Nincs játékban - Adal ház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Adal ház | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 8 (141. - 160. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Mirasyn Foks [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11132_1521230910_ember_no.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 507-526
160. hozzászólás ezen a helyszínen: Adal ház
Üzenet elküldve: 2015-10-06 00:22:54
Üzenet elküldve: 2015-10-06 00:22:54
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
//Mira, Jez//
*Ahogy épp a vízmelegítéssel ügyködik, meghallja a lépteket maga mögött, de arra nem számít, hogyha Mira hozzá is lép, majd talál egy szalmaszálat a fején, amit kivesz, és megcsiklandozza vele. Ingerülten seper a füle felé egyet, de nem fordul a többiekhez, csak felmorran.*
- Hozzászoktam.
*Ennyit mond csak a kérdésre, és a cseppet sem kedves megjegyzésre a szegénnyegyeddel és mocsokkal kapcsolatban.
Sok gondolat jár a fejében, többek között az is, hogy megjegyezze, Mirának aztán fogalma sem lehet róla a hős csatái közepette, milyen igazi mély szegénységben élni, és nyomorogni, száműzöttnek lenni, és még a fajok közt is hontalanként járni, de aztán mégsem mond semmit. Erre legalábbis nem. Csak, hogy a kis vörös is megszólal, és szokatlanul kedvesen.
Nem szokott ehhez a hangnemhez, főleg nem idegenektől. Márpedig a lány mégis csak az még a számára, ha már dolgoztak is egymás mellett.*
- Soha jobban. *hazudja, de hiába nem mond többet, hangjából kicseng, hogy most igazán jólesett neki ez a meglepő kérdés. Habár ami a segítséget illeti... neki aztán nem kell senki szánalma. De most túl fáradt ahhoz, hogy kötekedni kezdjen, és túlzottan hasogat még mindig a feje. Talán nem is a másnaposságtól, hanem inkább a vágástól. Pedig szerencséje volt vele, már csak több okból is. Egyrészt mert azért sikerült időben elhajolnia egy tőr elől, és csak karcolta az, másrészt pedig, hogy ez a karcolás nem csúszott el a szeméig.
Hgyja, hogy a víz főni kezdjen, és, hogy addig se legyen a két lány közelében - vagy útjában - feláll, és besétál a kamrába, majd maga mögé hajtja az ajtót.
Sóhajtva vesz le egy kis darab kolbászt a polcról, és elkezdi magába tömni. Végez vele, mire elég meleg lesz a víz. Akkor pedig egyszerűen felmegy majd, és kész.*
*Ahogy épp a vízmelegítéssel ügyködik, meghallja a lépteket maga mögött, de arra nem számít, hogyha Mira hozzá is lép, majd talál egy szalmaszálat a fején, amit kivesz, és megcsiklandozza vele. Ingerülten seper a füle felé egyet, de nem fordul a többiekhez, csak felmorran.*
- Hozzászoktam.
*Ennyit mond csak a kérdésre, és a cseppet sem kedves megjegyzésre a szegénnyegyeddel és mocsokkal kapcsolatban.
Sok gondolat jár a fejében, többek között az is, hogy megjegyezze, Mirának aztán fogalma sem lehet róla a hős csatái közepette, milyen igazi mély szegénységben élni, és nyomorogni, száműzöttnek lenni, és még a fajok közt is hontalanként járni, de aztán mégsem mond semmit. Erre legalábbis nem. Csak, hogy a kis vörös is megszólal, és szokatlanul kedvesen.
Nem szokott ehhez a hangnemhez, főleg nem idegenektől. Márpedig a lány mégis csak az még a számára, ha már dolgoztak is egymás mellett.*
- Soha jobban. *hazudja, de hiába nem mond többet, hangjából kicseng, hogy most igazán jólesett neki ez a meglepő kérdés. Habár ami a segítséget illeti... neki aztán nem kell senki szánalma. De most túl fáradt ahhoz, hogy kötekedni kezdjen, és túlzottan hasogat még mindig a feje. Talán nem is a másnaposságtól, hanem inkább a vágástól. Pedig szerencséje volt vele, már csak több okból is. Egyrészt mert azért sikerült időben elhajolnia egy tőr elől, és csak karcolta az, másrészt pedig, hogy ez a karcolás nem csúszott el a szeméig.
Hgyja, hogy a víz főni kezdjen, és, hogy addig se legyen a két lány közelében - vagy útjában - feláll, és besétál a kamrába, majd maga mögé hajtja az ajtót.
Sóhajtva vesz le egy kis darab kolbászt a polcról, és elkezdi magába tömni. Végez vele, mire elég meleg lesz a víz. Akkor pedig egyszerűen felmegy majd, és kész.*
159. hozzászólás ezen a helyszínen: Adal ház
Üzenet elküldve: 2015-10-06 00:15:32
Üzenet elküldve: 2015-10-06 00:15:32
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
// Mira, Ryrros //
*Csak bólogat Mira szavaira, hiszen közben eszik, és Ryrros is eltűnik hamar tehát rá sem fordít több figyelmet. Egészen addig amíg újra meg nem érkezik, és Mira tekintetét követve ő is ismét felé nem fordul. Egy ideig csak sandán méregeti miközben kanalazza az ebédjét, a lány is felkel hogy incselkedjen vele, ami a tegnapi dráma után nem feltétlenül meglepő, ám Jezabielt inkább aggasztja a fickó megjelenése és szerinte nem ez a legjobb időpont az ilyesmire.*
- Jól van? Ne segítsünk?
*Eddigi tapasztalatai alapján nem kedveli a fickót, pláne hogy még azt is tudni véli hogy mi lehet a megélhetése, de akkor is orvos lenne vagy mifene. Többek között persze, hiszen nem kifejezetten ez a "szakterülete", de a kis gnóm jó eséllyel órákat tarthatna a város bölcsinek még arról is amit csak érintőlegesen ismer. A gyógyászattal pedig kifejezetten foglalkozott is egy darabig, mivel azon az állásponton van hogy az élőlények végtére is rettentően bonyolult gépezetek. Az evést is abbahagyva várja a reakciót mert még az is lehet hogy Mira incselkedése miatt rögtön támadólag lépne fel a férfi, de legalább Jezabiel hangja segítőkész és jóindulatú.*
A hozzászólás írója (Jezabiel Tinkerin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.10.06 00:18:15
*Csak bólogat Mira szavaira, hiszen közben eszik, és Ryrros is eltűnik hamar tehát rá sem fordít több figyelmet. Egészen addig amíg újra meg nem érkezik, és Mira tekintetét követve ő is ismét felé nem fordul. Egy ideig csak sandán méregeti miközben kanalazza az ebédjét, a lány is felkel hogy incselkedjen vele, ami a tegnapi dráma után nem feltétlenül meglepő, ám Jezabielt inkább aggasztja a fickó megjelenése és szerinte nem ez a legjobb időpont az ilyesmire.*
- Jól van? Ne segítsünk?
*Eddigi tapasztalatai alapján nem kedveli a fickót, pláne hogy még azt is tudni véli hogy mi lehet a megélhetése, de akkor is orvos lenne vagy mifene. Többek között persze, hiszen nem kifejezetten ez a "szakterülete", de a kis gnóm jó eséllyel órákat tarthatna a város bölcsinek még arról is amit csak érintőlegesen ismer. A gyógyászattal pedig kifejezetten foglalkozott is egy darabig, mivel azon az állásponton van hogy az élőlények végtére is rettentően bonyolult gépezetek. Az evést is abbahagyva várja a reakciót mert még az is lehet hogy Mira incselkedése miatt rögtön támadólag lépne fel a férfi, de legalább Jezabiel hangja segítőkész és jóindulatú.*
A hozzászólás írója (Jezabiel Tinkerin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.10.06 00:18:15
158. hozzászólás ezen a helyszínen: Adal ház
Üzenet elküldve: 2015-10-06 00:06:11
Üzenet elküldve: 2015-10-06 00:06:11
ÚJ
![>Mirasyn Foks [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11132_1521230910_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
//Jez, Ryrros//
-Köszönöm, téged ismerve ez többet jelent, mint egy átlag ember véleménye. *Mosolyog barátságosan és ezzel is lehet tovább fényezi Jezabiel eszét, de hát ha egyszer annyira okos nincs mit tenni, nem fogja nem kimondani a dolgokat, hiszen ami a szívén az a száján.*
-Úgy tűnik, a legtöbben nem is itt alszanak, szóval nem csoda, ha nincs nyüzsgés. *Válaszol miközben Ryrros felfelé megy a lépcsőn és mintha sántítana, de lehet csak jól leitta magát és most részeg vagy másnapos. ~Persze mintha még neki lett volna oka ezt tenni.~
Miközben eszik nem nagyon kérdezősködik és az átöltözött félvér a szeme sarkából figyeli, ahogy el megy vizet melegíteni a kondérban. Látja a sebet az arcán és a szalmaszálat a tarkójánál kikandikálni, ami elég vicces és ezek szerint nem egy puha ágyban aludt. Valamiért nem bírja ki, hogy ne szóljon hozzá vagy ne menjen oda kiszedni a szénaszálat és csiklandozza meg azzal, majd nevetve álljon arrébb, mert amilyen ramatyul néz ki annyira bosszantó lehet neki valószínű az egész gyerekes dolog.*
-Mondd melyik pajtába aludtál? Vagy kényelmesebb volt valahol a szegénynegyed utcáin a mocsokban? *Közben a kis szalmaszálat kihúzza a gallérból és a fülét csikizi meg vele, ha nem fordul hátra, mert akkor hátra lép egyet és maga mellé a földre engedi a kis rakoncátlan csiklandozó eszközét.*
-Köszönöm, téged ismerve ez többet jelent, mint egy átlag ember véleménye. *Mosolyog barátságosan és ezzel is lehet tovább fényezi Jezabiel eszét, de hát ha egyszer annyira okos nincs mit tenni, nem fogja nem kimondani a dolgokat, hiszen ami a szívén az a száján.*
-Úgy tűnik, a legtöbben nem is itt alszanak, szóval nem csoda, ha nincs nyüzsgés. *Válaszol miközben Ryrros felfelé megy a lépcsőn és mintha sántítana, de lehet csak jól leitta magát és most részeg vagy másnapos. ~Persze mintha még neki lett volna oka ezt tenni.~
Miközben eszik nem nagyon kérdezősködik és az átöltözött félvér a szeme sarkából figyeli, ahogy el megy vizet melegíteni a kondérban. Látja a sebet az arcán és a szalmaszálat a tarkójánál kikandikálni, ami elég vicces és ezek szerint nem egy puha ágyban aludt. Valamiért nem bírja ki, hogy ne szóljon hozzá vagy ne menjen oda kiszedni a szénaszálat és csiklandozza meg azzal, majd nevetve álljon arrébb, mert amilyen ramatyul néz ki annyira bosszantó lehet neki valószínű az egész gyerekes dolog.*
-Mondd melyik pajtába aludtál? Vagy kényelmesebb volt valahol a szegénynegyed utcáin a mocsokban? *Közben a kis szalmaszálat kihúzza a gallérból és a fülét csikizi meg vele, ha nem fordul hátra, mert akkor hátra lép egyet és maga mellé a földre engedi a kis rakoncátlan csiklandozó eszközét.*
157. hozzászólás ezen a helyszínen: Adal ház
Üzenet elküldve: 2015-10-05 23:48:40
Üzenet elküldve: 2015-10-05 23:48:40
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
//Mira, Jez//
*És Mira hozzászól.
Kell egy kis idő, mire egyáltalán azt érzékeli, hogy a nő nincs is egyedül, mert éppen valószínűleg ebédel, méghozzá a kis gnóm lánnyal.
Nem szól semmit továbbra sem, csak megrázza a fejét, és minden további nélkül - az oldalába hasító fájdalomnak hála némiképp sántikálva, ha jól is titkolja ezt - kibaktat a konyhából.
Azonnal a szobájába megy, és leveti sáros köpenyét, és szakadt felsőjét. Ekkor látja, hogy az a zúzódás bizony elég csúnya a bordáin, és szerencséje van, ha nem repedt meg semmije. Kissé még fel is dagadt, és véraláfutásos.*
- Hát ez csodálatos...
*Még a tegnap bekészített, némiképp poshadt, felmelegedett kancsó vizet veszi a kezébe, s fintorogva kiissza az egészet. Aztán kelletlenül konstatálja, hogy ha fürdeni szeretni - és tényleg nem ártana - vissza kell mennie a konyhába vizet melegíteni.
Felvesz egy nem szétszaggatott fekete tunikát, és összébb rendezi a haját, hogy ne álljon annyira a szélrózsa minden irányába. Apró részletek felett persze elsiklik, mint, hogy a haja nem takarja el teljesen a vékony vágást az arcán, vagy, hogy szemöldöke szeglete kezd vörösödni és dudorodni tőle, na meg az árulkodóan kikandikál egy szalmaszál a tarkója alól... végül mégis megfogja a vizes üstöt, és elindul lefelé vele.
Odalent továbbra is szótlan, rezzenéstelen, és komor, amíg a vízmeréssel foglalatoskodik, és azzal, hogy begyújtsa a tűzhelyet, ahol majd melegíthet. Próbál úgy fordulni, hogy ne lássa a többieket. Kellemetlen, vagy sem, de most ez van.*
*És Mira hozzászól.
Kell egy kis idő, mire egyáltalán azt érzékeli, hogy a nő nincs is egyedül, mert éppen valószínűleg ebédel, méghozzá a kis gnóm lánnyal.
Nem szól semmit továbbra sem, csak megrázza a fejét, és minden további nélkül - az oldalába hasító fájdalomnak hála némiképp sántikálva, ha jól is titkolja ezt - kibaktat a konyhából.
Azonnal a szobájába megy, és leveti sáros köpenyét, és szakadt felsőjét. Ekkor látja, hogy az a zúzódás bizony elég csúnya a bordáin, és szerencséje van, ha nem repedt meg semmije. Kissé még fel is dagadt, és véraláfutásos.*
- Hát ez csodálatos...
*Még a tegnap bekészített, némiképp poshadt, felmelegedett kancsó vizet veszi a kezébe, s fintorogva kiissza az egészet. Aztán kelletlenül konstatálja, hogy ha fürdeni szeretni - és tényleg nem ártana - vissza kell mennie a konyhába vizet melegíteni.
Felvesz egy nem szétszaggatott fekete tunikát, és összébb rendezi a haját, hogy ne álljon annyira a szélrózsa minden irányába. Apró részletek felett persze elsiklik, mint, hogy a haja nem takarja el teljesen a vékony vágást az arcán, vagy, hogy szemöldöke szeglete kezd vörösödni és dudorodni tőle, na meg az árulkodóan kikandikál egy szalmaszál a tarkója alól... végül mégis megfogja a vizes üstöt, és elindul lefelé vele.
Odalent továbbra is szótlan, rezzenéstelen, és komor, amíg a vízmeréssel foglalatoskodik, és azzal, hogy begyújtsa a tűzhelyet, ahol majd melegíthet. Próbál úgy fordulni, hogy ne lássa a többieket. Kellemetlen, vagy sem, de most ez van.*
156. hozzászólás ezen a helyszínen: Adal ház
Üzenet elküldve: 2015-10-05 23:45:16
Üzenet elküldve: 2015-10-05 23:45:16
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
// Mira, Ryrros //
- Te nem tűnsz nekem olyan butának mint az átlagos emberek.
*Ezt persze mosolyogva mondja és bóknak is szánja, viszont elárulja hogy hogyan vélekedik Mira fajtársairól. Már csak beszédük lassúsága miatt is sajátján kívül minden más fajról alapvetően azt gondolja hogy szellemileg alulfejlettek, noha ezt a véleményét talán jobb lenne inkább megtartania magának. Borzasztó nehéz volt hozzászoknia hogy az ő sebességükkel beszéljen, de kénytelen volt különben az esetek többségében nem értették mit akar mondani. Mirának viszont még a főztje sem rossz, persze Mordi mama csodáinál Artheniorban még nem talált jobbat, de hát bizonyára függ az ilyesmi a kortól is. A sokévnyi tapasztalat, gyakorlás és próbálkozás sokat számít a konyhaművészetekben. Neki is lát rögtön enni, hiszen az elmúlt két napban nem vitte túlzásba ezen fontos tevékenységet. Hallja azonban hogy valaki érkezik így lenyeli a falatot és arra fordul mikor Mira is köszön a tegnap látott fickónak.*
- Üdv.
*Kissé elcsúszik a szó második fele mikor fel is méri a képet, felvont szemöldökkel bámulja a fickót talán kissé illetlenül, de hát nem szokványos látvány ez, pláne nem a gazdagnegyedben. Ő meg sosem volt arról híres hogy kifejezetten illedelmes lenne.*
A hozzászólás írója (Jezabiel Tinkerin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.10.05 23:48:13
- Te nem tűnsz nekem olyan butának mint az átlagos emberek.
*Ezt persze mosolyogva mondja és bóknak is szánja, viszont elárulja hogy hogyan vélekedik Mira fajtársairól. Már csak beszédük lassúsága miatt is sajátján kívül minden más fajról alapvetően azt gondolja hogy szellemileg alulfejlettek, noha ezt a véleményét talán jobb lenne inkább megtartania magának. Borzasztó nehéz volt hozzászoknia hogy az ő sebességükkel beszéljen, de kénytelen volt különben az esetek többségében nem értették mit akar mondani. Mirának viszont még a főztje sem rossz, persze Mordi mama csodáinál Artheniorban még nem talált jobbat, de hát bizonyára függ az ilyesmi a kortól is. A sokévnyi tapasztalat, gyakorlás és próbálkozás sokat számít a konyhaművészetekben. Neki is lát rögtön enni, hiszen az elmúlt két napban nem vitte túlzásba ezen fontos tevékenységet. Hallja azonban hogy valaki érkezik így lenyeli a falatot és arra fordul mikor Mira is köszön a tegnap látott fickónak.*
- Üdv.
*Kissé elcsúszik a szó második fele mikor fel is méri a képet, felvont szemöldökkel bámulja a fickót talán kissé illetlenül, de hát nem szokványos látvány ez, pláne nem a gazdagnegyedben. Ő meg sosem volt arról híres hogy kifejezetten illedelmes lenne.*
A hozzászólás írója (Jezabiel Tinkerin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.10.05 23:48:13
155. hozzászólás ezen a helyszínen: Adal ház
Üzenet elküldve: 2015-10-05 23:32:43
Üzenet elküldve: 2015-10-05 23:32:43
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
// Mestermunka - harmadik nap //
//Jez, Ryrros//
-Sajnálom. *Inkább nem is firtatja tovább ezt a dolgot, mert úgy tűnik nem annyira kellemes és Mirát is elszomorítja a dolog.*
-Igen voltak, de nem volt olyan igazi elmélyült barátság és csak sablon témák voltak, nem mintha hiányzott volna akkor ott más. *Viszont most már jó lenne egy igazi barátság, olyan hülyülős nevetgélős beszélgetős, mint eleinte Ryrossal volt.*
-Na látod, minden fajnál megvannak az értelmes és a buták és a köztes állapotok, ahová talán besorolhatom magam. *Nem szégyen az, ha tudja magáról, hogy nem olyan okos, de viszont nem is olyan buta mint egy kő.*
-Jó étvágyat! *Kínálja hellyel is Jezabielt és hozzá is látnak enni.*
-Igen nincs nagy nyüzs... *Félbe is hagyja a mondatot, mert észreveszi, hogy Ryrros sárosan és ki tudja hogy érkezik meg, elég ramaty állapotban lehet, de nem érti miért, hiszen saját magát érzi áldozatnak, de túl teszi magát a sérelmeket és megszólal.*
-Szia Ryrros! Van húsleves ha kérsz és megéheznél majd. *Nem fogja azért sem magához hívni vagy utána menni, meginvitálta és majd ha akar csatlakozik.*
//Jez, Ryrros//
-Sajnálom. *Inkább nem is firtatja tovább ezt a dolgot, mert úgy tűnik nem annyira kellemes és Mirát is elszomorítja a dolog.*
-Igen voltak, de nem volt olyan igazi elmélyült barátság és csak sablon témák voltak, nem mintha hiányzott volna akkor ott más. *Viszont most már jó lenne egy igazi barátság, olyan hülyülős nevetgélős beszélgetős, mint eleinte Ryrossal volt.*
-Na látod, minden fajnál megvannak az értelmes és a buták és a köztes állapotok, ahová talán besorolhatom magam. *Nem szégyen az, ha tudja magáról, hogy nem olyan okos, de viszont nem is olyan buta mint egy kő.*
-Jó étvágyat! *Kínálja hellyel is Jezabielt és hozzá is látnak enni.*
-Igen nincs nagy nyüzs... *Félbe is hagyja a mondatot, mert észreveszi, hogy Ryrros sárosan és ki tudja hogy érkezik meg, elég ramaty állapotban lehet, de nem érti miért, hiszen saját magát érzi áldozatnak, de túl teszi magát a sérelmeket és megszólal.*
-Szia Ryrros! Van húsleves ha kérsz és megéheznél majd. *Nem fogja azért sem magához hívni vagy utána menni, meginvitálta és majd ha akar csatlakozik.*
154. hozzászólás ezen a helyszínen: Adal ház
Üzenet elküldve: 2015-10-05 23:09:11
Üzenet elküldve: 2015-10-05 23:09:11
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
//Mira//
*Ryrros nem ment haza előző este.
De nem is töltötte a tisztáson az éjszakát.
Miután kiszakadt a meditálásból, olyan rosszul érezte magát, amennyire már évek óta nem. Túl sok emlék omlott rá, túl sok sötét szegletben járt, és túl sok minden kavarodott meg ahhoz, hogy tisztázzon magában néhány dolgot... és ezzel együtt más még zavarosabbá váljon.
Az útja a Pegazusba vezetett eztán. És jó pár arany eltűnt az erszényéből. De nem nyomtalanul... igen helyesen borrá változtak, és valami jó kis kerítés szaggatóvá, amelyek tetemes mennyisége lehetővé tette, hogy életében, ha nem is először - de igen ritkán - ne tudjon felszedni egy nőt sem.
Kissé elfajult az este ezt követően.
Már delelőre jár az idő, amikor a szegénnegyedben ébred, egy poros, kopott, rozoga, omladozó viskóban, és Kócos Nukka vigyorog rá, egyik kis igencsak ifjú madárkája.
Fáj a feje... ez sem túl gyakori. És ráadásul lüktet a bal halántéka, s amikor odanyúl, érzi, hogy egy kisebb vágás húzódik az arcán, a haja alól a halántékán át a füle aljáig. Besöpri haját a friss hegbe.
Úgy tűnik valakit nagyon feldühíthetett az este.
Mikor megpróbál felállni, és meginni egy egész kancsó vizet, amelyet a fiúcska hoz neki, az oldalába is belenyilall, s látja, hogy a felső ruhája is el van szakadva, alatt pedig egy szép kis zúzódás ékeskedik.
Elimbolyog még egy ideig, újra és újra leintve a folyton fecsegő Nukkát, aztán felveszi barna, csuklyás köpenyét, és mélyen összeborzolt, szanaszét álló hajára húzza a kámzsát.
Csupa sár az utazó ruhája. Most ez sem izgatja különösebben.
Kilép a vakító fényre, hunyorog egy sort, mire újra látni kezd, aztán lassú, elcsigázott léptekkel indul a gazdagnegyed felé, némi aranyat csempészve előtte a fiú kezébe, amiért rátalált az este, és összeszedte.
Ennyire hosszú még sosem volt az út az Adal ház felé.
Végül mégiscsak megérkezik, nem törődve a rosszalló tekintetekkel. A hátsó ajtón megy be, és gondolja, hátha sikerül elkerülnie a többieket. Főleg Mirát. De balszerencséjére nem úgy tűnik.
Rögtön meglátja a lányt. Odaint neki, és próbál nyomban tovább menni az emelet felé. Ha csak fele annyira rosszul néz ki, mint amennyire rosszul érzi magát, jobb, ha így nem látja most senki.*
A hozzászólás írója (Ryrroshvar Syn Srrathyn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.10.05 23:13:24
*Ryrros nem ment haza előző este.
De nem is töltötte a tisztáson az éjszakát.
Miután kiszakadt a meditálásból, olyan rosszul érezte magát, amennyire már évek óta nem. Túl sok emlék omlott rá, túl sok sötét szegletben járt, és túl sok minden kavarodott meg ahhoz, hogy tisztázzon magában néhány dolgot... és ezzel együtt más még zavarosabbá váljon.
Az útja a Pegazusba vezetett eztán. És jó pár arany eltűnt az erszényéből. De nem nyomtalanul... igen helyesen borrá változtak, és valami jó kis kerítés szaggatóvá, amelyek tetemes mennyisége lehetővé tette, hogy életében, ha nem is először - de igen ritkán - ne tudjon felszedni egy nőt sem.
Kissé elfajult az este ezt követően.
Már delelőre jár az idő, amikor a szegénnegyedben ébred, egy poros, kopott, rozoga, omladozó viskóban, és Kócos Nukka vigyorog rá, egyik kis igencsak ifjú madárkája.
Fáj a feje... ez sem túl gyakori. És ráadásul lüktet a bal halántéka, s amikor odanyúl, érzi, hogy egy kisebb vágás húzódik az arcán, a haja alól a halántékán át a füle aljáig. Besöpri haját a friss hegbe.
Úgy tűnik valakit nagyon feldühíthetett az este.
Mikor megpróbál felállni, és meginni egy egész kancsó vizet, amelyet a fiúcska hoz neki, az oldalába is belenyilall, s látja, hogy a felső ruhája is el van szakadva, alatt pedig egy szép kis zúzódás ékeskedik.
Elimbolyog még egy ideig, újra és újra leintve a folyton fecsegő Nukkát, aztán felveszi barna, csuklyás köpenyét, és mélyen összeborzolt, szanaszét álló hajára húzza a kámzsát.
Csupa sár az utazó ruhája. Most ez sem izgatja különösebben.
Kilép a vakító fényre, hunyorog egy sort, mire újra látni kezd, aztán lassú, elcsigázott léptekkel indul a gazdagnegyed felé, némi aranyat csempészve előtte a fiú kezébe, amiért rátalált az este, és összeszedte.
Ennyire hosszú még sosem volt az út az Adal ház felé.
Végül mégiscsak megérkezik, nem törődve a rosszalló tekintetekkel. A hátsó ajtón megy be, és gondolja, hátha sikerül elkerülnie a többieket. Főleg Mirát. De balszerencséjére nem úgy tűnik.
Rögtön meglátja a lányt. Odaint neki, és próbál nyomban tovább menni az emelet felé. Ha csak fele annyira rosszul néz ki, mint amennyire rosszul érzi magát, jobb, ha így nem látja most senki.*
A hozzászólás írója (Ryrroshvar Syn Srrathyn) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.10.05 23:13:24
153. hozzászólás ezen a helyszínen: Adal ház
Üzenet elküldve: 2015-10-05 22:59:39
Üzenet elküldve: 2015-10-05 22:59:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
// Mestermunka - harmadik nap //
- Ó ők biztosan nem jönnének.
*A levelezést szándékosan kihagyja.*
- Azt sem nézték jó szemmel hogy én eljöttem.
*Persze igazából nem azt hogy eljött, hanem azt amiért és ahogyan.*
- Azért neked legalább voltak. Én inkább tanultam. Különben sem akartak volna sokan barátkozni velem. A lányok azért nem mert fiús voltam, a fiúk azért nem mert féltek tőlem.
*Ha belelátna a másik fejébe, akkor rögtön kijavítaná. Nem vádolja semmivel Mirát, sőt minél többet beszélgetnek annál szimpatikusabb lesz neki. Hiszen ő csak a testvérének segít, akit mostanra már Jezabiel önzőnek és naivnak titulál.*
- Ó hogyne! Hallottam legendákat hogy régen voltak akik azért hagyták el Ratraxurgot mert a tudomány helyett a harcnak akarták szentelni az életüket. Mármint, persze most is akadnak ilyenek, de régen egy egész csoport kivált és elmentek kalandozni. Már ha igaz amit meséltek.
*Ő el sem tudná képzelni hogy élvezni lehet a fegyveres vagy pusztakezes harcot. Szükséges önvédelem, azt megérti, de hogy valaki szórakozzon miközben az élete a tét, esetleg másét veszi el, az tőle idegen.*
- Nem zavarsz, de menj csak nyugodtan.
*Zavarni tényleg nem zavarja, rég megtanulta már kizárni a külvilágot ha arra van szüksége, csak hát figyelni nem tud annyira. Mire Mira visszaérkezik az ebéd hírével már majdnem el is készül azzal a résszel amit az ajtóba épít be, csak még le kell burkolnia mert így nem túl esztétikus a látvány. Persze csak akkor látszik ha nyitva van hiszen az oldalánál lett a járat kialakítva, de akkor sem fog félmunkát végezni. Máshol valószínűleg nem fogadná el a meghívást de Mirához már egészen hozzászokott, és legalább tarthat egy kis szünetet is amíg kimennek a konyhába enni.*
- Köszönöm szépen.
*Lábacskáit maga alá húzza és azokon térdel a székben, így jobban feléri az asztalon a tányért.*
- Nincs túl nagy nyüzsgés itt nálatok.
- Ó ők biztosan nem jönnének.
*A levelezést szándékosan kihagyja.*
- Azt sem nézték jó szemmel hogy én eljöttem.
*Persze igazából nem azt hogy eljött, hanem azt amiért és ahogyan.*
- Azért neked legalább voltak. Én inkább tanultam. Különben sem akartak volna sokan barátkozni velem. A lányok azért nem mert fiús voltam, a fiúk azért nem mert féltek tőlem.
*Ha belelátna a másik fejébe, akkor rögtön kijavítaná. Nem vádolja semmivel Mirát, sőt minél többet beszélgetnek annál szimpatikusabb lesz neki. Hiszen ő csak a testvérének segít, akit mostanra már Jezabiel önzőnek és naivnak titulál.*
- Ó hogyne! Hallottam legendákat hogy régen voltak akik azért hagyták el Ratraxurgot mert a tudomány helyett a harcnak akarták szentelni az életüket. Mármint, persze most is akadnak ilyenek, de régen egy egész csoport kivált és elmentek kalandozni. Már ha igaz amit meséltek.
*Ő el sem tudná képzelni hogy élvezni lehet a fegyveres vagy pusztakezes harcot. Szükséges önvédelem, azt megérti, de hogy valaki szórakozzon miközben az élete a tét, esetleg másét veszi el, az tőle idegen.*
- Nem zavarsz, de menj csak nyugodtan.
*Zavarni tényleg nem zavarja, rég megtanulta már kizárni a külvilágot ha arra van szüksége, csak hát figyelni nem tud annyira. Mire Mira visszaérkezik az ebéd hírével már majdnem el is készül azzal a résszel amit az ajtóba épít be, csak még le kell burkolnia mert így nem túl esztétikus a látvány. Persze csak akkor látszik ha nyitva van hiszen az oldalánál lett a járat kialakítva, de akkor sem fog félmunkát végezni. Máshol valószínűleg nem fogadná el a meghívást de Mirához már egészen hozzászokott, és legalább tarthat egy kis szünetet is amíg kimennek a konyhába enni.*
- Köszönöm szépen.
*Lábacskáit maga alá húzza és azokon térdel a székben, így jobban feléri az asztalon a tányért.*
- Nincs túl nagy nyüzsgés itt nálatok.
152. hozzászólás ezen a helyszínen: Adal ház
Üzenet elküldve: 2015-10-05 21:09:50
Üzenet elküldve: 2015-10-05 21:09:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
// Mestermunka - harmadik nap //
-És szoktál velük levelezni vagy esetleg ők nem hagynák el a várost meglátogatni téged? *Érdeklődik, mert ő bizony bármit megadna, ha tudna a szüleivel beszélni, de sajnos ez nem lehetséges, mert már jó tíz éve halottak. Kicsit szomorúan sóhajt is a kérdés végén, ahogy eszébe jutnak a szép emlékeket megtörő támadás, ami megváltoztatta az életüket Mynával.*
-Nekem csak rövidebb ideig voltak barátaim, de azok jó rész férfiak voltak és csak az edzésről, harcokról és ivásról szóltak, amíg utam tovább nem vitt újabb társaságba. Jó most egy kicsit egy helyben maradni. *Kinyújtózik egy kicsit, mert még csak most érzi mennyire reggel és ez kimaradt.*
-Igen elég nagy baromság ez a sok máz, hogy szebbek legyenek, mikor azzal nem mennek sokra, szerintem fontosabb a külsőségeknél, hogy mi van benne. Ugye lehet egy alma szép, ha belül szét van rohadva. ~Lehet Jezabiel is így gondol rám, amiért átvettem a vezetést egy ilyen alvilági banda felett.~
-Hát azért a gnómok közt is biztos akadnak kevésbé okosak. *Mondja elgondolkodtató hangon, hogy azért nem kéne így leírni a többieket, de odafigyel, hogy azért ne sértse meg a lányt a hozzászólásával.*
-Na látom, most eléggé arra figyelsz, nem is zavarlak és csinálok valami ebédet addig. *El is sétál a konyhába és elgondolkozik, hogy vajon Marcus ma be fog e állítani hozzájuk vagy sem. Majd fel is megy Morfiusz szobájába, hogy a ruháit egy zsákba tegye és Myna szobájának a sarkába dobja, már ha volt ott még valami. Nem bízik meg azért teljesen a férfiba aki jön, de hasznos lehet és ha Valiellel tud edzeni már csak egy keveset is sokkal előrébb lesznek és a lány is hasznosnak érezheti magát, talán jobb kedve is lesz tőle.
A konyhába közben oda tett a kondérba egy jó kis húslevest főni, amíg ezzel elszöszmötöl és mikor kész, akkor odasétál megkínálni Jezabielt és ha kér akkor visz is neki belőle, majd ő is a konyha asztalhoz ülve el kezdi lassan kanalazni azt.*
-És szoktál velük levelezni vagy esetleg ők nem hagynák el a várost meglátogatni téged? *Érdeklődik, mert ő bizony bármit megadna, ha tudna a szüleivel beszélni, de sajnos ez nem lehetséges, mert már jó tíz éve halottak. Kicsit szomorúan sóhajt is a kérdés végén, ahogy eszébe jutnak a szép emlékeket megtörő támadás, ami megváltoztatta az életüket Mynával.*
-Nekem csak rövidebb ideig voltak barátaim, de azok jó rész férfiak voltak és csak az edzésről, harcokról és ivásról szóltak, amíg utam tovább nem vitt újabb társaságba. Jó most egy kicsit egy helyben maradni. *Kinyújtózik egy kicsit, mert még csak most érzi mennyire reggel és ez kimaradt.*
-Igen elég nagy baromság ez a sok máz, hogy szebbek legyenek, mikor azzal nem mennek sokra, szerintem fontosabb a külsőségeknél, hogy mi van benne. Ugye lehet egy alma szép, ha belül szét van rohadva. ~Lehet Jezabiel is így gondol rám, amiért átvettem a vezetést egy ilyen alvilági banda felett.~
-Hát azért a gnómok közt is biztos akadnak kevésbé okosak. *Mondja elgondolkodtató hangon, hogy azért nem kéne így leírni a többieket, de odafigyel, hogy azért ne sértse meg a lányt a hozzászólásával.*
-Na látom, most eléggé arra figyelsz, nem is zavarlak és csinálok valami ebédet addig. *El is sétál a konyhába és elgondolkozik, hogy vajon Marcus ma be fog e állítani hozzájuk vagy sem. Majd fel is megy Morfiusz szobájába, hogy a ruháit egy zsákba tegye és Myna szobájának a sarkába dobja, már ha volt ott még valami. Nem bízik meg azért teljesen a férfiba aki jön, de hasznos lehet és ha Valiellel tud edzeni már csak egy keveset is sokkal előrébb lesznek és a lány is hasznosnak érezheti magát, talán jobb kedve is lesz tőle.
A konyhába közben oda tett a kondérba egy jó kis húslevest főni, amíg ezzel elszöszmötöl és mikor kész, akkor odasétál megkínálni Jezabielt és ha kér akkor visz is neki belőle, majd ő is a konyha asztalhoz ülve el kezdi lassan kanalazni azt.*
151. hozzászólás ezen a helyszínen: Adal ház
Üzenet elküldve: 2015-10-05 19:49:23
Üzenet elküldve: 2015-10-05 19:49:23
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
// Mestermunka - harmadik nap //
- Nincs miért.
*Gondolkodás nélkül érkezik ismét a rutinos válasz a hazamenetelre.*
- A szüleim persze hiányoznak de ott nem tudnék érvényesülni. Itt sem könnyű, de más az ok. Ott egyszerűen ellehetetlenítenének, itt meg nincs meg a nyersanyag és a hely ahol dolgozhatnék. Túl nagy út lenne viszont csak azért hogy a szüleimet újra lássam. Esetleg ha valami nagy dolgot sikerül megalkotnom akkor hazamegyek elújságolni.
~És akkor talán be is engednek...~
*Persze nem a robbanó folyadék lenne ez, hanem mondjuk a vízgép. Ha itt talán nem is, Ratraxurgban biztosan rákapnának.*
- Hát... Nem tudom nem sok barátom volt eddig, a kencék meg ilyesmik meg engem sem érdekelnek. Befesthetem a vasat aranyszínűre de az akkor is vas marad, idővel úgyis lekopik a festék. Eladni persze könnyebb, már annak aki nem szentel elég figyelmet rá és be lehet csapni ilyen olcsó trükkökkel. Különben is miért annak akarnék tetszelegni aki csak akkor figyel rám ha kicicomázkodom? Butaság, mindenki az ami, vannak dolgok amivel ezen lehet változtatni, de a festék szerintem nem tartozik közéjük.
*Nem nagyon néz közben Mirára, inkább az ajtóval foglalkozik hogy haladjon a munkával. A kulcsot nem adta vissza, próbálgatja a zárban mikor már a vésettel készen van, hiszen ezzel kezdődik az egész folyamat majd, innen indul az egész mechanizmus, a zár egy részéhez kapcsolódik minden, amit most neki is lát beszerelgetni.*
- Én viszont megszoktam hogy mindent próbálok megérteni, de titeket néha egyszerűen nem lehet. Azaz, megértem hogy miért tesztek valami logikátlant, de mivel logikátlan, ezért kiszámíthatatlan is, innentől kezdve nem lehet számolni vele.
*A nagynépekre, azaz igazából minden nem gnómra gondol amikor a "titeket" szót mondja, az viszont nem merül fel benne hogy ez esetleg sértő is lehetne.*
- A pénz az pénz. Azok az okok amiért érdemes volt elvállalni ezt a munkát többet nyomtak mint azok amik miatt nem kellett volna belemennem.
*Visszakérdezni most nem marad elég figyelme mert amit most csinál az lényegesen aprólékosabb mint a hátsó ajtó retesze volt, de szorgosan válaszolgat és figyel is a beszélgetésre, csak kevésbé vállal benne aktív szerepet.*
- Nincs miért.
*Gondolkodás nélkül érkezik ismét a rutinos válasz a hazamenetelre.*
- A szüleim persze hiányoznak de ott nem tudnék érvényesülni. Itt sem könnyű, de más az ok. Ott egyszerűen ellehetetlenítenének, itt meg nincs meg a nyersanyag és a hely ahol dolgozhatnék. Túl nagy út lenne viszont csak azért hogy a szüleimet újra lássam. Esetleg ha valami nagy dolgot sikerül megalkotnom akkor hazamegyek elújságolni.
~És akkor talán be is engednek...~
*Persze nem a robbanó folyadék lenne ez, hanem mondjuk a vízgép. Ha itt talán nem is, Ratraxurgban biztosan rákapnának.*
- Hát... Nem tudom nem sok barátom volt eddig, a kencék meg ilyesmik meg engem sem érdekelnek. Befesthetem a vasat aranyszínűre de az akkor is vas marad, idővel úgyis lekopik a festék. Eladni persze könnyebb, már annak aki nem szentel elég figyelmet rá és be lehet csapni ilyen olcsó trükkökkel. Különben is miért annak akarnék tetszelegni aki csak akkor figyel rám ha kicicomázkodom? Butaság, mindenki az ami, vannak dolgok amivel ezen lehet változtatni, de a festék szerintem nem tartozik közéjük.
*Nem nagyon néz közben Mirára, inkább az ajtóval foglalkozik hogy haladjon a munkával. A kulcsot nem adta vissza, próbálgatja a zárban mikor már a vésettel készen van, hiszen ezzel kezdődik az egész folyamat majd, innen indul az egész mechanizmus, a zár egy részéhez kapcsolódik minden, amit most neki is lát beszerelgetni.*
- Én viszont megszoktam hogy mindent próbálok megérteni, de titeket néha egyszerűen nem lehet. Azaz, megértem hogy miért tesztek valami logikátlant, de mivel logikátlan, ezért kiszámíthatatlan is, innentől kezdve nem lehet számolni vele.
*A nagynépekre, azaz igazából minden nem gnómra gondol amikor a "titeket" szót mondja, az viszont nem merül fel benne hogy ez esetleg sértő is lehetne.*
- A pénz az pénz. Azok az okok amiért érdemes volt elvállalni ezt a munkát többet nyomtak mint azok amik miatt nem kellett volna belemennem.
*Visszakérdezni most nem marad elég figyelme mert amit most csinál az lényegesen aprólékosabb mint a hátsó ajtó retesze volt, de szorgosan válaszolgat és figyel is a beszélgetésre, csak kevésbé vállal benne aktív szerepet.*
150. hozzászólás ezen a helyszínen: Adal ház
Üzenet elküldve: 2015-10-05 18:50:51
Üzenet elküldve: 2015-10-05 18:50:51
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
// Mestermunka - harmadik nap //
*Furcsa neki ez a reakció, mivel előtte mondta, hogy egy kicsit néha neki is van honvágya és csak egy egyszerű nem a válasz.*
-Nem mehetsz vissza vagy nincs hová visszamenned ott? *Csak ilyesmik jutnak eszébe, ami miatt valaki nem menne haza, főleg ha hiányzik is neki a hely.*
-Ugyan nem vagy illetlen, csak őszinte, amivel nincs semmi baj, engem nem zavar, csak sok nő nem így van ezzel, ezért is kerültem a társaságukat leginkább. *A fiúk normálisabbak és nem kell mindenféle kenceficékről beszélgetnie, hogy mit kenjen az arcára, a bőrére vagy a hajára, hogy szebb legyen. Az ilyen dolgokkal lehet Mirát elkergetni.*
-Hát a nőies nőket én már meg sem próbálom érteni. *Neveti el magát, hiszen igaza van az apró lánynak, tisztára logikátlanok.*
-Igen, ez tökre igaz gondolat. *Mosolyodik el Mira és nyújtja át a kulcsot az ajtóhoz, mert ő azt bizony bezárta miután beengedte rajta a gnómot.*
-Akkor ezért vállaltad el jóformán a munkát itt igaz? *Kérdezi barátságosan, mert így jobban megérti mit keres itt, mert akit egyszer meglopnak annak az ép esze azt súgná, hogy kerülje őket minél messzebb és Jezabiel nincs híján az észnek.*
*Furcsa neki ez a reakció, mivel előtte mondta, hogy egy kicsit néha neki is van honvágya és csak egy egyszerű nem a válasz.*
-Nem mehetsz vissza vagy nincs hová visszamenned ott? *Csak ilyesmik jutnak eszébe, ami miatt valaki nem menne haza, főleg ha hiányzik is neki a hely.*
-Ugyan nem vagy illetlen, csak őszinte, amivel nincs semmi baj, engem nem zavar, csak sok nő nem így van ezzel, ezért is kerültem a társaságukat leginkább. *A fiúk normálisabbak és nem kell mindenféle kenceficékről beszélgetnie, hogy mit kenjen az arcára, a bőrére vagy a hajára, hogy szebb legyen. Az ilyen dolgokkal lehet Mirát elkergetni.*
-Hát a nőies nőket én már meg sem próbálom érteni. *Neveti el magát, hiszen igaza van az apró lánynak, tisztára logikátlanok.*
-Igen, ez tökre igaz gondolat. *Mosolyodik el Mira és nyújtja át a kulcsot az ajtóhoz, mert ő azt bizony bezárta miután beengedte rajta a gnómot.*
-Akkor ezért vállaltad el jóformán a munkát itt igaz? *Kérdezi barátságosan, mert így jobban megérti mit keres itt, mert akit egyszer meglopnak annak az ép esze azt súgná, hogy kerülje őket minél messzebb és Jezabiel nincs híján az észnek.*
149. hozzászólás ezen a helyszínen: Adal ház
Üzenet elküldve: 2015-10-05 13:57:45
Üzenet elküldve: 2015-10-05 13:57:45
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
// Mestermunka - harmadik nap //
*Hazalátogatásának kérdésére hosszat sóhajt, tart egy rövid szünetet, aztán kurta fejcsóválás közben adja meg a választ.*
- Nem.
*Tervezni nem tervezi, ez így igaz, de talán mégis úgy alakul egyszer... talán. A bejárathoz érve csak vakargatja a fejét egy darabig, hogy kéne, mint kéne, de kezdhetné például az ajtóval. Ki is próbálja hogy nyitva van-e, mert ahhoz hogy dolgozni tudjon ez elengedhetetlen, ha pedig nincs akkor megkéri Mirát hogy adjon egy kulcsot és utána áll neki. Beszélgetésüket persze ez az egész nem igazán akasztja meg.*
- Nem szokás? Elnézést nem akartam illetlen lenni.
*Vigyorog fel az emberre a bókok témája közben.*
- Mi okom lenne áskálódni ellened? Biztos ez is valami nagylény dolog, már ne haragudj de ti néha teljesen logikátlanul viselkedtek.
*Még mindig mosolyogva viccelődik, de a kérdése teljesen jogos.*
- Mindenkinek más ami kikapcsolja. Én szeretek lőni meg futni is. A novellák meg mesék viszont kevésbé érdekelnek, van nekem saját életem nincs szükségem mások kitalált történeteire. Az elmélet pedig gyakran kapcsolódik a gyakorlathoz. Például az alkímiánál is, nem elég azt tudni hogy ebből meg abból amaz lesz, az is fontos hogy miért, különben kizárólag próbálgatással lehetne újabb dolgokat felfedezni. Mondhatnánk úgy is hogy elmélet nélkül a kutatás csak vak szerencse.
*Közben már neki is állt a zárrésztől kezdve kivájni a vésetet az ajtó belsejéből ahol az aktiválószerkezet fut majd végig.*
- Hogy mi a célom? Hát, jó lenne egy saját műhely, labor és öntöde itt a városban, de arra szerintem sosem lesz pénzem. Megismerkedtem mondjuk valakivel aki hasonlót szeretne és ketten majd talán össze tudjuk hozni, de azóta nem találkoztam vele hogy tovább beszéljük róla. Az a baj hogy tele vagyok ötletekkel és tervekkel, de saját műhely nélkül nincs lehetőségem megépíteni, vagy kipróbálni őket.
*Hazalátogatásának kérdésére hosszat sóhajt, tart egy rövid szünetet, aztán kurta fejcsóválás közben adja meg a választ.*
- Nem.
*Tervezni nem tervezi, ez így igaz, de talán mégis úgy alakul egyszer... talán. A bejárathoz érve csak vakargatja a fejét egy darabig, hogy kéne, mint kéne, de kezdhetné például az ajtóval. Ki is próbálja hogy nyitva van-e, mert ahhoz hogy dolgozni tudjon ez elengedhetetlen, ha pedig nincs akkor megkéri Mirát hogy adjon egy kulcsot és utána áll neki. Beszélgetésüket persze ez az egész nem igazán akasztja meg.*
- Nem szokás? Elnézést nem akartam illetlen lenni.
*Vigyorog fel az emberre a bókok témája közben.*
- Mi okom lenne áskálódni ellened? Biztos ez is valami nagylény dolog, már ne haragudj de ti néha teljesen logikátlanul viselkedtek.
*Még mindig mosolyogva viccelődik, de a kérdése teljesen jogos.*
- Mindenkinek más ami kikapcsolja. Én szeretek lőni meg futni is. A novellák meg mesék viszont kevésbé érdekelnek, van nekem saját életem nincs szükségem mások kitalált történeteire. Az elmélet pedig gyakran kapcsolódik a gyakorlathoz. Például az alkímiánál is, nem elég azt tudni hogy ebből meg abból amaz lesz, az is fontos hogy miért, különben kizárólag próbálgatással lehetne újabb dolgokat felfedezni. Mondhatnánk úgy is hogy elmélet nélkül a kutatás csak vak szerencse.
*Közben már neki is állt a zárrésztől kezdve kivájni a vésetet az ajtó belsejéből ahol az aktiválószerkezet fut majd végig.*
- Hogy mi a célom? Hát, jó lenne egy saját műhely, labor és öntöde itt a városban, de arra szerintem sosem lesz pénzem. Megismerkedtem mondjuk valakivel aki hasonlót szeretne és ketten majd talán össze tudjuk hozni, de azóta nem találkoztam vele hogy tovább beszéljük róla. Az a baj hogy tele vagyok ötletekkel és tervekkel, de saját műhely nélkül nincs lehetőségem megépíteni, vagy kipróbálni őket.
148. hozzászólás ezen a helyszínen: Adal ház
Üzenet elküldve: 2015-10-05 07:00:11
Üzenet elküldve: 2015-10-05 07:00:11
ÚJ
Rang: Kezdő játékos
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 194
OOC üzenetek: 8
Játékstílus: Megfontolt
// Nolie //
* Niras természetesen érzékeli a lányban végbemenő változást, hisz egy magafajta bárdnak tudnia kell olvasni a mozdulatokban. Noliehez igazítja a saját lépteit, mintegy bátorításként. *
-Higyje el, én magam is nagyon örülök
* Mondja, majd mikor befordulnak egy ismerős sarkon, megáll, hogy a nő szemébe nézhessen. *
- Ne féljen. Én csak azt mondtam, hogy lehet, hogy figyelnek bennünket. Ez lehet megalapozott gyanú, vagy éppen az aggodalmam szülte túlzott óvatosság is.
* Próbálja biztatni a tündért, hisz ekkor már a háznál vannak. Tovább játszva szerepét lép oda a hátsó ajtóhoz, s takarva a bejáratot nyitja ki. *
- Erre tessék.
* Mutat az ajtón be, s amint belépnek, gondosan visszazárja az ajtót. *
- Menjünk a szalonba. Máris kerítek egy csésze forró teát és egy nálam illetékesebb személyt Önnek.
* Mondja a bárd, miközben bevezeti a lányt a házba. *
* Niras természetesen érzékeli a lányban végbemenő változást, hisz egy magafajta bárdnak tudnia kell olvasni a mozdulatokban. Noliehez igazítja a saját lépteit, mintegy bátorításként. *
-Higyje el, én magam is nagyon örülök
* Mondja, majd mikor befordulnak egy ismerős sarkon, megáll, hogy a nő szemébe nézhessen. *
- Ne féljen. Én csak azt mondtam, hogy lehet, hogy figyelnek bennünket. Ez lehet megalapozott gyanú, vagy éppen az aggodalmam szülte túlzott óvatosság is.
* Próbálja biztatni a tündért, hisz ekkor már a háznál vannak. Tovább játszva szerepét lép oda a hátsó ajtóhoz, s takarva a bejáratot nyitja ki. *
- Erre tessék.
* Mutat az ajtón be, s amint belépnek, gondosan visszazárja az ajtót. *
- Menjünk a szalonba. Máris kerítek egy csésze forró teát és egy nálam illetékesebb személyt Önnek.
* Mondja a bárd, miközben bevezeti a lányt a házba. *
147. hozzászólás ezen a helyszínen: Adal ház
Üzenet elküldve: 2015-10-04 09:09:11
Üzenet elküldve: 2015-10-04 09:09:11
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
// Mestermunka - harmadik nap //
-Bocsánat. *Most esik le neki, hogy milyen gonoszan szólalt meg a testvéréről, pedig szereti és imádja, de nehéz neki elfogadni ezt az egész kurtizán vonalat Myna életében és ez a legnagyobb megkönnyebbülés számára, hogy felhagyott ezzel.*
-Biztos jó hely lehet... Tervezted hogy hazalátogatsz majd néha napján? *Mira már nagyon várja a jó indokot, hogy Wegtorenbe mehessen kicsit nosztalgiázni, de majd kitalál valamit, amiért oda kell utaznia és lehet Valielt is magával viszi, hadd szívjon egy kis levegőt.*
-Akkor is kedves tőled, a lányoknak nem szokásuk a bókolás egy másiknak... Tudod ők inkább áskálódnak egymás ellen, még ha elő is adják a nagy barátnőt néha, legalábbis én így tapasztaltam az utam során. *Ezért is volt inkább férfiak társaságában és erősítette a férfias nő szerepét.*
-Igen, ha valaki belemegy a filozofikus kérdésekbe, akkor sokáig leköti magát ez tény. *Pont a mi nap találkozott ezzel a Lorew nevű szerzetes mágussal is, aki valószínű elég gyakran tesz ilyesmit.*
-Hát igen, bár én inkább kikapcsolódásként szoktam olvasni és gyakorlatias dolgokat jobb szeretek tanulni, mint elméleteket. *Fel kel az asztalról és követi Jezabielt az emeletre.*
-Megkérdezhetem, hogy neked van e valami célod itt a városban, amit szeretnél elérni? *Érdeklődik kíváncsian, hisz róla már eleget beszéltek és talán nem veszi rossz néven Jezabiel, hogy ilyen érdeklődő az irányába Mira.*
-Bocsánat. *Most esik le neki, hogy milyen gonoszan szólalt meg a testvéréről, pedig szereti és imádja, de nehéz neki elfogadni ezt az egész kurtizán vonalat Myna életében és ez a legnagyobb megkönnyebbülés számára, hogy felhagyott ezzel.*
-Biztos jó hely lehet... Tervezted hogy hazalátogatsz majd néha napján? *Mira már nagyon várja a jó indokot, hogy Wegtorenbe mehessen kicsit nosztalgiázni, de majd kitalál valamit, amiért oda kell utaznia és lehet Valielt is magával viszi, hadd szívjon egy kis levegőt.*
-Akkor is kedves tőled, a lányoknak nem szokásuk a bókolás egy másiknak... Tudod ők inkább áskálódnak egymás ellen, még ha elő is adják a nagy barátnőt néha, legalábbis én így tapasztaltam az utam során. *Ezért is volt inkább férfiak társaságában és erősítette a férfias nő szerepét.*
-Igen, ha valaki belemegy a filozofikus kérdésekbe, akkor sokáig leköti magát ez tény. *Pont a mi nap találkozott ezzel a Lorew nevű szerzetes mágussal is, aki valószínű elég gyakran tesz ilyesmit.*
-Hát igen, bár én inkább kikapcsolódásként szoktam olvasni és gyakorlatias dolgokat jobb szeretek tanulni, mint elméleteket. *Fel kel az asztalról és követi Jezabielt az emeletre.*
-Megkérdezhetem, hogy neked van e valami célod itt a városban, amit szeretnél elérni? *Érdeklődik kíváncsian, hisz róla már eleget beszéltek és talán nem veszi rossz néven Jezabiel, hogy ilyen érdeklődő az irányába Mira.*
146. hozzászólás ezen a helyszínen: Adal ház
Üzenet elküldve: 2015-10-04 08:06:39
Üzenet elküldve: 2015-10-04 08:06:39
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
// Mestermunka - harmadik nap //
- Ne beszélj így róla.
*Nem fordul hátra, úgy dünnyögi a szavakat maga elé miközben szerelgeti a rudazatot. Nincs hangjában semmi dorgáló vagy felháborodott, inkább csak szomorúság és sajnálat. Még ha igaz is, akkor sem szép olyat mondani valakinek a testvéréről hogy túlhajszolt játékszer, mert bár nem konkrétan de nagyjából ezt tette most Mira. Nem akarja újra felnyitni ezt a témát így inkább át is ugrik a honvágy kérdésre.*
- Néha. Itt olyan... logikátlan minden. Az egész várost mintha úgy toldozták-foltozták volna össze.
*Nem igazán lepi meg hogy igaza lehet, neki leginkább igaza szokott lenni, a saját szemszögéből legalábbis. Inkább az a meglepő hogy egy nagylény ezt ilyen készségesen belátja. A kedves szavak is nagyon jól esnek neki, de kezd kicsit gyanús lenni a sok dicséret. Valahogy olyan mint Mynával volt még az elején, csak míg ő külsejével és viselkedésével igyekezett a gnómot magához édesgetni, Mira most szavakkal teszi ugyanezt. Összességében azért egyre szimpatikusabb neki a lány, de talán hamis bizalom épül a beszélgetések alatt. Ki tudja mennyi igaz és őszinte a szavaiból, lehet hogy csak játék pont azért hogy Jezabiel bizalmába férkőzzön.*
- Nem kedvességből mondom, ez tény.
*Eszében sem volt szándékosan bókolni az embernek a szépségéről, de ami tény az tény, a két Foks lány gyönyörű.*
- Ugyan...
*Legyint egyet mosolyogva ahogy megfordul, mert közben befejezte az itteni munkáját is.*
- Hidd el gyakran átok is tud lenni.
*Összepakolja a ládikájába a szerszámait és elindul Mira felé.*
- Néha annyi minden jár a fejemben hogy azt is elfelejtem hova indultam. Kihűl az ebéd mert az első falat után elveszek valaminek a tervezgetésében...
*A mások hülyeségével való együttélést inkább nem említi meg, csak pár viccesebb kis apróságot.*
- A nagy része meg szorgalom, tanulás, olvasás, gyakorlás... az bárkinek menne ha rászánná magát.
*Megvárja míg Mira felkel aztán elindulnak felfelé a bejárati ajtóhoz, egészen biztosan nem fog mindennel végezni ma, örül ha a csapóajtót letudja. Az ajtóba magába is furatot kell vésnie hogy beleépítse az aktiválószerkezetet, és az aprólékos munka. Utána pedig a padlóba hogy ez a rudazat is a helyére kerüljön.*
- Ne beszélj így róla.
*Nem fordul hátra, úgy dünnyögi a szavakat maga elé miközben szerelgeti a rudazatot. Nincs hangjában semmi dorgáló vagy felháborodott, inkább csak szomorúság és sajnálat. Még ha igaz is, akkor sem szép olyat mondani valakinek a testvéréről hogy túlhajszolt játékszer, mert bár nem konkrétan de nagyjából ezt tette most Mira. Nem akarja újra felnyitni ezt a témát így inkább át is ugrik a honvágy kérdésre.*
- Néha. Itt olyan... logikátlan minden. Az egész várost mintha úgy toldozták-foltozták volna össze.
*Nem igazán lepi meg hogy igaza lehet, neki leginkább igaza szokott lenni, a saját szemszögéből legalábbis. Inkább az a meglepő hogy egy nagylény ezt ilyen készségesen belátja. A kedves szavak is nagyon jól esnek neki, de kezd kicsit gyanús lenni a sok dicséret. Valahogy olyan mint Mynával volt még az elején, csak míg ő külsejével és viselkedésével igyekezett a gnómot magához édesgetni, Mira most szavakkal teszi ugyanezt. Összességében azért egyre szimpatikusabb neki a lány, de talán hamis bizalom épül a beszélgetések alatt. Ki tudja mennyi igaz és őszinte a szavaiból, lehet hogy csak játék pont azért hogy Jezabiel bizalmába férkőzzön.*
- Nem kedvességből mondom, ez tény.
*Eszében sem volt szándékosan bókolni az embernek a szépségéről, de ami tény az tény, a két Foks lány gyönyörű.*
- Ugyan...
*Legyint egyet mosolyogva ahogy megfordul, mert közben befejezte az itteni munkáját is.*
- Hidd el gyakran átok is tud lenni.
*Összepakolja a ládikájába a szerszámait és elindul Mira felé.*
- Néha annyi minden jár a fejemben hogy azt is elfelejtem hova indultam. Kihűl az ebéd mert az első falat után elveszek valaminek a tervezgetésében...
*A mások hülyeségével való együttélést inkább nem említi meg, csak pár viccesebb kis apróságot.*
- A nagy része meg szorgalom, tanulás, olvasás, gyakorlás... az bárkinek menne ha rászánná magát.
*Megvárja míg Mira felkel aztán elindulnak felfelé a bejárati ajtóhoz, egészen biztosan nem fog mindennel végezni ma, örül ha a csapóajtót letudja. Az ajtóba magába is furatot kell vésnie hogy beleépítse az aktiválószerkezetet, és az aprólékos munka. Utána pedig a padlóba hogy ez a rudazat is a helyére kerüljön.*
145. hozzászólás ezen a helyszínen: Adal ház
Üzenet elküldve: 2015-10-04 00:31:02
Üzenet elküldve: 2015-10-04 00:31:02
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
// Mestermunka - harmadik nap //
-Valahogy még most sem érzek késztetést arra, hogy udvarlókat akarjak magam köré, kicsit jó érzés, hogy a legtöbben itt úgy néznek rám, mint egy túlhasznált játékszerre és inkább nem kezdenek ki velem úgy. ~Aki meg már megtette annak elég volt egy alkalom is Mynával.~
-Ó, hát az nem olyan jó... Egyébként nincs honvágyad? Nekem szokott lenni néha és hiányzik Wegtoren. ~Hány év is telt el, hogy elhagytam és azóta vissza sem tértem egyszer sem? Vagy hat éve már.~
-Igen a világnézés volt a legjobb abba, hogy követtem a nyomokat hozzá. *Nem akarja kiejteni a testvére nevét olyan sokszor, a gnóm úgy is tudja kire gondol. Utána szóba kerül, hogy ikrek lévén még is a testvérét szebbnek látja, pedig olyanok mint két tojás és az izmosság különbségek sem olyan észrevehetőek, mert a táncnak hála azért Mynának is elég edzett és szép teste van.*
-Tudom ma már sokadjára mondom, de igazad lehet. *Mosolyodik el, mert elég gyatra a szókincse a mai reggelen a jelek szerint.* Kedves tőled, hogy szépnek tartasz és köszönöm, hogy ilyen őszinte vagy meg el látsz tanácsokkal vagy meglátásokkal a te szemszögedből. Irigylésre méltó milyen okos vagy. *Bókol a lánynak, de ezeket így is gondolja és a legőszintébben szívből szólva közli vele.*
-Valahogy még most sem érzek késztetést arra, hogy udvarlókat akarjak magam köré, kicsit jó érzés, hogy a legtöbben itt úgy néznek rám, mint egy túlhasznált játékszerre és inkább nem kezdenek ki velem úgy. ~Aki meg már megtette annak elég volt egy alkalom is Mynával.~
-Ó, hát az nem olyan jó... Egyébként nincs honvágyad? Nekem szokott lenni néha és hiányzik Wegtoren. ~Hány év is telt el, hogy elhagytam és azóta vissza sem tértem egyszer sem? Vagy hat éve már.~
-Igen a világnézés volt a legjobb abba, hogy követtem a nyomokat hozzá. *Nem akarja kiejteni a testvére nevét olyan sokszor, a gnóm úgy is tudja kire gondol. Utána szóba kerül, hogy ikrek lévén még is a testvérét szebbnek látja, pedig olyanok mint két tojás és az izmosság különbségek sem olyan észrevehetőek, mert a táncnak hála azért Mynának is elég edzett és szép teste van.*
-Tudom ma már sokadjára mondom, de igazad lehet. *Mosolyodik el, mert elég gyatra a szókincse a mai reggelen a jelek szerint.* Kedves tőled, hogy szépnek tartasz és köszönöm, hogy ilyen őszinte vagy meg el látsz tanácsokkal vagy meglátásokkal a te szemszögedből. Irigylésre méltó milyen okos vagy. *Bókol a lánynak, de ezeket így is gondolja és a legőszintébben szívből szólva közli vele.*
144. hozzászólás ezen a helyszínen: Adal ház
Üzenet elküldve: 2015-10-04 00:03:10
Üzenet elküldve: 2015-10-04 00:03:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
// Mestermunka - harmadik nap //
- Én is biztos elhajtottam volna őket, ha lettek volna udvarlóim.
*Megvonja vállait ahogy elgondolkodik a dolgon. Azért jó érzés lenne látni hogy valaki kívánja, legyen az akármilyen indokból is. Érkezik aztán a sokkal kínosabb kérdés, de már rutinszerűen vágja rá a választ.*
- Magamtól jöttem, nálunk túl sok a bürokrácia én meg névtelen családból jöttem úgyhogy még amiatt is eléggé ellehetetlenítették a dolgomat.
~Na meg felrobbantottam egy házat~
*Ez utóbbit már nem köti az orrára. Néha eljátszik a gondolattal hogy eldicsekedjen vele, mert amit ott összekutyult az még nem is volt túl nagy adag. Ha megfelelő körülmények között tudná folytatni a kísérleteit akkor elképesztő erőt tudna bezárni egy palackba és hamar nagy hírnévre és vagyonra tehetne szert. De túlságosan veszélyes játék ez és nem szabad könnyelműen beleugrania, világgá kürtölnie az ilyesmit meg pláne, mert ha rossz kezekbe kerülne...*
- Meg hát izgalmas is volt a gondolat, kijönni világot látni.
*Nézi kicsit Mirát ahogy elhúzza a hasánál az anyagot, töpreng hogy miért is gondolhatja így a dolgot, de hamar előáll egy válassza.*
- Nem veled hanem a tükörrel van a baj. Ott fordítva látsz mindent. Magadat mindig nézhetted a tükörben Mynát viszont csak nemrég láttad viszont, tényleg nem sokban különböztök de az apró aszimmetriák miatt te a tükörben más képet láttál mint amikor Mynára néztél, merthogy a tükör mindent megfordított. Így hogy napról napra láthattad magadat fel sem tűnt hogy felnőttél és milyen szép lettél, amikor viszont Mynát láttad, picikét más volt a kép mint a tükörben, és ez éppen elég a fejednek ahhoz hogy újnak könyvelje el, ne saját magadra párosítsa. Rajta tehát mint új látványon felismerted a szépséget, de magadat még mindig máshogy képzeled el. Az egész csak a fejed és a tükör játéka. Izmosabb vagy ez tény, de amúgy kiköpött mása a testvérednek, ugyanolyan gyönyörű mint ő.
*Most jött el a pillanat hogy végre meghallja a saját szavait és egy zavart pillantás után inkább visszaforduljon a fémcsövek felé, de ha hirtelen így elhallgatna az túlontúl feltűnő lenne, úgyhogy még hozzátesz valamit miközben nekiáll ügyködni.*
- Ráadásul te nem szöksz el egy bűnözővel.
- Én is biztos elhajtottam volna őket, ha lettek volna udvarlóim.
*Megvonja vállait ahogy elgondolkodik a dolgon. Azért jó érzés lenne látni hogy valaki kívánja, legyen az akármilyen indokból is. Érkezik aztán a sokkal kínosabb kérdés, de már rutinszerűen vágja rá a választ.*
- Magamtól jöttem, nálunk túl sok a bürokrácia én meg névtelen családból jöttem úgyhogy még amiatt is eléggé ellehetetlenítették a dolgomat.
~Na meg felrobbantottam egy házat~
*Ez utóbbit már nem köti az orrára. Néha eljátszik a gondolattal hogy eldicsekedjen vele, mert amit ott összekutyult az még nem is volt túl nagy adag. Ha megfelelő körülmények között tudná folytatni a kísérleteit akkor elképesztő erőt tudna bezárni egy palackba és hamar nagy hírnévre és vagyonra tehetne szert. De túlságosan veszélyes játék ez és nem szabad könnyelműen beleugrania, világgá kürtölnie az ilyesmit meg pláne, mert ha rossz kezekbe kerülne...*
- Meg hát izgalmas is volt a gondolat, kijönni világot látni.
*Nézi kicsit Mirát ahogy elhúzza a hasánál az anyagot, töpreng hogy miért is gondolhatja így a dolgot, de hamar előáll egy válassza.*
- Nem veled hanem a tükörrel van a baj. Ott fordítva látsz mindent. Magadat mindig nézhetted a tükörben Mynát viszont csak nemrég láttad viszont, tényleg nem sokban különböztök de az apró aszimmetriák miatt te a tükörben más képet láttál mint amikor Mynára néztél, merthogy a tükör mindent megfordított. Így hogy napról napra láthattad magadat fel sem tűnt hogy felnőttél és milyen szép lettél, amikor viszont Mynát láttad, picikét más volt a kép mint a tükörben, és ez éppen elég a fejednek ahhoz hogy újnak könyvelje el, ne saját magadra párosítsa. Rajta tehát mint új látványon felismerted a szépséget, de magadat még mindig máshogy képzeled el. Az egész csak a fejed és a tükör játéka. Izmosabb vagy ez tény, de amúgy kiköpött mása a testvérednek, ugyanolyan gyönyörű mint ő.
*Most jött el a pillanat hogy végre meghallja a saját szavait és egy zavart pillantás után inkább visszaforduljon a fémcsövek felé, de ha hirtelen így elhallgatna az túlontúl feltűnő lenne, úgyhogy még hozzátesz valamit miközben nekiáll ügyködni.*
- Ráadásul te nem szöksz el egy bűnözővel.
143. hozzászólás ezen a helyszínen: Adal ház
Üzenet elküldve: 2015-10-03 23:44:17
Üzenet elküldve: 2015-10-03 23:44:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
// Mestermunka - harmadik nap //
*Mira kislányosan felhúzza a lábait és megöleli a kezeivel az asztalon ahol ült eddig is.*
-Hát azért nem mindegy hogy kik másztak, mert ezek mind harcosok, akiket az ösztöneik irányítottak és egyik nőből mentek a másikba, ahogy vándoroltunk... Azoknak elhiheted mindegy volt kire másznak rá, csak én sokszor aláztam meg a katonatársaimat ahhoz, hogy engem békén hagyjanak ilyenekkel. *Sajnálkozva néz Jezabielre, hisz a városban rajta kívül nem sok gnómot látott.*
-El kellett jönnöd az otthonodból és azért élsz itt a városban? *Így elég logikus lenne miért nem adatott meg neki ez, hiszen nincs semmi baj a gnóm lánnyal, aranyos feje van és a testét is látszik, hogy nem hanyagolja el, az esze meg vág mint a borotva, ami ott biztos sokkal nagyobb elvárás párválasztásnál, mint az emberek között. Itt a buta nőket szeretik inkább.*
-Igen rá gondolva maga a gyönyörűség és szépség jut eszembe, de magam elnézve valamiért csak a durvaság és hát tudod eléggé izmosabb vagyok tőle és ez a hasamon látszik a legjobban. *Félre húzza a kelmét hogy megmutassa a nőiesen kockás hasát. Annyira nem is szembetűnő a különbség, de van olyan férfi akinek feltűnne abba nem kételkedik.*
*Mira kislányosan felhúzza a lábait és megöleli a kezeivel az asztalon ahol ült eddig is.*
-Hát azért nem mindegy hogy kik másztak, mert ezek mind harcosok, akiket az ösztöneik irányítottak és egyik nőből mentek a másikba, ahogy vándoroltunk... Azoknak elhiheted mindegy volt kire másznak rá, csak én sokszor aláztam meg a katonatársaimat ahhoz, hogy engem békén hagyjanak ilyenekkel. *Sajnálkozva néz Jezabielre, hisz a városban rajta kívül nem sok gnómot látott.*
-El kellett jönnöd az otthonodból és azért élsz itt a városban? *Így elég logikus lenne miért nem adatott meg neki ez, hiszen nincs semmi baj a gnóm lánnyal, aranyos feje van és a testét is látszik, hogy nem hanyagolja el, az esze meg vág mint a borotva, ami ott biztos sokkal nagyobb elvárás párválasztásnál, mint az emberek között. Itt a buta nőket szeretik inkább.*
-Igen rá gondolva maga a gyönyörűség és szépség jut eszembe, de magam elnézve valamiért csak a durvaság és hát tudod eléggé izmosabb vagyok tőle és ez a hasamon látszik a legjobban. *Félre húzza a kelmét hogy megmutassa a nőiesen kockás hasát. Annyira nem is szembetűnő a különbség, de van olyan férfi akinek feltűnne abba nem kételkedik.*
142. hozzászólás ezen a helyszínen: Adal ház
Üzenet elküldve: 2015-10-03 23:34:49
Üzenet elküldve: 2015-10-03 23:34:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
// Mestermunka - harmadik nap //
*Hitetlenkedő mosollyal csóválja lassan a fejét ahogy Mirára bámul. Azzal mondjuk tud azonosulni hogy nem érdekelték a férfiak, de neki még sosem kellett lerugdosnia magáról senkit.*
- Rád legalább másztak, nekem még a döntés lehetősége sem adatott meg.
*Keserűen sóhajtja el a szavakat, pedig túlzottan sosem zavarta az ilyesmi. Csak az elmúlt pár hónapban kezdett motoszkálni valami új érzés a fejében és azóta sem hagyja nyugodni. Régi küllemét tekintve nem is meglepetés hogy nem akadt udvarlója. Nagyjából azóta kezdett lányosabban viselkedni és öltözködni hogy Artheniorba érkezett. Megvan persze a maga kis bájos pofikája, alkatra sincs vele semmi probléma, csak kicsit talán kislányos, de ez lehet csak a magassága miatt jön ki ennyire. No meg azért mert mellkasa köszönte szépen, nem kért a plusz teherből. Deszkának azért nem nevezhető de a szemrevaló méretektől igencsak elmarad. Alkalmas ruhában mondjuk nem lenne miért szégyenkeznie, mert ha méretre nem is kihívó, formára szemrevaló, csak igyekszik nem mutogatni magát.*
- Ha a testvéredre nézel nem gondolod szépnek? Majdnem pontosan ugyanúgy nézel ki, te miért lennél kevésbé?
*Hitetlenkedő mosollyal csóválja lassan a fejét ahogy Mirára bámul. Azzal mondjuk tud azonosulni hogy nem érdekelték a férfiak, de neki még sosem kellett lerugdosnia magáról senkit.*
- Rád legalább másztak, nekem még a döntés lehetősége sem adatott meg.
*Keserűen sóhajtja el a szavakat, pedig túlzottan sosem zavarta az ilyesmi. Csak az elmúlt pár hónapban kezdett motoszkálni valami új érzés a fejében és azóta sem hagyja nyugodni. Régi küllemét tekintve nem is meglepetés hogy nem akadt udvarlója. Nagyjából azóta kezdett lányosabban viselkedni és öltözködni hogy Artheniorba érkezett. Megvan persze a maga kis bájos pofikája, alkatra sincs vele semmi probléma, csak kicsit talán kislányos, de ez lehet csak a magassága miatt jön ki ennyire. No meg azért mert mellkasa köszönte szépen, nem kért a plusz teherből. Deszkának azért nem nevezhető de a szemrevaló méretektől igencsak elmarad. Alkalmas ruhában mondjuk nem lenne miért szégyenkeznie, mert ha méretre nem is kihívó, formára szemrevaló, csak igyekszik nem mutogatni magát.*
- Ha a testvéredre nézel nem gondolod szépnek? Majdnem pontosan ugyanúgy nézel ki, te miért lennél kevésbé?
141. hozzászólás ezen a helyszínen: Adal ház
Üzenet elküldve: 2015-10-03 23:21:31
Üzenet elküldve: 2015-10-03 23:21:31
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
// Mestermunka - harmadik nap //
*Egy kicsit zavarba hozza a dolog, olyan nehéz magára úgy gondolni, hogy szépség, de egy másik lány szájából hallva még jobban zavarba ejtő.*
-Hát tudod, engem nem érdekeltek a férfiak, együtt edzettünk és együtt harcoltunk a csatatéren is. Volt aki bepróbálkozott de senki se jutott el addig, hogy akár egy puszit is adhasson nekem, egyszerűen lerúgtam mindenkit, aki úgy akart közeledni. Más célok hajtottak és egyáltalán nem úgy gondoltam a testemre, mint egy nő testére... Tudod én csak most szembesülök ezekbe a göncökbe, hogy talán tényleg szép vagyok, meg annak is érzem magam néha, mikor a tükör előtt állok, de nehéz elhinnem ezt még. *Tegnap reggel is elég sok időt töltött a tükör előtt és ez elég érdekes érzés még számára.*
*Egy kicsit zavarba hozza a dolog, olyan nehéz magára úgy gondolni, hogy szépség, de egy másik lány szájából hallva még jobban zavarba ejtő.*
-Hát tudod, engem nem érdekeltek a férfiak, együtt edzettünk és együtt harcoltunk a csatatéren is. Volt aki bepróbálkozott de senki se jutott el addig, hogy akár egy puszit is adhasson nekem, egyszerűen lerúgtam mindenkit, aki úgy akart közeledni. Más célok hajtottak és egyáltalán nem úgy gondoltam a testemre, mint egy nő testére... Tudod én csak most szembesülök ezekbe a göncökbe, hogy talán tényleg szép vagyok, meg annak is érzem magam néha, mikor a tükör előtt állok, de nehéz elhinnem ezt még. *Tegnap reggel is elég sok időt töltött a tükör előtt és ez elég érdekes érzés még számára.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 507-526