// Mestermunka //
-Köszönöm, nagyon sokat segítesz nekünk a biztonságot illetően. *Mondja Mira hálásan, hiszen lehet, hogy a gazdagnegyedben vannak, de ha kinövi magát a szervezet akkor biztos fognak hallani róla és meglátogatják majd őket ki jó ki rosszabb szándékkal, ide márpedig akárki azért ne jöjjön. El is megy tenni venni közben és gondolkozik azon is, hogy a már meglévő tagokhoz kéne beosztani az újakat és úgy küldeni őket könnyebb feladatra, hogy megtudja mennyire alkalmasak idetartozni. Jobban örülne mondjuk olyanoknak, akik a jó ügy érdekében is szereznek információt és így életet menthetnek. Mikor vissza tér Jezabielhez ő végre elfogad egy pohárral a gyümölcslevesből, bár furcsa, hogy miért pohárral kéri, de neki aztán mindegy. El is megy a konyhába és a már kihűlt levesből mer egy pohárba és át is nyújtja a kis munkásnak.*
-Tessék parancsolj. *Hangzik a kedvesen és semmi hátsó szándék nélkül.*
-Ott a lépcső lekísérlek és hagyok üzenetet vagy szólok Grarosnak, az ottani lakónknak, hogy ki által és mi készül ott, biztos lehetsz benne, hogy nem fog bántani, de szerintem biztos nincs létránk. *A padlásnak van, de az ahhoz kötött, szóval marad a lépcsőzés a pincébe, ha lemennek akkor körülnéz Mira és ha nem látja a mélységit, akkor hagy neki jól látható helyen üzenetet a számára kialakított szoba ajtaján. A pincébe olajlámpásokat gyújt, elég üres és nincs sok minden még odalenn, meg ami értékes, arra a sötételf vigyáz a szobájában.*
-Hát ez lenne a pince. *Elég pókhálós a hely és poros, a lány érzi, hogy itt is ki kell majd takarítaniuk, mert ez így rémesen fest.* ~Csak érjen haza Valiel vagy valaki, aki kicsit figyel Jezabielre, ha még marad.~