Nincs játékban - Adal ház
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
| Nincs "nagyobb" helyszín | Adal ház | Nincs "kisebb" helyszín |  |
<< Előző oldal - Mostani oldal: 10 (181. - 200. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
![>Mirasyn Foks [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](//www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11132_1521230910_ember_no.jpg)
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 507-526
200. hozzászólás ezen a helyszínen: Adal ház
Üzenet elküldve: 2015-10-08 23:42:35
Üzenet elküldve: 2015-10-08 23:42:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
// Ryrr, Mira //
*Értetlenül pislog fel a kérdésre. Nem, idelent semmi baj nincsen, éppen arra lenne kíváncsi hogy odafent minden rendben van-e.*
- Nem kell, csak... Minden rendben?
*Igyekszik leplezni aggodalmát, bár ezek szerint Mira rendben van. De vajon Ryrr is? Mit mondhatna így hogy az egész ház hallja? "Nézd meg a fickót hogy él-e még!"? Nem ez mindenképpen illetlenség lenne, főleg ha a fickó még él. Pár fokot feljebb lépked a lépcsőn de csak azért hogy ne kelljen ennyire kiabálni és ő is jobban hallja majd a választ, felmenni nem akarna ha nem muszáj. Normális esetben nem zavarná hogy hangokat hallott odafentről de a párocska múltját és Mira korábbi szavait tekintve érdekli hogy mi folyhat odafent. Mondjuk ha meglátná ami ténylegesen történik akkor... Nos maga sem tudna hogy mit csinálna hirtelen zavarában. Úgy dönt inkább megvárja a választ mielőtt a férfi után érdeklődne.*
*Értetlenül pislog fel a kérdésre. Nem, idelent semmi baj nincsen, éppen arra lenne kíváncsi hogy odafent minden rendben van-e.*
- Nem kell, csak... Minden rendben?
*Igyekszik leplezni aggodalmát, bár ezek szerint Mira rendben van. De vajon Ryrr is? Mit mondhatna így hogy az egész ház hallja? "Nézd meg a fickót hogy él-e még!"? Nem ez mindenképpen illetlenség lenne, főleg ha a fickó még él. Pár fokot feljebb lépked a lépcsőn de csak azért hogy ne kelljen ennyire kiabálni és ő is jobban hallja majd a választ, felmenni nem akarna ha nem muszáj. Normális esetben nem zavarná hogy hangokat hallott odafentről de a párocska múltját és Mira korábbi szavait tekintve érdekli hogy mi folyhat odafent. Mondjuk ha meglátná ami ténylegesen történik akkor... Nos maga sem tudna hogy mit csinálna hirtelen zavarában. Úgy dönt inkább megvárja a választ mielőtt a férfi után érdeklődne.*
199. hozzászólás ezen a helyszínen: Adal ház
Üzenet elküldve: 2015-10-08 23:23:30
Üzenet elküldve: 2015-10-08 23:23:30
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
//Mira, Jez//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Ryr éppen egy köztes világban lebeg.
Sok mindennel harcol magában, ahogyan lassan kiejti a szavakat, és kábultan simít a lány arcára. Ám az egészből olyan hirtelen rántják ki Mira szavai, mintha csak a folyóban fuldokolt volna eddig, s valaki onnan húzta volna ki nagy hévvel.
A szemöldökei felszaladnak, fekete szemei pedig az eddiginél is sötétebbek lesznek.*
- Miféle nehéz sorsról beszélsz?
*A szavak úgy buggyannak ki a szájából, akár a méreg. Hiszen őt magát is megmérgezte az, amit a nő az imént mondott neki.*
- Senki sem mondta, hogy nehéz sorsom lett volna... azért lettem az, aki, mert én akartam, hogy ilyen legyek...
*Újból a lányhoz hajol, de most a hangja cseppet sem kedves. Sokkal inkább veszedelmes, és rosszat sejtető.*
- Hát persze, gondolsz a szép dolgokra... mind ezt mondja, aki belebukott az életbe... mindig ezzel áltatják magukat a kedves kis egyszerű emberkék... *simít ki egy vizes tincset Mira arcából.*
- Csak a szép dolgokra... *változtatja el a hangját, mintha valakit utánozna.* - Csak a jóra... hiszen annyira csodálatos volt, annyira nagyszerű és gyönyörű... *hangja ismét a sajátjává válik.*
- Aztán pedig jön az alkohol... és a céltalan, gátlástalan élet... a megtört lélek... *suttogja az utolsó szavakat Mira füléhez hajolva.*
- A tudat, hogy semminek nincsen értelme többé... aztán életed minden egyes apró kis köve, melyeket apránként felépítettél, szép lassan mind hamuvá porlik...
*Elhajol a nő fülétől, és mélyen a szemeibe néz. Nem szól semmit eztán, csak figyel. Ám ekkor meghallja ő is a kiáltást. Hagyja, hogy a lány eltolja őt, és felüljön, bár erővel talán nem is tudta védekezni ellene, ha akarna.
Aztán amikor Mira ismét hozzá fordul, és a fülébe susog, lehunyja sötét pillájú szemeit.*
- Én egyiket sem. És mindegyiket. *hangzik el a halk válasz.*
- Mindegyik egyformán tartogat jót és rosszat is. A választás a Tiéd. Bármiben is hiszel éppen. Bárhogyan is gondolod. *hosszú, sápadt karjait a nő köré fonja, és arcát megcirógatja a lány hajával, ahogy lassan hozzádörgölőzik a vizes tincsekhez, és beszívja azok illatát.*
- De ha az enyém leszel ma este... a véred lesz az, ami hozzám köt majd Téged... így... vagy úgy... *mondja ezeket már alig hallhatóan, szinte csak tátogva Mira fülébe.
Az ereiben hevesen kezd zubogni a vér, és felforrósodik a bőre, akár a meleg víz, amiben éppen ülnek. Vágyik arra, amire a nő is vágyna. De vajon melyikük miképpen akarná az egészet?
Ám az is lehet, hogy mindez most titok marad. És Mira egyszerűen csak lemegy a kis vöröshöz, és lezárul egy újabb fejezet.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Ryr éppen egy köztes világban lebeg.
Sok mindennel harcol magában, ahogyan lassan kiejti a szavakat, és kábultan simít a lány arcára. Ám az egészből olyan hirtelen rántják ki Mira szavai, mintha csak a folyóban fuldokolt volna eddig, s valaki onnan húzta volna ki nagy hévvel.
A szemöldökei felszaladnak, fekete szemei pedig az eddiginél is sötétebbek lesznek.*
- Miféle nehéz sorsról beszélsz?
*A szavak úgy buggyannak ki a szájából, akár a méreg. Hiszen őt magát is megmérgezte az, amit a nő az imént mondott neki.*
- Senki sem mondta, hogy nehéz sorsom lett volna... azért lettem az, aki, mert én akartam, hogy ilyen legyek...
*Újból a lányhoz hajol, de most a hangja cseppet sem kedves. Sokkal inkább veszedelmes, és rosszat sejtető.*
- Hát persze, gondolsz a szép dolgokra... mind ezt mondja, aki belebukott az életbe... mindig ezzel áltatják magukat a kedves kis egyszerű emberkék... *simít ki egy vizes tincset Mira arcából.*
- Csak a szép dolgokra... *változtatja el a hangját, mintha valakit utánozna.* - Csak a jóra... hiszen annyira csodálatos volt, annyira nagyszerű és gyönyörű... *hangja ismét a sajátjává válik.*
- Aztán pedig jön az alkohol... és a céltalan, gátlástalan élet... a megtört lélek... *suttogja az utolsó szavakat Mira füléhez hajolva.*
- A tudat, hogy semminek nincsen értelme többé... aztán életed minden egyes apró kis köve, melyeket apránként felépítettél, szép lassan mind hamuvá porlik...
*Elhajol a nő fülétől, és mélyen a szemeibe néz. Nem szól semmit eztán, csak figyel. Ám ekkor meghallja ő is a kiáltást. Hagyja, hogy a lány eltolja őt, és felüljön, bár erővel talán nem is tudta védekezni ellene, ha akarna.
Aztán amikor Mira ismét hozzá fordul, és a fülébe susog, lehunyja sötét pillájú szemeit.*
- Én egyiket sem. És mindegyiket. *hangzik el a halk válasz.*
- Mindegyik egyformán tartogat jót és rosszat is. A választás a Tiéd. Bármiben is hiszel éppen. Bárhogyan is gondolod. *hosszú, sápadt karjait a nő köré fonja, és arcát megcirógatja a lány hajával, ahogy lassan hozzádörgölőzik a vizes tincsekhez, és beszívja azok illatát.*
- De ha az enyém leszel ma este... a véred lesz az, ami hozzám köt majd Téged... így... vagy úgy... *mondja ezeket már alig hallhatóan, szinte csak tátogva Mira fülébe.
Az ereiben hevesen kezd zubogni a vér, és felforrósodik a bőre, akár a meleg víz, amiben éppen ülnek. Vágyik arra, amire a nő is vágyna. De vajon melyikük miképpen akarná az egészet?
Ám az is lehet, hogy mindez most titok marad. És Mira egyszerűen csak lemegy a kis vöröshöz, és lezárul egy újabb fejezet.*
198. hozzászólás ezen a helyszínen: Adal ház
Üzenet elküldve: 2015-10-08 21:44:46
Üzenet elküldve: 2015-10-08 21:44:46
ÚJ
![>Mirasyn Foks [halott] avatarja! Úgy tűnik a kép nem megjeleníthető.](http://www.lanawin.hu/forum_ic/avatarkepek/11132_1521230910_ember_no.jpg)
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
//Ryrros, Jezabiel//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Nem akarná kijelenteni, hogy az esze helyett mi az, amiért hagyja magát, de biztos nem a szíve és a szerelem. Elvarázsolta Ryrros és ezért vonzódik hozzá ennyire, inkább ezt találja elfogadható indoknak, na meg azt, hogy mennyire kellemes játék ez az ajkaik találkozása közben. Ha hamarabb tudja, hogy ez ennyire jó lehet nem is várt volna eddig és beadta volna már a derekát egy arra alkalmas harcosnak.*
-Olyan negatívan nézed a világot... Megértem, hogy nehéz sorsod volt, de én optimista voltam mindig is és az is maradok. Ha vége fájdalmas, majd gondolok a szép dolgokra, amiket nyertem a dologgal és már nem lesz annyira rossz. *Ilyen bölcs szavak is régen hagyták el a száját, inkább fiatal korában volt rá jellemző, de most hogy ismét intelligens emberekkel találkozik talán kezd visszatérni az elkopott tudása is. ~Előbb jött az etikett, most meg ez...~
Miközben Mira arcát simogatja Ryrros a lány lehajtja a fejét a vállára és a szeme sarkából nézi csak a férfit, aki továbbra sem mutat ki semmi érzelmet és ez mélyen elszomorítja kicsit, de ha egyszer hozzá vonzódik és Myna szerepéhez is elengedhetetlen, hogy ne legyen ártatlan tovább. Hallgatja a lehetőségeket, amit elé tárnak és magában tudja, hogy melyiket fogja válaszolni, de azért még feltenne egy kérdést, amikor meghallja a nevét és egy pillanat alatt kizökken és félre tolja magáról a mélységit, hogy felüljön.* ~Mit csinálok? Tényleg ennyire fontos lenne?~
-Baj van Jezabiel? Lemenjek? *Szólal meg hangosan és határozottan, mint ha épp nem legromantikusabb pillanatából zavarták volna meg. Tudja, hogy válaszolnia kéne Ryrrosnak, de ha mennie kell, akkor mennie kell lefelé. Reméli nincs semmi fontos és még egy kicsit tud maradni, ez esetben szembefordul a félvérrel és közel hajolva a fülét épp hogy érintve az ajkaival súg abba.*
-Te melyiket választanád?
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Nem akarná kijelenteni, hogy az esze helyett mi az, amiért hagyja magát, de biztos nem a szíve és a szerelem. Elvarázsolta Ryrros és ezért vonzódik hozzá ennyire, inkább ezt találja elfogadható indoknak, na meg azt, hogy mennyire kellemes játék ez az ajkaik találkozása közben. Ha hamarabb tudja, hogy ez ennyire jó lehet nem is várt volna eddig és beadta volna már a derekát egy arra alkalmas harcosnak.*
-Olyan negatívan nézed a világot... Megértem, hogy nehéz sorsod volt, de én optimista voltam mindig is és az is maradok. Ha vége fájdalmas, majd gondolok a szép dolgokra, amiket nyertem a dologgal és már nem lesz annyira rossz. *Ilyen bölcs szavak is régen hagyták el a száját, inkább fiatal korában volt rá jellemző, de most hogy ismét intelligens emberekkel találkozik talán kezd visszatérni az elkopott tudása is. ~Előbb jött az etikett, most meg ez...~
Miközben Mira arcát simogatja Ryrros a lány lehajtja a fejét a vállára és a szeme sarkából nézi csak a férfit, aki továbbra sem mutat ki semmi érzelmet és ez mélyen elszomorítja kicsit, de ha egyszer hozzá vonzódik és Myna szerepéhez is elengedhetetlen, hogy ne legyen ártatlan tovább. Hallgatja a lehetőségeket, amit elé tárnak és magában tudja, hogy melyiket fogja válaszolni, de azért még feltenne egy kérdést, amikor meghallja a nevét és egy pillanat alatt kizökken és félre tolja magáról a mélységit, hogy felüljön.* ~Mit csinálok? Tényleg ennyire fontos lenne?~
-Baj van Jezabiel? Lemenjek? *Szólal meg hangosan és határozottan, mint ha épp nem legromantikusabb pillanatából zavarták volna meg. Tudja, hogy válaszolnia kéne Ryrrosnak, de ha mennie kell, akkor mennie kell lefelé. Reméli nincs semmi fontos és még egy kicsit tud maradni, ez esetben szembefordul a félvérrel és közel hajolva a fülét épp hogy érintve az ajkaival súg abba.*
-Te melyiket választanád?
197. hozzászólás ezen a helyszínen: Adal ház
Üzenet elküldve: 2015-10-08 20:30:27
Üzenet elküldve: 2015-10-08 20:30:27
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
// Ryrr, Mira //
*Semmi. Se egy szó, se egy hang, csak a csendet hallja, vagyis pont hogy nem hallja odafentről. Mitévő legyen? Töprengésében a kalapács fejével vakargatja meg a tarkóját, ekkor tudatosul benne hogy még mindig a kezében van. Mindegy, itt a lépcsőnél lerakni felesleges lenne. Ha Mirát bántanák akkor csak kiabálna. Feltéve hogy tud még kiabálni. A szobájában lenne inkább? Nem, bizonyára Ryrrel beszélget különben lejött volna hozzá. Vagy megint megbántotta valamivel a fickó és szeretne egyedül lenni? Sok a lehetőség. Még akár az is hogy Mira vágta kupán a félvért és most tanácstalanul áll felette. Mondjuk nem hiányozna neki egy gyilkosságban való bűnrészesség. Ha meg a fickó csúszott el a kádban, csak hallatna valami szentségelést. Ha képes rá... Ha viszont nem, akkor nem kellene húznia az időt azzal hogy csak itt ácsorog. Ha felszól azzal ártani nem árthat, életet viszont menthet, így igen hamar emellett a lehetőség mellett dönt. Az ugyanis hogy egy törékeny helyzetbe kotnyeleskedhet bele meg sem fordul a fejében, pedig könnyen lehet hogy kritikus döntés előtt áll a kis párocska és ezzel a közbevágással megváltoztatja a jövőjük alakulását.*
- Myna!
*Hangosan szól fel, de nem túlzottan, vélhetőleg ennyi is áthallatszik az ajtókon. Felmenni nem jut eszébe, ő csak egy munkás itt és senki nem hívta fel. Mira azt mondta ha kell valami akkor szóljon, hát felszól, ezt tartja a legtiszteletteljesebb lehetőségnek.*
A hozzászólás írója (Jezabiel Tinkerin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.10.08 20:32:55
*Semmi. Se egy szó, se egy hang, csak a csendet hallja, vagyis pont hogy nem hallja odafentről. Mitévő legyen? Töprengésében a kalapács fejével vakargatja meg a tarkóját, ekkor tudatosul benne hogy még mindig a kezében van. Mindegy, itt a lépcsőnél lerakni felesleges lenne. Ha Mirát bántanák akkor csak kiabálna. Feltéve hogy tud még kiabálni. A szobájában lenne inkább? Nem, bizonyára Ryrrel beszélget különben lejött volna hozzá. Vagy megint megbántotta valamivel a fickó és szeretne egyedül lenni? Sok a lehetőség. Még akár az is hogy Mira vágta kupán a félvért és most tanácstalanul áll felette. Mondjuk nem hiányozna neki egy gyilkosságban való bűnrészesség. Ha meg a fickó csúszott el a kádban, csak hallatna valami szentségelést. Ha képes rá... Ha viszont nem, akkor nem kellene húznia az időt azzal hogy csak itt ácsorog. Ha felszól azzal ártani nem árthat, életet viszont menthet, így igen hamar emellett a lehetőség mellett dönt. Az ugyanis hogy egy törékeny helyzetbe kotnyeleskedhet bele meg sem fordul a fejében, pedig könnyen lehet hogy kritikus döntés előtt áll a kis párocska és ezzel a közbevágással megváltoztatja a jövőjük alakulását.*
- Myna!
*Hangosan szól fel, de nem túlzottan, vélhetőleg ennyi is áthallatszik az ajtókon. Felmenni nem jut eszébe, ő csak egy munkás itt és senki nem hívta fel. Mira azt mondta ha kell valami akkor szóljon, hát felszól, ezt tartja a legtiszteletteljesebb lehetőségnek.*
A hozzászólás írója (Jezabiel Tinkerin) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2015.10.08 20:32:55
196. hozzászólás ezen a helyszínen: Adal ház
Üzenet elküldve: 2015-10-08 19:50:22
Üzenet elküldve: 2015-10-08 19:50:22
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
//Mira//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A lány azt mondja, tudja, hogy nem kellene bíznia benne.
Az esze legalábbis. De hogyne tudná, ha már annyiszor elmondta neki? Viszont az esze... az esze ezt tudja... miért éppen így mondta? Talán épp egy közhely következne ezután, ami valahogy úgy hangzik "de a szívem mást súg"? Szerelem... mi is az a szerelem?
"Mi is a név? Mit rózsának hívunk mi, bárhogy nevezzük, éppoly illatos."
Az emberi gyengeség. Az emberi önkívület, az akarat elvesztése, az agy elködösülése... a kórság, ami bukáshoz vezet. Mindig.
A csók, amely gyötrelmesen fáj, mégis arannyal borítja be a másik szívét, és kristályként csilingel a lélekben a szó, amely eggyé válik a képzelettel, és valósággá váltja azt. A lehetetlen. Amely ebben a pillanatban is ismét lehetségessé vált.
Üveges tekintettel mered a nőre. Lassan, színtelen hangon ejti ki a szavakat, amelyek úgy jönnek torka legmélyéről, mintha eddig csak lapultak volna ott, hogy maguktól kibukhassanak belőle. Mintha nem is a gondolatai által jöttek volna létre. Egyszerűen csak volnának. És éppen most válnának hallhatóvá.*
- Mindig fájdalmas a vége. Nincs benne semmi elhatározás. Szeretsz majd, én pedig bántalak. Vagy megkedvellek, és Te bántasz engem. Az élet fájdalmak tömkelege. Éppen ezért... pont, hogy csak együtt lehetünk. És a történet itt majd véget is ér.
*Megsimítja Mira arcát, és megdönti kissé a fejét beszéd közben, de arca továbbra is kifürkészhetetlen marad. Mintha nem is volna ember, sem pedig elf. Mintha nem is élne. Talán soha nem is élt.*
- Ha nekem adod magad, annak ára van... mindennek ára van... de adhatod csak a legfőbb erényedet is... nem egy útszéli cafka vagy. Egy helyen élünk, és közösek a céljaink. Egyelőre. *fog bele halkan.*
- Így ha egészen az enyém lennél, akkor én lennék a vad, kóbor macska az árnyékban, aki figyelné lépteidet. Felfalná ellenségeidet, és dorombolna az ágyadban. De a kóbor macska sohasem szelídíthető. Oda megy ahová akar, akkor, amikor akar, és azt teszi, amit csak akar. Vagy lehet enyém csak a jog, hogy leszakítsam a virágot, melyet eddig gondosan őriztél. Aztán kinek erre, kinek arra vezet az útja. De azt nem tenném meg így. És nem tenném meg most. Senki nem vágynék arra, hogy tőből tépjék ki azt, amit eddig maga nevelt. Az ilyenhez gondos kezek szükségesek... *hajol közelebb, forró leheletével cirógatva a lány ajkait.*
- Én pedig ezt is megadnám... ha kedvem a hevességben is lelem jobban... ám van a harmadik út is. Az pedig az... hogy most kimész innen, és bezárod magad mögött a ajtót. Akkor nem kell szólnod se semmit. De nem lesz több út. Létezel tovább Te... és én is.
*Elhallgat, s közben folyamatosan jár a tekintete a nő ajka és szemei között. Csak a választ várja. Ő már mindent elmondott, amit elmondhatott erről.
Talán több szót is fecsérelve rá, mint kellett volna.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A lány azt mondja, tudja, hogy nem kellene bíznia benne.
Az esze legalábbis. De hogyne tudná, ha már annyiszor elmondta neki? Viszont az esze... az esze ezt tudja... miért éppen így mondta? Talán épp egy közhely következne ezután, ami valahogy úgy hangzik "de a szívem mást súg"? Szerelem... mi is az a szerelem?
"Mi is a név? Mit rózsának hívunk mi, bárhogy nevezzük, éppoly illatos."
Az emberi gyengeség. Az emberi önkívület, az akarat elvesztése, az agy elködösülése... a kórság, ami bukáshoz vezet. Mindig.
A csók, amely gyötrelmesen fáj, mégis arannyal borítja be a másik szívét, és kristályként csilingel a lélekben a szó, amely eggyé válik a képzelettel, és valósággá váltja azt. A lehetetlen. Amely ebben a pillanatban is ismét lehetségessé vált.
Üveges tekintettel mered a nőre. Lassan, színtelen hangon ejti ki a szavakat, amelyek úgy jönnek torka legmélyéről, mintha eddig csak lapultak volna ott, hogy maguktól kibukhassanak belőle. Mintha nem is a gondolatai által jöttek volna létre. Egyszerűen csak volnának. És éppen most válnának hallhatóvá.*
- Mindig fájdalmas a vége. Nincs benne semmi elhatározás. Szeretsz majd, én pedig bántalak. Vagy megkedvellek, és Te bántasz engem. Az élet fájdalmak tömkelege. Éppen ezért... pont, hogy csak együtt lehetünk. És a történet itt majd véget is ér.
*Megsimítja Mira arcát, és megdönti kissé a fejét beszéd közben, de arca továbbra is kifürkészhetetlen marad. Mintha nem is volna ember, sem pedig elf. Mintha nem is élne. Talán soha nem is élt.*
- Ha nekem adod magad, annak ára van... mindennek ára van... de adhatod csak a legfőbb erényedet is... nem egy útszéli cafka vagy. Egy helyen élünk, és közösek a céljaink. Egyelőre. *fog bele halkan.*
- Így ha egészen az enyém lennél, akkor én lennék a vad, kóbor macska az árnyékban, aki figyelné lépteidet. Felfalná ellenségeidet, és dorombolna az ágyadban. De a kóbor macska sohasem szelídíthető. Oda megy ahová akar, akkor, amikor akar, és azt teszi, amit csak akar. Vagy lehet enyém csak a jog, hogy leszakítsam a virágot, melyet eddig gondosan őriztél. Aztán kinek erre, kinek arra vezet az útja. De azt nem tenném meg így. És nem tenném meg most. Senki nem vágynék arra, hogy tőből tépjék ki azt, amit eddig maga nevelt. Az ilyenhez gondos kezek szükségesek... *hajol közelebb, forró leheletével cirógatva a lány ajkait.*
- Én pedig ezt is megadnám... ha kedvem a hevességben is lelem jobban... ám van a harmadik út is. Az pedig az... hogy most kimész innen, és bezárod magad mögött a ajtót. Akkor nem kell szólnod se semmit. De nem lesz több út. Létezel tovább Te... és én is.
*Elhallgat, s közben folyamatosan jár a tekintete a nő ajka és szemei között. Csak a választ várja. Ő már mindent elmondott, amit elmondhatott erről.
Talán több szót is fecsérelve rá, mint kellett volna.*
195. hozzászólás ezen a helyszínen: Adal ház
Üzenet elküldve: 2015-10-08 19:15:50
Üzenet elküldve: 2015-10-08 19:15:50
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
//Ryrros//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Ismét a közelébe kerül Ryrros, ezt akarta elkerülni, mert nem tud uralkodni a vágyódásán. Olyan idegen érzés ez, mikor az agya tudja, hogy nem kéne, de a mozdulatai nem engedik, hogy ellökje magától és kiszabaduljon ebből a pozitúrából. Már most fáj neki ez az egész és csak örül, hogy vizesek, mert így nem látszódnak az arcán néha lecsorduló könnycseppek.*
-Az eszem tudja, hogy nem kéne bíznom benned. *Szinte leheli a férfi ajkaira a szavakat, mert Myna figyelmeztetése óta tudja, hogy nem szabad a bizalmába fogadnia a félvért.
Mira nem bírta tovább és megcsókolja, amit viszonoz Ryrros és ettől jobb érzést el sem tud képzelni, mint hogy újra érintheti a másik ajkait. Mira szájába harap a félvér és úgy távolodik el kicsit, hogy az épp ragyogó zöld szemekbe nézzen.*
-Miért kell, hogy fájdalmas legyen a vége? Miért határozod el előre, hogy milyen lesz a vége? Miért nem lehetünk csak együtt? *Nézi a rezzenéstelen arcot és hallgatja a kérdéseket még, de a legutolsó elgondolkodtatja, mert nem tudja hogyan érti a dolgot, hiszen annyi nővel volt már és egyik sincs itt mellette, főleg Myna nincs ugye.*
-Ezt hogy érted, hogy aki a tiéd, az a tiéd is marad? *Érdeklődik és kíváncsian figyel a válaszra. A szobában hirtelen olyan kísérteties minden és kicsit ijesztő is, de nem tud azzal foglalkozni, mert csak a felette levő fekete szemeiben veszik el a zöld íriszeivel.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Ismét a közelébe kerül Ryrros, ezt akarta elkerülni, mert nem tud uralkodni a vágyódásán. Olyan idegen érzés ez, mikor az agya tudja, hogy nem kéne, de a mozdulatai nem engedik, hogy ellökje magától és kiszabaduljon ebből a pozitúrából. Már most fáj neki ez az egész és csak örül, hogy vizesek, mert így nem látszódnak az arcán néha lecsorduló könnycseppek.*
-Az eszem tudja, hogy nem kéne bíznom benned. *Szinte leheli a férfi ajkaira a szavakat, mert Myna figyelmeztetése óta tudja, hogy nem szabad a bizalmába fogadnia a félvért.
Mira nem bírta tovább és megcsókolja, amit viszonoz Ryrros és ettől jobb érzést el sem tud képzelni, mint hogy újra érintheti a másik ajkait. Mira szájába harap a félvér és úgy távolodik el kicsit, hogy az épp ragyogó zöld szemekbe nézzen.*
-Miért kell, hogy fájdalmas legyen a vége? Miért határozod el előre, hogy milyen lesz a vége? Miért nem lehetünk csak együtt? *Nézi a rezzenéstelen arcot és hallgatja a kérdéseket még, de a legutolsó elgondolkodtatja, mert nem tudja hogyan érti a dolgot, hiszen annyi nővel volt már és egyik sincs itt mellette, főleg Myna nincs ugye.*
-Ezt hogy érted, hogy aki a tiéd, az a tiéd is marad? *Érdeklődik és kíváncsian figyel a válaszra. A szobában hirtelen olyan kísérteties minden és kicsit ijesztő is, de nem tud azzal foglalkozni, mert csak a felette levő fekete szemeiben veszik el a zöld íriszeivel.*
194. hozzászólás ezen a helyszínen: Adal ház
Üzenet elküldve: 2015-10-08 18:21:00
Üzenet elküldve: 2015-10-08 18:21:00
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
//Mira//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Érzi, hogy Mira szíve milyen hevesen dobol az ő mellkasán, ahogy hozzásimul a lányhoz.
Éles szavak, heves mozdulatok... és őrjítő vágyakozás, ami egyre jobban a hatalmába keríti őt.
Nem tudja, miért veszi el a nő folyamatosan az eszét, de valahogy megőrül tőle, és nem tudja megállni, hogy ne kerüljön ily módon a közelébe. Hozzá hajol, de nem csókolja meg. Hallja a szavait, de nem tudja mit mondjon rájuk.*
- Megmondtam, hogy ne bízz meg bennem... *suttogja rá a lány ajkaira, amikor az megkérdezi tőle, nem fogja e bántani szavakkal sem. Nem kezeskedhet semmiért, és már régen megtanulta a leckét, hogy valóban ne is tegye. A saját bőre a fontosabb, hogy életben maradhasson, hogy túlélhesse, hogy tovább létezhessen. Nem vakíthatják el olyan dolgok, mint a szeretet, az önzetlenség, vagy a szenvedély.*
- Mindig jó tréfákat mondok... *susog, aztán Mira már csókolja is.
Nem állja meg, hogy ne csókoljon vissza. Hevesen kapja el a nő ajkait újból, és veszi el az édes mézet a nyelvéről. Mozdulataitól a víz kavarog körülöttük, ahogy minél inkább megszabadítaná a lányt ruháitól. Végül fogaival összecsippenti Mira alsó ajkait, így húzódik el tőle, s aztán engedi el, még ha fájdalmat is okoz ezzel.
De nem távolodik messze tőle. Nem látja a könnyeket sem, csak a vizet, amely beborítja mindenüket.*
- Hát valóban engem akarsz. *mondja egészen halkan, fekete szemeivel mélyen a zöld íriszekbe bámulva.*
- De tudod, hogy annak végül csak fájdalom lehet a vége, ha most nem is.
*Arca rezzenéstelen, és kifürkészhetetlenek az érzései, ha vannak is valahol, mélyen, az örök maszk mögött.*
- Így is akarnád? Így is nekem adnád legféltettebb kincsed? A becsületed? Az erényed, amelyet ily sokáig megőriztél? Mert akkor az enyém leszel, Mira... és aki az enyém... az az enyém is marad...
*A tegnap este sötét leple borul a szobára szavai nyomán.
Nem tudhatja a lány, hogy milyen emlékeket idézett fel a férfi önmagában, miket szabadított el újra, és mik kerítették hatalmába hosszú, egyszerű halandó számára érthetetlen útja folyamán. De most, és ebben a pillanatban az egész homályként telepedik a levegőre. Moccanatlan állnak a gyertyalángok, az elfojtott légmozgásban. Mindenütt teljes a csend. Csak néhány csepp hullik a vízbe a férfi hajáról, s gurul le szürke bőrén át.
Nagy kérdések, és nagy válaszok.
Az egész élete ebből áll. Kérdés... hogy a lány valóban részt akar e venni ebben.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Érzi, hogy Mira szíve milyen hevesen dobol az ő mellkasán, ahogy hozzásimul a lányhoz.
Éles szavak, heves mozdulatok... és őrjítő vágyakozás, ami egyre jobban a hatalmába keríti őt.
Nem tudja, miért veszi el a nő folyamatosan az eszét, de valahogy megőrül tőle, és nem tudja megállni, hogy ne kerüljön ily módon a közelébe. Hozzá hajol, de nem csókolja meg. Hallja a szavait, de nem tudja mit mondjon rájuk.*
- Megmondtam, hogy ne bízz meg bennem... *suttogja rá a lány ajkaira, amikor az megkérdezi tőle, nem fogja e bántani szavakkal sem. Nem kezeskedhet semmiért, és már régen megtanulta a leckét, hogy valóban ne is tegye. A saját bőre a fontosabb, hogy életben maradhasson, hogy túlélhesse, hogy tovább létezhessen. Nem vakíthatják el olyan dolgok, mint a szeretet, az önzetlenség, vagy a szenvedély.*
- Mindig jó tréfákat mondok... *susog, aztán Mira már csókolja is.
Nem állja meg, hogy ne csókoljon vissza. Hevesen kapja el a nő ajkait újból, és veszi el az édes mézet a nyelvéről. Mozdulataitól a víz kavarog körülöttük, ahogy minél inkább megszabadítaná a lányt ruháitól. Végül fogaival összecsippenti Mira alsó ajkait, így húzódik el tőle, s aztán engedi el, még ha fájdalmat is okoz ezzel.
De nem távolodik messze tőle. Nem látja a könnyeket sem, csak a vizet, amely beborítja mindenüket.*
- Hát valóban engem akarsz. *mondja egészen halkan, fekete szemeivel mélyen a zöld íriszekbe bámulva.*
- De tudod, hogy annak végül csak fájdalom lehet a vége, ha most nem is.
*Arca rezzenéstelen, és kifürkészhetetlenek az érzései, ha vannak is valahol, mélyen, az örök maszk mögött.*
- Így is akarnád? Így is nekem adnád legféltettebb kincsed? A becsületed? Az erényed, amelyet ily sokáig megőriztél? Mert akkor az enyém leszel, Mira... és aki az enyém... az az enyém is marad...
*A tegnap este sötét leple borul a szobára szavai nyomán.
Nem tudhatja a lány, hogy milyen emlékeket idézett fel a férfi önmagában, miket szabadított el újra, és mik kerítették hatalmába hosszú, egyszerű halandó számára érthetetlen útja folyamán. De most, és ebben a pillanatban az egész homályként telepedik a levegőre. Moccanatlan állnak a gyertyalángok, az elfojtott légmozgásban. Mindenütt teljes a csend. Csak néhány csepp hullik a vízbe a férfi hajáról, s gurul le szürke bőrén át.
Nagy kérdések, és nagy válaszok.
Az egész élete ebből áll. Kérdés... hogy a lány valóban részt akar e venni ebben.*
193. hozzászólás ezen a helyszínen: Adal ház
Üzenet elküldve: 2015-10-08 17:04:03
Üzenet elküldve: 2015-10-08 17:04:03
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 63
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 277
OOC üzenetek: 63
Játékstílus: Vakmerő
//Valamikor éjszaka//
*Gyorsan surrant be a hátsó magas falnál. Már korábban kinézett magának a házba egy kevéssé feltűnő utat, ha úgy alakul, vissza kell térnie valamiért. Feltűnés nélkül veszi elő a kötelet, aminek a végén egy kampó teszi lehetővé, hogy könnyedén jusson be a hátsó kertbe. Az emeleti szobába az ablakon át mászik be. Mivel a saját szobája volt pontosan tudja, hogy menjen be még akkor is, ha zárva. Ő maga gondoskodott róla, mikor még itt lakott, hogy bármikor bejuthasson rajta és feltűnés nélkül. Még nem jött el az ideje, hogy maradjon. Nem akar magyarázkodni senkinek, de nem akarta Adalt és a többieket arany nélkül hagyni. Miután bejutott keres gyorsan egy és meggyújtja, aztán előveszi az írókészletet, amit magával hozott. Szerencsére minden nyugodt a házban és zavartalanul le tudja írni az üzenetet: "Ezt a ház felújítására szántam remélem jó hasznát vesszitek."500aranyat rak az asztalra egy erszénybe, hogy későbbMirasyn Foks, vagyis neki Myna megtalálhassa.
Miután végzett körbejáratja a tekintetét. Talán egyszer visszatér majd ide, de most mennie kell az ügy, ami elszólította még nem engedi a visszatérést. Eloltja a gyertyát és úgy távozik, ahogy jött. Legalább egy kis emléket hagyott most maga után, ami hasznos lesz a vércséknek.*
*Gyorsan surrant be a hátsó magas falnál. Már korábban kinézett magának a házba egy kevéssé feltűnő utat, ha úgy alakul, vissza kell térnie valamiért. Feltűnés nélkül veszi elő a kötelet, aminek a végén egy kampó teszi lehetővé, hogy könnyedén jusson be a hátsó kertbe. Az emeleti szobába az ablakon át mászik be. Mivel a saját szobája volt pontosan tudja, hogy menjen be még akkor is, ha zárva. Ő maga gondoskodott róla, mikor még itt lakott, hogy bármikor bejuthasson rajta és feltűnés nélkül. Még nem jött el az ideje, hogy maradjon. Nem akar magyarázkodni senkinek, de nem akarta Adalt és a többieket arany nélkül hagyni. Miután bejutott keres gyorsan egy és meggyújtja, aztán előveszi az írókészletet, amit magával hozott. Szerencsére minden nyugodt a házban és zavartalanul le tudja írni az üzenetet: "Ezt a ház felújítására szántam remélem jó hasznát vesszitek."500aranyat rak az asztalra egy erszénybe, hogy későbbMirasyn Foks, vagyis neki Myna megtalálhassa.
Miután végzett körbejáratja a tekintetét. Talán egyszer visszatér majd ide, de most mennie kell az ügy, ami elszólította még nem engedi a visszatérést. Eloltja a gyertyát és úgy távozik, ahogy jött. Legalább egy kis emléket hagyott most maga után, ami hasznos lesz a vércséknek.*
192. hozzászólás ezen a helyszínen: Adal ház
Üzenet elküldve: 2015-10-08 16:35:46
Üzenet elküldve: 2015-10-08 16:35:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 635
OOC üzenetek: 102
Játékstílus: Vakmerő
//Niras//
*Lassan elérik a házat. Semmi különleges nincsen benne, olyan akár az összes többi itt, a gazdagnegyedben. Azzal az egy különbséggel, hogy ennek nem tekintheti meg az elejét, csupán a hátsó bejáratot veheti szemügyre.*
-Köszönöm! *Biccent zavartan, majd besétál az ajtón, ami hamarosan be is záródik mögötte. Rossz előérzete van. Nem tudja miért, valami hasonló, mint amikor Kimet megpillantotta a fogadóban, amolyan női megérzés. De pont a férfival való találkozás miatt nem is tulajdonít neki jelentőséget, hiszen az akkori érzet is téves riasztásnak bizonyult és végül egy egész jó napot zártak. Remélhetőleg itt is valami hasonlóról van csak szó.*
-Nem kérek semmit! *Hárítja el rögtön a teát halkan, de az illetékest említve felkapja a fejét. Szívesen beszélne valakivel részletesen az ügyről, hogy mennyi időt kéne itt töltenie, mennyi pénzért, mit várnak el tőle... És még sok más, hasonló kérdés, amikre szeretne végre választ kapni.
Néhány lépéssel lemaradva követi Nirast a házba, közben kíváncsian tekintget körbe, még sosem járt a gazdagnegyed egyik épületében sem.*
*Lassan elérik a házat. Semmi különleges nincsen benne, olyan akár az összes többi itt, a gazdagnegyedben. Azzal az egy különbséggel, hogy ennek nem tekintheti meg az elejét, csupán a hátsó bejáratot veheti szemügyre.*
-Köszönöm! *Biccent zavartan, majd besétál az ajtón, ami hamarosan be is záródik mögötte. Rossz előérzete van. Nem tudja miért, valami hasonló, mint amikor Kimet megpillantotta a fogadóban, amolyan női megérzés. De pont a férfival való találkozás miatt nem is tulajdonít neki jelentőséget, hiszen az akkori érzet is téves riasztásnak bizonyult és végül egy egész jó napot zártak. Remélhetőleg itt is valami hasonlóról van csak szó.*
-Nem kérek semmit! *Hárítja el rögtön a teát halkan, de az illetékest említve felkapja a fejét. Szívesen beszélne valakivel részletesen az ügyről, hogy mennyi időt kéne itt töltenie, mennyi pénzért, mit várnak el tőle... És még sok más, hasonló kérdés, amikre szeretne végre választ kapni.
Néhány lépéssel lemaradva követi Nirast a házba, közben kíváncsian tekintget körbe, még sosem járt a gazdagnegyed egyik épületében sem.*
191. hozzászólás ezen a helyszínen: Adal ház
Üzenet elküldve: 2015-10-08 09:43:21
Üzenet elküldve: 2015-10-08 09:43:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
// Mestermunka - harmadik nap //
// Mira, Ryrr //
*Készül-készül a dolog, de még kell pár óra mire mindennel végez. Kalapál vés és farag, persze miután már a padlózatot felszedte, de majd a végén vissza is kell rendeznie szépen mindent. Az ajtóban rejlő szerkezettel elkészült, már csak a padló alatt kell elvezetnie az aktiválómechanizmust, aztán a csapóajtó megfelelő részéhez illesztenie. A mai napon már mindenképpen végezni szeretne ezzel hogy holnap az emeleten a rejtett rekesszel folytathassa, aztán már csak a riasztórendszer marad, az sem lesz túl könnyű feladat, bár az inkább a bútorok elmozgatása miatt, de még mindig egyszerűbb azok mögé rejteni a huzalozást mint minden falba járatot vésni. Valamit viszont hallani vél az emelet felől ezért abbahagyja egy picit a kopácsolást és csak hallgatózik. Úgy tűnik csak képzelete játszott vele mert mást már nem hall így emeli a kalapácsát hogy újabb ütést mérjen a vésőre, de még a csattanás előtt ismét valami loccsanást és zörgést hall odafentről. Lendületét már nem állítja meg, csak az ütése után pillant felfelé ismét. Normális esetben nem foglalkozna a hanggal, de tudja hogy Mira odafent van, méghozzá valószínűleg azzal a Ryrrossal akiről beszéltek. Pár pillanatig csak tétován üldögél, nehezen dönti el hogy utánajárjon-e az eseményeknek, de azok után hogy érkeztükkor felajánlotta segítségét Mirának inkább mégis felkel és óvatosan a lépcsőhöz sétál. A kalapács továbbra is jobbjában de nem azért mert azt tervezné használni szükség esetén, csak megfeledkezett róla és nem engedte el. Fel nem megy az emeletre, csak az aljánál álldogál és felfelé pislog hallgatózva. Fogalma sincs hogy mi történhet odafent, talán nem is együtt vannak, talán csak a fickó esett bele a kádba a sérülései miatt, de bármi is a helyzet aggódik, mert akármennyire is bűnözők tanyája ez, nem szép dolog ha valaki megcsúszik a fürdőben, beveri a fejét és esetleg megfullad. További hangokra vár amik megnyugtatnák, de ha nem hall semmit akkor előbb utóbb felszól majd Mira után érdeklődni, ha másért nem hát azért hogy beküldje a fickóhoz utánanézni a helyzetnek.*
// Mira, Ryrr //
*Készül-készül a dolog, de még kell pár óra mire mindennel végez. Kalapál vés és farag, persze miután már a padlózatot felszedte, de majd a végén vissza is kell rendeznie szépen mindent. Az ajtóban rejlő szerkezettel elkészült, már csak a padló alatt kell elvezetnie az aktiválómechanizmust, aztán a csapóajtó megfelelő részéhez illesztenie. A mai napon már mindenképpen végezni szeretne ezzel hogy holnap az emeleten a rejtett rekesszel folytathassa, aztán már csak a riasztórendszer marad, az sem lesz túl könnyű feladat, bár az inkább a bútorok elmozgatása miatt, de még mindig egyszerűbb azok mögé rejteni a huzalozást mint minden falba járatot vésni. Valamit viszont hallani vél az emelet felől ezért abbahagyja egy picit a kopácsolást és csak hallgatózik. Úgy tűnik csak képzelete játszott vele mert mást már nem hall így emeli a kalapácsát hogy újabb ütést mérjen a vésőre, de még a csattanás előtt ismét valami loccsanást és zörgést hall odafentről. Lendületét már nem állítja meg, csak az ütése után pillant felfelé ismét. Normális esetben nem foglalkozna a hanggal, de tudja hogy Mira odafent van, méghozzá valószínűleg azzal a Ryrrossal akiről beszéltek. Pár pillanatig csak tétován üldögél, nehezen dönti el hogy utánajárjon-e az eseményeknek, de azok után hogy érkeztükkor felajánlotta segítségét Mirának inkább mégis felkel és óvatosan a lépcsőhöz sétál. A kalapács továbbra is jobbjában de nem azért mert azt tervezné használni szükség esetén, csak megfeledkezett róla és nem engedte el. Fel nem megy az emeletre, csak az aljánál álldogál és felfelé pislog hallgatózva. Fogalma sincs hogy mi történhet odafent, talán nem is együtt vannak, talán csak a fickó esett bele a kádba a sérülései miatt, de bármi is a helyzet aggódik, mert akármennyire is bűnözők tanyája ez, nem szép dolog ha valaki megcsúszik a fürdőben, beveri a fejét és esetleg megfullad. További hangokra vár amik megnyugtatnák, de ha nem hall semmit akkor előbb utóbb felszól majd Mira után érdeklődni, ha másért nem hát azért hogy beküldje a fickóhoz utánanézni a helyzetnek.*
190. hozzászólás ezen a helyszínen: Adal ház
Üzenet elküldve: 2015-10-08 02:23:29
Üzenet elküldve: 2015-10-08 02:23:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
//Ryrros//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Mikor felnéz le sem esik neki elsőre, hogy azért nézi őt a férfi, mert a testéhez tapadt az a kevéske finom anyag és szinte teljesen átlátszó tőle az egész, de ha tudná sem zavarná annyira, hiszen látta már a testet és volt is vele, a különbség az, hogy az Mynáé volt. A nevetésnél néz fel másodszorra és esik le neki a dolog, hogy mivel is szemezhet a félvér és csak még ingerültebb tőle és már épp mászna is ki a vízből, amikor Ryrros hozzá lép és megpróbálja lenyomni ismét a vízbe. Mira már emeli is a lábát, hogy jól gyomorszájon rúgja, csak a kis táncos topánkaszerű cipőjébe elcsúszik és csak a férfi keze tartja meg talán, hogy ne vágódjon ismét a vízbe.*
-Persze, mire nincs jó módszered? *Kérdi haragosan a vízbe kerülve újra, csak ezúttal már nem egyedül, mert felé fekszik Ryrros és maga alá gyűri így Mirát.*
-Neked biztos jobb. *Morgolódik még mindig, de a szíve vad ritmusban kezd el dobolni a mellkasában.*
-Nem bántasz szavakkal sem? *Kérdez vissza halkan, mert a fizikai fájdalmat jobban bírja, mint a szavak erejét.*
-A te hibád, ha... ha nem mondasz jó tréfát. *Elengedi magát és érzi, ahogy a másik teste az övéhez simul, különleges meleg érzés keríti hatalmába és nehezen uralkodik magán, már csak annak örül, hogy a ruha még rajta van.
Mira nem bírja tovább és megöleli a férfit és lecsökkenti a távolságot is az ajkaik között, mert hozzátapad azokhoz és nem akar elszakadni azoktól újra. Szemeiből könnyek indulnak meg az arcán. Tudja, hogy ha megismétlődik a tegnap, akkor megint vérző szívvel fog távozni innen, de most még kiélvezi a helyzetet, ami szinte tálcán kínálta magát.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Mikor felnéz le sem esik neki elsőre, hogy azért nézi őt a férfi, mert a testéhez tapadt az a kevéske finom anyag és szinte teljesen átlátszó tőle az egész, de ha tudná sem zavarná annyira, hiszen látta már a testet és volt is vele, a különbség az, hogy az Mynáé volt. A nevetésnél néz fel másodszorra és esik le neki a dolog, hogy mivel is szemezhet a félvér és csak még ingerültebb tőle és már épp mászna is ki a vízből, amikor Ryrros hozzá lép és megpróbálja lenyomni ismét a vízbe. Mira már emeli is a lábát, hogy jól gyomorszájon rúgja, csak a kis táncos topánkaszerű cipőjébe elcsúszik és csak a férfi keze tartja meg talán, hogy ne vágódjon ismét a vízbe.*
-Persze, mire nincs jó módszered? *Kérdi haragosan a vízbe kerülve újra, csak ezúttal már nem egyedül, mert felé fekszik Ryrros és maga alá gyűri így Mirát.*
-Neked biztos jobb. *Morgolódik még mindig, de a szíve vad ritmusban kezd el dobolni a mellkasában.*
-Nem bántasz szavakkal sem? *Kérdez vissza halkan, mert a fizikai fájdalmat jobban bírja, mint a szavak erejét.*
-A te hibád, ha... ha nem mondasz jó tréfát. *Elengedi magát és érzi, ahogy a másik teste az övéhez simul, különleges meleg érzés keríti hatalmába és nehezen uralkodik magán, már csak annak örül, hogy a ruha még rajta van.
Mira nem bírja tovább és megöleli a férfit és lecsökkenti a távolságot is az ajkaik között, mert hozzátapad azokhoz és nem akar elszakadni azoktól újra. Szemeiből könnyek indulnak meg az arcán. Tudja, hogy ha megismétlődik a tegnap, akkor megint vérző szívvel fog távozni innen, de most még kiélvezi a helyzetet, ami szinte tálcán kínálta magát.*
189. hozzászólás ezen a helyszínen: Adal ház
Üzenet elküldve: 2015-10-08 01:59:28
Üzenet elküldve: 2015-10-08 01:59:28
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
//Mira//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Mira nem tud, és talán ideje sincs visszakozni, s máris a dézsában landol.
De nyomban fel is pattan a vízből, miközben Ryrros leplezetlenül megbámulja az átázott, hozzá tapadt ruhát. Bár a célja nem ez volt vele, de ha már ilyen mutatós lett a végeredmény, akkor nem fogja figyelmen kívül hagyni.
Nyíltan fel is nevet a nő dühöngésére. Tudta jól, hogy így fog reagálni rá, de hát ki reagálna erre másképpen? Ám amikor Mira kijelenti, hogy elege van belőle, és kiakarna szállni a vízből, nyomban hozzá lép, és lenyomja őt, amennyire tudja. Erőben talán nem vetekedhet a lánnyal, de a meglepetés erejével még élhet, így talán sikerülhet neki a dolog.*
- Ne beszélj így velem, mert be kell fognom a szádat. *mondja fenyegetően, de továbbra is vigyorogva, ezzel azt sejtetve, hogy talán elég jó módszere van erre az esetre.
Aztán a következő pillanatban már ő is a dézsában van, és megpróbálja valahogy legyűrni a lányt a vízbe. Persze nem megfojtás céljából.
Ha erővel nem megy, hát kilöki alóla a lábát, és elkapja, nehogy beverje a fejét, úgy fekteti be a vízbe.
Így vagy úgy, de ha sikerrel jár, máris a nő fölött támaszkodik a kellemesen meleg vízben.*
- Ugye, hogy mennyivel jobb így a beszélgetés? *vigyorog egészen közelről rá.*
- Nyugodj meg, nem foglak bántani... *susogja aztán.*
- De úgy látom, nem kedveled ma a tréfát... pedig sok mindent jobbá tud tenni...
*Összerándul, ahogy az olajtól illatos meleg víztől ismét belenyilall a zúzódásába. Kezdi már nagyon unni a dolgot, de meg kell szoknia, amíg el nem múlik.
Ha a nő nem ellenkezik, akkor egészen hozzá simul. Ez legalább enyhíti a fájdalmát. És valamiért kívánta most ezt a helyzetet, hogy meztelenül feküdhessen Mira felett a vízben. Persze sokkal jobb volna, ha a nőn sem volna semmi ruha. De talán nem kéne megismételni a tegnap estét. Valahogy mégis annyira vágyik rá, hogy történjen valami.
Reflex szerűen hajol is közelebb a lány ajkához. De talán jobb volna, ha ezt mégse tenné. Szinte élethalál harcot vív önmagával.*
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Mira nem tud, és talán ideje sincs visszakozni, s máris a dézsában landol.
De nyomban fel is pattan a vízből, miközben Ryrros leplezetlenül megbámulja az átázott, hozzá tapadt ruhát. Bár a célja nem ez volt vele, de ha már ilyen mutatós lett a végeredmény, akkor nem fogja figyelmen kívül hagyni.
Nyíltan fel is nevet a nő dühöngésére. Tudta jól, hogy így fog reagálni rá, de hát ki reagálna erre másképpen? Ám amikor Mira kijelenti, hogy elege van belőle, és kiakarna szállni a vízből, nyomban hozzá lép, és lenyomja őt, amennyire tudja. Erőben talán nem vetekedhet a lánnyal, de a meglepetés erejével még élhet, így talán sikerülhet neki a dolog.*
- Ne beszélj így velem, mert be kell fognom a szádat. *mondja fenyegetően, de továbbra is vigyorogva, ezzel azt sejtetve, hogy talán elég jó módszere van erre az esetre.
Aztán a következő pillanatban már ő is a dézsában van, és megpróbálja valahogy legyűrni a lányt a vízbe. Persze nem megfojtás céljából.
Ha erővel nem megy, hát kilöki alóla a lábát, és elkapja, nehogy beverje a fejét, úgy fekteti be a vízbe.
Így vagy úgy, de ha sikerrel jár, máris a nő fölött támaszkodik a kellemesen meleg vízben.*
- Ugye, hogy mennyivel jobb így a beszélgetés? *vigyorog egészen közelről rá.*
- Nyugodj meg, nem foglak bántani... *susogja aztán.*
- De úgy látom, nem kedveled ma a tréfát... pedig sok mindent jobbá tud tenni...
*Összerándul, ahogy az olajtól illatos meleg víztől ismét belenyilall a zúzódásába. Kezdi már nagyon unni a dolgot, de meg kell szoknia, amíg el nem múlik.
Ha a nő nem ellenkezik, akkor egészen hozzá simul. Ez legalább enyhíti a fájdalmát. És valamiért kívánta most ezt a helyzetet, hogy meztelenül feküdhessen Mira felett a vízben. Persze sokkal jobb volna, ha a nőn sem volna semmi ruha. De talán nem kéne megismételni a tegnap estét. Valahogy mégis annyira vágyik rá, hogy történjen valami.
Reflex szerűen hajol is közelebb a lány ajkához. De talán jobb volna, ha ezt mégse tenné. Szinte élethalál harcot vív önmagával.*
188. hozzászólás ezen a helyszínen: Adal ház
Üzenet elküldve: 2015-10-08 01:44:17
Üzenet elküldve: 2015-10-08 01:44:17
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
//Ryrros//
*Úgy tűnik teljesen hidegen hagyja ki mit gondol róla, valószínű az élet tette ilyenné a félvért, hiszen ki nézne rá jó szemmel. A vigyort nem viszonozza most Mira és látja is már a zúzódásokat is. Kicsit sajnálja, de mikor elhúzza a száját és szóba hozza, hogy egyértelművé tette a dolgot, miért utasította őt el. Mintha annyira számítana ki mennyire mocskos vagy gonosz, mikor éppen egymásra talál két szív. El se hiszi Mira, hogy ilyesmi jár a fejében, pont amikor kifejtette Jezabielnek, hogy ő inkább egy lovagot és egy becsületes embert szeretne. Biztos igaza lesz a lánynak, hogy az illatok és más nem befolyásolható tényezőknek több beleszólása van a vonzalomba, mint az észnek.*
-Nem mondtam hogy zavarna! *Vágja vissza és már nincs is a lábai alatt a talaj és kezét Ryrros vállára, teszi, hogy ne essen le és ideje sincs felfogni mire készül, amikor a dézsában landol a meleg vízbe.*
-Ez meg mire volt jó? *Áll fel és a ruhája teljesen átlátszóan tapad rá és haját is hátrasimítja, mert az is még ha nem az egész, de vizes lett. Ahogy feláll a kellemesen gőzölgő vízből egyből kirázza a hideg és ezért nem tudja hirtelen, hogy kifusson a szobájába vagy visszaüljön kicsit a dézsába.*
-Elegem van belőled! *Bosszankodik és inkább a kimászást választja és körülnéz, hogy van e valahol egy törülköző, amivel beterítheti magát és ha meg is lát egyet egyből magára teríti. ~Csak szórakozik rajtam folyton.~ Rossz érzése támad és úgy érzi még egy rossz beszólás vagy cselekedet és sírva rohan a szobájába és miután átöltözik itt is hagy mindent a fenébe, persze most a harag beszél belőle.*
*Úgy tűnik teljesen hidegen hagyja ki mit gondol róla, valószínű az élet tette ilyenné a félvért, hiszen ki nézne rá jó szemmel. A vigyort nem viszonozza most Mira és látja is már a zúzódásokat is. Kicsit sajnálja, de mikor elhúzza a száját és szóba hozza, hogy egyértelművé tette a dolgot, miért utasította őt el. Mintha annyira számítana ki mennyire mocskos vagy gonosz, mikor éppen egymásra talál két szív. El se hiszi Mira, hogy ilyesmi jár a fejében, pont amikor kifejtette Jezabielnek, hogy ő inkább egy lovagot és egy becsületes embert szeretne. Biztos igaza lesz a lánynak, hogy az illatok és más nem befolyásolható tényezőknek több beleszólása van a vonzalomba, mint az észnek.*
-Nem mondtam hogy zavarna! *Vágja vissza és már nincs is a lábai alatt a talaj és kezét Ryrros vállára, teszi, hogy ne essen le és ideje sincs felfogni mire készül, amikor a dézsában landol a meleg vízbe.*
-Ez meg mire volt jó? *Áll fel és a ruhája teljesen átlátszóan tapad rá és haját is hátrasimítja, mert az is még ha nem az egész, de vizes lett. Ahogy feláll a kellemesen gőzölgő vízből egyből kirázza a hideg és ezért nem tudja hirtelen, hogy kifusson a szobájába vagy visszaüljön kicsit a dézsába.*
-Elegem van belőled! *Bosszankodik és inkább a kimászást választja és körülnéz, hogy van e valahol egy törülköző, amivel beterítheti magát és ha meg is lát egyet egyből magára teríti. ~Csak szórakozik rajtam folyton.~ Rossz érzése támad és úgy érzi még egy rossz beszólás vagy cselekedet és sírva rohan a szobájába és miután átöltözik itt is hagy mindent a fenébe, persze most a harag beszél belőle.*
187. hozzászólás ezen a helyszínen: Adal ház
Üzenet elküldve: 2015-10-08 01:22:35
Üzenet elküldve: 2015-10-08 01:22:35
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
//Mira//
- Fogok is. *vigyorog a lányra.
Hidegen hagyja, hogy mit gondolnak mások arról, ha így látják őt. Nincs semmi szégyellnivalója, és egy időre még a zúzódásról is megfeledkezik, ami rajta van. Nem, mintha szépséghibának tekintené, de eredetileg nem akarta, hogy a lány lássa rajta.
Most már mindegy. Talán Mira észre is veszi, de ezt nem látja már, mert elhúzza a száját a lány szavaira.*
- Azt hiszem egyértelművé tettem, hogy miért. *mondja komoran, aztán nagyon gonosz vigyor jelenik meg az arcán. Ami már előre is rosszat sejtet. Legalábbis azt, hogy valami történni fog, valamire készül a férfi.*
- De rendben van, ha ez téged annyira zavar... *kezd bele, már elnyílt ajkakkal vigyorogva, kivillantva szabályos fehér fogsorát, és a következő pillanatban már ott is van a lány előtt, s még mielőtt Mira kettő nyikkanhatna, ölbe kapja őt.
A zúzódásába belenyilall, amire halkan felszisszen, de ha már belekezdett, véghez viszi célját.
Így a nőt felnyalábolva szilaj léptekkel, bár néhol sántikálva elindul vissza a fürdő kamrába... és ha tiltakozik a lány, ha nem... ő bizony azonnal beledobja a még gőzölgő, de pont jó hőmérsékletű vízbe. Úgy, ahogyan van, ruhástul. Szerencse, hogy nincsen messze a dézsa, mert ebben az állapotában éppen elég volt számára ennyi cipekedés. Nem árt még rápihennie még egy kicsit.*
- Fogok is. *vigyorog a lányra.
Hidegen hagyja, hogy mit gondolnak mások arról, ha így látják őt. Nincs semmi szégyellnivalója, és egy időre még a zúzódásról is megfeledkezik, ami rajta van. Nem, mintha szépséghibának tekintené, de eredetileg nem akarta, hogy a lány lássa rajta.
Most már mindegy. Talán Mira észre is veszi, de ezt nem látja már, mert elhúzza a száját a lány szavaira.*
- Azt hiszem egyértelművé tettem, hogy miért. *mondja komoran, aztán nagyon gonosz vigyor jelenik meg az arcán. Ami már előre is rosszat sejtet. Legalábbis azt, hogy valami történni fog, valamire készül a férfi.*
- De rendben van, ha ez téged annyira zavar... *kezd bele, már elnyílt ajkakkal vigyorogva, kivillantva szabályos fehér fogsorát, és a következő pillanatban már ott is van a lány előtt, s még mielőtt Mira kettő nyikkanhatna, ölbe kapja őt.
A zúzódásába belenyilall, amire halkan felszisszen, de ha már belekezdett, véghez viszi célját.
Így a nőt felnyalábolva szilaj léptekkel, bár néhol sántikálva elindul vissza a fürdő kamrába... és ha tiltakozik a lány, ha nem... ő bizony azonnal beledobja a még gőzölgő, de pont jó hőmérsékletű vízbe. Úgy, ahogyan van, ruhástul. Szerencse, hogy nincsen messze a dézsa, mert ebben az állapotában éppen elég volt számára ennyi cipekedés. Nem árt még rápihennie még egy kicsit.*
186. hozzászólás ezen a helyszínen: Adal ház
Üzenet elküldve: 2015-10-08 01:08:40
Üzenet elküldve: 2015-10-08 01:08:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
//Ryrros//
*Szerencsére, ha poénkodásról van szó néha Mira is be tud lökni egy két jobb beszólást. Megszokta már, hisz általában hamar a társaság középpontjába került és akkor csak ontották a viccet egymással a bajtársaival. Örül, hogy sikerült megnevettetnie a félvért, aki nem hagyja szó nélkül, hiszen övé kell legyen az utolsó, így nem kontráz rá a lány már erre.*
-Jó persze, meztelenkedj csak tőlem. *El is fordítja a fejét, mert Ryrros úgy vigyorog rajta, mint a vadalma és ez még inkább zavarba ejtő, hiszen ő nem csinált semmit, főleg mert nem is érzékeli, hogy elpirult volna, szíven is üti a tény, amit közölnek fele és kicsit szúrósan néz a fekete szemekbe. Már hogy ne járnának, ha mindig ilyen magamutogatóval kerül szembe és nem is olyan távol.*
-Nekem aztán nem, miután olyan szépen visszautasítottál. *Tapint a lényegre amiért majd meg hasad a szíve és a pír is eltűnik hamar az arcáról, majd észreveszi a mellkasi sebet is és azon tapad meg a szeme.* ~Valahol kapott rendesen valakitől.~
*Szerencsére, ha poénkodásról van szó néha Mira is be tud lökni egy két jobb beszólást. Megszokta már, hisz általában hamar a társaság középpontjába került és akkor csak ontották a viccet egymással a bajtársaival. Örül, hogy sikerült megnevettetnie a félvért, aki nem hagyja szó nélkül, hiszen övé kell legyen az utolsó, így nem kontráz rá a lány már erre.*
-Jó persze, meztelenkedj csak tőlem. *El is fordítja a fejét, mert Ryrros úgy vigyorog rajta, mint a vadalma és ez még inkább zavarba ejtő, hiszen ő nem csinált semmit, főleg mert nem is érzékeli, hogy elpirult volna, szíven is üti a tény, amit közölnek fele és kicsit szúrósan néz a fekete szemekbe. Már hogy ne járnának, ha mindig ilyen magamutogatóval kerül szembe és nem is olyan távol.*
-Nekem aztán nem, miután olyan szépen visszautasítottál. *Tapint a lényegre amiért majd meg hasad a szíve és a pír is eltűnik hamar az arcáról, majd észreveszi a mellkasi sebet is és azon tapad meg a szeme.* ~Valahol kapott rendesen valakitől.~
185. hozzászólás ezen a helyszínen: Adal ház
Üzenet elküldve: 2015-10-08 00:56:56
Üzenet elküldve: 2015-10-08 00:56:56
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
//Mira//
*A frappáns választ hallva muszáj egy halk kis nevetést hallatnia, ami csak azért hallatszódhat ki, mert az üres falak visszakongják.*
- Felesleges lett volna, a testem önmagáért beszél. *löki be ezt a kihagyhatatlan poént.
Ami pedig a szűzlányos dolgot illeti... teljesen véletlenül mondta éppen így. Mire végig ért a mondaton, akkor esett le neki a dolog, de már mindegy volt. Így hát annyiban hagyja, magyarázat nélkül.
Aztán muszáj kimennie az utolsó kérdést hallva. És Mira látszólag eleinte ezt észre sem veszi.
Aztán úgy pattan fel, elpirulva, mintha parázsba ült volna. Na ettől már muszáj neki is vigyorognia, mint a vadalma.
Csak nem zavarba hozta? Nem mintha ez lett volna ezzel a szándéka.*
- De igen. Ez viszont az én szobám. Úgy járkálok benne, ahogyan én akarok. *vágja is nyomban a választ, és fekete szemeivel figyeli, ahogy a lány a falnak dől.*
- Elpirultál. *közli aztán az egyszerű ténymegállapítást, és karba fonja kezeit mellkasa előtt.*
- Remélem nem járnak csúnya rossz gondolatok a fejedben, Mirácska...
*A frappáns választ hallva muszáj egy halk kis nevetést hallatnia, ami csak azért hallatszódhat ki, mert az üres falak visszakongják.*
- Felesleges lett volna, a testem önmagáért beszél. *löki be ezt a kihagyhatatlan poént.
Ami pedig a szűzlányos dolgot illeti... teljesen véletlenül mondta éppen így. Mire végig ért a mondaton, akkor esett le neki a dolog, de már mindegy volt. Így hát annyiban hagyja, magyarázat nélkül.
Aztán muszáj kimennie az utolsó kérdést hallva. És Mira látszólag eleinte ezt észre sem veszi.
Aztán úgy pattan fel, elpirulva, mintha parázsba ült volna. Na ettől már muszáj neki is vigyorognia, mint a vadalma.
Csak nem zavarba hozta? Nem mintha ez lett volna ezzel a szándéka.*
- De igen. Ez viszont az én szobám. Úgy járkálok benne, ahogyan én akarok. *vágja is nyomban a választ, és fekete szemeivel figyeli, ahogy a lány a falnak dől.*
- Elpirultál. *közli aztán az egyszerű ténymegállapítást, és karba fonja kezeit mellkasa előtt.*
- Remélem nem járnak csúnya rossz gondolatok a fejedben, Mirácska...
184. hozzászólás ezen a helyszínen: Adal ház
Üzenet elküldve: 2015-10-08 00:32:49
Üzenet elküldve: 2015-10-08 00:32:49
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
//Ryrros//
*Nem kap túl sok választ, csak ciccegést, de a következő kérdésre csak jön valami igazi Ryrrosos válasz, amin felkacag, nem nyújtja el a dolgot.*
-Aha szóval nem magad vágtad el, hogy olyan daliás harcedzett lovagnak tűnj. *Vicceli el a dolgot, majd jön a folytatás, ami már végképp mosolyt csal az arcára, bár a szűz lányos rész nem tudja mennyire burkolt dolog benne, ezért ezen csak mosolyog, de nem neveti el magát. A Mynás kérdésre nem érkezik válasz, így kicsit jobban összehúzza magát, hogy miért ilyen ostoba kérdést tett fel, mert őt teljesen más érdekli.*
-Igen? *Kérdez vissza bátortalanul és eszmél rá, hogy a hang már nem bentről jön és maga előtt fel néz és belepirul a látványba, inkább a földre kapja tekintetét és feláll, hogy még se lentről szemlélje a félvért.*
-Törülközőtől még nem hallottál? *Dorgálja le kicsit zavarában és a falnak dől, bár tudja ennél nagyobb marhaságot nem tehet, mert ha Ryrros hozzá sétálna és falhoz szorítja nincs menekvés, de talán kívánná a dolgot, legalábbis legbelül megint szaporábban kezd el lüktetni a szíve.*
*Nem kap túl sok választ, csak ciccegést, de a következő kérdésre csak jön valami igazi Ryrrosos válasz, amin felkacag, nem nyújtja el a dolgot.*
-Aha szóval nem magad vágtad el, hogy olyan daliás harcedzett lovagnak tűnj. *Vicceli el a dolgot, majd jön a folytatás, ami már végképp mosolyt csal az arcára, bár a szűz lányos rész nem tudja mennyire burkolt dolog benne, ezért ezen csak mosolyog, de nem neveti el magát. A Mynás kérdésre nem érkezik válasz, így kicsit jobban összehúzza magát, hogy miért ilyen ostoba kérdést tett fel, mert őt teljesen más érdekli.*
-Igen? *Kérdez vissza bátortalanul és eszmél rá, hogy a hang már nem bentről jön és maga előtt fel néz és belepirul a látványba, inkább a földre kapja tekintetét és feláll, hogy még se lentről szemlélje a félvért.*
-Törülközőtől még nem hallottál? *Dorgálja le kicsit zavarában és a falnak dől, bár tudja ennél nagyobb marhaságot nem tehet, mert ha Ryrros hozzá sétálna és falhoz szorítja nincs menekvés, de talán kívánná a dolgot, legalábbis legbelül megint szaporábban kezd el lüktetni a szíve.*
183. hozzászólás ezen a helyszínen: Adal ház
Üzenet elküldve: 2015-10-07 20:53:46
Üzenet elküldve: 2015-10-07 20:53:46
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
IC üzenetek: 385
OOC üzenetek: 18
Játékstílus: Megfontolt
//Mira//
*Az Anoros megjegyzésre nem mond semmit, ahogy a meztelenségre sem. Csak cicceg egy kicsit, de inkább magába zárja a gondolatait.
De a kérdéseket hallva ismét elsötétül a tekintete.*
~Miért nem tud már leakadni erről a témáról?~
- Neeem, ennyire azért nem voltam ügyes. *hangzik a válasz a fürdőkamrából.*
- Ha annyira tudni akarod, tíz bajba jutott szűz lányt mentettem ki egy égő házból Ez a járulékos veszteség volt, amit az arcomon látsz. Remélem nem rontja nagyon a tökéletes összképet.
*Na igen, ez már egy az egyben Ryrros volt.
De az újabb kérdés lelombozza. Semmilyen válasz nem érkezik bentről, csak vízcsobogás hallatszik, ahogy mozgolódik a kádban.
Aztán hirtelen, mindenféle előzetes bejelentés nélkül már ott áll Mira előtt, teljesen meztelenül, víztől csöpögve, és csípőre tett kezekkel.*
- Ez most komoly kérdés volt?
*Az Anoros megjegyzésre nem mond semmit, ahogy a meztelenségre sem. Csak cicceg egy kicsit, de inkább magába zárja a gondolatait.
De a kérdéseket hallva ismét elsötétül a tekintete.*
~Miért nem tud már leakadni erről a témáról?~
- Neeem, ennyire azért nem voltam ügyes. *hangzik a válasz a fürdőkamrából.*
- Ha annyira tudni akarod, tíz bajba jutott szűz lányt mentettem ki egy égő házból Ez a járulékos veszteség volt, amit az arcomon látsz. Remélem nem rontja nagyon a tökéletes összképet.
*Na igen, ez már egy az egyben Ryrros volt.
De az újabb kérdés lelombozza. Semmilyen válasz nem érkezik bentről, csak vízcsobogás hallatszik, ahogy mozgolódik a kádban.
Aztán hirtelen, mindenféle előzetes bejelentés nélkül már ott áll Mira előtt, teljesen meztelenül, víztől csöpögve, és csípőre tett kezekkel.*
- Ez most komoly kérdés volt?
182. hozzászólás ezen a helyszínen: Adal ház
Üzenet elküldve: 2015-10-07 20:27:06
Üzenet elküldve: 2015-10-07 20:27:06
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 897
OOC üzenetek: 163
Játékstílus: Vakmerő
// Mestermunka - harmadik nap //
*Szorgosan dolgozik tovább a csapóajtó mechanizmusán a bejáratnál, de közben Mira jár az eszében. Nem tud szabadulni a gondolattól hogy többé kevésbé testvére sorsára fog jutni, úgysem tud majd ellenállni annak a Ryrros fickónak. Felötlik benne az az este is amikor Myna nála aludt, és persze a reggel, de egy lemondó sóhaj kíséretében inkább igyekszik elhessegetni ezeket az emlékeket.*
~Úgysem érnél te rá a szerelemre, különben is, kivel? Kell a francnak hogy állandóan más járjon a fejemben és ne tudja odafigyelni a munkára.~
*Azért örült a sétának amit Mirával ejtettek, de kissé olyan mintha mindenkinek gondjai lennének csak neki nem. Mindenki tőle kér tanácsot. Mindenki... Ez a rettenetes mennyiség körülbelül véget is ér a két Foks testvérnél. De hozzászámolja még a munkáit is. Ezt hogy lehetne, azt hogy lehetne, itt segítsen ott segítsen... Nem mintha neki tanácsra lenne szüksége, valószínűleg úgysem fogadná el nagylények tanácsait, hiszen ha ő nem tud valamit megoldani akkor más sem.*
~ Egy lovagot vagy valami becsületes férfit... Ebben a házban nehéz olyat találnod. ~
*Kissé elgondolkodik ezen, és nem a második megállapításon. Milyen korlátolt hozzáállás. Mondjuk ha valaki családot akar akkor adja magát hogy melyik nemet kell keresni, de a szerelem vak és Jezabiel -valószínűleg a személyes tapasztalat hiánya miatt- magasztosabban idealizálja a szerelmet mint a gyermekek gondolatát. Az is lehet hogy csak fiatalsága miatt. Pislog párat és észreveszi hogy csak bámulja az egyik illesztést de már vagy öt perce nem csinált semmit. Egy újabb sóhaj kíséretében inkább megrázza a fejét és a feladatra koncentrálja figyelmét, nekiveselkedve ismét annak amibe belekezdett.*
*Szorgosan dolgozik tovább a csapóajtó mechanizmusán a bejáratnál, de közben Mira jár az eszében. Nem tud szabadulni a gondolattól hogy többé kevésbé testvére sorsára fog jutni, úgysem tud majd ellenállni annak a Ryrros fickónak. Felötlik benne az az este is amikor Myna nála aludt, és persze a reggel, de egy lemondó sóhaj kíséretében inkább igyekszik elhessegetni ezeket az emlékeket.*
~Úgysem érnél te rá a szerelemre, különben is, kivel? Kell a francnak hogy állandóan más járjon a fejemben és ne tudja odafigyelni a munkára.~
*Azért örült a sétának amit Mirával ejtettek, de kissé olyan mintha mindenkinek gondjai lennének csak neki nem. Mindenki tőle kér tanácsot. Mindenki... Ez a rettenetes mennyiség körülbelül véget is ér a két Foks testvérnél. De hozzászámolja még a munkáit is. Ezt hogy lehetne, azt hogy lehetne, itt segítsen ott segítsen... Nem mintha neki tanácsra lenne szüksége, valószínűleg úgysem fogadná el nagylények tanácsait, hiszen ha ő nem tud valamit megoldani akkor más sem.*
~ Egy lovagot vagy valami becsületes férfit... Ebben a házban nehéz olyat találnod. ~
*Kissé elgondolkodik ezen, és nem a második megállapításon. Milyen korlátolt hozzáállás. Mondjuk ha valaki családot akar akkor adja magát hogy melyik nemet kell keresni, de a szerelem vak és Jezabiel -valószínűleg a személyes tapasztalat hiánya miatt- magasztosabban idealizálja a szerelmet mint a gyermekek gondolatát. Az is lehet hogy csak fiatalsága miatt. Pislog párat és észreveszi hogy csak bámulja az egyik illesztést de már vagy öt perce nem csinált semmit. Egy újabb sóhaj kíséretében inkább megrázza a fejét és a feladatra koncentrálja figyelmét, nekiveselkedve ismét annak amibe belekezdett.*
181. hozzászólás ezen a helyszínen: Adal ház
Üzenet elküldve: 2015-10-07 19:09:00
Üzenet elküldve: 2015-10-07 19:09:00
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 595
OOC üzenetek: 20
Játékstílus: Vakmerő
//Ryrros//
*Jól esik neki, hogy ennyire rá akarja beszélni Ryrros, hogy az ő kezében az irányítás, de ő nem ezt vállalta el amikor Mynának igent mondott és tán elsőre jól hangzott a vezetőség tagja lenni, most már egyre inkább lepasszolná másnak a dolgot.*
-Igen nem könnyű vele, de már hajlandó változtatni, mert nem akar mindenes maradni örökre. *Hallja a szisszenést, de nem hinné, hogy probléma lenne Valiellel, de majd kiderül és ha nagyon nem bírja elviselni a mélységi a lányt akkor mondhatja, hogy mindent megtett és hagyja a fenébe.*
-Láttalak, mert úgy nyitottál ajtót, de az nem azt jelenti, hogy ha van rá mód, akkor nem kerüljem az ilyesféle találkozást. *Nem bírná ki, hogy a csók után ne időzzön el a férfin a szeme és ez bizony elég illetlenség lenne, főleg ha nem a szemébe nézne csak.*
-Olyan ügyes voltál, hogy elvágtad az arcodat? Hogy hoztad ezt össze? *Kíváncsi milyen frappáns választ kaphat erre és a kérdést is kicsit viccesre véve a figurát teszi fel, mert érzi, hogy az igazi választ nem nagyon akarja elárulni a morgós sebzett farkas mindene.*
-Tényleg rosszabbnak tartasz még Mynánál is? *Nyögi ki az első bántó dolgot, amit este megkapott, mert aki mérges, az általában nem csak dobálózik a szavakkal.*
*Jól esik neki, hogy ennyire rá akarja beszélni Ryrros, hogy az ő kezében az irányítás, de ő nem ezt vállalta el amikor Mynának igent mondott és tán elsőre jól hangzott a vezetőség tagja lenni, most már egyre inkább lepasszolná másnak a dolgot.*
-Igen nem könnyű vele, de már hajlandó változtatni, mert nem akar mindenes maradni örökre. *Hallja a szisszenést, de nem hinné, hogy probléma lenne Valiellel, de majd kiderül és ha nagyon nem bírja elviselni a mélységi a lányt akkor mondhatja, hogy mindent megtett és hagyja a fenébe.*
-Láttalak, mert úgy nyitottál ajtót, de az nem azt jelenti, hogy ha van rá mód, akkor nem kerüljem az ilyesféle találkozást. *Nem bírná ki, hogy a csók után ne időzzön el a férfin a szeme és ez bizony elég illetlenség lenne, főleg ha nem a szemébe nézne csak.*
-Olyan ügyes voltál, hogy elvágtad az arcodat? Hogy hoztad ezt össze? *Kíváncsi milyen frappáns választ kaphat erre és a kérdést is kicsit viccesre véve a figurát teszi fel, mert érzi, hogy az igazi választ nem nagyon akarja elárulni a morgós sebzett farkas mindene.*
-Tényleg rosszabbnak tartasz még Mynánál is? *Nyögi ki az első bántó dolgot, amit este megkapott, mert aki mérges, az általában nem csak dobálózik a szavakkal.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360 , 361-380 , 381-400 , 401-420 , 421-440 , 441-460 , 461-480 , 481-500 , 501-520 , 507-526