//Gyorsan pörgő események - Mindenki//
-Persze, a te szemszögedből nem, de akkor sem te voltál a címzett. *Neki aztán mindegy, hogyan nyúlták le a levelét, a lényeg, hogy nem az ő kezébe érkezett meg. Persze nem is a félvér lenne, ha nem emlegetné fel azt az estét, de hát Mira nem adja meg neki az örömöt, hogy felvegye a dolgot, mi van ha együtt voltak, ez még Ysnul előtt történt és fölöslegesnek tartja.*
-Megkímélted? De rendes vagy, de mégis elszakítottad tőlem végleg és megfenyegetted, hogy a közelembe se jöhessen, tényleg úgy érzed, hogy egy szent vagy? Mert megsúgom, hogy csak eszes és tapasztalt vagy, de jó tényleg nem és igazad volt, amikor figyelmeztettél, hogy ne bízzak benned. *Mosolyog, bár Mira nem érzi, hogy ez annyira őszinte, bár lehet van olyan tapló, hogy tényleg ez volt a célja.*
-Tudom, neked senki sem parancsolhat, de nem is kérhet semmit, csak bizonyos ellenszolgáltatások fényében. *Önzetlenül még semmit sem csinált meg Ryrros és valószínű nem is fog, de nem küldheti el. Csak hallgatja a továbbiakat és nem tudja elhinni, amit hall.*
-Te most féltékeny vagy? *Kérdi kicsit meglepődve, mert neki ez jön le az ígéretek és a hűségességet hallva. Nem gondolta volna, hogy érez bármit is iránta a félvér, ahogy Mynáról is úgy beszélt mint egy utolsó senkiről, akin bosszút kell állnia. Sosem látott szeretetet a másik szemében és a szerelemről is úgy beszélt, mint egy nem létező dologról, nem hisz benne ez szent meggyőződése. Érzi, hogy ezt még nagyon meg fogja bosszulni a félmélységi, mert egyáltalán nem boldog és ha nem az, akkor jobb nem is látni. Már most is látja a szemeiben azt a bizonyos ijesztő fényt.*
-Nincs semmi titkom Ysnul előtt. *Szögezi le a dolgot, de már nem néz szúrósan és semmi érzelmet nem mutat Mira. Érzi a szavakból még mindig, hogy Ryrrosnak ezek szerint többet jelenthetett, lehet elszúrta ezzel nála az esélyeit, de most már nincs mit tenni, elég okos és sokat megélt már, biztos túl tudja magát tenni ezen. Kinyitja az ajtaját és kezével jelez, hogy fáradjon beljebb Ryrros, majd követi, de nem tudja milyen híre lehet, ami ennyire bizalmas lenne, hogy kettesben akarja megbeszélni. Hátra néz a párjára most először, hogy mit szól a történtekhez, ezzel a legmélyebb vízbe dobta bele és nem semmi dolgok hangzottak el.*
-Be szeretnél jönni? *Kérdezi meg, mert nem tudja hercege mennyit bír még ki és azt sem tudja mennyire bízik meg benne ezek után. Azzal nem foglalkozik, hogy halkan tegye, mert a félvér úgy is hallja, mivel elég éles fülei vannak.*