Arthenior - Warg-odú
Karaktered neve: --- Rangod: Nem bejelentkezett felhasználó Pénzed: --- arany
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Varázsitalaid: Neked nincsenek varázsitalaid!
Herbária: Neked nincsenek varázsnövényeid!
Üdvözlünk!
Ez itt a www.Lanawin.hu weboldal játéktere. Egy fórumos szerepjáték. Te nem vagy bejelentkezett állapotban, ezért nincs jogod ténykedni a fórumon. Csak olvasni tudod a hozzászólásokat, semmi mást. Ha szeretnéd kipróbálni milyen is a fórum valójában, átélni izgalmas kalandokat, varázslatokat tanulni, bájitalokat vásárolni, egyedi karaktert létrehozni, felszereléseket kovácsoltatni, vagy küldetéseket végrehajtani, akkor regisztrálj bátran, ne habozz. Miután regisztráltál, és beléptél minden funkciót elérhetsz. Lehetőséged lesz részt venni a mesékben, vagy csak spontán játszani a megalkotott, mesés világban. Felkutathatod a város rejtélyeit, és részese lehet egy olyan fórumos szerepjátéknak, ahol a játékosok kényelme, és a játék élvezete a legfontosabb.
Vissza a főoldalra!
<< Előző oldal - Mostani oldal: 13 (241. - 260. üzenet) - Első olvasatlan beíráshoz >>Oldal váltása: - Következő oldal >>
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360
260. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2022-03-29 18:44:46
Üzenet elküldve: 2022-03-29 18:44:46
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 146
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 146
Játékstílus: Vakmerő
*A kis magánküldetését végül elhalasztja, s már irányba csapnak át a gondolatai. Amiket a többieknek mondott még mindig áll, kell egy kis idő neki amíg ügyes-bajos dolgokat intéz, addig is jó ha vannak a háznál olyanok, akik akár ha csak bizonyos szinten is, de döntéseket hozhatnak. Első útja Soreyl szobájába vezet, rút módon oson be, hogy visszavegye a levelet, hátha az még nem olvasta el, és elteszi magánál. Szükség lesz még rá az biztos, de egyelőre még nem. Lepakol némi holmit majd vissza indul a piacra.*
259. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2022-03-09 21:09:52
Üzenet elküldve: 2022-03-09 21:09:52
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 146
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 146
Játékstílus: Vakmerő
//Pattanó szikra//
*Ahogy minden elrendeződik, ő egyedül marad. Végre.*
-Végre!
*Mondja ki hangosan, nagyot sóhajt, majd rögtön papírt és tollat ragad.
"Drága barátom!
Amiről korábban beszéltünk, az nem más, mint egy Sárvárosi küldetés, tőlem nekem. El kell mennem oda, hogy magam nézhessem meg, hogy mi folyik ott. Talán be is kell épülnöm, ha igazán mélyre nyúlnak a szálak. Talán rossz dolgokat is tennem kell. Ez a levél legyen a tanúbizonysága, hogy nem őrültem meg, Eeyre, még ha sosem olvasod el, legalább azt hihetem majd. De reméljük nem ilyen vészes a helyzet. Tartsd kézben addig a dolgokat, a széf kombinációja ******. Vegyél bármit ami kell és vigyázz magadra! Meg a városra is persze. Ha bármi történne velem kérlek keresd fel Kaliris Nyerennát, egy vöröshajú 30- körüli asszony, itt él Artheniorban. Add át neki, hogy csak egy almás pitét akartam, érteni fogja.
Vigyázz magadra barátom, mert sötét idők járnak.
Brox"
Lepecsételi, majd egy újabb levelet ír, ez jóval rövidebb és formálisabb, csak hogy minden a rendje és módja szerint meglegyen. Ez Wulfrixennek szól, illetve a Tanácsnak, ha esetleg szükség lenne rá, azt taglalja, hogy távollétében Darenn Soreyl Hadnagy az illetékes. Azzal feláll, összepakol mindent és bezárja az iroda ajtaját. Egész megkönnyebbül, hogy végre kimozdulhat kicsit és része lehet egy kis akcióban! Az útja az írnokhoz vezet, akinek odaadja a levelet, majd Soreyl szobájába settenkedik be, az asztalára teszi a levelet és az iroda kulcsait is, majd elindul kifelé. Kint a saját lovát keresi meg, felpattan rá, majd a piac felé veszi az irányt.*
*Ahogy minden elrendeződik, ő egyedül marad. Végre.*
-Végre!
*Mondja ki hangosan, nagyot sóhajt, majd rögtön papírt és tollat ragad.
"Drága barátom!
Amiről korábban beszéltünk, az nem más, mint egy Sárvárosi küldetés, tőlem nekem. El kell mennem oda, hogy magam nézhessem meg, hogy mi folyik ott. Talán be is kell épülnöm, ha igazán mélyre nyúlnak a szálak. Talán rossz dolgokat is tennem kell. Ez a levél legyen a tanúbizonysága, hogy nem őrültem meg, Eeyre, még ha sosem olvasod el, legalább azt hihetem majd. De reméljük nem ilyen vészes a helyzet. Tartsd kézben addig a dolgokat, a széf kombinációja ******. Vegyél bármit ami kell és vigyázz magadra! Meg a városra is persze. Ha bármi történne velem kérlek keresd fel Kaliris Nyerennát, egy vöröshajú 30- körüli asszony, itt él Artheniorban. Add át neki, hogy csak egy almás pitét akartam, érteni fogja.
Vigyázz magadra barátom, mert sötét idők járnak.
Brox"
Lepecsételi, majd egy újabb levelet ír, ez jóval rövidebb és formálisabb, csak hogy minden a rendje és módja szerint meglegyen. Ez Wulfrixennek szól, illetve a Tanácsnak, ha esetleg szükség lenne rá, azt taglalja, hogy távollétében Darenn Soreyl Hadnagy az illetékes. Azzal feláll, összepakol mindent és bezárja az iroda ajtaját. Egész megkönnyebbül, hogy végre kimozdulhat kicsit és része lehet egy kis akcióban! Az útja az írnokhoz vezet, akinek odaadja a levelet, majd Soreyl szobájába settenkedik be, az asztalára teszi a levelet és az iroda kulcsait is, majd elindul kifelé. Kint a saját lovát keresi meg, felpattan rá, majd a piac felé veszi az irányt.*
258. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2022-02-24 21:58:21
Üzenet elküldve: 2022-02-24 21:58:21
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 489
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 489
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
*Akárhogy is összpontosít a célra, próbálkozása sikertelen marad, így végül viszonylag hamar föladja. Amúgy is ágyban volna már a helye, jobb lesz hát akkor kísérleteznie, mikor nem szorítja idő. Ugyan nem álmos még, de tart tőle, hogy minél jobban belemerül ebbe a feladatba, annál nehezebben is jön majd az álom a szemére.
Szóval elrakja az amulettet, gyertyát olt és igyekszik elszunnyadni.*
//Napváltás//
*A kiképzés előtt muszáj még a piacot is megjárnia, így meglehetősen korán távozik az odúból. Persze ő is nyűgös és fáradt így hajnalban, de erős a kötelességtudata, úgyhogy nem veszi fél vállról a sietséget.*
Szóval elrakja az amulettet, gyertyát olt és igyekszik elszunnyadni.*
//Napváltás//
*A kiképzés előtt muszáj még a piacot is megjárnia, így meglehetősen korán távozik az odúból. Persze ő is nyűgös és fáradt így hajnalban, de erős a kötelességtudata, úgyhogy nem veszi fél vállról a sietséget.*
257. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2022-02-23 11:59:39
Üzenet elküldve: 2022-02-23 11:59:39
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 140
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 140
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kiképzés a farkasoknak//
//Nilevard//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A kölyökképű tiszteleg neki, de csak egy szájhúzással reagálja le a dolgot. Tehát a szőke is közlegény, különben már itt hepciáskodna az elmaradt tiszteletadás és a megszólítás miatt. Jó tudni. Az "egekig rántott" vállra csak horkan egyet. Ránézésére a kölyök ezüstkanállal a seggében született és azt hiszi, hogy a katonásdit játszani jó dolog. A kölyök kukán hallgat, csak bólintva jelzi, hogy vette az üzenetet és nem gördít akadályt a medvetermetű útjába, hogy visszatérjen a magánkörletébe.*
//Napváltás//
*A "reggel" tág fogalom. Lehet pirkadattól egészen napközépig, de sejti, hogy a hadnagy nem arra gondolt. Ennek megfelelően hajnalban ébred. ~ Felkeltem, de kisütni nem fogok. ~ mormogja magában kómásan. Be kell vallania, hogy elszokott a korai keléstől. Nehezére is esik, de nem lehetetlen, legfeljebb a kedve lesz szar egész nap.
Ilyen kedvvel mosakszik meg és indul el, hogy egyen valamit a kiképzés előtt. Az egésztől a szőr áll fel a hátán, de reméli, hogy nem azt akarják megmutatni nekik, hogy melyik a kard hegyes vége, amit az ellen bordájába kell szúrni.
A reggeli után a kedve nem sokat javul, komoran ballag vissza, hogy felszerelkezzen saját fegyvereivel és páncéljával. Ha kapna is újat, nem szívesen válna meg a megszokott, bejáratott páncéltól. Felövezi magát láncos buzogányával, a dobótőr a deréktokba kerül és kezébe veszi a pajzsát is. Darenn előző nap azt mondta, saját fegyvereit is viheti és a pajzs az arzenál része. A pallos most marad, az nem gyakorlófegyver. Gyűrött arccal egy almát rágcsálva indul el a gyakorlótér felé, hogy szembenézhessen a nap kihívásaival, amihez, már tudja, nem sok reményt fűz.
Odakint az előző nap megismert ~ Nilevard, ha minden igaz. ~ kölyök már a homokot rugdalja. A medvetermetű egy ládára ül nem messze tőle és elrágcsálja az alma maradékát. ~ Az irbisz vajon bemelegít, mielőtt elkapja az őzet? ~ Gondolkodik magában, majd a lerágott almacsumát messzire hajítja az udvaron.*
//Nilevard//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*A kölyökképű tiszteleg neki, de csak egy szájhúzással reagálja le a dolgot. Tehát a szőke is közlegény, különben már itt hepciáskodna az elmaradt tiszteletadás és a megszólítás miatt. Jó tudni. Az "egekig rántott" vállra csak horkan egyet. Ránézésére a kölyök ezüstkanállal a seggében született és azt hiszi, hogy a katonásdit játszani jó dolog. A kölyök kukán hallgat, csak bólintva jelzi, hogy vette az üzenetet és nem gördít akadályt a medvetermetű útjába, hogy visszatérjen a magánkörletébe.*
//Napváltás//
*A "reggel" tág fogalom. Lehet pirkadattól egészen napközépig, de sejti, hogy a hadnagy nem arra gondolt. Ennek megfelelően hajnalban ébred. ~ Felkeltem, de kisütni nem fogok. ~ mormogja magában kómásan. Be kell vallania, hogy elszokott a korai keléstől. Nehezére is esik, de nem lehetetlen, legfeljebb a kedve lesz szar egész nap.
Ilyen kedvvel mosakszik meg és indul el, hogy egyen valamit a kiképzés előtt. Az egésztől a szőr áll fel a hátán, de reméli, hogy nem azt akarják megmutatni nekik, hogy melyik a kard hegyes vége, amit az ellen bordájába kell szúrni.
A reggeli után a kedve nem sokat javul, komoran ballag vissza, hogy felszerelkezzen saját fegyvereivel és páncéljával. Ha kapna is újat, nem szívesen válna meg a megszokott, bejáratott páncéltól. Felövezi magát láncos buzogányával, a dobótőr a deréktokba kerül és kezébe veszi a pajzsát is. Darenn előző nap azt mondta, saját fegyvereit is viheti és a pajzs az arzenál része. A pallos most marad, az nem gyakorlófegyver. Gyűrött arccal egy almát rágcsálva indul el a gyakorlótér felé, hogy szembenézhessen a nap kihívásaival, amihez, már tudja, nem sok reményt fűz.
Odakint az előző nap megismert ~ Nilevard, ha minden igaz. ~ kölyök már a homokot rugdalja. A medvetermetű egy ládára ül nem messze tőle és elrágcsálja az alma maradékát. ~ Az irbisz vajon bemelegít, mielőtt elkapja az őzet? ~ Gondolkodik magában, majd a lerágott almacsumát messzire hajítja az udvaron.*
256. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2022-02-23 09:41:02
Üzenet elküldve: 2022-02-23 09:41:02
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Kiképzés a farkasoknak //
// Gabrael //
// A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz! //
* kilépve az ajtón az új jövevénybe botlik, szavai előtt tiszteleg, de nem adja meg a másik a tiszteletet. Arcán meglepődés jelei látszanak, de bólint társának. ~ Furcsa egy szerzet. ~ Rántja meg egekig a vállát, de miután küldettek érte, nem érzi szükségét, hogy tovább is keresse a hadnagyot. ~ Majd holnap oda adom neki. ~ Meggondolva magát elindul az étkezdébe, hogy magához vegyen egy kis táplálékot, de utána elmegy a gyakorlótérre és sötétedésig gyakorol a bábukon, illetve gyakorlatozik a többi katonával. Ketten is kihívták gyakorló párbajra, szerencsére jól vette az akadályokat és kisebb problémák mellett győzedelmeskedett. De utána a fáradtság úrrá lesz rajta, és elindul a hálótermébe, gyorsan le is vedli magáról a páncélzatát és megtisztálkodik az éjszakai edényben lévő tiszta vízzel. Utána hamar lefekszik és lelkesen várja a holnapi napot, amikor gyakorlatoznak és remélhetőleg lesz ideje elmenni a kovácsműhelybe az új felszereléséért. Az álom hamar száll rá a lovagra. *
// napszak váltás //
* Még a hold nem tűnt el az égről, de már Nilevard szemei kipattannak, felülve az étkező felé veszi az irányt, hogy reggelit szerezzen magának. Miután rendesen megétkezik, magához vesz egy minimális hideg élelmet. ~ Ki tudja, hogy mit talál ki a hadnagy. Néha szereti kihívások elé állítani társait. ~ Azután vissza térve a szobájába, a páncélzatát csillogóra tisztítja majd utána felölti magára. Gyors léptekben halad újra a küzdő tér felé, hogy ott bemelegíthessen a gyakorlat előtt. ~ Hajnalodik. ~ Állapítja meg kilépve az ajtón, de utána neki is lát a bemelegítésnek és a bábú további szabdalásának. Többféle gyakorlatot végre hajt, különféle párbaj mozdulatokra emlékeztető gyakorlatot végez el a bábun, és több alkalommal levegőbe csapkodva több emberrel hadakozik képzeletében. *
// Gabrael //
// A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz! //
* kilépve az ajtón az új jövevénybe botlik, szavai előtt tiszteleg, de nem adja meg a másik a tiszteletet. Arcán meglepődés jelei látszanak, de bólint társának. ~ Furcsa egy szerzet. ~ Rántja meg egekig a vállát, de miután küldettek érte, nem érzi szükségét, hogy tovább is keresse a hadnagyot. ~ Majd holnap oda adom neki. ~ Meggondolva magát elindul az étkezdébe, hogy magához vegyen egy kis táplálékot, de utána elmegy a gyakorlótérre és sötétedésig gyakorol a bábukon, illetve gyakorlatozik a többi katonával. Ketten is kihívták gyakorló párbajra, szerencsére jól vette az akadályokat és kisebb problémák mellett győzedelmeskedett. De utána a fáradtság úrrá lesz rajta, és elindul a hálótermébe, gyorsan le is vedli magáról a páncélzatát és megtisztálkodik az éjszakai edényben lévő tiszta vízzel. Utána hamar lefekszik és lelkesen várja a holnapi napot, amikor gyakorlatoznak és remélhetőleg lesz ideje elmenni a kovácsműhelybe az új felszereléséért. Az álom hamar száll rá a lovagra. *
// napszak váltás //
* Még a hold nem tűnt el az égről, de már Nilevard szemei kipattannak, felülve az étkező felé veszi az irányt, hogy reggelit szerezzen magának. Miután rendesen megétkezik, magához vesz egy minimális hideg élelmet. ~ Ki tudja, hogy mit talál ki a hadnagy. Néha szereti kihívások elé állítani társait. ~ Azután vissza térve a szobájába, a páncélzatát csillogóra tisztítja majd utána felölti magára. Gyors léptekben halad újra a küzdő tér felé, hogy ott bemelegíthessen a gyakorlat előtt. ~ Hajnalodik. ~ Állapítja meg kilépve az ajtón, de utána neki is lát a bemelegítésnek és a bábú további szabdalásának. Többféle gyakorlatot végre hajt, különféle párbaj mozdulatokra emlékeztető gyakorlatot végez el a bábun, és több alkalommal levegőbe csapkodva több emberrel hadakozik képzeletében. *
255. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2022-02-21 17:30:03
Üzenet elküldve: 2022-02-21 17:30:03
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 140
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 140
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kiképzés a farkasoknak//
//Nilevard//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Ha ez a Nilevard fickó valami tiszt lenne, akkor a hadnagy biztosan jelezte volna és mivel a kiképzésre kell hívnia, így azt sejti, hogy amaz is közlegény.
~ Faszom a közlegény. ~ Ilyen gondolatokkal halad a folyosón, hogy megkeresse a másik wargot. Mivel olyan nagy erőbefektetést nem tesz, első gondolata, hogy végig gyalogol a folyosón és ha belefut valahol, akkor szól neki.
Az egyik szobából egy fiatal férfi lép ki, páncélban van és a haja is szőke.*
- Hé, te vagy Nilevard? *Kiált oda a fickónak és ha megerősítő választ kap vissza, akkor belül felderül, hogy vége a futkározásnak.*
- A hadnagy üzeni, hogy a kiképzés holnap reggelre csúszik. Napkelte után vár mindenkit a gyakorlótéren. *Folytatja, ha megtalálta a keresett személyt.
Most nincs tisztelgés, meg "kérekengedélyezés", a tiszteknek megadja, de a többi közlegény egy lépcsőn van vele. Ha tévedett, majd kidumálja magát, de remélhetően erre nem kell, hogy sor kerüljön.
Ha átadta az információt, akkor fordul is sarkon, hogy visszainduljon a körletébe. Nem az a haverkodós típus és a kék szemű, szőke hajú kölyök se lopta be magát annyira a szívébe első látásra, hogy azonnal meghívja egy pofa sörre a kantinban.
Ha Nilevardnak sincs közbeszólása, akkor vissza is ballag a magánkörletébe, hogy folytassa ott, ahol abbahagyta. A parancsot teljesítette.*
//Nilevard//
//A hozzászólás 16+ jeleneteket tartalmaz!//
*Ha ez a Nilevard fickó valami tiszt lenne, akkor a hadnagy biztosan jelezte volna és mivel a kiképzésre kell hívnia, így azt sejti, hogy amaz is közlegény.
~ Faszom a közlegény. ~ Ilyen gondolatokkal halad a folyosón, hogy megkeresse a másik wargot. Mivel olyan nagy erőbefektetést nem tesz, első gondolata, hogy végig gyalogol a folyosón és ha belefut valahol, akkor szól neki.
Az egyik szobából egy fiatal férfi lép ki, páncélban van és a haja is szőke.*
- Hé, te vagy Nilevard? *Kiált oda a fickónak és ha megerősítő választ kap vissza, akkor belül felderül, hogy vége a futkározásnak.*
- A hadnagy üzeni, hogy a kiképzés holnap reggelre csúszik. Napkelte után vár mindenkit a gyakorlótéren. *Folytatja, ha megtalálta a keresett személyt.
Most nincs tisztelgés, meg "kérekengedélyezés", a tiszteknek megadja, de a többi közlegény egy lépcsőn van vele. Ha tévedett, majd kidumálja magát, de remélhetően erre nem kell, hogy sor kerüljön.
Ha átadta az információt, akkor fordul is sarkon, hogy visszainduljon a körletébe. Nem az a haverkodós típus és a kék szemű, szőke hajú kölyök se lopta be magát annyira a szívébe első látásra, hogy azonnal meghívja egy pofa sörre a kantinban.
Ha Nilevardnak sincs közbeszólása, akkor vissza is ballag a magánkörletébe, hogy folytassa ott, ahol abbahagyta. A parancsot teljesítette.*
254. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2022-02-19 15:22:55
Üzenet elküldve: 2022-02-19 15:22:55
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Parancsnoki iroda //
* A parancsnok szavaira megnyugszik. ~ Megértette, hála Eeyrnek! ~ Könnyebbül meg a szíve és a lelke a lovagnak. A kereskedőkkel kapcsolatban csak bólint Bredocnak. A kezében lévő papírt átveszi majd gyorsan átfutja. *
- Köszönöm parancsnok úr.
* Biccent neki miközben végig futotta a papírt. A pénz összegre meghökken, de mosolyra is húzódik a szája. ~ Ez a háromszáz arany pont jól fog jönni. ~ Állapítja meg. *
- Természetesen amint találkozok vele oda adom neki.
* Amint feláll az asztaltól, meglepődve követi a példáját. Hisz, hogy néz ki az, hogy a felettese van talpon míg ő kényelmesen székben ücsörög? A gesztustól tekintetéről hálát lehet olvasni, egy kő esik le a mellkasáról a lovagnak. *
- Köszönöm parancsnok úr!
* Húzza ki magát, még jobban mint eddig valaha tette. A mosolyt arcáról nem tudja eltávolítani, bárhogy próbál komoly tekintetet vágni, az öröm le rí róla. *
- Köszönöm szépen, hogy fogadott. Nem is akarom tovább feltartani önt.
* A parancsnok felé tiszteleg, ha pedig elengedi őt akkor azonnal kilép az ajtón behúzva maga után. ~ Már csak a hadnagyot kell megtalálnom, de szeretnék az új felszerelésemért is elmenni. ~ Sóhajt fel miközben szobája felé tart. Amint belép azonnal a felszereléséhez lép. Gondosan tisztítva előkészítette. Fegyvereit megélezte, páncéljait kifényezte. ~ Ez az alap. ~ Ráncolja a homlokát. ~ Mintha valamit hiányolnék. ~ Nem jut eszébe, hogy mégis mi az amit ennyire elfeledett, de most inkább a felszerelésének felvételével foglalkozik. Mihamarabb magán tudhassa a páncélzatát. Minden eszközét le ellenőrzi mielőtt elhelyezné. Amint a sisak is a kezébe kerül ki is lép a szobájából, hogy mihamarabb megtalálhassa a hadnagyot. *
* A parancsnok szavaira megnyugszik. ~ Megértette, hála Eeyrnek! ~ Könnyebbül meg a szíve és a lelke a lovagnak. A kereskedőkkel kapcsolatban csak bólint Bredocnak. A kezében lévő papírt átveszi majd gyorsan átfutja. *
- Köszönöm parancsnok úr.
* Biccent neki miközben végig futotta a papírt. A pénz összegre meghökken, de mosolyra is húzódik a szája. ~ Ez a háromszáz arany pont jól fog jönni. ~ Állapítja meg. *
- Természetesen amint találkozok vele oda adom neki.
* Amint feláll az asztaltól, meglepődve követi a példáját. Hisz, hogy néz ki az, hogy a felettese van talpon míg ő kényelmesen székben ücsörög? A gesztustól tekintetéről hálát lehet olvasni, egy kő esik le a mellkasáról a lovagnak. *
- Köszönöm parancsnok úr!
* Húzza ki magát, még jobban mint eddig valaha tette. A mosolyt arcáról nem tudja eltávolítani, bárhogy próbál komoly tekintetet vágni, az öröm le rí róla. *
- Köszönöm szépen, hogy fogadott. Nem is akarom tovább feltartani önt.
* A parancsnok felé tiszteleg, ha pedig elengedi őt akkor azonnal kilép az ajtón behúzva maga után. ~ Már csak a hadnagyot kell megtalálnom, de szeretnék az új felszerelésemért is elmenni. ~ Sóhajt fel miközben szobája felé tart. Amint belép azonnal a felszereléséhez lép. Gondosan tisztítva előkészítette. Fegyvereit megélezte, páncéljait kifényezte. ~ Ez az alap. ~ Ráncolja a homlokát. ~ Mintha valamit hiányolnék. ~ Nem jut eszébe, hogy mégis mi az amit ennyire elfeledett, de most inkább a felszerelésének felvételével foglalkozik. Mihamarabb magán tudhassa a páncélzatát. Minden eszközét le ellenőrzi mielőtt elhelyezné. Amint a sisak is a kezébe kerül ki is lép a szobájából, hogy mihamarabb megtalálhassa a hadnagyot. *
253. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2022-02-19 12:37:29
Üzenet elküldve: 2022-02-19 12:37:29
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 146
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 146
Játékstílus: Vakmerő
// Parancsnoki iroda //
*Bredoc kíváncsian figyeli az ifjú lovag szavait, majd nagyot sóhajt, és legyint a levegőbe.*
-Vagy úgy, értem. Fátylat rá. Legközelebb... Á inkább ne legyen legközelebb.
*Mosolyog a bajsza alatt, hisz talán úgy a legjobb mindenkinek, ha sosem kell ismét ezzel a sárkánnyal találkozniuk.*
-Vigyázni kell ezekkel a kereskedőkkel fiam, kirántják az ember alól a talajt egy pillanat alatt, ha nincs résen!
*Talán csak a mágusokat nézi rosszabb szemmel, mint az álnok kígyó kereskedőket. Biztos van abból is rendes fajta, de jobb óvatosnak lenni. Közben pedig aláírja és pecsételi az engedélyt, és odakarcolja mellé, hogy a tanács jóváhagyása is szükséges, Aztyan biztos érteni fogja, hogy miért, ha valóban olyan jó kereskedő, mint azt mondják.*
-Tessék.
*Nyújtja át neki.*
-Odaírtam a tanácsot is, a kereskedők biztosan érteni fogják, bár szerintem gyorsabb lenne, ha te magad intéznéd, de rád bízom.
*Így végül is az ő részét letudta, úgyhogy a többi Nilevardon múlik. Közben pedig a fiókban is matat és egy erszényt húz elő, amiben 600 arany található, és Nilevard Demingen Sethvar elé tolja az asztalon.
*
-A küldetés jutalma, a felét add oda a hadnagynak kérlek.
*Mosolyog a másikra, hisz ennyit megérdemelnek a jussból.*
-Ó és van itt még valami.
*Feláll az asztaltól és megkerüli azt, hogy az ifjú mellé léphessen, és vállára tehesse a kezét.*
-Mától fogva tiszteletbeli warg lettél cimbora, gratulálok, bizonyítottál!
*Bredoc kíváncsian figyeli az ifjú lovag szavait, majd nagyot sóhajt, és legyint a levegőbe.*
-Vagy úgy, értem. Fátylat rá. Legközelebb... Á inkább ne legyen legközelebb.
*Mosolyog a bajsza alatt, hisz talán úgy a legjobb mindenkinek, ha sosem kell ismét ezzel a sárkánnyal találkozniuk.*
-Vigyázni kell ezekkel a kereskedőkkel fiam, kirántják az ember alól a talajt egy pillanat alatt, ha nincs résen!
*Talán csak a mágusokat nézi rosszabb szemmel, mint az álnok kígyó kereskedőket. Biztos van abból is rendes fajta, de jobb óvatosnak lenni. Közben pedig aláírja és pecsételi az engedélyt, és odakarcolja mellé, hogy a tanács jóváhagyása is szükséges, Aztyan biztos érteni fogja, hogy miért, ha valóban olyan jó kereskedő, mint azt mondják.*
-Tessék.
*Nyújtja át neki.*
-Odaírtam a tanácsot is, a kereskedők biztosan érteni fogják, bár szerintem gyorsabb lenne, ha te magad intéznéd, de rád bízom.
*Így végül is az ő részét letudta, úgyhogy a többi Nilevardon múlik. Közben pedig a fiókban is matat és egy erszényt húz elő, amiben 600 arany található, és Nilevard Demingen Sethvar elé tolja az asztalon.
*-A küldetés jutalma, a felét add oda a hadnagynak kérlek.
*Mosolyog a másikra, hisz ennyit megérdemelnek a jussból.*
-Ó és van itt még valami.
*Feláll az asztaltól és megkerüli azt, hogy az ifjú mellé léphessen, és vállára tehesse a kezét.*
-Mától fogva tiszteletbeli warg lettél cimbora, gratulálok, bizonyítottál!
252. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2022-02-18 12:29:08
Üzenet elküldve: 2022-02-18 12:29:08
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 140
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 140
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Kiképzés a farkasoknak//
//Darenn, Nilevard//
*Szendergéséből kopogás zaja ébreszti fel. Kinyitja a szemét, de nem szólal meg csak felkel az ágyból. Megmasszírozza az arcát, megrázza a fejét. Az ágy fája felnyikordul, ahogy feláll róla és az ajtóhoz megy.*
- Igen. *Nyit ajtót és meglepetésére Darenn áll ott.*
- Hadnagy. *Köszönti főhajtással a tisztet és kérdeznie sem kell, a férfi elmondja, miért érkezett.*
- Értettem. *Bólint a másnapra csúszott kiképzés kapcsán. A kérést hallva összeszalad a szemöldöke. ~ Mi vagyok én valami kurva postás? ~ szökken szárba a gondolat az agyában, amit természetesen nem mond ki. Kap személyleírást is, de vissza kell fognia magát, amikor Darenn "kifogással" is él, hogy miért nem maga keresi fel Nilevardot, ahogy azt vele tette.*
- Értettem, uram. *Válaszolja katonásan. Nincs kérdése, nincs hozzászólása, neki ez is épp elég. Az biztos, hogy nem fogja tűvé tenni az odút a fickó után és bekopogni minden ajtón, hogy megtalálja.
Miután Darenn távozott, morogva övezi fel magát fegyverével és indul el a folyosón megkeresni az említett szőke wargot.*
//Darenn, Nilevard//
*Szendergéséből kopogás zaja ébreszti fel. Kinyitja a szemét, de nem szólal meg csak felkel az ágyból. Megmasszírozza az arcát, megrázza a fejét. Az ágy fája felnyikordul, ahogy feláll róla és az ajtóhoz megy.*
- Igen. *Nyit ajtót és meglepetésére Darenn áll ott.*
- Hadnagy. *Köszönti főhajtással a tisztet és kérdeznie sem kell, a férfi elmondja, miért érkezett.*
- Értettem. *Bólint a másnapra csúszott kiképzés kapcsán. A kérést hallva összeszalad a szemöldöke. ~ Mi vagyok én valami kurva postás? ~ szökken szárba a gondolat az agyában, amit természetesen nem mond ki. Kap személyleírást is, de vissza kell fognia magát, amikor Darenn "kifogással" is él, hogy miért nem maga keresi fel Nilevardot, ahogy azt vele tette.*
- Értettem, uram. *Válaszolja katonásan. Nincs kérdése, nincs hozzászólása, neki ez is épp elég. Az biztos, hogy nem fogja tűvé tenni az odút a fickó után és bekopogni minden ajtón, hogy megtalálja.
Miután Darenn távozott, morogva övezi fel magát fegyverével és indul el a folyosón megkeresni az említett szőke wargot.*
251. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2022-02-15 20:15:56
Üzenet elküldve: 2022-02-15 20:15:56
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Parancsnoki iroda //
* A parancsnok szavaiból pont az szűrődik le, hogy az újoncot teljesen félre érti.. Ami kisebb meghökkenést vált ki belőle, már nyílik is a szája, hogy ezzel menthesse a menthetőt. *
- Pont az ellenkezőjére akartam ezzel utalni, Soreyl hadnagyot én sodortam veszélybe, a sárkányok általi imádatom miatt. Feltételezem, hogy ezt kihagyta a jelentésből. Csak szimplán őszinte akartam lenni.önnel. Elnézést, hogy rosszul fogalmaztam meg parancsnok úr.
* Gyorsan elhadarja ezt még mielőtt Bredoc a témát lezártnak tekinthetné. Nem akarja, hogy Soreyl haragudjon rá, mert megint kinyitotta feleslegesen a száját. A jó szándék nem minden esetbe úgy hangzik el, ahogyan a másik fél akarja. Meghallgatja a tabardal kapcsolatban a válaszait Bredocnak. *
- Igaza van parancsnok úr. Eredetileg nem gondoltam rá, hogy kérvényezhetek a lóra tabardot, ezért gondolkoztam ezzel előre. Az, hogy utána ajánlatot kaptam a páncélra is tabardért, az már inkább a kereskedő trükkje volt, és sikeresen rá is szedett.
* Bugyuta mosolyt erőltet magára a lovag. Az üzenet átadására csak bólint az újonc. A magyarázatot pedig türelmesen végig hallgatja. *
- Ezt már a kereskedőnek kell intéznie, de majd jelzem feléjük, hogy engedélyeztessék ha már önnel beszéltek erről, természetesen csak akkor.
* Teszi gyorsan hozzá, hogy ne ismétlődjön meg a félre értések sora ismét. *
- Természetesen mindent fizetek, ezen kívül egy könnyű páncélt is rendeltem magamnak, hogy ha esetleg a megbízások könnyebb felszerelést igényelnek, az se okozzon gondot.
* Egy kis szünetet hagy, hogy a parancsnok válaszait megeméssze. *
- Ennyit akartam összesen parancsnok úr, köszönöm a meghallgatást, és elnézést a félre értésért.
* Biccent egyet Bredoc felé, hogy ezzel is bocsánatkérését erősítse. *
A hozzászólás írója (Nilevard Demingen Sethvar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.02.15 21:43:59
* A parancsnok szavaiból pont az szűrődik le, hogy az újoncot teljesen félre érti.. Ami kisebb meghökkenést vált ki belőle, már nyílik is a szája, hogy ezzel menthesse a menthetőt. *
- Pont az ellenkezőjére akartam ezzel utalni, Soreyl hadnagyot én sodortam veszélybe, a sárkányok általi imádatom miatt. Feltételezem, hogy ezt kihagyta a jelentésből. Csak szimplán őszinte akartam lenni.önnel. Elnézést, hogy rosszul fogalmaztam meg parancsnok úr.
* Gyorsan elhadarja ezt még mielőtt Bredoc a témát lezártnak tekinthetné. Nem akarja, hogy Soreyl haragudjon rá, mert megint kinyitotta feleslegesen a száját. A jó szándék nem minden esetbe úgy hangzik el, ahogyan a másik fél akarja. Meghallgatja a tabardal kapcsolatban a válaszait Bredocnak. *
- Igaza van parancsnok úr. Eredetileg nem gondoltam rá, hogy kérvényezhetek a lóra tabardot, ezért gondolkoztam ezzel előre. Az, hogy utána ajánlatot kaptam a páncélra is tabardért, az már inkább a kereskedő trükkje volt, és sikeresen rá is szedett.
* Bugyuta mosolyt erőltet magára a lovag. Az üzenet átadására csak bólint az újonc. A magyarázatot pedig türelmesen végig hallgatja. *
- Ezt már a kereskedőnek kell intéznie, de majd jelzem feléjük, hogy engedélyeztessék ha már önnel beszéltek erről, természetesen csak akkor.
* Teszi gyorsan hozzá, hogy ne ismétlődjön meg a félre értések sora ismét. *
- Természetesen mindent fizetek, ezen kívül egy könnyű páncélt is rendeltem magamnak, hogy ha esetleg a megbízások könnyebb felszerelést igényelnek, az se okozzon gondot.
* Egy kis szünetet hagy, hogy a parancsnok válaszait megeméssze. *
- Ennyit akartam összesen parancsnok úr, köszönöm a meghallgatást, és elnézést a félre értésért.
* Biccent egyet Bredoc felé, hogy ezzel is bocsánatkérését erősítse. *
A hozzászólás írója (Nilevard Demingen Sethvar) módosította ezt a hozzászólást, ekkor: 2022.02.15 21:43:59
250. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2022-02-15 18:34:35
Üzenet elküldve: 2022-02-15 18:34:35
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 146
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 146
Játékstílus: Vakmerő
// Parancsnoki iroda //
-Helyes.
*Feleli kurtán, bár gyakran az emberek csak úgy felteszik az ilyen kérdéseket, ő tényleg kíváncsi volt rá. Kezével csak legyint arra, hogy zavarná őt a másik, egyébként is ezer meg egy dolga akad, és a feladatai közé tartozik az is, hogy az emberei ügyes-bajos dolgaival foglalkozzon. Nem mintha egyébként nem érdekelné őt a sorsuk. Nilevard jelentéssel kapcsolatos aggodalmaira igazán felhúzza a szemöldökét.*
-Máris becsméreljük a felettesünket hm?
*Néz a másikra, hisz a szavai egyértelműen úgy hatnak a parancsnok számára, hogy a hadnagy jelentéséből kimaradt olyasmi, ami miatt máshogy kellene kezelni a helyzetet, kvázi fontos információkat tartott vissza akarva-akaratlanul. Ez pedig igencsak baljós lenne, ha van valóságalapja.*
-Azt meg sem kérdezem, hogy hol olvasta el a hadnagy jelentését, hogy tudná, hogy mi van benne és mi nincs. A sárkány dolgában pedig magam intézkedtem. Netán az ellen is akad kifogás?
*Rosszallóan megrázza a fejét, gyorsan átfut a jelentésen, majd a fiókba süllyeszti. Láthatóan nem kíván több szót áldozni rá.*
-A jó felszerelés életet menthet.
*Jegyzi meg egy halvány mosollyal az arcán, majd ismét értetlenség ül ki rá.*
-És mégis miért következik a tabard kérvény abból, hogy lovat és lópáncélt készítetsz?
*Az látszik rajta leginkább, hogy egy fikarcnyi kötekedés sincs a hangjában, egyszerűen csak nem függ össze a két dolog.*
-Egyáltalán miért van szükséged új tabardra? Ugye tudod, hogy ezt bármilyen páncélon lehet hordani?
*Kérdezi, miközben egy kurta biccentéssel ad engedélyt a továbbiakra is.*
-Majd beszélek velük ha arra járok, ezt megüzenheted nekik.
*A tabard dolgon elgondolkozik egyébként, és választást kínál a fiatal lovagnak.*
-Alapjáraton a tanács készítteti ezeket, gondolom megvan a saját szerződésük és a saját mesterembereik erre. Nem vagyok benne biztos, hogy mire tér ki a megállapodásuk és mire nem. Én szívesen aláírom ezt, hogy a lóra készíthessenek, de akkor el kell vinned a tanácshoz, hogy bólintsanak rá. ~A kereskedőkkel mindig csak a baj van. Majdnem olyan rosszak mint a mágusok.~ Ha magadnak újat szeretnél valami különös oknál fogva az sem akadály (persze ha a tanács jóváhagyja), de nem térhet el a mostanitól, és a saját zsoldodból kell kifizetned.
-Helyes.
*Feleli kurtán, bár gyakran az emberek csak úgy felteszik az ilyen kérdéseket, ő tényleg kíváncsi volt rá. Kezével csak legyint arra, hogy zavarná őt a másik, egyébként is ezer meg egy dolga akad, és a feladatai közé tartozik az is, hogy az emberei ügyes-bajos dolgaival foglalkozzon. Nem mintha egyébként nem érdekelné őt a sorsuk. Nilevard jelentéssel kapcsolatos aggodalmaira igazán felhúzza a szemöldökét.*
-Máris becsméreljük a felettesünket hm?
*Néz a másikra, hisz a szavai egyértelműen úgy hatnak a parancsnok számára, hogy a hadnagy jelentéséből kimaradt olyasmi, ami miatt máshogy kellene kezelni a helyzetet, kvázi fontos információkat tartott vissza akarva-akaratlanul. Ez pedig igencsak baljós lenne, ha van valóságalapja.*
-Azt meg sem kérdezem, hogy hol olvasta el a hadnagy jelentését, hogy tudná, hogy mi van benne és mi nincs. A sárkány dolgában pedig magam intézkedtem. Netán az ellen is akad kifogás?
*Rosszallóan megrázza a fejét, gyorsan átfut a jelentésen, majd a fiókba süllyeszti. Láthatóan nem kíván több szót áldozni rá.*
-A jó felszerelés életet menthet.
*Jegyzi meg egy halvány mosollyal az arcán, majd ismét értetlenség ül ki rá.*
-És mégis miért következik a tabard kérvény abból, hogy lovat és lópáncélt készítetsz?
*Az látszik rajta leginkább, hogy egy fikarcnyi kötekedés sincs a hangjában, egyszerűen csak nem függ össze a két dolog.*
-Egyáltalán miért van szükséged új tabardra? Ugye tudod, hogy ezt bármilyen páncélon lehet hordani?
*Kérdezi, miközben egy kurta biccentéssel ad engedélyt a továbbiakra is.*
-Majd beszélek velük ha arra járok, ezt megüzenheted nekik.
*A tabard dolgon elgondolkozik egyébként, és választást kínál a fiatal lovagnak.*
-Alapjáraton a tanács készítteti ezeket, gondolom megvan a saját szerződésük és a saját mesterembereik erre. Nem vagyok benne biztos, hogy mire tér ki a megállapodásuk és mire nem. Én szívesen aláírom ezt, hogy a lóra készíthessenek, de akkor el kell vinned a tanácshoz, hogy bólintsanak rá. ~A kereskedőkkel mindig csak a baj van. Majdnem olyan rosszak mint a mágusok.~ Ha magadnak újat szeretnél valami különös oknál fogva az sem akadály (persze ha a tanács jóváhagyja), de nem térhet el a mostanitól, és a saját zsoldodból kell kifizetned.
249. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2022-02-14 23:10:40
Üzenet elküldve: 2022-02-14 23:10:40
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 489
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 489
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
*Elintéz még egy-két dolgot az Odúban, majd végül szerez magának vacsorát és tiszta vizet a konyháról és visszavonul a szobájába.
Evés és tisztálkodás után aztán az ágya szélére ül, fekvéshez készen, s talán aludnia is kellene, de nem érzi még, hogy tudna.
Előhalássza a ládájából a ruhái közé rejtett amulettet - a "Kínhozót" - és egy darabig csak nézegeti.
Brox azt mondta, az újoncokon való gyakorlást javasolná, de ő ezt nem szeretné megtenni. Főleg, hogy a férfi azt is mondta, hogy az újoncoknak nem kellene tudniuk az amulettről, ami pedig azt jelentené, hogy úgy kellene rajtuk kísérleteznie, hogy arról ők nem is tudnak.
Nem, ő inkább magán kívánja először gyakorolni az amulett használatát. Igaz, Abogr mester azt mondta, saját magán nehezebb végrehajtani a varázslatot, de ha jól értette, akkor nem a varázslat létrehozása, hanem annak folyamatos fenntartása lehet a nehéz. Mert ha fájdalmai lesznek, az megzavarhatja az összpontosítását. Ám amíg csak életre hívni próbálja magán az amulett mágiáját, és ráérezni a működésére, addig lehetségesnek gondolja, hogy saját magán kísérletezzen.
Jobbjával erősen belecsíp a bal alkarjába, a fájdalmon töprengve, s azon, hogy fél-e tőle. De abba is hagyja a mozdulatot. Nem kell kínozza magát, hogy rájöjjön a válaszra.
Nem érez félelmet, sőt, szeretné, ha megérezné a fájdalmat, amit az amulett okozni képes. Persze, nem kínra vágyik, hanem a varázslat sikerességére, ezért pedig a fájdalmat is kívánja, a felsőbb célért.
Immár bátrabban fogja meg mindkét kezével az amulettet, és önnön kezeit, karjait nézi, miközben nekifog a "kísérletnek". A saját céljára, akaratára összpontosít, a fájdalom okozásának szándékára. Minden gondolatát igyekszik e köré fókuszálni, s közben kizárni a külvilágot.*
Evés és tisztálkodás után aztán az ágya szélére ül, fekvéshez készen, s talán aludnia is kellene, de nem érzi még, hogy tudna.
Előhalássza a ládájából a ruhái közé rejtett amulettet - a "Kínhozót" - és egy darabig csak nézegeti.
Brox azt mondta, az újoncokon való gyakorlást javasolná, de ő ezt nem szeretné megtenni. Főleg, hogy a férfi azt is mondta, hogy az újoncoknak nem kellene tudniuk az amulettről, ami pedig azt jelentené, hogy úgy kellene rajtuk kísérleteznie, hogy arról ők nem is tudnak.
Nem, ő inkább magán kívánja először gyakorolni az amulett használatát. Igaz, Abogr mester azt mondta, saját magán nehezebb végrehajtani a varázslatot, de ha jól értette, akkor nem a varázslat létrehozása, hanem annak folyamatos fenntartása lehet a nehéz. Mert ha fájdalmai lesznek, az megzavarhatja az összpontosítását. Ám amíg csak életre hívni próbálja magán az amulett mágiáját, és ráérezni a működésére, addig lehetségesnek gondolja, hogy saját magán kísérletezzen.
Jobbjával erősen belecsíp a bal alkarjába, a fájdalmon töprengve, s azon, hogy fél-e tőle. De abba is hagyja a mozdulatot. Nem kell kínozza magát, hogy rájöjjön a válaszra.
Nem érez félelmet, sőt, szeretné, ha megérezné a fájdalmat, amit az amulett okozni képes. Persze, nem kínra vágyik, hanem a varázslat sikerességére, ezért pedig a fájdalmat is kívánja, a felsőbb célért.
Immár bátrabban fogja meg mindkét kezével az amulettet, és önnön kezeit, karjait nézi, miközben nekifog a "kísérletnek". A saját céljára, akaratára összpontosít, a fájdalom okozásának szándékára. Minden gondolatát igyekszik e köré fókuszálni, s közben kizárni a külvilágot.*
248. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2022-02-14 20:25:07
Üzenet elküldve: 2022-02-14 20:25:07
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//A Feketevész, és egyéb népi legendák//
*Szobájába érve fáradtan roskad le ágyára, botját maga mellé támasztva. Íróasztalára veti táskáját, majd hozzálát páncélja leoldásának hosszú és fáradságos folyamatához. Egy kézzel dolgozik, de mellette van a hosszú gyakorlat, így pár perc alatt még így is végez a dologgal. Komoly kedve lenne szimplán csak elfújni a szobáját megvilágító gyertyát, és rögtön elaludni, de van még pár dolog, amit meg kell tennie ezelőtt.
Újra botjáért nyúl, feláll, és elhagyva szobáját nekilát a szükséges lépéseknek. Elször az étkezdét célozza meg, hogy harapjon valamit vacsorára, aztán végigmegy a tisztálkodás lépésein, és végül gondolva Nimeril kérésére nem felejti el a hideg vizes borogatást sem. Mindezt egy kézzel intézni persze nem könnyű, ám függetlenül attól, hogy mennyi plusz munkát az ez hozzá az estéjéhez, nem kér hozzá segítséget.
Végül már viszonylag késő este jut el odáig, hogy lepihenhessen az éjszakára*
//Napváltás//
*Szokása szerint nem sikerül sokáig pihennie. Viszonylag kora reggel van, mikor egy félórányi forgolódás után rájön, hogy nem fog már visszaaludni, így kivergődik az ágyból, ablakot nyit, és a hideg miatt már hirtelen jóval éberebben kezd hozzá a reggeléhez.
Egy rövid ideig sandít csak páncélzata felé, majd rájön, hogy a mai nap során tényleg semmi értelme ezzel kínoznia magát. Az ablak helyett most már mécses fénye mellett öltözik át valami melegebb ruhába, mely fölé felhúzza azért tabardját is, majd felkötve fegyverövét és táskáját elhagyja hálókörletét.
Az estéhez hasonlóan most is végigmegy az étkezés és a vizes borogatás folyamatain, majd mikor ezzel végzett, magához veszi jegyzeteit, és elhagyja az Odút.*
*Szobájába érve fáradtan roskad le ágyára, botját maga mellé támasztva. Íróasztalára veti táskáját, majd hozzálát páncélja leoldásának hosszú és fáradságos folyamatához. Egy kézzel dolgozik, de mellette van a hosszú gyakorlat, így pár perc alatt még így is végez a dologgal. Komoly kedve lenne szimplán csak elfújni a szobáját megvilágító gyertyát, és rögtön elaludni, de van még pár dolog, amit meg kell tennie ezelőtt.
Újra botjáért nyúl, feláll, és elhagyva szobáját nekilát a szükséges lépéseknek. Elször az étkezdét célozza meg, hogy harapjon valamit vacsorára, aztán végigmegy a tisztálkodás lépésein, és végül gondolva Nimeril kérésére nem felejti el a hideg vizes borogatást sem. Mindezt egy kézzel intézni persze nem könnyű, ám függetlenül attól, hogy mennyi plusz munkát az ez hozzá az estéjéhez, nem kér hozzá segítséget.
Végül már viszonylag késő este jut el odáig, hogy lepihenhessen az éjszakára*
//Napváltás//
*Szokása szerint nem sikerül sokáig pihennie. Viszonylag kora reggel van, mikor egy félórányi forgolódás után rájön, hogy nem fog már visszaaludni, így kivergődik az ágyból, ablakot nyit, és a hideg miatt már hirtelen jóval éberebben kezd hozzá a reggeléhez.
Egy rövid ideig sandít csak páncélzata felé, majd rájön, hogy a mai nap során tényleg semmi értelme ezzel kínoznia magát. Az ablak helyett most már mécses fénye mellett öltözik át valami melegebb ruhába, mely fölé felhúzza azért tabardját is, majd felkötve fegyverövét és táskáját elhagyja hálókörletét.
Az estéhez hasonlóan most is végigmegy az étkezés és a vizes borogatás folyamatain, majd mikor ezzel végzett, magához veszi jegyzeteit, és elhagyja az Odút.*
247. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2022-02-14 19:03:05
Üzenet elküldve: 2022-02-14 19:03:05
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 152
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 515
OOC üzenetek: 152
Játékstílus: Vakmerő
//Kiképzés a farkasoknak//
*Nem látszik rajta, de fáradt. Tegnap este még egy hegyen volt, és sárkányokkal beszélgetett, most meg már itt van, és sok mindenen ment keresztül. Levetődik az asztalához, és a gyakorlótérről elhozott papírt, és írószerszámokat leteszi rá.*
-Egyszer beledöglöm.
*Mondja ki halkan, egy nagy sóhajjal karöltve, mikor is Perchi közbevág.*
-Nincs akkora szerencséd.
*Azzal pedig munkának lát. Elkezdi kipontosítani a holnapi kiképzést, és leveleket is ír.*
//Gabrael//
*Nem sokkal később, olyan estebéd körül kopog Gabrael ajtaján. Ha válasz érkezik benyit, ha a másik jön ki, akkor csak áll az ajtóba, és úgy értesíti a megváltozott tényeket.*
-Jó estét. A kiképzés holnap reggelre csúszik többed magaddal egyetemben. Valamivel napkelte után gyertek.
*Mondja mély hangján, majd igenleges válasz esetén már el is indul, miközben visszafordul, mintha most jutna eszébe.*
-És kérlek keresd meg Nilevardot, és szólj neki is róla.
*Ugyan a másik nem ismerheti, de ad a lovag egy gyors leírást.*
-Fiatal, szőke katona, utoljára a parancsnoki irodában láttam, de nincs most rá időm.
*Ha egyéb másba nem ütközik a dolog akkor egy biccentéssel el is köszön, és hagyja is a katonát tenni a dolgát Nilevard megkeresésével, de bármilyen kérdés esetén, természetesen nem hagyja faképnél.*
*Nem látszik rajta, de fáradt. Tegnap este még egy hegyen volt, és sárkányokkal beszélgetett, most meg már itt van, és sok mindenen ment keresztül. Levetődik az asztalához, és a gyakorlótérről elhozott papírt, és írószerszámokat leteszi rá.*
-Egyszer beledöglöm.
*Mondja ki halkan, egy nagy sóhajjal karöltve, mikor is Perchi közbevág.*
-Nincs akkora szerencséd.
*Azzal pedig munkának lát. Elkezdi kipontosítani a holnapi kiképzést, és leveleket is ír.*
//Gabrael//
*Nem sokkal később, olyan estebéd körül kopog Gabrael ajtaján. Ha válasz érkezik benyit, ha a másik jön ki, akkor csak áll az ajtóba, és úgy értesíti a megváltozott tényeket.*
-Jó estét. A kiképzés holnap reggelre csúszik többed magaddal egyetemben. Valamivel napkelte után gyertek.
*Mondja mély hangján, majd igenleges válasz esetén már el is indul, miközben visszafordul, mintha most jutna eszébe.*
-És kérlek keresd meg Nilevardot, és szólj neki is róla.
*Ugyan a másik nem ismerheti, de ad a lovag egy gyors leírást.*
-Fiatal, szőke katona, utoljára a parancsnoki irodában láttam, de nincs most rá időm.
*Ha egyéb másba nem ütközik a dolog akkor egy biccentéssel el is köszön, és hagyja is a katonát tenni a dolgát Nilevard megkeresésével, de bármilyen kérdés esetén, természetesen nem hagyja faképnél.*
246. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2022-02-11 08:57:54
Üzenet elküldve: 2022-02-11 08:57:54
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Parancsnoki iroda //
* Egy ideig türelmesen ácsorogva a sarokban, kivárja a sorát míg az embertömeg el nem hagyja a szobát. Miután ez megoldódik a parancsnok hellyel kínálja az új jövevényt. Nem is kell sokat várnia míg Nilevard helyet foglal a szemközti székben. Hátát kihúzva ül a székben, ha még ültében is próbálja minden lehetséges módon megadni a tiszteletet a veterán katona előtt. Gyorsan bele is kezd Bredoc, ahol nem is felejt el utalást tenni az elvtávjára. Torkát megköszörülve a lovag válaszra nyitja a száját. *
- Igen parancsnok úr. Minden rendben. * Egy kis szünetet hagyva határozott szavai után határozott tekintettel a vezetője szemébe néz. * - Két dolog miatt is jöttem önhöz. Elnézést kérek a zavarásért. * Ha megkapja a várt helyeslést akkor bele is kezd az újonc. * - Biztos vagyok benne, hogy már intézkedtek a sárkánnyal kapcsolatban, de remélem a jelentés egy új szemszöget fog adni a helyzetre. * A lovagot akarva és akaratlanul is kirázza a hideg a múltban történtekre. * - A hadnagy biztosan kihagyhatta azt a részt amit én belevettem. Kérem olvassa el. * Teszi hozzá határozottan. A hadnagy szinte tökéletesen összefoglalta már a történteket, természetesen a saját szemszögéből. De az újoncéban kiemeli, hogy a sárkány felismerése pillanatában ő volt az aki habozott, és ezzel majdnem életüket vesztették. Itt megmagyarázza a jelentésen belül a sárkányok és legendák iránti kapcsolatot a családjával szemben is. Ezen kívül a végén egy kérvény az állandó megfigyelésre. Ami már az írnok egészítette ki soraival. Ha a parancsnok végig nyálazza a jelentést, akkor megvárja válaszát rá. *
- Aggodalmamat szeretném ezzel kifejteni, akármennyire egy csodálatos lény, nem fogjuk tudni tőle megvédeni a várost. És ahogy észre vehető volt, hírnévre vágyik a lény.
* Bármennyire is ostobán hangzanak szavai, tekintete teljes határozottságról árulkodnak. *
- Illetve szeretnék önnel beszélni egy másik dologról is. Megrendeltem a kovács műhelyben az új felszerelésemet, de mivel lovat és lópáncélt is vásároltam, kérvényt szeretnék benyújtani egy tabard készítésére a műhelynek. Illetve az intéző felajánlotta, hogy nekem is csináltatna egy újat.
* Szavai kissé kuszán hangzanak, könnyedén kivehető a zavara a témával kapcsolatban. *
- Ezen kívül pedig megkértek, hogy üzenjek önnek.
* Ha engedélyt ad a parancsnok akkor röviden és tömören megossza Aztyan szavait. *
- Szeretnének önnel nagyobb kedvezményről beszélni. Engedélyt kérnének néhány dologra, hogy kapjanak gyártási engedélyt, cserébe a nagyon kedvezmény. * Egy kis határozottságot vélhet a parancsnok felfedezni a lovag szavaiban, de mögötte megbújik a félelem is. * - Természetesen én ebbe nem szándékozok beleszólni, ez teljesen az ön döntése, én csak teljesítettem a kérésüket. * Teszi hozzá, hogy mentegethesse magát. *
- Nemsokára vissza kell mennem a felszerelésemért, ha gondolja üzenetet vagy akár levelet is átadhatok majd a válaszával. * Nyel egy hatalmasat. * - Természetesen csak ha ezt akarja.
* Egy ideig türelmesen ácsorogva a sarokban, kivárja a sorát míg az embertömeg el nem hagyja a szobát. Miután ez megoldódik a parancsnok hellyel kínálja az új jövevényt. Nem is kell sokat várnia míg Nilevard helyet foglal a szemközti székben. Hátát kihúzva ül a székben, ha még ültében is próbálja minden lehetséges módon megadni a tiszteletet a veterán katona előtt. Gyorsan bele is kezd Bredoc, ahol nem is felejt el utalást tenni az elvtávjára. Torkát megköszörülve a lovag válaszra nyitja a száját. *
- Igen parancsnok úr. Minden rendben. * Egy kis szünetet hagyva határozott szavai után határozott tekintettel a vezetője szemébe néz. * - Két dolog miatt is jöttem önhöz. Elnézést kérek a zavarásért. * Ha megkapja a várt helyeslést akkor bele is kezd az újonc. * - Biztos vagyok benne, hogy már intézkedtek a sárkánnyal kapcsolatban, de remélem a jelentés egy új szemszöget fog adni a helyzetre. * A lovagot akarva és akaratlanul is kirázza a hideg a múltban történtekre. * - A hadnagy biztosan kihagyhatta azt a részt amit én belevettem. Kérem olvassa el. * Teszi hozzá határozottan. A hadnagy szinte tökéletesen összefoglalta már a történteket, természetesen a saját szemszögéből. De az újoncéban kiemeli, hogy a sárkány felismerése pillanatában ő volt az aki habozott, és ezzel majdnem életüket vesztették. Itt megmagyarázza a jelentésen belül a sárkányok és legendák iránti kapcsolatot a családjával szemben is. Ezen kívül a végén egy kérvény az állandó megfigyelésre. Ami már az írnok egészítette ki soraival. Ha a parancsnok végig nyálazza a jelentést, akkor megvárja válaszát rá. *
- Aggodalmamat szeretném ezzel kifejteni, akármennyire egy csodálatos lény, nem fogjuk tudni tőle megvédeni a várost. És ahogy észre vehető volt, hírnévre vágyik a lény.
* Bármennyire is ostobán hangzanak szavai, tekintete teljes határozottságról árulkodnak. *
- Illetve szeretnék önnel beszélni egy másik dologról is. Megrendeltem a kovács műhelyben az új felszerelésemet, de mivel lovat és lópáncélt is vásároltam, kérvényt szeretnék benyújtani egy tabard készítésére a műhelynek. Illetve az intéző felajánlotta, hogy nekem is csináltatna egy újat.
* Szavai kissé kuszán hangzanak, könnyedén kivehető a zavara a témával kapcsolatban. *
- Ezen kívül pedig megkértek, hogy üzenjek önnek.
* Ha engedélyt ad a parancsnok akkor röviden és tömören megossza Aztyan szavait. *
- Szeretnének önnel nagyobb kedvezményről beszélni. Engedélyt kérnének néhány dologra, hogy kapjanak gyártási engedélyt, cserébe a nagyon kedvezmény. * Egy kis határozottságot vélhet a parancsnok felfedezni a lovag szavaiban, de mögötte megbújik a félelem is. * - Természetesen én ebbe nem szándékozok beleszólni, ez teljesen az ön döntése, én csak teljesítettem a kérésüket. * Teszi hozzá, hogy mentegethesse magát. *
- Nemsokára vissza kell mennem a felszerelésemért, ha gondolja üzenetet vagy akár levelet is átadhatok majd a válaszával. * Nyel egy hatalmasat. * - Természetesen csak ha ezt akarja.
245. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2022-02-11 02:27:25
Üzenet elküldve: 2022-02-11 02:27:25
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 146
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 494
OOC üzenetek: 146
Játékstílus: Vakmerő
// Parancsnoki iroda //
*A díszes társaság, vagy ahogy a hadnagy élesen fogalmazott, az összefújt szemét lassan szétszéledni látszik, legalábbis az irodából mindenképp, némi teret hagyva a parancsnoknak és az újonnan érkező Nilevardnak. Néha az az érzés kerülgeti, hogy sosem lesz vége, és kezdi megérteni, hogy Denjaar miért hagyta itt a posztot.*
-Gyere csak beljebb.
*Kezével egy üres székre int, az ajtót pedig igyekszik becsukni a baka mögött, mielőtt helyet foglalna az asztal másik oldalán. A pipájából talán még egy vagy két szívásnyi lehet, így azt kiélvezi. A papírokat, ha felé nyújtódnak elveszi, s egy gyors pillantást vet rájuk, amolyan "csak lássam, hogy miről van szó" pontossággal.*
-Minden rendben? Soreyl hadnagy beszámolt a küldetésről, és hogy kaptál tőle egy kisebb eltávot.
*Hideg kékjeit az ifjú lovagra emeli, akár helyet foglal, akár jót áll magáért. Persze azt sem felejti el, hogy ő maga küldte Wulfrixenhez, de úgy sejti az iratokból, hogy azt a kört már lefutotta, így arra külön nem kérdez rá.*
*A díszes társaság, vagy ahogy a hadnagy élesen fogalmazott, az összefújt szemét lassan szétszéledni látszik, legalábbis az irodából mindenképp, némi teret hagyva a parancsnoknak és az újonnan érkező Nilevardnak. Néha az az érzés kerülgeti, hogy sosem lesz vége, és kezdi megérteni, hogy Denjaar miért hagyta itt a posztot.*
-Gyere csak beljebb.
*Kezével egy üres székre int, az ajtót pedig igyekszik becsukni a baka mögött, mielőtt helyet foglalna az asztal másik oldalán. A pipájából talán még egy vagy két szívásnyi lehet, így azt kiélvezi. A papírokat, ha felé nyújtódnak elveszi, s egy gyors pillantást vet rájuk, amolyan "csak lássam, hogy miről van szó" pontossággal.*
-Minden rendben? Soreyl hadnagy beszámolt a küldetésről, és hogy kaptál tőle egy kisebb eltávot.
*Hideg kékjeit az ifjú lovagra emeli, akár helyet foglal, akár jót áll magáért. Persze azt sem felejti el, hogy ő maga küldte Wulfrixenhez, de úgy sejti az iratokból, hogy azt a kört már lefutotta, így arra külön nem kérdez rá.*
244. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2022-02-04 16:07:00
Üzenet elküldve: 2022-02-04 16:07:00
ÚJ
Rang: Haladó játékos
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 263
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
// Parancsnoki iroda //
// Érintőlegesen: A Feketevész, és egyéb népi legendák //
* Az ajtón belépve mosolya a hadnagy látványa kivirul, nem mintha olyan régen látta volna, de a küldetésük óta tisztelete Soreyl irányába kimagaslik. A többszőri élet halál pillanatnak hála bizalma társában kivételesen erős. Illően az ajtón belül félre áll tisztelegve a többieknek míg azok távoznak. Soreyl felé még egy biccentést is tesz. Az ajtó mellett állás elgondolkodtatja a lovagot. ~ Szervusz ismét? ~ Alkalmanként nem tudja hova tenni a parancsnokot. Egy fajta gyanú uralkodik Nilveradban, miszerint a parancsnok sokkal inkább bizalmaskodik társaival, mint azt gondolná bárki. ~ Elképzelhető, hogy ha bejut valaki a belső kőrbe, akkor utána már teljesen másképp fog viselkedni. Alkalmanként erre látok esélyt. ~ Az újonc most már nem kerül zavarba a helyzettől. Eleget gyerekeskedett az utóbbi időben, így türelmesen megvárja míg a helyzet el rendeződik. Ha a parancsnok addig helyet foglal és engedélyt ad, hogy mondhatja a tényleges ismételt indokot, akkor az asztalra helyezi a papir köteget. Addig nem is szól míg a parancsnok nem szólítja meg. Ha pedig állva marad a parancsnok akkor egy könnyed '' Ha megengedi '' jelzővel nyújtja felé a papírt. Több gyanú is él a lovagban, amit szívesen megosztana a parancsnokkal. De már tanult a hibáiból, hogy feleslegesen a levegőben nem fog dobálózni. ~ Biztos már több oldalt is bejárt a sárkánnyal kapcsolatban a parancsnok. Feltehetőleg a tanácskozásnak is köze lehetett hozzá. ~ Állapítja meg, majd ha valaki benn marad akkor próbál úgy helyezkedni, hogy mindenkire tudja tekintetét emelni, de ha csak a parancsnok marad, akkor pedig felé fordul tisztelet tudóan kihúzva magát, vigyáz állásban. *
// Érintőlegesen: A Feketevész, és egyéb népi legendák //
* Az ajtón belépve mosolya a hadnagy látványa kivirul, nem mintha olyan régen látta volna, de a küldetésük óta tisztelete Soreyl irányába kimagaslik. A többszőri élet halál pillanatnak hála bizalma társában kivételesen erős. Illően az ajtón belül félre áll tisztelegve a többieknek míg azok távoznak. Soreyl felé még egy biccentést is tesz. Az ajtó mellett állás elgondolkodtatja a lovagot. ~ Szervusz ismét? ~ Alkalmanként nem tudja hova tenni a parancsnokot. Egy fajta gyanú uralkodik Nilveradban, miszerint a parancsnok sokkal inkább bizalmaskodik társaival, mint azt gondolná bárki. ~ Elképzelhető, hogy ha bejut valaki a belső kőrbe, akkor utána már teljesen másképp fog viselkedni. Alkalmanként erre látok esélyt. ~ Az újonc most már nem kerül zavarba a helyzettől. Eleget gyerekeskedett az utóbbi időben, így türelmesen megvárja míg a helyzet el rendeződik. Ha a parancsnok addig helyet foglal és engedélyt ad, hogy mondhatja a tényleges ismételt indokot, akkor az asztalra helyezi a papir köteget. Addig nem is szól míg a parancsnok nem szólítja meg. Ha pedig állva marad a parancsnok akkor egy könnyed '' Ha megengedi '' jelzővel nyújtja felé a papírt. Több gyanú is él a lovagban, amit szívesen megosztana a parancsnokkal. De már tanult a hibáiból, hogy feleslegesen a levegőben nem fog dobálózni. ~ Biztos már több oldalt is bejárt a sárkánnyal kapcsolatban a parancsnok. Feltehetőleg a tanácskozásnak is köze lehetett hozzá. ~ Állapítja meg, majd ha valaki benn marad akkor próbál úgy helyezkedni, hogy mindenkire tudja tekintetét emelni, de ha csak a parancsnok marad, akkor pedig felé fordul tisztelet tudóan kihúzva magát, vigyáz állásban. *
243. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2022-02-04 14:56:10
Üzenet elküldve: 2022-02-04 14:56:10
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 489
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 489
OOC üzenetek: 2
Játékstílus: Vakmerő
//Parancsnoki iroda//
//A Feketevész, és egyéb népi legendák//
*Bredoc megosztja vele a tanáccsal megbeszélt támogatás részleteit, ami egy számára is érdekes lehetőség. Az biztos, hogy már most betervez napi néhány órát a könyvtárban, hogy ha tényleg kapnának oktatást, és ő is részt vehetne benne, akkor felkészülten állhasson a mesterük elé és ne az alapvető műveltségének hiánya lassítsa le a haladását. Mondjuk, ha nyárközép volt megbeszélve, akkor kérdéses, hogy mikor fog megtörténni ténylegesen a képzés, de hát ennek a kiderítésére is küldik...*
- Rendben. Úgy lesz. - *Biccent, immár jobban értve a feladatot. Egy kicsit izgul azért, de a főpappal és a torony mágusmesterével való beszélgetés után már nem is tűnik annyira félelmetesnek egy tanácstag. Meg aztán emlékszik még, hogy Bredoc őt szánta intézőnek, így bizonyítani is akar, hogy ő legalább annyira képes erre, mint Wulfrixen volna, ha őt küldenék. Nem mintha ne értené, hogy a parancsnok miért szerzett máris felkészült embert az intézői feladatra, hiszen ő maga még nem volna rá alkalmas, de azért okozott benne némi nyugtalanságot, hogy a neki szánt munkát már betöltötték. Nem is szívesen keresi fel a gnómot, pedig Wulfrixen aztán igazán nem tehet az ő belső bizonytalanságáról.
A harci képzés és kimondottan az ő képzése kapcsán aztán szó szót követ és Gaerralos közbeszólása nyomán is elég változatos érzelmeket fedez fel két pártfogója arcán. Brox szavaiban és tekintetében büszkeséget lát, Soreyl arcán viszont morcos kifejezést. Ez utóbbiban megsejti a sértettséget, hogy talán a férfi magára veszi, hogy mintha az ő kiképzői képességében kételkednének. Nem szeretné, ha miatta zördülnének össze, vagy éreznék szükségét a hierarchia nyomatékosításának, így egy mélyebb levegőt vesz, hogy magyarázkodhasson, de hirtelen nem tudja, hol kezdjen hozzá. Aztán meg a beszélgetés magától folytatódik és le is zárul körülötte. Tréfás megjegyzések, komoly elhatározások... akad mindenből. Garsin most nem tud velük nevetni, igazán fel sem fogja a célozgatásokat, de azt megérti, ami mögöttük van és amivel ő maga is tisztában van: ha az Alakulatban akar maradni és egyszer alkalmas akar lenni, hogy őt is megbízhassák komolyabb küldetéssel, akkor kezdenie kell valamit a... gondjával.
Soreyl magabiztos kijelentésénél állapodik meg, miszerint ő megoldja. Amennyire értékeli Garsin ezt az igyekezetet, egyelőre annyira nem tudja komolyan venni és többnek látni a lovag őfeléje irányuló jó szándékának kifejeződésénél. Ebben a tekintetben egyelőre több bizalma van Gaerralosban, akivel kapcsolatban már van tapasztalata kiképzőként és aki előtt ismert is, hogy milyen gondról van most szó.
Egyelőre azt sem tudja, Soreyl esetén hogyan fogja megtalálni az egyensúlyt, vagy a férfi őfelé. Amennyire védelmezően áll hozzá a lovag, arra is készül, hogy talán ő majd kapásból ellenezni fogja, hogy harcoljon, ha megosztja vele, hogy mennyire könnyen szétesik, ha támadják. És nem csak azért, mert a lovag esetlegesen emiatt alkalmatlannak találná, hanem mert feltételezése szerint kímélni és óvni akarja majd és nem kitenni ennek a félelemnek.
Ennek ellenére az a terve, hogy beszél majd erről Soreyl-el és elmagyarázza neki, miért szólt ellene Gaerralos a kiképzése kapcsán. Aztán a többit meg már ki kell járnia, ha a szükséges, hogy a lovag ne csak a védelmezni való lányt, hanem a katonát is lássa benne.
Marad hát a szótlanságnál egyelőre. Annál is inkább, mert észleli, hogy mintha mindenki távozóban volna, vagy legalábbis Broxot akarnák dolgára hagyni. Úgyhogy nem itt kezd magyarázkodásba.
Mire észbe kap, már mindenki az ajtóban áll, sőt, ismét kopogtatnak.
Neki volna még szava és kérdése Bredochoz, de ha a többiek úgy ítélték, hogy ideje távozni, ő sem akar tovább maradni, főleg mert csak személyesebb dolgokról volna szó, amiket talán mással is el tud intézni.
Úgyhogy föláll ő is és... mondana valamit arról, hogy Brox vigyázzon magára, de Nilevard előtt ezt túl érzelmesnek és személyesnek találja. Ezért némi habozás után csak kihúzza magát és tiszteleg búcsú gyanánt, majd egy biccentés kíséretében kioldalog az ifjú mellett, átadva neki a parancsnok figyelmét. Csak a másik háta mögé érve néz még vissza Broxra szomorún-aggódón, majd egy kis mosollyal int neki. De talán még látják is egymást, mielőtt a férfi távozna...
Mindenesetre, ha nem tartóztatják, ezek után Soreyl és Gaerralos után fordul, akik az étkezőn át látszólag a szállások felé tartanak, vagy kifelé. S mivel látja, hogy Gaerralos felé néz, bátorkodik fölzárkózni melléjük és kérdezni.*
- Magukkal tarthatok? Én is meghallgatnám... - *Kérdi mindkét férfit, de elsősorban a rangidős Soreylnél állapodik meg tekintete. Persze, nem csak a sárkányról akar hallani, hanem annak a lehetőségét is látja, hogy megbeszélhessék a képzése körüli félreértéseket így hármasban. De egyelőre könnyebb csak a sárkányra gondolni.*
//A Feketevész, és egyéb népi legendák//
*Bredoc megosztja vele a tanáccsal megbeszélt támogatás részleteit, ami egy számára is érdekes lehetőség. Az biztos, hogy már most betervez napi néhány órát a könyvtárban, hogy ha tényleg kapnának oktatást, és ő is részt vehetne benne, akkor felkészülten állhasson a mesterük elé és ne az alapvető műveltségének hiánya lassítsa le a haladását. Mondjuk, ha nyárközép volt megbeszélve, akkor kérdéses, hogy mikor fog megtörténni ténylegesen a képzés, de hát ennek a kiderítésére is küldik...*
- Rendben. Úgy lesz. - *Biccent, immár jobban értve a feladatot. Egy kicsit izgul azért, de a főpappal és a torony mágusmesterével való beszélgetés után már nem is tűnik annyira félelmetesnek egy tanácstag. Meg aztán emlékszik még, hogy Bredoc őt szánta intézőnek, így bizonyítani is akar, hogy ő legalább annyira képes erre, mint Wulfrixen volna, ha őt küldenék. Nem mintha ne értené, hogy a parancsnok miért szerzett máris felkészült embert az intézői feladatra, hiszen ő maga még nem volna rá alkalmas, de azért okozott benne némi nyugtalanságot, hogy a neki szánt munkát már betöltötték. Nem is szívesen keresi fel a gnómot, pedig Wulfrixen aztán igazán nem tehet az ő belső bizonytalanságáról.
A harci képzés és kimondottan az ő képzése kapcsán aztán szó szót követ és Gaerralos közbeszólása nyomán is elég változatos érzelmeket fedez fel két pártfogója arcán. Brox szavaiban és tekintetében büszkeséget lát, Soreyl arcán viszont morcos kifejezést. Ez utóbbiban megsejti a sértettséget, hogy talán a férfi magára veszi, hogy mintha az ő kiképzői képességében kételkednének. Nem szeretné, ha miatta zördülnének össze, vagy éreznék szükségét a hierarchia nyomatékosításának, így egy mélyebb levegőt vesz, hogy magyarázkodhasson, de hirtelen nem tudja, hol kezdjen hozzá. Aztán meg a beszélgetés magától folytatódik és le is zárul körülötte. Tréfás megjegyzések, komoly elhatározások... akad mindenből. Garsin most nem tud velük nevetni, igazán fel sem fogja a célozgatásokat, de azt megérti, ami mögöttük van és amivel ő maga is tisztában van: ha az Alakulatban akar maradni és egyszer alkalmas akar lenni, hogy őt is megbízhassák komolyabb küldetéssel, akkor kezdenie kell valamit a... gondjával.
Soreyl magabiztos kijelentésénél állapodik meg, miszerint ő megoldja. Amennyire értékeli Garsin ezt az igyekezetet, egyelőre annyira nem tudja komolyan venni és többnek látni a lovag őfeléje irányuló jó szándékának kifejeződésénél. Ebben a tekintetben egyelőre több bizalma van Gaerralosban, akivel kapcsolatban már van tapasztalata kiképzőként és aki előtt ismert is, hogy milyen gondról van most szó.
Egyelőre azt sem tudja, Soreyl esetén hogyan fogja megtalálni az egyensúlyt, vagy a férfi őfelé. Amennyire védelmezően áll hozzá a lovag, arra is készül, hogy talán ő majd kapásból ellenezni fogja, hogy harcoljon, ha megosztja vele, hogy mennyire könnyen szétesik, ha támadják. És nem csak azért, mert a lovag esetlegesen emiatt alkalmatlannak találná, hanem mert feltételezése szerint kímélni és óvni akarja majd és nem kitenni ennek a félelemnek.
Ennek ellenére az a terve, hogy beszél majd erről Soreyl-el és elmagyarázza neki, miért szólt ellene Gaerralos a kiképzése kapcsán. Aztán a többit meg már ki kell járnia, ha a szükséges, hogy a lovag ne csak a védelmezni való lányt, hanem a katonát is lássa benne.
Marad hát a szótlanságnál egyelőre. Annál is inkább, mert észleli, hogy mintha mindenki távozóban volna, vagy legalábbis Broxot akarnák dolgára hagyni. Úgyhogy nem itt kezd magyarázkodásba.
Mire észbe kap, már mindenki az ajtóban áll, sőt, ismét kopogtatnak.
Neki volna még szava és kérdése Bredochoz, de ha a többiek úgy ítélték, hogy ideje távozni, ő sem akar tovább maradni, főleg mert csak személyesebb dolgokról volna szó, amiket talán mással is el tud intézni.
Úgyhogy föláll ő is és... mondana valamit arról, hogy Brox vigyázzon magára, de Nilevard előtt ezt túl érzelmesnek és személyesnek találja. Ezért némi habozás után csak kihúzza magát és tiszteleg búcsú gyanánt, majd egy biccentés kíséretében kioldalog az ifjú mellett, átadva neki a parancsnok figyelmét. Csak a másik háta mögé érve néz még vissza Broxra szomorún-aggódón, majd egy kis mosollyal int neki. De talán még látják is egymást, mielőtt a férfi távozna...
Mindenesetre, ha nem tartóztatják, ezek után Soreyl és Gaerralos után fordul, akik az étkezőn át látszólag a szállások felé tartanak, vagy kifelé. S mivel látja, hogy Gaerralos felé néz, bátorkodik fölzárkózni melléjük és kérdezni.*
- Magukkal tarthatok? Én is meghallgatnám... - *Kérdi mindkét férfit, de elsősorban a rangidős Soreylnél állapodik meg tekintete. Persze, nem csak a sárkányról akar hallani, hanem annak a lehetőségét is látja, hogy megbeszélhessék a képzése körüli félreértéseket így hármasban. De egyelőre könnyebb csak a sárkányra gondolni.*
242. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2022-02-04 11:28:48
Üzenet elküldve: 2022-02-04 11:28:48
ÚJ
Rang: Tapasztalt játékos
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 308
OOC üzenetek: 13
Játékstílus: Vakmerő
//Parancsnoki iroda//
//A Feketevész, és egyéb népi legendák//
*A kereskedőházzal kapcsolatos figyelmeztetése nem talál süket fülekre. Láthatólag Bredoc is egyetért vele, és ha ez eddig is így volt, akkor sem bánja, hogy most ebben megbizonyosodott. Szívesebben ad felesleges tanácsot, ha ezzel elkerüli a későbbi teljes tehetetlenséget.
Csendben hallgatja a Tanács által nyújtott lehetőségek megbeszélését. Érdekli a téma, hisz ő lenne az egyik olyan, aki a mágiaoktatást kihasználná, és már azon is gondolkozik egy ideje, hogy be kéne szereznie egy italt, ami valamelyest megkönnyítené a mágiatanulási folyamatot. Ám mindez egyelőre még nem aktuális, és egyébként is Garsin az, aki ennek a felelőse.
Darenn megjegyzéséről nem tudja, hogy mit gondoljon. Látta már párszor a lovagot a Templomban ima közben, ám azt még nem volt alkalma megtudni, hogy amaz Eeyr mágiái gyakorlására lett képes. Mindenesetre nem ellenzi, hogy az Alakulat tagjai közül minél többen sajátítsák el a mágia titkait, és nem is kommentálja a Hadnagy szavait, főképp, hogy ezután egy újabb, Garsint érintő témáról kezdenek el beszélni.
Akármennyire is egyértelmű Soreyl szarkazmusa, szavai mégis csak egy hideg pillantást érdemelnek ki Gaerralostól. Maga az elképzelés, hogy egy pirtianesi képzésű veterán nehézgyalogossal osszák párba tanítványát, úgy is mély ellenérzetet kelt benne, hogy ő maga is pontosan ugyanebbe a kategóriába tartozik.
És Gaerralos valóban nem merné a Hadnagyra bízni a dolgot. Nem azért, mert véleményt alkotott volna annak kiképzőmesteri tehetségéről, hanem azért, mert csak sejteni tudja, mekkora kárt okozhatna Garsin esetében valaki, aki nem tudja megfelelően kezelni a meglehetősen egyedi helyzetű tanítványt.
Bredoc kijelentésében viszont van igazság. Az őrmester maga is tett ilyen irányban erőfeszítéseket azáltal, hogy megfelelő körültekintéssel beosztotta Garsint a szürkeköpenyesek kiképzésébe.
Úgy gondolja, lesz még alkalma beszélni a lánnyal, mielőtt Soreyl megkezdené ezt a kiképzést, így nem feltétlenül tartja szükségesnek, hogy most azonnal megossza Darennel a tapasztalatait. Ideális helyzetben Garsin fogja elmondani a helyzetet a Hadnagynak, ám szükség esetén Gaerralos is megteszi.
Végül aztán végére ér a megbeszélés, és Nilevard érkezésével nagyon úgy tűnik, hogy egy másik, nem rá tartozó diskurzus fog megkezdődni hamarosan. Soreyl hívására biccent, ám indulás előtt Garsin felé pillant kíváncsian arra, hogy ő is velük jön-e, vagy marad.
Ettől függően Darennhez hasonló módon búcsúzik el ő is a szobában maradóktól, majd követi a Hadnagyot a Kaszárnya gyakorlóudvarára.*
//A Feketevész, és egyéb népi legendák//
*A kereskedőházzal kapcsolatos figyelmeztetése nem talál süket fülekre. Láthatólag Bredoc is egyetért vele, és ha ez eddig is így volt, akkor sem bánja, hogy most ebben megbizonyosodott. Szívesebben ad felesleges tanácsot, ha ezzel elkerüli a későbbi teljes tehetetlenséget.
Csendben hallgatja a Tanács által nyújtott lehetőségek megbeszélését. Érdekli a téma, hisz ő lenne az egyik olyan, aki a mágiaoktatást kihasználná, és már azon is gondolkozik egy ideje, hogy be kéne szereznie egy italt, ami valamelyest megkönnyítené a mágiatanulási folyamatot. Ám mindez egyelőre még nem aktuális, és egyébként is Garsin az, aki ennek a felelőse.
Darenn megjegyzéséről nem tudja, hogy mit gondoljon. Látta már párszor a lovagot a Templomban ima közben, ám azt még nem volt alkalma megtudni, hogy amaz Eeyr mágiái gyakorlására lett képes. Mindenesetre nem ellenzi, hogy az Alakulat tagjai közül minél többen sajátítsák el a mágia titkait, és nem is kommentálja a Hadnagy szavait, főképp, hogy ezután egy újabb, Garsint érintő témáról kezdenek el beszélni.
Akármennyire is egyértelmű Soreyl szarkazmusa, szavai mégis csak egy hideg pillantást érdemelnek ki Gaerralostól. Maga az elképzelés, hogy egy pirtianesi képzésű veterán nehézgyalogossal osszák párba tanítványát, úgy is mély ellenérzetet kelt benne, hogy ő maga is pontosan ugyanebbe a kategóriába tartozik.
És Gaerralos valóban nem merné a Hadnagyra bízni a dolgot. Nem azért, mert véleményt alkotott volna annak kiképzőmesteri tehetségéről, hanem azért, mert csak sejteni tudja, mekkora kárt okozhatna Garsin esetében valaki, aki nem tudja megfelelően kezelni a meglehetősen egyedi helyzetű tanítványt.
Bredoc kijelentésében viszont van igazság. Az őrmester maga is tett ilyen irányban erőfeszítéseket azáltal, hogy megfelelő körültekintéssel beosztotta Garsint a szürkeköpenyesek kiképzésébe.
Úgy gondolja, lesz még alkalma beszélni a lánnyal, mielőtt Soreyl megkezdené ezt a kiképzést, így nem feltétlenül tartja szükségesnek, hogy most azonnal megossza Darennel a tapasztalatait. Ideális helyzetben Garsin fogja elmondani a helyzetet a Hadnagynak, ám szükség esetén Gaerralos is megteszi.
Végül aztán végére ér a megbeszélés, és Nilevard érkezésével nagyon úgy tűnik, hogy egy másik, nem rá tartozó diskurzus fog megkezdődni hamarosan. Soreyl hívására biccent, ám indulás előtt Garsin felé pillant kíváncsian arra, hogy ő is velük jön-e, vagy marad.
Ettől függően Darennhez hasonló módon búcsúzik el ő is a szobában maradóktól, majd követi a Hadnagyot a Kaszárnya gyakorlóudvarára.*
241. hozzászólás ezen a helyszínen: Warg-odú
Üzenet elküldve: 2022-02-04 11:24:35
Üzenet elküldve: 2022-02-04 11:24:35
ÚJ
Rang: Játékos
IC üzenetek: 140
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
IC üzenetek: 140
OOC üzenetek: 0
Játékstílus: Vakmerő
//Édes-keserű semmittevés//
*A problémái azon részét, hogy hol és hogyan töltse el az időt, megoldódott. A Warg-orúban van személyes körlete és beállt hozzájuk, minek is hívták? Közlegénynek. Persze nem áll neki pofázni, hogy neki van katonai előélete, nem is akár honnan, mert az több mint bicskanyitogató lenne. Azért is nem a városőrséghez csatlakozott, mert félő, hogy ott túl komolyan venné magát valamelyik tejfelesszájú tiszt és még a végén kiveri pár fogát. Persze, ez itt is megeshet, de ha már ők az "elit", akkor valószínűleg nem olyan merevek, mint a másik bagázs.
Akiket eddig megismert, nem tűntek idiótának. Aztán majd kiderül, hogy jó volt e a megérzése. A kiképzés nem tudja milyen lesz, de amiről nem tud, azért felesleges aggódni. Idővel úgyis minden kiderül.
Visszatérve az odúba komótosan cammog vissza a körletébe kerülve a felesleges kommunikációt. Soreyl másnapra tervezte a kiképzést, de reméli, azon kívül valami egyéb is beesik azon kívül. Aztán lesz ahogy lesz.
A körletben leveszi a páncélt, lerúgja a bakancsot és az ágyára telepszik. A nyugodt napokat ki kell élvezni, kihasználni, ahogy azt is, hogy tető van a feje felett és ágy a segge alatt.*
*A problémái azon részét, hogy hol és hogyan töltse el az időt, megoldódott. A Warg-orúban van személyes körlete és beállt hozzájuk, minek is hívták? Közlegénynek. Persze nem áll neki pofázni, hogy neki van katonai előélete, nem is akár honnan, mert az több mint bicskanyitogató lenne. Azért is nem a városőrséghez csatlakozott, mert félő, hogy ott túl komolyan venné magát valamelyik tejfelesszájú tiszt és még a végén kiveri pár fogát. Persze, ez itt is megeshet, de ha már ők az "elit", akkor valószínűleg nem olyan merevek, mint a másik bagázs.
Akiket eddig megismert, nem tűntek idiótának. Aztán majd kiderül, hogy jó volt e a megérzése. A kiképzés nem tudja milyen lesz, de amiről nem tud, azért felesleges aggódni. Idővel úgyis minden kiderül.
Visszatérve az odúba komótosan cammog vissza a körletébe kerülve a felesleges kommunikációt. Soreyl másnapra tervezte a kiképzést, de reméli, azon kívül valami egyéb is beesik azon kívül. Aztán lesz ahogy lesz.
A körletben leveszi a páncélt, lerúgja a bakancsot és az ágyára telepszik. A nyugodt napokat ki kell élvezni, kihasználni, ahogy azt is, hogy tető van a feje felett és ágy a segge alatt.*
1-20 , 21-40 , 41-60 , 61-80 , 81-100 , 101-120 , 121-140 , 141-160 , 161-180 , 181-200 , 201-220 , 221-240 , 241-260 , 261-280 , 281-300 , 301-320 , 321-340 , 341-360