobbja a mellette ülő lány, egy elkóborolt fürje felé halad. Visszahúzza végtagját és a koponyadarabot kezdi vele fogni.*
~Talán így a helyén marad ez a fránya mancs.~
-Bocsáss meg. *Mosolyog rá a szüntelen kedves mosollyal.*
-Azt elhiszem! *Válaszolja a lánynak.* Amerre én jártam csupán nyomor, szegénység és ledöntött falvak fogadtak. Mindenhol vér és gyötrelem. A fájdalomtól mozgásképtelen, de még élő emberek hörgésétől voltak halkan hangosak az utcák. Nem gyereknek való feladat ezeknek az emberek lelkének félszabadítása és fájdalmuk megtörése de valakinek ezt is el kellett végeznie. Persze... Ennél rosszabb dolgot is csináltam már életemben, jóval ezek előtt, de akkor is. El sem tudod képzelni, mennyire szerencsés lehetsz.
*Tyra elveszik a lány arcának csodás egyszerűségében. Csodálatosnak tartja.*
-De... Ugye te nem láttál ilyeneket? Neked nem sértik ilyen képek az emlékeidet? Neked...
*Hirtelen arra lesz figyelmes, hogy jobbja a mellette ülő lány, egy elkóborolt fürje felé halad. Visszahúzza végtagját és a koponyadarabot kezdi vele fogni.*
~Talán így a helyén marad ez a fránya mancs.~
-Bocsáss meg. *Mosolyog rá a szüntelen kedves mosollyal.*
307. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2014-01-12 20:42:06
Üzenet elküldve: 2014-01-12 20:42:06
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Különös találkozások...//
-A nevem Yarie.*Válaszol, majd elgondolkodik a férfi kijelentésén.*-Talán találkoztunk...nem vagyok benne biztos...esetleg amikor még kicsi voltam...ritkán találkoztunk más utazókkal.
~Igazuk van, tényleg túl feledékeny vagyok~*Gondolja, de gyorsan kizökken a gondolataiból, hogy megpróbáljon válaszolni a kérdések hadára.*
-A hegyeken át utaztunk...sajnálom, de nem jártunk a templomoknál, csak messziről láttam őket.*Mondja a férfire nézve, majd visszofordul a tűzhöz és megint a gondolataiba mélyed egy pillanatra, átgondolva, amit a lány kérdezett. Valóban szép tájakon jártak. Eddig ezen még nem is gondolkodott, sohasem fordított nagy jelentőséget neki. Mégis, így visszagondolva, csodálatos látvány volt. Behunyja a szemét maga elé idézve a hegyeket. Egy kis mosoly suhan át az arcán.*-Igen, valóban gyönyörűek voltak.
-A nevem Yarie.*Válaszol, majd elgondolkodik a férfi kijelentésén.*-Talán találkoztunk...nem vagyok benne biztos...esetleg amikor még kicsi voltam...ritkán találkoztunk más utazókkal.
~Igazuk van, tényleg túl feledékeny vagyok~*Gondolja, de gyorsan kizökken a gondolataiból, hogy megpróbáljon válaszolni a kérdések hadára.*
-A hegyeken át utaztunk...sajnálom, de nem jártunk a templomoknál, csak messziről láttam őket.*Mondja a férfire nézve, majd visszofordul a tűzhöz és megint a gondolataiba mélyed egy pillanatra, átgondolva, amit a lány kérdezett. Valóban szép tájakon jártak. Eddig ezen még nem is gondolkodott, sohasem fordított nagy jelentőséget neki. Mégis, így visszagondolva, csodálatos látvány volt. Behunyja a szemét maga elé idézve a hegyeket. Egy kis mosoly suhan át az arcán.*-Igen, valóban gyönyörűek voltak.
306. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2014-01-12 20:24:20
Üzenet elküldve: 2014-01-12 20:24:20
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
//Különös találkozások...//
*Érzi az iróniát, mégis nem tudja Kramlaf elnézést kérjen, vagy hagyja az egészet.Egy fejbiccentéssel elintézi.*
-Valóban, lehet találkoztunk is utazásaink során.Ismertem egy két öreg vándort, és ha egyikükkel éltél biztosan tapasztalt lehetsz fiatal létedre.Bár a nevedre én is kíváncsi vagyok.
*Egy őszinte mosoly terül el arcán amely, még az északi gleccsereket is megolvasztaná.*
~Mégis zavarja a lány szűkszavúsága, aki vándorral jár mind ilyen lesz? Vagy csak nekem ér ennyit a beszéd készsége?~
-Gondolom a hegyeken is átkeltél! Nem tudsz véletlenül valamit a kolostorokról?Rég nem jártam arra, vagy esetleg a füves puszta,törzseinek vándolásáról?
*A férfi utólag érti meg ez csupán egy kislány.*
-Jajj bocsáss meg hogy így letámadtalak csupán Laryssa kérdése;nagyon elgondolkoztatott.
A hozzászólás írója (Az élvhajhász Kramlaf) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.12 20:39:16
*Érzi az iróniát, mégis nem tudja Kramlaf elnézést kérjen, vagy hagyja az egészet.Egy fejbiccentéssel elintézi.*
-Valóban, lehet találkoztunk is utazásaink során.Ismertem egy két öreg vándort, és ha egyikükkel éltél biztosan tapasztalt lehetsz fiatal létedre.Bár a nevedre én is kíváncsi vagyok.
*Egy őszinte mosoly terül el arcán amely, még az északi gleccsereket is megolvasztaná.*
~Mégis zavarja a lány szűkszavúsága, aki vándorral jár mind ilyen lesz? Vagy csak nekem ér ennyit a beszéd készsége?~
-Gondolom a hegyeken is átkeltél! Nem tudsz véletlenül valamit a kolostorokról?Rég nem jártam arra, vagy esetleg a füves puszta,törzseinek vándolásáról?
*A férfi utólag érti meg ez csupán egy kislány.*
-Jajj bocsáss meg hogy így letámadtalak csupán Laryssa kérdése;nagyon elgondolkoztatott.
A hozzászólás írója (Az élvhajhász Kramlaf) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2014.01.12 20:39:16
305. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2014-01-12 20:09:49
Üzenet elküldve: 2014-01-12 20:09:49
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Különös találkozások...//
~'Átlagos történet'... Mintha olyan sokan ölték volna meg egy kovácsot, hogy szerezzenek egy markolatot a pengéjükhöz. Istenem...~
-Hogy honnan? Messziről. Egy város gazdagnegyedéből, csak elmenekültem. Nem bírtam a családomat, se az ott élőket. Túl nyájasak, naivak, vajba mártott papírba törlik még az ülepüket is. Nem az én világom. A húgom velem tartott utazásaim során, ő az egyetlen, aki hiányzott volna, így hát rávettem, hogy tartson velem. Nem hiszem, hogy megbánta volna!
*Kuncog kicsit, majd a jövevényre pillant. Örül neki, hogy a lány le mert ülni hozzájuk és nem ismétlődött meg ugyan az a néma csend, mint a férfinál nem sokkal ez előtt. Újabb kérdés hallatszik, ezúttal a kislány irányába.*
-Nem túl vidám a történeted... Öhm, mond, hogy is hívnak? *Vigyorog tovább a lányra.* Valamint a te korodban még nem kéne ilyen feledékenynek lenned.!
*A maszkról nincs sok kedve többet beszélni, főleg, hogy kérdezője az előbb csecsebecsézte le, maximum ha az újdonsült jövevény meg nem kérdezi. Érzi, hogy a penge elhűlt annyira, hogy már nem égeti a bőrét, csupán langyos. Leszúrja maga elé a földbe, majd egy közelben lévő bottal kezdi piszkálni a tüzet.*
-Azt mondtad, hogy sokat utazgattál. Merre jártatok azzal a vándorral, vagy egymagadban? Biztos láttál gyönyörű helyeket.
~'Átlagos történet'... Mintha olyan sokan ölték volna meg egy kovácsot, hogy szerezzenek egy markolatot a pengéjükhöz. Istenem...~
-Hogy honnan? Messziről. Egy város gazdagnegyedéből, csak elmenekültem. Nem bírtam a családomat, se az ott élőket. Túl nyájasak, naivak, vajba mártott papírba törlik még az ülepüket is. Nem az én világom. A húgom velem tartott utazásaim során, ő az egyetlen, aki hiányzott volna, így hát rávettem, hogy tartson velem. Nem hiszem, hogy megbánta volna!
*Kuncog kicsit, majd a jövevényre pillant. Örül neki, hogy a lány le mert ülni hozzájuk és nem ismétlődött meg ugyan az a néma csend, mint a férfinál nem sokkal ez előtt. Újabb kérdés hallatszik, ezúttal a kislány irányába.*
-Nem túl vidám a történeted... Öhm, mond, hogy is hívnak? *Vigyorog tovább a lányra.* Valamint a te korodban még nem kéne ilyen feledékenynek lenned.!
*A maszkról nincs sok kedve többet beszélni, főleg, hogy kérdezője az előbb csecsebecsézte le, maximum ha az újdonsült jövevény meg nem kérdezi. Érzi, hogy a penge elhűlt annyira, hogy már nem égeti a bőrét, csupán langyos. Leszúrja maga elé a földbe, majd egy közelben lévő bottal kezdi piszkálni a tüzet.*
-Azt mondtad, hogy sokat utazgattál. Merre jártatok azzal a vándorral, vagy egymagadban? Biztos láttál gyönyörű helyeket.
304. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2014-01-12 19:00:19
Üzenet elküldve: 2014-01-12 19:00:19
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Különös találkozások...//
*Összerezzen, ahogy megszólítják, de végül örül, hogy nem neki kellett kezdeményeznie. Határozott léptekkel közeledik a páros felé, majd leül a lány mellé. Élvezi a tűz melegét. ~Szólalj meg.~ Tanácsolja magának gondolatban, majd így szól.*
-Jó estét.*mondja halkan, de érthetően.*~Na, mégsem volt olyan nehéz...milyen régen hallottam már a hangomat~ *Örül ennek a kis sikerének, így már bátrabban folytatja.*
-A...történetem?*Egy ideig tanakodik a válaszon, de mégis belekezd.*
-Én...*elgondolkodva néz maga elé.* -Már nem is emlékszem pontosan, honnan is jöttem...még nagyon kicsi lehettem, amikor egy öreg vándor vett magához. Amióta az eszemet tudom, folyton úton voltunk. De mára már egyedül maradtam...*Elhallgat, nem tudja mit kéne még mondania. Sohasem volt bőbeszédű, főleg az elmúlt években.*
*Összerezzen, ahogy megszólítják, de végül örül, hogy nem neki kellett kezdeményeznie. Határozott léptekkel közeledik a páros felé, majd leül a lány mellé. Élvezi a tűz melegét. ~Szólalj meg.~ Tanácsolja magának gondolatban, majd így szól.*
-Jó estét.*mondja halkan, de érthetően.*~Na, mégsem volt olyan nehéz...milyen régen hallottam már a hangomat~ *Örül ennek a kis sikerének, így már bátrabban folytatja.*
-A...történetem?*Egy ideig tanakodik a válaszon, de mégis belekezd.*
-Én...*elgondolkodva néz maga elé.* -Már nem is emlékszem pontosan, honnan is jöttem...még nagyon kicsi lehettem, amikor egy öreg vándor vett magához. Amióta az eszemet tudom, folyton úton voltunk. De mára már egyedül maradtam...*Elhallgat, nem tudja mit kéne még mondania. Sohasem volt bőbeszédű, főleg az elmúlt években.*
303. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2014-01-12 18:14:54
Üzenet elküldve: 2014-01-12 18:14:54
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 394
OOC üzenetek: 137
Játékstílus: Vakmerő
//Különös találkozások...//
*Rögtön hátrapillant, vajon kit hívhat ilyen bőszen? De félálmába nem vesz fel semmilyen védekező helyzetet, ha ellenség lenne már szólt volna partnere.*
-Hmm érdekes mese végül is van olyan mint bárki másé vagy az enyém.De hogy kerültél ide? Ezt még nem ecsetelted.
*Közben a két tejfehérke nézi egymást.Kimérten biccent a kislánynak és feszülten várja az idősebbik válaszát.*
-És te is megoszthatnád velünk a történeted jövevény.
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.01.12 18:41:24, a következő indokkal:
Jelpótlás; jeljavítás.
*Rögtön hátrapillant, vajon kit hívhat ilyen bőszen? De félálmába nem vesz fel semmilyen védekező helyzetet, ha ellenség lenne már szólt volna partnere.*
-Hmm érdekes mese végül is van olyan mint bárki másé vagy az enyém.De hogy kerültél ide? Ezt még nem ecsetelted.
*Közben a két tejfehérke nézi egymást.Kimérten biccent a kislánynak és feszülten várja az idősebbik válaszát.*
-És te is megoszthatnád velünk a történeted jövevény.
A hozzászólást Emphus (Adminisztrátor) módosította, ekkor: 2014.01.12 18:41:24, a következő indokkal:
Jelpótlás; jeljavítás.
302. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2014-01-12 18:07:55
Üzenet elküldve: 2014-01-12 18:07:55
ÚJ
Rang: Törölt felhasználó
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 11
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Különös találkozások...//
*A férfi látszólag nem túl bőbeszédű. Tyra felhúzza szemöldökét, ahogy meghallja a felé irányuló kérdést.*
-Hogy csecsebecse? Tudod mi a csecsebecse... Ajánlom, hogy soha többet ne használd ezt a jelzőt a Hugicámra. Még egy és nem leszek ilyen kedves.
*Az ölében lévő koponyára pillant.*
~Egyre több a faragatlan alak a világon. 'Csecsebecse'... Legszívesebben most rögtön felboncolnám.~
*Szoknyája oldalán van egy kis rés, mely segítségével a ruhadarab alatt lévő csont-tőrt nemes egyszerűen elérheti. Kiveszi a fegyvert és a tűz fölé tartja a pengét.*
-Ezt a tőrt még nagyon rég szereztem. Tán tizenöt éves lehettem. ~Jó, talán nem is olyan régen. Mindegy.~ A pengéjét egy kovács készítette nekem, a markolata pedig a kovácsé volt. Vicces nap volt.
*Őszinte mosoly rajzolódik ki arcára, talán kuncog is egy kicsit. Egyszer csak egy mély sóhajt hall maga mellől. Egy kislány áll nem messze tőlük.*
~Mióta lehet itt?~
*Arca, már amennyi látszik belőle, hófehér, még fiatal. Tyra-nak egyből szimpatikus a lány. Egyenesen feléjük néz, látszólag le szeretne ülni. Tyra, tőrének élével szembe levő tompa részét alkarjának hamvas bőrére illeszti, ahol már több ilyen alkalom nyoma is meglátszódik. Arca kissé torzul de nem tűnik el róla a szelíd mosoly, melyet felvett a lányka érkezésénél.*
-Csücsülj csak le!
*Mondja kedvesen és maga mellett tenyerével a földet paskolgatja.*
*A férfi látszólag nem túl bőbeszédű. Tyra felhúzza szemöldökét, ahogy meghallja a felé irányuló kérdést.*
-Hogy csecsebecse? Tudod mi a csecsebecse... Ajánlom, hogy soha többet ne használd ezt a jelzőt a Hugicámra. Még egy és nem leszek ilyen kedves.
*Az ölében lévő koponyára pillant.*
~Egyre több a faragatlan alak a világon. 'Csecsebecse'... Legszívesebben most rögtön felboncolnám.~
*Szoknyája oldalán van egy kis rés, mely segítségével a ruhadarab alatt lévő csont-tőrt nemes egyszerűen elérheti. Kiveszi a fegyvert és a tűz fölé tartja a pengét.*
-Ezt a tőrt még nagyon rég szereztem. Tán tizenöt éves lehettem. ~Jó, talán nem is olyan régen. Mindegy.~ A pengéjét egy kovács készítette nekem, a markolata pedig a kovácsé volt. Vicces nap volt.
*Őszinte mosoly rajzolódik ki arcára, talán kuncog is egy kicsit. Egyszer csak egy mély sóhajt hall maga mellől. Egy kislány áll nem messze tőlük.*
~Mióta lehet itt?~
*Arca, már amennyi látszik belőle, hófehér, még fiatal. Tyra-nak egyből szimpatikus a lány. Egyenesen feléjük néz, látszólag le szeretne ülni. Tyra, tőrének élével szembe levő tompa részét alkarjának hamvas bőrére illeszti, ahol már több ilyen alkalom nyoma is meglátszódik. Arca kissé torzul de nem tűnik el róla a szelíd mosoly, melyet felvett a lányka érkezésénél.*
-Csücsülj csak le!
*Mondja kedvesen és maga mellett tenyerével a földet paskolgatja.*
301. hozzászólás ezen a helyszínen: Főtér
Üzenet elküldve: 2014-01-12 12:37:42
Üzenet elküldve: 2014-01-12 12:37:42
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
IC üzenetek: 10
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Szelíd
//Különös találkozások...//
*Hosszú úttól fáradtan lép be a főtérre. Végignéz az ismeretlen arcokon, ahogy a tűz mellett melegednek, vagy épp a sátraikba igyekszenek, hogy felkészülhessenek egy újabb napra. Ahogy így nézelődik észrevesz egy párost a tűz mellett. Beszélgetnek, de Yarie nem hallja, hogy miről. ~Talán megengedik, hogy csatlakozzak...legalább egy kis időre amíg felmelegszem.~gondolja, és közelebb megy hozzájuk, ám megáll tőlük pár lépésre. Bár a meleg és a társaság csábító gondolat, de már majdnem két éve nem beszélt senkivel. Egy ideig hezitál, majd észrevétlenül vesz egy mély levegőt, hogy összeszedje magát.*
*Hosszú úttól fáradtan lép be a főtérre. Végignéz az ismeretlen arcokon, ahogy a tűz mellett melegednek, vagy épp a sátraikba igyekszenek, hogy felkészülhessenek egy újabb napra. Ahogy így nézelődik észrevesz egy párost a tűz mellett. Beszélgetnek, de Yarie nem hallja, hogy miről. ~Talán megengedik, hogy csatlakozzak...legalább egy kis időre amíg felmelegszem.~gondolja, és közelebb megy hozzájuk, ám megáll tőlük pár lépésre. Bár a meleg és a társaság csábító gondolat, de már majdnem két éve nem beszélt senkivel. Egy ideig hezitál, majd észrevétlenül vesz egy mély levegőt, hogy összeszedje magát.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 521-540 , 541-560 , 561-580 , 581-600 , 601-620 , 621-640 , 641-660 , 661-680 , 681-700 , 701-720 , 721-740 , 741-760 , 761-780 , 781-800 , 801-820 , 816-835